Telihold Fogadó

2 / 4 oldal Previous  1, 2, 3, 4  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default Re: Telihold Fogadó

Témanyitás by Kazuma on Szomb. Szept. 27, 2014 9:25 pm

Anatole Saito

A tegnapi arénás szereplésem után. Egyből Taftba jöttem. Persze előtte az inventorymba szeműztem a felszerelésemet. Megvan annak az előnye ha az ember teljes harci díszben sétálgat de ha az emberünk ebben a felszerelésben vált ismertté, akkor bizonyos esetekben könnyen hátrányt is jelenthet. Csak a nyúlcipőt meg két fémgyűrűt vettem fel, hogy azért mégse legyek teljesen védtelen. Azon kívül egyszerű zöld pulóver és egy fehér ing virított rajtam. Olyan hétköznapian festettem amennyire csak lehetséges volt, egy vörös indikátor kíséretében. Azonban nem vakációzni jöttem a ködös Taft városába és nem véletlenül hanyagoltam a felszerelésemet. Az Aikoból kiszedett információk miatt jöttem ide. Hana korábbi céhének tagjaira vadásztam. Korábban hónapokig vadásztak rám, nem kevés fejtörést okozva és a hanyagságom miatt végül el is kaptak. Na és hol máshol éldegélne egy ilyen céh, mint a vörösök szintjén? A mai és a tegnapi napomat az ő megfigyelésükkel töltöttem. Csak öten vannak, de ha egyszerre akarom elintézni őket az gondot okozhat. Inkább figyelek és kivárom a megfelelő alkalmat, vagy épp előteremtem azt. Ha egyszer szét lesznek választva, már könnyű dolgom lesz velük. Sokat követtem a tagjaikat ide-oda, de ma egyikük sem ment a városon kívülre. Összeségében véve elég nyugodt egy nap volt. Este nyolc után hagytam ott a kis épületet, ami céhházként szolgált nekik és ráérősen sétáltam a Telihold fogadó felé. Az utcákat gyenge sárgás fénybe vonták az npc-k által meggyújtott utcai lámpák ennek ellenére a legtöbben így is korán elvonultak a házaikba és a fogadókba. Csak pár emberrel találkoztam, de nem törődtem velük túlzottan. Menet közben csak egy ismerős arcot láttam.
– Jó napot! - köszöntem is illedelmesen a fogadós feleségének.
– Á, Kaito igaz? - próbálta meg felidézni a nevet, amin előző este bemutatkoztam neki, én pedig készségesen bólogattam. - Csak nem maradna nálunk még egy éjszakára?
– Ami azt illeti úgy néz ki, hogy még pár napig a környéken lesz dolgom, így lehet, hogy maradok még néhány éjszakát.
– Helyes! - mosolyodott el az asszony. - Mindig is kedveltem a magához hasonló vendégeket.
– Mire céloz? - mosolyogtam rá.
– Csendes, időben fizet és rendet hagy maga után. - mondta ragyogó arccal. - Bár az én semmirekellő férjem lenne ilyen... - tette hozzá morogva. - Ó, de nem is tartom fel magát! Bizonyára jobb dolga is van annál, hogy egész éjszaka engem hallgasson.
– Ugyan dehogy! Mondja csak merre tart?
– A holnapi reggelit megyek megvenni, de menjen csak. Jelentkezzen be annál az átkozott vénembernél és fizessen olyan szépen mint ma reggel. - mondta vidáman azzal elköszönt és már ment is tovább. Elengedtem az arcizmaimat és a bárgyú mosoly gyorsan eltűnt az arcomról. A következő sarkon befordulva pedig, már meg is láttam a fogadó ablakait és az előtte álló szökőkutat. Céltudatos léptekkel, zsebre tett kézzel, el is indultam az előbbi felé.

_________________
"Trusting someone... means relying on them and only the weak do that."
"The only ones who should kill, are those who are prepared to be killed."

Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 916
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Telihold Fogadó

Témanyitás by Anatole Saito on Szomb. Szept. 27, 2014 10:32 pm

Fujiwara Kazuma

Azzal telt a mai napom java része, hogy Taft csatornáit jártam végig. Esküszöm nem vagyok normális, hogy betettem a lábam abba a fertőbe. Tudom, hogy nincs kosz, meg fertőzés és a nedvesség is elpxeleződik, ráadásul a csatornák bűze sem érződik meg rajtam, mégis inkább úgy döntök, hogy teljesen megválok az öltözékemtől, amit eddig viseltem. Friss ruhában, csüggedten és elcsigázottan igyekszem a központ felé, emlékeim szerint láttam az ottani szökőkútnál egy fogadót, ahol tudok meleg ételhez jutni. Teljesen átfagytam a nyirkos csatornarendszerben, úgyhogy jól fog esni egy nagy tál forró és csípős leves.
Na de hogy miért is vetemedtem arra, hogy merényletet követek el finnyás önmagammal szemben? A válasz roppant egyszerű, elindult a hajtóvadászat. Tegnap, miután elváltunk Shuval és Timidussal, egyenesen Mashava Citybe rohantam. Késő éjjelig tartott a felderítő hadjáratom, melynek során meg akartam bizonyosodni arról, hogy nincs a városban egyetlen piros indikátorosok által működtetett illegális lerakat vagy szervezet. Ezután úgy döntöttem, hogy a tizedik szintet övező szinteken folytatom a kutakodást. Persze csak másnap, vagyis ma, és mivel Taft is azon városok közé tartozik, amelyből nincsenek kitiltva a pirik, így itt kezdtem a napot. Megfordult a fejemben, hogy Gregant, vagyis a besúgó segítségét kérem, de már így is túl sokkal tartozom neki, még ha nem is dörgöli az orrom alá. tudom, hogy számon tartja az ügyes-bajos kis kéréseimet. Tegnap este megrökönyödve olvastam végig Mito jelentését. Már délelőtt megüzente, hogy Kazuma kiszabadult a börtönből, de csak estére tudott elég információt szerezni. Mint ahogyan Mito írta, a Kezdetek városa teljesen felhördült azon, hogy Kazuma látványosan kivégzett egy nőt és kvázi egy showt rendezett az egészből. Ismételten azt a képességét használta, mint a viadal idején a klónja. Ahogy felfogtam, hogy mi is történt, biztos lettem benne, hogy lépnünk kell és ténylegesen bele kell kezdenünk a hajtóvadászatba. Shuékat megkértem, hogy legyenek partnerek és ellenőrizzék le a 9. szinten az Arany legelőket, hogy nincs-e véletlenül egy ott tanyázó piri vagy egy komplett horda. Na de ott tartottam, hogy szerencsére sikertelenül jártam és a csatornában egyetlen piribe vagy alvilági bandába sem futottam bele, így úgy döntöttem, adok magamnak egy kis pihenőt a fogadóban. Egyébként komolyan meglepődtem, hogy nem találtam semmit. Aztán belegondolva... túl kézenfekvő lenne ott rejtőzködniük.
Ahogy megérkezek a szökőkúthoz, elsőre nem hiszek a szememnek. Egy teljes napig kutattam utánuk teljesen feleslegesen, majd itt sétál el az egyikőjük az orrom előtt? Hát ez nevetséges! De komolyan! Az a zöld pulóveres nyüzüge gyerek könnyű célpont és a Juntól tanult trükkel könnyedén le is tudom szerelni. Előveszek egy random közönséges kristályt, amiből a legtöbb van a céhinventoryban, majd gondolkodás egyenesen odalépek a vörös indikátoros mellé és átkarolom a vállát. - Öreg cimborám, de rég láttalak! - Köszöntöm fennhangon az idegent, hogy a járókelők körében ne keltsen feltűnést a túlzott testi közelség. Eközben a kristályt másik kezemben, a zakóm takarásában az oldalának nyomom és úgy folytatom mondandómat, hogy már csak a piri hallja. - Ez egy bénító kristály, amelynek hatására percekre elveszíted a tested fölött az önuralmat. A saját érdekedben játszd a szereped és tarts velem az épület mögé egy kis elbeszélgetésre.

/Csak hogy tiszta legyen, Anat még nem ismerte fel Kazut/

Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Telihold Fogadó

Témanyitás by Kazuma on Szomb. Szept. 27, 2014 11:28 pm

Nyugodtan sétálgattam, hisz mitől kéne tartanom? Védett területen vagyok és bár a börtönben töltött idő legyengített kicsit, de még mindig erősnek számítok idekint. Elenyésző azoknak a száma akik komoly fenyegetést jelenthetnének rám. A frontharcosok kb. kilencvenkilenc százaléka pedig nem foglalkozik egy ismeretlen vörössel aki egy alsóbb szinten szaladgál. Ráadásul a frontharcosok közül is csak Hinari és Anatole, akik látták az arcomat és ha ellenem fordulnak akkor problémát jelenthetnek. Könnyen meglehet, hogy már tudnak a tegnapi műsorról. Sőt... biztos vagyok benne. Azonban nincs olyan, aki ismerné az arcomat és elárulhatná nekik, hogy merre is járok. Hacsak nem futok bele valamelyiknek a karjaiba véletlenül, akkor esélytelen hogy megtaláljanak. Így aztán érthető, hogy olyan nyugodtan sétálgatok, amennyire az csak lehetséges.
Már majdnem elértem a fogadó ajtaját, mikor a lámpák fénye miatt elém vetül valakinek az árnyéka és egy szempillantással később már érzem, hogy az valaki átkarolja a vállamat. Egyetlen oka volt annak, hogy nem pördültem meg és löktem fel az orvul rám vetődő alakot. Felismertem a hangját és magamban hitetlenkedtem Anatole ügyességén. Mégis hogyan találhatott meg ilyen hamar? Vagy csak véletlenül járt volna erre? Mindenesetre gyorsan felismert, az biztos. Egyszer látott maszk nélkül és akkor se tovább pár percnél. Most meg gyenge fényben, civilben, hátulról felismert. Ötletem sincs, hogyan csinálhatta. Azonban mit is akar? Furcsa színjátékra kér és nehezemre esik eldönteni, hogy belemenjek-e ,vagy inkább vonjam kérdőre a dolog miatt? Végül arra a következtetésre jutottam, hogy bizonyára jó oka van erre, bár akkor is furcsa ez a játszadozás.
– Hé, micsoda véletlen! - kiáltok fel, bár kevésbé harsányan és közben elindulok arra amerre ő vezet. Mellette mindenesetre kinyílvánítom a véleményemet a módszereiről.
– Tudod ha beszélgetni akarsz, egyszerűen írhatsz egy üzenetet is arról, hogy hol és mikor találkozzunk. - morogtam neki, egyszerre halkan és bosszúsan. Magamban konstatáltam, hogy míg eddig senki tudomást sem vett rólam, most már a közelben többen is felénk tekintgettek. Ha küldött volna egy üzenetet a bolondja, akkor simán észrevétlenül sétálhattam volna el a ház mögé és valószínűleg senkinek sem jutna eszébe utánunk nézelődni. Még magának is csak kárt okoz azzal, ha felhívja magára mások figyelmét, mikor egy vörös indikátorossal készül „beszélgetni”. Egy szó mint száz, Anat „cimborám” ítélőképessége hagy némi kívánnivalót maga után.

_________________
"Trusting someone... means relying on them and only the weak do that."
"The only ones who should kill, are those who are prepared to be killed."

Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 916
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Telihold Fogadó

Témanyitás by Anatole Saito on Szomb. Szept. 27, 2014 11:54 pm

Azt a rohadt... És majdnem kicsúszik a számon is, de van annyi lélekjelenlétem, hogy ne áruljam el magam. Még jó, hogy mellette haladok és valamivel magasabb vagyok nála, így nem tudja leolvasni a pár pillanatra az arcomra kiülő megdöbbenést. Anatole, a világon nincs annyi szerencse, amennyivel ma megáldott téged a sors! Hogy pont Kazumába futottam bele, annak egy a tízezerhez az esélye, s ez a lehetetlenség mégis megtörtént. Na jó, ennél azért némileg nagyobb volt az esélye, de akkor is döbbenetes, hogy így belefutottam. S hogy honnan ismertem fel végül? nos a hangjáról. Eleget vitatkoztunk már ahhoz, hogy felismerjem. Egyszer láttam az arcát is, amikor összeverekedtünk és letéptem a maszkját. De csak egy nagyon rövid ideig. Valószínűleg ha nem lenne az indikátora, akkor elsétáltam volna mellette, fel sem tűnik, hogy ő az. Viszont fülemben ott cseng a "switch xy" felkiáltása, s bár arcokat nem mindig tudok rögtön nevekhez csatolni, a hangok összepárosítása a tulajdonosuk személyével mindig is jobban ment. Ráadásul belement a játékba. Ó bakker, hát persze, hogy bele. Azt hiszi, hogy felismertem. Teljesen passzolt ide a kreált szituációm. Ez remek! akkor ez azt jelenti, hogy lépéselőnyben vagyok. Ügyesen kell cselekednem! Nem veszíthetem el a fejem. Védett területen belül vagyunk, így attól sem kell tartanom, hogy igazán árthat nekem. Annyira pedig nem leszek hülye, hogy elfogadjak egy párbajra hívást. Mikor azonban bekanyarodunk, és ezzel kikerülünk az emberek látómezejéből, a kis sikátor csendességében megragadom a fiú pulóverét és aktiválva súlyemelésemet, egyenesen felkenem a falra. - Hogy csináltad? Hogy a fenébe tudtál megszökni? És mégis mire volt jó ez az egész, amit tegnap leműveltél? - továbbra is bízom abban, hogy a blöffölt kristály megtartja az előnyt számomra. Közel fél évig rohadt a börtönben, fogalma sem lehet arról, hogy milyen új kristályrecepteke kerültek felfedezésre. - A kis kezecskédet meg jobb lesz, ha kordában tartod!

Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Telihold Fogadó

Témanyitás by Kazuma on Vas. Szept. 28, 2014 12:55 am

A céhvezér kiválasztotta a legközelebbi sötét sikátort és egyből erődemonstrációba kezdett. A hátam keményen csapódott neki a falnak ahogy könnyedén felemelt és nekinyomott, majd rögtön kérdezősködni kezdett. Ha pénzben kellett volna fogadnom, hogy mi lesz a hozzám intézett első három kérdése, akkor most biztosan sokat kaszáltam volna. Bosszantó, hogy ilyen könnyedén megtalált és sarokba szorított. Lehet nem ártott volna Aikot a kristályokról és egyéb felszerelésekről is kikérdezni, hogy tudjam hogyan védjem ki őket. Így utólag belegondolva hiba volt. Bár lehet, hogy ebben a témában nem sokat deríthettem volna ki tőle. Mindenesetre most jobb lenne a jelenre koncentrálni és rájönni, hogy Anatole mit is akar tőlem egészen pontosan.
Rezzenéstelenül tűrtem, ahogy a falhoz nyomott és olyan lazán lógtam a kezében, mint egy zsák krumpli. Mikor legutóbb ketten összefutottunk, hamar sikerült felbosszantania. Mostanra viszont tanultam némi türelmet és tudom, hogyan fogjam vissza magam és azt hiszem ezekre a képességeimre most szükségem is lehet.
– Rá gondolsz? - emeltem fel a bal kezemet közönyösen. - Ne aggódj! Amíg nem bántod a gazdáját, addig ő sem bánt téged. - engedtem meg magamnak egy halvány, már-már kedvesen fenyegető mosolyt. Végül leengedtem a kezem és úgy folytattam a válaszolgatást.
– A szökésről legyen elég annyi, hogy megtaláltam a módját, de ne félj. Szépen bezártam magam mögött a kaput. Ami pedig Hanát illeti... mondjuk úgy, hogy volt egy kis elintézetlen ügyünk. Kielégítő volt a válasz? Most pedig nyugodtan elengedhetnél, ugyanis jobb dolgom is van mint itt csevegni. Vagy minimum letehetnél, ha minden áron csevegni is akarsz. Nyugi, nem futok el. - fejeztem be higgadtan, mintha csak a sótartót kérte volna el tőlem és nem épp fenyegetne. - Számítottam rá, hogy egy nap összefutunk, de hogy őszinte legyek, nem készültem erre ilyen hamar. - remélem, hogy hamar letesz, mert bár nem akarom magam ellen fordítani, de ha túlfeszíti a húrt, akkor lehet, hogy nem fogom ilyen nyugodtan kezelni azt, hogy velem kondizik. Az utóbbi fél évben elszoktam tőle, hogy mások csak úgy ráncigáljanak és nem örülnék neki, ha idekint ez szokássá válna bárkinél is.

_________________
"Trusting someone... means relying on them and only the weak do that."
"The only ones who should kill, are those who are prepared to be killed."

Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 916
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Telihold Fogadó

Témanyitás by Tachibana Makoto on Vas. Szept. 28, 2014 4:28 pm

// Szophie befejezés //

Nem lepett meg, mikor végül kibökte a valós okot, sejtettem, hogy ez állhat a háttérben. Kuncogtam kissé, és gyengéden megfogtam a lány vállait, eltoltam magamtól, hogy rá tudjak nézni az arcára. - Akkor mit szólnál, ha játszanánk? - kérdeztem mosolyogva, és a bűvészetem segítségével előhúztam tündérkém füle mögül két dobókockát.

Rámeredtem a kockákra, majd a fülem mögött megdörgöltem.. nem lehetett ennyire piszkos.. Aztán a szememet is megdörgöltem. De ez sem segített, ott maradtak a kockák. - Izé... játsszunk! - bólintottam, habár még mindig nem igazán értettem. De a játék az sosem rossz..

- Csak egyetlen szabály van: aki nagyobbat dob, az alkothat egy szabályt a játéknak, amit onnantól be kell tartani [: - fejtettem ki, miközben ráztam egyet-kettőt a kockákon, majd kinyitottam Szophie tenyerét és a kezébe nyomtam a játékszereket - Szép hölgyeké az elsőbbség - tettem hozzá, és megcirógattam a lány kézfejét, ahogy elvettem a saját kezem.

Még mindig nagyokat pislogva néztem a kockákat, amik immár a kezemben csücsültek.. Azért láttam fantáziát a dologban, tetszett a szabály, ami azt illeti.. Azon törtem a fejem, hogy mi is legyen a szabályom, miközben elhajítottam a kockákat.

- Kilenc... jó esélyed van megnyerni az első fordulót [: - kommentáltam a dobását - Szerencsés kezeid vannak, és puhák is - tettem hozzá, aztán felvettem a kockákat és elgurítottam őket.... és akárcsak az imént, most is egy négyes és egy ötös szerepelt a tetejükön - Nahát.. azt hiszem van olyan része a játéknak, ami kiforratlan, de akkor mondjuk azt, hogy mindketten nyertünk [:

- Nem-nem. - ráztam meg a fejem. - Olyan nincs. Újra kell dobni! - nyúltam a kockákért, majd dobtam.
- Hát, ezzel nem fogok nyerni, azt hiszem.>.>


Kuncogtam, felettébb mókásnak találtam a sors eme fintorát - Látod, el kellett volna fogadnod [: - mosolyogtam, és megismételtem az iménti mozdulatsort, csak most picit meg is ráztam a kockákat. Még egy ilyen bakit nem kívántam. A kockák már azután is az én javamra döntöttek, hogy az első megállt - Aki kört veszít, annak le kell vennie egy ruhadarabját ;] - kacsintottam a lányra, bízva benne, hogy nem ijed meg attól az iránytól, amibe vinni kívánom a játékot. Hiszen a célom nem változott.

- De úgy nem lett volna az igazi.. - még a rossz dobásom ellenére is úgy tartottam, ez így jobb. Meg persze képes vagyok elfogadni a vereséget is.. Már ha előtte mindent megtettem azért, hogy nyerjek. - Csak nehogy megfázz. - csóváltam meg a fejem, miközben levetettem a pulcsim. A szabály az szabály. Aztán dobtam! *-* Guruguru!

- Ha fáznék, majd felmelegítesz, nem? [: - kérdeztem, és most az arcát figyeltem a kockák helyett dobás közben. A hangból hallottam, hol értek földet nagyjából, de most fontosabb volt, hogy a lány hogy reagál... és úgy tűnt, segített a játék ötlete, így miután vetettem egy pillantást az eredményre, magam is elhajítottam a kockákat - Bevallom ennél tovább nem nem gondoltam ki a szabályokat - vakartam meg a fejem tanácstalanul - De akkor legyen az, hogy.... ha már nem marad ruha, akkor a másikról kell levennie a ruhát a vesztesnek [: - hozakodtam elő a szabállyal, igyekezve betömni egy lyukat, bár ez az eshetőség még nem volt túl közel.

- Ha így folytatjuk, én leszek az, aki fázik.. - néztem fejcsóválva a kockákra. Nem tetszettek ezek nekem, nem úgy pörögtek, ahogy kellene nekik. - Szóval akkor az veszít, akiről előbb elfogy a ruha, igaz? - szűrtem le a szavaiból a dolgot. Hiszen a játék ezen része még nem volt megbeszélve. De most már rendesen volt cél is, vagy mi..Felsóhajtottam, majd levettem egy zoknimat..Rolling Eyes Ami alatt volt még egy zokni.. - Fázós a lábam.. És tél van. És hideg. - magyaráztam, mielőtt rákérdez.. Aztán dobtam. Habár ha megint valami egyes lesz, akkor én követelni fogom, hogy hozzunk másik kockát, mert úgy látszik, hogy nem kedvel az, amelyik a fülem mögött terem..
Nem egy, de kettő...>.> Követelem, hogy váltsunk kockákat!


- A győzelmi feltételek is a szabályok közé tartoznak, még nem alkottuk meg őket [: - válaszoltam egy sejtelmes mosollyal az arcomon. Egyelőre még nem is volt rájuk szükség, ugyanakkor kíváncsi voltam, hogy szeretné-e ő meghatározni. - Nahát, akkor miért a zoknidat veszed le? - kuncogtam, és a talpa felé nyúltam, hátha csiklandós ott is. Bár zoknin keresztül nem olyan hatásos. Mindenesetre szabad kezemmel gurítottam, a két hármas pedig jogot adott egy újabb szabály megformálására. - Csak két kockát hordok a füled mögött. Nálad van másik? - kérdeztem, majd a lányt végigmérve döntöttem - Felülről lefelé kell haladni a ruhalevétellel - Ezzel meg van oldva a fázós láb problémája [:

- Az butaság... Milyen játék az, aminél a játék közben alkotjuk meg a győzelem feltételeit? Így akár előnytelenül csalni is lehet. - ráztam meg a fejem, habár magam is nem egyszer kerültem bele olyan játékba, ahol nem volt előre tisztázva minden. Mondjuk nem is az a lényeg, hogy mik a szabályok, de.. a cél.. jobban mondva.. a győzelem feltétele eddig mindig meg volt határozva. Hiszen anélkül értelmetlen az egész. - Értelemszerűen azért, mert itt nem fázós a lábam..>.> - húztam az említett testrészt magam alá, amint észrevettem a fiú szándékát. Ohh és... Új kockákat akarok! - A sajátod mögött sem tartasz? Vagy a hajadban esetleg..? - hajoltam oda már a kérdés közben, és kutatni kezdtem. Próbálva közben elnapolni, hogy most vetkőznöm kéne, meg megint dobnom..

- Pont olyan, amilyen a szabályai. Ez a játék a kívánságaidra alapoz, ha csalásra használod, az megmutat egy szeletet a jellemedből, ha szórakozásra, az pedig egy másikat - közöltem tárgyilagos hangnemben, miközben a lába felé nyúltam, de Tündérke kicselezett. Yare-yare... Ám ahogy közel hajolt, megtaláltam a kárpótlást, és megcsókoltam a lányt, gyengéden, de röviden, hogy esélye se legyen visszakozni - Szeretlek, kincsem - suttogtam alig egy-két centire az ajkaitól, és közben mélyen a szemébe néztem.

- Hümm... - húztam el a számat. Akkor sem tetszett ez így nekem. Értem én, mit akar mondani, dee... Ez így fura. - Uhmm, egyébként.. Mi a franc az az érzelmi intelligencia? - jutott eszembe hirtelen a kérdés. Közben már kocka keresési hadjáratra indultam, csakhogy az én híres-neves utamat megszakították holmi csókkal, meg eszméletlen aranyos vallomással... de persze nem felejtettem el, hogy közben kockát kerestem a füle mögött.. Továbbra is folytattam ezt a tevékenységet. Egyébként pedig.. - Egyszer úúúgy megnézném kiengedve a hajad.*w* - közöltem vele, amint eszembe jutott ez a kívánság. Én igazán szívesen fésülgetném, meg minden.*-*

- Nos, akinek magas az érzelmi intelligenciája, az könnyebben felismeri az érzelmeket, jobban érzi, hogyan kell reagálni rájuk, vagy éppen könnyebben befolyásolja őket - válaszoltam készségesen a lány kérdésére, nagyjából felemlegetve a három fő területét ennek a készségnek. Persze ez csak egy nagyon összefércelt magyarázat volt egy nem teljesen egzakt tudományról, de hát ami nem kézzelfogható, az mindig is a tudomány ellensége volt. - Kellemes érzés, ahogy simogatsz a fülem mögött [: - mondtam, majd én is a föle mögé nyúltam és simogattam ott egy kicsit, újabb csókot adva kedvesemnek. Aztán végigsimítottam az oldalán és a pólója alá nyúltam, hogy lehúzzam róla. Ahogy feljebb vontam az anyagot, úgy érintettem ujjammal a bőrét is - Ha szeretnéd, megmutatom... de ahhoz neked is kell mutatnod pár dolgot [: - vigyorodtam el.

Hümmögve néztem rá egy darabig, próbálva magamban megérteni a lényegét a dolognak. Nagyjából sikerült is, ezt főleg visszavetítve a közöttünk lezajló beszélgetésekre. Ehhez hozzászámítva pszichológiai tanulmányait... Szerintem rajtam fejleszti a képességeit.>.> - Én csak a kockát keresem. Mit érdekel engem, tetszik-e neked az.Rolling Eyes - persze azért nem ellenkeztem, hogy ő is kockákat keressen mind a fülem mögött, mint a számban, habár azt már rég tisztáztuk, hogy nálam nincs több.. A kezét viszont már lefogtam. - Nem ér, hogy mindig csak én vetkőzök.. - néztem a szemébe vigyorogva. - Az a szabály, hogy most én hozok szabályt! Kezdetnek.. - ás adtam egy puszit itt a homlokára, miközben felkeltem. - Csináljunk teljes sötétséget. - Lekapcsoltam azt az egyetlen égve hagyott kis gyertyakristályt, hogy az a kevés fény is megszűnjön, ami eddig volt. És csak reméltem, hogy nincs látás jártassága. Habár egyéb jártasságok is jól jönnek ilyenkor, de most nem ez volt a lényeg. Nem harcoltunk, vagy ilyesmik.. - A következő játék a búcska-fogócska.^^ Mindenfajta kocka mentesen.>.>

Hála a kinti vastag ködnek, szinte teljes sötétség köszöntött a szobára. Az ablakon keresztül beszűrődő fény tompa volt és szétszórt, a szem nehezen szokhatott volna hozzá, azonban a Látás jártasság felerősítette ezt a gyér világítást annyira, hogy legalább annyira lássak, mintha a Hold fénye sütne be. Csakhogy valójában nem sütött be, így a szürkeségben nem csodálhattam meg az éjjeli fénybe burkolózó alakját, csupán egy sötét, ámde számomra így is vonzó, karcsú árnyék mozgolódott. - Nahát, mi jár a fejedben? Annyira nem nagy ez a szoba [: - kérdeztem, ha látott engem, ha nem, érzékelhette, hogy mosolyogtam a szavak kiejtse közben. Ha vele voltam, nehéz volt eltüntetni az arcomról ezt az állandó, boldog vigyort. Mindenesetre kíváncsi voltam, mit is tervez pontosan, úgyhogy felmarkoltam az immár felesleges kockákat és visszadugtam a zsebembe, ahol eredetileg voltak. Majd magam is talpra álltam.

- Biztosan? - kérdeztem vissza, miközben a fal mellé húzódtam, és bekapcsoltam lopakodás jártasságomat. Nem tudom, mire is volt jó ez. Nem volt semmilyen konkrét tervem igazából. Csak annyi volt biztos, hogy azokat a vesztes kockákat hanyagolni akartam. Így hát kitaláltam egy új játékot...Rolling Eyes

Halvány, mozgó árnyék és egy hang. Ennyiből állt számomra jelenleg Szophie, de ez is maradéktalanul elegendő volt ahhoz, hogy magabiztos léptekkel átszeljem a szobát a sötétség ellenére is, és derékon ragadjam a lányt. Sejtettem, mi járhat a fejében. - Biztosan. A jártasság nem tesz láthatatlanná [: - kuncogtam. A lopakodást így nem lehet használni, ha egy erdőben lennénk, akkor viszont lenne esélye eltűnni a szemem elől. Újabb csókot adtam neki. Most már nem volt zene, se meghitt hangulatot árasztó fény, csak mi ketten - Bújócskázzunk a kezeinkkel - javasoltam, és miután végigzongoráztam Csillagom oldalán az ujjaimmal a csikisségét tesztelve, elrejtettem a kezem... a felsője alatt. Ha most is visszakozik, akkor azt hiszem nincs értelme játék mögé rejteni a szándékom, és beszélgetnünk kell.

- Hát.. de legalább sötét van.. - vontam meg a vállam. - Most, hogy elkaptál, a te szabályod következik. - És ha ez a szabály kézbújócska, akkor az... Nem tehetek ellene. Vagyis persze tehetnék, ha igazán akarnék.. Felnéztem rá, habár nem láttam sokat. Mégis éreztem, oda tudtam képzelni magam elé. Kezemmel finoman végigsimítottam az arcán, megkeresve a száját, majd gyengéd csókot leheltem rá. Egyik karommal magamhoz is öleltem, míg másik kezemet a tenyerébe rejtettem.

- Emlékeztetsz a kisgyerekre, aki láthatatlannak hiszi magát attól, hogy becsukja a szemét [: - nevettem halkan. Persze egyáltalán nem így gondoltam rá, hanem mint felnőtt nőre, a barátnőmre, akihez egy nehezen megfogható érzelmi kötelék vonz, amit szerelemnek hívnak. A két különc... azt hiszem nem véletlenül vonzódunk egymás lelkéhez [: Most azonban nem csak ahhoz vonzódtam, nem csak a szellemi lényéhez, hanem a fizikaihoz is, hiszen egész nap erre készültem. Nem siettük el, tiszteletben tartottam a kérését Friben óta, és úgy éreztem, jó is volt így. Kézfejét simogattam egy darabig, aztán összekulcsoltam az ujjainkat, ahogy csókunkat is mélyebbé, mohóbbá tettem ezzel egyidejűleg. Rejtőzködő kezem üldöző híján nem sietett, a lány hasát cirógattam, eljátszottam a köldökével, gyengéden húztam végig az ujjaim bőre selymes felszínén. Minden centimétert kiélveztem a dombok közé tartó ösvényen, azonban ahogy elkezdődik egy út, úgy véget is ér. Azt hiszem az ominózus fribeni este óta nem is érintettem a kebleit, jóleső nosztalgiával simulhatnak a kezembe a halmok.

- Lehet, hogy így is van. - mosolyodtam el. - A kisgyerek olyankor egészen magabiztosnak érzi magát attól, hogy nem látja senki. - Aztán megcsókoltam. Lassan hátraléptem egyet, hogy hátam a falhoz nyomódjon. Érintésére a hasamban furcsa érzés keletkezett, mint amikor színpadra lépés előtt izgul az ember.. csak ez kellemesebb volt. Furcsa gondolatok szaladtak át a fejemben, aztán megszűntem gondolkodni. Inkább átöleltem, magamhoz húztam, majd remegő kézzel gombolni kezdtem az ingét..

- És olyankor szokott rosszalkodni is [: - vigyorodtam el, az analógiát folytatva. Tulajdonképpen találó volt, hiszen Szophieban még élénken élt a gyermek. Mégis lehetetlen volt gyereknek nézni, annyi érett gondolata volt. Utánaléptem, de ő is húzott magához. Szakadatlanul csókoltam és simogattam, nem tudtam betelni édes ajkaival. Míg az ingemet gombolta, felszabadult kezemmel a hajába túrtam, aztán átengedtem ujjaim között a bársonyos tincseket és élveztem az illatot, amit árasztottak magukból. - Emeld fel a kezed - kértem, és ha megtette, akkor megszabadítottam a felsőjétől, sőt egy pillanatig se haboztam, hogy kikapcsoljam a melltartóját. Érezni akartam a bőrét a mellkasomon, így egy újabb csókba kívántam forrasztani ajkainkat, és a derekánál fogva magamhoz húztam a karcsú, törékeny testet, hogy egymáshoz simulhassunk.

Elmosolyodtam. Lényegében pontosan így igaz. Sokkal komfortosabban érzem magam most, hogy teljes a sötét. Csókjaim egyre követelőzőbbé váltak, és ezzel arányosan egyre közelebb akartam magamhoz érezni, hozzásimulni, érezni őt, az illatát, a teste melegét.. Megdöntöttem a fejem, és a nyakát csókoltam, egyre lejjebb és lejjebb haladva, míg mikor vállához értem, már csókjaim harapássá változtak. Aprócska, finom kis harapásokká, körmömet pedig a hátába mélyesztettem....

Becsuktam a szemem. Értelmetlen lett volna tovább nyitva tartani, a fényhiány csak elvonta volna a figyelmemet. Innen közvetlen közelről ugyan Csillagom kisugárzása elég volt hozzá, hogy láthassam őt, de nem kívántam a látásomra hagyatkozni. Sokkal inkább az érintésre. Ajkaira, ujjaira, felforrósodó bőrére. A sötét benne is felszabadíthatott valamit, tíz perce még ijedt volt és feszült, most viszont képes volt utat engedni a vágyainak, én pedig örömmel fogadtam be gyengéd, de akaratos követelőzését. A sötét arra is lehetőséget adott, hogy új módon fedezzem fel testének minden porcikáját, hajlatát és részletét, én pedig maradéktalanul ki is használtam a lehetőséget. Finoman cirógattam, miközben élénken figyeltem reakcióira. Ki kívántam puhatolni legérzékenyebb pontjait teste remegése, sóhajai alapján. És mikor elérkezettnek láttam az időt, és talán már neki sem volt elég az a közelség, ameddig eljutottunk, lesegítettem Szophieról az utolsó ruhadarabokat is, hogy minden akadály elháruljon eggyé válásunk, és szerelmünk beteljesülése elől...

Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1485
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 36
Exp:
5333/5300  (5333/5300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Telihold Fogadó

Témanyitás by Anatole Saito on Vas. Okt. 05, 2014 4:26 pm

- Nem gondolod, hogy kissé nagyképű a részedről, hogy személyiséggel ruházod fel ezt a halálfaló kéz képességedet? Nem mondom, látványos, de azért ne ragadtasd el magad, barátocskám! - kezdek el élcelődni a bal kezével kapcsolatban, miközben leengedem a földre és megpaskolom a vállait, mintha csak leporolnám a ruháját. Én is büszke vagyok a képességeimre, meg azért egy két testrészemre is (Rolling Eyes), na de azért nem beszélnék egyikről sem harmadik személyben, mintha élne. az üres fenyegetőzésekkel nem hat meg, viszont a meglepő higgadtsága engem is arra ösztönöz, hogy ne az erőszak domináljon a beszélgetésünk, avagy kikérdezésem folyamán. A kristályt minden esetre egy ügyes mozdulattal a zsebembe rejtem, így nem láthatja, hogy egy mezei T1-es item van nálam, de még mindig kéznél lesz, ha újra blöffölnöm kell.
Egészen készségesen kitálal az ügyes-bajos dolgairól. Ezek a pirik mostanság nagyon közlékenyek lettek. Ennyire nem tartanak a tetteik és a titkaik következményeitől? Ennyire nagy lett az arcuk? Mondjuk nem meglepő. Ahány piri flangál közterületen és egyiket sem éri szankció... jó hogy felbátorodtak. Na de legalább belekezdtünk valamibe, ami ezt visszafordíthatja a normál kerékvágásba. S ha a közbiztonsághoz az kell, hogy Kazuval is végezzek saját kezűleg? Nem... a hasznomra kell fordítanom a fiút! Meg kell tudnom, hogy jutott ki a börtönből, különben hasztalan lesz az egész hajtóvadászat! Hiába záratok be minden gyilkost, ha a réseken újra kiszivárognak. De szövetkezni egy ilyen megbízhatatlan pirivel? Ráadásul olyasvalakivel, akit elég sokan félnek a kis arénás produkciója után? Nos, merész húzás lenne, és éppen azért, mert váratlan, ezért nem is feltételeznék. Hmm... Ideje tovább blöffölni.
- Ami azt illeti, megvannak a kifinomult módszereim a magadfajták becserkészéséhez. Azonban még van mit rajtuk csiszolni. Éppen ezért még akár a segítségemre is lehetsz, öreg cimborám... - A levegőben hagyom az egész témát, kíváncsi vagyok, hogy a csupán az orra előtt elhúzott mézes madzagra hogy reagál. Ismerve őt, óvatosan fog eljárni, nem rabol majd rá mohón a lehetőségre, de az kérdéses, hogy egyáltalán felkeltettem-e az érdeklődését.

Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Telihold Fogadó

Témanyitás by Kazuma on Vas. Okt. 05, 2014 7:31 pm

– Nem gondolom. - zártam le a kezemről folyó eszmecserét sejtelmes mosollyal. Láthatón fogalma sincs róla, hogy valójában mi is a Parazita, de nincs kifogásom a tudatlansága ellen. Hihet amit akar a lényeg, hogy én tudom az igazat. Végül úgy néz ki feltűnt neki, hogy azzal nem fog megfélemlíteni ha felken a falra. Pontosan tudom, hogy ha harcolnom kéne vele, akkor abból az egyik legnehezebb párbajom kerekedne ki, de ettől függetlenül nem tartottam a céhvezértől. Ha ilyen gyorsan rájött, hogy hol vagyok és meg akarna ölni, akkor azt nem így tette volna. Valószínű hogy inkább megvárta volna míg védett területen kívülre érek és úgy csapott volna le vagy épp a bénító kristályával vonszolt volna ki. Egyértelmű hát, hogy valami mást akar, így teljesen felesleges is volt ez a játszadozás. Hamarosan újra megszólalt és némileg kezdte felkelteni az érdeklődésemet a beszélgetés iránya. Úgy tűnik valamiféle üzletre készül, de egyelőre túl ködösen fogalmaz. Ha más lenne az, akkor már rég elküldtem volna, de ő azon kevesek közé tartozik, akiknél úgy gondolom, hogy érdemes meghallgatni, ha mondani akarnak valamit. Mindenesetre annyit tisztán kihámoztam a szavaiból, hogy valami fontos tervben kérné a segítségemet. A gond mindössze a céljaival lehet, ami nem sokban érintkezhet a sajátjaimmal. Hirtelen már ő is vörösökre vadászna?
– Újabban csak nem már te is vörösök börtönbe juttatásával töltöd a szabadidődet? - adtam hangot a gondolataimnak, ezúttal már mindenféle mosoly nélkül. Nem emlékszem rá, hogy korábban ilyen célokat is kergetett volna. - Ne keringőzz a szavakkal, inkább térj a lényegre! Valamiféle egyezségre készülsz. Ki vele! Mégis mit akarna az Artes vezére egy vöröstől? - követeltem a választ türelmetlenül. Bármi is legyen az minimum meghallgatom mielőtt elutasítanám. Ha netán valami egyszerű fejvadásznak vagy bérgyilkosnak néz - mint ahogy azt már páran megtették előtte – akkor csalódni fog. Viszont egy másik oldalról nézve a dolgot, Aincrad egyik legjobb üzletemberével van dolgom, így még az is lehet, hogy tud olyasmit ajánlani, ami még engem is érdekel. A jó üzletember viszont jól ért mások kihasználásához is, így aztán nem árt, ha körültekintően bólintok csak rá bármire is.

_________________
"Trusting someone... means relying on them and only the weak do that."
"The only ones who should kill, are those who are prepared to be killed."

Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 916
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Telihold Fogadó

Témanyitás by Anatole Saito on Szomb. Okt. 11, 2014 8:18 pm

- Úgy látom nem vagy ma vicces hangulatban, cimbora :] - utalok a rövid témalezárására. Miután visszaeresztem a földre és megpaskolom a vállát, zsebre dugom a kezeimet és laza testtartásban folytatom tovább a beszélgetést. Bármikor elszaladhatna, de gondolom tisztában van vele, hogy míg ő a böriben senyvedett, addig én sem ültem a babérjaimon, s annak idején is vetélkedtünk a leggyorsabb rangért a bossharcokon. Ráadásul zsebre dugott kezem esetén kéznél van a zsebembe rejtett blöff kristály is, amelynek alakja azért kirajzolódik a nadrágom vonalán.
- Nem feltétlenül börtönbe... :] - erősen koncentrálnom kell, hogy megőrizzem a lélekjelenlétemet és ne omoljon össze a látszólagos magabiztosságom. A rideg üzletember énemet próbálom előhívni, amely elnyomja a gyilkos bűntudatát. - A sikeres szökésed azt jelenti, hogy a börtönök nem elég megbízhatóak... Kinek másnak kérhetném ki a szakértelmét, ha nem neked? Másrészről számodra is hasznos lehet, ha fogyatkozik a konkurenciád...


Láthatóan nem igazán foglalkoztatott a menekülés, így aztán ő is hamar lazábbra engedte a tartását. Tanultam némi türelmet és talán kifizetődik még ez a lecke a továbbiakban is. A feszültség érezhetően csökkent és a kezemről szóló diskurzus lezárásával, végre elkezdett arról is beszélni, ami miatt ilyen sürgősen felkeresett. Azonban egy pillanatra sikerült meglepnie a folytatással, viszont hamarosan magyarázatot is kaptam a dologra. Te sem vagy olyan ártatlan, mint ahogy azt elhiteted másokkal - mosolyodtam el a gondolatra.
Őszintén szólva megleptél. - ismertem el, felfelé görbülő szájjal. - Nem gondoltam, hogy így bepiszkolnád a kezed. Viszont lenne kérdésem. - váltottam ismét kicsit komolyabb megközelítésre. - Mégis miért kezdtek el hirtelen érdekelni a vörösök és engem miért érdekelne hirtelen a „konkurencia”? Eddig gond nélkül megfértem mellettük és azt a párat, aki mégis keresztezte az utamat, már félreállítottam. Vörösökből mindig lesz utánpótlás, míg játékosok vannak Aincradban, ha pedig elkezdek neked vörösökre vadászni, akkor csak tovább növelem a véremre szomjazók így sem kicsi táborát. - forgattam a szemeimet, mikor befejeztem a monológomat.

- Te magad is tudhatod, hogy egy munka csak akkor van elvégezve rendesen, ha saját kezedbe veszed az irányítást. Nem bízom más munkájában, csak a sajátomban. Viszont nincs is igazán kitől átvenni a piszkos munkát, lévén a bűnüldöző céh csak az extra juttatásokat markolja fel, érdemben nem cselekszik. Vagy te úgy véled, hogy jó lenne a közbiztonság? - vigyorodok el újra, hiszen igazán groteszk, hogy ilyesmiről egy bűnözővel beszélgetek. - Neked nem kell a reflektorfényben tündökölnöd, mint ahogy nekem sem. Mármint vörös vadászként nem. Nem óhajtom közhírré tenni a tevékenységemet, ezért vagyok ilyen jó benne. :] - utalok arra, hogy őt is megtaláltam, persze azt nem tudja, hogy ez puszta véletlen volt - De hogy kérdésedre válaszoljak... Szerintem épp elég indok az együttműködésre, hogy éppen Aincrad legnagyobb üzletemberével beszélgetsz :]

A szavai elég üresek voltak a számomra. A vörösök kiirtása egyrészt igencsak nagy falat még akkor is ha összedolgozunk a célért önmagában túl jövedelmezőnek sem mondható és egyáltalán nincs is rá semmi okom. Összefontam a karjaimat és már szinte unottan néztem rá.
Lehet, hogy Aincrad legnagyobb üzletemberével beszélgetek, de ha csak ennyit tudsz, akkor nem tudom, hogy lehetsz te a legjobb. Eddig nem ajánlottál fel semmit, de elvárnád, hogy segítsek neked. Egyelőre csak a rengeteg hátrányt látom abból, amit felsoroltál. - elhallgattam és vártam, hogy mit tud felajánlani, mert egyelőre erősen bukásra van ítélve a legapróbb üzlet lehetősége is.

- Tégy ajánlatot... Mi az, amiért neked megérné társulni velem?

Elgondolkodtam. Felmerült bennem pár ötlet, de van amit tudnom kell, mielőtt bármilyen ajánlatot is tennék.
Az függ attól is, hogy egészen pontosan mit várnál tőlem, de azt megígérem, hogy nem leszek olcsó.

- Azt mindjárt sejtettem... Az életemmel játszom, tehát nem aprózom el. Két dologra lesz szükségem. Nem is, háromra. Egyrészt a tippekre, hogy miként tehetjük biztosabbá a börtönt. Másrészt fülesekre, amelyek alapján elcsíphetem a vörösöket. Biztosan megfordulsz olyan helyeken, ahol én nem vagyok járatos a hírnevem védelme érdekében, és te könnyebben csapdába tudod csalni a piroskat. Főleg a kis showd után már tekintélyed is lesz előttük. A harmadik dolog, amire szükségem van, az nyilvánvaló... diszkréció.

A harmadik nyilvánvaló. - indultam el visszafelé bólintva rá egyet. - A második megoldható, de nem lesz olcsó. Az első viszont már más. Jelenleg az egyetlen játékos vagyok, aki képes volt kijutni onnan és ismerve a helyzetet, amit magam mögött hagytam, még pár évig könnyen így is maradhat, persze ki tudja? Igaz, hogy nem zár olyan hermetikusan, mint azt sokan gondolták, de ez nekem pont jó így. Jelenleg akkor megyek be, vagy jövök ki, amikor akarok és azt is hozhatok ki, akit csak akarok. - engedtem meg magamnak egy erős túlzást. Az út még úgy is könnyen halálos lehet, hogy már tudom merre is kell mennem, de persze elég ha csak én tudom ezt. A nem túl burkolt fenyegetés után aztán folytattam is. - Fél évig küzdöttem a tudásért és elhiheted, hogy ezt nem szívesen adnám ki olyannak, aki felhasználhatja ellenem. Azaz pontosabban fogalmazva senkinek sem... - lássuk mennyire sikerül felkelteni az érdeklődését...

- Szíved joga - vonok vállat könnyelműen az első kérésemre adott kvázi nemleges válasza hallatán. Nem vagyok bolond, tisztában voltam vele, hogy nem fog csak úgy belemenni. Majd visszatérünk még úgyis erre a témára, ha szükséges. Ráadásul a válaszának körítése egyelőre kielégítő és megnyugtató volt. Ami fontosabb, hogy a második kérdésemnek és a harmadiknak is eleget tesz. - Térjünk rá az anyagiakra... - szorgalmazom, hogy fejtse ki az ő elvárásait.

Könnyen lemondott a börtönről, de nem zavart különösebben a dolog. Max pár jelentéktelenebb infót adtam volna ki a megfelelő ellenszolgáltatásokért cserébe.
Tudod nem vagyok egy egyszerű bérgyilkos, vagy besúgó, aki pár aranyért bármit megtesz neked. - elgondolkoztam kicsit majd folytattam. - Mit is kérhetnék? Az aranyad mindenesetre nem kell. A cuccaimat továbbra is bármikor be tudom tőled szerezni, így az sem okoz gondot. - fűztem hozzá pimaszul. - A saját védelmemről pedig tudok gondoskodni. Nos a diszkréciót természetesen én is elvárom és ez vonatkozik mindenre amit tudsz rólam most, vagy amit esetleg a későbbiekben tudni fogsz. Nem szeretném továbbá, hogy az Artes bármelyik tagja is, bármilyen módon az utamba kerüljön, a bossokra pedig visszatérek és szeretném, ha a csapatmunka tovább javulna. Eddig azt hiszem elég egyértelmű. - tartottam kis szünetet, hátha hozzászólna.

- Ezzel nem mondtál semmi újdonságot, legfeljebb a bosson akadhat némi gond, de közben járhatok az érdekedben. Viszont ezt már beszámolom egyfajta fizetség gyanánt. Azonban... miért hezitálsz a lényegre térni?

Ha valakire azt mondom, hogy ne öld meg, akkor bármit is tett, te nem keresed tovább. Menet közben amennyiben jól haladunk előfordulhat, hogy időnként igényt fogok tartani pár szívességre, amit te elvégzel nekem és eljöhet annak az ideje is, mikor egyszer nyíltan fogom kérni a támogatásodat valamiben. Te pedig akkor is támogatni fogsz. - mondtam magabiztos mosollyal. - Kérdés?

- Ez így nem tisztességes üzlet. Én elmondtam a konkrét kéréseimet, konkrétumokat akarok én is. De hogy megkönnyítsem a dolgodat, legyen úgy, hogy mondok egy nevet és te megmondod a konkrét árat, amiért cserébe hajlandó vagy becserkészni. - Egyre inkább zavar a fiú pimaszsága és a türelmetlenség kez kiülni az arcomra

Megmondtam, hogy magas az ár... - vetettem oda. - De tudod mit? Legyen. - egyeztem bele. - Majd meglátjuk mennyire működőképes az ajánlatod. Azonban még most szólok. Lehet, hogy szemtől szemben erősebb vagy, de jobb ha nem becsülsz alá. Amennyiben valamilyen módon menet közben az én megkérdezésem nélkül felrúgnád a megállapodásunkat teszek róla, hogy onnantól ne legyen egy nyugodt éjszakád. Nekem is megvannak a magam kapcsolatai. Úgyhogy erre gondolj mikor elfogadod az üzletet és akkor is, ha megpróbálsz elárulni. - kinyújtottam felé a jobb kezem. - Szóval?

- Te is tudod, hogy értékesebb és rizikósabb mindkettőnk számára ez az üzleti kapcsolat, mintsem eláruljuk egymást - vigyorgok ismét magabiztosan - Akkor maradjunk ennyiben. Az első név: Suzume. 18. szintnél magasabb íjász nő, vörös indikátoros, jelenleg annyit tudok róla, hogy három embert gyilkolt meg. A legutóbbi bossharcon a semmiből jelent meg. Információ kell róla. Férkőzz a bizalmában. A többit majd meglátjuk az alapján, hogy miként viszonyul hozzád. Mi az ára ennek? - A felém nyújtott kezet majd csak akkor fogadom el, ha az üzlet megköttetett.

Rögtön a közepébe... - ráncoltam a homlokom, ahogy hallgattam az első nevet és a hozzáfűzött adatokat. Próbáltam felidézni, hogy hallottam-e már róla, de hirtelen nem tudtam semmivel sem előrukkolni. - Sosem hallottam róla. Ha csinált is valami érdemlegeset, akkor azt valószínűleg az utóbbi fél évben tehette, de nem fogok találgatni. Az ára pedig... - gondolkoztam el. - Információ a fegyveredről és érdekelne, hogy tudsz-e esetleg más legendás fegyverekről és arról, hogy jelenleg kik birtokolják őket. Persze ha valamire rájössz később, majd azt is szívesen hallgatom. Kezdetnek legyen ennyi. - a kezem leengedtem.

- Nem lep meg, hogy nem ismered, nem sokan tudnak róla bármit is, s mint mondtam, nemrég bukkant fel a semmiből. De nem is azt kértem, hogy már meglévő információkat mondj el, hanem hogy szerezd meg azokat. - Kérdését hallva azonban elcsodálkozom, de szemrebbenés nélkül válaszolok neki. - A harcos legendás fegyvert én birtoklom, talán a kezdetek óta. Másnál legalább is nem láttam énelőttem. Pixelekkel lehet fejleszteni... s talán ezzel mindent el is mondtam róla... - Még magamat is meglepem, hogy olyan hidegvérrel tudom előadni magam, hogy az már ijesztő. Tényleg csak Falánk fejlesztése számít és az egészet az ártatlanok védelméért küzdő hős bőrébe bújtatom? Lényegtelen, hogy én mit gondolok, az a fontos, hogy Kazuval mit hitetek el. - A céhem birtokol még további két legendás fegyvert, ezekről azonban nincs teljes körű, beható információm úgy, mint a sajátomról, hiszen nem tudom őket használni a kaszt korlátozás miatt. Ha rajtam múlna, elhiheted, hogy minden legendás fegyver az én céhem birtokában lenne, jó kezek között, megfelelően kihasználva. Nem akarom, hogy dilettánsok elkótyavetyéljék és ne használják ki az adottságait a fegyvereknek.

Már kezdem érteni a hirtelen jött igazságosztói kényszeredet. - szaladt széles mosolyra a szám, ahogy mesélt a fegyveréről. - Feltételezem egy játékos pixelei sokkal többet érnek, mint amit egy egyszerű mob adhat, igaz? - vajon ez a helyzet honnan ismerős? Kíváncsi lennék, vajon Hinari kardjának van-e hasonló tulajdonsága? - Azonban ez így egy kicsit még mindig gyér. Azt mondod, hogy a céhedben kettő is van a tiéden kívül, szóval legalább annyit tudnod kellene, hogy mégis mifélék és kiknek a kezében vannak.

- Természetesen tudom, hogy kiknél vannak, de nem szándékozom veszélybe sodorni őket. Legyen annyi elég, hogy jó kezekben vannak és egyikőjük sem jelent veszélyt rád nézve. Egyik fegyvernek sincs ártó képessége. Mellesleg az emberi pixel nem ér annyival többet, hogy megérjen érte gyilkolni. Te tudsz más legendásról? - Kíváncsiságom mint mindig, határtalan. - Esetleg meg akarod magadnak szerezni az árnyharcos legendást, azért kérdezősködsz? Biztosíthatlak, hogy nem nálunk van. Még csak árnyharcos sincs a céhemben.

Ezt még te magad sem hiszed el. - legyintettem mikor kijelentette, hogy nem éri meg a fegyveréért ölni. - Akármilyen nemesen hangzó ügynek is álcázod, attól még engem nem fogsz becsapni. - aztán hirtelen érkeztek is a kérdései. – Csak a kíváncsiság hajt. Eddig kettőről tudtam, plusz a tiédet sejtettem. Mellesleg nem muszáj többet elárulnod a legendásaitokról, de akkor ne csodálkozz, ha én is ennyire leszek közlékeny a lánnyal kapcsolatban. - vontam meg a vállaimat.

- Így is többet mondtam el, mint amennyit valaha is lehetett volna. Sőt, ha már két legendásról is tudsz, plusz az enyémet is most már, akkor akár magad is kitalálhatod a hiányzó láncszemeket. De tudod mit, legyen. Dolgozzunk akkor ebben is össze. Nálunk van a harcos, a harcművész és az íjász legendás. Te melyik kettőről tudsz és kik a gazdái?

Kardforgató, Hinari. - adtam meg röviden a választ. - Ezek szerint már csak az idomár, a lovag és az árnyharcos hiányzik. - válaszoltam ködösen.

- Hinari... hát persze... - Annyira egyértelmű volt, persze nem lehettem benne maximálisan biztos. - Azt említetted kettőről tudsz... - Csak reménykedni tudok abban, hogy a lovag fegyver kilétéről vannak még indormációi, mert az az a legendás, amit leginkább meg akarok szerezni a céhem számára.

Igen. Van még egy, amit elég közelről ismerek.

Villámcsapásszerűen ér a felismerés. A keze... nem csupán egy képesség. - Szóval ezért használsz csupán egyetlen sztenderd kést... - Elgondolkodva dörzsölöm meg az államon a szakállamat és a bal keze felé sandítok, bár az esti félhomályban sokat úgyse látok belőle.

Lassan emelem fel a nyitott bal kezemet, mintha csak egy pacsit készülnék adni. – Akkor talán már kicsit többet értesz. - nyugtáztam a helyzetet, ahogy rájött. Végül egyszerűen újra magam mellé eresztettem.

- Valóban... - kissé felkuncogok, visszaemlékezve arra a kérdésemre, hogy nem gondolja-e, hogy túlzás személyiséggel felruháznia. Én magam is szeretem ezt tenni Falánkkal. - Kár. Nagyon kár. Reménykedtem benne, hogy tudsz információt a lovag vagy az idomár fegyverről, azok a fontosak számomra. Na és mit tud a tiéd? És honnan szereztél biztosan tudomást Hinariéról?

Egyelőre nem tudok róluk semmit. Hinari biztos elmeséli majd, hogy mi történt. Legyen elég annyi, hogy kölcsönösen segítettük ki és árultuk el egymást. A fegyveremet pedig elsőként szereztem meg  és ő is legalább annyira szereti a játékosokat mint a tiéd. - mosolyogtam.

- Ebben nem vagyok biztos. Ha annyi vér tapadna a kezemhez, mint neked, akkor sem lenne erősebb a fegyverem a többinél. Ellenben a nagyvadak pixeljeit jobban szereti. Úgyhogy ebben lényegesen különbözik a kettőnké... Különben is, legjobb tudomásom szerint nincs két egyforma képességű fegyver. Viszont ezek szerint neked komoly áldozatot kellett hoznod érte. - pillantok ismét kendőzetlenül a keze felé - Megérte egyáltalán? - Vajon azért jár ő is bossokra, mert azok pixeljeiből táplálkozik az ő fegyvere is, vagy elegendő csupán emberélettel etetnie?

Bőven megérte az árat, amit fizettem érte. Többször mentette meg az életemet, mint gondolnád. Sokkal többet is megadnék érte... - mondtam határozottan szinte már átszellemülve. Sokkal több mint fegyver, tettem hozzá gondolatban.

Felvonom a szemöldökömet a fiút hallgatva. Lényegében nincs jogom elítélni, hiszen én is hoztam már áldozatokat a fegyveremért, bár lényegesen kisebbeket. Ráadásul ha visszatérünk a valóságba, valószínűleg a normális kezét is visszakapja majd. Ideje rákérdeznem a bennem bujkáló kérdésre. - Miért ragaszkodsz a fronthoz? Minek kockáztatsz? A tiéd is bossok pixeljeivel táplálkozik?

Ezeket én is kérdezhetném tőled. - adtam kitérő választ az első két kérdésére, de a következőt már rendesen megválaszoltam. - Az enyémhez pedig csak itemek kellenek, mégpedig elég sok.

- Egyértelmű: Ki akarok jutni, minél előbb! Vissza akarom szerezni a kinti normális életemet és építeni a karrieremet. A legendás fegyver ehhez egy eszköz, mégpedig egy kiváló eszköz. Az, hogy a bossok fejlesztik, csupán annyit jelent, hogy két legyet ütök egy csapásra. - Az itemek hallatán ismét elgondolkozva végigsimítok a szakállamon. - Hm, szóval igaz. Nincs két egyforma legendás. - Felettébb érdekes viszont, hogy eddig senkivel sem beszélgettem el a legendásokról, leszámítva persze Violát és a Meta örökösét, Junt, de ennyire mélyrehatóan még nem elemezhettem senkivel sem a legendásokat. Nagy szenvedélyeimmé váltak ezek a fegyverek, a kijutásunk kulcsát látom bennünk. Ezek után nem kérdéses, hogy ragaszkodni fogok magam is Kazuma jelenlétéhez a bosson. - Már csak egy kérdésem van... Hogyan nevezed? :]

Mert miért ne? Kellően profitálhatok belőle. - adtam meg végül a választ a bossos kérdésére majd feltett egy újabbat.
Parazita. Nem sok köze van a valósághoz, de megteszi. - vontam vállat.

- Háh,Parazita. - csattanok fel harsányan, hiszen ennél találóbb nevet aligha lehetne kitalálni neki - Az enyém Falánk Cool - Majd ezúttal én nyújtok Kazunak kezet. - Üdv a szövetségben árnyharcos cimborám :]

Elfogadtam a felém nyújtott kezet. Nem mondom, hogy teljes mértékben elégedett voltam az eredményekkel, de egyelőre úgy látszik, hogy előnyös lehet az üzlet. Nyertem egy erős szövetségest. Nem számított, hogy csak az érdek tart majd minket össze, hisz nem nagyon akad annál erősebb. Innen viszont nincs visszaút. Olyan információk cseréltek ma gazdát, amik ha nyilvánosságra kerülnek, könnyen mindkettőnk vesztét okozhatják. Épp ezért lesz működőképes ez a szövetség.
Azt javaslom, hogy a továbbiakban maradjunk az üzeneteknél, de ha mégis személyesen akarnál találkozni, lehetőleg akkor se olyan feltűnően tedd azt mint ma. - végül aktiváltam a harmadik képességemet és egy holló alakját felvéve repültem el a város egy másik szegletébe. Pusztán csak azért, hogy nyugodtabban aludhassak.

- Chh, hatásvadász... - dünnyögöm az orrom alatt a távolodó alakját figyelve, majd betérhetek végre a tervezett fogadóba. Na ez az a párbeszéd, amiről tényleg senkinek nem fogok beszélni...

Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Telihold Fogadó

Témanyitás by Halász Alex on Vas. Nov. 09, 2014 11:34 pm

Bonds vége,

Taft főterén találjátok magatokat a sűrű köd kellős közepén. A vásárnak már nyoma sincs. Késő éjszaka van. - Dainak hívták. -

Ő halt meg helyettünk. Úgy érezte, mint ha egy váltságdíj lett volna elrablóiknak annak a fiúnak az élete Hinari és Alexért. Ha ő nem hal meg, ők sem élték volna túl. Bár jól tudta, hogy ez badarság, és az ilyesmiben amúgy sem hisz, ( és nem feltételezte Viktorékról, hogy ezen a szinten rekedtek volna ) mégsem tudta kiverni a fejéből a tényt, hogy csak úgy levágtak egy játékost a szemük előtt. Ők pedig minden fájdalom ellenére is megúszták. Mintha az egyik még nevetett is volna, mikor Hinari ártatlannak mondta. Ki lehetett az? Egy kis potit, egy olyan 5 hpsat öntött le magába, míg a lány a másik europiddal beszélget. Egész komikus volt a tudat, hogy egy full japán játékban egyszerre megfordult három gaikaku jin  is és egymással beszélgettek. Ott van még Anat is, meg Saya chan és Esu chan, meg az a vörös hajú lány aki leugrott Aincrad szélről. Megborzongott. Azt a ködös éjjelt még senkinek sem mondta el. Nem is állt szándékában. Nem akarta hogy más nyugalmát is mérgezze. Egy ember aki önként halt meg. Elkeserítő.
~ Lehet hogy csak kiloggolt. Sokan gondolják így. ~
A saját hangja volt, mintha az ő gondolatai töltenék meg az agyát, mégis borzongott tőle. Az a hang ő volt és mégsem. Az a gondolat olyan volt ami mögött vérszomj lakozik.
Az oroszlán. Egy démon. A gonosz. Az "akit" Kuromajonak is mondott. Aki ellen harcolnia kell....?
Becsavarodom ha ezzel foglalkozom. Megrázta a fejét, hogy kitisztítsa a ködösségtől. Csak legyen vége és érjenek haza. Nem akar utána mást csak piheni és nem menni sehová csak... csak. Nyelt egyet. Azt mégse kérheti a lánytól, hogy maradjanak  együtt. Bújjanak el a világtól hacsak egy kis időre is.
Elvesztette a katanát. A kardot, amire annyira büszke volt. Az a beszélő kard. Vajon van belőle még egy?
De lehet hogy ő is így érez. Ránézett Hinarira, és most már elég erősnek érezte magát ahhoz hogy felálljon, aztán végül is mindegy volt, mert lezuhantak. o.O
Persze hogy felkiáltott, és mikor Taftnál "padlót fogtak" a fejére tapasztott kézzel gubbasztott még egy jó ideig.

_________________
"Alex a minden lében kanál karakter"
by Ranmaru
flamberg:
Totem fejpánt:

Statok
Alex és FalánkAlex Flamberggel

Halász Alex
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 1609
Join date : 2012. Dec. 16.
Age : 22
Tartózkodási hely : JL palota; Hinari és Al közös lakrésze

Karakterlap
Szint: 33
Exp:
4151/4400  (4151/4400)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Telihold Fogadó

Témanyitás by Hinari on Hétf. Nov. 10, 2014 10:38 pm


Rainbow

Dai. Éreztem, hogy ha akarnék, megtudhatnék róla többet is. A lehetőség adott volt, csak kérnem kell, és megkapnám. De vajon változtatna bármin is? Nem szóltam, és a pillanat úgy szállt el, mintha ott se lett volna. Victor elment, magával víve a válaszokat, miket lehet egyszer még keresni fogok. De nem most. Most túl sok dolog kavargott a fejemben, s bármit is mondott volna a férfi, nem lettem volna képes a helyükre tenni a darabkákat. Akármit is tett, nem ölt, nem volt gyilkos… ám mostmár ez se jelentett semmit. Azután a lány után már nem. Nem volt érdekes. Egy fiú, semmi több. Akit előttünk öltek meg, az én hibámból. Dai. Ennyi volt. S nem több ennél.
A hűs levegő szinte arcul csapott, amint megérkeztünk a főtérre. Örültem neki, hogy az ürességen kívül nem vett más körbe minket. Egyfajta nyugalmat adott, ám nem eleget ahhoz, hogy rendben legyek. Vége volt. Nem kellett tovább küzdenem, célokért, megfelelésért, bizonyítási vágyból, határozottan, ahogy megkívánta a szituáció. Csak a fájdalom maradt, és a hirtelen rám törő fáradtság, a félelem, a bizonytalanság, a kudarc… a kudarc, melynek érzése egyre erőteljesebben marta tudatom. És Ő. Leguggolt, én pedig szinte öntudatlanul estem térdre mellette, magam elé meredve, vagy a távolba, nem tudtam, nem érzékeltem semmit. Csak a közelségét. Ám nem néztem rá. Nem szóltam, karjaim is magam mellé ejtettem, nem értek semmit, semmi nem ért semmit. Nem is kellene itt lennünk. Már nem gondolkoztam olyanokon, hogy mi lett volna, ha… hogy vajon tényleg azt választom, ahova Kuro döfte a pengét? Nem számított. Gondolataim rendszertelenül kavarogtak, ide-oda, hullámként mosva a partot, újabb és újabb fájdalmat hozva, elárasztva mindent. Reflexes reakció volt minderre. Először csak pár könnycsepp formájában. Majd több és mégtöbb, s mint a kitörő vulkán, rázkódtam meg végül, s kezdtem el sírni, mindebből továbbra sem észlelve semmit. Számomra mindez volt is meg nem is, hallottam magam, éreztem az arcomon lefolyó, forró könnycseppeket, de rendkívül távolról. Mintha a tenger másik oldaláról figyelném a víz erejétől megingó túlpartot…

_________________
Adatlap
Szín: #a8a8a8 #787878 #464699 #9F703A
Jártasságok: Érclátás(312) Páncélkészítés(320) Akrobatika(2) Látás(2) Észlelés(3) Lopakodás(3)

Ki mit és mennyit tudhat Hinariról? Információk az adatlap alján.




Figyelem! Amennyiben valaki visszaél a plot armorral (pl kari előtt öl meg játékost vagy dicsekszik azzal hogy megtette stb), annak neki magának kell megoldást találnia rá, hogy kari miért ne tudja őt megölni/börtönbe zárni - ha pedig nem tud ilyet kitalálni, vállalja annak következményeit is! Ez karakter minden játékára, tehát a bossra is vonatkozik.

Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 3146
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
10573/10100  (10573/10100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Telihold Fogadó

Témanyitás by Halász Alex on Kedd. Nov. 11, 2014 9:06 pm

Nem lehet elítélni érte. Azt hitte, hogy kilyukadt Aincrad és most zuhannak le a végtelen mélybe. Vagy kiakadt a szerver a Nervegearjének hibájából. Persze ha Hinari chan is itt van, ez elég valószerűtlen, de nézzük el neki, hogy üvöltés előtt elfelejtette lecsekkolni, hogy vele zuhan e a barátnője is. Tudniillik hirtelen kapott "szárnyra". Egyáltalán nem volt felkészülve rá. Beletellett egy kis időbe mire ráeszmélt, hogy nem becsapták és nincs semmiféle világ végéről szó. Egyszerűen ilyen effektekkel ~ fenébe Kayaba hülye kivitelezéseibe ~ működik a privát teleportjuk. Majd meg is fogja említeni nekik, hogy külön köszönet az utolsó nagy durranásért. Nem igényelte cseppet sem. Letapasztotta a fejét a padlóra és úgy maradt kéz rákulcsolva a tarkójára nyüszítve, mint egy ijedt kiskutya. <.< Persze előtte látványosan földhöz csapta magát, mintha valóban estek volna és nem a képzelete játszadozna vele.
Végül is még jól is járt tekintve azt, hogy egy menet Kuromajoval és egy menet "Viki"vel kimerítő lehetett. Negyvenhat hp ponttal menekült meg végül meg egy adag szúrt sebbel, amit még mindig érez, habár két poti és a védett övezet egyre erősebb hatása alatt kezdett halványulni az érzés. Ezzel együtt kezdett múlni a zuhanás általi kivégzés fölötti félelme is és képes volt meghallani a közvetlen közelében ülő (!) lány szipogását.
Sok mindent elveszített. Értem.
Nem szólt, nem volt heves, könnyeden hajolt oda hozzá elfelejtve, hogy elvileg azt halúcinálta be, hogy épp zuhannak, félig átkarolva az angolt ladyt ösztönösen cselekedett. Nem gondolkozott. Azt tette, amit az érzései diktáltak. Talán Hinari fel sem fogja elsőre, hogy a könnyeit csókolja le róla.

_________________
"Alex a minden lében kanál karakter"
by Ranmaru
flamberg:
Totem fejpánt:

Statok
Alex és FalánkAlex Flamberggel

Halász Alex
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 1609
Join date : 2012. Dec. 16.
Age : 22
Tartózkodási hely : JL palota; Hinari és Al közös lakrésze

Karakterlap
Szint: 33
Exp:
4151/4400  (4151/4400)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Telihold Fogadó

Témanyitás by Hinari on Kedd. Nov. 11, 2014 11:05 pm


Az a bizonyos érzés egyre közelebb férkőzött hozzám, lágy, meleg fuvallatot hozva az éles hidegben. Átölelt, óvón és nyugtatón, felfogta a hullámokat, melyek többé már nem tudtak a közelembe férkőzni. Először még értelmezni is képtelen voltam eredetét, de nem tágított, s lassacskán kezdtem megérteni, hogy nem is fog. Marad… maradsz, ugye? Jelenléte megnyugtatott, érintése jólesett, jobban, mint bármi más. Éreztem forró leheletét az arcomon, ajkainak könnyeimtől sós ízét, hajának csiklandozását, és azt kívántam, bárcsak sose menne el. Nem tudtam, meddig maradtunk így, de ahogy múlt az idő, a sírás is halk szipogássá apadt, s végre képes voltam felnézni rá. Lassan, bátortalanul és hálásan, s kérőn, kérőn, hogy ne hagyjon itt, ne hagyjon egyedül. Kerestem a tekintetét, és szó nélkül hajoltam oda hozzá, megcsókolva, kezemmel ölelve őt, szinte rámarkolva a pólójára, egyfajta biztosítékként, hogy ne menjen el. Valahol talán tudtam, hogy nem fog, de a gondolatoknak csupán elenyésző része jutott el hozzám, s az is tele volt rettegéssel, a mindentől és a semmitől egyszerre. Imbolyogva, elmosódott határokkal, nem megkülönböztethető módon. Csak ott állt, engem nézve, forma és alak nélkül, s megremegtem, hacsak rágondoltam. Az egyedüli reményt Ő jelentette, érintése, közelsége, forró csókja gyógyító erővel bírt, s ha behunytam szemeim, már nem a közelmúltban történtek által leképezett figurát láttam. Csak őt. Őrá gondoltam, lénye betöltötte tudatom, s senki mást nem engedett közel. Nem mozdultam. Féltem, hogyha megteszem, minden összetörik, s rájövök, hogy csak egy álom volt. Nem akartam felébredni ebből az álomból. Bevillant egy kép, egy apró mozzanat. A kard, amint átfúrja a testét. Megijedtem, összerezzenve, hirtelen szívva be egy maréknyi levegőt, sokáig bent tartva azt, szemeimet is ijedten szorítva össze. Ugye még itt vagy? Mozdulatlanul kerestem őt, s ha magához húzott, csak akkor tudtam újra megnyugodni. Arcom a vállába temettem, átáztatva azt. Ne menj el…

_________________
Adatlap
Szín: #a8a8a8 #787878 #464699 #9F703A
Jártasságok: Érclátás(312) Páncélkészítés(320) Akrobatika(2) Látás(2) Észlelés(3) Lopakodás(3)

Ki mit és mennyit tudhat Hinariról? Információk az adatlap alján.




Figyelem! Amennyiben valaki visszaél a plot armorral (pl kari előtt öl meg játékost vagy dicsekszik azzal hogy megtette stb), annak neki magának kell megoldást találnia rá, hogy kari miért ne tudja őt megölni/börtönbe zárni - ha pedig nem tud ilyet kitalálni, vállalja annak következményeit is! Ez karakter minden játékára, tehát a bossra is vonatkozik.

Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 3146
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
10573/10100  (10573/10100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Telihold Fogadó

Témanyitás by Halász Alex on Szer. Nov. 12, 2014 9:52 pm

Sok minden eszébe juthatott volna ezekben a pillanatokban a katanával kezdve, a Dai nevezetű fiún át a kis csapat tagjain túl is, az egész napot (vagy napokat? ) egybeölelve. Kérdezhetne, beszélhetne, wtfelhetne, értetlenkedve szemlélhetné sanyarú sorsát, amit (mint megtudott) meg is lehetne oldani, de sosem lesz megoldva. Sosem fog újra úgy élni, ahogy a többi gyanútlan saoban rekedt játékos. Gyötrődhetne, ahogy eddig gyötrődött is. Sajnálkozhatna a saját és mások hibáján, amik ide juttatták. Amik a fájdalmakhoz vezettek, amik elvágták a hírnévtől, a lehetőségtől, hogy "még nagyra vigye", apja szavaival élve. De nem tette. Mindezt nem tette és egy pillanatig se gondolt rá. Nem is állt szándékában letargiába esni, hiszen minden amit átélt, minden amit el kellett szenvednie, az azért volt, hogy most a karjaiban tarthassa azt a lányt, akin első találkozásukkor megakadt a tekintete.
Olyan volt mint ő. Elesett, de harcos. Idegen környezetben volt, de nem adta fel. Félt és mégsem hátrált meg. Elszánt volt. Túlélő. Szerzett barátokat, akik segítik és eljutott oda, ahol már mindenki ismeri és már az ő segítségét kérik. Ha akarja ha nem, ha áldás ha nem. Ő nem "tört" ilyen babérokra. Attól sokkal önzőbb. Ő csak egy valakit akart igazán segíteni mindenben. És mindenben!
Hinari. A lány, aki elmondta neki az igazi nevét. A lány, aki értette a vicceit, aki elfogadta olyannak amilyen és aki mellett lehetett is olyan amilyen. Minden más lényegtelen volt.
Szerette őt. Boldognak érezte magát és emiatt a boldogság miatt nem sajnálta, min kellett átmennie. Nem sajnálta a NerveGeart, Kuromajot, Viktort, a hibás kódot.
Boldog volt.
Hevesen szorította magához, azért a csókért indulva el, amire abban a szobában vágyakozott miközben kimondta a halálos számokat sorban. Most kérte, követelte, és Hinari nem rejtette el. Odaadta neki a csókot. Forrón, hosszan olvadtak egymásba általa. Két szőke üstök az esti városképben. Köd előttük, köd utánuk...
A megrezzenésre az enyhe körülfonást karjaival, válaszul fonta összébb, s végül már belefeledkezve a csókba, melyet örökkévalónak képzelt el, úgy szorongatta a törékeny testet, mintha az élete múlna rajta. Mintha ha csak egy kicsit is enged a szorításán, köddé válik a lány.... Úgy térdelt előtte, akár egy fuldokló, s a levegőért mégy.

_________________
"Alex a minden lében kanál karakter"
by Ranmaru
flamberg:
Totem fejpánt:

Statok
Alex és FalánkAlex Flamberggel

Halász Alex
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 1609
Join date : 2012. Dec. 16.
Age : 22
Tartózkodási hely : JL palota; Hinari és Al közös lakrésze

Karakterlap
Szint: 33
Exp:
4151/4400  (4151/4400)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Telihold Fogadó

Témanyitás by Hinari on Szomb. Nov. 15, 2014 12:37 am


Az a forró, émelyítő érzés, testének melege, s ő, ő maga, ahogy átkarolt és nem engedett, s én nem is akartam menni. Sehová, soha többé, nélküle, mellőle nem. Halovány, gyenge mosoly futott át arcomon, ahogy kiengedtem a benn tartott levegőt, hosszan, mintha csak a súlytól akarnék megszabadulni, mely egész idáig szorongatott. Mélyeket lélegeztem, s újra ajkait kerestem, behunyva szemeim, nem is nyitva ki őket. Nem akartam látni ezt a világot. Elég volt belőle. Naiv remény, ám egyelőre ennyi éppen elegendő volt nekem, így több gondolatot nem is társítottam hozzá. Minden érzékemet Alex felé irányítottam, rá hegyeztem ki, s a bejövő jelek legkissebbikét is boldogan fogadtam, noha valódi jelentésük szinte el sem ért tudatomig. De így volt jó. Nyakláncom hozzá-hozzáért sima bőrömhöz, a hűs fém kellemesen nyugtatta felforrósodott mellkasom, mely egyenletesen mozgott, fel és le, békésen, mostmár. Egy hirtelen jött szellő meglebegtette tincseim, egy pillanatra eltakarva szemeim a külvilágtól, lágyam omolva le aztán, széjjel, a fiú arcát simítva végig. Szelíden hajoltam el tőle, csak annyira, hogy láthassam őt. A zöld íriszekben csillogott a holdfény, s a zuhanás óta most először mosolyogtam rá, őszintén és boldogan. Tekintetemből is ezeket olvashatta ki, a cseppnyi fáradtsággal együtt, mely nem akart megfutamodni, s makacsul bizonygatta jelenlétét. Nem mintha a tagadás legkisebb gondolatfoszlánya felmerült volna bennem: jól tudtam, hogy képtelen lennék most bármit is tenni, eddig is ő tartott, a csak a jelenlétének köszönhettem, hogy nem estem még össze. Mindez azonban nem zavart, hisz itt volt, óvón és biztonságot nyújtva az emlékektől, feledtetve a borzalmakat, melyek megmutatták, mit is jelentek neki, s hogy ő mit jelent énnekem.
- Maradj mellettem… - suttogtam alig hallhatóan, fejem a vállára hajtva, kimerülten pihegve, bal kezemmel szorosan markolva a pólóját, miközben a másikkal átkaroltam, erősen, amire csak képes voltam ebben a helyzetben. S bár gyengének éreztem magam most, de a világért nem eresztettem volna el…

_________________
Adatlap
Szín: #a8a8a8 #787878 #464699 #9F703A
Jártasságok: Érclátás(312) Páncélkészítés(320) Akrobatika(2) Látás(2) Észlelés(3) Lopakodás(3)

Ki mit és mennyit tudhat Hinariról? Információk az adatlap alján.




Figyelem! Amennyiben valaki visszaél a plot armorral (pl kari előtt öl meg játékost vagy dicsekszik azzal hogy megtette stb), annak neki magának kell megoldást találnia rá, hogy kari miért ne tudja őt megölni/börtönbe zárni - ha pedig nem tud ilyet kitalálni, vállalja annak következményeit is! Ez karakter minden játékára, tehát a bossra is vonatkozik.

Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 3146
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
10573/10100  (10573/10100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Telihold Fogadó

Témanyitás by Halász Alex on Szomb. Nov. 15, 2014 4:25 pm

Új fajta izgalom lett úrrá rajta. Eddig a félelemtől, s talán még inkább a féltéstől volt kihegyeződve minden érzékszerve. Viszolygott attól, hogy bármi baja essék a lánynak. Hinarinak nem eshetett baja, és nem is esett. Legalább is semmi olyasmi, amit ne lehetne helyre hozni. Ő is megvan. Képes lesz rá. Képesek lesznek rá. Akár katanáról, akár az őket ért sérelmekről, sokktól vagy bármi másról lenne szó. Kuromajoról vagy Viktorról. Habár halványan azért élt benne a remény, hogy ha egy seggfej is az az idomár, az ígéreteit a játéka egyik szabályának tekinti. Így tőle meglehetősen keveset kell tartaniuk. A csók véget ért. Számítania kellett rá, ám nem csalódott. Szerelmes tekintettel találta magát újfent szemben. Önkénytelenül is elmosolyodott ezekre a kék íriszekre. Olyanok mintha az ég és az óceán egybe forrt volna. Amiben a világ egyetlen kék örvény. Egy világ ami elnyelte őt. Szerelmes pillantásokkal válaszolt hangtalanul, boldogan. Ölelte a lányt, szorongatta, s noha már nem hitte, hogy köddé válik, hogy ha elengedné, nem akart megválni tőle. Ahogy Hinari sem volt hajlandó a jelek szerint. Jó volt így, még ha az idő kissé csípős volt az este. Köd.
Most csak egy lány voltak és egy fiú Taft ködös városának éjjelében. Semmi több. Nem az Artes második számú harcosa, nem Barran pallosának forgatója, nem a Justice Legue céh vezére, nem a frontosok egyik parancsnoka, nem taktikus, csak egy lány és egy fiú. Egymás karjaiban.
Hinari a vállára hajtotta a fejét ~ milyen finom az illata! ~ ő is ráhajtotta a lány feje búbjára homlokát. Behunyta a szemét, és élvezte a pillanatot, ami a kérés és a válasza között adódott. Nem válaszolt azonnal. Nyugodtan akart felelni, majdnem úgy, mint aki teljes megingathatatlanságában beszél. Persze egyértelműen kiérződött hangja rezgéseiből a tény, hogy egy halálos játékból kerültek ki élve, hogy még sosem érzett mámorban úszik, hogy minden pillanatáról fejben felvételt készít, amit később ezerszer és ezerszer le fog játszani.
- Mindvégig. Örökké melletted maradok. -
Jól esett kimondani ezeket. Már egyszer elképzelte, hogy elmondja ezt Hinarinak, de akkor nem volt olyan helyzetben. Nem is volt meg hozzá a kellő bátorsága. Vicces még visszagondolni is arra a bizarr délutánra, mikor Anaték betoppantak a szobájába Önbizalmi ~ nah meg ~ randi tippeket adni neki. Neki! Kint százszor megsértődött volna és makacsságból felszedett volna fél tucat lányt... egyszerre. De kint arrogaáns volt. Sok lánynak kellett. Magabiztos volt, mert meg volt mindene. Pénz. Tudás. Erő. Fiúk akik felnéznek rá. Lányok akik már akkor elolvadtak, ha csak rájuk nézett.
Itt elvesztett mindent, és újra kellett kezdenie. Ehhez még ráadásul jött, hogy nem várt hatásként teljesen magába zuhant. Mégis újra kezdte. Felépítette az itteni életét. És ha megint újra kell kezdenie kint, akkor meg fogja csinálni! Tudja, hogy képes lesz rá. És akkor már ott lesz vele Annabell.
Aztán megborzongott.
Felállt, de egy óvatlan pillanatban, aktiválva a súlyemelését, a karjába kapta Hinarit is. Nem volt nehéz mutatvány a harmadik szinttel, így egy magabiztos mosollyal és azzal a csillogással a szemében, ami mutatja, hogy eldöntött valamit, nézett rá a lányra.
- Ann. ^^ Hívhatlak Anne-nek? *.* Elviszlek egy fogadóba. Kezd hideg lenni, és ha nem bánod, én ma már nem akarok senkivel sem találkozni. .... rajtad kívül. - Még nem indult el, de mielőtt válaszolhatott volna a lány, egy csókot biggyesztett a szájára.

_________________
"Alex a minden lében kanál karakter"
by Ranmaru
flamberg:
Totem fejpánt:

Statok
Alex és FalánkAlex Flamberggel

Halász Alex
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 1609
Join date : 2012. Dec. 16.
Age : 22
Tartózkodási hely : JL palota; Hinari és Al közös lakrésze

Karakterlap
Szint: 33
Exp:
4151/4400  (4151/4400)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Telihold Fogadó

Témanyitás by Hinari on Szomb. Nov. 15, 2014 6:24 pm


Furcsa, ismeretlenül kellemes szerepkör volt. Hagyni, sodródni, kimaradva a döntésekből, behunyt szemmel tapasztalni, s bólintani, bármire, mindenre, nem elemezve ki semmit, nem gondolva át, sem az előnyeit, sem a hátrányait, csupán… elfogadni. Bízni. Teljes odaadással, kérdések nélkül, boldogan mosolyogva. Őbenne.
Új volt, feltétlenül. Lassacskán ráéreztem, s jött is a meglepettség, ám hamar tova is szállt, s arcomon egy az előzőeknél másabb, melegebb mosoly suhant át. Olyasmi, amit csak ritkán él át az ember, egy csupán tudat alatt várt, vagyis inkább vágyott esemény bekövetkezésekor, mely váratlanul érkezik, s egészen addig fel sem fogható, ameddig nem ölel át teljesen. Én… Boldog voltam, s bár eleinte kicsit félve, de aztán végleg átengedtem magam a megnyugvásnak, melyet szavai ébresztettek bennem. Nem kellett tennem semmit. Voltam, fáradtan és gyengén, és nem is kellett mást mutatnom. Nem volt ott a kényszer, mely ezidáig minden másodpercben a nyomomban járt, nem voltak elvárások, komoly tekintetek, válaszra, megoldásra várók. Csak ő volt, erősen ölelve át és emelve fel, könnyedén bírva el a súlyt, amit eddig én magam cipeltem, egyedül. Lassan hunytam le szemeim, hallgatva ütemes légzését, fejem nekidöntve a vállának, kezeimet lazán tartva meg, ahogy felállt. Nem szorítottam, de nem is engedtem el, érintettem, érezni őt, végig, egyetlen másodpercről sem akartam lemaradni. De már nem féltem. Nem fog itt hagyni. Mellettem marad. Örökké. És én hittem neki.
Nem nyitottam ki szemeim. Halvány, boldog mosollyal szívtam be a fiú illatát, nem sietve el semmit, élvezve a pillanatot. Már nem fáztam annyira.
- Persze – emeltem fel a fejem, szelíden felelve neki, lágy mosollyal, belenézve szemeibe, s egy pillanatra az angliai, végtelen zöld mezőkön végigsuhanó szél csillogását véltem felfedezni bennük. A nyugalom szigete. Két könnycsepp, melyek lassan és némán suhantak, végig az arcomon, egészen az állam pereméig, hogy ott egybekeljenek, és együtt tűnjenek el örökre… s melyek már nem a fájdalmat közvetítették. Nem a szenvedés sajtolta ki őket, s nem is hasonlítottak társaikra… ők most valami másért voltak itt. Megmagyarázhatatlanul, talán a felismerés örömének folyományaképp, a nyugalom és a jobb jövő reményének jegyében, őmiatta, hisz itt volt, közel, s nem ment el, nem hagyott itt. S már nem is fog, soha többé…

_________________
Adatlap
Szín: #a8a8a8 #787878 #464699 #9F703A
Jártasságok: Érclátás(312) Páncélkészítés(320) Akrobatika(2) Látás(2) Észlelés(3) Lopakodás(3)

Ki mit és mennyit tudhat Hinariról? Információk az adatlap alján.




Figyelem! Amennyiben valaki visszaél a plot armorral (pl kari előtt öl meg játékost vagy dicsekszik azzal hogy megtette stb), annak neki magának kell megoldást találnia rá, hogy kari miért ne tudja őt megölni/börtönbe zárni - ha pedig nem tud ilyet kitalálni, vállalja annak következményeit is! Ez karakter minden játékára, tehát a bossra is vonatkozik.

Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 3146
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
10573/10100  (10573/10100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Telihold Fogadó

Témanyitás by Halász Alex on Szomb. Nov. 15, 2014 8:04 pm

- Persze. - Csak ennyi kellett. Egy eltéveszthetetlen, azonnal jövő beleegyezés. - Hát akkor Anne chan... - Fordult meg a lánnyal karjában egy közeli fogadó felé. Közben fél karjával egész könnyen lavírozva kis súlyát, előbányászta a minimapot. - Elviszlek egy közeli, takaros fogadóba. Surprised - Majd pár pillantás után a térképre, el is döntötte, hogy melyik legyen. A Telihold Fogadó jónak mutatkozott. Nem volt sem rosszabb sem másabb mint a többi, így pont megfelelt a kívánalmaknak. Meg persze az volt a legközelebb. Biztos léptekkel indult el. Addigra az életcsíkjuk is egész pofásan mutatott mindkettejük felett, ami még ösztönzőbben hatott rá. A kis hiba kód most nem piszkált bele vidámságba. - Meg mondom őszintén én éhes vagyok, nah meg fáradt is, de mindezek ellenére sem tudnék aludni. Sőt, azt hiszem enni sem. - Amolyan elmerengve közelítette meg a karjaiban pihegő lánykát. Kis kuncogás után folytatta, közben minden lépéssel egyre biztosabban közeledtek a kiszemelt fogadó felé. - Te hogy érzed? Aludnál? - Ebben az állapotában mondhatni bármit örömmel fogadna. Azt is ha Hinari farkaséhes és felkajálna előtte egy fél disznót, ... persze akkor nem maradna adós ő sem. Ő mindig eszik, ha ideges. Pedig tudja, hogy nem egészséges. >.> - Talán felvitethetnénk magunknak teát. Meg valami gyümölcsöt. Képzeld... - Félig az utat nézve beszélt, de azért sűrűn pillogott le a lenszőke haj tulajára is. - ... a japánok azt se tudják, mi az a gyümölcskehely. Attól függetlenül, hogy mindent rizzsel esznek, a gyümölcsöt nem merik összekeverni vele. xD Szerintem kérjünk valami olyat. o3o Édesre vágyom. o.o - Teljesen csevegősen beszélt, sőt ahogy az kitűnt a haláljátszmán is, egyszerűen muszáj valami jelentéktelen stílusra váltania ha olyasmi történik az életében, ami egyedi. A "majdnem meghaltunk mindketten, de mégsem " pont olyan volt. Ő az a fajta ember, aki nem bírja a csöndet. Számára az egyenlő a halállal. Vagy épp az ellenséges, esetleg a reménytelen helyzettel. De ha beszélhet, akkor... akkor van remény. Akkor érzi, hogy él. o.o
Nos, ezért nem dumál, ha letargiában van. xD
De most egyenesen felüdült attól, hogy rájött milyen aprósággal tudja traktálni Annet anélkül, hogy az agyára menne vele. A lány szerelmes, és ő is. A gyümölcskehely pedig a legjobb drog ilyenkor. Cool
Számára biztosan....
Odaérve a szökőkút volt az első, ami jelezte, hogy útjuk végén járnak. Itt van mögötte A Fogadó, ahol ma éjjel meg fognak szállni.
Alex elvitte Hinarit egészen az ajtó küszöbéig, sőt, benyitva is még a karjában tartotta és a pultnál tette csak le.
- Egy nagy szobát kérünk. ^^ És két nagy gyümölcskelyhet... -
- Nani? O.o...
- Ehh nézze ki a leírásból, már beírtam itt az elkészítési javaslatot. o3o ... és kérünk Gyömbéres zöld teát Wink -
A fogadós, ~ lévén éjszaka van ~ mogorván csapta le az asztalra a kulcsot. Alex felvette és újra az ölébe vette Hinarit. - Báy báy, sankyú! ^^/ - Jelzett a pultosnak ~ láthatóan njk ~ majd vitte fel a lányt a lépcsőn. Amikor japánul beszél, felveszi annak akcentusát is, így az angol eléggé elmosódik nála is, mint bármelyik húzott szemű kiejtésében. Lehet furcsa is ezt hallania Hinarinak. De ő csak vitte fel, még akkor is ha szeretett volna már a lábán járni Hinarink. - Mindjárt ott vagyunk ihihihi ^^ - Kuncogta megint csak el magát. Jót múlatott ilyen apróságokon is, mint az npc értetlenkedése, vagy, hogy kivettek egy szobát feltehetően egyetlen nagy ággyal o.o

_________________
"Alex a minden lében kanál karakter"
by Ranmaru
flamberg:
Totem fejpánt:

Statok
Alex és FalánkAlex Flamberggel

Halász Alex
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 1609
Join date : 2012. Dec. 16.
Age : 22
Tartózkodási hely : JL palota; Hinari és Al közös lakrésze

Karakterlap
Szint: 33
Exp:
4151/4400  (4151/4400)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Telihold Fogadó

Témanyitás by Hinari on Vas. Nov. 16, 2014 1:25 am


Bólintottam, azonnal, nem is igazán figyelve oda szavai értelmére; csupán a hangjára, s ahogy elindultunk, s ő beszélt tovább, mosolyom egyre szélesebbé vált: Alex jókedvű volt. Rá se kellett néznem, hogy tudjam, s hangulata egy kicsit rám is átragadt, s lassacskán kezdtem én is jobban érezni magam. Mostmár rendben voltam, gondolatilag, melyeknek nagy részét ugyan továbbra is a fiú és annak rezdülései töltötték ki, ám mostmár odafért a realitás is, és a fájó tapasztalatokra való tiszta emlékezés, melyet agyam immáron nem blokkolt. Utóbbi felismerését egy halk sóhaj jelezte, majd arcom beletemettem a fiú mellkasába, összeszorítva szemeim, mélyen beszívva a levegőt, s próbáltam elhessegetni minden negatív gondolatot, mely a fejemben cikázott.
Ekkor jött a kérdés.
Először csak egy kissé bágyadtan és meglepetten néztem fel rá, majd elnevettem magam. Nem hangosan és nem is sokáig, de ennyi éppen elég volt, hogy ideiglenesen száműzze a borús gondolatokat, s ennek őszintén örültem. Nem feleltem rögtön, Alex anélkül is folytatta a csevegést, én pedig nem győztem csodálkozni rajta. Bennem fel se merült, hogy mindezek után képes legyek ilyen nyitottan és könnyedén hozzáállni bármihez is, ráadásul ilyen apróságokhoz, mint a japánok szokásai és a fagylaltkehely. Őrületesen nagy kontraszt volt közöttük és a gyertyás teremben történtek között. Alex pedig csakúgy átugrott, egyikről a másikra, melyet képtelen voltam mégcsak felfogni is, nemhogy normálisan lereagálni. Értetlenül pislogtam rá, majd egy lemondó kuncogásban végződő sóhajtás után vetettem hátra a fejem, teljesen elengedve magam, a körülményekhez képest lazán ejtve ki a szavakat, magamban hitetlenkedve, hogy van egyáltalán ilyen.
- Jó lesz – mosolyodtam el – A tea és a gyümölcskehely is – mondtam, hisz nem akartam letörni… Pedig minden vágyam volt most a karjai közt elaludni, és elfelejteni minden rosszat, ami velünk történt. De adtam az ő ötletének is egy esélyt, s onnantól félig lecsukott szemmel, félálomban pihentem a fogadóig, s amikor a fiú letett, rá és a pultra kellett támaszkodnom, hogy ne essek el. Amíg Al és az njk a szobát és a rendeléseket intézték, én azzal voltam elfoglalva, hogy megmaradjak két lábon, s már maga a tudat, hogy újfent kell valamit csinálnom, elég bosszúságot okozott ahhoz, hogy sikerüljön is. Fáradtan fújtam egyet, önkéntelenül is elhúzva a szám, amikor egy-egy hirtelen mozdulatot tettem a vállaimmal, ám az egyensúlyomat megtartottam, s nem érdekelt, hogy annak ellenére érzek lüktetést a szúrt sebek helyén, hogy valószínű már rég nem fájhatnak.
Megvagyok, köszi – ellenkeztem, amikor Alex újra fel akart emelni, ám igencsak határozatlanul, s végülis nem is bántam, hogy felvitt a lépcsőn. Helyette két kézzel karoltam át, fejemet az övének döntve, adva neki egy puszit, mielőtt a szobához érhettünk volna. Tulajdonképpen mindegy is volt, hogy milyet kapunk, nekem csak az számított, hogy vele maradhassak, s most, hogy ez kivitelezhetővé vált, a többi már nem bírt jelentőséggel. Még a tea meg a fagyi sem. Csakis ő…

_________________
Adatlap
Szín: #a8a8a8 #787878 #464699 #9F703A
Jártasságok: Érclátás(312) Páncélkészítés(320) Akrobatika(2) Látás(2) Észlelés(3) Lopakodás(3)

Ki mit és mennyit tudhat Hinariról? Információk az adatlap alján.




Figyelem! Amennyiben valaki visszaél a plot armorral (pl kari előtt öl meg játékost vagy dicsekszik azzal hogy megtette stb), annak neki magának kell megoldást találnia rá, hogy kari miért ne tudja őt megölni/börtönbe zárni - ha pedig nem tud ilyet kitalálni, vállalja annak következményeit is! Ez karakter minden játékára, tehát a bossra is vonatkozik.

Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 3146
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
10573/10100  (10573/10100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Telihold Fogadó

Témanyitás by Halász Alex on Kedd. Nov. 18, 2014 10:34 pm

Az Az igazság, hogy veszettül élvezte. Persze közrejátszott a dologban az is, hogy így nem kellett gondolkoznia. Azon. Az egész estén, meg ki tudja már mennyi időn. Csak volt, és mondta ami az eszébe jutott. Egyszer az, hogy álmos, meg amúgy enne is, de nem tud még egyiket sem. Előbbit azért, mert nincs ágy a közelben még, a másikat meg hát étel sincs még a közelben. Azt meg kel rendelni. Meg meg kell várni hogy kivigyék nekik. Tehát bementek a ... jah nem előbb eldöntötték, ~ hát persze hogy többes szám, és nem számít, hogy Hinari egyszerűen csak beleegyezett, az már közös döntés volt, és Alexben ez élt kristály tisztán~ tehát eldöntötték még mielőtt a fogadóhoz értek volna, hogy ők akkor egy kis nyalánkságot kérnek, csak azért is európait, hogy megfűljön a dolguk a japó njk-knak vele. Aztán el ne szúrják! Suspect Meg ugye tea, ami a felkelő nap országában mindig nagyszerű. ^^ Al szerint biztosan. Ő itt nőtt fel, mármint az eredetijében, és ott még nem ivott rossz teát. Rolling Eyes Habár ésszel el tudta képzelni, hogy a japánok is elrontsanak egy teát, mégsem hinné el, ha ezt valaki mesélné neki. Tehát rendelés leadva, lányka kézbe véve, mehetnek fel. o/
- De én szeretném. >< ^^ - És nem tűrt ellentmondást, de hát nem is kellett, Hinari chan majdhogynem elaludt a karjában még kint is... itt meg csak mosolygott rá, és ahogy a szoba elé értek, adott Alnak egy puszit. Embarassed Ennél többet nem is kérne.... vagyis. xd Kinyílik az ajtó, egy szép szoba tágas tere jelenik meg előttük és egy szép nagy ágy. ^^ Egy kerek asztal volt még két székkel, és egyetlen lámpácska. Nem vitték túlzásba a desingerek, de mégis ettől lett hangulatosabb. Hiszen csak egy középkori fantasyban lennének vagy mi! Suspect
- Megérkeztünk. ^^ - Elvitte az ágyig kis terhét és letette rá. /o/ Majd arrébb tuszakolta egy csókocska keretében ~ *.* ~, hogy mellé feküdhessen. Ezek után pedig a hangja is sokkal álmosabbnak hangzott. - Remélem gyorsan felhozzák a teát... - A zöld tea élénkít.

_________________
"Alex a minden lében kanál karakter"
by Ranmaru
flamberg:
Totem fejpánt:

Statok
Alex és FalánkAlex Flamberggel

Halász Alex
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 1609
Join date : 2012. Dec. 16.
Age : 22
Tartózkodási hely : JL palota; Hinari és Al közös lakrésze

Karakterlap
Szint: 33
Exp:
4151/4400  (4151/4400)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Telihold Fogadó

Témanyitás by Hinari on Szer. Dec. 10, 2014 11:54 am


Nehezemre esett volna most bármire is odafigyelni. Nem is tettem. Csak remélni tudtam, hogy Alex nem vágja be a fejem az ajtófélfába, bár gondolataim eddig se nagyon jutottak – csupáncsak voltam. Az ölében, majd az ágyon, ahová letett, akkor mosolyodtam el, amikor újfent megcsókolt, s mellém feküdt. Valahogy arrébb mentem, egészen be a falig, de közel maradva, annyi erőm még maradt, hogy hozzá bújjak. Szavaira bólintottam, bár ha nem épp engem nézett, nem láthatta még ezt sem. Minimális tevékenység, mely végül egy sóhajjal zárult. Csöndesen néztem a plafont.
- Al… - egy kicsit később mégis megszólaltam, továbbra is felfelé nézve, ám a mondat erőtlenül halkult el, befejezetlenül maradva: nem tudtam, mit is szeretnék. Kezemmel az övét kerestem, végigsimítva kézfején, lesütve szemeim, majd be is hunyva őket. Nem akartam a történtekre gondolni. Mégis… egyszerűen nem lehetett nem gondolni rájuk. Beharaptam alsó ajkam, szemeimbe könnyek gyűltek. Túl közeli volt, s hiába voltam kimerült, nem hagyott aludni. A fiú felé fordultam, könnytől nedves íriszeim rá emelve, majd fejem a vállára tettem, próbálva legalább egy kicsit pihenni. Legalább addig, amíg megérkezik a fagyi és a tea. De nem ment.
- Tudod, mióta itt vagyunk, nekem még soha… - mély levegő. Fogalmam se volt, mit is akartam kihozni ebből. Gondolataim se voltak tiszták, össze-vissza cikáztak, jók is, rosszak is, ellentétesen és egyformán. Örültem is, annak, hogy ő itt volt velem, fájt is mindaz, amit vele, velem tettek, fájt a Katana elvesztése, de hálás is voltam a lánynak, hogy közbenjárt értünk. A megkönnyebbülés most a haragot is csillapítani tudta, s bár tisztában voltam vele, hogy van még dolgom ezzel a céhvel, nem is kevés, semmit sem szabadott elsietni: mindent a maga menetében, s ami fő, majd akkor, ha én is fel vagyok készülve rá. Most nem voltam. Momentán azt se tudtam, miről mit gondoljak, segítségkérően néztem Alexra, hátha ő tud valamit, amit én nem… Hisz biztos egyszerű volt. Egyszerűnek kellett lennie.

_________________
Adatlap
Szín: #a8a8a8 #787878 #464699 #9F703A
Jártasságok: Érclátás(312) Páncélkészítés(320) Akrobatika(2) Látás(2) Észlelés(3) Lopakodás(3)

Ki mit és mennyit tudhat Hinariról? Információk az adatlap alján.




Figyelem! Amennyiben valaki visszaél a plot armorral (pl kari előtt öl meg játékost vagy dicsekszik azzal hogy megtette stb), annak neki magának kell megoldást találnia rá, hogy kari miért ne tudja őt megölni/börtönbe zárni - ha pedig nem tud ilyet kitalálni, vállalja annak következményeit is! Ez karakter minden játékára, tehát a bossra is vonatkozik.

Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 3146
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
10573/10100  (10573/10100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Telihold Fogadó

Témanyitás by Halász Alex on Vas. Jan. 04, 2015 9:44 pm

Nem mindig nézett Hinarira. Amikor nem őt nézte, akkor lehunyta a szemét és elképzelte őt. Rolling Eyes Álmos volt, nem vitás, ám ő sem tudott még elszunnyadni. Túlságosan jártak a tekervények a fejében. Amikből azért szándékosan tolt hátrébb komolyabb és bőven negatív kimenetelűeket. Szép számmal voltak, így igyekezett csak a jelenre összpontosítani. A nevére elmosolyodott. Hinari mondani akart valami, amit nem fejezett be, és talán nem is kellett. A név maga, hogy kiejtette, már üzenettel rendelkezett. Összekulcsolt kezüket felemelte, míg szorosabban fogott rá a lány kezére. - Az a fő, hogy élünk. - Sóhajtott. Voltak komoly témák, amiket meg kellene beszélniük, de az az idő most érkezett el? Szerette volna még halasztani. - Azt hiszem komoly élménnyel gazdagodtunk. - Direkt mondta így, majd a saját mellkasára helyezte a kezüket. - Tenni fogunk valamit vele. Van is ötletem. De nem most. Előbb tisztán kell látnunk a történéseket. Pihennünk kell kicsit, megerősödnünk. Nekünk kettőnknek is, de ez nem lehet csak a mi harcunk. Az összes jk harca kell hogy legyen. Máskülönben nem érünk el semmit. - Előre meredt, nem a lányt nézte. - Még erősebb, még összetartóbb céheket kell alkotnunk, és a céheknek is össze kell fogniuk. Ez bonyolultabb. Mint láthattad is, Kuromajo zöld indikátoros. - Ekkor nézett rá Hinarira. - Legyünk a kiindulópontja egy összetartásnak. Ha mind együttműködünk, ha mind segítjük egymást, az ilyen alakok nem fognak tudni kihalászni minket. - Feküdtek ugyan, de most még ez a közelség se volt elég Alexnek. Ráhajtotta a lány vállára a fejét. - Én hiszem, hogy képesek lehetünk rá. Képesnek kell lennünk rá. - És sikerült elhallgatnia a sok furcsa gondolatot, amik csak úgy támadták egész végig. Egyiket se mondhatja el. Nem terhelheti le vele Hinarit. Egyikre sincs bizonyítéka. És amíg így marad, úgy a jó.

_________________
"Alex a minden lében kanál karakter"
by Ranmaru
flamberg:
Totem fejpánt:

Statok
Alex és FalánkAlex Flamberggel

Halász Alex
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 1609
Join date : 2012. Dec. 16.
Age : 22
Tartózkodási hely : JL palota; Hinari és Al közös lakrésze

Karakterlap
Szint: 33
Exp:
4151/4400  (4151/4400)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Telihold Fogadó

Témanyitás by Hinari on Hétf. Jan. 05, 2015 7:59 pm


Szorongással töltött el, mindaz, amit mondott. Még emlékeztem az érzésre, határozottan mondtam a szavakat Victor szemébe, és teljesen komolyan is gondoltam őket. Nem fogok megfutamodni. Ha ott valaki azt mondta volna, jobban tenném, ha elbújnék, ki se lépve többet a szobámból… kinevettem volna. Ám most, ahogy Alexhoz bújtam, szinte csak tőle függve, egy cseppnyi akarat nem volt bennem. Fájdalmasan hunytam le szemeim, lassan lélegezve, hallgatva őt, s úgy szorítva meg a kezét, egyre erősebben – már amennyi erőt képes voltam kifejteni.
Alex erősödésről beszélt, csapatmunkáról, összefogásról. Mintha nem is fogta volna föl, hogy hogyan lettünk elrabolva. Összeszorítottam a fogaim, s nem néztem rá, nem akartam, hogy lásson. Csöndesen voltam, kusza, kétségbeesett gondolatokkal, amiket a fiú szavai csak felkavartak, újra és újra. Döntenem kellett, választani végre, ám egyik énem se létezhetett a másik nélkül. Elvesztettem azt a szilárd talajt, amire eddig építkeztem, s ami már kezdett úgy-ahogy biztos alapokon állni. Mit tehettem volna? Vissza kellene állni az eredeti felfogáshoz… csakhogy tudtam, hogy nem lennék már rá képes. De… tehetnék mást…? Arcom belefúrtam az övébe, és nem érdekelt, hogy Naxonon kívül még soha senki nem látott ilyen állapotban. Nem érdekelt, se a rólam alkotott képe az embereknek, se a név, az erő, amelyet nem is birtokoltam… most csupán Annabell voltam, egy a tízezerből.
Nem feleltem rögtön. Hallgattam a falon lévő lámpa sercegését, a fiú ütemes légzését, a kint fel-feltámadó szelet. Legszívesebben sírva fakadtam volna, de túl nehéz gondolatok jártak a fejemben ahhoz, hogy ilyesmire legyen erőm.
- Odakint én senki nem voltam – halkan ejtettem ki a szavakat, ám félig Alex felé fordulva – A bátyám mindenben jobb volt, s én megszoktam az átlagosságot. Itt viszont… Már abban is kételkedem, Lewis vajon jól döntött-e… Én… éncsak segíteni akartam. Hogy soha többé ne kelljen senkit se meghalni látnom, ahogy Naxonnal történt az első szinten – elcsuklott a hangom, s könnyek folytak végig arcomon. Csak egy naiv kisfiú volt. Érte mentem ki először a védett övezetből, ő tanított meg bízni – Nem akartam céhvezér lenni, nem akartam, hogy ismerjék a nevem. Csak… erősebbé válni, hogy segíthessek. De semmi értelme… - haraptam ajkaimba – Láttad, mire képesek, nem? Bármikor megölhetnek, érted!? Hiába leszünk erősebbek… hiába fogunk össze… - fordítottam el a fejem, elnézve messzire – Azt hittem, ha megteszek mindent… ha hátrahagyom Annabellt, Hinariért, akkor talán… - megráztam a fejem, s már nem tudtam tovább visszatartani a sírást. Egészen halkan tettem, alig hallhatóan, keresve Alex közelségét, bár magam sem tudtam, hogy miért. Talán… talán jobb lenne tényleg abbahagyni. Akkor nem halnának meg többen miattam. …

_________________
Adatlap
Szín: #a8a8a8 #787878 #464699 #9F703A
Jártasságok: Érclátás(312) Páncélkészítés(320) Akrobatika(2) Látás(2) Észlelés(3) Lopakodás(3)

Ki mit és mennyit tudhat Hinariról? Információk az adatlap alján.




Figyelem! Amennyiben valaki visszaél a plot armorral (pl kari előtt öl meg játékost vagy dicsekszik azzal hogy megtette stb), annak neki magának kell megoldást találnia rá, hogy kari miért ne tudja őt megölni/börtönbe zárni - ha pedig nem tud ilyet kitalálni, vállalja annak következményeit is! Ez karakter minden játékára, tehát a bossra is vonatkozik.

Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 3146
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
10573/10100  (10573/10100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Telihold Fogadó

Témanyitás by Halász Alex on Kedd. Jan. 06, 2015 8:44 am

Ahogy hallgatta a lányt, elfogta az erős vágy aziránt, hogy még szorosabban magához vonja, mint egy gyermeket. Megóvja mindentől, a pajzsa legyen, aki nem enged át semmit, amit előtte át nem vizsgált és jónak nem talált. Egy védőburkot helyezni köré, amiből és amibe csak szép és kellemes dolgok mehetnek ki, be. A vágy pedig vágy maradt. Lehetetlen és hibás döntés lenne. Ettől függetlenül óvón ölelte magához, míg beszélt. - Nem tudod megtenni. - Hiányzott szavaiból a feltételes mondat. Bizonyos volt azoknak törvényszerűségében. - Annabell te vagy, magadat pedig nem tudod megtagadni. És minél jobban próbálkoznál, annál több kudarc érne, de nem is hagynám. - Homlokát a lányéhoz nyomta szelíden. - Úgy vagy jó, ahogy vagy. - Mosolygott rá. - Amiről beszélek, talán hangozhat utópisztikusnak, és magam is tudom, hogy tökéletlen lesz, mégis meg kell próbálnunk. Nem az a megoldás, hogy leálljunk harcolni velük. Az a nap is eljöhet, de sokkal később. - Annyi minden kavargott benne, és szíve szerint elpanaszolná mindet egybe Hinarinak, de tudta nagyon jól, hogy mennyi haszna származna ebből bármelyiküknek is. Talán egyszer, talán soha. Talán nem is kell. Most csak arra összpontosított, hogy úgy vigasztalja meg a lányt, hogy közben megértesse vele a gondolatait. - Most, mégha céhekbe tömörülve is, sokkal inkább harcolunk egyénenként, mint csapatban. Ami pont a lényege lenne egy céhnek. Ha most... - ki akarta mondani, de nem sikerült elsőre. Egy lemondó sóhaj keretében futott neki újra. - .... ha most meghaltunk volna, a barátaink meggyászoltak volna, talán meg is próbálják bosszúlni. És ha sikerül nekik minden visszaáll a helyére. ... De nem így, ha egy összetartóbb Aincradért küzdő közösség tagjaiként halunk meg. - A zöld íriszek égtek a lehetséges jövő látványától. Megvalósíthatónak találta nagyon is. - Csúnyán hangzik, hogy bármikor meghalhatunk, de ezen nem változtathatunk. És így ~ szerintem ~ nem is befolyásolhat minket. - Elmosolyodott. - Nem akarok meghalni. Wink Pont ezért szeretném ha összefognánk. Te velem, és aztán egyre többen. A gyilkosok sem buták. Ahogy látják a fejlődést, visszahúzódnak. Nekik sem hiányzik több céh együttes haragja egy sérelem miatt. - Mosolygott. A lány kezét fogta, nagy dolgokról beszélt, úgy mint egész Aincrad összefogása, és szerelmes volt. Már csak a tea meg a gyümölcskehely hiányzott.

_________________
"Alex a minden lében kanál karakter"
by Ranmaru
flamberg:
Totem fejpánt:

Statok
Alex és FalánkAlex Flamberggel

Halász Alex
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 1609
Join date : 2012. Dec. 16.
Age : 22
Tartózkodási hely : JL palota; Hinari és Al közös lakrésze

Karakterlap
Szint: 33
Exp:
4151/4400  (4151/4400)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Telihold Fogadó

Témanyitás by Hinari on Kedd. Jan. 06, 2015 1:39 pm


Hallgattam őt, csodálkozón és csodálattal, s miközben beszélt, úgy feledkeztem meg a sírásról, mi keskeny patakká apadt szemeimben. Ittam szavait, azt akartam, hogy soha ne hagyja abba. Hogy soha ne eresszen el, hogy mindig maradjon mellettem. Kisugárzása, nyugodt eltökéltsége lassan engem is megnyugtatott, hagyva lecsillapodni hullámzó gondolataim, elérve, hogy könnytől csillogó íriszeimet végre képes legyek újra feléje fordítani.
Fogalmam se volt, hogy képes erre. Ő, akinek talán még nálam is borzalmasabb dolgokat kellett átélnie, mielőtt összekerültünk, s mégis… képes volt túllépni rajtuk, előrenézve, máris a továbbiakon, a megoldáson gondolkodva. Úgy bújtam hozzá, mintha az életem múlna rajta. Hallgattam szívének dobogását, éreztem óvó érintését, kezének melegét, amit még mindig nem engedtem el. Értettem szavait, mondani azonban semmit se tudtam rájuk. Örültem, hogy itt van. Ez az egyetlen érzés uralt most, s az ámulat, mely mosolyt csalt arcomra. Erősebb, mint én. Sokunknál sokkal erősebb. De nem bántam. Hittem neki, s bár egy kissé megijedtem, hogy láttatni engedtem magamból többet, olyasmiket, ami nem illett bele a külső szemlélők által rólam alkotott képbe, ám Alex mindezt elfogadta. Úgy, ahogy vagyok. Újabb könnycseppek gördültek le arcomon, ám ezeket a megkönnyebbülés szülte, s mint ilyen, lágyan haladtak tova, nem sértve tovább sírástól kipirult bőröm. Zöld szemeit néztem, egészen közelről, elmerülve bennük, s immáron képes voltam mosolyogni. Még mindig nehezen hittem el, hogy itt van nekem.
Ajkaimat szólásra nyitottam, de nem jött ki hang a torkomon. Nem tudtam, mit mondjak, hiszen annyi mindent szerettem volna, ám valahogy nem találtam rájuk a megfelelő szót. Meg akartam köszönni neki. Biztosítani, hogy rám számíthat, hogy segítek neki, hogy mellette leszek, és megteszek mindent, amit tudok. Őmiatta. Látni akartam az arcát, ahogyan mosolyog, s azt akartam, hogy minden sikerüljön neki, amit csak elképzelt. Más most eszembe se jutott, csak ő. Közelebb hajoltam hozzá, gyengéd puszit lehelve ajkaira, s alig észrevehetően, de bólintottam melléje.
- I’ll go anywhere with you. Veled vagyok, bármi is történjék.

_________________
Adatlap
Szín: #a8a8a8 #787878 #464699 #9F703A
Jártasságok: Érclátás(312) Páncélkészítés(320) Akrobatika(2) Látás(2) Észlelés(3) Lopakodás(3)

Ki mit és mennyit tudhat Hinariról? Információk az adatlap alján.




Figyelem! Amennyiben valaki visszaél a plot armorral (pl kari előtt öl meg játékost vagy dicsekszik azzal hogy megtette stb), annak neki magának kell megoldást találnia rá, hogy kari miért ne tudja őt megölni/börtönbe zárni - ha pedig nem tud ilyet kitalálni, vállalja annak következményeit is! Ez karakter minden játékára, tehát a bossra is vonatkozik.

Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 3146
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
10573/10100  (10573/10100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Telihold Fogadó

Témanyitás by Sponsored content Today at 3:57 am


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

2 / 4 oldal Previous  1, 2, 3, 4  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.