Erdőség #2

Új téma nyitása   Hozzászólás a témához

4 / 5 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by RenAi on Szer. Jún. 11, 2014 10:45 am


Shu már elment, és Szophie épp akkor vette észre ezt az egészet mikor a kristálya felvillant és a lány Timidussal együtt eltűnt… Nem értette a dolgokat, épp csak a vita végére ért ide, kedvem meg nem volt elmagyarázni… Az idegtől reszkettem, egyszerűen nem értettem Danee-t hogy ez miért volt jó neki, hogy mit szeretett volna ezzel elérni… megríkatni vagy azt várta hogy azt mondja igazad van, majd odafigyelek arra hogy a petem ne vezessen az orromnál fogva… nem értem, pedig engem mondanak butának, bár valószínű ha nem lennék az most érteném… Be akartam húzni a srácnak, egyszerűen nem bírtam magammal, odakint nem voltam ilyen verekedős… nem tudom mi üthetett belém, úgy látszik az mmo-k agresszívabbá tehetik az embert. Shu összerezzenése állított meg. Igaza volt, ez így nem megoldás… nem tudom most mégis mit kéne tennem… Helyre akartam hozni a lehetetlent, de a lehetetlen márcsak lehetetlen. Képtelen voltam rá, és a tehetetlenség dühített… Majd kitőrt belőlem miként is érzek… nem akarom igazán bántani a fiút, haragszom én most itt mindkettőjükre, mert azért Shu is csúnyákat mondott, amit biztosra veszek hogy fájhatott a fiúnak is… Hiába ők összeférhetetlenek, és én sem tudom miként kezeljem a fiút… ilyen téren irígylem Szo-t neki nem volt baja vele, és nem is vesztek össze… engem meg megbántott, többször is. És Shu-t is. Kizártnak tartom hogy ők valaha is kibéküljenek, pedig próbálkoztak… szerintem mind a ketten… de a büszkeségük… és az hogy ennyire magukkal cipelik a múltban ért sérelmeket… képtelenné teheti őket erre… Pedig úgy szerettem volna őket együtt látni. Emlékeztetnek valakikre, valakikre akiknek szépen fejeződött be az estélyük egy tánc keretében. De kizárt hogy ők olyanok legyenek… ők jól megrúgdosnák egymás bokáját…uhh… >< Kezdem érezni hogy saját magam pörgetem a dolgokon, miközben az ő dolgukjaihoz nekem igazán semmi közöm. Szophie-re pillantok, az arca elkomorodott és elsötétült. Megíjedtem. Lesápadtam… Nem láttam még Szophiet ilyennek, ő mindig mosolygot, és vigyorgott, viccelődött és mindig kitalált valami okosat… erre most… olyan amilyennek nem láttam eddig. Nyeltem egyett… hisz tudtam ez az én hibám is. Én sem viselkedtem okosan, hagytam hogy az indulataim vezéreljenek… féltem… Féltem a lánytól. Féltem hogy haragszik rám. Bocsánatot akartam kérni tőle.. Nyílott a szám de nem jött ki rajta egy árva hang sem, szinte csak tátogtam… „Nem, kíván belőlünk többet!” Így gondoltam, így érez. Bűntudatom volt, legszívesebben a keze után kaptam volna hogy várjon, ne menjen el. Én is vele megyek… de biztos látni sem akar… Nem értem, olyan jól indult… hogy fajult el eddig. Azt hittem lesz három jó barátom, erre Shu ő tartózkodott tőlem végig, nem volt rám kíváncsi… és Danee… akivel kakaskodtunk végig, és most biztos ő is lekívánja fejemről a Nerve Geart… és Szophie, a céhtársam… biztos látni sem akar… Elrontottam mindent!... Egy buta liba vagyok, aki nem képes összetartani másokat, és jól éreztetni őket… Nem akarok itt lenni. Nem akartam hogy ez a nap így fejeződjön be… Inkább mentem volna küldizni vagy küzdőterezni… ott nem tettem volna tönkre három ember napját. Hisz én vagyok a hibás, olyan dolgot erőltettem amit nem lett volna szabad. És mindezt önző okokból. Egy olyan kép miatt amit kialakítottam mikor megpillantottuk egymást elsőnek…
- Bocsánat!... – Hajtottam le a fejem… igaza volt Szopienak, kész vége… ez a nap így zárul… Jobb lesz ha haza megyek, pedig én még mindig nem adtam fel… tényleg nem! Sem Danee-t sem Szophiet, sem pedig Shukakut…

Elő vettem egy mai napig nem használt teleport kristályomat, és használtam… haza akartam térni vele, de valami furcsa dolog történt. A város helyett még mindig a szafari szinten, csak épp más területen kötöttem ki…
- Hahhhh…>< Nagyon jó… - Érezhetően a hangomban a szarkazmussal sóhajtottam fel. Eltettem a kristályt, majd tudtam… most bizony jó sokat  fogok sétálni, tehát nyakamba vettem az utat. Nem kellett bele sok, apró lábnyomok szapora toporgásának követésére lettem figyelmes. Még mindig paprikás voltam kissé, és azt hittem valamiéféle kósza mob akar becserkészni és letámadni. Nagy lendülettel fordultam hátra, és már kezeimmel nyúltam is a fegyverem után, de a mozdulatsor abbamaradt, amint megpillantottam kinek a neszelésére is lettem figyelmes. Kyubei volt az. Amint megálltam, ős is megállt és leült.
- Van kajád? – Első kérdése… semmi szia, vagy hejhó! Máris kaja után érdeklődött csak.
- Neked is szia… -majd lehúztam a menüm és elővettem egy csirkecomb szerőséget.
- Tes.. – de már nem is tudtam befejezni, mert már nem volt belőle semmi.
- Agyál még! – Majd elővettem még párat, letettem az út széli fűves részre, és elindultam. Kyubei furcsa pillantást vetett rám, de őt csakis a kaja érdekelte…  majd amint jól lakott, megindult utánam.
- Kivel vesztél össze? – Néztem rá értetlen, nem igazán fogtam fel miért kérdezi, sőt hogy honnan veszi hogy összevesztem bárkivel is…
- Senkivel! – Vágtam rá. Majd kicsit késöbb hozzá tettem:
- Miért? – Meglepett hogy érdeklődik, álltalában nem szokot, csak fikáz és kéretlen véleményt osztogat, kritizál… idegesít.
- Semmi… csak szokatlan hogy te tudsz csendben is lenni… - Nah kezdi…
- Miért ne tudnék?! >< - Csattantam fel még ezen a kis apróságon is. Nem szeretném Kyubei-en kitölteni a mérgem, és méltányolom hogy érdeklődik, így egy adag sóhajtás után elmndtam neki mi is történt.
- Szafarizni mentünk, és egész szép számmal össze is gyűltünk. Négyen lettünk, Szophie, Danee és Shukaku… Szophiet, már ismered, a többieket még nem. Danee és Shu már a kezdetek óta nem csípték egymást, így úgy döntöttem hogy Daneval tartok, amikor ketté vált a csapat. Ott Danee is piszkálódott, sőt még Jint is felhozta… Majd összevesztünk, szét váltunk és úgymond társat cseréltünk. Én felkerestem Shut, és Szophie ment Danee-hez. Shu kicsit fura nekem, túl visszahúzódó és csendes… nem tudtam vele rendesen beszélgetni, nem igen válaszot semmi kérdésemre… de nem is ez a lényeg… bosszantott ugyan, de az is hogy Szophie miattam van vele, kicsit féltem is… így beöltöztem egy fiúnak és mint valami idegen próbáltam, hozzájuk csapódni. Bűntudatom volt a lány miatt, nem akartam hogy gonoszkodjon Szophieval, és úgy voltam vele először hogy majd megmutatjom Danee-nak hogy miként kéne egy férfinak viselkednie… nos hamar felsültem, túl rákoncentráltam vagy nem is tudom… de akkor is ott voltam mint még egy pasi, reméltem hogy előttem nem csinál semmi ormótlant, így nem bántam meg, csak kicsit furán jött ki… főleg mikor lebuktam. Jah… Szophie meg beöltözött nekem. Mármint megcsinálta a haját olyanra mint amilyen nekem van, és ruhát is cserélt. Tök vicces volt. Erre felbuzdulva akartunk csinálni egy farsangos beöltözősdit, majd Shukaku is előbújt. Ugye Ő elbújt ameddig én szeínészkedtem. Majd pár pillanatra rá Danee, Timidus és Shu összekaptak… Shu lelépet, majd meghalt minden jókedv és én is eljöttem…- Meséltem el mindent, szinte egy levegővel.
- Háát… ez sok mindent megmagyaráz… - Pillantott rám, majd rájöttem hogy én még vissza sem öltöztem…>< Ohh én idióta…>< Gyorsan megoldottam ez a gondot is, majd amint felvettem a felsőt kaptam is egy üzenetet. Meglepődtem. Se a feladót megpillantva rögtön elolvastam. Bár féltem kapok benne valami fejmosást is, de kíváncsi voltam mit írhatott. Az egyik cipőm már rajtam volt, mire végig értem az üzenetnek, és szenvedtem a másikkal is mikor elkezdtem írni a folytatást, így egy lábon írva, lábam rá-rátéve a másik cipőm tetejére egyensúlyozva írtam meg a választ.

RenAi írta:Én is szeretnék!:3 Bocsánat amiért így alakult…


Legszívesebben megírtam volna hogy mennyire megörültem annak hogy rám írt. De az nem akartam hogy végleg bolondnak tartson, így egy rövid válasz keretében, valamivel vidámabban álltam a dolgokhoz. Shu is és Szophie is írt… valahol azért örültem volna hogy ha a fiú is ír valamit… de azt félő hogy nem tenném zsebre… rosszul érzem magam miatta, neki is rossz lehet, de akkor is … olyan fura ő is… tényleg nem tudom hova tenni… >< Őt is meg akarom ismerni jobban, vagyis inkább megérteni… de ha most ráírnék tuti elküldene a fenébe… nem merek írni neki. Biztos ő is haragszik most… Shura rám, és szerintem magára is. Tudom hogy nem ezt akarta elérni, és ilyenkor ez rossz érzés…
- Amúgy Danee-nak igaza van… - Törte meg a gondolataim.
- Mert miért is?! – Kérdem némileg felháborodva, és megdöbbenve…
- Mert te is olyan vagy mint ő…-
- Ugyanolyan ostoba… és te sem tudod kifejezni magad… te is hirtelen haragú vagy… csak te csapsz vágsz, Dane meg oda szól ahol leginkább fáj…és az hogy ezt meg tudja tenni jelenti hogy igaza van...-
Nem értettem honnan jött ez így neki le és hogy mégis egy olyan dolgot hogy jelenthet így ki amikor ott sem volt… Mérges lettem megint….
- Ne állíts tényeket a saját fantáziádra hagyatkozva! Nem voltál ott, nem mondtam neked hogy miket mondott nekem és Shunak, ugyanakkor miből veszed hogy püfölök ha ideges vagyok.. – Dobbantottam mérgesen a lábammal.
- Onnan hogy egyszerű vagy mint a százaszög!.... – Nah most meg tudtam volna kergeti és csúnya dolgokat művelni vele….
- Nah ebből már elég! Felhúzott a délelőt, és most te is kezded pedig már majdnem lenyugodtam! Nem akarok többet veszekedni, szóval mondj amit csak akarsz, engem nem érdekel! – Azzal gyorsabbra vettem az iramot, lehagyva a kis petem. Nem akartam hallani hogy miként kötegszik velem tovább, azt szerettem volna ha egyedül marad és gondolkodik hogy megbántott… Nem kellett bele alig húsz perc és amint kezdtem lenyugodni rájöttem hogy tényleg ostobán viselkedtem és rajta töltöttem ki a mérgemet, pedig most még kedvesebb is volt a megszokottnál. Kiabálni kezdtem a nevét, remélve hátha előbújik, és reménykedtem benne hogy csak nem hagytam le nagyon…

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok✿ Képességeim, jártasságaim✿ Felszerelésem ✿ Inventorym |✿ Előtöri ✿ Érdekességek✿ Ozi féle Karakterlap✿ Ozi-féle Leltár✿ SAO Hivatalos karakterlap


Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Háttér/Kyubei(dőlt) színe:ffeec0
avatar
RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1871
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 28

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6548/6900  (6548/6900)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Danee on Szer. Jún. 11, 2014 3:47 pm

- Ehh - néztem meglepetten, ahogy Shu sarkon fordul majd elteleportál.
Tanácstalanul néztem a hűlt helyüket megrogyó vállam és hátam alatt ernyedten lógó kezeim végén kérdőn nyíltak felfele a tenyereim, s arról is megfeledkeztem, hogy a számat becsukjam
Épp csak a szemöldököm ugrott a homlokomba
- Nem értem... egy szóval se mondtam, hogy lépjenek le... csak hogy Timidus szálljon le rólam, mert már idegesít a lenézése, meg hogy folyton a magaslóról osztja az észt, mintha rajta kívül mindenki ősember lenne... Shuval nem volt semmi bajom... tudom hogy kislány...

A tanácstalanságot semmi sem oldotta, olyan gyorsan kereket oldottak hogy egy jó szót se szólhattam neki.
Ezt így megette a fene...
Ha már élőben nem tudtam, hát utána küldöm levélben:
Szia, Shu, nem akartalak elüldözni, vagy megalázni vagy más hasonló, de egyszerűen kikívánkozott belőlem, amit gondoltam. Nem bántásnak szántam, tudom, hogy orrolsz rám a csónakos eset miatt, és minden okod megvan rá, de én meg nem kedvelem a sárkány barátod. Igen, tudom hogy nem a peted, de folyton elfelejtem, hogy ti barátok vagytok. Szóval nem szeretem, nekem is rosszul esik ahogy, és amit mond rólam, és biztos gondol is. Biztos nem lesz kedved ezután még a közelemben sem lenni, amit nagyon sajnálok, mert nekem nincs különösebben semmi bajom veled, de remélem idővel megenyhülsz! Sajnálom! Danee
Aztán a másik két lány felé fordultam. Nem nagyon kellett találgatnom, hogy innen hogy tovább, de RenAi rögtön le is szidott
- Bocsánat, hogy elrontottam a játékunkat... teljesen igazad van... türtőztetnem kellett volna magam...
- Szia Szophie! Akkor lépek én is... majd remélem még legközelebb láthatlak titeket... szia Ai!
Azzal magam is elportáltam

_________________
I'MMORTAL
#A32F42

"A barátnőm azt mondta a múltkor az ágyban, hogy pedofil vagyok. Azt válaszoltam: Nagy szavak ezek egy kilenc éves kislánytól!"
avatar
Danee
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1618
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 25
Tartózkodási hely : Pest

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
4936/5000  (4936/5000)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Tachibana Makoto on Vas. Júl. 20, 2014 7:20 pm

// Suzu-chan //

Vadászat, második felvonás. Második, mert megint állatok kerültek sorra, avagy terítékre ezúttal is, és az első kalandomat követően most először vettem kézbe a fegyverem abból a célból, hogy újabb mobokat zsákmányoljak. Nem volt teljesen haszontalan ez az elfoglaltság, legalábbis így ítéltem meg az első tapasztalat alapján. Fejlesztette a harci készségeket is, az pedig sosem ártott, hiszen ki tudja, mikor akadok bele véletlenül, vagy kevésbé véletlenül egy bosszúvágyó igazságosztóba vagy egy önjelölt hősbe. És ha már ez így volt, akkor több hasznom származott belőle, mint a monoton és unalmas farmolásból. Nem mintha ez nem lett volna monoton és unalmas, de az anyagias természetem most felszínre bukkant :] Ha a tapasztalat mellett egyéb jutalmak is várnak rám, akkor miért ne veselkedjek neki, nemde?
Persze nem számíthattam túl gyors eredményre, hiszen éppen csak átléptem az erdőség határát. Egy kis idő kell, amíg rátalálok egy-egy prédára, és ez most sem volt másképp. Hallgatózásomat segítségül hívva próbáltam állati hangnyomokra bukkanni, azonban a fák között nehezebb volt behatárolni, honnan jöhetett egy-egy morgás vagy vinnyogás. A tereptárgyak visszaverték a hangokat, és szétszórták galádul. Annyi baj legyen, akkor a véletlenre bízom magam :] Kezembe vettem a kardom és lopakodva hatoltam be a fák sűrűjébe. Hangtalanul tapostam a gallyakat és a földre szóródott leveleket, és összpontosítottam a környezetre... vagyis... összpontosítottam volna, ha a tekintetemet nem vonzotta volna egy felettébb erős gravitációs mezővel rendelkező ikercsillag o.O Lehet mégsem állatokra fogok vadászni ma? Vagy esetleg emellett hobbimnak is élhetek? Nos, hamarosan kiderül, de először is kihasználva a jártasságom megközelítettem a lányt, és bebújtam egy bokor mögé. A vörös indikátorom könnyen összetéveszthető egy szörnyével, innen már csak egy lépés, hogy rám támadjon. Az a lépés, pedig a bokor megmozgatása lészen, szóval... kezeimnek hála zizegni kezdett a bokor, ami a bájos szépség mögött leledzett :]
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1806
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 24
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6865/6900  (6865/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Suzume on Vas. Júl. 20, 2014 9:07 pm

Szép időnk volt megint csak. Legutóbb sikerült kipecáznom magam Shu-channal így most inkább vadászatra vágytam, ez amúgy is jobban illik a kasztomhoz. Smile
Most egy kicsit tanultam az előző hibámból és tettem néhány pontot a vadászat jártasságomra. Úgy osontam akár a macska, halkan, óvatosan pedig nincs is semmi ehhez kapcsolódó jártasságom szóval semmi értelme de így sokkal menőbb, hogy görnyedve, megfontolva minden egyes lépést haladok előre. :3
Megzörren a bokor és egyszer csak egy gazella ugrik belőle. Meglepett, hogy mi a csudát keres egy gazella az erdőben de hát részletkérdése. Minden esetre egyből fel egyenesedem célra tartok és tűz! Szerencsétlent fejbe is találom és szinte azonnal el is pixeleződik, nekem pedig jön a rendszer üzenet az elejtett állatról. Nem kellet sok idő, hogy a procedúra megint megismétlődjön. Meglepően sok ma a gazella. Very Happy
A harmadik bokor zörrenésre már automatikusan vártam a gazellát de erre egy kacsa szállt fel. Tiszta Duck Hunt. Lelőttem a kacsamadarat ami bezuhant a bokrok közé. Szinte már vártam, hogy felugrik a kutya a kezében a zsákmánnyal de nem történt meg, helyette halottam ahogy a jószág pixelekre robban. Kár pedig nagy poén lett volna. Azok a régi jó kis retro játékok, mennyire primitívek is voltak. De mókás. Emlékszem gyerekkoromban az első konzolom egy nintendo volt pedig akkor már igen csak kezdett kimenni a divatból. Régi szép idők. *.*
Ekkor azonban ismét megrezdült mögöttem a bokor én pedig már automatikusan kilőttem abba az irányba egy nyilat majd vártam, hogy ezúttal mi a vad fog onnan kiugrani, vagy mit lőttem le :3

_________________
avatar
Suzume
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 569
Join date : 2014. May. 26.

Karakterlap
Szint: 26
Exp:
10/2700  (10/2700)
Céh: White Rose

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Tachibana Makoto on Vas. Júl. 20, 2014 9:45 pm

Tizenöt. Ennyi sebesülést szenvedtem el, ahogy a nyíl megkarcolta a vállamat. Vastag, vörös csík jelent meg az érintett területen, benne egy tündéri pixelhálóval, de bőven megérte ez a kevéske kellemetlenség :] Elenyésző volt a sérülésem mértéke, ráadásul tökéletes helyzetbe hozott. Kétféle elképzelésem volt, egy a dobófegyverekre, és egy a közelharcra, értelemszerűen itt az előbbire volt szükség, és bevallom még szerencsésnek is vallhattam magam, hogy egy íjásszal hozott össze a Sors :] Ahogy megéreztem a találatból származó bizsergést, azon nyomban felkiáltottam és felpattantam, majd kiestem a bokorból a vállamat fogva és elterültem a hátamon. Nem színészkedtem túl, egyszerű meglepetést színleltem. Nem volt benne semmi drámai, éppen csak annyira voltam hangos és látványos, hogy egy icipicit ráijesszek a lányra :] Hanyatt esésem okán hátra kellett hajtanom a fejemet, hogy rápillanthassak a bűnösre, és nagy szemekkel pislogva néztem rá. Némi hatásszünetet követve fordultam csak meg, hogy kicsit kényelmesebben legeltethessem a szememet a dús idomain.
- A gyorsaság hasznos dolog, de azért legközelebb győződj meg róla, hogy tényleg vadra célzol-e :/ - szólaltam meg szemrehányó tónussal a hangomban, amihez illő bosszús arckifejezést is párosítottam, ám ahogy végigmértem a prédámat közelről is, enyhültek a vonásaim - Ámbár az is lehet, Ámor irányította a nyiladat :] - tettem hozzá elgondolkodva. Furcsa lett volna rögtön egy hízelgő mondattal nyitni, így kénytelen voltam egy átvezetést választani, hiába tolult nyelvemre számos bók azon nyomban, hogy megláttam. Egészen ihletett állapotba hozott.
- Bevallom nem számítottam rá, hogy vadászni fognak rám, de neked sikerült elejtened :] Hm... milyen jogaim vannak így? - töprengtem el, miközben felkászálódtam és leporoltam magam - Egyébként Tachi vagyok :] - mutatkoztam be színpadiasan meghajolva. A kézcsókot most mellőztem, nem kívántam ennyire végtelenül régimódinak tűnni, olyan érzésem volt a lánnyal kapcsolatban, hogy valamivel modernebb a felfogása. Azért természetesen nem egy "kő kóla" stílust kívántam elővenni :]
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1806
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 24
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6865/6900  (6865/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Suzume on Hétf. Júl. 21, 2014 6:24 pm

Megepedten néztem ahogy a zörgő bokorból egy fiú esik ki és terül el a földön a vállát fogja. Vállát fogja? Miért? Úgyse fáj neki.
- Nem tudtam, hogy emberre is lehet vadászni. – Böködöm meg a lábam hegyével, erre leszúr, hogy figyelhetnék mire célzok. – Nem kéne a bokorban… Mit csináltam te a bokorban? – Kezdeném meg a védekezést de ehelyett gyanakvóan néztem az idegen fiúra. – Remélem nem bújik ki onnan egy lány, vagy egy másik fiú. – Forgatom a szemeim. Ezután meg flörtölni próbál velem amire csak elvigyorodom. – Nem, ők voltak. – kezdem el a feje felett mozgatni az ujjaim. Ez idő alatt pedig elkezdett felállni és folytatta a flörtölést.
- Hát, általában az elejtett zsákmányaimat kitömöm de ez a mi helyzetünkben mindkét értelemben furán nézne ki, bár ha meg van a hajlamod rá. – Vetek egy perverz pillantást a fiúra aki nem rest bemutatkozni. – Tachi? Tachibana Makoto? – kérdem tőle. Tényleg kicsi a virtuális világ. – Szophie-chan mesélt rólad. – Teszem, hozzá mielőtt még kérdőre vonhatná honnan is tudom, persze csak akkor ha tényleg ő az. –Egyébként minek porolod le magad? Úgy se leszel koszos! – Kötegszem vele egy picit persze közben vigyorgok mint a vadalma. – Szóóóval mit csináltál abban a bokorban? – Bököm oldalba, hogy incselkedjem vele egy picit. – Férfias dolgok mi? Razz De viszont ha véletlen te is vadászol csinálhatnánk együtt. Van pár trófea amire fáj a fogam. – Veszem picit komolyabbra a szót. – Ja egyébként én Suzume vagyok. – Majdnem el is felejtettem viszonozni a bemutatkozást. Bár annyira nem is vettem komolyan mert közben már elindultam vadat keresni. :3


_________________
avatar
Suzume
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 569
Join date : 2014. May. 26.

Karakterlap
Szint: 26
Exp:
10/2700  (10/2700)
Céh: White Rose

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Tachibana Makoto on Hétf. Júl. 21, 2014 11:45 pm

Nahát-nahát, a kis... vagyis hát kicsinek nemigen nevezhető hölgy egészen beszédes hangulatban volt. Ráadásul meglehetősen éles nyelvvel áldotta meg a teremtő, így felettébb szórakoztató nyitánya lett ennek a véletlen találkozásnak. Bevallom, a verbális szurka-piszka ezen formáját annyira nem tartottam szórakoztatónak, de ezúttal kénytelen voltam beérni azzal, amit az étlapon találtam. Azaz dehogy! Jó szakács voltam, biztos voltam benne, hogy a megfelelő fűszerek hozzáadásával az én szájam íze alapján tudom alakítani az első fogást, és talán utána a többit is. Ki tudja, talán neki sem lesz ellenére :] Abból a szempontból beigazolódott a sejtésem, hogy a lovagias bánásmód nem illett volna a személyéhez, meglehetősen játékos magatartásformát mutatott, miközben be nem állt a szája, és különféle kérdésekkel bombázott. Nincs miért tagadnom, rettentő erős volt a támadása, és én nem éreztem magam kényelmesen úgy, hogy ilyen vehemens tempót diktált. Önkéntelenül is ráérzett az egyik gyenge pontomra, mégpedig hogy kissé elveszetté tudok válni, ha nem az én kezemben van az irányítás és elfojtanak. Így hát jobb híján vettem egy mély levegőt és kiválasztottam a megfelelő kérdéseket, melyekre fel tudtam építeni a válaszom.
- A bokor remek lehetőséget nyújtott arra, hogy lelövessem magam veled, és ezáltal kezdeményezzek ismerkedést :] - szólaltam meg végül, először is az őt foglalkoztató legégetőbb kérdésre válaszolva. Megpróbáltam a különös válasszal kizökkenteni a ritmusból, hadd töprengjen el rajta, hogy miért is felelek ekképpen. Alapvetően ez egy komolytalan indoknak számított, hiszen ki lenne olyan ostoba, hogy őszinteségi roham közepette bevallja, csupán megrendezett mindent? Könnyedén vehető tréfának, és számomra most ez volt a lényeg. Ugyanakkor azért vetettem egy pillantást a rejtekhelyemre, hátha mégis előmászik még valaki. Nos, az meglepő lett volna számomra is :]
Egyébként azt rezzenéstelen arccal vettem tudomásul, hogy a lány ismeri Szophiet, néha olyan érzése van az embernek, hogy az én kis tündérkém minden lelket ismer ebben a túlméretezett százemeletes kastélyban. Viszont az, hogy rólam is tudott, jelentősen rontott az esélyeimen. Erre nem számítottam, így az elsődleges prioritásommá most az vált, hogy kiderítsem, mit mesélt rólam Szophie.
- Szóval ismered Szophie-chant? Micsoda meglepetés, hogy ismerkedtetek össze? :] - kérdeztem rá habozás nélkül, habár meglehetősen lapos és jellegtelen volt a faggatózási kísérletem. Annyi baj legyen, a célnak megfelelt. Jobb, mintha kimutattam volna a meglepetésemet, azzal fegyvert adtam volna a kezébe, ami így az első momentumok alapján veszélyesnek tűnt.
- Nahát, nem vagyok elég jó fogás neked? :] Elég sokféle dolgot csinálhatnánk együtt, de ha vadászni kívánsz, ám legyen ;] - kacsintottam egy sármos mosoly villantva, hogy azért valamelyest tartsam a lépést Vigyori-channal. A következő pillanatban azonban az önfeledt társalgásnak vége szakadt, ugyanis éberségem a szemem sarkából mozgást jelzett, és a gyors cselekvés nem maradhatott el, ha sikeres vadász kívántam lenni.
- Ne mozdulj! - szóltam rá a lányra, én viszont nem hallgattam a saját tanácsomra, és kardot rántva elsuhantam Suzu-chan mellett. Jó ütemben mozdultam, reptében nyársaltam fel az ágról-ágra szökkenő mókust, azonban váratlanul nem csak a rágcsáló került a kardom végére. Hangos szakadó hang jelezte, hogy támadás közben más is az útjába került pengémnek, ez pedig a lány felsője volt, melynek oldalán mellmagasságban most egy relatíve széles szakadás éktelenkedett.

[mókus]
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1806
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 24
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6865/6900  (6865/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Suzume on Kedd Júl. 22, 2014 5:58 pm

Érdekes választ kaptam arra, hogy mi a búbánatot csinált a bokorban.
- Értem. – Döntöm oldalra a fejem. – Végül is ez is egy módja annak, hogy leszólíts valakit. – Vonom meg a vállam. Ez se sokkal furább módszer mint más. A srác nem tűnt valami bőbeszédűnek ami így elég uncsi. Bár nem minden napi megjelenése ad okot arra, hogy némi érdeklődést mutassak az irányába.
- Igen ismerem. – Bólintok egy nagyot. Vicces, nem hittem volna, hogy tényleg ő. Tachi… csak tettem egy próbát hátha Szophie-chan pasiját becézik így és erre tényleg. Ennyire pro vagyok. Cool
- A boltjában vásároltam és ott ismerkedtünk meg közelebbről. – De még milyen közelről! Ahogy rágondolok az ott történtekre önkénytelenül is elvigyorodom. Zavarba ugyan nem jövök így nem is pirulok el ha felidézem a történteket de kellemes volt az a kis „vásárlás.” Very Happy
És igen, megint bekapcsol a flörtvonat. Very Happy Valahogy erős kényszert éreztem szívni ezzel a vérét de visszafogtam magam még egy picit… nagyjából. :3
- Azt még nem döntöttem el. – Vetem be a kacér nézésem. – Például? Mit tudnál elképzelni velem a vadászaton kívül? – Kérdezek vissza mire rám szól, hogy ne mozduljak. Hirtelen kardal törtet felém. Nem mozdulok, szófogadó kis szolga leszek. :3 Hamar rájövök, hogy egy vadra veti magát és véletlen a ruhám is végig hasítja. Na ja véletlen.  Rolling Eyes 
- Ejnye-ejnye Tachi-kun. Jobban is figyelhetnél! –  Csóválom meg a fejem és a szétszakad ruhám nézem. – Nincs bekapcsolva az etikai mód nálam, ha sok kárt teszel a ruhámban meztelen leszek. – Adom alá egy kicsit a lovat. Razz
Ez idő alatt persze már hívom is elő a menüm és egy kényelmesebb ruhát veszek, kicsit ingerelve Tachi-kunt
- Na hogy festek? –Pózolok neki egy picit. Eközben a bokor megzörren és egy borz ugrik ki belőle. Meg kellene fogni és riogatni vele Tachi-kunt. :3 Végülis csak lelövöm.

_________________
avatar
Suzume
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 569
Join date : 2014. May. 26.

Karakterlap
Szint: 26
Exp:
10/2700  (10/2700)
Céh: White Rose

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Tachibana Makoto on Kedd Júl. 22, 2014 7:56 pm

Azt hiszem sikerrel jártam, elértem a célomat a meglepőnek ható vallomásommal. Halvány, ravaszkás mosoly került szám szegletébe, de nem az elégedettségtől. Az önelégült vigyor csak akkor működik, ha idegesíteni kívánok valakit, most pedig ez volt az utolsó dolog, amit el szerettem volna érni. Egy gyönyörű hölgynek igen komoly hibát kell elkövetnie, hogy a rosszabbik oldalamra kerüljön... vagy a körülmények kell, hogy odasodorják. Itt azonban ilyesmiről nem volt szó, és az első benyomás alapján nem is fenyegetett ez a veszély.
- A szokásos módszerek unalmasak, nemde? :] Nem elég figyelemfelkeltőek - folytattam a témát. Vállrándítása érdekesnek hatott, tapasztalatra utalt. Tetszett a reakció, hiszen elütött az átlagtól, ezért is gondoltam úgy, hogy nem visszakozom és térek át az egyszerű "egyébként nem, csak vadászni vagyok itt, mint mindenki más"-vonalra. Ez csak akkor történt volna meg, ha közönséges, unalmas a társaságom, akit szórakoztatott volna ez a fordulat. Ő nem ilyennek tűnt, nagyon nem :] Ellenben volt itt egy még inkább érdeklődésre számot tartó esemény, mégpedig az a vigyor.
- Közelebbről...? - szaladt fel kissé a szemöldököm, és én is közelebb léptem - Nem volt szokványos vásárlás, ugye? :] - faggatóztam, mutatván hogy elcsíptem a különös reakciót, amit az ismerkedésük gondolatára mutatott, és ha már lúd, legyen kövér, megtámadtam a szóhasználatát is. Egyébként sem volt rest kétértelmű hangsúlyokat, kifejezéseket használni, mondhatni felvette a játékos, kacér kesztyűt, és ami a legjobb, hogy immár számomra is sokkal kényelmesebb tempóban.. kezdtem otthon érezni magam :]
- Nos, például nézhetnénk a csillagokat kézen fogva - jelentettem ki a távolba révedve, mintha ábrándoznék a romantikus estéről, és lelki szemeim előtt elképzelném, ahogy a virágos réten szökellünk - De szerintem te valami szórakoztatóbb dologra gondoltál :] - vigyorodtam el, majd érdeklődővé vált a tekintetem - Miért kérdeztél vissza, milyen választ vártál? - hangzott a kérdésem, félig-meddig komoly tónusban. Viszont annak köszönhetően, hogy nem Suzu-chan felé figyeltem minden idegszálammal, le tudtam fülelni az erre tévedő rágcsálót, és vele együtt egy ártatlan balesetnek tűnő provokálást is sikerült megvalósítanom. Talán ő sem gondolja komolyan, hogy véletlenül akadt bele a ruhájába a pengém, ha jó megfigyelő, akkor elcsíphette, hogy szokatlanul erősen összpontosítottam. Egy repülő mókushoz nem kell ekkora koncentráció, de ha arra is koncentrálnom kell, hogy ne sebezzem meg, aki mellett elsuhanok, és közben a ruháját is fel kívánom vagdalni... :]
- Nahát... fogadd bocsánatkérésem. Így viszont talán kvittek vagyunk :] - mosolyodtam el csibészesen, majd még szélesebbé vált a vigyorom - Ez a figyelmeztetés úgy hangzik, mintha azt akarnád, hogy sok kárt tegyek a ruhádban :] - és valóban, mióta rájött, hogy ki vagyok, mintha fokozott lendülettel vetette volna be magát, örömmel beszállt a közös flörtölésbe, mi több, lényegében a kezdeményezést is átvette. Nahát-nahát... Mire véljem ezt? Alátámasztotta mindezt az átöltözés is, egész egyszerűen lélegzetelállítóan dögösnek bizonyult a bikinije. Képtelenség lett volna levenni a szemem a dús kebleiről, a formás lábairól, a kerek fenekéről. Vadító alakja volt, és nem félt megmutatni.
- Úgy, mint aki el kíván csábítani egy foglalt férfit, Suzu-chan :] - varázsoltam sunyi félmosolyt az arcomra, és örömmel figyeltem, ahogy egyenes tartással céloz, megfeszülnek az izmai, és lő. Nem is néztem, mire. Miért néztem volna? :] Inkább mögé kerültem és végigsimítottam gyengéden a karjain, majd a derekát meglökve ösztökéltem mozgásra.
- Hatoljunk beljebb... ott vannak az igazi vadak :] - súgtam, az erdő mélyebb részei felé kormányozva őt. Kíváncsi voltam, mi alakulhat ki ebből a kis vadászatból :]
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1806
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 24
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6865/6900  (6865/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Suzume on Szer. Júl. 23, 2014 6:39 pm

- Azt hiszem ebben van valami. Forradalmasítani kell az udvarlási szokásokat! – Emelem ujjongva a magasba a kezem, nem tudom miért, biztos jól esett… valahol az eső. – Ha egyszer kiadnak egy könyvet a jövőben, hogyan kell csajokat felszedni címmel tuti benne lesz az ugorj ki a bokorból módszer. Megjegyzés ha a nőnél fegyver van nem ajánlott. – Kuncogok magamban. Valahogy sejthettem volna, hogy a mosolyom majd elárul és Tachi-kun el is kezdett faggatózni.
- Nem, egyáltalán nem volt szokványos. – Nézek rá és közelebb lépek hozzá. – És igen, nagyon, nagyon, nagyon közel. – Hajolok egyre közelebb hozzá, minden egyes „nagyon” szóra és ezzel együtt a hangom is folyamatosan halkult így az utolsót már csak suttogva mondtam alig pár centire az arcától amit még egy rejtélyesen kacér nézéssel fejeltem meg. Aztán szépen elfordulok tőle. :3
Arra a kérdésemre, hogy mit tudna elképzelni velem elég nyálas választ adott amit tetőzött az elmélázása is. Miért van olyan érzésem, hogy csak játssza a hős romantikus… mondjuk én is csak játszok.
- Nem vártam semmilyen választ. – Felelem közömbösen. – Csak kíváncsi voltam miként is tudnál elképzelni magad mellet. Bár arra nem is számítottam, hogy ilyen romantikus Alkat vagy Tachi-kun. – Játszom el a meglepett lányt érezhető gúnnyal a hanglejtésemben.
A ruhám majdnem elszakad bár Tachi-kun biztos élvezte volna amit még az érezhetően nem túl őszinte bocsánatkérése sem tudott elfedni.
- Meleg van! – Ezzel az egyszerű megjegyzéssel borzolom kicsit a kedélyeket. Tetszett ahogy folyamatosan engem bámul a bikinimben.
- Tényleg? – Színlelek egy kis meglepettséget. – Pedig meg se fordult a fejemben. - Őszintén szólva nem is tudom mire hajtok. Very Happy
Mire becéloztam és kilőttem a nyilat Tachi már mögém is került és a derekamnál fogva beljebb lökött az erőd mélyére. Hatoljunk beljebb? Valószínű csak te szeretnél behatolni Tachi-kun… Ezt most kivételesen nem mondtam hangosan ki, pedig erős volt a késztetés.
- Oké. – Felelem nemes egyszerűséggel.

_________________
avatar
Suzume
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 569
Join date : 2014. May. 26.

Karakterlap
Szint: 26
Exp:
10/2700  (10/2700)
Céh: White Rose

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Tachibana Makoto on Szer. Júl. 23, 2014 7:27 pm

- Az nem lenne jó - vetettem közbe az ötletére, ugyanakkor magabiztosságom kellő lökést kapott, hiszen mi más is mondathatta volna vele ezt önmaga szórakoztatása mellett, ha nem az, hogy unja a férfiak klisé közeledési próbálkozásait. Márpedig az enyém nem olyan volt :] - Ezek a módok nem megfelelő kézben idióta bohóckodásnak tűnhetnek, és gondolom te sem szeretnéd, ha minden második bokorból kiugrana egy szánnivaló figura :] - tettem hozzá magyarázatként - Egyébként sem adnám ki a kezemből a trükkjeimet :] - vigyorodtam el, azt sugallva, hogy a könyv tele lehetne a megoldásaimmal - De azért neked elárulom, hogy Szophieval például úgy ismerkedtem meg, hogy a combját simogattam, miközben egy másik lánnyal flörtöltem. És mindkettejüknél volt esélyem :] - szélesedett el félmosolyom. Na nem büszkélkedésnek szántam, csupán érdekességnek. Arra számítottam, hogy a lány vevő lehet az efféle történetekre, én pedig nem kívántam véka alá rejteni, hogy Szophie és én együtt vagyunk, ahogy azt sem, hogy Suzu-chan is tetszik nekem. De míg az íjászlány iránt csak testi vonzalmat éreztem, az én kis Tündérkémhez lelki fonalak is kötöttek, azok pedig nem szakadtak el oly' könnyen.
A lány közben félreérthetetlenné tette az iménti vigyorát szavaival, és ez bevallom, kissé meglepett. Nem számítottam rá, hogy Szophie esetleg másfelé is kacsintgat, habár tulajdonképpen nem is olyan meglepő, ha a játékos természetét veszem alapul. Lelki szemeim előtt nyomban megjelentek ők ketten egymásba gabalyodva, és a fejemben megszületett az ötlete annak is, hogy hiányoztam közülük :]
- Izgalmasan hangzik... :] Melyikőtök kezdeményezte a vásárlás különlegessé tételét? - érdeklődtem, állva a tekintetét, a közelségét. Még a leheletét is éreztem, de nem tettem semmit, ez még nem az a szakasza volt a játéknak. Csak verbális tapogatózás folyik kettőnk között, nem több. Mindenesetre kíváncsi voltam, el tudtam képzelni azt is, hogy Suzu-chan volt a rámenős, de azt is, hogy Szophie csábult el. Vannak olyan nők, akik a saját nemük számára is vonzóak, és Suzu-chan pontosan ilyennek tűnt :]
- Nahát, akkor miért kérdezel? - kuncogtam - Sok lány furamód nem értékeli eléggé az őszinteséget, ezért kell efféle válaszokhoz folyamodnunk. Pedig te is tudod, hogyan képzellek el, nemde? :] - csillant meg vörös íriszem, hogy újfent végigmértem ruhával immár alig takart alakját. Bombázó volt, ez kétségtelen, ráadásul felettébb illett a bikini stílusa is hozzá, tökéletesen kiemelte minden adottságát.
- Pedig jószerivel fürdesz a figyelmemben :] Szereted, ha néznek? - tettem fel az újabb, immár sokadik kérdésem. Szemtelen voltam, de nem úgy tűnt, hogy Suzu-chan különösebben bánta volna a szaftos témákat, én pedig örömmel kihasználtam a lehetőséget, hogy egy kevésbé szemérmes lányt sodort elém a nyári szellő.
- Ha tudni akarod, ellenállhatatlan vagy, szépségem. De nem hinném, hogy ezt neked mondani kell :] - jegyeztem meg, miután sétára invitáltam a fák és bokrok között gyengéd ösztökélésemmel. Nem tudtam elengedni sem, a derekán felejtettem a kezem és élveztem a selymes bőrének tapintását.
- Ha pedig még mindig meleged van, örömmel segítek :] - került egy sokat sejtető félmosoly vékony ajkaimra, miközben a kezem valamivel lejjebb kezdett csúszni arról a karcsú derékról.
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1806
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 24
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6865/6900  (6865/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Suzume on Vas. Júl. 27, 2014 5:20 pm

- Szerintem tök poén lenne. – Vonok vállat. – Lenne min szórakoznom ha folyton valami béna pojácát kell elhessegetnem. Nem unatkoznék annyit. :3 . – Itt a saoban lehet, odakint már lehet nem mondanám ezt sőt biztos, hogy nem mondanám. Inkább ijesztő lenne. Bár lényegtelen is volt ezen morfondíroznom mert Tachi-kun nem kívánja megosztani a trükkjeit. Nem is kell, ezzel legalább egyedi lesz.
- Akkor nagy szoknyavadász lehetsz. – Jegyzem meg Szophie-chan és Tachi-kun megismerkedésének történetére. Kicsit ugyan fura, de ha belegondolok a szituba, valószínű már akkor is belementem volna, hogy lecsapjam a másik lány kezéről a fiút főleg ha látom, hogy idegesítené. Én már csak ilyen kis gonoszka vagyok. :3
- És mi lett a másik lánnyal? – Kíváncsiskodom azért. Bár volt egy olyan gyanúm, hogy a végén ő is megvolt. Ha valami egyértelmű volt a fiúban az bizony az volt, hogy nagyon szeretheti a másik nem kényeztetését és figyelmét így nem is csoda, hogy kicsit mélyebben bele akart menni a részletekbe, hogyan is ismerkedtem meg Szophie-channal.
- Nem is tudom már… - Gondolkodom el. – Csak úgy jött. De ha többet akarsz tudni az ott történtekről akkor inkább tőle kérdezd. Esetleg hármasban is megbeszélhetjük. – Kacsintok rá ezzel küldve egy apró jelzést az édes hármas felé. Bár hazudnék ha azt mondanám igazán komolyan gondolom, de ki tudja.  Rolling Eyes 
- Én nagyon is értékelem az őszinteséget.  ˇ^ˇ  – Vágok egy áll pukkancs fejet. – Értékelem, hogy őszinte voltál de attól még nem kell várnom semmilyen választ. Nem várok semmit így nem is csalódom ha nem olyan választ kapok amit vártam. – Őszinte… na persze.
- Nem vagyok szégyenlős. – Vonom meg újfent a vállam. – Úgyis már rég elképzelted őket ruha nélkül meg ez csak vizualitás. – Tolom fel picit a melleim. Amúgy is, ez csak játék. Kit érdekel ha látnak meztelen. A bókjaira nem szólok semmit, nem nagyon foglalkozom azzal ki mennyire dicséri a testem meg hasonlók, úgyis csak egy sablon szöveg mert akarnak valamit, mondjuk ágyba vinni vagy kihasználni valamire. Itt pedig nyílván ez volt a helyzet, a hogy a keze elkezdett lejjeb csusszanni a derekamon.
- Talán le tudod hűteni a testem. – Suttogom. Viszont nem eszik ezt olyan forrón. A szándékai egyértelműek, nincs is vele gond de ha megkapná amit akar abból kiveszik a móka. :3
Gyengéden lefejtettem a kezét a derekamról mielőtt célt ért volna és szembe fordultam vele.
- Előbb vadásszunk még egy kicsit. – Lassan fordultam meg a szemeimmel pedig hívogattam őt majd szándékosan kicsit illegetve, kéretve magam mint valami rossz ribanc beljebb merészkedtem az erdőbe.


_________________
avatar
Suzume
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 569
Join date : 2014. May. 26.

Karakterlap
Szint: 26
Exp:
10/2700  (10/2700)
Céh: White Rose

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Tachibana Makoto on Kedd Júl. 29, 2014 9:26 pm

Megráztam a fejem, mosolyogva. El tudtam képzelni, hogy szórakoztatónak hangzik számára, de hosszú távon? Lehetetlen, hogy ne unja meg. Ha minden nap a kedvenc ételedet eszed, előbb-utóbb eleged lesz belőle, talán soha többé nem is fogsz ránézni. Szophienak szerencséje van, hogy a sütemény, mint fogalom, meglehetősen tág volt, és a különféle nassolni valók kellő diverzitást biztosítottak neki, hogy ne unja meg az édességet.
- Először lehet... másodszor is... egy tucatnyi alkalom után viszont már fárasztó lenne, azon túl pedig unalmas. Ezt elhiheted nekem :] - biztosítottam magas fokú szakértelmemről a lányt meggyőzően fennhéjázó tónusban. Bevallom, gyűlölöm ezt a hangnemet használni, hiszen túlzott magabiztosságot sugall, ami pedig gyengeséget jelent, de ami azt illeti, nekem most pont erre volt szükségem. Bujkált bennem a kíváncsiság, hogy mit tesz, ha dominálhat, ha nem kényszerítem rá az akaratom, vagy hogy finomabban fogalmazzak: ha nem én irányítok.
- Nos, ő nem mozgatta meg a fantáziám túlságosan, úgyhogy az első beszélgetésünk után már nem volt második... Meg is sértődött :] - vontam vállat. A mai napig nem bánom, hogy nem kerestem a társaságát utána, egyrészt nem szeretem, ha át kívánnak verni, ráadásul közönséges módszerekkel, másrészt az a végtelen naivitása már zavaró volt számomra is. Olyan volt, akár egy kislány, csak teltebb idomokkal. Azok pedig önmagukban nem elegendőek arra, hogy erőfeszítéseket tegyek értük :]
- Nahát... a hármasban való beszélgetés ígéretes... de nem hiszem, hogy Szophie belemenne :] - bár ki tudja? Vannak olyan jellemvonásai, amelyek még valamennyire ködösek előttem, ugyanakkor a jelenlegi információim szerint nem szívesen osztozna rajtam. Ahogy Suzu-chan se szívesen osztotta meg velem az információit, noha bizonyos szempontból érthető, hogy a részleteket megtartja magának. Kénytelen leszek a fantáziámra hagyatkozni, yare-yare...
- Lehet elképzeltem... és mégis, ha rád nézek, egy falatnyi szövet eltakarja a lényeget. Ez teszi igazán izgalmassá a viselkedésed, megmutatod, de mégsem. Ilyet a rossz kislányok csinálnak :] - feddtem meg mutatóujjam ingatásával, bár tekintetem a keblein függött, természetesen. Miért is erőltessem meg magam, hogy a szemébe nézzek? Teljesen szükségtelen volt efféle álarcokat kreálnom előtte, Suzume pontosan tudta, hogy mit kíván elérni, és hogy én miért legyeskedek körülötte. Oka volt annak, amit tesz, amit kérdez, még akkor is, ha elhallgatja a választ a tolakodó kérdéseimre.
- Tévedsz, eszem ágában sincs lehűteni. Épp ellenkezőleg, ha felforrósítom, a levegő hűsnek fog hatni :] - vigyorodtam el, meg se rezzenve, hogy elutasította az érintésem. Egyszerűen elvettem a kezem, nem volt értelme folytatni. Türelemre intett csupán, kelleti, kéreti magát még egy kicsit.
- Tegyük izgalmassá a vadászatot. Aki a nagyobb vadat fogja, az nyer egy kérést... vagy kérdést, a vesztesnek pedig eleget kell tennie. Mit szólsz hozzá? - kérdeztem a lányt, engedelmes kiskutyaként követve őt a kitaposott ösvényeken. Már egy ideje nem csak az íjászra figyeltem, de a hallgatózásom segítségével a környező erdőt is hallgattam, lépések zajára koncentrálva. És most meg is hallottam a közeledő hangokat, ha nem tévedek, valamilyen kétlábú jószág ténfergett az egyik bokor mögött. Suzu-chan is észrevehette, hogy elhallgattam, és összpontosítani kezdtem. A kardom is visszakerült a kezembe, és amint késznek éreztem magam, aktiváltam a sword skillt és egy lendületes ugrással ott termettem, hogy átszúrjam a bokrot. Mögüle sivítás hallatszott, és kiesett egy feltűnően szőrös lény, majd pixelekre is hullott a támadásom nyomán, előttem pedig felugrott egy ablak, rajta számos teljesítménnyel.
- Nahát, milyen szerencsés vagyok :] - jegyeztem meg, majd felegyenesedtem és visszatettem a kardom a helyére, majd egy kihívást jelentő pillantást intéztem a hölgyemény felé. Lássuk, mire megy az íjász :]

[szőrös manó]
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1806
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 24
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6865/6900  (6865/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Suzume on Csüt. Júl. 31, 2014 9:44 am

Tachi-kun a fejét rázta, nem igazán értett velem egyet aminek aztán hangot is adott még példát is hozott fel.
- Gondolom ha kiadnád könyvben nem csak ez az egyetlen módszer lenne benne. Akkor meg elég változatosan próbálnának nem hagyományosan becserkészni és úgy már nem is válik egyhamar unalmassá. Persze előbb utóbb minden azzá válik. – Fejtem ki a saját véleményem, bár úgy igazából nem is értem minek hiszen úgyis csak vicc az egész. Bevallom kicsit csalódtam bár lehet ez egy kicsit erős kifejezés. Arra számítottam, hogy a másik lányt is megfektette de lehet akkor félre ismerem a fiút elvégre alig pár cseppnyi infóból kell gazdálkodnom. Egyenlőre. Bár azt nem mondta hogy nem. :3
- Ha ennyitől meg sértődik meg is érdemli. – A hangomban akaratlanul is felfigyelt némi szánalommal vegyes gúny. Egyszerűen nevetségesnek tartottam, hogy valaki képes minden félére bevágni a durcát, főleg egy játékban. Azt hiszik ezzel kapósabbak vagy mi? Na mindegy.
- Sose lehet tudni, egy próbát megérne. – Kacsintok rá Tachi-kunra. Érdekes a kijelentése, hogy izgalmasnak találja a viselkedésem, sokan inkább idegesítőnek mondanak.
- Egy szóval se mondtam, hogy a jó kislányok közé tartozom. – Nyújtom ki rá a nyelvem. – Bár ezek szerint akkor lennék jó kislány ha eldobnám azt a kis textil darabot is? – Tachi-kun szemében talán, mások szemében… nem túl szemérmes… - Aztán ki tudja, lehet még egy baleset és már ez sem takar. – Incselkedem egy picit. Aztán az egész vadászósdi izgalmas fordulatot vett.
- Akármit kérhet a másik? – Vonom fel a szemöldököm. Ez még akár mókás is lehet így végül úgyis bele megyek. – Rendben. Aki a nagyobbat kapja el az nyer. – Bólintok. Volt egy sejtésem Tachi-kun mit is akar majd elérni, én viszont egyenlőre még nem döntöttem el mit akarok. Eközben viszont „ellenfelem” már le is terített egy zsákmányt, egy… nem is tudom mit. A fiú kihívóan nézett rám, nyilván most tőlem vár valamit.
- Csak a vad számit a teljesítmények nem. Razz Szögezem le gyorsan. Rendben most nekem kellene tennem valamit.
- Haladjunk közben azért. – Indulok el mélyebben az erdőben. Nem bíztam annyira a szerencsémben, hogy az ölembe rohan valami méretes jószág így magamnak kell kutatnom és lám találtam is egy aranyos medvét. Ahogy megláttam már kaptam is le a vállamról az íjat. Az lövés mellé ment ami annak volt köszönhető, hogy kapkodtam. Erre a dög viszont elég zabos lett mert nem menekülni kezdett hanem felém szaladni. Direkt kivártam amíg jó közel nem ér a rohanó állat és az utolsó pillanatban lőttem egyenest a két szeme közé a nyilat így a szétrobbanó pixel darabok még el is értek hozzám. Hatásvadászat. \o/
- Azt hiszem eddig én vezetek. – fordulok vigyorogva Tachi-kun felé.

/medve/


_________________
avatar
Suzume
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 569
Join date : 2014. May. 26.

Karakterlap
Szint: 26
Exp:
10/2700  (10/2700)
Céh: White Rose

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Tachibana Makoto on Vas. Aug. 17, 2014 8:37 pm

- Nem is bánom, hogy így alakult, túlságosan ártatlan és naiv volt ahhoz, hogy kielégítő és szórakoztató legyen... :] - vigyorodtam el, kicsit csavargatva a szóhasználatomat, hogy kétértelműbbé tegyem, mire is gondolok - Sajnálatos, mert a bájai alapján ígéretesnek tűnt - sóhajtottam fel megjátszott csalódottsággal, azonban tekintetem gyorsan mostani prédám felé fordítottam, hogy az ő bájai semmiképpen se maradjanak kellő figyelem nélkül. Suzu-chan ebből a szempontból bőségesen meg volt áldva, talán egy kicsit túlságosan is, de ebben a falatnyi fürdőruhában annyira vadító volt, hogy súlyos vétek, hovatovább bűn lett volna kihagyni az alkalmat. Az a típusú nő volt, akit minden férfi meg kíván kapni, ha lehetősége adódik rá.
- Egy próbát minden megér :] - bólintottam egyetértően, és ami azt illeti, a fantáziám még inkább egyetértett, sőt, már készen is állt a beszélgetésre. Azonban most meg kellett elégednem ennyivel... nem mintha panaszkodni szeretnék :] - Akkor inkább csalódást keltő kislány lennél - véleményeztem a felvetését. Még jóformán semmit sem tettem, amivel kiérdemelném, hogy megtegye - Még egy baleset pedig már unalmas lenne, nemde? - húztam újra magamhoz a derekánál fogva, és ujjamat becsúsztattam a melltartója pántja alá a vállánál - Ezt már én fogom... - hajoltam közel hozzá, mélyen és merészen a lány szemébe nézve, miközben ujjamat megindítottam a vékony zsinór alatt lefelé. Viszont mielőtt lecsúszhatott volna a pánt, vagy elértem volna dús keblét, kihúztam az ujjam, és a vállát megsimogatva, minimálisnál is kisebb távolságot tartva csusszantam el mellette és megpaskoltam a fenekét, mielőtt két lépés távolságot kreáltam volna kettőnk közé.
- Egészen addig, amíg ez a meghitt hangulat kettőnk között megmarad. Nem szándékozom például bowlingozó mozdulattal megkérdezni, mit ettél reggelire :] - vigyorodtam el, tisztázva, hogy ezek a kérések-kérdések milyen mederben lennének valóban izgalmasak és szórakoztatóak. Hogy megértette-e, vagy hajlandó volt-e megérteni, az igen gyorsan ki is fog derülni, ugyanis diadalittas fogásomat kisvártatva könnyedén lekörözte. Ezt nem is igazán lehetett felülmúlni, ugyanakkor végtelenül nyugodt maradtam végig, és még a kardom felé sem nyúltam. Láttam rajta, mennyire higgadt maradt, ha valóban szükség lett volna rám a pánik nyomait felfedezhettem volna a vonásain. Egy tapsot azonban megérdemelt a színjáték.
- Szép munka. Rendelkezz velem, az első választás joga a tiéd :] - hajoltam meg elegánsan, átadva neki a lehetőséget tehát.
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1806
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 24
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6865/6900  (6865/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Suzume on Csüt. Aug. 28, 2014 10:38 am

- Szóval nem kedveled az ártatlan és naiv lányokat? – Kérdezek vissza. – Ezek szerint akkor én a típusod lennék? Nem vagyok se ártatlan se naiv. – Kacsintok rá. Ez a két jellemző igen csak távol állt tőlem. Ártatlan? Ugyan, ha kell bármire hajlandó vagyok a cél érdekében, nem érdekelnek a társadalmi eszmék, hogy mi jó és mi rossz. A virtuális világban ez a szép. Itt nem kell törődni ezekkel. – De akkor ezek szerint vannak olyan tényezők amik még a külső vizualitást is képesek elnyomni. - Kellemeset csalódtam, azt hittem minden csinos lányra addig hajtasz még meg nem szerzed. Persze alig fél órányi ismerkedés után nehéz következtetéseket levonni de mit mondhatnék, szeretek hamar ítélkezni. – Vonom meg a vállam egy amolyan bűnbánó mosollyal az arcomon. Na persze erősem érezhető volt, hogy az a bűnbánat nem túl őszinte. Mikor odahúzott magához, megint, és elkezdett a bikinim pántjával szórakozni csupán egy kihívó pillantást engedtem felé csupán. Vártam mit tesz de még mielőtt bármi történhetett volna megállt és végül csak egy fenék paskolást kaptam. Erre azonnal megfordultam és fennkölt hangon ripakodtam rá.
- Még is hogy van merszed… - Kezdtem neki de hamar alább is maradt és csak legyintettem. – Áááá kit érdekel, úgy sem tudnám röhögés nélkül végig mondani. Vajon minden lánynak így udvarolsz? – Szerintem ezt a kérdést még én sem gondoltam komolyan, nyílván megvannak a taktikái minden típusra. Azt hiszem, Tachi-kun gyorsan el is ismerte, hogy bizony ezt a menetet én nyertem.
- Legyen meg az akaratod és megtartom a meghitt hangulatot. Bár ezt kicsit nehéz számomra ilyen csekély ruhaneműben. Nem látszik rajtam de eléggé zavarba hoz. – Na persze…  Rolling Eyes  - Azt akarom, hogy te is szabadulj meg pár ruhadarabtól, úgy sokkal jobban érezném magam.
Razz

_________________
avatar
Suzume
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 569
Join date : 2014. May. 26.

Karakterlap
Szint: 26
Exp:
10/2700  (10/2700)
Céh: White Rose

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Tachibana Makoto on Csüt. Szept. 11, 2014 4:41 pm

Megráztam a fejem, tagadva az állítását. Enyhe mosolyt csalt az arcomra a feltételezése, túlságosan is végletekben gondolkodott. Jó és rossz, fekete és fehér, nem voltak fokozatok nála.
- Az ártatlanságnak megvan a maga bája, de van egy pont, amikor már túl erőssé válik, és azt nem esik már jól elrontani :] Az ideális az, amikor még éppen fogékonyak a... bűnös dolgokra - magyaráztam az ujjammal körözve a levegőben, és közben kissé felfelé néztem, mintha megválogatnám a szavaimat. Mert így is volt - Persze a magadfajta huncut lányok is érdekelnek... de vajon miért is kérded ezt? Csak nem... el akarsz csábítani és az esélyeid után tapogatózol? :] - vigyorodtam el pajkosan a nagy felfedezés hatására. Noha meg kell valljam, jelenleg inkább magamat szórakoztattam, a beszélgetés maga annyira nem kötött le. Egyfajta szükséges rossz volt ahhoz, hogy előkészítsem a lány bugyijának megszerzését. Szívesebben kiszabadítottam volna a melleit a társalgás-vadászat kettős helyett, különösen a kihívó, várakozó pillantását látva. Mégsem tettem, még nem volt itt az ideje. Maga a tekintete is azt sugallta, hogy a provokálása próbatétel, és arra kíváncsi, mennyi ideig tudom megőrizni az önuralmam egy bikinis, kacér bombázó mellett. Nos, annyira nem, hogy ne érjek hozzá, az első repedést az üvegen a fenékpaskolás jelentette. Színlelt felháborodása pedig annyira nyilvánvalóan oda nem illő volt, hogy egy pillanatra sem ültem fel neki, ugyanakkor ő sem bírta sokáig eljátszani a szerepet :]
- Természetesen. Csak a szemtelenségem mennyiségét és minőségét variálom, de az alapja minden hódításnak ugyanaz. Ha visszafogott lennél, most a derekadnál fogva húztalak volna magamhoz és megsimogatom az arcod - feleltem hezitálás nélkül. Volt egy olyan érzésem, hogy másra számított, de tulajdonképpen le lehet bontani nagyon egyszerű elemekre a folyamatot: figyelemfelkeltő belépő, magabiztos fellépés, érdeklődés felkeltése beszélgetés és testbeszéd útján, érintések belevegyítése a gesztusokba, és így tovább. Hogy kinél milyen irányelvet lehet használni, az már eldönthető abból is, hogyan reagál a belépőre, és szükség esetén az első néhány percben lehet módosítani az első ötletet, tervet.
- Nahát, milyen figyelmetlen is vagyok. Elnézésedet kérem a kényelmetlenségért :] - hajoltam meg, és engedelmesen eltávolítottam a ruhám nehezen kezelhető részét, mint a köpeny vagy a cipő, a rendszer segítségével, azonban az ingemet már manuálisan vettem le, és gyorsan ráterítettem a lány vállára. De nem akárhogy. Bűvészetem segítségével valósítottam meg a mozdulatot, amivel egyúttal a melltartójától is megszabadítottam, így csupán az ingem takarta a felsőtestét. Valószínűleg hamar észreveszi a piszkos trükköt, szóval mielőtt reagálhatott volna rá, elkezdtem vacakolni a nadrágommal.
- Yare-yare... azt hiszem, beragadt a cipzár... segítenél? :] - kérdeztem kihívóan invitálva az íjászlányt a segítségnyújtásra. Már szűkös volt odalent a hely, ezt le se tagadhattam volna. Biztosan emiatt "mondta fel" a működést a cipzárom is :]
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1806
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 24
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6865/6900  (6865/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Suzume on Szer. Okt. 15, 2014 5:42 pm

- Ebben nem értünk egyet. Minél ártatlanabb valaki annál jobb azt elvenni, megrontani, eltörölni, összezúzni. Rád bízom melyik kifejezés tetszik jobban. – Ez volt az én álláspontom az ártatlanságról. Valahogy azokat mindig sokkal élvezetesebb átcsábítani a sötét oldalra akik konokul megpróbálnak ellenállni. Átvitt értelemben persze. A kérdése aztán nem maradt mosoly nélkül na meg válasz nélkül sem.
- Attól függ mit értesz csábítás alatt. Ha csak annyit, hogy esetleg együtt töltsünk egy éjszakát nem hiszem, hogy túlzottan kellene tapogatnom. Ha viszont a szíved szeretném elcsábítani akkor már más a helyzet. Te melyiket szeretnéd? – Kicsit azért meglepő mennyire… hmm… talán… merész, talán ez a jó szó rá. Mennyire merész is már lányokkal szemben holott van neki egy Szophie-chanja. Bár lehet csak az állandó ágyasa és mellette igyekszik más lányokat is kipróbálni. Esetleg nyílt kapcsolat hisz Szophie majdhogynem velem is kikezdett.
- Na és így, hogy nem vagyok visszafogott milyen módszert alkalmazol rajtam? – Kérdésem végül fölöslegesnek is tűnt talán hisz nem csak, hogy vetkőzni kezdett de még a segítségemet is kéri hozzá. Azt hiszem belemegyek a játékba. Még érdekes is lehet.
- Ha egyedül nem megy szívesen segítek. – Lépek oda hozzá megfogva a cipzárt. Merészen közel hajolok belenézve a szemébe majd egy határozott mozdulattal segítek a problémáján de nem is állok meg a nadrágját is elkezdem letolni miközben én magam leguggolok.
- Na gyerünk bújj ki belőle. – Szólítom fel. A kérésem még mindig aktív, vetkőzzön csak le szépen, hogy tovább folytassuk a mókát. :3


_________________
avatar
Suzume
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 569
Join date : 2014. May. 26.

Karakterlap
Szint: 26
Exp:
10/2700  (10/2700)
Céh: White Rose

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Yue on Vas. Jan. 11, 2015 3:57 pm

  //Shukaku//


-Haruka, ébresztő!
-Mi vaaaan? Ne zaklass hajnali...*megnézi az órát* Hajnali 11-kor.
*sóhajt* -Délelőtt 11-et akartál mondani? Nem felejtettél el valamit álomszuszék?/b]
-Mit? -kérdeztem félzombiként.

-Te tényleg elfelejtetted. Megbeszéltük, hogy elmegyünk ma Shukaku-val és Timidussal szafarizni, a nyugati résznél kell lennünk kb...30 perc, azaz fél óra múlva.  
Haruka villámgyorsan kipattant az ágyból.
-I-Igazad van! Szóval manók?
-Manók.
-Ezt megbeszéltük.
Haruka 16(és fél) másodperc alatt felöltözött, és mint a mérgezett egér, úgy futott ki a lakásból. De valamit, vagyis valakit ott felejtett.
-Kösz...
A lány visszament a lakásba amikor eszébe jutott, hogy Inu ott maradt.
-He-he. Bocsi Inu. ^^"
-De legalább visszajöttél....
-Inkább menjünk. Egyébként, jól gondolom, hogy igazából nem kell annyira sietnünk a nyugati részhez? Csak mert virágaimon 10 perc.
-Azt nem mondtam ennyire kell sietned.
-Ezt jó tudni. -.-" -Na mindegy, menjünk. Inkább várok minthogy elkéssek.
Kimentek a lakásból és elindultak a levegőben a nyugati részhez. 10 perc múlva már ott is voltak, várták, hogy Shukau és Timidus megérkezzenek.
-Barkochbázunk?
-Aha. Kezdj te.
-Oké. Mire gondoltam?  
-Te szoktál gondolkodni? *mondja nevetve* -Bocs, ez kihagyhatatlan volt!
-Szóval, ott tartottam, hogy...Barna haja van, idomár. Ennyiből kitalálod?
-Őőő...Szophie?
-Bingó! ^^
avatar
Yue
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 360
Join date : 2014. Jan. 06.
Age : 17
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
425/1500  (425/1500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Shukaku on Vas. Jan. 11, 2015 5:48 pm

Nem kell sehova sem rohanni. Mármint akkor nem kell rohanni, ha az ember lánya, na meg persze a hozzá tartozó tollas sárkány időben összekészül arra a bizonyos útra, amire elígérkeztek már egy ideje. Persze azt nem lehetett tudni, hogy a vadászszerencse mennyire kedvez majd nekik, de abban mindenesetre Shu biztos volt, hogy ezzel a Nanamis incidenssel kezdeni kell valamit. Nem tudott semmit a lányról azon kívül, hogy a mellette lévő Inu nevű pet eléggé lobbanékony természetű, és nagyképű, de hát Timidusról is sokan hitték ezt, szóval Shu nem akart első, második, de harmadik ránézésre sem ítélni, hanem inkább úgy döntött, hogy megpróbál megismerkedni velük. Persze ezen nem sokat segített az, hogy Timidus úgy döntött, hogy a földbe tiporja a párost az Arénaküzdelem alkalmából, de hát ez ellen már nem volt mit tenni. Mindenesetre nagyon remélte, hogy majd a természetben való közös séta kihozza Inuból is és Timidusból is a legjobbat, lévén nem kell sem harcolniuk, sem versengeniük, legalább is ha nem képesek összekapni azon is, hogy ki fog több vadat, ám Timidus azért ennél érettebb volt. Legalább is Shu nagyon remélte, de mindenesetre a sárkány lelkére kötötte, hogy igyekezzen jól viselkedni és kerülni a konfliktusokat. Már azonban az jó jel volt, hogy Nanami várta őket, és nem ők Nanamit, szóval volt kit köszönteni, és úgy tűnt, a lány és a pet elég lelkes ahhoz, hogy ne késsenek. Már messziről integetett nekik Shu, a sárkány pedig egy bólintással köszöntötte őket.
-Szia Inu, szia Nanami! Akkor indulhatunk? Vagy… izé… várjatok! Mennyit tudtok ti a szafariró?

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája
avatar
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12695/10100  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Asuka on Kedd Ápr. 07, 2015 10:41 pm

előzmények

Ha azt hiszi, hogy nem merem felhúzni vele szemben a kesztyűt, akkor nagyon is téved. Rég elmúltak már azok az idők, amikor annyira sokkolt jelenléte, hogy nem tudtam, hogy mi lenne a helyes reakció. Hiszen már rájöttem: vele szemben nem létezik helyes megoldás. Talán ez a legirritálóbb dolog, amivel valaha is találkoztam. Nem szeretem, ha nincs valamire jó válasz. Pedig a legtöbb ember rém egyszerű, csak ők bonyolítják túl magukat.
Elfordítom egy kicsit a fejem, és a lábujjhegyen állásból is visszaveszek, hogy jobban megnézhessem magamnak a fogakat. Biztosan valami dekor item. Vagy kinézet kristály, de ahhoz rengeteget kéne használnia hozzá. Na mindegy. Mindenesetre megindul a Teleport kapu felé, én pedig kullogok utána, hogy most hova megy.
- Ugye nem megyünk a holt erdőbe? T.T Tiszta undi az a hely. Főleg az a sok szag... Borzok meg alig vannak. - tényleg hatalmas munka volt azt a két borzot megtalálni, de kellett a jelvény. A legjobb megoldása annak, hogy nyersanyagokkal, valamint jártasság szintekkel felvértezzem magam. Majd végül is megérkezünk a Nyugati Részre. Még nem vadásztam itt, így le is csekkolom a panelemen, hogy eleget vadásztam-e ahhoz, hogy tudjak itt is. De úgy tűnik, ezzel nem lesz gond. Még ha mostanában ritkán is megyek.
- Tisztogatni? Suspect - egyértelmű, hogy mire gondol ez alatt. De még én is meglepődöm, hogy ilyen nyíltan beszél ilyen dolgokról.
- Nekem a többi frontharcos nem jelent semmit, ha erre gondolsz. Nem is ismerem őket. - megvonom a vállaimat. Majd a levegőből egy toll hullik lefelé, éppen az én szemem elé. A tollat elkapom a levegőben, s abba az irányba nézek, amerről eshetett. Meg is pillantok egy madarat, azonban ez ismét csak egy fácán. Azt hittem, valami izgalmasabbakat találok itt, a nyugati részen. Na nem baj. Már csak egy fácán kell egy gyűjtögetős jelvényhez legalább.
Utána eredek, s nekirohanásból ugrok felé, hogy alacsony reptében elkaphassam. Nem túl gyorsak ezek az állatok, és alig tudnak repülni, szóval nem túl életképesek. Malcolmmal ellentétben azonban én életben hagyom őt. Elképesztő brutalitással tépi szét. Én azonban értelmetlennek tartom ezt. Szerintem némelyik ember sokkal kevésbé értékes, mint a legtöbb állat. Kivéve a csúnyákat persze. De azok csufik, no. >.<
- Miért jó az neked, ha beküldenél valakit tisztogatni? Persze, felőlem azt csinálsz, amit akarsz, de ezt igazán nem értem, Malcicc. o.o Szegény madár. Sad - hüpp-hüpp. Elmorzsolok néhány ál-könnyet, a sajátomat pedig szabadon eresztem. Azt mondja, hogy valami manót kéne elkapni az egyik jelvényhez, igaz?


//fácán//
avatar
Asuka
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 1507
Join date : 2013. Apr. 24.
Age : 28
Tartózkodási hely : Taft szépségszalonja

Karakterlap
Szint: 34
Exp:
4530/4700  (4530/4700)
Céh: Liberators

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Malcolm on Kedd Ápr. 07, 2015 11:13 pm

Asuka újabb nyavalygását hallva Malcolm csak forgatja a szemeit. Úgy tűnik, hogy ha még sokat kell együtt lógnia ezzel a nővel, akkor jobb lesz, ha hozzászokik ehhez a kényes rinyáláshoz, különben egy gyengébb pillanatában még a végén kitekeri a nyakát... Mint annak a kedves kis fácánnak, amit pár perccel később már a szafariban fojtogat. Nem árulta el végül a nőnek, hogy pontosan hová is tartanak, meghagyta benne a kétséget, hiszen ennek a találkozónak az is volt az életre hívója, hogy tesztelje az ő boszikáját. Ahogy a mobot szépen lassan kezdi elhagyni az élet, úgy válnak az őt alkotó pixelek csillámló különálló darabkákká. Malcolm úgy szippantja fel ezeket a bámulatos esszenciákat, mint egy mámorban úszó kokós. Aztán a kérdések hallatán leplezetlenül elneveti magát.
- Örömmel hallom, hogy egyetlen igaz könnycseppet sem hullajtanál értük - utal egyben az álkönnyezésre, amit a fácán miatt produkál. A Malcicc elnevezést hallva megrándulnak az arcizmai, de inkább válaszol - Nem kértem az engedélyedet, csak a reakciódra voltam kíváncsi. De úgy tűnik hidegen hagy a dolog, pedig lehet neked is ki kell esned majd a következő bossról. Már ha fenn akarjuk tartani annak a látszatát, hogy semmi közünk egymáshoz. Mindkettőnk érdekeit szolgálja, ha az ismertségünk titokban marad, de ezt úgy hiszem te is így gondolod... És hogy miért jó nekem, ha kihullik a következő harcról pár frontharcos? - Ekkor élesen a nőre pillant és úgy folytatja, hogy megint körözni kezd körülötte, mint amikor a ragadozó a prédáját kerülgeti - Látni akarom, ahogy szenvednek! Látni akarom a csalódottságot az arcukon! Látni akarom, ahogy mérgelődnek a bosszúság miatt, amit én okozok nekik. - Aztán egy gyors lépéssel ott terem Asu mellett és elneveti magát és sokkal könnyedebben folytatja. - Egyszerűen unom magam és szórakozni akarok. - Közben ha teheti, megfogja a nő haját és beleszippant, hogy jobban érezze az illatát. A következő pillanatban azonban már indul is tovább vadászni. Időközben lenyitja a menüjét is és elégedetten nyugtázza, hogy a szükséges 3 szafari teljesítményt már meg is szerezte. Nem késlekedik, nyomban be is váltja őket a napközben összeírt ércekre és át is utalja Asukának mind a 30 darabot, majd megtoldja némi magyarázattal is.
- Azért hívtalak éppen téged el vadászni, mert szükségem van egy közvetítőre. Te jártas vagy a városban és mint a minap láthattam is, valóban van egy saját boltod. Ez azt jelenti, hogy vannak kapcsolataid, és ha vörös indikátorosként még a bosstermekbe is beengednek, akkor gondolom nem fog nehezedre esni pár felszerelés elkészíttetése. Nem leszek azonban hálátlan a segítségért, kifizetem a költségeket és mindemellett megadom neked azt, amire oly régóta vágysz... belépek a céhedbe!

_________________


A karakter indikátora pirosból zöldre váltott!
avatar
Malcolm
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 262
Join date : 2014. Nov. 27.

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6854/6900  (6854/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Asuka on Csüt. Ápr. 09, 2015 6:49 pm

Nem akarok többé a Holt Erdőbe menni, ha nem muszáj, hiszen már minden egyes hasznot megszereztem onnan igazából, amit csak tudtam. Még csak a mobok se valami érdekesebb. Most valami cukcsibb helyre vágyom! *.* Például a tengerpartra, bár arrafelé mostanában sokat is járok. Talán látszik is, hogy néhány árnyalattal barnább a bőröm a sok-sok napsütésnek köszönhetően. Hihetetlen, hogy ebben a világban szoli sem kell hozzá, hogy szép, egyenletes színem legyen.
Végül a szafari nyugati részén kötünk ki, ahol az első fogásom, hát fele annyira sem érdekes, mint azt gondoltam. Egy fácánnál gyakorlatilag minden más is nagyobb fogás lehetett volna. Elengedem a madarat, s próbálok semmilyen arcot vágni rá, ahogyan Malcicc nem is tudom, mit csinál azzal a madárral. Sierro kazamatájában produkált hasonlót, s csodálkoztam is rajta, de nem tudtam mire vélni. Ilyenkor mégis mi baja van? O.o A bal szemöldököm megemelkedik kissé, azonban abban a pillanatban, ahogyan egyéb témákra terelődik a szó, máris visszamozdul. Ellenben arcom felveszi a Szavazz rám! alakját, amit mintha egy politikai plakátról szedtek volna le, egy választás előtt.
- Érdekes a választásod a szórakozásod terén. A legtöbb embernek hobbyja van inkább. Barkácsolnak például, meg ilyesmik... - régen a csillagokat számoltam, de itt, Aincradban most már ez sem szórakoztat. Megjegyzésem ellenére semmi kivetésem nincs az ellen, hogy így mókázzon a következő bosson. Én is ugyanezért vállaltam a vörös indikátort... s mellé minden megbélyegzést. Zöld játékosként nem túl nehéz kijátszani másokat, s elérni azt, amit akarok. Így viszont végre kihívást találok a magam kis játékában. A többi frontharcossal ellentétben - már ha merészelhetem magamat közéjük tartozónak nevezni, egyetlen boss csata után - én nem veszem annyira vészesen komolyan az egészet. Csupán egy olyan esemény, amin, ha részt veszek, az úgymond presztízsemet növelhetem. A játékból nem a szintek legyőzésével fogunk kikerülni, ugyanis.
Hatást kiváltani a másikból pedig valóban egy magával ragadó élmény. Legyen az a hatás bármilyen... ez a bizonyítéka annak, hogy nem őrültünk meg teljesen ebben a tündérmesében. Elég kifacsart módja a szelfizésnek. Azonban pontosan értem, mire akar kilyukadni.
- Talán több közös van bennünk, mint azt gondolnánk. ^^ Na de... a közvetítés esetében valóban én vagyok a legjobb, akit csak találsz. - ami a bosstermeket illeti, komoly előkészületekbe került az, hogy félelem és aggodalom nélkül beléphessek egybe. Alapos tervezés előzte meg azt, hogy úgymond elfogadtassam magam. Nem engem tartanak az ellenségüknek, ez pedig így jó.
- Milyen felszerelésekre van szükséged? - végre elérhetem, hogy csatlakozzon a Liberatorshoz. Neki köztünk a helye. Nálunk jobb céhet nem fog találni. Kellően függetlenek vagyunk ahhoz, hogy megtartsuk az egyéni szabadságunkat, másfelől viszont vigyázunk egymásra annyira, amennyire kell.
- Ami pedig a bossozást illeti... A jelenlegi szervező túlontúl óvatos, hogy információkat adjon ki. Tudsz-e valamit a következő bossról? - kétlem, hogy tudja, egyáltalán hol fogunk találkozni, és mikor.
avatar
Asuka
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 1507
Join date : 2013. Apr. 24.
Age : 28
Tartózkodási hely : Taft szépségszalonja

Karakterlap
Szint: 34
Exp:
4530/4700  (4530/4700)
Céh: Liberators

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Malcolm on Szomb. Ápr. 18, 2015 9:30 pm

- Nekem ez a hobbim... Nézd, az a helyzet, hogy rengeteg szabadidőm van idebent. Kint legalább 5 játékkal játszottam egyszerre, itt viszont nem érintkezek túl sűrűn senkivel. Így keresnem kell azokat, akikkel szórakozhatok, lehetőleg éjjel. Ebből kifolyólag ritkán találkozok hozzád hasonló értelmes emberrel és a szabadidőm túlnyomó részét is vadászat teszi ki. Ha pedig sokat vadászol, akkor beleunsz és fel kell dobni valamivel, egyetértesz? - villantja meg ismét szemfogait. A SAO világában internet híján nem kockulhatott, így más elfoglaltságokat kellett keresnie magának. Szerencsére nagy volt a monotonitástűrése, így képes volt akár órákig gubbasztani egy fán ülve az áldozatára várva. Érzékeit olyan irányba fejlesztette, hogy még azelőtt kiszúrhassa és odalopózhasson az áldozathoz, hogy az észrevenné őt. Mint a ködös erdőben nemrég. Malcolm sokat szórakozott a Tébolyult én idétlenkedésein is, olykor pedig a Filozófussal diskurált, de ha két és fél évig csak magaddal beszélgethetsz, az elég szánalmas. Asuka úgy kellett Malcolm életébe, mint egy falat kenyér.
- Átküldtem a listát az ércekkel együtt. Ott részletezve van, hogy mire lesz szükségem esetlegesen milyen módosításokkal. A kovács és az itemek külleme nem érdekel, úgyis megváltoztatom minden felszerelés kinézetét. - Azt már ki sem fejtette, hogy a rajta lévő fejpánt egy Kaszás item, a satnya kis bőrcipője egy villanás, a pulóvere pedig egy Gyémánt mellvért. Mindent azért Asukának sem kell tudnia. A kért itemek szintjéből viszont rájöhet végre a nő is, hogy Malcolm már nem az a béna kis 10. szintű játékos, akit egy ütéssel lezúzott, hanem sokkal inkább az, aminek mindig is hitte magát: egy erős vámpír!
- Elég sokat, volt szerencsém ugyanis kihallgatni pár beszélgetést azon a bizonyos április elsején. Kayaba adományát csak ésszel kell használni. Viszont a szervező valóban óvatos és a pontos koordinátát és időpontot nem sikerült kiderítenem, de te bizonyára tudsz nekem információkat szállítani. Azt, hogy be is jussak a terembe, bízd rám, csak ne fedd fel, hogy ismerjük egymást. Az információkért cserébe ismét nem leszek hálátlan... Bevonlak egy grandíózus tervbe, de előbb meg kell bizonyosodnom arról, hogy tényleg megbízhatom benned. Kik vannak még a céhben, melynek vezére vagy?

_________________


A karakter indikátora pirosból zöldre váltott!
avatar
Malcolm
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 262
Join date : 2014. Nov. 27.

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6854/6900  (6854/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Asuka on Szomb. Ápr. 18, 2015 10:26 pm

Nem csodálom, hogy új felszerelésekre van szüksége. Elég ránézni arra a kinyúlt pulcsira, és máris elszédülök. @_@ A férfi divathoz mondjuk annyira nem értek, a babás öltöztetős játékokban általában már előre öltöztetett modelleket vettem, ami meg ugye nem olyan.
Megnyitom az inventorymat, hiszen valóban megkaptam az érceket, s mellé a listát. Egyszerű lesz megkérnem Rint, hogy készítse el őket, hiszen a T1 páncélok többségét meg tudja csinálni, és még egy kis zsebpénzt is kereshet vele. Win-win, mindenki jól jár. A kért itemek, s magas tierű ércek láttán viszont látványosan elsápad az arcom. Elég látványosan, ha valakinek elég jó a látása ahhoz, hogy a nagy feketeségen átlásson.
- De hiszen ezek a legjobb megszerezhető itemek... – vagy blöfföl, vagy tényleg ilyen magas a szintje. Emlékszem, amikor 42-t hazudott, automatikusan kinevettem. Mert az nem lehet. Erre most, most meg előáll nekem egy halom T3 meg talán T4 kívánsággal, és hát hű. @_@ Egy kicsit gondolkodóba esek, de arra jutok, hogy tényleg megvan a szintje hozzá. Nem tudom, hogy csinálta, de jóval erősebb, mint azt eddig tapasztaltam.
- A legtöbbel nem lesz gond... de a fegyver már necces. Nem sétálhatok be az üzletbe, hogy kérjek egy ilyet, gyanús... és nincs magas szintű árnyharcos, akire ezt rábízhatom. Viszont van más kapcsolati tőkém is, szóval megoldom. – némi plusz aranyért könnyedén rábízhatom egy alacsony szintű játékosra, s lehetőleg olyanra, aki nem akar belefolyni a dolgokba. Nem akar tudni róluk. Szóval, azt hiszem, mégis csak szükség lesz Rinre. Őrá senki sem gyanakszik. Az már túl feltűnő lenne, ha én magam sétálnék be a boltba, és rendelnék ilyen fegyvereket. Főleg, ha Malcolm komolyan bosst szeretne látogatni.
- Ó, igen, az április! *-* Remélem, májusban is lesz valami! *-* Napsütést akarok, meg színeket! >.< – fogalmam nincs róla ugyanis, hogy Malcolm nincs kibékülve a Nappal, és vámpírnak képzeli magát. Rolling Eyes Mégis ki hallott olyanról, hogy malkavita? Az biztos valami szekta. Nem követem én a vallásokat, kérem szépen.
- Terv? Miféle terv? Izgi? Úúú, ugye izgi? *-* Még soha senki sem vont be tervekbe... illetve, általában én vonok be másokat a sajátomba. Pedig nem vagyok vezér... főleg nem céhvezér. – igazából nem csoda, hogy azt gondolta, én vagyok a céhvezér. Lévén rengeteg dolgot én teszek meg a céhnek – például a potenciális új jelöltek megtalálása, a takarítás, de még az utánunk nyomozókat is sikerül néha hamis útra téríteni - , igazából a céhen belül is felmerült már ez a kérdés. Nem dicséretként, ez való igaz.
- A céhvezért Drake Harunak hívják... azt hiszem, én a jobbkezének nevezhetem magamat inkább. Ha frontra készülsz, legfeljebb a Tachibana Makoto nevű lovag érdekes számodra... de benne nem bízok teljesen. Mindenki mást... – ezzel megemelem egy kissé a ruhámat, hogy a bokám rendesen kilátszódjon. Úgy hiszem, hogy elég jó látás jártassága lehet Malcolmnak amúgy is ehhez. A tetoválást a cipőm pántja félig eltakarja, így egy picit kibújtatom a lábamat belőle. Már láthatta a jelzést, de nem tudom, mennyire tudatosult benne, hogy ez minek is a szimbóluma.
- Innen ismerhetsz fel. – visszabújtatom a lábamat a cipellőbe, s eleresztem a ruhám szélét.
- Tehát, mi is az a terv? *-* Én remekül elszórakozom a magam kapcsolataival... de mindig ki kell próbálni valami újat. Mire gondolsz, mikor kezdjük? *-* – imádom a terveket! Főleg, ha döbbenetesek. Szerintem Malcolm pedig tud még szórakoztatni. Bepörgött búgócsiga hang, s izgatott várakozás. Tényleg kíváncsi vagyok!
avatar
Asuka
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 1507
Join date : 2013. Apr. 24.
Age : 28
Tartózkodási hely : Taft szépségszalonja

Karakterlap
Szint: 34
Exp:
4530/4700  (4530/4700)
Céh: Liberators

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Erdőség #2

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

4 / 5 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.