[Játékos Küldetés]Egy, kettő, három...

2 / 4 oldal Previous  1, 2, 3, 4  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default Re: [Játékos Küldetés]Egy, kettő, három...

Témanyitás by Hayashi Yuichi on Csüt. Júl. 11, 2013 8:14 pm

Szörnyen borzalmas íz járta át a szám, a rothadó haltól kezdve, talán még egy női parfümöt is lenyelt ez a dög teremtmény. Viszont meg kell tartsam jó kiállásom, vállalkoztam egy szörnyű dologra, de cserébe jutalmam megkaptam, eltávolodott Himétől az a szerencsétlen majom ivadék. Egy kissé émelyegtem is a bűztől, valahogy ki kell, mossam a számból ezt az ízt, azzal odarohantam az egyik bödönhöz és tartalmát arcomra illetve számba döntöttem pechemre nem víz volt benne, de aminek örülök semmi trutyi, mert az ízt nem tartott soká beazonosítani. Bor volt benne... mi jöhet még, az első terem és már iszok is..
A lila hajú lány, ahogy elsétált mellettem, ugyanis egy srác közben egyetlen kérdéssel megszerezte a kulcsot és kinyitotta a következő ajtót. Ahogy átsétált a kapu alatt azon gondolkoztam jól láttam-e az előbb, hogy bájait bevetve próbálkozott. Egyet bizton elért, Tear, igen már emlékszem is a nevére, hisz vele.. esett le rögtön, és borított el a pír. Szerencsére ezt könnyen az előbb felhörpintett bor számlájára írhatom. Tear itt vagy, ennek megörülve, Hime oldalán átléptük a kaput. Magamhoz öleltem, de a bor szagom szerintem kevésbé vonzhatta, meg az előbbi cselekedetem sem biztos, hogy jó hatással lesz arra nézve, hogy mi mindent tettem meg érte. Ahogy átértünk többen már bent voltak a világos teremben, a padlón egy jól látható felirat némi bátorító szóval. Tehát te leszel a Nekomata. Ha Himére támadsz is te bármilyen teremtmény, velem gyűlik meg a bajod. Átkoztam el hirtelenjében magamban a következő teremtményt. A párna rengetegben egy formailag szimmetrikus kis kupacot kinéztem magamnak, és bizony lehuppantam rá, Himének mutattam foglaljon helyet, a párnán, vagy ölemben, amint így elhelyezkedtünk következett is az előadás. Egy lány félrefordított macska maszkkal felnyújtózkodott, mint egy álmos cica, és hastáncba kezdett. Egyértelműen a férfiaknak szólt mutatványa, többek között engem is beleértve. Hime pillantásai azonban nem sokat engedtek, és belesúgtam fülébe:
- Te szerintem sokkal jobban táncolhatsz. És ujjbegyeim közé vettem állát. Rámosolyogtam, majd folytattam nézelődésem. Azonban a lány tánca kevésbé érdekelt, mint maga Tear személye a helyiségben. Az előbb biztosan jól láttam, fel akarta hívni magára a figyelmet, nálam ezt még mindig könnyedén elérte. Mosolyodtam el. Azonban így egy gombóc keletkezett torkomban, amit nem tudtam sehova se helyezni. Rámosolyogtam Himére, de most valahogy olyan más volt a helyzet. Ha később adódik lehetőségem odamegyek hozzá, legalább üdvözlöm. Ő volt, aki megváltoztatott és én is megváltoztattam. Azt hogy hogyan, jobb ha csak ránk fog tartozni későbbiekben, vajon Sansa jól van? Az a két támadásom.. keseredtem el egy pillanatra. Azonban a tánc véget ért, és Hime kezét fogva vártam a fejleményeket. Újra ránéztem Himére, és már kezdtem érezni a bor hatását. Ezen a világon nem szabad kicsit se innom, kezd a fejembe szállni. Ekkora, amit mondott a lány és amiket a kezében tartott volt, egyértelmű, egy hazatérés kristály és a megoldás kulcsa, vagyis a harmadik termet nyithatjuk vele. A bátorító szöveg a padlón eszembe jutatta, hogy bizony az a kristály nem biztos, hogy az övé. Menüm harmadik alkalommal sikeresen megnyitottam, első kettőre valamiért bal kézzel próbáltam nem is értettem miért nem nyílik meg magától. Megnéztem és igen ott volt a kristályom. Hime oldalát kicsit megsimogattam kézfejem külsejével és hangtalan kérdeztem, megvan-e az övé. Hála ég.. nyugodtam meg. övé is megvan. Páran már bele is kezdtek az ostromba, figyelmüket sem vetve igazán azok a kék gömbökre. De az amúgy ott mi, valami gombolyag a levegőben és amikor cica lesz játszik vele? Kezdtem elég furcsa dolgokat látni, mint egy részeg. Nem törődve a következményekkel felkeltem a párnáról és Szemem-belefúrtam az idegen lány tekintetébe. ismerem ezt a jelenséget. Még régen egy játékomban téged másképp hívtak. A csuklyás alak egész jó tervvel állt elő, táncra kéri. Talán sikerülhet neki, bár a kék gömbök biztosan nem hagyják figyelmen kívül a közeledését. Tear ötlete, hogy legyőzi táncban nagyon tetszett. Ha nem bírnék még uralkodni magamon biztosan tapsoltam volna az ötletre. Fránya bor milyen erős ez..
A táncához biztosan csatlakoznék, de nem venné szerintem Hime jónéven. Dolgozz agyam és ne bomolj, macska.. gömbök.. tánc.. csábítás.. összeállt a kép tudom ki vagy, akkor biztosan tudsz ugrani is. Kell valaki, aki lefogja, bár a kissrác csere ötlete nyerhet, de a csere tárgya szerintem értelmetlen. És amúgy is tanítványától várja a megfejtést, milyen sensei már az ilyen? Razz Fene beléd alkohol. Még a gondolataim is megfertőzöd. De jó lett volna csenni egy halat az előző teremből, most tuti viszek magammal egy párnát, ha sikerül átjutnunk rajta. És visszakapjuk a lopott kristályt. De vajon kié lehet, nem figyeltem.. szontyolodtam el. Továbbra is ott álldogálok, Hime már biztosan semmit sem ért, hogy mit csinálok épp. Megvan, duplázzuk meg az esélyünk, nézzük figyelem elterelés nélkül hogyan lopsz te leány. Azzal a menümből kiszerencsétlenkedtem a hazatérés kristályom, és latba véve az összegyűltek figyelmét letettem magam elé a kristályt. És kicsit előrébb löktem magamtól.
- Vidd el ezt is, a dallam nélkül nézzük mennyire vagy ügyes. Azzal felkészültem, ha elakarná csenni, ráugrok és lefogom, míg a többiek vissza szerzik a macska játékát.



_________________
Adatlap

Spec:
[T4] Agni Hayashi Yuichi >> 8 tűzsebzés
avatar
Hayashi Yuichi
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1490
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 29
Tartózkodási hely : JL Palota 2. emelet 4. ajtó

Karakterlap
Szint: 33
Exp:
4298/4400  (4298/4400)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos Küldetés]Egy, kettő, három...

Témanyitás by Hime on Szomb. Júl. 13, 2013 11:49 am

Abban a pillanatban, hogy elsikítottam magam, egyszerre többen is siettek, megmenteni, ám amit kedvesem művelt, az valahogy nem nyerte el a tetszésem.
-Fuhh de bor szagod van....-Súgtam oda neki, és indultunk is a következő terembe kézen fogva. Ám hirtelen egy hosszú lila hajú leányzó lebegett el mellettünk, nem kicsit illegetve magát. Ezt a kis.... biztos szemet vetett Yui-ra. De azt már nem. Yui az enyém, őt nem adom senkinek. Féltékeny pillantásokat vetettem a csaj irányába, majd Yui-hoz fordultam.
-Ki ez a szuka? Úgy néz rád, mintha lenne köztetek valami?- Kérdeztem tőle kissé féltékeny hangnemben A teremben rengeteg párna hevert a földön. Én is kinéztem magamnak egyet, és szememmel intettem Yui-nak, hogy arra fele vegyük az irányt.
Amint letelepedtem a párnára egy fiatal lányka elkezdett valamiféle keleti táncot lejteni, ami engem kissé a hastáncra emlékeztetett, és ahogy gyorsult a zene, úgy lett egyre vadabb a tánc, Ámulva néztem őt, szinte megbűvölve. Mindig is szerettem a táncot, bár engem a harcművészetek sokkal jobban érdekeltek.
Mikor végzett a tánccal, hirtelen egy kristály jelent meg a kezében, amiről elárulta, hogy nem az övé. Ijedten nyitottam fel a menümet. Fuhh hála isten az enyém megvan.
- Az enyém megvan kicsim.- Súgtam oda Yui-nek, és megnyugodva könyveltem el, hogy az övé is. Néhányan kisebb, nagyobb tárgyakat ajánlottak fel cserére, a hosszú hajú szuka, aki úgy méregette kicsimet, mintha az övé lenne táncolni akart.
Gyorsan végig néztem, hogy nálam akad-e valami, amit fel tudok ajánlani cserébe, és rá is akadtam a kezdő fegyveremre, és pajzsomra, amit már úgy se használok.
- Tisztelettel nézek rád. Mit szólnál hozzá, ha ezt a fegyvert, és ezt a pajzsot neked adnám a kristályért, és a kulcsért.- Letérdeltem elé, és óvatosan közelebb nyújtottam a két tárgyat, reménykedve, hogy belemegy a cserébe. Bár tudtam, hogy a kristály kié, de ha tovább akartunk jutni, akkor mindent meg kellett próbálni a cél elérésének érdekében.

_________________
Páncélom::
Páncél:




Statjaim::

Élet: 13 (+2)  ->75
Fegyverkezelés: 6 (+3) -> 9
Erő: 13 (+9) -> 22
Kitartás: 6 (+2) -> 8
Gyorsaság: 10 (+5 ) -> 15
Spec. Képesség: 8 (+4) -> 12
Páncél: 98

Keresés: 1
Akrobatika: 1
Nyomkövetés: 1
Hallgatózás: 1
Kristályírás: 11
Növénylátás: 56


Kristályok:
6 Gyenge anti-mob kristály
2 Halvány gyógyító kristály
1 Halvány Füst Kristály



Képesség::
Hollow:
Leírás: Hime képessége, hogy egy harc során, 3 körig képes két "klónt" lehívni, akik teljesen ugyanúgy néznek ki, mint ő. Ám mint mindennek, ennek is megvan az ára. Hime gyorsaságát felére csökkenti, és kitartásából is levesz két pontot az adott harcra.
avatar
Hime
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 427
Join date : 2013. Jun. 11.
Age : 26

Karakterlap
Szint: 13
Exp:
800/800  (800/800)
Céh: Anarchisták

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos Küldetés]Egy, kettő, három...

Témanyitás by Ozirisz on Hétf. Júl. 15, 2013 12:03 am

Sajnos az edények felkutatása nem hozott sikert, ugyan a halast megtaláltam, de csak csont volt benne, amire az állatka nem ugrott. Aztán a vörös hajú lány barátja megcsókolta... Alig bírtam visszatartani a röhögést, de a teremtmény úgy ledöbbent, hogy elejtette a halait, és a kulcsot, majd hebegett, habogott, hogy mit képzelünk mi róla, ő csak a hintalován akart volna lovagolni a lánnyal. Igen, én pedig a dalai láma... Hozzáteszem sehol nem láttam a teremben hintalovat... Na és akkor ki néz hülyének kit?
Minden esetre a kulcs megvan, továbbmentünk, és a következő teremben egy lány fogadott minket a táncával, és állítom az összes férfit megbabonázta. Én helyet foglaltam az egyik pálmafa alatt, és onnan néztem az előadást. Majd a végén egy teleport kristályt mutat felénk, hogy nem hiányzik-e valamelyikünknek. Azonnal intettem a jobb kezemmel hogy előhozzam a menümet, és az inventorym tartalmát néztem. Hát, az enyém megvan. De akinek elveszett, az hogy szerez másikat, ha nem adja vissza a lány? Nem hiszem hogy olcsó lenne egy másik... Mindenesetre jobb ötletem nincs, és már többen is próbálkoztak a felajánlással, talán növelem a siker esélyét, ha adok bele én is.
Odamentem a lányhoz, és 10 aranyat letettem elé:
Ezt felajánlom neked a kristályért és a kulcsért cserébe. Köszönjük a csodás táncot, sőt, túlságosan is rád figyeltünk, de mi csak tovább szeretnénk menni. Békével jöttünk, és békével is szeretnénk továbbmenni. - mondtam a titokzatos lánynak, remélve, hogy talán a felajánlásokért cserébe megkapjuk a kristályt és a kulcsot. Igaz a 10 arany, amit felajánlottam, nem sok, de a semminél több, és egyelőre még ez is az induló aranyamból van. És valaki nagyon régen azt mondta a szándék a legfontosabb. Remélem sikerrel jár a próbálkozásom.

 

_________________

Elhavazva...:

★˛˚˛*˛°.˛*.˛°˛★˚˛*˛°.˛.˛°˛.★*★ 。*˛.
*˛°_██_.。 *.   / ♥  .˛* .˛。.˛..★ ★ 。
˛. (´• ̮•).。 *. /♫. ♫˛. ˛   _Π_____.♥ ♥ ˛* ˛*
.°( . • . ) ˛°./• '♫ ' •.˛*./______/~\*. ˛*.。˛* ˛.*。
*(...'•'...) *°˛╬╬╬╬╬˛°. | 田田 |門|╬╬╬╬╬*˚ .˛ .
avatar
Ozirisz
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1029
Join date : 2013. Jun. 10.
Age : 29
Tartózkodási hely : Zalaegerszeg

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6049/6200  (6049/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://ozirisz.xyz/

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos Küldetés]Egy, kettő, három...

Témanyitás by Chancery on Hétf. Júl. 15, 2013 12:13 am

Résztvevők: Jun, Jay, Ekiguchi Ran, Hayashi Yuichi, Hime, Hermit, Shino Kannami, Ozirisz, Clark Corben, Primrose
Határidő: egy hét/kör
Sorrend: Ezúttal nincs
----------------------------
Nekomata csak kuncog Jun ajánlata hallatán. -Azok a párnák az enyémek. Értelmetlen lenne a csere, nem gondolod?
Jay aranyérméjére sem igazán vet különösebb figyelmet. Kényes kéztartással, mint egy úrihölgy, kuncog mosolyogva. Mivel nem megy oda, felveszi a földről az odagurított érmét és visszadobja a srác felé. -Számomra ez semmit sem ér, de köszönöm. A trükköddel pedig egy közönséges macskánál próbálkozz inkább. -kacsint.
Yuichi kristályát félredöntött fejjel megnézi, majd elneveti magát. Így telik el pár másodperc, majd, miután a nevetéstől kicsordult könnyeit törölgeti, csak legyint, továbbra sem hervadó mosollyal az arcán.
-Már van egy kristályom. Nem kell még egy, de köszönöm, aranyos vagy.
Ozirisz monológja hallatán, mintha megpuhulna kicsit, de megrázza a fejét és visszanyújtja a 10 aranyat a férfi felé. -Mint már mondtam, nekem nincs szükségem aranyra. A Gazdánk eltart minket, de jótét lelked talán még segítségére lehet a csapatodnak valaki másnál. -kacsint és egy puszit nyom Ozirisz arcára.
Mind Hermit, mind Primrose ajánlatát viszont érdeklődve hallgatja. Hermitet nem támadják meg a kék fénygömbök, de tovább köröznek körülöttük. -Ez tetszik. Ez esetben gyertek, járjunk egy hármas táncot. Mindenki foglaljon helyet kényelmesen, és szórakozzunk egy kicsit!
Egy mozdulattal eltünteti a tárgyakat a kezéből, tapsol kettőt, s a dallam újra felcsendül. Nekomata még bátrabban és még mozgékonyabban tekergőzik körülöttetek, mindkettőtökkel ugyanannyi időt táncol át, bár Hermittel mintha jobban élvezné a dolgot. Mikor a dal véget ér és minden elcsendesül, egy kézmozdulattal elővarázsolja a kulcsot és a férfinak nyújtja. Primrose, ha megnézi az inventoryját, láthatja, hogy a kristályt is visszakapta már (ha nem teszi, de rákérdez Nekomatánál, az kedvesen elmondja neki, hogy nézzen be a menüjébe).
-Köszönöm nektek ezt a csodás mulatságot. -pukedlizik enyhén felétek. -Rúnakönny, Hermit, ügyesek voltatok. A további jó szerencse legyen veletek.
Az ajtó kitárul, szabad utat biztosítva nektek. Ha valaki hátrafordul, a terem közepén ülve egy fekete, kétfarkú, sárga szemű macskát lát, aki körül tovább táncolnak a kék fénygömbök.

A következő terem merőben eltér az eddigiektől. Odakint a nap már lemenőben van, így az üde napsütés helyett az alkony narancssárgájában úsznak a színek. Az egész terem egy hatalmas medence, a víz olyan sötét, hogy alig ujjnyira láttok csak át rajta. Mindössze két platform képezi a "szárazföldet", amin most álltok, és ami a szemközti ajtó előtt áll. A kettőt egy hosszú, vastag gerenda köti össze, amin libasorban tudtok áthaladni, de elég erős ahhoz, hogy mindenkit egyszerre megtartson. Előttetek a padlóba szokás szerint egy szöveget karcoltak:

SOKOU NO ISONADE
Kérjük, ne etessék az állatokat!
Miután átmasíroztok, az ajtó nem moccan, a lakat a helyén marad. Ha körbenéztek a kulcsot keresve, észrevehetitek, hogy a gerenda közepén egy vékony kötél öleli körbe a fát és valami lelóg róla a vízbe: halványan ki is vehető a kulcs alakja. Ha az nem ad elég okot a töprengésre, hogy a gerendán átkelve miért nem volt még ott a kötél, a terem lakója is megmutatja magát, mikor átugrik a hevenyészett híd fölött: egy hatalmas, három farkú cápa. A jelek szerint nem fogja könnyen adni a kulcsot, de nem is tűnik valami értelmesnek.

----------------------------

Feladat: Egyszerű, mint az egyszeregy. Szerezzétek meg a kulcsot. Smile De óvatosan.
Azok, akik vízfóbia miatt nem szeretnének akcióba kezdeni, azoknak csak 150 a szóhatár. Akik tesznek is a kulcs megszerzéséért valamilyen formában, azoknak 250. Azt nem fogadom el, hogy senki sem csinál semmit!
Ekiguchi Ran, Shakan, Clark, nektek a karakter itteni reakciójától függően 400 vagy 500 a minimum szókövetelmény. Clark, mivel te alkotói válságban szenvedsz, még egy kör védelmed lehet.

_________________
Színem: #993300, Álom: #999999, ferdén akkor, ha csak Chan hallja.
avatar
Chancery
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2471
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 25
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
4846/5000  (4846/5000)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos Küldetés]Egy, kettő, három...

Témanyitás by Jun on Csüt. Júl. 18, 2013 11:29 am

A csere ötletem nem vált be, sokan követték a példám is szintúgy felajánlgattak a lánynak tárgyakat, de ő mindet visszautasította. Talán van valami értékesebb cuccom is, mint néhány párna, mialatt keresgéltem a felszereléseim között, eredménytelenül a lány ismét táncba kezdett azzal a lánnyal akitől ellopta a kristályt és egy idegesítő fazonnal.  Mivel, nincs jobb ötletem nem is fárasztom magam tovább, hagyom a többieket kibontakozni és a háttérbe vonulok kicsit lepihentetve. Végignéztem a kicsit furcsábbra sikeredett táncot, unalmamban a lábaimat lóbáltam. Picit méregettem a többieket, így látszatra azonos szinten lehetünk. Majd végül a zene abba maradt, és a lány visszaszolgáltatta a tárgyat és a kulcsot is nekünk adta. Felpattantam a párnámról, és az ajtó felé vettem az irányt, de mielőtt tovább haladtam volna még egy pillantást akartam vetni a lányra, és a maszkjára. De meglepetésemre, egy macska volt ott helyette. Furcsa egy küldetés annyi szent. Elsőkként értem be a terembe, és már kerestem is a szememmel az újabb utasítást. Most már nem hagyom figyelmen kívül a buta szövegelést. Eddig is segítségünkre szolgált most sem lesz másként. A terem többi részét egy hatalmas medence szerű dolog képezte. Le kellett hajolnom, hogy jobban megnézhessem a vizet, de túl koszos ahhoz, hogy lássam van e benne állat. Ez hülyeség, biztos hogy van, ha nem lenne miért írták volna ki a szöveget? Meg mért lenne itt egyáltalán vízzel töltve? Kicsit még néztem a vizet, ha a többiek úgy döntenek, hogy átmenjünk a túlpartra követem őket. Eddig minden jel arra mutat, hogy a kulcsot a medence alján találjuk majd. De az már kérdéses, hogy hogy szedjük ki. Talán az lenne a legjobb, ha itt is megvillogtatnám az úszó készségemet mint meg annyiszor korábban. Épp a vízbe készültem beleugrani amikor egy hatalmas cápa szerű állat ugrott át a deszka felett. Kirázott a hideg, én ebbe bele nem megyek. Kicsit hátráltam majd észrevettem, hogy egy kötél van erősítve a deszkára.
- Szerintem húzzuk ki a kötelet a vízből, csak nem véletlenül lett ottfelejtve. - mutattam a kötél irányába. Bár ezt mondani sokkal könnyebb mint csinálni, a hal nem fogja olyan könnyen hagyni, hogy ellopjuk tőle a kötelét... - valakinél van valami hús, amivel elterelhetjük a cápa figyelmét? - kérdeztem a többiektől. Most már bántam, hogy nem hoztam magammal semmit sem. Ha valaki felvállalta a cápa figyelmének elterelését akkor visszamasíroztam a deszkán és elvágtam a kötelet, majd a többiek felé kezdtem vele szaladni, a partról biztosabban ki tudjuk húzni, ha esetleg valami rá van nehezedve vagy túl hosszú.

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"
avatar
Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1567
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos Küldetés]Egy, kettő, három...

Témanyitás by Ekiguchi Ran on Hétf. Júl. 22, 2013 12:09 pm

- Sajnálom, Jun-sensei... - kotródott arrébb kicsit lelkesedése, tapasztalván, hogy tervük nem sikerült - ezt elhibáztam... úgy tűnik, sokat kell még tanulnom...
Bocsánatkérő megalázkodással követte a Senseit, ő igenis komolyan gondolta a legjobb tanítvány címéért járni kezdett ösvényt. A célok mindig is fontosak voltak, az embereknek szükségük volt rájuk, cél nélkül nem sok mindent lehetett tenni az életben, hacsak éppen nem a jelennek élt. De most nem így volt, kemény edzés állt előtte és vállalnia kellett hibái és tévedései következményeit, így hát most csak kullogott a mestere nyomában. Még csak szóra sem méltatta a megoldást. Miért is érdekelte volna? Nem ők jutottak túl az adott problémán, felsültek és egy keményebb szituációban akár napokig is elakadhattak volna, ha folytatják tervüket és nem állnak elő valami mással. Jobban kellett volna figyelnie, elemezni az ellenség mozdulatait és megfelelő mozdulatokat előre kalkulálni, mondjuk újra megpróbálni elkapni és mikor a másik vállára ugrik, a kardjával már odafelé csapni! A késő elméletet azonban nem lehetett már gyakorlatba fektetni, a kulcsot megszerezte valaki és ők felsültek... muszáj lesz jobbnak lenni, muszáj lessz földbe döngölni a rivális Dōjōkat!
Útjuk az újabb ajtón keresztül ezúttal egy sokkal kellemesebb terembe vitte őket, s ő csak Jun-sensei válla mögül ámuldozott a növények és függönyökre. És a zene... legszívesebben táncra perdült volna, ha nem lett volna éppen önkényesen öntörvényű önbüntetésben, s nem előzte volna meg benne egy lány, aki valószínűleg sárgadinnyéket dugdosott a kimonója alatt dekoltázsa helyén. Közelebb araszolt és szemügyre vette a padlóra írt szöveget, miközben körülötte beszélgetés robbant a szemben álló felek között a lány tolvaj mivolta miatt. Mire felnézett tűnődéséből, már a Sensei gyűjtögetett párnákat, hogy elcserélje őket a kulcsért... meg talán az ellopott dologért. Ő csak szintén felkapott két párnát és csatlakozott a túszakcióhoz.
- Öt párnáért! - javította hát ki kacarászva - A tolvaj aki túl sokat lop, egy nap arra ébred, hogy őt is meglopták! A tolvajbecsület diktálja a cserét!
De próbálkozásuk és mások próbálkozásai hiábavalónak bizonyultak, a lány táncolni akart és a táncra puhult csak meg. Miért nem kezdett el táncolni? Akkor talán megspórolhatták volna az itt elpocsékolt időt... ami talán csak azért tűnt pocsékolásnak, mert végig valami mással volt elfoglalva. Tehát, megvárta míg Jun-sensei és a többiek az ajtóhoz indultak, ő viszont ott maradt és továbbra is a lányt figyelte, de most meg is szólalt.
- Elnézést! Én csak azt nem értem, hogy ha ez a macskaterem, akkor mire kellett magának a rókamaszk?
Ez volt, ami eddig a gondolatait emésztette, valahogy nem bírta megtalálni az összekötő kapcsot a maszk és a terem többi része, beleértve a lakója között.
- Ez nem rókamaszk, kis buta, hanem macska. - hajolt felé közelebb, bizonyára, hogy jobban megnézhesse - Szép is lenne, ha a főnök maszkját hordanám, szőrcsomó nem maradna belőlem, kukuku.
Ran nem nevetett vele, hanem csak az állát dörzsölgette.
- Tudja, jobb ha el barikádozza már most magát a főnöke elől! - intett búcsút, s indult a többiek után - Nem minden állatmaszk készül teljesen formára... némelyik csak kerek, mint ez. De hát... az arcminták nem sokat számítanak, ha a fülek így merednek az égre! Míg ha macskafülek lennének, szélesebbek volnának és kicsit elállnának...
Meghajolt egyszer búcsúzásképpen, aztán sietett is Jun-sensei után hátra sem nézve. Az ajtóban érte őt utol, de éppen visszafelé bámészkodott, tekintetük pedig nem találkozott össze. Így végül ő is megfordult és a lányt most macska alakjában fedezte fel, semmi különleges. Ahogy az ajtó bezárult mögöttük, mondott valamit.
- Kár, megnéztem volna az óriás alakját...
A Sensei természetesen idebent sem volt rest, máris feltérképezte a területet és ő is ugyanezt tette vele együtt. Közelebb merészkedve azonban a feladat bonyolultabbnak tűnt, nem is beszélve a padlóra írt feliratnak hála. Azonban nem kellett várni, Jun-sensei máris előállt egy lehetséges megoldással.
- Talán használhatnánk Yuichi-sant csalinak? - tűnődött - Habár, azt írja hogy ne etessük az állatokat...
Egyenlőre kifogyott az ötletekből, viszont ha a Sensei kimerészkedett a deszkára, kardjával ő is követte őt.
avatar
Ekiguchi Ran
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 32
Join date : 2013. May. 28.

Karakterlap
Szint: 3
Exp:
140/150  (140/150)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos Küldetés]Egy, kettő, három...

Témanyitás by Hayashi Yuichi on Csüt. Júl. 25, 2013 11:43 am

A bor még bennem volt, de már kezdtem érezni a hatás múlását, előbbi mondatára Himének nem válaszoltam semmit, mélyen falkavart, amit mondott. Még hogy szuka.. az tény hogy csinos lány Tear és jobban is ismerem domború aldottságilag, mint Hime-ét. De az egy véletlen bug következménye nem más. Vajon féltékeny volna egy számomra fontosnak nevezhető emberre? Biztosan, így kell legyen. Akkor viszont mi lesz, ha Chant megismeri őt meg leku***za? Ezek alapján biztosan. Nem ez így nem helyes. Fájó, hogy pont egy ilyen helyen kell rájöjjek. Belefeledkeztem a táncba, vagyis inkább a bor nyomhatott el, vagy gondolataim. Himéhez továbbra sem szóltam, csak gépiesen ültem ott.
A felajánlott kristályomat felvettem a földről és eltettem. Tear és a csuklyás srác sikerrel jártak. Büszke voltam Tearre végre mosolyog és jól érzi magát. Levedlette a magány és a szomorúságot. Valamint a haragot. A csuklyás viszont furcsa gondolatokat ébresztett bennem. Olyan ismerős volt, és valahogy az alakja a megjelenése, a mozgása.. feltörekvőben lévő emlékképeim között azonban nem találtam meg az igaz személyt, hogy ki lehet. Így inkább újra Tearre néztem. Jól táncolt, bár a terem középpontjában álló személynél senki nem tud jobban táncolni, még én sem. Kedvem volna táncra perdülni, de mivel elbuktam így meg kell elégedjek a látvánnyal. Táncuk végeztével visszakapta a hazatérés kristályát és a kulcsot. Kinyitották a kaput és már mentünk is. Vigyáztam hova nézek véletlen se nézzek rá, pedig most előszór jobban vonzott egy barát látványa, mint páromé. Tudtam, hogy ez nem jó így nem engedhetek tovább utat ennek. Hangtalan átmentem a boltív alatt miközben fogtam Hime kezét. Megráztam a fejem és komor nézésem arcom visszatért. Még visszafordultam, ekkor azonban a terem közepén lévő lány már sehol sem volt, csak egy kétfarkú macska. Meglepődve konstatáltam a macska színét és farkainak a számát. Második terem, két farok. Remélem nem kilencvenkilenc terem lesz. A következő teremben a ne etessük az állatokat felirat várt. Kinézetre, egy hatalmas hűsítő vizű medence egyetlen pallóval felette és két szigettel. Jobbára már most belehuppannék a hűsítő vízbe, egyszerűen imádom a vizet, de mégsem fürödni jöttünk. Libasorban átsétálunk a rögtönzött pallókon és a következő kapuban állunk. De ahogy eddigi termekben azonnal fogadott minket egy lény vagy ember, ezúttal még senki. Ahogy körbenéztünk, hogy mitévők legyünk a vékony hídon megjelent egy kötél, a vízfelszínhez közel pedig a kulcs csillogott az ekkor habozódó vízben. Egy hatalmas három farkú cápa ugrott át a rögtönzött híd felett. Hús nem volt nálam, ahogy a csöppség kitalálta mi kellhet a cápalinak. Ekiguchi-sanra néztem, és kérdőn felvontam szemöldököm. Igaz rajtam több hús van de úgyis csak elpixeleződnék, az meg étel a cápának.
- Más ötlet? - akkor most én jövök, fog szépségverseny, neki van három sora, nekem egy. Ha kis ideig lefoglalhatom ezzel, hogy az övé mennyivel szebb, akkor addig a többiek elvehetik onnan a kulcsot. Csak elég meggyőzőnek kell legyek. A kis szigeten jobb szélre húzódom a vízhez minél közelebb és kiáltok a cápának.
- Milyen szép a fogad, cápa uraság vagy cápa hölgy? Lássuk mit tudsz! - azzal máris belekezdtem a fogaim mutogatásába, és némi elterelésképp még ugrálni is. A többiek tuti őrültnek vagy bolondnak tartanak, nem baj, úgy a jó. A lényeg, hogy működjön. Már ha kicsit eltudom terelni lehetőséget kapnak, akár a kulccsal átfutni szembe egy merész vállalkozónak. Ekiguchi-san az ötleted viszont rossz ellentmond a padlóba vésett feliratnak. És eddig minden egyes felirat felhasználható volt.


_________________
Adatlap

Spec:
[T4] Agni Hayashi Yuichi >> 8 tűzsebzés
avatar
Hayashi Yuichi
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1490
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 29
Tartózkodási hely : JL Palota 2. emelet 4. ajtó

Karakterlap
Szint: 33
Exp:
4298/4400  (4298/4400)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos Küldetés]Egy, kettő, három...

Témanyitás by Hime on Csüt. Júl. 25, 2013 4:41 pm

Láttam, hogy kicsimet elég rosszul érintette, hogy azt mondtam arra a csajra, hogy szuka. De úgy illegette magát, mint egy vérbeli utcalány. De láttam kincsemen, hogy ez nem esett jól neki. Ahogy tovább indultunk a következő terembe a fülébe súgtam.
- Kicsim ne haragudj rám az előbbi miatt. Sajnálom. Látom, hogy mennyire megbántottalak ezzel. Tényleg bocsáss meg nekem. - Mondtam kicsit elpirulva, elég sok szomorúsággal a hangomban. Amint a következő terembe értünk egy hatalmas medence partján találtam magam. Kicsit közelebb merészkedtem, mivel úszni szeretek, bár úgy sejtem, most nem úsznunk kell. Viszont ahogy odaértem a medence partjára azzal a lendülettel ugrottam is hátra. Ez egy elég mély medence. Én viszont a mély víztől félek. Még nagyon kicsi voltam, amikor az egyik tónál azt mondták nekem, hogy nem hirtelen mélyül a víz. Viszont hirtelen mélyült. És majdnem megfulladtam. Azóta a mély víz számomra tabu. Így a pallón is csak nagyon nehezen mentem át, végig Yui-ba kapaszkodva.
Amikor a túloldalra értünk, abban a pillanatban feltűnt a pallónál egy kötél, és egy hatalmas cápa ugrott át felette.
Hátrább hőköltem. Hiszen ez hatalmas. Most mit is kéne tenni.... Én félek a víztől, tehát a közelébe nem megyek. Viszont etetni se kéne. De akkor hogy is lehetne megszerezni a kulcsot. Én sajna nem tudom, ezért a víztől a legtávolabbi helyre húzódok gondolkodni. Mit is lehetne tenni. Talán amíg drágám elvonja a cápa figyelmét, addig kéne cselekedni.Gyors odarohanok a kötélhez, és megrántom, majd visszaugrok a partra. Hála akrobatika jártasságomnak, nem esek el, így tovább futok az ajtó felé. Közben biztatom a többieket is, hogy húzzák ki a kötelet. Remélem cselekedetem sikerrel járt.

_________________
Páncélom::
Páncél:




Statjaim::

Élet: 13 (+2)  ->75
Fegyverkezelés: 6 (+3) -> 9
Erő: 13 (+9) -> 22
Kitartás: 6 (+2) -> 8
Gyorsaság: 10 (+5 ) -> 15
Spec. Képesség: 8 (+4) -> 12
Páncél: 98

Keresés: 1
Akrobatika: 1
Nyomkövetés: 1
Hallgatózás: 1
Kristályírás: 11
Növénylátás: 56


Kristályok:
6 Gyenge anti-mob kristály
2 Halvány gyógyító kristály
1 Halvány Füst Kristály



Képesség::
Hollow:
Leírás: Hime képessége, hogy egy harc során, 3 körig képes két "klónt" lehívni, akik teljesen ugyanúgy néznek ki, mint ő. Ám mint mindennek, ennek is megvan az ára. Hime gyorsaságát felére csökkenti, és kitartásából is levesz két pontot az adott harcra.
avatar
Hime
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 427
Join date : 2013. Jun. 11.
Age : 26

Karakterlap
Szint: 13
Exp:
800/800  (800/800)
Céh: Anarchisták

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos Küldetés]Egy, kettő, három...

Témanyitás by Jay on Csüt. Júl. 25, 2013 11:41 pm

A csere ötletem nem igazán jött be a Nekomatánál, mint mondotta, inkább egy közönséges macskánál próbálkozzak ezzel.
A többiek által felajánlott barterek sem nyerte el igazán a tetszését, viszont a tánc, melyre ketten is kihívták, már annál inkább. A hármas tánc után megköszönte a kis játékot, és kinyitotta nekünk az ajtót. Elindultam hát a többiekkel az ajtó felé, de még mielőtt kiléptem volna, visszafordultam megköszönni, hogy elengedett minket: de ott már csak a lány hűlt helyét találtam, viszont egy kétfarkú fekete macsek ott volt. Mostmár 100% voltam benne. A következőnek tuti három farka lesz, és az is biztos, hogy az utolsónál nagyon nagyot fogunk szívni...nem lesz könnyű túljárni majd ANNAK az eszén.
Beléptem hát küldetéstársaimmal a harmadik teremben, és mint észrevettem, elkezdett esteledni. Félelmetes így a medence, mely vaksötét vízével csak a baljós árnyakat hozza a szememre. Nincs túl sok helyünk és időnk se az álldogálásra, mert mögöttünk az ajtó már be is csapódott. A már várt véset pedig megjelent előttem a padlón: SOKOU NO ISONADE, Kérjük, ne etessék az állatokat.
Na, köszönöm szépen, nem mintha etetni akarnám, akár magammal, akár mással.
Mikor körbenéztem, mint minden teremben, egy vékonyka kötelet láttam azon a pallón, mely az egyetlen átkelőhelyen csüngött, körbetekerve. A kötél végén pedig a kulcsot magát sejtettem, mely biztosan nyitja a következő ajtót.
Mielőtt lassan és óvatosan kisétáltam a medence gerendájának közepére, egy nagy, három farkú cápa ugrott ki a vízből, nem kicsit megijesztve.
A gerenda közepén, isten se tudja miért, kibírhatatlan vágyat éreztem arra, hogy megszólaljak:
- Hópihe..? Hahópihe..?

Majd mikor a párocska női tagja hirtelen nekiiramodik, barátja színjátékát látva, megrángatva a kötelet, hogy kiszabaduljon, én is nekiindultam és próbáltam a kötelet kiszedni, hogy megszerezzük a kulcsot.
Nem tudom, hogy ért-e esetleg a cápa, de a igen és felfigyel a mozdulataimra, felmutatok a mennyezetre és elkiálltom magam:
-Nézd! TURUL!
avatar
Jay
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 268
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 26
Tartózkodási hely : Valahol északon

Karakterlap
Szint: 16
Exp:
1033/1100  (1033/1100)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos Küldetés]Egy, kettő, három...

Témanyitás by Ozirisz on Pént. Júl. 26, 2013 12:02 am

Különösképp nem hatotta meg Nekomatát a felajánlásom, de egy puszit kaptam a titokzatos lánytól az arcomra, amitől rögtön zavarba is jöttem, és elvörösödtem. Rég kaptam már puszit ilyen szép lánytól. Aztán visszavettem a 10 aranyamat, és leültem az egyik fotelra, majd néztem, ahogy a lila lány és a csuklyás fazon milyen táncot lejtettek. Aztán odaadta a lánynak a kulcsot, és visszaadta neki a kristályt is, és átváltozott egy fekete kétfarkú macskává. Tudhat valamit, az tény és való! Majd tovább mentünk a következő terembe, ahol csak víz volt, két kicsi platform, és egy szűk gerenda, és a gerendától egy kötél lógott a vízbe, aminek a másik végén volt a kulcs. Már-már pont azt hinném, hogy ez milyen egyszerű, egyszer csak előbukkant egy cápa.
Az egyik csapattársamtól hallottam, hogy talán húst kellene neki adni, elterelésképp... Hát utólag belegondolva, nem ok nélkül volt minden finomság a legelső teremben, kellett volna elhozni onnan, de sajnos késő bánat. Általában a SAO-ban minden okkal történik, és mindennek ami vagy aki van Aincradban, oka és célja van. Végigpörgettem az inventorymat, hátha van benn valami használható, ugyanis néha szoktam kajából nagyobb mennyiséget megvenni a fogadó földszintjén levő NJK-tól. De sajnos, most nincs nálam. De ugyanakkor a felirat szerint lehet nem lenne bölcs döntés, hisz azt írja hogy ne etessük az állatokat. Töprengtem, mit kellene tenni, de semmi nem jutott eszembe. Úszni nem tudok, a cápákkal nem vagyok jóban...
Majd észrevettem a srácot, aki előbb a pedomacival csókolózott, most pedig a vízparton guggol cápalinak vigyorogva. Lehet a cápánál nem fog ez működni - halkan mondtam magam elé. De elterelésnek szánta, és a barátnője bíztat minket, hogy húzzuk ki a kötelet. Igyekszem, a tőlem telhetőt megteszem! - feleltem neki, és a kötél gerenda felőli végéhez orientálódtam. Ha a cápa nem rám figyel, megpróbálom én is kihúzni a kötelet.

_________________

Elhavazva...:

★˛˚˛*˛°.˛*.˛°˛★˚˛*˛°.˛.˛°˛.★*★ 。*˛.
*˛°_██_.。 *.   / ♥  .˛* .˛。.˛..★ ★ 。
˛. (´• ̮•).。 *. /♫. ♫˛. ˛   _Π_____.♥ ♥ ˛* ˛*
.°( . • . ) ˛°./• '♫ ' •.˛*./______/~\*. ˛*.。˛* ˛.*。
*(...'•'...) *°˛╬╬╬╬╬˛°. | 田田 |門|╬╬╬╬╬*˚ .˛ .
avatar
Ozirisz
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1029
Join date : 2013. Jun. 10.
Age : 29
Tartózkodási hely : Zalaegerszeg

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6049/6200  (6049/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://ozirisz.xyz/

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos Küldetés]Egy, kettő, három...

Témanyitás by Chancery on Pént. Júl. 26, 2013 12:26 am

Résztvevők: Jun, Jay, Ekiguchi Ran, Hayashi Yuichi, Hime, Hermit, Shino Kannami, Ozirisz, Clark Corben, Primrose
Határidő: egy hét/kör
Sorrend: Ezúttal nincs
----------------------------
Mikor Yuichi a víz széléhez lép és elkezd ugrálni-csápolni, első látásra nem történik semmi, a víz túl sötét ahhoz, hogy szemmel követhessétek a cápa mozgását. Hirtelen kibukkan fehér-szürke teste a vízből, bűzös száját tátva, és olyan közel van a férfihoz, hogy még az apró vízcseppeket is gond nélkül megszámolhatná az állat bőrén.
Szemmel láthatólag a lényt nem igazán érdekli a fog-szépségverseny, annál inkább Yuichi-t szeretné a fogai közé kapni és jól "megszeretgetni".
A dolognak viszont az a jó oldala, hogy így Jun oda tud masírozni a kötélhez, elvághatja, és a rajta lógó kulccsal máris visszaszaladhat a többiekhez.
Amint nyílik az ajtó, a cápa mintha bevadulna (nem mintha eddig ne lett volna elég vad), de szerencsétekre nem tud kijönni a szárazra. A fogai viszont súrolják Yuichi-t, mivel ő állt hozzá legközelebb, és összesen 12-t sebeznek a fiún.
A következő teremben már a koraesti sötétség fogad titeket, a nap lenyugodott odakint, és az átlátszó kupolán túl lassan megjelennek a digitális csillagok. A padlóba ezúttal a következőt vésték:

YONBI
"Twinkle, twinkle, little star"

Szokás szerint szemben veletek ott az ajtó, de a kulcsot sehol sem látjátok. Körben a falak mentén pont annyi ágy van, ahányan vagytok, kényelmes, puha matracokkal, mellettük éjjeliszekrények, azokon egy-egy tál vajas kenyér és pohár tej, a falakra szerelt gyertyák vígan égnek, némi fényt adva. Fent a kupola alatt keresztben egy hosszú rúd zavarja a kilátást.

-Sziasztok! -hangzik fel Ellen hangja vidáman, de nem tudjátok honnan. Mintha elrejtett hangszórókból szólna hozzátok. -Kicsit elszámítottuk az időt, már késő van, az állatok is aludnak már. Ezt a termet hálóhelynek alakítottuk ki nektek átmenetileg. Vacsorázzatok, pihenjetek, aludjatok, reggel viszem a reggelit és holnap már kész lesztek. Nyugodalmas jóéjszakát!
Ezzel a kislány hangja el is hal, újból magatokra maradtok. A gyertyák még fél óráig égnek, majd kialszanak maguktól.
Egészen hajnalig. Akár aludtok, akár nem, még fel sem kel a nap a láthatáron, fülsüketítő kukorékolás ijeszt meg titeket. A sötétben nem látjátok, mi vagy ki okozza, de percenként megismétli a vijjogást. Mikor a nap tíz perc múlva rátok ereszti első sugarait, látjátok, hogy a fejetek feletti rúdon egy furcsa madár ül. Első látásra kakas, de annál kétszer nagyobb, és négy zöld, kígyóéra emlékeztető, tollas farok lóg kevéssel a fejetek fölé.


Mintha ott se lennétek, tovább kukorékol, láthatólag ugyanúgy nem rendelkezik értelemmel, mint az iménti cápa. Ellenben a kulcs ott lóg a nyakában.

----------------------------

Feladat a szokásos: Szerezzétek meg a kulcsot.
Ha meghúzzátok a kakas farkát, az csak nagyot rikolt, még hangosabban, mint a kukorékolása, de nem száll le közétek. Úgy is mondhatni, hülye mint az ágyú és egyáltalán nem agresszív. A kis rajz minden elárul szerintem Very Happy
Yuichi, nem kell szívrohamot kapnod, páncélodnak hála keveset sebződtél, és mivel pont éjszakai pihenő előtt lett baleseted, hajnalra újra teli életed van.
Hermit, neked előző körbeli reakciótól függően 400 vagy 500 szó a minimum. Clarknak már 650 vagy 750, következő körben kiesik. Primrose ismét szabadságon, ő eddig a 400-500 szónál jár. Shakan szintén, kivételes körelőnyt kap, mivel rég lépett be utoljára.
Akiknek a minimum követelménye meghaladja az 500 szót, kihagyhatják valamelyik szobát, de akkor nem kapnak annyi jutalmat, mint azok, akik végigviszik az összeset.

Fun Fact: Ezután már félúton járunk :3 Csak így tovább :3

_________________
Színem: #993300, Álom: #999999, ferdén akkor, ha csak Chan hallja.
avatar
Chancery
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2471
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 25
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
4846/5000  (4846/5000)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos Küldetés]Egy, kettő, három...

Témanyitás by Hayashi Yuichi on Pént. Júl. 26, 2013 10:44 am

A terembe érkezés előtt még, Hime bocsánatot kért, amit egy bólintással és egy mosollyal elfogadtam. Azonban kedvemen nem javított, csak a víz felszín látványa. Míg átértünk a pallón végig belém kapaszkodott Hime. Vajon fél a víztől? Még hangot nem adtam csodálkozásomnak és későbbiekben pedig elfelejtettem.
Mikor belekezdtem a cápával való incselkedésnek, semmi hatása nem volt eleinte, ahogy lépésenként beljebb merészkedtem a versenyre hívás közepette, egyszeriben a cápa úgy tűnt mégis csak elfogadja kihívásom. Azonban félre érthetett valamit, mert a csalit teljesen bekapta és a hármas fogsora mellett a hármas uszonya is a levegőben volt, és rám harapott. Iszonyú fájdalmat kerültem el a digitális világ miatt, így csak az életerőm csappant meg. Jócskán bizony, mert a páncélom mentett ki a bajból, amit szerencsére már mindig viselek, kardom nem rántottam elő, mert ez nem harc volt, hanem erő fitogtatás. A félelemtől, igen talán a félelemtől hátrébb léptem kettőt, de még mindig megdermedve. Testem ösztönösen cselekedett, vagy agyam egy zugában talált némi ingert, ami megmozdított. A külvilág megszűnt, csak a víz benne a cápával és én. Föld. föld kell ahol ez nincs. Következő óvatos lépésem már feljebb volt előzőnél és kiértem a vízből. Agyam végre működőképes állapotban és gyorsítottam lépteimen, de a cápa nem jött. Lerogytam a földre, és csak bámultam a vizet. Legközelebb, elbánok veled és a hasonló szörnyekkel, nem, inkább kikerüllek. Azzal láttam, hogy a többiek már megszerezték a kulcsot és tartanak az ajtó felé. Hime is köztük volt. Felálltam és leporoltam magam, azzal az éppen nyíló ajtó felé vettem az irányt. Ekkor azonban a cápa a partot ostromolta, biztos még egyet belém akart harapni, viszont már nem érhetett el. Elszámolt magát és ezzel hátat is fordítottam neki. A statisztikám jó, a vadásszal a saját környezetében sosem fogok tudni elbánni. Egy rossz lépésen az életem múlik, túl bátor vagyok, óvatosnak kellene lennem. Ahogy beértem Hime mellé, mert minden bizonyára megvárt a kapuban együtt léptünk át a kapuk alatt. Hatalmas ajtók voltak, ahogy az eddigiek. Negyedik terem, akkor egy négyfarkú teremtmény lesz most itt.
A padlóba egy ismerős kifejezés van belevésve, ami egy igen egyszerű mondóka. Teremben azonban már sötétedik és temérdek ágy van a falak mentén. Mellettük az éjjeli szekrényeken enni és innivaló, falakon világítás. A terem tetejében pedig van egy rúd, ami keresztben íveli át a tetőszerkezetet.Sok haszna nincsen, ha óriások lennénk, talán hintát köthetnénk rá, de komolyabb haszna biztos nincsen. Ekkor megszólal a falakból és mindenhonnan egyszerre a kislány. Kedves és nyugodt hangon közölte, hogy utunk egyharmadán túl vagyunk és most jöhet egy éjszakai pihenő. Azzal nem is zavartatva magam, Himének adtam az arcára egy puszit, és jó éjszakát kívántam neki. Találomra kinéztem egy ágyat, bal oldalra indultam és szám szerint az harmadiknál megálltam. Balról, jobbról 5-5 ágy, furcsa, mintha ennyien lennénk. De tovább nem is törődve vele, felszereléseim közé eltettem páncélom, felső ruházatom, bakancsom és a jelenlévő hölgyekre való tekintettel a nadrágot nem ilyen siettében távolítottam el. Lefeküdtem az ágyra ami rendkívül kényelmes volt. Az éjjeliszekrényen lévő ennivaló, kicsit sem érdekelt, és annál inkább kevésbé bíztam meg abban amit ilyen helyen adnak. Felszerelésemből kikerestem három szem gyümölcsöt, elfogyasztottam hamar, és ahogy magamra terítettem a lepedőt, eltávolítottam a nadrágot is. A többiek hangja esetleges beszélgetés, vagy bármi mást kizárva, könnyedén elaludtam. Már csak a cápatámadás után is, mentálisan kifáradtam a sokktól, amit a digitális cápa fogsora és harapása okozott. Szinte pár perccel később, kakaskukorékolás hang zavart fel nyugalmamból. Ledobtam magamról a takarót, de még sötét volt, kis szünet és újra jött. Korom sötét volt, nem láttam semmit, de a kukorékolás újra jött. Felültem ágyamon és szélére kiültem, közben felkaptam felszerelésem, és párszor megismétlődött, az irdatlan ébresztő. Biztos a kislány a hangszórókon keresztül, erre pályázhatott és ez lesz a reggeli ideje. Ekkor a kupolán keresztül megérkeztek a nap első sugarai, és egy kisebb furcsa lényt sütött meg először, ami épp ekkor tátotta ki csőreit és kiadta újra robusztus hangját.
Ez egy kakas volt, aminek polip lábai voltak. Csak nem nyolc, hanem négy. Nyolcadik terem vajon újra vizes lesz? Megráztam fejem.. ez arra volt jó, hogy eszembe juttassa a bejáratnál lévő szöveget. Bizony csillogj, ahogy csillog a nyakában a kulcs. Egy újabb kukorékolás követte gondolatom. Felszerelésem közül kikanyarítottam egy aranyat. Csillogj kérlek a fényben, és csald le a dombról a kakast. Tervem egyszerű, ahogy lejön a kakas, legalább a fejére ráfogok, hogy csípni ne tudjon. Míg remélhetőleg valaki ébredésből tud kapcsolni hogy a négy farkát lefogják.
- Figyeljetek, ha jön fogom a nyakát, ti szedjétek el tőle a kulcsot és ha kell a farkakat fogjátok le - harsantam kék kukorékolás között és letettem a földre az arany érmét. Pár pillanat és eléri a fénysugár.

_________________
Adatlap

Spec:
[T4] Agni Hayashi Yuichi >> 8 tűzsebzés
avatar
Hayashi Yuichi
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1490
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 29
Tartózkodási hely : JL Palota 2. emelet 4. ajtó

Karakterlap
Szint: 33
Exp:
4298/4400  (4298/4400)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos Küldetés]Egy, kettő, három...

Témanyitás by Jun on Pént. Júl. 26, 2013 5:06 pm

Szerencsére akadt elég jelentkező akik elterelték a cápa figyelmét és sikeresen megszereztük a kulcsot. Ami a kötél végére volt rögzítve, nem pocsékoltam sokat az időm a leszedésével csak levágtam a kötelet és kinyitottam a kaput.
- Tudtam én, hogy jó csapat vagyunk Ran. - dicsértem meg a lányt hatalmas mosollyal az arcomon, majd indultam a többiek után a következő terembe. Őszintén szólva eddig ez a cápa tűnt a legveszélyesebbnek, nem igen tudok elképzelni ijesztőbb dolgot. A következő terem az eddigiekkel ellentétben a legsötétebb és furább hatást kelti. Nem sokat látni, az ajtó szokás szerint a terem túlvégén van, és körbe ágyak helyezkednek el, mellettük éjjeli szekrényekkel. Pont az egyik ágy minőségét ellenőriztem amikor megszólalt a hangosbemondó. Kicsit cikinek éreztem a helyzetet, hogy lehet valamit ennyire elszámolni? De ha van ingyen szállás és még vacsora is akkor nincs különösebb bajom a dolgokkal. Leültem az ágyam szélére és elfogyasztottam az ételt. Nem éreztem semmi gyanakvást, hogy mérgezett lenne, mért mérgeznének meg, ha kint se tették?
- Szerintem aludjunk, kipihenten több energiánk lesz a következő kulcs megkeresésére. - javasoltam az ötletet, és már bontottam is fel az ágyat. Mielőtt még lefeküdtem volna levettem a kemény páncélzatot, hogy kényelmesen aludhassak.
- Jó éjszakát. - majd nyugovóra tértem. Épp a legszebb álmaimat álmodtam a saját kis királyságomról és csodálatosságomról amikor valami irtózatos zaj kirázott az álomból. Annyira megijedtem, hogy még az ágyból is kiugrottam.
- Ez.. mi a fene volt? - kérdeztem fáradtan, egy ásítás kíséretében. Majd megpróbáltam visszamászni az ágyra, megtörölve szemeim. Az idegesítő hang egészen addig ismétlődött amíg fel nem eszméltem, hogy egy szörny termében alszunk. Gyorsan felkaptam a páncélzatot, hogy esetleges támadásokat fel tudjam fogni. Elkezdtem a tekintetemmel az állatot keresni, majd végül Hime barátja világított rá, hogy mi is az ellenfelünk. Egy kakas, furcsa ufó lábakkal. A tekintete csak úgy sugározta az észt. Nehéz ellenfél lesz.
- Semmi pánik emberek, majd én megoldom a nehéz problémát mint azt már annyiszor is tettem. Természetesen nem egyedül, a hű társam Ran és a ti segítségetekkel. - kicsit elgondolkodtam mit is kéne tenni, a kakas túl magasan van, és nem úgy tűnik mint aki le szeretne jönni, sőt jól is érzi ott magát. Felkaptam egy párnát az ágyról és felmutattam. - ezekkel fogjuk leszedni. Ha mindenki megdobálja akkor egy idő után leesik, vagy lejön magától és akkor ráugrunk, és megszerezzük a kulcsunkat. - javasoltam az ötletet a többieknek. Ha legalább még valaki benne van a dologban rögtön neki is kezdtem a párnák hajigálásának.

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"
avatar
Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1567
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos Küldetés]Egy, kettő, három...

Témanyitás by Hime on Pént. Júl. 26, 2013 10:25 pm

Jó érzés volt látni, hogy Yui kicsit megnyugodott, mikor bocsánatot kértem tőle. Szinte feltöltött energiával. Ám a víziszonyomon is sikerült kicsit úrrá lennem. Ám Jun még előttem megszerezte a kulcsot. Viszont mikor azt láttam, hogy a cápa neki megy kicsimnek, rögtön oda ugrottam.
- Yui! Minden rendben? Mennyire sérültél meg? Miért csináltad ezt?- Kérdeztem tőle, miközben a könnyeim potyogtak. Csak akkor nyugodtam meg valamennyire, mikor a saját lábán jött át a következő terembe. Ahogy itt körbenéztem, egy csomó ágyat láttam, és a falakból Ellen hangja biztatott minket evésre, és alvásra. Ám mivel drágaságom se evett semmit, úgy döntöttem, annak ellenére, hogy éhes voltam, én se ettem semmit. Miután megkaptam tőle a jó éjt csókomat én is ledőltem a mellette lévő ágyba, és nyomban el is aludtam. Az éjszaka csendjét aztán hirtelen egy hangos kakaskukorékolás törte meg. Mi a nyavalya... nyúltam menüm után, és kaptam magamra gyorsan a ruháimat. A következő pillanatban párom tekintetét követve észrevettem egy mutáns tyúkot. Na ez meg mi a halál. Néztem megrökönyödve. Ám mikor meghallottam Yui ötletét, azonnal támogattam. Nem hiszem, hogy a párnacsata jó lenne, de a pénzérme hatásos lehet. Hirtelen egy mese jutott eszembe: A Kiskakas és a Gyémántfélkrajcárja. Asszem ez volt a címe. ám a felirat is ismerősnek bizonyult, de nem tudtam volna folytatni.
- Kicsim, ha te le tudod fogni, akkor én meg meg próbálom leszedni róla a kulcsot.- Néztem rá imádottamra. Azzal én is vártam, hogy a nap fénye megcsillanjon a pénzérmén, és kiderüljön, hogy igaz-e a mese, vagy csak a szarkák szeretik a fényes, csillogó dolgokat.

_________________
Páncélom::
Páncél:




Statjaim::

Élet: 13 (+2)  ->75
Fegyverkezelés: 6 (+3) -> 9
Erő: 13 (+9) -> 22
Kitartás: 6 (+2) -> 8
Gyorsaság: 10 (+5 ) -> 15
Spec. Képesség: 8 (+4) -> 12
Páncél: 98

Keresés: 1
Akrobatika: 1
Nyomkövetés: 1
Hallgatózás: 1
Kristályírás: 11
Növénylátás: 56


Kristályok:
6 Gyenge anti-mob kristály
2 Halvány gyógyító kristály
1 Halvány Füst Kristály



Képesség::
Hollow:
Leírás: Hime képessége, hogy egy harc során, 3 körig képes két "klónt" lehívni, akik teljesen ugyanúgy néznek ki, mint ő. Ám mint mindennek, ennek is megvan az ára. Hime gyorsaságát felére csökkenti, és kitartásából is levesz két pontot az adott harcra.
avatar
Hime
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 427
Join date : 2013. Jun. 11.
Age : 26

Karakterlap
Szint: 13
Exp:
800/800  (800/800)
Céh: Anarchisták

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos Küldetés]Egy, kettő, három...

Témanyitás by Ekiguchi Ran on Hétf. Júl. 29, 2013 5:14 pm

Kíváncsian nézte végig az eseményeket, Jun-sensei igazán kitett magáért és ezért természetesen megkapta a neki kijáró tapsvihart tőle, még ha más nem is csatlakozott.
- Igen, igeeeeeeen! - ujjongott ugrálva, s vigyorát körbevillantotta - Igazam volt, Yuichi-san a tökéletes csali, hála nekünk Jun-sensei terve tökéletesen működött!
Ha nem maradt volna megint utolsónak, akkor minden bizonnyal megfogta volna Mesterét és a nyakába véve cipelte volna át a következő terembe. De ez nem történt meg, ami pedig ott várta, az ugyancsak meglepő volt, hiszen zsoldoskapitányuk hangja egyértelműen takarodót fújt. Hát igen, ő aztán dirigálhatott nyugodtan, a munkát elkellett intézni, s ugyan nem látta őt, de haptákba vágta magát.
- Igenis, parancsnok! Mindenki, takarodó! - kiáltotta, s kezeivel trombitát alkotva, elfújta a Capella Silentiumot.
De nem restelkedett, gyorsan megcsapkodta picit Jun-sensei vánkosát, majd készségesen betakargatta és ha kérte volna, még jó éjt puszit is adott volna neki. Ő maga nem tudott egykönnyen aludni, fel és alá járkált a földön levő feliraton gondolkodva, mert az angol nyelv nem ment olyan kifejezetten jól neki sosem, vagy mégis? Végül a sötétben nem talált vissza ágyához, s a földön terült el háttal, mikor kitartáspontjai elérték az alsó határt.

Reggel elkezdődött a műsor, s a főtrombitás ezúttal egy kis kakas volt felettük, aki csak sokadjára hagyta abba a kukorékolást. Körülötte pedig megindult a szervezkedés, Jun-sensei is megragadta a fáklyát és szőni kezdte tervét, párnát ragadva, harcra készen. Egyedül ő, a készséges tanítvány vakargatta a fejét, még néhányszor átfutva a padlón levő írást, mígnem végül feje felett kigyulladt a wolfram-szálas égő.
- Miért verjük az állatokat, ha inkább az embereket kellene? - szólalt fel, s jókedvű szökdécselésbe kezdett - Az erős harcosoknak a hangjuk is erős! Hátrébb az agarakkal, eljött most az én időm!
Azzal megindult, s dúdolva-szökkenve elindult körbe a teremben, akár csak az óvodában szokták boldogabb napokon. Néhány momentum dúdolgatás, s rá is zendített egy ismerős gyerekdalra, mert ő bizony tudott énekelni! Hadd aludjon az a kis csillag, vagy kis kakas, Jun-sensei bizonyára máris büszke rá!


Ki-ra-ki-ra hi-ka-ru,
O-so-ra-no ho-shi-yo!
Ma-ba-ta-ki shi-te-ha,
Minn-na-wo mi-te-ru!
Ki-ra-ki-ra hi-ka-ru,
O-so-ra-no ho-shi-yo!

Ki-ra-ki-ra hi-ka-ru,
O-so-ra-no ho-shi-yo!
Minn-na nō-ta-ga,
To-do-ku to-ii-na!
Ki-ra-ki-ra hi-ka-ru,
O-so-ra-no ho-shi-yo!

Kir-aki-ra hi-ka-ru,
O-so-ra-no ho-shi-yo!
O-so-ra-no ho-shi-yo!
avatar
Ekiguchi Ran
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 32
Join date : 2013. May. 28.

Karakterlap
Szint: 3
Exp:
140/150  (140/150)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos Küldetés]Egy, kettő, három...

Témanyitás by Jay on Kedd. Júl. 30, 2013 3:42 am

Sikerült szerencsésen megszereznünk hát a kulcsot ettől a fogas fenevadtól, bár úgy tűnt, nagyon falatozni akar az egyis srácból. Hála égnek, hogy ez nem egy lábas szörnyeteg és csak úszni tud, így nem képes utánunk jönni. Mikor megláttam, hogy megpróbálja mégis megtámadni a túl közel hajolt csávót, azonnal előkaptam a fegyverem, hogy segítsek, ha tudok. Bár erre nem lett végül szükség, mert azonnal tovább tudtunk menni.
A negyedik szobában már sokat nem láttunk a napfényből, a sötétség az éjszakával együtt lassan leszáll mindannyiónkra. A fényt pár gyertya mindenesetre még erősíti, hogy ne essünk hasra egymásban.
A szokásos feliratot keresve már látom is a kőbe vájt szavakat: " YONBI: Twinkle, Twinkle little star." Hmm. Ez elég ismerős, ilyen gyerekdalocska lehet.
Mégegyszer átolvasva rájöttem: Yon. Kíváncsian várom, itt vajon milyen alakot fog ölteni a négyfarkas lény.
Már mintegy rutinból körbenéztem, mindent alaposan megviszgálva a közelemben, de egy fia kulcsot se találtam, de még mást se a bennt lévőkön kívül. Volt viszont a számunkkal megegyező ágyikó, kis szerkényekkel, rajta egy szerény, de kielégítő vacsorával.
Fölöttem egy furcsa rudat pillantottam meg, ami belerondított a kilátásba. Talán ezen kell majd valamilyen mutatványt véghez vinnünk? Áh, fene egye már, minek aggodalmaskodok én már mindenért? Majd csak kiderül.
Épp elindultam volna hát egy ágyhoz, hogy lepihenjek rá, mikor a semmiből felszólalt egy hang, melyet rögtön felismertem: Ellen volt az. Állítása szerint az állatok már aludnak, tegyünk így mi is. Jó éjszakát kívánt, és megígérte, hogy reggelit is hoz majd nekünk. A hang, amilyen hirtelen jött, oly hamar el is halt a szobában. Honnan szólhatott egyáltalán?
Ezen gondolataimba mélyedve telepedtem le az egyik ágyra, megettem a vajaskenyeret, bár kicsit morzsáztam, megittam a tejet is, majd a többiektől elbúcsúztam egy jóéjt-el. Egy szemhunyásnyit ha aludtam, de talán még annyit sem, mert folyton pörgött az agyam. Nem tudom, mennyi idő telhetett el a sötétben, de valószínűleg pont hogy elszundítottam, ugyanis egy dobhártyaszaggató rikácsolásra pattantam ki az ágyamból.
-Mi a f.....ene?- káromkodtam majdnem el magam meglepetésemben.
Pontosan egy perc múlva megint megszólalt a félkegyelmű, pontosan a fejünk felől. Majd megint. És megint. És megint, és megint és megint, minden egyes percben, egészen napfelkeltéig. Ekkor megpillanthattam a lényt, mely a hangot kiadta: Egy kakas. Kakas? Biztos? Nem. Ez nagyobb, és egy kakasnak nincsenek tollas farkak a seggében /jobb esetben XD/.
Nem is farkak, hanem mintha csápok lennének. Szerencsétlen, kinézetre elég retardáltnak tűnik, még mintha butább lenne, mint a cápa maga. Az se volt egy Einstein. Viszont ott lóg a nyakába a kulcs!
Az a srác, akit megtámadott a cápa, egy aranyérmét tett le a földre, hogy elvonja a figyelmét a négyfarkúnak.
Jun szerint viszont meg kéne dobálni párnákkal. Egy harmadik illető pedig körbeugrándozott a teremben, miközben énekelgetni kezdett.
Jobban belegondolva: miért is kellene bántani ezt a szerencsétlen állatot? Csak a kulcsot kell megszerezni tőle. Nem úgy tűnik, mintha bárkit is bántani akarna, nem mintha szorult volna szerencsétlenbe annyi értelem, hogy támadjon Very Happy
Nekem azonban több tervem is támad. Megpróbálom először lecsalogatni a morzsákkal, kicsit szórva, pi-pi-pi-zés közben. Hiába nem pipi, akkor is eszik Very Happy
Ha ez nem működik, akkor megpróbálok valakit megkérni, hogy tartson bakot, amíg felmászok a gerendára, hogy valahogy kiszedjem a polikas /off: a kakalip nem hangzott valami jól...XD/ nyakából a kulcsunkat. Ha nem sikerül, akkor valahogy megpróbálom letuszkolni a gerendáról, hogy a többiek elszedjék tőle a kulcsot.
Viszont ha simán el tudom szedni tőle hála Yuichi elterelésének, akkor leemelem róla, mondok neki egy köszit, és lemászok a gerendáról, Yuichinek is megköszönve.
avatar
Jay
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 268
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 26
Tartózkodási hely : Valahol északon

Karakterlap
Szint: 16
Exp:
1033/1100  (1033/1100)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos Küldetés]Egy, kettő, három...

Témanyitás by Ozirisz on Csüt. Aug. 01, 2013 11:59 pm

A cápánál a srác most is jól megértette magát az állatokkal, hála neki meglett a kulcs, igaz, most a csók helyett egy harapást kapott az orrára. A barátnője rögtön utána, hogy meglett a kulcs, rohant hozzá oda, és sírt. Túlságosan, hiszen nem halt meg senki, és fájdalmat sem érzünk ebben a világban. Arról nem is beszélve, hogy odakinn a sérülések is megmaradnak, és idő amíg meggyógyul az ember. De lehet, hogy a lány a tudatalattija által keltett gondolatok miatt fakadt sírva? Mert mindnyájunkban benne vannak azok a dolgok, reflexek, amik veszélyben működésbe lépnek, hiába nem érezzük a fájdalmat, és a sérülések sem maradandók, ösztönösen tudjuk, hogy odakinn ez bizony nem csak ennyi lett volna. Emiatt meg tudom érteni ezt a reakcióját, és azt a következtetést vontam le ebből, hogy a lány biza szereti a barátját, még annak ellenére is, hogy a srác másik lány felé tekintget. Közben, hogy ezen elmélkedtem, a többiekkel megindultam a következő terembe, ahol ágyak voltak körben, és csak egy rudat láttam fenn keresztben, ami zavarta a kilátást a kupolán keresztül az ég felé. Majd hangosbemondón hallottam, hogy Ellen közli velünk, hogy éjszaka az állatok is alszanak, tegyünk így mi is. Leültem jobb oldalról az utolsó ágyra. Az éjjeliszekrényen egy gyertya volt, és egy kis harapnivaló. A vajas kenyeret megettem, a pohár tejet megittam, és gondolkodtam, hol lehet a kulcs. Közben voltak akik ledőltek, volt aki még körbe-körbe járkált. Én az ágyon ülve gondolkodtam. Majd fél óra múlva a gyertyák kialudtak, és én is lefeküdtem. A páncélt magamon hagytam, a kardot az ágyra a falhoz letettem, és próbáltam aludni. Nehezen aludtam el a valódi világban, és itt is, és nem tudni mi történhet éjjel, éberen aludtam. Majd egyszer csak hallom a kukorékolást. Felriadok, kézbe veszem a kardom, és körülnézek, bár a sötétben jártasság nélkül nem látok semmit. Majd újra kukorékolás, majd újra. Mintha fentről jönne a hang. Aztán a nap első sugarai betűznek a terembe, és meglátom a méretesre nőtt csernobili kakast. Négy zöld csáp lóg le róla. Érdekes jószág, nem lenne gondja a rock koncerteken a csápolással. És ami a legfontosabb: nála (vagy inkább rajta) van a kulcs! Néztem körbe a többiekre, akik szintén agyaltak valamivel. A srác, akit megharapott a cápa, egy arannyal próbált villogni. Na, ha a kakast is meg akarja csókolni, én röhögőgörcsöt kapok. Egy másik játékos párnacsatázni akar. - Akkor már miért nem kardot dobunk? - kérdeztem viccelődve, és felmutattam a kardomat. - Lehet egész finom a húsa. A lány, aki körbe-körbe járkált, dúdolni kezdett. Egy másik srác pedig mintha a tanyán a tikokat etetné, pí-pí-pí-zni kezdett és morzsákat szórt a földre. Az én lecsalogatási tervem a következő volt: a kardom pengéje kicsit nagyobb felületű mint egy aranypénz, úgyhogy a kardommal irányítottam a napfényt a csápolós ébresztőóra felé. Talán sikerül lecsalogatni, és valahogy én jobban bízom a kardomban mint a pénzben.

_________________

Elhavazva...:

★˛˚˛*˛°.˛*.˛°˛★˚˛*˛°.˛.˛°˛.★*★ 。*˛.
*˛°_██_.。 *.   / ♥  .˛* .˛。.˛..★ ★ 。
˛. (´• ̮•).。 *. /♫. ♫˛. ˛   _Π_____.♥ ♥ ˛* ˛*
.°( . • . ) ˛°./• '♫ ' •.˛*./______/~\*. ˛*.。˛* ˛.*。
*(...'•'...) *°˛╬╬╬╬╬˛°. | 田田 |門|╬╬╬╬╬*˚ .˛ .
avatar
Ozirisz
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1029
Join date : 2013. Jun. 10.
Age : 29
Tartózkodási hely : Zalaegerszeg

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6049/6200  (6049/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://ozirisz.xyz/

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos Küldetés]Egy, kettő, három...

Témanyitás by Chancery on Pént. Aug. 02, 2013 12:24 am

Résztvevők: Jun, Jay, Ekiguchi Ran, Hayashi Yuichi, Hime, Ozirisz, Primrose
Határidő: 5 nap/kör
Sorrend: Ezúttal nincs

----------------------------

Hermit elfintorodik a nagy zaj hallatán, előveszi a Hazatérés Kristályát, és hezitálás nélkül elhagyja a csapatot.
Mikor Jun párnája eltalálja a 'csernobili' kakast... meglepő módon az szó szerint nem reagál semmit. Csak néz bambám maga elé (illetve mellé, a madarak anatómiája szerint), és folytatja a percenkénti kukorékolást is.
Jay pi-pizésére sem figyel fel különösebben.
Yuichi pénzérméjére viszont már megmoccan és kíváncsi, kakasos kotkodálás kíséretében elkezd mocorogni a rúdon, ahogy Ozirisz kardjának fényére is, bár azt mintha gyanúsabban nézegetné. Az igazi figyelmét végül Ran nyeri el. Megdermed, mikor meghallja a dal első sorát, majd elkezd a ritmusra hintázni előre-hátra. Szemmel láthatólag nagyon tetszik neki a dal, még a kukorékolást is abbahagyja, és idővel elalszik. A kulcs sem volt, mint kiderült, a nyakára kötve - mikor már eleget billeget, a kis tárgy egyszerűen lecsúszik a nyakából, egyenesen közétek. A cérnaszál, amin lógott, nem volt megkötve.

A következő teremben egy hosszú asztal, s azon a kiadós reggeli vár titeket, székekkel, tányérokkal, poharakkal. Van tojás, szalonna, kolbász, kenyér, zsemle, kifli, sajt, tej, víz - minden, amit csak el tudtok képzelni reggelinek. A földbe a következő feliratot vésték:

HOUKOU
Vigyázz, a kutya harap!
A terem valószínűsíthető gazdája helyett Sokrates fogad titeket az asztal előtt ülve, nyakában a szemben levő ajtó kulcsával. Amint az ajtón beléptek, mindannyian egy üzenetet kaptok:
Mósoki arimaszen, nem is tudom, ezt hogy írják pontosan.
A kellemetlenségekért elnézést kérünk. Reggelizzetek meg nyugodtan, Houkou-t átmenetileg az egyik társa mellé helyeztük el. Vihettek is magatokkal szendvicseket, de már csak 4 terem van hátra. Köszönök minden eddigi segítséget, a kijáratnál várlak titeket.
Puszi!
U.i.: Valaki majd kint elmondja, az első két szót hogy kell rendesen fonetikusan leírni? Köszii!
Feladó nincs.
Miután végeztetek a reggelivel és felkészüléssel, Sokrates megvárja türelmesen, amíg leszeditek róla a kulcsot, majd hirtelen el is tűnik - a falban egy rejtett macskaajtón keresztül. Szabad az út a következő terembe.

Ám már az ajtón keresztül is hallani, hogy odaát istentelen állapotok uralkodhatnak.
Belépve azt látjátok, hogy egy ötfarkú, fehér kutya és egy hatfarkú, sárga, kecsesebb állat néz egymással farkasszemet két ketrecben. Szemben a következő ajtó, előttetek a földön a következő szöveg:

RAIJUU
Benjamin Franklin eltitkolt kiskedvence
13. ALÁZAT

A két állat:

 
A teremben alig lehet megmaradni. Bár van bőven hely átmenni a két állat mellett/között, Raijuu elektromos kisülései és Houkou erős szelei igencsak megtépáznak titeket.
Viszont a legnagyobb gond az, hogy sehol nem látjátok a kulcsot, és a kivételesen három soros felirat is különös.


----------------------------

Feladat: Agymunka. Vajon hogyan lehetne elővarázsolni a kulcsot?
Speciális: Mindenkit megkérek, hogy a reagjával együtt egy hatos kockával is dobjon. A kocka értéke lesz a titeket ért sebzés mértéke.
Clark és Shakan kiesett. Sad
Primrose jelezte, hogy szabin van még egy ideig, eddig 650-750 szónál jár.
Hermit kérésre kikerült a küldetésből.

Tipp: Virtuális barát és barátnő használata engedélyezett Razz

Kicsit redukáltam a határidőt, hogy nagyobb eséllyel fejezhessük be még szeptember elején/előtt.

_________________
Színem: #993300, Álom: #999999, ferdén akkor, ha csak Chan hallja.
avatar
Chancery
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2471
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 25
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
4846/5000  (4846/5000)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos Küldetés]Egy, kettő, három...

Témanyitás by Jun on Hétf. Aug. 05, 2013 10:31 am

Egymás után hajigáltam a párnákat, a legtöbb talált, de a kakas meg sem moccan. Ez a dög teljesen hülye, rá is untam, majd leültem az egyik ágyra és figyeltem a többiek próbálkozását, ami valljuk be nagyon jó móka volt. Egyik hülyébb ötlettel állt elő mint a másik. Végül Ran énekére valahogy leesett a kulcs.
- Tudtam én, hogy jó tanítványt választottam. - rohantam oda hozzá, hogy megdicsérhessem. Végül is, amit a tanítvány megtesz az a mestere dicsősége is. - menjünk tovább. - a következő terembe lépve, tömérdek mennyiségű étel fogadott. Az asztalhoz léptem, hogy közelebbről is megnézhessem mi is a választék, van itt szalonna, tojás, kenyér, néhány féle jam, és még vaj is.
- Állj! Hol van itt a szörny? - tettem fel a költőivé váló kérdést, amit a hangosbemondó rögtön meg is válaszolt nekünk. - oh...- nem is törtem magam tovább, farkas éhes vagyok, lekapok az asztalról egy szendvicset és neki is kezdek. A kulcsot már korábban megkaptuk a lány macskájától, szóval az miatt nem kell aggódni. De amint átléptünk az ajtón, két az eddigieknél sokkal veszélyesebb dög várt ránk.
- Ki volt olyan hülye, hogy egymással szembe rakja ezt a két vadállatot?... és hol van a kulcs? - Kérdőn pillantok a többiekre, akik úgy tűnik szintén ezen törik az agyukat. Mindenki hülye...közelebb lépek a felirathoz, különösebben nem értem én sem mit akar ez jelenteni. Talán át kéne menni a túloldalra... Elkezdtem magam átpréselni a ketrecek között, ami nem bizonyult túl jó ötletnek mivel mind a két szörny kisülései és szélrohamai sebeztek egy keveset.
Na nézzük csak... összesen 11 farok...és két bestia.. az már 13 igaz? Na meg persze, Raijuu-é eredetileg is a terem... Szóval az ő ketrecében van. Nem túl nagy a ketrec, épp hogy elférnek benne, de ez nem akadályozza meg őket, hogy megsüssenek, vagy szétszaggassanak... A kezemben lévő szendvicsre pillantottam, majd bedobtam a sárga állat ketrecébe, természetesen jól belülre, hogy ne vegye észre.
- Change. - más erre úgysem képes, szóval nekem kell megtennem a többiekért. Na hol is lehet a kulcs.. Ha nem találok semmit, akkor visszacserélem magam a szendvicsre mielőtt még megölne a fenevad, illetve ha észrevesz szintén.

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"
avatar
Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1567
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos Küldetés]Egy, kettő, három...

Témanyitás by Jay on Hétf. Aug. 05, 2013 9:07 pm

Minden kísérletem a kulcs megszerzésére működésképtelennek bizonyult, ugyanis Jun "tanítványa" általi ének hatására a Polikas elkezdett "táncolni", a kulcs meg simán leesett a nyakáról. Valaki elfelejtette megkötni! Hah!
Sebaj, legalább könnyebben ment, mint vártam.
Beléptünk a kövi teremben, ahol egy svédasztalos reggelit megszégyenítő étel-repertoár várt minket, de a figyelmemet nem kerülte el a padlóba vájt felirat: "HOUKOU. Vigyázz, a kutya harap!"
Na, lehet, hogy kell harcolnunk majd? Remélem nem, ahhoz még gyenge vagyok, hogy egy bosscsatát megvívjak...
Mindenesetre, megintcsak körbetekintve Ellen macsekját, ha jól emlékszem Sokrates-t láttam, nyakában egy kulccsal. Már elkezdtem agyalni, hogy szerezzük meg tőle, mikor szimplán kinyílt az ajtó, hogy haladhassunk. Éhesnek éhes nem vagyok, de megpróbálok mindenből legalább egy keveset félretenni, az előző szobák állatainak viselkedéséből következtetve, hátha el lehet őket majd csalni valamivel.
Miután követtem a többieket a következő terembe, kis pittyenést hallottam és egy villanó jelet láttam: üzenetet kaptam.
"Mósoki arimaszen, nem is tudom, ezt hogy írják pontosan....."
Feladó nem volt, de nagyon úgy érzem, hogy ezt bizony Ellen írta nekünk. De hogy tudta a nevét "levédetni"? Kezd nagyon idegesíteni ez a titkos képességekkel ellátott kislány. Már ha kislány és nem csak annak adja ki magát.
Még mielőtt kinyílt az ajtó, valami félelmetes üvöltést és morgást, vihart hallottam bentről. Egy olyan állatot kell legyőznünk, aki képes szelet vetni?
Beléptünk hát a következő helységbe, a padlón figyelmeztettek minket RAIJUU-ra.
Öt és hatfarkú. Egyszerre a kettő már nem lesz kis falat. Kisebb villámok és a sebző szél eléggé zavar a gondolkodásban, pedig az állatok maguk ketrecben vannak.
Egyértelmű, hogy azért tették át az ötfarkút, hogy jobban az utunkat állják, hisz a szél a villámmal méginkább csak sebzi az embereket. Magam is elszenvedtem némi sebződést, aggódva figyeltem az élet-csíkomat.
Kulcsot sehol se látok.
És bár B.F-ről se tudok sokat, annyit igen, hogy ő a villámhárító feltalálója és hogy mértékletesen próbálta élni az életét. A harmadik sorban a kőbe vésett felirat a következőt írja: 13. Alázat.
Nem emlékszem sokra belőle, annyira emlékszem, hogy követni kellene valakit. Vagy valakiket. Mivel vallásos ember volt, az egyik biztosan Jézus volt. A másik meg.....Sokrates.
A szememmel próbálom megkeresni a macskát, ha megtalálom a teremben, akkor követem.
Ha nem, akkor fejet hajtok a két fenevad előtt, tisztelegve erejüknek és várva, hátha átengednek mindannyiónkat. Mindkét farkas szörnyeteg elég büszkének tűnik, így térdre ereszkedve mutatok nekik tiszteletet.
avatar
Jay
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 268
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 26
Tartózkodási hely : Valahol északon

Karakterlap
Szint: 16
Exp:
1033/1100  (1033/1100)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos Küldetés]Egy, kettő, három...

Témanyitás by Kayaba Akihiko on Hétf. Aug. 05, 2013 9:07 pm

The member 'Jay' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
avatar
Kayaba Akihiko
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 14507
Join date : 2012. Jul. 29.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos Küldetés]Egy, kettő, három...

Témanyitás by Jun on Hétf. Aug. 05, 2013 11:40 pm

//Most jutott az eszembe, hogy dobni is kellett volna  ^^"//

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"
avatar
Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1567
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos Küldetés]Egy, kettő, három...

Témanyitás by Kayaba Akihiko on Hétf. Aug. 05, 2013 11:40 pm

The member 'Jun' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
avatar
Kayaba Akihiko
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 14507
Join date : 2012. Jul. 29.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos Küldetés]Egy, kettő, három...

Témanyitás by Hime on Kedd. Aug. 06, 2013 12:43 pm

A pénzérme nem igen vált, ahogy még jó pár ember próbálkozása se, ám egy dal dúdolása igen, és már tárva-nyitva volt előttünk az út a következő terembe. Itt nem volt semmilyen dög, csak Ellen macskája ücsörgött magányosan egy minden jókkal telepakolt asztal végénél. Mivel még mindig nem bíztam semmiben, annak ellenére, hogy az első teremben lévő ételekkel nem volt semmi gebasz, annak ellenére itt csak pár falatot csipegettem, körülbelül annyit, mintha egy kismadár eszegetett volna. A következő percben már meg is kaptunk a következő terem kulcsát, ahová belépve már láttuk, ez bizony kemény dió lesz. Két hatalmas ketrec, két állat. Az egyiknek öt, a másiknak, ha jól számolom hat farka van. Akkor ha jól sejtem, az öt farkú állatka az előző terem lakója lenne. De vajon miért itt van, és nem ott? Na mindegy, ha már itt van, akkor itt van. Nem sok mindent tehetünk ellene. De a kulcsot, akárhogy meresztettem a szememet nem láttam. Viszont a levegő vibrált az elektromosságtól, és szélrohamok próbáltak minket letaszítani a lábunkról. Elgondolkodtam, mit is lehetne tenni, és úgy döntöttem, hogy ideje egy kis figyelem elterelésnek.
-Hollow.- Suttogtam magam elé, és hirtelen megjelent a két klónom is. Több szem többet lát alapon utasítottam őket is kulcs keresésére. Viszont egy dolgot még kipróbáltam. Tisztes távolságra odaálltam a két állat ketrecéhez, úgy, hogyha mindketten arra néznek, amerre én vagyok, szemben legyenek velem. Megpróbáltam egyszerre mindkét állat szemébe nézni, és nagyon lassan meghajoltam előttük, a szemkontaktust folyamatosan tartva, és vigyázva arra, hogy ne pislogjak. remélem nem csak egy erősebb széllökés, vagy egy villámcsapás lesz a jutalmam, hanem a kulcs esetleg.
avatar
Hime
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 427
Join date : 2013. Jun. 11.
Age : 26

Karakterlap
Szint: 13
Exp:
800/800  (800/800)
Céh: Anarchisták

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos Küldetés]Egy, kettő, három...

Témanyitás by Kayaba Akihiko on Kedd. Aug. 06, 2013 12:43 pm

The member 'Hime' has done the following action : Kockadobás

'6-os dobókocka' :
avatar
Kayaba Akihiko
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 14507
Join date : 2012. Jul. 29.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos Küldetés]Egy, kettő, három...

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

2 / 4 oldal Previous  1, 2, 3, 4  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.