Tolbana Hősei Emlékmű

2 / 2 oldal Previous  1, 2

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default Re: Tolbana Hősei Emlékmű

Témanyitás by Mirika on Kedd Május 31, 2016 5:48 pm

- És én nem óvhatom őt?! Persze én csak lány vagyok, maradjak kussban és örüljek, hogy könnyű életem van, mert megvédenek a nagy, erős karok Rolling Eyes - csattantam fel kissé idegesen. Ezt úgy utáltam, amikor valaki ilyesmivel jön, nekem meg akkor biztos nem is lehetnek hasonló érzéseim, ez a pasik kiváltsága >.> - Hát nézd meg, most hol vannak azok a karok... Ha igazán szeretsz valakit, és igazán megbízol benne, akkor nincs előtte titkod, azért vagytok együtt, hogy segítségek egymást mindig! - nyomtam meg a legfontosabb szavakat: igazán, nincs, együtt, mindig... Bennem Anat még nem bízott meg eléggé, tök felesleges az ellenkezőjét állítani. Remélem Acchan úgy fog bánni Kokoroval, ahogy megérdemli. Ő is sokkal erősebb, mint amilyennek látszik, és biztosan mindent megtenne azért, hogy megóvja a fiút a bajtól...
- Nincs semmi baj, nem kell... csak na... - ellenkeztem kicsit az ölelése ellen. Mármint szavakkal, mert amúgy nem tettem ellene semmit. Igazából jól esett. Persze, végre úgy kaptam segítséget, együttérzést, hogy nem kellett kérnem. Csak ez igazán őszinte. Más kérdés, hogy nem volt rá most szükségem. Kicsit felzaklattam magam, ennyi.
- Hozzám Anat azért jött, hogy kikapcsolódjon, hogy elmeneküljön a problémái elől és jól érezze magát... Ha valami baja volt, azt nem nekem mondta el. És ez így nem volt jó... - húztam el kissé a számat. Szerettem volna, ha velem is megosztja, ami a szívét nyomja, akkor éreztem volna igazán egy párnak magunkat. Lehet, hogy időre volt szüksége, de ettől még nagyon nagy csalódást okozott, amikor előállt a Sayonarás történettel.
- Hogy mi legyen? Hát egyrészt verd ki a fejedből azt, hogy kutakodni kezdesz... - néztem rá szigorúan - Veszélyes... gondolj Kokorora - húztam elő az adut. Igazából szemét dolog volt tőlem, de nem érdekelt. Igazán könnyen párhuzamot vonhatott a kettőnk esete között, hogy mi lenne azzal a csajszival, ha valami történne Acchannal is.

_________________
Angyali páncélbolt
- Hozott ércekből készített felszerelésre 50% kedvezményt adok


Késkészlet:
Kézben: Razonek Tüskéje (+14) és Macskakarom (+7)
Inventoryban: 2x Arany Stiletto (+10), 2x Acélkarom (+8 ), 2x Rubin Kés (+8 ), 1x Fém Kés (+7), 1x Cseppkő (+4), 2x Árnyszúró Bicska (+2), 1x Rubin Íj (+10)
Alapsebzés (54): Kapcsolat Gyűrűx2 (+12), Topáztalpas Cipő (+4), Fekete Sólyom Köpeny (+20), Nagyítós Szemüveg (+18)
avatar
Mirika
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 2225
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 21
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 38
Exp:
10/5900  (10/5900)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tolbana Hősei Emlékmű

Témanyitás by Atoru on Vas. Jún. 12, 2016 9:04 pm

Mikor vált Miri ennyire feministává? Ez a kérdés ötlött fel bennem. Persze tudtam, hogy ez így nem igaz és csak a düh és a bánat beszélt belőle. Ezért nem lenne ildomos tovább bőszítenem.
- Ezt nem mondtam - csitítottam. - De te mit tettél volna a helyében? Így akart téged megóvni. Min változtatott volna, ha már az elején tudsz erről? Nincs elég erőnk szembeszállni velük - erre a gondolatra ökölbe szorult a kezem. El akartam hinni, hogy mindezt csak ők terjesztik és nem igaz. De mit tudunk felmutatni ellenük? Semmit. Egyszerűen semmit.
Megértettem Mirika érzéseit. Én sem akarok titkolózni Kokoro előtt. De ha arra kerül a sor, a védelme érdekében titkolózni fogok. Ha egy olyan erővel állnék szemben, nem számítana a segítség.
Örültem, hogy nem ellenkezett túlzottan... Nem is, inkább örültem, hogy kissé már ellenkezett az ölelés ellen. Amikor a szobájából húztam ki, akkor nem csinált semmit. Akkor tényleg gy roncs volt, mind testileg, mind lelkileg. Most már legalább próbálkozik. Ez nekem éppen elég.
- Ezekről... nem tudtam. Sajnálom. - gondolom senki nem tudott. Nekem mindig ők tűntek az álompárnak. Boldogok voltak és jól passzoltak egymáshoz. Ezt láttam.
És így az is kiderült, hogy Anat felől másnál kell érdeklődnöm.
Már éppen szabadkozni kezdtem volna, amikor megemlítette a varázsmondatot. Elfordítottam a fejemet. A legjobb gyógymód a megelőzés. Ez azért gonosz húzás volt, még akkor is, ha céhvezér... Valójában nem. Pont azért volt elvárható húzás, mert céhvezér. Vajon mire számítottam, amikor elmondtam neki?
Akárhogyan is, most el kell döntenem, hogy mit tegyek: igazat adok Mirinek, vagy folytatom a kutatást, vállalva a kockázatot és veszélybe sodorva Kokorot.
Hosszú ideig csendben álltam, mire megszólaltam.
- Bármennyire is igazad van, már belekezdtem és a végére akarok járni... Sajnálom Miri, de ezt végig szeretném csinálni. Viszont Kokorot nem fogom belekeverni és olyan mélyre sem akarok ásni, hogy bajom legyen belőle. Ha rizikós lesz, kiszállok. Rendben? - igazából nem tudom mit ajánlhattam volna. Ennek tényleg a végére akartam járni és tudom, hogy Miri meg fog utálni. Sőt, gyűlölni fog és amint tudja, a földbe tipor dühében. Tudom, mert én is ezt tenném a helyében. Eléggé ellentmondásos, nem igaz?
Nem tudtam még mit mondhatnék. Amit akartam elmondtam, most már a tettek fognak beszélni. És szerintem főleg az ő tettei...

_________________
If you wait until you can do everything for everybody, instead of something for somebody you'll end up not doing anything for anybody.

avatar
Atoru
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 960
Join date : 2013. Nov. 04.
Age : 19
Tartózkodási hely : Friben/Nyster

Karakterlap
Szint: 25
Exp:
2303/2500  (2303/2500)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tolbana Hősei Emlékmű

Témanyitás by Mirika on Hétf. Jún. 20, 2016 11:15 am

Felhorkantam a kérdésére, kezdtem úgy érezni, hogy most versenyzünk, ki tud nagyobb közhelyeket pufogtatni. Ez nem egy rohadt anime, hogy majd hősködjön és megvédjen a bajtól >.>
- Mit tettem volna? Hát például nem kezdek kapzsi, gyanús alakokkal >.> De ha már ott vagyok, akkor egyből hozzá fordulok, mert tudom, hogy ketten együtt erősebbek vagyunk! - szögeztem le határozottan - Tudod, hányszor láttam már olyat, hogy valaki magánakcióba kezd, mert hősnek érzi magát, és a rövidebbet húzza? - húztam el a szám savanyú képpel. Megszámlálhatatlan esetet tudtam volna felhozni. És mind erősnek számítottak, de egyedül mindenki gyenge. Mindenki, kivétel nélkül. Én is, ő is, csak annyi a különbség, hogy mennyi ideig tartasz ki, mielőtt fűbe harapsz. Nem értettem, miért vannak még mindig ilyen idióták, amikor ezer meg egy példa van rá, hogy miért nem szabad, miért nem érdemes kockáztatni. És akkor itt van ez a srác, aki még talán saját magát se tudná megvédeni, és mégis hülyeségeket vesz a fejébe, ráadásul olyat, aminek az égvilágon semmi értelme sincs.
- Nem fogsz tudni kiszállni... - közöltem vele nyersen. Ez olyan, mint amikor a dohányosok azt mondják, bármikor le tudnának szokni, vagy amikor a srác azzal jön, hogy majd kihúzza, de aztán egyik se történik meg. Baromság.
- Ha nem vered ki ezt az ökörséget az ütődött fejedből, számíts rá, hogy Koko-chan tőlem fogja megtudni, hogy mit csinálsz... Nem fogom végignézni ugyanazt, ami Anattal történt! - szemét húzás volt, de ha ez kell, hogy visszatartsam, akkor nem félek bevetni a legaljasabb módszereket is, amennyiben ez megmenti őt... őket. Én ezzel befejezettnek tekintettem a diskurzust, még kapott a fiú egy szúrós pillantást, majd faképnél hagytam. Nem volt kedvem tovább vitatkozni vele és idegesíteni magam egy fafejű gyerek ostobaságain.

_________________
Angyali páncélbolt
- Hozott ércekből készített felszerelésre 50% kedvezményt adok


Késkészlet:
Kézben: Razonek Tüskéje (+14) és Macskakarom (+7)
Inventoryban: 2x Arany Stiletto (+10), 2x Acélkarom (+8 ), 2x Rubin Kés (+8 ), 1x Fém Kés (+7), 1x Cseppkő (+4), 2x Árnyszúró Bicska (+2), 1x Rubin Íj (+10)
Alapsebzés (54): Kapcsolat Gyűrűx2 (+12), Topáztalpas Cipő (+4), Fekete Sólyom Köpeny (+20), Nagyítós Szemüveg (+18)
avatar
Mirika
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 2225
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 21
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 38
Exp:
10/5900  (10/5900)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tolbana Hősei Emlékmű

Témanyitás by Atoru on Vas. Jún. 26, 2016 6:31 pm

Lehorgasztottam a fejem. Igaza volt. Teljesen igaza volt mindenben. Ha Anatole már az elején értesít mindenkit... Nem, ha be sem lép, már akkor nem történt volna meg a gond. De honnan tudhatta volna? Szerintem kíváncsi volt, én is az lettem volna. Akkor is...
- Nem tudom, hogy mikor szállt be hozzájuk. Azonban az elején egyáltalán nem tűntek annak. Csak miután bejelentették, hogy egy egész szintet lefoglalnának... És ő is ott volt... Igazad van. Ha szól nektek, mindenkinek, akkor talán ez nem történik meg - Fiatalság, bolondság - tartja a mondás. Még nagyon sok mindenen kell átesnem, hogy eljussak odáig, mint Miri. Vajon hány és hány játékos hagyta ott a céhet? Barátok, társak. Az emberi kötelékek hátulütője, hogy nagyon fáj a búcsúzás.
Már éppen ellenkeztem volna, hogy ki tudok szállni, de megláttam az arcát. Tudta. Persze, hogy tudta, mi fog történni... És remekül sakkban tudott tartani Kokoróval. De nem hinném, hogy csak ezért hozta fel. Talán azért is, mert nem akarta, hogy mi is azon essünk át, amin ő. Aggódott miattunk. Azt akarta, hogy boldogok legyünk.
Ha ott és akkor ez eszembe jut, akkor biztosan megköszönöm neki és szorosan átölelem. Ha akkor tudom, hogy mit fog tenni, akkor biztosan megköszöntem volna neki mindent.
Sóhajtottam. Akkor még lemondóan.
- Ha tényleg ezt szeretnéd, tiszteletben tartom a döntésed - nem akartam túl fagyosan megfogalmazni, de ennyire szükség volt, hogy kifejezzem tiszteletemet, azonban késő volt, már elment. Gondolkodtam rajta, hogy utána megyek, de nem tettem. Nem tettem és azóta is bánom.
Persze honnan tudhattam volna, hogy akkor látom utoljára? "Éld minden napod úgy, mintha az utolsó lenne." Hát, én nem ezt tettem. És erre Miri volt az intő példa.

_________________
If you wait until you can do everything for everybody, instead of something for somebody you'll end up not doing anything for anybody.

avatar
Atoru
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 960
Join date : 2013. Nov. 04.
Age : 19
Tartózkodási hely : Friben/Nyster

Karakterlap
Szint: 25
Exp:
2303/2500  (2303/2500)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tolbana Hősei Emlékmű

Témanyitás by Leonard on Szer. Szept. 27, 2017 7:50 pm

Rikomono

Ott álltam az idióta emlékmű előtt. Igazság szerint, több ilyennel is találkoztam már életem folyamán, de még sohasem olvastam el sem azt, mi okból állították, sem azt, kikért. Többnyire nem is adtam nekik nagy jelentőséget, pár évvel ezelőtt tán nagy ívben le is hugyoztam párat a kinti világban.
Ez viszont más volt. Már abból a szempontból is, hogy jól emlékeztem arra az időre, amikor a koboldok ellen folytak a harcok - én, természetes módon, a szokásos lelőhelyeimen bukkantam akkoriban is fel, ha kellett pedig, hát koboldokkal koccintottam pár napig. Nem nagyon hatott meg a történet, pedig volt ott tombolás, rablás, gyilkolás és egyéb nyalánkságok is.
Ugyanakkor a nevekkel már más volt a helyzet, amiket a kőbe véstem. Több emberre is emlékeztem, tudtam, kik ők, főleg akiknek voltak boltjai. Többnyire a műhelyeket mind ismertem, szerencsés dolog ugyanis az, ha az embernek szüksége van pár cuccra, már pedig nekem mindig volt. Az életem akkoriban rengeteg potion és kristály szüntelen beszerzéséből állt, még akkor is, ha többségében nem saját kezűleg mentem el a tárgyakért. Szükségem volt rá, ugyanis nagy ütemben haladtam. Valahol ott voltam jó ideig a legjobbak között. Aztán persze, egy idő után nem tudtam őket követni, hisz a bossokon és nagyobb eseményeken sosem vettem részt, meg elkezdtem a felszabadítás tevékenységét űzni, ami elvette nagyon sok időm. Lemaradtam, igen, de sosem annyira, hogy ne legyek így is az élbolyban. Ennek ellenére, most, nézzetek rám, egy roncs vagyok, egy tapasztalatpontját vesztett szemét. Végighúztam kezemet a neveken. Sok közülük már jól tudtam, feketébe fordult. Mind élvezik már a kintlét örömeit. Talán azóta is próbálnak jelzéseket küldeni az ittenieknek, hogy héé, csak lépjetek ki, minden jó lesz, visszatértek. Ők már tudják az igazságot, amitől mindenki, főleg a frontosok, annyira tartanak.
Az oszlop környékét természetesen kirakták padokkal, hogy ha valaki megcsodálná vagy elmerengene mellette, legyen mire ülnie. Az egyik felé vettem hát én magam is az irányt, és rávetettem magamat, kezeimet széttárva a támláján nyugtatva, fejemet pedig vízszintesbe hátradöntve. Élveztem az őszi nap gyenge sugarait. Jó volt itt lenni, ebben az átkozottul megkreált világban. Örültem neki, hogy nem közülük való vagyok. Bosszantottak a nevek. Becsuktam a szemem, hogy ne is lássam őket, és átadtam magamat a nyugodtságnak. Végül is, egy ilyen félreeső helyen mégis ki zavarná nyugalmamat?
avatar
Leonard
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 34
Join date : 2017. Sep. 25.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
10/1500  (10/1500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tolbana Hősei Emlékmű

Témanyitás by Rikomono on Szer. Szept. 27, 2017 8:54 pm

Mondtam már, hogy gyűlölöm Tolbanát? Szerintem ja, ahogy az összes kis porfészket is, ami hasonló az ilyen kisvárosokhoz, mint amilyen ez is. Nekem az olyan pörgős, nyüzsgő nagyvárosok fekszenek, mint a Kezdetek Városa vagy Taft, ahol mindig történik valami, és mindig lehet valamit csinálni. Befordulok egy sarkon, és garantáltan meglátok valamit, ami érdekes: egy kocsma, egy fürdő, egy balhé, akármi. Na és itt mi van, ha befordulok egy sarkon? Épp csak az ördögszekér nem gurul végig a poros utcán. Pár ház és kész. Jó, van egy-két fasza hely, itt is van egy fürdő, meg lehetne egy jó kocsma is, ha járna ide bárki az elmebetegeken kívül, de úgy nagy általában szétvet az unalom, ha ide kell jönnöm. Szóval ha lehet, inkább csak átrohanok, meg se állok sehol. Idejövök, elintézem a gyanús alakkal a találkozót, aztán spuri vissza. Legalább a séta egészséges, vagy mi Rolling Eyes Bár ha mozgás, akkor vannak sokkal izgibb megoldások is rá :3
Akivel ma találkoznom kellett, valami ismeretlen fazon volt. Annyit mondtak róla, hogy egy szöszi vöröske. Közvetítő lesz az egyik nagykutyához, szóval a hűvöskés idő ellenére is inkább spóroltam a ruhákkal. Be kellett vágódnom, ez most fontos volt, szóval próbáltam visszafogni a morcos hangulatot is, ami egy ilyen találkahelynél kurva nehéz volt. Az meg csak külön bosszantó volt, hogy nem pont ott pillantottam meg a srácot, ahol kellett volna. Nem az emlékmű volt ledumálva, hanem két utcával odébb a romos fogadó. Biztos valami nagyképű fasz, csak mert valaki olyannak melózik, akinek összefut pár szál a kezében. Mindegy, odacsörtettem.
- Cső! Bocs a késésért! - igazából halvány lila gőzöm se volt, késtem-e, de ha várt rám, akkor mindegy úgyis. Miután meggyőződtem róla, hogy felhívtam magamra a figyelmet, levágódtam a srác mellé a padra, keresztbe tettem a lábam, és végigfuttattam az ujjaim között a hajam végét. Így közelről megnéztem magamnak kicsit jobban is, és felvontam enyhén a szemöldököm. Bakker... tetkója is van! Na, ez igazi yakuza-stílus, ha lesz alkalmam rá, meglesem a kisujját is, megvan-e.
- Azt mondták, nem itt fogsz várni, de mindegy. Riko vagyok - villantottam rá egy mosolyt. Bakker-bakker, ez a srác jól néz ki! Hol rejtőzött ez eddig?
avatar
Rikomono
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 303
Join date : 2016. Jun. 24.
Age : 18
Tartózkodási hely : Kopj le!

Karakterlap
Szint: 49
Exp:
10089/10100  (10089/10100)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tolbana Hősei Emlékmű

Témanyitás by Leonard on Szer. Szept. 27, 2017 9:25 pm


Még egy ilyen átkozottul lepukkant helyen is van alkalom rá, hogy megtaláljanak az emberek. Eddigi tapasztalataim azt mutatták, hogy a forgalmasabb közökben bezzeg aki keresett se bukkant rám, szóval ha nyugalomra vágyom, talán jobb lenne legközelebb egy kibaszott kereszteződést választanom.
Lényegtelen. Elsőre azt hittem, csak egy járókelő közelít, oda se figyeltem a lépteire, nem érdekelt, és úgy gondoltam, őt sem érdekelhetem. Végül is, védett övezeten belül egy ilyen helyen még a játékosoktól sincs semmi okom félni. Igen, még ezen a nyomorult szinten sincs, ahol én állok.
Az viszont - bár arcmimikám mit sem változott hatására -, nagyon meglepett, amikor hozzám szólt. Nem úgy tűnt, mintha nekem szólna, de szent meggyőződésem volt, hogy rajtam kívül a kutya se csücsül arrafelé. Hogy erről meg is bizonyosodjak, kinyitottam azt a szememet, amelyik az ő oldalán volt, és körülnéztem. Egyértelműen úgy tűnt az arcából, ahogy ott állt, meg az egész lényéből, hogy éppen pontosan hozzám intézte a szavait.
- Semmi para, zuttyanj le. - feleltem lazán, majd visszazártam a szememet, de csak egy pillanatig, amíg elűztem a napba nézés által okozott kellemetlen sötétséget. Utána rendesen felültem, habár karjaimat még mindig átvetettem a pad támláján.
Természetesen kinyitottam a szemem, és megnéztem a szépség arcát magamnak, de csak nem feltűnően, inkább csak ismerkedősen. Arcomra széles mosoly költözött láttán, és felé fordultam. Habár fogalmam sem volt, miért is késett el, vagy miért vártam rá, egyáltalán hogy ki ő, mielőtt még megkérdezhettem volna tőle, bemutatkozott.
- Én sem tudtam, hogy itt foglak várni. Szia Riko, én Leo vagyok. - pacsira emeltem a kezemet üdvözlésképp, hiszen csak így maradni annyira unalmas lett volna, kezet fogni meg idegesítő szokás, egyéb kézcsókolásos történeteknek pedig csak bizonyos esetekben vagyok híve, az pedig nem ez a laza szépség.
Aki minden bizonnyal nagy tévedésben van. Széles, fogsort megmutató mosolyt villantottam, s habár eddig is mosolyogtam, most még szélesebbre tártam amazt.
Tudtam természetesen, hogy nem engem keresett, és valakivel nagyon is összetéveszthetett, illetve egyértelműen éppen akadályozom abban, hogy elérje a céljait annál a valakinél.
- Ha elmondod, hol kellett volna várjalak, elkísérlek oda, és megtalálhatod azt a fickót, akit nem találtál meg. - intézem hozzá aztán a szavaim, azzal a sejtéssel, hogy ha azt hazudom, én vagyok az, nagyon rosszul járhatok. Nem tudtam segíteni neki valószínűleg, akármit is akarhatott, felbosszantani meg nem akartam. Na de, ha már így megzavarta a nyugalmamat, magára hagyni sem.
- Aztán pedig, ha elintézted vele, amit akarsz, és az nem randi volt, akár meghívhatlak egy italra. - nem, korántsem gondoltam azt, hogy be fog jönni ez a dolog, hisz általános, hogy a csajok mindig elutasítják az ilyen ajánlatokat. Szegény most talán kellemetlenül is érzi magát, amiért ilyen szépen kicsípte magát és rám pazarolta a pillarebegtetését. Ugyanakkor, hangom és pillantásom tükrözte, hogy én sem akarok semmi mást, csak ismerkedni, meg inni. Tényleg kezdett porzani a torkom, és még egy pohár vízzel is el lettem volna abban a pillanatban. Meg ha már így hozta a szerencse, sosem árt új ismerősöket szerezni. Jól jönnek, ha meg kell hívatnom magam. Rolling Eyes
avatar
Leonard
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 34
Join date : 2017. Sep. 25.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
10/1500  (10/1500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tolbana Hősei Emlékmű

Témanyitás by Rikomono on Csüt. Szept. 28, 2017 8:24 pm

Már mielőtt befejezte volna a mondatot, azelőtt lezuttyantam mellé. Én aztán nem várok holmi engedélyekre, azt csinálok, amit akarok. Utálom a kötöttségeket, és nem nagyon tűröm meg, ha megmondják nekem, hogy mit csináljak. Ahhoz hosszú idő, meg rengeteg jó pont kell, hogy valakit tiszteljek annyira. Mióta "kinyílt a szemem", úgy legfeljebb két ember volt, akire hajlandó voltam hallgatni. Nem különösebben érdekelt, hogy az illető mennyire menő, vagy milyen nagykutya, én nem fogok betojni attól, ha valakinek van pár talpnyalója. Egy talpnyalótól meg aztán pláne nem fogok berezelni. Szerencsére a srác halál lazának tűnt, ami király dolog. Az ilyen fazonokat mindig úgy képzeltem, mint nagydarab öltönyös, napszemcsis kopaszokat, akiknek kuss a nevük.
Furcsálltam, de lepacsiztam vele. Jó, a hajlongást ki nem állhatom, ha meg valaki a kezemet próbálja bármi módon taperolni, azt reflexből is földhöz vágom, szóval a csávónak elég jó megérzései vannak, hogy elkerülte az első aknát. De ja, a pacsizás attól még fura. A neve meg tetszett. Leo. Lágy, könnyen jön a nyelvemre, tuti nem fogom elfelejteni. Valami viszont nem stimmelt. Azt hittem valami morcos bumburnyákkal fogok talizni, erre idelöknek nekem egy jóképű, laza srácot TETKÓKKAL. Ez valahogy túl szép, mintha olvasnának az ízlésemben Suspect Érted, nem túlzok, évek óta keresek egy ilyen srácot! Nem, valami nem százas, biztos tiszta bunkó amúgy.
- Mi van? - kérdeztem nagy szemekkel pislogva. Nem fogtam fel elsőre, amit mondott. Szóval... elkísér oda, hogy találkozzak vele újra??? Vagy mi? Ráncoltam egy darabig a homlokomat, amíg lassan kitisztult a kép.
- Csessze meg, ugye nem ugratsz?! >.> - biztos csak egy próba, ha átmegyek rajta, akkor fog velem dumálni. Tiszta sor. Deee... nem, úgy nézett rám, mint akinek fogalma sincs róla, hogy ki vagyok. Most akkor vele kellett találkoznom, vagy sem? Mi az isten van? >.> Nem, tuti nem vele kell találkoznom, ez nem olyan csávó. De mi van, ha mégis, és most baszom el az egészet? Idegesen rángattam a lábamat, majd felpattantam.
- Van egy szándékosan romos fogadó két utcára. Kövess, de ne feltűnően. Az én szakmámban nem bírják a kíséretet - mondtam, majd elindultam a konkrét találkahely felé. Kurva élet, ha ezt itt most elcsesztem, akkor rohadt mérges leszek! Talán csak így tesztelik, hogy mennyire fontos nekem a dolog, és majd utána zsarolhatnak vele? Ha azt hiszik, bármit megteszek ezért a kapcsolatért, akkor nagyot tévednek, nem szándékoztam senkinek hajlongani Rolling Eyes Fél szemmel figyeltem, hogy jön-e utánam a fazon, de csak addig, amíg be nem fordultam az utcába. Onnantól kezdve úgy viselkedtem, mint ha egyedül lennék, mint az ujjam. Berúgtam az ajtót, aminek az üvege amúgy is törött volt, majd behatoltam az épületbe. Néhány asztal volt csak ép, a többi fel volt borulva, a mellettük lévő székek feldőlve, hiányzó lábakkal. Hangulatos hely volt amúgy, nem bánnám, ha itt egy jó pasi falhoz szorítana :3 De itt most semmilyen pasi nem volt, nem hogy jó. Gyorsan felpattintottam a menümet, lecsekkoltam az időpontot. Két és fél percet késtem. Még itt kéne lennie.
- Bassza meg, felületetett! - fogtam meg asztalt, és hajítottam neki mérgemben az ablaknak. Immortal object felirat villant, a lövedékem meg nagy robajjal zuhant a földre. Olyan nincs, hogy egy ilyen találkozóról pont ők késtek volna. El se akart küldeni senkit, vagy a közvetítőm baszott át. Ó, a kurva életbe! Kivergődtem a sok szemét között és bevágtam magam után az ajtót, majd mellette a falnak dőltem, és megfogtam a fejem.
- Jó, kell most az ital - mondtam magam elé, majd megkerestem a tekintetemmel a srácot. Várjunk... még az is lehet, hogy most fogja közölni, hogy mégis egymást kerestük. Na, ha így lesz, behúzok neki egyet, nem túl nőiesen Neutral Várjunk, ez a srác egy kibaszott zsiráf, azt a hét meg a nyolcszázát! Magasabb nálam vagy két fejjel Suspect Ez ülve miért nem látszott? >.>
avatar
Rikomono
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 303
Join date : 2016. Jun. 24.
Age : 18
Tartózkodási hely : Kopj le!

Karakterlap
Szint: 49
Exp:
10089/10100  (10089/10100)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tolbana Hősei Emlékmű

Témanyitás by Leonard on Csüt. Szept. 28, 2017 9:11 pm


Magamban mulattam rajta, ahogy az arcára kiült az értetlenség, és szinte látszódott, ahogy a gondolatok kergették egymást a fejében. Nem zavartam meg, hagytam hogy kibogozza a szálakat, mindeközben pedig folyamatosan mosolyogtam rá, mint a kisbárány. Tudjátok, az az aranyos jó indulatú, kedves kis puha izé, aki véletlenül sem baszna át senkit. Egy játékbárány.
Valahogy éppen annyira is éreztem magam bugyután, mintha felhők között kéne ugrálgatnom. Ott ültem, és lényegében nekem sem volt fingom sem róla, mibe kevertem magamat, de próbáltam a lehető legnormálisabb morállal állni a témához. Meg hát, ki ne mosolyogna, amikor egy igazi "felhőcske" lóbálja izgatottan a lábát mellette gondolkodás közben. Azokat a taposókat, amit nagyon csinos cipellőbe bújtatott, egyébként pedig semmibe. Egy pillanatra elgondolkodtam rajta, hogy vajon fázik-e, de csak azután, hogy egyáltalán sikerült gondolkodnom a látványtól. Nem azt mondom, a combocskák a gyengéim, csirkében jó zsírosak, lányban meg finom bársonyosak.
Természetesen felhorkantottam, amint közölte, hogy kövessem, na persze nem a megdöbbenéstől, sokkal inkább a meglepetéstől. Persze, lényegében nem is fogadta el a meghívásomat, de végül el sem utasított. Mindig így járok a lányokkal, sosem tudják értelmesen közölni, hogy most akkor mi is van.
- Ismerem. - ásítottam, majd zsebre vágtam a kezem, és látszólag eszembe sem jutott elindulni a célhely felé - hisz pontosan azt mondta, ne feltűnően kövessem. Nem ugorhattam fel hát, hogy akkor nyomás, ellenkezett volna az akaratával. Habár fogalmam talán volt róla, hogy milyen szakma az, amiben a kíséret csapást jelent, azért végignéztem a lányon, és megállapíthattam, hogy valószínűleg halvány lila gőzöm sincs, miben mesterkedik.
Csak néztem, ahogy távozik az alakja, még ásítottam is egyet a kora őszi napsütésben, majd lassan, ráérősen felkeltem helyemről, és mire egyáltalán nem láttam őt, utána indultam. Komótosan, nem sietve lépkedtem, zsebre dugott kézzel. Mikor pedig a kocsmához értem, ugyanazzal a nyugalommal, ugyanazzal a "nem is találkoztunk" közönyös fejjel néztem rá, és mentem tovább minden gond nélkül, nem törődve vele, hogy éppen milyen érzelmek ültek az arcán. Még így is hihettem, hogy továbbra is a személyre vár, A személyre, nagy betűvel, és ez az egész csak színjáték tőle. Lényegében, ő maga kért meg rá, hogy ne figyeljek rá, és tényleg mardosott a szomjúság. Na persze, ettől függetlenül még így is bennem volt a remény, hogy valamikor talán csatlakozhat mellém, így aztán feltűnően középen foglaltam helyet a romos bárpultnál, és rendeltem magamnak egyszerű gyümölcslevet. Jó, oké, ez lehet, hogy gáz. Igenis kurva gáz, ha az ember ilyesmit iszik egy lepukkant kocsmában, és a kocsmáros maga is buzinak nézi minden eddigi ismertség ellenére, és úgy tölti ki a kért italt, mint aki nem hiszi el, hogy mit csinál. Aztán pedig csak vártam, lassan szürcsölgetve az italt, spórolva vele.
avatar
Leonard
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 34
Join date : 2017. Sep. 25.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
10/1500  (10/1500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tolbana Hősei Emlékmű

Témanyitás by Rikomono on Szomb. Szept. 30, 2017 9:37 pm

Rohadt dühös voltam, szinte remegtem az idegtől. Sőt, nem is csak szinte, hanem konkrétan. Ha van, amit gyűlölök... öhm... jó, sok mindent gyűlölök, de ha van valami, ami elviszi a pálmát mind' közül, az a hazugság. Emlékszem, volt a bandában egy srác, aki elég csúnyán átbaszott. Még friss husi voltam, naiv, meg minden, szóval könnyű célpont, érted. Csak arra nem számított a csávó, hogy amikor legközelebb meglátom, akkor megfogom a fejét, és hozzácsapom a falhoz tiszta erőből. Akkor még tombolt bennem a düh a szüleim miatt is, és ez olyan olaj volt a tűzre, hogy ha nem fognak le ketten, akkor lehet, hogy azt a gyereket meg is ölöm. Totálisan elmentek otthonról, csak színtiszta vörös köd volt előttem. Na azóta már valamelyest tudom uralni a dühömet, de azért még mindig legalább falhoz baszok valamit, mint most azt az asztalt. Szóval ja, ha hazudsz, vagy átversz, azért én kurvára pipa szoktam lenni. Ha erről a srácról is végül kiderül, hogy őt küldték, akkor kettétörök a fejével egy asztalt akkor is, ha a bútorok sérthetetlenek Neutral
Na, téma félresöpör. Itt a szépfiú, aki profi módon néz levegőnek, de annyira, hogy az amúgy is paprikás hangulatomra még rátesz egy lapáttal, ahogy ignorál. Vagy csak azért viselkedett így, mert annyira töpszli vagyok hozzá képest, hogy nem vett észre Rolling Eyes Ha le akarom smárolni, álljak fel egy sámlira, vagy mi a franc? Akkor már inkább legyen 220 centi, és nem kell letérdelnem, ha le akarom pippantani. Így azért a mellkasáig felértem Rolling Eyes Bement, felpattant egy bárszékre, és rendelt, míg én kint dühöngtem. Kapott még a ház fala egy öklöst tőlem - milyen jó, hogy itt nem zúzom ezzel rommá a kezem -, majd becsörtettem, és letelepedtem mellé.
- Valami töményet! Az ő számlájára Rolling Eyes - böktem a fejemmel Leo felé, majd türelmetlenül bámultam, amíg a csapos kitöltötte az italt. Amint elém rakta, máris eltüntettem húzóra. Pasikkal "tanultam" inni, szóval ha valaki nőies kortyolgatást vár tőlem, annak van egy rossz hírem. Lecsaptam a poharat a pultra, majd a fiúra néztem, és az italára.
- A következő kört te rendeled, de ha nekem is gyümilevet szánsz, akkor kirúgom alólad a széket Rolling Eyes - jegyeztem meg, majd felsóhajtottam. Talán ezzel az utolsó adag feszültség is távozott, tényleg jobb lenne arra koncentrálnom, hogy végre itt egy jó pasi!
avatar
Rikomono
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 303
Join date : 2016. Jun. 24.
Age : 18
Tartózkodási hely : Kopj le!

Karakterlap
Szint: 49
Exp:
10089/10100  (10089/10100)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tolbana Hősei Emlékmű

Témanyitás by Leonard on Hétf. Okt. 02, 2017 9:14 am


Nem kellett sokáig várnom, mire belibbent, vagy sokkal inkább csörtetett a csajszi, majd lezuttyant mellém. Ha eddig nem is gondolta komolyan az italozást velem, nagyon úgy tűnt, mostanra a sikertelen üzlet végérvényesen meggyőzte róla, hogy muszáj lesz belevetnie magát, vagy éppen a dühét.
Még mondtam is volna, hogy "Helyes döntés", csakhogy épp eléggé lefoglalt, mennyire mulattat a viselkedése. Nem átlagos csaj, az tuti. Felemeltem a pohárról a virtuálisan cseppfoltos poharamat, és meglöttyintgettem benne az italomat. A rostos őszibarack darabjai felkeveredtek ennek hatására. Végül óvatosan kortyoltam, miközben ő ügyesen lehúzta az italát. Nem tartottam furcsának, inkább azt nem értem meg, aki képes kortyolgatni meg iszogatni a töményet. Nem sok olyan emberrel találkoztam még, na de amikor Szoph elkezdte kortyról kortyra ízlelgetni a jägert az még nálam is kiverte a csodálkozás biztosítékát. Az a nő sem komplett. Neutral
Mindenesetre, mulattatott a viselkedése, ugyanakkor a világért sem igyekeztem ezt a tudtára adni, mi több, próbáltam elfojtani kuncogásom, mielőtt ő fojtja el az életemet, ám még így is kiült arcomra egy enyhe, féloldalas mosoly, ahogy figyeltem.
A csapos közben, jó filmes szokás szerint, a poharakat kezdte el törölgetni egy egyébként is kellemesen koszos ronggyal.
- Pedig egészséges. - tártam szét a kezemet laza mosollyal kísérve. Igen, persze hogy tudom, hogy a játékban fölösleges ilyesmivel érvelni, és hogy kurva gáz amit csinálok. De hé, ha az ember három napon keresztül folyamat másnapos, és három éjszakán keresztül folyamat részeg, akkor a következő napok kikövetelik magukból a normális étrendet meg italrendet. Márpedig, nemrég ünnepeltük a szülinapomat, a srácok meg nem engedtek el egy percre sem, olyannyira, hogy rögvest az elmúlt két születésnapomat is bepótoltuk, amit a börtönben töltöttem. Szóval ja, szar napokon vagyok túl. Pedig több kedvem lenne most menőnek kinézni, mint tegnapelőtt este a fiúk társaságában.
- Még egy olyat neki meg valami kísérőt, amit kér. - böktem fejemmel az előző itala felé. Úgy tűnt, azt kedvelte, meg gondoltam, nem árt a dühcsillapítást folytatni. Csak a végén ne az én kontómra rúgjon be teljesen, így is le vagyok gatyásodva. És még én leszek a perverz, aki leitatott egy nőt.
- Úgy nézel ki, akinek nem sikerült a találkozója. Remélem, nem én vagyok az, aki miatt lekésted. - bár kételkedtem benne, hogy az a fél perc, amit velem töltött, valóban számíthatott ez ügyben. Ha a tárgyalófél már ennyit sem képes várni, és ha a másik egy fontos tárgyalásra nem képes idő előtt érkezni, ott már eleve halott az egész. Mondtam volna még, hogy "Igyál, az jót tesz", de úgy tűnt, ezt ő is tudja. Na meg nyugtatni sem akartam, hogy "chill, tesó", attól tartva, hogy akkor tényleg utánam vágja azt a széket. Habár mókás volt, kifejezetten érdekes, ahogy az az aranyos pofi ilyen mérget képes kifejezni.
avatar
Leonard
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 34
Join date : 2017. Sep. 25.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
10/1500  (10/1500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tolbana Hősei Emlékmű

Témanyitás by Rikomono on Vas. Okt. 08, 2017 8:29 pm

Koncentrálj, basszus. Jó pasi, tetkókkal. Ne cseszd el azzal, hogy tiszta ideg vagy. Érted, itt vagyok kurva sok éve, és írd és mondd, nulla jó pasival találkoztam. A vörösök között vannak menő alakok, de eddig mindnek volt valami bogara, amitől falra másztam. Szóval ha ennek nincs, és elege lesz abból, hogy fortyogok, majd itt hagy, akkor én nem tudom mit csinálok, de minimum kárt teszek magamban Neutral
- Egészséges? Pfff, itt a vírusirtó az egészséges, nem a gyümölcslé - röhögtem fel. Tuti viccelt, nem gondolhatja komolyan, hogy "egészségesen" akar élni itt. Ha elkezdi, hogy ő vega, meg olyan mentes kajákat eszik csak, akkor már meg is van, miért borítom fel Rolling Eyes Mármint, amúgy nekem semmi bajom a zöldségekkel, én megeszek mindent. Ha salátát raknak elém, akkor azt falom fel, nekem mindegy, csak kaja legyen, és adjon energiát. Itt meg aztán pláne full mindegy, mit zabálok, ugyanazt csinálja az édesség, mint a curry-s csirke vagy a miso leves, és egyiknek sincs igazán jó íze, mert mind csak utánzat Rolling Eyes
- Nem mersz helyettem választani, mi? Rolling Eyes - vigyorogtam rá cukkolásképpen. Jó, én voltam a hülye, hogy nem ezzel kezdtem, odaadtam a kezébe a kapaszkodót, ő meg kihasználta. Mindegy, vállat vontam, és kértem még egy energiaitalszerű valamit "kísérőnek", ami gondolom nem tölti a kitartást gyorsabban, csak az íze olyasmi. Nem, nem kísérőnek szándékoztam alkalmazni, hanem időhúzó kortyolgatásra. Érted, mi a francnak részegedjek le? Nem azt akarom, hogy úgy kísérjen haza, hogy magamról se tudok, nem hogy róla >.>
- Ja nem, csak átbasztak - vontam vállat megint, de azért persze látszott rajtam, hogy bosszús vagyok miatta. Le is hajtottam a rövidem nyomban, most egy kicsit finomabban a pultra csapva a pohárkát - Be akartam vágódni egy nagymenő vörösnél, de vagy ő, vagy a kapcsolatom felültetett. Szóval valaki nagyon meg lesz verve Rolling Eyes - fejtettem is ki utána kicsit. Mondjuk ilyenkor én mindenkinek be szoktam verni az az arcát biztos, ami biztos alapon, nem különösebben szokott érdekelni, hogy melyik fél kúrt át - És te? Mit keres itt egy menő szépfiú a semmi közepén? Vagy éppen egy ilyen elcseszett vacakban? - intettem körbe, aztán vagy értette, hogy a komplett játékra értettem, vagy nem. A lényeg, hogy kíváncsi voltam, a sok kocka között ő mit csinál. Mondjuk ezt a kérdést akár visszakézből át is pattinthatja hozzám, én se vagyok az a tipikus gamer csajszi.
avatar
Rikomono
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 303
Join date : 2016. Jun. 24.
Age : 18
Tartózkodási hely : Kopj le!

Karakterlap
Szint: 49
Exp:
10089/10100  (10089/10100)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tolbana Hősei Emlékmű

Témanyitás by Leonard on Vas. Okt. 08, 2017 8:56 pm


Meglötyögtette poharában a gyümölcslevét, hogy legalább részben menőnek nézzen ki vele, ahogyan kortyolgatja az édes italt. Lassan csúszott csak el a torkán a különös nedű, ragacsosan és fáradtan. Aligha oltotta rendesen a szomját.
- Nagymenő vörös?  - kérdezett vissza, miközben elhúzta a száját, hogy úgy tűnjön, gondolkodik. Tekintete maga elé a félig - háromnegyedig hiányos, különböző színű és állagú alkoholtartalmú folyadékokra vándorolt. Az üvegek porosak voltak, egy-egy helyen a nyakukon látszott a helye, ahol a pultos megfogta őket előtte, hogy töltsön. Látszott az is, melyek a népszerűbb italok, és melyekből kértek ritkábban. Volt néhány igazán zavaros, kétes eredetű és igen olcsó folyadék is. A börtönből már ismerős volt számára a kotyvalék, amelyet alacsony szintű italkészítés és méregkeverés jártassággal gyártottak. Végül megszólalt, miután jól átrágta magát az emlékezetén.
- Nem ismerek olyat. Ezek többnyire csak roppant különc személyek, akik menőnek érzik, ha sötét helyeken kóborolnak meg titokzatoskodnak. Esetleg átbasznak egy-két gyereket, meg kirabolnak valami kezdőt. - hátradőlt, kissé kilendülve a hirtelen jött felismeréstől, hogy a bárszéknek nincs támlája, ám közben folytatta elbeszélését, összeszedve és felületesen megfogalmazva eddigi vörös játékosokkal történt tapasztalatait.
- Néhány pszichológialig kétes figura, na az létezik, de azok tuti nem nagymenők. Van egy-egy nőcsábász, néhány alkoholista, pár véletlen lett vörös, meg egy adag fiatal, akik attól érzik magukat nagy arcnak, ha egymás közt csínyeket hajtanak végre. Lelökdösnek embereket a szint széléről meg kirabolnak alvó embereket. Néhány kincsvadász is akad, páran még érdekesen is játszanak. - sorolta végül, majdhogynem kezén számolva a lehetőségeket, miközben felfelé nézett, a poros és virtuális szúrágta deszkaplafonra, mintha csak nehezére esne összeszedni gondolatait.
- De nem, egyik sem éri meg, hogy így kiakadj, mert átvertek. Én az ő helyükben verném a fejem a falba, mert elszalasztottak. - fordult végül szélesen mosolyogva a lányhoz, majd felé lendítette a poharát, mintha csak koccintásra emelte volna, végül lehúzta az utolsó korty édes és szörnyen tömény italt.
- A kincsvadászok még oké. Azok mutathatnak is valamit, ha akarnak. Habár ritkán akarnak. Ám ha elég magas a szinted, magad is megtalálhatod ugyanazt, amit ők is. Csak néhány event tárgy meg boss item van, amit nem tudsz magad megszerezni. Ám azokat nem itt kell keresni, a vörösök ilyennel nem szolgálnak, maximum átvernek vele. - fejezte be végül a mondandóját, amit véletlen sem okításnak szánt. Tekintete sokkal inkább sugallta a kíváncsiságot, hogy vajon milyen fontos üzleti ügyben is tud segítséget nyújtani akármilyen nagymenőnek kinéző vörös is. Maximum valamilyen NJK-ról tudta elképzelni, hogy érdembeli dolgot tud mutatni, de azok sem szoktak meghívásokat küldözgetni, inkább küldetések során találkozni velük. Roppant mód nem értette, de nem is erőltette a dolgot, a lány beszél, ha akar. Vagy kérdez, mint ahogy azt meg is tette.
- Csak bosszankodtam. Most jövök a mob vadászatból.. Képzelheted. Első szintű szarokat gyakni nem épp élmény. A játék meg számomra nyújtott pár előnyt, mondjuk úgy. - az utolsó mondatot kicsit vonakodva mondta, nem nagyon akart pontosabban beszélni.
- Na de hogy egy ilyen kicsapongó bájos hölgy miért van itt.. - jegyezte meg végül, szinte csak úgy mellékesen, és oldalasan Rikomonora pillantott.
avatar
Leonard
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 34
Join date : 2017. Sep. 25.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
10/1500  (10/1500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tolbana Hősei Emlékmű

Témanyitás by Rikomono on Pént. Okt. 27, 2017 11:29 am

Elkezdte magyarázni, hogy ő milyen vörösöket ismer. Tök durva, hogy ez a sok sóder alapból nem érdekelne, és inkább nézegetném a pultos mögött a sok üveget, meg hogy mi van bennük, de érdekelt, amit a srác mondott. Az túlzás, hogy csüngtem a szavain, mert nem, de végig felé fordítottam a fejem, és figyeltem arra, amit mond. Nem azért, mert mondjuk tudni akartam volna, ő milyen körökben mozog, csak... érted. Szimplán érdekelt. Nem volt benne semmi több. Ez olyan, hogy ha történetesen egy idegesítő faszfej lenne, akkor a legizgisebb sztoriját is lelőném. Na nem az van, hogy ne vágnám fejbe, ha Leo a fű növéséről beszélne, mert az uncsi témázások akkor se érdekelnek, ha maga Adonisz állna velem szemben, de egy menő srác nem is tud uncsi dolgokat mondani. Szerintem. Gondolom én. Jó persze, nyilván ha szédíteni akarnak, akkor összeszedik magukat. Leo is nyomatta ezeket a hízelgő félmondatokat, arra fel is nevettem. Ja, csipázom a csávót, nem csinálta rosszul.
- Azért, mert te csak piti bűnözőket ismersz, attól még vannak itt is nagykutyák Rolling Eyes - szólaltam meg végül - Erős vörös céhek, akik monopolizálnak vadászterületeket, sarcolják az utazó kereskedőket, stb. Csak amíg ezekről egyáltalán hallasz, ahhoz hosszú út vezet. Több, mint három és fél éve csinálok fegyvereket és páncélokat vörösöknek, kellett ennyi idő, hogy nevet szerezzek magamnak a sok pancser között. Ha oda megpróbálsz betörni, és nem tudod megvédeni magad, kurvára megütöd a bokád, mert a tápláléklánc alja is kifoszt, de ha azon a szakaszon túl vagy, akkor építheted a kapcsolatokat. Ha jól csinálod, híred megy, és már nem csak a lúzerek keresnek meg, hanem a komolyabb alakok is nálad hagyják a pénzüket :3 - fejtettem ki, miközben én is elejtettem egy-két jelet az irányába. Olyanokat, hogy fülem mögé söpörtem a hajam, vagy picit előredőltem, érted. Vágni fogja, hogy érdeklem őt.
- Vannak olyan komoly céhek, hogy ha le akarják vadászni őket, ahhoz táposabb csapat kell, mint egy bosshoz - tettem még hozzá, de konkrétumokat nyilván nem mondtam, mert azért én is megütném a bokám. Ezek nem publikus dolgok, még a vörösök között se, legfeljebb szóbeszéd alapon. Gondolom én se ismerek egy csomó bandát, de azért van már egy-kettő a listámon, akikkel számolni kell. Az egyik simán lesöpörte a tizedik szintet a kobold megszállás idején, tele van elit játékosokkal. Bár nekik nem dolgozok, mert van saját kovácsuk, csak ismerek pár tagot innen-onnan Rolling Eyes
- Aztán minek szenvedsz itt, ha farmolni akarsz? - kérdeztem vissza, ahogy átterelődtünk a másik témára. Komolyan nem vágom, biztos nem lehet béna a szintje, ha egyszer vörös. Tízes szintek közepén már vannak normális helyek, amik még nekem is adnak valamit, pedig vágod, ötvenes szintű vagyok mindjárt.
- Én? - röhögtem fel. Ja, visszakaptam a kérdést, számítottam rá - Kellett valami, amivel le tudtam foglalni magam, mikor nem tudtam kimozdulni otthonról. Az MMO-nak legalább megvan az az érzete, hogy csinálok is valamit Rolling Eyes - feleltem végül.
avatar
Rikomono
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 303
Join date : 2016. Jun. 24.
Age : 18
Tartózkodási hely : Kopj le!

Karakterlap
Szint: 49
Exp:
10089/10100  (10089/10100)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tolbana Hősei Emlékmű

Témanyitás by Leonard on Pént. Okt. 27, 2017 10:26 pm


Leo még csak nem is bóknak szánta a mondatát, egy percig sem gondolta úgy, hogy bármi létjogosultsága lenne itt akármilyen randizásnak. Sokkal inkább volt ez számára szimpla ismerkedés, mint mindig. Egy ilyen elcseszett szituációban, mint az előbbi felhergelés, alapvetőnek érezte, hogy valamivel el kell űzni a rosszkedvet a lányból. Valamiért egyáltalán nem kedvelte, ha morcoskodnak a közelében, így aztán pozitív sikerélményként élte meg, amikor amaz végre felnevetett. Látszott a lányon, miként tűntek el a ráncok az arcáról, és vette át a helyét a sima társalgás mimikája, a figyelem, a megértés, és ahogy közben nem agyal senki semmin, csak úgy elvan a nagyvilágba.
- Számomra az sem hangzik menőnek. - vonta meg a vállát, és vágott hozz kissé eltúlzott, "leszarom" arckifejezést, reagálva Riko szövegére.
- A kapcsolatépítés meg nem az erősségem, főleg ilyen körökben. Túl óvatlan a kisugárzásom. Azért persze van pár ismerősöm, hallok ezt-azt, de ez elkerülhetetlen.. - folytatta, ahogy egy jó párbeszédben illik, és miközben egy percig sem vette le tekintetét beszélgetőpartneréről, intett a csaposnak, hogy hozzon neki még egy gyümilevet.
- Odakint volt egy RPG, ahol guild vezér voltam, de hát az más. Ott elég volt jól játszani, meg jó arcnak lenni. Semmi sunyulás, érted. Mondjuk az egyik legjobb játékos voltam, meg a szerver legmenőbb céhe voltunk. - fűzte tovább a beszélgetést a maga módján, természetes módon ki nem hagyva a jól megszokott dicsekvést. Ha valamire büszke lehetett életében, az a játékokban elért világszinten kiemelkedő tehetsége. Valamiben még ő is jó volt.
Ami a jeleket illeti, a mi Leonardunknak fogalma sem volt róla, hogy az az ő "ingerlésére" volt hivatott. Igazság szerint, ha bármi átfutott volna az agyában ezekre, az inkább az a következtetés lett volna, hogy a lány kényelmetlenül ül, vagy zavarta a haja. Tök hülye volt a csajokhoz ilyen szinten, ezt már megmondták. Hacsak nem mosolyogsz egyértelműen a képébe, nem fogja levenni a szituációt, de akkor is csak el fog sétálni melletted, majd megkérdi a haverjait, hogy látták-e. És persze, akkor egy hétig az lesz a téma, hogy úristen, annak a csajnak bejöttél. Kicsit komolytalan volt a maga módján főhősünk, de valakinek annak is kell lennie. Mégse lehet mindenki aduász a lányoknál. Tipikusan az a szerencsétlen, aki ha lasszóval kéne kergetni a nőket, jobban járna.
- Azt kell mondjam, elég szarul állok. Mióta kijutottam a börtönből, elszállt az összes eddig megszerzett tárgyam, exp-m, szintem és pontom. A pontjaim híján pedig a régen könnyed mozdulatok ma még nehézségbe ütköznek. Gyakorolnom kell, ha nem akarok meghalni. Úgyhogy szopok a vaddisznókkal, és várom, hogy visszatérjen minden. - tök őszinte volt Rikoval, pedig még ő maga sem hitte volna el, ha ezt más meséli neki. Ez - mondjuk úgy -, a világ legnagyobb szerencsétlenségének tűnt, amellett, hogy szinte lehetetlenségnek. Ezért is remélte még, hogy kijavítják majd egyszer a hibát, és nem kell újraszenvednie a szinteket. Kurvára unt itt lent játszadozni, mint valami kisgyerek a pöcsével.
Mondhatjuk, a témára egy pillanatra elszontyolodott, de aztán hirtelen, mintha a semmiből történt volna, vissza is tért a jókedve, és ugyanúgy vigyorgott tovább Rikora, mintha mi sem történt volna, meg folytatta a beszélgetést. Számára eddig tartott csupán az érzelmi változás, egy perccel sem tovább.
- Hehehh, ez jó kifejezés. - nevetett fel a válaszon. - Nekem is pontosan ez volt az okom. Csak azért játszottam, mert nem tudtam kimozdulni otthonról. Most bezzeg mozgok, többet is, mint vártam volna.
avatar
Leonard
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 34
Join date : 2017. Sep. 25.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
10/1500  (10/1500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tolbana Hősei Emlékmű

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

2 / 2 oldal Previous  1, 2

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.