[Küldetés] Koboldok Kincse

1 / 3 oldal 1, 2, 3  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default [Küldetés] Koboldok Kincse

Témanyitás by Sachi on Pént. Aug. 31, 2012 9:38 am

Résztvevők: Hasarii Fumiaki, Saru Taidana, Yume RenAi, Ilaszior

Feladat: Egy késő délutánon Torubana város főterének hirdetőtábláján kutakodva akadhatott meg a szemetek az egyik hirdetésen, ami jelenleg kecsegtetőbb jutalommal ígérkezett a többinél. A felhívás így szólt:

"Bátor Kalandorok!

A mitugrász fiam ahelyett hogy a műhelyben segített volna, reggel elment koboldokra vadászni és megszabadítani őket összeszedett kincseiktől. Ő legalábbis azt hiszi hogy valamiféle aranyat halmoznak fel egy kis barlangban az erdei tó partján, ami tényleg koboldtanya lett az utóbbi időben. Egész nap dolgoztam és kuncsaftokat elégítettem ki, ha nem húztam volna meg a hátamat akkor most nem ágyon fekve diktálnám a lányomnak a sorokat, nem mintha tudnék írni. Szóval, hozzátok vissza a fiamat és mindegyikőtöknek adok egy jobb fegyvert a mostaniaknál, ha meg mégis van kincs akkor tőlem azt is zsebre vághatjátok. A kölyök tizenöt éves és már délben futnia kellett volna haza siránkozva, ahogy ilyenkor lenni szokott...

A Kovács


Egyikőtök terve sem volt bonyolultabb a másikénál: elmenni az erdőbe a barlanghoz és felmérni a helyzetet. Így futtok egymásba is és derül ki, hogy ugyanarra a feladatra pályáztok. A történet első szakasza addig tart, míg kalandozóink össze nem találkoznak egymással


Sorrend: első körben való megérkezésetek szerint
Határidő: 3 nap/fő

_________________

Clumsy GM (Slateblue | 6A5ACD)

Sachi
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 177
Join date : 2012. Aug. 23.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/10  (10/10)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Koboldok Kincse

Témanyitás by Taidana on Szomb. Szept. 01, 2012 1:09 pm

Csak egy NPC volt a kovács fia, így hát nem aggódtam miatta, ráadásul biztos voltam benne, hogy semmi baja nincs, majd a küldetés közben találkozni fogunk vele, mondjuk épp valami mini-boss próbálja megenni, és akkor az lesz a záróakkord – legalábbis valami hasonlón gondolkodtam.
Igen, többes számban gondolkodtam, ugyanis biztos voltam benne, hogy nem leszünk egyedül. Mármint persze, már én magam sem voltam egyedül, hiszen állandóan ott lógott a nyakamon az idegesítő Susaya, de reménykedtem azért, hogy nem vele kettesben leszünk egyedül ezen a küldetésen. Elég hangzatosnak tűnt, már láttam a kezemben a legendás irányítópálcámat, ami mellett mondjuk egy százas arany feszíti a zsebeimet. És biztos az XP-mnak se fog rosszat tenni. Ez király!

Nem tudtam eldönteni, hogy Susaya osztja-e a nézeteimet. A majom a fákon követett engem. Próbáltam lehívni, de nem osztotta a nézetemet, miszerint neki most mellettem lenne a helye. Könyörögtem neki, rimánkodtam, parancsoltam… semmi hatás. Fogalmam se volt, hogyan lesz így bármi belőlünk. Arra gondoltam, hogy keresnem kell majd egy másik idomárt, aki bevezet a kaszt rejtelmeibe.
Az erdőn át vezető út igen érdekesnek bizonyult… fenéket! Egész úton semmi nem történt, én pedig veszettül unatkoztam. Kitaláltam hát, hogy addig legalább a képességem próbálgatni fogom.
Az ötlet remeknek tűnt, de a kivitelezés már komoly problémát okozott: hogyan kell egyáltalán aktiválni? Ninjafilmekből vett kézmozdulatokkal próbálkoztam. Semmi sikerem nem volt. Kerestem a menümben a képesség aktiválását. Nincs találat. Hát akkor?
Végül nem volt jobb ötletem: Testcsere… – fellestem a majmomra, aki épp ott aranylott a fákon, egyikről a másikra lendülve – Taidana – mondtam ki félhangosan. Inkább volt ez kérdő mondat, mint határozott parancs, de ez nem csorbított az értékén: S I K E R Ü L T!
Hangos pukkanás és... felnevettem, amint már saját magamat láttam átvetődni egyik fáról a másikra. Susaya akrobatikus képességei megmaradtak, de már úgy nézett ki, mint én. Remekül elszórakoztam ezen, amíg meg nem érkeztem a barlanghoz. Susaya mellém ugrott a fákról. Úgy álltunk ott, mint két iker. Láthatóan nem zavarta a testcsere. Észrevette egyáltalán?

_________________
A D A T L A P

Second Life Kristálybolt - "Kristállyal kereskedek, de életet adok el."

pontozás:
Élet: 20+2 -> 110HP
Fegyverkezelés - Taidana sebzése: 5 +5 -> 10
Irányítás - Susaya sebzése: 20 +9 -> 29
Kitartás: 5+2 -> 7
Gyorsaság: 22+3 -> 25
Speciális képesség: 11
Páncél: 24

Susaya:
Élet: 53HP +10HP -> 65HP
Kitartás: 7
Gyorsaság: 25
Speciális képesség: 11

Felszerelve:
Gólem Vért (+20 páncél)
A Kovács Irányítópálcája (+3 irányítás, +1 élet, +10 állandó pet életpont)
Kapcsolat Gyűrű (+6 irányítás)
A bajnok köpenye (+2 fegyverkezelés, +2 kitartás, + 1 gyorsaság)
Mokaszin (+3 fegyverkezelés +2 gyorsaság)
Bronz Sisak (+4 páncél)
Természetgyűrű (+1 élet)

Taidana
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 495
Join date : 2012. Aug. 27.
Tartózkodási hely : Aincrad?

Karakterlap
Szint: 15
Exp:
115/900  (115/900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Koboldok Kincse

Témanyitás by Taiga Kagami on Szomb. Szept. 01, 2012 9:21 pm

Teljesen tanácstalannak éreztem magamat és fogalmam sem volt mit tegyek. Céltalanul mászkáltam a városban utcáról utcára majd elhagytam és jött egy másik város. Fogalmam sem volt mi a fenét kéne csinálnom. Addig a bizonyos híradásig azt hittem az MMO valamilyen új emos őrület. Engem soha nem zavartak azok az öngyilkos hajlamú vámpír utánzatok de nem is voltam oda értük. Ahogy végignéztem a mászkáló embereket észrevettem mindenkinél más-más fegyver volt. Valakinél egy egyszerű kard volt mások nyilat hordtak maguknál. Megint mások hatalmas pallosokkal vagy pajzsokkal grasszáltak. Nekem pedig egy nyamvadt vajkésem volt ami még arra is túl gyenge volt, hogy elvághassa a hajszálam. Legalábbis ezt gondoltam mert túl gyengének tartottam, hogy kihúzzam. Úgy éreztem magamat mint egy hangyabolyban mindenki sürgött forgott körülöttem. Ráadásul volt pár ember aki nagyon furcsán viselkedett. Túlságosan is sokat mosolyogtak és túlontúl kedvesek voltak mindenkivel. A frász jött rám ha csak rájuk néztem pont mint egy filmben ahol az egész várost bedrogozták, hogy mindenki kedves legyen. Elmélkedés közben megláttam egy srácot amint vigyorgott és a nyakában egy majom lógott. Nyílegyenese elindult kifelé vigyor. Először megnéztem egy hirdetőfalat ami előtt állt nemrég majd a nyomába eredtem. Rövid ittlétem során rájöttem csak a hozzám hasonlók tarthatnak állatot mondhatni ez a fegyverük. Nekem ez egyáltalán nem volt szimpatikus hisz én az öklömmel harcoltam. Ez ebben a világban sajnos nem tűnt járható útnak. Abban a pillanatban a még mindig bal kezemben lévő tojásból valamiféle fény kezdett el szivárogni. Meg voltam győződve, hogy valami bomba ezért elhajítottam majd bevetettem magam az egyik bokorba. Szép látványt nyújthattam amint a valagam az égnek meredezve áll ki egy bokorból. Kezeimet a felemre szorítva vártam a robbanást de nem történt semmi. Vagyis ez így ebben a formában nem volt teljesen igaz. Pár perc múlva valami elkezdte a fenekemet bökdösni. Mivel tudtam a robbanások nem bökdösnek ezért hátra pillantottam. Egy fekete óriásgyík volt a hátsó felemnél.
-Há, szóval mégsem tojásgránát volt. Álljunk csak meg egy fél pillanatra! Te meg ki a halál vagy gyíkpofa!?- vontam a kérdőre szerencsétlen állatot.
Pár pillanattal később mikor elmúlt a sok hatása újra működésbe léptek agyam fogaskerekei és rájöttem ő bujkált eddig abban a tojásban. Ezen még jobban meglepődtem mert az akkora volt mint egy strucctojás és képtelenségnek tartottam, hogy elfért volna benne. A gyíkom akkora volt mint az alkarom és fekete volt akár az éjszaka. Hatalmas gülü szemeivel engem vizsgálgatott miközben lábaival az én járókáimra csimpaszkodott. Ezt nem szoktam meg egy gyíktól ezért némi lendületet véve lerúgtam a lábamról.
-Hagy engem békén.- ő azonban pillanatokon belül visszatért. Csodáltam a kitartását és az elszántságát ezért úgy döntöttem nem kergetem el újra.
-Na gyere te őskövület.- azzal zsebre tett kézzel elindultam a fekete hajú srác vélt tartózkodási helye felé közben hangosan morogtam mert meg voltam győződve nem hall senki.
-A francba nem kellet volna átugranom az elején azt a csomó szöveget így fogalmam sincs mit kéne tennem. Ráadásul az az öt pont amit láttam biztosan nagyon kevés. Mivel jó pár napja vannak itt játékosok tutira mindenki erősebb nálam. Nem értek én ezekhez a vackokhoz-
A nagy morgolódás közepette hirtelen a fekete hajú mellett találtam magamat. Az unott és morcos vegyes arckifejezéssel néztem rá és megkérdeztem tőle nyíltan tud-e segíteni. A hangomba csempésztem némi fenyegetést is, hogy tudja mi a hézag.
-Hé öcsi én egy-két órája érkeztem és gőzöm sincs erről a marhaságról. Mond el mit kell feltétlenül tudnom indulónak.- közben a gyík próbálkozott felmászni a lábamon.
Ha esetleg voltak ott mások is nem vettem észre őket.

/Fogalma sincs az MMORPG-ről és még a pontjait sem osztotta el mert nem tudta, hogy vannak./

Taiga Kagami
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 59
Join date : 2012. Aug. 29.

Karakterlap
Szint: 5
Exp:
215/250  (215/250)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Koboldok Kincse

Témanyitás by Shade on Vas. Szept. 02, 2012 8:08 am

A földet bámulva sétálgattam a városban, nem tudtam hogy pontosan hova is akartam menni, de a végén a Főtéren kötöttem ki, hatalmas volt. A hirdető tábla felé vettem az irányt, és teljesen elmerültem a gondolataimban, olyannyira, hogy nem vettem észre, hogy az egyik kezemmel végigsimítottam egy lány derekát. Elfogott a halál félelem, már attól is, ha egy lány érintésére gondoltam, nem hogy a fizikai kontaktuson járjon az eszem. Viszont mégis megtörtént.
-Kya~!- sikkantott fel a lány, hátrébb tántorodtam, majd elestem. A lány felém fordult, majd kissé elpirulva, és kis mosoly kíséretében ökölbe szorította a kezét, még jobban hátrálni kezdtem.
Gyorsan felálltam, és tovább mentem. Mikor megérkeztem a Hirdető táblához, nézegetni kezdem a küldetéseket.
~Ez jónak tűnik, olvassuk el.~ gondoltam, és elolvastam. Megtetszett a küldetés, egyszerűnek tünt.
~Annyi a Feladat, hogy vissza kell vinni a kovács fiát. A Jutalom, pedig az ott lévő állítólagos arany, és egy jobb fegyver.- összegeztem végül a küldetés ezen részeit magamban. ~Biztos mások is jönnek a küldetésre. Remélem nem lesz köztük lány.~ gondoltam, majd elindultam a barlang felé. Hosszú séta után végül megérkeztem, a barlang szája elé, ahol már állt néhány ember.

Shade
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 132
Join date : 2012. Aug. 25.

Karakterlap
Szint: 10
Exp:
345/500  (345/500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Koboldok kincse

Témanyitás by RenAi on Vas. Szept. 02, 2012 1:40 pm

Mélán sétálgattam a főtéren azon gondolkodva, hogy vajon mégis mi legyen a következő lépés, elvégre fejlődnöm kell. Itt vagyok már egy jó ideje és látom, ahogy mások szorgoskodva igyekeznek minél gyorsabban és minél jobb eredményt elérni képességük fejlesztésében, fejlődésben és fegyverkezés terén is. Mesélték, hogy ahhoz hogy a leggyorsabban fejlődhessek én is, a legjobb módszer hogy küldetéseket vállaljak. Persze ezek veszélyesek és ha meghalok akkor a való életben is végem, de kicsit megkönnyebbüléssel tölt el a gondolat hogy általában többen csinálják ugyanazokat a küldiket partyban. Ez a gondolat eddig min szép meg jó volt, de a legkisebb fogalmam sem volt hogy mégis hol vagy hogy tudnék küldetéseket vállalni elvégre ilyenben még nem volt részem.
A nagy elmélkedésben azt vettem észre hogy megálltam és nem mentem tovább, mi több egy srác karjai fonódtak végig a derekamon. Egy pillanatig hezitáltam hogy most mégis mi történt, majd mikor felfogtam, felkiáltottam:
- Kyaaaa~!
A sikolyomtól szerencsétlen srác annyira meglepődött hogy hátrálni kezdett, majd a tömegben fel is botlott. Kissé zavarba jöttem a történtektől, sőt szerintem el is pirulhattam.
A kezem ökölbe szorítva próbáltam megleckéztetni a gyereket de mire megtehettem volna már köddé vált a nagy emberförgetegben.
- Úgy is találkozunk még! Mondtam ki hangosan, remélve hogy mások nem de Ő igenis meghallja.
Azzal tovább mentem és láttam hogy egy bizonyos helyen igencsak összegyűltek az emberek, kíváncsi lettem és oda mentem én is. Egy nagy táblát pillantottam meg amin a városban történő fontosabb eseményeket sorolta fel, köztük egy igencsak érdekessel is.

A kovács fia elszökött a koboldok bányájába, hogy az ott lévő aranyt elorozhassa.
A feladat a gyermek megmentése és jutalom illeti azt, aki ezt megteszi.
- Egy jobb fegyver pontkapóra jönne. Ha jól akarok fejlődni, hogy végre kijuthassak ebből a virtuális rémálomból, és hogy újra láthassam öcsikém és a családom, a barátaim.
Azzal útra is keltem a térkép segítségével.
Már majdnem ott jártam, amikor megfordult a fejemben, hogy:
- Mi van ha egyedül leszek?! Mondtam ki hangosan.
Ha ott állok a barlang előtt teljesen egyedül, védtelenül egy bos és sok kisebb rendű kobold ellen. Úgy semmi esélyem. A gondolattól annyira megrémültem, hogy elkezdtem remegni méghozzá annyira, hogy a kard is majd ki esett a kezemből.
- Azért legalább nézd meg hogy mégis mivel kéne szembenézned! Mondtam magamban.
Mire a bánya elé értem több alakot is megpillantottam, ami nem kis megkönnyebbüléssel töltött el, ráadásul az egyik közülük nagyon is ismerős volt, és amint megláttam már tudtam hogy ő is felismert engem.
Már épp rátámadtam volna mikor…..

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1740
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Koboldok Kincse

Témanyitás by Taidana on Csüt. Szept. 06, 2012 11:57 pm

Teljesen lekötött, hogy azt figyeljem, miként érkezik meg mellém a másik idomár is. Nem mintha olyan komoly problémát jelentene figyelni egy másik embert, meg a petjét, de esetükben a járás egy igen különös formáját mutatták be, amiben volt szerencsétlenkedés, zsörtölődés és még csipetnyi bosszúság is – legalábbis én mindezeket olvastam le az arcukról, mire elém toppantak. Pontosabban elénk: Susaya ott állt mellettem, megelevenedett ikertestvéremnek tűnt, akivel végre össze tudok nézni. Így, hogy már rám hasonlít, végre lett szeme, és tekintete. Ezt örömmel konstatálom, kíváncsian fürkészem. Ő rejtélyesen és rendkívül idegesítő magas hangján csak annyit szól: a legvadabb kutya sem harapja meg azt a kezet, ami eteti, majd a nyakamba vetette magát. Ez közel sem volt vicc, mivel hozzám hasonlóvá vált, én meg igen nehezen bírtam el a saját súlyom. Helyben bemutatott birkózás-szerűségünk eredménye ez rózsaszín füstfelhő lett, majd Susaya majom alakjában elhelyezkedett a fejem tetején, lótuszülésben.
Ez cseppet se segítettél, ezt jobb, ha tudod! – mondtam neki, de mint mindig, most se figyelt rám. Úgy döntöttem, én is hagyom a fenébe, inkább foglalkozok az elém kerülő másik idomárral.
Főleg így, hogy fenyegetett.
Nem szeretem, ha fenyegetnek – gondoltam.
Nem szeretem, ha fenyegetnek – mondtam ki hangosan is. – Ezt talán jobb tisztázni – kacsintottam rá. – Nincs csicskáztatás, parancsolgatás, és semmi hasonló. Ha ezeket mellőzöd, az nagyban növeli az esélyed, hogy segítséget kapsz – tanácsoltam neki.
Ahamm… ne figyelj! Remélem, hogy a pontjaidat elosztottad. Ugye elosztottad? Nem. Remek! Idefigyelj! – karoltam át azzal a lendülettel a vállát, és behívtam saját kis menürendszeremet. Iszonyatosan tetszett a szituáció, hiszen bár én is nagyon-nagyon keveset tudtam néhány itt rohangászó kezdő-profihoz képest, de úgy tűnt, egyeseknél még így is jobb vagyok. A pontrendszer fontosságáról dumáltam, elmondtam nagyjából, hogy melyikre miért érdemes adni. Mindezt a saját pontrendszeremet mutogatva.
Köteleztem, hogy ő is ossza el a saját pontjait. Megmutattam neki, ha kellett, hogyan hívja le a menüjét. Annyira bepörögtem, hogy elhatároztam: a tanítás következő lépcsőfokára fogunk lépni. Szocializálódunk! – Sziasztok! Bemegyünk? Ti is ide jöttetek, igaz? – vigyorogtam az időközben érkezettek felé, és közben a barlang szájába mutogattam.

_________________
A D A T L A P

Second Life Kristálybolt - "Kristállyal kereskedek, de életet adok el."

pontozás:
Élet: 20+2 -> 110HP
Fegyverkezelés - Taidana sebzése: 5 +5 -> 10
Irányítás - Susaya sebzése: 20 +9 -> 29
Kitartás: 5+2 -> 7
Gyorsaság: 22+3 -> 25
Speciális képesség: 11
Páncél: 24

Susaya:
Élet: 53HP +10HP -> 65HP
Kitartás: 7
Gyorsaság: 25
Speciális képesség: 11

Felszerelve:
Gólem Vért (+20 páncél)
A Kovács Irányítópálcája (+3 irányítás, +1 élet, +10 állandó pet életpont)
Kapcsolat Gyűrű (+6 irányítás)
A bajnok köpenye (+2 fegyverkezelés, +2 kitartás, + 1 gyorsaság)
Mokaszin (+3 fegyverkezelés +2 gyorsaság)
Bronz Sisak (+4 páncél)
Természetgyűrű (+1 élet)

Taidana
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 495
Join date : 2012. Aug. 27.
Tartózkodási hely : Aincrad?

Karakterlap
Szint: 15
Exp:
115/900  (115/900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Koboldok Kincse

Témanyitás by Taiga Kagami on Vas. Szept. 09, 2012 2:06 pm

Kicsit túl jól sikerült eljátszanom az erős nagyfiú szerepet. A való életben a hírem miatt csak így juthattam bármi nemű segítséghez. Ha az emberek megláttak rögtön elrohantak vagy igyekeztek levegőnek venni ezért valahogy rá kellet vennem őket a segítség nyújtásra. Ez a kiskrapek azonban nem volt semmi kijelentette, hogy nem szereti a fenyegetőzést. Igaz a hangom fenyegető volt, de a beszédemben nem volt semmi erőszakos. Elkezdett magyarázni nekem valami tíz pont elosztásáról aminek hallatán néztem mint borjú az új kapura. Bizonyára látta a tekintetemben, hogy se kép se hang ezért átkarolta a vállamat majd előhívta a menüjét. Olyan gyorsan nyomogatta azokat az ízéket, hogy alig bírtam szemmel követni de a lényeget felfogtam. Őt utánozva én is végigsimítottam a levegőt amire lejött a menü. Egyszer már sikerült előtte megcsinálnom, de csak véletlenül ezúttal viszont saját akaratomból gördült le. Meg találtam a tulajdonságpontjaimat ahol a kezdő tíz pontot tudtam elosztani. Elmondta mindegyik tulajdonságnak a fontosságát és külön fölhívta a figyelmemet a fegyverismeret részre. Mivel én egy állatidomár voltam ezért semmi szükségem nem volt rá vagyis ugyanannyira vettem volna hasznát mint egy vak a színes tévét. Mikor elmagyarázta széles mosoly jelent meg az arcomon és jó erősen hátravágtam a srácot. Nem csak annak örültem, hogy segített hanem annak is, hogy nem menekült el tőlem ráadásul még át is karolt. Ezt már nagyon rég óta nem csinálta meg senki anélkül, hogy ne akarta volna kitekerni a nyakamat.
-Kösz szépen rendes srác vagy te. Az előbb meg nem fenyegetőztem csak biztosra akartam menni, hogy kapok segítséget. Tudod fenyegetőzéskor nem vagyok ennyire kedves, de sajnos ahonnan jöttem nem is lehetek az.-
Nem ismertem a srácot annyira, hogy beavassam a magánéletembe ezért nem is mondtam többet inkább figyeltem, ahogyan egyre bővült kis csapatunk és mindenki odaköszöntem egy hallott.

/Még egyszer bocs/

Taiga Kagami
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 59
Join date : 2012. Aug. 29.

Karakterlap
Szint: 5
Exp:
215/250  (215/250)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Koboldok Kincse

Témanyitás by RenAi on Kedd. Szept. 18, 2012 5:44 pm

Már majdnem a bejárathoz értem mikor észre vettem hogy nem vagyok egyedül, ettől kicsit megkönnyebbültem, és derűsebben kezdtem el látni a nap végét. Kezemben a tömérdek arannyal, egy új fegyverrel és még néhány bónusz exp ponttal. De amint odaértem két srácot láttam, akik hát, hogy is mondjam, eléggé érdekes látványt nyújtottak. Egyiküknek egy majom csimpaszkodott a fején a másiknak meg látszólag egy gyík volt a társa. Ebből kezdtem el sejteni hogy állatidomárok lehetnek, még egy állatidomárt sem láttam harc közben, de valahogy nem is igazán tudom őket elképzelni. Valahogy jobban örültem volna, hogy ha nem egyedül én leszek ott közelharcos, mint kardforgató. Így míg nekem testközelből kell támadnom nekik elég a petjeiket irányítva őket a harcba küldeni, ezt is csak azért tudom, mert hallottam a főtéren, amikor pár harcos épp a kasztokról és azok előnyeiről és hátrányairól beszéltek. Éppen valamiről nagyon beszélgettek mikor egy eléjük toppantam.
- Sziasztok! Köszöntem hangosan hogy észrevegyenek.
- Csak hárman leszünk? Kérdeztem kissé bizonytalanul félve a választól.
A két fiú elkerekedett szemmel nézet rám. Nem tudom, hogy mi lephette meg őket, elvégre semmi rosszat nem mondtam és nem is tettem. Kissé zavarba jöttem emiatt ami meg is látszódhatott rajtam. Utána jöttem rá hogy lehet hogy nem is a küldetés miatt vannak itt csak köhöm, itt vannak.
- Ugye ti is a felhívás miatt jöttetek? Kérdeztem egyre kevesebb lelkesedéssel és önbizalommal. Nem lenne értelme egyedül belevágni, akkor biztos hogy meghalnék, ezektől a gondolatoktól egyre inkább kissé kezdtem elkeseredni, elvégre már annyira belekéltem magam a sikeres küldetés adta jutalmakba. Gondolataim elmélyedésében az egyik srác zavart meg.

/Köszönöm, ha Hasarii írna, akkor bármikor újraihatom a postot./

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1740
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Koboldok Kincse

Témanyitás by Shade on Kedd. Szept. 18, 2012 8:19 pm

A barlang elé érve megláttam, hogy mások is vannak már ott akik a küldetésre vártak talán, de már elkezdtek ismerkedni, és a nagyon negatív kisugárzásomat is észrevették, ökölbe szorítottam a kezemet, a pörölyömet pedig harcra készen a vállamra csaptam, majd sarkon fordultam. Egy fához vonultam, és neki támaszkodtam. Sokáig bámultam magam elé, és a barlangszájánál álló két embert, és vártam, hogy kezdődjön a feladatunk, amiért megkapnánk a jutalmat. Merengeni kezdtem az admin által megejtett mondatokon.
~Ha itt meghalunk, akkor a valóságban, is elpatkolunk. Mi? Végiggondolva, nekem csak a Való Világból való menekülésre kellettek a játékok, ha a valóságban meghalnék nem is változtatna sokat a családi, pénzügyi helyzetünkön. Apa, csak Anya miatt depressziózik. Vajon, felém egyáltalán táplál valami gyenge érzelmet? Talán az utálat az. Vagy talán... Nem is érdekelte, hogy élek-e. vagy halok? Nem t'om. Ennyi gondolkodás elveszi a kedvemet az élettől.~ gondoltam, majd nagyot ásítottam. ~Álmos vagyok? Nem ilyenkor kéne... el... aludn...~ elaludtam, és előre zuhantam. Az álmomban Aincardban voltam, de nem egyedül, egy lány háremben. Lesápadtam, a lányok pedig késeket döfködtek belém, éreztem a fájdalmat, és véreztem is. Egyszer csak meghaltam, majd hirtelen feltámadtam, és kezdődött előröl, az egész. Újra, és újra megöltek. Rémisztő, és fájdalmas volt, de egy idő után beletörődtem, és elfogadtam a többszöri halált. Felriadtam. Könnyeztem, végig csordogált az arcomon, majd lecsöpögött, a hideg verejték cseppekben az arcom fázott, kissé sápadtak voltak a tagjaim. Végig néztem a tagjaimon, és megtapogattam az arcomat.
~Csak egy rémálom volt...~ nyugodtam meg. Majd letöröltem a vizet az arcomról, és felálltam.

Shade
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 132
Join date : 2012. Aug. 25.

Karakterlap
Szint: 10
Exp:
345/500  (345/500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Koboldok Kincse

Témanyitás by Sachi on Szer. Szept. 19, 2012 9:02 am

A barlang nem volt kimondottan a legmegközelíthetőbb helyen, de az útmutatás végül mindenkit átvezetett a sűrű bozótos aljnövényzeten és egy tó partjára értek ki. Csendes hely volt, sehol egy madár vagy élőlény és a zavaros víz kényelmetlen lehetett az olyanok számára, kik szerették látni hogy milyen mély. A tisztáson magán elszórt favágófejszék és törött objektumok hevertek, koboldkellékek no meg zsákmányaik maradékai, azaz főleg zsákok és ládák. Ha csak néhány szóval kellett leírni: feldúlták az erdő békéjét. Közelebb merészkedve a barlanghoz belülről motoszkálás és néha egy-egy "koboldos" kiáltás szűrődött ki, de ami biztos volt hogy a bejáratot elfelejtették őrizve hagyni. Odabent voltak persze látási viszonyok, nagyjából nyolc méterenként égett egy fáklya az előzővel mindig ellentétes oldalon, a járat pedig ereszkedett és a fáklyaszámból egy gondolkodóbb egyén meg is állapíthatta, hogy 25 méteren belül elfordult jobbra. Egy szál koboldot nem lehetett találni, mindössze a hangok váltak egyre... hangosabbá. A fordulót követően a járat tovább lejtett és talán kicsit mélyebben is, persze könnyen járható maradt. Még 15 méter és a fáklyafény egy ajtóra vetült rá, mely félig nyitva állt. Nem volt nehéz észrevétlenül megközelíteni, elvégre a koboldok alapvetően buta népség, főleg mert kitalált világokban tanyáznak. Aki bekukkantott egy mesterségesen vájt kamrába látott (a járat is egyébként mesterséges volt) ahol vagy hét közelharcos kobold ült körbe egy tüzet, amihez még egy szűk kis kivezetőnyílás is volt a plafonon a füst számára... elismerésre méltó, hogy a dungeon dizájnere nem hagyta ki ezt az ésszerű kelléket. A kamra, vagy hívhatjuk szobának is a tűzrakáson és a koboldokon kívül tartalmazott néhány hordót és ládát is, tulajdonképpen azok töltötték ki a tér nagyobb részét. A kérdés az volt, hogy miként verekedték át magukat a játékosok?

_________________

Clumsy GM (Slateblue | 6A5ACD)

Sachi
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 177
Join date : 2012. Aug. 23.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/10  (10/10)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Koboldok Kincse

Témanyitás by Taidana on Szer. Szept. 19, 2012 8:51 pm

M I N D I G M E G É R I N T E N G E M I S, V A L A H Á N Y S Z O R A T E R M É S Z E T E T M E G É R I N T I A H A L Á L. – Ahogy az én szemem előtt is kibontakozott a barlang körüli felfordított terület látványa, magam sem tudtam, hogy Susaya nyikorgó, tagolatlan, magas hangjától rázott ki a hideg, vagy attól, mert ezúttal kapizsgáltam, hogy mit is akar mondani, és mélységesen egyetértettem vele. Egészen más volt így, „testközelből” látni ilyesmit, mint amikor egyszerű felülnézetből, a monitoron keresztül láttam csak hasonlót. Ahamm, újabb direkt rombolt talajminta – futott át ilyenkor az agyamon, vagy még ennyi figyelmet sem fordítottam felé. Ez most viszont egészen más volt. Hiszen úgy tűnt számomra, mintha tényleg a saját két szemmel látnám.
Nem sokáig nézelődtem, az otthagyott eszközöket kezdtem sorba venni. A ládákat nyitogatni, a fejszéket próbálgatni: nyilván nem fogok tudni forgatni ilyesmiket, de hátha nem csak tájelemek, hanem esetleg később eladható eszközök. Hasonlót reméltem a ládáktól is, hogy esetleg valami értékeset találok bennük, persze egy ennyire kifosztott területen kevés esélyt láttam. Azért hátha mégis – gondoltam, és amennyire csak az élethűség engedte, módszeresen néztem végig őket. Fura érzés volt, némileg egy katasztrófa-turistának éreztem magam.
Nem tudom, hogy a többiek hogyan lesznek vele, de én sokáig szemeztem a barlanggal. Nem tetszett, hogy mennyire sötét, beláthatatlan, a fáklyák ritkásak – már amennyire ezt kívülről meg tudtam állapítani. És túl szűk ahhoz, hogy kényelmesen elférjünk egymás mellett.
Figyeljetek, kicsit rám, légyszi! – fordultam a többiek felé. – Idomár vagyok, én nem harcolok, sebzésem alig van, viszont az állatomnak, az aranymajomnak annál inkább. Nekem nem tetszik, hogy ilyen szűk helyre kell bepréselődnöm. Aranymajommá fogok változni én is. Kérlek, hogy vegyetek a nyakatokba, és sokkal hatékonyabban tudom segíteni a csapatot. – Fennhangon azt kiáltottam: Testcsere!. Tényleg sikerült felvennem Susaya alakját. És találomra felkapaszkodtam az egyik játékosra. Fumiaki volt az. Nem parancsoltam semmit a majmomnak. Arra gondoltam, hogy úgyis megtagadná, és már csak azért sem lenne hajlandó azt tenni, amit szeretnék. Így hát nem szóltam semmit, csak figyeltem. Nagy meglepettségemre szó nélkül, néhány hozzá méltó szépen kivitelezett lendüléssel fenn is volt RenAi feje tetején, ha az megengedte.
Ha Fumiakinak nem volt ellenvetése, akkor én a nyakához telepedtem le. Nem lótuszülésben, mint Susaya RenAi fején, de azért valami kényelmes ülésben. És onnantól kezdve passzív szereplője voltam a történéseknek, döntsenek ők, hogyan-merre.

_________________
A D A T L A P

Second Life Kristálybolt - "Kristállyal kereskedek, de életet adok el."

pontozás:
Élet: 20+2 -> 110HP
Fegyverkezelés - Taidana sebzése: 5 +5 -> 10
Irányítás - Susaya sebzése: 20 +9 -> 29
Kitartás: 5+2 -> 7
Gyorsaság: 22+3 -> 25
Speciális képesség: 11
Páncél: 24

Susaya:
Élet: 53HP +10HP -> 65HP
Kitartás: 7
Gyorsaság: 25
Speciális képesség: 11

Felszerelve:
Gólem Vért (+20 páncél)
A Kovács Irányítópálcája (+3 irányítás, +1 élet, +10 állandó pet életpont)
Kapcsolat Gyűrű (+6 irányítás)
A bajnok köpenye (+2 fegyverkezelés, +2 kitartás, + 1 gyorsaság)
Mokaszin (+3 fegyverkezelés +2 gyorsaság)
Bronz Sisak (+4 páncél)
Természetgyűrű (+1 élet)

Taidana
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 495
Join date : 2012. Aug. 27.
Tartózkodási hely : Aincrad?

Karakterlap
Szint: 15
Exp:
115/900  (115/900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Koboldok Kincse

Témanyitás by Taiga Kagami on Vas. Szept. 23, 2012 12:49 am

/Ez egyben pet pályázatom is/

Nem mondhatom, hogy sétagalopp volt a barlanghoz vezető út, de végül sikerült odaérnünk. Útközben megannyi sűrű bozótoson kellet átverekednünk magunkat. Azokban a pillanatokban nagyon vágytam egy fűnyíróra vagy esetleg egy dzsungelvágó késre. A szalamandra egy-két alkalommal felmászott a hátamra én mindig belevágtam a legnagyobb bokorban. Mikor ez megtörtént ő mindig szomorú szemekkel nézett rám mintha a szíve hasadt volna meg. Akárki belenézett azokba hatalmas szemeibe érezte ahogy reped szét a szíve. Ezért a második ledobás után lehajoltam odatartottam neki hátamat és magamhoz hívtam. Olyan boldognak ember gyíkot még életében nem látott az teljesen biztos. Mikor felugrott a hátamra folytattuk z utunkat. Egy tisztásra érve rengeteg kacatra bukkantunk amik között az a cipő nevű srác rögtön neki is állt guberálni. Én az ilyet nem díjaztam mert hasonlított a fosztogatáshoz. Más holmijára semmi szükségem nem volt mindennel rendelkeztem és amim nem volt az nem is volt olyan fontos. Megvártam míg kinyitotta az összes ládát, felnyitotta az összes zsákot benézet minden bokor mögé. Mikor befejezte végre folytattuk a mi kis mentő akciónkat. Amint közeledtünk a barlang felé egyre jobban lehet hallani egy különös és furcsa hangot. Mintha valaki barlang mélyén kiáltott volna de nem egy ember. Inkább valamilyen állatra hasonlított mint homo sapiensre. Mivel a többiek nem lepődtek meg engem sem izgatott különösebben a dolog így bementünk barlangban. Szerencsénkre nyolc méterenként a falon elhelyezett valaki egy fáklyát így valamelyest láthattunk azonban ez nekem kevés volt. Semmi kedvem nem volt egy kihelyezett lámpára hagyatkozni látni akartam mikor hova lépek. Szalamandra elkezdett furcsán ficeregni a hátamon ezért letettem a földre. A teste elkezdett rázkódni és görcsbe rándultak a kis lábacskái. Majd hirtelen megdermedt egy pillanatra vett egy mély levegőt majd kiköpött száján egy világító valamit. Közelebbről megnézve láttam, egy egy tíz-húsz centiméter átmerőjű izzó gömböt köpött ki. A fénye olyan erős volt akár egy öngyújtónak. A világítással nem volt gondok csakhogy a gomb mindent elkezdett szétmarni ami csak hozzá ért. Fogalmunk sem volt mit kéne tennünk hisz ha nem tudjuk hordozhatóvá tenni teljesen fölöslegessé válik. Amíg így tanakodtam a szalamandra egy újabb gömböt köpött ki ezúttal kicsit túl nagy sebességgel mert a golyó szélsebesen felém száguldott. Reflex szerűen magam elé tartottam a kezem amiről érdekes módon lepattant minden sérülés nélkül. Értetlenül néztem hol a kezemre hol a többiekre mi a nyavalya történt remélve, hogy ők tapasztaltabb játékosok tudják mi történt. A még mindig földön izzó második gömböt megböktem az ujjammal, de semmi bajom nem történt. Fölvettem a tenyerembe, de még mindig nem lett semmi bajom. Mintha csak egy egyszerű világító gömböt fogtam volna. Pár pillanattal később a gömb apró kis pixelekre bomlott szét.
– Szalamandra tudnál nekem csinálni még ilyen izzó, hogyíshívjákokat?- azzal odatartottam a tenyeremet mibe négy darab izzó gömböt fújt. A bal és a jobb ujjbegyeim közzé elhelyeztem kettő-kettő darab izzó gömböt. A kezeim úgy világítottak mintha csak öngyújtókkal játszadoztam volna. Nem tudom mi történhetett velem de valahányszor testem más részéhez közelítettem a golyókat éreztem a fóróságot. Csak a két kézfejem volt védve eme izzó apró gömböcskéktől. Átettem mind a négyet a bal kezembe majd jobbal elkezdtem pöckölgetni őket mind az üveggolyókat. Nem volt szokásom de megpaskoltam annak az állatnak a fejét kifejezve ezzel végre valami értelmes dolgot is csinált.

/Ízzó csapás
Apró 10-20 cm átmerőjű izzó világító gömböket fúj ki a száján egy darab úgy világít mint egy átlagos öngyújtó. Sokat tud létrehozni de egy tucat után pihennie kell, hogy újakat készíthessen. Képes egy teniszlabda nagyságú gömb létrehozására is melynek sebzése azonban ebből csak hármat képes létrehozni egyszerre és jobban kimeríti. Szalamandra második fejeltségi fokán már képes lesz egy röplabda nagyságú gömböt létrehozni míg végső formájában már egy fél méteres gömböt fog létrehozni. Ahogy fejlődik a fiatalabb korábban lévő gömbök létrehozása mik nehézséget okoztak könnyebben megy majd kevés energiával. Pl hármas szinten kevesebb energiából tud teniszlabda méretű gömböt csinálni és jóval többet.
Kérek egy admint határozza meg a két gömb támadó erejét. Ha esetleg gond lenne kijavíthatom a kis gömböket, hogy egyből a kevesebbet használható teniszlabdák legyenek./

Szia! A pályázatot elfogadom. Mivel kérted, hogy határozzam meg a sebzést, ezért itt van: A bébi gömbök: pet erősség fele, közepes gömbök pet erősséggel megegyező, a fél méteres gömb pedig pet erősség kétszerese. Szerintem ez megfelelő behatárolás, hiszen egy tucatot ki tud lőni.

Taiga Kagami
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 59
Join date : 2012. Aug. 29.

Karakterlap
Szint: 5
Exp:
215/250  (215/250)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Koboldok Kincse

Témanyitás by Shade on Szer. Szept. 26, 2012 6:29 pm

Beléptünk a barlangba, viszont még mindig, erősen a csapat háta mögött haladtam. Majd elértük a barlangba vezető úton megannyi, növényen kellett átverekedni magunkat. Nekem a harcos létből származó erőm miatt nem esett nehezemre szétcsapni a növények között, így megúsztam az akrobatikus próbálkozásokat. Kis idő múlva, elértük az útvesztő végét. Átkelve az utolsó bokrokon egy tópart tárult elénk. Az egyik srácra néztem, neki állt guberálni, a sok dolog között.
~Lehet hogy a Való Világból hozott megszokás, vagy reflex?~ elmélkedtem kérdőn, majd a vízhez sétáltam, le akartam nézni az aljára.
~Túl zavaros!~ szitkozódtam, majd belecsaptam a vízbe. Belevágtam a földbe a pörölyömet, majd elhúztam, és egy kicsit még csináltam, mert vicces volt. Fölegyenesedtem, majd körbe néztem. Az játékosok az előbbi guberáló srác köré gyűltek.
~Ezeket meg mi lelte?~ filozofáltam azon, hogy mi történhet ott. Odasétáltam, de továbbra is távolról néztem. Néhány szó után a fiú akiről kiderült, hogy állatidomár, felvette az állata alakját, és a fejemre mászott. Neki vágtunk az alagútnak, eközben furcsa ordításokat is hallottunk. Ahogy végig haladtunk a szűk, sötét folyosón, egyre inkább szerettem volna fényforráshoz jutni. Az egyik állatidomár állata furcsán mozgolódott, a gazdája letette a földre, majd az állat egy kis idő múlva kiköpött egy kis fénylő gömböt.
~Hmmm... Olyan, mint egy sárkány. Lehet, hogy az is lesz?~ elmélkedtem az állaton, majd egy kis idő múlva az állat újabb gömböket köpött ki. Tényleg úgy nézett ki, mint egy sárkány. Majd csinált valamit az állatával, és tovább indultunk, egy félig nyílt ajtót pillantottam meg, mögüle halvány fény szűrődött ki, amolyan késő alkonyati fényviszonyokat adva az előtte lévő sötétségnek.

Shade
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 132
Join date : 2012. Aug. 25.

Karakterlap
Szint: 10
Exp:
345/500  (345/500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Koboldok Kincse

Témanyitás by RenAi on Pént. Szept. 28, 2012 3:38 pm

Az út ami a barlang szájához vezetett nem volt épp egyszerű, nem csak a körülmények a nagy fák, bokrok bozótok okoztak nehézséget hanem az is hogy még a térképen is nehezen tájolódtam, mondhatni én vagyok az aki egyenes úton is képes eltévedni. Szerintem ez most is megtörténhetett elvégre már nem voltam egyedül mire oda értem, nem tudom, mióta várhatnak a többiek, de nem is érdekelt, annyira örültem hogy nem vagyok egyedül. Oda mentem hozzájuk, az egyik srác aki feltehetőleg állatidomár volt a barlang előtti lomok között matatott, a másik a pörölyével szórakozott a harmadik, aki szintén állatidomár lehetett gondolva a vállán lévő gyíkról meg csak állt és várt. Amikor oda értem hozzájuk köszöntem nekik, majd szépen mind egy helyre gyűltünk össze. Az egyik állatidomár azt mondta, hogy mivel ő nem jó harcos nem sebezne túl sokat így ő inkább a petjévé változik. A hallottakra kissé meglepődtem, elvégre egy ember hogy változhatna a saját petjévé?! De utána jöttem csak rá, hogy akkor valószínű ez az ő speciális képessége. Amikor ez megtörtént tényleg ő is egy majommá változott és felmászott a pörölyös srác nyakára, majd utána nagy meglepetésemre csak azt vettem észre, hogy a másik majom, aki az előző srác petje engem szemelt ki célpontjának, mármint a fejemet képzelte kényelmes kis párnának, amin kényelembe is helyezte magát. Először ösztönösen megpróbáltam védekezni de a majom gyorsabb volt, felnéztem rá mármint amennyire fel, lehet nézni egy a fejemen csücsülő majomra, majd megcirógattam az oldalát (vagy legalábbis remélem hogy azt) jelezve, hogy semmi baj nyugodtan maradhat. Azután hogy ez megtörtént elindultunk a barlang belsejébe, a pörölyös srác aki fején van a másik majom nagyon is ismerős volt valahonnan de sehogy sem tudtam visszaemlékezni hogy mégis honnan, így mivel ezen gondolkodtam gyakran visszanéztem a hátam mögé mert ő kissé lemaradva tartott velünk. A vörös hajú gyerek volt az első gondolom nem volt az a szívbajos fajta mert Ő mehetet legelöl az ijesztő hangok ellenére is, és egyszer sem torpant meg a sötétben, igyekeztem közel maradni, nehogy eltévedjek, lemaradjak, vagy ha harcra kerül a sor gyorsan reagálhassak. Útközben a mögöttem lévő srácra mosolyogtam, mivel kissé lemaradt gondoltam lehet fél egy kicsit, így megpróbáltam valahogy biztatni, hogy jöjjön nyugodtan nem lesz semmi baj. Arra számítottam, hogy visszamosolyog vagy valami, de erre még inkább lemaradt. Kicsit aggódva fordultam vissza, mire azt vettem észre, hogy az állatidomár srác megtorpant de nem, azért mert megijedt, hanem a petjével lett valami. A gyík a fölre esett majd rángatózni kezdett és kiköpött egy fénylő gömböt, ami mintha elkezdte volna marni a barlang talaját a gyerek nem tudta, hogy mi is lehet ez ezért félve nyúlt hozzá de, a végén a kezébe vette, úgy nézegm, ez először történhet meg közöttük és valószínű, hogy ez a petje képessége.
- Miii vaaan? Mos esett le hogy a gyerek úgy jött a küldetésre hogy valószínű egy darab támadása sem volt. Itt kissé sokkolt arckifejezést vágtam. Észre sem vettem de időközben utolért a harcos srác is, aki még mindig kissé távolról figyelte az eseményeket. Amikor ránéztem, elmosolyodtam, most nem biztatásképp vagy ilyesmi, hanem mert viccesen nézett ki fején egy majommal, utána hogy rájöttem, hogy az én fejemen is egy majom csücsül kevésbé tűnt viccesnek, nem, azért mert nem szerettem, édes kis állatka volt, sőt időközben annyira hozzászoktam hogy el is felejtettem hogy ott pihen a fejem tetején. A mosoly hirtelen ráfagyott az arcomra és vigyorrá alakult át, ugyanis rájöttem, hogy ki ez a gyerek és hol találkoztam vele.
- Te voltál az, aki letapiiiztááál! Kiáltottam. És mutattam rá az ujjammal. (Már amennyire letapizásnak lehet nevezni, hogy gyengéden hozzáért a derekamhoz) Gyorsan oda mentem a gyerekhez hogy az akkor elmulasztott behúzást pótoljam, de a Ő olyan gyorsan hátrált hogy én embert még úgy nem láttam mozogni. Majd mivel hátrafelé ment fel is bukott egy göröngyben a földön. Mire oda értem nem azt mondom, hogy elszállt a haragom, de eszembe jutott hogy a legfontosabb hogy megcsináljuk a küldetést úgy, hogy mindannyian épségben túlvészeljük. Így a már ökölbe szorított kezem mérgesen leengedtem. Majd így szóltam.
- Nem felejtek! Miközben ezt mondtam fenyegetően az ujjammal rámutattam. A történtek után folytattuk az utat már nem volt messze az ajtó. Személy szerint kezdtem kissé elbizonytalanodni, hogy egy tapasztalatlannak tőnő srác egy tapasztalatlan lány két majom és egy eléggé anatiszoc-nak tűnő gyerekekből álló banda vajon sikerrel járhat-e? De már nem volt visszaút, az ajtó előtt állva, amelyből nem túl erős fény szűrődött ki, ébredtem rá hogy most már tényleg nincs más választásunk, győznünk kell vagy különben meghalunk. Nem szeretnék sem meghalni sem pedig mást meghalni látni, így akkor ígéretet tettem magamnak.
Igaz tapasztalatlan vagyok, igaz, gyenge vagyok, igaz félek, de MINDEN ÁRON MEGVÉDELEK TITEKET és GYŐZNI FOGUNK! Majd elszánt tekintettel léptem az ajtóhoz melyet egy egyszerű mozdulattal ki is nyitottam.

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1740
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Koboldok Kincse

Témanyitás by Sachi on Pént. Szept. 28, 2012 7:47 pm

Taidana nem csak a tisztásra, hanem a tettek mezejére is kilépett egyazon pillanatban: derekas és átfogó kutatásba kezdett a zsákok és ládák maradványai között. De az bizonyossá vált hogy nem a semmiért volt minden darabokban, hisz ez lehetett a koboldok egyszerű módszere az áruk kipakolására a zsákmányolt hordozóeszközökből. Persze azért valami gyümölcse is volt a kíváncsiságnak: egy láda oldalának maradványát felemelve húsz arany utalódott át a fiúhoz, ami ha nem is éppen a jackpot volt, a semminél ugyancsak több!

Eleinte Kagami lett az élenjáró és gyíkja bizony megajándékozta a kettejük közötti köteléket saját képessége felfedésével, melynek úgy tűnt nem is egy funkciója volt. Néhányan ilyesztőnek találták a kobold kiáltásokat, melyek egyre hangosabban bár ezzel szemben egyre ritkábban is harsantak fel ahogy az alagútban osontak, vagy éppen sétáltak. Az első ajtóhoz érve azonban már RenAi vette át a vezetést, aki míg a többiek ki tudja min forgatták a fejüket, lényegre törően benyitott. A helyiségben "vagy hét közelharcos kobold ült körbe egy tüzet, amihez még egy szűk kis kivezetőnyílás is volt a plafonon a füst számára... elismerésre méltó, hogy a dungeon dizájnere nem hagyta ki ezt az ésszerű kelléket. A kamra, vagy hívhatjuk szobának is a tűzrakáson és a koboldokon kívül tartalmazott néhány hordót és ládát is, tulajdonképpen azok töltötték ki a tér nagyobb részét." Azonban hála a kardforgató lány magabiztosságának, az óvatos bekukkantás híján a koboldok pillantottak rá a kitáruló ajtóra, s a mögöttük felbukkanó "látogatókra". Egyikük felkiáltott és a többiekkel már pattant is talpra, s mivel az ajtóban RenAi állt éppen, így kezdetnek felé indultak el. Kettő haladt elől rövid lándzsáikat szegezve maguk elé, míg négy mögöttük motyorászott bunkósbotjaikat lengetve. Egyikük azonban leghátul jött és a egy hosszútőrt szorongatott, melynek élei a változatosság kedvéért kitűnő ápoltságtól csillogtak a fáklyák és a tábortűz fényben. Érdekes kis bagázs, nem rohamoztak hanem számítóan araszoltak az ajtó felé!

_________________

Clumsy GM (Slateblue | 6A5ACD)

Sachi
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 177
Join date : 2012. Aug. 23.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/10  (10/10)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Koboldok Kincse

Témanyitás by Taidana on Csüt. Okt. 04, 2012 11:59 pm

// Elnézést kérek, sosem volt velem még ilyen, hogy ne vegyem észre, ha én jövök. Általában én járok más nyakára, hogy írjon már. Very Happy Szóval bocsi-bocsi-bocsi! //


Új volt nekem ez az egész szituáció, ahogy a nyakukban ülve utaztam, mint holmi fantasy-film hús-vér szereplője. Szerencsére mindkettőnk „otthont” talált valamelyik nyakon, még ha nem is volt zavartalan az utazás. Komoly problémát okozott például a lány és a fiú közti kis zűrzavar, de Susaya is, és én is szerencsésen átvészeltük. És akkor, amikor a másik idomár srác állata felfedezte a képességét… nem mondom, hogy könnyen gyűltek a szemembe… mert nem gyűltek… *szipp*… de azért elérzékenyültem. Lopva Susayára pillantottam, de ő éppen nem felém nézett. Már amennyire attól az átkozott szem elé csúszott homlokpánttól meg tudtam én ezt mondani. Sóhajtottam egyet. Fogalmam sincs, hogy mikor áll majd a mi kapcsolatunk ott, hogy így tudjunk együtt küzdeni. Hiszen még egyetlen szavamat se fogadta meg! Az utasításokat határozottan negálja! Szörnyű!
Magamban puffogásomnak a megérkezés vetett véget. Passzív szerepkörömhöz méltóan nem tanácsoltam semmit, pedig utólag visszanézve nagyon jól tettem volna, ha kinyitom a szám. Elvesztettük ugyanis a kezdeményezés lehetőségét, a meglepetés varázsát és minden ilyen pozitívumot.
Oké, ki hajlandó egy kis csatába bonyolódni? – kérdeztem remegő hangon, miközben a koboldok elindultak felénk. A biztos feleletem az volt, hogy én nem. Azzal viszont nem számoltam, hogy ezúttal nem a saját lábamon állok, hanem valaki nyakában ülök, így ha ő megindul, akkor én is meg fogok indulni… és ezt pánikszerű meneküléssel fogom tetézni.
Nem úgy, mint Susaya, aki ahogy az ajtó nyílt, pózt váltott: engedelmesen lecsúszott RenAi vállára, és valami furcsa harci nyitóterpeszbe vágta magát. Neki persze könnyű – gondoltam én, és megszorítottam az irányítópálcámat, hogy megerősítsem őt. Susaya ha teheti, RenAi oldalán marad, őt védi, bravúros mozdulataival mindig körülötte táncol. Nyilván nagyon sokat jelentett neki a cirógatás, vele akar küzdeni.

_________________
A D A T L A P

Second Life Kristálybolt - "Kristállyal kereskedek, de életet adok el."

pontozás:
Élet: 20+2 -> 110HP
Fegyverkezelés - Taidana sebzése: 5 +5 -> 10
Irányítás - Susaya sebzése: 20 +9 -> 29
Kitartás: 5+2 -> 7
Gyorsaság: 22+3 -> 25
Speciális képesség: 11
Páncél: 24

Susaya:
Élet: 53HP +10HP -> 65HP
Kitartás: 7
Gyorsaság: 25
Speciális képesség: 11

Felszerelve:
Gólem Vért (+20 páncél)
A Kovács Irányítópálcája (+3 irányítás, +1 élet, +10 állandó pet életpont)
Kapcsolat Gyűrű (+6 irányítás)
A bajnok köpenye (+2 fegyverkezelés, +2 kitartás, + 1 gyorsaság)
Mokaszin (+3 fegyverkezelés +2 gyorsaság)
Bronz Sisak (+4 páncél)
Természetgyűrű (+1 élet)

Taidana
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 495
Join date : 2012. Aug. 27.
Tartózkodási hely : Aincrad?

Karakterlap
Szint: 15
Exp:
115/900  (115/900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Koboldok Kincse

Témanyitás by Taiga Kagami on Vas. Okt. 07, 2012 11:55 pm

A szalamandra tényleg kiérdemelte az elismerésemet hisz most már nem csak egy haszontalan gyík volt. Ennek a perszelő ízének hasznát lehet venni mondjuk kínzásoknál vagy zárak feltörésénél. Azonban én sosem voltam híve az efféle dolgoknak Mindig az ökleimet használtam és ezidáig be is váltak. Hála a sok edzésnek és bunyónak méltán rettegtek tőlem az emberek bár nem teljesen megalapozottan. Igaz elvertem pár bunkót, de attól még nem kellet volna véres kezűnek kikiáltani. Igaz hazudnék ha azt mondanám nem élveztem mikor az emberek a nevemet suttogták az utcákon valahányszor megláttak. Abban a pillanatban nem gondolhattam effélékre hanem arra kellet koncentrálnom, hogy élve kikerüljünk ebből a barlangból és megmentsük azt a kölyköt. A kislány akinél egy kard volt erélyesen kinyitotta az ajtót ezzel fölhívva magunkra a figyelmet. Nem mintha bujkálni akartam volna nincs is annál jobb érzés mint mikor szembe álok azzal akinek éppen betöröm az orrát. Eléggé meglepett a látvány mikor furcsa zöldes bőrű lények ragadtak fegyvert ellenünk. A televízión kívül soha nem láttam ilyen furcsa lényeket. Kettő kezében lándzsa volt a többiében bunkó és kard. A szalamandra szisszenésének köszönthetően abbahagytam az idegenek bambulását és újra a túlélésen járt az eszem. Elkezdtem megrázogatni a karjaimat miközben az újaimat szétnyitottam és összezártam. Reményeim szerint az izmaim ropogása kissé megrémíti a lényeket mert odahaza ez gyakran be szokott válni. Azonnal akcióba lépek és nekitámadok a két lándzsás alaknak igyekszem gyorsabb lenni náluk és kikerülni a szúrásaikat. Ha elég közel kerülök hozzájuk a tőlem balra levőnél megpróbálok egy parasztlengővel. Reményeim szerint a fal agya neki a másikat és nem kell többet foglalkoznom vele, de mint tudjuk az élet tele van csalódásokkal.
Amint z ellenség elagyabugyál és még nem haltam meg végig hallgatom társaim rosszalló megjegyzéseit.
Erre szalamandra a kezembe nyom egy teniszlabda nagyságú tűzgolyót majd széles vigyorral rám néz. Azonnal tudni fogom mire gondol és ezzel visszaindulok, hogy eme lángoló gömböt az egyik ocsmányság képébe nyomjam.

Taiga Kagami
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 59
Join date : 2012. Aug. 29.

Karakterlap
Szint: 5
Exp:
215/250  (215/250)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Koboldok Kincse

Témanyitás by Shade on Kedd. Okt. 09, 2012 6:54 pm

Tovább sétáltunk lefelé, a többiek elől, jómagam pedig még mindig a többiek háta mögött sétálgattam, közben a hátam mögött húztam a pörölyömet, ami emiatt az eszköz számos narancssárga, fényes szikrákkal, és egy egészen fülbántóra sikeredett csikorgással jutalmazta a cselekményt.
~Idegesítő~ gondoltam, majd felkaptam a kalapácsot, és a riadt mozgásból, s a mozgás abba maradása után, kezdődő szitkozódásból ítélve, majdnem megcsaptam a majommá alakult játékost, még nem kérdeztem/néztem meg a nevét, így a továbbiakban csak simán kettes típusú majomnak fogom nevezni. Amíg húztam magam után a pörölyt a csapat vezérasszonya előre rohant, és csak simán benyitott, pedig a leírásban szót ejtettek koboldokról a résnyire nyitott ajtón pedig halvány fény kukucskált ki, így lehetett számítani a dögökre. Az ajtó mögött valóban voltak koboldok, nem is akár mennyi, pontosabban hét. Kettő egy lándzsát szorongatott, hátul pedig furkós botokkal felszereltek voltak, s a legutolsót pont nem láttam.
~Két lándzsás, három bunkó, és egyet nem látok... a lándzsásokat könnyebb kikerülni, mert ők egy vonalra szúrnak. Jobb lesz velük kezdenem, mert lassú vagyok.~ gondoltam, miközben hevesen kapkodtam a szemeimet.
~Fene! Nincs íjászunk, nem lesz könnyű közelről elintézni őket. Egy kardforgató, két állat idomár, és én egy harcos. Hogy fog ez kisülni?~ törtem a fejemet, majd néhány pillanat múlva az egyik állatidomár srác neki veselkedett egy szurkálós koboldnak, PUSZTAKÉZZEL Neutral, de pár másodperc múlva visszacsúszott. Ellátták a baját.
~Ez hülye?~ sajnálkoztam a srácot nézve, majd ránéztem a szörnyecskék életcsíkjára, nem sok változás, konkrétan nincs egy pontot sem csúszott le. Dühösen megsuhintottam a pörölyt, majd a srác feje mellé ütöttem, érdekes volt hogy nem találtam félre. Felemeltem a pörölyt, majd neki futottam az egyik koboldnak.

Shade
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 132
Join date : 2012. Aug. 25.

Karakterlap
Szint: 10
Exp:
345/500  (345/500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Koboldok Kincse

Témanyitás by RenAi on Csüt. Okt. 11, 2012 7:35 pm

Azzal hogy hirtelen benyitottam tulajdonképp veszélybe sodortam a társaim. Megmondom őszintén még sosem voltam csapatban, partyban ezért még igencsak új volt nekem ez az egész, és szerettem volna a csapat élén lenni, hogy elismerjenek valamilyen szinten. Így elhatároztam, hogy megvédem őket mindenképp, és itt nem csak holmi meghalunk de, nem baj van még három életünk stílusú a játék, itt igenis élet halál harcot vívunk az ellenséggel. A csapat élén bevonultam a terembe kezemben a fegyveremmel, amelyet erősen szorítottam. A furcsa, az hogy nem igazán éreztem félelmet, nem is gondolkodtam, csakis arra összpontosítottam, hogy felmérjem a terepet és az ellenségeinket. Amint beléptem egyértelműen rögtön észre is vett az egyik kobold, ami jelzésképp felkiáltott a többieknek. Ijesztő hangja van de, nem igazán törődtem vele. Azt néztem, hogy milyen fegyverük van amiből következtethetek a harci stílusukra, és próbáltam rájönni vajon mennyire lehetnek erősek, ezenkívül hogy-hogy helyezkedjünk el a szobában amiben néhány hordó és láda is található, ezeket persze akár védekezésre is használhatjuk. Eközben a vörös hajú srác, Taiga neki is rontott az egyiknek puszta kézzel…ami nem is lett volna baj de a kasztja állatidomár sőt kiderült hogy valójában távolsági harcos, mert azokat az izzó golyókat amiket a petje állít elő el tudja dobálni, de persze ha az ellenség közel kerül hozzá akár csak hozzá érinti és sebesülést okozhat. Hasznos lehet. De mivel az ökleit akarta használni így könnyedén visszaverték a támadását, sőt valamennyi pontja is ment le. Harashii a tapizós srác, rosszallóan nézte ezt az eseményt majd pörölyét megsuhintotta és úgy nézett ki mint aki támadni fog. Kicsit megijedtem mert nem számítottam arra hogy mindenki megy majd a maga feje után (igen mondom ezt én…) és ha ez így halad tovább akkor oda a morál oda a csapatmunka ami esélyt nyithatna a győzelmünkre.
- Héé, srácok! Ugye elő készítettétek a teleport kristályt? Ha rosszra fordulna a helyzet, akkor el tudunk menekülni mielőtt meghalnánk, és remélem van élet potitok is. Mondtam, és néztem a többiekre. Mire kimondtam az egyik kobold már közel is ért hozzám, és emelte is a fegyverét, mire észbe kaptam gyorsan felvettem a védekező állást de a fejemen csücsülő majmocska kivédte a támadást helyettem. A harc elkezdődött, és csakis rajtunk múlik, hogy-hogy végződik majd…

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1740
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Koboldok Kincse

Témanyitás by Sachi on Pént. Okt. 12, 2012 11:09 am

Az elülső két kobold reflexszerűen keményített tartásukon és összébb húzódtak, mert hogy Kagami rájuk rontott és püfölni próbálta őket. Azonban az egyikük előre szegezett lándzsáján akadt fent átütve páncélját és sebezve egy életpontot, míg a másik ekkor módszeresen megszúrta a sajátjával, ami még további hármat követelt. A dupla szúrás természetesen nem fájt, azonban a meggondolatlanság eredményének tökéletes példája volt. Sikerült visszavonulnia és ekkor a koboldok is gyorsabban kezdtek mozogni, a Kagamit imént felfogó lándzsás RenAi felé próbált szúrni azonban Susaya ott termett és félrelökte a fegyverét, igaz egy arcon boxolás útjából hátrébb húzódott. Ekkor a kettő ismét védekezőre fogták, mert Hasarii rontott elő pörölyével attól a szándéktól fűtve hogy lesújt vele valamelyikükre. Azonban a két szörnyecske pozíciót váltott, így most ő is belefutott az egyikük lándzsájába míg a másik megszúrta közben. Nem tudott ellentámadni ahogy előtte társa sem, egyszóval ha valaki figyelt akkor megállapíthatta hogy a koboldok lándzsái blokkoltak, extra "körrel" késleltetve a megsebzett személy következő körre tervezett támadását, így hát egyedül egy lándzsás kobold ellen menni ugyancsak veszélyes próbálkozásnak tűnt, nem hogy kettőnek! Mindeközben a lándzsások mögül oldalra húzódott két bunkós, lefedve a gyalogos mögéjük kerülés esélyeit, így biztosítva egyetlen irányt a lándzsások számára ahova figyelniük kellett: szembe! A harmadik bunkós a koboldok mögül nézve jobb oldali szárnyán álló bunkós és a jobb lándzsás háta mögé szökkent, nem kétség hogy lecsaphasson bárkire aki a kettő előtte levő társa egyikének menne. RenAi a csapata szervezetlenségén agyalt eközben de nem tette szóvá, viszont ha ezt el is mulasztotta a gondolatai iránya talán segített szöget ütni egy felismerést a fejében: ugyebár a csapatmunkájuk pocsék volt, miközben a koboldoké éppen ellenkezője! Nem külön harcoltak hanem egy alakulatként, s a játékosok szerencsétlenkedése megadta nekik az időt arra, hogy látszólag tökéletes védelmi gyűrűt alakítsanak ki, szűk területen tartva a játékosokat tehát erősen korlátozva a mozgásterüket. Az utolsó kobold pedig a bal szárny felé húzódott, szabad bal kezében pedig egy apró szekerce jelent meg és Susaya felé hunyorgott. Meglendítette kis fegyverét tartó kezét és már repült is az eszköz a majom felé... de lendült még egyszer, s egy újabb szekerce indult meg pörögve RenAi felé, ki elképzelhető hogy a lefoglalt majom és Hasarii miatt nehézkesen törhetett ki, hacsak nem szökkenve hátra és esve át a mögötte lapító Taidanan, aki ha mégis észrevette a dolgot, maximum a hátra húzódott és maradék helyet elfoglaló Kagamira ugorhatott. Ha Ren nem próbált meg kitérni hátrafelé akkor egy négy életpontot sebző dobófegyver kapta telibe, ha pedig kitért akkor a fiúval együtt elesett. Az első szekerce ha el is találta Susayat, nem okozott neki semennyi sérülést sem: illúzió volt, a hátul álló jól fedett kobold tehát nem csak egy tőrt és valószínűleg több mint egy szekercét is hordott magánál, hanem még megtévesztésre is képes volt, segítve az elől küzdőket játékosi hatótávon kívülről!

/sérülések:
- Kagami: páncél nullázva, 10-4=6 ÉP
- Hasarii: páncél nullázva, 25-4=21 ÉP
- <ha nem tért ki> RenAi: páncél nullázva, 30-2=28 ÉP

_________________

Clumsy GM (Slateblue | 6A5ACD)

Sachi
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 177
Join date : 2012. Aug. 23.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/10  (10/10)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Koboldok Kincse

Témanyitás by Taidana on Pént. Okt. 12, 2012 10:54 pm

Hiába voltam én is majmom alakjában, úgy tűnt, hogy még így is túl nagy teret foglalok, és volt az a pillanat a harc során, amikor úgy tűnt, hogy átesnek rajtam. Igazi majom módjára, sipogatva ugráltam félre… Nem volt jó ez így.
Bekattantál, tesó?! – förmedtem rá Kagamira. – Nekünk tökre nincs sebzőértékünk, mi legfeljebb blokkolóknak vagyunk jók! – oltottam a másik idomárt, arról a magas lóról beszélve neki, hogy hát még a pontjait is az én segítségemmel osztotta el, akkor biztos azt sem tudja, hogy mi bizony alig tudunk sebezni. Elnézve az ő esetét: már ha éppen tudunk egyáltalán sebezni.
Ezzel kapcsolatban jött viszont az isteni szikra, mivel éppen marhára tele volt a hócipőm azzal, hogy nagyjából sehol semmit nem tudok kezdeni magammal. Nem tudok részt venni igazán egy harcban, nem tudom irányítani Susayát, és fogalmam sincs, hogy a porfogáson kívül bármit is tudok tenni itt a csatározóknak. Hát basszus! Én vagyok itt a külső szemlélő akkor! Aki a háttérből, a csatától távolabb, biztos eltávolodással látja, hogy mi a stájsz!
Ha úgy vesszük, egy kicseszett hadvezér vagyok, bakker!

Dobjatok mögéjük Susayával, és akkor máris két vonalról kell dolgozniuk. A majmomnak is lesz helye kitérni, és annyival is kevesebb helyet foglalunk itt… már amennyit majom alakjában én egyáltalán foglalok – tettem hozzá a végét kicsit magamban morogva. Ekkor már másztam is fel Kagamira, reméltem, hogy nem vág le magáról reflex-szerűen, és megszokta már hála a saját kis állatának, hogy állandóan őt használják kapaszkodónak. – Aztán itt van ez a srác is, az egyetlen távolsági harcosunk, ha már nem megy a közelharc, adhatnánk teret neki is – magyaráztam tovább, ezúttal már magasabbról, hátha Susaya alakjában esetleg a karizmám is csökkent, hiszen valljuk be, hogy egy tippeket osztogató majom nem túl bíztató látvány. Viszont nem akartam visszaváltozni saját emberi alakomban, mert akkor már aztán tényleg semmi hely nem lenne itt.

Susaya eközben RenAi mellett maradt, az első sorban. Passzív szereplőként: védekezik, blokkol, és csak akkor támad, ha a sebzés beviteléhez tökéletes helyzetet lát.

_________________
A D A T L A P

Second Life Kristálybolt - "Kristállyal kereskedek, de életet adok el."

pontozás:
Élet: 20+2 -> 110HP
Fegyverkezelés - Taidana sebzése: 5 +5 -> 10
Irányítás - Susaya sebzése: 20 +9 -> 29
Kitartás: 5+2 -> 7
Gyorsaság: 22+3 -> 25
Speciális képesség: 11
Páncél: 24

Susaya:
Élet: 53HP +10HP -> 65HP
Kitartás: 7
Gyorsaság: 25
Speciális képesség: 11

Felszerelve:
Gólem Vért (+20 páncél)
A Kovács Irányítópálcája (+3 irányítás, +1 élet, +10 állandó pet életpont)
Kapcsolat Gyűrű (+6 irányítás)
A bajnok köpenye (+2 fegyverkezelés, +2 kitartás, + 1 gyorsaság)
Mokaszin (+3 fegyverkezelés +2 gyorsaság)
Bronz Sisak (+4 páncél)
Természetgyűrű (+1 élet)

Taidana
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 495
Join date : 2012. Aug. 27.
Tartózkodási hely : Aincrad?

Karakterlap
Szint: 15
Exp:
115/900  (115/900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Koboldok Kincse

Témanyitás by Taiga Kagami on Vas. Okt. 14, 2012 8:53 pm

Ez a hely rendkívül furcsa volt. A testem lelassult akár egy régi felvétel képtelen voltam kikerülni a támadó dárdákat. Normál esetben semmi gondot nem okoztak volna azonban akkor egyszerre ketten is a lándzsájuk végére tűztek engem. Pár pillanatig csak értetlenül néztem mi a fene történt.
Nem elég, hogy a reflexeim a sebességem és az erőm amit több éven át fejlesztgettem semmivé lett ráadásul nem éreztem sebbit a szúrásokból. Arra gondoltam ott a földön ülve bizonyára sokkos állapotba kerültem és másodpercekre vagyok a haláltól. Azonban hiába vártam a nagy kaszást csak nem akart megjelenni. Ez a játék egyre furcsább kezdett lenni és az ég világon semmit nem értettem. Lenéztem a kezemre és nagy meglepetésemre semmi baja nem volt pedig a sok ütlegeléstől kissé eldeformálódott kézfejem. Gyorsan megtapogattam az arcomat testemet és nyoma sem volt a régi zúzódásoknak töréseknek.
-Hé emberek mi történt a testemmel, hogy hogy így nézek ki? Miért vagyok az aki odakint voltam....- ekkor esett le, hogy egy összecsapás közepén vagyunk éppen. Láttam a többiek arckifejezésén és halottam a hangjukból egy Balféknak tartottak. Ezzel egyet is értettem azonban ők napok óta benn voltak már ebben a világban én viszont pár órája érkeztem. Ráadásul a valós világban nem hiába híresültem el veszett kutya ként. Mindig az ökleimet használtam és előtte nem is okoztak csalódást. Nem is foglalkoztam a többiekkel még az sem zavart, hogy egy szőrös majom a hátamra mászott.
-Na veszett kutya szépen megcsináltad. Egy mozdulatlan test helyett egy használhatatlant kaptál.-
A kis gyík ekkor négy gömböcskét fújt elém aminek rögtön megértettem a miértjét.
A két újaim közé fogva egy- egy gömböt mindkét lándzsásnak megpróbálom két izzó gömbbel ellőni a gyomrát. Addig szalamandra alulról támadja a lándzsásokat éles fogaival.

/A való világban keringet róla egy pletyka miszerint egy örült ki vérrel festett be egy egész házat. Lehetséges, hogy valaki hallotta a veszett kutya nevet. Nem muszáj./

Taiga Kagami
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 59
Join date : 2012. Aug. 29.

Karakterlap
Szint: 5
Exp:
215/250  (215/250)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Koboldok Kincse

Témanyitás by Shade on Hétf. Okt. 15, 2012 6:45 pm

A majom leugrott a nyakamból, amit sajnálattal fogadtam, ugyanis jó lett volna pajzsnak. Lehunytam a szememet, egy kicsit, majd ismét a koboldokra néztem, akik kicsit összébb húzódtak.
~Mit csinálnak?~ néztem a koboldok mozgását, gyorsak voltak, gyorsabbak mint én.
~Ha nem kezdek el időben mozdulni, akkor telibe kap egy fegyver, az pedig fájni fog az életcsíkomnak.~ fojtattam tovább a koboldok elemzését. Szétnéztem, és a csapat számomra legfélelmetesebb tagja is beszállt a harcba, az állatidomárt megszúró lándzsás a lány tag felé indult, de a játékos kitért.
~Nincs időm másokat nézni!~ gondoltam, majd rámarkoltam a pörölyre ~Let's fight! Vagy valami ilyesmi...~ majd futni kezdtem a két szörnyeteg felé, akik ezt észre vették, és védekező állásba helyezkedtek, majd az egyik hirtelen előre szúrt, a lassúságom miatt pont bele futottam a lándzsába, míg a másik is belém szúrt egyet, ami pedig hátra is lökött, így elesve ugyan arra a sorra jutottam, amire a Kagami srác. Majd egy kis idő múlva egy kobold bukkant fel a falak árnyékában, és egy szekercét hajított a közelben lévő lány felé.
~Ettől olyan Super Mario feeling-em van...~ gondoltam magamban, majd neki indultam a koboldnak. Nem néztem hátra, csak a szörnyre koncentráltam, néhány másodperc múlva belém mártotta a tőrt, nem érdekelt, csak megakartam ölni.
-Multiple Strike!- mondtam majd megindult a fegyver a kobold felé. Régen mikor gyerek voltam, a gyerekek többsége nem bírta ki, hogy belém ne rúgjon, pusztán a jelenlétem miatt. A játékok megadták nekem azt a lehetőséget, és teret, hogy a természetes emberi bosszú szomjamat kitöltsem a játékosokon, és a mob-okon, itt végre erősebb lehettem. De még mindig mennyire sebezhető vagyok...

Shade
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 132
Join date : 2012. Aug. 25.

Karakterlap
Szint: 10
Exp:
345/500  (345/500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Koboldok Kincse

Témanyitás by RenAi on Szer. Okt. 17, 2012 10:11 pm

Az események nem alakultak túlontúl fényesen, mire kicsit is észbe kaphattam vagy épp észbe kaphattunk volna, már az ellenfelünk egy támadásra és védekezésre is tökéletes pozíciót vettek fel. A csapat meg mást sem csinált csak oltogatták egymást és rosszallva egymástól függetlenül egyénként próbáltak meg szembeszállni az így nem kicsit túlerőt jelentő szörnyekkel. A helyzet, ha így halad tovább reménytelen lesz, Kagami és Harashii már meg is sérültek. ÓÓ hogy itt miért nincs olyan, hogy healer mágus kaszt akkor vissza tudnám állítani az életpontjukat, de így maximum elteleportálni vagy potizni tudnak. Amikor ezeken agyaltam megszólalt a majommá alakult fiú és azt mondta, hogy dobjuk a szörnyek mögé hogy így már nekik is két oldalt kell figyelniük, és hogy nekünk is több terünk marad. Igen ebben teljesen igaza volt de mégsem tartottam túl átgondolt ötletnek főleg hogy előtte meg pont Kamira förmedt hogy nem támadó, hanem inkább blokkoló típusú kasztok. Ezt szóvá is tettem.
- Tadaina! Kérlek, gondold át, még egyszer nem tudok sokat a kasztodról a képességeidről és hogy mennyi az életpontod. De ha át is dobunk biztos vagyok benne, hogy rád támadnánk és egy blokkoló, mellé kell egy támadó is. Szóval szerintem, csak úgy lehetne ezt jól kivitelezni, ha utat tudnánk törni miután, vagy mielőtt téged átdobnánk és valamelyikkőnk szintén pozíciót, tudna váltani veleeeedh. Nem tudtam normálisan befejezni a mondatot, mert mire szétnéztem már azt vettem észre, hogy két eldobott szekercéből az egyik felém, lendül, és épphogy kitérve, hátraugorva egy játékos társamra estem, mégpedig nem is akárhogy. Valahogy megfordultam esés közbe és szemből estem Kagamira aki lendületből kapott is egy nem épp úgy szándékozott csókot. A fiún feküdve egyre-egyre vörösödő arccal, ahogy újra és újra visszajátszódik bennem a jelenet. Még mindig a fiú mellkasán megtámaszkodva szemtől szemben vele a vörös arcom hirtelen méregbe futott át és majdnem kapott a csók mellé egy pofont is. De azzal a lendülettel, amivel adni akartam neki megőrizve némi öntudatott szinte lelöktem magam róla, és próbáltam mintha mi sem történt volna visszatérni a harcmezőre és csakis a harcra gondolni, ami ezek után nem volt túl egyszerű, miután visszatért az alapszínem akárhányszor csak rá pillantottam mindig elvörösödtem és újra és újra össze kellett szednem magam.
- A-akkor a támadás szerintem oszoljunk két csoportra és osszuk magunk úgy hogy legalább egy támadó és egy védekező kaszt legyen egy csoportban. És ha ezt megcsináltuk már tudjuk akár a Taidana állttal felvetett, előröl- hátulról támadást vagy épp a jobbról és balról való egyszerre támadást is tudjuk alkalmazni, ezzel ellenfelünket is arra kényszerítjük, hogy kettéváljanak és a biztos poizicciójuk megtörjön. De ehhez össze kell dolgoznunk! És most nem egyén ként kell harcolnunk, hanem csapatban, mindenkinek megvan a jó tulajdonsága harc terén ezeket, kell kiaknáznunk és alkalmazkodunk a másik tulajdonságához is, ezen kívül szerintem támadhatnánk úgy, hogy csapaton belül válthatnánk egymást, ami azt jelenti hogy míg nekünk jut némi pihenő az ellenfelük állandó ostrom alatt lenne. Gondoljátok végig és mondjátok, ha benne vagytok, vagy ha van bármi ötletetek azt is szívesen meghallgatom, elvégre most EGY CSAPAT VAGYUNK! Néztem rájuk egy biztató mosoly keretében.

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1740
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Koboldok Kincse

Témanyitás by Sachi on Vas. Okt. 21, 2012 11:11 pm

A koboldok a sikeres helyzetet követően ismét védekezőállásba vették vissza magukat, egyáltalán nem támadtak újra. A csapat nem osztotta Taidana véleményét a dobálózásról és talán nem is lehetett volna kivitelezhető súlyemelés képzettség nélkül. Kagami azonban felfigyelt a távolsági támadás javaslatára, így két koboldot is megcélzott a golyókkal. Azonban csak egyikük tűnt el lángolva aki helyére az egyik bunkós szökkent be, míg a másikat eltévesztette és az vissza is lépett a helyére. Éppen időben mert Hasarii előre gondolkodván a tőrös-szekercés kobold felé rontott, így hát a harcos kapott még egy lándzsadöfést és az által egy pillanatra megtántorodva, a másik kobold bunkócsapása is betalált. Tehát a tervei megint csak összeomlottak, túlságosan is előre tervezett. Végül egy újabb szekerce repült a taktika tervét éppen előadó RenAi felé, melyet így Susayanak kellett felfognia helyette. Egy lándzsás kobold hát elesett és a bunkósok tartalékosokként viselkedtek

/sérülések
- Hasarii: 21-3-2=16 ÉP
- Susaya: ?-4 ÉP

_________________

Clumsy GM (Slateblue | 6A5ACD)

Sachi
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 177
Join date : 2012. Aug. 23.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/10  (10/10)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Koboldok Kincse

Témanyitás by Sponsored content Today at 2:50 am


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 3 oldal 1, 2, 3  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.