Erdőség #2

Új téma nyitása   Hozzászólás a témához

4 / 4 oldal Previous  1, 2, 3, 4

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Shukaku on Szer. Aug. 03, 2016 9:21 am

Shu pedig egyszerűen annak látta a dolgokat és a lényeket amik, mert nem folyamatosan a kinti világgal hasonlítgatta össze, hiszen azt szerette volna elfelejteni. Számára az ember ember volt, az állat állat, az értelemmel bíró lény pedig szintén önmaga. Jó, persze nem tudta elfeledni a kinti világot, de az olyan szavak, mint például az NPC nem szívesen jöttek a szájára, ahogyan a játék vagy az igazi világ kifejezések sem... de ezeket úgyis mind tudod. Az pedig amit ecseteltél, arra késztette Timidust, hogy vessen egy pillantást az idomár felé, mármint a társa felé, aki pedig egy nyelvöltéssel viszonozza ezt a célzást. Ők ketten ugyan már tudták, hogy mire is gondol a másik, de Timi azért elmondta, nehogy félreértés legyen.
-Erre igyekeztem ügyelni Shu védelme során is, és hagyni, hogy olyankor, amikor ez nem jár túl nagy kockázattal, a döntései miatt veszélybe sodorja magát, észlelje a döntéseinek a következményeit, és megtanuljon saját maga is kimászni ezekből.
-De látod, felnőttem, és nem lettem szófogadóbb.

Ellenkezett Shu gyorsan és persze egyáltalán nem komolyan a saját idomításának eredményessége ellen, ám Timinek természetesen erre is megvolt a válasza.
-Nem vagy se felnőtt, se pedig szófogadó, de megfelelőbben figyelsz a szavamra, mint amikor elkezdtem a folyamatot.
Ami azt jelentette, hogy Shu önállóbbá vált, és már néha a harci izékben is van saját akarata, ami erősebbé tette, ám Timit nem tette nélkülözhetővé. Ez volt Timi terve, és tökéletesen működött, és Shu is egyetértett vele, még ha kicsit sértette is az önbecsülését, de élvezte az anyáskodást önmaga felett.
A közel hajolás és a sugdolózás felesleges volt, Shu pedig egyben válaszolt és botránkozott meg két kérdéseden és felajánlásodon is, ha már ilyen szépen követték egymást.
-Álom igazából Álomkelő. Egy cica pet, Chan társa. Ő volt az, aki még sokat licitált az aukción. Végül együtt vettük meg a legit, és együtt is használjuk, egy küldetésen náluk van, egyen pedig nálunk, szóval ha akarnánk sem adhatnám el az ő beleegyezése nélkül, de nem is akarjuk. Egyrészt Yena emiatt van mellettünk, másrészt a pénz alig ér valamit Aincradban. Ugyanúgy csak hozzánk van vágva, mint a pontok, és csak gyűlik és gyűlik, és nem nagyon tudunk vele mit kezdeni. Ezzel szemben ez Kayaba különleges és egyedi ajándéka. Egyértelmű, hogy melyik ér többet.
És ha már szó volt az utánzásról, Yena ámulattal figyelte, hogyan fogja meg Nachum a fácánt, majd szinte ugyanúgy ugrott be egy bokorba, és egy másik menyéttel tért vissza, akit azonban most nem tépett szét, ám nem is engedte el. A vad majdnem akkor volt, mint ő maga, és hangosan visított, de azért nagy nehezen odavonszolta a sárkány elé, majd tartotta neki, Shu pedig szinte elolvadt a látványtól...

(menyét)

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5864
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Rogan Hartnett on Csüt. Aug. 04, 2016 11:28 am

Figyeltem a párost, aranyos kis jelenet kezdett kibontakozni. Ami azt illeti egy szép mesébe illő jelenet, talán, ha egyszer írásnak adnám a fejem akkor ők ketten lennének az egyik novellám főszereplői. De mivel eszem ágában sincs ilyesmivel foglalkozni jelenleg az elemzésük helyett inkább én is közbeszólok.
- Szóval a ti kapcsolatotok olyannyira különleges, hogy Timidus "idomította" Shukakut? Érdekes - persze az elmaradhatatlan idézőjeleket erősen gesztikuláltam, nehogy félreértelmezzék és sértődés legyen belőle. Egyáltalán nem voltam rosszindulatú, inkább csak bolondoztam. - Még szerencse, hogy a mi kapcsolatunkban mindketten tökéletesek vagyunk, és mindenben egyetértünk mindig nem? - pillantok Nachumra aki lassan felém fordítja picinyke fejét és nemes egyszerűen csak annyit mond.
- Oh, hát persze. - és ennyiből le is zárta a dolgot.
- Igen-igen. Emlékszem most már. A nevét ugyan nem tudtam, de igyekszem észben tartani.
- Nem, nem fogod. Én fogom. - helyesbít Nachum.
- Rendes tőled, hogy megosztod vele a legendásod. Nem is hallottam korábban ilyesmiről. De tényleg, őszintén becsülöm ezt benned. - nem tagadtam a meglepődötségem, és nem is lepleztem a dolgot. Nekem meg sem fordult volna a fejemben soha sem, hogy bárkivel megosszak bármi olyat ami ennyire ritka, és értékes. Talán nincs elég bizalmam az emberekben. A pénzes mondatodra egy pillanatig összenéztünk Nachummal, de csak egy röpke pillanatig.
- A pénz nem boldogít. Ha szeretnéd mi szívesen megszabadítunk tőle bármikor. Tudod, így barátok között, szerintem nem baj, ha fogod és csak úgy szó nélkül hozzám vágod... Nem sértődök meg, és ígérem szó nélkül elfogadom. - a szívemre tettem a kezem, mintha eskütételre készülnék. Igazán megható, Nachum eközben persze végig a szeleburdi kis Yenát figyelte, árgus szemekkel, hiszen ő még új volt neki, és nem is tudta igazán hova tenni, elvégre Yena mondhatni eléggé kiszámíthatatlan volt. A fácán elkapása után is végig követte legalább fél szemmel, és amikor egy menyéttel tért vissza a kis lény a szájában..
- Nekem adod? Köszönöm.. - az arcán ugyan semmi változás nem látszott, de kinyújtotta érte a nyakát, és megpróbálta átvenni a menyétet a kis lénytől, feltéve, ha az hagyja neki. Ha hagyta akkor óvatosan a szájában tartja, majd nemes egyszerűséggel maga mellé teszi, mintha későbbre tartogatná..

_________________
Nachum: #80ccff
Rogan: #B4CFEC

Rogan Hartnett
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 191
Join date : 2016. May. 03.

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
4798/5000  (4798/5000)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Shukaku on Csüt. Aug. 04, 2016 12:44 pm

Ezzel aztán soha nem tudtad volna őket megsérteni őket, még akkor sem, ha mindkettejüket valamely rossz pillanatukban kapod el. Timi egyébként sem volt a sértődős fajta, bár a lány iránti elkötelezettségét még senki nem kérdőjelezte meg, de egy ilyen kijelentés hallatán valószínűsíthetően mindössze hülyének nézné azt, aki mondja. Shu pedig szintén nem fog azért megsértődni, mert megkérdőjelezed a sokak által biztosnak vett alá-fölé rendelt idomár-pet viszonyt. Ez nem azt jelenti, hogy nem fog kijavítani, vagy legalább kiegészíteni a mondatot, de megsértődni azt biztosan nem fog. Egy fejrázást azért kapsz a válasz előtt.
-A mi kapcsolatunk csak azért különleges, mert különlegessé tettük. Bárki elérhetné szerintem ezt a szintet, ha szeretné. Az idomítás pedig oda-vissza megy. Valamire én tanítom Timit, valamire ő tanít engem, és így egymást idomítjuk. Yenával még... nps ő maximum nagyobb türelemre tanít mindkettőnket, meg azzal, hogy szembe kell néznünk a problémákkal, meg szeretni kell akkor is, ha rosszat csinál, meg ilyenek.
A végén már nevetett, és ő is felemelte a kezeit, jelezve, hogy azért ennyire nem rossz a helyzet, és bőven akadnak boldog pillanatok is, de egy kölyökállat tanítgatása azért az elején jócskán csak és kizárólag nehézségekkel és törődéssel jár. A legi megosztására büszkén kihúzta magát, és bólintott. Itt igazából két érzés kavargott benne. Egyrészt büszke volt magára, mert ő ezt megtette, és neki ez természetes volt, másrészt sajnálta, hogy másoknak ez ekkora megrökönyödést okoz, ha elmondja, és ezt az érzését fel is fedte a páros előtt.
-Nekem ez az egész irigység óvodás dolog az elejétől kezdve fura volt. Aincradban minden játékból több van, kivéve ebből, és ha más is játszani szeretne vele, akkor miért ne osztanánk meg?
-Főleg, hogy nem küldizünk éjjel-nappal, és még jobban is fejlődik, ha Chanék olyankor is használják, amikor mi nem.
-Pontosan! Bár... nem emiatt adtuk oda nekik. Egyszerűen csak miért önzőzzünk, amikor teljesen felesleges?

A pénz dologra Timi felkapta a fejét, és Shura nézett, jelezvén, hogy azért fontolja meg, hogy mit mond, de a lányt sem jetették a fejére, és kaptál egy szemforgatást.
-Osztogatjuk is rendesen, de nem egyszerre egyvalakinek az egészet. Te úgyis nemrég kaptál egy csomó pénzt, mire tudtad azt elkölteni? Olyanoknak adunk, akinek szüksége van rá, és ti nem úgy néztek ki, mint akiknek van. Ráadásul még a céhbe is meg lettetek hívva, szóval egy szavatok nem lehet. De... ha tényleg szükségetek van pénzre, és elmondjátok, hogy mire szórtátok el azt a rengeteg aranyat, akkor szívesen segítünk...
Tette még hozzá a végére, mert nem bírta ki, hogy ne ajánlja fel, de eléggé nehezen hitte el, hogy az a rengeteg pénz értelmesen elkölthető, és Timi is közelebb lépett, hogy ezt ő is ellenőrizhesse. Ha ő nem lett volna, Shu már az egész kasszáját elszórta volna, pedig azért valamennyi pénzre nekik is szükségük van. Ezalatt Yena hatalmas lihegő mosollyal, kiöltött nyelvvel engedte át az ajándékát a sárkánynak, és boldogan csóválta a farkát, miközben kaffogott egyet. A menyét azonban csak arra várt, hogy ne rá legyen figyelve, és amint Nachum letette maga mellé, megpróbált elsunnyogni...

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5864
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Rogan Hartnett on Vas. Aug. 07, 2016 7:13 pm

Elképesztő, hogy micsoda életfelfogása van. Volt benne valami varázslatos, és nem tudtam betelni vele. Vágytam rá, hogy hallgassam, de nem akartam, hogy furán érezze magát, ezért inkább csak várakoztam, hátha ismét hallhatok valamit az ő eszméiből.
- Szóval azt mondod, ritka, hogy egy idomár becsüli a társát, és ez visszafelé is így van? - érdeklődtem, hogy ő mit tapasztalt. Nem mintha én szemkendővel sétálnék az utcákon, de több szem többet lát..
Az osztozkodásra elmosolyodtam. Pont erre gondoltam, hogy én nem lennék erre képes, és tessék, ő ki is mondta, hogy sokan nem. Engem ez persze legkevésbé sem lep meg. Magamból kiindulva legalábbis..
- Szerintem itt nem feltétlenül az irigységről van szó, sokkal inkább arról, hogy nincs meg a bizalom a játékostársakkal szemben. Na meg arról, hogy ha egy valakinek odaadod, akkor a másiknak mért nem? Az emberek nem tudják jól kezelni a blamálást, ezért inkább kerülik a konfliktusokat. Ez a legendás dolog pedig pont konfliktust és féltékenykedést szül. De ez csak az én nézőpontom.
- Én, nem értek egyet veled. Miért adja oda másnak, ha neki is szüksége van rá? Bármikor jól jöhet, és ez a fegyver nem csak arról szól, hogy fejlesztve legyen, hanem arról is, hogy meg tudja magát védeni vele, ha arra kerül a sor. - picit ugyan paranoid, de amolyan Nachum féle hangsúllyal. Ha egyet értettem volna vele teljesen akkor azzal saját magam is meghazudtolom, elvégre mi pont továbbadtunk a kesztyűn. Sejtettem, hogy nem ma lesz a napja, hogy a jelenlegi pénzem megduplázom, de egy próbát megért.
- Kérlek szépen, az a csomó pénz nem pénz akkor, ha grandiózus terveket akarsz megvalósítani. - büszkén kihúztam magam - Rengeteg nagyszerű világot megváltoztató tervünk van, amihez azonban nagy tőkére van szükség. Mi egyelőre kis lépésekben tudunk csak haladni, mert a pénz mellett még az alapanyagokban is hiányt szenvedünk..
- Erről is szerettünk volna beszélni veletek.- szól közbe Nachum, azonban én nem zavartatom magam és folytatom ott ahol félbeszakított..
- Mindemellett eddig csak egy céhtaggal sikerült felvennünk a kapcsolatot..
- Tiszteletbeli céhtaggal.
- Igen, szóval elkezdtünk ismerkedni, viszont ebben is szeretnénk inkább a segítségeteket kérni, mert hiába settenkedünk a céhház közelében..
- Eddig csak egyszer fordult elő, és hamar fel is adta. Rogan szégyellős.
- Nem vagyok szégyellős, és megtennéd, hogy nem beszélsz velem párhuzamosan, hanem mondjuk megvárod, hogy befejezzem a tök jól megírt szövegem elszavalását?! - picit fentebb emelem a hangom, persze csupán a játék kedvéért.. Valójában már hozzászoktam, hogy Nachum mindig ilyen, és ő is tudja, hogy nem bántom.
- Csak kijavítom, illetve kiegészítem a történeted ott ahol kell. - közben a menyétről is elterelődött Nachum figyelme, a kis állatka, már félve pislogott egy ideje, de most megtette az első lépéseket is..
- Akkor tessék. Kérlek folytasd. - látványosan átadom neki a "színpadot". Arrébb is lépek, hogy helyet adjak neki.
- Nem akarom elvenni a lehetőséged, szóval kérlek folytasd csak. Azt hiszem valahol ott tartottál, hogy elmeséled nekik, hogy növényekre lenne szükséged..

_________________
Nachum: #80ccff
Rogan: #B4CFEC

Rogan Hartnett
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 191
Join date : 2016. May. 03.

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
4798/5000  (4798/5000)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Shukaku on Hétf. Aug. 08, 2016 6:02 am

Shu nem ezt mondta, így meg is rázta a fejét válaszképpen.
-Nem. Az nem hiszem, hogy ritka de sokan nevelik úgy a petet, hogy ő egy pet, és alatta van az embernek. Eleve a kijutás pártiak oldalán egy pet feláldozza magát azért, hogy a társa kijusson. Olyat láttam már ugyan, hogy valaki kiesett, és visszajött, olyat azonban nem, hogy kijutott, és visszajött volna. A kijutás a petnek a véget jelenti, szóval... érted.
A mosolyra és az értetlenkedésre csak ő is mosolyog, majd megvonja a vállát.
-A bizalmatlanságban igazad lehet, bár elég szomorú. Elvileg sokan az életüket teszik kockára, vagy áldozzák fel másokért, és annyira megbíznak egymásban, hogy bemennek együtt a Boss terembe, ahol szükségük van egymásra, erre egy játék kölcsönadásához meg nincs elég bizalmuk. Nekem ez elég fura. Ugyanolyan fura, mint amikor szekálják a Sayot, hogy egyébként megbízhatatlanok, de Pánik Kristály nem hiszem, hogy sokaknál van a Burok mellé, ha esetleg az nem működne. Vagy képmutatás folyik, vagy pedig igazából tudják, hogy a Burok működni fog, csak valakit szekálni kell ahelyett, hogy hálásak lennének neki. A többi viszont...
Itt elgondolkodott egy pillanatra, majd úgy döntött, hogy ennek a párosnak elmondhatnak dolgokat, és nem fognak megsértődni, ha megtudják, hogy nem teljesen úgy gondolkodnak, ahogyan ők.
-A többi viszont szerintem butaság. Ahhoz, hogy meg kelljen védeni magunkat, először bajba kellene kerülnünk, és még soha nem kerültünk olyan bajba, ahol ne lett volna más út, csak az, hogy fegyverrel védjük meg magunkat. Sokan túlértékelik a pontokat meg a szinteket. Ez itt...
Mutat a kobakjára, és kocogtatja meg azt, majd Timi felé fordul a keze.
-Na meg persze sokkal inkább Timi esze, ezerszer nagyobb védelem, mint bármilyen fegyver.
-Ezen kívül jelenleg van közel olyan erős fegyverünk, mint amilyen a kesztyű, hiszen a régit sem dobtuk el, és mindez igaz Chan és Álomkelő párosára is, így őket sem keverjük ezzel bajba. Az pedig, hogy örömet okozunk nekik, ezzel pedig erősítjük a köztünk lévő szövetséget, sokkal nagyobb haszon, mint az a pár pont, amelyet veszítünk akkor, amikor nem a Nevelés Kesztyűje van nálunk.

Az a mód, ahogyan beszéltetek, egymást kiegészítve a párosnak kifejezetten tetszett, mert ők ebben az összeszokottságot látták, még akkor is, ha téged viszont zavart kissé, ám csöndben végighallgatták a kis vitát is, és csak utána válaszoltak.
-Akkor jó helyen jártok, mert növényeket legkönnyebben jelvénnyel meg a virágmezőn lehet szerezni.
-A céhtagokkal viszont nem segíthetünk annál többet, minthogy beengedünk a céhházba. Anatole sem segített nekünk ismerkedni, és ezt a hagyomány megmaradt. A miénk egy közösség, és legalább az első lépést magatoktól kell meglépnetek a belépés felé.

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5864
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Rogan Hartnett on Csüt. Aug. 11, 2016 6:03 pm

Végighallgattam a lányt, és érdekes volt amit mondott. El is gondolkodtatott, mi lehet az oka, majd rövidesen ki is fejtem mire jutottam.
- Szerintem itt inkább arról lehet szó, hogy a legtöbben akik játszanak a peteket az állatokkal hasonlítják, éppen ezért a hierarchiában magasabb állónak érzik magukat tőlük, elvégre ők etetik, és gondoskodnak róluk, emiatt többnek tűnhetnek tőlük. A pet tevékenységét, hogy megvéd, segít ha baj van, támogat pedig magától értetődőnek érzik, kötelességnek, amit akkor is meg kellene tenniük, ha egyáltalán nem kapnak érte viszont szeretetet. De lehet megint nincs igazam. Csak egy gyors eszmefuttatás volt az egész.. - Nachum persze végig fülelt, és figyelt a dologra, de nem szólt közbe. Legalábbis eddig, amint visszakanyarodik a beszélgetés a kesztyűs bizalmas témához, ő is aktívan részt vesz a beszélgetésben.
- Nem feltétlenül kell bizalom, ha közben ott van a zsebedben a pánik burok, és a kristály.
- Van különbség a kettő között? Mármint a kristály és a burok között.. Gondolom az ára is hasonló a kettőnek, de a funkciója én úgy hallottam ugyanaz a kettőnek. - Úgy érzem mintha lemaradtam volna valami fontosról.
- Akkor minket nem fogtok szeretni.
- Miért mondasz ilyet? - horkanok fel, és fordulok a sárkány felé aki mintha valahol máshol járna, és csak néha-néha csatlakozna be a témába.
- Mert előszeretettel csinálsz olyan dolgokat amik másoknak nem tetszik... De, ha most megbocsájtotok.. - ekkor pedig Nachum felemelkedik, sebesen repül a bozótosba, fákat kerülget, és rövidesen eltűnik, magunkra hagyva minket.
- Ez butaság. Nekem csak mások az elképzeléseim, mint a többi embernek, és szeretem, ha kicsit izgalmasabbak a hétköznapok. Szórakoztatok, ha úgy tetszik. De szerintem a pontok és a szintek valóban értékesek. Ha magas a szinted, és jók a pontjaid akkor hatalmad van, és a hatalmaddal tekintélyt is szerezhetsz. Nekünk még egyik sincs, meg és nem is vágyom hatalomra, viszont arra igen, hogy nevem legyen. - osztom meg eme kis titkom a két újdonsült "barátommal". Timidusnak csak helyeseltem, sejtettem, hogy így csinálják, butaság lett volna rögtön a győzelmük után megszabadulni az aktuális fegyverüktől, még akkor is, ha a nevelés kesztyűjét maguk használnák csak. Egy tartalék mindig jó, ha van.
- Nagyszerű! Virágmezőre el szoktunk járni, de ebben a melegben nem sok kedvem van ott mászkálni. Már egy ideje gondolkodtam, hogy be kellene szereznem egy szalmakalapot, de valahogyan sosincs rá időm. Szeretem az ilyesmit. Elvileg jól is áll a hozzám hasonlóaknak. - ekkor egy hiúz ront ki a susnyásból, mögötte Nachum, az állat hevesen ráüvölt a sárkányra aki éppen, hogy el tud repülni annak mancsától amely lecsapni készül. Még két támadást kikerül mire végül ő is lecsap, és a hiúz a listámban végzi. Az állat ugyan meghal a harc során, de Nachum egyetlen karcolás nélkül kerül ki győztesen. Szinte hihetetlen, de úgy tűnik ennyit jelent errefelé, ha valaki tud repülni, és elég aprócska és fürge ahhoz, hogy kikerülje a nagyobb vadak támadásait.
- Köszönöm a tanácsot. Tényleg csak jobban oda kellett figyelni. - reppen oda közénk, kicsit kifáradva foglalja el helyét a vállamon, farkát átrakva a másik vállamra, akár egy sálat. Nekem nem volt hozzáfűzni valóm a jelenethez, végigsimítok a sárkány farkán elismerősen megpaskolom neki, majd folytatom a beszélgetést mintha mi sem történt volna.
- Akkor, ha dobok egy pü-t akkor beengedtek a céhházba?


Hiúz

_________________
Nachum: #80ccff
Rogan: #B4CFEC

Rogan Hartnett
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 191
Join date : 2016. May. 03.

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
4798/5000  (4798/5000)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Shukaku on Pént. Aug. 12, 2016 6:07 am

-Hát ez elég nagy butaság. Nem is mindegyik petet kell etetni, még kiskorában sem, hiszen tudnak vadászni. Ha olyan mobot kapnak el, ami dob húst, azt ők nyersen is meg tudják enni, és semmi szükségük ebben ránk. Ráadásul mi sorolunk az ő védelmükre, amikor felnőnek, akkor meg pláne, szóval ha ez a gondolkodásmód helyes lenne, olyankor szépen helyet kellene cserélniük a rangsorban, de én ezt eddig nem nagyon láttam. És... pont azért nincs igazad, mert ez szerencsére nincs így.
-A pet elég sokáig tűri a nemtörődést, sőt, a rossz bánásmódot is, lojális a társához, de nem a végletekig.
-Persze nem buta, Yena sem hagy el minket azért, mert nem szereti a fogmosást vagy a fésülködést, de ha rosszul bánsz a társaddal, akkor a pet és idomár közötti kapcsolat tönkremehet. Kayaba nem azért alkotta ezt a kasztot, hogy állatkínzóknak adjon terepet a szörnyűségeikhez.

Magyarázott felváltva Shu és Timi, miközben a hiénára is ránéztek, ha már ismét szóba került. Yena nyugodtan ült, egészen addig, amíg Nachum be nem röppent a fák közé. Először mozdult, hogy kövesse, majd visszanézett kettejükre, és úgy döntött, hogy marad. Ettől függetlenül látszott rajta, hogy izgatott, és várja vissza a sárkányt. Mellső lábaival ugrándozott, felváltva tapodta a földet, és csöppnyi farkával is seperte azt, miközben halkan vinnyogott.
-Nyugi Yena, visszajön, nem hagyott itt. Ne aggódj. De okos vagy, hogy nem rohantál utána.
Ezzel a kijelentéssel egyetemben viszont te kaptál egy kis pillantást, miszerint neked viszont utána kellett volna rohannod, de addigra a sárkány már vissza is ért. Shu kissé aggódva nézte a csatát, de mivel Timi nem mozdult, így tudta, hogy a kis sárkány fog győzni. Yena viszont ugrott, hogy segítsen, ám mivel a harc gyorsan lezajlott, már csak a pixelfelhőbe tudott beleugrani, de azért boldog vakkantásokkal dicsérte meg Nachumot. Shu pedig miután meggyőződött arról, hogy minden rendben van, válaszolt is a kérdésre.
-Igazából semmi különbség nincs. Az ára között persze van, mert a Burkot ötszáz aranyért lehet megvenni Yoshitól, a kristály pedig ingyen lenne, csak azért dolgozni kellene. Növényt gyűjtögetni, meg ilyenek. Szóval a lusta népség inkább nem dolgozik, megveszi a Burkot, és dohog azon, hogy miért kerül ennyibe. Érted, ötszáz aranyat sokallanak az életükért, mert ugye ők elhiszik ezt a meghalós izébizét elvileg. Nem is értem őket, katyvasz az egész érvelésük, de nem is szeretnék róluk beszélni. Csak felhúznak.
Így inkább rá is tértek a másik témára. Shu gyorsan megrázta a fejét, hogy jelezze, nem kell ilyet gondolni, hogy ne szeretné őket, főleg pedig ilyen butaság miatt nem.
-Szerinted az előbbiekből kiindulva mi úgy gondolkodunk, mint a többség? Nem. Bár nem is úgy, ahogy ti.
-A pontok akkor fontosak, ha pontok ellen harcolsz, az pedig ritka úgy, hogy ne akarnád.
-Hatalom és tekintély pedig... minek? Elég, ha csak kiállsz mellettünk, és hidd el, rögtön tudni fogják a nevedet azok, akik számítanak, ha ez a leghőbb vágyad.

Mondta kissé keserűen Shu, majd újra a hiéna felé pislantott, aki mocorgást fedezett fel a közelében. Egy nagy szarvas lépett ki a fák közül, és már előre is szegezte az agancsait az acsargó kölyök felé, aki viszont nem tántorított, és ugyanúgy előreszegett fejjel indult rohamra, mint a szarvas. Itt már Timidus is közbelépett, ám csak megzavarta a vadat, így az kisebbet taszajtott Yenán, mielőtt visszaszaladt volna az erdőbe, feltéve ha ti nem szándékoztok megállítani. Shu csak ide-oda kapkodta a fejét, majd tekintete megállapodott a sárkányon, aki válaszolt is a fel nem tett kérdésre.
-Az öklelés nem sebez, nem támadó mob. A repülés mértékét csökkentettem, hogy ne kapjon zuhanás sebzést. Meg kell tanulnia, hogy ne menjen neki mindennek, vagy legalább is ne így.
Úgy tűnik azonban, hogy bár ezt Shu elfogadta, Yenát még sokszor fogja érni hasonló megrázkódtatás, ugyanis hamar összeszedte magát, és elégedetten vonyított fel, hiszen végül is hozzáért a vadhoz, így elkapta azt, még akkor is, ha azután pár méterre tőle landolt. Timidus viszont ekkor már nem vele foglalkozott, hanem elismerően bólintott fajtársa felé, illetve gyorsan hozzáfűzte az ő kis részletét Shu engedékenységéhez.
-Abban az esetben, ha van ott valaki, vagy mi is ott vagyunk, vagy a céhtaggal megbeszélitek a találkozót előtte PM-ben.

(szarvas)

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5864
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Rogan Hartnett on Pént. Aug. 12, 2016 4:46 pm

- Szerencsére. - ismételtem el a lány szavait. Rá kellett ébrednem, hogy én talán egy kicsit elkényeztettem Nachumot, visszagondolva arra, hogy én nem nagyon hagytam neki, hogy nyersen nekiessen a húsnak, hanem inkább eladtam azt, és cserébe vettem neki normális ételt... Vagyis számomra normálisnak tartottat, hogy azt egye... Lehet túlaggódtam.. Természetesen ezen kívül nem kaptam sok újdonságot. Csak bólogattam azokra amiket mondtak. Egy pillanatra összetalálkozott a tekintetem az én társaméval, és büszkén rámosolyogtam.
- Sosem bántam rosszul Rogannel, mégis kezelhetetlen, makacs, és mindig a saját feje után megy. Valamit biztosan elrontottam.
- Eh? Mégis miről beszélsz? Nem makacs vagyok, hanem eltökélt, és céltudatos. És nem megyek a saját fejem után, hanem vannak terveim amiket meg akarok valósítani.. Nem ismered a szavakat..
- Te pedig nem ismered a kritikát. - szúrós szemmel néztem rá, majd a beszívott levegőm egy kicsit bent tartom mielőtt egybe kifújnám, akár egy bika. Sikerült megnyugodnom, és inkább úgy tenni mintha meg sem hallottam volna amit mond. Miközben Nachum távol volt, és jókat szórakozott az erdőben figyeltem a kis hiéna mozdulatait is.
- Nem fél az ismeretlentől mi? - közben Nachum is visszatért az ő prédájával, és büszkén néztem végig a harcot. A kis lila lány fura tekintete rögtön elárulta nekem, hogy mi a problémája. - Jaj, mi mindig így csináljuk. Nachum jobban szereti egyedül csinálni, mert szerinte elijesztem a vadakat, szóval a nagyobbakat ráhagyom, a kisebbekkel pedig én foglalkozom. - igyekeztem gyorsan megmagyarázni neki, miért nem sietek a sárkány segítségére aki éppen kivégzett egy nagy kifejlett hiúzt.
- Értem. Csak persze a kristályhoz kell valaki aki el is készíti. Persze, hogy kényelmesebb belibbenni az öreg Yoshiagahoz, hogy adjon egy burkot. Bevallom én is kicsit sokalltam az árát, de nem kell olyan gyakran vásárolnom, hogy gondot okozzon kifizetni azt a pár száz aranyat. - vonok vállat, ami azt illeti nem is járok annyira bossozni, még. A katyvasz szó hallatára egyébként elmosolyodom, és Nachummal össze is nézünk. Majd végül amint befejezet a mondókád, megrázom a fejem.
- Jaj dehogy. Kedvellek egyébként. Tetszik, hogy másképp látod a világot, és az, hogy nem félsz kimondani dolgokat.
- Minden pontokból áll. Pontok sétálnak az utcákon, és pontok bújnak meg a fák között. Ezért kell, hogy te több pont legyél mint azok akik veszélyt jelenthetnek rád.
- Nachum ezt úgy érti, hogy mi inkább próbálunk elővigyázatosabbak lenni, ezért picit paranoiásabbak vagyunk. Bármi megtörténhet. - zavartan nevetek, majd legyintek a dologra, mintha semmi komoly nem lenne az egészben... A lány mondatának hallatán szintén nevettem, és vállon veregettem.
- Ugyan már. Nekünk ennél kicsit több kell. Nem másokon keresztül fogunk felkapaszkodni, hanem önerőből. Ha sikerül a tervünk akkor alapjaiban fogjuk megváltoztatni a játékosok mentalitását a világunkhoz. - osztok meg egy pici apróságot, de semmi többet a grandiózus terveimből. Jobb ha nem tud többet, nem akarom bajba keverni. Az erdőből kivágódó szarvas láttán nem lepődtem meg, talán Nachumot követhette korábban, csak a sárkány gyorsabb volt nála, ezért lehagyta. Yena viszont máris érdeklődve veti neki magát. Nachum nem reagál az egészre, én viszont reflexszerűen már vetem is előre magam, és talán még éppen időben sikerül megfognom a kis szőrcsimbókot a grabancánál fogva, és elrántani a szarvas útjából. Persze ez nem jelenti azt, hogy a hiénának ne sikerült volna így is megérintenie a vadat, viszont ezzel megmenthetem a fájdalmas landolástól. Egy tízes szintű vad mit nekem, a harmincötödik szintemen. Azt, hogy miért tettem, magam sem tudom. Talán csak nem hagyhattam, hogy egy kis állat egy hatszor nagyobbal viaskodjon..

//illetve csak megpróbálja Rogan megmenteni, ha nem jön neki össze eltaknyol a fűben//

_________________
Nachum: #80ccff
Rogan: #B4CFEC

Rogan Hartnett
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 191
Join date : 2016. May. 03.

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
4798/5000  (4798/5000)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Shukaku on Szomb. Aug. 13, 2016 6:33 am

Nem mintha Shu nem készített volna Timinek mindenféle pástétomokat, vagy nem ettek volna ők is egy asztalnál hasonló dolgokat, mint ahogyan az a cukrászdában is történt. De Shu valóban engedte a sárkányt vadászni, és kiskorában Timinek szokása is volt még a mobok után felszálló pixelhalmokat is elpusztítani. Míg az idomár csak mosolygott a párbeszéden, a sárkány inkább az erdőt fürkészte fajtársa és Yena után, aki türelmetlenül várta a Nachum visszaérkezését, így a kérdésre is csak Shu adott nemleges választ egy fejrázással.
-Nem, nem fél, csak igyekeztünk neki megtanítani, hogy azért maradjon mellettünk. A peteknek nincs olyan sok élete, és míg Timi fel tud reppenni egy esetleges gonosztevő elől, Yena naiv, és odamenne a rosszakhoz is, ha engednénk elkóborolni. És rosszak alatt megint nem a mobokat értem. Nem egyszer találkoztunk már olyanokkal, akik szórakozásból bántották a peteket, mert Kayabát látták bennük.
-Az emberek furák. Ha igazak a történeteitek, nektek sokkal több közötök van hozzá, mint nekünk.

Úgy tűnik viszont abba, hogy te elengeded a kis sárkányt ennek a válasznak a hallatára mindketten belenyugodtak, és nem feszegették tovább a témát. Még azon sem lepődött meg egyikük sem, hogy sokallod valaminek az árát, hiszen nálad túl sokszor került elő a pénz, és mindketten úgy vélték, hogy mindennek az árát sokallod, amire költeni kell. A kedvelésre ugyan mindketten hálásan bólintottak, ám az ellenkezésre ismét Timidus vette fel a kesztyűt, miközben Shu már rád hagyta volna, és inkább a következő vadat fürkészte a tekintetével. Úgy tűnik ma el sem kell mozdulniuk erről a tisztásról a jó fogáshoz.
-Pontok vannak mindenütt, de nem feltétlenül a pontok ellen kell harcolnod, mert ezeknek a pontoknak vannak más tulajdonságaik is azon kívül, hogy pontok.
-Timinél pedig még nem nagyon találkoztam elővigyázatosabb valakivel, bár Nachum valóban versenyezhetne vele. Egyébként pedig...

Itt elgondolkodott, és míg Timit egyszerűen már a szarvas kötötte le, ő maga csak illemből nem akart reagálni a nagy tervekre, meghagyva ezzel neked a hőn áhított titokzatosságot. Egyébként sem vette komolyan az ilyen mondataidat. A mentőakcióból viszont úgy vélem tanyálás lesz, hiszen Timi ragaszkodik az előbb leírtakhoz, és mivel gyorsabb is, így nem csak a szarvason, de rajtad is taszajt egy keveset, hogy ne legyél útban, persze nem támadóan, és a „küzdelem” végén ki is egészíti a magyarázatát.
-Ahogy Nachumot nem kell mindentől megvédened, úgy Yenát sem. Még ha a szarvas teljes erejével ökleli is fel, nem fogynak jelentősen a pontjai, arra azonban figyelek, hogy egyelőre megóvjam a sérülésektől, hogy ne vegyem el a lelkesedését. Engedd tanulni és tapasztalni.
Shu ezidő alatt már összeszedte a gondolatait, és mivel a téma ezen részét lezártnak tekintette Timi által, melléd lépett, a kezét nyújtotta, hogy felsegítsen, és feltette azt a kérdést, ami már régóta nyomasztotta.
-Hogy van az, hogy szerintünk már igen magas szintűek lehettek, Nachum mégis ilyen picike? És ami még inkább érdekel, ha világra törő terveid vannak, és ripacskodni is szeretsz, ahogy látjuk, hogy bújhattál el előlünk ennyi éven keresztül?
Ez mindig is érdekelte. Silver, aki lovagias volt, nem tűnt fel megmentőként éveken át, pedig tudhatta, hogy szükség lenne rá. Az Ébredőkre van magyarázat, azokra az emberekre viszont, akik a frontosok szintjével kerülnek elő a semmiből, még mindig nem talált, a meséjük pedig néha egyáltalán nem klappolt a személyiségükhöz, és ez zavarta.

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5864
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Rogan Hartnett on Pént. Aug. 26, 2016 5:04 pm

- Rossz emberek mindenhol vannak. Ezért kell a változás. Nekem sem tetszik, ami itt megy, de ne aggódj! Eljön az idő, hogy mindent meg fogok változtatni Aincradban, és fel fogom nyitni az emberek szemét egy-két dologra. Például, hogy nem biztos, hogy a mobokban keresendő az ellenség. - kis kézropogtatást is sikerült beiktatnom a mondatom végére, nem mintha ezzel meg akarnék valakit ijeszteni, sokkal inkább a sejtelmes, gonosz kisugárzásomon akartam vele dobni. Gondoljon amire csak akar, hamar úgyis letörlöm a komoly ábrázatom és elmosolyodom. Nem volnék én gonosz, csupán gonosz dolgokkal érhetem el azt, hogy jó dolgok szülessenek.
- Természetesen. Nem véletlen, hogy ekkora kristály és bájital repertoár áll rendelkezésünkre Kayaba által. Ha csak a pontok és a képességek számítanának akkor senki sem mozdulna ki a városon kívülre. - A lány mondatára pedig elvigyorodom, büszkének érzem magam, dicséretnek vettem azt amit mondott.
- Tőlem tanulta. Kezdetben mi inkább a kezdő küldetések hívei voltunk, és ameddig csak lehetett a városban maradtunk, illetve ritkán kimerészkedtünk a környező mezőkre. Ez később persze megváltozott, mert rájöttünk, hogy ezt a játékot is játszani kell. - vállat vontam, és persze következett a mentőakcióm. Akár egy gazella úgy szökelltem a kiszemeltem felé, fejben tök jól nézett ki a jelenet. Elképzeltem, hogy milyen hálás arcot vág majd a lila lány és a sárkánya amikor sértetlenül elé viszem a hiénát. Azonban a valóságban még csak meg sem érinthettem a kis állatot, ugyanis Timidus gyorsabb volt, és még fel is lökött. Arccal a porba érkeztem, és mire felkaptam a fejem Nachum már fölöttem állt, lesajnáló tekintettel az arcán rázta a fejét. Timidus szövegelése alatt elfogadtam a lány segítő kezét, hátamra fordultam, és felhúzattam magam. Persze azért a szabad kezemmel segítettem is magamnak felegyenesedni, úgy hogy ellököm magamtól a földet. Leporolom ruháim, és közben válaszolok.
- Igen, de vannak dolgok amiket nehéz megszokni.
- Én már csak ráhagyom az ilyesmit. Amúgy is szereti a figyelmet, és az ilyenekkel mindig megkapja amire vágyik. Láttad, hogy Shukaku is odament hozzá segíteni.
- Ez nem igaz! - hevesen reagálok - Vagyis, de mert tényleg segített. De nem vagyok olyan amilyennek leírtál! Segítőkészségnek hívják azt amit csináltam, és teljesen önzetlenül, semmilyen hátsószándék nem volt a dologban. - füllentettem, és ezt Nachum is tudta az arckifejezéséből ítélve. Ismét fejét rázza majd felreppen a földről, és a vállamon köt ki.
- Fogalmam sincs.
- Nem sietünk sehova sem. Vagyis ez Rogan mottója.

- Nos, ez igaz, de nem hinném, hogy emiatt nem leszel nagyobb. Habár Nachum már amikor kikelt a tojásból is nagyon apró volt. Az első néhány hónapban semennyit sem nőtt. Hülyeséget mondok. A szarvai kinőttek. - mutatok rá a fején a két kis szarvszerű dologra - Illetve talán a farka lett hosszabb. A teste szintén nagyon lassan nőtt.. És most itt tartunk. - mutatok végig a jobb vállamon ücsörgő sárkányra aki gyengéden beleharap a fülembe.
- Ne beszélj úgy mintha a te érdemed lenne.
- Bocsánat.. A lényeg, hogy nem találtunk rá magyarázatot, de én nem bánom, hogy ilyen aprócska. Fürgébb, és befér kis helyekre is, ugyanakkor nem okoz neki problémát az sem, hogy a lombok között repkedjen. - a kérdés második felére picit el kellett gondolkodnom, igazából én nem találtam furcsának, hogy még nem találkoztunk ennyi idő alatt, hiszen tömérdek játékos él Aincradban, ezért talán nem is olyan furcsa, hogy nem ismer mindenki mindenkit, de azért igyekeztem valami frappáns választ kitalálni.
- Talán még nem álltunk készen rá, hogy találkozzunk. - kacsintok a lányra, majd megdörzsölöm a borostám - Igazából nem tudom. Régen voltak előadásaim a Kopott Kancsóban, meg néha szerveztünk amatőr előadásokat a kőszínházba is, de mivel nem eventről volt szó, ezért sosem érdekelte igazán a népeket a mi kis költségvetésű darabunk. Szóval rejtély, hogy hogy nem találkoztunk.
- Lehet, hogy találkoztunk, csak elmentünk úgy egymás mellett az utcán, hogy nem foglalkoztunk a másikkal.

_________________
Nachum: #80ccff
Rogan: #B4CFEC

Rogan Hartnett
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 191
Join date : 2016. May. 03.

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
4798/5000  (4798/5000)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Shukaku on Pént. Aug. 26, 2016 7:32 pm

Shuban kettős érzés kavargott a mondataiddal kapcsolatban. Egyrészt továbbra is a ripacskodást látta benne, de úgy gondolta, hogy ha valóban ez áll a dolgok mögött, akkor vagy eleve ilyen vagy, vagy nekik játszod az agyadat, ami viszont most ahelyett, hogy zavarta vagy untatta volna, meglehetősen imponált neki. Egyfajta színdarabként fogta fel az egészet, főleg akkor, amikor konkrétan megemlítetted a színészetet. Beszéljünk azonban a másik eshetőségről is, ami megfogalmazódott benne. Mi van akkor, ha tényleg vannak terveid, tényleg komolyan gondolod a szavaidat, és tényleg nem vagy teljesen normális, de a szó negatív értelmében? Veszélyt ebben ugyan még Timi sem látott, aki inkább efelé a lehetőség felé hajlott, ám míg a sárkány nem foglalkozott ezzel különösebben, az idomár rákérdezett a dolgokra.
-Mégis milyen terveid vannak pontosan? Mert azzal, hogy ilyesmit tudatosíts bennük, szerintem hiába fáradsz. Akiknek van elég esze, azok már észrevették maguktól is, akiknek pedig nincs, azoknak a legnagyobb harcos kalapáccsal sem fogod tudni a fejükbe verni, hogy nem Kayaba okolható a dolgok kilencvenkilenc százalékáért, hanem saját maguk. És itt úgy általában mindenkire gondolok, még magamra is. Néha elgondolkodom azon, hogy amikor megköszönök neki dolgokat, akkor lehet, hogy annak nagy része igazából a mi érdemünk.
Vágott a végére olyan beképzelt képet, amilyet csak magára tudott erőltetni, hogy egyértelmű legyen, hogy nem gondolta végig, hogy mit is fog mondani, és csak le akarta zárni valamivel a hosszú monológját, amelyben úgy tűnik jócskán hatott rá a társaságod. A kristály és egyéb dolgok felemlegetésére összenézett Timivel, vagyis csak nézett volna, mert a sárkány Yenát vizslatta, aki újfent szagot fogott, ám ahelyett, hogy megindult volna az adott irányba, egy helyben kezdett el ugrálni, Nachum felé kaffogva, megpróbálva felhívni magára a figyelmét. Ennek hatására csak egy bólintást kaptatok a párostól, miszerint tudják, és igazat adnak nektek. Nem volt ezen mit tovább rágódni, kivéve azt a részt, hogy senki nem mozdulna ki. Arra azért Timi reagált egy odavetett mondattal.
-Ne becsüld le az emberi ostobaságot, és azt, hogy miként képesek megítélni a saját képességeiket.
Újra összenéztek, és Shu szélesen elvigyorodott, mert tudta, hogy ugyanarra gondolnak a sárkánnyal, mégpedig arra, hogy te is ugyanarra gondolsz, amire ők. Nem ebben a pillanatban, hanem úgy általában. Lassan pedig ez az érzés, hogy úgy beszélsz, mintha ismernéd őket, vagy mintha eddig figyelted volna őket, és olyanokat mondasz, amit mintha, vagy nem is mintha ők maguk fogalmaztak volna meg, nem csak Timinél kezdett gyanakvást kiváltani, ám a rákérdezést most Shu vállalta.
-Neked is van gondolatolvasó képességed? Vagy ennyire nagy híre van az elméleteimnek? Még soha senkitől nem hallottam ennyire tisztán vissza a gondolataimat, mint tőletek. Az nem volt furcsa, ahogy belétek futottunk, sok emberrel találkozunk sokféleképpen, de te ebben túlteszel mindenkin. Ki vagy te és mit akarsz tőlünk?
Nem volt egyáltalán komoly a kérdőre vonás, ám az is látszott, hogy nem is volt komolytalan, hiszen oly könnyedén átugrott Nachum fejlődésének témáján, ami azért tőle igencsak szokatlan volt. Ekkorra már egymás mellé is kerültek, de csak azért, hogy mindketten azonnal és egyszerre reagálhassanak a kifogásokra. Nem féltek, ezt jól mutatta, hogy Yenát könnyedén hagyták Nachum társaságában, kíváncsiak azonban kíváncsiak voltak, és válaszokat vártak, hiszen az utolsó mondatod is eléggé sántított, és Timi meg is indokolta, hogy miért.
-Kizárt. Mindenkire emlékszem, akit akár csak egy pillanatra is láttam. Rengeteg ember él Aincradban, a frontosok szintjén azonban kevesen, így általában összefutunk a küldetéseken, mert azokon a szinteken csak mi szereplünk.

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5864
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Rogan Hartnett on Szomb. Szept. 10, 2016 5:01 pm

Nagy dolgokról beszéltem, de nem voltam annyira hülye, hogy részleteket is megosszak vele. Lehet, hogy kinézetre csak egy kislány, és lehet, hogy elég közel érzem magamhoz, mint egykor Nathalie-t, viszont az információ és a tudás olykor nem csak a legnagyobb értéket jelentheti, hanem a legnagyobb veszélyforrást is. A kérdésére elmosolyodtam, majd megráztam a fejem.
- Ne haragudj, de egyelőre ez az én titkom marad. Mindenesetre olyan módszerrel fogom felnyitni a játékostársaink szemét amivel egészen biztosan nem fogják tudni Kayaba Akihiko-t, a világot, vagy bármely más programozót szidni, hiszen egyértelművé teszem számukra, hogy a veszélyt nem ők, hanem maga a figyelmetlenség okozza. - Majd a komoly arckifejezésem eltűnik és elmosolyodva folytatom - És ehhez a grandiózus világot megváltó tervemhez hosszú hónapok kemény munkája szükségeltetett, kocsmák padlóját mostam, főztem és takarítottam, ha kellett előadásokban vettem részt, jó társaságot nyújtottam, horgásztam, vadásztam, gyomláltam és ültettem...
- Rogan
- Festettem és mázoltam.. mi van? - picit morcosan néztem a sárkányra, majd pedig a szőrös kis barátjára aki még mindig elég eleven.
- Néha a több kevesebb. Szerintem, ez éppen ide illik. - gagyi idézet helye. A kérésre elcsendesedtem, és időnként a hiénára pillantok, hihetetlen mennyire eleven a kis poronty. Néha irigylem amiért ennyire kis ártatlan tud maradni.
- Egy vagyok a sok közül, akárcsak te. Shukaku. Nem vagyunk egyedül. Még sokan mások is hasonlóan gondolkodnak mint mi, csak nem merik nyíltan kimondani. Talán te vagy a legnagyobb szószólója az egésznek, jelen pillanatban, de ne hidd, hogy nincsenek mögötted. Lehet, hogy nem látod, lehet, hogy nem éppen most, de eljön az ideje amikor egész Aincrad el fogja fogadni és az a név nem undorral az arcokon lesz kimondva, hanem hálával és büszkeséggel amiért létrehozta ezt a csodálatos helyet, és Mi lehetünk az Ő kiválasztottjai. Lehet kicsit szentimentálisnak és őrültnek hangzik, de hidd el, csak egy kis löket kell. Én kiléptem a sötétből, és csak idő kérdése mikor követ a többi száz. - a kezeim a magasba emelem szónoklatom közben, persze én nem gondolok olyan nagy áhitattal Kayaba-ra mint amennyire Shukaku, az imént elhangzott mondata alapján, de tisztelem azért amiért korszakalkotó gondolata támadt. Ugyan nem értek egyet az ő kiválasztásával, véleményem szerint több szelektálás kellett volna, és csak a valóban érdemeseknek szabadott volna belépést nyerniük ide, de ettől eltekintve hálás voltam neki. Egy szabad játéktér, és egy második élet. Ez az amiért köszönettel tartozok neki. Arra a kérdésre, hogy mit akarok tőle nem válaszoltam, úgy gondoltam, hogy a monológom is kielégítő, vagy talán kissé felkavaró is lehet. Nachum eközben csak hallgatott, és Yenával foglalkozott, a Hiéna ugrabugrálására, végül beadja a derekát, és nem túl gyorsan de előre repül, és figyeli, hogy követi-e őt, ha igen akkor megmutatja neki, hogyan kell elkapni egy kacsát.
- Akkor ez csakis a sors műve lehetett!

//Kacsa//

_________________
Nachum: #80ccff
Rogan: #B4CFEC

Rogan Hartnett
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 191
Join date : 2016. May. 03.

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
4798/5000  (4798/5000)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Shukaku on Vas. Szept. 11, 2016 5:55 am

Shu megforgatta a szemeit ismét, és csak egy savanyú félmosollyal válaszolt a hosszú monológra, miközben Timidus, figyelmét most is félig a másik társaságra összpontosítva, lemondóan rázta a fejét, az idomár pedig pont ezt használta fel példaként a válaszában.
-Látod? Mindketten úgy gondoljuk, hogy ez nem fog neked sikerülni.
-Hiába nyitod fel a szemét annak, aki nem akar látni. Hiába vannak az orruk előtt a tények, nem hajlandóak észrevenni, és párról feltételezem, hogy az esze meglenne ahhoz, hogy átlássa a dolgokat, de ha megtenné, azzal önmagát kérdőjelezné meg.
-Az pedig mindenkinek nehéz. Lásd például kijutás. Novemberben lesz a negyedik évforduló, mégis vannak akik még mindig elhiszik ezt a maszlagot, és a kijutás reményében mennek a frontra. Persze mindig egyre kevesebben, de buta és megtéveszthető emberek mindig lesznek.

~Ami persze nekünk is előny.~
Gondolta Timidus, ám ezt a gondolatát nem osztotta meg a nagyközönséggel, még Shuval sem. A monológ második részére pedig már nem is mondtak semmit, bár az érzésük itt is ugyanaz volt: Túlzás. Jó, Timi a hazugság kifejezést használta volna, ám abban ő sem volt biztos, hogy tisztában vagy-e azzal, hogy hazudsz, így egyelőre nem rótta fel bűnnek. Hálásan tekintett fajtársára, aki véget vetett a szóáradatnak, Shu pedig mindössze kuncogva mulatott a párbeszéden. Ám védelmezőjük nemsokára ismét elpártolt tőlük, a kis hiéna pedig odaadóan követte avaron és ágakon, na meg egy szegény siklón át, hogy utána elismerően vakkantva dicsérje meg a fogást, és ugrálja körbe a sárkányt, és zsákmányát, míg Shu ezúttal összeráncolt szemöldökkel hallgatott, ám nem sokáig, hiszen felháborodásának hangot kellett adnia.
-Hé! Egyrészt annyira most sem rossz a helyzet, másrészt meg...
Itt ismét elhúzta a száját, majd lemondóan, és kissé durcásan vonta meg a vállát.
-Mindenki mögöttem van, aki nem harcol, és nyugisan éli az életét. Sőt, nekem is egyszerűbb lenne nem tennem semmit, de...
-Élvezed, hogy vagy valaki.

Shu kissé elpirult, de azért bólintott. Elég sokáig élt úgy, hogy mindig meghúzta magát, és most, hogy erőt és szabadságot kapott, élni akart vele, és élt is. Ám ez is halványodott az idők során, ahogyan hozzászokott, hiszen most, hogy egy ideje béke köszöntött be, és a frontosok úgy tűnik nagyon lelassultak, ő maga is élvezte a semmittevést és a csöndet. Úgy érezte, meg tudná szokni. A véleménye azonban nem változott.
-Azok, akik mögöttünk vannak nem akarnak tenni semmit, és nem akarnak kilépni sehova. Azt akarják, hogy hagyják őket békén, és ne veszélyeztessék a nyugodt kis életüket se a koboldok felhúzásával, se a minibossok haragjának kivívásával, se semmivel.

(sikló)

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5864
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Rogan Hartnett on Szomb. Okt. 29, 2016 11:07 am

Pff ezek a mai fiatalok. Egyszerűen nem fér a fejembe ez a mentalitás. Mégis miért ilyen negatív? Ezer sürgősen változtatnom kell.
- Ha meg sem próbálod nem tudhatod. Én amondó vagyok, hogy ha a megfelelő eszközzel próbálkozunk akkor eredményre jutunk. Kell egy kis sokkolás, kell egy kis dráma, és adrenalin ahhoz, hogy az ember belássa, hogy tényleg veszélyben van a saját csapatában. Én pedig ezt szeretném a későbbiekben felhasználni. De ez a jövő zenéje. Ahhoz még sok munka kell, és biztosan meglesznek nélkülem is egy ideig a saját tévképzeteikkel. - vállat vonok, nem sietek sehová, habár valóban viszket a tenyerem, hogy csináljak egy kis felfordulást, és izgalmat. De egy tervet sem próbálunk ki befejezetlenül, mert katasztrófához vezetne.
- Én nem hiszek benne. Nekem az a meglátásom, hogy előbb fogok itt elpatkolni, öregen és békességben minthogy lekerüljön a fejünkről a sityka. De komolyan. közel négy év hosszú idő, én sok barátom arcát is kezdem elfelejteni. Nem emlékszem a macskám nyávogására, a szobám falára, az albérletárakra. Lehet lemaradtam a húgom esküvőjéről, pedig amikor utoljára láttam még szingli volt! Az ő életük is ugyanúgy továbbment, csak nélkülem. - ez picit lehangolt, de való igaz, nem az én döntésem volt a játék fogjának lenni. Jó ez talán picit hazúgság, mert tényleg a játék világába akartam menekülni, de nem a szó szoros értelmében véve.
Nachum fél szemmel mindig a hiénát figyelte, kiszámíthatatlannak tartotta, ezért jobbnak látta, ha odafigyel rá, és ugyan nem mindig csatlakozott be a beszélgetésbe, azért fülelt, és ha lehetősége volt rá biztosan engem cáfolt meg vagy kötött belém valamivel. Élvezte, én tudom.
- Nehéz jól elmesélni egy történetet, ha belezavarnak a tények. Még, ha nem is ennyire rossz, miért ne mondhatnánk, hogy de az? Az emberek szeretik, ha valami kicsit komplikált és..
- Biztos, hogy ez a jó szó rá?
- Szóval szeretik a szappanoperákat. - szúrósan a sárkányra pillantok, aki állja a tekintetem, pedig alaposan megsoroztam.
- Rogan is fontos akar lenni. Te miért élvezed? Hiszem több a felelősség..
- Hmm, majd meglátjuk, hogy valójában mit akarnak. Beismerem vannak akiknek tényleg jobb, ha a városban maradnak.

_________________
Nachum: #80ccff
Rogan: #B4CFEC

Rogan Hartnett
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 191
Join date : 2016. May. 03.

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
4798/5000  (4798/5000)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Shukaku on Szomb. Okt. 29, 2016 2:26 pm

Az idomár nekidöntötte a hátát az egyik fának, és végighallgatta ugyan a monológot, de már a felénél tudta, hogy mit fog válaszolni, és ezen annak a másik fele sem tudott változtatni. Felemelte a mutatóujját, a másik kezével ellökte magát a fától, majd hozzád lépett, és jó erősen böködni kezdte a hasadat, persze nem bántóan erősen, ami valószínűsíthetően akkor sem sikerült volna neki, ha akarja.
-Tudod... szerintem te hazudsz nekem. Azt tudom, hogy magas szinten vagy, de fogalmam sincs, hogy hogyan jutottál el erre a szintre úgy, hogy semmit nem tudsz az itteni világról és az itteni emberekről. Te nem tűnsz olyan antiszoc magányos farkasnak, mint amilyen mondjuk Kazuchi volt. Neki elnéztem, hogy kicsit butuska volt, és cuki módon bedurcizott, amikor szembesítettük azzal, hogy nem lehet a világ ura, mert az nem úgy működik... de neked mi a kifogásod arra, hogy ennyire naiv legyél?
Itt már abbahagyta a böködést, hátralépett, és azért bólintott, hogy lásd, a másik résszel azért egyetért. Részben.
-Nem fogsz megöregedni. Ha vigyázunk magunkra, akkor örökké élhetünk. Halhatatlanok vagyunk. Azt azonban nem tudom, hogy...
Itt elhallgatott egy picit, egy percre lehunyta a szemét, majd újra rátok emelte a tekintetét, bár egy pillanatra azért Timi felé is pislantott, aki azonban mivel Yenát figyelte, nem szólt semmit. Nem mintha nagyon figyelni kellett volna a kis hiénát, hiszen ő csak várakozóan és vágyakozóan, nagy szemekkel figyelte Nachumot, és várta, hogy kitalálja, mit is fognak most játszani együtt. Shu mélyet sóhajtott, majd folytatta.
-Azt azonban nem tudom, hogy emberek maradunk-e. Én már így is megkaptam, hogy nem sajnálom eléggé Anatot. Tudod, aki kiesett. Valahogy... nem tudom. Mi vagyunk a legerősebbek, és nem akarunk meghalni. Soha. Azt hiszem hozzá kell szoknunk, hogy elveszítjük azokat, akik nem így gondolkodnak...
Ez valószínűleg újabb irányba tereli majd a témát, de Shu nem felejtette el azt sem, hogy az előző kérdésre válaszoljon, hiszen arra sokkal könnyebb volt.
-Nem akartam eleinte. Ez csak úgy jött a szintekkel. De... sokáig éltem úgy, hogy mindenki eltaposott és megalázott csak azért, mert én voltam a gyengébb. Most pedig példát szeretnék mutatni. Megmutatni, hogy úgy is lehetsz te a legerősebb, hogy nem törlöd másokba a cipőd talpát. Persze... tudom például, hogy én például nem dicsekedhetek el senkinek, ha ügyes voltam valamiben, mert csak azért, mert magas szinten vagyok, azt már hencegésnek nevezik... de biztos erre is van valami jó módszer...

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5864
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Rogan Hartnett on Hétf. Nov. 07, 2016 5:21 pm

A böködés váratlanul ért, de volt benne valami gyermekien aranyos. Miközben az ujjad a pocakomba mélyeszted, érezheted, hogy biztosan nem lapulnak kockák a ruha alatt, azonban túl sok plusz sem lehet rajtam, hiszen nem süllyed el az ujjad.
- Ugyan már miért lennék naiv? - mosolyogtam a lányra, a legbarátságosabb, legérdeklődőbb arcomat öltve fel magamra - Fejlődni nem egy nagy ördöngösség, csak tudni kell hol érdemes. Ennyi idő alatt pedig bőven volt időm több dolgot is kipróbálni, és arra a következtetésre jutottam, hogy ha nem akarom halálra unni magam akkor igenis el kell kezdenem az embertársaimmal is foglalkoznom. Elvégre sokuk érzi úgy, hogy az életük kilátástalan, és nem látják a dühtől és makacsságtól az örömöt.
- Itt inkább arról van szó, hogy Rogan is imád fontosnak tűnni, és nem tudja elviselni, hogy nem lehet a figyelem középpontjába időnként.
- Nem vagyok én Antiszoc. Csak tudom mikor kell meghúzni magam és mikor van ideje színpadra lépni. A jó színész is inkább gyakorol az előadás előtt. - szívem szerint megcirógatnám a lányka hajacskáját, de az picit lesajnálóan, vagy ami még rosszabb lenézően hatna, ezért türtőztetem magam, és fel sem emelem a kezem.
- Engem is szembesíteni akarsz vele, hogy nem lehetek a világ ura, vagy nem rontod el vele a játékom? - kíváncsiskodtam, persze csak poénkodva, hiszen én sem hittem benne száz százalékosan, hogy bármelyik tervem is sikerülhet.
- Hogy lehet nem eléggé sajnálni? A sajnálatnak van mértéke vagy fokozata? - szólt közbe Nachum, aki időközben egy fa ágán telepedett le, és onnan fürkészte a társaságot, elsősorban a kis pöttöm szőrgombolyag volt a figyelme középpontjában, hiszen a hiéna kiszámíthatatlan, és gyermeteg volt. Nachummal ellentétben én nem a sajnálat mértékén lepődtem meg, hanem a lány gondolkodás módján. Volt benne valami szomorú, ami egy pillanatra bántotta a lelkem. Olyan érzésem volt mintha lelkiismeret furdalás gyötörne,de mégis kicsit másmilyen. Talán szembesítenem kellett volna, hogy, ha elég gyors iramban fejlődik is a technológia és az orvostudomány akkor sem maradhatunk örökre a játék világának részei, mert előbb utóbb az orvosok feladják és lekapcsolnak bennünket? De mégis jobbnak éreztem, hogy ha nem rontom el az idillt, nem akarom, hogy rettegésben éljen, nem akarok szembe menni az elveimmel. Az én feladatom nem a lehangolás, hanem a szórakoztatás.
- Tudod, én sem szándékozom elpatkolni, ha pedig mégis meggondolom magam biztosan remekül fogom csinálni. - tárom ki a kezeimet, akár egy magár a szárnyait, majd leeresztem.
- Tudod, szívesen felajánlanám, hogy nekem bármikor eldicsekedhetsz, de rosszul érezném magam, ha férfiember létemre nem tudnálak elkápráztatni, és te viszont engem igen a sikereiddel. Mit szólnál hozzá, ha mostantól amikor valamelyikünk elmesél valami sikert amit elért akkor a másik mindig meglepődne?
- Azta.. Micsoda ötlet. Nem is értem, hogy nem nekem jutott az eszembe.
- Neked nem fontos csatlakozni Nachum. - eközben az egyik közeli bokorból váratlan zörej hallatszik.. De vajon melyik irányból is?

_________________
Nachum: #80ccff
Rogan: #B4CFEC

Rogan Hartnett
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 191
Join date : 2016. May. 03.

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
4798/5000  (4798/5000)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Shukaku on Kedd. Nov. 08, 2016 9:33 am

-Te tuti egy kém vagy.
Jelentette ki a lány, majd olyan hirtelenséggel, ahogy böködni kezdett, sarkon is fordult, majd úgy kezdte igazgatni a ruháját, mintha menni készülődne.
-Ozirisz küldött? Ő volt eddig az egyetlen, aki nagyjából ennyire egyetértett velem, mint te most. Az egyetlen, aki így tudta, hogy mit is gondolok pontosan, de csak azért, mert elmondtam neki. Nem szeretem, ha turkálnak a fejemben, sem azt, hogy ha ellopkodják a szavakat a nyelvem hegyéről.
Valóban meglepődött, és valóban furcsállotta a helyzetet, ám azt a kis durcásságot, ami jelenleg az arcán tükröződött, nem láthattad, ha csak újra magad felé nem fordítod, azt pedig ő magától nem tette meg.
-Eddig csak én hangoztattam ezt, és sokan bólogattak, de senki sem jött oda hozzám ezzel. Sőt, nem is hallottam olyat, hogy valaki hasonlót terjesztene úgy, hogy előtte nem találkozott velem.
-Nem te akartál olyasvalakit, aki hasonlóan gondolkodik, mint te? Megtaláltad.

Vetette közbe a sárkány, egyáltalán nem gúnyosan, az idomár arca viszont ettől csak még nagyobb fintorba húzódott. Akart ő, de olyasvalakit, aki komolyan vehető, nem pedig egy bohóc. Azzal, hogy te kezded el ugyanazt mondani, amit ő, úgy érezte, hogy csak még inkább hülyének lesz nézve. Anatot is bohócnak tartották anno, mégis valahogy biztonságban érezte a nézeteit akkor, amikor ő állt mellé. Miért kellett neki is lelépnie? Miért nem tudta betartani a szabályokat? Az idomár egy nagyot sóhajtott, de még mindig nem fordult vissza. A gyanú már megragadt a fejében, és a végére akart járni.
-Miért pont most léptél a színpadra? És miért engem választottál? Sokakkal találkozom, az még véletlen is lehet, de nem sokan maradnak meg az újak közül, aki pedig igen, azok...
Újabb mély sóhaj, ezt pedig még hátulról, a vállai mozgásán is látni lehetett.
-Senkivel nem lesz ilyen egyszerű, mint veled. Ezért annyira hihetetlen ez az egész. És... nem veszem el a játékodat. Nem zavar, ha valaki kémkedik utánam, amíg nem akar bántani. A sajnálat pedig...
Itt tanácstalanul Timire pislantott, majd egyszerűen széttárta a karjait, és szomorúan elmosolyodott.
-Az emberek furák. Ugye Timi?
A sárkány bólintott, majd elröppent Yena felé, de csak egy kört tett meg, hogy megvizsgálhassa ő is a környéket, valamint azért, hogy közelebb röppenve a fajtársához, a fülébe súgja:
-Játssz vele, Nachum.
És a hiéna, mintha csak meg szeretné erősíteni barátja tanácsát, biztatóan vakkantott, majd előreszaladt, végig hátrafelé figyelve, hogy vajon a sárkány követi-e, ha pedig nem tette, akkor visszaszaladt, és kezdte az egészet elölről, biztatva arra Nachumot, hogy tartson vele. Ezt látva Shu egy picit elgondolkodott, és bólintott a szavaidra.
-Örömet okozni másoknak. Igen. Azt hiszem most azzal tudnék legjobban dicsekedni, ha te dicsekedhetnél a szafari után. Vagy örülhetnél annak, hogy sikerült a bizalmamba férkőznöd. Tudod... sokszor gondolom én is, hogy nagyképű vagyok, de nem azért, amit én gondolok magamról, hanem azért, mert nem tudom elképzelni, hogy mások mit gondolhatnak rólam, csak a szintek meg a különvélemény miatt. Nem vagyunk fontos, de talán ők tesznek minket azzá...

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5864
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Sponsored content Today at 1:28 am


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

4 / 4 oldal Previous  1, 2, 3, 4

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.