[Küldetés] Bunmei Legenda

1 / 4 oldal 1, 2, 3, 4  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default [Küldetés] Bunmei Legenda

Témanyitás by Kayaba Akihiko on Szomb. Dec. 21, 2013 11:54 pm

A kezdetek erdejétől kiválik egy fa. Egy különálló fa, 1-2 méterre az erdő elejétől. Még a térképnél sem számít az erdő területének. Ez a bizonyos fa áll a legközelebb a kezdetek városához. A fa valójában nem létezik és ha egy bizonyos tárgyat érintenek hozzá, akkor el is tűnik, majd egy keskeny lyuk lesz a fa helye alatt. A lyukba tekintve sötétséget lehet látni, nem tudni hová vezet, de a lyuk elég széles, hogy akárki simán átférjen rajta.

Írjátok meg, ahogy odaérkeztek majd ahogy végül beleugortok a lyukba.
(Nem muszáj beleugrani, de igazából semmi sem fog történni, amíg nem teszitek.)

Határidő: 3 nap/fő


A hozzászólást Kayaba Akihiko összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Dec. 25, 2013 7:05 pm-kor.

Kayaba Akihiko
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 14249
Join date : 2012. Jul. 29.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Bunmei Legenda

Témanyitás by Anatole Saito on Vas. Dec. 22, 2013 1:11 am

Ez a fránya kobold úgy ficánkol, mint valami termetes ponty. Még jó, hogy nem nyálkás és pikkelyes a bőre, bár a szaga hagy "némi" kívánnivalót maga után... Miért kell nekem állandóan ilyen undorító lényeket fogdosnom meg öldösnöm? Nemhogy otthon maradnék szépen a Limenben, elvegetálgatnék, amíg a többiek kiviszik a maradék nyolcvanakárhány szintet, miközben nyuszis mamuszban szürcsölgetném a teraszon a kakaót. Milyen egyszerű is lenne Rolling Eyes
Úgy tűnik, hogy a vasmarkommal való ölelés olyan jól sikeredik, hogy nemcsak nem tud meglógni a büdös sajtzabáló koboldocska, de sikerül kiszorítanom belőle a szuflát, még ha csak átvitt értelemben is, merthogy ez bizony szétpixeleződik. Nagy ám a riadtságom, mert nem tudom, hogy élve kellett volna-e tartsam, s lehet most az egyetlen nyomomat is megsemmisítettem >.> Nagy meglepetésemre azonban két itemet is dob magából a mob: egy kulcsot és egy jegyzetet. Serényen olvasni kezdem a papirost. Kitartás... blablabla... szerencséje... blablabla. Micsoda fennkölt stílus. Kezdetek erdejében lévő fa, mely legközelebb áll a kezdetek városához. Okés, ez nem lehet nehéz. Na de ki a titokzatos alak? Ki a feladó? Bawlor. Bawlor? Bawlor! Bawlor Bunmei már hetek, sőt talán hónapok óta halott! Akkor ezt mégis hogy? Shocked Itt valami nagyon nem stimmel, itt valami turpisság van. Na most vagy vagy nem is halt meg I. Bunmei, vagy nem is ő írta a jegyzetet. Hmm, valóban, ilyen stílusú írást ki sem néznék abból a nagy darab tulokból. De akkor mégis ki akarja kiadni magát Bawlornak és egyáltalán miért tenne ilyet? Lehet szándékosan össze akar zavarni, de nyem! akkor sem fog eltántorítani a célomtól, pláne nem a finisben! Irány a kezdetek erdeje!
Amíg a teleportkapuhoz sietek, pötyögök is gyorsan két üzenetet. Nem gondoltam volna, hogy még ma le tudom zavarni az egész hajtóvadászatot, de biztos vagyok benne, hogy minkét emberke tüstént oda fog jönni az általam kért helyre. Az egyik üzenetet Hinari kapja, hisz rá szükségem van a biztos győzelemhez. Kellően gyors, ráadásul drága kristály- és potihasználat nélkül is tudja erősíteni a statjait, ideális partner, s ezt már a Túlélő Csarnokban is bizonyította. Hinari ezerszer inkább társam legyen, mint ellenfelem, az utóbbiból sosem sül ki semmi jó >.<
A másik üzenetemet pedig olyasvalakinek szánom, aki szintén kellően gyors - hiszen ennek a küldetésnek ez a kulcsfontosságú eleme - ugyanakkor árnyharcosként még többször tud sebezni. Tartok tőle kissé, hogy a forrófejűsége hátráltatni fog, de nagy hasznát vehetem még a képességének. Nem, nem Mirikáról beszélek. Kivételesen nem őt hívom magam mellé másik társnak. Túlságosan féltem, nem tudnék most higgadtan dönteni a jelenlétében. Nem mondom, hogy nem lenne hasznos társ, hisz ez kétségtelen, ugyanakkor terveim vannak Kazumával is. Ráadásul Hinari nem fúj úgy rá, mint Mirika, így egészen ütőképes is lehet a hármasunk. Ráadásul Kazunak lógok egy minibossal, most itt az ideje, hogy ezt behajtsa rajtam - ezzel próbálom kecsegtetni a levelemben is. Ráadásul itt az alkalom, hogy próbára tegyem Kazut és magamat is. Vajon egy magafajta antiszociális alak, aki csapatmunkát követelt a bossharcokon, most meg tud felelni a maga által támasztott elvárásoknak. S a másik fontos kérdés, vajon én képes vagyok félretenni a vörös indikátorosokkal szembeni ellentétemet és képes vagyok előítéletek nélkül társulni olyan JK-val, aki egyébként minden szempontból hasznos tagjává válhat egy teamnek? Fogós kérdések, s tudom, hogy ezek megválaszolása végett Kazuma el fog ma jönni, hisz a kíváncsisága és becsvágya túl fogja szárnyalni az óvatosságát.

Ha mindenki megérkezett, akkor felvázolom a helyzetet. Beavatom mindkettőt a gondolataimba, hogy miért is őket választottam csapattársul: - Itt az ideje valóban csapatmunkát létrehozni és kiépíteni a bizalmat. Azt a bizonyos bizalmat, melyet nem egyszerű megszerezni, de most itt az alkalom rá. Beavatlak benneteket egyik legbecsvágyóbb, legfrenetikusabb kalandomba. Ti magatok is ismeritek a Bunmei testvéreket, személyesen találkoztatok már hárommal is. Ugyanakkor van egy negyedik testvér is, kire már lassan egy éve vadászom. Időt, energiát és pénzt nem sajnálva a kutatásra, most végre célba értem. A Bunmeiek legendája igen összetett, ti magatok is megismerhetitek, reményem szerint első kézből, magától II. Bunmeitől. Azért hívtalak benneteket társul, hogy ha baj üti fel a fejét, akkor a legjobbak közül legyenek társak az oldalamon a harcban. Titkokat és kincseket remélek ennek a fának a rejtekéből, készek vagytok velem együtt felfedezni, hogy mit rejt? - S ha rábólintotok, sőt, ha nem, akkor pedig meggyőzésképpen, hogy nem csak kamuzok és nagyzolok, a kulcsot belenyomom a fa törzsébe, mely ettől  ugyebár eltűnik, a helyén tátongó lyuk pedig elég bizarr látványt nyújt. - No, akkor én indulok is csúszdázni, gyáva nyúl aki itt marad, ahelyett, hogy Aincrad történetének legnagyobb legendáját fedné fel Razz

//Lecsúszdázok a lyukba//

Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Bunmei Legenda

Témanyitás by Hinari on Hétf. Dec. 23, 2013 2:27 am


Egy levél Anattól. Így elsőre sejtésem sem volt, mivel kapcsolatban írhat, talán meg is ijedtem kissé, így azonnal megnyitottam, s csak akkor jöttem rá, hogy a fiút nem kéne félteni, amikor a sorok végére értem. Koordinátákat is küldött, s minél előbbi megérkezésre sarkallt. Mosolyogva zártam be a panelt, a pm nem tartalmazta a pontos indokokat, ám úgy tűnt, Anatnak ez fontos, engem pedig jóérzéssel töltött el, hogy rám gondolt. Ezek tudatában pedig pláne nem akartam csalódást okozni neki, s már hívtam is le a felszereléseimet, amikor rájöttem, hogy pontosan hova is megyünk most. Emlékeztem én még, ki lettem nevetve, hogy a tizedik szintre páncélt veszek fel, így ezúttal teljes felszerelés nélkül, szokványos öltözetben siettem le a céhház lépcsőjén, és indultam a Kezdetek Erdeje felé. Fölösleges lett volna teleportálni, annyira közel volt, talán még a harmadik emeleti teraszról is el lehetett látni odáig.
A helyszínhez érve azonban egy ismerős alak helyett kettőt véltem felfedezni egy szokatlanul magányos fa társaságában, így homlokráncolva lassítottam, majd álltam meg. Kazuma. Vajon mit keres ő itt? Vajon Anat őt is meghívta, vagy csak véletlenül tévedt erre? Na persze, majd pont leállnak beszélgetni. Sóhajtottam, egyáltalán nem tetszett ez a helyzet. Tőlük tisztes távolságban maradtam, majd hívtam le a menüm, és tüntetőleg szereltem magamra a legjobb cuccaimat. Ebből aztán azt szűrtek le, amit akartak, ahogy Anatot ismertem, ő semmi jelentőséget nem fog tulajdonítani neki, ám nem is neki szántam mindezt. Jobb lesz vigyáznom, ha te is a közelben vagy. Vehette bóknak, ám nem voltam hajlandó kockáztatni, védett övezeten kívül voltunk.
- Sziasztok – mosolyogtam Anatra, mikor odaértem a pároshoz, a másik fiú felé csak biccentve. Egyelőre nem kezdtem el kérdezősködni, úgyse lett volna rá időm persze, amilyen vehemenciával kezdett bele Anat a mesébe. Csakúgy áradt belőle az izgatottság, bár meg tudtam érteni őt, ha igaz volt, amiket mondott. A Bunmei család… igen, emlékeztem pár tagjára, ám eddig nemigen foglalkoztam behatóbban a témával, de kezdett egyre jobban érdekelni a dolog, azt hiszem kicsit átragadt rám Anat lelkesedése, ám továbbra is tudtam higgadtan kezelni a helyzetet, nem szabadott megfeledkeznem Piroskáról sem. Csapatmunka, bizalom? Elmosolyodtam, amikor előkerült ez a két szó, Kazumára pillantottam, próbáltam olvasni belőle, ami most sem volt egyszerű.
- Remélem nem csak egyikünk juthat ki élve – mondtam motyogva, inkább magamnak, majd sóhajtottam, és megvontam a vállam – Én benne vagyok – tettem hozzá könnyedén, ezt már nekik címezve. Kíváncsi voltam, mi lesz ebből, hogyan s mit fog szólni Kazuma, most, hogy nyilvánvaló túlerőben vagyunk. Mindenesetre nyitottan álltam hozzá a csapathoz, és nem kicsit töltött el elégedettséggel a szituáció, amibe Piroska bele lett kényszerítve, ezt az érzésemet pedig egy pillanatig sem titkoltam előtte: sokatmondó mosollyal néztem őt, s vártam, mit reagál.

Amikor Anat belenyomta a kulcsot a fába, majd beleugrott a lyukba, csípőre tett kézzel néztem utána.
- Hát, azt hiszem, mi jövünk. Bár ő ezt nem tudja, de a csapatmunka meglesz, ha meglesz a közös cél. Viszont, őszintén, számíthat bizalomra tőled? – fordultam Kazuma felé. Anat tényleg nagyon akarta ezt, én viszont szkeptikusan álltam hozzá, a bizalom ugyanis nem egyetlen küldin állt vagy bukott. Ha így lett volna, nem is tudom, hogy most megölni, vagy megmenteni akarnám inkább az előttem álló fiút – Mindenesetre, nekem egyelőre megfelel az a döntetlen. Legalábbis a küldetés végéig.
Még megvártam a válaszát, majd nagy levegőt vettem, és, aktiválva a Látásomat és az Akrobatikát, beugrottam Anat után a lyukba.

_________________
Adatlap
Szín: #a8a8a8 #787878 #464699 #9F703A
Jártasságok: Érclátás(312) Páncélkészítés(320) Akrobatika(2) Látás(2) Észlelés(3) Lopakodás(3)

Ki mit és mennyit tudhat Hinariról? Információk az adatlap alján.




Figyelem! Amennyiben valaki visszaél a plot armorral (pl kari előtt öl meg játékost vagy dicsekszik azzal hogy megtette stb), annak neki magának kell megoldást találnia rá, hogy kari miért ne tudja őt megölni/börtönbe zárni - ha pedig nem tud ilyet kitalálni, vállalja annak következményeit is! Ez karakter minden játékára, tehát a bossra is vonatkozik.

Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 3142
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
10538/10100  (10538/10100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Bunmei Legenda

Témanyitás by Kazuma on Kedd. Dec. 24, 2013 9:41 pm

Egy Sötét Elf állt az orrom előtt megfeszített íjával egyenesen rám célozva. Egyelőre csak kivártam. Igazából megengedhetném magamnak, hogy eltaláljon, hisz második lövésre már amúgy sem lenne ideje, viszont utálom ha eltalálnak. Egyszerűen csak ki kell várnom a megfelelő pillanatot és a jó irányba kitérve, elkaphatom fölösleges életveszteség nélkül.
Abban a pillanatban egy halk pittyegés törte meg a csendet és terelte el a figyelmem. Ez pont elég is volt a másiknak és eleresztette a nyílvesszőt. Megkésve és ezért a kelleténél gyorsabban próbáltam kitérni, és ha nincs mellettem egy fa, amiben meg tudok kapaszkodni akkor talán el is esek. Ezt megúsztam de sikeresen elszalasztottam egy lehetőséget. Mégis ki a franc üzenget!? Mindegy, előbb az elfet kéne elintézni. Nem volt kedvem tovább szórakozni vele így inkább aktiváltam a második képességem. A hasonmásom kiugrott a fa mögül mire rögtön kapott egy nyílvesszőt a gyomrába de addigra már én is elindultam. Gyorsan pixelekre bontottam a hosszúfülűt, esélyt sem hagyva neki egy újabb lövésre.
Megnyitottam az üzenetet és gyorsan átfutottam rajta. Egy boss ahelyett amit elszedett előlem. Nem bánnám ha ez igaz lenne, de mekkora rá az esély? Ha tényleg társakat akar, akkor nem tartom valószínűnek, hogy pont engem akar maga mellett tudni. Vannak mások is, akik olyan erősek, mint én. Lehetne egy ócska poén is csak az én bosszantásomra, de ez megint nem tűnik elég erős indoknak, hogy ezzel fárassza magát. Mi maradt? Csapda… Az alapján, amit tudok róla, nem gondolnék rögtön erre a lehetőségre, viszont az egyértelmű hogy nincs oda az indikátoromért, és elég sokan vannak hasonló véleményen a közelében. Mirika erősen ellenezte, hogy összefogjunk a bossharcok idejére, és látszólag elég jól kijönnek egymással. A bossnál nem nagyon tudnak mit kezdeni velem, hisz hiába hagynak ott ”meghalni” ha a burok úgyis megvéd. Viszont ha egy ilyen üzenettel elcsalnak az erdő szélére ott simán, eltehetnek láb alól. Ha tényleg erre készülnek, akkor igencsak nagy bajban vagyok.
– Kezdetek Városa! - mondtam ki a varázsszót egy teleportkristállyal a kezemben. Sietős léptekkel indultam meg a város széle felé. A kíváncsiságom győzött ugyan de nyitva kell tartanom a szemem. Csak a város kapujához érve lassítottam le de nem vettem észre hogy bárki követett volna. A mezőre kiérve megint csak nem láttam senkit, de persze hülyeség lenne a falak közelében próbálkozniuk. A köpenyem alatt rejtőző kristályra tettem a kezem. Ha ez csapda, akkor nem lenne túl okos a késemmel hadonászni, az egyetlen lehetőségem a gyors menekülés lesz. Így haladtam egyre messzebb a védett területtől, míg megpillantottam a magányos fát és a mellette várakozó alakot. Nyugodt tempóban haladtam hogy legyen időm már messziről jó alaposan felmérni a környéket, de egyelőre semmi gyanús dolgot nem vettem észre. Odaérve biccentettem Anatolenak viszont nem kezdett részletesebb magyarázatba és nem indult el semerre…
– Várunk még valakit? - kérdeztem egyszerű érdeklődésnek álcázva a gyanú lángját. Ekkor azonban újabb ismerőst pillantottam meg. Az üzenetben persze elfelejtette megemlíteni. Hinari megjelenésével az erőviszonyok erősen megbillentek, ami egy cseppet sem tetszett. A lány megtorpant és elkezdte magára ölteni a felszerelését. A köpenyem rejtekében továbbra is a kis kristályt szorongattam baj esetére. Egyelőre viszont nem aktiváltam. Még az is lehet, hogy csak én vagyok túl alapos…
Végül mikor Hinari a közelünkbe ért köszönésképp biccentettem neki. Végül Anatole belekezdett a nagy beszédébe így az eddig a környék zajaira figyelő hallgatózásomat felé kellett terelnem, hogy ne maradjak le. Egyelőre úgy néz ki felesleges volt ennyire óvatosnak lennem, de jobb félni, mint megijedni. Felvettem a fonalat és átgondoltam mit is tudok eddig. Természetesen hallottam már II. Bunmei legendájáról de eddig semmi döntő érv nem volt mellette, hogy komolyabban is megpróbáljak kutatni utána. Itt-ott hallottam ezt-azt de ennyiben ki is merült. Ha igaz, amit mond akkor ez tényleg nem csak egy hétköznapi kaland lesz. Miután befejezte a gondolataimba mélyedve figyeltem őket. Hinari célozgatására kicsit elmosolyodtam magamban és végül beleegyezően bólintottam. Anat a fához lépett és egy kulcsot illesztett bele mire egy sötét lyuk jelent meg a helyén és tétovázás nélkül bele is ugrott. Egyre hihetőbb ez a történet. Ketten maradtunk. A kérdésére adott válaszomon, pedig nem kellett sokáig gondolkoznom.
– Őszintén? - néztem a szemébe. - A bizalom az öngyilkosság szinonimája… - vontam meg a vállamat. Megvártam, míg ő is követi a kovácsot aztán a lyuk széléhez lépkedtem. Tekintetemet körbejárattam a környéken és az ujjaimat is még egyszer végigfuttattam a köpenyem alatt rejtőző üvegcséken. Nem gondoltam arra, hogy megforduljak. Túl jól ismertem már magamat ahhoz, hogy egyáltalán elgondolkozzak ezen a lehetőségen. Innentől csak egy irány maradt.
Arról meg ne is álmodjon senki hogy engem gyávának nevezzen…

_________________
"Trusting someone... means relying on them and only the weak do that."
"The only ones who should kill, are those who are prepared to be killed."

Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 916
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Bunmei Legenda

Témanyitás by Kayaba Akihiko on Szer. Dec. 25, 2013 2:22 pm

Kinézete:

Mély vízbe estetek. A vízből könnyű kiúszni, majd mikor kiértek, egy sötét barlangban vagytok. Ha előre néztek egy fény nyalábot pillanthattok, ami egy ember nagyságú, guggoló lényre néz. A lény fölött a következő jelenik meg: II. Bunmei.
A fénnyaláb által vetett árnyék mutatja, hogy II. Bunmei egy szakadék szélén guggol. Egy kavicsot fog, majd elengedi és hallhatjátok, ahogy végig pattog a lyuk falai között és végül a földre érkezik. II. Bunmei halkan megszólal.
- Még ennyi sem jár nekünk.
Fejét lehajtja, a szakadék felé néz.
- Tudjátok milyen egy bábúnak lenni? Szabad akarat nélkül élni és rettegni, hogy az életetek, mindenetek, amit valaha is elértetek egy pillanat alatt megszakadhat, anélkül, hogy észrevennétek?
Tart egy kis szünetet, majd folytatja:
- Kénytelenek voltunk azt csinálni, mit egy szívtelen alak diktált nekünk. Máskülönben végünk volt. Puff, és ennyi, eltöröltek, nem létezel többé. Meg kellett ölnünk mindenkit, akit láttunk, néznünk kellett, ahogy társaink elesnek vagy egymást tépik szét azért, hogy elérjék a nekik szánt pozíciót a ranglistán. És az egészet miért? Azért, hogy addig kelljen harcolni, míg el nem esünk. Azért, hogy az úgynevezett játékosok jöjjenek és megöljenek minket, ha pedig túlélnénk, akkor nem jelent semmit, mert jön a következő osztag. Mégis mit tudna egy szerencsétlen csinálni több ezer kíméletlen gyilkos ellen?
Felkap még egy kavicsot, majd erőből neki hajítja a szakadék falának.
- Volt családom. Volt. Mindegyikük halott. Halott egy "teremtő", egy "isten" által, aki csak azért van, hogy elátkozza a világot és balsorsot vessen lakóira. Mindannyian boldogak voltunk. Egyszerű koboldként születtünk és az erdőben rejtőztünk, rettegve az emberektől, akik elsétáltak az erdő mellett. Végül sikerült megtalálnunk ezt a lyukat, ezt a bizonyos helyet, ahol mind a négyen nyugodtan élhettünk, volt hazánk.
Felnéz a barlang teteje felé. Csak csend és vízcseppek hallatszódnak egy rövid ideig és folytatja.
- Majd "az urunk" úgy döntött, hogy erősebbé tesz minket. Mind a négyünket emberré változtatta és adott nekünk fegyvereket, páncélt és segített erősödni. Én viszonylag hamar rájöttem, hogy az egész túl jónak tűnik és, hogy ez a ranglétrán való felemelkedés nem fog semmi jót sem jelenteni. A többiek nem hallgattak rám, egyedül én voltam az, aki el sem ment a találkozókra, aki nem próbált feltűnést kelteni, aki csak remélte, hogy a teremtő elfeledkezik róla.
Fejét ismét lehajtja.
- Egyedül én laktam itt eleinte. A családom elhagyott, hogy erősödjön, én pedig néha meglátogattam őket, remélve, hogy visszacsábíthatom őket erre a bizonyos helyre. Itt laktam egyedül, várva arra, hogy a semmiben történjen valami és ne csak a vízcseppeket kelljen a végtelenségig hallgatni.
II. Bunmei leengedte karjait és mindegyikben egy-egy kavicsot fogott meg.
- Egy nap Bawlor, vagyis, ahogy ti ismeritek, I. Bunmei lenézett a barlangba. Arcán szomorúság látszott. Nem tudtam felkelni, már olyan rég óta feküdtem a barlangban, hogy testem elvesztette erejét. Bawlor csak annyit mondott, hogy Grakken halott. Grakken volt IV. Bunmei, akit kővé változtattak csak azért, mert egyel az alatt teljesített, mint amit elvártak tőle. Grakken azonban mindig is imádta a teremtőnket, egy áldásnak gondolta a kővé változtatást és mosolygott, miközben mi mindannyian sírtunk. Szegény a nagy, szikla kezeivel még a lándzsáját sem tudta rendesen megmarkolni. Küzdött azért, hogy rendesen tudjon élni csak azért, hogy hamarosan utána meghaljon. És nem volt megállás. Testem csak rohadt a barlangban és fejlődött lassan vissza kobold formába, miközben sorban hullottak el a ranglistán lévők.
II. Bunmei térdre ereszkedett, a kezében tartott kavicsokat elengedte és homlokával is a földhöz ér.
- Dragressel volt a legjobb kapcsolatom. Grakken mellett ő volt a második öcsikém és neki volt a legtisztább lelke. Mindig is félt az emberektől és mindig sajnálta azokat, akik az ő keze alatt hullottak pixelekre. Igazi barátok voltunk, egymást szekáltuk szabadidőnkben. Mindig büszke volt arra, amit elért és, hogy hanyadik volt a ranglétrán. Mindig bíztattam és sosem mondtam, hogy direkt nem mentem el a találkozókra. És most halott...
II. Bunmei sóhajtott egyet.
- Bawlor volt mindig is a legbölcsebb és ő tudott igazán törődni másokkal. Nem véletlen volt rengeteg barátja és több társa is. Köztük volt Marcang is, aki szinte itt nevelkedett velünk együtt.
II. Bunmei felemelte fejét és széttárta karjait, még mindig háttal térdelve nektek.
- MIND HALOTTAK! Mit akartok még? Jöttetek befejezni a kirakóst és megölni az utolsó szerencsétlen túlélő Bunmeit? Nem maradt már senkim, halott vagyok, egy halottat pedig nem nehéz megölni. Szúrjatok csak hátba, legalább ezúttal tudni fogok arról, hogy egy újabb Bunmei meghal...
Fejét az égbe emeli, majd kérdezi:
- Vagy talán nem ezért jöttetek?

Kayaba Akihiko
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 14249
Join date : 2012. Jul. 29.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Bunmei Legenda

Témanyitás by Anatole Saito on Szer. Dec. 25, 2013 11:05 pm

Ahogy belevetem magam a lyukba, csak akkor jövök rá, hogy óvatlan voltam. Túlságosan rápörögtem arra, hogy már célegyenesben vagyok. Zuhanás közben legalább akrobatikámat aktiválom, így valamicskét tompítani tudom a becsapódást. Szerencsére vízbe esek, így HP veszteség nélkül túljutok az esésen. A partra evickélés közben hallom a másik két csobbanás hangot mögülem, amely elégedett mosolyt csal arcomra. Tudtam, hogy a kíváncsiságuk győzni fog... mindkettejüknél. Egyébiránt egy barlangban találom magam, újból egy nyirkos, koszos hely, ami csöppet sincs ínyemre. Mintha egész Aicrad csak városokból, mezőségekből és barlangokból állna >.<  Ó, de nézzenek oda! Ott van! Ott ni! >.> Ilyen könnyen ment? Semmilyen útvesztő? Semmilyen csapdákkal és mobokkal tarkított kacskaringós ösvény? És hol van Bawlor, vagy aki annak adta ki magát? Időzített üzenet lett volna, vagy csak egy sablonlevél, amit a Bunmei quest egyik check pointjával aktiváltunk? Annyi kérdés toltul elmémbe, melyeket sorra Srentokra zúdítottam volna. Ő azonban megteszi nekem azt a szívességet, hogy elkezd magától beszélni. Aztán a beszéde furcsa élet vesz, a hangszíne kétségbeejtő, s megtorpanásra késztet. Mielőtt bárhova is léphetnének a többiek, megálljt parancsolok nekik felemelt kézzel és suttogva beszélni kezdek hozzájuk. - Hagyjátok beszélni! Most fény derül a titkokra! - Ezután élesen Kazura pillantok, majd mondatom végén már Hinarira cinkos félmosollyal. - Viselkedj maszkos barátom, mert ha meggondolatlanul cselekszel, Hinari rád szabadítja a Katanát!
Rezzenéstelen arccal, karba font kézzel, biztos távolságból hallgatom a koboldképűt, hallgatózásomat is aktiválom, hogy egyetlen szóról se maradjak le. Amikor kézbe vesz egy-egy kavicsot, kissé mindig összerezzenek. Mob, akárhogy is nézzük, nem bízhatok benne. Idegen terepen vagyunk, az ő fészkében, ki tudja mire képes. Aztán minél inkább kibontakoznak a szálak a történetei által, úgy kezd összeállni a kép, s úgy válok egyre feszültebbé. Érzéseket ébreszt bennem ez a sok történet, hiszen én magam is átéltem ezeket a dolgokat a Bunmeiek és Marcang emlékeit látva. Egy kis szilánkocska bennem ragadt mindegyikőjükből. Ők is csak Kayaba áldozatai, egy-egy programozó lelke ragadt ezekben a fantázialényekben. Sosem tekintettem a mobokra úgy, mint akiket sajnálni kellene, de most megtört bennem valami. Sajnáltam ezt a lényt, hisz olyan gyámoltalannak tűnt, akár egy ártatlan pet. Igen, a petek is mobok, mégis a mi oldalunkon harcolnak. Pedig ha kivisszük a játékot, ők lehet a világgal együtt pusztulnak.
Ismét Hinarihoz és Kazuhoz fordulok. Tekintetem magabiztosságot és nyugodtságot áraszt. - Most már értitek. Felmegyek hozzá, kérlek fedezzetek, ha baj van, de ha nincs, akkor maradjatok itt nyugton! Tesztelem, hogy igazat mond-e, viszont semmiképpen nem végzünk vele, ne csábuljatok el! - Azzal bólintok és óvatos léptekkel elkezdek közelíteni Bunmei felé. Mikor mögé érek, úgy tűnik valóban a végső csapást várja tőlem. Pörölyöm továbbra is a hátamon függ, de nem voltam annyira könnyelmű, hogy teljes vértezet nélkül lépjek a mob lény elé. Merthogy megkerülöm és elébe lépek. Nem azért, hogy a szemébe nézhessek, mikor kivégzem, hanem hogy széttárt karjait leengedjem.
- Srentok... - szólítom igazi nevén, mit a többiek még nem is ismernek. Bízom benne, hogy ez a gesztus is segít elnyerni a bizalmát. Vállára teszem a kezem, hacsak nem húzódik el, majd csendes, megértő hangon beszélni kezdek hozzá. - Téged is becsapott Kayaba Akihiko, akárcsak minket. Ugyanabban a cipőben jársz, mint mi, játékosok. Ennek a világnak a foglyai vagyunk, s életünket úgy irányítja a tervező, mintha marionett bábuk lennénk. Talán... - S itt elhallgatok pár pillanatra. Nem, ennyire még én sem lehetek könnyelmű. De meg kell próbálnom, nincs veszíteni valóm! Ha baj lesz, Hinari és remélhetőleg Kazu is a védelmemre fog kelni. - Talán találhatnál magadnak új célokat, új jövőképet. Talán éppen mi, a testvéreid kényszerű gyilkosai tudunk neked abban segíteni, hogy újjászülethess. Egy az ellenségünk, s mi esélyt adhatunk neked is, hogy megbosszulhasd a testvéreid. Ha velünk harcolsz, egyszer még te is részese lehetsz a végső győzelemnek, mikor legyőzzük Kayabát. Akkor békében nyugodhatna a lelked. Nem érdemelsz ilyen hitvány halált, mint amit most kívánsz magadnak! - Szavaim valóban őszinték, s igazán hiszem azt, hogy amit felajánlottam számára, az tényleg megvalósítható lenne. Egy mob, ki az oldalunkra áll. Milyen utópisztikus, ebben a percben mégis milyen valóságosnak látom. Ugyanakkor nem hagyatkozhatom csak a hallottakra, meg kell győződnöm személyesen, hogy mindez nem csak egy csapda része. Aktiválom az emlékfelidéző képességem, s míg Srentok vállát fogom, addig emlékek után kutakodom, melyek esetleg arra utalnak, hogy csőbe húzott most bennünket. Ha ilyen nincs, akkor csak szörfözök az emlékeiben.

//4 emlékképet próbálok felidézni//

Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Bunmei Legenda

Témanyitás by Hinari on Csüt. Dec. 26, 2013 2:44 am


Mit mondhatnék? Nem csalódtam a fiúban, valami ilyesmi választ vártam tőle, pedig azok után, amit Anat a bosson érte tett, hogy a frontharcosok előtt felvállalta őt, és mint szervező, csapatmunkát kért tőlünk, őt is bevonva… nem, még előtte, amikor a twisterben nem húzódott el, ahogy Mirika tette. Igen, már akkor fel kellett volna fognia, hogy Anat nem az ellensége, hogy – ha másban nem is - a céhvezérben megbízhat. Valahol reménykedtem benne, hogy a harcosnak lesz igaza, ám én magam, a reális énem pontosan tudta, hogy ez csupán gyerekmese lenne, felszínes hozzáállás Piroska részéről, aki egyszer már megmutatta nekem mindkét oldalát. Így, végülis, bár rossz szájízzel, de kénytelen voltam elfogadni az álláspontját, habár cseppet sem értettem vele egyet. Szólhattam volna, kérdezhettem volna, ”Vajon mi tett ilyenné?”, de csöndben maradtam, és szó nélkül fordítottam neki hátat, ezúttal aggodalom nélkül. Mert nem fog most hátba szúrni, mert neki is fontos, mert ez az érdeke.
Habár megtehette volna. Soha jobb alkalom, Anat már sehol, ketten voltunk, keze a köpenye alatt. Elmosolyodtam, ahogy kibukkantam a vízből, úsztam is arrébb, hogy ne essen rám, tekintetemmel követtem a zuhanását, pontosan kiszámoltam előre, ahogy a cselekedeteit is. Teszteltem, és eddig nem tudott meglepni. Nem, nem ismertem ki őt, de jó úton haladtam efelé, és talán ez a küldetés lesz az, ami végső eredményre vezet. Kíváncsi voltam, legalább annyira kíváncsi, mint Anat volt erre a beszélő hiénaszerűségre.
- Ebben biztosak lehettek – feleltem a fiúknak, egy bólintás és egy félmosoly kíséretében, kezemmel érintve is a Katana markolatát az övemen, csakhogy Kazuma is láthassa, komolyan gondolom. Nem mintha bármit is bizonyítanom kellett volna neki, szerintem mindketten tudtuk, mire számíthatunk egymástól. A helyzet viszont egyre jobban tetszett. Így, hogy Anat gyakorlatilag „felhatalmazott” a maszkos srác visszafogására, hármunk viszonya a kimondatlanból a tisztán látható kategóriába került, ám tudtam, hogy nem lesz ez ilyen könnyű. Halkan sóhajtottam, majd érdeklődve bár, de mindvégig aktivált állapotban tartva a kettes szintű észlelésemet, hallgattam Bunmeit, néha oldalra pillantva, hogy Kazu mit csinál.

A lény szavaiból át lehetett érezni mindent, ami őt érte, a fájdalmat, amit elszenvedett, a barátaimat, társaimat és önmagamat is megmutatva egy másik oldalról. Néha szünetet tartott, a csöndet a ruháinkból csöpögő víz monotonná és talán még az eddiginél is lehangolóbbá tette, szavai élesen csattantak, habár nem kiabált. A végtelen keserűség. Tehetetlenség, reményvesztettség. Gyász. Megráztam a fejem, pedig nem szabadott volna, hogy váratlanul érjen, Nestor után főleg nem. De hiszen ott volt az orrunk előtt, ha a petek bírhattak mély érzelmi világgal, miből gondoltuk, hogy az általunk levadászott mobok nem képesek erre? Ostoba voltam, de talán így volt a jobb, a könnyebb. Kicsavartam a hajamból a vizet. Hogyan öljek, ezek tudatában?
De nem szabadott szólni, tenni még. Anat csöndre intett, ám most, hogy a lompos végzett a monológgal, hirtelen akartam elindulni. Fogalmam sem volt, mit szeretnék, ám a fiú, aki tán közelebb állhatott ehhez az egészhez, megelőzött, én pedig fél lépés után megálltam, elhúzva a számat. Vigyáznom kellett, fedezni őt, de messziről ez lehetetlen volt. Könyörgöm, egy szakadék szélén álltak mindketten.
- Maradok, ha tudsz repülni – válaszoltam, a mélység felé bökve, majd én is Anat után indultam, azért tisztes távolban maradva, szemem sarkából Kazumát figyelve, hogy még véletlenül se akarja Bunmei utolsó kívánságát teljesíteni. Ha minden rendben ment, úgy türelmesen kivártam, ám Anat egyik mondata már nálam is kivágta azt a bizonyos biztosítékot. Tátott szájjal bámultam a párosra, jópár percbe beletelt, mire felfogtam, hogy Anat halál komolyan beszélt. Harcoljon velünk? Mégis mit vár ettől a szerencsétlen hiénától? Hiszen ha velünk harcol, a sajátjai ellen küzd. Vagy információkat remél esetleg, megtudni a rendszer működését, Kayabáról tájékozódni? Áh, Anat nem tervez ennyire előre. Megcsóváltam a fejem, nem tűnt logikusnak, semmi ésszerűség nem volt benne, nem tudtam elképzelni, hogy Shrektok, vagy ki, ennyitől átpártoljon hozzánk. Mégiscsak a testvérei gyilkosai voltunk. A bizalmat pedig nehéz kiérdemelni.

_________________
Adatlap
Szín: #a8a8a8 #787878 #464699 #9F703A
Jártasságok: Érclátás(312) Páncélkészítés(320) Akrobatika(2) Látás(2) Észlelés(3) Lopakodás(3)

Ki mit és mennyit tudhat Hinariról? Információk az adatlap alján.




Figyelem! Amennyiben valaki visszaél a plot armorral (pl kari előtt öl meg játékost vagy dicsekszik azzal hogy megtette stb), annak neki magának kell megoldást találnia rá, hogy kari miért ne tudja őt megölni/börtönbe zárni - ha pedig nem tud ilyet kitalálni, vállalja annak következményeit is! Ez karakter minden játékára, tehát a bossra is vonatkozik.

Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 3142
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
10538/10100  (10538/10100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Bunmei Legenda

Témanyitás by Kazuma on Pént. Dec. 27, 2013 11:34 am

Pillanatok alatt elnyelt a sötét lyuk és csak zuhantam lefelé. Bevillant egy kép, ahogy kihegyezett karókra érkezve mindhárman szétpixeleződünk. Vicces egy befejezése lenne ennek a kalandnak bár az kérdéses hogy mennyire lenne kedvem nevetni. Végül egy nagy csobbanás szakította meg a gondolatot és sietve próbáltam a víz felszínére jutni. A felszerelésem ugyan nem pont úszásra volt kitalálva de végül sikerült kikecmeregni a partra. Az Anatole őszinteségével kapcsolatos gyanúim rögtön gyengébb lábakon álltak, ahogy megpillantottam a szakadék szélén guggoló lényt. Ettől függetlenül véletlenül sem ringattam volna magam hamis biztonságérzetbe. Túl könnyű volt. Előhúztam a késemet majd óvatos, de határozott léptekkel indultam meg az újabb Bunmei felé de nem jutottam messzire. Beszélni kezdett mire megtorpantam. Anatole figyelmeztetésére oda se figyeltem. Eddig is teljesen egyértelmű volt a helyzet. Kettejük ellen nem lenne egyszerű küzdeni. Még egyenként is meg kéne szenvednem velük, ha valamiért el akarnám intézni őket. Így viszont őrültség lenne bármivel is próbálkozni.
Végighallgattam a történetét, de a késemet nem tettem el. Bármit is mond engem nem hat meg vele. Csak egy mob, egy program. Az „élete” annyit sem ér, mint egy hangyáé. Ettől függetlenül mikor befejezte, nem támadtam meg. Volt valamilye, ami pillanatnyilag jobban érdekelt, mint a megölése. Nem titkolt célom annyit megtudni erről a világról és a „teremtőről” amennyit csak lehet és látszólag ő hajlandó beszélni. Ha az ostoba történetén kívül tud valami hasznossal is szolgálni, akkor azt hiszem, lenne hozzá pár kérdésem, és remélhetőleg ő nem hord nyakláncot…
Anatole úgy döntött, hogy egyedül akar odamenni és egyelőre nem is ellenkeztem. Ha Bunmei reptetni akarja egyikünket, akkor legyen csak a kovács az, aki feláldozza magát a tudás oltárán. Csak annyira közelítettem meg őket, mint Hinari. Ugyan az a helyzet hogy a háta mögé kerülök még talán vonzó is lett volna, de nem nagyon akartam semmiről lemaradni. Ha pedig végül mégis ki kell nyírni a minibosst, akkor én akarom elintézni, ha már egyszer nekem lett ígérve. Azonban ahogy Anatole belekezdett a saját beszédébe leesett az állam. Mikor elindult Bunmei felé azt gondoltam egyre gondolunk. Viszont azt, amit végül tett, nem is tudom milyen szavakkal írhatnám le. Utópisztikus? Naív? Nevetséges? Nagyjából ez a három együtt. Egy minibosst győzköd, hogy segítsen a frontnak. Még ha ez a bizonyos Bunmei ember lenne, az elmondott története alapján akkor is előbb halna meg szerintem, mint hogy velünk szövetkezzen. Kezd bennem érlelődni a gondolat, hogy a céhvezér nem teljesen épelméjű. Azt hiszem végül csak azért nem szóltam vagy tettem semmit, mert túlságosan sokkolt a sok hülyeség, amit összehordott pár pillanat alatt. Na most mi lesz? Ha ezek ketten itt tényleg egymás nyakába borulnak, én kifutok a világból. Kérdőn Hinarira pillantottam hisz úgy sejtettem ő jobban ismeri, de az arcát látva azt hiszem ez még neki is sok volt.

_________________
"Trusting someone... means relying on them and only the weak do that."
"The only ones who should kill, are those who are prepared to be killed."

Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 916
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Bunmei Legenda

Témanyitás by Kayaba Akihiko on Pént. Dec. 27, 2013 2:04 pm

Emlékképek: Tudtad, hogy valaki elkapta a levélhordót, amit Bawlor Dragresnek szánt. Sejtetted, hogy mivel Dragres és Grakken halott, ezért játékosok voltak. Kétségbeestél egy pillanatra, majd beletörődtél a gondolatba, hogy harcolnod kell, ha neked támadnak.

Egy köpeny van rajtad és egy sziklának támaszkodsz, oldalról nézve, ahogyan a játékosok elhagyják a termet. Kissé félsz, attól még, hogy biztos vagy abban, hogy nem vesznek észre a játékosok. Nem látsz sokat, a köpeny nagyon sokat takar, de miután úgy látszik, hogy mindenki elhagyta a termet, besétálsz és a szállingózó pixelek között keresed Dragres lándzsáját, de már nincs ott.

Egy új lándzsát kovácsolsz éppen magadnak. Próbálod olyanra csinálni, hogy minél inkább hasonlítson Grakken lándzsájára. Erőlködsz, de nem vagy túl jó kovács.

Az elkészült kicsit béna lándzsát a szakadéknál egy elérhető helyre teszel két kiálló sziklára támasztva. Bosszús vagy, csak azon jár az eszed, hogy ha neked támadnak, akkor megbosszulod családod halálát és nem adod fel harc nélkül. Azonban bizonytalan vagy, nem tudod, hogy mi a céluk veled, hiszen nem kapnak semmi extrát legyőzésedért. Úgy érzed, hogy mégiscsak előnyösebb lenne mesélni nekik az érzéseidről.


Srentok a vállára helyezett kezet megfogja és lelöki onnan.
- Ne érj hozzám azzal a kézzel, ami segítségével lemészároltad a családom.
Srentok térdelésből felkel és guggolva folytatja.
- Nem harcolnék velem ismeretlenekkel az ismerőseim ellen, csak azért, hogy nem is tudom mennyi ölés után Kayaba elé álljak. Álltam már előtte eleget és amúgy sem tudnék mit csinálni, nem tudom megölni. Sőt, ha megtudja, hogy segítettem nektek, vagy akár akármi rosszat mondok csak szimplán megfogja és kitöröl.
Srentok fejét oldalra fordítja, majd Anatole-ra néz.
- Azonban, ha mindenképpen segíteni szeretnétek nekem, van egy módja, hogy megtegyétek...
Egy pillanatra visszafordul előre, majd vár egy keveset.
- Bár nem szívesen tenném...
Vár még egy keveset, majd folytatja.
- Van két ismerősöm. Az egyikük egy öreg tér és idő manipuláló, akit úgy hívnak, hogy Zerios, a másik pedig egy alak, aki holtakat tud manipulálni. Az ő neve Gorkemor.
Feláll, felétek fordul és karját nyújtja.
- Ha beleegyeztek, hogy segítetek nekem legyőzni őket, majd megszerezni erejüket, akkor újra tudnám éleszteni a családom és örökké hálás lennék azért, amit tennétek.

Kayaba Akihiko
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 14249
Join date : 2012. Jul. 29.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Bunmei Legenda

Témanyitás by Anatole Saito on Pént. Dec. 27, 2013 3:05 pm

Hmm, tévedtem. Valóban, túl egyszerű és utópisztikus lett volna. Ráadásul sosem tudtunk volna benne igazán megbízni, mindig lettek volna egyesek, akik egy kést Bunmeinek tartogattak volna, mármint a szívének... a biztonság kedvéért. De legalább bejött a teszt! Szándékosan tettem a mondandómba, hogy "mi, a testvéreid kényszerű gyilkosai". A hatás meg is lett, az érvelésével pont erre a félmondatra építkezett Srentok. Ráadásul mondandóm közben az én fejemben is megfordult, hogy Kayaba lehet éppen most is figyelemmel kísér bennünket, s egyetlen gombnyomásra törölni tudja a rendszerből a dezertőr mobot.
Az sem lepett meg, hogy a kezemet lesodorta a válláról, de egyetlen érintés is elegendőnek bizonyult arra, hogy pár emlékképet kicsikarhassak belőle. Most már még inkább átérzem a fájdalmát, és furcsa dolog az ő érzelemvilágából visszatérni a sajátjaimba, hiszen egy fél pillanatra még magamat is gyűlölöm a tetteinkért. Hátborzongatóak ezek az emlékfelidézések, sose fogom őket megszokni, sokszor csak összezavarnak. Ugyanakkor egy hasznos információval gazdagabb lehettem az elrejtett lándzsa által: a mob az mob, s nem lehet benne megbízni! ˇ^ˇ
Ahogy Srentok mocorogni kezd, úgy hátrálok pár lépést, fegyveremért azonban még mindig nem nyúlok, vércseppektől áztatott hátamon pihen. Észreveszem most már azt is, hogy Hinari és Kazu mögém érkezett, csak egy ugrás és máris hárman vethetjük magunkat Bunmeire, ha valóban azért a bizonyos lándzsáért akarna nyúlni. Elgondolkodtat azonban az, amit Srentok kér tőlünk. Zeriost már rég kivégeztük, ő volt a 4. szint bossja. Nem is értem miért emlegeti a koboldképű, hisz számára is nyilvánvalónak kellene lennie, hogy már elbukott az általa emlegetett boss. A másik lény neve azonban csöppet sem cseng ismerősen. Ráadásul az sem hangzik túl kecsegtetően, hogy ismét Aincradra szabadítsuk a Bunmei testvéreket, csak azért, mert megsajnáltuk szegény kis II. Bumikát. A felém nyújtott kezet nem fogadom el, ezúttal én vagyok bizalmatlan vele szemben. Mellkasom előtt összekulcsolom a karjaimat, hangomból azonban nem az arrogancia, hanem a bizalmatlanság érződik, bármennyire is pökhendiül hangzik majd a mondanivalóm.
- Abból nekünk mégis mi hasznunk származna, ha segítenénk neked még erősebbé válni és még a testvéreidet is újra Aicradra szabadítanánk? Mi a garancia arra, hogy nem lesztek újra szintfőnökök, vagy egész egyszerűen nem fogtok majd minket bosszúszomjasan lemészárolni? Miért bízzunk meg benned, mikor most is bármelyik pillanatban leszúrhatsz azzal a lándzsával, amit ott rejtegetsz a kövek között? - mutatok arra a pontra, ahol az emlékképben láttam, hogy elrejti a fegyverét - Nem akartál meghalni, tőrbe akartál csalni, nem igaz? - Kis szünetet tartok, hogy Hinari és Kazu is rájöhessen, a kutakodásaim sikeresek voltak.
- Azonban ha mégis úgy döntenénk, hogy segítünk neked, mégis hol keressük ezeket a lényeket? Zeriost már rég legyőztük, hármunk közül bármelyikünk végezne vele egymaga. Viszont Túlélő Csarnokunk, ahol újra kiállhatnánk ellene, védett területen van, oda te nem teheted be a lábad. Gorkemorról pedig még csak nem is hallottam, nem tudhatom mire képes. Mégis hol keressük őket? Sőt, azt sem tudhatom, hogy te mire vagy képes. Egyáltalán van valami képességed, vagy bármi erősséged a gyorsaságodon kívül, amivel a hasznunkra lehetsz? - Nem akarok csak ezért ismét a képességemhez folyamodni, hátha hajlandó lesz maga elárulni a spec képességét vagy bármi mást magáról, amit harc során akár ellenünk is fordíthat. - Ti mit gondoltok, srácok? - intézem kérdésemet Hinarinak és Kazunak.

Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Bunmei Legenda

Témanyitás by Hinari on Pént. Dec. 27, 2013 4:03 pm


Kíváncsi voltam, Bunmei hogyan reagál, habár semmi meglepő nem volt a szavaiban, az Anat által felvázolt opció megvalósíthatatlansága még egy mob számára is világos volt. Kazuma viszont nem támadta meg, nem tudtam, szerepelt-e a tervei között, vagy csak simán tartott tőlünk, mindenesetre egyelőre nem kellett közbeavatkoznom, csöndesen vártam, hogy mi fog történni. Mert akárhogy is nézzük, ez így patthelyzet, se előre, se hátra, itt egy mob, akit nem akarunk megölni, beszél, de az együttműködés lehetetlen. Fogalmam sem volt, mihez fogunk így kezdeni egymással.
Aztán folytatta. Ő kért tőlünk szívességet, az, aki a halálunkat kívánta, bár megértettem, hiszen nem maradt más vágya, mint újra együtt lenni a testvéreivel, visszahozni őket. S ez talán még Kayabának sem lenne ellenére, így a hiénának sem kell tartania egy esetleges törléstől, ellenben nekünk, játékosoknak igencsak kockázatos. Több, mint veszélyes. Talán pont ez volt az admin célja Srentokkal. Ezért hagyta életben, hiszen ismerhette az érzéseit. Rosszallóan ingattam a fejem, s léptem közelebb, Anat beszédére bólogatva, kezemet csípőre téve mértem végig újra a mobot. Végre egyszer képes volt a fiú ésszerű reakciót felmutatni, én per pillanat már ennek is örültem, nem nekem kellett érvelnem a harcos ellen, nem kellett azt bizonygatnom, hogy mennyire naiv, ha bedől Bunmeinek. Persze nem hazudtolta meg önmagát, és csak hozzátette az „egyébként mi lenne ha” gondolatmenetét is, olyan kérdésekkel, amik amúgy engem is érdekeltek.
- Eh, ki mondta, hogy „mindenképpen segíteni szeretnénk neked”? Viszont másrészről, a fiú jókat kérdezett, ezeket én is szeretném tudni. Nyilvánvaló, hogy szó sincs itt bizalomról, egyik részről sem, de… - és itt halvány mosollyal Kazumára néztem, majd vissza a hiénára - … amennyiben van közös cél, úgy elképzelhetőnek tartom az együttműködést. Mondd, mi sarkallhatna minket arra, hogy segítsünk neked? Az arany és az esetleges tárgyak nem érik meg a kockázatot, hogy a Bunmei család feléledjen, ezt neked is meg kell értened – sóhajtottam, felkészülve arra, hogy akármit is válaszoljon, hazudhat is. Sőt. Mégis, egy próbát megért, per pillanat nem volt sok vesztenivalónk.

_________________
Adatlap
Szín: #a8a8a8 #787878 #464699 #9F703A
Jártasságok: Érclátás(312) Páncélkészítés(320) Akrobatika(2) Látás(2) Észlelés(3) Lopakodás(3)

Ki mit és mennyit tudhat Hinariról? Információk az adatlap alján.




Figyelem! Amennyiben valaki visszaél a plot armorral (pl kari előtt öl meg játékost vagy dicsekszik azzal hogy megtette stb), annak neki magának kell megoldást találnia rá, hogy kari miért ne tudja őt megölni/börtönbe zárni - ha pedig nem tud ilyet kitalálni, vállalja annak következményeit is! Ez karakter minden játékára, tehát a bossra is vonatkozik.

Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 3142
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
10538/10100  (10538/10100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Bunmei Legenda

Témanyitás by Kazuma on Pént. Dec. 27, 2013 7:13 pm

Nem lepett meg túlzottan Bunmei reakciója, bár azon se lepődtem volna meg, ha egyszerűen lelöki a bolond harcost. Amit mondott az érdekes volt ugyan, de erős fenntartásaim voltak azzal kapcsolatban, hogy segítsünk neki. Zerios neve nagyon is ismerősen csengett. Az első boss volt, amit megkínáltam a pengémmel. Furcsa belegondolni hogy alig egy éve történt. Akkor még sok mindent másképp képzeltem….
Visszatértem a jelenbe és inkább arra koncentráltam, ami előttem áll. Zerios már régóta halott. Gorkemor nevét eddig még nem hallottam de a rövid leírás alapján, amit adott van egy halvány gyanúm, hogy ki lehet az. Viszont ha igazam van, akkor már neki is vége. Egyelőre elég homályos a történetnek ez a része, ami cseppet sem tetszik. Kíváncsian vártam hogy Anatole folytatja-e az ostoba képzelgéseit vagy rájött már hogy mivel is állunk szemben. Szerencsére úgy tűnik, hogy végre megjött az esze, mert ezúttal már sokkal óvatosabban állt hozzá a bossunkhoz. Feltett pár érdekes kérdést, és mint rámutatott Srentok nem is olyan védtelen, mint amilyennek mutatja magát. Végül Hinari is elmondta a véleményét és többé-kevésbé egyet is értettem mindkettejükkel. Majd miután ők befejezték, én kezdtem bele a saját mondandómba tömören és tárgyilagosan felvázolva a véleményemet.
– Engem nem érdekel hogy él-e a „családod”. Csak az számít, hogy mit tudsz felajánlani a segítségemért. Ha pedig úgy látom, hogy amit ajánlasz nem éri meg a fáradtságot, akkor, ahogy te is mondtad… - intettem felé hanyagul a késemmel. - már úgyis halott vagy. - fejeztem be végül meglehetősen lekezelő stílusban. Ennek ellenére végig készen álltam rá, hogy ha esetleg előkapja azt a bizonyos lándzsát, akkor ki tudjam védeni, és rögtön ellentámadásba is lendülhessek. Azt hiszem itt az ideje, hogy ő is kifejtse kicsit bővebben az ajánlatát, különben lehet gyorsan le lesz zárva ez a találkozó. Engem egyelőre nem győzött meg hogy megéri segítenem neki bármiben is, és úgy látom, a többiek is hasonló véleményen vannak.

_________________
"Trusting someone... means relying on them and only the weak do that."
"The only ones who should kill, are those who are prepared to be killed."

Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 916
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Bunmei Legenda

Témanyitás by Kayaba Akihiko on Pént. Dec. 27, 2013 10:06 pm

Srentok leereszti karját.
- Igazatok van, nem származna belőle semmi hasznotok, mint ahogyan abból sem, ha megölnétek engem. Ha csak az expre és az aranyra hajtotok, akkor viszont két szörny többet ad egynél.
Sóhajt egyet és folytatja.
- Szerintem három egyszerű kobold nem lenne ismét szintfőnök. Mint ahogyan már elmondtam, csak Kayaba Akihiko adott nekik erőt, de úgy látom nem igazán figyeltetek, inkább a lándzsámmal voltatok elfoglalva...
Megállt, de a hangsúlyt nem tette le és rövidesen folytatta.
- ...és ha már itt tartok. A lándzsa azért kellett, hogy ne holmi 1-es szintű mészároljon már le. Igen, nem haltam volna meg csak úgy küzdelem nélkül, ha az ellenfeleim gyengébbek lettek volna, de a beszédem nem átverés volt, komolyan gondoltam. Most nem fogok nekiállni három frontharcosnak úgy, hogy már egy jó ideje nem harcoltam, gyakoroltam semmit.
Leguggol és a lándzsája után nyúl.
- Nyugalom, nem foglak titeket megtámadni, csak fölösleges a sziklákon tartani, ha már úgyis tudtok róla. Bár fogalmam sincs honnan...
Feláll, a lándzsáját a földbe szúrja és hosszabb gondolkozás után Kazumára bök.
- Tudom már mi lenne belőle a hasznotok. Én elvezetlek titeket kettejükhöz, legyőzzük őket, de nem öljük meg, felélesztjük a családom, majd azt csináltok velük, amit akartok. Akár meg is ölhetitek őket, hogy több halottat ne tudjanak újjáéleszteni, vagy talán újjáélesszék azt, aki fontos nektek.
Félmosoly keletkezik arcán, mintha nagyon büszke lenne okosságára.
- Mobként szabadon tudok teleportálni a nekem megszabott szinteken belül. Nektek csak utánam kell teleportálnotok a hazatérés kristályotokkal, majd onnan elsétálunk Zerioshoz és Gorkemorhoz. A két alakról meg majd útközben mesélek, ha már annyira érdekelnek titeket.
Ismét nyújtja a kezét.
- Ez az utolsó.

Kayaba Akihiko
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 14249
Join date : 2012. Jul. 29.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Bunmei Legenda

Témanyitás by Anatole Saito on Szomb. Dec. 28, 2013 11:28 pm

Utópisztikus gondolataim egy csapásra szertefoszlottak, s átvette helyüket a bizalmatlanság. Ugyanakkor azzal, hogy Bunmei nem hajlandó az oldalunkra állni, elvesztettük annak lehetőségét is, hogy információkat csikarjunk ki belőle a rendszerről, Aincradról, Kayabáról és úgy a mobok működéséről általánosságban. Pedig milyen hasznos infók lehetnének. Pedig már majdnem elképzeltem magam, ahogy Srentokkal együtt vadászunk, tanítgat a mobok gyenge pontjainak felfedezéséről, mint az Így neveld a sárkányosban. Ó bakker, már el is képzeltem. No
Megrázom a fejem, hogy kiverjem belőle a sületlenségeket. Közben Hinari és Kazu is biztosít róla, hogy egy követ fújunk, Bunmei válaszai azonban nem nyugtatnak meg. Ráadásul amikor előveszi a lándzsáját a kövek közül, akkor már én magam is lecsatolom hátamról a pörölyömet, ha más nem, hát puszta önvédelemből. Amiket mond, azok logikus válaszok, nem is olyan fafejű, mint ahogy azt egy mobról képzelné az ember. Néha már-már olyan, mintha mi lennénk a vademberek, ők meg a kihalófélben lévő állatfaj, akiket agyatlanul le akarunk mészárolni, csak hogy életteret nyerjünk. Eszem ágában sincs elárulni, hogy honnan tudok a fegyveréről, ugyanakkor veszem a gesztust a földbeszúrásáról - én magam is lejjebb engedem Falánkot magam mellé. Amikor azonban az újjáélesztéses dumára tér, szemeim önkéntelenül elkerekednek és megmerevedek. Ranmaru, Taidana, Lewis és még sorolhatnám. Mindannyiukat fel tudnám éleszteni! Nem-nem lehet olyanokat, akiknek már hetek, sőt hónapok óta kisült az agya. Nem, ez csak hazugság lehet! Vagy csak mobokra érvényes. Akkor viszont... akkor viszont mindenképpen végeznünk kell ezzel a Gorkemorral. Örökre!
- Pár perc türelmedet kérném! - emelem fel kezemet, majd hátat fordítok neki és társaimhoz fordulok. Ha Bunmei hátba akarna támadni, azt a többiek észrevennék. Azonban nem kezdek el beszélni, lehívom a menümet magam elé és elkezdek üzenetet pötyögni Hinarinak és Kazunak. Ha így kommunikálunk, azt nem tudja kihallgatni a mob.

//Üzenetek kiküldve Hinarinak és Kazunak. A megbeszélésünk eredményét majd Kazu jelzi a postja végén, az alapján tudsz majd tovább mesélni KA.//

Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Bunmei Legenda

Témanyitás by Hinari on Vas. Dec. 29, 2013 12:50 am


A stílus, amit megengedett magának, egyáltalán mit képzel rólunk? Úgy állít be, mintha gépek lennénk, mik aranyból és expekből nyerik a működéshez szükséges energiát, s mindezt úgy közli velünk, hogy semmi alapja nincsen a szavainak. Anat volt az, aki tudott már korábban a lándzsáról, honnét veszi, hogy csak azzal foglalkozunk? Nem, határozottan nem tetszett, nem idegesítettem magam rajta, csupán a fejemet csóváltam, hogy hogyan tudja valaki ennyire máshogy látni a dolgokat. A fegyverének miértjeiről már nem is beszélve.
- Mintha egy 1-es szintű utol tudta volna érni az 50-es gyorsaságú küldöncöt… a hatodikon… - szúrtam közbe, mert ezt már nem hagyhattam szó nélkül. Összefontam a karjaimat magam előtt, innen nagyon úgy tűnt, hogy csak magyarázkodni próbál, gyorsan kitalálni valamit, hogy kevésbé tűnjön gyanúsnak, ettől azonban csak mégjobban azzá vált. Már nyitottam is volna a számat, hogy megkérjem rá, legyen olyan kedves, és ne akarjon átvágni minket, ám amit mondott, attól egy pillanatra elakadt a lélegzetem. Feléleszteni, aki számunkra fontos? Kezeim lehanyatlottak, látásom elhomályosult, és lehajtottam a fejem. Lewis, Tai, Ran… Ha lehetne… esetleg… én mindent megtennék, hogy… „Ostoba vagy” – visszhangozta egy hang, nekem pedig egyet kellett értenem vele. Ha igaz, amit a megnyitón hallottunk, már rég halottak. Mindegyikük. A NerveGear gondoskodott erről. De mi a biztosíték erre? Egy próbát talán megér, hátha…

Teljesen összezavarodtam, a gondolataim megfejthetetlen irányokban cikáztak, ezerféle elméletet egymásnak ütköztetve, az ésszerűség vívott csatát a reménnyel, én pedig szinte nem is hallottam a hiéna további szavait. Nem is tudom, mire lett volna szükségem, egy külső, baráti szóra, mi eldönti a csatát, ám lehet nem is figyeltem volna rá. Miért kellett megemlítenie? Olyan… befolyásolhatónak éreztem magam. Egy mondat, aminek semmi biztosítéka, és én máris így reagálok rá… de nem tehettem róla. Lehet a fiúknak ez máshogy megy, de nekem, hiába teltek el hónapok, még mindig túl közelinek tűnt az az este a tizedik boss után. Az emlékképek újra előjöttek, velük együtt pedig minden más is, aminek nem volt itt az ideje. Nagyon nem. Mélyen beszívtam a levegőt, a harcos fiúra néztem, szótlanul kérve tőle valamit... akármit.
Pittyegés zavart meg, attól tértem kicsit magamhoz, és néztem körül. Sóhaj, kieresztettem a bent tartott levegőt, miközben magamban ismételgettem, amit már vagy ezerszer, nem láthatnak így. Főleg Kazuma nem. Anat jelenlétében viszont nem éreztem úgy, hogy minden felelősséget nekem kéne cipelni, és ez jó volt, sokmindent megkönnyített. Idegesen söpörtem félre egy vizes tincset az arcomból, majd olvastam végig a levelet. Ez nem is hülyeség. Annyira lekötöttek a felszakított sebek, hogy a másik oldalról nem is gondoltam át a mob szavainak jelentőségét, és a bennük rejlő lehetőséget. Egy kicsit szidtam is magamat miatta, még jó, hogy nemcsak nekem kellett gondolkodni, végre. A felismerés megmosolyogtatott, bocsánatkérőn néztem Anatra az előzőekért, s bár biztos voltam benne, hogy megértette, de pontosan tudtam, hogy nem szabadott volna ilyen érzékenyen reagálnom. Most és itt nem. Rányomtam a „válasz mindenkinek” gombra, és én is írtam kettejüknek pár sort, majd vártam, vajon mi lesz ebből.

_________________
Adatlap
Szín: #a8a8a8 #787878 #464699 #9F703A
Jártasságok: Érclátás(312) Páncélkészítés(320) Akrobatika(2) Látás(2) Észlelés(3) Lopakodás(3)

Ki mit és mennyit tudhat Hinariról? Információk az adatlap alján.




Figyelem! Amennyiben valaki visszaél a plot armorral (pl kari előtt öl meg játékost vagy dicsekszik azzal hogy megtette stb), annak neki magának kell megoldást találnia rá, hogy kari miért ne tudja őt megölni/börtönbe zárni - ha pedig nem tud ilyet kitalálni, vállalja annak következményeit is! Ez karakter minden játékára, tehát a bossra is vonatkozik.

Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 3142
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
10538/10100  (10538/10100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Bunmei Legenda

Témanyitás by Kazuma on Vas. Dec. 29, 2013 2:28 pm

Srentok tovább győzködött minket és magamban kezdtem is hajlani rá, hogy elfogadjam az ajánlatát. Mondjuk tény, hogy az ajánlata kétélű fegyver volt. Ha itt és most megöljük, az talán nem járna túl nagy kockázattal, de az érte járó jutalomba sem fulladnánk bele. Azonban ha elfogadjuk és segítünk neki, akkor már hatan lesznek. Zerios, Gorkemor és a négy Bunmei és bár azt állítja, hogy a testvérei egyszerű koboldok lesznek, azért én erre nem vennék mérget. Azért az egyáltalán nem mindegy hogy egy vagy hat. Viszont kockázattal nő a nyereség, nem igaz? Egyedül nem próbálkoznék meg mindegyikkel, de hárman elég erősek lehetünk ahhoz, hogy megbirkózzunk vele. Kettőt már egyedül is legyőztem közülük korábban egy szuszra. Hacsak nem lesznek most erősebbek valamilyen oknál fogva, akkor ők nem sok vizet fognak zavarni. Nem venném félvállról ezt a lehetőséget, de azt hiszem, meg tudnánk oldani a helyzetet.
Csendben mérlegeltem magamban a lehetőségeket, míg Srentok beszélt de semmilyen látható reakciót nem adtam rá egyelőre. Érdekes volt a többiek arckifejezését látni mikor Bunmei megemlítette az újjáélesztés lehetőségét. Nem lehettek ennyire bolondok, hogy elgondolkoztok ezen a lehetőségen… A halottakat senki és semmi nem hozhatja vissza. Egyértelmű hogy ez az egész csak szimplán a mob gyenge próbálkozása arra, hogy maga mellé állítson minket. Bosszantott hogy ilyen egyszerűen el tudja terelni a figyelmüket.
– Ha a te Gorkemorodnak olyan hatalmas varázsereje van, ami egy szénné égett agyat is meg tud gyógyítani a valóságban, akkor biztos igazad van. - jegyeztem meg maró gúnnyal rámutatva a szavaiban rejlő képtelenségre. Látszólag Anatole is észbekapott, mert nemsokára már előttünk állt és egy üzenetet pötyögött be nekünk. Gyorsan átfutottam azt a pár sort, amit küldött majd Hinari üzenetét is elolvasva elküldtem nekik a válaszomat. Röviden összefoglaltam a véleményemet és végül mind rábólintottak. Úgy látszik ezen a ponton meglehetősen nagy az egyetértés.
– Mehetünk. - vetettem oda a mobnak.

_________________
"Trusting someone... means relying on them and only the weak do that."
"The only ones who should kill, are those who are prepared to be killed."

Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 916
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Bunmei Legenda

Témanyitás by Kayaba Akihiko on Vas. Dec. 29, 2013 3:47 pm

Srentok meghajolt.
- Köszönöm nagylelkűségetek, hogy segítetek nekem visszahozni a családom. Nem fogom elfelejteni, ígérem.
Öröm látszott az arcán és körbenézett mindhármótokon. Ezután megszólalt.
- Az első megálló ezen a szinten az emberi település lenne, méghozzá a legnagyobbik. Sajnos én nem tudok odamenni, mivel erőtér blokkolja a mobokat a bejutástól, de azért mindent elmondok Zeriosról.
Törökülésbe helyezkedett és mesélni kezdett.
- Igen, az egyik Zeriost már megöltétek, de vigyázzatok vele, mert egy rafinált öreg. Ugyebár tudja manipulálni a teret és az időt, óriási erőt szerzett magának. Kayaba nem gondolt arra, hogy ezzel az erővel csak maga alá ássa a gödröt, mivel mikor Zeriosnak sikerült rájönnie a képességei potenciáljára, több párhuzamos teret hozott létre.
Nyelt egyet és folytatta.
- Nos, ugyebár a párhuzamos tereket csak úgy tudja fenntartani, hogy valós testével mindent beleadva koncentrál. A terek fenntartása így elöregítették és megvakították az öreg Zeriost.
Körülnéz, hogy mindenki érti-e, majd folytatja.
- Na, de ez nem elég, Zerios az időt is tudja manipulálni, ami azt jelenti, hogy a párhuzamos terekben visszament a teremtése előtti időbe. Tehát a sok párhuzamos térben, mindegyikben készült egy-egy újabb Zerios, de mivel minden térben máshogy zajlanak a történések, ezért minden térben más lett belőle. Ahol meghal Zerios egyik alteregója, azt a teret becsukja és visszakapja erejének egy részét.
A földre bök és folytatja.
- Gondolom most több kérdésetek is lehet. Megpróbálok választ adni rájuk. Az első gondolom, hogy honnan tudom pont én mindezt. Nagyon egyszerű. Zerios egy bolond. Mindenki, aki ismerte eredeti énjét, az mindent tudott róla, mivel mindig csak fecsegett és kekeckedett erejével. Sőt, többször is visszament az időben csak azért, hogy elhitesse mindenkivel, hogy ő a legerősebb közülünk.
Srentok a földre nézett.
- És hogyan került a városotokba? Azt is többször elmondta nekem, hogy akárhova el tud jutni, ha a település alapítása előtt egy-két másodperccel odamegy. Ugyebár a láthatatlan burok, ami megvéd titeket csak egy védőréteg, nem egy tömény dolog, csupán egy fal. Így ha valamelyik mob egyszer bejut, az ott is marad, viszont így kiszabadulni sem tud. Zerios ugyebár furfangos egy alak és mindig egy elhagyatott épületbe helyezi magát. Ha pedig valaki megtalálja az épületet, akkor gondolom visszamegy az időben és átsétál egy másikba.
Srentok felemelte fejét, rátok nézett és folytatta.
- Most pedig elmondom mit terveltem ki az elkapására. Ugyebár a párhuzamos terek eléggé lefoglalják őt, így gondolom ideiglenesen szüneteltetnie kell egy teret, hogy utazhasson az időben. Nos, nektek csak annyi lesz a feladatotok, hogy nyissatok be az összes elhagyatott épületbe. Fontos, hogy mindig egyszerre nyissátok őket. Gondolom maximum 5 lehet. Annyiszor nyissatok mindegyik épületbe, ahány épület van, de várjatok két nyitás között egy-két másodpercet. Ez fontos, mivel ha kinyitottatok egy épületet, de Zerios visszautazik az időben, amit ugyebár ti nem észleltek, akkor abban az alternatív idősíkban még nem nyitottátok ki azt az ajtót. Tehát ha öt ajtó van, akkor ötször nyissátok mind az ötöt, ha négy, akkor négyszer mind a négyet. Ha szerencsétek van, akkor három vagy kevesebb ilyen épület van.
Tart egy lélegzetvételnyi szünetet majd folytatja.
- Én, mivel ismerem az öreget, a megszokott menekülési helyén fogom várni és amint megjelenik, megtámadom. Zerios harci módba fog kerülni és így a terek is bezáródnak és időben sem tud utazni. Ilyenkor kell, hogy minél gyorsabban oda tudjatok érni hozzám, mivel nem tudom mennyire erős az ürge.
Vár egy keveset, mintha befejezte volna a mondanivalóját, majd hirtelen megemeli a fejét.
- Én bolond, el sem mondtam hova menjetek. Ha megnyitjátok a szint térképét, jól tudom az embereknek van valami információs könyvecskéjük, akkor bal fent találhattok. Nem pontosan a csücskében, tehát nézzetek körbe.
Lándzsájára támaszkodik, majd feláll.
- Sok szerencsét, majd Zeriosnál találkozunk.
Ezután Srentok elteleportált.

Kayaba Akihiko
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 14249
Join date : 2012. Jul. 29.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Bunmei Legenda

Témanyitás by Hinari on Vas. Dec. 29, 2013 6:14 pm


Kazu levelére csak szótlanul bólintottam, és a hiéna felé fordultam, gyanakvóan, ámde kíváncsian várva a reakcióját. Hogy örült, az nem lepett meg, ámde hogy ilyen nyilvánvalóvá tette számunkra, az már annál inkább, furcsállottam, ámbár lehet, hogy csak én voltam túlságosan is óvatos. Hiába kezdett el beszélni, én idegességemben toporogtam, próbáltam megfeledkezni a halottakról, az újjáélesztésről és Kazu beszólásáról, amire érdekes módon nem is reagált Srentok – ahogy az enyémre sem. Most vagy szánt szándékkal ignorálja a mondandónkat, vagy lehet nem is figyel, és a mi reakciónktól függetlenül folytatja a mesét. Suspect Mindenesetre megjegyeztem ezt is, ám egyelőre nem tartottam illendőnek közbevágni, látszólag nagyon fellelkesült, úgy osztogatta az észt, mintha a beosztottjaihoz beszélne. Eleinte nehezményeztem ezt, és rosszallóan vontam össze a szemöldököm, ám – mivel, meg kell hagyni, ő tudta mit kell csinálnunk – idővel felengedtem, és sóhajtva bólintottam, beleegyezésem jeleként. Addig jó nekünk, amíg ilyen gyermekien lelkes, egy szótlan és mogorva mobbal semmire se mennénk.
- És mi a biztosíték arra, hogy nem fog utazgatni, ha négyen megyünk rá? – kérdeztem vissza a monológja végén, mondta ezt a harci módot, de nem igazán volt sok ésszerűség benne, arról már nem is beszélve, hogy Zerios lehet, hogy csacsogós öregúr, de azért csak nem mesélte el már a taktikáját… vagy igen? Anathoz és Kazuhoz fordultam, kis idő kellett, amíg átgondoltam a dolgokat, ám a kovács értetlen arca láttán halványan elmosolyodtam, és elmagyaráztam neki kicsit egyszerűbben a teendőnket.
- Anat, Srentok azt mondja, hogy ha különválunk, és elmegyünk a Kezdetek Városának összes elhagyott épületéhez, és egyszerre nyitunk be, többször is, másodperceket hagyva a nyitogatások között, akkor Zeriosnak nem lesz búvóhelye. Olyan mint… hát, amikor van öt búvóhelyed, ha meglátnak, mész a következőbe, és így tovább. Mivel időben tud utazni, ezért kell egyszerre, amihez – és itt megnyitottam a térképet, speciális keresést állítva be rajta - hat ember minimum kéne, mivel ennyi elhagyatott ház van.
Hümmögtem egy kicsit, akárhogy is nézzük, csak hárman vagyunk, mivel védett övezeten belül kell elvégezni a feladatot, megkérhetem Nestort esetleg… de az még mindig csak négy. Aztán eszembe jutott a kúria, ahol Kazuma a képességét használva készített egy árnyékklónt, talán neki is ez járhatott a fejében, ámde megelőztem, nem hagyva esélyt rá, hogy esetleg elsumákolja a segítségadást.
- Kazuma, mennyi árnyképmást tudsz létrehozni egyszerre? Olyat, amivel… - elakadtam, Anatra és a mobra sandítottam. Most mondjam azt, hogy amivel meg akartál ölni? Nem jó, Anat máshogy szűrné le. Újra az árnyharcos felé fordultam, és megvontam a vállamat - …hát, tudod – fejeztem be végül, csöndben várva a válaszokat és a további taktikát.

Amennyiben sikerült megoldást találni, a mob elteleportálása után még néztem egy ideig a helyét, majd sóhajtottam:
- Minek lándzsa, ha el is teleportálhatott volna, amint ideértünk? – csóváltam meg a fejem – Mindegy is. Ahogy elnézem, hat-hét perc múlva lesz egész, az első harangszónál nyissunk be először, és utána két másodpercenként, egészen hétig elmenve, ne kockáztassunk.
Ha mindenki rábólintott, megvártam, amíg előveszik a kristályokat, és velük egyszerre teleportáltam a Kezdetek Városának főterére, elválva tőlük, a nekem kiadott épület felé indulva.

_________________
Adatlap
Szín: #a8a8a8 #787878 #464699 #9F703A
Jártasságok: Érclátás(312) Páncélkészítés(320) Akrobatika(2) Látás(2) Észlelés(3) Lopakodás(3)

Ki mit és mennyit tudhat Hinariról? Információk az adatlap alján.




Figyelem! Amennyiben valaki visszaél a plot armorral (pl kari előtt öl meg játékost vagy dicsekszik azzal hogy megtette stb), annak neki magának kell megoldást találnia rá, hogy kari miért ne tudja őt megölni/börtönbe zárni - ha pedig nem tud ilyet kitalálni, vállalja annak következményeit is! Ez karakter minden játékára, tehát a bossra is vonatkozik.

Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 3142
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
10538/10100  (10538/10100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Bunmei Legenda

Témanyitás by Kazuma on Kedd. Dec. 31, 2013 11:37 am

Láthatóan megörült hogy segítünk neki és nagy „lelkesen” magyarázni is kezdte az első lépést. Őszintén szólva mikor arról volt szó, hogy el kell kapni akkor valami egyszerűbbre gondoltam. Mondjuk, hogy menjünk el xy koordinátákra és nyírjuk ki. Ehelyett egy jó hosszú magyarázatot kaptunk az Aincradi téridő manipulálásának módjairól. Erősen ráncoltam a homlokom, ahogy próbáltam lépést tartani a magyarázattal ugyanis elég szövevényesre sikeredett de azt hiszem nagyjából sikerült felfognom. Végső soron a lényeg úgyis csak annyi hogy jókor nyissuk ki a megfelelő ajtókat, aztán meg elkapjuk a csapdába csalt Zeriost. Míg Hinari összefoglalta a hallottakat Anatolenak addig megnyitottam a térképemet és megkerestem rajta az említett helyeket. Több ház volt, mint amennyien mi vagyunk, de van egy egyszerű ötletem a megoldásra. Ettől függetlenül inkább megvártam Hinarit hátha előáll valami jobb tervvel, de úgy tűnik ő is a képességemre gondolt. Feltűnt hogy milyen nehézkesen fejezte be a mondatot és érdekelt volna, hogy egész pontosan mire is gondolt de nem firtattam a dolgot. Átgondoltam de azt hiszem nincs a dolognak komolyabb akadálya. Ha senki nem szórakozik az árnyékokkal, míg nem vagyok a közelükben, akkor megoldják.
– Ezt a négy ajtót elintézem. - mutattam négy egymáshoz közeli ajtóra, nem magyarázkodva a hogyanról. Nem szívesen adtam volna részletesebb magyarázatot nekik a képességem működéséről és korlátairól. Eddig talán Hinari tudhat valamennyit a kúria miatt. Anatole meg maximum az árnyékpáncélt láthatta, amit a bossokon használtam.
Időközben Srentok elteleportált és csak hárman maradtunk a lyukban. Nagyon remélem, hogy ez az egész nem csak egy ócska trükk volt arra, hogy eltűnhessen. Rábólintottam a Hinari által előadott tervre és már a kezemben is volt a megfelelő kristály. Teleportálás után gyorsan megindultam hogy egyesével meglátogassam a megbeszélt ajtókat. Négyet kell végigjárnom mire lejár az idő, úgyhogy még szerencse hogy hármunk közül én vagyok a leggyorsabb. Minden egyes ajtónál, amihez elmentem hagytam egy kicsit az árnyékomból. Mivel háromfelé kellett osztani így elég furcsán néztek ki a hasonmásaim, de legalább a kilincseket felérték, így nyugodtan mehettem tovább a saját ajtómhoz. Már csak ki kell adnom a parancsot, és szépen nyitogatják majd az ajtajaikat.

_________________
"Trusting someone... means relying on them and only the weak do that."
"The only ones who should kill, are those who are prepared to be killed."

Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 916
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Bunmei Legenda

Témanyitás by Anatole Saito on Csüt. Jan. 02, 2014 3:33 am

A másik két gyanakvó ábrázatú, görcsösen figyelő társammal ellentétben iszom Srentok minden szavát. Engem aztán nem zavar, hogy parancsolgat, az meg pláne nem, hogy ilyen szószátyár. Állítólag ez a két dolog rám is jellemző :roll:Látod Bumi, lélekben egyek vagyunk, nekem teremtődtél \o/ Felmerül azért bennem is pár kérdés, mintha helyt-helyt hézagos lenne ez a nagy epikus történet a jó öreg Zeriosról, de nem fogok szőrszálhasogatni. Egyrészt mert Bunmei eddig is ignorálta minden olyan kérdésünket, ami számára kényesnek bizonyult. Másrészt bőven elég, ha én fejben elraktározom a gyanús mozzanatokat, aztán ha gebasz van, akkor remélhetőleg ezek a gyanús elemek még időben a helyükre kerülnek.  
Annyit sikerült rögtön az elején leszűrni, hogy jobb minél előbb végezni ezzel az origin Zeriossal, s nem kéne hagyni, hogy feltápolja magát. Milyen szerencse, hogy ráakadtam erre a Srentokra, nélküle sose jöttünk volna rá, hogy az a bizonyos boss, az ellentámadások mestere, csak egy hevenyész alteregó volt, Kayaba újabb trükkje. Vajon hány ilyenbe futunk bele még? Vagy hány ilyent hagytunk már figyelmen kívül!? O.o Ugyanakkor az is aggaszt, hogy ezeknek a magas szintű moboknak a legyőzésével Bunmeit erősítjük. Azt hiszem Gorkemor előtt újabb leveleket kell váltanunk egymással.
Amikor Srentok elkezdi magyarázni ezeket a térugrásos bigyuszokat, a könnyebb értelmezhetőség végett elkezdek rajzolgatni a talpam alatt lévő homokba a lábam hegyével. Aztán teljesen elakadok az egész gondolamenetemben, mikor elkezd dobálózni azzal az 5-ös számmal. Mégis miből gondolja, hogy 5 van? Na most vagy elkalandoztam és túlságosan belemerültem a rajzom csodálásába, vagy ez csak valami légből kapott szám. Segítségkérően pillantok társaimra, miközben veszettül frusztrál a tény, hogy beégek előtte. Főleg Kazu előtt. Nem, főleg Hinari előtt. Nem! Főleg Bunmei előtt!!! Aztán Hinari meg a 6-os számmal kezd el dobálózni, ami még jobban összezavar. Aztán mikor Kazu lenyitja előttem is a térképet, már számomra is tökéletesen nyilvánvalóvá válik a helyzet.
- Értettem én is, de kössz Razz- vágok vissza a lánynak nevetgélve, legalább mentsük már, ami menthető >.< Tehát nincs más dolgom, mint odamenni ahhoz az épülethez, amely nekem marad, majd megvárni az első harangszót, s innentől kezdve két másodpercenként benyitogatni ugyanazon az ajtón, összesen 6x megismételve egymás után. Persze mindezt teljes harci díszben, ki tudja ugyanis, hogy mikor sül el balul a helyzet vagy támad Bunmei hátba bennünket, miután szétváltunk és könnyebb prédák vagyunk? Na és Kazu vajon mennyire lesz együttműködő?
Úgy tűnik nagyin is, ugyanis rögtön négy ajtót vállal be. Mi a fene? Hinari mégis miről beszél? Honnan tud ilyen bennfentes infókat Kazuról? O.o Valami áll itt a háttérben és ezt már a Twisterben folytatott megbeszéléskor is éreztem, de nem tudok rájönni, hogy mi. Alkalomadtán szóba fogom ezt hozni Hinari előtt, mert a kíváncsiságom nyilván nem hagy majd nyugodni... Na de előbb a meló, irány ajtót nyitogatni, aztn pedig elverni végérvényesen Zeriost.

A tervezetnek megfelelően kezdek el ajtókat nyitogatni, 6x egymás után, harangszóra kezdünk, két másodpercenként nyitogatunk.

Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Bunmei Legenda

Témanyitás by Kayaba Akihiko on Csüt. Jan. 02, 2014 12:46 pm

Már a távolból láthatjátok, ahogy Srentok egy alak mellett ül, aki le van kötözve.
Kép:
Mikor hallótávolságba érkeztek, odakiált felétek:
- Gyertek! Elkaptam, nem lesz probléma!
Mikor odaértek észreveszitek, hogy Srentok neve mellett már lila kurzor van és nem piros. Lándzsája a földbe van szúrva és az üléséből hátradől, kezeit a tarkójára rakja és az ég felé néz, majd hangosan felsóhajt.
- Nem hittem volna, hogy a játékosoknak van szíve. Már el tudom képzelni, hogy történeteket mesélek a családomnak. Három hősies játékos, kik segítettek egy bajbajutott lelken.
Srentok elmosolyodik, majd felétek pillant.
- Ha kérdésetek támadt, nyugodtan tegyétek fel, mielőtt elindulunk Gorkemor felé.

Kayaba Akihiko
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 14249
Join date : 2012. Jul. 29.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Bunmei Legenda

Témanyitás by Anatole Saito on Csüt. Jan. 02, 2014 1:28 pm

- Kukk! - 1...2...
- Hukk! - 1...2...
- Váááá! - 1...2...
- Hááá! - 1...2...
- Hijááá! - 1...2...
- Megvagy! - Már nem kell számolni. \o/
Azt hiszem az jót jelent, ha egyszer sem találtam magamat szembe Zeriossal, ezek szerint irány vissza Bunmeihez. Dobok azért egy üzit Hinarinak és Kazunak is, hogy minden rendben van-e velük, s ha megérkeznek a válaszok, akkor egyrészt megnyugodhatok, hogy nincs gond, másrészt meggyőződhetek arról, hogy Kazura tényleg lehet-e számítani. Elsőként érek oda Srentokhoz, aki már messziről kiáltozik és diadalittasan feszít a legyőzött Zerios mellett. Igazat mondott a koboldképű, a lila indikátora bizonyítja, hogy valóban erősödött a másik boss legyőzésével. Vajon hogy sikerült neki? A csudába is, nem lett volna szabad egyedül hagynunk, egy csomó infótól fosztottuk meg magunkat. Na nem baj, vannak más módszereim is, hogy megtudjam az igazságot Twisted Evil
- Te, Srentok, ez a Zerios nem is olyan öreg Razz Vagy csak fitten tartja magát a sok tér-idő ugrálással? Na de komolyra fordítva a szót, szép munka! - Csípőre tett kézzel méregetem a lefegyverzett Zeriost, majd ha lehetőségem adódik rá, akkor fizikai kontaktust próbálok kialakítani Bumival. Egy pacsi, ha veszi a lapot, vagy egy vállon veregetés, bármi, csak újra hozzá érhessek. Csupán egyetlen emlékfoszlányra van szükségem, melyben Srentok elkapja Zeriost. Amíg a kezdetek városában kóricáltunk, a képességemnek bőven volt ideje lehűlni, így ismét bevetésre kész. Vajon hogy sikerült Srentoknak győznie? Vajon bevetett spec. képességet? Vajon mivel sikerült fölébe kerekednie? És vajon mit tervez ezután ellenünk? Valóban ennyire megbízik bennünk és örül a közös munkának, vagy titkon forral ellenünk valamit? Suspect A tényleges kérdések feltevését meghagyom a két gyanakvónak mögöttem. Ismerve őket, biztos vagyok benne, hogy Gorkemorról kifaggatják őket, másrészről lehetnek még kérdéseim az emlékfelidézés után, pláne, ha sikertelennek bizonyul a próbálkozásom. De ha nem megy Bunmei ellen, akkor megpróbálom majd Zeriosnál. Igaz Buminak jobban örülnék, mégiscsak az ő érzéseire, gondolataira vagyok kíváncsi... Hmmm, nem, Zeriost mégsem kellene. Nem akarom olyasvalaki emlékeit látni, s az érzéseit érezni, akinek a pixeljeit Falánknak szánom. Kegyetlennek érzem magam, de mindannyiunk érdekében végezni kell Zeriossal, egyszer, s mindenkorra.

//Emlékfelidézéssel próbálkozom, remélem kapok választ a kérdéseimre. Elméletileg ehhez elég egy emlékfelidézés, de ha kettőt kérsz, az is rendben. Rolling Eyes
Jah és annyit kérnék majd, hogy ha megkapom az emlékképeket, akkor még beszélhessünk egymással indulás előtt üzikben. Zerios sorsa felől is döntenünk kell, mielőtt Gorkemorért indulnánk.//

Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Bunmei Legenda

Témanyitás by Kayaba Akihiko on Csüt. Jan. 02, 2014 1:48 pm

Srentok felnevetett és válaszolt:
- A galádja megszakította az összes teret, hogy visszanyerje az erejét. Nem hittem volna, hogy fiatalodni is fog mellette, a legutóbb, amikor láttam, nagyobb volt a szakálla, mint ő maga.
Srentok felkelt és nyúlt a pacsira, majd az érintkezés pillanatában újraélted a pillanatot, mikor az ajtókat nyitogattad. Srentok egy ideig nézett rád, majd a többiekre vitte a tekintetét és megemelte a kezét.
- Ti nem vagytok pacsizós kedvetekben?

Kayaba Akihiko
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 14249
Join date : 2012. Jul. 29.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Bunmei Legenda

Témanyitás by Anatole Saito on Csüt. Jan. 02, 2014 1:58 pm

Mi a fene! :shock:Ez mégis hogy történhetett? Srentok belemászott a fejembe, vagy blokkolta és visszatükrözte a képességem? Ahelyett, hogy Bunmei emlékeit látnám, a sajátjaimat kapom vissza. Az érzéseim is az enyémek, a gondolataim. Izgatott vagyok, miközben pörölyömet szorongatva kiáltozok minden egyes ajtónyitásnál, a járókelők meg valszeg azt hiszik, hogy nem vagyok normális. Ahogy véget ér a pacsizásunk, s vele együtt a képességem is, zavartan megrázom a fejem. - Öhm, elfelejtettem valamit megvitatni a többiekkel. Engedelmeddel, ismét félrevonulnánk kicsit tanácskozni... - Aprót biccentek Srentok felé, majd tüstént megfordulok és kimért, de szapora léptekkel közelítek Hinarihoz és Kazuhoz. Széttárom karjaimat és elkapom mindkettejük vállát és magamhoz húzom őket, miközben orrom alatt piszmogok. - Gebasz van gyerekek, mégpedig nagy... - Ha kicsit is ismernek, akkor tudják, hogy valóban nagy galiba lehet, ha még egy aprócska káromkodás is kiszakadt belőlem. Mikor tisztes távolságba érünk, akkor elengedem őket és lehívom az üzenőpanelemet. Lesz mit megbeszélni.

Ahogy visszatérünk a megbeszélésből, egy kérdést még felteszek azért Bunmeinek: - Zeriossal most mi lesz? - Nem akarok neki ötleteket adni, így bölcsebbnek érzem, ha hallgatok.

Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Bunmei Legenda

Témanyitás by Hinari on Csüt. Jan. 02, 2014 11:46 pm


Hat ajtó, hat-hét nyitogatás, reméltem, a többiek is el tudtak számolni kettőig, s ha mindezzel megvoltam, egyenesen a megbeszélt hely felé vettem az utam, közben válaszolva a pm-re is, amit Anat küldött, biztosítva a fiút, hogy nálam rendben van, minden simán és egyszerűen ment. Talán túl egyszerűen is. Gondolkozni bőven volt időm, s ahogyan egyre közelebb értem, úgy nőtt az aggodalmam is. Nem tudtam volna megmondani, pontosan miért, ám ahogy megláttam a mobot, rögtön nyilvánvalóvá vált. Hibáztunk, méghozzá egy hatalmasat. Legszívesebben most azonnal kipróbáltam volna a Katanát mindkét szörny mellkasán, ám türtőztettem magam, leginkább Anat miatt, akinek már meg is volt a terve. Idegesen megnyaltam a szájam szélét, és vártam, mi fog történni, a lila indikátor cseppet sem volt biztató, még úgy sem, hogy tudtam, az első szinten vagyunk csak. Bár, jobban belegondolva, akkor is az első szinten voltunk. Fél szemmel az övemen lévő fegyverre néztem, ám nem tehettem meg, hogy kihúzom a tokjából, túlságosan is feltűnő lett volna, s akárhogy is nézzük, egy esélyt kellett adnom a harcos srácnak is.
- Mit tu… - kezdtem volna bele, ám úgy húzott maga felé minket, hogy a csodálkozástól elakadt a lélegzetem, és inkább be sem fejeztem a mondatot. Srentok kérdését inkább figyelmen kívül hagytam, érdekes, mostmár sokkal pofátlanabbnak tűnt, mint abban a nedves lyukban. Ez pedig bosszantott, ám annyi pozitívum volt benne, hogy továbbra sem tekintett ránk úgy, mintha gyengébbek lennénk nála, ha így érzett volna, bizonyosan nem kezd el regélni a jövőről, hősként beállítva minket. Szép figyelemelterelés, azt meg kell hagyni, ám ennél azért többre volt szüksége mostmár.

Ekkor érkezett meg a pm, hümmögve olvastam végig, majd, rápillantva Kazura, kezdtem el pötyögni a választ, próbálva semmilyen formában nem jelezni a külvilág felé, sem testhelyzettel, sem arcmimikával. Innentől tényleg oda kell majd figyelnünk, ha nem akarjuk bajba sodorni magunkat és Aincradot is.

_________________
Adatlap
Szín: #a8a8a8 #787878 #464699 #9F703A
Jártasságok: Érclátás(312) Páncélkészítés(320) Akrobatika(2) Látás(2) Észlelés(3) Lopakodás(3)

Ki mit és mennyit tudhat Hinariról? Információk az adatlap alján.




Figyelem! Amennyiben valaki visszaél a plot armorral (pl kari előtt öl meg játékost vagy dicsekszik azzal hogy megtette stb), annak neki magának kell megoldást találnia rá, hogy kari miért ne tudja őt megölni/börtönbe zárni - ha pedig nem tud ilyet kitalálni, vállalja annak következményeit is! Ez karakter minden játékára, tehát a bossra is vonatkozik.

Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 3142
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
10538/10100  (10538/10100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Bunmei Legenda

Témanyitás by Sponsored content Today at 1:26 am


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 4 oldal 1, 2, 3, 4  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.