Erdőség #2

Új téma nyitása   Hozzászólás a témához

3 / 5 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Danee on Csüt. Márc. 20, 2014 6:26 pm

Láttam, hogy valami nem stimmelt. Ezek azok a tipikus félreértős „értem”-ek. Legalábbis a legtöbbjükről ez derült ki esetemben. Lassan emészthető infó, spekulál valamit rajta. Lehet, hogy ki kéne igazítanom magam...
- Mármint, ez csak részben igaz... annyira zsigerből azért nem jönnek ezek a dolgaim, de... szóval... helyzetfüggő. Sajnos már rá kellett jönnöm, hogy nem vagyok olyan nagy ész mint szeretném, de a helyzet komikumban azt hiszem megállom a helyem. És ezek a tesztek is ilyenek. Szóval... mindent szinte már önkéntelenül kifordítok... és abból lesznek a vicceim meg ezek a próbák... ha érted mit akarok mondani... – öff... ha így se sikerült egyértelművé tennem, akkor nem tudom, hogy kellene. Bár lehet, hogy csak túl bonyolítottam, meg talán túl sok mindent is árultam el egyszerre. A túl nagy őszinteség annyira nem kifizetődő...
- Öm... nem, csak a cipőfűző...m – gyenge kifogás, de maradtam az eredeti tervnél. Meg aztán, rá is jöttem azért, hogy azért nem kéne... Csak pislogtam mikor teljesen átöltözött... kicsit fiúsabbra... de még így is
- Azért nem kell aggódnod – mosolyodtam el, majd lehunyt szemmel vigyorogtam – Azon már rég túl vagyok... az esésen XD Amúgy tök jól nézel ki ebben a szerelésben is!  - bár a szoknyáért odavagyok, annyira jól néz ki a lányokon!
- Van? -.-” – hát, kicsit összerogytam, nem voltam felkészülve, hogy egy ilyen vallomással épp most hozakodik elő
- Volt egy ilyen érzésem... – babráltam egy fűszállal magam előtt – Azt hiszem Kayaba kibabrált velem – az ujjam köré tekertem, és letéptem – Az a kevés lány aki ilyeneket játszik mint a SAO, már mind meg lett fűzve, mire én felébredtem – morzsolni kezdtem a két ujjam közt az elnagyolt pixel-fűszálat
- De... – pöccintettem el a levegőbe a kis gömbé gyúrt növényt – hát... a vakrandin egy csomó lánynak volt már barátja, rólad is sejtettem... bár jó volt együtt táncolni veled! – erőltettem magamra egy halvány mosolyt
- Azért remélem haverok még lehetünk, tudod... – most egy pitypang esett a kezem áldozatává  - azt hiszem... úgy érzem van benned valami vidámság, amit a többiekben nem találok!
Az arcom elé emeltem, és a pitypang kis ejtőernyőit Szophie felé fújtam
- Azt hiszem, akkor is jól érzeném magam a társaságodban, ha már szerelmes vagy valaki másba! – mosolyodtam el, most már őszintén
- Heh... Shu  sem szeret harcolni... ti idomárlányok... szerintem csak a petek miatt lettetek ez a kaszt, nem?  - néztem Vezérre – ő is biztos nagyon aranyos kölyök-farkas lehetett!
- Veletek, kazamatázni? – lepődtem meg kissé – Jól hangzik... de... én csak tizedik szintű vagyok... te meg Ai biztos sokkal erősebbek vagytok, mint én, meg Shu. Bár Shu is őrült tempóban fejlődik...
- Öm... köszi! –
fordítottam el a fejem, nem tudtam, hogy ezt most minek vegyem. Egy fiúnak majdhogynem szégyen, ha egy lány menti meg és nem fordítva. Ha mégis ilyen történik, az valószínűleg azért van mert szeretik egymást... de Szophie épp most mondta, hogy...
És egyébként is... Don Quijote... az egy szerencsétlen pojáca... ez inkább szurkálódás, mint... eh mindegy...
Követtem Szophiet és Vezért a Szőrös manó nyomán, de az a kis csúf izé beleveszett a rengetegbe, még a pixel-farkas orra se tudta kiszagolni az irányt. Helyette egy játékosba botlottunk. Szophie fenékre ült tőle, én csak összerezzentem a váratlan találkozótól.
Gyorsan végigmértem. Sárga indikátor... olyan fura kinézet... mintha fiú lett volna... de... ez egy homi, vagy egy tomboy lány? Kék haj, mint Ai-channak... az arcformája is emlékeztet...
- AiRen? – csúszott ki a számon. Totál kiakadtam ezen a néven. Még egyszer végig mustráltam...
És ez a hang... is... olyan... erőltetett... a suliban, amikor a lányok mókáztak, és a fiúkat próbálták kifigurázni, nekik volt ilyen... szerintem nem fiú... max homi... de... AiRen? RenAi? Kék haj. ~_~
Amíg én ezen filóztam, ez itt fogott egy instant nyulat, mire kizökkentem a saját pro-, kontra érvsorozatomból, Szophie már a nyulat simizte. Az meg tűrt. Aztán meg AiRent ölelte át...
- Köhöm! – köhintettem, hogy kicsit észrevegyenek már engem is, és amúgy is, volt itt egy teszt a tarsolyomban:
- AiRen-san! Shukaku is itt van valahol a közelben? – néztem szúrós szemmel egyenest a fiú szemébe, ha végre abbahagyták az ölelkezést és észre lettem véve
- Shukaku! – kiáltottam, ahogy a torkomból kifért – Gyere elő, akárhol is vagy!

_________________
I'MMORTAL
#A32F42

"A barátnőm azt mondta a múltkor az ágyban, hogy pedofil vagyok. Azt válaszoltam: Nagy szavak ezek egy kilenc éves kislánytól!"
avatar
Danee
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1529
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 25
Tartózkodási hely : Pest/Érd

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
4788/5000  (4788/5000)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése http://saamli.blogspot.com

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Shukaku on Csüt. Márc. 20, 2014 10:44 pm

~Most… megint ezzel jön. Most tényleg ennyire aggódik, vagy csak ki akarja puhatolózni azt, amit nem mondhatok el neki? De… végül is azt elmondhatom neki. Igen… azt el… és akkor végre megnyugodna. Akkor így is lesz.~
-Ne aggódj, nem török a frontra. Még soha nem voltam a fronton, és nem is akarok odamenni.
~Igen… ennyi elég is lesz. De… ő miért aggódik ennyire értem? Nem is ismer. Olyan… furák az emberek. Peter is fura, meg mindenki fura. Persze… olyan jó érzés, hogy törődnek velem… de vajon meddig fogják ezt csinálni? És… és miért csinálják? És ha már nem lesz okuk rá, akkor milyen gyorsan hagyják majd abba? Biztosan megunnak majd, és akkor kényelmetlen leszek a számukra… de majd nem merik megmondani, mert nem akarnak majd megsérteni… de egy idő után majd megmondják. Remélem. Nem akarok teher lenni.~
-És… most komolyan? Daneenak? Szerintem ezzel már próbálkoztak egy páran. Szerintem… szerintem azt hiszi, hogy jó az amit csinál. Nekem sem hitte el, hogy ilyenekkel nem szép dolog viccelni, csak kinevetett. És… igazából én sem akarom ilyenekkel becsapni… bár ez annyira átlátszó, hogy biztosan nem csapódik be… de én akkor sem szeretnék ebben részt venni.
~Igen… ez az a móka, amiről Danee is beszélt. Ilyen mókázásba, hogy becsapunk másokat… vagyis… megviccelünk, ő is biztosan csatlakozna. De… akkor én nem akarok. Persze… megérdemli. Lehet, hogy használna neki, ha látná, hogy mit érez a másik, vagy látná magát kívülről, vagy egy jó példát… de ezt nem én fogom neki megmutatni. Megint csak kinevetne meg legyerekezne. Majd… majd RenAi megmutatja. De nélkülem.~
-Izé… én inkább mégis csak a háttérben maradnék… és onnan lennék a csapat szerves része.
~Nem… engem nem… még nem is ismerjük egymást… én nem akarok ilyenekben részt venni!~

Rázta meg a fejét, és még a kifejtés után is csak makacsul tartotta magát a véleményéhez. Ő is meg akarta leckéztetni Daneet, de nem a saját csínyes módszereivel. Akkor miben lenne ő más, mint a fiú? Így tehát tisztes távolságból követte RenAi-t, és amint meghallották a beszélgetés hangját, Shu és Timidus behúzódtak egy fa mögé, és onnan figyelték tovább az eseményeket… amik elég érdekes fordulatot vettek.
~Most… ha meg akarja mutatni Daneenak, hogy hogyan kell udvarolni… akkor miért viselkedik ő is úgy, mint ahogy Danee szokott? Tényleg így viselkednek a fiúk? Vagy csak az idősebbek? Ez… így csak a lovagok viselkednek a mesékben. Még szerencse, hogy Justin nem ilyen… ő sokkal őszintébb. Nem akarok felnőni. -.- ~
Jól megfigyelte a nyuszifogós trükköt, gyorsan elő is kapta a füzetét, hogy lerajzolhassa a tapsifülest, amíg szépen nyugton üldögél a lány ölében. Végighallgatta az időjárás jelentést, és az etológiai teóriákat is –amiket szépen feljegyzett a lap szélére, a nyuszi rajza alá, későbbi elbírálásra-, ezután pedig csak akkor pillantott fel, ha valamit jobban meg kellett néznie a nyuszin. Persze Daneenak ezt is meg kellett zavarnia… és most utasítgatni kezdte, hogy jöjjön elő. Hát nem fog! Ai-chan nagyon sokat dolgozott a jelmezén, és Danee máris tönkre akarja tenni, és még ő sem fejezte be a nyuszi rajzát. Természetesen maradt, ahol volt, csöndben, nagyrészt mozdulatlanul, tisztes távolságban, és szerencsére most Timidus is inkább nézni akarta a bohóckodást, mint részt venni benne. Talán rangján alulinak érezte. Mindenesetre SHu tudta, hogy így lesz a legjobb mindenkinek.

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája
avatar
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12695/10100  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by RenAi on Szomb. Márc. 29, 2014 11:13 am


Tehát nem akar a frontra törni… örültem a hírnek. Nem szerettem volna ha gyerekek… elnézést fiatal korúak szaladgálnának és bosst gyaknának…Bár így is elkerülhetetlen hogy kazamatákba vagy épp túlélő csarnoka menjen… nem jó ez így sehogy. Azt hiszem az lenne a legjobb ha nem harcolna senki sem, nem támadna senki senkit, se mob ember se ember mobot… se senki senkit… a harc nem jó. Régen szerettem harcolni… tanulni, mégis manapság valamiért elvesztették ezek a dolgok az élvezetüket… a kihívásukat… inkább futamodok meg gyáván… nem tudom mi van velem, talán tényleg nem vagyok már önmagam. Talán felfogtam a benti létünk súlyát… mégsem szeretnék… megtorpanni… furcsa ez… egyszerre vált minden oly nehézzé… de nem fogok magamba roskadni, nem! *megrázza a fejét*
- Ennek örülök. – Mosolyodtam el őszíntén.
- De ha egyszer meggondolod magad csakis olyannal menj akiben megbízol, és kétes helyzetben képes a feladásra… - Magyaráztam, és komolyan is gondoltam.
- Gaooo>< De ne beszéljünk ilyen dolgokról. >< - Ráztam meg magam.
- A túl komoly dolgoktól hamar megöregszünk, és mi még fiatalok vagyunk. Legfontosabb feladatunk hogy vidámak legyünk. o/ - Lelkesítettem fel magam, és reméltem hogy némi vidámság ragad majd a lánykára is. Hisz… igaz csupán pár perce ismerem… de még nem láttam nevetni… >< Így hát ideje valamit tennem. Szophie üzenetének örültem, de nem akartam rá hagyni a dolgoka nehezét, hisz ez a helyzet az én felelősségem is… nagyban hozzá járultam hogy a dolgok ilyen izé… szabadon alakuljanak…>< Kellett némi idő, de kitaláltam valamit… merész ötlet de nem én lennék ha nem válallnám be… hisz Daneera ugyan megharagudtam, de ha fiú vagyok biztos nem akar majd velem disznóságokat csinálni, hehee zseni vagyok. *-* Pár perc alatt új külsőt is öltöttem magamra, és végre Shukaku most az egyszer nevetett. Felvidultam látván a vigyorát melyet a menüje mögül pillantottottam meg. Nah, már ezért is megérte. Igaz útköben mondta hogy nem fog részt venni benne, és azért megkérdeztem még egyszer, de döntése határozott volt. Mondott pár érdekességet, és mint selytettem kora ellenére igencsak felnőttes gondolkodással bír. Nem szeretem azt amikor valaki már kicsinek koraéret… hisz ez azt sugalja hogy sok rossz dolgon mehetett keresztül, láthatott, tapasztalhatott… bár lehet csupán én kombinálom túl, ki tudja. Igazat adtam neki abban amit mondott, amit egy bólogatással helyeseltem is.
- Én is így gondolom, de tény hogy ez nem jó se neki… és másoknak sem feltétlen, főleg az olyanoknak mint én, akik nem tudják ügyesen kezelni a dolgokat. - *Nagyot sóhat*
- Azt hiszem segíteni szeretnék neki valahogy… ugyanakkor nem akarom Szophiere hagyni a dolgokat… Danee megállíthatatlan, én végig szadiztam és azt hiszem még élvezte is valahol…>< - vagy ki tudja. Ocsmányul viselkedett már vele, velem, és nem szeretném ha ezt vele is eljátszaná.
- Esélyt?... Kapott, nem egyett, sőt egyszer még bocsánatot is kért… kedves volt, aranyos és hittem neki… de azt hiszem csak hazugság volt tőle… - Kicsit elszomorodtam, hisz tényleg öröltem a fiú pozitív hozzáállásának amit hamar romba is döntött. Hiába kérdeztem, azt hiszem Shukaku már eldöntötte, úgy néz ki ő csupán néző marad, magam sem tudom miért de azt hiszem ő jár a legjobban eme döntésével. Hamarosan megkérgezünk Szophie és Danee hangját már messziről meghallottuk, így Shukaku félre is vonult egy bokor mögé, viszonylag látótávolságon belül… vagyis gondolom, elvégre azt hiszem nyomon akarja követni a fejeleményeket. Most már csupán ügyesen kell színészkednem. Igaz, én sem gondolom komolyan hogy beveszik, vagy hogy huzamosabb tudom magam tartani egy ilyen összecsapott karaktert. Sőt konkrétan nem is tudom hogy mit is akarok belpőle kihozni…. Amit tudok, hogy akarok is találkozni Danee-val meg nem is, nem akarom hogy Szophie vigye el helyettem a balhét… azt hiszem meg akarom menteni Szophiet, bár nem féltem de akkor is…>< Danee megállíthatatlan…>.> vagy mi >< És tudom hogy ez a fiúnak sem jó… ismerem már annyira, tudom hogy eléggé önérzetes… ugyanakkor ez így nem jó se neki, se másnak… mármint lányoknak.. huhh vajon milyen lenne ez a fiú ha csakis fiúk léteznének a világon? oO *megrázom a fejem, mielőtt elkalandoznék ><* most erre nincs idő.. sem pedig lehetőségem sem, mivel a bokor mögül érkezve megilyesztettem Szophiet, aki popóra ült. >< Ha tudtam még az elesését megelőzően megpróbáltam elkapni, ösztönösen nyúltam a keze után még mielőtt elesett volna, ha viszont nem tudtam akkor a kezem nyújtottam hogy felsegítsem, elvégre miattam ült popóra.>< Nem jó nyitás.>< Vagy ki tudja hehee =P
- Ohh, ne haragudj, nem akartalak megijeszteni… - Tartottam némi szünetet.
- Felsegíthetlek?- Kérdeztem meg tőle illedelmesen. Majd az időjárás dicsérése következett…>< Izé… második baki >< Bár tény hogy most is tanultam, belül viszont fortyogtam hogy nem tudtam eredeti lenni, de mindegy Szophieből csak úgy ömlött a szó, szóval nagyon nem lőhettem bakot…
- Hm… Ezt nem is tudtam, tényleg igaz hogy az ember minden nap tanul valami újjat. Mondjuk ahogy nézem jóval tapasztaltabb lehet a mapok-terén, bár fehér erdőbe… de legalább nem szoknyában vagy, ami már dicséretes. – Feleltem bemutatkozásom után…És igen…. felettébb gyanús…>< Hisz mikor találkoztunk akkor még szoknya volt rajta, most meg már nadrág….>< Úgy néz ki máris bepróbálkozott…>< De nyugalmat és békét erőltettem az arcomra, csupán egy észrevehetetetlen sóhaj jelezte nem tetszésemet…>< Mit is kéne csinálnom? Áhh, folytatom a szerepem, amire a bokrokban meghúzódó nyuszi segítségemre is lett.o/ A nyuszmusz tudja hogy hol legyen és mikor, megkíséreltem magamhoz csalogatni, ami sikerült is. Majd mivel mi lányok szeretjük a nyuszikat megosztottam ezt az örömöm a lánnyal is. Majd Danee is megszólalt, bár ő nem mutatkozott be, sőt kifejezetten illetlen volt… modortalan, bár ha jobban bele gondolunk a pasik a pasikkal sokszor viselkednek így. Ki tudja talán kakaskodás, talán csak mert féltik izé… a „területüket”… nem tudom, de ideje kitapasztalnom hogy milyen is lehet a pasi élet. Danee máris Shu felől érdeklődött ami nem lepet meg ugyan. de nem kapcsoltam elég gyorsan.
-Shu’~… - csuklott el a hangom, de azon nyomban folytattam a mondatom.
- Shu’~kaku... hmm ismerős nekem ez a név, ugyanakkor mint te is láthatod egyedül érkeztem ide. – És tény, mivel Shu lemaradt és elbújt valamerre. De Danee nem adta fel, a lány nevét kezdte el kiabálni, de nem aggódtam, a lány szavaiból tisztán éreztem hogy nem szándékozik mindebben részt venni, legszívesebben elvigyorodtam volna, tervem tökéletességén… izé jah, tökéletességén… >.>
- De hogyha az a bizonyos Shukaku veletek volt és eltévedt, akkor szívesen segédkezem a megkeresésében. – Mély hangom egyre tisztább lett, azt hiszem kezdek bele jönni, bár Danee nem igen akar részt venni a játékomban, Szophie-ről… nem tudom hogy rá jött-e már, de nincs is vele gond, ha rájött akkor benne van a dologban. Most pedig játszuuunk o/ A mondatom közben aggódó szemmel tekintettem hol a lányra hol a fiúra. Igaz Shukaku miatt nincs miért aggódni mivel valamerre erre ólálkodik, és csak remélem hogy nem fog megint őzikét vadászni..>< Bár ezért vagyunk itt vadásszunk! A dolgok folytatásától függően alkalmazkodtam hozzájuk… ha meg akarták keresni, akkor velük tartottam, ha nem akkor továbbra is produkáltam magam. Oda léptem Danee-hoz, és egy erős jobbost nyújtottam neki, mint férfi a férfinak, igyekeztem megszorítani a kezét, nehogy a női kézfogásom elárulhasson, és végig a fiú szemébe néztem és tőlem telhető legkedvesebben mosolyogtam rá.
- A nevem AiRen. - Mutatkoztam be is az újdonsült név variációmon.
- És a tiéd? - Kérdeztem vissza, és néztem rá kíváncsian, neki is illene bemutatkoznia, elvégre addig nem tudom miként szólítsam. Heheee, meg mertem mindezt tenni mert egy fiú ugyan nem tapizna le egy fiút így teljesen védve voltam tőle… cha… vajon tudja hogy ténylegesen az ellenkezőjét válltja ki a lányomkból mint amit szeretne?... Nem tudom, bár valószínűleg sejtheti… Nem is tudom mit érzek a fiú iránt, haragszom rá, és normális ember kerülné és pont magasról tenne rá hogy mi van vele, én valahogy mégsem tudok csak úgy elmenni mellette. A látszat ellenére nem bántani akarom… nem, pont ellenkezőleg, segíteni neki. Megmutatni hogy miként kell bánni a lányokkal… nem azt hiszem ezt akartam eleinte, most csupán ráébreszteni hogy nem jó az amit csinál… bár mint Shu mondta valószínű tisztában van vele, de neki megfelel, én mégsem tudom ezt elhinni. Azt szeretném ha elég negatív példával tudnék neki állni. Először ténylegesen le akartam Szophiet venni a lábáról… de azt hiszem Tachi megölne…>< Nah jó azt talááán, nem, erős talánnal de nah. >< Az hogy a lányon szoknya helyett nadrág van erős aggodalmat keltett bennem…>< Hmm… hogyan is folytassam? Ha továbra is a lányra nyomulok akkor eléggé megalázhatom vele Danee-t, amit nem szeretnék, de ha úgy állna hozzá akkor megmutathanám neki mint nő mit is szeretne egy másik nő…>< Izé.. ez elég kusza… sőt már több mint kusza…>< És még a lány előtt is leégethetem magam.>< A másik verzió az hogy…>< levetem az öltözékem és az álcám…>< bár lehet megvárom inkább míg lebukok, kihúzni addig csak mókásabb, hehee.

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok✿ Képességeim, jártasságaim✿ Felszerelésem ✿ Inventorym |✿ Előtöri ✿ Érdekességek✿ Ozi féle Karakterlap✿ Ozi-féle Leltár✿ SAO Hivatalos karakterlap


Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Háttér/Kyubei(dőlt) színe:ffeec0
avatar
RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1848
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6475/6500  (6475/6500)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Szophie on Szomb. Márc. 29, 2014 12:32 pm

- Öhhmm.. - vakargattam meg a fejem. - Ez így egyre kuszább. - sóhajtottam. - De azt hiszem, kezdem érteni. - mosolyodtam el. - Te is játszol! - tartottam fel mutatóujjamat, és szélesítettem ki még jobban mosolyomat, amolyan győzedelmesen. Igen, ez itt a megfejtés. Hümm.. Talán ezért kedvelem a társaságát. Olyan, mint én, szeret játszadozni. Pedig kevesen vannak, akik értik az igazi játék módját, biza. Ez nem csak abból áll, hogy egyszerűen mókázunk, hanem különleges és vicces helyzetek teremtéséből is, és próbákból, melyek elé társainkat állítjuk.
- Amióta a játékban vagyok, egyszer sem láttam, hogy valakinek kikötődött volna a cipőfűzője. - nevettem fel, majd kócoltam össze a haját amolyan jó szándékú borzolással. A bókon már ki sem akadtam. Kezdem megérteni a játékot. De azért mielőtt még valaki túl komolyan veszi a dolgokat, nem árt tisztázni a helyzetet. Így aztán meséltem neki egy kicsit.. Szóval.. megemlítettem a kapcsolatomat. Pedig nem szoktam sokat beszélni róla, sőt. Nem szeretek ilyesmiket másoknak elmondani. Valahogy úgy érzem, nem tartozik ez másra, csak ránk. De vannak helyzetek, amikor ki kell mondani dolgokat. Ez is ilyen volt. Csendesen hallgattam a fiút, és néztem, ahogy gazol maga előtt. Igazából ez az a fajta szokásos cselekedet volt, amit az emberek rendszerint alkalmaznak, ha kínos vagy szomorú dolgokról kell beszélniük, esetleg ha unatkoznak. Vagy csak úgy.. Mire a végére ért viszont mosoly ült ki az arcomra, és így mosolyogva néztem a felém repülő kis pitypang ejtőernyőket, melyek közül az egyik éppen az orromra ért földet. Kancsalítva ránéztem, majd megráztam a fejem, így elszállt rólam a növény..darab. Ezek után felbátorodtam, és magamhoz öleltem a fiút.
- Persze, hogy leszünk haverok. Amúgy is.. hasonlítunk. - nevettem, majd eltoltam magamtól és rákacsintottam. Egyébként érdekes, hogy mindenki vidámnak tart, amikor.. amikor én pont az ellenkezőjét  érzem. Mondjuk próbálom kihasználni az élet boldog részét, amiből valljuk be, kevés adatik. Talán pont azért tarthatnak vidámnak, mert jobban tudom értékelni ezt a kevés boldog percet, mint mások. Épp azért, mert tudom, milyen az éveken át tartó gyötrő szomorúság. Talán.. Vagy én nem tudom.
- Én csak azért, mert.. Nem is tudom.. Úgy éreztem, szükségem van valakire, vagy valamire, aki mindig mellettem áll. És egy petet pont jónak tartottam erre. - néztem a tücskét kergető Vezérre. - Persze, hogy velünk. Mi azért vagyunk erősebbek, hogy segítsünk nektek. Közösen jó móka. És amúgy sem értem, miért jön mindenki ezekkel a szint különbségekkel. - csóváltam meg a fejem. Ozirisznak is ez volt az egyik legnagyobb problémája. Nem is értem.. Mintha annyira hú de erős lennék. Azt megértem, ha így állnak hozzá a céhvezérekhez, akik ténylegesen erősek és nagyok, és a többi. De hogy hozzám? Mintha érnék is valamit.>.>
Közben koboldot kergetni kezdtünk, de sajnos elveszett a szemünk elől, helyette egy fiúcska bukkant elő a bokorból. ... Várjunk csak! ... A kobold eltűnik a bokorban, a helyén pedig egy fiú terem... ... ... (loading) ... ....



Ő a manó!!!! Átalakult! A cseles! :O
- Köszönöm. - fogadtam el a segítségkérését, majd felállva leporolgattam magam. Mindeközben végig gyanúsan méregettem, próbáltam manós vonásokat keresni benne. Egy dagadt sráccá alakuló manó.. És nem ismeri az időjárási rendszert sem. Ez felettébb gyanús.
- Nincs más színű. - motyogtam a nadrágomat vizslatva. Talán be kéne szerezni egyet.. Dee.. Annyira szeretem a fehéret! Nem jó mást hordani, na.
Közben kissé félrebillentett fejjel figyeltem Daneet meg Rent, aztán még jobban elkerekedtek a szemeim, ahogy a srác kiáltozni kezdett.
- Shukaku Ai-channal van. - tettem Danee vállára a kezem, hogy lenyugtassam. - Nem kell kiabálnod. Ahogy megkeresni sem. Írtak nekem üzenetet. Biztonságban van, nem kell aggódni. - nyugtatgattam a srácot. Vajon mi üthetett belé? Vagy.. Lehet, hogy rájött, hogy ez a Ren a manó, és most játszani akar? Ohh én buta._. Ezt most elrontottam! De akkor miért nem mondta ezt nekem? Egyértelmű volt, hogy Ren harapott Shu nevére, így biztos voltam benne, hogy ő a manó. És hogy miért? Mert kapcsoló pontot akart keresni az emberek és saját maga között. Amúgy is narancs volt az indikátora.. Szóval egy pet lelhet. Azért az a képessége, hogy emberré tud válni, mint Vezér! Hoáááhh..! Megfejtettem! Szóval ő egy elcsavargott pet! És ezért nézte annyira furán Vezér, mert rájött erre. Bingó!
Már csak rá kell valahogy bizonyítanom, hogy pet..
- És te.. Mit keresel így egyedül itt az erdőben? - kérdeztem. Hátha.. eszébe jut a gazdája. És annak valamilyen jelét mutatja. Vagy ilyesmi.
Ekkor megláttam valamit a bokorban.
- Uhh.. Közben vadásszunk is, mert a végén még lemaradunk! - jutott eszembe, és gyorsan bele is vetettem magam, immár nem érdekelt, hogy milyen lesz a nadrágom. Fene foglalkozik ilyesmivel.>.> Győzelemittasan léptem elő aztán, kezemben egy.. siklóval. Na akkor kezdtem el szörnyen sikoltozni, amint megláttam, mit is tartok a kezemben. Gyorsan Renhez is vágtam, és körbe-körbe kezdtem el futkározni sikítozva, és a kezemet a ruhámba törölve. Fúúj!
Vezér mindeközben a másik oldalára fordult a napon, és ásított egy nagyot.

_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.

avatar
Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2210
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Danee on Szomb. Márc. 29, 2014 6:20 pm

Egy kissé túlbonyolítottam, ezt én is éreztem, de ha meg nem fejtem ki mire is gondolok pontosan... De a lényeg, hogy megértette!!!
- Sou dayo! – fordítottam célra mindkét kezem a pisztolyt formáló ujjaimmal a mellettem ülő leányzóra, majd el is sütöttem mindkét ’légpisztolyt’ akár egy vérbeli vadnyugati párbajhős
A hülyeség ment tovább, én meg nyújtózkodtam előre a cipőm orráig. Rájöhetett a komiszságra, mert az orrom alá dörgölte a képtelenséget, amivel hárítottam volna, és még össze is borzolta a hajamat, amiért talán mérgesnek kellett volna lennem (vagy sem), de sokkal inkább tetszett a játékossága, én meg vigyorogva a nyelvemet öltöttem rá válaszképpen
A vallomása a kapcsolatáról, nos, azt hiszem, kicsit megtörte a lendületemet... vagy nem is... hiszen még nem is voltam lendületben... de a kedvemet se szegte úgy igazán... de tény hogy egy nagy reménnyel szegényebb lettem... ˇˇ
Nem tudom hogy milyen mázlinak köszönhettem, hogy egy pitypang épp karnyújtásnyira volt tőlem, de a következő csíny vagy nevezzük akárminek ugrott be róla szinte rögtön. Nem nagyon teketóriáztam, bár tény, hogy ha most egy olyan lány ült volna mellettem, akibe szabadon szerelmes lehetek, akkor biztosan egészen más érzés lett volna telefújni az arcát a pitypang ernyőivel.
De így meg vicces volt, pláne, hogy Szophie is rájátszott, és olyat bandzsított, hogy nem bírtam visszatartani a nevetést.
Aztán az ölelés: nagyon meglepett vele, egy csomó érzést és gondolatot fakasztott bennem, és... nagyon kellemes érzés volt átölelve lenni... nem sűrűn ölelgetnek. Én meg csak bizonytalan mozdulattal viszonoztam. Még kristálytisztán élt bennem az emlék, amikor Ai-t ölelve...
Pedig! Nandayo?!! Legszívesebben szorosan a karjaimba fontam  volna, teljsen átadva magam érzésnek, felhőtlen boldogsággal nevetve... Belezúgtam volna? ...
Nem!!! Nem lehet, nem tehetem! Épp az előbb mondta, hogy van barátja, én meg hogy legyünk haverok! Nem tehetem! Nem... tehetem... ... , pedig... , pedig...
Hagytam, hogy kibontakozzon az ölelésből, s én is visszavontam a karjaim. Megpróbálhattam volna... de... ez így okosabb volt. Igen, világos mint a nap, csak épp a hülye éréseim!
- Köszi..
Jobb ez így... ő már másé. A telhetetlen, szeretetéhes én... sosem elég neki amit kap!  Háh! Meg kéne inkább becsülnöm, hogy van aki egyáltalán átölel, még ha csak baráti szinten is!
- Ez... jól esett. Igazán!
- Wow, ez, szuper! Szerinted is hasonlítunk egy kicsit? –
mosolyogtam fülig érő szájjal, nyoma se maradt az iménti nyomasztó érzéseknek bennem
Csak mosolyogtam a farkasát érintő válaszán is, igazából örültem az örömének. Értettem én is mire gondol, hiszen azért vittem magammal az utcáról Lilit is, mert jó volt néha babusgatni, simogatni azt a hálás kis szőrgombócot. A macskák amúgy is imádják a simogatást!
- Oké – csak ennyit tudtam kibökni a katakombás dologra. Az ő megközelítése sokkal egyszerűbb és vidámabb volt, mint azt bárkitől is vártam volna
- Akkor veletek tartok! – mosolyogtam – Igyekszem majd felkészülni addigra
Igen, össze kell szednem magam, ha mást nem, legalább egy kazal életmentő potit fel kellene halmoznom, hogy túléljem, bárhova is megyünk majd



AiRen. Elég erős volt a gyanúm...
Le is teszteltem hát, és bummm! Ha tényleg ő az, akkor most elhibázta! -.-’
A magyarázata nem győzött meg igazán, sőt... Az erdőt kezdtem méregetni a háta mögött. Ha Shukaku itt van, akkor a közelben kell rejtőznie... és Timiduszt ismerve...
- Hát persze...  – meg akarod keresni, mi? – Segíthetsz... ha annyira akarsz... – Miféle játék ez?
- Hai, wakatta yo...! -_-” – válaszoltam Szophienak is
AiRen a kezét nyújtotta... ez nem vallna Őrá, de... mi van ha ez is csak a színjáték része?
Nyújtottam inkább én is a kezem, lazán kezet akartam rázni, de ő megszorította az enyémet
Odakint biztos eltorzult volna ettől az arcom, ha csak egy kicsit is. De itt... ehh hülye egy világ... abszolút zéró fájdalom érzett... lassan jobban zavar, mint amennyire hasznát látom!
- Igen, hallottam az előbb, az enyém meg... Danee – átvillant az agyamon, hogy inkább mást mondok... mondjuk Sebastiant! De ott volt mellettem Szophie is. Rá is pillantottam egy másodpercre. Nem tudom, neki feltűnt-e valami, de biztos nem értette volna miért hazudok... ehh, mindegy
Nem engedtem el rögtön AiRen kezét. Bennem volt, hogy én is viszont szorítom, hasonló vagy akár nagyobb erővel, de inkább csak pár pillantást vetettem a kezére. Ha nem lettem volna vékonyabb az átlagnál... a hosszú ujjaimmal, talán az enyém is összetéveszthető lett volna egy lányéval. De az övé kifejezetten...
- Akkor... ? – dobtam fel a levegőbe a kérdést, de Szophie végül átvette a szót. Úgy voltam vele, hogy nekem mindegy. Rándítottam is egyet a vállamon. Felőlem... azt csinálnak amit akarnak,,, nem tudom mi értelme az egésznek, de ha leleplezem, azzal csak megint azt érem el, hogy még inkább megharagudjanak rám, akkor már inkább úszok az árral...
Szophie felvetésére önállósítottam magam, sok kedvem nem volt, pedig végre tök jól éreztem magam egy lánnyal, Szophieval, erre betoppan valaki a képbe...
- Jó, akkor vadásszunk...
Betrappoltam a bokrok közé, még egy tíz méterre se jutottam amikor az egyik bokorból kiugrott egy tucat kis állat... borzok! Az egyik nekifutott a lábamnak, ez pont elég idő volt nekem is arra, hogy észbe kapjak. El akart menekülni, és megpróbált a lábaim közt elslisszanni,de én utána kaptam
- Na várj csak! – le akartam nyomni a földre, de megragadni se volt időm, épp csak érintettem. Elszelelt...

//Fogtam egy borzot!

_________________
I'MMORTAL
#A32F42

"A barátnőm azt mondta a múltkor az ágyban, hogy pedofil vagyok. Azt válaszoltam: Nagy szavak ezek egy kilenc éves kislánytól!"
avatar
Danee
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1529
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 25
Tartózkodási hely : Pest/Érd

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
4788/5000  (4788/5000)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése http://saamli.blogspot.com

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Shukaku on Szomb. Márc. 29, 2014 7:06 pm

-Örülsz?
Lepődött meg a lány a kijelentésen.
~Most… mérges legyek rá, vagy örüljek annak, hogy örül? Ha idősebb lennék, akkor senki nem aggódna értem, és egyáltalán nem örülnének annak, hogy nem akarok a frontra menni, mert biztosan azt mondanák, hogy nekem is kötelességem segíteni a többieket a kijutásban… meg ilyesmik. Talán… az lesz a legokosabb, ha igazat adok neki, és a többieknek is így mondom el. Persze… nem akarok hazudni, de ha ők következtetnek rosszul… akkor is kijavíthatnám őket… de abból mindig csak a baj van, ha én kijavítok valakit. Mert ugye amíg kicsi vagyok azt sem lehet. Semmit nem lehet. Frontra se lehet menni. Hála az égnek! Meg kellene köszönnöm neki, hogy megoldotta ezt a problémámat…~
-Én… köszönöm a jó tanácsot. És megígérem, hogy nem fogom magam meggondolni. Ebben a világban úgyis mindig kicsi maradok, és fiatal… meg te is… úgyhogy nem lesz olyan, hogy nagyobb leszek és akkor már kell mennem a bossra. Soha.

Végig motyogott és a cipőjét bámulta. Igazándiból csak azért tett így, hogy a lány ne láthassa az arcán, hogy ennek ő valójában örül, de ha ez olyan hatást keltett az egésznek, mintha morgolódna, az sem zavarta. Nem akart ő senkit megtéveszteni, de így mégis könnyebb volt, mint hallgatni a szentbeszédet. Persze nem bámulhatta örökké a földet, de a lány csacsogása újra megsegítette, és felemelhette arcát, amelyen kis mosoly villant át.
-Igen. Akkor vidámak leszünk.
~És ha senki nem fog piszkálni végre, akkor én leszek a legvidámabb.~

És Ai-chan csak beszélt és beszélt. Sokat. Nem mintha zavaró lett volna, de Shu egyáltalán nem szokott ehhez hozzá. Utahime is szótlan volt, Chan sem volt az a csacsogós fajta… Timidus pedig csak akkor eresztette bőre a szavait, ha éppen önmagát dicsérte, vagy tanított, de az sohasem volt egy kétirányú beszélgetés. Shu egyáltalán nem tudta, hogy hogyan kellene erre reagálnia, de azért megpróbált válaszolgatni.
-Akik nem tudják ügyesen kezelni a dolgokat… és segíteni neki… én…
~Végre, valamire válaszolhatok is!~
-Én azt hiszem, hogy nem szoktak bocsánatkérést hazudni. Mármint… akinek nem fontos, hogy bocsánatot kérjen, azt nem érdekli, hogy te azt hidd, hogy bánja amit tett, akinek pedig fontos, az tényleg úgy gondolja, ahogy mondja.  Én sem tudom, hogy Danee mit miért csinál…
~Igen… nem tudok semmit. És ha nem tudok semmit, akkor nem is avatkozhatok közbe, mert akkor nem segítek, hanem még jobban elrontom a dolgokat. Most már biztos, hogy nem csinálok ilyen butaságokat.~

Shu ezzel az elhatározással be is vetette magát egy bokorba, a sárkány pedig követte. Olyan messze voltak, hogy még hallhatták a beszélgetést, de látni nem láttak semmit, hiszen nem akartak túl sűrűn kikukucskálni, mert akkor esetleg lebuknának, az meg tönkretenné RenAi terveit is, meg az ő terveiket is. Így hát nagyrészt csak fültanúi voltak az eseményeknek, de az is elég volt ahhoz, hogy a lány tudja, jól döntött amikor háttérbe húzódott. Azután miután feltűnt a nyuszi, pedig egyáltalán nem érdekelte az események láncolata, mert el volt foglalva a rajzolással. Néha el-elértek hozzá a szavak, azokon el is gondolkodott picit, de csak Timidus sugdolózása tartotta az eseményeknél, semmi több.
-Most… akkor kibékültek?
-Miért?
-A kézfogás miatt.
-Ne kukucskálj már annyit! És… nem tudom. Lehet. De a kézfogás köszönést is jelent, nem csak kibékülést.
-Furák vagytok. Most akkor bújócskázunk?
-Mondhatjuk…
-Ugye Danee nem fogja elhinni, hogy te elvesztél? Itt nem lehet eltévedni.
-Nem. Nem fogja. Nem is értem.
-Nem fognak tudni megtalálni.
-Szerintem sem.
-RenAi nem ügyes.
-Szerintem még sohasem csinált ilyet.
-Miért? Valaki gyakran csinál ilyet az emberek közül?
-Milyet? Jah… izé… nem…
-Furák vagytok.
-Ezt már mondtad.
-De megint.

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája
avatar
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12695/10100  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by RenAi on Vas. Márc. 30, 2014 11:47 pm


Shukakuval útközben hosszasan beszélgettünk… vagyis én beszéltem, Ő néha-néha reagált valamit. Csendes kölyök, de roppant okos a korához képest. Örültem annak hogy az átalakulós produkcióm megnevettette, mert így legalább gyermeknek láthattam ha csupán pár pillanatig is. Nem úgy mint eddig… idő kellett hozzá azt hiszem de végül csak rájöttem mi is zavar benne. Persze nem úgy zavar inkább csak nem tetszik, nem értem… és ez bosszant. Gyermeki testbe felnőtt gondolkodással és éret válaszokkal… igen, olyanokkal amik nekem jóval idősebb létemre nincsennek. Talán irígykedem?...oO Nem tudom pontosan. Amikor vissza kérdezett hogy örülök.. talán kicsit meglepetten. De én vidáman bólintottam rá. Majd folytatta… azt hiszem még nem hallottam tőle ilyen összetett és hosszú mondatot. Amit bár nem értettem és azt hiszem félre ért néhány dolgot. A „kell” szócskán akadtam meg igazán.
- Boss-ra nem kell menni. Nincs olyan hogy kell. Oda magától megy az ember, mert akar. Önmagáért, a pontokért, a tárgyakért… de legtöbb esetben a céh társaiért és a barátaiért megy az ember. - Igen, supporter léttem végett ami netán a végzetem is lett egyben, de én az utóbbi kategóriába tartozom.
- Komoly harcok folynak ott… nem csak ügyesnek és gyorsnak kell lennünk, de össze is kell dolgoznunk ami minél többen vagyunk annál nehezebb azt hiszem. – Folytattam, elmélkedve. Majd rájöttem hogy megint túl sokat gondolkodok uhh>< és az nem jó.. >< olyan ez mint amikor valaki főzne de nem tud… hehe és utána még egye is meg… nyah ebből elég, úgy döntöttem vidámabb leszek, és ezt meg is akartam osztani Shuval aki… azt hiszem lelkesen, de ebben nem vagyok biztos, osztozott velem a vidámságban. o/ Majd szóba került a csapatunk egyszem férfi tagja is. Panaszkodtam picit.. vagyis inkább tanácskoztunk, megpróbáltunk rájönni hogy mégis mit miért… vagy mi. Mármint én láttam egyféleképpen a srácot, és neki is megvolt a véleménye róla… és ahogy nézem tapasztaltabb volt mint én. Majd elpanaszoltam neki hogy bocsánatot kért, de nem hiszem hogy őszinte volt… majd Shu válaszolt rá egy érdekeset… mármint amennyire meg tudtam érteni a szavait… @.@ Hallgattam pár pillanatig majd megszólaltam.
- Szeretném azt hinni amit mondasz… még akkor is ha az azt jelentené hogy tévedtem. – Csendesedtem el és mélyedtem magamba… ugyanakkor tévedett a lány, mivel manipuláció végett kérhet az ember bocsánatot... érdektelenül… nem komolyan… de nem szeretnék rosszat gondolni a fiúról, bár eddig sok olyat tett hogy legyen okom és jogom rá. A közös utunk végéhez értünk, Shukaku csendesen ellopózott egy bokor mögé Timidussal, én viszont követtem a hangokat.

Amikor Szophiet kiilyesztettem a bokorból.. vagy micsoda.. illedelmesen felsegítettem, örültem hogy megengedi, majd fecsegtem zöldségeket… uuuuh >< kezdek belekavarodni a saját szerepembe… mármint nyooh >< még nem buktam le… de sok butaságot csináltam. Azt hiszem a színészkedés nehezebb meló mintsem gondoltam. Amint lett némi szabad pillanatom sóhajtottam egyet észrevétlen… ezzel kifújtam magamból az eddigi hibákat és új teret engedtem a többi lehetőségeimnek. Jó és ügyes pasi akarok lenni…. de várjunkcsak>< a pasik nem akarnak jók és ügyesek lenni…>< vagyis nem tudom hogy a pasik mik akarnak lenni… kéne keresem egy képet… egy pasi jellemet.. és azt megpróbálni hozni… de ahhoz már talán elkéstem. Nem gondoltam át hogy mit is fogok csinálni, miféle helyzetekbe kerülhetek és uhh@,@ ez az eredménye. Lecsillapodtam… elfelejtettem az időjárás hülyeséget… és a furcsa dumát is… de a nyuszi az marad >< azt jól csináltam. Elvégre mi lányok szeretjük a szőrős puha ölelni való állatkákat :3 Danee csapdájának majdnem beugrottam >< de valamennyire hárítottam a helyzetet yeah o/ bár itt Szophie azért sokat segített. :3 Igen, hisz Ő is úgy tudja hogy Shu velem van… mármint nem velem hanem a lány velem guuu>< De mindezek után sem adtam fel ám :3 Oda léptem a sráchoz és egy férfias jobbost nyújtottam neki… már amennyire férfiassá tudtam azt tenni >< Megszorítottam a kezét, és bemutatkoztam neki. Még mindig nem volt kedves velem, hűvös és kimért. *-* Uhh ezt szeretem mert azt jelenti hogy pasinak néz. :3 Gihii,de gonosz vagyok. :3 Majd Szophie kérdésére figyeltem, és igyekeztem valami frappáns választ kitalálni….>< Pasi vagyok>< Pasisnak kell lennie….>..>

”Ai képzeletbeli világa:
Oda lép a lányhoz, szorosan megfogja és maga elé emeli Szophie mind két kezét. Áhitatosan mélyen a lány szemeibe néz… elmereng benne majd:
- Én csupán egy olyan szépségre vadászok aki így már puszta pillantásával mélyen megsebzi szívem, szoros gúzsbakötés és nem tudok tovább nélküle élni…-


*Pipacs vörös lesz az arcom…* Magam sem gondoltam hogy ezt hogy gondoltam…. ><” Megköszörülöm a torkom majd válaszolok.
- Köhöm… én is csak vadászom mint ti. – Felelem nemes egyszerűséggel. És bumm>< Ismét hibáztam… rossz pasi vagyok >< Vagyis csupán rossz hazudozó…QQ De nem török meg, szemrebbenés nélkül folytatom a dolgokat.
- Megengeditek hogy csatlakozzak hozzátok? – Kérdem bár Danee-ra pillantottam, látni akartam a szemében mit is érez… gondol. Igen, így megvédhetem Szophiet is, elvégre férfi társaságába csak nem csinál vele disznóságot. És engem sem bánthat… hacsaaak… de nem>< Vagyiiis…NEM!... – Zárom le magamban a témát mielőtt tudatosulna benne mire is gondoltam komolyabban.

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok✿ Képességeim, jártasságaim✿ Felszerelésem ✿ Inventorym |✿ Előtöri ✿ Érdekességek✿ Ozi féle Karakterlap✿ Ozi-féle Leltár✿ SAO Hivatalos karakterlap


Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Háttér/Kyubei(dőlt) színe:ffeec0
avatar
RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1848
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6475/6500  (6475/6500)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Szophie on Szomb. Ápr. 05, 2014 6:53 pm

- Te is olyan bolond vagy, mint én! - ekkor lesöpörtem az orromról a pitypang ejtőernyőt, majd elvigyorodtam. - Ez legyen akár bók, akár sértés.. - nevettem fel. Mondjuk ha sértésnek veszi, azzal engem is megsért egy kicsit, mivel éppen magamhoz hasonlítom.. De azért nem csodálkoznék azon, ha valaki ettől tényleg megsértődne. Hisz ki akar olyan lenni, mint én? Még én sem.Rolling Eyes De nem tehetek magam ellen semmit sem.>.>
Nahh, miután megállapítottam, hogy bizony hasonlítunk, ideje volt tovább menni és vadászni. Hisz mégis csak ezért jöttünk, nemde? Na ekkor találkoztunk Rennel. Kicsit sem hasonlított az általam már ismert Renre. Pedig.. pedig elvileg az ugyanolyan nevű emberekben mindig van valami közös. Úgyhogy ezen felbuzdulva elkezdtem erősen koncentrálni arra, hogy beképzelt, epres fagyit evő, vicces sztárocskát keressek benne... mind hiába. Viszont a manót megtaláltam! És ezzel egy csapásra világos lett, miért nem hasonlít a nevére. Mármint.. szóval miért nem Renes. Mert manó pet! Csak rá kell vennem valahogy, hogy ezt ő is felfedje előttünk.
Közben fogtam egy siklót, és úgy látszik, senkit sem érintett meg különösebben, hogy kiakadtam miatta. Pedig.. Pedig.. >.< Siklós lett a kezem! ._______. Siklós vagyok! Siklóóó!! ><' Ehhmmeeee.. Fúj! és blee! És még csak Ren észre sem veszi, hogy hozzávágtam egyet.. Miből vannak ennek a manónak az idegei? Nem is érdekelt már, hogy mit válaszol nekem Ren. Csak az jár a fejemben, hogy kezet kell mosnom! Kezet kell mosnom! Siklós lettem, te jó ég! Olyan csúszós és blöee.>< Lekuporodtam az egyik fa mellé, és meredten bámulni kezdtem a kezeimet, amelyek nemrég az állatot érintették. Fertőtlenítőt! Most!
Ekkor üzenet villogott fel előttem. Gyorsan megnyitottam, hiszen úgy gondoltam, biztosan Ai az vagy Shu. De nem. Kissé furcsa fejet vághattam, először azért, mert rájöhettem, hogy egy ismeretlentő kaptam az üzit, másodszor meg a tartalma miatt.
Zöld. Összesen csak ennyi állt benne. Kezdek félni. Zöld.. Te jó ég! Ez mit jelenthet?  Lehet, hogy.. Az erdőre utal? Vagy.. Valami rejtett dolog? Az ismeretlenektől kapott üzenetek mögött szinte mindig valami küldetés áll. Tuti valami rejtett dolog, valami kód lehet! Négy betű.. talán a negyedik szint. És ott? Azt hiszem, a sziget van.. Vagy az az ötödik? És.. Talán ott zöld dolgokat kell keresnem? De hisz ez lehetetlen! A fű, a fák, minden zöld! Vagy.. vagy.. az indikátorok? Lehet, hogy azzal kell kezdeni valamit? Mondjuk itt egyedül René nem zöld. Ami azt jelentheti talán, hogy.. hogy azt kell kifogásolnom, ami nem zöld! És akkor Renre kell figyelnem! Vagy mégsem ezt jelenti.. Lehet, hogy a betűk külön jelentenek valamit.. Vagy.. visszefelé? Dlöz.. Nem, nem jó! >.< Bár.. D.mint Danee, l, mint... lakat.O.o Ö, mint.. ördög. Z, mint.. zár! Danee, ördöglakat, zár! Valami zárat kell keresnem, amin ördöglakat van.. És Daneenak van hozzá valami köze..
- Neked van kulcsod? - fordultam a fiúhoz. De.. mi van, ha mégsem Danee az a d? Talán.. d..d..d.. Dööö!! Nem tudom._.
Vagy lehet, hogy tök rossz irányban tapogatózom. Lehet, hogy teljesen egyszerűen kell értelmeznem a dolgot. Talán keresnem kell valamit, ami zöld, de ezt szerintem egy teljesen zöld erdőben kizárhatom. Sokkal valószínűbb, hogy nekem kell valamilyen zöldet hordanom.. És ebből talán az üzenet feladója felismerhet engem. Habár ha tényleg küldetés, akkor nem hinném, hogy nem tudja, ki vagyok, hiszen személyesen nekem küldte az üzenetet.. Viszont ha mondjuk teljesen ismeretlenül küldte, akkor talán ezzel akar felismerni minket. Gyorsan lenyitottam a menüm.. de sajnos szinte semmilyen zöld ruhát nem találtam. Kivéve.. Végül a kezem ügyébe került egy fű színű sál. Na már most.. több, mint a semmi. És.. Majd este beszerzek valami szép zöld ruhát, na.Rolling Eyes Addig meg ez is megteszi, nincs jobb ötletem.>.> Gyorsan magamra tekertem, majd mosolyogva közöltem a többiekkel, hogy ez csaaak.. azért.. , mert fázott a nyakam._. >.> Viszont ha másra nem is, arra azért jó volt ez a kis incidens, hogy elterelje a figyelmem a siklóról.

Angyal teljesítve!

_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.

avatar
Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2210
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Danee on Csüt. Ápr. 10, 2014 2:10 am

- Ano sa, Szophie-chan! - kocogtattam meg a lány vállát a háta mögül.
Valójában... nagyon is láttam a siklós zsákmányt és a pánikot. Az nem igaz, hogy én szívesen nyúltam volna egy hüllőhöz. Nem szeretem őket, a lábatlanokat meg aztán kifejezetten nem. A kígyók is félnek tőlünk, és nekem se bizalomgerjesztőek. A fenének se hiányzik, hogy belém mélyesszék a tűéles kis fogaikat. Pláne nem ha mérgezőek... >_>
Én szívesen... én segítettem volna... de semmi kedvem nem volt semmihez!!! Az a belépő!!!! >< Előbb a barátja, most ez az AiRen ~_~ Majd AiRen megoldja... vagy mit tudom én... inkább vadásztam egyedül. Már ha ezt annak lehet nevezni...
De visszafelé mire lépek rá? Na mire? Arra bizony! Pont! De hogy hogy került ide, mikor az imént még AiRenről...
- Mattaku! - ha már úgy is fél lábbal rajta tiportam, felhúztam egy kesztyűt és lehajoltam érte, megragadtam a feje alatt, úgy tuti nem tud megmarni
- Szophie-san, azt hiszem találtam valamit, amit elvesztettél! Sssssz-sanba pont belebotlottam visszafelé, tessék! - nyújtottam neki a tekergőző siklót
- Eto... - vakartam meg a fejem. Valami beugrott. Ja, mintha... - Szophie-san? Te ugye félsz a siklóktól? - néztem mélyen a lány szemébe
- Mert akkor inkább eldobom - hadartam mintha mi se történt volna, s már repült is szegény Sssssz-san sziszegve a hátam mögötti bozótosba
- Choto matte! - varázsoltam elő egy textilzsebkendőt, szépen a bal kezemre terítettem majd aztán egy palack vizet is - ha irtózol tőlük... - letekertem a palack tetejét és megdöntöttem kicsit, kérdőn nézve Szophie-ra, hogy akkor most meg akarja mosni a kezét, vagy sem. Mert csak úgy nem fogom leönteni, ha nem akarja
- Um, milyen kulcs? - néztem rá értetlenül
Szophie úgy nézett rám, mintha holt biztos lenne benne, hogy nálam kell keresni, akármilyen kulcsról is beszél. Gyorsan átfutottam magamban, mikor is és hol kerülhetett hozzám olyan kulcs, amiről neki tudomása lehet. Nem jutott eszembe semmi. Semmi... normális. Kétféle kulcs ugrott be. Az egyik... hüm... de azt mondta van barátja és, hogy... bla bla bla... szóval, jelképesen értette?
Vagy...
Végig mértem Szophiet, a dereka alatt megállt a tekintetem. Nem mondod? Az nem lehet
- Ano... Szophie-chan? A kulcsot... azt jelképesen érted? Vagy...
Nem, nem lehet ennyire perverz, hogy olyat hordjon, vagy a barátja lenne annyira féltékenyen paranoiás, hogy olyat erőltessen rá? Végül is... nem láttam végül a bugyiját a szoknya alatt... Lehet nem is azért nem engedte, hogy megnézzem, mert szégyenlős. Vááá, ez hülyeség, normális, hogy egy lány nem engedi, hogy kukkolják. De... mi van ha az van rajta? Amihez kulcs is kell... És a nadrág alatt nem kéne látszódnia annak az... "övnek"?
És egyáltalán, miért rajtam keresi a kulcsot!!!

_________________
I'MMORTAL
#A32F42

"A barátnőm azt mondta a múltkor az ágyban, hogy pedofil vagyok. Azt válaszoltam: Nagy szavak ezek egy kilenc éves kislánytól!"
avatar
Danee
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1529
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 25
Tartózkodási hely : Pest/Érd

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
4788/5000  (4788/5000)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése http://saamli.blogspot.com

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Shukaku on Csüt. Ápr. 10, 2014 9:34 am

Shukakut újra és újra meglepte RenAinak a dolgokhoz való különös hozzáállása. Még Chan is, aki szintén a játékban akart maradni, kesergett neki azon, hogy elmaradt a frontharcosoktól… pedig neki aztán semmi oka nem lett volna a frontra mennie, hiszen ugyanúgy nem akarta segíteni a kijutást, ahogy Shu sem akarta. A lány persze nem attól félt, hogy gyávának gondolják, gondolhatták őt a többiek teljes szívnyugodalommal akárminek, csak gonosznak nem. És számos esetben úgy vélte, hogy ha elmondja, hogy nem megy bossozni és nem segít a többieknek a kijutásban, akkor azok majd gonosznak fogják őt gondolni. Erre jön ez a lány, és még ő akarja lebeszélni arról, hogy menjen a termekbe. Persze Shu újra csak az emberi önzőség végtelen megmutatkozását látta RenAi beszédében, hiszen a felsorolás az egyénnel, a pontokkal és a felszereléssel kezdődött, és a legvégére lettek hagyva a céhtársak. Ugyan oda lett biggyesztve az a szócska, hogy legtöbb esetben… de Shu nem tudta, hogy ennek szabad-e hinnie. Ő úgy gondolta, hogy az emberek a kijutásért küzdenek. Kizárólag a kijutásért… most azonban teljesen elbizonytalanodott.
~Akkor… te nem haragszol rám azért, mert én nem segítek nektek kijutni a játékból…?~
A kérdést a lehető leghalkabban tette fel. Gondolatban. Önmagának, önmagában. Nem akart többet kérdezni, mert a végén még kiderül valami… még a végén kiderül, hogy rosszul gondolja, és a lány mégis haragszik rá, csak félreértett valamit. Nem akarta, hogy RenAi megértse amit mondani akar. Eközben persze Timidusnak is lett volna egy-két szava, azonban mivel látta Shukaku arckifejezését, így inkább ő is magának tartotta meg a mondandóját, persze ő már ezt úgy tette, hogy azért mégis elmondhassa. A saját nyelvén.
-Nem… a csapatmunka valóban nem az erősségük…
A bokorból szemlélve a kulcsos részt egyikük sem értette, ahhoz azonban, hogy Timidus ne ugorjon elő a sikoltásra, Shu pedig ne ugorjon elő a sikoltás okára, komoly csapatmunkára volt szükségük. A sárkánynak a vérében –azaz inkább a programkódjában- volt, hogy segítenie kell az embereket, így amint meghallotta a sikolyt, ő már vetette volna bele magát a küzdelembe, ha Shu rá nem teszi a kezét a hátára. Amikor azonban azt is meghallotta, hogy a hatalmas ellenség egy sikló, már csak legyintett a farkával, és visszafeküdt. Egy siklótól még talán Danee is meg tudja védeni a lányokat. Nem tartozik a legerősebb mobok közé, tekintve, hogy támadni sem nagyon tud. Akkor azonban, amikor az állatka nagy ívben repült –márpedig Shu nagyon jól tudta, hogy egy sikló nem éppen a levegőakrobatikára lett kitalálva, tehát valaki gonosz módon elhajította-, már Timidusnak kellett Shukakut visszafogni, hogy ne rontson a galád állatkínzók közé. Ezek után még Danee piszkálta szegény lényt… itt Timidusnak már minden erejét be kellett vetni ahhoz, hogy lefogja a lányt, és a lehető legerélyesebben fogja suttogásra.
-Ne aggódj, nem lesz baja.
Shu idegesen bólintott, így a sárkány lekászálódott róla, de a lányt ennyivel nem lehetett meggyőzni.
-Mi van ha nem is sikló, hanem kuszma?
-Mi lenne? Akkor rájöttünk, hogy Szophie nem ismeri a kígyókat.
-És te sem. A kuszma az lábatlan gyík, nem kígyó. És ha rosszul fogod meg, akkor leesik a farka.
-De Danee a feje alatt fogta meg. Ne aggódj már!
-De…
 
Timidus ekkor újra Shu szájára szorította a mancsait, hiszen szegény kígyócska újra megreptetődött, ezúttal Daneenak hála… de legalább már biztonságban volt, mert a fiú pont abba a bokorba hajította, ahol ők ketten rejtőztek. Az állatka egy levélkupacra érkezett, Shu végigsimította rajta a kezét, de mivel semmi baja nem esett, így gyorsan el is surrant az avarban. Shu nem akarta tönkretenni RenAi játékát… de azt tudta, hogy mindkettő állatkínzóhoz lesz egy pár keresetlen szava.


Én is fogtam siklót. :3

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája
avatar
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12695/10100  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by RenAi on Hétf. Ápr. 21, 2014 6:11 pm

Shukakuval beszélgettünk útközben, de túl sokra nem jutottunk. Biztosított arról hogy nem akar frontra menni és nekem ez pont elég is volt. Kérdezett a bossharcokról és mondtam neki pár dolgot róla, azt hitte hogy kötelező, de felvilágosítottam hogy oda az jár aki akar, a legkülönfélébb okokból. A lány elhalhatott Timidus viszont csipogott valamit, igaz füleltem de nem értem mit mondhatott, bár az is lehet hogy nem beszélt hanem csipogott mint ahogyan a madarak énekelnek, bár ő egy sárkány… nem?... Egy pillanatra furcsán néztem rá, értetlenül… ugyanakkor reméltem hogy nem fog beállni az a tipikus kínos csend... Nos beált…>< A beszélgetésünk az utunk elején kezdődött de alig tettünk meg még csupán pár száz métert, és még sok volt előttünk ahhoz hogy némán haladjunk előre mint valami gyászmenet. Azt nem szerettem volna, odalra sandítgattam és mindeközben próbáltam kitalálni pár dolgot, hogy vajon mit szerethet, azaz igyekeztem közös témát találni. Ahogy elnézegettem, szeret olvasni és rajzolni. Bár azt nem láttam mit olvasgatott pár perce, de azt láttam hogy egy szarvaskát rajzolt, korához képest igencsak ügyesen, amiből gondolom hogy gyakran csinálja. Hmm… tehát rajzolás, és talán az állatok, bár csupán egy rajzát láttam eddig… mondjuk állatodimár, szóval biztos hogy szereti az állatokat. Bár ha láthatnám a rajzait…ugyanakkor amilyen visszahúzódó félek egy olyan idegennek mint én nem is mutatná meg. Furcsa… azt hiszem eddig még nem történt velem ilyen… mármint, eddig olyan gördülékenyen csacsogtam, és ismerkedtem, Shu viszont olyan visszafogott. Ami ugye nem hiba, csupán tapasztalatlan vagyok hogy mit is kéne tennem…
- Izé… ahogy látom szereted a fehéret. – Gondoltam a pólója véett ugyanakkor próbáltam feléleszteni a beszédünket, nem épp a legügyesebben…
- Uh.. Ne haragudj, ez ostoba kérdés volt… Tudod, tök fura, eddig mindenkivel könnyedén beszélgettem bármiről, de eddig csupán annyit selythetek rólad hogy szereted az állatokat és hogy tök szépen rajzolsz. – Folytattam. Szerettem volna megismerni, ugyanakkor ezt mégis hogy mondhatnám neki…>< Furcsa ez az egész nekem, valahogy akaratlan is komolyabb lettem mellette…>< Izé… komolyabb.. fiú jelmezben…>.>

A srácokhoz érve hamar beszélgetni is kezdtünk, Shu gondosan elbújt Timidussal eggyüt, bár Danee megpróbálta kicsalni őket onnan, de szinte tudtam hogy nem fog neki menni, így magabiztosan próbáltam a szerepemnél maradni. Időközben ismét neki álltunk a vadászatnak, és ebben Szophie jeleskedett leginkább. Fogott is egy siklót, amit hozzám vágott és nekem komoly lélekjelenlét kellett ahhoz hogy hagyjam hogy lepottyanjon rólam, és lélegzetvisszafojtva igyekeztem visszatartani hogy el ne sikítsam magam. Ez a múltkor nem sikerült mikor egy halom trutyi és némi csúszómászó nevükön hívva, csótány másszon le rólam. De most sikerült. Becsuktam a szemem, éreztem miként a lendület hozzám csapja, majd eltűnik a semmibe. Láttam hogy mire készül a lány, talán ennek köszönhetem azt hogy mindezt sikeresen végig vittem. A lány félre vonult, mivel üzenetet kapott, nem akartam megzavarni, és azt sem akartam hogy azt higgye meg akarom lesni az írományt, így én a helyemen maradtam. Mindaddig amíg értetlen fejet vágva fel nem pillant a menüje fölül, és be nem zárja. Oda lépek hozzá.
- Valami gond van? – Kérdem mélyebb hangon. Bár nem számítok rá hogy bármit is mondana nekem, így csak valamiféle reakciót várok. Avar csörrenést hallok a hátam mögül, a fiú tér vissza… és igen… egy siklóval…>< Talán szándékosan csinálja mivel látta hogy Szopihe fél tőle, és ezzel akar viccelődni… de ennek köszönhetően mikor már közel volt a kígyóval:
- Kya~ - Kiáltok fel, de számra tapasztottam a kezem, és igyekeztem elhallgattatni magam. Váratlanul ért… bár legalább van esze és gyorsan eldobja… egyenest Shuék irányába… Kicsit megszeppenve, nyakamat nyújtogatva nézem mikor ugrik ki onnan a lány, vagy kiált fel… de semmi… Lehet azóta közelebb vagy távolabb húzódtak… oO
- Danee-san, ha kérhetlek ne viccelődj ilyen ostobaságokkal. Nem vagy már kisgyerek, viselkedj férfiként! – Húztam ki magam. Nem azért mert férfi volnék vagy mi, de egy fiú álltalában riválisa a másiknak… így most nekem kell jobb féfinek vállnom nála… És úgy néz ki, veszi is a lapot, végre illedelmesen próbál viselkedni, egy kendővel és némi vízzel. Némileg büszkén tekintek a fiúra, hogy lám ilyet is tud… és csak remélem hogy nincs turpisság vagy egy újabb tréfa mögötte... Majd Szophie egy kulcsot kér tőle… Nem kicsit ledöbbenve állok az események előtt, sőt el is vörösödtem mire hátat fordítottam nekik…>< Kulcs…>< Danee és egy lány…>< Bár szophieből nem nézném ki hogy olyat hord…>< De… sőt még Tachiból sem hogy ő kérte volna meg…>< Bár tény hogy elég perverz a tag… Némi levegőgyakorlat után vissza fordultam hozzájuk…. majd mikor megint az eszembe jutott hogy talán erényöve van… ismételten pipacsvörös lettem. Megfeledkeztem magamról… sőt a szerepemről is, mindenről..>< Danee és a céhtársam közé álltam…
- Neeem!>< - Kiáltottam el magam az igazi Ais hangomon…><
- Nem hagyom…>< - Folytattam majd a lányhoz fordultam.
- Szophie, ugye nem mondod komolyan… hisz… hisz neked ott van Tachi nem? És szeretitek egymást nem? – Vonom kérdőre a lányt… majd bevillant hogy hoppá…>< Most szépen lebuktattam saját magam…>< Számolni kellett volna a másodperceket…>< Rájuk tekintettem kissé megszeppenve, ugyanakkor némileg durcásan is..>< Igyekeztem megfejteni hogy tényleg lebuktam-e… bár ha ezek után nem jönnek rá, akkor butaságban túlszárnyaltak…>< Ebben a pillanatban egyszerre volt bennem azaz érzés hogy el tudtam volna szaladni, jól leégettem magam, bár tény hogy magamnak csináltam a bajt, így büszkén is fogom viselni.
- Tadaaaam. – Tettem szét a kezem, és némileg meghajoltam… mint ahogy egy előadás után szoktak. Majd ezzel a mozdulattal Szophie háta mögé osontam és a válla felett kikukucskálva adtam ki furcsa morgásra emlékeztető hangokat.

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok✿ Képességeim, jártasságaim✿ Felszerelésem ✿ Inventorym |✿ Előtöri ✿ Érdekességek✿ Ozi féle Karakterlap✿ Ozi-féle Leltár✿ SAO Hivatalos karakterlap


Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Háttér/Kyubei(dőlt) színe:ffeec0
avatar
RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1848
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6475/6500  (6475/6500)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Szophie on Hétf. Ápr. 28, 2014 8:24 pm

Majdnem felsikítottam újra, miközben egy sikló kúszott bele a látóterembe, de most sikerült uralkodni magamon. Mégis.. Danee!!
- Vidd innen! - legyeztem magam előtt előre a levegőt, hogy még a szél se hozza felém a siklót! - Persze, hisz nem a semmiért dobtam el sikítva, és remegek azóta is az élménytől.>.> - válaszoltam szem forgatva. Komolyan, ez nem volt elég neki, hogy rájöjjön, félek a siklóktól?
- Jól is teszed. - bólintottam, miközben kifújtam végre magam. Nem. Kedvelem. A siklókat.
- Uhmm.. Kézmosó! *.* - csillant fel a szemem, és hálásan néztem a fiúra. - Köszönöm! - és el is vettem tőle a vizet, majd a tenyerembe öntöttem, l megdörgöltem, és a zsebkendőben megtöröltem. - Életmentő vagy! - hálálkodtam tovább.
Közben kaptam egy üzenetet, és a zöld problémájával kezdtem el foglalkozni. Egyre jobban és jobban törtem a fejem ezen az egészen, míg végül a betűkről eszembe jutott valami.. És a valaminek hangot adva meg is kérdeztem Daneet, hogy van-e kulcsa. Na ht, akkor történtek olyan dolgok, amelyeket komolyan egyáltalán nem értettem már.
- Hát kulcs! Akármilyen. - kérdeztem, továbbra is kitartva elméletem mellett. Kell, hogy legyen nála ilyen! Tudom, hogy ez a megfejtés! Talán..
- Hogy lehet jelképesen érteni egy kulcsot? Nekem egy kulcs kulcs kell! - pattantam fel, ökölbe szorítva kezeimet. A zöld küldetésre bukkantunk! Ezt meg kell oldani!
Ekkor hallottam meg azt a magas hangot, amelyet már ismertem, és akkor... A zöd manó petem hirtelen RenAi lett.___. Na, az volt még egy furcsa eset.
- Te nem a manó vagy!!!??!!! - kiáltottam, Ai-chanra nézve. - De..de.. Akkor hol a manóm? Neked egy petnek kell lenned! - nyöszörögtem. Nem hiszem el, hogy nem ismertem meg a lányt. Pedig még a mellei is feltűntek. Én bolond.. Átvertek.
- Ez nem volt szép dolog tőled, Ai-chan. - tettem karba a kezeimet. - Átvertél. - dünnyögtem.
Viszont egyébként még mindig nem értettem.. Most meg miért kérdez ilyeneket Ai-chan. Persze, hogy szeretem Kedvesem, el sem tudom mondani, mennyire. És.. na jó, azért nem szeretem ilyen nyíltan kimondani ezt, és nem szokásom annyira nagyon dicsekedni a dologgal, meg semmi.. de szerelmes vagyok. Mégis miért kérdezi viszont ilyen hirtelen? Mi köze van ennek a kulcsomhoz?
Elpirultam, és lehajtottam a fejem, úgy válaszoltam.
- Hát.. hát persze. De nem értem, mire most ezek a kérdések, Ai-chan. - nem volt kedvem most vallatásosat játszani. Elég volt nekem a gondolat, hogy majd egyszer Hinarival is folytatnom kell egy beszélgetést ez ügyben. Ekkor futott el valami a lábam mellett. Inkább gyorsan elszakadtam a beszélgetésnek erről a fonaláról, és az állat után eredtem a bokrok közé. Miért van az, hogy gyengének érzem mindig magam, ha a szerelemről kell beszélni? Miért pirulok így el? Nyuhmm.. Ezt másoknak egyszerűen nem lehet úgy igazán elmondani..~
Ez a manóm? Most itt futott el? Megvan végre? Meg lesz végre??! Jól láttam, hogy ez a manó??! Most elkaplak!

/Fogtam egy szőrös manót./

_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.

avatar
Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2210
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Danee on Csüt. Május 08, 2014 12:46 pm

A siklós dolog mondhatni siker volt: AiRen is, Szophie is megijedt tőle, majdhogy nem ellentétes hatást értem el, kis híján le lettem hordva. Vagy talán ténylegesen is. De a fordulatnak szánt tiszta víz és törölköző hozta a kívánt eredményt. És még csak nem is csavartam a dolgon még egyet. Talán azt már nem vette volna be a gyomruk, akár mit is tettem volna még hozzá.

- Akármilyen? -
nem értettem mire kell neki, és ő se magyarázta meg. Furcsán viselkedett: nem volt semmi előzménye a kulcsos dolognak, legalább is én nem emlékszem, nem tudtam, hogy mire kell neki, azt sem hogy miért épp rajtam keresi azt a bizonyos kulcsot, amiről még az sem derült ki, hogy mit is kellene, hogy kinyisson. Az előbb már átgondoltam ugyan egyszer, hogy lehet-e nálam kulcs, de nem jutott eszembe, viszont Szophie annyira határozottan kérte, sőt már követelte rajtam, hogy adtam egy második esélyt a dolognak. Legördítettem az inventorym listáját.
Igaza volt, valóban volt egy, de csak egy darab kulcs köztük. Nem rég kerül oda, nem küldetésből, nem is lootból, talán pont azért nem emlékeztem rá. Hiszen a költözéskor otthagytam a White Rose kastély minden nálam lévő kulcsát, múltkor azért is nem tudtam bemenni, azért is kellett Snowcat, hogy beengedjen, hogy elhozhassam az ott maradt cuccaim, és persze Lilit.
Igen, a kulcs, ami egyedüliként árválkodott, a kibérelt fogadós szobám ajtaját nyitotta. Nem értettem, hogy lehet Szophienak tudomása erről a kulcsról, vajon kikövetkeztette, hogy ha már nem vagyok céhben, akkor megszálltam valahol? De miért van szüksége rá? Mit akar a szobakulcsomtól, a szobámtól? Hiszen azt mondta az imént, hogy van barátja, és hogy az ő szíve már foglalt? Nem tudtam rájönni, akárhogy is gyötörtem az agyam rajta, de végül ráböktem az itemre, és a kezemben termet.
- Tessék, Szophie, a szobakulcsom, másfajta nincs nálam. Erre van szükséged?
Kíváncsian vártam mit fog csinálni vele, bár szinte biztos voltam benne, hogy nem erre a kulcsra vágyik, valami egészen másról kell hogy legyen itt szó!

Aztán AiRen közénk fúrta magát. És AiRenből RenAi lett, amikor hevesen tiltakozni kezdett.
- Tudtam -
markoltam meg a lány vállait, ha már nekem hátat fordított, akár egy rendőr, aki tetten éri a csalót - Tudtam, hogy RenAi vagy, annyira biztosan tudtam, hogy nem lehet valaki ennyire kísértetiesen hasonló, és pont itt ebben az erdőben!
- Tudtam, de nem sejtettem!
Eltekintve a lelepleződésétől, az amit mondott összevágni látszott a gondolatmenetemmel a kulcsot illetően. Már ha amiatt fakadt ki. És ha valóban egyre gondolunk. Aztán egyszer csak meghajolt nekünk, mint egy színész az előadás végén. Most tapsolnunk kellett volna?
- RenAi-chan, miért tettél úgy mintha fiú lennél? Mit akartál elérni ezzel?
Szophie meg valami manót emlegetett
- Szophie, miért lenne Ai-chan egy manó?
Kezdtem azt hinni hogy a két lány bolondgombát evett. Lassan úgy éreztem, hogy Shu társasága üdítőbb lenne. Bár a bolondozásban rám is lehet számítani, de nem találtam semmi okot a két lány viselkedésére

_________________
I'MMORTAL
#A32F42

"A barátnőm azt mondta a múltkor az ágyban, hogy pedofil vagyok. Azt válaszoltam: Nagy szavak ezek egy kilenc éves kislánytól!"
avatar
Danee
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1529
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 25
Tartózkodási hely : Pest/Érd

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
4788/5000  (4788/5000)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése http://saamli.blogspot.com

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Shukaku on Csüt. Május 08, 2014 1:56 pm

RenAi célja egyértelmű. Beszéltetni szeretné a lányt. Nem fog neki sikerülni. Ilyen témákkal biztosan nem. Shukakunak sohasem volt erőssége a bájcsevej vagy a csacsogás, és legtöbbször ki is hátrált kortársai ilyen jellegű tevékenységeiből… illetőlegesen kihátrált volna, ha bárkinek is eszébe jutott volna bevenni. De legalább így egy problémával kevesebb jutott. Abban teljesen biztos volt, hogy ruhákról nem fog a lánnyal beszélgetni. Egyetlen egy vágya volt, ezzel a témával kapcsolatban, hogy ha már nem járhatott rendes iskolába, akkor hordhasson egy olyan valamit, ami legalább hasonlít a japán iskolai egyenruhákra, és ez az álma Peternek hála sikerült. A céhbe való belépése után pár héttel elmentek és beszereztek egy ilyen ruhát. Azóta beszerzett még pár melegebb holmit, és egy fürdőruhát, de körülbelül ennyivel ki is merült a ruhatára, amire egyébként is a gyakorlatiasság volt a jellemző. Nem volt sokkal több öltözéke mint Timidusnak, akinek nem is kellett volna ruhát viselnie. Ezek után egyetlen bólintással nyugtázta a lány kérdését. Szereti a fehéret. Meg a lilát is, a kéket is, a feketét is… igazából annyira nem foglalkoztatta ez, és a túlságosan színes vagy rózsaszín dolgokon kívül bármit felvett volna. Úgy látszott erre a lány is rájött, meg persze felfedezte a köztük lévő icipici kommunikációs szakadékot is. A válasz szintén rövid és egyszerű volt.
-Igen. Annyit, mint mindenki más…
Shu nem tartotta magát nagyon bonyolult valakinek. Számos dologban volt véleménye, tájékozottnak gondolta magát, de ezt legtöbbször nem osztotta meg senkivel. Nem volt kivel megosztania Timiduson kívül. Még itt bent is rengeteget tanult. Elkezdett lélektani regényeket bújni, és egyre jobban beleásta magát abba, hogy megérthesse Timidust, amiben a könyvek helyett inkább maga a sárkány segített. Persze a petek lelkivilága senkit nem érdekelt.
A kint zajló dolgok előtt mindketten értetlenül álltak. Eszük ágában sem volt közbeavatkozni, most még Timidusnak sem. Persze más-más ok vezérelte őket. Shu egyszerűen szeretett az ilyenekből kimaradni, Timidus pedig tudta, hogy egy kísérlet eredményét túlságosan erőteljesen változtatná meg, ha a megfigyelő is hatással lenne a vizsgált személyekre.

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája
avatar
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12695/10100  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by RenAi on Csüt. Május 15, 2014 10:47 am

Shukaku:
Akárhogy próbáltam valahogy nem tudtam Sukakuval jobban szóba elegyedni… Túl csendes és visszahúzódó volt, ami számomra valahol szokatlan. Eddig mindenkivel könnyedén fecsegtem, bár volt akivel összevesztem… de az is legalább egy eredmény. Ez a lány itt mellettem, viszont csak tőmondatokkal pásztázott, és nehéz volt igazán megfejtenem miért, hisz a kommunikáció az alapja hogy megismerjük a másikat… bár talán ebből adódik hogy Ő nem is szeretne engem megismerni igazán, és nem szeretné azt hogy tudjam Ő milyen is valójában… pedig nem tűnik rossz kislánynak… olyannak aki ártana másoknak… ugyanakkor amit levágtam első körben hogy szorgalmas és okos… és mégis… talán nem tart elég okosnak magához, mármint hogy szóba elegyedjen velem… és igaz a végére kissé zavart is hogy nem sikerül, ami meg is látszódott rajtam és ezzel persze szintén csak rontottam az esélyeim… de nem vagyok én olyan aki könnyedén felad bármit is, és lemond a győzelméről, de nem ám. Azt hiszem valami okos dolgot kéne mondanom neki, amivel felkelthetem az érdeklődését… de mi legyen az? oO Sablon dolgok jutottak az eszembe csupán, időjárás… a környezet ami körbevesz minket… hmmm…>< okos dolog…>< Sütiiii *-* Nem az nem okos dolog…><” Csendben haladtam a lány mellett hosszasan tűnődve azon miféle téma is érdekelhetné őt… Persze egyszerű lenne megkérdezni őt csupán erről, de…  nem hiszem hogy szívesen megosztaná velem… vagy pedig csak valami sablonnal szúrná ki a szemem… Arról nem is beszélve hogy nekem kell rájönnöm hogy mi is érdekelheti igazán, mivel ebből szűrheti le hogy ténylegesen érdeklődök…
Őzikét rajzolt, tehát szeret rajzolni… vagy szereti az őzikéket? oO Kétesélyes….>< Akkor állatidomár, tehát szereti az állatokat >< Hmm…>< Fiúk. Ebben a korban már azért érdeklődnek irányukban… bár Shu hogy ilyen csendes… félő hogy nehezebben is kommunikál velük…>< Hmm…>< A ruhákkal vakvágányra jutottam… olyan sablonokat hogy hogy is jutott be… talán még nem kéne meg kérdeznem… Lehajtom a fejem… nem hiszem hogy tényleg nem jut semmi értelmes sem az eszembe… majd rájöttem hogy valószínű csak én akarok vele beszélgetni ennyire… talán nem is kéne firktatni ha ennyire nincs kedve hozzá… ugyanakkor valamiért mégis látok benne valamit, amit nem igen tudok megmagyarázni… de valamiért fel szeretném őt karolni…
- Leszünk… barátok? – Jött ki hirtelen belőlem, még magam sem tudom hogy hogy… nem értettem és meg is lepődtem hogy így ilyen hirtelen ilyen kérdést szegezek a lány felé… akit alig ismerek…

Danee, Szophie:

Az a nyomi kígyó lebuktatott…>< Amikor Szophie hozzám vágta akkor még nem történt semmi, nem lepődtem meg vagy hasonló…>< Túl gyorsan történt ahoz hogy fel tudtam volna fogni… de mikor Danee a lány orra elé dugta és ott volt az enyém is… nos az kihozta belőlem a magas c-t..>< Ideges is lettem, de ha már így alakult akkor felesleges tovább játszanom, így bevallottam hogy én vagyok az… Danee megfogta a vállam mire én megilyedtem… azt hittem fel fog pofozni, ellökni, behúzni vagy hasonló… ugyanakkor azon is meglepődtem hogy hozzám ért… biztos védelemnek gondoltam a fiú öltözéket ellene… Szophie először valami manórol hadovált… majd leszidott hogy átvertem őket… de nem akartam rosszat… tényleg nem, főleg neki nem… Elvörösödtem és elszégyeltem magam, ugyanakkor nem értik miért is csináltam… egyikük sem… Danee megkérdezte… és bár nem tudtam hogy elmondjam-e de… ezek után azt hiszem tartozom a válasszal, mindkettőjüknek.
- Előszöris… hogy ne bánts! – Mondtam Daneenak…
- Másodszor… hogy ne hárítsam rád Daneet… válalni akartam a felelőséget… csak épp nem mertem… - Magyaráztam Szophienak…
- Harmadszor…. Amúgy… Szophie…. >.> Azért tőled kicsit többet vártam mint JL-es tag…>< Hogy nem érted az Ai-logikát…>< AiRen… - RenAi…. Olyan egyértelmű…>< Ha tényleg fiúnak akartam volna magam kiadni, mindenféle rejtjelezés nélkül akkor valami más nevet mondok mint például… Touma… vagy Mossu vagy…vagy NoName1848CVG vagy ilyesmi….>< Azért te igazán kitalálhattad volnaaaa QQ De már mindegy… bocsánat hogy így becsaptalak titeket….>< De nem tudtam mit találhatnék ki… -  Majd mikor Szophie a kulcsvadászat után válaszolt a kérdésemre hogy mi a helyzet vele és Tachival, meglepődtem milyen... kawaiiii*-* Valahogy nem gondoltam volna hogy nehéz neki ilyen szavakat kiejteni, de ebből is látszik hogy nem ismerem igazán...>< De nem bírtam magammal, tetszett amit láttam, imádtam a lány vallomását és ezt jutalmaztam is. Keblemre öleltem majd:
- Szophie-san... kawaiiiii~ *-* - Mondtam közben, tényleg édesnek gondoltam. Majd hátra fordultam s a szememmel a területet kezdte el pásztázni…
- Hát… ezek jól elbújtak…. >< - Kutattam Shu és Timidus után. Nem tudtam hogy kiabáljak-e neki vagy sem… bár remélem nem kezdett el megint szarvasfutamot rendezni><
- Most már előjöhettek, lebuktam! – Kiabálok bele a szélbe, remélve hogy meghallják, bár fogalmam sincs hogy van-e egyáltalán kedvük idejönni. Majd Daneera pillantottam…
- Ne bántsd kérlek, légy vele természetes és kedves de ne bántsd! – Motyogom neki gyorsan oda.

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok✿ Képességeim, jártasságaim✿ Felszerelésem ✿ Inventorym |✿ Előtöri ✿ Érdekességek✿ Ozi féle Karakterlap✿ Ozi-féle Leltár✿ SAO Hivatalos karakterlap


Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Háttér/Kyubei(dőlt) színe:ffeec0
avatar
RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1848
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6475/6500  (6475/6500)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Szophie on Pént. Május 16, 2014 5:08 pm

- Fogalmam sincs, de azért.. köszönöm. - mondtam Daneenak, átvéve tőle a kulcsot. - És mondd, az a szoba zöld? - kérdeztem felcsillanó szemekkel, abban a reményben, hogy végre meg fogom tudni oldani a zöld üzenet problémáját.
- Mert.. mert a manó eltűnt a bokorban, aztán Ren..Ai feltűnt ugyanazon bokrok közül.. és Vezér is olyan furcsán mosolygott.. - habogtam. Tényleg, miért gondoltam azt, hogy ő egy manó? Várjunk csak.. Vezér felismerte volna Ait?
- Te végig tudtad? - kérdeztem farkasomtól mérgesen, aki csak komótosan fordult egyet a hátán, és füle apró kis rántásával jelezte csak, hogy igen.. Én pedig szájtátva néztem farkasomra..
- Akkor miért nem..? - mondtad el!! De igazából nem kell megkérdeznem, már magam is rájöttem. Neki semmilyen érdeke nem származott abból, hogy megmondja, illetve ez az apró információhiány nem hordozott magában semmi veszélyt rám nézve.. Szóval úgy döntött, inkább szunyókál, és szórakozik egy kicsit rajtam.>.> Gonosz farkas.
- De mondtam... izé, írtam, hogy nem gond. Én szívesen vagyok vele. - néztem előbb a fiúra, azután Ai-ra. - Csak nektek okozott problémát. - ingattam meg a fejem. - Ha nem reagálod túl gyerekes ám vicces érdeklődését a női nem iránt, akkor szerintem jó társaság. Igaz-e? - pöcköltem meg Danee orrát, aki közben Ai-chan mögé állt, éppen mellém.
- Egyébként pedig ne várd, hogy rögtön a legrosszabbat feltételezzem minden idegenről. - tettem karba a kezem. - Mint hogy az egyik céhtársam próbál meg átverni minket, és kémkedni utánunk. - fújtam föl egy pillanatra az arcom mérgesen, majd ki is engedtem a levegőt, és arcomra barátságos mosoly szökött. - Azért aranyos dolog volt tőled, hogy meg akartál védeni a gonosz Danee szörnytől.^^ Köszönöm.
Azután Ai-chan és Danee különös kérdésekkel kezdett el bombázni, pedig én csak annyit kérdeztem, van-e kulcsa Daneenak. Mindezt természetesen csak azért, mert kaptam egy nyamvadt üzenetet, amiben az állt, hogy zöld. Szóval tényleg nem értettem, mire ez a hirtelen témaváltás, és miért kell Makotot emlegetni. >< És akkor valahogy kinyökögtem valamit, de közben tényleg nagyon zavarban voltam. És Ai erre megölelt. O.o Meg azt mondta, aranyos vagyok.. Nem értem. Azt hiszem, Ai logika..>.> Kissé értetlenül, és ebből kifolyólag ügyetlen mozdulatokkal viszonoztam a lány ölelését, majd tekintetem a bokorra vándorolt. Gyorsan el kellett terelnem gondolataimat zavaromról, így épp megfelelő volt, hogy egy valamit láttam futni a bokrok alatt. Utána is eredtem, majd pár perc múlva diadalittasan léptem elő a többiekhez.
- Elkaptam a szőrös manó! Cool- mosolyogtam önfeledten, felemelve és megmutatva bal kezemben az izéét.. - És tényleg nem te voltál az.. - néztem bocsánatkérőn Ai szemébe. - Most pedig áruld el, hol van az arany!!  ... vagy a kazamata! - parancsoltam rá a manóra, és késemet a torkához emeltem. Itt az ideje fenyegetni. Persze nem ölöm meg.. Ez volt a játék egyik fontos feltétele. A manó viszont egy szót sem mondott, csak kalimpált a kezemben, így egy idő után kénytelen voltam véget vetni a vallatásnak, és elengedni a mobot.
- Hjajj..Menj, szegény kis élőlény.. - köszöntem el tőle.. Mert miért ne? Rolling Eyes- Majd keresek magamnak kazamatát..>.>
- De egyszer megtalállak a barlangodban az aranyaddal együtt, és akkor nem lesz menekülőút!  - "köszönt" el Vezér is.
- Most pedig.. - néztem Ai-chanra. - Ha te fiúnak öltöztél, akkor maradj is úgy büntetésből! - nyújtottam ki a nyelvem. - Én pedig akkor AiSzophienak öltözöm. Legyen álarcos vadászat.\o/
Ezzel el is vonultam keresgélni a menümben.. Hát a hajam nem lesz kék, azt most mondom. Nincs az az Isten, hogy átfessem.. De másban tudok rá hasonlítani.. Rendben, még egy kis igazítás a csatokkal meg a gumikkal, és..
Megfordulhatok!


_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.

avatar
Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2210
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Shukaku on Pént. Május 16, 2014 8:00 pm

RenAi

A kérdés nem kicsit lepte meg a lányt, de szerencsére már túl közel voltak a csapathoz, így el kellett bújnia. Emiatt úgy tűnhetett, mintha csak azért nem tudott volna válaszolni, hogy ne tűnjenek fel Daneeéknak. Egyelőre megúszta.

És a jelen X3

Kicsit összezavarodottan hallgatták RenAi indoklását arra vonatkozólag, hogy mit miért csinált. Timidus egyszerűen kerek-perec kijelentette volna, hogy Daneet akarták móresre tanítani, Shu pedig… hát Shu eleve nem is csinált volna ilyeneket, szóval vele kapcsolatban fel sem merülhetett volna ilyen kérdés. Még megvárták Szophie válaszát, és csak azután bújtak elő. Szophie válasza sem volt sokkal összeszedettebb és értelmesebb. Egyértelmű volt, hogy sem RenAi, sem AiRen nem lehetett manó, hiszen a manók egyrészt nem úgy néztek ki, másrészt a moboknak teljesen más színű volt az indikátoruk mint a játékosoknak… képtelenség lett volna összekeverni a kettőt, de a lánynak valahogyan mégis csak sikerült. Azon egyikőjük sem lepődött meg, hogy Vezér természetesen ugyanúgy tisztában volt az események valós hátterével mint ők maguk. A peteket azért nem lehetett ilyen olcsó trükkel átverni. Az emberek túl hiszékenyek voltak. Főleg a nőnemű egyedek. Azzal ugyan nem értett egyet a lány, hogy Danee érdeklődése mindössze gyerekes csíny lenne, hiszen őt eléggé megsértette a legutóbb, de az egészben talán annyi igazság volt, hogy talán Danee egész lénye gyerekes volt. Talán emiatt tényleg nem szabadna rá túl sokáig haragudni. Ahogy előléptek a hívásra, már az a kép tárult eléjük, ahogyan Szophie rászegezi a kését a szegény pici manócskára. Képes volt megszegni az egyetlen szabályt amiben megegyeztek. Azt, hogy nem ölik meg a mobokat. Shu már rohant is, hogy megakadályozza a katasztrófát, de mire odaért, a lány már el is engedte az áldozatát, és még el is köszönt tőle. Ha neki ilyen viccei vannak, akkor kezdte érteni, hogy miért nem zavarják Danee állítólagos csínyei. Kicsit kifújta magát, majd amíg nem jutott szóhoz, addig integetett egyet, hogy legyen valami üdvözlésféle az újraegyesülés megünneplésére.
-Hát… izé… szervusztok.
-Yap!

Ide-oda tekintgettek a társaságon. Úgy látszott, hogy minden rendbejött, és talán Danee is másképpen fog viselkedni. Talán. Jó lenne. Még nem veszett el a remény egy kellemes délután eltöltésére.

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája
avatar
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12695/10100  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Danee on Hétf. Május 19, 2014 10:22 pm

- Mmmmmmm - nyújtottam ez a válaszadást a színt illetően. Pedig közben már füstöltek a fogaskerekek. Nem, az a szoba határozottan nem zöld. De még lehet...
- Ja, most hogy mondod, nem rég lett átfestve. Zöldre. Miért? - nem tudtam mibe keverem bele magamat, és jó-e nekem az hogy zöld legyen a szoba vagy sem, de ha ez azt jelenti, hogy több alkalmam lesz Szophieval töltenem az időm, akkor megérheti.
Késöbb, ha kicsit csitulnak a dolgok, üzenetet küldök a fogadósnak, hogy állítsa át a szobám színét zöldre.

- Ai-chan, nem akarlak bántani, - válaszolom meglepett pislogással - eddig se akartalak. Bocsánat a korábbiakért! Azt nem tudom megígérni hogy nem fog előfordulni hasonló legközelebb, mert én úgy tünik igy működöm, és te egy nagyon vonzó lány vagy, ezen mit sem változtat számomra, hogy van-e pasid, vagy sem. De majd igyekszem elöbb gondolkodni, mint cselekedni!

Majd a másik leányzóhoz fordultam:
- Köszi Szophie, jól esik, hogy ezt mondod, és még ha kissé degradálóan hangzik is rám nézve, de, azt hiszem igazad van!  ;P 

- Szia Shu! Meg Timidus! Tudtam ám, hogy ti is itt bújkáltok valahol a közelben! -
elgondolkodtam, hogy mit mondhatnék még nekik - És elnézést a közjátékért, amit Airól meg rólam láttál, az nem az aminek látszott... de azt mondtad múltkor, hogy te már elég idős vagy, úgyhogy, azt hiszem érted...

- Na, csak meg lett! -
hajoltam le Szophie mögött, a zsákmányt meglesve - Milyen szép kis szőrös!  hentai  Mármint a manó... - hátráltam pár lépést, hogy ne legyek a hírtelen felcsapódó cipősarkak sugarában, aztán mozgást véltem felfedezni, valami kivetődött a bokorból egyenest a lányok felé, én meg szinte ösztönösen vettetem magam az izére. Az izét markolva zuhantam a földre a csattanás után. A lányokat biztonságban tudtam, a merénylő pedig nem volt más mint egy...

Nagyra nőt macsek, egy bolytos fülű Hiúz. A karmait belém vájta, menekülni próbált a szorongatott helyzetből, támasztott és fújt, de nem engedtem: magamhoz szorítottam, épp csak annyira, hogy ne tudjon rögtön elszabadulni.
- Lányok? Fogtam egy cicát! Meg akarjátok simogatni?

_________________
I'MMORTAL
#A32F42

"A barátnőm azt mondta a múltkor az ágyban, hogy pedofil vagyok. Azt válaszoltam: Nagy szavak ezek egy kilenc éves kislánytól!"
avatar
Danee
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1529
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 25
Tartózkodási hely : Pest/Érd

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
4788/5000  (4788/5000)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése http://saamli.blogspot.com

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by RenAi on Pént. Május 23, 2014 12:23 pm

Shu:
- Gwiiih?! – Csupán ennyit tudtam kinyögni mikor tudatosult bennem hogy Shu meglógott előlem, és a válasz elől… >< Tényleg ennyire nem kedvel?! Pedig izé… velem ilyen eddig aligha volt, voltak emberek akik kedveltek és voltak akik nem, mindkettőről tudtam hányadán állunk, de Shu… fura volt. Túl visszahúzódó, csendes, ugyanakkor éreztem rajta hogy helyén az esze és mégis… valahogy magányosnak tűnt nekem… túl magányosnak, ami nem jó. Persze ott van neki Timidus, akit ahogy nézem legjobb és legközelibb barátjának tekint. De ha egyszer kijutunk innen… - Nem igen volt időm tovább fojtatni ezt a gondolatmenetet, mert tény. Megérkeztem.

Közös:

Furcsállottam mindent és mindenkit… bár pont én ne szóljak, pasi ruhába bújva… izééé… >< Így nem is teszem, csupán értetlen fejjel állok a kulcs kontra danee ügy előtt, és szinte minden más előtt. Bár ahogy nézem a többiek is hasonlóképp lehetnek velem, így csupán bamba ábrázatom sugallhatja, és fejem ingása amit hol Danee-ra hol Szophiera emelek. Majd ingatni kezdem. A fiú faggatni kezd hogy mégis miért. És elmagyarázom, mire kapok is választ… ami izé… nem túl bíztató… de attól félek ez a srác már javíthatatlan… ><
- Izééé>.> - Próbáltam összeszedni a gondolataim, nem akartam sem sértő sem pedig … nah jó csak sértő nem akartam lenni… ><
- Nos, ez nem túl biztató válasz, de kénytelen vagyok elfogadni… azt hiszem… - Mondtam a fiúnak. És tény, nem tudtam ezzel a dolgával mit kezdeni.
- És egy dolog, nem útállak… nem haragszom… és szeretném hogy ez ne is legyen másképp! – Mondom, nem fenyegetés vagy ilyesmi, de nem szeretek másokkal rosszban lenni, ugyanakkor Danee mégis távol tartásra kényszerít. Majd Szophie kezd el magyarázkodni.
- Nyihi … de én akkor is rosszul éreztem magam emiatt! – Magyarázkodtam.
- És nyugi… nem is akarok átöltözni, meglepően kényelmes a férfi ruha. – Sandítottam Daneera… majd a lány megtette én meg *-*
- Uhh , Ai cosplay! :33 – Kerekedtek el a szemeim és kezdtem ujjongásba.
- Uhhh! Megvan! Mindenki öltözzön be valakinek o/ Danee te is, és Shuu te is és persze a kis Timidus se maradjon ki! – Kezdtem teljesen bele lelkesedni, mintha csak haloween vagy farsang lenne. *-*
- Ohh, van kis méretű cica jelmezem, Shuu és izé… - Kezdtem el kutatni az inventorymban.
- Izé… hogy állsz a lány ruhákkal Danee? – Kérdeztem kissé bizonytalanul ugyanakkor sunnyogva. Lány ruhákban akartam látni a fiút. o/ És reméltem hogy neki nincs más rucija. Majd Shut kezdtem el figyelni, persze csak a szemem sarkából >< Nem tudtam hova tenni a lányt, de ki találtam a legjobb taktikát. Leszek a barátja, barátja, és akkor az ő barátja is leszek. Uhhh *-* Azt hiszem zseni vagyok. :33
- Ohh, megsímogathatom Timidust? - Kérdeztem a Shutól, majd időközben Szophie manót fogott, Danee meg egy cicáát, egy naagy cicáát *-* Uhh rá akarok ülni, meg akarom lovagolni... >< de tartanom kell magam >< Nem engedhetek gyermeteg vágyaimnak főleg hogy vadászok.... méghozzá egy új barátra. De valami elosont a bokrok alatt és... >.> fogtam egy nyuszit.

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok✿ Képességeim, jártasságaim✿ Felszerelésem ✿ Inventorym |✿ Előtöri ✿ Érdekességek✿ Ozi féle Karakterlap✿ Ozi-féle Leltár✿ SAO Hivatalos karakterlap


Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Háttér/Kyubei(dőlt) színe:ffeec0
avatar
RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1848
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6475/6500  (6475/6500)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Szophie on Csüt. Május 29, 2014 7:22 pm

- Akkor tényleg ez az a kulcs! Megfejtettem! - ugrándoztam. - El kell mennünk a szobádba! Egy küldetés lesz ott! *-* - egyre lelkesebb voltam a zöld üzenetével kapcsolatban.
- Küldetés? - kapta fel fejét Vezér, és farka ütemes mozgatásába kezdett, melyből rögtön tudtam, hogy tetszik neki a dolog.. Már ha nem tudtam volna azelőtt is, hiszen mindig lelkes, ha küldetésre mehetünk. Igazából most azonnal indulni akartam én is, mert az ember sosem tudhatja, hogy ki happolja el előle a busás jutalmakat. Viszont.. úgy gondoltam, van még időm egy picit vadászgatni, mielőtt belevágunk a dologba. Ugyanis nem tudhatja a küldetés adó, hogy mennyi időbe telik rájönni a feladványra. És Danee is meg van hívva a küldetésre, mert az ő szobájába szól a dolog. Ez érdekes feladat lesz, tuti.*-* Vajon Ai-chan és Shu nincs benne? Nem.. akkor őket is említette volna valamilyen módon a küldetésadó az üzenetben. Közben Shukakuék is előbújtak, és kissé arrébb húzódtam, hogy helyet adjak nekik, meg hogy... ne legyek annyira közel hozzájuk. Ugye nem fogja nekem azt mondani, hogy csókolom? Ugye nem?!
- Sziasztok. - köszöntem csendesen, habár nem is tudom, miért lettem hirtelen ennyire félénk velük szemben.
Közben ment a bohóckodás, békülés, minden.. Én pedig hamarosan Ai cosplayben kötöttem ki. Nem is volt ellenemre a dolog, és miután a cicust megsimogattam, még mielőtt Vezér dühösen elkergette, máris azon kaptam magam, hogy körülöttem megy a szervezkedés komplett farsanghoz.O.o Így hát én is lenyitottam az invertorímat, és keresgéltem.. meg keresgéltem... de egy farkasnak való jelmezem sem volt._. Kivéve az ember alakú farkast.... Ahogy ezt kitaláltam, a következő pillanatban már egy farkasfüles fiú állt a helyén. Ugyanis átalakítottam. SmileÉs megkezdődött a harc és dulakodás, hogy a petre ráadjak egy szoknyát.. Végül egy fondorlatot bevetve ellene sikerült egy másodpercig lánnyá változtatnom... Mielőtt letépte magáról a göncöket.>.> Amik egyébként az én ruháim voltak._.
- Ennyit a Vezér girl cosplayről. - vontam meg a vállam.



_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.

avatar
Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2210
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Shukaku on Csüt. Május 29, 2014 8:43 pm

Danee beismerővallomását és bocsánatkérését mindketten kétkedve fogadták, de azért Shu is fejet hajtott, és Timidus is bólintott. Egyvalami azonban mindkettejük fejében megragadt, és ezt meg is osztották a többiekkel.
-Hát… nem tudom, hogy mihez vagyok elég idős és mihez nem… de akkor elhiszem, hogy nem történt semmi…
Timidus azonban ennél tömörebben fogalmazta meg a kérdését?
-Miért nem?
Ám amikor a lány egy kérdő pillantást vetett rá, és valószínűleg a többiek sem értették a kérdést, kifejtette.
-Miért nem tudod megígérni nekik, hogy nem leszel bunkó? Nem olyan nehéz nem bunkónak lenni. És gondolkodni sem annyira nehéz.
Sem a kulcsos és zöldes jelenetre, sem a manókkal kapcsolatos megjegyzésekre nem mondtak semmit, de a hiúz elkapása már sok volt Shukaku lelkének, és fel is szólalt.
-Én… inkább nem simogatnám meg, és szerintem engedd el. Nem hiszem, hogy nagyon örül annak, hogy lefogod.
Arra pedig már tényleg nem tudtak mit mondani, amikor RenAi a férfi ruhákról kezdett áradozni, Szohie összeverekedett Vezérrel, mert öltöztetős babának nézte az időközben emberré cseperedett farkast, majd még őket is be akarták vonni ebbe az őrültségbe. Lassan hátráltak el a többiektől, mert valahogy mindketten úgy érezték, hogy valami fura erő hatására bekattantak a többiek, és nem akarták kitenni magukat ennek az ártalmas valaminek. A Halloween az rendben volt, ott mindenki maskarában volt, és ez volt az egésznek a lényege, itt azonban az erdő közepén a másik nem szereplőjének öltözni minimum bizarr volt. A kislány és a sárkány csak ide-oda kapkodták a fejüket és úgy érezték, hogy rossz ötlet volt előbújni.
~Hell no!~
-Izé… mi történt Vezérrel? És… nem… mármint… bocsi de… köszönöm de nem… ez valahogy… olyan…

-Shu! Egy vad!

És a sárkány már röppent is az ellenkező irányba, a lány pedig azonnal követte. Egy pillanatra felmerült benne, hogy Timidus csak ki akarta húzni magukat húzni ebből a lehetetlen helyzetből, de azután rájött, hogy a pet nem hazudna ilyen miatt. Timidus tényleg látott valamit, és egy rövid –bár a kelleténél hosszabb, így talán tényleg volt abban valami, hogy ő sem akart semminek beöltözni- hajsza után le is csapott a fekete-fehér állatkára.

[borz]

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája
avatar
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12695/10100  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Danee on Csüt. Május 29, 2014 10:53 pm

Ezt tutira nem néztem volna ki belőle. Mármint miért akar engem lány ruhában látni? Még jó hogy nincs ilyen nővérem, tutira folyvást lánynak öltöztetett volna...
- Ai-chan hentai  wtf  -
néztem megrökönyödve RenAira - Ilyenbe max akkor mennék bele, ha a barátnőm lennél, és nagyon, nagyon szépen kérnéd. Nem... igazából akkor se. De biztos hogy nem mások elött...  mattaku És amúgy is Shukaku hallatára ilyet kérdezni tőlem, most nem tudom melyikünket néz ezek után nagyobb perverznek...
- Kizárt...  ˇ^ˇ -
akármennyire is szexi a csaj, nekem nem ér meg ennyit, amúgy is... van pasija, ki is kosarazott... nem!
- Beöltözni bárminek is csak akkor fogok ha előbb Timidust veszed rá!

- Oh, igen? Hát nincs mit tenni -
ingattam megadóan a fejem, s próbáltam adni az ártatlant, aki nem tehet semmiről és erőszakkal rávarrják magukat a lányok - Ha te azt mondod, Miss Szophie... - ó, ez nagyon jó, nem tudom mibe kevertem bele magam, és milyen küldetésről van szó, de ha nem S/M, akkor jöhet bármi! És még könyörögnöm sem kell, magától jön házhoz *_*
- Egész kawaii volt a farkasod abban a szerelésben -
vakargattam a fejem, remélem nem volt túl feltűnő ahogy végigmustráltam a legújabb furrynkat - kár, hogy nem szereti! Máskor is átöltöztetted már? - érdeklődtem. Az igazat megvallva, nem tudom mit csinálok ha vakrandin összekerülök egy furryval... oO
- De fogadjunk Timidus túl szégyenlős kislánynak öltözni! -
és konzervatív, egoista, megalomán, mint egy elrontott gyerek

- Azért Timidus, mert ez nem bunkóságról szólt... de persze te nem láttad az egészet, hiába is magyaráznám, úgyse akarnád elhinni. A gondolkodást meg inkább hagyjuk esetedben... mellesleg meg tudom, hogy mennyire utálsz... úgyhogy szerintem hagyjuk is az egészet! Egyezzünk ki abban, hogy te nem szólsz hozzám, nem beszélsz rólam a jelenlétemben, és én is békén hagylak!
- Shu, téged erősen befolyásol a sárkányod... -
tettem hozzá végszóként - próbálj meg kicsit kevésbé függeni a véleményétől meg az akaratától, mert szerintem rossz irányba visz.
A hiúzt pedig elengedtem érdeklődők híján... had legyen újra ragadozó, préda helyett

_________________
I'MMORTAL
#A32F42

"A barátnőm azt mondta a múltkor az ágyban, hogy pedofil vagyok. Azt válaszoltam: Nagy szavak ezek egy kilenc éves kislánytól!"
avatar
Danee
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1529
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 25
Tartózkodási hely : Pest/Érd

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
4788/5000  (4788/5000)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése http://saamli.blogspot.com

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Shukaku on Vas. Jún. 08, 2014 7:27 pm

A lánynak valahol itt telt be a pohár. Úgy tűnt Danee nem akar és nem is tud megváltozni, mindig az az önző és kötekedő alak lesz, aki volt. Érthetetlennek tűnt mindkettejük számára, hogy az a kedves és segítőkész fiú, aki anno a céhház előtt először tanítgatta őket a harcra, és aki még a magasabb szintje ellenére is fair küzdelmet biztosított számukra, és ezt még akkor sem változtatta meg, amikor ők az első-második szintükkel győzelemre álltak, és le is győzték a tízes szinten lévő kardforgatót. Az a nemesség, az a jóindulat teljesen kiveszett belőle, és halvány lila gőzük sem volt arról, hogy hova is tűnhetett. Persze Shu természetesen nem azon akadt ki, hogy Danee őt bántotta. Őt már bántották elegen, és bár azt nem mondhatta, hogy fel sem vette a szavakat, de képes volt tűrni akár a végtelenségig. De az, ahogyan végigmérte szegény Vezért, ahogy mustrálta a farkast erősen felkavarta a lány gyomrát. Bőven elég volt az számára, hogy Danee minden lányra nyomul, de ezt még ezt be lehetett tudni annak, hogy pasiból van… bár Bachuson kívül egyetlen férfi sem viselkedett még így a közelében. Az már erősen undorító kategória volt, hogy a kislánynál is bepróbálkozott, de az, hogy egy petet is ilyen szemekkel, szinte nyáladzva mérjen végig, utána pedig még elégedetten is szemlélje, ahogy a szegény farkaskának egyértelműen nem tetsző jelenet lezajlik, azaz pártolja az állat kínzását… itt már Shu arca kezdett vörösödni a dühtől és az undortól. Ami pedig ezután következett, ahogyan Timidussal beszélt, aki teljesen normálisan szólt hozzá, még meg is válogatta a szavait, ami nem volt rá jellemző… az, hogy ezek után így lehordta mindkettőjüket, attól egy életre elegük lett belőle. Először a sárkány szólalt meg, természetesen nyugodt hangon, bár a lenézés és a gúny tökéletesen kihallható volt a beszédéből.
-Ez nem szégyenlősség kérdése. Az én feladatom, hogy megvédjem Shut. Ha mindenféle vacakot aggatna rám, akkor azok csak hátráltatnának a harcban.
Ezután vetett egy együttérző pillantást a másik petre, majd elvigyorodott, és lemondóan megcsóválta a fejét. Danee reménytelen volt. Shu azonban nem tudta magát ennyire türtőztetni. Kezei ökölbe szorultak, és a szavakat szinte a fogai között szűrve ejtette ki. Nem kiabált, pedig legszívesebben azt tette volna.
-Azt még elviselem, hogy engem piszkálsz! A többiek is meg tudják védeni magukat tőled! De Timidus mit ártott neked?! Miért nem tudsz normálisan válaszolni? Ki vagy te, hogy Timidus gondolkodását és a képességeit becsméreld?!
Nyelt egy nagyot, és lassan hátrálni kezdett.
-Ha vele nem akarsz beszélni, akkor velem sem fogsz többet! És tudod mit? Így lesz a legjobb!  
Itt egy kicsit elvigyorodott, és még nagyobb gyűlölettel a hangjában beszélt.
-Azt pedig tudom jól, hogy Timi befolyásol, és örülök neki! Tudod a barátok segítenek egymásnak, figyelembe veszik azt, hogy mit akar a másik és hallgatnak a másikra. Persze te nem értheted az egészet, hiába magyaráznám! És nem a sárkányom, hanem a barátom! Ezt is elmondtam már ezerszer, de persze neked az kell, hogy lealacsonyítsd! Pedig a legtöbb pet sokkal értelmesebb, mint némelyik ember!
És a lány tekintetéből egyértelmű volt, hogy jelen esetben ki is ez a némelyik ember pontosan.
-Az pedig egy kicsit sem érdekel, hogy szerinted milyen irányba visz! Akármilyen irány jobb, mint ahogyan te viselkedsz!
Az utolsó mondatnál már kiabált. Egy sajnálkozó pillantást vetett a két lány felé, majd Timi felhozta a vad témáját, és rohantak is. Ezután a többiek a távolban már csak egy villanást láthattak, ahogyan aktiválódott a teleport kristály, majd pár perccel a két lány kapott egy-egy üzenetet.


Kód:

Sajnálom. Nem akarok vele többet egy helyen lenni. Soha többé. Majd… majd veletek szívesen… máskor… később… sajnálom…

Shukaku és Timidus


/Bocsi, de a kari nem bírja tovább... /

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája
avatar
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12695/10100  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by RenAi on Hétf. Jún. 09, 2014 3:35 pm

Szophie és a farkasa tök édesek együtt *-* Főleg mikor azokat a cuki lány rucikat aggatta rá a petjére. Imádtam és végig Szohienek drukkoltam. Persze Vezér nem hagyta magán sokáig, de az a pár pillanat is elég muris volt ahhoz hogy megnevettessen. Ezen felbuzdulva én is be akartam öltöztetni Danee-t, de nem tetszett neki az ötlet, sajnálatomra…QQ Azt hogy perverznek nevezet már fel sem veszem, miért tenném, hisz tudom hogy az vagyok… de ez már az én dolgom, őt ha akarnám sem tudnám lekörözni, ez tény. Minden jól alakult, mindaddig amíg Danee és Shu össze nem kaptak… Valahogy féltem hogy ez lesz… és nem is kellett nekik sok. Danee csúnyákat mondott, vagyis inkább kifejtette saját nézőpontját Shuék kapcsolatukról, majd Shuu és visszavágot… és azt hiszem egyiküket sem kell félteni ilyen téren. Mint a fiúnak mint a lánynak voltak csúnya megjegyzései. Fejemet lehajtottam tekintetem elsötétült… nem értem… tényleg nem értettem hogy miért kell kardoskodniuk egymással az embereknek… Danee kiállhatatlan, Shu is eléggé magának valónak tűnik… én viszont nem akartam ezt… annyira örültem hogy így négyen összejöttünk, játszottunk és esélyünk nyílt barátkozni és megismerni a másikat… és úgy néz ki nem igen vagyunk teljesen kompatibilisek… kezeim ökölbe szorultak... láttam miként a lány elsétált, majd villant és ezzel el is tűntek… legszívesebben én is elsétáltam volna, az ezt megérdemelted nézéssel a fiúra, aki idősebb lehetne ennél több esze… Igazán nem értettem őket… Ha nem lett volna itt Szophie talán így is teszek… Szimplán csak magára hagyom a fiút, most viszont a két rossz közül a lenéző elhagyáson, aki még azt sem érdemli meg hogy behúzzak neki… és azon hogy megleckéztetem, és a „torkának” esek… kellett választanom. Perpill, nem éreztem magam képes más alternatívára… Lépéseim megindultak a fiú felé, a szemembe lógott a hajam, felemeltem a kezem, majd behúztam neki ha tudtam…
-Mond meg miért kell ezt csinálnod?! Miért kell állandóan vitáznod és megbántanod másokat? Shu még csak egy gyerek! És amit mondtál… az nagyon nagy butaság volt! Most őszíntén, miért keresitek a bajt és miért nem tudjátok félre tenni a büszkeségeiteket, lenyelni a multat és megpróbálni megismerni egymást… igazán! Mindketten furcsák és értethetetlenek vagyok számomra… én… én úgy örültem hogy jó napunk lesz, hogy így… ennyien összegyűltünk és bohóckodunk… - Hangom elcsuklott… a sírással küszködtem… pont én?... én aki mások előtt még nem sírt…igazán… nem értettem őket, és haragudtam rájuk… elrontják a mi és a saját napjukat is… pusztán azért mert nem engednek a másiknak… majd kapam egy üzenetet, és Szophie is csipogott, gyorsan elolvastam, és válaszoltam is. Elküldtem, megtöröltem a szememet...
- És.... most?... - Kérdeztem teljesen tanácstalanul mindenkitől... hogy hogyan tovább. Legszívesebben Shu után indultam volna, sőt azt hiszem amilyen álapotban vagyok némi fejmosást ő is kapott volna... de... nem kötelező ha nem akar... nem kötelező velünk is játszania... mint mondta majd később... a mondatán érezhető volt a zavarodottság, és Danee méginkább elvadította... kell neki egy kis idő... így jobb ha nem megyek utána... viszont Szophie szórakozását sem akartam elrontani... ennél is jobban. Tényleg nem tudtam mit tegyek....

Shuéknak:
Rendben, szerintem Szopie és én is szívesen találkoznánk még veletek!
 

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok✿ Képességeim, jártasságaim✿ Felszerelésem ✿ Inventorym |✿ Előtöri ✿ Érdekességek✿ Ozi féle Karakterlap✿ Ozi-féle Leltár✿ SAO Hivatalos karakterlap


Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Háttér/Kyubei(dőlt) színe:ffeec0
avatar
RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1848
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6475/6500  (6475/6500)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Szophie on Kedd Jún. 10, 2014 6:47 pm

Megráztam a fejem.
- Nem, Vezér most először öltözött be..
- És utoljára. - fújtatott dühösen.
- Bocsi.. Csak be akartalak vonni a játékba.>.< - mentegetőztem.
- De.. a játék.. Hjajj, hagyjuk. Egy ilyen embernek, mint te, egyszerűen nem lehet ezt megmagyarázni. Ez nem játék!
- Akkor mi? Szerintem igenis az! És mit tartasz te játéknak? - tettem a csípőmre a kezem.
- Hát.. nem ezt. De már mondtam, egy embernek nem lehet ezt így megmagyarázni.
- Na de..!!
- Inkább menjünk!
- Mi..? De.. Várj! Várj már! Mégis mi ez az egész? Én nem akarok menni! - toporzékoltam.
- De a többiek úgy tűnik, igen.
- Mi? - kaptam a fejem a társaság felé, és még épp hallhattam az utolsó szavakat, majd láthattam az elviharzó Shukakut és sárkányát.
- Itt meg mi történt? - kérdeztem suttogva farkasomtól, miközben megvakargattam a fejem búbját értetlenül.
- Összevesztek.
- Nem mondod? Ennyit én is láttam.
- És szerinted én többet láttam, amikor ugyanúgy veled voltam elfoglalva?
- Tudod a szuper farkas füled, meg átásod, meg orrod..
- Ember.. El kell nézni neki. - suttogta az orra alatt.
Újabb vitára kaptam fel a fejem, és már nem volt időm Ai keze után nyúlni.
- Ai-chan, Ai-chan! - kiáltottam, miközben magam elé feltettem a kezem védekezően. - Szerintem nem ez a kirohanás a dolgok megoldásának rendje.. - mondtam, próbálva az észre hatni. Itt meg mi történt már megint? Ai utolsó mondataival viszont teljesen egyetértettem, és el is szomorodtam emiatt. És Ait látva nekem is könnyek gyűltek a szemembe. Amikor ez egy olyan szép nap volt.. És így elrontani.. *Hüpp* Hirtelen úgy éreztem, mintha itt csak én akarnék a többiekkel együtt lenni, és játszani. Megint egyedül maradtam. Ők nem szeretik egymást. És az én hibám, hogy egy helyre akartam őket hozni.. Mert ők velem is akartak játszani. És miattam próbálták meg kibírni.. Most pedig nem sikerült. És mindenkinek fájdalmat okoztam. Miattam.. Nem is.. Ő miattuk vagyok most én szomorú! Ők tették rosszá, ők csinálták ezt! Megint.. annyira.. rossz. Nem akarom ezt, nem szeretem! Megint az emberek voltak azok, akik rosszat tettek velem. Miért kell nekem szóba állnom velük? Miért nem maradok a kis vackomban, ahogy a valóságban tettem? Akkor nem lenne fájdalom..
- Hát köszönöm mindenkinek azért.. Szerintem.. itt.. legyen vége. - mondtam lehajtott fejjel, habár nem látszódott már érzelem arcomon, és nem érződött semmi hangomon. Közöny. Ennyi voltam. Majd elsétáltam, nem is figyelve arra, mit mond oldalamon Vezér.. Amúgy sem igazn beszédes, kivéve ha veszekedésről volt szó.. Egyszer csak csendben maradt.

Üzenet Ai-nak, Danee-nak, és Shukakuéknak.^^

Szophie írta:Majd valamikor a közeljövőben szeretnék találkozni veled, és jobban megismerni.^^

_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.

avatar
Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2210
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

3 / 5 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.