[Küldetés] Valami bűzlik Aincradban

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default [Küldetés] Valami bűzlik Aincradban

Témanyitás by Sachi on Csüt. Aug. 23, 2012 10:18 pm

Résztvevők: Rita Hanami, Arwen Tris, Morinoshi Kise alias Ilaszior, Tatsuki Ranmaru

Feladat: Bármely településre is mentetek az elmúlt néhány napban, úgy tűnt hogy az összes küldetést újra-meg újra elvitték előletek akár éjszaka, akár nappal próbálkoztatok. Pedig nem csupán láttatok más játékosokat előttetek küldetést felvenni, akkor is így történt ha csalódott távozásotok után hátranéztetek. Visszasietve rendre teljesen üres papírlapokat találtatok, melyekkel semmit nem tudtatok kezdeni. Mivel ez megmagyarázhatatlanul tartott napokon keresztül, valószínűleg örömmel figyeltetek fel arra hogy egyik reggel akadt végre egy küldetés, amit el tudtatok olvasni. Az üzenet hangvétele és tartalma azonban hagyott némi kívánnivalót maga után:

"Puhány, léhűtő úgynevezett k-a-l-a-n-d-o-r-o-k!

Hallottam, hogy mostanság sokatokra rájár a rúd, mert mások nem olyan lusták mint amilyenek TI vagytok és ezért nem jut nektek munka (hó-ho-hó, igazán jó kifogás)! Hát én gondoltam egy nagyot, itt a sok földem és egyedül bizony nem tudom hamar felszántani. Mivel egyébként sincsen dolgotok és a madarak azt csiripelték, hogy ha így folytatjátok nem is lesz, arra jutottam hogy hát... miért ne dolgozhatnátok ti kis gazemberek és tunya hölgyemények az én földemen?

Ha annyira kell a pénz és élettapasztalat, jöjjetek a Horunka közeli szántóimra és itt majd becsületesen megdolgoztok a jussotokért. Le a lazsálással, ki a földre kisparasztok!

Nazo Gazda"


Való igaz, a küldetés se nem hívogató se nem olyasmi, amiről ezidáig hallottatok. A bökkenő ott van, hogy hiába várakoztok jobb lehetőségre mindössze ez az egyetlen cetli, amihez hozzá tudtok jutni. A választás tehát korlátozott... enni, vagy nem enni... Végül tehát mindannyian rákényszerültök a küldetés felkeresésére, s majdnem hogy egyszerre érkeztek meg a megjelölt helyre

Valóban learatott vidék terül a szemetek elé, s egy kis tanya található a kövér birtok közepén... mivel nem fogy a kitartásotok, az legalább kiderül hogy a vidék védett a moboktól (már ha ezen a vidéken egyet is találnátok). A tanyaház ajtaja zárva, belülről azonban matató hangokat hallani, melyek muzsikáját néha zavarja meg egy-egy orrszürcsölés vagy köhintés...


Sorrend: első körben való megérkezésetek szerint
Határidő: 3 nap/fő

_________________

Clumsy GM (Slateblue | 6A5ACD)

Sachi
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 177
Join date : 2012. Aug. 23.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/10  (10/10)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Valami bűzlik Aincradban

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru on Csüt. Aug. 23, 2012 11:35 pm

Egy bugra gyanakodtam, de túl jól ismertem már a SAO világát ahhoz, hogy tudjam: ilyesmi szóba sem kerülhet. Persze még csak második szintű voltam, épp csak hogy belekóstoltam az itteni életbe, viszont eddig úgy tűnt számomra, hogy elég jól haladok a többiekhez képest. Amit eddig láttam ebből a világból, az alapján biztos lehettem benne: bug lehetősége kizárva.
Talán éppen az volna a baj, hogy túl magas szintű vagyok? Nem csak hogy megléptem ezt a szintet, hanem azóta szépen gyarapodtak a tapasztalatpontjaim. Lassan közelebb álltam a level háromhoz, mint az egyhez.
Elléptem a táblától, amin megint csak nem volt elvégezhető küldetés számomra. Féloldalasan álltam, vártam, hogy más menjen oda. A yagan miatt még csak oda sem kellett néznem ahhoz, hogy lássam, mit csinál. Egy cetlire bökött, elolvasta a számomra teljesen üres leírást, pedig görgősávja is volt, majd elfogadta. Előhívta a mappáját, és határozott léptekkel elindult egy olyan cél felé, ami az én szemem szerint nem volt jelezve neki sehol.
Fortyogtam magamban.
Ha ez jelzés, hogy nekem már a főbossal kéne foglalkoznom, akkor komoly problémáim lesznek a játékkal. Nem voltam öngyilkosmerénylő, hogy egyedül nekivágjak. Rin, Mizuki... őket hívnám, de egyes szintűek. Kizashi második szintű már, de ketten nem sokra mennénk. Egyáltalán: hol találjuk a főbosst? Eh, túl sok volt az ismeretlen az egyenletben.
Sóhajtottam.
Nagyjából ezredszer játszottam már el ezt a játékot: az elvonuló játékos helyére léptem, és lehívtam az üres küldetést. Nem volt írás, nem volt elfogadógomb, teljesen használhatatlan volt. Már épp ott akartam hagyni, amikor a yagannal egy írásra lettem figyelmes. Bal alsó sarok. Ez hány napja lehet rajta?!
A fejembe szállt a vér, miközben olvastam. Idegesen igazgattam a szemüvegem. Prüszköltem. Az orrom vakartam. Dobbantottam. Majd minden erőmből, amennyire csak lehetséges volt, behúztam a hirdetőtáblának. Ő szolid felvillanó üzenettel jelezte, hogy nem rombolható az objektum. Ennyiben maradtunk.
Éreztem, hogy nincs más lehetőségem, és minden magyarázkodás csak újabb pofon a hirdetőtáblának, nincs semmi értelme. Elvállaltam. Felkerestem. És letaglózott a látvány. Mi ez az egész?
Idegesen kopogtatok a ház ajtaján. Dörömbölök. Csapdosom!
Addigra konstatáltam, hogy mások is szállingóznak erre, tehát nem lehettem egyedül a problémával. Ez az egész egyre érdekesebb. Részemről gyorsan pontot akarok tenni a végére.

_________________
A Fegyvermester
Állandó akciók: érccel rendelkezőknek és árubeszállítóknak! Foglalási lehetőség! Kezdők támogatása!

pontozás:
Élet: 14 +5 -> 95 HP
Fegyverkezelés: 47 +4 -> 51
Kitartás: 11 +2 -> 13
Gyorsaság: 26 +8 -> 34
Speciális képesség: 7 +5 -> 12
Páncél: 11

1x Természet Gyűrű (+1 élet)
1x Gyorstalpaló (+8 gyorsaság)
1x Vas Sisak (+7 páncél)
1x Bőrruha (+4 páncél)
1x Tünemény Gyűrű (+2 élet, +5 speciális képesség)
1x Hősi Köpeny (+2 élet +2 kitartás)
1x Artemis (L) (+4 fegyverkezelés)
Artemis nyilai meg vannak áldva, így minden egyes találatkor egyel többet sebeznek. Először a használó sebzésével megegyezőt, majd plusz egyet, majd az előző értékhez megint plusz egyet, mindaddig, amíg a pluszok száma el nem éri a fegyver szintjét.

Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
115/1700  (115/1700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Valami bűzlik Aincradban

Témanyitás by Ilaszior on Pént. Aug. 24, 2012 10:57 am

Egyszerűen nem értem. Bennem lenne a hiba? De hát mindent úgy csinálok mint mások. Odamegyek, megnyitom... és sehol semmi. Az előttem lévőknek van, sőt, aki fél perccel később megy oda az is fel tud venni küldetést, csak én nem tudok valamiért. És ez így nagyon nem jó. Le fogok maradni szintben a többiektől, így is elvesztegettem az elején egy adag időt, és ki kell jutnom. Minden nappal kisebb az esély arra, hogy bosszút tudok állni. Minden nap egy értelmetlen nap, amit nélküle élek le, és amíg nem tud békében nyugodni a lelke, mert a gyilkosa még szabadon mászkál.
De hiába, napokig ez megy. Már arra gondolok, hogy kimegyek a mezőre és a respawnoló mobokat fogom gyilkolászni, amikor meglátok egy küldetést, ami eddig nem volt ott.

"Puhány, léhűtő úgynevezett k-a-l-a-n-d-o-r-o-k!

Hallottam, hogy mostanság sokatokra rájár a rúd, mert mások nem olyan lusták mint amilyenek TI vagytok és ezért nem jut nektek munka (hó-ho-hó, igazán jó kifogás)! Hát én gondoltam egy nagyot, itt a sok földem és egyedül bizony nem tudom hamar felszántani. Mivel egyébként sincsen dolgotok és a madarak azt csiripelték, hogy ha így folytatjátok nem is lesz, arra jutottam hogy hát... miért ne dolgozhatnátok ti kis gazemberek és tunya hölgyemények az én földemen?

Ha annyira kell a pénz és élettapasztalat, jöjjetek a Horunka közeli szántóimra és itt majd becsületesen megdolgoztok a jussotokért. Le a lazsálással, ki a földre kisparasztok!

Nazo Gazda"


Ahogy olvasom egyre inkább felkelti az érdeklődésemet. Maga a quest annyira nem néz ki izgalmasnak, egyszerű földművelés, de valami kell, hogy legyen a háttérben. Ugyanis ez a küldetés személyre szól nekem, meg a szöveg alapján talán még egy-két embernek. Ráadásul a legtöbb MMORPG-ben az NJK-k nem adnak küldetést maguktól, csak a beprogramozottakat. Persze lehet hogy itt másképp van, de nem hinném. Ami azt jelenti, hogy a program kiválasztott, felülírta számomra a quest-táblát, hogy ne lássam a küldetéseket, és ezzel automatikusan elindult egy küldetés, aminek most kapom meg az első megbízását. Ám legyen, vágjunk bele.
A küldetés egy Horunka közeli farmra szólt, a térképem megmutatta, hogy pontosan hová. Nem volt messze, így reméltem, hogy mob mentesen eljuthatok oda. Persze vészesetben harcolok, de a legelején szívesebben elkerülném, mert itt nem respawnol az ember.
A tanya közelében méretes szántóföld van, az orromat betölti a föld illata. Egészen olyan mintha valóságos lenne... de nem, nem szabad megfeledkeznem arról, hogy ez nem a valóság. Csak egyesekből és nullákból álló világ, melyet az agyunk virtuális valóságként fog fel. Csak egyesek és nullák, amiken az életünk múlik.
A tanyánál már látok egy embert, elég feszülten áll az ajtónál, és dörömböl rajta. Egy íj van a hátán, ami elég ritka látvány. Ráadásul határozottan jobban felszerelt mint én. Gondolom ő is erre a küldetésre jött, mert nem néz ki túlságosan békésnek. Remélem nem egy ...kalap, elég feszült vagyok így is. Odamegyek a közelébe, gondolom nem véletlenül kopogtat az ajtón ennyire, bár ez egy finom szó, mivel enyhén idegesnek néz ki, a valóságban az az ajtó vagy az ökle már széttört volna. A földeken tényleg nincs senki, ráadásul ha jól sejtem akkor egy békés övezetben vagyunk. Úgyhogy oda se neki, csak várok, hogy történjen valami, két méterre az íjásztól, a házfalnak támaszkodva.

Ilaszior
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 9
Join date : 2012. Aug. 21.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/50  (10/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Valami bűzlik Aincradban

Témanyitás by Rita Hanami on Pént. Aug. 24, 2012 11:48 am

A mai napon is meglehetősen korán keltem, vagyis inkább csak másoknak volt ez korán én mindig is hat óra körül keltem, mit mondhatnék sose voltam az a mély alvó típus, de ma konkrét oka is volt annak, hogy ilyenkor keltem. Szerettem volna felvenni egy küldetés, de ez valahogy nem igazán akart össze jönni. Akár hányszor mentem a küldetéseket adó táblához mindig csak üres papírokat találtam, amivel túl sokra nem mentem és azt gondoltam, hogy talán már mindenki elkapkodta az összes feladatot mire én oda értem ezért most az elsők között akartam lenni. Miután sikerült kitápászkodnom az ágyból és kissé rendbe szedtem magam el is indultam a szállásomról, hogy ma végre valami munkát is végezzek. Az utóbbi pár napban azon kívül, hogy eljöttem a kezdetek városából nem sok mindent tettem köszönhetően annak, hogy az első nap már majdnem sikerült megöletni magam. Nincs mit szépíteni a dolgon egyszerűen túlságosan öntelt voltam és azt hittem, hogy amit a való világban megtanultam azt majd itt is ugyan úgy tudom kamatoztatni és könnyedén átvágom magam a szörnyeken viszont igencsak nagyot koppantam mikor már egy vaddisznó is kis híján végzett velem. Akár mennyire nem akartam ezt elfogadni, de be kellet látnom, hogy még ha valóságosnak tűnik ez a hely, akkor is csak egy játék aminek a szabályai szerint kell játszanom így kénytelen voltam bele ásni magam a játék kézikönyvébe és megtanulni abból mindent. Tulajdonképpen ugyan abba a hibába estem mint annak idején kiskoromban mikor elkezdtem kendozni. Azt hittem, hogy a sok anime nézéstől, amiben folyton harcolnak már komoly kardforgatónak számitok és az első edzésemen csupa kék-zöld foltos voltam és több kárt okoztam magamban mint mondjuk az ellenfelemben. Micsoda butaság, azt hittem ennél azért okosabb vagyok és nem követem el ugyan azt a hibát, amit már kicsinek elkövettem. Mostanra viszont már kezdek bele tanulni a játékba és végre úgy érzem egy küldetést is könnyedén el tudok végezni. Nyugodtan sétáltam a küldetések táblájához és közben bámészkodtam. Még mindig nehezemre esett elhinni, hogy ez nem a valóság, de ha őszinte akartam magamhoz lenni egyre inkább kezdtem megszeretni a helyet bármilyen furcsán is hangzik. Mindent összevetve nem volt ez egy annyira rossz hely, és ha az ember túl tud lépni azon, hogy kényszerből kell itt lennie vagy máskülönben meghal akkor egész kellemes kis világ ez. Kissé úgy éreztem magam mint egy manga hősnője aki egy másik világba kerül ahol eleinte folyton bénázik de végül ő esz az aki megmenti a világot és ez, még ha furcsán hangzik is, jó kedvel töltött el. A kis sétát követően meg is érkeztem a táblához ahol újfent megint csak üres papírlapok vártak. Megint elkéstem volna? Nem az kizárt hiszen az előbb még láttam is valakit, hogy felvett egy küldetést minden probléma nélkül sőt, még én tanácstalanul álltam egy lány lépett mellém aki egy kis ideig nézegette a felkéréseket és kiválasztva az egyik üres lapot felvette a küldetést és már haladt is tovább.
Hmm… talán én nem csinálok valamit jól? Elgondolkozva lehajtottam a fejem de pár pillanat múlva fel is kaptam azt amikor a szemem sarkából az egyik cetlin valamiféle írást pillantottam meg. Eddig ezt csak én nem vettem volna észre vagy csak most jelent volna meg? Gyorsan el is kezdtem olvasni, hogy mi áll benne hátha okosabb leszek.


"Puhány, léhűtő úgynevezett k-a-l-a-n-d-o-r-o-k!

Hallottam, hogy mostanság sokatokra rájár a rúd, mert mások nem olyan lusták mint amilyenek TI vagytok és ezért nem jut nektek munka (hó-ho-hó, igazán jó kifogás)! Hát én gondoltam egy nagyot, itt a sok földem és egyedül bizony nem tudom hamar felszántani. Mivel egyébként sincsen dolgotok és a madarak azt csiripelték, hogy ha így folytatjátok nem is lesz, arra jutottam hogy hát... miért ne dolgozhatnátok ti kis gazemberek és tunya hölgyemények az én földemen?

Ha annyira kell a pénz és élettapasztalat, jöjjetek a Horunka közeli szántóimra és itt majd becsületesen megdolgoztok a jussotokért. Le a lazsálással, ki a földre kisparasztok!

Nazo Gazda"

Elég goromba stílusban volt írva és jó eséllyel nem is törődtem volna ezzel a felkéréssel, de a tartalmából ítélve nem véletlen, hogy nem tudtam más küldetést kiválasztani, és amíg meg nem csinálom ezt addig nem úgy néz ki, hogy tudok majd válogatni. Nem telt bele sok idő, hogy megérkezzek egy tanyára ahol már két fiú várokozott a háznál és az egyikük ingerülten püfölte azt, úgy gondoltam nyilván ők is a küldetés miatt jöttek.
-Attól, hogy szétvered az ajtót még nem fog kinyílni, és ahogy elnézlek, előbb fogsz magadban kárt tenni mint az ajtóban. – Szóltam rá és önkényesen az ajtó elé léptem odébb lökve a vállammal az ideges fiút. Bentről szipogás és köhögés hallatszott így biztos, volt, hogy van otthon valaki.
- Elnézést, van itthon valaki? A munka miatt jöttünk! – Kiabáltam be kedvesen és lágyan kopogtatni kezdtem az ajtón majd egy szigorú tekintettel a fiú felé fordítottam a fejem. – Attól, mert a megbízó bunkó még nekünk nem kell annak lennünk! – Szúrtam le őt a felkérésben szereplő nem éppen kedves szövegre célozva.

Rita Hanami
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 811
Join date : 2012. Aug. 20.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
10/1300  (10/1300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Valami bűzlik Aincradban

Témanyitás by Arwen Tris on Vas. Aug. 26, 2012 2:07 pm

- Bakker! - ütöttem bele ököllel a küldetéstáblázatba.
- Már megint elvitték mindet. Ez már a harmadik város ahova jövök küldiért és semmi. - morogtam az orrom alatt és leültem a táblával szembeni padra, ami egy fa árnyékban pihent. Elkezdett korogni a gyomrom, mert már napok óta nem ettem, hiszen egy küldetés sem akadt, amiből pénzt tudtam volna szerezni és abból kaját venni.
- Addig innen egy tapodtat, sem mozdulok ameddig nem lesz egy küldetés. - határoztam el miközben egyre jobban elkezdett korogni a gyomrom. Órákon keresztül ültem és figyeltem a táblát közben persze elhaladt mellettem pár játékos, akik szintén nem találtak küldetést és tovább indultak a következő városba. Kezdtem feladni a reményt, amikor egyszer csak megjelent egy felkérés. Felpattantam és odaszaladtam a küldihez. Elfogadtam amilyen gyorsan csak tudtam és elkezdtem olvasni a részleteket.

"Puhány, léhűtő úgynevezett k-a-l-a-n-d-o-r-o-k!
Hallottam, hogy mostanság sokatokra rájár a rúd, mert mások nem olyan lusták, mint amilyenek TI vagytok, és ezért nem jut nektek munka (hó-ho-hó, igazán jó kifogás)! Hát én gondoltam egy nagyot, itt a sok földem és egyedül bizony nem tudom hamar felszántani. Mivel egyébként sincsen dolgotok és a madarak azt csiripelték, hogy ha így folytatjátok nem is lesz, arra jutottam, hogy hát... miért ne dolgozhatnátok ti kis gazemberek és tunya hölgyemények az én földemen?
Ha annyira kell a pénz és élettapasztalat, jöjjetek a Horunka közeli szántóimra és itt majd becsületesen megdolgoztok a jussotokért. Le a lazsálással, ki a földre kisparasztok!

Nazo Gaza"


- Nincs az az isten, hogy én… - és egy hatalmas gyomorkorgás közbevágott a szitkozódásomnak.
- Oké. Irány Horunka szántói! - kiáltottam teljesen felpörögve bár eszembe jutott, hogy napok óta nem ettem ezért nem igazán tudok majd szaladgálni tehát szépen lassan elindultam a farm felé. A nap magasan fenn járt az égen mikor megérkeztem a földekre legalábbis azt hiszem, hogy ide kellett jönni. Páran már dörömböltek az ajtóban onnan meg csak valami hihetetlenül undorító beteg hangok (pl.: köhécselés és orrszörcsögés) és kutakodás hangja hallatszódott.

Arwen Tris
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 16
Join date : 2012. Aug. 19.

Karakterlap
Szint: 2
Exp:
65/100  (65/100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Valami bűzlik Aincradban

Témanyitás by Sachi on Vas. Aug. 26, 2012 3:24 pm

Az igencsak dühős Ranmaru dörömbölése igencsak felverte a környék csendjét, de válasz vagy ajtónyitás nem érkezett rá, habár mintha valaki reszelő hangja tompán kuncogott volna. Mások is érkeztek eközben, a stafétabotot azonban egy lány, Rita vette át akinek erőre tett pontjai egy könnyed vállmozdulattal félretaszították a fiút az útból, feltéve ha az nem állt félre magától, hisz passzív képességével könnyen észrevette az utána érkezőket. Eztán tehát ő próbálkozott, de számára is beletelt legalább egy percbe míg a ronthatatlan ajtóra belül szerelt reteszek zajosan kislisszantak a helyükről. Egy viszonylag alacsony, napbarnított és ugyancsak túltáplált kaukázusi farmer njk állt az ajtóban, bár ruhája és rongyos szalmakalapja alapján még mexikóinak is lehetett volna nézni. Szürcsölt egy nagyot és aztán hatalmasat köpött maga mellé, ha más pozitívumot nem lehetett róla elmondani, hát egy ugyancsak kidolgozott njk volt, ahogy a kiejtése is perfekt
- Jó reggelt, Nazo Gazda vagyok - kancsalított rá a lányra, mintha annak női vonalai és illedelmes kiállása cseppet sem hatották volna meg, majd gunyorosan mindannyiukra rávigyorgott hiányos fogsorával - vagyis, lassan már inkább jó delet! Azt menten gondoltam, hogy a híres neves kalandorok későn kelők, de... majd meglátjuk, bizony meglátjuk! Munka kell? Hát tudom én azt, lesz is és az időt sem fogom vesztegetni!
Azzal intve hogy várakozzanak, meg is fordult és az ajtó mögött kezdett el turkálni dolgai között. Amikor előbukkant mögüle már egy nagyobb kapát és három ásót tartott a kezében, előbbit könnyebb lévén Rita kezébe adta míg a többivel a fiúknál próbálkozott. A tiltakozás természetesen elkerülhetetlennek látszott, ezért tőle telhető előzékeny röhögéssel elmagyarázta a helyzetet, a gunyoros magázást irányotokban pedig folytatta. Ráadásul ahogy a hely, úgy az NJK is védve volt a sérülésektől
- Hát, ekém az nincsen - röfögött jót mulatva - ezért az URAK ásni fognak és a KISASSZONY meg kapálni. Nézzenek körül, ezek itt a földjeim - mutatott körbe - ássák kérem fel akármeddig is tartson, este kapnak kenyeret aztán meg reggel. Ha én tudom csinálni, hát akkor a magukfajtáknak köpniük-vágniuk kell!
Még mindig szürcsölve taknyát-nyálát visszacammogott a házába, kiszórt még egy halom ásót és kapát, majd magára reteszelte az ajtót. Kisvártatva hangos horkolás hallatszott és semmi nem ébresztette fel

Az rögvest kiderült, hogy a küldetésből kilépésre alkalmas gomb szőrén-szálán eltűnt, vagyis inkább az elfogadás óta nem is jelent meg. A szerszámok ügye viszont egyszerűbbnek bizonyult a vártnál, ha rákattintottak és betették őket az itemjeik közé, automatikusan a kezükbe kerültek és úgy túrták fel vele a szántóföldet ahogy akarták, kitartásuk pedig a hely védettségének köszönhetően nem fogyott

Tehát a játékosoknak egyenlőre nem akadt választásuk, el kellett kezdeni dolgozni amely kezdetben egyáltalán nem jelentett semmi nehézséget. Később azonban Ranmarun kívül váratlanul mindegyikük kimerültnek érezte magát, mintha valami rossz szellem ereszkedett volna rájuk képletes értelemben. Hogy milyen hamar derült ki azt csak tetteik alapján vált el, de végül felfedezték hogy Ranmaru 3+1, Tris 2-1, "Ilasztor" és Rita pedig 1-1 kitartásponttal rendelkeztek... a bökkenő pedig ott volt, hogy a hely korábbi védettsége megszűnt, ezért sem töltődött fel a kitartásmutatójuk. A trió tehát pihenni kényszerült, míg Ranmaru vagy csatlakozott hozzájuk vagy pedig folytatta egyedül a munkát, ami most már valóban nehezebbnek bizonyult, elvégre az erő pontokkal nem rendelkező, az íjász... itt bizony ő volt. Ebben az esetben viszont ki sem merülhetett, mert az ásó alig hogy folytatta a munkát eltört, majd annak rendje és módja szerint rontott tárgyként eltűnt. Ez akárhányszor vett fel egy újabb ásót vagy kapát, megismétlődött... ahogyan később kipihent társai kezében is. Mivel kezdetben jól haladtak, némi sétát követően a Gazda lakhelyéhez visszatérve az ajtót nyitva találták, a férfi pedig sehol a közelben nem volt látható. Az ismét egyre furcsább helyzetben valamiképpen boldogulni kellett, még ha úgy is tűnt hogy a dolgok szándékosan fordultak mindannyiuk ellen, de hogyan tovább?

/Az eseményeket ahogy a többiek meséiben is, a magatok módján lereagáljátok, megélitek. A felmerülő problémák közül nálam előfordulhat, hogy nem minden oldható azonnal meg és ezért nem is várom el, hogy megoldjátok. Tehát értetlenség, tanácstalanság, mind a lehetséges azonnali reakciókhoz/tevékenységekhez tartoznak. A döntések szabadok, az események pedig folynak tetteitektől függően, vagy éppen azoktól függetlenül/

_________________

Clumsy GM (Slateblue | 6A5ACD)

Sachi
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 177
Join date : 2012. Aug. 23.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/10  (10/10)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Valami bűzlik Aincradban

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru on Vas. Aug. 26, 2012 6:10 pm

Nazo Gazda nem volt sebesíthető. Ezt magam próbáltam ki, miután úgy döntöttem, hogy revansot veszek rajta ezért az egészért. Nem érdekelt, ha esetleg csökkentett xp-t kapok a küldetés végén… még az is felmerült bennem, hogy ezért a küldetésért bizony nem fog tapasztalatpont járni. Egyes sebzésem volt, és abban is biztos voltam, hogy túl sok bőr van a gazda arcán ahhoz, hogy komoly kárt tudjak benne okozni, így hát vállaltam a felelősséget, majd behúztam volna neki. Ha lett volna hatása! Feszültségcsökkentőnek tökéletes módszer volt, de eredményességét figyelembe véve csúnyán alulmaradtam.
Előtte egy lány is odébb taszított, mint közelharcos nyilvánvaló előnyt élvezett az ilyesfajta testi kontaktusokban, és bár életpontjaim nem csökkentek, bizony felfeslett a férfiúi becsületem. Egy lány fellökött!
Nagyon-nagyon rondán néztem rá.
Ráadásul ha mindez nem lett volna elég, az ő módszere sikeres volt, és az ajtót kinyitották neki. Ó, bárcsak ne így lett volna! Nem kellett több egy-két mondatnál, hogy biztos legyek benne: itt valami tévedés lesz. Dicséret, igen, az jár nekem, hiszen az egyik legsikeresebb íjász vagyok a SAO-ban, de mi az a vágott nyelvű irónia, ami kihallatszik a szavak közül?
Persze ezt hiába mondtam el neki, bizonygattam, hogy nem csak a jelenlévőknél, hanem az átlagos játékosoknál is magasabb szintű vagyok, semmi sem hatott rá. Szinte hallottam, ahogy a fejemben megfeszülnek az idegek, miközben lapátot nyomott a kezembe. Lapátot!
Még egyszer megpróbáltam elmondani neki, hogy nekem nem ásásra van szükségem, hanem információkra arról, hogy hol találom a főbosst, és ki végezhessem őt a céhemmel – semmi nem segített.
Soha nem ástam még, városi gyerekként azt sem tudtam, mire is jó az pontosan, amit művelünk vele. Először a többieket figyeltem, hogyan használják, majd én is nekikezdtem. Nem értettem, hogy mi lehet ebben a nehéz. Hiszen el sem fáradok! Hamarosan a többiek már nem bírták olyan jól, mint én, és néhány pillanattal később már az én kezemben sem maradt meg a lapát. Éreztem, hogy mintha más pontokat kezdenék használni hirtelen, hiszen fárasztó volt lenyomni a földbe, ráadásul – és itt jött a csoda – az ásó tönkrement. Tönkrement! Több sem kellett nekem, ha rajtam múlik, kérdezés nélkül próbálom elvenni a többiek eszközeit is, és sorra tönkrevágni őket. Persze közben pihegek, hiszen hiába a magasabb kitartás, ha nincs erőre adott pontom, de azért csak haladnék. És közben nem igazán érdekelne a többiek reakciója sem: ha meg tudom szerezni az ásókat, kapákat, én bizony remekül elszórakozom azzal, hogy módszeresen pusztítgatom őket.

_________________
A Fegyvermester
Állandó akciók: érccel rendelkezőknek és árubeszállítóknak! Foglalási lehetőség! Kezdők támogatása!

pontozás:
Élet: 14 +5 -> 95 HP
Fegyverkezelés: 47 +4 -> 51
Kitartás: 11 +2 -> 13
Gyorsaság: 26 +8 -> 34
Speciális képesség: 7 +5 -> 12
Páncél: 11

1x Természet Gyűrű (+1 élet)
1x Gyorstalpaló (+8 gyorsaság)
1x Vas Sisak (+7 páncél)
1x Bőrruha (+4 páncél)
1x Tünemény Gyűrű (+2 élet, +5 speciális képesség)
1x Hősi Köpeny (+2 élet +2 kitartás)
1x Artemis (L) (+4 fegyverkezelés)
Artemis nyilai meg vannak áldva, így minden egyes találatkor egyel többet sebeznek. Először a használó sebzésével megegyezőt, majd plusz egyet, majd az előző értékhez megint plusz egyet, mindaddig, amíg a pluszok száma el nem éri a fegyver szintjét.

Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
115/1700  (115/1700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Valami bűzlik Aincradban

Témanyitás by Rita Hanami on Vas. Aug. 26, 2012 10:42 pm


Várni kellet egy keveset ugyan, de a kedves hangnem úgy tűnik hatásosabb volt annál, mint amit a szemüveges fiú próbált elérni otromba stílusával. Az ajtón lévő zár kattant egyet én pedig ugyan ebben a pillanatban diadalittasan egy amolyan „én megmondtam” nézést eresztettem a fiú felé mire ő igen-igen csúnyán nézett rám. Különösebben nem érdekelt a dolog, de ha most a nézéssel ölni lehetne, én már biztosan rég halott lennék, de szerencsére nem lehet így inkább az éppen kilépő gazdára irányítottam a figyelmem. Már a küldetés leírásából kiderült, hogy Nazo gazda nem egy kedves ember így ezen már nem is akadtam fent viszont mikor a kezembe nyomta a kapát az már annál inkább. Annyira nem volt ismeretlen a számomra ez a szerszám mivel van egy kisebb kertünk otthon és időnként anyunak besegítettem a kerti munkában, de azt nem mondanám, hogy képzett kertész lennék. Egy darabig csak csodálkozva pislogtam, de aztán hamar sikerült felpörgetnem magam a munkára.
-Számithat ránk és ígérem legkésőbb holnap délutánra befejezzük a munkát, még ha egész éjszaka dolgoznunk is kell! – Kiáltottam fel teljesen feltüzelve és azzal sarkon is fordultam majd elindultam a szántó földek felé. Még azt halottam, hogy a szemüveges fiúnak ez csöppet sem tetszik és, hogy a szintjével meg az erejével kérkedik, ha nem lett volna szükség a segítségére ahhoz, hogy tartsam az ígéretemet valószínűleg jól kiosztottam volna, de így inkább hagytam és a szántó földön vezettem le a dühömet. Tőlem telhető legnagyobb sebességgel kezdtem el túrni a földet, amivel nem is igazán volt gond de egy idő után a sebességem csökkent és egyre inkább kezdtem fáradni majd végül már a kapát is csak nehezen tudtam felemelni és kis híján majdnem el is ejtettem a szerszámot. Lopva szétnéztem, hogy ki látta a bénázásom majd leálltam pár percre pihenni. Mikor kicsit jobban szétnéztem akkor vettem észre, hogy nem én vagyok az egyetlen sőt, tulajdonképpen a szemüveges fiún kívül mindenki teljesen kifulladt. A fiú tovább folytatta a munkát, de mintha neki is nehezebben ment volna míg egyszer csak el nem tört az ásó a kezében és az annak rendje és módja szerint el is tűnt. Itt végleg elpattant nála a cérna és elkezdte tőlünk elvenni a szerszámainkat és azzal próbálkozott tovább. Amikor tőlem próbálta elvenni (feltéve, hogy eljutott hozzám) nem hagytam, hogy kivegye a kezemből és mikor megragadta én oldalra rántottam a kezembe lévő kapát és úgy próbáltam kitépni azt a kezéből.
- Te mégis mit gondolsz magadról? – Förmedtem rá. Eddig tűrtem a srác viselkedését, de ez már több volt a soknál. – Attól, hogy egy picivel magasabb szintű vagy nálunk még nem teheted azt, amit csak akarsz ráadásul ezzel a viselkedéssel nagyon hamar ellenségekre is szert tehetsz. – Néztem rá fenyegetően majd, ha sikerül visszaszereznem a kapát idegesen belecsaptam annak élét a földbe de váratlanul az én kezemben is eltört, hogy aztán végleg eltűnjön a semmibe. Meglepetten bámultam majd kihúztam magam és megigazítva a hajam semleges arccal fordultam oda a többiekhez.
- Rosszak a szerszámok! Megyek, kérek újakat a gazdától. – Jelentettem ki mintha nem teljesen magától tört volna el a kap és azzal visszaindultam a tanyaházhoz független attól, hogy a többiek követték e a példám vagy sem.

_________________

Rita Hanami
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 811
Join date : 2012. Aug. 20.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
10/1300  (10/1300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Valami bűzlik Aincradban

Témanyitás by Ilaszior on Hétf. Aug. 27, 2012 1:46 pm

~Elég érdekes társaság gyűlt össze itt a ház előtt. Van egy arrogáns, és agresszív hülyegyerek, ráadásul valószínűleg erősebb is mint mi, egy szintén agresszív csaj, aki próbál az udvariasság mögé bújva minden alkalmat kihasználni ahhoz, hogy bunkó legyen, és rothadt nagyra van magával... és egy szőke srác, aki így első ránézésre a fegyverével az IQ-ja hiányát akarja pótolni. -összegzem magamban, az események hatása alatt, miközben a földön ülök, a háztól már jócskán arrébb.
Ugyanis a kislány, miután megérkezett első dolga volt hogy fellökje az íjászt, ahelyett hogy megkérné, hogy félreálljon, majd jó kislány módjára halkan kopogtatni kezdett. Undorító. A földön fekvő úgy nézett rá, mint aki mindjárt nekiesik. Közben betoppant a szőke srác a pallosával, mit ne mondjak tényleg szép nagy kardja van, de valahogy nagyon nem izgat. Hogy én mit csináltam eközben? Nyugodtan a házfalnak dőlve konstalláltam az eseményeket, és röhögtem magamban rajtuk, gondosan ügyelve, hogy ez ne látszódjon meg az arcomon.
Miután kinyílt az ajtó a mi csodálatos íjászunk nemes egyszerűséggel megütötte munkaadónkat, aki persze sérthetetlen volt, de nem baj, biztos jól esett neki. Munkaadónkat ez nem igazán zavarta, mármint ugyanúgy szörcsögött tovább, és hozzánk vágott egy adag szerszámot, hogy azzal menjünk és álljunk neki földet művelni. A személyisége eléggé katasztrófális lenne, ha ember lenne, de mivel NJK nem érdemes arra, hogy jobban törődjek vele.
A hölgyeményünk egy kapát kapott, mi meg ásókat. A lány hűdejópofinak akart kinézni, és pozitív hullámokat sugároztatott. Gondolom az iskolában is minden tanárnak fényesre nyalta a... na mindegy, ha ő ettől érzi jól magát, tegye. Az íjászunk meg szép beképzelt módon nekiállta ugatni, hogy ő elintézi a bosst a céhével, csak mondja meg hol van!
~Rossz hírem van zsenikém, de most mi vagyunk a társaid, nem a céhtagok. -gondoltam, de nem mondtam ki.
Neki álltunk földet művelni, egyre távolodva a háztól. Amíg a békés zónában voltunk könnyen ment, mert nem fáradtunk, de alig értünk ki, és az íjász kivételével mindnyájan kidőltünk. Ő sem nézett ki csúcsformában lévőnek, de az ásója hamarabb tört el, mint a kitartása. Ezen fellelkesülve, vagy talán a föld illatától részegen kikapta a kezemből az ásót, és gyorsan tönkretette. Engem nem igazán zavart ez, tegye, ha jónak látja.
És most itt ülök, és hallgatom, ahogy ez a csodás íjász-kardforgató páros megint veszekszik, mert nem akarja odaadni neki azt az istenverte kapát, miközben nincs ereje arra, hogy ő használja... de nini, már szét is törte a hölgy, de nagyon nem akarta odaadni, mert hű de fontos volt az az egy értelmetlen ütés. Az eszem megáll.
De a csaj nem bírja tovább, felpattan, és valamit ordítozni kezd a rossz minőségről, majd elszalad a ház felé. Én meg ülök, és kíváncsian várom, hogy itt maradt két társam mit fog kezdeni.

Ilaszior
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 9
Join date : 2012. Aug. 21.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/50  (10/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Valami bűzlik Aincradban

Témanyitás by Arwen Tris on Szer. Aug. 29, 2012 5:41 pm

Nem voltunk túl sokan. Voltam én, volt egy idegbajos íjász, egy idegbajos hölgy, és egy látszólag nyugodt fiú. Az íjász kellemesen dörömbölt az ajtón egészen addig ameddig a hölgy egy kecses mozdulattal elsöpörte az útjából, nos, a harmadik fickó meg csak halál nyugodtan nekidőlt a falnak és nézte az eseményeket. Jó sok dörömbölés után megérkezett a munkaadó NJK, akit a kedves íjász barátunk szépen arcon is ütötte, mert ezt biztosan jónak látta.
- Jó reggelt Nazo gazda vagyok. –mondta bár látszott rajta, hogy nem igazán érdekelte az a tény, hogy szépen arcon törölték, hanem megfogott néhány szerszámot és elénk vágta őket.
- Hát ekém az nincsen – röfögött igen boldogan - ezért az URAK ásni fognak és a KISASSZONY meg kapálni. Nézzenek körül, ezek itt a földjeim – mutatott körbe - ássák, kérem, fel akármeddig is tartson, este kapnak kenyeret aztán meg reggel. Ha én tudom csinálni, hát akkor a maguk fajtáknak köpniük-vágniuk kell! – mondta miközben szörcsögve visszacammogott a házba és magára zárta az ajtót. Amint eltűnt mindenki előhívta a menüt és kereste a küldetés leadása funkciót, de senki sem találta ezért mindenki felkapott egy ásót és nekiindult a földnek. A hölgy szemében ismerős lelkesedést láttam, nagyon olyan volt, mint amikor én harcolni indulok.
- No, de uccu, neki! - mondtam miközben nyújtózkodtam, majd felkaptam egy ásót és irány a föld! Anyám konyhája miatt sokat ástam a kertben, mert mindig azt mondta " Az a finom zöldség, amit szeretettel gondoznak. " bár nem zöldségeket kellett gondozni ásásban sem voltam járatlan. Teljes erőmből elkezdtem felásni a földet bár egy kis idő múlva elkezdtem lelassulni és éreztem, hogy fáradok. Egy tíz perc után annyi energiám maradt, hogy befeküdjek egy fa árnyékába. Körbenéztem és meglepetten láttam, hogy már csak az íjász van talpon, de nem sokáig, ugyanis eltört az ásója. Felénk fordult és láttam rajta, hogy meg akarja szerezni a mi szerszámainkat. Először a hölgytől próbálta meg elszedni i lovagias módszerrel mire a hölgy leordította a fejét.
- Te mégis mit gondolsz magadról? Attól, hogy egy picivel magasabb szintű vagy nálunk még nem teheted azt, amit csak akarsz ráadásul ezzel a viselkedéssel nagyon hamar ellenségekre is szert tehetsz. - mondta majd belevágta az ásót a földbe, ami azzal a lendülettel szét is tört. A hölgy kissé meglepődve bámulta a szerszámát majd felállt, kihúzta magát és megszólalt.
- Rosszak a szerszámok! Megyek, kérek újakat a gazdától. - mondta majd sietett a viskó felé.
Én felálltam leporoltam a seggem megfogtam az ásót a nyakamba tettem és úgy ahogy van széttört.
- Na, már csak ez hiányzott az enyém is. - morogtam miközben a hölgy után szaladtam,mert nekem is szükségem lett volna új szerszámra.

Arwen Tris
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 16
Join date : 2012. Aug. 19.

Karakterlap
Szint: 2
Exp:
65/100  (65/100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Valami bűzlik Aincradban

Témanyitás by Sachi on Szer. Aug. 29, 2012 6:22 pm

A helyzet a játékos között is lassan a feje tetejére látszott állni, vagyis inkább csak Ranmaru és Rita között kezdődött újra a viaskodás. Mivel a kiabálás nem vont le kitartáspontot így a lány kicsit feltöltődött ez alatt, hát még a nyomába induló Tris, aki jobban kihasználta pihenési lehetőségét

A Tris-Rita páros tehát a farmház felé indult visszafelé, mindössze lassítaniuk kellett, merthogy kiderült a védett zónának se híre, se pedig hamva nem maradt (így pedig a kitartásuk is fogyhatott a sietségtől). Ha terven nem változtatva visszaértek az építményhez, az ajtó nyitva volt és a gazda bizony se kint se bent nem volt látható, ahogy ásásra alkalmas szerszámok sem. Az objektumok most ronthatóak voltak, tehát ha valamelyikük esetleges dühe levezetésére szánta rá magát, semmi akadálya nem volt szétverni az ajtót vagy néhány hordót. Kutathattak is de nem találtak semmilyen formájú hátrahagyott üzenetet a furcsa gúnynevű Nazo Gazdától. Az épületet körbejárva jórészt használhatatlan objektumokat, mint kutat vagy éppen szekérrudakat lehetett találni, egyedüli érdekességként valamik csillogtak a fűben nem olyan messze az épülettől, az egyik szántani való föld szélénél. Közelebb merészelve néhány edény hevert ott, úgy tűnt mintha ezüstből készültek volna és így talán valamelyik városban be lehetne őket cserélni pénzre, egyébként pedig nem tudni vajon a gazdáé lehettek vagy másé. Azonban szemeiket vagy kattintásaikat nem sokáig legeltethették a tárgyakon, ugyanis a hátuk mögött valamik motoszkáltak, s hátranézve 3-4 méteres távolságból néhány (szám szerint öt) vaddisznó nézett fel, majd félreérthetetlen szándékkal felvisítottak. A dolog érdekes volt: egyrészt az állatok az imént nem voltak ott, másrészt nem hallották a közeledésüket, harmadrészt pedig úgy látszott hogy a két játékos ütöttetek rajtuk és nem pedig fordítva. Spawnolódtak volna? Az első lépés előnye tehát a Rita és Tris oldalán állt, gondolkodni pedig nem volt idő ha nem akartak felesleges sérülést beszedni, hiszen kitartásra költött pontok terén gyérebbül álltak, mint mondjuk Ranmaru. Vajon milyen folytatásra szánták el magukat a mob takarítást követően?

A másik páros, Ranmaru és Ilaszior úgy tűnt hátramaradtak és a fejleményeket várták, Ranmaru esetleg rájöhetett hogy egy kicsit a kezeivel is tudott ásni, habár túl sok értelme nem volt gyakorlatban is alkalmazni. Az ő helyzetük mozgalmasabban alakult bár sokkal egyszerűbben. Ilaszior nem restellt pihenni az imént, így a mozgással problémái nem akadtak, Ranmaru yaganja pedig éber volt szokás szerint. Ő tehát láthatta amint egy fél fordulatra tőle jobbra és néhány méter távolságnyira egy háromtagú vadkancsapat manifesztálódott a semmiből. A rendhagyó eseményt időben észlelve ő is tudta hogy semmi esélyük nem volt a meglepett moboknak ellene, s a dologra addig valószínűleg Ilaszior is felfigyelt. Az igazi probléma ugyanis azután következett: legalább hét vaddisznó bukkant fel éppen elég közel ahhoz, hogy észrevegyék a fiúkat és esztelenül rohanni kezdtek feléjük. Ranmarut valószínűleg már igencsak zavarta az elvileg bug mentes játékban kialakult helyzet, de először is el kellett intézni a "hét törpét", s aztán eldönteni mitévők legyenek... majd végrehajtani a tervet

Közel s távol szaporodni kezdtek a mobok, de nem változtatták a helyüket és így a kerülgetésük nem jelentett problémát, ha például valamelyik csapatrész a másik után indult volna

//A sorrend álljon vissza az első körben kialakulthoz, úgy egyébként is egyszerűbb lesz a kettészakadás eseményeire reagálnotok//

_________________

Clumsy GM (Slateblue | 6A5ACD)

Sachi
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 177
Join date : 2012. Aug. 23.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/10  (10/10)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Valami bűzlik Aincradban

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru on Csüt. Aug. 30, 2012 12:16 pm

Rákaptam az ásásra, ez megfellebbezhetetlen tény volt, de nem azért, mert annyira élveztem volna, hanem mert hatásosnak bizonyultam az eszközök módszeres tönkretételében. A sajátomat már kipipálhattam, egy srácét szintúgy, a lányé volt a soros. Két ásó már megvolt, most jöjjön a kapa.
Az állításod helytelen – toltam feljebb a szemüveget az orromon. – Nem picivel magasabb szintű vagyok nálatok. Szerény véleményem szerint éppen kétszer olyan magas szinten állok, mint ti. – Nem láttam rá a szintjeikre, de valószínűsítettem az eddigi információk alapján, hogy ők még egyes szinten állnak, míg én kettes vagyok. Ha jobban belegondolunk ez tényleg kétszer akkora szint, más kérdés, hogy nem igazán oszt, nem szoroz az eredményeinken. Mondjuk az biztos, hogy én már jó úton haladok a kijutás felé. – Gondold már végig, mit beszélsz! Szerinted most melyikünk szerez magnak veszélyesebb ellenfelet? – mondtam neki haragtól fuldokló hangon. A szememben jó úton haladt afelé, hogy egy esetleges harcban ne őt próbáljam meg fedezni a nyilaimmal.
A kapa kérdése közben tárgytalanná vált, mivel helyettem is törölte a rendszerből. Tettét fanyar mosollyal jutalmaztam. Gratulálok! – gondoltam magamban, majd nem sokkal később ugyan ezt el is mondtam hangosan, amikor a lány elindult visszafele. Időközben az utolsó ásónk is tönkrement. Örült a szívem! Bíztató pillantást küldtem a fiú felé. Kár, hogy megint elfelejtettem használni a tekintetem, a yagan viszont nem volt képes ilyesmi közvetítésére. Így úgy tűnhetett, mintha hálás lennék a földre. Mindegy.

Mi lehetett volna a következő lépés? Az eszközöket akartam tönkretenni, nem érdekelt különösebben, hogy felássuk a földet, így amint elfogytak a lehetőségeim, egy ideig szerencsétlenül álldogáltam, majd úgy döntöttem, hogy nem bízhatom a lányra az új eszközök szerzését. Igen, utánuk kell mennem nekem is! Épp indultam volna, amikor a yagannal csodálkozva nézhettem végig három mob megjelenését. Amennyire a gyorsaságpontjaim csak engedték, íjat ragadtam, tüzeltem… és közben bőszen értetlenkedtem magamban. Mi ez az egész? Hiszen nem lett előtte itt semmi elpusztítva. Sőt az övezet egy része még védett is volt!
A három vaddisznó nem jelentett kihívást. Hátrafordultam, hogy a velem maradt fiúra lessek: mit vett észre az egészből, és ő is csodálkozik-e? Szólni azonban már nem volt időm, ugyanis újabbak jelentek meg, és még több. A kezemben volt már az íjam, hát nyilat illesztettem rá, majd lőttem egyszer… lőttem kétszer… majd abbahagytam. Kíváncsian néztem, hogy mi fog történni. Csak el tud bánni a maradékkal a srác is.
Először zéró. Majd három. Most hetet számoltam – összegeztem hangosan is a látottakat. – Mi van, ha folyton egyre több lesz? Ha harmadszor is respawnolódnak, ne nyúljunk hozzájuk! – adtam ki az utasítást. Nem mintha én lettem volna a főnök…

_________________
A Fegyvermester
Állandó akciók: érccel rendelkezőknek és árubeszállítóknak! Foglalási lehetőség! Kezdők támogatása!

pontozás:
Élet: 14 +5 -> 95 HP
Fegyverkezelés: 47 +4 -> 51
Kitartás: 11 +2 -> 13
Gyorsaság: 26 +8 -> 34
Speciális képesség: 7 +5 -> 12
Páncél: 11

1x Természet Gyűrű (+1 élet)
1x Gyorstalpaló (+8 gyorsaság)
1x Vas Sisak (+7 páncél)
1x Bőrruha (+4 páncél)
1x Tünemény Gyűrű (+2 élet, +5 speciális képesség)
1x Hősi Köpeny (+2 élet +2 kitartás)
1x Artemis (L) (+4 fegyverkezelés)
Artemis nyilai meg vannak áldva, így minden egyes találatkor egyel többet sebeznek. Először a használó sebzésével megegyezőt, majd plusz egyet, majd az előző értékhez megint plusz egyet, mindaddig, amíg a pluszok száma el nem éri a fegyver szintjét.

Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
115/1700  (115/1700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Valami bűzlik Aincradban

Témanyitás by Ilaszior on Szomb. Szept. 01, 2012 11:54 pm

Az íjász és a csaj persze képtelenek voltak abbahagyni a vitatkozást.
-Az állításod helytelen. Nem picivel magasabb szintű vagyok nálatok. Szerény véleményem szerint éppen kétszer olyan magas szinten állok, mint ti.Gondold már végig, mit beszélsz! Szerinted most melyikünk szerez magának veszélyesebb ellenfelet?
~Ami k*rva nagy teljesítmény egyes szintűekkel szemben... Attól az még egy szint különbség. F*szkalap. -vontam le a következtetést. Bár abban igaza van, hogy helyre tette a csajt. A hölgy túlságosan forrófejű, és túlságosan azt hiszi, hogy ő a világ közepe (na nem mintha a szemüveges nem ezt hinné). Ráadásul nem éppen a legbölcsebb dolog a legerősebbel összeveszni, pláne ha az az az ember, aki fedezni fogja a csapatot egy esetleges harcban.
A vitájuk hamar értelmetlenné vált, mivel összetörték a kapát, és a kardforgató felpattant, hogy szerezzen másikat. A pallosos fickó követte, miközben ő is összetörte a kapáját.
~Na most hogyan tovább? -mormolom magamban, továbbra is a fűben ülve. Itt hagyhatnám az íjászt, és átpártolhatnék hozzájuk... de akkor az íjász teljesen elszakadna tőlünk, ráadásul nagyobb a kockázat a veszteségre, ha valamelyikünk egyedül van. Nem mintha nagyon a szívemhez nőttek volna, mert egyáltalán nem, de ettől függetlenül jelenleg a társaim. Stratégai ártalom, de nagyon nem szeretek egyetlen „társat” sem veszteni. Tehát maradok.
Egyszer csak azt veszem észre, hogy az íjász előkapja a fegyverét, és attól, ami neki előre van kilencven fokban oldalra kilő egymás után három nyilat. Amikor odanézek három vaddisznó tör szét.
Felpattanok, és gyorsan körülnézek, miközben sebesen jár az agyam. Először is, használjam-e a képességemet? Nem látom úgy, hogy túlságosan szükséges lenne, mivel eléggé jól láthatóak a mobok itt, nem tudnak nagyon rejtőzni. Továbbá úgyse hallgatna arra amit mondok. Másodjára, mi a fene ez az íjász? Tökéletesen merőlegesen lőtte ki halálos pontossággal a nyilait! Ennek a csávónak nincs fókusza? Lehetetlen hogy így lássa a távolságot és a célpontot a szeme sarkából! Lehet hogy tényleg nincs fókusza? Nem tudom, nem lehetek ebben biztos, de erre mindenképpen figyelnem kell. Ha így van az hatalmas előnyt jelent, és a képessége erőteljesen hasonlítana az enyémre... bár én nagyobb területet látok be, és síkban, de ettől függetlenül területi skill mindkettőnké. Minden esetre úgy kell tennem mintha ötletem sem lenne, amivel még tesztelhetem is az elmélet helyt-állóságát.
Alig egy pillanat telt el, és máris újabb hét mob spawnolódott. A vaddisznók felénk rohantak, a társam kilőtt két nyilat, ezzel elintézve kettőt, de ezután leeresztette az íját. Talán tesztelni akarja a képességeimet? Ötletem sincs, de nincs időm gondolkodni. Előkapom a kardomat, és előre vetem magam. Félrelépek egy vaddisznó elől, majd egy gyors mozdulattal végigvágom a gerince mentén, egy csapással elintézve. A maradék négy felém iramodik, és hátrálásra kényszerítenek. Kivédem kettőnek a támadását, átugrok egy harmadik felett, és azt is levágom, majd földet érve arcon rúgom a negyediket. Az hátratántorodik, és lemegy egy kicsi az életcsíkjából. Az egyik már visszafordult és nekem ront, félreütöm a fejét a pengémmel, és elvágom a torkát. Kettő van hátra, de a két oldalamon. Ha valamelyikre fókuszálnék akkor a másik elintézhetne... úgyhogy csak egyetlen dolgot tehetek.
Amint nekem rontanának előrevetem magam és bukfencezek, a kettő egymásnak rohan, és összeakadnak a szarvaik. Megpördülök, és egyetlen suhintással véget vetek a dolognak.
-Először zéró. Majd három. Most hetet számoltam. Mi van, ha folyton egyre több lesz? Ha harmadszor is respawnolódnak, ne nyúljunk hozzájuk! -mondja komoly arccal.
-Szép terv meg minden, de ezek is automatikusan támadtak minket... inkább egy harci stratégia kéne. Elég jól bánsz az íjjal, ráadásul nagyobb a ranged is egyértelműen. Tehát te tudsz gyorsabban pusztítani kettőnk közül. Én viszont gyors vagyok, és elég jól mozgok. Tehát a tervem a következő: legközelebb ha megtámadnak minket, bárkik is, elvonom a támadók figyelmét, és lekötöm őket, amíg te leszeded őket. Én a védekezésre és kitérésre fogok koncentrálni, pusztítást ne várj, de bőven tudom őket annyira harassolni, hogy leszálljanak rólad, amíg one hit-eled őket. Bár tény, hogy egy lovag erre jobb lenne, de sajnos be kell érned velem. Megfelel?
-Ja, és nagyon úgy néz ki, hogy egymásra vagyunk utalva. Úgyhogy akár meg is ismerkedhetnénk. Én Ilaszior vagyok, kardforgató, egyes szintű.

Ilaszior
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 9
Join date : 2012. Aug. 21.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/50  (10/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Valami bűzlik Aincradban

Témanyitás by Rita Hanami on Vas. Szept. 02, 2012 12:43 pm

Dühös léptekkel haladtam a tanyaház felé. Igyekeztem nem kimutatni mennyire ideges voltam de hála az íjász szavainak most fel tudtam volna robbanni a méregtől. Lehet a kapát is inkább a fejébe kellet volna állítani nem a földbe akkor talán még el sem tört volna.
-Szerény véleményem szerint éppen kétszer olyan magas szinten állok, mint ti… Chö... felfuvalkodott hólyag. – Ismételtem el gúnyosan, amit a fiú nekem mondott. – Azt gondolja, hogy ettől hanyatt kéne esnem. Még, hogy veszélyesebb ellenfél, majd azt meglátjuk. – Ezzel a végszóval értem oda a házhoz, aminek az ajtaja tárva nyitva volt, ami csak azért volt különös mert tisztán emlékszem, hogy a gazda bezárta azt.
- Nazo úr, itt van? – Kopogtam be a nyitott ajtón de az zárva volt. Még mindig dühös voltam, de próbáltam udvariasan viselkedni a megbízómmal elvégre nem ő volt az, aki felhergelt, de emiatt fölösleges volt aggódni, mert a gazda eltűnt. Elkezdtem szétnézegetni a kis házikóban hátha találok valami nyomot ekkor pillantottam meg, hogy nem én voltam az egyetlen, aki a házhoz sietett. A fiú akinek a hatalmas pallosa volt szintén új szerszámokért jött, vagyis én ezt gondoltam de kicsit örültem is neki mert így könnyebben megtalálhatjuk a gazdát vagy legalább ha mást nem új szerszámokat.
- Segíts nekem a kutatásban! – Utasítottam őt és ugyan azt nem mondtam mit is keressen reméltem, hogy rá jön magától is. Én az egyik asztalnál kezdtem el kutakodni hátha találok valami üzenetet és a nagy keresésben le is löktem egy poharat az asztalról, ami szét is tőrt majd szinte ugyan abban a pillanatban eltűnt. Persze én már reflexszerűen guggoltam le, hogy összeszedjem a szilánkokat mire leesett, hogy itt az eltört tárgyak köddé válnak.
-Oh… hát persze! Mindig elfelejtem, hogy ez nem a valóság. – Igazítottam meg a hajam miután felálltam. Ez egy régi szokásom volt. Ha hibázok vagy kínos esetleg kellemetlen dolgot teszek, mindig a fülem mögé teszem a hajam mintha ezzel leplezni tudnám a bakijaimat.
- Nézzünk szét kicsit odakint is. – Javasoltam a fiúnak, de már indultam is ki az ajtón. Odakint sem találtunk semmi említésre méltót leszámítva néhány ezüst tárgyat, ami a fűben hevert. Engem nem igazán érdekeltek így sokáig nem is nézegettem de ha akartam volna se tudtam volna, ugyanis nem messze öt darab vaddisznó jelent meg a semmiből amik már visítva rohantak felénk. Az első gondolatom az volt, hogy ez biztosan egy csapda lehetett, amibe szépen bele is sétáltunk de ezen már kár lenne rágódni ami történt megtörtént. Elő vettem a fegyverem és addigra már két vaddisznó csupán körülbelül egy méterre lehettek tőlem. Szerencsére ezek a szörnyek nem csak gyengék, de ostobák, hiszen csak fejjel neked rontanak éppen ezért nem jelent túl nagy kihívást a kicselezésük. Amikor az egyik már közvetlen előttem ált az utolsó pillanatban egy könnyed mozdulattal oldalra libbentem kitérve a roham elől és ugyan abban a pillanatban végighasítottam az oldalát remélve, hogy ezzel meg is ölöm. A második sertés májkrémnek való viszont már túl közel volt, hogy félre ugorhassak emiatt nem tehettem mást, mint, hogy egy függőleges csapással kettéhasítom a koponyáját remélve, hogy megállítom és egyben ki is végzem. Ha elintéztem a rám támadó két malacot az ideiglenes társam segítségére sietek ha úgy látom szüksége van rám, mivel ez a két malac szinte teljesen ki is merítette az amúgy sem túl magas kitartásom. Nehezen kaptam a levegőt és a kardom is nehezebbnek éreztem de ha szüksége van rám habozás nélkül a segítségére sietek ha úgy látom szüksége van rám, mivel ez a két malac szinte teljesen ki is merítette az amúgy sem túl magas kitartásom. Nehezen kaptam a levegőt és a kardom is nehezebbnek éreztem, de ha szüksége van rám habozás nélkül a segítségére sietek.
- Szerintem menjünk vissza a többiekhez. – Javasoltam miután elfogyott minden szörny. – Van egy olyan érzésem, hogy nem csak mi jártunk így és félek, hogy rosszabb dolgok is előkerülnek majd, mint pár vaddisznó.


_________________

Rita Hanami
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 811
Join date : 2012. Aug. 20.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
10/1300  (10/1300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Valami bűzlik Aincradban

Témanyitás by Arwen Tris on Vas. Szept. 02, 2012 5:54 pm

Szépen lassan követtem a kardforgató hölgyet, aki dühös léptekkel előttem sietett és közben valamit morgott valószínűleg az íjászról, akivel az imént összeveszett. Mikor odaértünk a házhoz az ajtó tárva nyitva állt és üres volt a ház.
- Nazo úr, itt van? - kérdezte a hölgy miközben kopogtatott a nyitott ajtón, amit kicsit furcsálltam, hiszen ha az nyitva van, akkor nincs értelme kopogni. Mikor beljebb ment én is követtem és bár nagy rumli volt bent Nazo gazda sehol se volt. A hölgy elkezdett körbekémlelni és meglepő módon csak akkor vett észre engem. Mondjuk tényleg nem beszéltem az az idő alatt ameddig ide értünk, de azért szerintem halható, ha valaki jön mögötted.
- Segíts nekem a kutatásban! - utasított engem és mivel nem vagyok egy nagy vitakedvelő ezért inkább nekiálltam keresni szerszámot, legalábbis ha azt kell keresni, hiszen azok szépen eltörtek nemrég. Először az egyik szekrényt néztem meg, de pár szakadt ruhán kívül semmi hasznosat nem találtam. Sajnos nem találtam semmi használhatót a szekrényben ezért elindultam az ágy felé hátha találok valamit az alatt mikor odaértem az ágyhoz egy hatalmas csörrenést halottam mire megfordultam azt láttam, hogy a hölgy lehajolt azért, hogy összeszedjen valamit.
- Oh… hát persze! Mindig elfelejtem, hogy ez nem a valóság. - mondta miközben felállt és a haját a füle mögé tette a haját. Az ágy alatt sem volt semmi ezért gondoltam megnézhetnénk, kint de a hölgy megelőzött.
- Nézzünk szét kicsit odakint is. - mondta mielőtt még megszólalhattam volna. Mikor kiértünk megpillantottunk néhány csillogó tárgyat a fűben, amik edényekre hasonlítottak, de nem ez volt a lényeges, hanem az, hogy hirtelen disznóröfögést hallottam mögülünk. Mire megfordultam a kardforgató hölgy kivont kardal állt szembe két disznónak, de nem volt időm figyelni, mert a másik három felém száguldott. Nem tudtam volna félreugrani, mert egyszerre jöttek és őszintén nem is akartam elmenekülni.
- Végre eljött a te időd. - suttogtam miközben a pallosomért nyúltam. Már csak két méter választott el a száguldó disznóktól, de én higgadtan vártam őket. Egy méterre voltak mire én felkiáltottam.
- Gyertek csak husik! - kiáltottam majd megszorítottam a kard markolatát és lesújtottam a középső disznóra. Szinte halottam, ahogy a koponyája kettéválik, de sajnos csak azt az animációt láthattam, hogy kettészakad a kicsike. A másik kettő elszáguldott mellettem, valószínűleg arra számítottak, hogy a középső be fog találni és ők csak a kikerülés megelőzésére voltak ott. Belenéztem a szemükbe, de sajnos nem láttam semmit, mert ezek csak agyatlan animációk.
- Itt az ideje egy kis hentelésnek! - üvöltöttem miközben a másik kettő felé vetettem magam. A második disznó megpróbált megfejelni, de a pallos lapjával hárítottam az ütést, de eközben a harmadik hátulról belém rohant, amitől én elestem és a kard is kirepült a kezemből.
- Te kis sunyi szemétláda! - kiabáltam rá a disznóra miközben odagurultam a pallosomhoz. Ismét az előző csellel próbálkoztak, de nem jártak túl sok sikerrel, most nem a lappal védtem, hanem a pengével. Szaladt és szaladt a kis butus egyenesen bele a pallos pengéjébe, ami által önmagát vágta ketté. A másik kis sunyi hátból akart támadni, de tanulva az előző hibámból felugrottam az égbe és a képességemet használtam. A kardom elkezdett citromsárgán fényleni én pedig a fejem fölé emeltem, hogy teljes erőmből tudjak lesújtani a kis cocára. Körülbelül két másodperc volt ameddig átszaladt alattam, és én rácsaptam a fejére a pallos lapjával. Kicsit eltúloztam az erő beleadást én csak kábítani akartam, de sikerült beleépíteni a földbe. Míg kábult volt a fejére csaptam a pallossal mire az szépen kettényílt.
- Knock Out! - kiáltottam boldogan és a pallosomat az égbe emeltem. Boldogan láttam, hogy a hölgy is végzett a másik kettővel és nem esett bántódása. Túl korai volt az örömöm, mert bár komolyabb bajunk nem lett a játék ismét lespawnolt öt disznót.

Arwen Tris
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 16
Join date : 2012. Aug. 19.

Karakterlap
Szint: 2
Exp:
65/100  (65/100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Valami bűzlik Aincradban

Témanyitás by Sachi on Vas. Szept. 02, 2012 7:49 pm

A Ranmaru-Ilaszior kettős sikeresen leszámolt a két vaddisznóhullámmal. Az íjásznak nem okozott problémát a kiválasztott szörnyek likvidálása, Ilaszior kalkulálása azonban kicsit máshogy sült el a tervezettnél. Az első elől kitért és még azzal a mozdulattal sikerült levágnia, majd miután a többi négy nekirontott ő átugrott az egyik felett és azt is kitörölte a programból. Miután viszont a következőt arcon rúgta és előre bukfencezett, megfordulva azt tapasztalta hogy a disznó egyedül ugrott: a rúgás kritikus találatként elintézte a másik röfit. Így is meg kellett az állatnak fordulnia, tehát Ilasziornak több mint elegendő ideje volt arra hogy azt is lecsapja. Eztán a harcos egy valószínűleg Ranmaru számára is elfogadható taktikát javasolt, ami egy ideig talán működhetett is hiszen az alacsonyabb szintű fiú gyorsan végzett, mielőtt még komolyabban leapadt volna a kitartása. Ha megegyeztek egy haladási irányban, akkor a mob kerülgetés lehetősége gyakorlatban is működött, viszont ha Ranmaru úgy döntött hogy távolságból gyűjtöget be néhány tapasztalatpontot, amint lelőtt egy disznót valamelyik öttagú csapatból, mintha a játékrendszer összeesküdött volna ellene, a másik négy felkapta fejét és feléjük rontott. Más esetben zavartalanul elérhettek a ház közelébe, ahol az ajtónál egy feltűnően nagy vaddisznó túrta a földet... ez nem egyes szintű szörny volt és a másik két fáradó, győzelmet "ünneplő" játékos feltűnően közel volt hozzá, az pedig éppen az ő irányukba haladva matatott hangtalanul a ház sarka takarásában, előbb vagy utóbb észreveszi őket... Ha másfelé haladtak volna, feltűnt hogy a földről nem tudtak távozni: egy idő után sétáltak egy helyben, így maradt a tanyaház... ebben az esetben viszont csak akkor értek oda, amikor az anyamalac a sarokhoz érve nagyot visított!

Rita, Tris és különösen szemfüles malacai esete azonban rizikósabb művelet volt, mivel addig vártak míg a lények leküzdötték rajtaütés hátrányukat és sebesen megindultak a két játékos felé. A lány nem volt olyan erős mint társa, azonban gyorsasága igen hamar sikerére vált, sőt olyan hamar összejött hogy a kitartásából több maradt neki mint várta, s a fiú segítségére siethetett. Aki viszont erős volt, alacsony életpontú, ám különösen ügyes három disznó ellen sebességével elég nehézkesen tudott mozogni. Az első koponyáját derekasan feltörte, a másodikat hárítani kényszerült és eközben a harmadik hátulról megöklelve /2 életpont sebzést is okozva/ kiütötte kezéből a fegyvert. Miközben a kardjáért vetődött, a kettes számú disznó még bele is trafált Trisbe, aki kardját felkapva arra jutott hogy veszített még 2 életpontot. A hármas disznó már ment is a fiú mögé míg a kettes számú szemből rohant a penge felé, majd... megtorpant! A disznó oldalra billent fejjel bámult miközben Tris őrá várakozott. Ritanak azonban volt lehetősége hogy egyiküket levághassa, Tris pedig a másikat így végül elfogytak a malacok. Több azonban nem spawnolt újra így volt egy kis idejük fújni. Ha Ranmaruék egyenesen a tanyához jöttek, most kiálthattak nekik a közelgő magas szintű dögről, ha nem akkor csakis azután tűnt fel az oda nem illő állat, hogy rájuk nézve felvisított a ház sarkában, támadásra készen!


/Ranmaru: -5xnyílvessző
Tris: -4 HP, marad 11 a 15-ből/

_________________

Clumsy GM (Slateblue | 6A5ACD)

Sachi
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 177
Join date : 2012. Aug. 23.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/10  (10/10)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Valami bűzlik Aincradban

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru on Vas. Szept. 02, 2012 9:24 pm

Első körben az volt a terv, hogy amíg a másik fiú dolgozik, én azt fogm megfigyelni, hogyan respawnolódnak a mobok, de helyette csak yaganommal hesszeltem a környezetet, a tekintetemmel cserébe elismerően néztem a srác ügyeskedését. Láttam már az elsajátítható képességek listáját, mivel akartam vásárolni magamnak, és ott találkoztam az Akrobatikával. Biztos voltam benne, hogy a srác nem sajnálta rá az aranyát, és ilyen lehet, ha valaki első szintű… Bár ennek ellentmondott, hogy még a srác se több, tehát aligha lehetne ilyesmikre zséje… Fogalmam sincs. Merengésemből arra ébredtem, hogy taktikai beszámolóval traktál. Végighallgattam, mert nem akartam megsérteni – ha már így egymás mellé hozott minket a sors.
Nem volt végülis jobb ötletem, és a srác szavai nem tűntek hülyeségnek. – Rendben van – adtam meg magam kis gondolkodási idő után. – Nézzünk utána a többieknek. Semmi kedvem lelkifurdalást érezni, mert a csaj kicsinálta magát. Úgy tűnik, hogy bele kell törődnöm: ez egy ilyen küldetés. Nem fűlik a fogam a logikátlan eseményrendszerhez, de talán jobban ki tudunk jönni belőle négyen. – Nem néztem felé, amikor elindultam abba az irányba, amerre távoztak, de reméltem, hogy követ, és nem csak áll egyhelyben, bíztató szavakra várva.
Ranmaru vagyok, íjász. A lovagok megfigyelésem szerint túlpontozzák az életüket, és nem adnak gyorsaságra vagy a kitartásra, míg nekünk most mindkettőre szükségünk van. Ebből a szempontból most sokkal jobb vagy ilyen szerepre, mint egy lovag. – Ez tényleg nem volt több, mint szimpla megállapítás, amit a kunyhó felé vonulva mondtam el neki. A yagannal figyeltem közben a távolban termő vaddisznó-csapatokat. Nem volt kedvem lődözni rájuk, hiszen én vetettem fel, hogy ne nyúljunk megint hozzájuk. Egyelőre elég az akcióból – gondoltam naivan, de nem sokkal később megláttam a hatalmas vaddisznót, távolabb pedig a másik duót.
XP! – gondoltam, majd Ilaszior felé fordulva csak ennyit mondtam: ahogy megbeszéltük!, és megfeszítettem az íjamat, amint fény jelezte, hogy sebzésokozásra kész, el is engedtem, majd nyúltam a következőért. Úgy számoltam, hogy két nyíllal többet nem igényelhet. Mostani értékeimmel a szimpla vaddisznókat is felülütöttem, akkor két nyíllal talán már azt is leterítem. Max három. Nem lényeges, hisz Ilaszior úgyis lefoglalja, amíg én csak lődözök.

Valami rejtélyes oknál fogva még mindig bíztam a rendszer „logikai helyességében”. Jól kellett, hogy számoljak.

_________________
A Fegyvermester
Állandó akciók: érccel rendelkezőknek és árubeszállítóknak! Foglalási lehetőség! Kezdők támogatása!

pontozás:
Élet: 14 +5 -> 95 HP
Fegyverkezelés: 47 +4 -> 51
Kitartás: 11 +2 -> 13
Gyorsaság: 26 +8 -> 34
Speciális képesség: 7 +5 -> 12
Páncél: 11

1x Természet Gyűrű (+1 élet)
1x Gyorstalpaló (+8 gyorsaság)
1x Vas Sisak (+7 páncél)
1x Bőrruha (+4 páncél)
1x Tünemény Gyűrű (+2 élet, +5 speciális képesség)
1x Hősi Köpeny (+2 élet +2 kitartás)
1x Artemis (L) (+4 fegyverkezelés)
Artemis nyilai meg vannak áldva, így minden egyes találatkor egyel többet sebeznek. Először a használó sebzésével megegyezőt, majd plusz egyet, majd az előző értékhez megint plusz egyet, mindaddig, amíg a pluszok száma el nem éri a fegyver szintjét.

Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
115/1700  (115/1700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Valami bűzlik Aincradban

Témanyitás by Ilaszior on Kedd. Szept. 04, 2012 10:24 pm

Az íjász végül elfogadta a tervemet, bár nem úgy nézett ki, mint akit nagyon érdeklik az ilyenek. Végül kitalálta, hogy keressük meg a többieket, mielőtt kicsinálják magukat. Ezzel az ötlettel mélyen egyetértettem, mivel a párosuk nem úgy nézett ki mint ami hű de sokáig képes talpon maradni, illetve mi voltunk az erősebb csoport, tehát alapból meg kell őket védenünk. Közben megtudtam ezt-azt a társamról. Ranmarunak hívták, és elmondása alapján hasonló véleménye volt a pontrendszerről mint nekem. Az életerő nem minden, ha nem tudsz kitérni a támadások elől, vagy nem tudsz sokáig harcolni akkor hamarabb meghalsz, mint egy kitartó és gyors karakter. Az MMORPG-kben mégis a lovag szokott tankolni, aminek több oka van. Először is, a legtöbb gyors karakter inkább sebez, mintsem tankol. Másodszor, ritka az olyan aki bevállalja egy karddal a tankolást, mivel nincs meg az az önbizalma. Harmadszor, a lovagok teljesen értéktelenek lennének ha nem tankolnának, mivel a fő damage forrás a melee ad karakterekben rejlik, illetve taktikai okok miatt a rangedekben.
Ranmaru tényleg nem nyúlt az íjához, de nem is forgatta a fejét, hogy van-e körülöttünk ellenfél. Ez talán egy újabb bizonyítéka annak, hogy látási képessége van, vagy csak szimplán annyira öntelt, hogy nem tartja fontosnak körülnéznie?
Ám amikor már a ház közelében egy hatalmas eddigieknél nagyobb disznót látott meg (és a másik kettőt valamivel hátrébb, bár nem biztos, hogy látta őket) már nem állta meg, hogy ne támadjon.
-Ahogy megbeszéltük! -kiáltott fel.
Én odarohantam a disznóhoz, kurjongattam, füttyögtem, illetve felkapott földgöröngyökkel és kövekkel dobáltam, hogy rám figyeljen.
És most itt rohangászok körbe-körbe, ugrálva, elterelve a figyelmét, remélve, hogy Ranmaru leszedi, mielőtt még elfogy a kitartásom, vagy mielőtt őt veszi célba. Nem vagyok biztos abban, hogy ha közel érne hozzá akkor akár egyikünk is élve távozna. Muszáj kitartanom.

Ilaszior
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 9
Join date : 2012. Aug. 21.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/50  (10/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Valami bűzlik Aincradban

Témanyitás by Rita Hanami on Pént. Szept. 07, 2012 3:01 pm

Ahogy gondoltam, a malacok nem jelentettek túl komoly gondot. Alacsony szintűek és túl sok intelligenciával sem áldotta meg őket a virtuális ég, ne nem mintha az ember tábornokokat megszégyenítő taktikázásra számítana egy ilyen állattól d akkor is. Végeztem a saját, két disznómmal, de társamnak kicsit nehezebb dolga akadt. Az ő malacai mintha kicsit cselesebbek lettek volna. Talán mégis csak szorult némi ész beléjük a fiú kárára. Az egyik sertés szépen mögé került és fölöklelte közben a szembe lévő szintén telibe találta őt. Míg a fiú megpróbált újra magához térni a pörköltnek valók már újra „alakzatban” voltak és már rohamozták is őt. A szemből támadót a srác észre is vette és felé is szegezte a fegyverét de a malac egyszer csak megtorpant ahelyett, hogy neki szaladt volna. A másik malac már hátulról ismét fel akarta öklelni a fiút, aki jelenleg a vele szemben állóval volt elfoglalva. Éppen ideje, hogy én is közbe lépjek. Nem voltam messze tőlük így hamar ott teremtem és a kardot egyenest a sunyi módon támadó malac oldalába szúrtam. Mivel a célpontjával volt elfoglalva ezért esélye sem volt arra, hogy kitérjen ráadásul jobbról érkeztem ezért ahhoz, hogy észrevegyen, legalább kilencven fokos szögben kellet volna látnia. A támadók eltűntek én pedig leültem a földre pihenni kicsit.
-Jól vagy? – Kérdeztem a fiútól sűrű levegővétel közepette ezzel is azt mutatva, hogy engem bizony ez az aprócska harc is kimerített. Na persze ha nem lettem volna alapból is fáradt nem vett volna ki ennyit belőlem, de így más volt a helyzet. Sok időm azonban nem volt a pihenésre, amikor kicsivel távolabb füttyögésre lettem figyelmes. Az íjász és a másik srác épp egy igencsak méretes kocával küzdött. Szó nélkül felpattantam és oda siettem hozzájuk, de próbáltam tartani a távolságot, hogy a disznó lehetőleg ne vegyen észre. Abból amit láttam arra következtettem, hogy a fiú magára vonja a malac figyelmét míg az íjász leszedi és ez elég működőképes taktikának is látszott. Ha most a disznó engem támadna, akkor csak belepiszkítanák a tervűkbe, így inkább csak figyeltem mi sül ki a dologból és csak akkor cselekszem, ha valami baj történne. Ha esetleg a koca az óvatosságom ellenére mégis rám támadna, akkor bízva a gyorsaságomban igyekszem kikerülni a támadást és úgy próbálok helyezkedni, hogy az íjász könnyen le tudja szedni de mivel eléggé kimerültem közel sem volt olyan biztos, hogy a dolgok úgy alakulnak majd mint ahogy én azt a pici fejemben elképzeltem.

_________________

Rita Hanami
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 811
Join date : 2012. Aug. 20.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
10/1300  (10/1300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Valami bűzlik Aincradban

Témanyitás by Sachi on Kedd. Szept. 11, 2012 7:28 pm

/Arwen Tris itt hagtya az oldalt, ezért nélküle folytatjuk, sorrend változatlan//

A rajtaütés a jól megtermett vaddisznón sikeresnek tűnt, az íjak engedelmesen fúródtak bele az állatba és Ilaszior kurjongatása és dobálása is megtorpanása késztette. De nem úgy tűnt hogy egyhamar hajlandó lett volna fűbe harapni, nagyot horkantott és a kardforgatófiúra meredt, és habár mondjuk nem volt különösen kidolgozott szörny, a csúnya nézés valamennyire hihető volt. Nem igazán tűnt úgy, hogy el tudta dönteni melyik játékosra támadjon rá először. Rita miután megállapította hogy társa rendben van, közelebb ment és figyelni kezdte az előtte folyó egyoldalúvá váló küzdelmet, míg Tris néhány lépéssel lemaradva csatlakozott hozzá
- Hagyjunk nekik is - nevetgélt a fiú és kíváncsian felnyitotta a menüjét, pötyörészni kezdve benne - Hm? Párbajra hívás... elfogadva?
Ritanak nem sok ideje volt arra, hogy bekapcsolódjon a fiú eszmefuttatásába, mert előttük a disznó egy fülsiketítőt visított majd összeesett és eltűnt a játékból... valószínűleg Ranmaru egyik nyila volt az, vagy talán Ilaszior csapott éppen oda egyet? Nehéz lehetett megmondani hiszen nagyjából egyszerre történt a két esemény, akárhogy is a tapasztalat és arany a végén mindannyiuknak egyaránt meglesz adva. A nagyobb disznóveszély pedig úgy tűnt hogy elhárítva látszott lenni és már csak az volt a kérdés, mi tévő legyenek a vadmalac infesztálta földeken ásó nélkül

Tulajdonképpen nem is volt idő átgondolni a továbbiakat, ahogy a disznó kinyúlt valami teljes erőből hátba trafálta Ritat, aki előre bukott és csúszott talán egy métert mígnem éppen ott állapodott meg hason fekve, ahol a visító anyakoca az imént összecsuklott. A taszítás tompa volt és így nem tűnt úgy hogy megsérült volna, viszont Tris meglepetten felkiáltott és valami megcsendült a ház mellett. A két fiú ekkora már meg is pillanthatta harmadik társukat, amint méretes kardjával egy vékony és könnyed japánkardot hárított, melyet egy nem különösen feltűnő, barna hajú lány tartott... mintha párbajoztak volna? Mire végre Rita is feltápászkodott, az idegen játékos kardja tett egy fordulatot a levegőben és Tris lassúságának köszönhetően könnyedén a fiú mellkasába szaladt
- Tovább akartam szóra... - nyögte, de a lány egy rúgása kiszabadította a pengéből és a földre döntötte
Most hogy végre nem cikázott össze-vissza, a kardját megsuhintó lány is kivehetőbbé vált. Sötét barnásfekete haja és talán szürke szemei lehettek, a ruhája nem különbözött az övükétől viszont a kardja egyértelműen nem volt alapfegyver. Egyrészt egy katanának tűnt és a pengéje is mintha derengett volna valamiféle ködben, ami körülvette
- Megk*rtad a földet, öcsipók? - köpött ki Trist figyelve és elvihogta magát mint valami állat, s ahogy a földön fekvő test eltűnt a lány szórakozottan hozzátette - hoppá, asszem most megsült a kisagyad. Höhöhö... herpderp... tizennégy



Felpillantott és végigmérte a megmaradt két fiút és lányt, akik valószínűleg nem ugrottak éppen ki a bőrükből, míg ő nyugodtnak és felettébb unottnak látszott. Aztán hirtelen megint elvihogta magát, több mint zavaró lehetett
- Hé-hé-hé! - legyintett és pötyögni kezdett a menüjében - Ugyan már pupákok... ne bámuljatok, szabályos és törvényszerű volt... nem mintha érdekelne! - vihogott megint egy pillanatra és kezében egy Hazatérés Kristály jelent meg, ő pedig szélesen elvigyorodott - Kérdezném, hogy kit trancsírozzak fel következőnek, de... a hármas szabályom: éhesen nem gyilkolok... majd sorra kerültök ti is - nyugatiasan hajbókolt majd eltűnt, vagyis miután hozzátette - szeretettel: Moriāti...
Eközben a fiúk mögül valami riszálás hallatszott, hátranézve pedig a kancsalon bámuló és állát egy késsel vakaró Nazo Gazda állt meg
- Hrm? A Hasfelmetsző? - tűnődött a gazda szórakozottan

_________________

Clumsy GM (Slateblue | 6A5ACD)

Sachi
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 177
Join date : 2012. Aug. 23.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/10  (10/10)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Valami bűzlik Aincradban

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru on Csüt. Szept. 13, 2012 2:08 pm

Ilaszior remekül végezte a munkáját, meg voltam elégedve vele, hiszen amíg ő elterelte a vaddisznó figyelmét, addig az én nyilaim szép sorban ékelődtek bele a vadállat bőrébe. Nem kellett zavartatnom magam, kényelmesen lődözhettem. Tény, hogy nem volt így a dologban különösebb kihívás, de azért egy-két alkalommal el tudtam volna ezt még képzelni.
Talán nem az én nyilam volt az, amelyik végső csapást mért a disznóra, de ez nem is jelentett különösebb problémát: végülis lassan a hármas szint küszöbén álltam, nemhogy a kettes szintért kéne küzdenem. Nyugodt szívvel hagytam meg Trisnak az expet. Nem tűnt rossz kardforgatónak, ennyivel támogatom őt.

A yagannal lettem figyelmes arra, hogy nem a mi csatánk az egyetlen érdekes dolog. Konstatáltam, hogy a lány sem pusztult még el, és a fiú is vele van, hiszen előbbi még segíteni is próbált... nagyon látszott még rajta, hogy egyes szintű, hiszen nem mert beleavatkozni a csatánkba. Tényleg jobb is volt ez így.
Fókuszom viszont egy idő után a fiún állapodott meg: láttam, hogy a menürendszere felvillan, de nem igazán tudtam mit kezdeni az információval. Arra számítottam, hogy talán így halad majd tovább a játék, ez lesz az újabb lépcsőfoka a küldetés teljesítéséhez vezető rögös, logikától mentes útnak. Elolvasni a kiírásokat ilyen távolságból lehetetlen volt. Főleg, hogy felém szürkítve mutatta, fordított írással.
Épp oda akartam kiabálni hozzá.
De aztán a hang bennem szakadt.
A lábam földbe gyökerezett.

Tompa aggyal néztem, ahogy Rita előrebukik, negyedik társunk pedig csatába kezd egy olyan lánnyal, akinek a mozdulatait még én is nehezen követtem. Ha a srác, Tris is egyes szintű volt, akkor kevés esélyt adtam neki a csatában. És hamarosan be is igazolódott a felvetésem, alig szívdobbanásnyi idő múlva: komoly vágást vitt be a lány a mellkasára. Biztos voltam abban, hogy biztonságos meccset állítottak be, így már el is indultam, hogy üdvözöljem új csapattagunkat: nyilván azért jött, mert ő is jelentkezett a küldetésre, és gyorsaságával ígéretes partnernek tűnt... Egyet, ha léptem, amikor Tris pixelekre bomlott. Én pedig ott álltam, levegőhöz alig jutottam. Teljesen megbénított a látvány. Ilyennel még soha nem találkoztam!
Képtelen voltam bármit is kezdeni magammal.
Nem tudtam, mit tegyek.

Nem csak a lány hívta le a menürendszerét, hanem én is: revansot akartam. - Hárman megöljük! - lihegtem a többieknek, miközben kiválasztottam a csatanemet, és küldtem volna az invitálást... de a lány eltűnt.
Ott álltam, odafagyva a pillanathoz, a menürendszerem elől. Lassan kiléptem belőle, majd Nazo gazdát tudattalanul ignorálva Tris hült helyére futottam: hátha valami trükk az egész. Nem akartam hinni a szememnek, a földet vizsgálgattam... Hátha csak trükk!

_________________
A Fegyvermester
Állandó akciók: érccel rendelkezőknek és árubeszállítóknak! Foglalási lehetőség! Kezdők támogatása!

pontozás:
Élet: 14 +5 -> 95 HP
Fegyverkezelés: 47 +4 -> 51
Kitartás: 11 +2 -> 13
Gyorsaság: 26 +8 -> 34
Speciális képesség: 7 +5 -> 12
Páncél: 11

1x Természet Gyűrű (+1 élet)
1x Gyorstalpaló (+8 gyorsaság)
1x Vas Sisak (+7 páncél)
1x Bőrruha (+4 páncél)
1x Tünemény Gyűrű (+2 élet, +5 speciális képesség)
1x Hősi Köpeny (+2 élet +2 kitartás)
1x Artemis (L) (+4 fegyverkezelés)
Artemis nyilai meg vannak áldva, így minden egyes találatkor egyel többet sebeznek. Először a használó sebzésével megegyezőt, majd plusz egyet, majd az előző értékhez megint plusz egyet, mindaddig, amíg a pluszok száma el nem éri a fegyver szintjét.

Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
115/1700  (115/1700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Valami bűzlik Aincradban

Témanyitás by Rita Hanami on Szomb. Szept. 22, 2012 9:43 pm

A disznó szívósabbnak tűnt mint a többi malac igaz nem kellet hozzá nagy, hogy az ember erre rájöjjön, elég volt csak rá nézni. Egy ideig nem tudtam, eldönteni mit tegyek mivel az állat erősnek tűnt de első pillantásra úgy nézett ki, hogy a két fiú ura a helyzetnek. A végső döntést aztán társaságomban lévő srác hozta meg aki még nevetgélni is tudott. Na, jó lehet csak én tartottam ezt furcsának és túlságosan is alábecsültem a két fiút.
-Rendben! Ne csak mi fejlődjünk. – Néztem hátra a fiúra és próbáltam én is átvenni a vidámságát. Ezután mondott még valamit és közben a menüjében turkált. – Figyelj oda! Ne most matass a menüben! – Szóltam rá. Már eddig is épp elég meglepetés ért minket, ő is gondolhatná, hogy most nem lankadhat a figyelmünk. Alig, hogy befejeztem a mondatot a disznó fülrepesztő visításba kezdett amire rögtön oda is kaptam a fejem és már emeltem is védekezésre a kardom. A rémületem alaptalan volt mert a disznó üvöltése a haláltusáját jelezte majd el is tűnt a szemem elöl. Kicsit megkönnyebbülve engedtem le a fegyvert és egyenesedtem fel mikor valami erőteljes ütést éreztem a hátamon, amitől előre estem és még a talajon is csúsztam néhány métert. A fenébe! Lekorholom a fiút a figyelmetlensége miatt és erre pont engem talál el valami. A szemeimmel rögtön az életerő csíkomat kezdtem el nézni de az még mindig ugyan úgy tele volt mint eddig. Pedig valami eltalált! Talán egy újabb anyadisznó? De akkor miért nem vesztettem az életemből? Hátra fordultam, hogy lássam mi támadt rám azonban teljesen más látvány tárult a szemem elé annál, mint amit vártam. Egy lány állt velem szemben aki épp kihúzta a kardját a hatalmas pallossal küzdő fiú mellkasából. Az agyam fel sem tudta fogni, hogy mi is történt mire a fiú ugyan azzal az effekttel mint pár perce a malac örökre eltűnt. Teljesen megbénultam és csak a lány állatias vihogása térített újra magamhoz. Megölte őt? de… miért? A düh lassan a hatalmába kerített az agyamra pedig rá szállt a lila köd.
Ordítva ugrottam fel a földről és támadtam rá az idegen lányra de mire oda értem ő eltűnt én pedig már csak a levegőbe suhintottam a kardommal. Mi a fene volt ez az egész? Próbáltam felfogni mi is történt most de csak a lány őrült nevetése visszhangzott a fejemben. Ekkor egy ismerős hang szólalt meg mögülünk.
-Hasmfelmetsző? – Néztem rá a gazdára dühtől szikrázó szemekkel. – Hogy merészelsz gúnyt űzni valaki halálából? – A düh teljesen átvette az uralmat felettem nem tudtam parancsolni magamnak. Rohanni kezdtem felé és a kardot magam elé tartva akartam mellkason szúrni a férfit. – Ez az egész a te hibád! Te voltál az, aki ezt az egész hülye küldetést ránk kényszerítetted! Ha nem kellet volna minden áron megcsinálnunk ez most nem történik meg! – Ordítottam bele a képébe. A kezem remegett a dühtől. Az, hogy láttam valakit meghalni… nem is… hogy láttam amint a szemem láttára ölnek meg valakit még én tehetetlenül fekszem a porban teljesen kifordított önmagamból.

_________________

Rita Hanami
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 811
Join date : 2012. Aug. 20.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
10/1300  (10/1300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Valami bűzlik Aincradban

Témanyitás by Sachi on Szomb. Szept. 22, 2012 10:41 pm

/Rendben, Ilaszior tehát kimarad a körből, következőben pedig harmadikként kell majd írnia/

Ranmarut láthatóan sokkolta a váratlan eseménysorozat, egyik pillanatban még eltökélten szállt volna szembe, a következőben azonban már mereven bámulta társa helyét. Ilaszior és Rita hasonlóképpen járt, igaz utóbbi nem várt arra sem hogy az idegen kardforgató elfogadja e Ranmaru párbajra hívását, eltöltötte a düh és nekirontott a gyilkosnak, aki éppen akkor elteleportált onnan. Nazo Gazda felbukkanására is egyedül a lány foglalkozott, de a férfi szavai inkább csak felkorbácsolták indulatait és fegyverét szúrásra tartva megrohanta a meglepett... vagyis... meglepett volt egyáltalán a gazda? Mert ahogy a lány felé rohant, a férfi arcán meleg mosoly terült szét, olyan fajta meleg mosoly mer egyszerre hideg is volt, összesítve nyugtalanító. Nem volt sok életpontja, a fegyver azonnal lenullázta a kellemetlen NJK életpontjait, ami pedig el is... szállt? Mert hogy a jelenet inkább egy amerikai Tom & Jerry jelenethez volt fogható, amikor valakit megszúrtak és aztán kiengedett szájú léggömbként prüszkölő sivítással elszállt. Nazo Gazdával tehát ez történt, mintha levegővel lett volna telefújva összeroskadt és süvítve felrepült a levegőbe, majd néhány kör megtétele után a tenyérnyi fehér luftballon lepottyant egy szénabála tetejére. Tompa női kuncogás hallatszott majdhogynem minden irányból, s hirtelen villám csapott le az égből lángra lobbantva a Gazda kunyhójának tetejét. A nevetés tisztábbá vált, s a szénabála felől hallatszott, melynek tetejéről pedig egy fehér köpenyt viselő női alak nézett le rájuk. Ranmaru mindebből többet láthatott, tulajdonképpen azt amint egy rongy növekedni kezd és nővé válik, furcsa. Teljes bizonyossággal NJK volt hiszen ezt nem lehetett nagyon eltéveszteni, ami a fizimiskáját illette, nem volt azért a mindennapi osztályba sorolható. Haja, szemöldöke, de még szempillái is hófehérek voltak, afféle albínó mindössze vörös helyett "jégmezőből" kitűnő kék szemekkel, melyek furcsa módon intelligenciát sugároztak...

- Gyönyörű a mai nap, nemde? - szólalt meg legalább olyannyira nyugtalanító hangon mint amilyen tekintete is volt, majd elkomorodott, kihúzta magát és jobbra fordította fejét, pózolva - Nazo, Riddle, Talány... szellemes és egyben egyszerű, akár csak egy pofon az élettől. Megkérdezném hogy tetszett a túlélő showm, de be kell hogy valljam én magam sem számítottam egy minden lében kanál látogatóra...
Visszanézett a játékosok felé, pontosabban le "a ló hátáról" és visszatérő mosolyából ítélve nem úgy tűnt. hogy egy pillanatnál tovább bánta volna az eseményt melyre félreérthetetlenül célzott...
- Vedd el a bárány félelmét aki még megszólalni is gyáva, s nyomban farkassá válik - mondta mint aki bölcseletnek szánta, csak az nem volt tiszta mire célzott ezúttal - sokkal érdekfeszítőbb mint nullákkal és egyesekkel való malackodás, nemde?

_________________

Clumsy GM (Slateblue | 6A5ACD)

Sachi
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 177
Join date : 2012. Aug. 23.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/10  (10/10)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Valami bűzlik Aincradban

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru on Kedd. Szept. 25, 2012 2:07 pm

Felfordult a gyomrom. Az agyam veszettül keresett valami értelmes pontot ebben az egész küldetésben, amit megragadhat, és belekapaszkodhat, hátha abból kiindulva végig lehet követni az egész eseménysorozatot valamilyen kitekeredett, beteges logika mentén, és végre meg lehet látni, hogy hová is tart ez az egész, mikor lesz vége. De hiába kattogtam, egyszerűen nem jutott eszembe, még egy darabka elejtett mondat sem, hogy mi lehetett a célja a küldetésnek. A föld felszántása? Ugyanmár, hiszen az eszközök tönkrementek, így lehetetlen volt a megművelés. Talán a mobok eltakarítása? Semmiképp, akkor nem respawnolódtak volna. Legalább a küldetés elvégzésének idejére leállt volna az újratermelődésük? Hát akkor? Hát akkor! Hát akkor?!

Ott térdeltem Tris helyén, és még csak a testét sem tudtam megérinteni, hiszen minden-minden pixellé változott. A ruhái, az eszközei, a teste. Semmi nem maradt belőle. Tényleg meghalt? Vagy csak felébredt otthon az ágyában? Egyáltalán volt hol felébrednie, milyen helyen élt ő eredetileg?

Fulladoztam a rám törő érzelmek súlya alatt, a legtöbbjüket definiálni sem tudtam volna, nemhogy feldolgozni, vagy megérteni, hogy mit is jelentenek. Talán soha nem szaladt át a fejemen ennyi gondolat, nem éreztem ennyi mindent, nem voltam annyira leblokkolt, mint ezekben a pillanatokban.

Mozgásra lettem figyelmes, SAO-ban lassan kialakuló reflexeimmel egyből fókuszt helyeztem arrafelé, hogy lássak: és megint csak alig akartam hinni a szememnek. Odakaptam az arcom, hogy minél több részletet lássak tisztán: újabb bődületes baromságok indultak itt meg. Rita felé tekintek, de közben nem veszem le a szemem a formálódó lányról sem.
Egy ötlet jut eszembe.
Belekapaszkodom.
Semmilyen más logikus magyarázata nincs ennek az egésznek.
Igen, ez lesz a megoldás!
Te csak egy vírus, vagy igaz? Vagy valami hacker? Egy zavar a rendszerben? Elhárítás előtt álló hibaüzenet? Mi?! Az vagy, igaz? – Nem lehet más. Ezzel bíztatom magam. Kell lennie logikának ebben az egészben!
Az íjam készenlétbe helyezem. Automatikus mozdulat, ahogy nyilat helyezek rá. Nem érhet felkészületlenül semmilyen támadása! Kettes szintű vagyok. Engem nem érhet felkészületlenül semmilyen támadás! Semmilyen!

_________________
A Fegyvermester
Állandó akciók: érccel rendelkezőknek és árubeszállítóknak! Foglalási lehetőség! Kezdők támogatása!

pontozás:
Élet: 14 +5 -> 95 HP
Fegyverkezelés: 47 +4 -> 51
Kitartás: 11 +2 -> 13
Gyorsaság: 26 +8 -> 34
Speciális képesség: 7 +5 -> 12
Páncél: 11

1x Természet Gyűrű (+1 élet)
1x Gyorstalpaló (+8 gyorsaság)
1x Vas Sisak (+7 páncél)
1x Bőrruha (+4 páncél)
1x Tünemény Gyűrű (+2 élet, +5 speciális képesség)
1x Hősi Köpeny (+2 élet +2 kitartás)
1x Artemis (L) (+4 fegyverkezelés)
Artemis nyilai meg vannak áldva, így minden egyes találatkor egyel többet sebeznek. Először a használó sebzésével megegyezőt, majd plusz egyet, majd az előző értékhez megint plusz egyet, mindaddig, amíg a pluszok száma el nem éri a fegyver szintjét.

Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
115/1700  (115/1700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Valami bűzlik Aincradban

Témanyitás by Rita Hanami on Csüt. Szept. 27, 2012 11:35 am

Nazo mosolya csak olaj volt a tűzre. Még ha meg is fordult a fejemben, hogy visszafogom magam akkor ezzel az apró gesztussal tutira sikerült kitörölni azt. Tehát támadtam és még csak meg sem próbált kikerülni vagy talán tisztában volt vele, hogy nem is tudná kivédeni így a kard könnyedén hatolt bele Nazo virtuális húsába. Az ami ezután következett már sokkal inkább illet volna be egy rajzfilm jelenetbe mint sem egy virtuális valóságnak szánt játékba. A gazda testéből egy fehér buborékszerűség nőt ki majd megtéve pár kört az egyik szénabála tetején landolt. Ekkor valaki kuncogni kezdett, egy nő és szinte ugyan ebben a pillanatban egy villám csapott bele a tanyaházba-lángba borítva a kis kunyhót. A nevetés egyre tisztább volt és a széna bála felöl jött. Mire odanéztem már egy fehérköpenyes nő állt a bála tetején. Mégis ki a fene lehetett ez a nő? Beszélni kezdett és ebből bebizonyosodott az a korábbi feltevésem, hogy az egész küldetés csak egy ügyes kis csapda volt. Az íjász arra a következtetésre jutott, hogy csupán egy vírus vagy egy hacker szórakozik velünk. Tényleg erről lenne szó?
-Nem számit micsoda ő, meg fog fizetni a tetteiért! – Léptem előre pár lépést miközben párszor megpörgettem a kardot a kezemben amolyan bemelegítés gyanánt majd a hegyével a nőre mutattam. - Vedd el a bárány félelmét aki még megszólalni is gyáva, s nyomban farkassá válik. – Ismételtem el amit az imént mondott. – Ez az egész közjáték csupán arra szolgált, hogy feldühíts minket és arra ösztönözz minket, hogy kiálljunk ellened? – Próbáltam értelmet keresni a szavai mögött de a srác halála miatt még mindig csak nehezen tudtam tiszta fejjel gondolkodni. – Ha tényleg így van akkor számomra csak azt bizonyítottad, hogy te magad is csupán egy gyáva féreg vagy aki alantos trükkökkel kifáraszt minket, sőt szerintem arra számítottál, hogy az anya koca majd végez valamelyikünkkel nem így van? Utálom az ilyen embereket! Embereket… nem… te nem vagy ember! Te is csupán egyesekből és nullákból állsz mint minden ebben a világban - Ugrásra készen álltam. Oda pillantottam az íjász felé aki már támadásra készen tartotta az íját. Nem tudtam, hogy tényleg egy vírussal vagy egy hackerrel állunk szemben. Én személy szerint elvetettem az ötletet már csak azért is mert a játék csak nemrég jelent meg és a készítőjének már a megjelenés előtt az lehetett a terve, hogy mindenkit fogságba ejt és egy ilyen malőr igencsak belepiszkítana a terveibe. Biztosan ellátta kellő védelemmel a programot és nem hinném, hogy ilyen könnyen kijátszanák azt. Bár sose értettem különösebben az ilyenekhez szóval könnyen meglehet, hogy a gondolatmenetem több sebből is vértik. Majd meglátjuk! – Fedezz! – Súgtam oda az íjásznak és azzal elkezdtem rohanni a bála felé. Hála ennek az egésznek egy keveset tudtam pihenni de a kérdés az volt, hogy mennyire lesz elég az a csekélyke kitartásom ami még maradt. Ha zökkenő mentesen eljutok a báláig akkor felugrok a levegőbe és a jobb vállából kiindulva átlósan vágva próbálom megsebesíteni a nőt.

_________________

Rita Hanami
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 811
Join date : 2012. Aug. 20.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
10/1300  (10/1300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Valami bűzlik Aincradban

Témanyitás by Sponsored content Today at 1:29 am


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.