Céh épület mögötti kert utáni terület

Új téma nyitása   Hozzászólás a témához

1 / 4 oldal 1, 2, 3, 4  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default Céh épület mögötti kert utáni terület

Témanyitás by RenAi on Kedd. Jan. 28, 2014 5:47 pm






Elhagyva a céh épület kertjét egy háromágú úton haladhatunk tovább.


Mindegyik út másfele vezet, a jobb oldali egy csendes és kellemes patakhozhoz, aminek a széle kisebb nagyobb kövekkel van kitéve, alkalmas ülőhelyet biztosítva annak aki "láblógatással" akarja tölteni a napot.  Végig sétálva a parton a patak egyre mélyül és egy híd vezet vissza a céh-kertjébe.

Bal oldalra haladva beérünk az erdőbe, egyenesen az úton pár percnyi séta után egy növényekkel benőtt lépcsősor veszi át az ösvény helyét, és azon haladva tovább egy templomot találsz, ahol leróhatod a tiszteleted, esetleg ha magányra vágysz és egy kicsit visszavonulva gondolkodni szeretnél, megfelelő helyszínt biztosít. Visszatérni csak ugyanazon az úton tudsz, de vigyázz el ne tévedj, mert könnyedén kikeveredhetsz a védett övezetből.

Ha egyenesen haladsz tovább, betérsz az erdő sűrűjébe... feltűnhet hogy egyre több mobb-bal találod szembe magad. Tovább haladva már olyanokkal is amik saját maguktól támadnak, az út egy idő után megszűnik és csakis a puszta erdő marad. Előre haladva kiérsz a védett övezetből.


_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1740
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Céh épület mögötti kert utáni terület

Témanyitás by RenAi on Csüt. Jan. 30, 2014 12:15 am



Rita és Ai - Gyáva kontra Gyenge avagy a Hullámzó égbolt.



Fárasztó napnak álltam elébe és korántsem érzetem hogy vége lenne. A reggelt egy bevásárló listával a kezemben indítottam, majd pár küzdőtéren is átestem, de ez még mindig nem volt elég. Többet akartam, fejlődni de úgy hogy ez nem megy rá a hétköznapjaimra. A magánéletemre. Jobban bele gondolva már szinte az egész életem ide tartozik. A barátaim, Jin a párom, a céh… minden. Szinte furcsa lenne innen visszakerülni az átlagos életembe. Nem, nem bánnám nem azt mondtam, elvégre ha mind kijutnánk is erős a gyanúm hogy az idebent megkötött igaz barátság és szerelem megmaradna. Szeretnék ebben hinni.

Lépteimet szaporázva a céh-hát felé, topogtam az úton. Az épület csúcsát megpillantva megkönnyebbültem hogy már nem tart sokáig a loholásom és lassan megpihenhetek. Belépve az ajtón kedvesen köszöntem annak akivel épp szembe találkoztam, de siettem is tovább mivel Ritához jöttem. Úgy döntöttem még többet edzek majd, és ennek megleltem az egyik legjobb dungeonját, de egyedül esélytelen hogy sikeresen tisztogassak ott. Sajnos Jin-el sem megy kettesben mivel ő is tank, így számunkra ez egy erős dps-nélkül reménytelen. Ő is szeretne fejlődni és én is. Ritáról viszont tudom hogy legutóbb is egyedül próbálkozott, így hármasban igencsak sokra vihetnénk. Rita Jin és én, már alig várom. Amúgy is szeretném őket minél jobban összebarátkoztatni, így ez tökéletes alkamat biztosít erre reményeim szerint. Kizártnak tartom hogy Rita visszautasítson egy ilyen alkalmat. Ballagtam a folyosón széles vigyorral.

Kop-kop.  Kopogok az ajtaján de semmi. Kopogok ismét, és még mindig semmi. Lassan óvatosan benyitok, és az üresen tátongó szoba tárul elém. Kissé lehervadt a jókedvem, mivel már késő délután van biztos voltam benne hogy itthon lesz. És általában a legtöbb szabadidejét itt tölti így erre valahogy nem számítottam. Kissé csalódva, de nem feladva csuktam be az ajtót, majd pár perc múlva fel lettem világosítva hogy nem rég ment el és a közeli erdő felé vette az irányt. Legalábbis arra felé látták elsétálni. Értetlenkedve álltam a dolgok előtt, hogy ilyenkor mégis mit akar kint az erdőben, de mivel nem rég ment el még esélyem van arra hogy utolérjem.

Gyorsan egyik lábam a másik után kapkodva, siettem le a lépcsőn, végig a folyosón, elhagyva a céh épületet, melyet megkerülve a kert utáni erdőbe vettem az irányt. Már szinte feladtam, mikor még az út elágazása előtt megpillantottam a Rii-nyant. Már messziről kiáltottam neki.
- Riii-nyaaan!-Kaptam levegő után.
- Riii..Riii-nyahaan – Kiáltottam megin, remélve hogy meghalja a hangom. Mikor felfigyelt, gyorsítottam de nem ment, szinte cselő-botló léptekkel álltam meg előtte, vagyis csak szerettem volna, a porban elterülve hasra vágódva kitárt kézzel és lábbal nyújtottam neki érdekes látvány, próbáltam magam összekaparni de ott helyben el tudtam volna aludni… fáradt voltam QQ
Pár perc elteltével össze kapartam maga, hátamra fordultam a ruhám másik felét is összemocskolva ezzel a mozdulattal majd még mindig lihegve megszólaltam.
- Szia. – Nyögtem ki az első szót amit tudtam.
- Már kerestelek.. a többiek mondták hogy erre fele vagy.. – Ziháltam miközben felültem.
- Mégis hova mész te ilyen későn? – Tettem fel neki az első kérdésem, majd a válasza után folytattam:
Elernyedt végtagokkal  dőltem hátra immáron a fűben fürkésztem az eget, majd megpillantottam az első csillagot.
- Te… szerinted az első csillag, itt is a vénusz bolygó akarna lenni? – Kérdeztem tőle, tényleg nem értettem hogy vajon az is megfelel-e a valóságnak vagy csupán egy pixelpont fent az égen, hogy ne legyen üres.
- Azért jöttem mert van egy tökéletes ajánlatom a számodra. Tudom hogy a multikor is egyedül mentél túlélő csarnokba.. és én is szeretnék menni. De egyedül kevés vagyok, és Jin-re sem számíthatok ilyen téren.
Szóval a tökéletes felállás: Te Jin és én! –
Mondtam lelkesen. Két tank és te, szerintem kedvező ajánlat.
– Ráadásul ideje hogy ismét csináljunk valamit együtt. – Vártam a lány válaszát bizakodva.

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1740
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Céh épület mögötti kert utáni terület

Témanyitás by Rita Hanami on Pént. Jan. 31, 2014 10:49 am

Mindig is szerettem a céhház mögött eltölteni az időt és nem csak azért, hogy gyakoroljak. Maga a hely is gyönyörű volt, télen ahogy a vakító fehérség takarja be a tájat, tavasszal a kinyíló virágok színpompás árnyalatai, nyáron a zöldellő fák, ősszel pedig a „rozsdásodó” lombkoronák teszik csodálatossá ezt a helyet. Na persze edzésre is tökéletes. Az erdőben, kis szintű szörnyek vannak így nem okoznak nagy gondot. Egyszerűen csiszolhatom és alakíthatom a támadásaim és a stílusom. Ezért is voltam itt, hogy kifejlesszem az új skillemet. Megnyitva ugyan már megvolt de ahhoz, hogy használjam is még szerettem volna teljességgel kitapasztalni a működését. Az erdő pedig kiváló lehetőséget nyújtott erre. Az utóbbi napokban nem is csináltam mást. Még a szokásosnál is többet gyakoroltam. Eltökélt voltam és magabiztos, ha kifejlesztem ezt a skillt többet senkinek nem kell védenie engem, nem kell veszélybe sodornia magát és én leszek az aki védelmet nyújt másoknak. De egyenlőre ez még odébb van. Most a jelenre kell koncentrálnom. A bemelegítés már megvolt így belevethetem magam a szörnyek hordáiba, azonban alig hogy elértem az erdő szélét egy ismerős hang csendült fel és mire megfordultam már Ai-chan hason csúszva közelített felém, fölkavarva a port.
- Sz-szia! – Pislogtam nagyokat a lány belépőjén. Ahogy én vettem ki már egy ideje keresett engem. – Későn? – Lepett meg a kérdés majd a horizontra tekintettem. A nap már tényleg lemenőben volt. Kicsit túlzásba vittem a bemelegítést? – Csiszolom a képességeim. – Adtam meg a lánynak a választ mire ő elernyedt a fűben és már egy újabb kérdéssel bombázott. Tekintetem én is a csillag felé vittem, hmm érdekes kérdés de nem tartom valószínűnek.
- Nem hiszem. A csillagok teljesen már elrendezésben vannak mint a valóságban, a legtöbb csillagjegy sem található meg az égen. – Feleltem. Ai ezután a lényegre tört és végül kibukott miért is jött. A kérdésemre az arcom elkomorodott. Legutóbb mikor ott voltam pirosba ment át az életem, igaz tudtam mikor kell abbahagyni de félek ő nem tudná vagy adott esetben nem érdekelné.
- Sajnálom, de a túlélő csarnokba csak is egyedül akarok részt venni. – Utasítottam vissza közben megfordultam és elindultam az erdő felé. – És neked sem kellene oda menned. Nem a magadfajtáknak való. – Tettem még hozzá. – Bocsi, de szeretném folytatni az edzést. – Intettem neki végül.


_________________

Rita Hanami
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 811
Join date : 2012. Aug. 20.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
10/1300  (10/1300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Céh épület mögötti kert utáni terület

Témanyitás by RenAi on Kedd. Feb. 04, 2014 8:54 pm


Rita és Ai - Gyáva kontra Gyenge avagy a Hullámzó égbolt.




Lelkesen kerestem fel a lányt, hogy a segítségét kérem. Macerásan kissé és kicsit ki is fáradva a mai naptól, de megtaláltam. Igaz lejártam a lábam utána, de végül rá leltem. Lihegve, sőt elterülve érkeztem meg hozzá, amit végül a fűben pihentem ki, a csillagokat bámulva, amiről egy spontán kérdés az eszembe is jutott. Fel is tettem és választ is kaptam rá.
- Okos vagy… én nem tudom hogy néznek ki a csillagképek, eddig csak könyvben láttam, és egyszer mikor a várost elhagyva az egyik közeli hegyi falun táboroztunk. Nagyon jó volt… nem csak a csillagokat de magát a tejútrendszert is lehetett látni. Apu mesélte hogy melyik csillagkép mit takar, bár nem tudtam megjegyezni őket, sőt legtöbbjükből nem is néztem ki hogy mégis miért kisgöncöl, és társai… valahogy nem is hasonlítottak rá… - Szusszantottam ki magam.
- Szóval edzel?... Tád vall hogy még ilyenkor is... – Mosolyodtam el, majd a fűben felfelé a lányra pillantva figyeltem további mondatait. Mondatát melyben egyszerűen visszautasított, nem hagytam annyiban.
- Ejnyee Riii-nyan, mintha nem juthatnál el két tankal tovább… ami nem jelent többet több, expnél több jutalomnál. o/ Sőt több tapasztalatnál is. Mond hogy nem csábító Rii-nyaa~ - Vékonyítottam el a hangom a mondat végére, kérlelően kedvesen. Majd megdöbbenve sőt inkább megrökönyödve hallgattam a folytatást.
- Mégis mi akarna lenni az hogy a „magamfajtának” Rii-nyan? Esetleg oda csak neked lehet belépőd? Sőt ha arra akarsz utazni hogy gyenge vagyok oda, akkor azt jól látod, pont azért kérek egy attakertől is segítséget. Neked kell hogy tovább jutsz el, a kevéske életed végett, nekem meg azért kell hogy nagyobbat tudjunk sebezni, ezáltal hamarabb jussunk el a következő bestiához. De nem hiszem hogy ezt meg kellene magyaráznom, főleg nem neked. – Öltöttem ki a nyelvem a lányra, de rám se figyelt, majdhogynem elküldött sziesztázni…
- Ohh, hogy már zavarok is. Furcsa mert eddig ilyen nem volt, harcoltunk, és küldiztünk együtt, olyankor nem zavartam, most mégis fontosabb az edzésed annál hogy egy aprócska szívességet tegyél nekünk, amiből neked is hasznod lenne. Mert igazán megérteném ha nem lenne belőle hasznod, vagy ha… ha valaki idegen kérné ezt tőled… - Feleltem és vártam a lány reakcióját. Már nem feküdtem a fűben, időközben felültem és a két kezemen támaszkodva lábamat lógatva hajoltam a lány felé. Ha magamra semmibe vett, nem hagytam annyiban utána mentem.

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1740
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Céh épület mögötti kert utáni terület

Témanyitás by Rita Hanami on Vas. Feb. 09, 2014 10:44 am

Ahogy visszautasítottam a lányt már rögtön próbált győzködni, hogy nekem ez mennyire megéri. Ha tudnád, hogy engem mennyire hidegen hagy az exp, főként ha arról van szó, hogy őt is veszélybe sodorjam miatta. Talán ha másról lenne szó, ha csak egy szimpla barlangot kellene megtisztítani pár mobtól. De ezek bossok, bár az eleje valóban nem nehéz, később trükkösek és veszélyesek. Valóban többre mehetnék az ő társaságukban de nem.
- Gyenge? Nem, egyáltalán nem erre céloztam. Habár ha azt vesszük így is lehet mondani. Gyenge vagy a lelked gyenge. Az a típus vagy aki semmit sem vesz komolyan, még mindig azt gondolja, hogy a sao csak játék. Hát nem az! Mindig mindent elbohóckodsz még akkor is ha a saját vagy a társaid élete a tét. Ezzel nincs is nagy gond, jó dolog, hogy vannak olyanok akik mindig vidámak és optimisták, csak sajnos az ilyenek nem túl hosszú életűek. - Ahogy a mondat végére értem ökölbe szorítottam a kezem, pont ugyan ez történt egy hete is. Riku szinte ugyan ezekkel a szavakkal keresett fel csak épp akkor nem a túlélő csarnok volt a célpont hanem egy csapat játékos.

– Taaaa-chan, ne kéresd magad! Jó móka lesz! – Mászott bele a képembe Riku.
- Nem értem mi a mókás abban, hogy egy csapat bűnözőt akartok, kell levadászni. – Tettem ölbe a kezem és úgy pillantottam a lányra.
- Fejvadászat! – Emelte a magasba a kezét, mire én szimplán elfordultam tőle.
- Nem ölök játékosokat, független az indikátorától. – Jelentettem ki egyöntetűen erre a lány már elém is szökkent.
- Nem öljük meg! Elfogjuk őket és egy börtön kristállyal elzárjuk őket. Na ne kéresd már magad. Kapunk egy csomó aranyat érte és még fejlődhetsz is. Neked is a hasznodra válik!”

Belementem, de neki is ugyan ezt kellet volna mondanom. A lány utolsó szavaira már nem feleltem, csupán elindultam az erdőbe.


_________________

Rita Hanami
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 811
Join date : 2012. Aug. 20.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
10/1300  (10/1300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Céh épület mögötti kert utáni terület

Témanyitás by RenAi on Vas. Feb. 09, 2014 7:59 pm


Rita



Fellelkesülve kerestem fel Ritát az egyik kérésemmel, ami igencsak visszautasított. Úgy látszik a lány épp nehéz napjait éli vagy nem tudom, velem eddig még nem volt ennyire… ilyen… hogy szebb szót ne használjak ami jellemezné mostani viselkedését. Persze nem teszem szóvá, csupán russzuleset a visszautsasítása mit némi megalázással is társított. Mondhatni nem ismertem rá, de nem fogok ezért haragudni rá, ha valakinek rossz napja van akkor könnyen viselkedik úgy ahogy épp nem szeretne. Csupán elszomorít hogy ez alól nem jelentek kivételt… de lehet csupán én gondoltam többet a dolgokba… és én is csak egy átlagos ember vagyok a szemébe. A lány nem hagytam magát, de nem is Ő lett volna ha ez másképp történik. Nem ér annyit egy túlélőcsarnok-i harc hogy összevesszek vele, de már nem csinál mást csak engem ócsárol… selytem hogy miként gondol rólam, de valahol mégis rosszul esik, ugyanakkor ez nem fog megakadályozni abban hogy a türelmem és a mosolyom félre dobjam. Azt hiszem most van csak rájuk igazán szükségem.
- Gyenge a lelkem… - Mormogtam magam elé, majd egy félhuncut hümmögéssel letudtam az egészet. Lehet igaza van a lánynak bár én másban látom a gyengeséget, de nem gondolom hogy ezt az orra alá kellene dörgölnöm. Gyenge vagyok tény, fizikailag, és a kobakom is a gyengék táborát erősíti… de nem zavar. Méghozzá azért mert valahogy nem tartom igazi gyengeségnek mindezt. Mindannyian mások vagyunk, tele erősségekkel és gyengeségekkel, de ez így van rendjén. Azt hiszem ezt egy kirakóhoz tudnám hasonlítani leginkább, mindannyian egy darabkák vagyunk az sok ezer darabos kirakóból, mindannyian egy be akarunk illeszkedni valahova, ugyanakkor mindenkinek meg is van a maga kijelölt helye, mindenki passzol valakihez és ha össze illesztünk minden egyes darabot a megfelelő helyre akkor alkotunk egy egészet. A gyengeségeinket erősítik, míg a mások által gondolt gyengeség az amivel erősíthetünk másokat. Gyönyörű a világ, ha megtaláljuk hova valóak is vagyunk igazán nem? De most nem is ez a lényeg, meg kell értetnem vele, hogy nem vagyok gyenge, és hogy az amit csinálok nem menekülés, mintsem inkább elterelés…
- Eto...roo... azt hiszem értem hogy mit is akarsz ebből kihozni, de szólok előre hogy tévedsz. Nem tartom gyengeségnek azt a tulajdonságom hogy képes vagyok vidám maradni mikor mindenki retteg, ilyenkor igyekszem elterelni mások figyelmét és felvidítani, erőt adni. Ugyanakkor azt sem tartom gyengeségnek hogy merek ostobaságot csinálni mások előtt, nem zavar ha kinevetnek, örülök neki mert képes vagyok velük nevetni. És nem tartom gyengeségnek azt sem hogy ostoba húzásokat bevetve tapasztalok ki dolgokat.. hogy miért is?... mert ezek olyan dolgok amikre nem igazán számít sem az ellenség sem senki, ez által máris némi előnyhöz jutok. Megtudni hogy mekkorát sebeznek például. Inkább engem sebezzenek, mikor tudom magamról hogy sok az életem, mintsem más szaladjon bele az ellenség pengéibe… és még sorolhatnám. Ugyanakkor szerény véleményem szerint ha már felpaprikáztál el mondok neked valamit. Az amit csinálsz… az állandó edzésed, az hogy megfelelj… aggaszt hogy mostanában mennyit edzel. Nem tartom rossznak, ne érts félre, de ha nem pihensz néha bele fásulsz, és az sem egészséges ám. – Mosolyogtam rá, miközben ő már hátat fordítva nekem baktatott befelé az erdőbe.
- Grrrr – Morogta a fogaim között.
- Rita Hanami! – Pattantam fel és szoltam utána.
- Ha hozzád beszélnek illik odafigyelni! – Oktattam ki. Felbosszantott hogy csak így itthagyna… kezdem úgy érzeni hogy nem számítok neki… ha le tud lépni miközben beszélek.
- Érdekelne hogy miért vagy most ilyen? – Kérdezem tőle, szinte kiabálva. Nem megyek utána, mérgesen dobbantok egyet a földön a két kezem ökölbe szorítva ideges, ugyanakkor aggódó szemekkel tekintek a lányra.
- Tudni szeretném hogy mi történt veled! – Fejtettem ki bővebben. Kezdem úgy érezni hogy többről van itt szó mint ahogy azt eleinte gondoltam…

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1740
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Céh épület mögötti kert utáni terület

Témanyitás by Rita Hanami on Vas. Feb. 09, 2014 10:28 pm

- Dehogy is érted… - motyogtam magam elé ahogy a lány neki kezd a beszédébe és ahogy hallgattam őt rájöttem, hogy tényleg nem érti. Csöndben hallgattam végig közben pedig egyre inkább felbosszantott az amit mondott. Azzal nincs is bajom, hogy sok esetben vidám és bohókás, de vannak olyan pillanatok amikor nincs helye bohóckodásra. De nem is akartam ezzel foglalkozni. Egyszerűen csak ott akartam hagyni őt. Fáradt voltam ahhoz, hogy ebbe most belemenjek azonban mégis sikerült elérnie azt, hogy ne hagyjam faképnél. Amikor a teljes nevemet kiáltotta megtorpantam. Vicces eddig csak Anyu és Riku volt aki így kiabált rám ha mérgesek voltak rám.
- Te csak ne beszélj az illemről! – Morogtam az orrom alatt. Nem fordultam még meg, csupán magam elé bámultam. Miért is vagyok ilyen? Valóban tudni szeretnéd? Mintha csak belelátott volna a fejembe hisz ismét feltette a kérdést.
- Tényleg kíváncsi vagy? – Néztem rá a lány majd gyors léptekkel odasiettem hozzá és se szó se beszéd elgáncsolom őt a földön térdeimmel pedig leszorítom a kezét és közben már szegezem is a torkának a kardom.
- Ha most nem idebent lennénk elég lenne egyetlen vágás és már rég halott lennél! – Kiabálok rá a lányra. – Akkor mit érnél a sok életeddel? Vagy mi lenne ha a sebzésem meghaladná az életed? Vagy egy képességgel lebénítanálak? Akkor csak annyi lenne a dolgom, hogy beléd szúrjam a kardot és pillanatok alatt elfogyna az a fúú de sok életed! – A szemeim szikrákat hány a lányra, egy pár pillanatig még a szemébe nézek majd leszállok róla és ismét hátat fordítva neki folytatom egy picivel nyugodtabb hangnemben. – Ez a bajom, hogy lassan mindenki sebezhetetlennek hiszi magát mert nincs fájdalom érzet és semmi nincs ami emlékeztessen minket milyen könnyen is elfogyhat az pár száz életpont. Ha ezt továbbra sem akarod felfogni az a te dolgod, de tégy egy szívességet és ne olyankor ölesd meg magad mikor velem vagy!

_________________

Rita Hanami
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 811
Join date : 2012. Aug. 20.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
10/1300  (10/1300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Céh épület mögötti kert utáni terület

Témanyitás by RenAi on Kedd. Feb. 11, 2014 3:43 pm


Rita



Mérges vagyok… Rii-nyan életében először felbosszantott, elért nálam egy olyan határt ami csak keveseknek sikerült eddig. Nem értettem hogy most mégis mi üthetett bele… eddig mindig kedves volt és óvott… védett, de most nem csak hogy nem akar segíteni, de egyenesen támad a szavaival. Pedig én igyekeztem semmi sértőt mondani neki, nyugodt maradni és kedves… de az hogy semmibe vett, ezzel túl lépett bizonyos határt. Kiabáljon velem, vagy csak simán, normális hangnembe közölje velem hogy nem szeretne oda menni… legalábbis velem. De az hogy szimplán faképnél hagy kiverte nálam a biztosítékot. A teljes nevén kiabáltam utána. Velem is gyakorta tették ezt amikor rosszul viselkedtem, és én rendszerint meg is szeppentem ilyenkor. De Rita Ő más… másabb mint én. Erősebb? Bátrabb?... legalábbis eddig azt hittem. Sosem láttam még ilyennek. Megijesztett. A viselkedése, a mozdulatai, a hangsúly amit használ… úgy éreztem kifordult önmagából és zavar hogy nem tudom miért… irritál hogy kihagy olyan dolgokból ami ekkora hatást gyakrol rá… Féltem a lánytól és egyben féltettem őt.

Én csak ne beszéljek az illemről…” Lehajtott fejjel fordultam a Rii-nyan irányába. Tudom sokszor hibázok, de nem hiszem hogy bárkinek is ártottam volna akár egy fél szóval is. Igazságtalannak éreztem a lány felém irányuló indulatait. Nem tudom mivel váltottam ki ezt belőle, nem tudom mi az amiért ennyire haragszik rám?... Nem tudom….

- Bo… - Suttogtam magam elé, nem tudtam hogy most tényleg bocsánatot kéne-e kérnem tőle, hisz nem emlékszem olyan dologra amiért így kellene beszélnie velem. Sőt egy lélektelen bocsánat kérés vajon elég lenne-e ahhoz hogy ne vesszünk össze. Nincs az a pénz amiért rosszban lennék vele… inkább megalázkodok és csendben odébb állok, csakhogy ez ne történjen meg. Inkább megyek egyedül túlélőcsarnokba… ennyit nem ér a védelme. Kitapaszolom magamban és titokban a dolgokat, információkat gyűjtök és megoldom egyedül is. Némi dac is kerekedett bennem, nem akartam hogy azt higgye hogy ennyivel felettem áll… hogy csak Ő mint erős játékos mehet ilyen kazamatákba… exp és tapasztalat szerzésre… nekünk „szolgáknak” viszont csak boss-on a helyünk. Nekünk nem jár ilyen. A mi életünk fontos, hogy a boss-harcok viszonylag simán folyhassanak le… elvégre ha nincsenek tanok, healer-ek, és support-erek… bajban lennének. Úgy néz ki mi csak erre kellünk. Segítséget kértem hogy fejlődhessek, hogy tapasztalatot szerezzek… de nekem „nincs ott keresni valóm” … lehet tényleg nincs…

Tényleg kíváncsi vagy?...” Hallottam a lány szavait melyek visszhangoztak tovább a fejemben.
Rá pillantottam, de már addigra azt láttam hogy ideges léptekkel közelít felém, ijedtemben hátráltam egy lépést.
- Rih.. …Rii... …-chan – A neve tán következő utószót , már a földön fekve „lefegyverezve” tettem hozzá, és döbbenten hallgattam végig a lány szavait. Majd a tekintetem elsötétül… düh és harag kelt bennem sötét örvénylő hullámokat… utálom ezt…. Lefogta azt a kezem amelyikkel a kardot tartanám, de a másikkal megragadtam a lány kardját amit a torkomhoz szegezett… majd szimplán csak átszúrtam vele a saját torkom. Ki tudja miért… valamiért keserédes kínnal telt elégedettséget keltett bennem… legbelül. Talán már én is bele fáradtam ebbe az egészbe… talán csak nem akarom látni miként az ismerőseim akikhez közel hittem magamhoz rám támadnak?... Nem tudom… úgy látszik már csak Jin-maradt nekem. Csakis érte fogok ezentúl élni. Már nincs senkim… senki más.
- De nem ott vagyunk! Itt más szabályok vonatkoznak és azokhoz alkalmazkodtunk. Kénytelenek vagyunk elfogadni ezt addig amít itt vagyunk bent. És a valóság szerinted biztonságosabb? Mégis mivel? Sorra ölik meg az emberek egymást, szinte csekély dolgokért… a valósában is elüthet egy autó, földrengéskor rád zuhanhat az épület… felrobbanthatják az iskolát, felnyes nappal megtámadhatnak az utcán és kifoszthatnak vagy csinálhatnak veled más… szörnyűséget is. Nem… nem sokkal különbözik ez a kinti világtól, épp csak hogy   a rendszer felhívja a figyelmet a gyilkosokra akiktől óvhatjuk magunk, míg odakint erre nincs lehetőség. Te is japánban éltél nem?... akkor neked is tudnod kéne hogy odakint is bármikor kerülhetsz közel a halálhoz, elég csupán leesni a lépcsőn… volt egy osztály társam aki tolószékbe kényszerült… mégpedig csupán azért mert megbotlott a fagyos úton, és a lejáró lépcsőjén eltört a gerince… Bizonyos szem pontból idebent legalább az ilyenekkel szemben védve vagyunk… de amit most tettél, azt soha nem fogom elfelejteni. Nem tudom mi üthetett beléd, de nem az vagy aki felkarolt és védett… te rám támadtál. Lehet csak illusztrálni akartad az gazad… lehet… nem tudom ezt elfogadni…  –Fel sem tudja fogni mit is érzek most… talán nem is baj…sosem gondoltam volna hogy ez megtörténhet. Csakis magára gondol… csakis magára… Ebben a pillanatban el akartam pixeleződni… eltűnni… megsemmisülni mintha nem is lettem volna…

Ez a bajom, hogy lassan mindenki sebezhetetlennek hiszi magát mert nincs fájdalom érzet és semmi nincs ami emlékeztessen minket milyen könnyen is elfogyhat az pár száz életpont. „ Feltápászkodtam… és válaszoltam.
- Nem vagyunk sebezhetetlenek…, és ezt pont egy olyasvalaki ne mondja akinek alig van élete… mit gondolsz mit élhetek át az összes boss-on, küldetésen… én legalább bebiztosítom magam, és pont olyasvalaki papol arról hogy „játszik” az életével, aki sajnál pár pontot rá pakolni… csakhogy erősebb… táposabb legyen? Hát nem! Örülnék ha elgondolkodnál kicsit és leszállnál a földre… te még mindig a kinti világban élsz, és nem vagy hajlandó elfogadni a benti szabályokat… törvényeket. Pont arról beszélsz hogy vigyázni kéne jobban az életünkre… hogy nagy képűek vagyunk arra hogy viszonylag sok az életünk?... Vedd már észre magad, hogy ez nem egyszemélyes játék… itt csapatan kell harcolni… csapatban ahol mindenkinek meg van a maga szerepe. És ez így van jól! Te dps- vagy, én tank. A te feladatod hogy támadj, ezzel védesz meg engem. Az én feladatom hogy megvédjelek, akár az életpontjaim árán is! Segíteni akarok neked de te ez nem engeded… Egyedül akarsz mindig leszólózni mindent, egyedül akarsz tovább lépni… jócskán lehagyva… és magára hagyva másokat!..  És ku***ra zavar hogy kihagysz a dolgaidból, kihagysz abból ami ilyenné tett téged! Lehet hogy én gyenge vagyok... de te meg gyáva... gyáva mert félsz másokra bízni az életed. Csakis te védheted meg magad! Esélyt sem adsz arra másoknak hogy bizonyíthassanak neked. Félted az életed... és félted félted önmagad, félsz megbízni másban. Bátorság kell ahhoz hogy az életed rábízd valakire az tény, de amit te csinálsz az nem több mint egoista húzások sorozata... nem enged hogy mások megvédjenek, csakis te áldozhatod fel magad másokért? Gyáva vagy elfogadni hogy valaki is megtegye érted! Ezért hagysz ki mindenből, ezért nem engedsz magadhoz közel!!– Az utóbbi mondatokat kikelve önmagamból, könnyekkel áztatott arccal, ökölbe szorított kezekkel, és toporzékoló lábbakkal üvöltöttem a lánynak.
- Gyűlölöm magam! Gyűlölöm mert bármit csinálok sosem érhetek fel hozzád!  Sosem lehetek elég jó melletted! Gyűlölöm… így csak „játszok” mosolygok… és poénkodok…! Tőlem csak ennyi telik. Veled akarok lenni! Azt akarom hogy együtt vigyünk véghez küldetéseket és hogy rengeteg dolgot csináljunk még együtt! Harcoljunk, edzünk…nevessünk… Azt akarom… hogy.. hogy.. ~ Nekem is legyen egy testvérem… azt akarom hogy az én nővérem is legyél ne csak Tsubakinak… azt akarom hogy elég jó legyek hozzád, de te ezt nem engeded… ~ A mondataim csupán üvölteni tudtam volna, mégis ráharaptam a nyelvemre és elnyeltem az összes keserű szót, ami mardosta a torkomat. Nem mertem neki ezt elmondani soha sem… és nem is fogom… hisz akkor elrontanék mindent… mindent… hogy léphetnék én Tsubaki helyébe? Hogy érhetnék annyit mintha a húga lennék?... Micsoda badarság… hisz csak egy „céh-társ” vagyok neki… egy ismeretlen… valaki aki bevállalja az udvari bolond szerepén, valaki aki gyenge, gyáva, szánni való… vagy még arra sem… Gyűlölöm magam, tank vagyok hogy segítsek, de még sincs szükséged rám…

Ha folytatta a mondatát:
Ha ezt továbbra sem akarod felfogni az a te dolgod, de tégy egy szívességet és ne olyankor ölesd meg magad mikor velem vagy!- Ne aggódj nem fogom… előtted biztos nem. Nem engedem meg neked az „igazad” örömét… Bocsánat hogy zavartalak. Haza megyek. Jó éjszakát Rita-san.- „San”- de rég is használtam a nevéhez ezt az utószót…Valami meg szakadt bennem… nem akarja hogy ”előtte” haljak meg… nem azt mondta hogy ne halljak meg…inkább csak hogy ne előtte. Már hátat fordítva a lánynak cammogok haza felé, kezemmel megtörlöm az arcom, megszabadítva forró könnycseppjeimtől. Nem érdekli hogy élek-e… Nem is tudom mit kerestem itt egyáltalán? Nem is tudom mit akartam én tőle egyáltalán?... Az út partját benőtt fűben egy aprócska faág elég volt ahhoz hogy most ellenállás nélkül essek össze… Már messze voltam a lánytól, így nem láthatott, hallhatott. Ernyedt testtel feküdben a fűben, majd mikor hanyatt fordultam ismételten a csillagos égbolttal találtam magam szembe…épp mielőtt összevesztünk…de jó lenne ha ez azelőtt lenne, és szimplán csak rá köszöntem volna… pár kérdés… és haza jöttem volna… inkább… szemeimben ismét könny gyülekezett… hát ezt is elrontottam… majd az égre pillantva mintha a Nagymedve alakzatát véltem volna felfedezni… hullámzott… hullámzott az égbolt. ~ Gyűlölöm magam... furcsa vagyok.. más... Gyűlölöm az érzéseim, a vágyaim... utálom a depresszív mazoista énemet... megvetem azt amikor a fájdalom bekebelez és felfal...irtózom magamtól mikor elfog a gyűlölet magam iránt... gyűlölöm azt hogy gyűlölöm magam... Elfogadhatatlan hogy a szomorúság és a bánat... a harag és a düh megtelepedjen bennem, mint valami rossz fertőzés. Nem!Én nem engedhetem meg magamnak! Nekem mosolyognom kell! Hisz... csupán abban vagyok jó... ~

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1740
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Céh épület mögötti kert utáni terület

Témanyitás by Hinari on Vas. Máj. 25, 2014 3:54 pm


Kristály
Lassan elmúlt a hideg, hozta a lágy tavaszt, és vele a meleget. A céhkertben ilyenkor volt a legjobb sétálni, az ezernyi virág között, a fák susogása halk morajlásként nyugtatta az idelátogatót. Minden körülmény adott volt a békére… de én mégsem éreztem jól magam. Céltalanul lépdeltem, párszor lenyitottam a minimapom, de rá se néztem, úgy csuktam be. Ritát és Yuichit már régóta nem láttam, de zavarni sem akartam őket, a boss után mindkettejüknek megvolt rá az okuk, hogy pihenjenek egy kicsit, hogy kiszellőztessék a fejüket. Aggódtam értük, lelkiismeret-furdalásom volt, hisz azt a harcot én vezettem, a majmok ellen, s még Ai szavai sem tudták teljes mértékben feledtetni az ott történteket.
Egyedül voltam. Letelepedtem a folyópartra, egy szál blúzban és szoknyában, a szandálomat is levettem, mezítláb pihenve a fűben, a kék eget kémlelve, amin egyetlen fekete felhő sem látszott. Mégis… valahogy kényelmetlenül éreztem magam e napsütésben, valami hiányzott, de nem tudtam volna megmondani, hogy micsoda. Talán a társaság hiánya, vagy éppen ellenkezőleg, minden jó volt, csak a csend zavart meg túlságosan? Körülnéztem, behunytam szemeim, de ahogy vártam és füleltem, rájöttem, mi hiányzik: tényleg nem hallottam egyetlen hangot sem. A madarak elkerülték a kertet, a vízcsobogás is mintha alábbhagyott volna. A vihar előtti csend. Beleborzongtam a gondolatba, úgy húztam fel a szandálomat, és álltam fel, túl hirtelen, túl bizonytalanul. Elindultam, vissza a céhház felé, át a kavicsos ösvényen, aminek ezúttal nem követtem kanyargó útját: a zöldülő, ép fűben haladtam, melyek meghajoltak a terheléstől, egyre gyorsabban, futni azonban nem kezdtem el, nem lett volna értelme. Igazság szerint nem hittem, hogy bármi értelme van csapongó gondolataimnak, egyszerűen csak meg akartam feledkezni róluk, a szorongó érzésektől, ott akartam hagyni mindet a kert másik végében, ahol nem érhetnek el…

_________________
Adatlap
Szín: #a8a8a8 #787878 #464699 #9F703A
Jártasságok: Érclátás(312) Páncélkészítés(320) Akrobatika(2) Látás(2) Észlelés(3) Lopakodás(3)

Ki mit és mennyit tudhat Hinariról? Információk az adatlap alján.




Figyelem! Amennyiben valaki visszaél a plot armorral (pl kari előtt öl meg játékost vagy dicsekszik azzal hogy megtette stb), annak neki magának kell megoldást találnia rá, hogy kari miért ne tudja őt megölni/börtönbe zárni - ha pedig nem tud ilyet kitalálni, vállalja annak következményeit is! Ez karakter minden játékára, tehát a bossra is vonatkozik.

Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 3146
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
10573/10100  (10573/10100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Céh épület mögötti kert utáni terület

Témanyitás by Maci on Vas. Máj. 25, 2014 4:44 pm

Boldogságom határtalan! Ezzel a gondolattal indultam neki a mai napnak. Az utóbbi napok voltak medve életem legszebb pillanatai. Végre valamilyen módon de segíthettem az itt rekedt embereknek és a mi a legjobb, többen is kedveltek. Főleg a lányok, bár ezen nem is értem miért lepődöm meg hiszen, jóképű, Kumarkáns és sármos vagyok de nem vagyok sáros! Egyszóval egy igazi nőcsábász, a nők bálványa a medve ideál. Ráadásul végre tudom, hogy Rita-senpai hol is lakik. Amikor találkoztam a senpaial mesélt nekem az otthonáról és arról, hogy most ők a családja, a Juice League… vagy mi. Aztán pedig mikor azt a nagy szörnyet támadtuk meg több embernél is láttam ezt a nevet. Akkor nem tudtam ezt felhozni nekik de kumagándetektív és lopakodó képességeimet bevetve követtem a lányokat és rátaláltam a házukra. Valahogy a senpai nem mondta, hogy ő egy hercegnő. Egy ekkora palotában lakni. Biztosan van egy csomó szolgájuk meg, őrük meg molesztálójuk akik rajonganak a hercegnőkért és a katonák meg elzavarják és, és biztosan van egy hatalmas kertjük meg… biztosan van saját medvéjük, mert medve az minden rendes udvarban van, vagy legalábbis kellene, hogy legyen. Sebaj, majd egyszer rájönnek az emberek, hogy kell a maci a házhoz, főleg a palotákhoz. Az épületnek hatalmas ajtaja volt én pedig nagyon kicsi vagyok de megpróbáltam belökni az ajtót. Az ajtó makacs volt de én legalább annyira makacs vagyok mint ajtó-san így minden erőmet összeszedve kezdtem tolni az ajtót, de az eredmény annyi lett, hogy csupán egyhelyben totyogtam. Más út után kezdtem el kutakodni és találtam is egy bejáratot a kertrészbe. Itt aztán ügyelnek ám a szép tisztaságra és a szépségre. Csak egy maci szobor hiányzik. Ámultam és bámultam majd a sok virág és szobor meg mindenféle kertes dolog között egy lányt is megláttam. Fel ismertem őt. Ő volt az aki annyit beszélt és utasítgatott a szörnyharcon. A nevét már elfelejtettem így más megszólítást kellet találnom.
- Szöszi-Senpai! – Kiáltottam utána és odarohantam hozzá. Nem tudtam, hogy hirtelen miként is reagál rám így egyenlőre csak felemeltem a mancson köszönésképpen és nagyokat pislogtam rá.


_________________

Maci
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 125
Join date : 2014. Jan. 16.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
10/1500  (10/1500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Céh épület mögötti kert utáni terület

Témanyitás by RenAi on Vas. Máj. 25, 2014 6:12 pm

Kristály

- Felkészülni. Vigyázz. Rajt!... – És csak úgy porzott az út utánam. Kyubeit szerettem volna lehagyni. Mindenképp el akart velem jönni a céhházba, nem is értettem igazán… de unalmas lett volna csak szimplán oda sétálni, így inkább egy futóversenyt rendeztünk. Reméltem hogy így majd dominanciát szerezhetek nála… de mindez… manapság nem jön össze. Próbáltam már mindent, harcoltam vele, fejet hajtottam neki… valahogy sosem jutottam vele közös nevezőre, pedig igazán szeretnék. Azt hiszem Kyub nem rossz személy, csupán neveletlen és lázadó típus, így kihívásként tekintek a felnevelésére és inkább elviselem a hülyeségeit mintsem mások kezére juttassam, hisz üldözik őt. Magam sem tudom miért, és nem mond semmit amikor kérdezem… mindig kitér a válaszadás alól. Tudom hogy vaj van a füle mögött, és hallottam furcsa pletykákat is róla de… akkor is, nem hagyhatom magára. Ha megszelídíted a rókát akkor bizony felelőséget kell válalnod érte, és bár nem tudom mikor és mivel szelídítettem meg, de felelőséget érzek érte. A legutóbbi hetekben állandóan versengünk valamin, és a győztesé a kívánság joga… persze eddig hétből hétszer veszítettem, de én sosem adom fel… inkább veszítek százszor mintsem feladjam és ezzel alá is írjam a vereségemet… Tehát loholtam a kis macska után, aki oly fürfén halad előre mind a négy lábával, hol felugrott egy-egy padra vagy keresztül vágott az emberek lába alatt az utcán… nekem meg persze ki kellett őket kerülnöm.
- Álj-h meg ez csalás! Huhh… - Kiáltottam utána de nem is figyelt rám, csupán törtetett előre és hangja halk foszlányával találkoztam csak útközben.
- Dehogy az! Ez egy futóverseny, és csak a célt adtad meg mint szabály… semmi mást! – Vagyis valami ilyesféle szavakat fogtam fel és raktam össze egy mondattá, persze vitatkozhattam volna vele… de egyrészt fáradt is voltam másrészt valahol igaza volt… ><” Így minden erőmet összeszedve szaladtam utána, sűrű bocsánatkérések közepette mikor meg-megbillentettem azokat akik mellett elfutottam az utcán. Sokan nem nézték jó szemmel és csúnyaságokat is kiáltottak utánam, de csakis a győzelmemmel foglalkoztam. Majd már láttam a céhházunk tetejét, majd az utat is végigvágtatva, megpillantottam a céhkaput, Kyubei szimplán felmászott rajta és átugrotta, míg nekem még azzal is bajlódnom kellett…
- Változtassunk! Nyerjen az aki megtalálja hamarabb Hinarit! – Hallottam a hangját, és mivel egyértelmű volt a vereségem, új remény csillant hogy talán most szerencse csillaga felém kacsint majd, és én leszek az aki megleli Hi-chant elsőnek. Tehát még erőmet összeszedve kezdtem el kutatni a szobákat, a vendéglőt és a konyhát… elvégre ha én lennék Hinari én bizony ott lennék. >< De nem volt, egyszerre csak csattogás csörrenés… és a folyosón lévő állványok rajta szobrokkal és néhány váza sorrban dől el, és pixelekre hullik miközben Kyubei alakja rajzolódik ki… Hina szobája felől jött és most igencsak rohan a kijárat felé…>.> Majd leesett! >< Kifaggatta Nestort. >< Így nyomban vetettem magam Kyub irányába, számban egy vajas pirítóssal. >< Még enni sincs már időm. >< De lecsörtetve a lépcsőn, ki a hátsó kertkapuhoz majd onnan végig az úton már meg is pillantottam Hina-nyant de Kyube meált úgy tíz méterre a lánytól… nem hiszem hogy csak úgy esélyt akarna nekem adni, az nem rá vallana, de a futás helyett már csak kocogva majd síetős sétával nyújtottam ki a lány felé a kezem.
- Én…győz…- a kitartásom már erősen porosan nulla ponnal villogott, pár lépésre lehagytam a petem… majd remegő térdekkel összeestem.
- Én…győőz… - Motyogtam, alig érthetően. >- Győztem! – Büszke volt magára, hisz mellettem igencsak ügyesnek és okosnak érezhette magát. És mindezt tudta is magáról, így újra és újra vereségre és térdre kényszerített. Majd megfordult Hina vállán leugrott mivel felfedezett valami érdekeset… Bele szippantott a levegőbe, majd Macira emelte a tekintetét. Furcsán, áthatóan bámulta őt…
- Te meg… mi vagy? oO – Kérdezte… és idővel én is össze szedtem magam és csatlakoztam a társasághoz.
- Ül! – Hallottam a hangját… majd mint valami parancsot követtem.
- Uvuvuvuuuu>< - Nyüszítettem fel keservesen. QQ

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1740
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Céh épület mögötti kert utáni terület

Témanyitás by Hinari on Vas. Máj. 25, 2014 6:51 pm


Nem igazán figyeltem a környezetemre, gondolatban már a puha ágyamban feküdtem, arccal a plafon felé, azt nézve, miközben Nestor ügyködését hallgatom. Egy pillanatra mégis megtorpantam, a távoli hegyeket kémlelve, kezemmel önkéntelenül is keresve a Katana markolatát, reflexes mozdulat volt, amikor a harc járt a fejemben. Talán kimehetnék mobozni egyet. Az biztosan kirángat majd jelen állapotomból, ott koncentrálni kell, habár ha tényleg kihívást akarnék, fel kéne mennem a legfölső szintre. Kezem lehanyatlott, hisz nem voltam felszerelkezve, s egy sóhajtás után fordultam meg, a céhház hátsó, kert felőli bejárata helyett a kinti kapu felé véve az utamat. Ekkor vettem észre a mackót, illetve ő vett észre engem, illedelmesen köszönve, még mielőtt egy szót is ki tudtam volna nyögni.
- Szia – mosolyodtam el – Mi járatban errefele? – kérdeztem aztán, mert mégiscsak a Justice kertjében voltunk, Maci pedig nem úgy tűnt, mintha valamelyik céhtaggal lenne, így a jelenléte egy cseppet kíváncsivá tett. Közben felfedeztem egy fürge lényt is, először csak a szemem sarkából, aztán oda is fordítva a tekintetem, mivel a macskanyuszi határozottan felém igyekezett. Kyuubei után pedig hamarosan feltűnt Ai is, messziről integettem neki, ha esetleg nem vett volna észre. A pet megállt, valószínű megvárta a gazdáját, aki lihegve, holtfáradtan botladozott felém, nem volt túl jó állapotban, úgy nézett ki, mintha legalábbis a maraton lefutása után jött volna ide. Örültem a jelenlétének, neki valahogy mindig sikerült feldobnia a napom, így, látva, mit összeszerencsétlenkedik, egy hirtelen ötlettől vezérelve emeltem meg a kitartásom, majd egy mosoly kíséretében adtam át a pontokat céhtársamnak, éppen akkor, amikor már Kyuubei előtt járt. Majd léptem is a lány felé, időt sem adva a macskanyuszinak a reagálásra, és ültettem le Ai-t a legközelebbi padra, hogy kifújhassa magát.
- Egy verseny? – ingattam a fejem, majd nevettem el magam, fél szemmel azért a petet figyelve, hogy mit szól a fejleményekhez. Szegény Ai-t már a céhkarácsonyon is állandóan szekálta, ráfért már egy kis nevelés, ezúttal viszont csak az értetlen fejét szerettem volna látni, hogy mégis mitől lett a lovaglány az első. Maciról pedig már majdnem meg is feledkeztem volna, ha Kyuubei nem szólítja meg, beleszólni azonban most nem szóltam bele, hadd feleljen neki a mackó úgy, ahogy ő szeretne.

_________________
Adatlap
Szín: #a8a8a8 #787878 #464699 #9F703A
Jártasságok: Érclátás(312) Páncélkészítés(320) Akrobatika(2) Látás(2) Észlelés(3) Lopakodás(3)

Ki mit és mennyit tudhat Hinariról? Információk az adatlap alján.




Figyelem! Amennyiben valaki visszaél a plot armorral (pl kari előtt öl meg játékost vagy dicsekszik azzal hogy megtette stb), annak neki magának kell megoldást találnia rá, hogy kari miért ne tudja őt megölni/börtönbe zárni - ha pedig nem tud ilyet kitalálni, vállalja annak következményeit is! Ez karakter minden játékára, tehát a bossra is vonatkozik.

Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 3146
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
10573/10100  (10573/10100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Céh épület mögötti kert utáni terület

Témanyitás by Maci on Vas. Máj. 25, 2014 7:57 pm

Mosolyog, ez jó jel mert azt jelenti még emlékszik rám. Emlékeznek rám az emberek, jaj tényleg olyan boldog maci vagyok most. Már csak idő kérdése, hogy én legyek a legnépszerűbb, legaranyosabb legmedvésebb medve egész Aincradban.
- Hát ő… - Kezdtem el vakarni a kobakom és a megfelelő szót kerestem. Rita-senpai azt mondta, hogy ez a családja akkor… - A családfőt keresem. – Néztem boldogan a lányra. Aztán szinte rögtön a figyelmem a lányról egy fura lényre terelődött, majd egy másik lányra. Figyelmesen követtem őket ahogy a lány majd kiköpi a tüdejét aztán a lény meglehetősen modortalanul szólt hozzám.
- Egy maci! – Feleltem. Nem is értem a kérdést, minek nézek ki? Azonban a kis valamiről már nem ilyen egyszerű megmondani. – És te mi vagy? Egy macska vagy egy nyuszi? Vagy nyucsa? Tudtom már te egy Manyú vagy! – Mutattam rá majd kicsit közelebbről is szemügyre vettem olyannyira, hogy ha bírtam felkaptam őt és körbeforgattam, meghúztam a füleit és a farkát és az arcát kezdtem el nyúzni. Kíváncsi voltam, hogy nyúlékony-e.
- Milyen fura egy manyú vagy te, igaz még sosem láttam élő manyút, meg halottat se de te akkor is fura vagy mert én máshogy képzeltem el egy manyút. – Kezdtem bele a szócséplésbe. – És te tudsz nagyokat ugrani mint a nyulak meg dorombolni mint egy macska? Meg vannak karmaid is. – Kezdtem el vizsgálgatni a mancsát. – És neked is kilenc életed van? Ha eldoblak talpra esel? – Ez utóbbit szerettem volna kipróbálni így ha még nem szabadult ki a fogásomból most jó magasra feldobtam őt.

_________________

Maci
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 125
Join date : 2014. Jan. 16.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
10/1500  (10/1500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Céh épület mögötti kert utáni terület

Témanyitás by RenAi on Vas. Máj. 25, 2014 9:43 pm

Kristály

Már alig bírom… fáradok és érzem hogy a lábaim sem úgy, olyan tempóban mozognak mint ahogy szeretném. Megpillantottam Hi-samat aki intett, és kezeim amennyire bírtam felemeltem hogy visszaintsek neki, és a tempóm folyamatosan lassult, kapkodtam a levegőt… majd egyszer csak…. oO Ismét friss és üde voltam. *-* A kitartásom visszatöltődött és mivel a lábaimnak alap azt a parancsot adta az agyam hogy fussanak ahogy csak tudnak, épp csak már nem tudtak annyira, így most a visszatöltött pontokra meglepődtek és szokatlan erővel és lendülettel indultak meg, úgy hogy megleptek és majdnem felbuktam. De még össze kaptam magam, majd már igencsak közel értem Hinarihoz és a macska már javában mögöttem volt. Heheee *-* Csöppet sem számítottam rá, mint ahogy Kyubei mérges arcát elnézve ő sem, de nem adta fel, bár most jelentősen gyorsabb voltam mint ő, és még a megdöbbenése miatt is előnyhöz jutottam. Vigyorogva értem oda Hinari közelébe, majd egy utamba került kavics miatt megbotlottam, és orrabuktam, egyenest a lány elé. Kezemet kinyújtva, érintettem meg a lány cipőjének orrát, és erre a pillanatra ért Kyubei mögém. Látszott a szemén hogy nem tetszett a helyzet, én felpillantottam a lányra és megszólaltam.
- Győztem! – Vigyorodtam el még hason feküdve, majd mancsok nyomait éreztem a testemen. Kyubei apró mancsai voltak, végig sétált a testemen, a lábamtól a hátamig, majd a fejem tetején ért véget az újta, mellső mancsaival azon támaszkodott meg, és sújával lenyomta a fejem a földre…
- Dehogy győztél! Ez csalás volt.. - Kihúzta magát.
- De győztem! Hisz nem voltak konkrét szabály arra hogy miként kell megtalálnunk Hinarit. – Kyubei taktikájával és előző válaszával éltem vissza neki, majd láttam rajta egy sunyi vigyort. Meglepődtem, sosem tudom pontosan mi is járhat a fejében.
- Rendben! Győztél… Tehát most egy napig azt kéne tennem amit szeretnél ugye? – Lemászott rólam és így tudtam bólogatni.
- Pontosan. – Vigyorodtam el, és pillantottam hálásan a lányra.
- És mi lenne a kívánságod? – Kérdezte, de éreztem hogy valami nem stimmel valamin töri a fejét, így kicsit aggódtam, és a kérésemmel reméltem hogy elvághatok mindenféle gonoszságra való hajlamát.
- Azt szeretném, hogy legyél nagyon kedves mindenkivel. – Egyszerű kérés, bár talán számára nem épp az… Kyubei arcán őrült vigyor jelent meg.
- Okkééés. – És pillantását Hina-samára emelte.
- Köszönöm hogy felbuffoltad Ait és ezzel aláírtad halálos végrendeletem… - Mondta mindezt halálos nyugalommal, majd közelebb lépett Hinarihoz, semmi gyanús semmi ilyesztő nem volt a mozgásában, majd Hinari lábán ha tudott felmászott egészen a vállára, majd ismételten elmosolyodott, és a lány fél arcát végignyalta igencsak széles és hosszú nyelvével.
- Ai azt tanította hogy a macskák így fejezik ki szeretetüket és bizalmukat… - Majd a mögötte lévő maci keltette fel figyelmét… én összekapartam magam és Hinari mellé álltam, és sűrű bocsánatkéréssel fordultam felé.
- Ehhh… nem gondoltam hogy még ezt is ki tudja forgatni…><” – Magyarázkodtam, eközben Kyubei a macival kezdett el játszadozni.
- Azt máris gondoltam… Játékos vagy mob esetleg pet vagy? – Nézett Hinarira, összeráncolta a homlokát, gondolatban kizárta hogy az ő petje lehessen…
- Furcsa vagy… - mondta főleg mikor a macska vagy nyuszi témára terelte a beszédet.
- Kyubei… egyszerűen csak Kyubei! – Magyarázta… igen ezt a témát valahogy nem csípte, vagyis szerintem csupán nem értette. Meglepődött mikor maci felemelte és nyúzni kezdte… csupán az ígéretének köszönhette Maci hogy ezt megtehette vele, nyugodt szemekkel hagyta hogy nyúzza, bár a pörgetés annyira nem tetszett neki, mikor a karmait vizslatta akkor bizony megjelenítette őket, és igencsak nagyok és fényesek voltak, ebből lehetett gondolni hogy élesek is.
- Igen annyi, de neked csak egy. Kipróbáljuk? – Felelte maci kérdésére. Majd a medve pet igencsak magasra dobta őt, vagyis szerintem azt hitte, ugyanis én jóval magasabbra szoktam őt felküldeni mikor már szakad a húr…
- Azt hiszem ismerlek… valahonnan. – Mondtam neki mikor a macskanyuszi a magasban tartózkodott, így a shownak ha ideiglenesen is de szünetét éltük. Majd Kyubei visszaérkezett és igen, talpra. Razz

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1740
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Céh épület mögötti kert utáni terület

Témanyitás by Hinari on Vas. Máj. 25, 2014 10:24 pm


- A családfőt? – mértem végig újból a lényt, látszott rajta, hogy nincs nagyon otthon a céhesdiben – Az én vagyok – mosolyogtam rá megint, ám mielőtt rákérdezhettem volna az okra, jelent meg Kyuubei és Ai, s kettejük versenye mindkettőnk figyelmét elterelte. Eleinte csak egy félmosollyal néztem a civakodásukat, ám amint a pet felugrott rám, ezt felváltotta a kíváncsiság, majd a szemöldökráncolás, amikor a macskanyuszi a buffolást említette. Fogalmam sem volt, hogyan jött rá, végtére is, az első képességemet alig van, aki tudja a saoban, a negyediket, az átadást pedig talán még annál is kevesebben. Igaz, utóbbinak – az elsővel ellentétben – volt kívülről is látható animációja, ám ettől függetlenül abból a pár pixeldarabból, ami a lovaglány és köztem cserélődött ki, senki meg nem mondhatta volna, mi történt. Biztosan csak tippelt.
- Inkább a kifogások, minthogy elismerd a győzelmét, igaz? – kuncogtam, persze hagyva neki, hogy felugorjon a vállamra és végignyaljon. Ha engedte, még meg is simogattam, mielőtt továbbállt volna.
- Áh, ugyan, így sokkal aranyosabb – feleltem Ai-nak, Kyuubei felé sandítva: bevallom, rettentően élveztem a szituációt, ha RenAi helyében lettem volna, bizonyosan a pet határait feszegetném egész nap, minden rosszalló megjegyzésnek szánt dicséretre köszönetet mondva, mint aki észre sem veszi az állat valódi szándékát. Maci reakciója is tetszett, ahelyett, hogy sértőnek érezte volna a macskanyuszi szavainak élét, fel sem vette, sőt, elkezdte nyomorgatni, mintha ölelnivaló pet lenne. Jelen pillanatban viszont az is volt, én pedig ezen mosolyogva ültem le a padra céhtársam mellé, onnan nézve tovább a jelenetet, és Kyuubei kifakadásait.
- Ott volt a legutóbbi bosson, ahogy mi is – válaszoltam Ai-nak, ám valami azt sugallta, hogy a lovaglány másról, egy korábbi találkozásról beszél, így inkább elhallgattam, nem akartam beleszólni többet. Ám ahogy teltek a másodpercek, úgy éreztem, mintha valamiről nagyon megfeledkeztünk volna, mihelyst Ai megjelent, így eleinte bátortalanul bár – hisz nem akartam félbeszakítani őket - , de végül én is Maci felé fordultam, tekintetem aggódással vegyes kíváncsiságot tükrözött.
- Korábban azt mondtad, engem keresel. Miért?

_________________
Adatlap
Szín: #a8a8a8 #787878 #464699 #9F703A
Jártasságok: Érclátás(312) Páncélkészítés(320) Akrobatika(2) Látás(2) Észlelés(3) Lopakodás(3)

Ki mit és mennyit tudhat Hinariról? Információk az adatlap alján.




Figyelem! Amennyiben valaki visszaél a plot armorral (pl kari előtt öl meg játékost vagy dicsekszik azzal hogy megtette stb), annak neki magának kell megoldást találnia rá, hogy kari miért ne tudja őt megölni/börtönbe zárni - ha pedig nem tud ilyet kitalálni, vállalja annak következményeit is! Ez karakter minden játékára, tehát a bossra is vonatkozik.

Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 3146
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
10573/10100  (10573/10100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Céh épület mögötti kert utáni terület

Témanyitás by Maci on Hétf. Máj. 26, 2014 11:18 pm

Meglepett Szöszi-senpaitól, hogy ő a családfő így nagy elkerekedett szemekkel néztem rá.
- De a családfő az nem az apa? Te pedig lány vagy. Vagy legalábbis annak nézel ki. – Pislogok nagyokat és lopva finoman lejjebb hajolok, hogy „leellenőrizzem” de persze csak akkor ha ezt nem teszi túlzottan is szóvá. Eközben a lovaglány és a fura állatkája remek szórakozást biztosított. A manyu olyat mondott amire nem számítottam mikor elkezdtem dobálni.
- Tényleg? – Kérdeztem vissza nagyokat pislogva de meg se vártam a választ és már elő is vettem a fegyvert. – Nem akartam, vagyis nem mertem megkérdezni mert nem tudtam mit szólsz hozzá. De ha akarod. Abban biztos vagyok, hogy nekem csak egy életem van ezért azt fölösleges próbálgatni. De azt, hogy neked mennyi van már nem tudjuk de most végre meg tudjuk az igazat. – Indultam el lassan a manyu felé. – De ugye nem haltál meg nyolcszor? Bár akkor biztos nem mondtad volna, hogy próbáljuk ki. – Nyugodtam meg végül. Sajnos a kísérletet azonban meg akasztotta a szöszi lány kérdése. – Mit is akartam? – Kérdeztem vissza majd el is gondolkodtam. – Ja igen már meg van! – Örültem meg de aztán gyorsan el is szomorodtam. Hirtelen nem is tudtam, hogyan álljak neki így egyszerűen elő vettem a kristályt amiben a Senpai volt, vagy ami lett. Nem is tudom hirtelen.
- Rita-Senpai azt mondta a Juice League az ő otthona, így hazahoztam őt. – Néztem a lány szemébe. Előre nyújtottam őt de gyorsan vissza is húztam magamhoz. – De megígértem viszont a Senpainak, hogy vigyázok rá. Ha odaadom akkor már nem vigyázok rá többet. Megszegem a szavam én pedig nem akarok szószegő maci lenni. – Néztem le szomorúan a földre.


_________________

Maci
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 125
Join date : 2014. Jan. 16.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
10/1500  (10/1500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Céh épület mögötti kert utáni terület

Témanyitás by RenAi on Kedd. Máj. 27, 2014 11:55 am

Kyubei meglepődött mikor a nyali-fali támadását egy dicséret és cirógatás jutalmazta. A cirógatást élvezte, szinte rögtön elkezdett dorombolni és dörgölőzni, majd mikor kapcsolt hogy ő nem így akarta, testtartása rögtön megváltozott és leugrott Hii válláról, majd a macit vette támadásba, csaképp ő lett a támadás áldozata… amire nagyon nem számított, de ha már itt tartottak, Kyubei megfutamodott, rögtön hozzám szaladt én pedig hozzá, hisz tudtam hogy csupán a szája nagy, a macit meg még nem ismertük igazán… Félúton egymásnak futottunk, és a kis macskanyuszi a melkasomhoz dörgölőzve bújt oda hozzám, majd a fejét kidugta a vállamon át hogy én nem láthattam az arcát, és kinyújtotta a nyelvét a macira.
- A tökéletes páncél… - Motyogta gúnyosan mosolyogva. De én ezt már nem hallottam hisz a Maci és Hii közötti párbeszéd jobban lekötött… Lesápadtam mikor megemlítette Ritát, hisz már jó ideje nem találkoztam vele, és a pm-eimre sem válaszolt… őt ismerve úgy voltam vele biztos edz valahol, és mivel online jelezte őt, így egyáltalán nem aggódtam érte. Hisz Rita kifejezetten erős nő. Szeretem, egyfajta példakép volt számomra, olyan volt mint valami nagytesó… Lélegzetvisszatartva, lesápadva figyeltem, meg sem tudtam szólalni… éreztem hogy émelyegni és szédülni kezdtek… Kyubeit letettem a kezemből, gyöngéden, óvatosan magam mellé majd felálltam… meg akartam szólalni… kérdezni akartam, az ajkaim szóra nyílottak, de nem jött ki rajta semmiféle hang…
- Ezt hogy...ér.. – nem tudtam befejezni a mondatot, egyszerűen a kockát néztem… nem tudtam elhinni ezt az egészet… hisz a lány most is onlie… és *remegtek a kezeim* sempai-nak hívja… és tudja a nevét is… robotikus mozgásommal  előhívtam a mapot,  hisz a barátlistán lévőket ott is mutatja… magam sem tudom hogy, hogy jutott ez az eszembe… Kyubei mindeközben csak nyalakodott… szemmel láthatólag nem érdekelte a dolog… néha-néha füle rágásából lehetett arra következtetni hogy hallgatózik… épp csak számára mindez mellékes, felesleges információ, pedig Ő is ismerte Ritát, hisz találkoztak már, épp csak számára az emberek olyanok mint nekünk a mobok…  én magam viszont nem tudtam mit hidjek… mit gondoljak… tudtam hogy nem hallt meg, mégis… egy kockában?! Kizárt! Képtelenség! Hazudik!
- Hazudsz! – hangom rekedt volt és halk… reszketett… ott volt előttem a map, de nem mertem ránézni… nem mertem oda pillantani… féltem hogy igaza van… féltem hogy Rita..tényleg be van zárva…
- Nem hazudik! Rita itt van! – Szólalt meg Kyubei teljesen hideg és  dallammentes hangon, ami szinte bele hasított a fülembe… Zaklatott voltam, amikor azt mondta hogy itt van… a mapp kivételével mindenhova néztem… meg akartam pillantani őt! Azt akartam, hogy itt legyen, a lány teljes valójában… végül félve… de rápillantottam a térképre, melyen ott villogott a lány neve… közvetlen maci helyén… könnyeim hulltak… szétszórt léptekkel indultam meg felé, mire a maci vissza is húzta a kocka alakú kristályt, és mondta hogy az ígérete úgy szólt hogy védje meg Ritát… megfogtam a mancsait és közvetlen közelről, térdre rogyva pillantottam a kristályra… még mindig nem hittem el… nem tudtam mit mondjak… ki akartam szabadítani őt..
- Ki tudjuk… szabadítani?... Visszahozni? Bármi…. – Hangom kétségbeesett volt, hisz mindeddig bíztam benne hogy a lány jól van erre…
- Ő most lát minket? Hall minket? Tud válaszolni?... Ő… ugye még él? – A hangom a végére remegett, és meg-megcsuklott, a könnyeimet nem bírtam irányítani sem visszatartani…. Majd macihoz fordultam…
- Ugye… te… tudod mi történt…- Mindent tudni és hallani akartam…

/Gyász Theme/

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1740
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Céh épület mögötti kert utáni terület

Témanyitás by Hinari on Szer. Máj. 28, 2014 10:10 pm


Nem tudtam, higgyek-e neki. Végignéztem rajta újból, nem felejtettem, akármennyire is játékosnak jelölte a rendszer, mégiscsak egy mob volt… a mobok meg… ölnek. Behunytam szemeim, beleborzongtam az emlékbe, két miniboss között, egyetlen csapással megölhettek volna, de nem tették, elvárva tőlem, kikényszerítve, hogy behódoljak az akaratuknak. Ő viszont… hiába mosolyog, hiába harcolt az oldalunkon a bosson… hisz Srentok is az oldalunkon állt, amíg gyenge volt. Aztán meg…
Egyelőre nem szóltam, tekintetemet a hatszögletű kristályra emeltem, egyetlen mozdulat, apró rezdülés nélkül. Összezavarodtam. Nem tudtam eldönteni, mi ilyenkor a helyes lépés, egyhelyben álltam, kiszáradt ajkakkal, s képtelen voltam megszólalni. A bizalom, egy minimális, kellett, hogy ne haragítsam magamra, hogy ne tegyek semmi meggondolatlanságot, hogy ne vágja a földhöz azt a kristályt. Ai hangja belehasított a csendbe, tagadott, mint ahogy azt egy ilyen helyzet megkívánja. Lassan fordítottam felé a fejemet, halálsápadt volt, én nemkülönben. Lenyitotta a térképét, nem akartam odanézni, még mindig egymással harcoltak a gondolataim, szemem könnyes lett, a kétségbeeséstől legalább annyira, mint a már olyan jól ismert tehetetlenségtől. Nem ment, Macira pillantottam, szemei szomorúságot tükröztek. Az enyéim nem. Azokban lángolt a hirtelen feltámadt bizalmatlanság, egy csepp értetlenséggel és annál több bűntudattal keverve. Nyeltem egyet, nem nyúltam az itemért, a medve vissza is húzta, mondott valamit, ám szavai nem jutottak el hozzám. Ai pedig térdre esett. Tudtam, mit kéne tennem, segítenem kellene neki, megnyugtatni, hisz ez a feladata egy céhvezérnek… és egy barátnak. Gyomrom jelezte idegességem, s a gombóc is nőtt a torkomban, az ég kéken ragyogott, egyetlen felhő sem takarta a napot. S elkezdett fújni a szél. Lágyan lengette tincseim, simogatóan, „ő megmondta”, suttogta. Nyeltem egyet, s egy mély levegővétel után lépem oda hozzájuk.
Rita…
Néztem a kristályt, összeszorított ajkakkal, próbálva felidézni a lányt, a komolyságát a harcban, a vereségét a stellán, és amiket utána mondott nekem, a boltban, amikor visszaadtam a szabdalót... bátorságát Morpheus testében, elszántságát és hűségét, amikor megkértem, vezesse a toronyban a másik csapatot. Őt magát, egész lényét.

A kristály kéken fénylett, meg-megcsillant rajta a rávetülő napsugár, s én csak néztem, pislogás nélkül, tétován, mardosó fájdalommal és tagadással, igen. Éreztem, hogy igaza van, ott volt a minimapon a bizonyíték, tudatalattim azonban rendre felülírta a logikám. Lehetetlen. Ilyen nem történhet meg… Ai kérdezett, jókat, fontosakat, s csak remélni tudtam, hogy visszafordítható ez az állapot, hogy él, valahol, valahogy… hogy meg tudjuk menteni. Meg akartam menteni. Hisz milyen vezér és társ az, aki képtelen erre?
- Kérlek válaszolj… - szóltam végül, színtelen, halk hangon. Nem, még nem eshetünk össze, nem tudunk semmit. Semmit…

_________________
Adatlap
Szín: #a8a8a8 #787878 #464699 #9F703A
Jártasságok: Érclátás(312) Páncélkészítés(320) Akrobatika(2) Látás(2) Észlelés(3) Lopakodás(3)

Ki mit és mennyit tudhat Hinariról? Információk az adatlap alján.




Figyelem! Amennyiben valaki visszaél a plot armorral (pl kari előtt öl meg játékost vagy dicsekszik azzal hogy megtette stb), annak neki magának kell megoldást találnia rá, hogy kari miért ne tudja őt megölni/börtönbe zárni - ha pedig nem tud ilyet kitalálni, vállalja annak következményeit is! Ez karakter minden játékára, tehát a bossra is vonatkozik.

Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 3146
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
10573/10100  (10573/10100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Céh épület mögötti kert utáni terület

Témanyitás by Maci on Szer. Máj. 28, 2014 11:13 pm

Hirtelen nyomasztó csend uralkodott el a kertben, mintha csak egy gombnyomásra lenémítottak volna minden fölösleges zajt, csupán a két lány hangja és a szél susogása volt az ami áthatolt a csenden. Nem tudtam mit mondjak, hogy mit akarnak hallani, hogy engem okolnak-e majd. Azonban a kék hajú lány ráförmedt és olyan dologgal vádolt ami meg sem fordult a fejemben és egyáltalán nem számítottam rá. Szavaira összerezzentem és megszeppenve léptem hátra egyet. Védekezni akartam, elmondani, hogy én nem hazudok. Képtelen voltam rá. Megdermedtem és rémülten néztem föl a másik lányra majd vissza a kék hajúra. Mind a ketten ezt gondolják? A manyu hitt nekem és az ő szavaira a lány könnyezni kezdett és letérdelt elém. Magamhoz szorítottam a kristályt, azt hittem ki akarja venni a kezemből. Egy pillanatra átrohant az agyamon, hogy elszaladok, a lábaim viszont ezt nem engedték. Pedig megtehettem volna, mégse futottam. Nem azért mert annyira lebénított a félelem. Ahogy megfogta a kezem és én pedig a szemébe néztem. Ugyan ő a kristályt nézte, de a szomorúság és kétségbeesettség így is tisztán látható volt. Tisztában voltam ezek fogalmával mégis, sosem láttam még ilyennek egy embert. A kérdéseire nem tudtam válaszolni. Legszívesebben mindre csak annyit feleltem volna, hogy nem tudom, de képtelen voltam rá.
„ Ő… ugye még él?” Ez a kérdés újra csengett a fülemben. Magamtól sosem tettem fel ezt a kérdést, mert a lehetőség nem is fordult meg a fejemben.
- Él! – Nyögtem ki végül csöppet értetlenül nézve a lányra. – Sosem gondoltam még arra, hogy Rita-senpai meg is halhatott. Hiszen ha valaki meghal az eltűnik ő viszont nem tűnt el mert itt tartom a kezemben. Meg ha meghalt volna azt tudnám. Akkor én is szomorú lennék, de nem érzem magam szomorúnak. – Néztem ismét a szőke lányra, megerősítést vártam. Ha meghalt volna akkor most én is szomorú lennék. Az utolsó kérdésre visszakaptam a tekintetem és kihúztam a mancsom a lány kezei közül. Hátrább léptem két lépést. Kérdően néztem rájuk és közben próbáltam elő idézni az eseményeket a kobakomba. Még mindig teljesen zavaros volt az egész. Néhány pillanatig csak néztem őket, majd finoman bólogatni kezdtem.
- Azt hiszem… én zártam be őt. – Engedtem a kristály szorításán annyira, hogy rá tudjak nézni és közben folytattam. – Nem tudom, hogyan… csak segíteni akartam neki. Megvédeni őt… - Hebegtem. Figyelmem még mindig a kristályra terelődött és azon gondolkodtam, hogy tényleg jó ez így. Hogy segítettem neki és, hogy jó dolgot tettem még úgyis, hogy nem így akartam. Eddig hittem benne de látva a Senpai barátainak… családjának reakcióját, a bánatot és a bizonytalanságot. Ettől én magam is elbizonytalanodtam.

_________________

Maci
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 125
Join date : 2014. Jan. 16.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
10/1500  (10/1500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Céh épület mögötti kert utáni terület

Témanyitás by RenAi on Csüt. Máj. 29, 2014 10:52 am

Nem értettem már semmit, láttam Ritát magam mellett, előttem egy rémült összezavarodott maci alakú mob, és mögöttem a céhvezérem, aki csupán egy mondatot szólt… Kyubei még mindig csak magával foglalkozott, néha-néha fel, felpislantott mivel ha nem is látszódik úgy, azért nyomon követte az eseményeket… de jelen helyzetben nem érdekelt… sem ő, sem Hinari… sem a maci… sem én… egyetlen dologra tudtam csakis koncentrálni, hogy összezavarodottságomban rendet tegyek… hisz a gondolatok az érzelmek, egyre inkább megalapozták bennem azt hogy ne tudjak hideg fejjel gondolkodni… bár lehet már nem is akartam igazán…

Pár kérdésemre kaptam választ, és tény nem igen tudtam azokat sem hova tenni. A Macira pillantottam, segített a bosson, és a vidámparkban is találkoztam vele… ő nem egy rossz maci… ez az amit nem szabad elfelejtenem…. utána kijelenti hogy Ő zárta be…. és szakadás szerűen ér véget bennem ez a gondolat… fejemet valami tompa súly vagy hang nyomja… rosszul voltam… nem tudtam mi tévő legyek… legszívesebben felálltam volna és haza mentem volna… de azzal végleg cserben hagytam volna Ritát…
- Kitől vagy mitől akartad megvédeni őt…? – Tört ki belőlem a kérdés… de az a válasz hogy él, valamelyest megnyugtatott, mint ahogy az is hogy lehetségesnek tűnik az hogy visszafordítsa a helyzetet…

Rápillantottam Hinarira, Ő sem tűnt jobb állapotban mint én… Nem tudtam hogy is forduljak hozzá vagy hogy most mit is gondoljak erről az egészről, próbáltam logikusan végiggondolni mindent, rájönni a rejtett csapdákra ha vannak, de maci nem tűnt vétkesnek benne hisz azt hajtogatja hogy Ritát akarta megvédeni és hogy ő most vissza akarta hozni a családjának… nem értem, ha valami rosszat akarna akkor azt hiszem nem egyedül lenne, és már akkor rátámadt volna Hinarira mikor mi még itt sem voltunk… de mégis… azt mondja ő tette ezt vele… összezavarodtam…

Kyubei felkapta a fejét mikor kijelentette maci hogy Ritát Ő zárta be… pár pillanatig végigmérte a medvét, talán most először… talpra szökkent, és némileg közelebbről megszólalt:
- Azt meg hogy csináltad? – Kérdi, hangja nyugodt volt, sőt talán némileg még vidám is, tetszett neki a tény hogy embereket így be lehet zárni… most már csak a módja érdekelte… és egyre kíváncsibb lett magára macira is, eleinte azt hitte hogy játékos, csak épp egyedi skinnel, most inkább gondolja őt magáéhoz valónak.

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1740
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Céh épület mögötti kert utáni terület

Témanyitás by Hinari on Csüt. Máj. 29, 2014 8:12 pm


Elkezdett beszélni, homlokomon pedig egyre összébb szaladtak a ráncok. Láttam rajta, hogy sokmindent nem ért, ám amikor bevallotta, hogy ő nem is szomorú… meg egyáltalán… nem, képtelen voltam szó nélkül megállni.
- Az életben maradás egy dolog, de a hogyan, az is számít! – csattantam fel - Szerinted ez – mutattam a kristályra – ez élet!? – kezeim ökölbe szorultak, egy könnycsepp gördült le az arcomon, tele tehetetlen, elkeseredett dühvel. Elfordítottam a fejem, nem akartam látni, nem értette, de hát hogyan is érthette volna? Egy mob volt, semmi más…
- Remélem, hogy nincs tudatánál odabent – hajtottam le a fejem, a szavakat szinte suttogva mondva ki. Ai bizonyára értette, miért mondtam, Maci nem biztos, de az nem érdekelt per pillanat. Rita… aki mindig erősödni akart, a legerősebb lenni, törtetett előre, felfelé, határok nélkül… őt ez itt tönkretenné, lelkileg, fizikailag, mindenhogy. Észlelni a külvilágot, hallani, érezni, de mozdulatok nélkül. A tökéletes tehetetlenség. Senkinek sem kívántam, hogy ilyesmit átéljen, egy percre sem, nemhogy évekre.
Tekintetem felemeltem, ahogyan hátrébb lépett. Nem tudtam, mit akar, elfutni vagy elteleportálni képtelen lett volna, arról időközben gondoskodtam, egy láthatatlan gyorsaságbuffal, ami csak tovább növelte a kettőnk közti különbséget. Egyelőre nem mozdultam, de elhatároztam, hogy nem engedem el, amíg nem tudjuk meg a teljes igazságot. Nem akartam rosszat neki, s a saját érdekében is reméltem, hogy nem fog semmi ostobaságot csinálni. Ám mindezek ellenére azért tettem felé egy határozott lépést, amikor kimondta a tényt: ő zárta be. Mégse stimmelt, ha rosszat akart volna neki, ide se jött volna…
- Kitől? – kérdeztük Ai-val szinte teljesen egyszerre. Sóhajtottam, és várakozó álláspontba helyezkedtem, Macit nézve, a jobb kezem csípőre téve. Olyan keveset mondott, s bár tudtam, hogy ő is össze lehet zavarodva, de ez csak fokozta az amúgy sem túl békés helyzetet – Kérlek meséld el az egészet, jó? – tettem még hozzá. Minél tovább halogatja, annál nehezebb lesz hinni neki és megbízni benne, ám bármennyire is éreztem magam feszültnek, valahogy csökkentenem kellett benne az ellenérzéseket irántunk, máshogyan nem működött normálisan a kommunikáció. Lassan engedtem ki a beszívott levegőt, kezemet elvettem a csípőmről, a mellettünk lévő pad felé mutatva – Esetleg le is ülhetnénk – ajánlottam neki biztatón, majd odafordultam céhtársamhoz – Gyere, ülj le te is – mondtam szelíden és karoltam belé , talpra állítva őt, ha engedte.

_________________
Adatlap
Szín: #a8a8a8 #787878 #464699 #9F703A
Jártasságok: Érclátás(312) Páncélkészítés(320) Akrobatika(2) Látás(2) Észlelés(3) Lopakodás(3)

Ki mit és mennyit tudhat Hinariról? Információk az adatlap alján.




Figyelem! Amennyiben valaki visszaél a plot armorral (pl kari előtt öl meg játékost vagy dicsekszik azzal hogy megtette stb), annak neki magának kell megoldást találnia rá, hogy kari miért ne tudja őt megölni/börtönbe zárni - ha pedig nem tud ilyet kitalálni, vállalja annak következményeit is! Ez karakter minden játékára, tehát a bossra is vonatkozik.

Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 3146
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
10573/10100  (10573/10100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Céh épület mögötti kert utáni terület

Témanyitás by Maci on Hétf. Jún. 02, 2014 11:31 pm

Ahogy szőke lány rám förmedt a testem minden porcikája összerezzent mégis kissé értetlenül néztem a lányra.
- A valóságban úgy tudtam ti sem éltek rendesen, csak fekszetek dermedten. – Pislogtam a lányra. Még korábban hallottam egy beszélgetést ahol két ember erről beszélt. – Nem tudhatod Rita-senpai hogyan érzi magát odabent vagy mit csinál, vagy egyáltalán tud-e magáról ugyan úgy ahogy rólatok sem tudnak semmit azok akik a ti világotokból figyel titeket. – Védekeztem. Talán csak szerettem volna magamat is meggyőzni arról, hogy a Senpai jól van odabent. Ezután a kékhajú lányhoz fordultam.
- Szörnyektől akik ránk támadtak. – Feleltem neki. A szöke lány azt szerette, volna, ha mindent elmondok így bele is kezdtem. – A Senpaial egy barlang szerűségben találkoztam. Ugyan az a feladatunk volt és ezért azt mondta segít nekem cserébe ha én is segítek. Minden jól is ment aztán egy csapat szörny támadt ránk. A Senpai ezeket meg könnyen el intézte de aztán egyre több és több került elő amikkel már ő is egyre nehezebben bírt. Én akartam neki segíteni, tényleg, de én gyenge maci vagyok. Nem tudok harcolni és nem is akarok más itt élőket bántani. Persze igyekszem segíteni az embereknek. Rita-senpai azt mondta nem lesz gond. Hogy menjek előre addig ő feltartja a szörnyeket. Én így is tettem, követtem a Senpai utasítását de rosszul éreztem magam így vissza mentem. Mire odaértem a Senpai már teljesen kimerült és a földön térdelt, de még mindig egy csomó szörny volt körülötte és mind rá akart támadni. Láttam, hogy már alig van élete. Aztán… nem tudom. Csak arra tudtam, gondolni, hogy meg kell védenem a Senpait a testem erre pedig világítani kezdett. Mire észbe kaptam addigra a Senpai helyén már csak ez maradt. – Néztem rá a kristályra. – Felkaptam és rohanni kezdtem át a szörnyeken keresztül. Rám támadtak és meg is sebeztek de sikerült kijutni a barlangból. – A szemeim könnybe lábattak ahogy újból felidéztem mi történt. – Én… én nem tudtom mit csináltam… nem akartam semmi rosszat csak segíteni… akartam…

_________________

Maci
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 125
Join date : 2014. Jan. 16.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
10/1500  (10/1500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Céh épület mögötti kert utáni terület

Témanyitás by RenAi on Hétf. Jún. 09, 2014 12:35 am

Reszkettem… egyszerre a félelemtől, ugyanakkor amikor azt mondta Maci hogy még él, a remény töltötte meg a szívem. Örültem. Majd amikor arra tért rá hogy talán visszafordítható… elhatároztam! Mindent megteszek hogy sikerüljön! Hogy visszahozhassuk! Hinari kikelése valahol megdöbbentett, a Macival együtt én is megrezzentem, sőt kicsit… vagyis nem is kicsit fájt amit a lány mondott. Én örültem! Örültem ennek az aprócska reménysugárnak, míg ő azt látta benne hogy ez nem élet… Lehet tényleg nem az, de ha még visszafordítható akkor igenis jó dolog! Mint ahogy az is hogy Rita nem halt meg ahogy azt eleinte hittem… féltem, csalódott voltam, elbizonytalanodtam… összezavarodtam, de egy dolgot tudtam! Én Rita javát akarom! Azt hogy visszajöjjön, és ha ezt Kuma meg tudja tenni, akkor szükségünk van rá! Hinari viszont nagyon mérges… megértem, sejtem mit érez, bár tény hogy azt nem érezheti amit én… tudom hogy rossz neki, de most nem érünk rá a saját csalódottságunkkal és kétségbeesésünkkel foglalkoznunk. Még nem eshetünk kétségbe! Ki kell tartanunk!
- Hinari. – Szóltam rá határozottan. Felálltam és felé fordultam, mindkét kezemet a vállára tettem, megszorítottam, majd egy lágy mosolyt erőltettem az arcomra, ami egyre szélesebbre és kedvesebbre húzódott. Igen! A mosoly segít és mindent helyre hozhat! Mosolyogtam, egyre vidámabban és … és egyre kényszeredettebben, miközben szökőárként öntötte el az arcomat forró könnycseppjeim áradata. Remegtem, remegett a kezem és a lábam is…
- Figyelj! Ki.. – szipogtam.
- Ki kell tartanunk! Nem adhatjuk fel! És nem mondhatunk le Ritáról! Azzal mi ölnénk meg! És nem bánthatjuk a macit sem! Nem akart ártani Ritának se nekünk… ha bántani akarna már megtette volna, ő jót akart… tudom… érzem.. én… hiszek neki… - Mondtam mindezt a lánynak, úgy mintha csak magamnak mondtam volna… mintha csak magamat biztattam volna… Mindeközben Kyubei, fel-felpislantott nyalogatta magát, csendben volt... csupán megfigyelt, vagy ki tudja... talán benne is van némi emberség hogy egy ilyen helyzetet ne tetézzen...
- Különleges vagy! És ez tetszik! Keresni foglak! - Mondta mindezt egyenesen az összezavarodott macinak célozva... majd, sarkon fordult és elment... ki tuja hova... egyenesen be az erdőbe a hídon át... Nem marasztaltam, jobb dolgom is volt annál, és nem féltem... kivételesen élelmes kis pet, tud magára vigyázni...

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1740
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Céh épület mögötti kert utáni terület

Témanyitás by Hinari on Hétf. Jún. 09, 2014 7:26 pm


Mosolygott. Eleinte nem is igazán tudtam mit kezdeni ezzel a ténnyel, teljesen feszült voltam, szavai viszont elbizonytalanítottak, kirántottak pillanatnyi érzésvilágomból, és én teljesen belezavarodtam. Fél szemmel pillantottam rá újra a kristályra, majd fordítottam vissza tekintetem céhtársamra, aki… mosolygott. Én erre… nem vagyok képes. A vállamat szorította, távolabbi kezem pedig ökölbe szorult, én akartam, tényleg akartam, de képtelen voltam úgy látni a világot, ahogy ő. Vidáman és pozitívan, még most is. Furcsa gondolat volt, már másodszorra volt ő, aki engem vigasztalt, pedig ennek fordítva kéne lennie.
- Nem terveztem feladni – feleltem csöndesen, de komolyan ejtve ki a szavakat. Nem akartam folytatni, nem kellett tudnia, semmit sem azokból, amik a viadal és Hope halála után jártak a fejemben. Azokat senkinek sem szabad megtudnia.És nem is mondtam le róla – emeltem fel egy picit a fejem, belenézve céhtársam könnyes szemeibe, arcomon halvány, biztató mosollyal – Ez a kristály… - megráztam a fejem - Csak ki kell vinnünk a száz szintet. Akkor… odakint ő is fel fog ébredni – mondtam végül. Hogy mennyire voltam biztos a szavaimban? Szerettem volna hinni, hogy így van, és végül hittem is. Más lehetőségünk nem hiszem, hogy volt.
Felnéztem az égre, s most először, talán, kezdtem én is egy kicsit pozitívabban látni a helyzetet. Lewis, Hope, Tai… sose fogok többet találkozni velük. Sose fognak rám mosolyogni, sose láthatom őket többé. De Rita… őt igen. Őt csak ideiglenesen veszítettük el, s nekünk kell tenni érte, hogy újra láthassuk. Azt hiszem… sőt… én… Macira pillantottam, hosszan elnézve őt, ki bizonygatta ártatlanságát és segítőkészségét, semmit sem értve a kinti világból. Félig ijedten állva előttünk, mancsaiban szorongatva a kristályt.
- A valóságban… akik itt játszanak, akik itt vannak, azok valóban, csak fekszenek odakint… de a többiek, a többi sok-sok milliárd ember… ők élnek. A családunk, a barátaink… De ők tudják, hogy mi itt vagyunk, ebben a világban, és harcolunk a kijutásért. És van okuk remélni, hogy jól vagyunk. Ez a kristály más… mi nem tudunk semmit... viszont ettől függetlenül… én remélem, hogy Rita jól van.
- Köszönjük, hogy visszahoztad. Nálunk biztonságban lesz – bólintottam, Maci felé nyújtva a kezem, nem is lépve közelebb, hagyva, hogy ő döntse el. Azt hiszem, elhittem neki, amiket mondott.

_________________
Adatlap
Szín: #a8a8a8 #787878 #464699 #9F703A
Jártasságok: Érclátás(312) Páncélkészítés(320) Akrobatika(2) Látás(2) Észlelés(3) Lopakodás(3)

Ki mit és mennyit tudhat Hinariról? Információk az adatlap alján.




Figyelem! Amennyiben valaki visszaél a plot armorral (pl kari előtt öl meg játékost vagy dicsekszik azzal hogy megtette stb), annak neki magának kell megoldást találnia rá, hogy kari miért ne tudja őt megölni/börtönbe zárni - ha pedig nem tud ilyet kitalálni, vállalja annak következményeit is! Ez karakter minden játékára, tehát a bossra is vonatkozik.

Hinari
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 3146
Join date : 2012. Dec. 28.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
10573/10100  (10573/10100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Céh épület mögötti kert utáni terület

Témanyitás by Maci on Vas. Jún. 15, 2014 7:48 pm

Ott álltam, összezavarodva, értetlenül. A fejem fogtam és a földet néztem és egyre csak azt motyogtam, hogy csak segíteni akartam. Tényleg nem akartam rosszat. A senpai az életét áldozta volna értem, értem akit nem is ismert. Aki az emberek szemében nem több csak egy mob, egy akadály. Egy elpusztítandó lény. Rita-senpai mégis… mégis a védelmemre kelt. Ekkor a kék hajú lány a parancsnok-chanhoz fordult  és biztatni kezdte őt. Na meg, a védelmembe kelt ő is. Viszont a parancsnok-chan se adta fel és már mondta is a megoldást.  Csak ki kell vinni a századik szintet és Rita-senpai is megmenekül. El kell jutni a századik szintre, legyőzni az ottani szörnyet és akkor vissza fizethetem a senpai kedvességét.
- Biztos vagyok benne, hogy jól van! – Bólintok egyet parancsnok-channak. Könnyes szemmel de határozottan. Eddig is az volt a célom, hogy segítsek az embereknek, de most már nem csak célom. kötelességem, hogy segítsek. Rita-senpaiért. Ez miatt talán kicsit el is méláztam és mikor feleszméltem a szőke lány… Hinari…chan… már a kezét nyújtotta. A kristályt szerette volna, de nem tudtam oda adjam-e neki.
- Én, megígértem Rita-senpainak, hogy megvédem őt. – Kezdtem neki előbb a kristályra majd a lányra nézve. – Az én felelőségem, hogy a Senpait eljutassam a századik szintre. Azonban tudom azt is, hogy nem vagyok túl medverős maci… - Mondtam és közben térdre rogyva hajoltam meg a parancsnok-chan előtt. – Ezért kérem, hogy had csatlakozzam hozzátok! Nem tudok sokat a világotokról sőt, még a sajátomról sem, de igyekszem mindent elkövetni, hogy segítségetekre legyek a harcokban és mindnyájan eljussunk a századik szintre.  – Fejeztem be a mondandóm, azonban nem álltam fel és még csak fel se néztem.

_________________

Maci
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 125
Join date : 2014. Jan. 16.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
10/1500  (10/1500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Céh épület mögötti kert utáni terület

Témanyitás by Sponsored content Today at 9:50 am


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 4 oldal 1, 2, 3, 4  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.