Mashava City

2 / 3 oldal Previous  1, 2, 3  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default Re: Mashava City

Témanyitás by Ozirisz on Pént. Ápr. 10, 2015 3:14 am

RenAi csak hallgatta arról az ominózus küldetésről a történetem. Sőt, még egyik-másik résszel sikerült is megnevettetnem. Bár így utólag voltak vicces jelenetek benne, avagy amikor hoztam a szokásos formámat, annak ellenére az a küldetés eléggé visszarántott a sötétségbe. Az a nyavalyás kristály a nyavalyás emlékfelidézős húzásaival... csak egy újabb lapát volt a vissza-visszatérő rémálmaimra...
A főzés jártasságon a lány meglepődött, pedig nem tudom mi benne a furcsa. - Hát, egyrészt odakinn is alap szinten megvolt nekem ez a jártasság, csak ott az „olcsón-finomat-sokat” irányba fejlesztettem inkább. Idebenn pedig szerintem logikus döntés volt. A vadászat-halászat során begyűjtött húsból könnyű fejleszteni, és az sem egy utolsó szempont, hogy egy laza reggeli mobozással megvan az ebéd és a vacsora. - magyaráztam el a lánynak a jártasság felvételének az okát, és azt, hogy szerintem miért is logikus. Bár az, hogy számomra az, lehet, hogy másnak nem. Sőt az sem kizárt, hogy csak szemben megyek az árral, de ha mindenki beállna a sorba, mindenki egyforma lenne, akkor túl unalmas lenne minden...
Kissé meglepődtem, amikor RenAi rábólintott a sütire. Valahogy meglepett, főleg összevetve a céhbe lépésem utáni időszakkal, amikor szó szerint félt tőlem, bár annak a miértje számomra ismeretlen.
- Nem feltétlen gyávaság.. - szólaltam meg – Sokan meghaltak már amióta elindult a SAO. Sokan veszítettek el már valakit, de szinte alig akad olyan ember, akinek nem távozott el ismerőse. Ezért nem mer az ember senkihez se közelebb kerülni, mert bármikor történhet valami...
- Köszönöm. Nincs mit titkolnom, hisz céhtársak vagyunk... - kezdtem bele – Judy meghalt... Nem tudom, mi történt, nem tudom ki vagy mi tette, és miért. Csak azt, hogy nem tudtam megvédeni...
Karácsony előtt lett volna egy éve, hogy összejöttünk.
- majd egy nagy levegő után folytattam – Ő már a második lány volt, aki mindennél többet jelentett számomra, és... - majd egyszerűen bennem szakadtak a szavak...

_________________

Elhavazva...:

★˛˚˛*˛°.˛*.˛°˛★˚˛*˛°.˛.˛°˛.★*★ 。*˛.
*˛°_██_.。 *.   / ♥  .˛* .˛。.˛..★ ★ 。
˛. (´• ̮•).。 *. /♫. ♫˛. ˛   _Π_____.♥ ♥ ˛* ˛*
.°( . • . ) ˛°./• '♫ ' •.˛*./______/~\*. ˛*.。˛* ˛.*。
*(...'•'...) *°˛╬╬╬╬╬˛°. | 田田 |門|╬╬╬╬╬*˚ .˛ .

Ozirisz
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 913
Join date : 2013. Jun. 10.
Age : 28
Tartózkodási hely : Zalaegerszeg

Karakterlap
Szint: 36
Exp:
5228/5300  (5228/5300)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://ozirisz.xyz/

Vissza az elejére Go down

default Re: Mashava City

Témanyitás by RenAi on Hétf. Ápr. 13, 2015 6:42 pm

Sok mindent megtudtam arról a küldetésről amiről lemaradtam, és ugyan Hi jelezte hogy mi várható, én mégis teljesen bepánikoltam. És nem csak a küldetésről de a fiúról vagyis inkább férfiről is sok mindent megtudtam. Meglepett hogy tud és szeret főzni. Jin is összerittyent valamit magának, vagy nekünk. De talán túlzottan negatívan gondolkodok a férfi társadalomról ilyen téren, talán túl konzervatív vagyok… amin viszont változtatnom kéne.
- Heheee, olcsón, finomat és sokat – Ismételtem egy vigyorral.
- Ez teljesen találó. – Tetszett a megfogalmazása. Majd folytatta.
- Igen teljesen jó a meglátásod, bár én csak ritkán ölök meg állatokat. Nem arról van szó hogy nem vadászok és halászok, de ha kell inkább a fogadóban eszem és itt is vásárolom fel hozzá valókat vagy a piacon. – Magyarázom. Nem vagyok valami nagy állatvédő, főleg hogy nincs se fájdalomézet, sem pedig kinti testük, de akkor sem szeretem bántani őket. Majd egy kis süti közben komolyabb témába csöppentünk. Nem gondoltam volna, hogy ennyire érett. Vagy nem tudom, egyszerűen semmit hisz nem ismertem, nem ismerhettem, és a morcona külseje miatt még gonosz is voltam vele eleinte, amit már bánok. Anno Rita is rávilágított batáris tévedésemre és előítéleteimre, mindennel kapcsolatban. Mint ahogy most azon vagyok hogy minden rendbe tegyek magam körül és a céhben. Majd el is mondtam neki az okokat amiért kicsit távolabb maradtam a céhtől. Zavaromban birizdálni kezdtem a hajam. Jól esett a mondata ugyanakkor én még mindig annak éreztem.
- Igazad lehet. – Felelem bizonytalanul. Majd rákérdeztem hogy Őt mi nyomasztja, mert éreztem rajta hogy valami igen. Végig hallgattam majd, meg akartam szólalni csak nem tudtam… Gombóc volt a torkomban és megfelelő szavak sem jutottak az eszembe.
- Részvétem. –Pislogtam a fiúra sajnálkozva. Nem őt sajnálom hanem azt ami történt vele, a lányokat és magmat hogy nem ismerhettem meg őket. Ha a keze az asztalon volt akkor bíztatóan megfogtam és megszorítottam.
- Ne haragudj nem tudtam, és nem akartam ilyen sebeket felszakítani. – Szavatkoztam, és valami bíztatót akartam mondani, neki nem mondhatok valami gyerekmesét amibe bele lehet kapaszkodni, és nem mondhatom azt sem hogy talán mégsem halunk meg csak felébredünk… hisz… magamról tudom hogy Jinért, Ritáért és másokért inkább felébrednék én is…
- Amúgy nem hiszem… remélem… hogy talán nem is halunk meg. Talán csupán átkerülünk a lebegő szigetek egyikére ami körbeveszi Aincardot, és onnan kezdjük előről vagy… nem tudom. De nem fogadom el a halált. – Jelentem ki nyíltan.

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok; ✿ Képességeim, jártasságaim; ✿ Felszerelésem; ✿ Inventorym; ✿ Adatlap; ✿ Előtöri; ✿ Érdekességek

Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Kyubei színe: ffeec0
Küldim: Dual Tower - Avagy, az őrület küszöbén Szophie; Shizu; Ozi;
"A céhbónusz arany és tap. (Ozi) része egy küldetésben a kétszeresére nő."

RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1738
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6085/6200  (6085/6200)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Mashava City

Témanyitás by Kiwi on Kedd. Dec. 29, 2015 11:50 pm

Sokat hezitáltam hogy miképp hogy vagy mikor is keressem fel a dologgal kapcsolatban. Szorongtam ha rágondoltam viszont vonzott is a gondolat. Ugyanakkor sokat tudok a céhekről és arról is hogy nem egy leány állom sem céhvezérnek, sem felelősebb tagnak lenni. Persze nem áll szándékomban felelősséget vagy rangot vállalni hacsak nem muszáj. Ugyanakkor ha levetítjük az egészet erre a céhre, akkor sem tudtam miként is működik pontosan. Furcsa érzés fogott el már az üzenetírástól is, pillangók mocorogtak a pocakomban. Vagyis ez jellemző volt rám, bármi olyan döntést hozok, meg amivel a későbbiekkel együtt kell éljek. Nekem mindez nehéz és felelős pillanat, pont ezért húzom el a végsőkig. De meddig húzhatnám még? Vagy egyáltalán van értelme húzni? Kicsit aggódok hisz az előző céhvezér is eltűnt, így…. akár tagok is tűnhetnek el? Potenciális célpont volt? Vagy egyszerűen elgondolni sem tudom, hisz amikor megláttam Junt, úgy éreztem ő nem ártana senkinek, viszont azt hiszem ő is olyan furcsa mint itt legtöbben. Aggasztó, ebbe belegondolni. Mint ahogy abba is hogy biztos én is furcsa vagyok a többieknek, külföldi létemre. De találkoztam pár külföldivel, akik szintén vagy maguknak valóak, vagy fogalmazzunk úgy egyelőre hogy: Szabad Gondolkodásúak. Nem sértő, sőt talán kiemelő jelző is ez rájuk, bár nem tudom mennyire helyes. Végül csak megszületett az üzenet, amit tüzetesen többször is átnéztem, nehogy hanyagnak vagy felelőtlennek tűnjek. Viszont, amivel még gondom volt az idő és a helyszín megjelölése. De leginkább a helyszín. Szóval elhezitáltam egy ideig a dolgon.

Sokat hezitáltam hogy miképp hogy vagy mikor is keressem fel a dologgal kapcsolatban. Szorongtam ha rágondoltam viszont vonzott is a gondolat. Ugyanakkor sokat tudok a céhekről és arról is hogy nem egy leány állom sem céhvezérnek, sem felelősebb tagnak lenni. Persze nem áll szándékomban felelősséget vagy rangot vállalni hacsak nem muszáj. Ugyanakkor ha levetítjük az egészet erre a céhre, akkor sem tudtam miként is működik pontosan. Furcsa érzés fogott el már az üzenetírástól is, pillangók mocorogtak a pocakomban. Vagyis ez jellemző volt rám, bármi olyan döntést hozok, meg amivel a későbbiekkel együtt kell éljek. Nekem mindez nehéz és felelős pillanat, pont ezért húzom el a végsőkig. De meddig húzhatnám még? Vagy egyáltalán van értelme húzni? Kicsit aggódok hisz az előző céhvezér is eltűnt, így…. akár tagok is tűnhetnek el? Potenciális célpont volt? Vagy egyszerűen elgondolni sem tudom, hisz amikor megláttam Junt, úgy éreztem ő nem ártana senkinek, viszont azt hiszem ő is olyan furcsa mint itt legtöbben. Aggasztó, ebbe belegondolni. Mint ahogy abba is hogy biztos én is furcsa vagyok a többieknek, külföldi létemre. De találkoztam pár külföldivel akik szintén vagy maguknak valóak, vagy fogalmazzunk úgy egyelőre hogy: Szabad Gondolkodásúak. Nem sértő, sőt talán kiemelő jelző is ez rájuk, bár nem tudom mennyire helyes. Végül csak megszületett az üzenet, amit tüzetesen többször is átnéztem, nehogy hanyagnak vagy felelőtlennek tűnjek.


Kiwi írta:Szia. Szeretném még egyszer megköszönni, hogy részt vehettem a teapartin. Kifejezetten élveztem a programokat és a társaságot is. Elhiheted akkor is ha kicsit furcsa lehettem elsőnek. Nehezen oldódok fel ha túl nagy az ismeretlenek társasága, és kicsit megijesztettek az állatok is, de tökéletes kikapcsolódás volt. Szóval, ha gondolod, találkozhatnánk, mondjuk Mashava City belvárosában. Azt hallottam róla elegáns környék. És az időpont legyen 18:30 ha neked is megfelel.


Majd egy gyors küld gomb. És hevesebben dobogott a szívem, mint amikor tesi órán sprinteltem. Jó voltam a sprintben, akárcsak egy nyuszi iszkoltam. De sajnos hamar ki is fáradtam. Rolling Eyes Viszont most is így éreztem magam. De túl vagyok rajta, és felesleges dolgokon, és gondolatokon pörgetem magam újra és újra… Majd visszaolvastam. És elkerekedett szemekkel vettem tudomásul hogy a reggeli 08:30 helyett egy jóval távolabbi időpontot jelöltem meg, teljesen véletlenül. Ugyanis elírtam. Persze volt a fejemben hogy gyorsan javítom és küldök egy másikat, de nem akartam hülyének tűnni. Így addig hezitáltam míg lebeszéltem magam a módosításról, és inkább egy nyomós indokot kerestem arra hogy miért egy késő délutáni időpontot jelöltem meg.

_________________

Kiwi
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 473
Join date : 2015. Jul. 22.

Karakterlap
Szint: 22
Exp:
1728/1900  (1728/1900)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mashava City

Témanyitás by Jun on Hétf. Jan. 04, 2016 8:40 pm

Döbbenten olvastam a váratlan üzenetet, nem számítottam rá, hogy az az ominózus katasztrofális teapartim után meg fog valaha is keresni az a lány. Igazából még az is megfordult a fejemben, hogy nevet változtat és örökké bujkálni fog előlem az a baki miatt. Kicsit pirultam, zavarban éreztem magam, mintha egy kis szűz lányka lennék akit éppen elhívott randira a szíve választottja, még a szívem is legalább ennyire megdobogtatta, szinte már hallani is lehetett a besötétített kupis szobában a dörömbölést. Bumm Bumm Bumm
Még mindig tisztán hallom. De lehet, hogy ez nem is a szívem? Lehet, hogy valami mást hallok? Valaki kopog az ajtón? Odaosonok és óvatosan a fülem az ajtóhoz emelem, hallgatózásom és észlelésem természetesen szüntelenül aktív. Nem lehetek elég óvatos, amióta figyelnek. Várok, és várok, de nem történik semmi.
Ezek szerint csak képzelődtem...
Minden rendben van. Ismét visszatértem a kis bunkeromba, amelyeket a szeretett plüssállatkáimból és néhány lepedőből építettem a napokban, az ágyam az ablakhoz fordítottam, nem éreztem biztonságban magam rajta.
Jun írta:Szia!
Én szeretném megköszönni, hogy eljöttél. Nagyon boldoggá tettél vele, és elnézést amiért kicsit elcsesztem a végét. Nem szokott mindig így elsülni a dolog. Ha nem bánod majd a legközelebbire is szívesen várlak. Akkor nem lesznek állatok, majd kitalálok valami veszélytelenebbet.
18:30 tökéletes lesz! Találkozzunk a Tulipán és a Nárcisz utca találkozásánál.

Üdvözlettel: Jun

A nap hátralévő részében ki sem mozdultam a szobából, füleltem, pakolásztam, tervezgettem. Végül a találkozó előtt néhány perccel felkaptam magamra valami ruhát, amit éppen a szoba egyik sarkában tornyosodó kupacból kotortam ki. A szekrényeket is kiürítettem és kitártam az ajtókat. Itt most már senki sem bújhat el, csakis én...

18:29
Úton a találkozó hely felé. Talán egy-két percet kések, de majd elnézést kérek.

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"

Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1515
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mashava City

Témanyitás by Kiwi on Hétf. Jan. 11, 2016 1:24 pm

Amint elküldtem hamarosan kaptam is rá a választ. Igazság szerint én is izgultam, de nekem okom is volt minderre… Céhtagnak lenni, elkötelezettséggel jár, türelemmel, odafigyeléssel és azzal hogy megosztod a másikkal az ismereteidet. Amivel nem is volt bajom, de zavart hogy ez az egész online világ olyan közvetlen, és nincs kikapcs gomb… Tehát innentől magadért vállalsz felelősséget, amihez viszont nagyon nem fűlött a fogam, belegondolni hát elrontott karaktert töröltem már ki az életem során, és hányszor kezdtem előröl és előröl… De itt erre nincs lehetőség, nem tudok eltűnni hogy új személyazonossággal térjek vissza. Itt én, én vagyok. A tetteim, a véleményem minden én és ez ijesztő, hogy itt nincs újrakezdés, itt nem tudok eltűnni és előröl kezdeni mindent… És pontosan ezért rágom át mindenen magam, talán többször is mint kellene. Vagyis biztos hogy többször, hisz pont ez a tulajdonságom akadályoz meg abban hogy haladjak bármerre is. Félek hogy hibázok, így nem lépek meg semmilyen lépést, ami talán még nagyobb hiba és egy ördögi kőr. Pont ez ellen próbálok tenni, méghozzá azzal hogy felkeresem a céhvezérünket. Shukaku mondott pár pozitív dolgot róla, de ezt én is látni akarom. Nem azért mert nem bízok meg benne dehogy, csupán én magam is el akarom dönteni a dolgokat, nem másra hagyni mindezt. Röviden erőt vettem magamon, hogy Jun-al is megismerkedjek. Hmm ha őt is megismerem akkor már ismerni fogom Ceart, róla nagyon pozitív véleménnyel vagyok, akkor Shukakut, nála még nem tudtam eldönteni, és nem segít az sem hogy valamiért rivalizálni akarok vele… De ott van még Saya is, furcsa de mókás lányka, főleg amikor felnőtteset akar játszani, ugyanakkor több van benne mint elsőre mutatja, ezt már az első küldetésen megmutatta, és ennyi. Ott van még Jun, akkor a selfis fiú, meg az a másik kislány. Belegondolva, ebben a céhben szinte mindenki kislány, nagyon fiatalok még… Csak én lógok ki a sorból… Bár én is szeretnék olyan kicsi lenni mint ők, nem csak korban, de testben is. Most gondolj bele, milyen jó lehet nekik a fürdőkádban lubickolni, tuti felér egy élményfürdővel, én bezzeg alig férek el benne… >.> Ők meg akár úszhatnak is, vagy csúszkálhatnak, egyik végéből a másikba… Én is akarok olyaaat. >< De a hogy visszatérjek a gondolataimból, a megbeszélt időre ott voltam, bár kapkodás lett a vége. És fogalmam sincs még mit fogok mondani erre a késői időpontra ha rákérdez… Másodjára kerülök bajba az elírásaim miatt. : ( Amúgy az igazat megvallva, nehéz volt megtalálni a Tulipán és Nárcisz utcát, nem vagyok valami jó térképész… így pár emberke igazított el, hogy tudjam merre is kellene haladnom a hatalmas épületek, snob-nak tűnő emberkék között és mindenkinek olyan fényes volt a páncélzata, az öltözéke… Biztos magasabb szintűek, így óvatosságból a teleportkristály a kezem ügyébe helyeztem, a táskámat meg úgy szorongattam mintha az életem volna. Vagy is az is hisz Luna a tojglim is benne volt még mindig, nyakig kötött ruhában, kapucniban amit rá vártam. És az én öltözékemben is ügyeltem arra hogy csinos, szimpatikus hatást keltsek így civilben is Jun szemében. Leellenőriztem hogy megfelelő helyen vagyok-e, kétszer is, majd a rendszeridőt kémleltem hogy tudjam… időben vagyok, most már csak ő hiányzik az estéhez. :3 Nem tudom merről fog érkezni, így gyakorta pislantottam különböző irányokba remélve hogy megpillantom őt, majd ha sikerült akkor illően köszöntöttem. Meghajoltam és a nevén szólítva köszöntöttem, hozzá téve persze a „san” szócskát. Hisz rangidős. :3 Majd ha nem hozott fel témát hogy merre folytassuk, akkor az én alternatíváim következtek.

_________________

Kiwi
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 473
Join date : 2015. Jul. 22.

Karakterlap
Szint: 22
Exp:
1728/1900  (1728/1900)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mashava City

Témanyitás by Jun on Hétf. Máj. 16, 2016 1:56 pm

Magabiztosan mentem a cél felé, tudtam, hogy fontos lesz ez a mai este, hiszen jó benyomást kellene keltenem, út közben folyamatosan a kirakatok ablaküvebéven figyeltem magam. Hajamat ujjaimmal fésülgettem, hogy ne túnjön szénabogjának, a masni sem akar valamiért úgy kinézni ahogyan kellene... de a borzalmas ruhaösszeállítás mellett még mindig gyönyörűnek tűnhetett a rendezetlen hajacskám. Sóhajtoztam, majd jött az a furcsa zaj. Valami eltört mogottem. Rémülten pillantottam hátra, és egy sötét alak berontott az egyik sikátorba. Meghült bennem a vér, elfehéredtem.
Lépteim szaporázom, de azért vetek egy gyors pillantást a térképre, hogy tudjam merre is menjek. Még időben vagyok. Nem lesz semmi baj. Amúgy sem jellemző rám a késés, maximum csak stílusosan, néhány percet... Magam mögé fordultam, de senkit sem láttam aki gyanús lehet.. viszont ha úgy vesszük éppen ezért gyanús minden mert semmi sem tűnik annak! Egy darabig csak mentem előre, majd váratlanul befordultam egy sikátorba és onnan felharcoltam magam a tetőre a képességemmel, és onnan folytattam az utam a cél felé. Az említett utcák találkozásához igyekeztem, viszont még az akrobatika jártasságommal sem éreztem az igazinak az ugrabugrálást. Legfőképpen azért mert minden ugrásnál le kellett pillantanom, hogy tiszta-e a leveggő odalent...
Végre valahára megérkeztem, lepillantottam a tetőről és már látom is a lányt. Odalent vár rám! Lehuppanok és megállok előtte akár egy ninja.
- Szia! Ne haragudj amiért így nézek ki. Nem volt időm kicsinosítani magam... - kérek tőle elnézést, majd az órára pillantok - és a késésért se. Ugye nem vártál sokat rám? Hova menjük? - egy mosolyt varázsoltam az arcocskámra, és vártam, hogy a lány is reagáljon valamit, és ne csak én habogjak össze-vissza mint egy idióta.

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"

Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1515
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mashava City

Témanyitás by Kiwi on Hétf. Máj. 16, 2016 5:15 pm

Felkészültem és úgy éreztem mindenre, vagy legalábbis a legtöbb eshetőségre. Kicsivel hamarabb érkeztem a kelleténél, majd egy helyben várakoztam a nyílt utcán a megbeszélt helyszínen. Végig az esetleges témákon törtem a fejem, mint például mi a terve a céhel, miként kívánja majd fejleszteni és hogy én miként tudnék ebben segíteni, valamint Anatra is rá akarok kérdezni, és még sok minden érdekel, de pont attól félek mivel túl sok témát akarok feszengeni, pont ezért nem fog majd eszembe jutni egy sem amikor eljönne az idő. Apropó idő. Rápillantottam az órára, és pont idő van. Néztem jobbra, balra de semmi Jun-szerű emberke nem kószált erre, pár kóbor lélek kivételével. Már épp idegeskedni kezdtem volna és azon filózni hogy rászedtek, mikor Jun huppant le mellém méghozzá meglepő belépővel. Arra számítottam hogy a földön közlekedve, mint a legtöbb ember fog megjelenni, de az égből, akarom mondani egy háztetőről pottyant le hozzám, nem kis riadalmat okozva ezzel. Majdnem felsikoltottam. >.> De végül amikor szembesültem azzal hogy nincs baj, és nem akarok kellemetlenséget az utcán, lenyeltem, tehát csak valami szokatlan torokhang hagyta el a számat, meglepettségemben. Kellett pár pillanat mire meg tudtam szólalni, és nagy szerencsém volt hogy Jun kezdett el előbb beszélni, így tudtam hogy reagáljak.
- Nincs probléma a külsőddel. – Feleltem, kedvesen és illedelmesen. Ámbár a lány felbukkanását követően az én hajam is az égnek meredhetett egy pillanatig. Tényleg nem így számítottam rá.
- Semmi gond, nem késtél sokat. – Hebegtem kissé zavartan. Majd eljött a kulcskérdés, ami még megbeszélésre várt.
- Három helyet néztem ki ahova talán érdemes lehet elmeni. Az egyik egy étterem, gourmand. – Azért gyorsan hozzátettem, szokatlan és külföldi kajákat lehet ott kipróbálni a legprofibb mesterfokozatú szakácsoktól, a gazdag negyedben, és azt pletykálják róluk talán nem is játékosok, hanem erre szakosodott npc-k.
- Valamint van egy kísértet kastély is, nem rég nyílt és csak ideiglenesen van nyitva, de azt mondják nem event csak terephelyszín. - Bár ott beszélgetni aligha tudnánk, szóval ha ezt választjuk, akkor utána még elhívnám valahova. Az csak amolyan kedvcsináló, téma lehetne, egy kicsit beparáztatnánk magunk, aztán nem mernénk hazamenni. Vicces volna, és el is tudnám képzelni magunkról. .__.
- Vagy ha nyugis helyet szeretnél, van egy kis fürdőző is, egy onsen, ami a negyed közepében van, de azt mondják ha tetoválásod van akkor nem engednek be. – Tettem hozzá, gyorsan hisz nem tudtam hogy van-e neki olyanja, és amúgy sem értettem ezt a kitételt, gondolom a yakuzáknál volt így és itt is betartják ezt a szokást.
- Szóval? Vacsora fura kajákkal, vagy ijedjünk halálra esetleg fürödjünk egyet? – Mosolyodtam, és igazából ezek közül csak egyhez volt kedvem, de nem akartam befolyásolni, lesz ahogy lesz, majd erőt veszek magamon és alkalmazkodom. Amúgy is szeretnék mindent kipróbálni, de azt már valami olyan ismerőssel jó akivel merek közvetlen lenni. Junal és Shukakuval még erőltetve érzem magam, Cear meg ugye fiú, őt hogy hívnék el fürdőzni?... De ezen az estén hagyom, hagy sodorjon az ár.

_________________

Kiwi
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 473
Join date : 2015. Jul. 22.

Karakterlap
Szint: 22
Exp:
1728/1900  (1728/1900)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mashava City

Témanyitás by Jun on Szer. Máj. 18, 2016 11:42 am

Picit kifújtam magam, a lány pedig megnyugtatott, hogy nincs semmi baj a külsőmmel. Máris csinosabbnak éreztem magam és egy mosolyt villantottam felé.
- Szóval tényleg késtem! És neked várakoznod kellett rám a hideg utcán, egyes egyedül? Nagyon sajnálom! - mélyen meghajoltam előtte, majd megragadom a kezét, és a szemébe nézek. - Bocsánat! Tényleg igyekeztem! Tudod mit? Elviszlek abba az étterembe amit az imént mondtál! Fizetem az egészet magunknak, ez lesz a kárpótlásom! Igen ez tökéletes lesz. Azt eszel amit csak szeretnél. Rendben? Ne fogd vissza magad! - parancsolok rá szigorú arccal, majd elengedem a kezét ha még nem szabadította volna ki magát erős szorításomból és vállon veregetem.
- Vezess kérlek. Nem ismerem magam errefelé és félő, hogy nem érnénk oda soha sem ha én keresném meg. - persze ez nem volt igaz. Igazából csak szerettem volna hallgatni az édes kis hangját.
- Ugye ez olyan fajta étterem ahol vannak ilyen kis privát fakkocskák, hogy kicsit privátabb legyen nekünk aaa izé... tudod meghittebb hangulat, kellemesebb légkör. Kettesben meg ilyenek... - egyszerre nem találtam a szavakat és kicsit ki is pirultam, idegességemben a hajam után kapok és birizgálni kezdem. Idegesen szedegetem mellette a lábaim, valahogy nem megy nekem most a normális séta, csak ilyen természetellenes dinoszauruszos léptekkel tudok haladni előre. Egyre több okom támad arra, hogy elszégyelljem magamat.
- És, hogy érzed magad a céhben? A többiekkel összebarátkoztatok már? Tetszik a szobád? Ha szeretnél oda valamit ne sajnáld rá a pénzt. A céhbank tele van. A jártasságokat se sajnáld magadtól! - parancsolok rá, persze csak kedvesen. - Amikor én idekerültem nekem is ezt mondták. Szóval ez amolyan szabály, hogy nálunk ha kell valami akkor tessék szépen megvenni a céhből. A bank közös, szóval ne érezd rosszul magad tőle ha sok mindent kapsz ki belőle. De szerintem ezt már más is biztosan mondta. - vigyorgok mint egy idióta.
- Ne haragudj, hogy eddig nem foglalkoztam veled, de sajnos rengeteg elfoglaltságom volt, pedig tényleg szerettelek volna én elhívni valahova az a félresikerült kertiparti után. De biztos megérted. Ott van a pláza, a céhügyek, na meg persze kell egy kis magánélet, és ez a sok úgy néha túl sok és kiégek. Bumm - hevesen mutogatok a kezeimmel, csak locsogok mint egy kis libuci.

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"

Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1515
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mashava City

Témanyitás by Kiwi on Kedd. Máj. 31, 2016 11:43 am

Jun egy kifejezetten szertelen és mosolygós lány. Ennyit már megtudtam róla, de ez kevés. Sok dolog érdekelt még, de így hogy szembetalálkoztam vele, csakis azért hogy megismerjem, meginterjúvoljam pár kérdésemmel, valahogy nem találom azokat. Elvesztek, pedig előkészítettem őket, nehogy valamit is kifelejtsek, vagy beálljon az a kínos csend. Bár elnézve őt, ettől nem kell tartanom, meg is mosolyogtam, azt hiszem jó éjszaka elé nézünk.
- Nem, nem késtél annyit. Alig vagyok itt pár perce. – Hadakoztam a kezeimmel, hogy javítsam a félreértést. Majd volt pár ötletem, és azt is felvetettem neki. Tudatosan készültem erre a találkozásra, megpróbáltam kiiktatni a legtöbb olyan dolgot ami elronthatná. Jó színben szeretnék feltűnni előtte. Majd a hajam is égnek állt amikor azt mondta hogy kárpótlásul fizeti az egészet.
- Nem! Nem, dehogy, én hívtalak el, az a minimum hogy én állom. – Amúgy is rühellek tartozni, és mivel nem ismerem annyira nem szeretném hogy bármikor is fejemhez legyen vágva, így nem hagytam magam. Nem fogok tartozni senkinek! Hiába a szigorú pofika, én is hajthatatlan tudok ám lenni. Szóval kialakult a tökéletesnek szánt este, első konfliktus helyzete. Igen ezt is konfliktusnak tudom megélni… Mikor megkért hogy vezessem, akkor megindultam az vendéglő irányába. Eltarthat vagy tíz percig mire odaérünk, de addig sem akarom szó nélkül hagyni a társamat, és tökéletesnek bizonyult. Nem kellett azon agyalnom mikkel hozakodjak elő neki, ő maga kérdezett és ezt imádtam. Az ilyen típusú embereknél hamar fel tudok szabadulni, és pont ezért szerettem őket annyira. Szerettem volna olyan lenni mint ők. Ilyen kis közvetlenek és aranyosak, barátságosak. De túl sok a gát bennem, azt hiszem… A mondatai hallatán valahogy zavarba jött, nem is értettem miért, de igyekeztem nem foglalkozni vele, ha észreveszi hogy észreveszem, akkor csak rontanék a dolgokon. Nyugodjon csak meg szépen, idővel úgy is kiderül mi okozta a kis zavarát.
- Igen, úgy tudom vannak privát termek is. Majd akkor foglalunk olyat. – Jelentettem ki egyszerűen, és magabiztosan. Valamint az hogy kettesben legyünk és úgy beszélgessünk nekem is jobb, nem szeretem a nyüzsgést, vagyis jó elveszni benne… de mégis zavaró, ha csak egyvalakivel akarok foglalkozni. Lassítottam a tempómon, nem hajt a tatár, így neki sem kellett úgy szednie az apró léptei. Hiába, én egy zsiráf vagyok mellette, hosszú lábaimmal és nyakammal, míg ő olyan kis cuki, mint egy nagyobb méretű, emberűen megalkotott játék baba. Majd elmosolyodok. Alapvető kérdésekkel bombázott, úgy ahogy azt gondoltam hogy lesz. Szóval a fejben előkészített szöveget előkapva zavar nélkül válaszoltam.
- Jól érzem magam, ne aggódj. Már a beköltözésem napján, majdnem összebújtam egy sráccal. Azt mondta neki az a szoba kell ami nekem, szóval felajánlottam hogy aludjon nálam. – Kacsintottam és vigyorogtam hogy tudja csak viccelek, persze az alapja megvolt, de kiakadtam volna ha tényleg nálam aludna.
- Persze voltak feltételeim. – Kezdek bele az izgibb részekbe.
- Ragaszkodtam a szoba színéhez, valamint az elrendezéséhez és neki csak egy hálózsák jutott volna. – Most már nem bírtam megállni hogy ne nevessem el magam.
- Charidon pedig kardokat gyűjt annak meg kell a nagy hely, szóval az a kis szoba aligha volna jó kettőnknek. – Mosolyogtam, de csillogott a szemem közben, tetszett az a szitu. Tök jó érzés kicsit játszani a fiúkákkal, főleg a Chariton félékkel. Vele tudok, de vannak olyanok akiknek nagyobb szájuk van és csak kussolok, vagy kakaskodok mellettük, és vannak akiknél meg sem tudok szólalni… .__. Gáz vagyok. De ez most mindegy. Élménybeszámolót vár amivel alátámaszthatom, szóval a folytatás.
- Imádom a szobám, de fogok rajta változtatni, szeretem a rózsaszínt de ami sok az sok, inkább vagy zöld, vagy vörös lesz. Még nem határoztam el magam. Mindkettőt szerettem, de együtt nem lesz az igazi… Szóval döntenem kell, meg a kísérő szín mellett is. Ami valószínűleg, ha zöld lesz akkor krém vagy bézzsel keverem, ha piros akkor feketét kapnak a bútorok. – Szeretem az erős határozott színeket, kontúrokat, de a lágy harmonikus színeket is. Szóval mondhatni azt hogy a két stílus között kell majd választanom. Majd a bankról kezdett el beszélni. Ami kapóra jövő téma.
- Először nem akartam kivenni onnan semmit, most pedig úgy gondolom hogy fele-fele alapon fogom használni, de a legnagyobb problémám hogy nincs egy átlag kiszámolva hogy mennyire van szánva egy főnek… tehát nem akarok túl sokat kivenni, mert nem tudhatom más mikor mit, és mennyit szeretne kivenni. Viszont ha le lenne bontva időrendi intervallumokra, akkor tudnám hogy ennyi és ennyi lehet az én részem, amivel gazdálkodhatok. – Persze félek ez nem megvalósítható, és amolyan zsebpénz szerű elképzelésem volt, amit vagy kivesz az ember, vagy gyűlik hozzá…
-
Ugyanakkor nem csak másokra, hanem a fejlesztésekre is gondolni kell… - Emelte a kezem a szám elé, és kezdtem apró mozdulatokkal csipkedni az alsó ajkam. Igen, nem olyan egyszerű dolog ez… Majd mondott egy mondatot, amikor idekerült is ezt mondták neki, és ez egy szabály. De ez a céh Cear szerint már nem az ami volt. Más név, más emberek… és a fiú nem hajlandó elfogadni a változást, valamint azt sem hogy a céh identitása is megváltozott. De ezzel nem huzakodok elő. Nem szándékozom.
- Igen, Shukaku is mondta, meg segített a pontozásban és a képességben is. – Magyarázom hogy Shu kézben tartja az újoncokat, ettől sem kell tartania. Ügyesen megosztják a munkát. Majd talán pont ezt a mondatom értette félre, és szabadkozni kezdett.
- Jaaj, ne érts félre! Nem úgy értettem… - Kapálózok egy sort ismét… Miért nem tudom jobban meggondolni miket mondok?... Elmosolyodtam a védekezésére és a magyarázatára, igazán szükségtelen volt, azt hiszem… Bár félő ha nem tette volna meg, egy idő után tényleg számon kértem volna… Vagyok olyan hülye…
- Nos, úgy gondolom ügyesen megosztjátok a feladatokat. – Kezdek bele.
- Egyáltalán nem aggódtam afelől hogy nem tartanád kézben a dolgokat. – De aggódtam.
- Viszont, örülök hogy eljöttél és időt szakítottál rám, hogy megismerjük egymást és beszélgethessünk picit. – Tényleg örültem.
- Valamint nem gondolom félresikerültnek! – Javítottam ki.
- Úgy érzem kicsit szét van esve lelkileg mindenki… Saya, Cear talán Shukaku nem, de ő is csak azért mert most ő toborozza a kicsiket és nem engedheti meg magának, elég időt elvesz magától hogy ne folyton a céhvezér eltűnésén gondolkodjon. – Nem említettem meg neki, hogy Cearral együtt láttam Anatot… Valamint azt sem hogy hazudtak nekem először róla, vagyis… csak eltitkolták az igazat, de a lényegen nem változtat.
- Nehéz korszak ez nektek, azt átlátom, de most csak ki kell tartani. Mint egy cunaminál, megkapaszkodni, és kitartani… Maga az elképzelésed amúgy aranyos volt, de nem vagyok híve a kalitkáknak, valamint… nem tudtam melyik állat mennyit sebezhet, vagy okozhat-e kárt, hiába vagyunk védett területen, ráadásul mindenki a másikra várt… ahogy elnéztem. De a végén a kajacsata az jó volt. – Vigyorodtam el.
- Azt mindig is ki akartam próbálni, csak filmeken láttam eddig. – Szóval biztosítottam hogy adott egy olyan plusz élményt amire vágytam, és senkitől sem kaptam meg eddig.
- És apropó magánélet. Csak nem fiú van a dologban? – Kérdeztem rá, és a szemem ismét csak csillogni kezdett, de csak halványan, miközben picit nekidőltem, hogy érezze szemtelenkedek csak, és nem várok komolyan választ, ha nem szeretne. Igen! Úgy érzem vele ki tudok kapcsolni picit. Miért nem megy ez Shukakuval?... Vagy Sayaval?... Velük hiába szeretnék… nem sikerül ilyen közvetlen lenni. Pedig tényleg szeretnék…

_________________

Kiwi
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 473
Join date : 2015. Jul. 22.

Karakterlap
Szint: 22
Exp:
1728/1900  (1728/1900)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mashava City

Témanyitás by Jun on Csüt. Jún. 16, 2016 5:21 pm

Tetszett Kiwi ártatlansága, megmosolyogtatott, és egy pillanatra el is felejtkeztem a világ minden gondjától, amikor ránéztem. A késésemért azonban mindenképpen kárpótolni akartam, és még ha kell is akár erővel is de én fogom fizetni az este az összes kiadásunkat. De persze nem fogok szócsatába szállni, mert azt tanították, hogy ha ráhagyjuk a másikra azt amit mondd, akkor úgy tehetünk, hogy azt higgye, hogy az van amit ő akar pedig valójában csak a saját akaratunkat fogjuk úgy érvényesíteni miintha azt ő is akarná. Zseniális technika! Miközben meneteltünk elkezdtünk csevegni, és rövidesen máris előjött egy kicsit pikánsabb téma amire nem tudtam nem ugrani. Csillogtattam hatalmas szemecskéim, és szinte belemásztam a lányka aurájába, majd pedig egyszerűen csak popsin csaptam.
- Juj de kis huncikálós vagy! Nem is sejtettem, hogy milyen nagy sikered van a férfiak terén. Juj olyan boldog vagyok, hogy jól megy a barátkozás. - kuncogtam picit - Én is sokat variáltam a szobámon mire végül sikerült egy végleges kompozíciót összeraknom. Én a plüssök híve vagyok, ezért rengetegen laknak a szobámban. Timberly, Stan, Centerbury, Kennedy, Stephanie.. mindegy a lényeg, hogy sokan! És persze pasztell színekre esküszöm, ezért a szőnyeg és a függönyök is szép színesek. De azokat néha-néha még most is csereberélem, mert egy idő után kell egy kis változatosság. - Közben elképzeltem az ő ötleteit, hátha tudok valami hasznosat mondani.
- Hmm a zöld az szerintem jól áll neked, de ne vigyük túlzásba. Legyen valami krémesebb árnyalat. Valami halványabb rózsaszín szerintem tökre menne a szobádba, és ha nem fekete bútorokat raknál be, hanem mondjuk tölgyfa bútorokat akkor tök jól nézne ki! Én persze az Égerfára esküszöm, de az nem tudom, hogy festene a sok világos színnel, ezért inkább valami vöröses lenne talán az igazi... mahagóni? De a vörös falnak is vannak előnye mert azon nem látszik a vér. Ha pedig elég vastag vasbeton falaid vannak akkor a sikoltozás sem hallatszik ki. Gondolkodtál azon már, hogy milyen csecsebecsékkel díszíted? Lehet jól nézne ki ha tennél be valami zöldet. Mondjuk egy fikuszt valahova. Esetleg egy miniatűr akváriumot is el tudnék képzelni hozzád, sok picike halacskával. Szerencsére itt van a közelben a szafari onnan biztosan szerezhetünk valami szép színes egzotikusat. Ha gondolod beszélhetsz Shushu-val ő nagyon ért az ilyesmihez! Én annyira nem vagyok horgászós típus már. - csak úgy rázúdítottam az ötleteim, egyiket a másik után, kicsit el is szégyelltem magam, és végül bocsánatot kértem amiért ennyire bepörögtem, és szóhoz sem hagytam jutni szegénykét. Sajnos ez egy rossz tulajdonságom, de hát nem lehet mit tenni ellene. Dolgozom a leküzdésén, de nem olyan egyszerű, mint amennyire látszik.
- A bankból annyit veszel ki amennyit akarsz. Mindenünk közös, éppen ezért nincs okunk rá, hogy szabályozzuk a ki és bevételezést. Én azt vallom, hogy ha bizalommal fordulsz másokhoz akkor ők is bizalommal tekintenek rád. Másrészről pedig mi egy család vagyunk, ha úgy vesszük, ezért gondoskodunk egymásról. Mindenki a maga módján persze. Szóval ha akarsz valamit nyugodtan vedd csak ki. Nem harapunk meg érte. - öltök nyelvet, igyekeztem bátorítani, hogy ne fogja vissza magát. Szeretném, ha ő is legalább annyira jól érezné magát velünk mint ahogyan én éreztem magam Anatékkal amikor először léptem be a céhbe.
- Igazából a céh vezetése nálunk megoszlik. Mindenki adhat ötleteket, javaslatokat, nem fogunk semmit sem önkényesen meghozni. Próbálunk nyitni az újoncok felé, segíteni a kezdőket. A Szabad rablás boltocska is ezért jött létre. Minek tartogassuk a dolgokat a bankban, amikor másoknak is szüksége van rá? Mi nem a saját önző érdekeinek tartjuk szem előtt, és zsákmányoljuk ki a kicsiket, hanem tényleg segítjük és támogatjuk őket, amivel tudjuk. Nem szoktunk hátat fordítani azoknak akik mernek kérni. Persze mi sem adhatunk többet annál mint amink van. - tettem hozzá gyorsan. De azért büszke voltam magunkra amiért tényleg ennyi mindennel hozzájárulunk a kezdők és gyengébbek életéhez, hiszen vannak akik még most is az első szinten tengődnek és a városokban bújkálnak, mert félnek, hogy meghalnak odakint megfelelő felszerelés hiányában. Tetszett a lány stílusa, tetszett, hogy gördülékenyen tudunk beszélgetni és az is, hogy nem félt kimondani azt amit gondolt.
- Saya-channal azt hiszem egy cipőben járunk. De ő talán nehezebben tudja elviselni Anat távollétét. Cear pedig talán nálam is jobban szerette a Senpai-t. - picit lehajtottam a fejem. Hiányzik Anat, de közben boldog voltam, mert csak én és Shu tudjuk, hogy valójában még él csak egy szuper titkos küldetésen van és nem szabad, hogy kiderüljön, hogy ezért van távol. De én tudom, hogy minden rendben van. Minden rendben. Minden...
- Jaj dehogy is! Én már el vagyok kötelezve. Várok valakire. - kapálóztam zavaromban, és végül a ruhám szélét kezdtem gyűrögetni annyira zavarba jöttem a kérdéstől. - Várok valakire, hogy újra találkozhassunk.

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"

Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1515
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mashava City

Témanyitás by Kiwi on Hétf. Jún. 27, 2016 7:21 pm

Úgy éreztem megértett, én nem akarok senkinek sem tartozni, nem is fogok és így nem fogadom el a kedvességét. Nem érezném jól magam tőle… Viszont oldottuk a feszültséget és hamar közös hangra jutottunk, pár élmény a céh életéből biztos érdekelné a vezért és nem is tévedtem nagyot. Érdek feszítve figyelte a történetem, és éreztem hogy egy közelebb és közelebb jön, majd még egy popsira csapást is kapok. Több sem kellett, ugrottam egyet, halkan felsikkantottam a meglepetéstől, majd mind a két kezemet hátra tettem nyitott tenyérrel kifelé, hogy ha ismét rakoncátlankodni próbálna, ne sikerüljön. Zavarba jöttem a húzásától majd a dicsérete még kevesebbet segített az ügyemen.
- Ne érts félre, ez csak játék volt. – Javítom ki még mielőtt bármit is félreértene a lányka. Úgy érzem hajlamos rá. Majd mesélt a plüsseiről, és a szobájáról. A pasztell színeket kifinomultnak gondoltam, de soha nem tetszettek úgy hogy fel is használjam őket a sajátomhoz. Majd tanácsokkal látott el.
- A-aa… rózsaszín nem, most is az van, és nem az én színem. Nem rossz, de annyira nem tetszik, lila, fekete, narancs és piros valamint zöld. – Soroltam fel a kedvenceimet, mondhatni örök zöldeket. Egy baj volt csak velük hogy nehéz őket harmonikusan összeillesztgetni, lehet játszani az árnyalatokkal de az már nem olyan. A bútorok színét csupán elraktároztam magamban, először vagy a bútor legyen meg és utána a szín, vagy a szín és ahhoz a bútor. Nem olyan egyszerű dolog ám. Majd a vörös falas –véres megnyilvánulásán picit meglepődtem, sőt megdöbbentem. Nem néztem volna ki belőle efféle… izés dolgokat. Nem volt velük bajom, csak most meglepett a lányka.
- Szeretnék növényeket, szerintem sárkányfám és bambuszom, vagy még nem tudom. A díszeket még nem tudom, van már pár gyűjteményem, de még nem teszem ki addig ameddig nem tetszik a szoba igazán. Van legyezőm, meg maszkom, mármint dísz maszk. – Javítottam ki hogy érthető legyen.
Az akváriumos dologra sem szóltam, nem szeretem a halakat, csupán enni. :3
- Hogyhogy már nem szeretsz horgászni? – Kérdeztem rá, bár én sem nagyon, csak ha társaságban vagyok, Cearral egész jól éreztem magam. Végül a bankos dologra rábólintottam, én tudtam magamról, hogy majd meglátom, de ha ennyitől megnyugszik. Jó volt hallgatni, ahogy a céhről beszél, olyan kis gondoskodó volt.
- Shuval, már beszéltünk erről, szerdánként én viszem a szabad-rablás boltocskát. – Magyarázom.
- Volna valami más is amibe be tudok szállni? Akkor többet lehetnél te is itthon. – Folytatom. Amúgy úgy érzetem hadarok kicsit, bár lehet csak én éreztem. Végül a céh és Anat került terítékre, mármint az hogy ki hogy viseli. Láttam rajtuk hogy nehezen, ez nem is volt kérdéses.
- Látom, hogy nehezen viselitek, és talán a kérdezősködésem sem segít nektek ebben… Amúgy, sajnálom hogy nem ismertem. Csak jókat hallottam róla, valamint… hogy ha még mindig ő lenne akkor én nem lennék itt, nagy valószínűséggel. – Most én jöttem zavarba, nem úgy értettem ezt a mondatot, ahogy hangzik, vagyis, úgy de mégsem… Nem akartam megbántani… Miután ezt is sikeresen megbeszéltük, jött egy újabb téma. A fiúk. Valamint most az én szemem kezdett el csillogni az apró lányon. Igen, egy vagy egy kicsivel több mint egy fejjel magasabb voltam nála.
- És kicsoda? Hogy néz ki és mióta ismeritek egymást? – Gyors kérdések sora szinte egy levegőre, most már nem menekül. Válaszolnia kell! :3

_________________

Kiwi
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 473
Join date : 2015. Jul. 22.

Karakterlap
Szint: 22
Exp:
1728/1900  (1728/1900)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mashava City

Témanyitás by Jun on Kedd. Jún. 28, 2016 4:45 pm

- Csa-csak egy játék? - a számhoz kapom mind a kettő kezem annyira meglepődöm - Hát, izé.. Én a komoly dolgok híve vagyok, de megértem, hogy néha-néha becsúszik az ilyen is... Ne aggódj, nekem is volt olyanom, hogy csak játszottunk a fiúval, és.. ennyi volt csak. - vállat vontam - Emiatt nem vagyunk kevesebbek, mint mások. - veregettem meg a vállait, próbáltam biztatni, hogy nem nézem le emiatt. Közben cseverésztem vele, a színeinek hallatán, csak bólogattam, ami azt illeti, sok elképzelésem született már, elvégre szeretek szobákat berendezni, de ahogyan mesélte a dolgokat, végül szűkült a kör.
- Nem akarsz egy kicsit távol keleti hangulatú szobát, csak kicsit modernebb beütéssel? A legyező, a maszkok, a bambusz, tök jól néz ki együtt, és olyan keletiesek. Szerintem jól nézne ki a lakrészed tolóajtókkal, viszont tatami helyett maradjunk a hajópadlónál és a csempéknél. Régen nekem is tatami volt és borzalmas volt rajta lépkedni. Nem szerettem, hogy mindig le kell vennem a cipőmet. - picit elmerengtem, hátha eszembe jut még valami hasznos - lehetnének olyan szép ernyőid is akár, meg díszkardok a falon.. Bőrhatású kanapét is el tudnék képzelni egyébként, egy szép égerfa asztallal, de talán az üvegasztal jobban menne oda.. Meg persze egy jó nagy szekrény is lehetne amibe belefér egy ember.. Az olyan "játékos" - kacsintottam rá - Nekem tetszik ez a modern de közben mégis olyan klasszikus gondolata. - reméltem sikerül jó tanácsokkal ellátni, elvégre ez a dolgom. Segíteni a másikat, okosságokkal, és huncutságokkal.
-Egy időben jó időtöltésnek éreztem, de most már csak akkor ülök le ha éppen friss halra vágyom az ebédemhez. Sok fontosabb dolog van most az életemben, mint a horgászás. Most már inkább a vadászás híve vagyok! - jól kihangsúlyoztam a vadászás szót, persze nem átlagos dolgokra vadászom én mint amire a lány gondolhat. Az én célpontjaim kicsit emberibbek.
- Nagyszerű! A boltocska szerencsére nagyon jól megy. Egyre több kezdőt szoktam látni kimerészkedni a szabadba, és mobolni, ami szerintem nagyon jó! Néha gondolkodom rajta, hogy mivel lehetne picit segíteni még őket, de egyelőre talán csak ennyit tehetünk. Majd a későbbiekben talán még kezdő csomagokat is összeállíthatnánk amelyben előre összeválogatott potionök és kristályok lesznek kizárólag a kezdők részére. De ez még csak az én fejemben motoszkál. Te vagy az első akinek meséltem a gondolatomról. Te mit gondolsz? - érdeklődtem, elvégre a vélemények fontosak, és két agy több mint egy, hátha tud valami nagyon nagy okosságot mondani ami nekem nem jutott még az eszembe.
- Hmm, jó lenne ha a nyersanyag készleteink stabilizálódnának, és lenne valahonnan egy kis plusz bevételünk a felszerelésekből... Ha gondolod, és van hozzá kedved, szervezhetsz egy kazamata járó csoportot akár a céhen belül is, akikkel néha-néha összeszednétek valamit. Én is valami hasonlón dolgozom most, csak csoport nélkül. Új helyeket fedezek fel. Nem sok sikerrel egyelőre. De dolgozom az ügyön! - Anat téma mindig nehéz volt, de igyekeztem tartani magam, habár a szomorúságom nehéz eltitkolni. Hiányzik. Nagyon hiányzik. De vissza fog térni és minden rendben lesz.
- Igen. Váratlan volt a dolog. Mindannyian nagyon szeretjük mert egy csodálatos ember. Volt, hogy az életét kockáztatta, hogy megmentse az egyik céhtagot, akit egy bűnszervezet elrabolt és megkínzott. Engem kimentett egy mocsárból amikor kezdő voltam, majdnem az életembe került. És szerintem a legtöbbünknek van róla valamilyen hasonló élménye. Mindenkiben látott valami különlegeset. :3 Szerintem ha most ő állna a céh élén akkor is itt lehetnél. Biztos szeretett volna téged is. Elvégre aranyos vagy, és kedves, és szereted a fiúkat is és ő is fiú! - csak kotyogtam és kotyogtam, és kotyogtam. Nem is foglalkoztam mással, csak önfeledten beszélgettem. Büszkének éreztem magam Anat miatt, és a lány kérdésére picikét el is pirultam.
- Nem mondhatom el. Megígértem neki, hogy titokban fogom tartani a személyét amíg el nem jön az ideje. Ő most távol van, de vigyáz rám. Érzem.

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"

Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1515
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mashava City

Témanyitás by Kiwi on Kedd. Júl. 12, 2016 7:57 pm

A fejemhez kapok amint megértettem hogy ő miként értett meg, vagy legalábbis miként értett félre engem, és kezdhetem is a magyarázkodást.
- Jaaj, nem úgy mint játék, úgy hogy csak a szánk járt, ne gondolj többre, csak szívtuk egymás vérét picit. – Magyarázkodok miközben jár a kezem, valamint igyekszem nagy  lánynak tűnni, és előadni hogy nem zavarna ha úgy lenne sem. Bár azt nem teszem hozzá, hogy arról bizony nem is tudna. Megesik mert megesik, de az amolyan házon kívüli dolog, amit, és akit nem hoznék haza. Ahogy beszélgettünk a szobám berendezéséről, körvonalazódott bennem hogy, mennyire is otthon van ezen a téren. Örültem is és zavart is. Öröm töltött el, hisz hasznos tanácsokat kaptam, de zavart… mert tudtam hogy úgy fogom csinálni hogy, legyen benne olyan amit ő tanácsol… csak… mert ő tanácsolta, tehát csupán megfelelés miatt, ami nem tetszett már annyira…
- Díszkardokat terveztem, olyan Charitonnak is van. – Adtam egy kis ízelítőt az újonckáról, aki hmm… körülbelül akkor költözött be amikor én.
- Vadászni?... Mármint, azt sem tudom mi a kasztod, te így szereted öldösni az állatokat? – A vadászás alatt a szó, eredeti jelentését értettem, meg sem fordult a fejemben más, mint ahogy az sem hogy a szafarin nem kell konkrétan megölni az álatokat, bár csodálom hogy nem fényképekkel kell bizonygatni, a testi kontatkus, az érintés fontos eleme… Majd a szabad rablás üzlethelyiség, valamint az ötlete.
- Hmm, szerintem nagyon jó gondolat, bár én felszerelésekben gondolkodtam elsőnek, de túl szabad a pontozásunk a kaszthoz képest, nem minden esetben passzolna rendesen ha mi állítanánk össze… - Magyaráztam meg a saját kis ötletemet is hozzá, és el is vetettem miközben támogattam az övét.
- Szeretnék kazamatákat vinni, és én is gondolkodtam céhes szinten, de én nem akarom meghívni őket… majd ha úgy alakul megyünk, de én így… nem szeretnék szervezkedni. – Igen, fontos volt az hogy a csalódástól, valamint attól hogy talán velem nem is mennének című gondolatmenet megfélemlítsen ilyen attrakciókra, egyedül nem szervezkedek, ezt tudom magamról, de társa bármikor leszek bárkinek, mármint érthetően hogy és miként.
- Mármint, kazamatákat igyekszel felkutatni? – Pislantottam a lányra, el sem tudnám gondolni hogy miként is érti azt… hogy új helyeket kutat fel, hisz elvileg már miden fel van nem?... Gondolkodtam el a dolgon. Majd témára hoztam Anatot, érdekelt, róla mindenkivel akartam beszélni, és minden egyes kis interjú olyan volt mintha egy mozaikablakként raknám ki, és próbálnám átlátni a helyzetet, végül vitába kell szálljak a lánnyal.
- Édes vagy, de ebben Cearnak hiszek. Ő megmondta hogy nehéz volt bekerülni, és meg voltak válogatva az emberek, valamint ahogy ez az elititás eltűnt, kerültek be újak, akik sorra lépnek ki, vagy tűnnek el… - Vetettem fel a vezérnek az új kérdést. Még ha nem is kérdő hangsúlyban, inkább csak mint témára voltam kíváncsi mit reagál. Meg sem fordult a fejemben hogy ezzel akár bírálhatom is, hisz nem az volt a lényeg… Csupán érdekelt a véleménye. Majd a pasikákra terelődött a téma.
- Na, ne csináld már! Elkezdted, illik befejezni! Ha… ha elmondod én is elmondok valamit, hasonló témában. – Vigyorgok, elvégre nincs mit szégyellnem.

_________________

Kiwi
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 473
Join date : 2015. Jul. 22.

Karakterlap
Szint: 22
Exp:
1728/1900  (1728/1900)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mashava City

Témanyitás by Jun on Pént. Júl. 15, 2016 7:01 pm

- Óóó Ééérteem. - sokat sejtetően mosolyogtam rá. - Szóval a szátok járt. Nem baj. Értem én. - olyan kis szégyellős, sosem értettem azokat akik ennyire félnek kimondani dolgokat, de tetszett, hogy ilyen kis prűd. Közben jókat beszélgettünk, hülyéskedtünk, örültem, hogy ilyen gördülékenyen megy a dolog, kicsit féltem tőle, hogy hideg lesz majd velem, a bénázásom után, de szerencsére nem így volt.
- A díszkardok is jól néznek ki. Apukámnak is rengeteg volt otthon. Csak neki drága katanák voltak a szobájának falára aggatva. Picit paranoiás volt szegény. - picit elgondolkodtam, - Nem értem miért nem volt elég az a néhány a nappaliban, a hálóba igazán nem kellett volna belőle, hiszen oda úgyis csak aludni járt.. - meg persze a biztonsági emberek az ajtó előtt amúgy is elég védelmet jelentettek számára a nap huszonnégy órája alatt is.. Mindegy. Apu paranoiás volt, ráhagytuk. De szerintem nem ő az egyetlen drogbáró japánban aki katanákkal alszik, szóval ez normálisnak is számíthat.
- Igen. Vadászgatok. Neem. Dehogy öldösök állatkákat! Jézuska, nem is tudtam, hogy ilyen elvetemültnek nézek ki. - sápadtam el egy pillanatra, előkapok egy tükröt és belenézek. Ami azt illeti a kendőm néha tényleg olyan mint két ördögszarv, de annyira nem tudva a helyzet - Én inkább csak amolyan hobbi vadász vagyok. Keresgélek dolgokat, helyeket, élőlényeket. Mostanában például hasznos dolgokra vadászom. Hallottál már Peter White-ról és Elliot March-ról? Hogy is kérdezhetek ilyet! Biztos hallottál, mert híresek. Mindenki ismeri őket. Most rájuk vadászom. Fel akarok nekik tenni pár kérdést, meg hasonlóak. - Még hogy állatkákat öldösöm.. gonosz feltételezés, de majd kezdek valamit azzal az átkozott piros cuccal, hogy angyalibb kinézetem legyen. - Amúgy harcművész a kasztom. Az enyém a legendás metamorph is. Azért ezt a kasztot választottam, mert változatos fegyvereket használhatok vele. - megmutatom neki a gyűrűt, meg, hogy mivé tudom átalakítani, majd vissza is változtatom a kis drágát és hagyom pihenni a kezemen.
- Ebben is van valami. Ebbe nem gondoltam bele. De egyébként szerintem már az is hatalmas dolog, hogy meg mertük lépni azt, hogy nyitunk az ismeretlen felé, és nyíltan segítünk másokon. Gondolj csak bele. Bizalommal fordulunk másokhoz, cserébe pedig ők is bizalommal fordulnak hozzánk, és ezáltal sok új embert is megismerhetünk. Jó dolog a boltocska. - közben pedig hallgattam amit mond, megértem a félelmét, én sem voltam mindig a szervezés nagymestere - Nem baj. Majd alakul valahogyan. De azért ha gondolod nyugodtan írd ki a parafatáblára a gyűlésteremben, hogy ha valaki másnak is van hozzá kedve akkor tudjatok együtt menni. Tudod vannak fiúk is a céhben, és a legtöbb fiú valamiért nem a kezdeményezés híve. - kacsintottam rá, tudtam, hogy ő mer kezdeményezni, főleg, azóta amióta elmesélte, hogy miféle huncutságokat csinál a szobájában.
- Volt már, hogy kazamatára is bukkantam, de nem elsőként értem oda sajnos. Igazából én olyan dolgokat próbálok keresni amit mások nem vesznek észre. Lehet, hogy a térkép fel van kutatva, de az nem jelenti azt, hogy minden fel is van fedezve rajta. Engem érdekelnek a részletek. - sokat sejtetően mosolygok - De ez unalmas téma, még nem voltak sikereim ezért nincs is mesélnivalóm. - át is ugortam, legyintgettem és hallgattam őt egy darabig.
- Szerintem mindkettőnknek lehet igaza. Sőt mind a hármunknak is. Anat óta annyi változott, hogy én és Shu úgy éreztük, hogy ha nem nyitunk mások felé és nem kapnak esélyt akkor a céh megszűnne létezni. Sok nehézséget kellett átélnie az Artesnek. Kevesen voltunk, és ugyan erősek, de ahhoz már nem, hogy megtartsuk a társainkat. Én belülről, Shu pedig kívülről láthatta, hogy az Artes eléggé széthullott egy idő után. Sokan hátrahagyták a frontot, sokan kiléptek, mert jobb ajánlatot kaptak. De én nem ítélem el őket. Mi egy nagy család voltunk akkor is és most is. Segítettünk egymásnak lábra állni, és most is azt gondolom, hogy ha valaki bekerül hozzánk a céhbe, akkor segítjük mindenben, és az ő döntése, hogy marad-e vagy sem. Viszont nem engedünk be mindenkit mi sem. De egyébként sok szép emlékünk is van az Artesről. Közös ünnepek, ajándékok, kalandok, megmentések,és én például néha még most is küldök ajándékot azoknak akik régen tagok voltak és jóban voltunk. - nem véletlen, hogy az új husikkal is meg kell valamilyen szinten ismerkedni. Persze én magam részéről maximálisan megbízom Shu és Timi döntésében, elvégre ők jó emberismerők.
- De egyébként, mi tárt karokkal várunk vissza mindig mindenkit a céhbe. Cearso is tag, még akkor is, hogy ha ő nem viseli a neve alatt a céhünk nevét.

ic itt még Junci ujján van a metamorph ezért tudta megmutatni

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"

Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1515
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mashava City

Témanyitás by Kiwi on Kedd. Júl. 26, 2016 8:17 am

Furcsán éreztem magam a mosolyától, valahogy úgy éreztem ebből a már nem fogok jól kijönni, azt hiszem nem hisz nekem és csak szépítek, de nem erőltettem tovább inkább elodáztam a témát méghozzá a szoba dekorral. A díszkardokra is tudtam reagálni szerencsére, bár remélem nem vette rossz néven.
- Nem hiszem hogy paranoia lenne, szimplán csak nagyon odalehetett értük, hisz a díszkardok gyengék, azzal aligha harcolhatna rendesen... valamint nosztalgiának jó, de a kardokat már rég felváltották a lőfegyverek. - Magyarázom kedvesen, igyekezve elkerülve az okoskodó hangsúlyt. Majd a szafarira terelődött a hangsúly, azon belül az ő szokásaira. Amint láttam hogy, megszeppent én is visszakozni kezdtem hogy, „nem úgy értettem” de, már kimondtam. Nem lehetett másképp érteni.
- Dehogy tűnsz elvetemültnek. - Magyarázom folytatólagosan, de... vadászatot mondott. Vagyis, nekem az a vadászat. A nevek számomra semmitmondóak voltak, talán rémlettek valahonnan, de hamarabb gondolok arra hogy összekeverem valakikkel. Viszont... Mivel olyan kis határozottan adta elő hogy, nekem ismerni kéne őket, vagy legalábbis hallani róluk, nem mertem bevallani hogy halvány lila gőzöm sincs kikről beszél. Inkább csak mosolyogtam és bólogattam. Az beválik. Végül inkább rákérdeztem a kasztjára, és kiderült hogy, az egyik legendás nála van. Megtorpantam, ott helyben le tudtam volna ülni a meglepettségtől. Nem néztem volna ki a lányból hogy, ennyire tud harcolni és ennyire... érthet a dolgához ha a legendás kaszti egyek fegyverét is megszerezte. Elkerekedtek a szemeim miközben, még bemutatót is kaptam. Ki akartam próbálni, csak egy picit... hátha nálam is működne, csak nem sebeznék vagy nem is tudom. Végül nem mertem megkérdezni hogy, megnézhetem-e magamon. Csak magamban irigykedtem a lányra.
- Szuper... - Csupán ennyit tudtam kinyögni, viszont valós csodálattal.

- Hogy érted azt hogy nyíltan? - Kérdeztem rá, hisz éreztem benne valami kétkedő, vagy félelemre utaló hangot. Hogy ezt nem szabadna nyíltan vállalni.
- Ez lenne az alapja. - Mosolyogtam biztatóan a bizalmi válaszra. Hisz ennek köszönhetően ismernek engem is. Végül a nyusziságomra tértünk át, hisz megmondtam hogy egyedül nem szeretek kezdeményezni semmit. Persze volt egy frappáns válasza, amire reagáltam is.
- Nos, elég szomorú, hol marad a lovagiasság a középkorban? - Játszottam rá, csodálkozó hanggal.
- Valamint, ezek alapján tökéletes férfi vagyok. - Húztam szélesre az ajkaimat a lány felé, hisz ez a tulajdonság egyezik bennünk. Mármint Jun szavai által bennem és a férfiakban.
- Viszont rendben, majd kiírom, valamikor. - Igen, amint kicsit megszoktam az embereket. Bár, akkor szívesebben hívnám el őket személyesen és akkor én döntöm el hogy, első körökben ki előtt égek... Ehh.... nem egyszerű ám ez.

Amikor arról kezd el beszélni mi után kutat, vagyis őt érdeklik a részletek, majd egy sokat sejtető mosoly, végül tagadja hogy, talált volna bármit is amiről mesélhetne. Gyanús. Visszamosolygok rá, majd azért faggatózásba kezdek.
- Attól még érdekel. Az hogy, te nem gondolod érdekesnek, számomra még lehet az. - Hisz ébredő vagyok, nekem még minden újdonság. Majd a beszélgetéseink miatt majdnem egyenesen haladunk tovább. Szórakozottan szólok meg.
- Kanyar. - Azzal kicsit visszább kellett vonulnunk és a kereszteződésnél jobbra fordulni. Majd már láthattuk is az étterem körvonalait. Több szintes épület, bár azt mondják az emeleten nyotaimori-t lehet rendelni. Amit egyszer ki is akarok próbálni, de nem most, és nem vele. .___. Nem,akarom hogy, holmi perverznek gondoljon. Így maradunk hagyományosabb fajtánál, a földszinten. De még nem értünk el odáig.

- Az hogy nem erőltetitek ránk az jó. És fogalmam sincs miért tűnnek el az emberek. Beszélgettem erről Cearsoval is, ő javarészt az eltűnések miatt hagyta el a céhet, úgy gondolja hogy régebben elitistább volt, és most bárkit bevesztek, tehát... én sem lehetnék itt. Ezt, így megmondta, és jogosan. -
Kicsit fájt is... na jó, nagyon fájt. Mégis arra ösztönzött hogy, kiderítsem tényleg van-e helyem itt, valamint hogy elhatározzam hogy lelépek, vagy... elkötelezem magam. Még a két fázis közepén vagyok, de az esélyt meg akarom adni magamnak, bár, ezek után mégsem érzem úgy, hogy igazi tagnak érezhetem majd magam... Ha megfeszülök sem.
- Tudom hogy, céhtag, attól még... sokat jár be, de.. -félek ez idővel ritkulni fog, szóval... ügyeljünk mindig okot adni a látogatására. - Jelent meg egy csalafinta mosoly az arcomon. Majd máris az ajtó előtt álltunk. Picit hátrébb álltam, hogy bemehessen ő elsőnek.

_________________

Kiwi
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 473
Join date : 2015. Jul. 22.

Karakterlap
Szint: 22
Exp:
1728/1900  (1728/1900)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mashava City

Témanyitás by Jun on Kedd. Aug. 02, 2016 9:20 pm

- Végül is igazad lehet. - egy picit végiggondoltam amit mondott, és igaza lehetett hiszen apu miért hagyatkozott volna a kardokra, amikor a lőfegyverek nagyobb hatótávolságon belül tudtak életeket kiontani. Szó mi szó apu szeszélyes egy ürge volt, talán éppen ezért is néztem ki belőle, hogy több is az a néhány fegyver mint ami valójában. De persze én így is úgy is imádom őt, és szeretem, mert ő az én csodálatos apukám. Na de a témát sztornóztuk, és most már tényleg minden a lányra koncentráltam és az ő kérdéseire. A fegyverbemutató nagyon jól sikerült, örültem, hogy sikerült lenyűgöznöm.
- Szuper mi? Én is imádom, és szeretem. Még mielőtt az enyém lett ez a drágaság egy konyhakéssel harcoltam. Ne kérdezd miért, én sem tudom már. De nagyon menő volt. Voltak rajta mindenféle díszítések. Oda voltam érte, de mivel nem voltak elég jók a statjai ezért mindenképpen le kellett váltanom. - meséltem hatalmas örömmel a lánynak kicsit elnosztalgiáztam, szerettem azt a fegyvert, sőt inkább imádtam. De a gyűrű volt az aminél azt éreztem, hogy minden vágyam kielégítette. - Lehet, hogy le fogsz hülyézni, de tovább fogok adni a Metamorph-on. Tudom, hogy nagyon szuper meg minden, de szeretném, hogy más is használhassa majd, és ne csak én legyek az egyetlen aki kiélvezheti. Több mint másfél éve nálam van már.. De persze nagyon oda fogok figyelni arra, hogy kihez kerüljön. Nem akarom, hogy olyasvalakihez aki nem tud vigyázni rá. - óvatosan megcsókoltam a kis kincsem, fájt érte a szívem, de nem lehetek önző. Másrészről pedig a én egyre kevésbé tudom majd kihasználni, ezért jobb is, ha máshoz kerül majd.
- Úgy, hogy nem csak odamegyünk játékosokhoz, hanem reklámmal, cégérrel meg minden huncutsággal jelzünk nekik, hogy mi segítünk. Korábban is volt, hogy adtunk oda tárgyakat a kicsik segítésére, de az másabb volt, mivel nem volt külön üzlethelyiségünk hozzá. Korábban úgy csináltuk, hogy a plázában kiraktunk neki egy dobozt, mellé pedig egy perselyt és mindenki kedvére válogathatott, de nem csaptunk neki nagy visszhangot, nehogy visszaéljenek vele. - ecsetelem neki, ez még persze az Artes időszakban történt, de az én történelmemhez, és a céh történelméhez is hozzátartozott. Az Artes és a Vigo között pedig csak egy kis vékonyka vonalnyi különbség van, szóval ami az Artes történelme volt az a Vigo is valamilyen szinten. A poénján vele együtt nevettem. Kicsit ugyan terelgettem a témát a kalandozásaimról, de mivel láttam, hogy Kiwi érdeklődik, ezért végül mégis úgy döntöttem mesélek.
- Hát ha ennyire szeretnéd. Nos néhány hete találtam egy aprócska fatönköt amin különböző méretű és fajtájú gombák nőttek. Gyanúsnak ítéltem meg és elkezdtem megfigyelni mert hát tudod a nagy fura gombák tökéletes lakhely lehet bármilyen lénynek. Gondoltam talán új élőlényt fedezhetnék fel, ezért letáboroztam pár napra... Végül sajnos kiderült, hogy nincs ott semmi sem. De láttam egy kék csigát. Meg volt egy másik eset amikor találtam egy rejtélyes barlangot az egyik szinten. Végül kiderült, hogy egy felfedezett kazamatáról van szó.. De ez már a múlt. Most kicsit komolyabb kutatásokat akarok! Alaposabbakat és jobban felszerelem magam. Rengeteg fotó és hangrögzítő kristályt hurcolászok magammal, elvégre sosem tudni, hol bújik meg egy kis izgalom. - közben folytattuk az utunkat, és még mielőtt túlmentem volna a lány szólt, hogy hol forduljak merre, egy biccentéssel és nevetgéléssel igyekeztem hálámat kifejezni.
- Régen lehet jobban a frontra fókuszált a céh, elvégre Anat is frontharcos volt, és nem kényszerített vagy kötelezett senkit sem arra, hogy mi is menjünk oda, de a mégis a céhtagok többsége követte őt a frontra. Én is voltam bosson egyszer, kétszer, de nem nagy cucc szerintem. Ilyen csihipuhi az egész. Most már úgy gondolom, hogy nálunk mindenkinek van helye akinek vannak tervei. Shu-nyannal szeretjük a különleges embereket, és benned is látott valami csodálatosat, ami miatt itt vagy velünk. És azt hiszem én is látok valamit Sherlock-chan. - majd elnevetem magam és vállon veregetem - Ne vedd túl komolyan a dolgokat sose. Kik vagyunk mi, hogy bárkit is elkönyveljünk gyengének mert kicsi a szintje? Vagy bántsunk valakit mert nem jár bossra? Mindenkinek a saját elhatározása, hogy hogyan akarja idebent élni az életét. - közben ha eljutottunk az ajtóig akkor én ajtót is nyitok magunknak, cukin belibbenek, majd hagyom, hogy az ajtó mögöttünk becsukódjon.
- Cearchi szeret titokban bejönni. Amikor azt hiszi senki sem látja őt. Egyszer láttam, hogy főzni próbált valamit, néha-néha összejárunk a zeneteremben beszélgetni, és aranyos mert amikor csak teheti eljön a céhes programokra is. Nagyon gondoskodó, és sok sok sok szeretet van benne. :3 Ha elkezd nem járni hozzánk haza majd elkapjuk lekötözzük és bezárjuk a pincébe a kínzókamrába. - kacsintok a lányra, majd elnevetem magam.

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"

Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1515
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mashava City

Témanyitás by Kiwi on Csüt. Aug. 04, 2016 11:15 am

- Tovább adod? - Néztem nagy szemekkel rá, tök értetlenül. Az egy legendás! Tényleg értelmetlennek tartottam azt hogy, megváljon tőle... Végül észrevehető volt hogy sajnálná...
- Nem félsz hogy, megbánod? - Kérdeztem rá még mindig, értetlenkedve picit. Bár, mivel nem rég ébredtem, így... minden az újdonság varázsával tud hatni rám, és egy ilyen fegyvertől nem hinném hogy én meg tudnék, akarnék válni, még másfél év után sem... Persze, az ő döntése tudom, így nem igazán akarom tovább fejtegetni, csupán annyit tudok hogy, nem tetszik ez nekem... tőle. Egyre többet jár el „kalandozni” felfedezni a céhből, volt hogy, csak bezárta magát... most meg megválik egy olyan fegyvertől, amit látszólag szeret... Két elképzelésem volt a dologgal, bűntudat és magát bünteti valami miatt, vagy... szimplán megkattant. Na jó, erős volna ez így... ezt így kijelenteni. De aggódok érte, még úgy is, hogy nem is ismerem... Végül témát váltottunk.
- Hmm, ha akkor féltetek a visszaélésektől most nem féltek? - Kérdeztem rá. Átgondolás nélkül az első kérdésre. Majd amikor úgy érzetük ezt is kiveséztük, a kalandozásairól faggattam. Végül beadta a derekát és mesélni kezdett.
- A kék csiga, tényleg szokatlannak tűnik. - Mosolyodtam el, valamint hogy ilyen kis lelkes, nem akartam neki megemlíteni hogy, én bizony már fedeztem fel új lényeket. Na jó, lehet mégis eldicsekszem vele. *-* De nem... >< Az bunkóság volna, és nem akarom kedvét szegni, így csak hallgattam és mosolyogtam tovább. Majd ismét a céhéletről kezdtünk el beszélni. A front érdekelt és tudtam meg dolgokat. Majd megakadt a fülem az egyik kérdésen.
- És akinek nincsenek tervei? - Kérdeztem vissza érdeklődve, hisz... én azok közé tartoztam akik, hosszú távon nem tudják mit kezdjenek magukkal... nem voltak különösebb elképzeléseim, akartam hogy, legyenek... de nem tudtam... Végül rossz oldalán közelítette meg a dolgokat. Aligha hiszem hogy, Shu látott volna bennem valamit, maximum a szánalmat... Hisz úgy gondolom hogy ha nem is mondja de rossz képpel van rólam...
- Sherlock? - Kérdeztem vissza teljesen értetlenül. Majd, akkor már kaptam az alkalmon.
- Na, és mit látsz bennem? - Öltöttem ki a nyelvemet a lányra, aligha hiszem hogy, tényleg át tudna látni... és megérteni... De nem is várom, sokszor nekem sem megy... Majd vigyorogtam mint a vadalma amikor a Cearso-s sztorit kezdi. Bírom a fiút, így mindent szívesen hallok róla, és tök poén elképzelni őt, kuktasapkában, fakanállal a kezében.
- Igen, Ceart én is bírom. - Majd bevillant valami, sunyin vigyorra húztam a számat, beszűkült a szemem és a lányon tartottam a szemem. Szerintem nem kell feltennem a kérdést, mi is foroghat most a fejemben. Amint ezt a bájcsevejt befejeztük, megindultunk az egyik üres asztalhoz. Szerencsére nem volt zsúfolt a hely, de üres sem.

_________________

Kiwi
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 473
Join date : 2015. Jul. 22.

Karakterlap
Szint: 22
Exp:
1728/1900  (1728/1900)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mashava City

Témanyitás by Jun on Pént. Aug. 05, 2016 10:46 am

Visszakérdezett én pedig bólintottam, mintha valami teljesen hétköznapi dologról lenne szó, nem pedig a metamorph-ról.
- Jó lehet, hogy egy idő után hiányozna meg minden, de úgy látom, hogy egyre kevésbé használom, és ez nekem sem jó és neki sem jó. Tudod, ha nem fejlődik akkor elértéktelenedik, és haszontalanná válik. Én pedig túlságosan is szeretem ahhoz ezt a fegyvert, hogy hagyjam tönkremenni. Mármint ki ne szeretne egy gyűrűt ami bármivé átváltozik? - kicsit elkuncogom magam, majd a fegyvert viselő kezemre nézek. Régóta velem van, sok mindent megéltünk, de már leléptem arról az útról ami neki jó lenne...
- De ne aggódj, ha ez megtörténik akkor biztosan csakis olyan ember kezébe fog kerülni akiben tökéletesen megbízunk, hogy megérdemli a használatát, és vigyázni is fog rá nagyonnagyonnagyon, és tisztítani, meg játszani vele, meg itt oldalt megcsiklandozni ennél a kis bütyöknél... - kezdtem bele a hablatyolásba, majd elnevetem magam - Lényeg a lényeg, hogy alaposan átgondoljuk majd, hogy ki legyen a következő tulaj. - közben visszakanyarodtunk a bolt témához, a kérdésére habozás nélkül válaszoltam.
- Bárki visszaélhet vele. De szerintem elenyésző azoknak a száma akik bemennek kikérni egy teljes felszerelést, holott nekik már van, majd lelépnek vele. Meg egyébként is jelenleg még vannak akkora készleteink, hogy emiatt ne aggódjunk. - Csak ha egyszer elfogynak... Rolling Eyes De az majd egy másik történet lesz, és remélhetőleg nem érünk el odáig sohasem. A kék csigára büszkén kihúztam magam, hiszen mégiscsak egy csodálatos, kék színű csiga volt, és elégedett voltam vele, hogy megtaláltam. Jó valszeg nem én fedeztem fel, de nekem újdonság volt az biztos. És jött az a kérdés... az arcomról leolvad a mosoly, hirtelen komollyá válik.
- Azokról akikről kiderül, hogy nincs nekik két dolgot csinálunk... Az egyik, hogy bezárjuk őket a pincébe, és megkínozzuk őket, hátha akadnak terveik az élettel, a másik pedig, hogy a kezükbe nyomjuk Az ezer életcél, hogy boldog és hosszú életünk legyen, c. könyvet. - végül elnevetem magam, ez a komolyság dolog nem nekem való. - Szerintem tervei maximum azoknak nincs akik inkább nomád kis életet élnek valahol egy házikóban egyedül, front, mobok, kalandok nélkül. Ha már kimozdulsz a szobádból akkor egy hős vagy. De tényleg. Hidd el én is éltem ilyen nomáddolgokkal, de rájöttem, hogy izgalmasabb, ha bumm jön a kaland, és durr jönnek az izgalmak, majd lesből lecsap rád egy kis adrenalin, és a végén minden tök jó lesz. - végig gesztikulálom, elég hevesen a dolgokat, majd a beszédem végeztével megnyugszom szépen.
- Hogy mit látok benned? Lelkesedést, meg kíváncsiságot. Tetszik, hogy ilyen magas vagy és először visszafogottnak tűnsz utána pedig kiderül, hogy milyen huncut vagy a fiúkkal meg minden. - a könyökömmel picit megbökdöstem, de csak olyan játékosan. - Szerintem te olyan átgondolt ember vagy. Nem jut eszembe a jobb szó, de tudod, olyan aki tudja mit csinál. - közben követem egy asztalhoz, majd lehuppanok, és magamhoz is veszek egy itallapot.
- Rendelj amit csak akarsz, majd én fizetem. Ha kicsit túlköltekezünk akkor legfeljebb a céhbankot is kifosszuk. Ma csajos napot tartunk, megértik majd a fiúk, ha többet kell robotolniuk. Razz - Jaj Junci egy mókamester vagy..

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"

Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1515
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mashava City

Témanyitás by Kiwi on Hétf. Aug. 22, 2016 9:50 pm

Először teljesen hülyének néztem, értetlenül álltam a döntése felett… végül, ahogy tovább beszélgettünk róla kezdtem mégiscsak értelmet látni felette és ugyan nem volt közöm hozzá… mégis éreztem azt az elfogadást, amit eddig annyira nem. Én ölni tudnék egy ilyen fegyverért. *-* Na jó… azt azért, nem de nagyon is praktikus volna, és ha még igazi fegyverré is változtathatnám, gépfegyverré, vagy csak egy sima vadászpuskává… Moh, megfájdult a szívem, de ezt már elrontottam, és ahogy elhalhattam már van utódja a legendásnak…
- Végül is azt hiszem… meg tudom érteni… - Bár voltak furcsa jelek, túlzottan el akart mindent viccelni, bár nem tudtam, hogy ő ilyen típusú-e, vagy csak… de a bezárkózása, most a kalandozása, és a tökegyedi fegyverétől való megválás… aggódok. Ugyanakkor életvidám, hangos és eleven… Talán picit túlzottan is. Nem zavaró, nem arra értve… De egyszerűen a dolgok mélyére akarok látni. Amit mutat, csupán egy festmény, saját magáról. Egy olyan ábra amiről azt akarja hogy elhiggyem hogy ő ilyen. El is szeretném hinni. Mégis ha megkeverném ezt az aquarellel kevert vízfestéket… kíváncsi volnék, mi kerülne elő. Bár ilyen téren mindenkire kíváncsi vagyok. Végül ez ennyiben is marad, a céhes dolgokat kezdtük el megbeszélni. Érdekeltek és örültem, hogy úgy érezhettem, hogy be vagyok vonva, bár fogalmam sem volt arról, hogy ez csak a látszat-e, vagy sem. Ez idővel derül ki csak… Amikor a teljes felszerelés elviteléről kezd el beszélni, összeszorul a gyomrom hisz, én is elég sok mindent vittem el kezdésnek, végül azzal fejezi be, hogy akinek már van… Így megnyugodhattam.
- Hmm igen, és az utánpótlást mivel szoktuk tudni pótolni. Vannak beszállítók, vagy akadnak akikkel kovácsoltatunk? – Kérdeztem rá, bár néha találtam dolgokat, egy, egy csevej után vagy közben, érdekesnek is gondoltam, de sokan hagyják el… Hisz nekik már szükségtelen, pedig volna helye… Végül az emberi természet, és a céltalanság mivoltjára térünk ki. Egy pillanatra megijedtem amikor hangulatot vált, végül rájöttem, hogy ismét csak bohóckodik… Remélem bohóckodik. .__. Hihetetlen ez a lány… Pozitív vagy negatív, nem tudom. Szimpatikus az biztos, néha furcsa, mármint olyan kis heves… de ez olyan jól tud állni neki, én is olyan akarok lenni mint ő… Végig helyeslek, bár én a nomád életmód híve vagyok. A szobám az én kis otthonom, és a számítógépem volt a kapu a nagyvilágra, ahol oda nyitottam ablakot amire én kíváncsi voltam, és nem rontott rám az élet így, mint itt… Végül kifaggattam mit is gondol rólam, ha már így belejöttünk. Azt mondják elég három percnyi beszélgetés, hogy az ember automatikusan véleményt alkosson. Lássuk meddig jutott. Érdeklődve figyelem. Első igaz, második igaz, vagy legalábbis igyekszem. Harmadik: pont a magasságom? Rühellem… ezért is olyan csúnya a tartásom… A visszafogottság, inkább megfigyelek, majd a huncutság… szerintem félreértett… bár, annyit aláírok, hogy megfelelő partnerrel könnyű elengedni magunkat. Amikor megbökött elmosolyodom, nem akartam magyarázkodni, elfogadtam. Legyen úgy, ahogy gondolja. Majd a legutolsó szíven talált. Vagyis telibe. Olyan szeretnék lenni, ilyenné válni amit mond, és el sem tudja gondolni mennyire jól esett, hogy ezt így kimondta. Sokat jelentett, egy kis támaszt, lendületet… Pedig úgy érzem el tudnám bőgni magam, de tartom… Bent tartom, megtartom, a helyén marad. Talán láthatta, azt levonhatta hogy jól esett, bár azon elgondolkodtam, hogy tényleg így gondoja-e, vagy csak ráérzett, hogy ilyesmiket szeretnék hallani…
- Jól estek amit mondtál. – Bővebben is ki akartam fejteni, de nem tudtam összeszedni hogy is tegyem. Végül maradtam ennyiben, nem akartam magyarázkodással vagy túlmagyarázással elrontani ezt a képet, ha már sikerült… kialakítanom, valahogy. Ez egy kis plusz löketet adott, hogy jó felé tartok.
- Közösen fizetjük! – Jelentettem ki ellentmondás nem tűrően, és láthatta rajtam, hogy ez egy fontos pont nálam. Én nem leszek adósa senkinek. És így lesz fer. Már amikor kijelentettem nyúltam az étlapért. Majd elkerekedett szemekkel olvastam végig a szokatlan ételek listáját. Mint a citromos cápa uszonyleves, vagy épp az édes rózsaszirom leves, esetlegesen a üszőhere leves. És ezek csupán az előételek.
- Asszem… nekem még kell egy kis idő… - Jegyzem meg neki, amikor már másodjára olvasom át, hátha ki tudom választani a hmm… legkevésbé… érdekeset.
- Addig te rendelj csak nyugodtan… - Végül ha ideér a pincér… akkor hezitáltan de megszólalok…
- Egyelőre csak előételt kérek, azt hiszem… a rózsaszirom levest próbálnám ki. – Pillantok fel rá, hisz csak ismeri valamennyire, vagy kapott visszajelzést ha nagyon mellélőnék… De dicséretet kaptam a választásomért, gondolom amolyan sablonszöveg….

_________________

Kiwi
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 473
Join date : 2015. Jul. 22.

Karakterlap
Szint: 22
Exp:
1728/1900  (1728/1900)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mashava City

Témanyitás by Jun on Kedd. Szept. 06, 2016 1:37 pm

Végig letörölhetetlen vigyorral az arcomon ültem a lánnyal szemben, és hallgattam a kérdéseit, tetszett, hogy olyan kis kíváncsi, és érdeklődő a céhes dolgok iránt, és irántam is egyaránt. Volt benne valami ami magamra emlékeztetett, és ez tetszett. Persze nem azért, mert magamat szeretem látni az emberekben, hanem azért, mert szeretem a kíváncsiságot, és tudom micsoda fékezhetetlen vágyat tud ébreszteni az emberben, hogy mindent megtudjon amit csak akar.
- A havi kazamatajárókkal szoktunk néha kapni, illetve Shushu szokott intézni nekünk többnyire kisebb szintűeknek való páncélokat és fegyvereket ami megy is a boltocskába. A magas szintű céhtagoknak meg általában kovácsoltatunk valamit valamelyik ismertebb kovácstól. Van elég pénzünk és nyersanyagunk, szóval ha kell valami nyugodtan vedd ki és csináltasd meg. Nem azért van, hogy halmozzuk a végtelenségig, hanem azért, hogy felhasználjuk őket. - nyugtattam meg, kitudja már hányadszorra mondom el ezt a mondatot, de nem lehet nem elégszer hangoztatni, hiszen a gyakorlat is azt mutatja, hogy valamiért félnek az emberek használni, hiába ösztönözzük őket erre.
- Gondoltunk már arra, hogy mi is szerzünk kovácsokat, a pláza miatt is, de Mer-chan visszavonult, és Kana-chan sem érdeklődött túlságosan eziránt, ezért végül visszaléptek. De ami késik nem múlik, és előbb utóbb a pláza is szépen benépesedik boltokkal. - vigyorgok, talán már gyilkos optimizmusommal, de büszkeséggel gondolok arra, hogy Anat imádott plázáját fel fogom virágoztatni. Miközben lejellemeztem a kérésére, egy pillanatra nem tudtam eldönteni, hogy megsértettem-e valamivel, vagy csak megleptem. Azonban mielőtt még megkérdezhettem volna, hogy valami baj van-e, már választ is kaptam a kérdésemre.
- Örülök, hogy itt vagy velünk a céhben. - veregetem vállon, majd a közösen fizetésre, csak nyelvet öltöttem felé. Én is magamhoz veszek egy étlapot, és gyorsan át is futom a levesek részt.
- Csak nyugodtan. - nyugtatom meg, ami azt illeti én sem találtam még ki mit is ennék igazán az étlapról, de vannak elképzeléseim. A mély gondolkodásból a pincér hangja szakít ki. Jézus mennyi idő telhetett el? Megvárom Kiwi rendelését, hogy időt nyerhessek.
- Nos, Én azt hiszem én is valami édeskéset kérnék. Nem szeretem annyira a levesben a húst, és a zöldségekért sem vagyok túlzottan oda, legyen habos és könnyed, lehetnek benne mondjuk gyümölcsök. De ne túl sok, mert az a desszertben is lesz éppen elég. Az illata ne túl erős, és a leves csak úgy kínálja magát. Lehetőleg mák vagy más huncutság se nagyon legyen benne, mert nem vagyok túl vonzó mákdarabokkal a fogamra tapadva. - Láttam, hogy a pincér picit elbizonytalanodott, ezért elszántam, hogy segítek még egy kicsit neki - Legyen olyan murcifrancis, tudja, ne túl intenzív, legyen az íze... Legyen barack. A barack tökéletes. - és ekkor megláttam, hogy van az étlapon második oldala is a leveseknek... - öhm. Vagy mondjuk...
- Ajánlhatom a joghurtos-tejszínes őszibaracklevest mentalevél darabokkal? - a tőle telhető legnagyobb udvariassággal és türelemmel válaszolt, én pedig bólintok, és megköszönöm a segítségét. Majd amikor elmegy, közel hajolok Kiwuhoz.
- Huh, nehéz dönteni amikor ilyen kicsi a választék nem?

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"

Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1515
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mashava City

Témanyitás by Kiwi on Kedd. Szept. 06, 2016 9:01 pm

Úgy véltem a lány is élvezi a társaságom, így a mosoly rajtam is szinte állandó volt.
- Ne aggódj, ha úgy gondolom, úgyis kifosztom a céhet. – Fenyegettem meg, ha nem hagyja abba az erősködést, akkor rossz kislány leszek.
- Amúgy, könnyebben veszek ki dolgokat, mert dupla látó lévén, fogok is tudni mit visszaadni. – Magyarázom meg, miért nem kell ettől aggódnia.
A kérdésemre válaszolva, a két név amit említett… nem mondott sokat, de igyekeztem ezt nem mutatni. Nem találkoztam velük, és hiába rövidítette, nem tudtam azonosítani senkivel akit ismerek a céhből, bár nem feltétlen kell, csak céhtagoknak lenniük, és ez hamarabb válaszolja meg, a fel nem tett kérdésemet is.
A válasza jól esett, talán láthatta is rajtam, hogy mennyire és ezért is kaphattam azt a gesztust. A vállon veregetéssel nem tudtam mit kezdeni, mint Shukakunak az ölelésével sem, ilyenkor olyan „bot”-nak érzem magam, merevnek és érzéketlennek, nem tudom, hogy viszonozzam, hogy ne érezzem magam kényelmetlenül miatta. Így a lány felé csak egy mosolyt illettem meg, de már a köszönöm, amit ki akartam nyögni, nem tudta elhagyni a torkom… Tök gáz vagyok… Ha az előbb sértődést vett rajtam felfedezni, most ténylegesen észreveheti, amikor pénz kerül szóba, hisz a kedves nyelvöltését, egy akaratlanul is szúrósabb pillantással viszonoztam. Végül beszédünket a pincér szakítja meg, pedig nem is néztem végig teljesen az étlapot. Így gyorsan ráböktem arra, ami ehetőnek hangzik. Végül Jun következett, és elkerekedett szemekkel hallgattam őt végig, picit bazsalyogni kezdtem az orrom alatt, és leginkább szántam szerencsétlen pincért, de moderálni kellett magam! Éreztem, hogy elnevetem magam, ha esetleg értetlenséget mutat a pincér, de a higgadtsága a segítségemre volt, és még egy elismerés szerű érzelmet is kiváltott belőlem. Végül meghűltem, amikor arra panaszkodott, hogy kicsi a választék. Nekem végig olvasni sem volt időm, nem hogy még így válogassak, de a lényeg hogy, dűlőre jutottak, és ahogy elnézem még viszonylag könnyen is. Viszont, most hogy megint magunkra lettünk hagyva folytathattuk tovább a csevejt. Nem, akartam felhozni a fizetés kérdését, remélem vette a lapot, és nem akar kellemetlen helyzetbe hozni, vagy épp megharagítani.
- Mondd csak… mit is mondtál, hogy is hívják a fiúcskát? – Ugrattam, és hoztam fel, egy picit elnapolt témát, remélve hogy, nem kapcsol azonnal. :3

_________________

Kiwi
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 473
Join date : 2015. Jul. 22.

Karakterlap
Szint: 22
Exp:
1728/1900  (1728/1900)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mashava City

Témanyitás by Jun on Pént. Szept. 16, 2016 1:28 pm

Amikor a lány felemlegette, hogy duplalátó egyből tudtam, hogy mire gondol. Ismerem már a fajtáját. Kényszeresen akar adni, és feleannyit kivenni a közösből. Értem én. Rolling Eyes Mindenesetre örültem neki, mert lesz nyersiutánpótlás ami tök jó lesz majd a pláza fellendítéséhez. De a plázát már alaposan megtárgyaltuk ezért nem is akarom tovább húzni vele a témát, hiszen feleslegesnek érzem. A pincér elment, felvette a rendelésünket és kicsit megkönnyebbülök. Remélhetőleg a főétellel könnyebben fogok elboldogulni. Miközben vártunk Kiwi nem habozott és máris próbált csőbe húzni.
- Hehe, nem vagyok ennyire buta. Razz - öltök nyelvet - De szép próbálkozás. A nevét nem árulom el. Viszont mesélek róla egy keveset, mert látom, hogy nagyon érdekel a dolog. - Egy pillanatra eltűnődtem, hogy mit is meséljek róla, hiszen nem akarok túl nyilvánvalót mert lebuktatnám. Illetve fiúmnak sem biztos, hogy nevezném, inkább ő amolyan férfi. De nem cáfolom meg inkább.
- Hát ő egy igazi hős. Mindig rengeteget segített nekem, nagyon jóképű, egyszer elmentünk közösen egy bálba, és rögtön tudtam, hogy tök jó érzéke van a ruhákhoz is! Nem sok férfit látni akik tudják, hogy az öv színét a cipőéhez kell igazítani.. Nagyon szépek a szemei, és ő pedig kicsit olyan egzotikus. De most távol van, és vár rám. De tudom, hogy nem siettet, én pedig nem is fogok mert nekem fontos dolgom van itt. :3 - egy pillanatig végiggondoltam mit is mondtam el, szerintem nem vittem túlzásba a dicsérését, és nem is lőttem le, hogy kiről van szó, amiből esetleg kitalálhatná. Mindenesetre elmosolyodtam, és amikor beszéltem végig megmelengették a szívem a szép emlékek. Még ha nem is táncoltunk abban a bálban, még ha nem is kettesben voltunk ott.. De amíg vele voltam boldogságot éreztem, és tudtam, hogy hová tartozom.
- Majd ha úgy alakul bemutatlak neki. - tettem hozzá - Na most pedig te jössz. Mintha azt mondtad volna, hogy nincs pasid, de.. biztos tetszik valaki. Milyen ő? Magas? Erős? Van egy csomó szép kardja és olyan hősies kisugárzása is van? - picit előrehajoltam, csalafinta vigyor ült ki az arcomra. Ezúttal én próbáltam csőbehúzni, illetve picit reménykedtem is benne, hogy van valakije tényleg.

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"

Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1515
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mashava City

Témanyitás by Kiwi on Hétf. Szept. 19, 2016 10:08 pm

Nem sikerült. Az első olyan haditervem amit kigondoltam ellene. Abban biztos vagyok, hogy azért titkolózik mert vagy összefuthatok vele, vagy már láthattam is… valamerre, így bármit is mondott megjegyeztem. Az első leírtakból, valamiért egy magas, barna hajú, kreolosabb bőrű, sötét szemű férfit tudtam elképzelni, elegánsan öltönyben. Vélhetően barna cipővel és övvel. Azért, barna, mert a fekete, túlzottan elvegyülne az átlagban, bár… ha így nézzük, lehet fehér is. Ha, viszont fehér, akkor kihívó. Valamiért Anat pillantása ugrott be, amit azon a küldetésen láttam, de hamar kis is vertem a fejemből, ő… amúgy sem… olyan egzotikus, vagyis nekem nem. De talán csak azért történt így, mert mindenki őt ajnározza, nyakra főre, ezért már rögtön rá fókuszálok.
- Annyit, hallottam már Anatról, hogy rögtön ő ugrott be. – Nevettem el magam, nem gondoltam komolyan amit mondtam, csak tényleg… talán csak azért mert a régiek közül, ő az egyetlen férfi akit ismerek, meg Cear. De szerintem ő, nem ért az övekhez. Majd, arra gondoltam hogy, kinti szerelemről lehet szó, mármint, hogy a szerelme a játékon kívül várhatja. Így ezt ennyiben is hagytam. Végül, megjegyzi hogy majd bemutat neki, ha úgy alakul. Cserfesen elmosolyodtam, bár most már igazán nem tudtam, mennyire vehetem komolyan, vagy most mit hogy kellene értsek. Végül, visszadobta a labdát, valahogy vártam, csak épp nem készültem fel rá. Valamint… hirtelen csak hebegni tudtam.
- Nem nincs… és nem tudom… - Hezitáltam és bevillantak az elmúlt pasik, akik tetszetősek voltak a számomra. És… nem volt bennük túl sok közös.
- Nem… tudom, szerintem engem inkább a személyiségek fognak meg, mint a külső. – Na, ez nem teljesen igaz, hisz abba a kategóriába tartozok, akit minden képes megfogni. Fiú, lány, magas alacsony… Na jó, az alacsony fiúk például nem. De moh… ezt nem lehet így, beskatulyázni, találj ki valami frappánsat!
- Nos… ne nevess ki. – Hívom fel rá a figyelmet, hogy most érzékenyebb pontomra térek ki.
- Nekem.. nincs úgy ideálom, nekem… mindenki be tud jönni, aki egy picit is velem foglalkozik, és érdeklem. – A végét elhadartam, és szinte motyogva közöltem vele. Hisz, nálam a szerelem nem ott kezdődik, hogy valaki helyes. Vagyok, olyan hülye és negyven éves férfiak szavait is úgy tudom inni, mint egy velem egy idős lányét… és mindig összezavarodok, hogy most mi… micsoda. Nem, kussolnom kellett volna, ilyet nem mondhatok el, még idő előtt leíratom magam…

_________________

Kiwi
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 473
Join date : 2015. Jul. 22.

Karakterlap
Szint: 22
Exp:
1728/1900  (1728/1900)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mashava City

Témanyitás by Jun on Vas. Okt. 16, 2016 1:59 pm

Szépen elmeséltem neki nagy vonalakban amit tudni akart, lehet talán kicsit túl sok árulkodó jelet is, éppen ezért találhatta ki, hogy kiről is beszélek. Amikor kimondta a nevét, elnevette magát, én pedig vele együtt nevettem.
- Mindenki szereti Anatot, szóval megértem, hogy sokat hallhattál róla. - válaszoltam, de nem cáfoltam, sem pedig nem erősítettem meg azt amit mondott. Jobb így, hogy átugrom a témát, és inkább az ő szerelmi ideáljairól hallgathatok, hiszen így nem kell neki hazudnom, mivel nem mondok semmit. Izgatottan vártam, részletekre voltam kíváncsi, nevekre. Ha mondjuk azt mondja, hogy neki bejön Wes Bentley, vagy Tapsihapsi, akkor biztosan kielégítő választ kapok mert el tudom képzelni, hogy kik is azok akik tetszhetnek neki és shippelhetem velük. De sajnos csalódnom kellett. Kiderült, hogy Kivvi pánszexuális. Meglepődtem, majd picit elmosolyodtam, de nevetni nem nevettem, mert megkért rá.
- Szerintem ez aranyos dolog, és örülök, hogy elmondtad nekem. Ismerek valakit aki hasonlít rád ebben a dologban. Nem előítéletes, és nagyon toleráns. Olyan kis cuki meg minden, de ez most nem fontos. Szóval milyen személyiségek fognak meg? Szereted, ha valaki macsó? Agresszív, huncut, pajkos, mocskos, aranyos, elegáns, kedves, és nyájas? Vagy ezt így egyben? - lehet a felsorolásom egy picit kezdett perverz irányba sodródni, de igyekeztem nem foglalkozni vele, és olyan gyorsan soroltam a szavakat, hogy biztosan ne piruljak bele valamibe amiről elkezdek közben fantáziálgatni. Közben azonban a pincér is elindult felénk, egy tálcával egyensúlyozva felénk. Jeleztem Kiwinek, hogy érkezik az előétel, én pedig már izgatottan vártam miféle csodába kóstolhatunk bele. Megköszöntem a férfitől az ételt, aki hamar magunkra is hagyott, hogy nyugodtan elfogyaszthatjuk a finomságainkat. Kortyoltam egy picit a vizemből.
- Nos, szóval neked akkor semmi sem fontos a kinézetről? Mármint, én pl szeretem ha valaki picit erősebb, meg vicces. Meg mondjuk a barna szem is olyan dolog amit kifejezetten kekszinek találok. De a zöld szem is bejövős. Neked nincsenek ilyenek sem?

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"

Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1515
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mashava City

Témanyitás by Kiwi on Pént. Okt. 21, 2016 8:54 pm

Nem lehettem biztos benne, de volt egy nagyon pozitív és negatív… dolog amit Anatról tudhatok. Egy mindenki szereti! Nem is kicsit…. nagyon. Még Saya kis teremtménye is. És hogy miért negatív? Egyrészt tudván hogy, nem tudom miről maradtam le, picit túlzásnak érzem… valamint, féltékeny is vagyok rá picit. Nem tudom hogy mivel érhette el ezt az erős népszerűséget, azt hogy mindenki még hosszú idő után is gyászolja, és a céhben sem tudott helyre állni az egyensúly, az elvesztése miatt. Értékes. Ez az egyetlen olyan jelző amit biztosan rá tudnék akasztani. És ezért irigylem… Féltékeny vagyok rá hogy még a halála után is ennyire… ragaszkodnak hozzá, pedig… érezhetnék akár árulásnak, cserbenhagyásnak is, vagyis… én biztos így éreznék.
Majd a pasik és szerelem. Ez egy olyan téma, amiben szeretek irányítani. Két dolog miatt. Egy, mert nem szeretek zavarba jönni, de jó érzést mást abba hozni, kettő… mert annyira nem vagyok jártas benne, és ameddig én navigálok, addig kezemben tartom a témát. Kicsit a bizalmamba fogadtam, és olyan dolgot árultam el magamról amit én sem gondoltam hogy el fogok, viszont kendőzötten. Bármikor be tudom állítani, hogy félre értett és ez így van jól. A dolgok majd ki forrják magukat, mennyire bízhatok meg másokban… vele alig párszor találkoztam csak, és mindig szokatlan helyzetekben. Végül, talán értett… talán nem, de egy érdekes mondatot kaptam tőle válaszul. Csupán mosolyogtam és igyekeztem a gondolataimat elterelni. Olyan ostoba az ember, azt akarja hogy ismerjék… ha pedig elárul magáról dolgokat, legszívesebben visszabújna a csigaházába… A kérdésére, egy egyszerű válaszom volt.
~ Mindegy csak szeressen és foglalkozzon velem…~ Annyira kétségbeesett és szánalmas, hogy nem mondhattam ki hangosan, hogy talán bárkivel elmennék, aki a biztonság és szeretet akár töredékét is nyújtani tudja. Majd megszöknék… ha kiderül hogy nem. Volt már ilyen, bár az is egy érdekes story. És ismételten csak milyen ostoba is az ember, ha csak egy kis szeretetet akar, vagy hogy elismerjék… nőnek. Vannak titkaim, amik meg is maradnak. Szeretnék kitálalni pedig. Szeretnék pozitív visszajelzéseket kapni, vagy… csak azt hogy valaki… meghallgasson és persze azt is, hogy aki meghallgatott mindent felejtsen is el a beszélgetésünk után. Ilyen sosem fog történni… hisz az emberek szeretik felhasználni az információkat, és visszaélni vele… Soha nem lehet igazi bizalmasom, tudod olyan mint a filmekben. Olyan nem létezik… még akkor sem, ha valaki alkalmas is lehetne rá. Itt nincs piros x, itt nem tudom kinyomni a böngészőt, lekapcsolni a gépet… Itt nem tudok elköltözni, és új életet kezdeni, új emberként… Itt, csakis én vagyok, és ameddig itt vagyok, az is maradok. De milyen vagyok én? Milyen vagyok ténylegesen?...
Választ várt tőlem, láthatta, ahogy elgondolkodok, leginkább egy őszinte, de a legkevésbé szánalmas választ kívántam nyújtani.
- Nem tudom… azt hiszem, legyen mindegyik, de tudja mikor hogy használja. – Utaltam a személyiségvonásokra, és ismét egy olyan valótlan képet állítottam fel. Érezheti, hogy, nem vagyok annyira benne a témában, pedig kezdő sem vagyok. Ejnye… oda az a kis önbizalmam is. Talán picit hallgatagabb lettem, vagyis inkább szűk szavúbb. Tiszta gáz vagyok. ><” Valamint a dolgon az önostorozás és szidalmazás sem segített. Remélhetőleg nem vette nagyon észre, de jelzett hogy, közelít pincérünk, és már kaptuk is az ételünket. Az igazat megvallva én már el is felejtettem mit rendeltem, de amikor megláttam, rögtön bevillant. Majd bele is kezdtünk lassan. Annyira laposnak éreztem magam, ahogy faggatózott én pedig nem adtam semmi hasznos infót számára. Lehet, valamivel be kéne tömni a fantáziáját, de olyannal akivel nem azonosíthat.
- De, annyi hogy legyen magasabb nálam! – Ezt határozottan rá tudtam vágni.
- De nem tudom… ne legyen kövér, de ne legyen túl sovány sem. Szeretem, ha izmos, de ne legyen nagyon kigyúrva… az gusztustalan. – Eredt meg a nyelvem, bár csak egyszerűbb intervallumokat adtam meg.
- És azt hiszem a sötétebb hajszínt szeretem. – Igen, visszagondolva mindenki barna vagy fekete volt, aki tetszett. Egy kivételével, egy úszó srác, szőke, szálkás, és félhosszú haja volt. Nos, azt hiszem ő a tipikus bugyi nedvesítő kategóriába tartozott, még nálam is. Szóval a csak sötét sem igaz… Miért olyan nehéz ezeket jól meghatározni. Sőt… miért kell meghatározni? Csak nem valami barátot akar nekem keresni? Ijedtem meg a gondolatmenetre, azt azért nem szeretném. Sőt… furcsa, de ha lesz barátom esetleg… idebent, nem akarom hogy tudjanak róla. Normális ez? Kezdtem picit szétszórt lenni. Leginkább az evéssel próbáltam palástolni bizonytalanságomat. Ohh, anyám mintha valami tizenkét éves volnék, akit tabukról faggatnak. Mi van velem? Ismételten csak át akartam venni az irányítást, és az első témához adódó kérdésem fel is tettem.
- Lehet… hülyének fogsz nézni, de te… a szerelmet milyennek éled meg? – Valós kérdés volt. Érdekelt, mivel én azt hiszem még soha nem találkoztam azzal az állapottal és félek is tőle.

_________________

Kiwi
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 473
Join date : 2015. Jul. 22.

Karakterlap
Szint: 22
Exp:
1728/1900  (1728/1900)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mashava City

Témanyitás by Sponsored content Today at 4:59 am


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

2 / 3 oldal Previous  1, 2, 3  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.