Mezőség #3

Új téma nyitása   Hozzászólás a témához

1 / 3 oldal 1, 2, 3  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default Mezőség #3

Témanyitás by Kayaba Akihiko on Kedd. Szept. 10, 2013 7:44 pm

Itt lehet vadászni.

Kayaba Akihiko
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 14252
Join date : 2012. Jul. 29.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mezőség #3

Témanyitás by Shukaku on Csüt. Máj. 29, 2014 11:28 am

/RenAi/

Shu egy ideig nézegette a papírlapot, majd szépen összehajtva visszaadta a sárkánynak.
-Biztos vagy benne?
-Persze. Rengeteget vadászunk, és elég fejlett már a képességünk is, de még mindig nem elég jó.
-De… én nem is akarom, hogy elég jó legyen. Semmi kedvem ezt rendszer szerűen csinálni. Ez szórakozás.
-Ne aggódj, szórakozni is fogunk. Ugyanazt csináljuk mint eddig.
-Akkor minek irkáltattad össze ezeket?
-Azért, mert én megnéztem a leírásba, hogy miért jár beváltható jelvény. Mindent szépen megjegyeztem…
-És most összeírattad velem. Hurrá. Miért nem tudsz egy picit lazítani, Timidus?
-Lazítani?
-Úgy értem… hogy nem valami rendszer szerint menni, csak úgy csinálni a dolgokat. Sétálni a mezőn, és éppen azt a vadat megnézegetni vagy megfogni, ami éppen eléd kerül, nem pedig külön kutatni bizonyos fajok után. Sodródni az árral.
-Most nem is horgászni megyünk, hanem vadászni.

Az idomár mélyet sóhajtott, majd megpróbálta újra.
-Úgy értettem, hogy nem kell mindenről terveket készíteni. Lehet improvizálni is.
-Tudok improvizálni. Akkor, ha a terv valami miatt nem felel meg, mert úgy változnak a körülmények.
-És mi lenne, ha egyszer eleve improvizálnál?
-Akkor most sárga színű lenne az indikátorod, mert megtámadtam volna Junt.
-Most… hogy jön ide Jun?
-Emlékszel amikor használta a képességét, és úgy csinált, mintha meg akarna támadni?
-Hát… igen…
-Csak azért nem támadtam vissza, mert az eredeti terv szerint cselekedtem, azaz megálltam amikor szóltál.
-És… az ösztöneid nem súgták meg, hogy Jun nem veszélyes?
-Nem ismertük. Még most sem tudunk róla mindent.
-De hát… Arteses és vendégségbe jött hozzánk…
-Mi van ha csak beépült az Artesbe és velünk is csak azért akar barátkozni, mert…
-Timidus! A téglás játéknak már vége van.
-Te sem bízol meg senkiben. Ezt is te tanítottad nekem.
-Nem megbízni és rosszat feltételezni róla két külön dolog... persze még így is te vagy a közvetlenebb...
-Én nem feltételezek rosszat senkiről. Csak óvatos vagyok.
-Én is az vagyok. Még sem támadtam meg Junt.
-Megígértem, hogy meg foglak védeni. Mindentől. Lehet, hogy Jun éppenséggel nem volt veszélyes, de nem tudhatod, hogy ki lesz az. Én óvatos maradok.
-Rendben. De ha most is találkozunk valakivel…
-Oké-oké!


_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5870
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mezőség #3

Témanyitás by RenAi on Csüt. Máj. 29, 2014 12:18 pm

- Kyubei!... Kyuuuub… - Kiabáltam utána… vagyis izé… már nem tudom merre lehet, egy ideig beszélgettünk utána megsértett bepukkadtam és nem szóltam hozzá, még csak felé sem néztem, erre most szőrén szálán eltűnt… Rosszat azért nem akarok neki, és amilyen gyorsan megharagudok és felidegesedek, úgy tudok megbékélni is… jobb a békesség, de ezt nem oszthatom meg vele ha nincs itt… ráadásul pont a szafariban kószált el… >< Mérges vagyok rá, mindig megsért és utána még nekem lesz bűntudatom.
- Kyubeeeei! – Kiáltottam, bár lehet már csak azért sem jönne elő. Hozzá szokhattam volna már az efféle életviteléhez, pár percnél tovább sehol sem tud meglenni, azán ki tudja merre császkál, mindig ugyanazt a választ kapom ha meglelem és megkérdem: „Titok”… elképzelni sem merem hogy miféle ügyletei lehetnek… lehet talán pont Maci után kutat… mondjuk én is örülnék neki ha ismét összefutnánk, és ugye a macik az erdőkben vannak, de ez egy mező… >< ráadásul még csak víz sincs hogy lazacot fogjon… >< akkor nem lesz itt maci sem, sőt akkor Kyubei sem. Addig-addig baktattam és kerestem a kis petemet míg már azt sem tudtam merre járok, voltam már szafariban, de nem ezen a területen… Persze a map egyszerűen megmutatná nekem, de izé…>.> az túl egyszerű lenne. *nem tud eligazodni rajta*… Utálom a bonyolult dolgokat, és kyubei is az, de őt azért nem utálom, gyakran haragszom meg rá, de attól függetlenül szerintem nem olyan rossz kis jószág mint amilyennek mutatja magát, csupán cserfes, de mindig segített mikor kellett.
- Kyuukhh.. – Rekedtem be a sok kiabálástól. Nah tessék >< Megköszörültem a torkom, majd ismét eliáltottam magam.
- Kyu? –Szakadt félbe, mivel megpillantottam egy ismerős arcot.
- Szia Shu! – Intettem oda neki, bár nem tudom mennyire szeretett volna velem találkozni én azért örültem hogy láthatom.
- És Timidus – Fejeztem be a mondatot mikor megláttam a kis sárkányt is. Széles mosollyal léptem oda hozzájuk.
- Etooo>< Nem láttatok erre egy macskanyuszi szerű petet? – Néztem a lányra majd a petjére.
- Ehee-eeeh… - Adtam ki a hangokat mikor az inventorymból kikerestem az egyik rajzom róla. Majd megmutattam nekik:
katt

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1738
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Mezőség #3

Témanyitás by Shukaku on Csüt. Máj. 29, 2014 12:53 pm

Bár a szafarizás most rendkívül felkapott tevékenység lett, amióta az érte kapható jelvényeket be is lehet váltani, Shu mégis úgy gondolta, hogy nem lesznek sokan a szafari első és legkönnyebb területén. Nem sokat tudott mások vadászatpontjairól, de Timidus úgy sejtette, hogy ebben is ők a legügyesebbek. Ezért is kezdett bele a sárkány ebbe a számolgatásba. Ő akarta elérni Shukakuval legelőször azt a teljesítményt, hogy mindegyik teljesítménye meglegyen, ráadásul még a híres szörnyet is ki akarta fogni a tóból. Persze teljesen egyértelmű volt, hogy az a szörny a Keleti rész feneketlen tavában fog leledzeni, ahova viszont mester szintű jártasságra volt szükség. Azon a részen kívül már mindenhol vadászhattak és pecázhattak, hiszen a szintjük elég magas volt a többi területhez. Timidus azonban nem adott picire, és a legnagyobb vadakat is magának akarta megkaparintani. Próbálkozott ugyan információszerzéssel, és igyekezett a beváltóhelyen lévő NPC-ből kiszedni, hogy kik járnak még oda a jelvényekkel, de nem jutott sokra. Így hát csak arra tudott hagyatkozni, hogy kikkel melyik területen találkozott már, és ebből megállapíthatta a szintjeiket, vagy legalább is következtethetett rá. Azt nagyon remélte, hogy nem a főzés szint kimaxolása miatt elvesztegetett gyakorlásra való idő miatt előzték meg őket, mert az nagy szerencsétlenség lett volna. Imádta az idomár főztjét, de haragudott volna, ha emiatt maradnak le a diadalról. A második hely azt jelentette volna, hogy éppen csak lecsúszott az az első helyről, ami talán még rosszabb érzés volt, mint egy harmadik hely, vagy az, ha nem is szerez helyezést. Ha meg sem próbálta volna, és nem is szállt volna versenybe, az viszont nem ő lett volna. Persze olyan dolgokkal, mint a bűvészkedés nem töltötték az idejüket, hiszen felesleges lett volna. Hasztalan és csak szórakoztatásra jó. Akkor már inkább vadásznak, ami ugyanúgy szórakoztató, és még hasznos is. Ahogy ezen morfondírozott, meghallották RenAi hangját, aki nemsokára már oda is loholt hozzájuk, és egy petet keresett. Timidus megleste a képet, majd felszökkent a levegőbe és már el is tűnt. Nem pazarolta az idejét köszönésre meg ilyesmikre. Shu először ide-oda kapkodta a fejét, majd megállt a tekintete a lányon.
-Izé… szia. Nem, nem láttuk… de… Timidus már rajta van az ügyön. Van keresés, észlelés és nyomkövetés jártasságunk is. Ne aggódj, meg fogja találni.
Biztatóan elmosolyodott, majd ő is jobban megnézte a rajzot.
-Ő egy… macskanyuszi? Elég… érdekes pet. De… úgy tudtam, hogy te nem idomár vagy. Rád bízta esetleg valaki?
Egy pillanatra ijedté vállt a tekintete, de mivel nem akarta megijeszteni a másikat, így nyelt egy nagyot, és úgy folytatta, bár hangja kevésbé volt barátágos.
-Ha… ha elveszíted… akkor legjobb lenne szólni az idomárnak. Ő láthatja a térképén, és könnyebb lenne megtalálni.
Újra ránézett a képre, és megcsóválta a fejét.
-A harci peteket ismerem. Ő nem az. A te társad esetleg? Miért szökött el?
A kérdések csak úgy tódultak volna belőle, hiszen ismételten egy felelőtlen valaki állt előtte, aki veszélyeztetett egy szegény petecskét. Az volt az egyetlen szerencséje, hogy itt nem volt annyira veszélyes a környék, és Timidus hamar megtalálhatta… ami meg is történt. A sárkány jó pár méterrel arrébb, nyugodtan ereszkedett le Kyubei mellé, és szelíd hangon, csipogva üdvözölte.
-Hali! Azt hiszem téged kereslek. Timidus vagyok, a Young Justice céhéből.
Nem említette, hogy vissza akarná vinni, vagy ilyesmi, és mérges sem volt. Szerette volna tudni, hogy a nyuszi miért szökött el RenAi elől, ráadásul mindezt a pet szemszögéből akarta hallani.

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5870
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mezőség #3

Témanyitás by RenAi on Hétf. Jún. 09, 2014 1:20 am

Nemrég találkoztam vele, majd pár perc és már ki is idegelt, majd mint aki jól végezte dolgát lépett meg! Bosszantó. Kyubei lassan szépen kikészíti az idegrendszeremet… De akkor sem akartam elhagyni, főleg nem egy ilyen helyen… ugyanakkor tény hogy nem veszélyes ez a hely, de mégis Ő olyan könnyen kerül veszélybe és nem is a moboktól félem… de nem ám… azokkal nem kötökszik, tőlük nem lop és nem uszítja őket egymás ellen. Borzasztó ez a pet, egyszerűen nem tudok mit kezdeni vele… vagyis tudok, nem adom fel ilyen könnyen, épp csak még nem tudom hogy hogy csináljam amit csinálni akarok…>< Kiabálom a kis petem nevét hátha meghall és esetleg elő tolja az orrát… a végére még be is rekedek, majd megpillantom Shukakut. Örülök hogy látom, ugyanakkor ő is olyan akit nem értek, nem tudom hova tenni, mintsem azt sem hogy Ő is örül-e nekem. Gyorsan a segítségemre kellt-ek Timidussal, aki amit rápillantott a képre már a magasba is szökkent, majd se szó se beszéd, elrepült. Nem értettem hogy miért nem köszönt, kicsit rosszul is esett, de Shu mondata megnyugtatott miszerint, elment hogy megkeresse, tehát nem a megjelenésem miatt repült el, bár nem is igazán értem hogy ez hogy fordulhatott meg a fejemben. Én buta! Majd megdöbbenésemre a lányból ömlött a szó. Örültem a kérdés áradatának, majd szépen lassan válaszolgattam rá.
- Izé… nem tudom milyen pet kategóriába tartozik, de igen… valahogy egy macska és egy nyuszi keverékének tűnik… - Majd folytatta.
- Nem. Nem bízta rám senki… - Nem is értettem.
- Igen, mármint nem, Lovag vagyok és nem állatidomár. – Emeltem fel a pajzsom nyomatékosítva a kasztom mivoltságát.
- Üm! Szerintem üljünk le addig arra a nagyobb kőszírtre ott. – Mutattam egy hosszúkásabb, ovális alakú óriás kődarabra. Majd ha leültünk, ha nem folytattam.
- Nem, ő nem harci pet… sőt! Igazából Ő szegődött mellém. Magam sem értem miért, hisz olyan fura… állandóan eltűnik majd a semmiből megjelenik, felbosszant majd megint eltűnik.. – Mosolyodtam el. Hisz tényleg nem értem Őt… pedig annyira próbálkozok… de valamiért nem áll össze a kép…
- Három pirosindikátoros üldözte az egyik erdőben, miközben én egy stégen napoztam… sebesülten toppant elém, nem tudtam mi történt vele, de amint megpillantottam szinte rögtön rá meg is jelentek az üldözői, így felpattantam és elrohantam vele, az erdő sűrűjébe… időbe telt de leráztuk őket… és már akkor tudtam hogy furcsa… hisz végig azt magyarázta hogy nem érti miért menekülök mikor meg is tudnám ölni őket… de nem akartam ilyesmit, csak futottam… - Elfordítottam a fejem, kissé nosztalgikus volt mindezt mesélni… azt hiszem ilyen részletesen még senkinek sem meséltem el…
- Majd egyszerűen a nyakamon maradt, végig borsot tört az orrom alá, egyszerűen a piacra nem tudok kimenni vele hisz mindig megtámadja a kajás standokat… pedig kap enni rendesen >< És olyanokat amiket szeret… ezen kívül mindenkit akit csak tud egymás ellen fordít… mindenkivel olyan negatív… és nem értem miért… még Chant is megríkatta… és Álomkelő meg vacsit akart belőlem csinálni miatta…>< Meg még sorolhatnám…-*sóhajtottam…*
- Szóval nem hagytam el… ez az Ő szokása… mindig csavarog… és én hagyom neki… azt hiszem nem szereti az embereket… de akkor nem értem mégis miért szegült mellém… - Panaszkodtam ki magam teljesen Shuhank, aki talán nem is tudott követni…
- Ohh.. bocsi ha sok volt ez egyszerre csak… hát… és amúgy jól vagy? – Kérdezek egy másik témára, gondolva a Danees incidensre.
- Borzasztó az a fiú… szerintem Ő lesz az a srác akinek a nevét minden lány ismeri majd… - Nevettem el magam, bár tudom kissé gonosz volt a megjegyzésem… nah jó nem kicsit.><

Mindeközben:

Pár méterrel arrébb, még látóközelségben, a fűben meglapulva zavarnak pici petemre… Már tudta hogy mi lesz ebből, és megpróbált kissé arrébb somfordálni de Timidus így is rátalált. Hosszan végigmér a jövevényen, majd felhúzott szemöldökkel visszakérdez.
- És? Had keressen...- Egyszerűen nem értette miért avatkozik bele más az ő dolgába. Majd a bemutatkozást, viszonozta.
- Kyubei! – A céh nevét nem tette hozzá, elvégre ő nem céhtag és nem is lenne! Ő az aki Ait tartja hogy megvédje és ennyi, sem több sem kevesebb… Persze hülye lenne elhagyni a lány közelségét, főleg olyan területen amit még nem ismer… gyávább Ő annál… talán az élete mármint ő maga az egyetlen amit szeret és félt…
- Bukj le! – Kiáltott Timidusra mikor Ai mintha erre fordította volna a fejét… és farkát felemelte mintha becserkészte volna majd ráugrott a petre ha tudott abban a pillanatban amikor mindezt észrevette. Ha meg tudta tenni leteperte és a lejtőn lentebb gördültek, majd Kyubei visszamászott annyira hogy lássa a lányokat…
- Az a te idomárod? – Kérdezte… de nem is érdekelte igazán…

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1738
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Mezőség #3

Témanyitás by Shukaku on Hétf. Jún. 09, 2014 7:42 am

Shu nyugodtan hallgatta végig a lány mondandóját, és minél többet hallott, annál kevésbé haragudott rá a pet elvesztése miatt, sőt a végén már mosolygott is. Teljesen átérezte RenAi problémáját, hiszen Timidus is tele volt nagyra törő tervekkel. Persze valószínűleg a legtöbb pet ilyen, hiszen arra születtek… illetve helyesebben keltek ki a tojásból, hogy harcoljanak az idomárok mellett és megvédjék őket. Furának számított volna, ha bármelyikük nem lenne fejlődés orientált, és nem élvezné a küzdelmeket. Persze ez egy nem harci pettől azért még így is kirívó volt, Aldo sem szerette a harcot és a Kajmánka sem tűnt nagyon vérengzőnek, de a diktatórikus jellem jól leírta nemcsak Timidus, hanem Vezér és ÁK jellemét is… bár a cica esetébe ugye erre még az is pluszba rákerült, hogy ő macska… természetes volt, hogy uralkodásra termett. A lány lassan kezdett mindent megérteni, és megpróbálta összerakni magában a szituációt, és választ találni a miértekre. Gondolkodni jobban szeretett állva, így ugyan odalépdelt a lánnyal együtt a kőszirthez, és nem is bánta, ha RenAI lecsüccsen, de ő talpon maradt, és ide-oda kezdett sétálni, miközben gondolkodott.
-Beszéltél már vele arról, hogy honnan szökött meg? Arról, hogy miért üldözték azok a piros indikátorosok? Lehet akár egy elkóborolt harci pet is, akivel rosszul bánt az idomár. Általában mobokká változnak, amikor elvadulnak, de ha elég akaraterő van benne… és úgy tűnik, hogy Kyubeinek van… akkor lehet, hogy csak nem harci pet lesz belőlük. Sőt, az is lehet, hogy ő igazából harci pet, csak nincs kedve harcolni már.
Elnézett a távolba, és kereste a peteket a tekintetével. A térkép alapján tudta, hogy merre van Timi, és mivel azt is látta, hogy már nem mozog, így tudta, hogy megtalálta. Jártasságának hála meg is pillantotta őket, de a következő pillanatban már el is tűntek. Ezen Shu csak mosolygott, és lassan megcsóválta a fejét.
-Szerintem hagyjuk egy picit magukra őket. A petek jobban megértik egymást, mint amennyire az emberek megérthetik őket. Talán Timidus megtud valami okosat.
Danee említésére máris elfintorodott, és még a keze is ökölbe szorult. Ő nem tudott nevetni, és legszívesebben a pirosnál is vörösebb és riasztóbb indikátort aggatott volna annak a fiúnak a feje fölé, hogy biztosan nagy ívben elkerüljék az emberek, és ne tudjon senkit újra megbántani.
-Most… őt hagyjuk…
Így volt a legjobb. Nemcsak, hogy látni nem akarta, de hallani sem akart Daneeról többet, és messze el is kerülte, de még egy küldetésből is azonnal kilépett volna, ha véletlenül egy helyre kerülnek. Most sokkal jobban érdekelték a kérdésére adott válaszok, így inkább arra volt kíváncsi.
Timidus már a hadd keressen mondatra elvigyorodik, és ő is lelapul a fűben. Ha a pet bújócskát akar játszani az idomárral, akkor tegye nyugodtan, ő nem szól bele, és Shu ebből is tudhatja, hogy biztonságban vannak. Még suttogóra is vette a csipogását.
-Keres is! De nem hiszem, hogy meg tudna találni. Jól elbújtál.
Így már tovább lebuktatni Timidust nem volt sok értelme, de úgy látszott, hogy Kyubei még így sem érezte magát eléggé elrejtőzve, a sárkányt pedig egyáltalán nem zavarta a birkózás és a bukfencek. Természetesen egy nem harci petnek semmi esélye nem lett volna egy sokkal nagyobb és erősebb sárkánnyal szemben, de Timi ezúttal hagyta magát. Már az ugrásból látta, hogy ez nem támadás lesz, Kyubei méretéből pedig azt, hogy ha harci pet lenne, akkor sem tudna neki ártani. Még ő volt az, aki a legördülés közben kissé védte a szárnyaival a másik petet. Mikor végre feltápászkodtak, elismerően bólintott.
-Igazad van. Itt tényleg kevésbé tud meglátni. Sokat járunk erre, ismerek egy hasadékot, ahol senki nem talál meg. Megmutassam? Vagy esetleg figyelni akarod?
Halk, szaggatott csipogással kuncogott, és kérdőn nézett a másik petre. Az a kérdés, hogy Shu az ő idomárja-e, nem kicsit lepte meg. Azt már sokszor kérdezték, hogy ő Shu sárkánya-e, de a birtokviszony valahogy sohasem akart felcserélődni. Persze a válasza neki is ugyanaz volt, mint amit az idomár szokott erre válaszolni. Timidus nem hazudott.
-Ő a társam. A védelmem alatt áll. Te miért bujkálsz az ember elől?

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5870
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mezőség #3

Témanyitás by RenAi on Hétf. Jún. 09, 2014 5:38 pm


A mondandóm végére Shu mosolygott, amit nem igazán értettem hisz elég morcosnak tűnt, de azért elmondtam neki mindent amit tudtam. Valahol furcsának éreztem hogy egy nálamnál jóval fiatalabb személy, mármint egy gyerek segít, sőt okosakat kérdez… de a tényen amit nem tudok nem tudom tovább adni.
- Kyubei… eléggé magának való, titkolózós… bármit kérdezek tőle a válasza csak annyi hogy: Titok! És ha firktatom tovább a témát, egyszerűen csak ignorál… De ettől független utána jártam a kis pet történetének, már … amennyire erre képes voltam. Több állatidomárt és egyéb játékosokat is kérdezgettem fogadókban, a városban hátha ismerik a gazdáját, de sokat mások sem tudtak mondani, csupán fura katyvasz történeteket, amik mindinkább tűnnek kitalációknak mintsem valóságnak… - Kicsit elhalgattam, vagyis inkább elgondolkoztam én is, szememmel félig meddig, követtem a lány ide-oda sétálását…
- Ümm… olyanokat magyaráztak, hogy védjem magam tőle, hogy hadjam el, mert pár kisebb céhet már egymás ellen uszított és megölték egymást a tagok… és bár a találkozásunkhoz beillene… valahogy mégsem… mégsem akarom ezt elhinni. Kyubei nem rossz! Kezelhetetlen, de nem gonosz! Magának való, és szeret játszani az emberekkel… de nem tudom… - Nem tudtam befejezni amit akartam, egyszerűen kissé elhalgattam, nem akartam rosszat mondani róla másnak, védtem…
- Meg olyanokat hogy Kyubei sok petet állít maga mellé, és fordít az idomárja ellen… - Húztam el a számat és elmosolyodtam…
- Persze… Kyub barátkozni akar, és nem szereti az embereket… valahol… érthető…és ugye csakis azokat a peteket lehet a gazdájuk ellen fordítani akik hadják magukat… - Majd ismét elhallgattam… Kicsit elbizonytalanodtam… féltem hogy most rosszat fog gondolni, róla és rólam is… sőt kicsit féltem attól hogy félteni fogja Timidust… de pár percre rá elmosolyodott, és megszólalt…
- Heeeh?! Tehát ott lenne Ő is?... – Néztem kicsit értetlen abba az irányba…>< Nem értem miért csinálja ezt… lehet pont meg akart keresni, mire Timidus megtalálta… Nem udom, de nem féltette a petjét és ennek örültem… Felhoztam Daneet, megkérdeztem hogy hogy van, arra ugyan nem válaszolt, de látszott rajta hogy felhúzta magát… Sejtettem hogy ez kevés idő arra hogy lenyugodjon, de azért bepróbálkoztam… Shut is kicsit hibásnak érzem a helyzet kialakulása végett, csupán azt hiszem elnézőbb vagyok vele a kora végett, vagy nem tudom… a hangsújából és hogy nem nevetett velem, inkább csak elfintorodott, megértettem hogy hagyjuk a témát…Ugyanakkor nem akartam hogy beálljon az a bizonyos kínos csend…
- Ömmm… ne gondolj rosszat Kyubeiról…- Tértem vissz a témára…
- Lehet tényleg nem vagyok idomár, és nem is vagyok alkalmas erre a postra, de nem akarom hogy mások bántsák… még akkor sem ha megérdemelné néha… egyszerűen csak meg akarom érteni őt… - Mentegetőztem az előző kitárulkozásomét, tudom hogy nem szabad mindent azonnal őszíntén elmondani másoknak… de valahogy az efféle meggondolatlan közvetlenség a véremben lehet…

Mindeközben:

A kis pet nem értette Timidust… De úgy érezte cinkos társra lelhet benne. Tetszett neki hogy nem akarta rögtön Aihoz küldeni, hanem a turpissága részesévé vállt, és együtt játszadozhattak. Amikor megdícséte hogy jól elbújt fel sem vette, hisz tudta… főleg hogy Ai nem rendelkezik ellenében használható jártasságokkal, a súlyemelést leszámítva… bár már leszokott arról hogy ellene felhasználja. Úgy érezteAi is komolyabban veszi, bár Ő akkor is inkább a fizikai indulati erő birtoklója, így minden ész-párbajt elveszít, és ugye veszíteni meg nem tud… Unalmas…de könnyen kihasználható és túl becsületes… szóval ilyen téren tökéletes Kyubei mellé… Amint lentebb vonultak, amikor Kyub megtámadta a sárkányt, főként termete és színe végett eléggé kirívó a környezetből így le tarolta.
-Nyuhuuu~ - Adott ki furcsa hangokat gurulás közben… nem szerette az efféle veszélyes dolgokat…mikor felpattant, megrázta magát hogy leperegjen róla az időközben felszedett mocsok. Amikor fentebb másztak és Timidus felajánlott neki egy távolabbi helyet… elgondolkodott… nem akart elmenni innen, hallani nem hallotta hogy mit is beszélnek a lányok, de… azért annyira nem bízott a petében… Ai az élő páncélja… az az ostoba nő mindig megvédi… tökéletes páncél! Nem válaszolt hallgatot, majd arrébb kukkantva megkérdezte hogy Shu most az idomárja-e.. bár egyértelmű volt valamelyest, de azért megkérdezte.
- Nem tudlak megérteni titeket… - Azzal farkát a magasba emelve, büszkén lengetve indult meg a gyep aljára… úgy néz ki időközben elhatárzota magát… bár félt elindulni, de ezt nem mutathatta egy pet előtt. Ő ugyan nem függ senkitől, főleg nem Aitól!...De titkon nyelt egyett… hisz ő mindig Ai közelébe maradt, nem figyelte konkrétan, csupán a kapcsolatait… azt hogy kikkel barátkozik, és Ai szereti az embereket… sok mindenkit ismer, vagyis gondolja hogy ismer… A macskanyuszi ezt a tulajdonságát egyszerre szereti, mert kihasználható és mulatságos, ugyanakkor… idegesítőnek is találta… Ő nem szerette az embereket…
A macskanyuszi nem beszélt sokat, pedig volt ám beszélőkéje… úgy gondolkodott hogy megmutatja hogy megbzik benne azzal hogy megengedi hogy elvezesse arra a szirtre…. bár ezzel fedezék nélkül marad… egyedül… de ezt kell tennie, magára erőlteti mindezt, hogy megismerhesse Timidust, bár a mondata után kicsit nem gondol olyan jókat a kis petről… Nem érti hogy nevezhet egy betolakodót „társ”nak, akik csak felhasználják és felélik az itteni dolgokat. Pusztítanak esztelen, egy nemesebbnek vélt célérdekében… Ostobák… és Timidus is ostoba lehet…
- Én nem bújkálok! Csak így viccesebb... - Mondta, tényleg nem bújkált... vagyis nem vallotta be talán még magának sem...

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1738
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Mezőség #3

Témanyitás by Shukaku on Hétf. Jún. 09, 2014 6:10 pm

A lány elmerengve hallgatta RenAi történeteit, és a mosolya csak még nagyobb lett, még a Danees esemény felidézésének ellenére is. Egy jó ideig csak csöndben hallgatott, néha kuncogva, de amikor a lány arra kérte, hogy ne gondoljon rosszat a petről, már kitört belőle a nevetés.
-Dehogy gondolok! Már miért is gondolnék? Kyubei teljesen normális pet, akárcsak bármelyik másik. Nem kell semmit elhinned azokból a butaságokból, amit mesélnek. Saját egyéniségük van, hóbortjaik, de egyáltalán nem gonoszak. csak meg kell tanulni érteni őket, és akkor minden rendben lesz. Ha titkolózni szeretne, azt bizonyára jó okkal teszi. Neki is lehet magánügye, abba pedig ugye nem illik beleütni az orrunkat. Persze, hogy nem tehet mást szegényke, minthogy ignorál. Okosabbak ők annál, minthogy feleslegesen veszekedjenek. Megmondta, hogy titok, és ha valami titok, akkor az titok. Ennyi.  
Újra kuncogott, és megrázta a fejét.
-Ha meg egy pet fel tud bomlasztani egy céhet, az nem a pet hibája, hanem a céhtagoké. Ahhoz, hogy valakit egymás ellen uszíts kell valami alap. Ha én most neked azt mondom, hogy Peter azért kis szintű tagokat toboroz a céhbe, hogy zsarnokoskodhasson felettük, akkor aki ismeri Petert, az nem fogja neked ezt elhinni, ha tovább meséled.
Újabb kuncogás, bár már halkabb mint az előbb.
-A petek meg természetesen szeretnek játszani az emberekkel. Timi is, Hisame is, Álom is, Aldo is… az összes pet. Folyamatosan figyelniük kell, hogy megvédjenek minket, ahhoz pedig ki kell ismerniük, hogy milyen helyzetben hogyan lépünk. Emiatt például néha direkt kötekedőbbek, és ha átlátunk a trükkön, és megfelelően szerepelünk, akkor átmegyünk a vizsgájukon. Ezzel érik el, hogy egyedül is tudjunk dolgozni, ne csak velük. Ha pedig egy petet az idomár ellen lehet fordítani, akkor az az idomár nem volt idomárnak való, és meg is érdemelte. Láttam már ilyet, nem is egyet.
A következő mondatra már rosszallóan elhúzta a száját, de mivel látta a lányon, hogy csak mentegetőzik, így annyira nem zavarta, betudta valami félresikerült elszólásnak.
-A bántást nem érdemli meg. Nem várhatod el tőlük, hogy mindig úgy viselkedjenek, ahogyan az az embereknek tetszik. Ez az ő világuk, mi csak vendégek vagyunk. Szépen meg lehet beszélni, hogy mit miért csinált, és biztosan lesz valami jó oka rá. Ha pedig az kiderül, akkor pedig azt beszélhetitek meg, hogy hogyan lehet mindkettőtöknek jó. Az már egy jó pont, ha meg akarod érteni.
Talán RenAi számára fura volt, hogy az eddig szótlan kislány ennyire sokat beszélt, de ennek persze jó oka volt. Végre nem a saját dolgairól kérdezték, nem az ő ruhatárában akart kotorászni a lány, hanem olyan dolgokról beszélhetett, amihez értett, és amit szeretett... és legfőképpen, amiről tudott is beszélni.

Timidus jól döntött, amikor a szárnyaival védte a nyuszit, hiszen az még így is vinnyogott egy keveset a kis bukfencektől. Most már a sárkány biztos volt abban, hogy nem harci pettel van dolga, és az is körvonalazódott benne, hogy valami nagyszájú kölyök lehet az újdonsült ismerőse. Márpedig Timidus többek között ahhoz is a legjobban értett, hogy nevelgesse a peteket. Amikor a pet megindult, ő nyugodtan követte. Azt nem nagyon tudta, hogy ha ő ismeri a rejtekhelyet, akkor miért Kyubei megy elől, de hagyta neki, hadd vezessen. Persze a beszélgetést nem hagyhatta abba, hiszen csak így tehetett szert további információkra.
-Szerintem meg tudsz érteni, nem vagy te buta. Csak kevés információd van még. Kérdezz és akkor válaszolok. Majd meglátjuk, hátha közben mégis megértesz.
Elvigyorodott, és meghajtotta a fejét. A pukkancsok szerették, ha ők tehették fel a kérdéseket, úgy téve, hiszen akkor ők irányítottak… és a sárkány pont ezt a látszatot akarta elérni. Azt persze ő is tudta, hogy a kérdésekből is rengeteg mindenre fog tudni következtetni, nem beszélve a válaszokra adott reakciókról. Ez is egy feladvány volt, márpedig Timidus imádta a feladványokat. Csak idő kérdése volt, hogy megfejtse a nyuszit.

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5870
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mezőség #3

Témanyitás by RenAi on Kedd. Jún. 10, 2014 12:48 am

Shu hallgatott egy ideig, majd meglepett mikor hirtelen monológként kezdett el beszélni a macskanyusziról, úgy hogy csak engem hallott, és igaz támogatott és nyugtatgatott, amit annyira nem értettem, talán azért mert még nem látta Őt miként mások orra alá borsot tör, puszta unaloműzésből. Bár ha elő is jön, itt talán csak kettőnket fog terrorizálni. Sok okosat mondott Shu, amit bevallva ilyn hirtelen talán a felét sem fogtam fel igazán. Az is megfordult a fejemben, hogy csupán azért mond ilyeneket mert nem akar ellent mondani, de rájöttem hogy ez nagy butaság. Főleg mikor láttam miként is adja elő mondandóját, az érzelmeit, a hitet a szemében. És hittem neki. Bíztam benne, és tetszett amit mondott. Bár kicsit túl bonyolult volt nekem mindez egyszerre, de a lényegét értem, és ezek alapján jó úton haladok… sőt igazság szerint még azt is elmondta hogy Kyubei okosabb mint én… ami furcsa mert igaz, és mindezt látatlanba elemezte le róla…><
Megfordul a fejemben ilyenkor hogy valami mini zsenivel van-e dolgom, bár nem hiszem… hisz Danee-t, ő sem tudta igazán kezelni, bár azt hiszem nem is akarta… mondjuk a végére már én is totál lemondtam róla. Nagyon állatvédő lehet ami sejtettem hogy szereti, és azt is láttam hogy nem tetszett neki mikor Szophie lány ruhába öltöztette Vezért. Túl komoly és túl összetett hogy meg tudjam érteni a lányt igazán… talán kicsit félelmetes is számomra… de annak örültem hogy végre közvetlenül beszélgettük, úgy hiszem könnyen beszél ha nem magáról van szó én pedig végig saját magáról faggattam, érhető hogy nem jutottam vele egyről a kettőre.
- Én igazán próbálom megérteni Kyubeit, de tény hogy néha elveti a súlykot, ugyanakkor állandóan fogadásokra vesz rá, ami a gyengém mert szeretek játszani, és álltalában el is veszítem ellene és ilyenkor megaláztat mások előtt. Én pedig teljesítem, mert úgy tisztességes… Mondjuk a multkor Hinari a céhvezérünk is kifogott rajta, versenyeztünk a céhházhoz, onnan pedig Hinarihoz, hogy a vesztes teljesíti a győztes kívánságát… és veszítettem volna mire Hii buffolt és a kitartásom ismét megnőtt, így gyorsabban beértem, ami nem tetszett Kyubeinak. Majd annyit kértem tőle csak hogy viselkedjen kedvesen másokkal. Mindezek után Hinarit körbenyalta, jó adagy nyúlós ragadós nyálkával, majd Teddynek is hagyta hogy azt csináljon vele amit akar, majd mindezek után halálosan megfenyegette azt a furcsa de édes játékost… Még szerencse hogy Teddy nem vette komolyan, yupp és utána is furcsa volt… mondta hogy még felkeresi majd őt… - elhalgattam és lesápadtam… azóta nem is hallottam semmit sem a macijátékosról… de nem hiszem… csak nem…
- Öhh… bocsi el-elkalandoztam… - Mondtam, de a gondolataimat nem osztottam meg vele. Az utolsó mondatánál, melyben azt magyarázta hogy mi csak „vendégek” vagyunk, lesápadtam, majd zavartan felkuncogtam.
- Hehee, Kyubei is gyakran mondogatja ezt…  - Mondom. Kicsit meglepődtem hogy ezt egy játékos szájából hallom, ugyanakkor egyet értek vele, és mégsem. Az hogy vendégek vagyunk még nem jelenti azt hogy meg kéne húznunk magunkat mint ahogy azt Kyubei szeretné, én úgy gondolom hogy meg kell tanulnunk együtt élni, és ez sokaknak nem csak a petekkel és mobokkal nem megy, de még egymással sem tudnak… ezek után nem tudom én mit tehetnék is ez ügyben.
- Bocsi… ismét elkalandoztam… olyan sok dolgot mondtál egyszerre, hogy idő kell míg mindet pontosan megértem… mármint értem, nem úgy értem maaah…>< - Bele kavarodtam a saját mondandómba… *sóhaj*
- Úgy értem, hogy értem amit mondni akarsz, és egyet is értek nagy részével, de például Kyubei uralkodni akar másokon és az ugye nem jó… Az amit te akarsz, az a társi viszony ami nálatok is van, és ez jó lenne ha tényleg mindenkinél így lehetne… de mint ahogy vannak emberek akik nem hajlandóak másokkal kijönni, úgy például Kyubei-nál sem érzem hogy ki akarna jönni akármelyik emberrel… Ő lenéz minket, és ha tehetné azonnal lekapcsolna minket a Nerve Gearról… - Felytettem ki magam, bár nem tudom mennyire értette meg, de ahogy nézem Shut nem kell félteni, főleg amennyire rajta van a témán.

Eközben:

Kyubei elindult, igaz pár lépés után bevárta Timidust, hisz az utat ő tudta, de a megindulásával jelezte hogy mehetnek. Útközben hallgatott, nem igen akart beszélni, nem tetszett neki Timidus a sárkány fellépése, és hangszíne. Kedves volt az tény, de Kyubeinek ez nem elég… kicsit lekezelőnek érezte, főleg mikor információ hiányokról kezdett neki beszélni, úgy mintha már ismerné hisz csak pár másodperce ismerik… tudják egymás nevét.
- Nincs mit kérdeznem… - Felelte, nem akarta megérteni, és ő tudta hogya „megértést” hogy is értette, főként szarkazmussal. Hisz számára az aki lepaktál egy emberrel igazi társként, az egyfajta áruló a szemébe. Az igazat megvallva nem is akart már sehova sem menni, de ott sem maradhatott hisz félt hogy Timidus lebuktatja Ai előtt. Ha elindultak csendben ment a nagy sárkány mellett, tényleg nem akart semmit sem szólni, se kérdezni… majd mégiscsak megszólalt…
- Szerinted mit akarhat az a lány?... – Csupán ennyit kérdezett.

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1738
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Mezőség #3

Témanyitás by Shukaku on Kedd. Jún. 10, 2014 4:58 am

Shu csak kuncogott, és csóválta a fejét. Úgy látszott RenAi túl kevés időt töltött a petek mellett, nem ismerte meg őket eléggé ahhoz, hogy átlássa a helyzetet. Pedig minden annyira egyszerű volt. Shunak nem kellett ehhez okosnak lennie, hiszen ezeket a szemléleteit nem most, hirtelenjében találta ki, hanem két éve épülgetnek benne, amióta itt tölti az idejét Timidus, és más petek társaságában. Mosolyogva és nyugtatgató hangon válaszolt.
-Nincs abban semmi, hogy szeret játszani, és győzni. Győzni mindenki szeret. Nekik az a dolguk, hogy megvédjenek minket, és ha győznek, azzal csak azt bizonyítják, hogy erre képesek, tehát jól csinálják a feladatukat. A fenyegetőzés pedig… ne aggódj, egy nem harci pet soha nem tudna bántani egy embert, és Maci sem tűnt olyannak, aki bántana bárkit is. Ez a fenyegetősdi mondjuk tényleg érdekes… de biztos erre is jó oka volt.
Arra már, hogy a macskanyuszi lenézné az embereket, neki is el kellett gondolkodnia, és ez jó pár percbe bele is tellett, amíg megalkotta a legmegfelelőbb magyarázatot… de természetesen megvolt. Timidus szerint mindenre volt logikus magyarázat, és ebben Shu is kezdett hinni… legalább is az esetek többségében.
-Háááát…. ha belegondolsz… lehet, hogy Kyubei nem mindig volt nem harci pet. Általában ha egy idomár és egy pet kapcsolata tönkremegy, vagy egy idomár meghal, akkor a pet elvadul és mobbá válik. De az is lehet, hogy mondjuk városon belül történt, és ott ugye nem alakulhatott mobbá… így talán csak új társat keres maga mellé. És mivel ugye az elvadulás az idomár hibája, így természetes, hogy haragszik az emberekre. Nekik nagyon fontos az, hogy ők védjenek meg minket, és azzal, hogy ezt valaki tönkretette, hiszen nem harci petként ugye nem tud megvédeni, így elvettétek a legnagyobb feladatát. Teljesen érthető, hogy ennek nem örül. Szerintem azért akar zsarnokoskodni az emberek felett, hogy megmutassa, hogy még mindig képes megvédeni minket… akkor is, ha már nem…
Elszomorodott, ahogy végiggondolta, ahogyan szegény Kyubei, aki védelmezte a társát, a gonosz idomár miatt elveszíti az erejét és a pontjait, és a fontos védelmező pozícióból egyszer csak ő szorul az emberek védelmére, akik ráadásul még meg sem értik, hanem ilyen buta és gonosz történeteket mesélnek róla. Teljesen érthető volt, a macskanyuszi viselkedése.
-Meg kell neki mutatni, hogy még mindig fontos, és nem kell bebizonyítania, hogy felettünk van. Szegény biztosan nagyon össze van zavarodva. Ha az emberek csak rosszul bántak vele, akkor persze, hogy nem kedveli az embereket.
És ez biztos volt. Rögtön két élő példát is tudott. AZ egyik Chan volt, aki azért volt vele rosszban, mert állítólag elvette a feladatait… még akkor is, ha ez nem így volt, a másik pedig saját maga, aki amíg nem került ebbe a csodálatos világba, ő maga is rettegett a többi embertől. Danee elől sem azért futott el, mert ne lett volna még jó pár keresetlen szava. Azért tette, mert nem akarta bántani a fiút. Tudta jól, hogy ebben az igazságos világban a rosszak és a kötekedők már nem erősebbek az áldozataiknál. Ahogyan RenAI földhöz tudta vágni a kardforgatót, úgy Shu is elcsépelhette volna… kitöltve rajta az összes bosszúját azok iránt, akik csak azért szekálták, mert nagyobbak és erősebbek voltak nála, és így megtehették. Addig akart eltűnni, amíg nem szakad el nála a cérna.
Mindeközben Timidus letörölte a vigyort a képéről, és a válaszra egyszerűen legyintett a farkával.
-Ha nem, hát nem.
Persze tudta, hogy Kyubeinek igenis vannak kérdései, és csak idő kérdése volt, hogy feltegye őket. Természetesen Timidusnak megint igaza lett. Azonban ha a pet keveset kérdez, akkor ő is keveset fog válaszolni. Főleg úgy, hogy ez a rövid kérdése most valóban jogos volt.
-Melyikük?
A sárkány már régen háttérbe szorította azt, hogy eredetileg vadászni jött. Ez az elfoglaltság most százszor érdekesebbnek ígérkezett.

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5870
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mezőség #3

Témanyitás by RenAi on Szer. Jún. 11, 2014 12:31 pm

Meglepődtem a lány szavaira… nem csak azért mert látszott tudja mit beszél, de azért mindennel nem értettem egyet vele.
- Öhmmm, a győzelem jó, de azért nem minden áron…- majd a pet típusát mondta hogy ha nem harci pet.. az addig okés, de például nem tudom hogy kyubei mi is lenne, harcolni nem szeret… de mégis.. tud beszélni és értik mások is… lehet… lehet hogy mégis az lenne, lehet tényleg egy állatidomár peje volt csak elkóborolt… vagy nem tudom… amikor macira tért rá meglepődtem. oO
- Te is ismered macit?? *-* - Majdnem kezdtem hogy ugye milyen cuki, és üngyömbüngyöm, de rájöttem hogy Shu nem olyan ki szereti az ilyesmit a mobokra, állatokra, sőt… sőt maciról nem is tudni hogy most játékos vagy mob. Maci fura de imádnivaló. Amikor bővebben beszéltem Shunak, Kyubeiről ismét nem okozott csalódást… a kérdésemre is választ adott. Amit kyubeiből nem tudott kiszedni, így visszagondolva, tök érthető és… tudatosult bennem valami… valami amit nem akartam igazán… meg akartam kérdezni tőle, de nem mertem, féltem a választól… nem tudtam mit tegyek…
- Akkor… Kyubei-nek most az lenne a legjobb ha egy állatidomár fogadná be?... – Megkérdeztem végül majd úgy döntöttem a válasz csak egy válasz, én döntök. Nem szeretném másra bízni, és Kyubei sem az aki csak úgy otmaradna másnál, ha Ő ottmarad az az Ő választása lesz… és akkor bele kell törődnöm, de most így… nem akarok lemondani róla.
- Én szerintem.. én éreztetem vele hogy fontos… állandóan játszunk és versenyzünk és… és Ő mindig legyőz… szóval érezheti hogy okos és fontos és ügyes mellettem… - Magyarázkodok a lánynak…

Ezalatt:
Egymás mellett sétált a két pet, Kyubei ügyelt arra hogy ne maradjon le a sárkány mellett, ugyanakkor elé sem tolakodott mivel nem ismerte az utat. Jó ideig csendben haladtak egymás mellett, Kyub még dacból sem akart beszélni, de attól még cikáztak a fejében a gondolatok. A sárkány értetlenkedése kissé játszott a türelmével de válszolt. Igaz jogos volt Timidus kérdése, de számára teljes mindegy volt…
- Teljesen mindegy melyikük… bár a tiédet te ismered… gondolom… - Pillantott fel a szemét kutatva Timidusnak, és némi szarkazmus is volt benne, elvégre ha a „társa” ismernie kell!

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1738
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Mezőség #3

Témanyitás by Shukaku on Szer. Jún. 11, 2014 1:19 pm

A lány csak mosolyogva ingatta a fejét, és továbbra is nyugodtan válaszolt. Már jó ideje csak a petekről beszélgettek, és emiatt megnyugodott és a nyelve is megeredt. nem kellett attól tartania, hogy RenAi megint hülyéskedésbe kezd, amibe ő majd nem tud bekapcsolódni. Szeretett ő játszani, csak éppen nem mert, és nem tudott… és főleg nem beöltözőset, amit nem is szeretett. Most azonban egy komoly témába merültek el, amihez még a másik lánynak is komolyság kellett, és ez sokkal jobban klappolt az idomár jelleméhez.
-De igen, minden áron. Ők az életünket védik, és az életünket nem lehet csak félig megvédeni. Vagy sikerül nekik, és akkor győznek, vagy nem, és akkor veszítenek. Azzal, hogy az idomárt védik, tulajdonképpen saját magukat is védelmezik, hiszen ha az idomár meghal, akkor tulajdonképpen ők is… valamennyire… de ezt még nem tudom pontosan. A lényeg az, hogy minden verseny ennek a megmérettetése, ezért mindenhez komolyan kell hozzáállniuk, és ha tudnak, akkor győzniük kell.
Belegondolva tényleg elég fura lenne, ha csak részeredményeket lehetne felmutatni. A lovag elment megmenteni a királylányt, de csak a fejét hozta vissza az öreg királynak… de azt legalább megmentette… hát ezzel nem sokat ért volna senki. Ez ugyanolyan egyértelmű elhatározás, minthogy kicsit jó vagy kicsit rossz orvos sincsen. Valaki vagy ért hozzá, és végig tud csinálni egy műtétet, vagy nem ért hozzá, és akkor nem engedik oda… vagyis hát így kellene működnie. Persze a valóság teljesen más, hiszen az emberek felesleges kockázatokat vállalnak. A petek ebben is ezerszer jobbak náluk. A következő kérdés sem tért el nagyon a petektől, hiszen Maciról lett szó…
-Nem… nem ismerem. Csak… hallottam róla, és láttam a városban. Majd szeretnék vele találkozni.
Az ezután következő kérdés azonban még bonyolultabb volt, ami RenAit talán elszomorította, de Shu arcára megnyugtató mosoly ült ki.
-Ez egyáltalán nem biztos. Kyubei nem véletlenül téged választott, nem pedig egy idomárt. Ha kedvel téged, akkor az a legjobb neki, ha melletted marad. Viszont ha úgy dönt, hogy talál magának másik társat, akkor nem szabad rákényszerítened, hogy maradjon. A verseny pedig megint egy fura dolog. Ha állandóan ő győz, akkor talán már nem érzi kihívásnak. Timidus is a saját szintjének megfelelő mobokkal szeret inkább harcolni, vagy olyan ellenfeleket keres. Talán ezért kötekedik másokkal. Ha nem harci pet, akkor ugye küzdőtérre nem hívhat ki senkit, így csak az eszével tud győzni. Az emberek viszont túl nagyképűek ahhoz, hogy egy pettel beszélgessenek… hallottad Daneet is. Nem volt hajlandó beszélgetni Timivel, de még csak válaszolni sem, mert okosabbnak képzeli magát nála. Tehát ha Kyubei azt akarja, hogy foglalkozzanak vele, akkor fel kell hívni valahogyan magára a többiek figyelmét. Ez sem az ő hibája, hanem az embereké…

Eközben Kyubei flegmasága egyre jobban megmosolyogtatta a sárkányt. Ha a pet igazi macska lett volna, nem macskanyuszi, akkor még jól is állt volna neki, így azonban erőltetettnek hatott, és Timidus érezte, hogy a pet igenis érdeklődik, és választ akar találni a kérdéseire.
-Jól gondolod, és a kérdés is remek. Mit akarhat Shu? Szerintem nyugalmat. Azt akarja, hogy hagyják őt békén azt csinálni amit szeret. Szeretné megismerni a mobokat és a peteket, utóbbiakkal pedig barátkozni is. Persze… ő talán még a mobokkal is barátkozna. Ő csak segíteni akar, és jóban lenni velünk, hiszen miénk ez a világ, ő pedig tudja, hogy jobb ha a vendég, aki kevésbé érti meg az itteni dolgokat, jóban van a lakókkal. Mondjuk még ő tud a legtöbbet az itteni dolgokról az eberek közül. Nagyon tanulékony, és mindenre odafigyel, amit mondok neki. Jó társ.
Ekkor értek el ahhoz a kis sziklahasadékhoz, amiről a sárkány beszélt.
-Itt van. De elbújnunk felesleges, mert nem követnek. Nincs kedved inkább vadászni? Én eredetileg amiatt jöttem ide.
És ennek reprezentálására fel is szökkent a levegőbe, egyenesen az éppen fölöttük elrepülő vadkacsák közé, és lekapott egyet az égről. Nem ölte meg, csak elkapta és lehozta, majd Kyubei elé rakta, és egyik mellsőjével a földhöz szegezte a madarat. Kíváncsi volt, hogy a pet képes-e gyilkolni.
-Éhes vagy? Ha én ölöm meg, akkor a húsa Shu eszköztárjába kerül, és nekünk most nem kell kacsa. Ha te ölöd meg, akkor viszont megeheted. Annak a lánynak van vadászat jártassága, hiszen szafarizott velünk. Azonban mivel akkor nem láttalak ott, szerintem nem tartozol teljesen hozzá. Független vagy, mint Aldo. És ha igazam van, akkor ha végzel a mobbal, akkor nem fog RenAihoz kerülni, hanem csak a tiéd lesz. A te zsákmányod. De ha nem vagy éhes, akkor el is engedhetem. Te döntesz.


[kacsa]

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5870
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mezőség #3

Témanyitás by RenAi on Pént. Jún. 13, 2014 11:15 am

Beszélgettem Shuval méghozzá elég komoly dolgokról, ami nálam azért ritka. Álltalában mindent elbohóckodok, de Kyubei többet ér annál hogy most is olyan dolgokat csináljak, arról nem is beszélve hogy örültem annak hogy Shuval tudok beszélgetni, és összetett mondatokat kapok tőle méghozzá szép számmal. Eddig bárhogy próbálkoztam nem sikerült tőle ilyesmit kicsikarni. Amit mondott érdekes volt, sőt láttam értelmét is, de mindez némileg ellenkezik az elveimmel. A győzni minden áron számomra nem jelent jót, főleg ha egyénről beszélünk és nem csapatról, mert egy csapatban győzni akarhat az ember a másikért, de Kyubei nincs csapatban… ő nem valja magát se céhtagnak, sem peidig engem idomárjának vagy gazdájának… ő csak van, és ezt eddig még nem sikerült megváltoztatnom benne.
- Hmm… értem. – Mondtam, és gondolkodtam hogy kifejtsem-e neki a véleményem. Láttam rá van pörögve a témára, így megtettem.
-
De én akkor is úgy gondolom hogy minden áron győzni nem feltétlen jó… mindent eldobni és mindenen keresztülgázolni csakis a cél érdekében… - Magyarázkodom.
- Ez azt hiszem inkább a büszkeségről szólhat… mintsem az életbenmaradásról nála… - Folytattam, vagyis inkább véleményeztem. Majd Maciról esett szó.
- Ühüm. Én is. – Vigyorodtam el, bár legutolsó találkozásom vele… inkább szomorú volt mintsem vicces, pedig ő vicces aranyos és jó szándékú. :3
- Te… szerinted Ő játékos vagy pet? – Kérdeztem rá, mert akárhogy is de nem tudtam eldönteni, és Maci sem tudott konkrét választ adni rá, hisz Ő csak Maci.

Kyubeien elgondolkodva és hogy talán egy állatidomárnál lenne a helye hogy igazán érvényesülhessen… elszomorított, de Shu erre is bíztatóan válaszolt, bár nem igazán értettem ezzel sem eggyet. Mivel Kyubei csak azért válaszhatott mert akkor épp engem talált ott, igaz megvédtem, de kezdetben nem jöttünk ki jól még ennyire sem, most valahogy megtanultam neki engedni, és rájöttem hogy nem rossz Ő csak nem tud, vagyis inkább nem akar beilleszkedni. Lázad. Minden ellen ami neki tetszik vagy épp nem tetszik… nem tudok eligazodni rajta, de talán Ő sem magán… bár ez nem látszik rajta… nem tudom, nem értem. A mondata végén szintén jogos állítások hangzottak el, amibe én ennyire még bele sem gondoltam. De itt is ki bukik valami ami nem tetszik… miért kellene állandóan harcolni és bizongatni… Számomra ilyesmikre nincs szükség…
- Nem tudom… szerintem csak jókor voltam jó helyen, és rámtalált. Eleinte még ennyire sem jöttünk ki mint most. Azt éreztem hogy azért marad velem csak hogy szekálhasson, meg azokat is akik közel állnak hozzám. Ritát és Hinarit… mindenkit… egyedül Jint nem tudta, mert Ő fel sem vette a pet beszólásait. És ez az állandó versengés, harciaskodás… nem értem mi szükség van erre, főként hogy nem is az életét védi… inkább csak unaloműzésként bánt másokat… És az hogy már unalmas vagyok neki… lehet. de én azt hittem hogy az kell neki hogy győztesnek érezhesse magát mellettem. – Gondolkodtam el..
- Hát igen… Danee… de amúgy most nem akarom bántani de Timidus sem tiszteli őt, és ezt a mondataiban zért kiérződik… - Feleltem, és nem védeni akartam a fiút csupán..
- Amúgy Danee bohóckodik meg minden, de ő érzékenyebb szerintem mint gondolnánk. Nem mondja és nem mutatja, de az hogy magára Timidust két dolgot is jelent, egy hogy nem nézi le annyira hogy még fel se vegye, a másik meg hogy érzékenyebb, sérülékenyebb mint azt gondolnánk. – Fejtettem ki, és magam is meglepődtem hogy tudok én gondolkodni. *-* Persze akadnak spontán dolgok amikor jól csinálok valamit, de akkor az egy hirtelen helyzetből adódik, lappangásban aligha tudtam még ilyesmi dolgokra késztetni az agyam hehee… majd felötlött bennem egy kérdés Shut érintően, amire talán nem is kapk majd választ..
- Te… nem is szereted az embereket? – Kérdeztem, kitört belőlem, mivel akkora bele éléssel tudott beszélni a petekről, és… volt pár elejtett szava hogy a petek mennyivel másabbak mint az emberek…

Eközben:

Kyubeiék lassacskán megérkeztek. A kis macskanyuszit zavarta a srákány állandó vigyora, nem tudott vele mit kezdeni, talán már meg is bánta hogy lettecskében indultak el sétálni. A kérdésére elég hosszú választ kapott. Igazán sablonos dolgokra számított, de végig hallgatva csendben haladt tovább, mint aki elengedte mindezt a füle mellet… talán el is szerette volna… nem akarta mindezt elhinni, tetszett neki amit hallott de az bizonyos túl szép hogy igaz legyen kategóriába tartozott nála. Talán inkább szeretett volna bele kötni mindabba a jellemzésbe amit Timidus adott neki…
- És… szerinted mindez igaz? Szerintem inkább szerepjátszatt és mindezt csupán megeteti veled… túl naív és hiszékeny vagy az emberekkel… - Felelte, hangja olyan volt mintha csupán egy könyvből olvasott volna… közönyös. Majd pár méterrel tovább meg is érkeztek.
- Ohh… egész szép kis hely. -Pillantott le a sziklaszirtről.  Úgy néz ki tetszik neki a látvány ámbár a szélére nem igazán merészkedett. A sárkány fél mondatára és cselekményére csak felhúzta a szemöldökét…
- Vadászni? – Kérdezett vissza, de addigra már a sárkány mancsa alatt is volt a kacsa…
- Nem igazán érdekel… és amúgy is… nyersen?oO... – Hát igen, Ő kyubei eléggé úri pet, nem szereti a nyers húsit és azon belül is válogat… Ai sülthusiait sem szereti igazán, nincsenek olyan finomak mint a bazársoron lévő eladónak, Talán ezért szomorítja meg minden nap szinte azt a szerencsétlen öregembert… hozzá képest még Ainak fejlődnie kell. Majd nem zavartatva magát elsétált egy borz kettőjük között, Kyub megérintette.
- Most elégedett vagy? - Kérdezte a sárkányt.

Borz

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1738
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Mezőség #3

Témanyitás by Shukaku on Pént. Jún. 13, 2014 11:47 am

A lány csak megvonta a vállát, és nem nagyon gondolkodott tovább ezen a témán. Ő kialakította a véleményét, és nem volt oka megváltoztatni.
-Ha az a célja, hogy engem megvédjen, akkor én örülök neki, hogy el akarja érni ezt a célt mindenáron. Ha pedig Kyubei nem az életéért vagy a te életedért csinálja, hanem csak unalomból, akkor ki kell találnod valamit azért, hogy ne unatkozzon. Ha szeret versenyezni, akkor versenyeztesd, és állítsd szembe olyan ellenfelekkel, akik nem sértődnek meg. Timidus is megtalálta magának Álomkelőt, és neki semmi baja nincs a modorával. Maciról pedig nem sokat tudok. Az indikátora alapján játékos, de… nem tudom, hogy ez miért fontos…
Kicsit elgondolkodott, de tényleg nem jutott eszébe. Nem nagyon tett különbséget az emberek között, sem az emberek és a petek között, de még az NPC-k között sem. Ha ők nem bántották őt, akkor ő sem bántotta őket, és udvarias volt velük. Ennyi bőven elég volt az együttéléshez.
-Timidusnak pedig semmi oka sincs tisztelni Daneet. A tiszteletet ki kell érdemelni. Mindketten udvariasak és kedvesek voltunk vele az első találkozáskor, nem is volt semmi baj. Másodszorra már úgy akadtunk rá, hogy egy lányt üldözött a Halloween partin… de még ott is bocsánatot tudott kérni, és utána még táncoltunk is. Harmadszorra viszont már… de azt már meséltem. Utána meg most is ez. Nem érdemli meg, hogy Timidus tisztelje, de még így is Timi szebben beszélt vele, mint ő Timidussal. Az pedig nem érdekel, hogy mennyire érzékeny. Ha annyira nagyon érzékeny lenne, akkor nem bántaná meg Timit, mert átérezné, hogy mit érez. Egy felnőtt nem lehet ennyire idióta, ha pedig igen, és még ilyen bunkó is, akkor én nem akarok vele beszélni.
Az emberek kérdésére elhúzta a száját, eltöprengett picit, majd megrázta a fejét.
-Ez így butaság. Nem lehet az embereket szeretni. Valaki kedvelhető, valaki meg nem. Persze érdekes módon a petek között még nem találkoztam olyannal, mint Danee. Gondolom erre céloztál.
Na igen. Megint kezdődik a szentbeszéd, amit megkapott Chantól is. Semmi kedve nem volt hozzá, és remélte, hogy elkerülheti. Ezalatt Timidus nyugodtan tartotta a mancsa alatt a kacsát, és hallgatta a macskanyuszi szavait, majd elnevette magát.
-Már hogyne lenne igaz? Szerinted az emberek képesek két éven keresztül szerepjátszani? Ne gondolj róluk ilyen sokat, nem olyan okosak ők. Nem azért mondtam azt amit mondtam, mert Shu ezt mondta volna. A cselekedetei és a viselkedése mutatja ezt.
Elhallgatott, majd hagyta hatni a szavakat.
-Ha pedig sütve vagy főzve szereted a húst, Shu jártassága maximumon van. Elvihetjük neki, és ő elkészíti neked pont olyanra, ahogy szeretnéd. Jó lesz így, vagy elengedjem?
A választól függően vagy felemelte a mellsőjét, és hagyta a kacsát menekülni, vagy karmának egyetlen vágásával pixeldarabokra szaggatta az állatot, ami így bekerült a lány eszköztárjába.
-Elégedettnek pedig nem nekem kell lenni. Ha vadászol akkor ne miattam csináld, hanem magad miatt. Gondolom vagy ennyire önálló.
Aldo példájából okulva úgy gondolta, hogy ez a döfés pont megfelelő helyre fog menni.

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5870
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mezőség #3

Témanyitás by RenAi on Vas. Jún. 15, 2014 9:33 pm

Feltűnt hogy Shu túl egyszerűnek véli a helyzetem… vagyis inkább nem tud minden részletet és úgy alkot véleményt, persze ilyenkor csak találgathat az ember, így ebben egy cseppet sem hibás. Megvonta a vállát, látszik egy igazi bevehetetlen bástya van körülötte. Bár nem áll szándékomban bevenni, jelenleg bőven elég ha csak a kapujában csücsülhetek és a várat körülvevő vízárok tiszta vizében áztathatom a lábamat. Hmm én egyszerű vagyok, ha nem érdekli hát engem sem, nem feszélyezem tovább ezzel a témábal. De azért Kyubei nem ilyen egyszerű eset, ő nincs állandóan velem, hogy foglalkozhassak vele, és ezt már említettem is neki ha jól emlékszem, de akkor elmagyarázom neki is a helyzetet.
- Kikérem magamnak én igenis foglalkozom Kyubei-el! De nem tarthatom magam mellett és késztethetem rá hogy velem legyen ha nem akar. Ő olyan hogy ha kedve van felbukkan és ha megunja vagy elérte azt amit akar lelép. Hiába kérdezem hogy hova, nem-igen mondja meg… Talán úgy érzi nincs közöm hozzá… nem gondol igazi gazdájának, ami valljuk be… jogos is. – Magyarázkodok ismét… Még több petről kezdett el beszélni, és felhozta Álomkelőt.
- Álomkelő ilyesztő!- Motyogtam magam elé, és igen, legutóbbi találkozásunkkor meg akart enni…>< Nah és ki miatt? >< Kyubei megríkatta és AK meg engem okolt. Hát noh, Kyubei külön áll tőlem nem vagyunk eggyek, nem is értettem miért én kaptam miatta. A kérdésem miszerint Maci most játékos vagy pet, elég negatív visszakérdést kapott…
-Különösebben nem lényeg… de gondolj bele… mások miként bánhatnak vele, hisz sokan nem fogadhatják be játékosnak míg a mobok sem… és én kedvelem, nem értem miért kérdeztél vissza ilyen negatívan… - Mondtam és fejtettem ki a véleményem. Majd Danee került porondra…
- Ehhh… - Nyögtem ki mikor a Haloween-es eventről, Daneeről és egy üldözött lányról kezdett beszélni….oO Ledöbbentem és nem tudtam hogy most elnevessem-e magam, vagy mi tévő legyek. Murisnak tartottam a szituációt… Danee mindenki orra alá borsot tör, akaratlan is. De az az este azért szép véget ért. Véleményem szerint. Nem tudtam eldönteni hogy elmondjam-e neki, de a végén mégiscsak úgy döntöttem hogy lebuktatom magam.
- Hehe, jó volt az a Garfild jelmez. – Mosolyodtam el, nem buta lány, biztos tudni fogja miről is beszélek. Amikor megkérdeztem tőle hogy miként gondol az emberekről, vagyis nyiltabban, hogy nem szereti-e őket, furcsa választ kaptam, ami számomra azt hiszem felért egy nem-el… és mikor ismét felhozta Danee-t akkor meglepődtem, hisz tényleg nem célzásnak szántam.
- Ehh? Nem, most Danee meg sem fordult a fejemben… hanem azért mert észrevettem hogy visszahúzódóbb vagy. Itt mindenki nyitott és akadnak kedves és kevésbé kedves emberek is ugyan… de amit te mondasz azt nem értem… én alapjáraton szeretem az embereket. Hisz nincs olyan ember akiben nincs valami lenyűgöző és szerethető, csak meg kell lelni őket. – Felytem ki a véleményem, ami miatt bizonyára ostobának fog vélni, de nem érdekelt, ez vagyok én, ha ez miatt ostobának tart talán megvan rá az oka, de a véleménye nem fog földhöz vágni, hisz én hiszek az embereken.

Eközben:

A kis pet felvonta a szemöldökét a visszakérdezésre.
- Te… ennyire lenézed az embereket? – Kérdezett vissza. Érdekesnek találta azt a Shuu lányt, de ennyi nem volt elég ahhoz hogy megváltoztassa a véleményét bármiről is… hisz az emberek nagyon hasonlóak… nem csak a kinézetükben, de a céljaikat tekintve is… Kyubei megalázva érezte magát a kérdésre hogy majd az Ő idomárja elkészíti neki a kaját úgy ahogy szereti, és amúgyis nem rég evett, és feneketlen pociját is megtelve érezte…*megkordul*
- Nem kell!- Kezdte magát feszélyezve érezni Timidussal, amúgy sem szeret messzire kerülni a biztonságosnak vélt zónától, már kicsit megbánta hogy bele ment, de mégsem mondhatta hogy nem… és Ai elé sem akart kitoppanni. Zavarta Timidus és a mondatai is… a legutolsó húzás az volt nála mikor az Ő önállóságát kezdte firktatni…mérges lett, bár tudta hogy mindezt nem vetítheti ki az arcára… Hisz ez már harc közöttük… Timidus sértegette őt… áradozik hogy neki mennyivel jobb idomárja van… nem is irígykedik, sértve érzi inkább magát, de minderről nem ad nyomot. Igaz ő kérdezett az idomárjáról, de most mégis… talán megbánta… Haragudott, maga sem értette igazán miért is, hisz semmi említésre méltó nem történt… Eleinte szimpatikus volt neki, de most kétszer is megbántotta… becsmérelte őt… Kyubei oda topogott a sárkányhoz, felemelte a fejét és mélyen bele nézett a szemébe… a mancsát felemelte majd rányomta a lábát a sárkány mancsára, és erősen lefelé nyomta azt, így a nyomástól is elpikszeleződött a kacsa…
- Ha meg akarod ölni, öld! De ne kínozd…. – Leginkább a sárkányt akarta volna bántani, bár azt egyenlőre nem tudta mindezt mivel tehette volna meg, így mérgét a kacsán töltötte ki… megindult visszafele, magára hagyva a srákányt és a társaságát…
- Most viszont menj vissza az idomárodhoz… már biztos hiányol… - majd leugrott a szirtről, macska ügyességével és a fülével kapaszkodva szikláról sziklára ugrált, majd eltűnt a sárkány szeme elől ha tudott… ideges lett és gondolkodni akart…

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1738
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Mezőség #3

Témanyitás by Shukaku on Hétf. Jún. 16, 2014 4:54 am

Igen… Shut valóban nehéz volt meggyőzni egyes kérdésekben, és bár ebből nem volt sok, de a petek jóságos mivolta pont ebbe a kérdéskőrbe tartozott. Ha egy pet nem viselkedett jól, vagy gonosz volt, az természetesen az idomár hibája, hiszen ő kapta feladatául, hogy nevelgesse a tojásból kikelő kis társát, és bár ahogy Timidusnak is, biztosan mindegyiknek volt egy alap jelleme, de akkor is az idomár hatalmas hatást gyakorol a petre… például esetükben az élkényésztétessel. Viszont az ezzel kapcsolatos kifakadást már egyáltalán nem értette, hiszen ő nem hibaként rótta fel azokat a dolgokat, amiket mondott, csak segíteni szeretett volna a tanácsokkal. Kissé megszeppenve válaszolt.
-De… én nem is mondtam semmi ilyesmit. Sokkal jobb, hogy ha engeded, ha menni szeretne… és a nem harci petek tényleg függetlenebbek. Én csak azt mondtam, hogy biztosan meg lehet találni vele is a közös pontot. Mindegyikükkel meglehet.
Remélte, hogy a lány megérti a szavait, és ennek előrelendítésére az Álomkelős mondatánál még kuncogott is egy picit.
-Álom nem ijesztő, csak macska. A macskák pedig… ők különlegesek. Mindegyikük másképpen különleges.
Azután következett Maci, és RenAi ezt is ügyesen félreértelmezte.
-Negatívan? Nem kérdeztem vissza negatívan. Csak… csak pont azon gondolkodtam, amit te is mondtál. Ha senkit nem érdekelne, hogy pet vagy játékos, akkor nem is lenne gond a befogadásával. Ezért nem értem, hogy ez miért fontos…
A Garfieldes kérdésre egy ideig csak értetlenül pislogott, majd elkerekedtek a szemei, és komoly arcot vágott.
-Akkor te voltál az? Na akkor már tudod, hogy miről beszélek. Danee minden lányra ugrik, és még ő van megsértődve, ha valaki vissza meri utasítani. Nagyképű alak.
Karba fonta kezeit a mellkasa előtt, de azért egy pár mondattal még kiegészítette, árnyalta a hatást.
-Én… tőlünk már sokszor kért bocsánatot. Nem először kötekedett velünk… de hiába mondja, újra és újra megcsinálja. Láttad te is az erdőben. És meg sem akarja ígérni, meg se akarja próbálni, hogy ne legyen bunkó. Ezt ő maga mondta. Ha pedig nem is próbálkozik, akkor én sem fogok próbálkozni. Főleg azok után, ahogyan Timidussal beszélt.
Itt egy kis szünetet tartott, majd remélte, hogy végre ugrik a téma, valamerre messzire Daneetól. Az emberek kérdésére csak elhúzta a száját. Teljesen más tapasztalatai voltak ebben a kérdéskörben.
-Hát… ha mindenkiben van, akkor valaki elég jól titkolja.
Ezalatt Timidus vigyora lassan őszinte mosollyá szelídült.
-Dehogy nézem le. Egyszerűen tapasztalat. Sok mindenben ügyesek, ügyesebbek még nálunk is, de ezek nagyrészt olyan dolgok, amikre semmi szükség nincsen. Egymást például jobban értik, de ha nem lennének ennyire logikátlanok, akkor nem lenne ilyen bonyolult megérteni őket.
A kis nem harci pet ereje természetesen meg sem közelítette Timidus képességeit, így a sárkány könnyed módon tartotta a megfelelő magasságban a mancsát ahhoz, hogy Kyubei ne tudjon ártani a kacsának. Ezután egyszerűen felengedte a mellsőjét, a madár pedig már futott is.
-Jobban hasonlítasz Shura, mint azt hiszed.
Többet nem mondott, de természetesen nem engedte, hogy Kyubei kiessen a látóköréből, és a repülésnek hála könnyedén követni tudta. Furcsa volt neki ez a pet. Megsértődött, pedig semmi oka nem volt rá. Nyugodtan vitorlázott mellette.
-Ha nem akarsz velem beszélni, akkor nem kell, de maradok. Az a lány aggódik érted. Nem csak én hiányzom.

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5870
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mezőség #3

Témanyitás by RenAi on Hétf. Jún. 23, 2014 11:43 am

Shu sok mindent magyarázott, olyan dolgokat is amiket nem igazán értettem. Vagyis hirtelen soknak bizonyultak, de azért igyekeztem. A kis petem nem tudom merre lehet és hogy mit csinálhat a lány biztosított róla hogy Timidus mellette van és hogy nem kell féljek… bár lehet inkább Timidust kéne féltenem… nem ismerem annyira a srákányt hogy tudjam mi az amire „ugrana” és Kyubei elég szemtelen szokott lenni, sokszor még a petekkel is…
- Öümm értem, ne haragudj, akkor félre értettelek… Kyubei is egy macska… talán ezért ijesztő ő is… - a sok számomra érthetetlen dolgaival…
- És én igyekszem Kyubeit megérteni, és megfejteni… de nem tudom… fura… nem gonosz és nem rossz ezt tudom, de mégis mindig kötözködik még azokkal is akik hozzá sem szólnak szinte… - Bár sejtem erre a válaszát a lánynak és akkor csupán önmagát ismételné és folytatom is tovább más témában. Kiderült hogy ismeri Macit, legalábbis valamennyire. És ebben is történt némi félreértés a részemről, elég negatívnak tűn a lány, de elmagyarázta hogy osztja a véleményem.
- Ümm. Én is így gondolom... – Majd ezen a témán is túllépve ismét szóba került Danee, a lány arca elkomolyodott mikor kiderült hogy én voltam az akit fel akart szedni Danee, bár én valahol mókásnak tartottam, hogy ezek szerint Shuval már találkoztam épp csak nem tudtam hogy Ő az. Vicces volt az az event, és szép volt a zárószó. Élveztem, bár voltak benne bakik és aggályok, de élveztem.
- Igen, tudom. Velem is ezt csinálta, pedig én türelmes voltam vele… azt hiszem…>.> - Vagyis lehet hogy nem, de hozzá dupla türelem kell.
- Amúgy én nem értem… hisz neki sem jó ez az egész… mégis mindig ugyanazt és ugyanúgy csinálja… pedig világosan a tudtára hoztuk, hogy nem épp jó módszereket alkalmaz… valahol sajnálom, vagy szánom… vagy nem is tudom. Segíteni szeretnék neki… de tudom hogy felesleges lenne… vagyis nem. Nem mondhatok le ilyen könnyen senkiről sem!... – Kezdtem el a mondatom, bár a végét inkább csak magamnak szántam. Majd az emberi jóság és tulajdonságokról kezdtünk el beszélni, vagyis csak én… Shu komoly válaszát tudtam ugyan értelmezni… de elfogadni nem akartam…
- Így van… de én hiszem, hinni akarok hogy van bennük jó, és tudom hogy mindenkiben van… csak akadnak akiket már olyan sokszor bántottak hogy elvadultak, és akadnak akik azt hiszik magukról hogy ők a világ közepe az és övék a világ… szerintem… ez is csak egyfajta védekezés lehet náluk… Sok olyan ember van aki nem tudja igazán kimutatni az igazi érzelmeit, és sokak akik nem is merik, és sokak akik már meg sem próbálják… -Furcsa filozofálni, hisz én nem vagyok ebben annyira jártas, csupán a környezetemből próbálok tapasztalatot és példákat meríteni…
- Sokszor van hogy az emberek nem tudják miként bánjanak a többi emberrel, bizalmatlanok és félnek tőlük… ami valószínű a régebbi tapasztalatai végett lehet… vagy nem tudom… - Érzem hogy kezdünk kicsit olyan területre tévedni, amit nem tudom hogy mennyire is ismerek. Hisz én mindenkivel kedves vagyok, azokkal is akik már megbántottak, de mindez csakis az végett van… mert hiszek bennük… azt hiszem…

Kyubeit a macskanyuszit kissé zavarni kezdte Timi társasága… először hagyta hogy csatlakozzon, majd furcsákat kezdett el mondani neki, sértegette őt… nem fejtette ki a véleményét, más szándékai voltak… Mesélt neki Shuról az idomárjáról… kíváncsi lett rá, ugyanakkor látatlanban is megharagudott a lányra… hisz Timi azt magyarázta neki hogy ő rossz idomárt választott, hogy Shu ügyesebb Ainál, finomabb kajákat csinál… érdekesnek tartotta mindezt, így a sziklaszírtről lehuppanva, kovecskékről-kövecskékre ugrálva indult meg az egyik irányba. A mondatott hogy jobban hasonlít Shura mint gondolná fel sem vette, vagyis inkább nem reagált rá… Szaporázta a lépteit útközben, egyre gyorsabban haladt, de a sárkány csakugyan követte. A szírtet megkerülve indult meg visszafelé, útközben meg kellet kerülnie egy patakot, így ha kitérő is, de jobbra vette az irányt és olyan helyet keresett ahol át tud valahogy menni. Átúszni biztos nem fogja… hidat keresett, de hiába, pár kiálló sziklánál, vagyis inkább köveknél metorpant, és pár pillanat gondolkodás után rá is vetette magát az egyikre, majd a következpőre és a következőre… farkával tartotta az egyensúját, még akkoris mikor az egyik nedves kövön megcsusszant picit a lába. Nem esett pánikba, de megrázta mancsát hogy megszabaduljon a nedvesség érzésétől és folytatta az útját. Már csak két kövecske volt hátra amit akadálytalanul vett. Kecses léptekkel haladt tovább és néha-néha az eget kémlelte hogy követi-e még az, az idegesítő madár… hallotta a hangokat, így tudta hogy hamarosan célba ér, ami jól is jön mivel kezd kicsit kifáradni. A lányok hangjai egyre élesebbek és tisztábbak lettek, és valami tök felesleges dolgokról beszéltek… nem is értette, nem is érdekelte… előtoppant tehát Kyubei a lányok elé. Nem köszönt, csupán egy mondatot szólt de azt is határozottan…
- Harcoljatok egymással! – Mondta a kis pet, miközben én eléggé lemerevedtem, mondhatni lesokkoltam.. nem értettem miért akarja vagy hogy mégis hogy jött mindez neki.
- Nem fogunk. És illene köszönni. – Válaszolom neki határozottan, majd rászólok hogy illene köszönni.
- Ha már illemről beszélünk, akkor neked meg bemutatni. – Vágott vissza, szinte rögtön, nem is maradt időm lereagálni.
- Már be lettél. – Felelem, de rájöttem hogy nem biztos hogy jót tettem ezzel, de felidegesített plusz gondolkodás nélkül feleltem neki mindezt…><
- Kyub ő itt Shu. – Mutatok a lányra, majd hogy teljes legyen kifogásolhatóság nélkül.
- Shu ő itt Kyubei. – Mutatom Kyubeit a lánynak. Majd felsóhajtok…
- Tudom… egy Zaklató és egy Bogyófej… - Feleli szarkazmussal… bár nem vágom miért is… majd a második hogy miért leesett, és rosszallóan néztem a petemre, majd Timidusra… ő lenne a zaklató? Nem tudom mi folyhatott kettőjük között, és talán jobb is.
- Harcoljatok… teljes életre… - Nem adja fel, nem értem hogy miért akar harcoltatni… nem értem hogy mi is ezzel a célja…
- Nem fogunk! – Feleltem…

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1738
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Mezőség #3

Témanyitás by Shukaku on Hétf. Jún. 23, 2014 12:22 pm

A lány felvonta a szemöldökét, és kezdte egyre inkább nem érteni a dolgokat. Egyszer ijesztőnek nevezi Kyubeit, de nem gonosznak, meg úgy tűnik, mintha félne vagy tartana tőle. Furcsa volt ez a páros, és nagyon látszott rajtuk, hogy nem képesek kijönni egymással. Persze ez nyilvánvalóan RenAi hibája volt. Persze ő elvárta a pettől, ennek a világnak a lakójától, hogy kedves legyen a betolakodókkal, hogy értse a számára bizonyára idegen emberi érzéseket, meg tekintettel legyen rá, de amikor Daneeról volt szó, aki ember volt, emberek között nőtt fel, jobban kellett volna ehhez értenie, akkor neki simán elnézte, hogy egy bunkó paraszt, és szajkózta, hogy nem mondhat le róla. Tipikus és undorító viselkedés volt, az az állandó emberi önzés és fennhéjazás, amit a lány olyan jól ismert. Várjuk el a petektől, hogy idomuljanak, de az ember magasztos egyéniségét nem szabad megtörni, mert akkor mi lesz a szegény kicsi lelkecskéjével. Kezdte egyre inkább érteni, hogy Kyubei miért úgy viselkedik ahogyan, és egyet is értett vele.
-Nem érdekel, hogy bizalmatlan, fél, vagy akármit csinál! Ha egy pettől elvárod, hogy értsen minket, akkor Daneetól sokszor annyira elvárható lenne! Ő tudja, hogy hogyan kell megsérteni a másikat! Tudja, hogy nem nyúlhatna hozzám, mert egy undorító perverz dolog amit csinált, és csak röhögött rajta, meg viccesnek nevezte! Ha én tudok viselkedni, akkor neki is tudnia kellene!
Dühös volt. Nagyon dühös. Elfordult, és ekkor látta meg a közeledő peteket, akik legalább egy picit megnyugtatták. Timidus nyugodtan követte a levegőben makacsul a macskanyuszit, és egy szót sem szólt. A gyorsaságának hála, hiszen neki voltak pontjai, még arra is jutott ideje, hogy megérintse az útjukba kerülő vörös bundást, és még úgy se maradjon le. Persze ahogy megérkeztek, és ahogyan RenAi máris azzal kezdte, hogy rendreutasította, ellentmondott neki, parancsolgatott… nos teljesen érthetővé vállt a pet hozzáállása a lányhoz, és az is, hogy RenAi miért védi ennyire Daneet, miért tetszett neki is, amikor szegény Vezért megkínozva öltöztették mindenféle hacukába… az emberek nem változnak. Bennük mindig ott lesz ez az istenkomplexus. A petek azonban másmilyenek. Őket lehet szeretni. Shu meghajolt a pet felé, majd, hogy még kisebbnek tűnjön, még le is guggolt Kyubei elé, és szelíd hangon szólalt meg.
-Szia Kyubei! RenAi már sokat mesélt rólad, örülök, hogy megismerhetlek. És igen, igazad van, tényleg illetlenség volt nem bemutatni téged, ráadásul ugye az érkezőt illik előbb bemutatni, szóval teljesen megértem, hogy haragszol. RenAi nem az idomárod, nem parancsolhat neked, viszont te sem parancsolhatsz nekünk… de én nem mondom azt, hogy nem fogunk harcolni, csak előtte szeretném tudni, hogy miért szeretnéd, hogy harcoljunk. Érdekelne a véleményed.
Végig mosolygott, barátságos volt és legfőképpen őszinte.

[róka]

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5870
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mezőség #3

Témanyitás by RenAi on Csüt. Jún. 26, 2014 8:29 am

Nem értettem Shut valamiért megváltozott főleg mikor megjelent Kyubei is, hisz eddig egész jól elbeszélgettünk most meg szinte leszidott. Értetlen álltam a dolgok előtt és nem tudtam hogy mit mondjak, hisz valószínű… félre érthetett valamit. Vagyis szeretném ha ez lenne a helyzet… De mire megmukkanhatnék máris Kyubeihez fordult.
- Heeeh? – Döbbenek le ismét a lány szavain. Nem értettem hisz nekem volt igazam. Ha ő jön, neki illik köszönni, és ezt már elmagyaráztam neki párszor, Shu meg pont az ellenkezőjét állítja, mondhatni adja alá a lovat ahogy elnéztem. Nem értettem és szinte felocsúdni sem tudtam a döbbenettől. Hirtelen pálfordulásként ért az egész… hisz így a macskanyuszi sosem fogja megtanulni azt az alapot hogy köszönjön, mire mondhatnék valamit Kyubei megszólal. A mimikáján és a gesztusain látszott hogy őt is váratlanul érték Shu szavai és gesztusai, de hamar bele szokott a jóba. Mikor először oda ment hozzá egy lépést hátrált, de Shu leereszkedett hozzá, ő magasztosságához, ami kissé meglepte, de ifejezetten tetszett neki. Amint felfogta, kihúzta magát és megszólalt.
- Na ezt már szeretem… Még szép hogy nem neki van igaza…- Szakította félbe a lány szavát. Majd mikor az befejezte a mondatát folytatta a sajátját.
- Csupán azért hogy kiderüljön mejikőtök a jobb. – Felelte nemes egyszerűséggel, fenekét letette a földre de farkát még mindig idegesen limbálta jobb-ra ballra bár nem látszott rajta hogy feszült lenne. Végre én is szóhoz jutottam, hiába köpni nyelni nem tudtam hirtelen.
- Na várjunk csak! Ha te mész valahova és valami ismerősöddel van valaki, akkor illik annak is köszönni. – Feleltem.
- Szeretném ha illemet és tiszteletet tanulna, hisz mindezt őt is megkapja. – Felelem kissé ingerült lettem, hisz Kyubeit velem szembe állította.
- És… én nem szeretnék harcolni veled! – Feleltem, és zártam le a dolgokat. Majd nagyot sóhajtottam…
- Bocsánat… de mindez hirtelen ért… és nem érzem úgy hogy ne lenne igazam… Kyubeiel amúgy sem jó a kapcsolatom, és te még csak tüzet öntesz rá… - Magyarázkodom. Hisz a lány is tudja jól, szeretem a petem, de most mégis olyan mintha közénk akarna állni. Mintha ellenem nevelné… ami rosszul esett… főleg hogy kijelentette hogy nem vagyok az idomárja… ami tény, tudom is. De… mégis rosszul esett ezt más szájából hallani, hisz már egy jó ideje mellettem van Kyubei… most mégis… hisz én csak jót akarok neki, Shu meg mégis azt mondja hogy rossz vagyok… a hangsúja hamar megválltozott amit szintén nem tudtam hova tenni.
- Most mégis miért haragudtál meg rám Shu? – Kérdzem, mivel értetlenül állod a dolgok előtt. Talán tényleg nem kellett volna Daneet felhozni, ráadásul volt egy mondata amit szintén nem tudtam hova tenni a fiúval kapcsolatban, hisz azt még belőle sem nézném ki… Persze okkal haragszik a lány rá, én is neheztelek rá, de akkor sem hiszem… nem tudom elhinni…
- Amúgy amit Danee-val kapcsolatban mondtál, nem egészen értettem a végét… hisz.. nem tudom… - Kezdtem kissé bele zavarodni a saját mondandómba… Kyubei szeme meg ide-oda járt kettőnk között, látszólag tetszett neki a helyzet.

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1738
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Mezőség #3

Témanyitás by Shukaku on Csüt. Jún. 26, 2014 9:18 am

Shu elmosolyodik a pet szavaira, de inkább előtte a lányhoz fordul, és hozzá intéz beszédet.
-Igen. Akkor illik, nekem köszönni, egy másik embernek. Ez az emberek között illik. Miért akarod ráerőltetni az emberi szokásokat szegény Kyubeire? Örülj neki inkább, hogy nem vette fel az emberek ostoba szokásait. Ő nem ember, hanem egy pet. Miért akarod ráerőszakolni ezeket? Persze, hogy nem érzi jól magát és ellenkezik. Én is ezt tenném. Timidus is ezt tenné.
Kicsit elhallgatott, és vett pár mély lélegzetet.
-És… illemet és tiszteletet? Ő is megkapja?
Itt egy picit elmosolyodott. Hangját továbbra sem emelte fel, nem volt dühös.
-Azt mondtad, hogy Kyubei macskanyuszi, ugye? Te mit sajátítottál el a macskák vagy a nyuszik illemszokásaiból? Tudod, hogy hogyan kell viselkedni velük? Hogyan kell tiszteletet mutatni egy macska iránt? Vagy… bármit mutatni egyáltalán? Szerintem nem. Ti mind azt hiszitek, hogy majd a petek hozzátok fognak alkalmazkodni, mert ti vagytok az emberek. Még Hisame is megmondta, hogy ez az ő világuk, pedig Hisame tényleg nem egy nagyképű valaki. Mi vagyunk itt a vendégek, a betolakodók, nekünk kell alkalmazkodni hozzájuk. Ha azt akarod, hogy valaki tiszteljen, akkor mutass te is egy kis tiszteletet vele szemben. Amióta Kyubei itt van, te csak parancsolgatsz neki, meg ellentmondasz. Meg se kérdezted, hogy miért szeretné, hogy harcoljunk, csak már rögtön rávágtad, hogy nem. Nem is érdekel, hogy ő mit miért akar. Ne csodálkozz, ha ilyen hozzáállással nem jó vele a kapcsolatod. Na ezért haragudtam meg rád. Szegény Kyubeit hibáztatod, amikor úgy látom, hogy inkább a te hibád, hogy nem jössz ki jól vele.  
Ezután meg se várva a lány válaszát, újra a pet felé fordul.
-Persze te is lehetnél egy picit kedvesebb. Tényleg próbálkozik, de meg kell értened, hogy mi nem vagyunk idevalósik. Rengeteget kell tanulnunk, nektek pedig türelmeseknek kell lennetek. Nekem egy évem volt, amit csak Timidussal töltöttem el, és még így sem tudok rengeteg mindent. Például nem értek a harcokhoz. Ahhoz Timidus ért.
És ezzel már át is adta a szót a sárkánynak, aki belibbent a pet mellé, és a szemébe nézett.
-Arra vagy kíváncsi, hogy melyikőjük a jobb? Ezt valóban párbajjal a legkönnyebb kideríteni, viszont egész életes küzdelemmel sohasem fogod megtudni. Az emberek nem szeretnek ölni, és gyávák bevinni az utolsó ütést, ha azzal bepirosodik az indikátoruk. Ha meg csak a védőfalas egész életesre gondoltál, akkor meg van a győztes. RenAi nem akar vagy nem mer harcolni, tehát mi győztünk. Persze harcban izgalmasabb lett volna, de a kérdésedre így is megkaptad a választ.
Amíg Timidus Kyubeivel beszélt, Shu közelebb húzódott a másik lányhoz, és halkan, suttogva szólalt meg.
-Add meg neki amit akar, és akkor talán ő is megadja neked, amit te szeretnél. Kölcsönös tisztelet. Amit pedig Daneeról mondtam, azt csak egyféleképpen lehet érteni.

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5870
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mezőség #3

Témanyitás by RenAi on Csüt. Jún. 26, 2014 12:01 pm

Köpni nyelni sem tudok… legszívesebben itt hagynám a lányt, ahogy beszél velem… könnyebb lenne megsértődni és ittagyni. Igen ezt szeretném tenni. Nem értem mi ütött bele, és hogy honnan jön neki mindez amikor eddig egész jól elbeszélgettünk… nem akarok vele rosszban lenni, Danee után nem akarok vele is rossz kapcsolatot, egyszerűen nem értem mégis mi hirtelen ez nála… és mégcsak rákérdezni sem tudok, mivel folyamatosan magyaráz… felidegesített. De nem hagyhatom hogy egy gyerek így elbánjon velem… Kezdem azt érezni hogy nem értem az itteni embereket, és már lassan semmit… hisz ahogy nézem ők mind harcolni és szenvedni akarnak, szembe szállni másokkal… és a maguk igazát bizonyítani minden áron… én pedig csak jólérezni magam… függetlenül attól hogy pet vagy ember a társam… én nem teszek különbséget köztük, Shu viszont azt állítja igen… Hisz a peteket egyenrangúként kezelem az emberekkel, míg a petek gyakran nem minket… álltalában flegmák… és csupán az idomárjaikkal közvetlenek, persze a másodikat megértem… de akkoris…
- Izé…majd beszélünk ha lenyugodtál… - Azzal vissza ültem a kőre, ahova eddig is… igaz én is ideges voltam, de biztos voltam benne hogy Shu túlreagálja a dolgokat, így majd ha lenyugodott akkor beszélek vele, addig had tombolja ki csak magát. Lehet pont erre van épp szüksége Danee után, ha kell hát leszek villámelhárító. Nagysóhaj. Nem húzódtam el a lánytól, nem figyeltem a szememmel, ugyanakkor a tekintetem a kis bagázs felé fordítottam.
Hallottam a mondatokat, és sokuk rosszul is esett, de nem reagáltam… csupán vártam… azt hogy mire nem tudom… talán hogy végleg elegem legyen… vagy hogy kiderüljön ez is csak egy félreértés…

Kyubei figyelt a lányra majd válaszolt is.
- Nem érdekes mennyire próbálkozik… nézz csak rá… nem nevezném annak… És még szép hogy a peted ért a harchoz… azért lettél idomár nem?... Hogy a peted megvédhessen… - Felelte hideg, kimért hangon… talán nem tudta hová tenni Shut, tény hogy nem bízott benne hiába mézesmázas kedvesség, Kyubei ennél óvatosabb volt… Majd a neki beszélő Timi felé fordította a fejét…
- Hülyeségeket beszélsz… az emberek egy dolgot szeretnek csak igazán… harcolni és a maguk igazát bizngatni… és sokan ölni is… azt hogy gyávák bevinni az utolsó ütést… nem mondanám… az nem gyávaság, szimplán ostobaság… gyakran kezdenek el valamit és balgák befejezni… bár lehet a társadalmi kirekesztettség végett… de attól függetlenül elég sok piros mászkál bármerre, szóval ezt cáfolnám… az viszont tény hogy Ai képtelen embert ölni… de ha szükség hozná talán kiküszöbölné ezt a csorbát… - Majd Timi uolsó szavain elgondolkozott és ingerültebb lett… nem akarja elfogadni hogy ők győzzenek…
- Gyávaság? Az. Meg sem próbál lemondani az elveiről, inkább marad egy örök vesztes… - Pillantott felém kihívóan, de mit sem törődtem vele, hisz mindez cinkelés… ellenem… Majd Shu lép oda hozzám…
- Nem arról van szó hogy nem harcolok szívesen… de..csak.. rosszul érezném magam tőle…- Kusza egy mondat és talán értetlen is…
- Azért mert még csak egy bogyófej vagy… - Feleli Kyub… érhetővé téve a mondatom… legalábbis számára… Szúrós pillantást vetettem a petre, aki meg sem rezzent, hisz tudta hogy nem fog tetszeni nekem mindez… mégis…

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1738
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Mezőség #3

Témanyitás by Shukaku on Csüt. Jún. 26, 2014 12:32 pm

Shu pár pillanatra lehunyta a szemét, majd helyet foglalt a másik lány mellett. Halk hangon szólalt meg, amiképpen eddig is.
-Ne haragudj. Én… nem gondolom, hogy rosszat tennél Kyubeivel. Elhiszem, hogy segíteni akarsz neki, de nem kezelheted a peteket emberként. Mások az igényeik. Máshogyan működnek. Egy gyereket is máshogyan kezelsz, mint egy felnőttet.
Nézett sokatmondóan a lányra, és nagyon remélte, hogy RenAi értette a célzást.
-És... rosszul gondolod. Azzal nem kezeled egyenrangúnak, mert emberszámba veszed. Azzal azt mondod, hogy felemeled őket magadhoz. Miért nem veszed akkor az embereket petszámba? Az már nem lenne olyan jó, ugye?
Kicsit kuncogott, majd folytatta.
Ne akard a peteket az emberek igényeihez igazítani. Nem az a dolgunk, hogy háziállatokat meg szolgákat csináljunk belőlük. Ők a társaink. Egyenrangú felek. Nincs jogod ahhoz, hogy olyanra kényszerítsd, amit ő nem szeretne. Sok idomár csak kihasználja a peteket. Úgy, ahogy te is hiszed, Kyubei.

Fordult ezúttal a macskanyuszi felé, de a lánynak is intézte a szavait.
-Timidus nem a petem, hanem a barátom. És nem, nem azért lettem idomár. Azért lettem idomár, mert így mindig lehet mellettem egy társ. Egy barát. A többiek mind egyedül vannak, mi sohasem.
-Yap! Ez az idióta az elején még saját maga akart harcolni, hogy engem megvédjen. Szerencsére sikerült meggyőznöm arról, hogy hogyan működnek a dolgok.

A sárkány elvigyorodott, és ráöltötte a nyelvét az idomárra, majd folytatta a beszédet.
-Ostobaság és gyávaság. Mindkettő jellemző rájuk. Az, hogy melyiket mikor mi irányítja, nem tudhatjuk. Vannak vörösök, akik valóban szeretnek harcolni, de nem jellemző. Azért harcolnak, mert beképzeltek maguknak egy álomvilágot, és azt hiszik, hogy ha elérik a századik szintet, akkor majd eljuthatnak oda. Ha ez nem lenne, akkor nagyon kevesen harcolnának közülük. Kell nekik valami motiváció, mert maguktól nem teszik. Az elveidről pedig te sem próbálsz meg lemondani. Pedig ha sikerülne megegyeznetek, akkor mindketten jobban jártok.

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5870
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mezőség #3

Témanyitás by RenAi on Szomb. Jún. 28, 2014 3:23 pm

Megsértettek… Shu főként, nem értettem ezt a fajta hirtelen változást nála… és a szavai is erősen negatívan hatottak, és hasítottak belém… Azt hittem otthagyom a lányt abban a pillanatban, pedig ezt kevesen érik el nálam… de ez a lány más volt… volt valami benne, nem tudom mi, bosszantott ugyanakkor érdekesnek is találtam. Sértő volt, ugyanakkor volt igazság alapja amit el kellett ismernem, de az elveimmel mégiscsak ellenkezett. Kényelmetlenül éreztem magam köztük, olyan volt mintha mindhárman ellenem lennének… mégis inkább úgy voltam vele hogy Shu dühöngje ki csak magát… Talán erre volt szüksége a Denee utánni konfliktus után… Nem tudtam mit hidjek, gondoljak… érezzek… mondjuk az utolsót soha nem is befolyásoltam magamban, azt csak elfogadtam… hisz nem volt más csak válasz az engem ért és magam álltal kreált dolgokra… nem rossz dolog. Míg mások parancsolgatnak az érzéseiknek, én hagyom őket, hisz ugyan egyre inkább felnőttek vagyunk, bennük sem szerettem kicsinek sem hogy nem azt válalták fel amik… játszadoztak és csaltak… ugyanakkor csodálták ha a környezetük nem érti meg őket… Duzzogtam kicsit ez tény… hisz sértések garmada ért engem, ki kellett vola törnöm talán? Ha elszaladok, az csupán gyávaság… mindigis így gondoltam… lehuppantam a kődarabra amire nem rég, éreztem hogy még szinte meleg volt a helyem… Shu lehunyta a szemét, majd hangnemét is megváltoztatva szólt ismét hozzám… Figyeltem rá, és a srácokra is… Nem tudtam mit gondoljak Shuról… gyerek de mégsem… zavart… talán ez zavart a legiknább, nem szerettem az iylet… A viselkedése, és a dolgok kezelése is felnőttesebb volt mint az enyém… igen felnőttesebb… ezt sem szerettem… Végig hallgattam a mondandóját, majd mindent észben tartva próbáltam válaszolni neki…
- Egyáltalán nem hargszom… - Kezdtem el…
- És egyet is értek a mondandóddal, ugyanakkor valamelyet ferdének is vélem…
És Shu… viselkedhetsz és gondolkodhatsz úgy mint egy felnőt, de annak örülj hogy még gyerek vagy… a korod és a tested mindezt elárulja… lesz még időd felnőnni, ne akarj túl hamar megöregedni… -
Felelem, bár félek hogy ezen meg fog sértődni, hisz nyíltan jelentettem ki azt amit ő nem szeret.
- Gyereknek lenni nem rossz, és csupán egyszer lehetsz az. Éld meg! – Igen, sosem szerettem ha egy gyerek koravén… és a felnőttekben sem szeretem az ilyet… hisz… okkal lettek ilyenek…ez tény… de mégis én szerettem gyerek lenni, és most is az vagyok, hiába vagyok jóval idősebb mint a lány… Az hogy felemelem magamhoz Kyubeit az tény és való… sosem gondoltam úgy az itteni petekre mint háziállatokra… úgy gondoltam rájuk mint személyiséggel, vágyakkal és elhatározásokkal megáldott teremtémnyekre. Ezentúl olyanok mint mi, tehát emberek. Ez valahogy alapból jött nekem. És nem én csináltam őket ilyenekké, az alkotók akik Aincardot is megteremtették, ők voltak. Ők adtak nekik érzelmeket és tudatott, ami szerintem nagyszerű…Majd a mikor azt ecsetelte hogy ők barátok, elmosolyodtam. Hisz ezt már tudtam az elejétől fogva, főleg hogy ezt már egyszer elmagyarázta, majd amit utána mondot, okot adott egy következtetésre…
- Ne gondold hogy mi egyedül vagyunk… - Igen, azt hiszem a pet nélküli játékosoknak kell csak igazán barátokat szerezniük hisz az idomárok könnyen megmaradhatnak csak maguknak… mi ha nem akarunk magányosak lenni, akkor bizony barátokat, társakat kell szereznünk…
- És én sem éreztem magam Kyubei előtt sem magányosnak… én szeretem az embereket… annak ellenére hogy sokan vannak akik rosszak és bántanak másokat… te ne nem vagy elnéző velük szemben, míg a petekkel igen… az emerek egymást teszik olyanná amilyenek, mint ahogy a peteket is… de ugyanígy a petek is hatással vannak másokra, mindenki hatással van mindenkire, ezért olyan nagyszerű ez a világ nem? – Kérdezem, miközben elmosolyodtam. Igen szeretem ezt a világot és az embereket is úgy ahogy van… a maga szeszélyeivel és a maga állandó változásaival…
Mikor Timi mesélte a dolgokat, megmosolyogtatott. Aranyosnak gondoltam, bár akkor nem igen lehetett az. De mindezt Kyubei sem hagyta szó nélkül…
- Ohh… ez olyan megható, brüh bürh bürh… Hadjatok békén az ilyen csöpögős dolgaitokkal… Nem vagyok rá kíváncsi…- Majd sarkon fordult és ott hagyott minket… Sosem értettem az ilyen megnyilvánulásait Kyubeiban… de mindig is zavartak…
- Például az ilyenekről beszéltem… - Biccentettem Kyubei felé… nem mentem utána, pedig szívem szerint azt tettem volna… bár ilyenkor mindig sikerül megpattannia hogy ne tudjam megtalálni…Most viszont hagytam hadd menjen, mint ahogy Shu is mondta ő tudja mire van szüksége… bár mi emberek is úgy gondoljuk hogy tudjuk mire van szükségük az embereknek… és sokszor tévesen… de mindegy…

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1738
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Mezőség #3

Témanyitás by Shukaku on Vas. Jún. 29, 2014 7:52 am

-Ferdének? De hát miért? Szerintem teljesen egyértelmű…
A lány picit megszeppenve kezdi el piszkálni a ruháját. Már megint találkozott valakivel, aki képtelen őt megérteni, pedig az látszik Ai-n, hogy tényleg barátkozni akar vele, és még ennek ellenére sem tudja elfogadni úgy, amilyen. Igen! Ez az! Ez nem tetszik neki a lányban. Mindenkit meg akar nevelni és változtatni. Kyiubait is, és most őt is. Meg akarja szabni nekik, hogy milyenek legyenek és hogyan viselkedjenek. Ez pedig nagyon nem szép dolog. Shu még Daneet sem akarja megváltoztatni, csak segíteni akart, hiszen úgy tűnt, hogy a fiúnak sem jó az, hogy így elmar maga mellől mindenkit. De amikor rájött, hogy Danee nem akar változni, az pedig ugye jól látható, hogy Kyub sem akar, akkor felhagyott ezzel. Az emberek nyugodtan lehetnek perverz vadállatok, ha nekik az jó, csak akkor ő nem megy a közelükbe, és figyelmeztetni fogja a veszélyre a társait is.
A gyerekes monológra viszont először csak elmosolyodik, majd őszinte, gyermeki kacajt hallatva takarja el a száját is, és még mindig kuncog, amikor belekezd a magyarázatba.
-Butaság! Ha komoly témáról van szó, akkor komolyan beszélgetek, mert azt úgy kell. Ettől még nem leszek felnőtt. A korom és a testem pedig azt árulja el, hogy mikor léptem be ebbe a világba.
Kiölti a nyelvét a lányra, és végre teljesen felszabadul. Mindenki mindig azt súlykolta belé, hogy gyerekesen gondolkodik, meg nem ért a dolgokhoz, mert még gyerek etc, etc. Ezért is próbál minél felnőttesebben viselkedni. Most viszont megkapja, hogy felnőttes… na szép. Eddig pont az volt a bajuk, hogy nem az. Nehéz az emberek kedvében járni.
-Az pedig még nagyobb butaság, hogy nekem lenne időm. Senki nem tudja, hogy mennyi időm van. Ha szerencsém van, akkor mindig itt maradhatok, és akkor nem kell aggódnod, mert sohasem kell felnőnöm, és örökre ilyen maradhatok.
Kicsit elmerengett az ötleten, majd komolyabb arcot vágva bólintott.
-De igen, hiszem. Az emberek a céhekben sem csak azért vannak, mert segítik egymást, hanem azért, mert együtt akarnak lenni, mert különben magányosak. Amikor Peter rám talált az erdőben egy év után, akkor ő is azt mondta, hogy nem lehetek ott egyedül, pedig sohasem voltam egyedül. Nagyon jól elvoltam Timidussal, és ha Peter azt hitte, hogy egyedül vagyok, meg mások is amikor odajönnek, akkor azt kérdezik, hogy mit csinálok én ott egyedül, tehát akkor biztos azért kérdezik, mert ők azt hiszik, hogy egyedül vagyok, mert ők úgy érzik, hogy ha ők lennének ott egyedül, akkor ők magányosak lennének…
A végére már picit ő is belekavarodott, de remélte, hogy a másik érti amit mondani akart.
-Az emberek már bizonyították, hogy több közöttük a gonosz, mint a nem gonosz. Itt ugyan ez is megváltozott, mert úgy tűnik, hogy ez a világ ilyen hatással van az emberekre, de a petek egyszerűen szerethetőbbek. De én nem vagyok elnéző velük szemben. Nézd meg Kyubeit. Mikor akart ő engem bántani? Soha. Most sem. Mindössze annyit kért, hogy harcoljunk. Ezt Timidus is szokta kérni. Emiatt én nem fogok egyikükre sem haragudni. Ha mindenki hatással lenne mindenkire, az jó lenne, de te, meg a többi ember csak Kyubeit akarja megváltoztatni, hogy ő idomuljon hozzátok. Ha ti is idomulnátok hozzá, akkor lenne igazad. Addig nincs, addig csak önzőzöl.
A macskanyuszi szavaira újra csak elmosolyodik. Timidus sem érti mindig az érzelmi dolgokat, látszik, hogy Kyubeit sem foglalkoztatja túlságosan. Mielőtt még elszaladna, intéz hozzá pár kedves szót.
-Tévedsz Kyub. Igenis érdekel, különben nem reagálnál rá.
-És ha most elmész, akkor nem fogod látni ahogyan harcolunk. Ilyen gyorsan feladod a terveidet?

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5870
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mezőség #3

Témanyitás by RenAi on Csüt. Júl. 03, 2014 2:57 am

- Ühhhm, hogy is fogalmazzam meg… Azt hogy ferdék úgy értem, hogy a petek is emberek alkotta inteligens, érzelmes lények… miként sok npc-is az. Tényleg éreznek! Ezt az egyik küldetésem alatt tanultam meg, ami nagy hatással volt rám… ezért sem teszek különösképp különbséget petek, npc-k és játékosok között. Egyes játékosok is lehetnek annyira degredáltak érzelmileg mint egy érzelem nélküli npc… Ugyanakkor, találkoztam már olyan npc-vel is, aki csupán integrálódni akart az emberek közé… de nem fogadták be… és az hogy felemelem a peteket az emberek közé, talán ezért is van. Hisz az érezelmek ugyanolyanok akárhogy is nézzük, maximum a mértéke más. És mi emberek azért „emeljük ki” magunkat a tömegből, mert úgy gondoljuk hogy az inteliganciánk és az érzelmeink kiemelnek az állatok világából… - Magyarázom, bár selytem hogy vékony jérgre térek ezzel nála, majd figyelem a reakcióját, ha látszik rajta hogy rosszul esik neki, akkor folytatom.
- De az emberek is csak olyat tudnak alkotni ami bennük is megvan. Legyen az akár az érzelemből adódó jóindulat, harag vagy szeretet. Vagy az inteligenciát követő logikai döntések tömkelege… mi emberek ilyen téren talán akkor hibázunk ha ez a kettő összekeveredik bennünk… - Folytatom, és megdöbbenek magamon hogy ilyesfajta levezetésekre is képes vagyok… Majd elmagyarázom hogy túl komolynak gondolom a korához képest amit szintén cáfol, de előtte jól kinevet. Kicsit megszeppenve a dolgok előtt, bár amint láttam hogy mosolya és nevetése egyre inkább tisztul ki és válik őszíntévé, én is elkezdek mosolyogni, majd nevetni rajta. Igazából is tudom miért. Azt hiszem jól esett Shut ilyennek is látni…
„Butaság…” sokszor kezdte már így a mondatát és sokszor hallottam már ezt másoktól is, talán tényleg nem vagyok túl okos, de azért feltűnő hogy ennyiszer hallom vissza ezt a jelzőt, választ… kissé frusztrálttá tesz, de nem mutatom. Csupán sóhajtok egyett… A mondatát hallgatva kicsit elgondolkodok rajta hogy vajon azért mondja-e ezt mert valami ilyesmit szeretnék hallani, de a nevetéséből adódva hiszek neki.
- Gyerek vagy és ez nem rossz… és én amondó vagyok hogy nem kell az idősebbeknek megfelelned. Az a legjobb ha csakis a saját céljaid követed és a számodra fontos dolgokat tartod szem előtt. Ne érdekeljen ha le gyerekeznek, vagy ha nem kezelnek felnőttként, hisz ez normális… Még akkor is ha ez neked esik rosszul. Bár itt változnak a dolgok, hisz itt harcban mindent a szint a felszerelések a jól elosztott pontok, és a lélekjelenlét határozza meg. –
- Nem értem... fiatal vagy, rengeteg időd van még mindenre!... És nekem olyan nehéz elképzelni hogy egyesek nem akarnak innen kijutni. Én már csak dacból is. - Meg Rita miatt is, de ezt nem teszem hozzá, ez olyan dolog ami csupán rám tartozik és az én céljaimat erősíti... Mármint.. nekem is, egyfajta családom lett itt Aincardban, hisz sok ember lett számomra fontos... Maga a céh tagjai, az ismerőseim, és azok akik annyit segítettek nekem eleinte, és persze Jin. - Magyarázom egy széles mosollyal. Majd a magányról esett pár szó.
- Kacifántos.. – Vakarom a fejem.
- De azt hiszem értem… ez olyan dolog amit csakis állatidomárok érezhetnek át igazán… - Felytem ki…
Majd elgondolkodva hallgattam végig a mondandóját.
- Nem gondolom hogy több lenne a gonosz… azt hiszem inkább arról beszélhetünk hogy ki hova születik… milyen körbe, melyik társadalmi rétegbe… vagyis tudom hogy mindenhol vannak rossz emberek, de ők alapjában véve nem gonoszak… a többiek és a társadalmi elvárások egy része teszi őket azzá szerintem… szóval részben a mi hibánk hogy ők ilyenek… vagyis úgy értem, ha a környezeted amibe bele születtél követ egy normát, akkor azt elvárják tőled, és csakis akkor tud valaki ebből kiszabadulni, ha egyáltalán semmi hajlama nincs ilyesmikre, vagy hogyha találkozik élete szerelmével akit eleinte megvet és idegesíti, de a végén mégiscsak rájön hogy Ő az igazi, és képtelen nélküle élni… *-* - És uhh>< Azt hiszem fejben meg is született egy romantikus maffia comedydráma… már ha van ilyen..>.> Majd Kyubeit hozta fel.
- Hahóóó, teljes életes harc… és én egy lovag vagyok, nem mellesleg tank… - Magyarázom… persze nem akarta bántani…>.> Eddig sok embernél kérte azt a végén hogy öjem meg, majd gyáva voltam aki nem fejezi be a dolgát mikor nem tettem…>< Majd folytatta…>.> És ismét kiemelt engem és a többi embert. Bevallom ez kissé kezdett idegesíteni, mert úgy hozta ki magát hogy csupán ő tökéletes… míg a többi ember nem… de ezt nem tettem szóva… még. Sőt az utolsó mondatánát vagy nem értettem, vagy már ő is bele kavarodott.
- Igen, az tényleg szép lenne hogy ha mindenki hatással lenne mindenkire. De szerintem mindenki hatással van mindenkire, épp csak különböző mértékben… Legyen az pet vagy ember… És jó.. harcoljunk… - Tártam szét a kezem lemondóan. Azt hiszem ezt szerették volna elérni. Én engedtem az elveimből… Sőt egy pillanatra még az elcammogó Kyubei felé is pislantottam hátha ezzel itt tudom marasztalni…
- Nem vagytok már érdekesek… - Hangzott Kyubei válasza, már amennyire a távolból érteni lehetett. Nem igen értem megint mi ütött belé, bár azt hiszem most rekord időt maradt társaságban, szóval már ez is egyfajta siker! Elmosolyodtam, hisz már ennek is örültem.
- Hmm… most? Folytassuk a vadászatot? Vagy mit szeretnél?- Kérdezem a lányt érdeklődve.

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1738
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Mezőség #3

Témanyitás by Sponsored content Today at 9:07 pm


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 3 oldal 1, 2, 3  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.