[Küldetés] Végtelen Történetek

1 / 5 oldal 1, 2, 3, 4, 5  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default [Küldetés] Végtelen Történetek

Témanyitás by Argo on Vas. Jún. 29, 2014 2:21 pm

Résztvevők: Desdemona, Atoru, Mirika, Ayani
Határidő: 1 hét/kör.

---

Ne tévesszen meg senkit semmi. Hogy hol vagytok, s mit csináltok épp, teljes mértékben rátok van bízva. Argo úgyis megszemlél mindannyitokat az árnyak közül :3
S mikor eljön a pillanat, pontban 13:00-kor, csettint egyet. Nem féltetlenül halljátok meg, viszont így is megteszi. Egy felirat villan elétek:

Random keresés indul.
Keresés...
Találat! Teleportálás indul!

...majd körbevesz titeket a teleportálásokból ismerős fény. Még mielőtt elgondolkodnátok azon, hogy vajon Kayaba készül-e újabb bejelentésre, már földet is értek, egy igen fura helyen.
Már amit furának lehet nevezni. Koradélutáni időt meghazudtolva sötét éjszaka fogad titeket, s egy játszótér, ki tudja, hol. Vajon van a SAO-ban játszótér...? Bizonyára még ott vagytok, hisz az életcsík, a legörgethető menü és minden más maradt a régiben.
Ha külön is voltatok, most egy helyszínre kerültök. Lehet ismerkedni. Viszont erre elég kevés időtök lesz.

_________________

Argo
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 815
Join date : 2013. Aug. 27.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Végtelen Történetek

Témanyitás by Mirika on Vas. Jún. 29, 2014 9:06 pm

Apró nyögés szaladt ki ajkaimon. Hangosan, szuszogva vettem a levegőt, ha lett volna, most minden bizonnyal legördül egy izzadságcsepp is az arcomon, és az államról lehullva dekoltázsom mélyébe jutott volna. De nem így lett, helyette erőlködhettem tovább, hogy ezt a nyomorult szekrényt odébb toljam >.> Súlyemelés nélkül egy olyan gyengekezű lánykának, mint én is voltam, kész kínszenvedés volt a rendezkedés, de ha egyszer át akartam tolni a szoba másik felébe, akkor én bizony át is fogom tolni, ha addig élek is! <.< Azonban most szükségem volt pár szusszanásnyi pihire, míg kicsit kifújom magam. Elfogytak a kitartáspontjaim Rolling Eyes Persze, megtehettem volna, hogy megkérem az NPC háziurat, hogy legyen olyan kedves segíteni, vagy akár An-chant is, de nem, ez az én harcom Cool És akkor is megvívom, akár tetszik a szekrénynek, akár nem Neutral Igaz kezdtem úgy érezni, hogy ha már semmi dolgom nem volt, talán nem a legideálisabb ötlet volt a szobám átrendezése, és egyesek azt is furcsállhatják, hogy miért van itt egy ruhásszekrény, de hát na, szerintem sokkal hangulatosabb volt a szekrényből öltözködni, mint a menüből. Egyszerre láthatom az összes ruhám, rájöhetek, hogy egyik sem illik ahhoz, amire éppen szükségem lenne, és akkor jönnek az olyan kijelentések, hogy nincs egy göncöm se, amire a pasik csak ráncolják a homlokukat, és próbálják megmagyarázni, hogy de igen is, van, pedig én azt jobban tudom, hogy nincs és kész! Na mindegy.
- Seee~no! - újra nekifeszültem a bútordarabnak, ekkor azonban valami felvillant előttem, és aztán bevont a kékesfehér fény is, ami a teleportálásoknál szokott, a következő pillanatban pedig kis híján orra buktam, mert már nem volt ott a szekrény, amit tolhattam volna, nekem meg megmaradt a lendületem >.> Nem estem el, de kétségtelenül mulatságos mozdulatot produkáltam, ahogy az egyensúlyomat keresve kapálóztam, és végül egy nagyot előrelépve megállapodtam. A talpam alatt poros talaj volt parketta helyett, és fényből se volt túl sok. Dafuq? o.O
Körbenéztem... egy játszótér. Oké, hogy kerültem ide, és miért van este? Nyilván ezek voltak az első kérdéseim, amik az eszembe ötlöttek, de a hintát meglátva elfeledtem az efféle gondjaimat, és gyorsan bele is pattantam az ülésbe :3 Hintázás közben könnyebb gondolkodni, ez tudományosan bizonyított tény \o/ Néhány pillanat múlva már egészen sebesen szálltam a föld felett, és közben vigyorogtam, mint a vadalma. Odakint volt valami, amit mindig ki szerettem volna próbálni, de nem jutottam el vele sose addig, hogy tényleg megtegyem. Most viszont... hihi, a kellő lendület összeszedése után feljebb fogtam meg a láncot, és felhúztam magam állóhelyzetbe. Eddig ment mindig, de a cél az lett volna, hogy tornász módjára le is ugorjak, amikor épp a tetőponton van a hinta, csakhogy nem volt hozzá elég ügyességem. De most van *.* Meg is tettem, elrugaszkodtam és egy dupla szaltót követően lehuppantam. Talpra, de kicsit ellépve. Hát, nem volt tökéletes a landolás. No, ekkor vettem észre, hogy nem vagyok egyedül o.O
- Öhm... hahó :3 - integettem. Jé, Ayani. Az meg a híres-neves Atoru lenne a másik céhlogóval? - Ti vágjátok, hová kerültünk? Ja igen, én amúgy Mirika vagyok, ha valaki esetleg teljesen véletlenül nem ismerne Rolling Eyes - felegyenesedtem, és megeresztettem egy halvány integetést, miközben a hinta a hátam mögött tovább nyikorgott. Bemutatkoztam, mert elvileg így illik, de csak azok nem hallhattak rólam, akik barlangban vagy az erdő közepén élnek, szóval igazából tök fölösleges volt, és egyelőre igazság szerint az sem érdekelt, hogy ki az a lány a mozgó jégkrémmel Rolling Eyes

_________________
Angyali páncélbolt
- Hozott ércekből készített felszerelésre 50% kedvezményt adok


Késkészlet:
Kézben: Razonek Tüskéje (+14) és Macskakarom (+7)
Inventoryban: 2x Arany Stiletto (+10), 2x Acélkarom (+8 ), 2x Rubin Kés (+8 ), 1x Fém Kés (+7), 1x Cseppkő (+4), 2x Árnyszúró Bicska (+2), 1x Rubin Íj (+10)
Alapsebzés (54): Kapcsolat Gyűrűx2 (+12), Topáztalpas Cipő (+4), Fekete Sólyom Köpeny (+20), Nagyítós Szemüveg (+18)

Mirika
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 2227
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 20
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 38
Exp:
10/5900  (10/5900)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Végtelen Történetek

Témanyitás by Atoru on Hétf. Jún. 30, 2014 4:54 pm

Ezt a napot kivételesen Chifu-nak szenteltem, amit szerintem az eddig történtek után meg is érdemelt. És persze nekem is kijárt egy kis pihi, hiszen eddig nagyon sokat dolgoztam, bizony. Cool Ezért aztán meghívtam őt a közeli cukrászdába, hogy kikapcsolódjunk. Arra azonban nem gondoltam, hogy sok mindent fog rendelni. Először rendelt egy fagylalttálat. Aztán néhány szelet tortát.  Utána pedig rengeteg sütit, és végül még egy fagyit.
- Mondd, Chifu, nem lesz ez sok? ^^" - kérdeztem kissé kétségbeesve, hiszen ezt majd nekem kell kifizetnem. Ő azonban leintett.
- Ugyan Ato, ez még nem olyan sok. :3 Még csak most kezdtem bele. ^^ - mondta, miközben evett a fagyiból.
~ A csődbe fog vinni. T.T ~ gondoltam keservesen. Pedig olyan sokat gyűjtögettem, és már több, mint ezer van. Vagyis... Chifu-t elnézve, csak volt.
- Különben is. - kezdett bele a magyarázásba - A testemnek kell a szénhidrát, hogy bírjam a kórházi létet. Plusz, idebent nem kell vigyáznom arra, hogy elhízom! ^^ - mosolygott rám.
- Pedig jobb lenne... - mormogtam az orrom alatt, de úgy tűnik,  hogy meghallotta, mert a lándzsája már a kezében volt. Én egy kissé megijedtem, pedig tudtam, hogy védett területen vagyunk, és nem bánthat.
- Ezzel azt akartad mondani, hogy kövér vagyok? ^^* - szűrte a fogai között,  de mégis mosolygott, amitől frászt kaptam. ._.
- Ne-nem, én csak azt mondtam, hogy... - kezdtem volna magyarázkodni, mikor közbeszólt.
- Te is hallottad, Ato? - kérdezte, és elpillantott valamerre.
- Micsodát? Suspect - néztem rá furán. Ez most valami átverése lesz, hogy aztán lecsapjon rám? Mert akkor nem veszem be. >.>
- Mintha valaki csettintett volna... - mondta, és láttam, hogy pásztázta a környéket. Pff, engem ezzel nem tud átverni. <.<
Ekkor hirtelen megjelent előttem egy felirat. Egy kissé pisolgtam.
- Ez meg mi? - kérdeztem meg, de azonnal felvillant a kék fény is, és már jött is az utazás. Amikor megérkeztem, kissé meglepődtem.
- Egy... játszótér? És miért van este? Suspect - kérdeztem, amolyan költőien a levegőbe. De... vajon mit keresek én itt?
Kerestem másokat, és egyből kiszúrtam egy hintázó lányt. Az akrobatika mutatványát pedig meg is tapsoltam.
- Szép volt, tíz pont!- mondtam neki mosolyogva. Aztán jobban megnéztem. Alacsony termet, két copf, és a macskafülek... Csak nem Mirika? O.o Ő szinte akkora legendának számít a SAO-ban, mint a szerelme, Anatole Saito, akihez úgyszint volt szerencsém.  Csak ugye Anatole nem a céhvezérem, Mirika pedig igen. Cool A bemutatkozása után pedig kiderült,  hogy igazam volt.
- Én Atoru vagyok, örvendek a találkozásnak, Mirika-sensei. - mondtam. Gondolom már az ő fülébe is eljutott az a hír, hogy bent vagyok a céhében. Sőt, hiszen ő vett fel, Ayani kérésére. Viszont nem hinném,  hogy csak ketten vagyunk itt. Körbe kémleltem, és észrevettem még kettő alakot.
- Szia Ayani, üdv, Desdemona! - köszöntem a két lánynak. Hála az égnek, mindenkit ismertem, aki itt volt. Így legalább az ismerkedéssel nem lesz gondom. Aztán később eszembe jutott még valami.
- Neked is szia, Aisu! - köszöntem a gólemnek is. Ő valamiért mindig kimegy a fejemből, hogyha köszönni kell. Az vele történt találkozás során viszont megtudtam, hogy nem ehet ételeket, sem fagyit... Fagyi! O.O Ne, Chifu biztosan most is egyre eszi az édességeket... Habár... ha nem leszek ott fizetésnél, akkor neki kel kifizetnie mindent! Twisted Evil Akkor viszont nyugodtan itt lehetek,  és még a céhvezérem is megismerhetem. A kérdésére is illő lenne válaszolnom.
- Szerintem kiválasztottak minket valamire... Csak azt nem értem, hogy miért pont egy éjszakai játszótérre... - mondtam. Ezek általában az úgy nevezett horror helyek, ahol félelmetes dolgok történnek. És ilyen helyeken szoktak hintázni az ijesztő kislányok is, a szokásos "Hinta, palinta..." szöveggel. De most nem egy rossz filmben, vagy animében vagyunk, nem igaz?

Atoru
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 951
Join date : 2013. Nov. 04.
Age : 18
Tartózkodási hely : Friben/Nyster

Karakterlap
Szint: 25
Exp:
2303/2500  (2303/2500)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Végtelen Történetek

Témanyitás by Kusumi Ayani on Szer. Júl. 02, 2014 10:02 pm

A minapra semmi különösebbet nem terveztem. Sorra készítettem el az ételeimet, és sorra pakoltam el őket inventorimba. Nem volt semmilyen tennivalóm, és egyszerűen szétuntam magamat, így az elsőnek jó ötletnek tűnő gondolatomat valószínűsítettem meg. Azaz gyakoroltam a Főzés Jártasságomat. Hiába van teljesen kifejlesztve, hiába tudom, hogy nem sok mindent érnék el azzal, hogy fölöslegbe csinálom, de legalább lesz kéznél, ha megéhezem, meg hát legalább újdonságokat próbálgathatok ki. Most éppen riszt főztem, mellé valamily Lazachúst és avokadot vágtam, feleztem. Jó nem avokádó volt, de az íze inkább arra emlékeztetett. Elővarázsoltam az inventorimból egy kis hínárt, melyet kiszárítottam, és lapba préseltem, kimertem rá riszt, ráraktam a halszeleteket, az avokádót, és voala kész a suchi. Még apró simításokat végzek, mint utólagos fűszerezés, meg fel is vágtam őket szép egyenlő darabokra… persze mivel elég volt csak megböknöm, és felvágódott nem volt nehéz dolgom. Éppen a húslevesem gátját szerettem volna elzárni, mert az állapotjelző elérte a zöld mezőt, amikor hirtelen egy felirat ugrik elő, és pár pislogás múlva már egy teljesen új helyen teremtem. Eltartott egy ideig, míg rájöttem, hogy egy játszótéren vagyunk, de az időváltozásra még nem sikerült rájönnöm mi okozhatta. Mindenesetre széles mosolyt varázsol rám az a jelenet, ahogy Mirika lecsap a hintára, és eljátszadozik vele. Hiába ez a mi vezérünk, egy pajkos gyereklélekkel megáldott, harcedzett, tapasztalt nő. De ki ne imádná Miri gyerekes oldalát.Én legalábbis imdáom. Miközben feltűnt neki, hogy nem vagyunk egyedül én is körbenéztem. Mirit és Atot mosolyogva egy öleléssel üdvözlöm, viszont az új gyereket csak kézfogással üdvözlöm, de barátságosan köszönök remélve, hogy elárulja nevét.
- Hello Kusumi Ayani vagyok.

_________________
Megnyitott a Főnixkönny - Fegyver és Potion Szaküzlet. T2-es érclátókat, T2-es növénylátókat keresek beszállítónak, akik részesedést kapnak az általuk hozott nyersanyagból készített, majd eladott item árából.

Kusumi Ayani
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1875
Join date : 2012. Aug. 14.
Age : 20
Tartózkodási hely : valahol a porban >.>

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3819/4100  (3819/4100)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Végtelen Történetek

Témanyitás by Argo on Szer. Júl. 09, 2014 12:29 am

Csengettyű szava szakít félbe titeket.
A sötétben még talán ti magatok se tudjátok megállapítani, hogy hirtelen érkezett-e a tompa, fehér fény, vagy eddig is ott volt-e. Ami biztos, hogy valaki még van köztetek, vagyis, tőletek nem messze. Az egyik mászóka tetején ül, kicsit fel kell néznetek rá, de a látványért talán megéri.
Hosszú, hófehér haj, hozzá fehér ruha. Keszében hatalmas méretű, élesen csillanó kasza, válla felett nem sokkal pedig... egy denevérszárnyú macska repül egy helyben.



Egykedvűen figyel titeket, nem szól semmit, eleinte. Érdeklődő tekintete végül megcsillan, mikor észleli, hogy őt bámuljátok. Kicsit körbenéz, majd ismét felétek fordul.
-Láttok engem?

Egy hét/kör. Desdemona 500 szóval pótol.

_________________

Argo
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 815
Join date : 2013. Aug. 27.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Végtelen Történetek

Témanyitás by Mirika on Csüt. Júl. 10, 2014 7:58 pm

Nem az a típus vagyok, aki zavarba jön, ha rajtakapják önszórakoztató éneklés vagy tánc közben, úgyhogy most sem tulajdonítottam különösebb jelentőséget annak, hogy volt közönségem a kis mutatványomnál. Mi több, még büszkén ki is húztam magam, én bizony ilyesmire is képes vagyok Cool Legalábbis itt, hála az akrobatika által adott egyensúlyérzetnek és ügyességnek. A hajlékonyságról nem szólok, mert az eredetileg is megvolt, képzelhetitek mennyire bosszantó volt, amíg lekorlátozott a játék világa, és a fizikai valóm nem tudott kiteljesedni Razz Mondjuk nem panaszkodom, ha teljesen élethű lenne ebből a szempontból a SAO, akkor lennék csak igazán bajban, mert 60 méternél nem bírnék többet futni anélkül, hogy ki ne fulladnék. Igaz, a kitartásom, ami ezt itt eldönti, nem volt magas, úgy gondoltam, hogy nem érdemes nagyon elrugaszkodni a valóságtól, mert akkor nehéz lesz visszailleszkedni. Így is baromira necces lesz, annál a szerverhibánál már megtapasztaltam, mi vár rám, ha egyszer felébredek a kórházi ágyban.
Most viszont csak kihúztam magam és egy ezerwattos mosollyal jeleztem a fiú felé, hogy nesze, nézd milyen menő vagyok Cool Lehet aggódni kéne amiatt, hogy mit keresünk mi itt, de tök értelmetlen volt, úgysem tudunk ellene semmit tenni most még. Szóval miért ne érezhetnénk jól magunkat egy játszótéren? Rolling Eyes
- Sensei az öreganyád térgye kalácsa, tessék közvetlennek lenni :3 Örülök, hogy találkozunk, bocs hogy még nem tudtam sort keríteni rá korábban, de ezek szerint valaki vagy valami most úgy akarta, hogy összejöjjön a találka, nem? :3 - mosolyodtam el és szorosan megöleltem a srácot. Neki is örültem, és hálás voltam Ayaninak, hogy rátalált, és így kicsit emelte a kis céhünk létszámát. Már-már kezdett emlékeztetni a régi helyzetre, amikor még tényleg nagyok voltunk, tiszta boldogság volt emelkedő ágon lenni, ennél már csak a csúcs lenne klasszabb :3 Apropó, Ayani, neki is járt egy ölelés, Tűzrózsát viszont még most sem merem megsimogatni, mert azért mégis csak ég Rolling Eyes
- Hű, mesélsz magadról, Atoru? :3 - kértem meg a fiút, mert azért az mégse járja, hogy semmit se tudok róla, ugye? Ez meg most jó alkalom volt az ismerkedésre, még akkor is, ha ilyen hülye kérdéssel futok neki. És tényleg, tök lelkes voltam, feldobódtam attól, hogy találkozhattam az egyik új tagunkkal végre. Tulajdonképpen a csengőszó se zavart volna, ha nem fordítom arra reflexből a fejem, mert hát az ismeretlen hangok forrása nagy úr a figyelmem irányításában. Így láttam meg a fehér ruhás lányt is, kezében egy bazinagy kaszával. Valahonnan ismerős volt, de meg nem tudtam volna mondani, hol láttam. Talán valahol a játékban? Biztos a denevérmacskájáról jegyeztem meg :3
- Persze hogy! :3 Te ki vagy? És miért fehéret viselsz? Kaszásoknak jobban áll a fekete :3 - kérdezgettem kicsit. Szóval akkor... peteket nem számolva öten vagyunk. Még egy ember, és megvan a party is egy kis farmoláshoz, más kérdés, hogy egy játszótér közepén vagyunk, nem egy kazamatában :3

_________________
Angyali páncélbolt
- Hozott ércekből készített felszerelésre 50% kedvezményt adok


Késkészlet:
Kézben: Razonek Tüskéje (+14) és Macskakarom (+7)
Inventoryban: 2x Arany Stiletto (+10), 2x Acélkarom (+8 ), 2x Rubin Kés (+8 ), 1x Fém Kés (+7), 1x Cseppkő (+4), 2x Árnyszúró Bicska (+2), 1x Rubin Íj (+10)
Alapsebzés (54): Kapcsolat Gyűrűx2 (+12), Topáztalpas Cipő (+4), Fekete Sólyom Köpeny (+20), Nagyítós Szemüveg (+18)

Mirika
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 2227
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 20
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 38
Exp:
10/5900  (10/5900)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Végtelen Történetek

Témanyitás by Atoru on Csüt. Júl. 10, 2014 8:40 pm

A céhvezérem még több volt annál, mint amilyennek leírták. Kecsesen szállt a levegőben, és rugalmas érkezett is. Minden szempontból tökéletes volt. Nem csoda, hogy Anatole a barátja. Ők ketten jó párost alkothatnak, bár eddig még csak külön-külön láttam őket.
A közvetlenséget illetve vegyes érzéseim voltak. Egyfelől ezt éreztem megfelelőnek, ha a vezetőmmel beszélek, másfelől pedig szégyelltem, hogy egy nálam nem sokkal idősebb lányt magáztam. Harmadfelől pedig a közvetlenségtől nem kaptam levegőt. O.o
- Levegőt, levegőt... - mondtam kissé viccelődve, mikor Mirika megszorított. Azt viszont nem tagadom, hogy bizony van egy szorítása. Nem hiába,  frontharcos.
Amikor elengedett, vettem egy nagy levegőt. Meglehet, hogy kissé túljátszottam, de ezt ki is mutattam egy kis csalafinta mosollyal. Nem hiába,  jó benyomást kell kelteni.
Amikor viszont elérkeztünk ahhoz a részhez, hogy beszéljek magamról kissé leblokkoltam. Mit is mondott Szophie, még a Vakrandin? Hogy a lányok szeretik, hogyha sokat csacsognak velük. De az randin van! Mi nem randizunk! >.<
- Nos... én... - mondtam, kissé zavartan - Árnyharcos vagyok, másodállásban pedig potikat készitek... akarom mondani készítenék, csak még nincs sok receptem. - szabadkoztam. - Emellett pedig fejlesztem magam, és próbálok túlélni. - mondtam végezetül. Facepalm. Facepalm, facepalm és facepalm! Egy jó nagy facepalm jár nekem! Mégis ki nem akarja túlélni a játékot? És ki mondja el, hogy milyen kasztú? "Oh, szia, egy kiképzőtisztes árnyharcos vagyok, örülök, hogy megismerhetlek!" facepalm Oké, legalább a poti főzéssel nem égettem le magamat, mert az egy szép szakma.
Nem sokára viszont csengettyűt hallok, ezért már reflexből arra nézek, ahonnan a hangot hallani vélem. És a szemem ki is szúr egy elbűvölő, fehérhajú lányt, hajához illő öltözékben és... egy kaszával a kezében egy Denevérmacskával az oldalán? O.o Az utóbbi kettő valahogy nem illett a képbe. A céhvezérünk egyből stílus tanácsadásba kezdett, én azonban másra voltam kíváncsi.
- Mondd, miért kérdezted meg, hogy látunk-e? Surprised - kérdezem mit sem sejtve. Talán az a képessége, hogy láthatatlan tud lenni? Meglehet.
A fehér lányról viszont mégegy fehér lány jutott eszembe. Desdemona. Eddig elég csendes volt. Talán még haragszik rám, mert olyan gyorsan elmenekültem, akarom mondani nyugodtan távoztam a helyszínről? Talán.  Majd megkérdezem tőle,  csak ennek a lánynak tudjuk meg a céljait, és azt, hogy miért van itt. Szóval a céljait...

_________________
If you wait until you can do everything for everybody, instead of something for somebody you'll end up not doing anything for anybody.


Atoru
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 951
Join date : 2013. Nov. 04.
Age : 18
Tartózkodási hely : Friben/Nyster

Karakterlap
Szint: 25
Exp:
2303/2500  (2303/2500)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Végtelen Történetek

Témanyitás by Kusumi Ayani on Szomb. Júl. 12, 2014 7:42 am

// ez még belefért, erre még tudtam írni indulás előtt, és erre még ihletem is volt >.> //

Magamba nevetve próbáltam tűrni, de azért nem bírtam megállni, hogy elmosolyodjak.
- Komolya Miri csak te tudsz ilyen jókedvű lenni, ha kényszerített teleportálást hajtanak végre rajtad. - megcsóválom a fejem, de azért hozzáteszem - De végül is jobb lesz így a hangulat, mintha nekiállnánk depizni, hogy ó jaj mi történt itt, meg ilyenek.
Viszonoztam az ölelését. Tűzrózsa már ott állt mellettem, várva hátha kap ő is valami üdvözlés félét, de nem, őt Miri ki hagyta. Csalódottan sétált arrébb.
- Enje Miri megbántod Tűzrózsát. Hát meg se simogatod? - dugom ki feléje nyelvem, majd megpaskolom petem nyakát - Nyugalom ebben az állapotban nem ártanak a lángjai. Csak a Lángoló Unikornis közbe kell óvakodni tőle. Ugye Ato? - nézek a fiúra mindent tudó mosollyal, utalva a küzdőteres harcunkra, ahol kicsit megpirítgattuk Tűzrózsával.
A negyedik tag felé tekintek, aki eddig nem nagyon szólalt vagy, mozdult volna meg. Lehet ennyire sokkolta a hirtelen helyszín váltás? Vagy Miri produkcióján ámult el ennyire? Barátságosan rámosolyodok, és fejemmel intek felénk, hogy nyugodtan beszállhat a beszélgetésbe, ha akar. Ám ekkor meghallom, hogy Ato milyen jártasságot választott ki.
- Jaj Atoru az így remek. - csillan fel a szemem - Ha gondolod megörökölheted a receptjeimet, ha Tiert lépek, így nem kell elégetni őket. Ammm... most milyen Tierű potikat tudsz csinálni? Mert én Tier 2-est, és a célom a T3 még a 20. boss előtt. - megvakarom a fejem majd hozzáteszem - Meg a fegyverkovácsolásomat is jó lenne felhúzni T3-ra. Kíváncsi vagyok milyen T3-as rúnák léteznek...
Ekkor hallom meg a csengettyű szót. Hallgatózásomnak révén könnyedén bemérem merről is jött a hang, és arra fordulva tágra nyílt szemekkel meredek a lányra, és macskájára. Elképesztő, mennyire tisztának tűnt a lány, lehet hogy csak a fehér ruhája, és haja miatt, de olyan ártatlannak, lelkileg tiszta teremténynek tűnt... míg meg nem pillantom azt a hatalmas kaszát. Ej de jó lenne, ha nem kapnék be azzal egy találatot. Első ránézésre harcművésznek tűnik (ugye a kasza sok mindent elárul), így arra a következtetésre jutottam, hogy a Denevérmacska... Macskavér... Denemacs... (hehe >->) a lány nem harci petje. Előfordult már ilyen, hogy ilyenekkel találkoztam, ugyanis a rendszer mindenki számára engedélyez egy ilyen lehetőséget. A kérdésén meglepődve már be is indult a fantáziám. Lehet hogy szellem, azért ilyen fehér? o.O

_________________
Megnyitott a Főnixkönny - Fegyver és Potion Szaküzlet. T2-es érclátókat, T2-es növénylátókat keresek beszállítónak, akik részesedést kapnak az általuk hozott nyersanyagból készített, majd eladott item árából.

Kusumi Ayani
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1875
Join date : 2012. Aug. 14.
Age : 20
Tartózkodási hely : valahol a porban >.>

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3819/4100  (3819/4100)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Végtelen Történetek

Témanyitás by Desdemona on Kedd. Júl. 15, 2014 11:41 pm

Elég régóta a játékban vagyok. Még is csak mostanra jutottam el odáig, hogy változtassak is valamit. Kivontam magam mindenből, elzártam magam mindenkitől…Ez nekem meg is felelt volna, de valahogy az éltem írója másképp döntött. Elég sok emberrel találkoztam eddig és rengeteg mindenre rájöttem magammal kapcsolatban is. Amit csinálok és ahogy csinálom nem jó. A változás pedig nem egyszerű. Főleg ennyi elszigetelt év után. Hirtelen történt minden és szinte már erőltetettnek éreztem azt, hogy a sors mennyire változtatni akar rajtam. Az égiek tudták, hogy egyedül csak elvesznék a magam magányába és nem is próbálnék tenni ellen, így mellém adták Aisut a játékban. Igaz is, ha már Aisu. Egy ideje el van veszve a park rengetegében. Ő elveszett a rengetegben és a gondolataimban és kicsit elfelejtettünk figyelni egymásra. A kis gólem pillanatok alatt képe eltűnni és feltűnni valahol. Annak ellenére, hogy nem igazán szeret egyedül lenni, egész jól el tud lenni magának.
-Aisu!
Kiabálok utána. Annyira messze csak nem bujkál, hogy ne hallja, ha szólok neki. Pár percig nézelődöm körbe. Sehol semmi. Mikor újfent elkiáltanám maga az egyik közeli bokorban egy is mozgolódás, majd a kis gólem meg is jelenik előttem.
~Igen! Tessék. Van valami baj?
~Nincs. Csak annyira eltűntél. Kicsit aggódtam amiatt, hogy messzire kószáltál el.
~Én sose megyek messzire. Ha messze mennék, akkor nem tudnálak megvédeni mikor kell. Én mindig látlak téged, akárhova is bújok el.
A gólem büszkén kihúzta magát, én csak egy halk kuncogással reagáltam rá.
~Értem. De attól még én is felelek érted. Lehet pont téged akar elkapni valaki és ha nem látlak segíteni se tudok neked.
~Engem elkapni? Nem hinném, hogy engem eltudnának kapni. Ha baj van észreveszem és visszajövök hozzád. Nem kell engem félteni.
~Kicsit mintha sok lenne az önbizalmad.
~És az baj?
~Nem, csak nem árt elővigyázatosnak lenni.
Épp, hogy befejeztem a mondatot egy felirat villant fel előttem. Elolvasni is alig volt időm, már indult is a kényszerített teleport. Mire teljesen feleszméltem egy játszótéren találtam magam. Nem voltam egyedül és még egy ismerős arcot is láttam. Aisu nem volt sokáig megdöbbenve. Atorunak csak intett egyett, majd büszkén kihúzta magát és bemutatkozott a másik két játékosnak.                                                        
~Sziasztok én Aisu vagyok.
-Üdv én pedig Desdemona.
Zárkóztam fel a gólem után. Aisu egyre inkább szeret maga beszélni és még élvezi is, hogy önállóan osztja meg a gondolatait másokkal. A bemutatkozást követően, kissé elvarázsolódtam. Nem igazán értettem mi ez az egész. És miért pont egy játszótéren kötöttünk ki? Kivételesen nem én voltam a folyton beszélő fél. Így a háttérben maradva, próbáltam kicsit helyre tenni a gondolataim. A kicsit később megjelenő lánnyal is a gólem beszélt. Mármint beszélni nem igazán volt mit. Inkább csak Aisu próbálná megérteni a dolgokat a magam módján.
~Miért ne látnánk? Miféle szerzetek vagytok ti? Miért meglepő, hogy látunk?
Én csak némán álltam a gólem mellet és figyeltem. Nem igazán tudtam mit szólni a dologhoz. De, ha tippelnem kéne, akkor az előttünk megjelenő lánykát és a társát szellemek ként nevezném meg vagy valami hasonló teremtmények ként. Bár, igaz is Aisu nem tud az ilyesmikről semmit sem. Sose beszéltünk még ilyesféle dolgokról, sőt még csak hasonlóról sem. Nem gondoltam volna, hogy a játékba valaha is szellemekbe vagy hasonlókba botlanánk.

_________________
Színeim: #FF9999 #00FFFF
Szöveg|Beszéd|~Telepátia
Aisu, mikor csak Des és a petek hallják|Aisu, mikor mindenki hallja




Desdemona
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 401
Join date : 2014. Jan. 17.

Karakterlap
Szint: 21
Exp:
1550/1700  (1550/1700)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Végtelen Történetek

Témanyitás by Argo on Szer. Júl. 16, 2014 12:13 am

A lány kifejezéstelen arccal néz tovább titeket, nem is tudni, vajon a döbbenettől némult-e meg, vagy egyébként is ilyen. A denevérszárnyú macska annál izgágább, azonmód kiröppen a lány háta mögül és egyenesen elétek száll, hogy lebegve, nem túl halkan magyarázatot adjon, kioktató hangnemben.
-Még hogy fekete? Áh, Momo-n az nem állna valami jól! És meg ne halljam még egyszer, hogy Kaszás! Ő az európai képviselőnk, és köze sincs hozzánk! -itt alaposan megböki Mirika orrát. -Momo egy shinigami, a legjobb a szakmában! Én meg a legjobb segéd vagyok, Daniel!
A lány ekkor feláll... de nem ám csak úgy, a korlátra. A levegőbe. Lebegve ereszkedik le a földre, mintha ez semmiség lenne a számára, majd ruhájának rejtekéből egy kártyát vesz elő. Fényképes igazolvány, rajta az alábbi szöveg: Shinigami, száma: A-100100.
-Ez is elég ostoba kérdés volt. -fordul a macska Atoru felé. -Mert ki hallott már olyanról, hogy valaki csak úgy shinigamit látna? Ha látod a shinigamit, az nem jelent jót. -elvigyorodik, mint aki rosszban sántikál, és tekintete az igencsak éles, fekete kasza pengéjére téved.
Ekkor elered az eső, s a távolban mintha mentőautó szirénája hangzana fel.

_________________

Argo
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 815
Join date : 2013. Aug. 27.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Végtelen Történetek

Témanyitás by Mirika on Pént. Júl. 18, 2014 11:04 pm

Na ezzel nem ver át a srác, én egy harmatgyenge lány vagyok, nem tudok senkit sem úgy megszorítani, hogy ne kapjon levegőt Razz Legfeljebb akkor, ha a melleim közé nyomom a fejét, de az se veszélyes Rolling Eyes Most meg eleve nem erről volt szó, még csak nem is úgy öleltem meg, hogy nekinyomódjanak, hiszen nem lett volna semmi értelme. Van egy párom, akit szeretek, ettől a fiútól meg nem akartam semmit :3 Még csak nem is jött be.
- Most mit aggódjak, majd kiderül, miért vagyunk itt Rolling Eyes - szóltam oda Ayani-channak, és megvontam a vállam. Hová parázzak? Aincrad egyik legerősebb játékosa vagyok, a hátam mögött itt van a legjobb healerek egyike is, szóval ha valami gáz lenne, kivágjuk magunkat belőle simán. Elengedtem a fiút, de a válaszával nem voltam valami elégedett. Kábé annyit árult el magáról, mintha azt mondta volna, milyen színű a haja és a szeme, nem erre voltam kíváncsi Razz
- Akkor majd legközelebb Wink - válaszoltam újfent az idomárnak. Most akkor se fogom megsimizni a paciját, ha fene fenét eszik, akkor se Rolling Eyes Bánom is én, ha Tűzrózsa megbántódik, csak egy halom nulla és egyes. És pont ezért a felfogásomért nem vagyok idomár, nem tudnék érzelmileg kötődni egy programhoz még akkor sem, ha cuki állatkának néz ki. Maximum megjegyzem, hogy cuki és kész. Na most viszont már nem hagyom, hogy Ayani elterelje a figyelmem ˇ^ˇ
- Szóval... árnyharcos és potikotyvasztó, vágom. És esetleg... magadról is mesélsz kicsit, vagy annyira kocka vagy, hogy leragadtál a játékbeli dolgoknál? ;P - böktem oldalba, hogy ne legyen már ennyire nerd - Én most leszek 18, imádom a cuki dolgokat és amikor csak lehet, megyek bulizni :3 Te is bulizós típus vagy, vagy inkább otthon ülsz és... hm... malmozol? - adtam egy kis segítséget, ha már nem megy neki. Nem mondhatja, hogy nem vagyok tündéri és segítőkész Rolling Eyes Amúgy tényleg kockasrác lehet abból kiindulva, hogy Ayanival egyből megtalálják a közös témát, úgy fest nem is kell szervezkednem a hálózattal, megteszik helyettem is. Helyes :3
Viiiszont... volt itt még egy-két ismeretlen emberke, akire muszáj volt ráakaszkodnom még, szóval amíg ők elvoltak, foglalkozhattam a fehér rucis kaszás idomárral... ööö... chotto matte, nem lehet kaszája is meg petje is Suspect Ráadásul a denevérmacsek rohadt szemtelen volt, már kaptam is utána, hogy megráncigálom a szárnyait. Engem csak ne böködjön >.>
- Persze-persze, shinigami. A halloween már elmúlt :3 Én kalóznak öltöztem Cool - jelentettem ki és kihúztam magam büszkén. Jól beleélték magukat a szerepükbe, ha nem lett volna ez egy ilyen game, akkor lehet én is belebújtam volna valami szerepjátszásos bőrbe. Bakker, még igazolványt is csináltak, haláli!
- Egy ilyen cuki kiscsaj tuti a légynek se árt, ja? :3 - kerültem meg Danielt és átöleltem a lány vállát - Momo-chan ugye? Van kedvenc sütid? - kérdeztem ismerkedés gyanánt mosolyogva. Jókedvemen még az se rontott, hogy elkezdett esni, bár picit homlokráncolva néztem fel az égre - Keresni kéne valami fedett helyet - motyogtam magam elé.

_________________
Angyali páncélbolt
- Hozott ércekből készített felszerelésre 50% kedvezményt adok


Késkészlet:
Kézben: Razonek Tüskéje (+14) és Macskakarom (+7)
Inventoryban: 2x Arany Stiletto (+10), 2x Acélkarom (+8 ), 2x Rubin Kés (+8 ), 1x Fém Kés (+7), 1x Cseppkő (+4), 2x Árnyszúró Bicska (+2), 1x Rubin Íj (+10)
Alapsebzés (54): Kapcsolat Gyűrűx2 (+12), Topáztalpas Cipő (+4), Fekete Sólyom Köpeny (+20), Nagyítós Szemüveg (+18)

Mirika
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 2227
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 20
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 38
Exp:
10/5900  (10/5900)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Végtelen Történetek

Témanyitás by Atoru on Hétf. Júl. 21, 2014 11:09 pm

Úgy tűnik Mirika nem nagyon hitt abban, hogy bármennyire is szorítana engem. Persze, még én se hittem volna magamnak... De a jó hangulat a lényeg,  nem igaz?
Amikor Ayani felvetette azt a témát, hogy milyen is Tűzrózsa képessége, egyből vettem a lapot, és tettetett kiborulást színleltem.
- Ne is mondd... >.> - mondtam, megcsillogtatva azt a szemernyinek se mondható színjátszó képességem. De a kéket nagyon jól tudtam régebben is játszani, ez azért tény. Cool Csak a rózsaszínt nem kedveltem soha, mert az olyan lányos volt... Mint Ayani köpenye, amitől mindig virágok nőttek, bármerre ment. Akárcsak azon a bizonyos küzdőteren, amikor csatlakoztam a céhhez is. Na igen, akkor tényleg megízlelhettem, hogy mit is tud Tűzrózsa. Pedig hozzám sem ért! O.o Ezt teszi a tűz. Pedig anya is mindig mondta,  hogy ne játszak a tűzzel! No Habár a lángoló lovakról semmit nem mondott... >.>
Mikor Mirika kigúnyolt - persze teljesen jószándúan, hiszen csak többet akar rólam tudni -, egy kissé elszégyelltem magam, de azért válaszltam.
- Persze-persze, bocsi-bocsi. ^^" Szóval,  tizenhét leszek, de inkább az az otthonülő típus vagyok, aki inkább olvas, vagy sakkozik, esetleg játszik egy kör gomoku-t. Bár abban mindig kikapok... - tettem hozzá mellékesen - Szóval igen, a bulizás távol áll tőlem. - mondtam. És belegondolva... Tényleg így volt. A Tanebata volt az egyetlen, amikor úgymond "buliztam", de akkor sem volt semmi tánc, vagy alkohol. Hogy is lehetett volna? Hússzéves koromig nem ihatok semmit, ami alkoholt tartalmazna. Persze ezen január óta már túl vagyok... De már csak három év, és szavazhatok is! \o/ De ha akkor is játékban maradok, akkor vajon kire? Gondolom idebent elég egyszerűen zajlanak a választások. Egy nagy lap, rajta egy négyzet, mellette pedig Kayaba Akihiko neve, és más semmi. Így én is könnyedén nyernék...
Amikor pedig Ayani jött a potis ötletével, nem tudtam, hogy mit szóljak.
- Hűha Aya, nem is tudom... De persze, igazán hálás lennék. Én még csak az első tieren vacakolok, de majd próbálok belehúzni. - mondtam a lánynak. Hogy én, mint T2-es potis... Erre eddig nem gondoltam.  Pedig előbb-utóbb várható a tier váltás. De aztán eszembe jutott,  hogy rajtunk kívül más is van itt... Amit pedig a macskája mondott, nem volt túl bizalom gerjesztő. Főleg nekem, aki egy vallásos családban nevelkedett... De Mirika felhőtlensége rám is átragadt.
- Hm-hm... Én a Shinigami-kat mindig is nagy, csuklyás, robosztus alkatoknak képzeltem el... - mondtam tűnődve, mert tényleg így volt. - Mellesleg Daniel-san, miért te beszélsz Momo-san helyett? - kérdezem,  újfent teljesen tudatlanul.

_________________
If you wait until you can do everything for everybody, instead of something for somebody you'll end up not doing anything for anybody.


Atoru
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 951
Join date : 2013. Nov. 04.
Age : 18
Tartózkodási hely : Friben/Nyster

Karakterlap
Szint: 25
Exp:
2303/2500  (2303/2500)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Végtelen Történetek

Témanyitás by Kusumi Ayani on Hétf. Júl. 28, 2014 1:15 pm

- Látom, az egód a helyén van. – mondom nevetve Miri szavára.
Végül a ismeretlen lány is csatlakozik a tereferéhez, bár nem éppen túl lelkesen. A jég gólemére csak mosolyogtam. Pontosabban, ahogy Tűzrózsa reagált rá. Természetes ellenségeként persze érthető a reakciója, hisz jég x tűz nem jó párosítás, már ha petekről van szó. De a pillanat, amikor Tűzrózsa egy kis pillanat erejéig, gyilkos pillantást vet a gólemre, majd úgy tesz mintha semmi sem történt volna… nos, az felbecsülhetetlen. Ato válaszára kicsit felhúzom a szemem.
- Pedig nem mondtalak volna többnek 15-nél… bár kinézet ügyileg nem vagyok éppen a legjobb saccoló. Meg én se panaszkodhatok, hisz ki hinné el, hogy egy idő vagyok Mirivel. – karolom át fél kézzel Mirit, hogy Ato még jobban meg tudja vizsgálni a különbséget – Bár Miri azért remélem nem álltál még meg a növésben – suttogom oda a lánynak.
Hm viszont lehet csöndbe kéne inkább maradnom, mielőtt Miri megharagudna rám a csipkelődésre. Viszont a shinigmis megjegyzése után. Elfordultam a többiektől és a fejemet fogva majdnem belepusztultam, mire sikerült visszafognom a nevetésem, mely majdnem kitört belőlem.. Miri vajon a bossharcokon kívül szokott komolyan venni a dolgokat? Viszont a szemem sarkából lemorzsolom azt a kis könnycseppet, majd visszafordulok, és mintha csak gondolkoztam volna, odaszólok Mirinek.
- Nem répa voltál? Vagy nyúl? Vagy azt Húsvétkor játszottad el? – mosolyogtam el, majd Atohoz fordulok – Azért a nők nevében kikérjük magunknak. Egy karcsú vékony nő miért ne lehetne shinigami? Az erő nem minden. Meg személy szerint, ha én meghalnék, inkább bíznék egy Momohoz hasonló aranyos lányban, mint egy csupaizom melákban. A Tenka után inkább nem szívesen találkozok össze melákokkal…

_________________
Megnyitott a Főnixkönny - Fegyver és Potion Szaküzlet. T2-es érclátókat, T2-es növénylátókat keresek beszállítónak, akik részesedést kapnak az általuk hozott nyersanyagból készített, majd eladott item árából.

Kusumi Ayani
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1875
Join date : 2012. Aug. 14.
Age : 20
Tartózkodási hely : valahol a porban >.>

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3819/4100  (3819/4100)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Végtelen Történetek

Témanyitás by Desdemona on Hétf. Júl. 28, 2014 2:43 pm

Egész idilli kis céh találkozóba csöppentünk, kívül állók ként. Aisu nem értettem ,hogy a tűzparipa  miért vett rá villámló tekintetet, majd tesz úgy mintha mi sem történt volna. Majd jött még egy kissé furcsa lány. Akiről kiderült, hogy shinigami vagy is ezt állítja magáról, mármint a társa állítja ezt a lány csak egy igazolványt mutatott.  Aisut kicsit zavarta, hogy ennyire nem figyel rá senki. De inkább mellém húzódik csendben és figyeli az eseményeket. A látványos hisztiről már leszokott, de attól, hogy nem mutatja ki látványosan az érzéseit, még sértve érzi magát. A háttérben maradtunk és figyeltünk, én nem akartam megzavarni a víg társaságot, tekintve, hogy egy céhhez tartoznak és egész jól elvannak. Aisu pedig már megsértődött csak nem rendez jelenetet, így innentől ő is csendes néző lesz csak…Hirtelen eleredt az eső és a távolban sziréna harsant fel. Talán egy mentőé lehet. De ebben a játékban nincs ilyesmi. Még is mibe csöppentünk bele.
~Mi ez a hang?
~Egy sziréna. Valószínűleg egy mentőautóé.
~Ilyesmik is vannak itt?
~Aincradban nincsenek, de a kinti világban igen.
~Kint? Ahonnan jöttél?  Akkor most kint vagyunk?
~Nem tudom. Bár a környezet inkább emlékeztet a kinti világra, mint a másikra. De lehet, hogy ez csak a küldetés díszlete, és ha végzünk itt, akkor újra otthon találjuk magunkat.
~Értem. Legalább kicsit láthatom, hogy honnan is kerültél ide. Bár eddig nem tetszik a dolog.
~A látvány nem tetszik vagy az hogy senki se figyel rád?
~A látvány! Egy kicsit sem érdekel, hogy azok ott mit csinálnak és hogy nem figyelnek rám…
~Rendben, rendben. Nézzük meg mi történt.
~Nézzük!
Aisu nem kicsit vette magára dolgokat, de próbál tiltakozni ellene. Elindultunk a sziréna hang forrása felé, hogy megnézzük mi történt arra. Addig is a gólemnek is van mi leköti a figyelmét és nem mérgelődik magában.

_________________
Színeim: #FF9999 #00FFFF
Szöveg|Beszéd|~Telepátia
Aisu, mikor csak Des és a petek hallják|Aisu, mikor mindenki hallja




Desdemona
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 401
Join date : 2014. Jan. 17.

Karakterlap
Szint: 21
Exp:
1550/1700  (1550/1700)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Végtelen Történetek

Témanyitás by Argo on Kedd. Júl. 29, 2014 10:40 pm

Momo-chan nem mozdul a helyéről, ahogy Mirika közelít, Daniel viszont a jelek szerint nem igazán örül a dolognak. Mikor Mirika keze a lány vállához ér, érzi, mennyire jéghideg a teste. Mintha nem is élő ember lenne.
A lány továbbra is némán hallgatja a vidám diskurzust köztetek, tekintete csak akkor fordul el, mikor Desdemona megindul a sziréna hangja felé. Erre Daniel is felkapja a fejét, és a lányra néz. Egy-egy szótlan bólintás, és a macska repülve, a lány pedig szó szerint lebegve, kicsit előredöntött testtel elindul a jéggólem és gazdája után. Megelőz ugyan titeket, de minden sarkon megvárja, hogy beérjétek.
Nem is kell messzire menni. Tipikus japán kertvárosban találjátok magatokat, még az sem kizárt, hogy Tokyo-ról van szó. A szabályos utcakereszteződések egyikében, alig két saroknyira a játszótértől megpillantjátok a baleset helyszínét. Egy fekete kocsi áll az út szélén, tőle nem messze a villogó lámpájú mentőautó. Kisebb tömeg gyűlt a rendőrök köré, akik megpróbálják távol tartani az amúgy engedelmes népséget. A mentőautó mögött térdeplő, ritmikusan mozgó alak piros mellényes hátát pillantjátok meg, no meg egy földön fekvő másik ember lábait. Egy gyerekét.
Egy ugyanolyan cipőt viselő, világosbarna hajú kislány áll a tömegtől nem messze, nektek háttal, és nézi a jelenetet. Haja két copfba kötve ázik a csepergő esőben. Momo megmozdítja kaszáját, mire ismét megüti fületeket a csilingelő hang, és a kislány megmozdul, megfordul, hogy rátok nézzen.
-Yo, Mai! -köszön Daniel.

_________________

Argo
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 815
Join date : 2013. Aug. 27.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Végtelen Történetek

Témanyitás by Mirika on Szomb. Aug. 02, 2014 9:21 pm

Ahhoz képest, hogy gőzünk sincs, hol vagyunk és miért kerültünk ide, egész jó hangulat kerekedett. Mármint... én jól éreztem magam, nem tudom, hogy a többiek ezzel hogy voltak. Mindenesetre engem egyáltalán nem feszélyezett a helyzet, hisz' nem volt miért. Fognak ránk fegyvert? Hát... nemigen. Jött valaki, aki belengeti nekünk, hogy milyen rossz lesz, ha ezt meg azt tesszük, vagy éppen nem tesszük? Nem. Szóval miért is kéne magam nyomottnak érezni? Nem az a típus voltam, aki kétségbeesik vagy egyből azon járatja az agyát, hogy mi történt és hogy lehetne megoldani... nem, az túl komoly lett volna. És bár vannak olyan helyzetek, amikor én is komoly vagyok az első pillanattól kezdve, ez nem az volt. Hiszen akkor látom, milyen akadályt kell elhárítani, legyen az egy boss, vagy egy őrült, Pierre nevű fickó és a bandája.
- Elég uncsinak hangzik... mi izgi van abban, hogy otthon ülsz? :3 - szegeztem is rögtön újonnan megismert társamnak a kérdést, de legalább végre olyasmit hallottam, amiből lehet egy beszélgetést kezdeményezni, és ez így príma is volt. Felőlem aztán csinálhat bármit otthon, vannak is rá ötleteim, hogy egy olyan átlagosnak tűnő srác, mint ő, mi mindent csinál, de ami engem illetett, amikor csak lehetőségem volt rá, azonnal reppentem ahová csak lehetett. Zaj, pörgés, mozgás. Ezek jelentették számomra az életet, megőrültem volna, ha nem lehetne. Épp eleget nyomom az ágyat, mikor beteg vagyok. Persze erről nekik nem kell tudnia, csak Anatnak meséltem róla. Neki joga volt tudni.
- Igazából füllentettem a koromról és csak 15 vagyok... mint Ayani is :3 - böktem oldalba a lányt vigyorogva. És akkor srác, most döntsd el, hogy én vagyok ilyen pici és cuki, vagy Ayani a koraérett - Húsvétkor meg persze, hogy nyuszi voltam! Még nem is láttad azt az édi nyusziruhámat? Torunak is biztos tetszene ;P - kacsintottam a fiúra, csak úgy sejtelmesen utalva rá, hogy miféle nyusziruha is az. Nyilván nem az a hót meleg, tetőtől talpig felöltöztető szőrös jelmez, hanem egy mutatós pink ruhácska, harisnyával meg mindennel és tök klassz! De hát rólam azért lehet tudni, hogy nem apácaruhákban flangálok fel s alá, szóval nem lehet valami nagy meglepetés. Hiába is próbálnám rejtegetni, hogy megveszek az ízlésesen kihívó ruhákért ;P
- Te izé... nem fázol? Jéghideg vagy... - jegyeztem meg Momo-chan felé, ahogy feltűnt, hogy mintha egy jégcsapot fogdosnék. Lehet csak a hangulata ül ki rá ilyen formában, eszméletlen ez a szótlanság. Most mondanám, hogy lehet néma, de az előbb beszélt, szóval az nem lehet. Biztos csak félénk Rolling Eyes - Nem kell ám tőlünk tartani, vá... eh, most meg hová mész? >.> - és ment a barátnője után, aki pont ugyanolyan szótlan volt. Kábé annyi különbség volt kettejük között, hogy más volt a petjük, de a viselkedés meg a külső is stimmelt. Bár... hát Momo cukibb volt talán. Felsóhajtottam és elővarázsoltam az inventory mélyéről az esernyőmet, kezdett idegesíteni ugyanis az eső, ami a fejemen kopogott.
- Várjatok már meg >.> - futottam utánuk a pocsolyákban tapicskolva, és ahogy beértem a gólemes lányt, törzsemet előredöntve néztem rá mellőle - Üdv néked földlakó, te lenni kicsoda? - kérdeztem érdeklődve, nagy szemekkel pislogva, kicsit törve a nyelvet, persze szándékosan. Ne legyen már ennyire idegenkedő... céhjelvénye is van, ha nem tévedek ez Peteré volt. Talán itt köthetem magam hozzá... bár előbb megvárom, amíg bemutatkozik, vagy valami. Persze amíg rá figyeltem, addig másmerre nemigen, és ezért is ütöttem be a kobakom egy arra járó póznába, szóval a fémes koppanást követően inkább a lábam elé néztem, és a homlokomat dörzsöltem. Egyébként is, ezek nem tipikus aincradi utcák voltak, olyan mintha kint lennénk, mondjuk Kyotóban. És sziréna. És autók. És rendőrök és mentősök. És wtf? Valahogy a légkör is súlyosabb lett, elkomorodva néztem azt, ahogy dolgoznak, életet mentenek... talán.
- Nem azért vagy itt, hogy elvidd, ugye? - fordultam Momo-chan felé most már picit komolyabban. Nem vagyok hülye annyira, szóval összeraktam, amit össze kellett. És azért még bíztam benne, hogy tényleg csak egy szerepjátékos, aki halálistent imitál és most jól ránk ijeszt vele.

_________________
Angyali páncélbolt
- Hozott ércekből készített felszerelésre 50% kedvezményt adok


Késkészlet:
Kézben: Razonek Tüskéje (+14) és Macskakarom (+7)
Inventoryban: 2x Arany Stiletto (+10), 2x Acélkarom (+8 ), 2x Rubin Kés (+8 ), 1x Fém Kés (+7), 1x Cseppkő (+4), 2x Árnyszúró Bicska (+2), 1x Rubin Íj (+10)
Alapsebzés (54): Kapcsolat Gyűrűx2 (+12), Topáztalpas Cipő (+4), Fekete Sólyom Köpeny (+20), Nagyítós Szemüveg (+18)

Mirika
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 2227
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 20
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 38
Exp:
10/5900  (10/5900)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Végtelen Történetek

Témanyitás by Atoru on Hétf. Aug. 04, 2014 3:08 pm

- Nem csak  ülök otthon. Razz Szoktam például szerepjátékozni, olvasni, tévézni, enni, inni, aludni, takarítani, főzni, beszélgetni és chat-elni a számítógépen. - válaszolok a céhvezéremnek. Ez mind-mind naggyon fontos tevékenység és egyáltalán nem unalmas. Én inkább azt nem értem, hogy mi a csudáért mozdulnak ki,  ha otthon is tudnak szocializálódni, meg elfoglalni magukat. Suspect Persze nem mintha én akkora hikkikomori lennék, de otthon is remekül el vagyok úgy, hogy csak néha mozdulok ki. Mondjuk havonta egyszer. Jó, legyen kétszer, vagy háromszor. Ennyi, slussz-passz, több nem is kell. >.> Ilyenkor is mondjuk bevásárolok, meg elmegyek a közeli parkba, vagy találkozok az ismerőseimmel. És ennyi elég. \o/
Aya kérdésére elmosolyodtam kissé,  majd válaszoltam is.
- Nem tévedtél Aya, tényleg tizenöt éves külsöm van. Csak ugye eltelt már két év a játékban. - És tényleg!  Már két éve itt vagyunk. O.o Azért elég gáz lenne, ha harminc, vagy negyven évesen jutnék ki. Akkor már túl lennék a boldog ifjúság évein, és mehetnék dolgozni. ._. Vagy lehetnék NEET, azok jól élnek. >.> Nagykorúak és nem kell dolgozniuk. Övék a mennyország. T^T
Amikor Ayani azt állította, hogy egyforma korúak Mirivel, meglepődtem. Pedig biztos voltam benne, hogy Ayani egy évvel idősebb.  Aztán Mirika is rákezdett, és azt mondta, hogy tizenöt évesek. Kezdtem azt érezni, hogy szórakoznak velem. Suspect
- Nem hinném,  hogy Aya idősebbnek néz ki a koránál. Inkább te nézel ki fiatalabbnak Mirika, és mindketten csak szórakoztok velem. Razz Ugye? o.o - kérdeztem, remélve, hogy tényleg csak szórakoznak. Igazából nem tudom eldönteni. Neutral Mert az biztos,  hogy Aya tizenhétnek, Mirika pedig tizenhatnak néz ki. De hogy mindketten tizenöt évesek legyenek? Tuti, hogy nem. >.>
Amikor a nyuszi jelmez került szóba, szinte már láttam magam előtt mindkettő kivitelezést. A nagy, egész testet befedő jelmezt, amiből csak az arc, és néhány hajtincs látszik ki, és persze a nem ennyire szolid, úgymond "divatosabb" változatot is. Ami azt illeti, az utóbbiban jobban el tudtam képzelni... De valami azért nem stimmelt.
- Toru? Suspect - néztem rá értetlenül. Már becenevet is kaptam? Rolling Eyes - Amúgy biztos jól nézett ki. - felelem. A viccelődéssel ilyenkor még csínján kell bánni, mert egy rossz elszólás és Sayonara, Angelic Voice! Ezt pedig nem szeretném.
- Aya, azt nem mondtam, hogy legyen csupa izom. Razz Amúgy se látszódna a köpeny és a csuklya alatt. Rolling Eyes - feltem. - És ömm... Tenka? Suspect - kérdeztem rá. Ez valami küldetés lehetett régebbről.  scratch De biztos nehéz volt, ha Aya nem akar több nagydarab fickót látni.
Amit ezután észrevettem az nem volt más, minthogy Desdemona elindult, utána ment Momo-san, utána pedig Miri. Én se voltam rest, futottam utánuk, és utol is értem őket. De egy kicsit furcsáltam a helyzetet. Mentőautó? Nagyváros? Emeletes házak? Ez a Valóság? Szóval... Kijutottunk?! O.o Nem, akkor nem tudnék járni, szóval még a játékban vagyunk. De... Akkor mi ez a hely?
Észrevettem, hogy valami baleset történt,  de azt nem láttam jól, hogy kit, vagy mit ért baleset. A kislányt viszont, aki az esőn állt, nagyon is jól láttam. Daniel-san pedig úgy tűnik, hogy ismerte is.
Mikor viszont Miri feltette a kérdést, aggódni kezdtem. Hogy elvinné? Nem, azt nem teheti meg! Egyszerűen nem engedhetjük meg.
Egyelőre nem szóltam semmit, inkább csak figyeltem, hogy mikor fognak elindulni a kislány felé.

_________________
If you wait until you can do everything for everybody, instead of something for somebody you'll end up not doing anything for anybody.


Atoru
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 951
Join date : 2013. Nov. 04.
Age : 18
Tartózkodási hely : Friben/Nyster

Karakterlap
Szint: 25
Exp:
2303/2500  (2303/2500)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Végtelen Történetek

Témanyitás by Argo on Csüt. Aug. 07, 2014 11:45 am

A kislány először mintha fel sem fogná, kiket lát. Döbbenten néz rátok, bár tekintete hamar visszatér Momo-ra. Arcán halovány mosoly születik, majd visszafordul az életet menteni próbáló jelenet felé. Motyog valamit, de alig hallani, Daniel viszont, aki ott lebeg mellette, bólintással válaszol.
Momo-chan rá sem néz Mirikára. Két kézre fogja a kaszáját, s csak utána válaszol.
-De igen.
Közelebb lép Mei-chanhoz, és leguggol, hogy szemmagasságban legyen vele. Mosolya kedves, és türelmesen megvárja, hogy a kislány ismét rá nézzen. Mikor ti is megláthatjátok az arcát, feltűnhet, hogy kicsit pirosabb, mint az imént, és könnyeket törölget a szeme sarkából. Eközben a baleset helyszínén a sérültet hordágyra teszik, és mielőtt betennék a mentőautóba, még megláthatjátok... hogy valóban Mei-chan fekszik ott csukott szemmel, sápadtan.
-Készen állok. -szólal meg. -De kérlek... vigyázz Blue-ra! Megígéred, ugye?
-Persze-persze. -integet Daniel kissé türelmetlenül, miközben mellétek repül és karba font mellső mancsokkal kíséri figyelemmel a jelenetet. Momo-chan a lányka vállára teszi a kezét, majd int egyet a kaszájával, és Mei-chan végül boldog mosollyal az arcán apró fénypillangók formájában szertefoszlik. Hasonló a dolog ahhoz, mikor valaki pixeleire robban... mégis ezerszer gyönyörűbb és mintha békével telítődne a levegő.
Momo megvárja, amíg az utolsó pillangó is eltűnik, és csak ezután áll fel. Szemének sarkából könnycsepp gördül végig az arcán.
-Ááááh.... már megint bőgsz? -tátja el a száját Daniel gúnyolódva, mire Momo letörli a könnyet az álláról.
-De... ők már nem sírhatnak. Így én sírok helyettük.
Majd elindul vissza, a játszótér felé. Daniel picit vár, majd elindul ő is.

Ayani és Des 500 szóval pótol.

_________________

Argo
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 815
Join date : 2013. Aug. 27.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Végtelen Történetek

Témanyitás by Mirika on Csüt. Aug. 14, 2014 8:29 pm

// Igenis! oo7 Szó-ta-gol-jam is, hogy köny-nyeb-ben meg le-hes-sen ér-te-ni? x3
Sorry a késlekedésért. //

Vállat vontam. Nem győzött meg, hogy olyan szórakoztató dolog lenne egész nap otthon dekkolni, én mindig sokkal jobban érzem magam, ha kimozdulhatok. Még akkor is, ha csak röhögcsélünk egy gyorsétteremben, mert hát azért az én bulijaim se a szokásos mederben zajlanak. Túl hamar kimerülök a tánctól :/ De legalább akkor se kell otthon feküdnöm, akkor tényleg csak a mangák meg a gépezés marad... Na mindegy, nem szerettem igazából a kinti életemen töprengeni, jobban esett bent maradni még akkor is, ha hiányzott a régi életem. Ki tudja, mennyi ideig leszünk még ide bezárva?
Feltűnhetett a többieknek, hogy kicsit elcsendesedtem, legalábbis elég éles kontrasztot alkottam az öt perccel ezelőtti énemmel. Tuti, mert én is észrevettem Razz Meg is próbáltam magam egy apró fejrázással kizökkenteni, és odafigyelni arra, amit beszélgetnek Ayaniék.
- Ne félj, neked nem mutatom meg Razz - jegyeztem meg Torunak a nyusziruhás témába visszakapcsolódva, de aztán igazából visszasüllyedtem ugyanabba a szótlan állapotba, és inkább a fehér hajú lányokra figyeltem. Ha belegondolok, Mizuki is tök csendes volt, lehet ez ilyen közös jellemzője ezeknek a csajoknak. Mindenesetre azt hiszem nem véletlen, hogy elhallgattam, mert valami egészen nyomott hangulat telepedett ránk, ahogy az események kibontakoztak előttünk. Nem tudom, hová kerültünk és hogyan, de ebben a pillanatban nagyon is valódinak tűnt annak az eshetősége, hogy ez a lányka tényleg egy halálisten, az a másik kislány meg tényleg egy szellem, és... Elkomorodtam és lehajtottam a fejem az egyszerű és tömör válaszra, amit Momo-chantól kaptam. Úgy éreztem, tennem kéne valamit, de igazából tudtam, hogy nem szabad. Vacakul éreztem magam, szabad kezemmel erősen szorongattam a szoknyám szélét. Inkább nem néztem oda, csak hallgattam, ami történik.
- De bunkó vagy... picike empátia se szorult beléd? >.> - sziszegtem a denevérmacska felé dühösen, miután összeszedtem magam kicsit. Ha találunk egy szentélyt, biztosan el fogok mondani egy imát a kislányért, pedig nem mondhatnám, hogy túl gyakran éreznék ilyesmire ösztönzést. Az újévi imádságokon kívül nem sokat járok templomokban, kicsit sok vele a macera, és ha valamit elcseszek, egyből egy tucat öreg néz rám szúrós szemekkel, azt meg utálom Rolling Eyes

_________________
Angyali páncélbolt
- Hozott ércekből készített felszerelésre 50% kedvezményt adok


Késkészlet:
Kézben: Razonek Tüskéje (+14) és Macskakarom (+7)
Inventoryban: 2x Arany Stiletto (+10), 2x Acélkarom (+8 ), 2x Rubin Kés (+8 ), 1x Fém Kés (+7), 1x Cseppkő (+4), 2x Árnyszúró Bicska (+2), 1x Rubin Íj (+10)
Alapsebzés (54): Kapcsolat Gyűrűx2 (+12), Topáztalpas Cipő (+4), Fekete Sólyom Köpeny (+20), Nagyítós Szemüveg (+18)

Mirika
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 2227
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 20
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 38
Exp:
10/5900  (10/5900)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Végtelen Történetek

Témanyitás by Atoru on Hétf. Aug. 18, 2014 8:11 pm

A valós korukra továbbra sem kaptam választ. Talán tényleg mindketten tizenöt évesek? Váh, dehogy, ez nem lehet! Vagy... igen? Összezavarodtam! ><
Miri pedig szótlan lett. Nem tudom, hogy ez a hangulatingadozás mennyire megszokott nála,így inkább nem szóltam semmit. Majd egyszer megkérdezem Ayanitól, csak ahhoz meg kell szervezni egy pikniket, vagy ilyesmit. Mert nekem valahogyan nem tetszik az, amikor csak ülünk és beszélgetünk. Csináljunk addig valamit! \o/ Sétáljunk, takarítsunk, írjunk leckét, főzzünk, együnk, mindegy, csak mozoghassak közben. És ezt pont én mondom, aki otthon ül. Suspect De ugye otthon nem találkozom nagyon senkivel, szóval ott nem is nagyon mozgok. Főleg, hogy kerekesszék nélkül messzire nem nagyon jutok... De ezt most hagyjuk is, a rossz emlékeknek semmi keresnivalójuk nincs itt.
A baleset helyszínén - mert mi más történhetett itt, ha nem baleset? - még mindig vártam, hogy mikor akar lecsapni a mi kedves Momo-sanunk a kislány szellemére.
De észrevettem valamit. A kislány... hogy is mondjam... más volt. Lehet, hogy hülyeségnek hangzik, de szerintem megváltozott a... kisugárzása. Az értetlen kislány tekintetből semmi nem maradt, helyette úgy nézett ki, mint aki megértette, hogy mi fog vele történni, és elfogadta.
Sokkal érettebbnek láttam, mint magamat.
És ez a kis elkalandozás is elég volt arra, hogy ne érjek oda időben. Akkor ocsúdtam fel, amikor a kislány helyett sok-sok pillangó repült szerteszét.
Éreztem, hogy a szememből könnyek jönnek elő. Lehajtottam a fejem. Sírtam, mert megint meghalt valaki, és sírtam, mert eddig az ő halála volt a legszebb, ha szabad ilyet mondani. Remélem, hogy a többiek nem veszik észre, hogy folyik a könnyem, vagy pedig elkönyvelik az esőnek.
Daniel gúnyolódására pillantok csak fel, és Shinigami-samára pillantok. Ő is sír. Pedig mennyi embert vihetett már el, és ennek ellenére sem vált érzéketlenné. Ezt csodálom benne.
Aztán, a denevérmacsek és gazdája elindult visszafelé, ahonnan jöttünk.
- Nos, mit csináljunk? - kérdeztem meg a többiektől, az orromat törölve.
Ez a fránya megfázás... Ezért szipogok. >.>

_________________
If you wait until you can do everything for everybody, instead of something for somebody you'll end up not doing anything for anybody.


Atoru
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 951
Join date : 2013. Nov. 04.
Age : 18
Tartózkodási hely : Friben/Nyster

Karakterlap
Szint: 25
Exp:
2303/2500  (2303/2500)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Végtelen Történetek

Témanyitás by Kusumi Ayani on Szomb. Aug. 23, 2014 2:26 pm

// gomene hosszú kimaradásért >.< //

- Hát nem tudom Miri, ha úgy vesszük ide kerülni is azért kerültünk, mert otthon ültünk… - jegyeztem Mirinek – Mellesleg nem mindenkinek volt egyszerű gyerekkora. Én pl SAO előtti időt erdőben élve, egyedül töltöttem, nagyjából közel egy évet. Jó gondolom, látszik a céhes szobámból is, hogy szeretem a növényeket. – vakarom meg zavart mosollyal az arcomat.
Mikor a koros viccel jött Miri, kíméletlenül visszaböktem. És kidugtam rá a nyelvem hegyét, de gyorsan visszahúzom, mielőtt megtetszené csípni. Nem szeretném, ha elkapná a nyelvemet, valahogy nem akaródzok itt szerencsétlenkedni még ezzel is. Azért csak, úgy mert jó kedvem van, megdörgölöm Miri fejét, ha már az enyémet ő úgyse éri fel.
- Jól van Miri nem illik kétségek közt tartani szegény Atot. – majd a fiú felé fordulok – 18 évesek vagyunk, higgy nekem. Még ha ez itt mást is állít.
Majd Mirinek jött az „öleljük át a kislányt, mert mért ne„ mozdulata. Neki mindent meg kell fognia? Alig értünk neki, máris nekiállt hintázni, most meg alig van itt a lány, erre máris ölelgeti… No mindegy. Eközben az eddig ismeretlen lányka elindult egy szirénázás hangja felé. Hm… ez eddig miért kerülte el a figyelmemet? Pedig a Hallgatózásomnak kellett volna jeleznie… no mindegy ami késik, nem múlik, főleg azért, mert a többiek is a hang felé kezdtek el menni. Én is így követem őket, mivel nem szándékozok itt maradni. Tűzrózsa oda galoppol mellém. Megkapaszkodok Tűzrózsa nyakán, és felülök oldalasan a hátára. A Jártasságomnak hála, már bőven elegendő ügyességgel rendelkezek, így nem pottyanok le pacimról. Mindenesetre kicsit gyorsabb tempóra fogatom, mert egy icipicit lemaradtam. Végül azonban beérem őket, és leugrok petemről. Kis ideig eltart, hogy rájöjjek, mi történik. Tágra nyílt szemmel nézek a mentős kocsikra, de pár pillanat erejéig azt hittem kint vagyunk, és egy baleset helyszínére csöppentünk, azonban eszem bejutott, hogy akkor nem lenne itt Tűzrózsa. Bár a meglepődöttségtől kicsit feljebb ment a pulzusom, végül lenyugtattam magamat. Momo mozdul, és ekkor ismét meghallom a csilingelést. Felkapom a fejem, és felé fordulok. Ekkor pillantom meg a kicsi lányt, akit nemrégiben a mentősöknél láttam. Látszott rajtam, hogy kissé megzavarodtam, de végül olybá tűnt, nekem is leesett mi folyik itt… jó ha Miri nem kérdezett volna rá, nem esett volna le, hogy a másik kislány lélek… de akkor mi miért látjuk? Felrémlik a macska szavai, de megrázom fejemet, és elűzöm ezeket a gondolatokat. És Momo válaszul Miri kérdésére. Már épp szólni akartam, azonban a kasza mozdult, és a kislány elpixeleződött… legalábbis első ránézésre, azonban feltűnt, hogy a pixelek megannyi pillangószerű valami. Hú… ez nekem már sok… Mindenesetre elszakítom a szemem a kislány előbbi helyéről, majd Momoék felé fordulok. Kissé nehézkesen, de megindulok utánuk… nem tudom mi járt a fejemben… talán ösztön? Fogalmam sincs, de azért követem őket, azonban ha többiek nem jönnének, megállok, és kérdőn nézek rájuk.
- Jöttök? – kérdezem, ám ha nem kapok választ megvonom a vállam – Én kíváncsi vagyok hova a fenébe kerültünk, és van egy olyan megérzésem, hogy Momoékat követve megtudhatjuk… Bár a megérzéseim többsége eddig tévedet… Mindegy én követem őket.
Majd visszafordulok, és elindulok a játszótér felé… vajon miért mennek oda vissza?

_________________
Megnyitott a Főnixkönny - Fegyver és Potion Szaküzlet. T2-es érclátókat, T2-es növénylátókat keresek beszállítónak, akik részesedést kapnak az általuk hozott nyersanyagból készített, majd eladott item árából.

Kusumi Ayani
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1875
Join date : 2012. Aug. 14.
Age : 20
Tartózkodási hely : valahol a porban >.>

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3819/4100  (3819/4100)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Végtelen Történetek

Témanyitás by Argo on Csüt. Aug. 28, 2014 1:31 pm

Random keresés indul.
Keresés...
Találat! Teleportálás indul!

Az üzenet számotokra fél másodperccel tovább marad fenn, mint még réges-régen Ryuninji Ren esetében. Így gond nélkül végig tudjátok olvasni. Amint eltűnik, a teleportációkból ismerős kék fény vesz körbe titeket, eltüntetve Momo-chant, Danielt, a játszóteret és a balesetet.
Mire minden kitisztul, egy kávézóban találjátok magatokat. Egyszerű berendezés, halk zene szól, megnyugtató és tökéletes atmoszférát teremtve. Egy asztalnál ültök, és ahogy körbenéztek, láthatjátok, hogy nem sok ember tévedt be ma.
A szomszédos asztalnál két nő beszélget halkan. Tőletek nem messze, de kicsit távolabb egy férfi és egy fiatalabb fiú társalog, az ő témájuk egyértelmű: a falon lógó haldísz. A pultnál egy fiú könyököl szomorúan lehajtott fejjel, és sutyorogva beszélget az előtte álló, segítőkész pultoslánnyal.

Desdemona 750 szót kap.

_________________

Argo
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 815
Join date : 2013. Aug. 27.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Végtelen Történetek

Témanyitás by Mirika on Szer. Szept. 03, 2014 1:45 pm

Dehogy Shocked Argo küldi *.* bounce Ezt ha kell, akár egyedül is végigcsinálom :3

Toru kérdésére nem én adtam választ, de nem is Ayani. Sőt, még nem is a bunkó repülő macska vagy a csendes, cuki shinigami. Hanem a rendszer. Az első pillanatban nem is vettem tudomást a feliratról, naná, tök mással voltam elfoglalva. Elsősorban a macsek fojtogatásán töprengtem és az imént elhunyt kislány töltötte ki a gondolataimat. Viszont a teleportálás szó magához vonzotta az egyébként zavarodott tekintetem, így elolvastam az üzenetet. Milyen keresés? A válaszra nem sokat kellett várni, körbevett minket a fehér fény, csak mi nem a túlvilágra távoztunk, hanem valahova máshova. Cseberből-vederbe, eddig se tudtuk, hol vagyunk azt leszámítva, hogy úgy nézett ki a setting, mintha Tokió, vagy valami hasonló nagyváros lenne, és most se tudtuk hová kerültünk. Én legalábbis biztos nem.
Azonnal felpattantam, még a szék is felborult a lendülettől, és hangos csattanással ért földet. Gyanakodva néztem körbe, alig pár ember lézengett a helyen. Unalmas volt, túl csendes és nyugodt, a zene se tetszett. Meg úgy az egész helyzettel úgy voltam most már, hogy na ne szórakozzanak velünk! Random helyekre küldözget valami rendszerhiba, vagy mi a tököm?! >.>
- Megyek, megkérdezem a pultost - húztam el a szám, és böktem oda a céhtársaimnak, majd megkerültem az asztalt és odacsörtettem a csajhoz. Nem tudom, miről beszélgettek, nem is érdekelt, de azért próbáltam nem bunkó lenni, és csak akkor megszólalni, ha rám figyeltek. Letettem a kezem a pultra, kábé úgy, hogy heló, bele akarok kontárkodni a beszélgetésetekbe, és felszökkentem a székre.
- Sumimasen, azt hiszem eltévedtünk. Meg tudnád mondani, hogy hol is vagyunk? :3 - tettem fel a lényegre törő kérdést. Nem tudtam, milyen válaszra számítsak. Az optimális az lett volna, ha mondjuk azt mondja, ez a 14-es szint XY városa, de valahogy volt egy olyan érzésem, hogy ez nem ilyen egyszerű, és valami egészen furcsa dologba keveredtünk bele. Vetettem egy pillantást a fiúra is, és rámosolyogtam. Elég pocsék hangulatban volt, és ami az imént történt velünk, az eléggé előhozta belőlem a kedvesebbik oldalamat, szóval gondoltam örülne neki, ha egy olyan angyali szépség, mint én, rámosolyognék. Az fel tudja dobni egy szomcsi srác napját Rolling Eyes

_________________
Angyali páncélbolt
- Hozott ércekből készített felszerelésre 50% kedvezményt adok


Késkészlet:
Kézben: Razonek Tüskéje (+14) és Macskakarom (+7)
Inventoryban: 2x Arany Stiletto (+10), 2x Acélkarom (+8 ), 2x Rubin Kés (+8 ), 1x Fém Kés (+7), 1x Cseppkő (+4), 2x Árnyszúró Bicska (+2), 1x Rubin Íj (+10)
Alapsebzés (54): Kapcsolat Gyűrűx2 (+12), Topáztalpas Cipő (+4), Fekete Sólyom Köpeny (+20), Nagyítós Szemüveg (+18)

Mirika
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 2227
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 20
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 38
Exp:
10/5900  (10/5900)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Végtelen Történetek

Témanyitás by Argo on Pént. Szept. 05, 2014 1:45 pm

//Desdemona kiesett - na, ez is Angelic küldi lett Very Happy Ato és Ayani 500 szóval jönnek//

-De mondtam, hogy a barátom barátja mesélte, tehát igaz. És nem férfi!
-De ha a barátod barátja mesélte, akit te nem ismersz, az nem furcsa? Szerintem furcsa.

A két nő elég hangosan beszélget.
-A szavaknak súlyuk van, ha egyszer kimondtuk őket.
-Hát... amúgy tudtad... hogy az a hal ott fent... a festmény... él?
-Hee...? Hülyeség...

A két férfi halkabban, de hallhatóan ugyanezt teszik.
Mikor Mirika a pulthoz sétál, az ott könyöklő fiú épp panaszkodik a hajába túrva.
-A nők hangosak...
A pultoslány feléd fordul, meghallgatja a kérdést, de pislog párat, mire válaszol.
-Miért, hol szeretnétek lenni?

_________________

Argo
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 815
Join date : 2013. Aug. 27.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Végtelen Történetek

Témanyitás by Atoru on Szomb. Szept. 06, 2014 12:04 pm

/Argo küldit hagyni? Dehogy! Razz/

- Hú, köszi Aya! - mondom megkönnyebbülve. Sajnos nem vagyok jó a kor meghatározásokban. Lányoknál főleg. Megbántani pedig nem akartam őket, hiszen mégiscsak céhtársak. Ha azt mondanám,  hogy tizennyolc évesek, de kiderülne, hogy fiatalabbak, talán megharagudnának rám. Ha pedig azt mondom,  hogy tizenöt évesek, de igazából tizennyolcak, akkor... nos... talán...
Erre nem tudom, hogy hogyan reagálhatnának rosszul.  Hiszen... A lányok ugye nem szeretik a pattanásokat és idővel a ráncokat is utálni fogják. És miért?  Mert ez jelzi az öregedésük. A pattanások jelzik, hogy vége az önfeledt szórakozásnak, lassan itt a nagy betűs Élet. A ráncok pedig jelzik, hogy a nagy betűs Élet lassan a végéhez közelít. Leszámítva a nevető ráncokat. Azok már huszonéves korban is előfordulnak.
Tehát összegezve, az, hogy fiatalabbnak nézem őket a koruknál, akár bók is lehet. Persze így utólag mondani eléggé gáz dolog, szóval erről lemaradtam. Majd legközelebb.  
Mei halála még egy kicsit mindig szomorúsággal töltött el.
De... Vajon mit láttunk? Mi volt ez az előbb?  Talán egy játékos gyilkosság?  De hogyan oldotta meg, hogy legyen egy petje és mellette tudja forgatni a kaszát is? Mert ha emlékezetem nem csal, az egy harcművész fegyver.  Esetleg feltörte a rendszert? Vagy... Egy volt a staff tagjai közül?  De vajon miért ölnének karaktereket?
És akkor ott van még a hely is, ahol voltunk. Egy modern nagyváros.  Pedig a SAO eredetileg közékor alapú... Persze ez a kis furcsaság akkor még nem igazán zavart. Most viszont egyre több kérdés merül fel bennem. Mi lehetett az a hely?  Annyi biztos,  hogy a játékban maradtunk, mivel tudtam járni is. De ez valami rejtett szint,  vagy ilyesmi lehetett... De miért hozták létre? És miért pont minket sorsoltak ki? Nem értem. Egyszerűen nem találok értelmes magyarázatot. De talán majd Momo tud adni.
Így elindultam volna Aya után,  de egyszer csak egy ablak ugrott fel. Hogy random keresés? Ez meg mi akar lenni? Tehát ugrálunk a terek között?  De vajon milyen helyre megyünk?  Majd mindjárt megtudjuk.
A teleportálás szokványos volt, semmi rendkívüli.  Viszont ez is alátámasztja, hogy még a játékban vagyunk. Csak a szintektől függetlenül,  egy teljesen ismeretlen helyen.
Amikor megérkeztünk az úticélunkhoz, gyorsan körbenéztem. Hm... Kicsi, nyugodt, szobahőmérsékletű kávézó. De valahogyan most nem volt ehhez túl sok kedvem. Hogy mihez? A nyugodtsághoz. Éppen az előbb néztem végig valaki halálát, erre egy ilyen helyre dobnak. Mintha valaki játszadozni szeretne az érzéseinkkel. Ezt pedig nem szeretem.
De akkor lássuk csak. Vannak itt néhányan... Hm... Talán kérdezősködni kéne? Ebben nem vagyok teljesen biztos. Meg amúgy sem szoktam nagyon ismerkedni új emberekkel. Most teljesen bizonytalan vagyok.
Miri viszont nem. Ő egyből ment és kérdezősködött. Hát-hát... Én sose leszek ilyen. Talán jobb lesz, ha csak itt ülök az asztalnál a többiekkel.
Becsukom a szemem. Próbálok a körülöttünk történő beszélgetésekre koncentrálni. A két női hang ahogy hallom pletykákról beszélgetnek. Az a bizonyos " Képzeld, ma mondta egy barátnőm, aki egy nőtől hallotta, akinek a fodrásza mondta, akinek egy néni mondta, aki..."-féle se füle se farka beszélgetés. És mindezt olyan hangerővel, hogy a férfi hangok sutyorgásából alig hallani valamit. De néhány szó eljut hozzám. Hal. Festmény. Él.
Erre már kinyitom a szemem. Egy ideig szuggerálom azt a bizonyos festményt, de aztán kíváncsi leszek, így úgy döntök, hogy átülök a férfi és a fiú mellé.  
- Bocsáss meg egy pillanatra,  Aya. - mondom a lánynak, és el is indulok az asztal felé. Habár nem vagyok jó az idegenek megszólításában, de szeretem az abszurd sztorikat. Egy kicsit várok, amíg elhallgatnak, esetleg rám figyelnek, és csak azután szólalok meg.
- E-Elnézést,  hallottam, hogy arról beszélgetnek, hogy él az a festmény. - mutatok a szóban forgó tárgyra. - Esetleg ennek van egy története is? - kérdezem.  Nem tudom, hogy mennyire lesznek ellenszenvesek, vagy mennyire sem. Hiszen mégis csak egy ismeretlen vendég vagyok, aki csak úgy ideült. Viszont ez a történet tényleg érdekel.

_________________
If you wait until you can do everything for everybody, instead of something for somebody you'll end up not doing anything for anybody.


Atoru
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 951
Join date : 2013. Nov. 04.
Age : 18
Tartózkodási hely : Friben/Nyster

Karakterlap
Szint: 25
Exp:
2303/2500  (2303/2500)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Végtelen Történetek

Témanyitás by Sponsored content Today at 11:06 am


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 5 oldal 1, 2, 3, 4, 5  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.