[Küldetés] Neverending nightmares

1 / 6 oldal 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Rosalia on Kedd. Dec. 16, 2014 9:39 pm

[Küldi infók]


Első álomkép
Igen, fekete fehérben álmodsz. Eléggé szürreális, de megvan a maga hangulata. Önmagában a képi világ nem is annyira nyomasztó, inkább a veled szemben álló lány ábrázata. 10 év körüli leányzó kétségbeesetten pillant rád, majd köhögni kezd, aminek eredményeképpen vér kezd bugyogni a szájából. Minden fekete-fehér, az ajkai között kifröccsenő vér azonban jól láthatóan élénk vörös színű. Vér a SAO világában? Hogy lehetséges ez? Vagy a valóságban vagy éppen? Nem, ez biztosan csak egy álom? De annyira valódinak tűnik... Lepillantasz. A kislány kezében játékmaci. A hasából egy kés áll ki. A bemeneti seb vérzik. Vörös vér ismét. A kés nyelét te fogod. S ahogy ezt realizálod, máris felébredsz.
Spoiler:


Második álomkép
Egy egészen otthonos szobában ébredsz, kockás pizsamában. Elég divatjamúlt darab. A szobához két ajtó tartozik: Egyik szemben az ággyal, másik közvetlenül az ágy lábánál. Minden más berendezési tárgy a képen látható. Hogyan tovább?

_________________
Mesélői adatlap
Mesélői színem: #cd4962

Rosalia
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 1543
Join date : 2012. Nov. 01.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Shukaku on Kedd. Dec. 16, 2014 10:56 pm

Joey. Hívjuk csak Joey-nak. Azért kell Joey-nak hívni, mert a többiek is Joey-nak hívták. Természetesen neki is volt normális japán neve, de ugye a SAO programozóit titkos névvel kellett ellátni, hogy még véletlenül se tudjanak vallani egymás ellen. Ott van például Jezob. Vagy neki ez volt az igazi neve, és Joey volt csak különc? Az is lehet, hiszen a nevét az amerikai katonák nevéről kapta. G.I. azaz Government Issue, szabad fordításban állami tulajdon. Ez egyrészt azért ragadt rá, mert falta az amerikai irodalmat, főleg a Sci-Fi műfajban volt nagy fogyasztó. Na persze meg onnan, hogy arról álmodozott, hogy egyszer majd a hadseregnek fog robotokat tervezni, és hol máshol lehetne hadseregben kamatoztatni a tudást, mint az Egyesült Államokban? Persze a G.I. becenevet hosszadalmas lett volna mindig kimondani, ezért lett főhősünk végül is Joey. És mit csinált Joey? Miért kellett róla beszélnünk? Nos azért, mert ő volt azon programozók egyike, akik a petek megalkotásáért felet, és ő volt az egyik legkülönlegesebb pet anyja és apja is. Igen, ő programozta Timidust. Persze erről majd fogok mesélni részletesebben is, az előzményekről, kedvenc sárkányunk születésének körülményeiről, azonban ennek nem most van itt az ideje. Most, azaz a jelenben Joey ismét csak álmodott egy nagyot, és ha ő álmodott, akkor úgy döntött, hogy Timidus is megérett arra, hogy álmodjék. Hogy mennyiben szolgálta ez a SAO világának jobbulását? Az kit érdekel?! A programozó előszeretettel figyelte, miként is reagálnak teremtményei az emberekre, a világ dolgaira, és mivel megszabott keretek között ugyan, de szabad kezet kapott, élt is a lehetőséggel. Így került hát Timidus egy küldetésbe, és azon belül egy álomba.

A sárkány nyugodtan szemlélte az előtte feltárulkozó képet, és sorra futtatta a lehetséges adatokat. Természetesen a nyájas olvasó számára könnyebben érthetővé teszem, így kiegészítem a hívószavakat és képeket mondatokká.
~Színtelenség. Fekete és fehér. Láttam már ilyet a könyveken. És olyan küldetésen is voltam már, ahol mesekönyvben voltunk. Ez is nagy valószínűséggel valami hasonló lesz. 82.57%-os eséllyel. Akkor pedig ez egy küldetés. Az pedig ott szomorúság. Lefelé görbülő száj, kitágult pupillák. Ijedtség. Rémület. Valamelyik ezek közül. Ezt még nem ismerem eléggé. Köhög. Ezt is ismerem. Az pedig ott hányadék. Utánanéztem, miután találkoztam Kurokotoval. Részeg. Az alkohol hatása az emberekre. A hasánál pedig kés. Vörös. Helyesbítek, nem hányadék, vér. Haldoklik.~
Timidus még fordítana egyet a késen, hogy érezze, mekkora ellenállást fejt ki a lány teste, ám ezt már nem teheti meg.
~Ágy. Hálóruha. A lány a képen. Ugyanaz.~
Majd a körbepillantás után átvizsgálja először önmagát, majd elkezdi módszeresen átkutatni a helyszínt. Shu nincs itt, ez egyértelmű. A lány is elmesélte neki azt a küldetést, ahova csak egyedül ment. Ez pedig most az övé. Csak az övé. És ő meg fogja oldani.

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5864
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Tantalosz on Szer. Dec. 17, 2014 3:01 pm

A mai napon sem tudtam sok dolgot tenni, ami megérte volna a fáradalmat. Az emberek távolságtartóak maradtak, és én sem tudtam egyetlenegy bűnözőt sem kézre keríteni. Ez egy olyan nap volt, aminek sok értelme nem maradt. Leszámítva egyet. Gyerekkorom egyik kedvenc könyvét újból el tudtam olvasni. Ez nem más volt, mint a Momo. Ez a könyv egyszerűen leírja, hogy milyenek a mai emberek. A munkának élnek, és azt sem az élvezet miatt teszik, hanem azért, mert kapnak érte fizetést. És így beérik annyival is, ha csak megcsinálják és a kontármunkát is könnyedén kiadják a kezükből. Ez szerintem nincsen rendben. Ha valaki dolgozik, akkor készítsen igényes munkát. Én ezért álltam történelem tanárnak. Tudom, hogy nem jól kereső szakma, azonban ezt a munkát élvezettel tudtam végezni. Akkor még nem hittem volna, hogy ez a könyv lehet ekkora hatással rám. És lám, mégis volt.
Délután kezdtem el olvasni és estére végre a végére értem. Örültem neki, hogy a történet Happy End-del végződött, bár mindig is érdekelt, hogy mi lehet a történetük folytatása. Hogy Momo-val, azzal a kis jószívű kislánnyal mi történhetett. Inkább az álmaimra hagytam, hadd fejtse ki ő, hogy mi a történetük folytatása…

Ez az álom… Eléggé furcsának bizonyult. Fekete-fehérben álmodtam. Vajon miért? Ez lehet annak a magyarázata, hogy egy könyvről van szó. És a kislány… Én nem így képzeltem el Momo-t. Sokkal… Vadócabbnak, ha élhetek a szóval.  Ez a lány túlságosan ápolt és…
Vért köhög fel? Mégis mitől? Mi lehet az oka, hogy…
Ekkor láttam meg a sebet a hasfalán. És a kést. Én öltem volna meg? Nem, én nem tennék ilyet egy kislánnyal… ok nélkül. Ezek szerint volt rá okom. De vajon mi?
Ekkor keltem fel. Ha lehet azt mondani, hogy felébredtem, ugyanis továbbra is fekete-fehér volt minden. Tehát továbbra is álmodom. De mi lehet ez a hely? És… Miért viselek pizsamát? Gondolom az inventory-mat sem tudom megnyitni. Akkor nézzük meg, hogy miből élünk.
Így aztán elkezdtem átkutatni a fiókokat és szekrényeket.

Tantalosz
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 125
Join date : 2014. Apr. 04.

Karakterlap
Szint: 6
Exp:
291/300  (291/300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Noah Evangelos on Csüt. Dec. 18, 2014 1:32 pm

*Furcsa búgó hang a háttérben. Annyira... megszokott. Mint egy régi film háttérzöreje. Egyszerre ismerős, mégis idegen. Közeli, de felkavaró. Reszket a kép, mint az a régi film, de az arc újra és újra megjelenik, s egyre tisztább a kép. Mi van a háttérben? Az nem látszik, minden olyan egyhangú. A kislány azonban meredten néz szembe Noahval, tekintete olyan... szomorú. Csalódott, mégis meglepett. Mintha bízott volna benne, de most csalódnia kellett a férfiban. Noah nem értette, miért tekint így rá. Kérdőn nézett a lányra, de ő nem változtatott arckifejezésén. Ő szereti a gyerekeket. Ne legyen szomorú, nem szereti, ha egy kisgyerek szomorú. Nekik nevetniük kell, és felfrissíteni a felnőttek halott szívét. Vörös vér buggyant kis a kislány szájacskáján. Haldoklik. Noahnak nem tűnt fel, hogy nem illik bele a fekete fehér képbe a vörös szín. Teljesen természetes, sőt... szükségszerű. Annak a vérnek ott kell lennie, s vörösnek kell lennie. Ez magától értetődő. De miért is? Miért haldoklik? Aha, ezért szomorú. De miért vérzik? Meg fog halni. Lejjebb pillantott a lány testén, mert érezte, kérdésére a választ ott leli meg. Kés állt ki a kislányból, mellyel a testen ütött résből ugyancsak vörös vér folyt. Igen. Teljesen természetes, hogy a hasából ömlik a vörös vér a fekete fehér háttérben úszó szomorú kislányból. S az sem különösebb meglepetés, hogy Noah tartja a fegyvert. *
~ Meg kell halnod. Tudom, hogy indokom van rá! ~
*Lassút, hosszút pislogott, s mélyen a lány szemébe nézett. *
~ Bocsáss meg! ~
* Éppen szerette volna kihúzni a kést a lány testéből, de felébredt. Nem ült fel hirtelen, csak meglepetten meredt a plafonra. Lassan, hosszan fújta ki a levegőt digitális tüdejéből, s arra gondolt, hogy vajon most miért áll görcsben a gyomra, de az álmában semmi rossz érzése nem volt. Persze... volt szomorúság, kicsi izgalom, félelem, de nem volt az a rémálom szerű érzete. És tudta, hogy a lányt jogosan szúrta le, de fogalma nem volt, miért is tette ezt. A való életben soha nem ártana senkinek, de nem ez volt az első alkalom hogy álmában megölt valakit. Sosem felejti el azt, amikor harcra került a sor, tudta, hogy ő a jó oldalon állt, s a gonoszak ellen harcolt. Sarokba szorított egy fegyverest, kését pedig a torkához szorította. Arra gondolt, feltesz egy kérdést. "Miért?" Tudni akarta, hogy miért árulták el a jót, s miért kell most ölni. De végül nem tette fel a kérdést. Tudta, hogy ha hallja beszélni a férfit, akkor emberszámba veszi, s nem tudja majd megölni. De meg kell halnia. S egy pillanat alatt elvágta a torkát. Így, hogy egy kislányt is megölt álmában, már nem volt annyira megdöbbentő, mégis nyugtalanította a tény. Ébren sokkal félelmetesebbek az álmok, mint amikor még mélyen benne van az ember.

Felült. Volt a szobában... valami különleges. Mintha valami nem stimmelne, de nem igazán értette, hogy mi is az. Nem is nézett végig magán, a falakat bámulta. Felkelt az ágyból, s meredten bámult egy képet, amin a kislány pont úgy nézett ki, mint álmában az, akit megölt. *
~ Már értem... ~
*Nem nyúlt semmihez. Nem érezte, hogy bármit is meg kellene érintenie, de az ellenkezőjét sem. Két ajtó. Miért is kellene elhagynia a szobát? Az mindegy. Mindenképp el kell hagynia. Nézett balra, nézett előre. Nem sokat gondolkodott. Tudta, hogy merre kell menni. Benyitott a hozzá baloldalon lévő helyiségbe. Nem lépett be, csak bekukucskált, vajon mit is lát ott. *

_________________
Játékaim:

Noah Evangelos
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 17
Join date : 2014. Dec. 12.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 10
Exp:
20/500  (20/500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Ryuu on Pént. Dec. 19, 2014 9:23 am

Egyik este lefeküdt, aludt, majd másnap reggel felkelt. Ez a dolgok rendje. Még számára is. Kialudtnak kell lennie egy ilyen virgonc, örökmozgó gyereknek. Mert mi lenne más ő? Egy hiperaktív túlpörgött kiskedvenc, aki otthon maga volt a miniatűr istenség, az iskolában pedig az agresszív poéngyár. Persze ez nem jelentette azt, hogy rosszindulatú lett volna, vagy a viccei erőltettettek, egyszerűen csak nem mindenen lehetett úgy nevetni. Ő persze nagyon mulatságosnak tartott mindent, de ez saját vélemény volt, a többiekét meg nem kérte ki. Meg aztán. Ki mondta, hogy azt akarta, hogy mások nevessenek rajta? Vagy a viccein? Ő akarta jól érzeni magát, nem szórakoztatni volt ott. Így hát ennek szellemében mindent kipróbált, mindent őszintén a legutolsó hülyeségig. Azt is amit a korabeliek menőnek tartottak, és azt is, amit már durvának. Mint például megfigyelni, mit csinál a szomszéd hala az asztalon, és a macskája az asztalra terített vergődő hallal, vagy betörni valakinek az orrát merő véletlenségből, esetleg elmenni vadulni egy gyors összetákolt bandával.
Egy pici vandál volt.
És még mindig az.
Tehát lefeküdt aludni és mikor felébredt másképp látta a világot. Fekete fehérben egészen konkrétan. Egy lány nézett rá. Egy színtelen japán lány, fakó fehér arcával. Valahogy kísértetiesnek tartotta. Pont olyannak, mint amilyet ő is tolt volna az egyik random áldozatának a képébe. Egy csaj mered rád a semmiből miután felébredtél, aztán észreveszed, hogy fogsz valamit, amit azelőtt még nem.
Lenézett. Arra gondolt elsőre, hogy nem a saoban van és valahol elszakadt a kép, ő meg kinyírt egy tagot. Ilyen még soha nem fordult elő, már csak azért sem, mert ez egyáltalán nem foglalkoztatta. Ha kinyírna minden kellemetlenkedőt, akkor kin szívózhatna? De hát mégis megtörtént. A bibi ott leledzett, hogy mitől lát fekete fehérben? Agyvérzést kapott és elszakadt a látóidegeknél pár csap? Pálcika?Bioszból sosem volt jó. A lány szájából kibuggyanó vérre hátrébb ugrott. Ez már sok volt. Tagadni fog mindent! Azt is ami teljesen nyilvánvaló. Kényszerítették! Még nem tudja ki, de valakire rákeni!

Aztán felébredt. Olyan érzése volt, mintha ez egyszer már megtörtént volna. Azonban hogy mikor és miért érzi ilyen közelinek a hangulatot, azt nem tudta hova tenni. Valamit elfelejtett volna? Majd körbenézett. Fekete fehér minden! Ekkor derengett már a csaj vérrel a szájában és ahogy lelépett az ágyról egy teljesen vállalhatatlan pizsamában, meglátva a képet elhűlt. Megbabonázva figyelte a kislányt. Ugyanaz volt. Vagy most akkor a csajszi szobájában van? Leütötték és elcipelték ide... de minek? Az istenszerelmére mire fel? Nem látta benne a logikát, de ki akarta deríteni. Valaki játszadozik vele.
Egyre inkább erőssé lett az ez irányú gyanúja. Csak azt nem tudta, hogy ki és mit akarhat tőle. Vagy hogy a saoban van e még, vagy hogy a sao létezett e egyáltalán valaha. Vagy csak egy álom volt.
Elvonva a tekintetét meglátta két ajtót. Előbb a vele szemben lévőt, aztán az oldalsót is. Vajon melyiket válassza? Megnézte mindkettőt, de nem sok változást talált a két ajtó között így kiszámolta az egyik tipikus gyerek kiszámolósdival és átlépett az ággyal szemben lévő ajtó küszöbén. Ha nem tetszik neki, akkor visszamegy. Remélhetőleg meg is fogja tudni tenni.

_________________
szint 11:

Élet: 12
Fegyverkezelés: 17
Erő: 10
Kitartás:12
Gyorsaság: 23
Speciális képesség: 16
Páncél :29

Ryuu
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 310
Join date : 2014. Jan. 22.

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
687/700  (687/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Jun on Pént. Dec. 19, 2014 11:17 am

Vicces, hogy már több hét eltelt azóta, hogy felköltöztünk az új céhházba, a többiekkel, de ennek ellenére mégis néha nehezemre esik lefeküdni és elaludni. Valami más, valami különbözik az előzőtől. Talán a szint hangulata, talán a berendezéssel van valami probléma. Akárhányszor próbálok magyarázatot találni erre, kutatom az okát, nem találok rá választ. Persze rengetegszer átrendeztem már a szobát, tologattam az ágyat, elpakoltam néhány plüsst a szekrénybe, elővettem még többet, növeltem majd csökkentettem a párnák számát, még a függönyöket is kicseréltem, más  színűre, de mégis megvan ez a különös érzés. Valami más. Nem az, hogy nem szeretem az új céhházat, csupán nem érzem még annyira otthonosnak mint a korábbit. A költözés mindig is megviselt, odakint is, és úgy tűnik idebent is. Nem emlékszem milyen érzés volt amikor a városból beköltöztem a Limenbe, viszont arra igen, hogy Japán legtöbb nagyvárosában volt szerencsém már lakni, és hosszú hónapok kellettek ahhoz, hogy végül hozzászokjak az új környezethez. Fáradtan lépek ki a zuhany alól, a tükörben egy aranyos lány néz vissza rám, szőkére színezett hajjal, aranyos mosoly húzódik az arcán. Én vagyok. Megigazgatom a hajam, majd pedig kilépek a fürdőszobából, magam mögött becsukva az ajtót, és az ablakhoz lépek. Gyakran töltök hosszú perceket esténként az ablakpárkányon ücsörögve, teát szürcsölgetve, de ez most más. Fáradt vagyok. Csupán egy gyors pillantást vetek az kert esti képére, majd behúzom a függönyöket, hogy a reggeli napsugarak ne zavarják meg álmom, és már lépek is az ágyhoz, alaposan elmerülök a puha párnácskák között, és magamra húzom a leplet.

Egy bánatos arcú kislány néz velem farkasszemet. Hol vagyok? Mégis kicsoda ö? Nem ismerem, sosem láttam még. Biztos vagyok benne. Ez csak egy álom. Minden olyan... sötét, és szürke. Hasonló arcot vágok mint a velem szemben álló kislány. Fürkészem az arcát, szeretném megkérdezni tőle mi történt, mi a baja, miért olyan szomorú. De nem teszem, csupán csendben állok vele szemben, hosszú, végtelennek tűnő másodpercek telnek el, majd megjelenik az első szín. Vörös.. vér?! Rémülök meg, hátra hőkölnék félelmemben, majd kapnám fel a kezem, hogy letöröljem az arcáról, de valamit érzek. Valamit fogok, valamit szorongatok. Tekintetem lassan végigvezetem a kislány mellkasán. Elkapom a kezem a késtől, és a számra tapasztom. Félek. Mit tettem?! Gyilkos  vagyok! GYILKOS! Egyre jobban kezd elborulni az agyam, majd felriadok, az álomból, hangos sikoltást hallatva.
- NEE! - lihegek, kapkodok a levegő után, a kezeim fürkészem, rémülten. Remegnek. - Ez... ez csak egy... álom volt. Egy rémálom. - suttogom magamnak, ezzel nyugtatgatva. Kell néhány perc mire sikerült lenyugodnom, közben pedig az ismeretlen lepedőt vizsgálom. Ez nem az enyém. Az ágy sem az enyém. Ez túl egyszerű, hol vannak a párnáim?
- Hol vagyok? Mi ez az ízléstelen pizsama? - dobálózom a kérdésekkel, mintha választ várnék valakitől. Persze a szobában egyedül vagyok, sehol egy személy, csupán két ajtó. Pont mintha az én lakrészem lenne az Artesben. Az egyik bizonyára a folyosóra vezet, a másik pedig valószínűleg egy fürdőhelyiségbe. Lassan lehámozom magamról a takarót, és felkelek, lábaimmal egy papucs után kutatok, remélve, hogy találok, mert nem szívesen mászkálok így. Óvatosan az éjjeliszekrényhez lépek, szemrevételezem a képet, amin az álmomban látott fekete hajú kislány áll, valahol. A kislány akit megöltem... Gyorsan elkaptam a tekintetem, és az ablakhoz lépek. Feltéve, ha van ablaka a szobának, és kitekintek rajta, hogy megtudjam hogy hol is vagyok pontosan. Apropó helymeghatározás. Erre való a térkép. Megpróbálom lenyitni a menüm, és bemérni a helyzetem a térkép segítségével. Ha ez nem jött össze, visszalépek a fiókos szekrényhez és beletúrok.

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"

Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1515
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Cearso on Szomb. Dec. 20, 2014 8:47 am

Az este. A nap legszörnyűbb. Ilyenkor mindenki más alszik. Még az Aincradiak többsége is. Így kénytelen vagyok ezt az időszakot én is ezzel a mellékcselekvéssel tölteni.
Az álom már szokatlan, nem  vagyok hozzászokva, hogy idebent is álmodnék. Én mindig is úgy képzeltem el az alvást, hogy a NervGear ilyenkor teszi magát készenléti állapotba. Mert lássuk be, hiába van egy készülék állandóan tápon, ha két évig üzemel teljes kapacitáson, annyi idő bőven elég lenne neki, hogy kiégjen. De ennyit erről a témáról, én egyébként se a hardverekért vagyok felelős.
Minden fekete és fehér. Ez nem lenne ijesztő. De a lány már annál inkább. És amikor meglátom a vörös foltot, az első pillanatban még jobban megijedek a vér látványa miatt, és feltörnek a régi emlékek, majd a következőben ráeszmélek, hogy mit is csinálok éppen.
-Nem, ez nem én voltam.
-Biztos vagy benne? Nem érzed milyen jó újra csinálni? Túlságosan rád ragadt az a jófiú szerep.
-Nem, én soha. Vagyis szándékosan soha.
De ha már itt vagyok, és a lánynak úgyis mindegy akkor kihúznám a kést és újra döfnék vele, amibe beleönteném minden az eddigi két évben felgyülemlett feszültségemet, de ebben a pillanatban felébredek.
Nem ér, elráncigálják az embert egy helyre, és nem hagyják kiszórakozni magát.
Na mindegy, egyébként se érzem úgy, hogy túl jó hatással lett volna rám, ha tudatosan is leszúrtam volna a lányt. Így legalább tudom a tudatalattimra fogni a dolgot.
Körbenézek a szobában, ahol felébredtem.
A képet, amin az előbbi lány van, azonnal megpróbálom megfordítani, hogy véletlenül se gondoljak arra, amit megtettem, nem is olyan rég.
Ezután azt hiszem az ajtókkal kéne megpróbálkozni. Hátha valamelyik kinyílik az erőfeszítésemre. Először azzal, ami szemben van az ággyal, valószínűleg az rejtheti a kijáratot.

_________________
beszéd: zöld
gondolkozás/Artemishez: piros
feltörő gondolatok/emlékek/érzelmek: narancs
Marluna: kedves-szürke (cccccc)
1.:

Double Arrow - nyílzápor
Az íjára egyszerre több nyílvesszőt is fel tud ajzani (max 5-öt)

2.:
Healblock-Célpont játékos/mob/pet hp-ja, és páncélja semmilyen módon nem képes növekedni [passzív]

3.:
Concentration (permanens)
Cear a fel nem használt sebességét sebzésbe fordítja át, amennyiben elég erősen koncentrál

4.:
Debuff
A képeség neve mindent elárul

lvl 35:
élet:50/0 (250 hp)
FK: 27/33
Erő:2/0
Irányítás:30/46
Kitartás:28/7
Gyorsaság:36/75
spec:17/0
páncél /65

Cearso
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 1668
Join date : 2014. Aug. 25.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
4830/5000  (4830/5000)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Mirika on Vas. Dec. 21, 2014 3:53 pm

Felpattant a szemem, és tágra nyílt pupillákkal meredtem a szürke plafonra. Ziháltam, a szívem pedig a torkomban dobogott. A gyomrom görcsbe rándult. Pocsékul éreztem magam. Rémálmom volt. Sajnos emlékeztem rá, méghozzá perpill még elég jól, és újra meg újra lelki szemeim elé került a kislány riadt arca, a szájából kibuggyanó vér látványa, a plüssmackó és a kés, amit fogtam. És ami a hasából állt ki, vérfoltos ruhával körülvéve. Felültem az ágyon, és megráztam a fejem. A tenyerem tövét a halántékomhoz szorítottam, próbáltam nem gondolni az álmomra, de nem hagyott nyugodni. Miért álmodtam én ilyet? Utoljára akkor volt rémálmom, amikor azt a tükrös dolgot álmodtam meg, akkor volt az, hogy egy darabig én is nyalókáztam, akárcsak a tükörképem. Hát, azért most remélem, hogy nem fogok kést forgatni kislányok hasában Razz Megborzongtam, ha belegondoltam mondjuk abba, hogy Saya-chan áll előttem így. Na nem mintha lenne vér, és elég sok embert megszurkáltam már párbajok közben, de az más volt. Vagy mégsem? Ehh... nem tudom, a kislány most eléggé hasonlított Vio-chanra, csak loli változatban, és nem tudott nem eszembe jutni, hogy Anatot szorongatta annak a plüssmackónak a képében. Micsoda hülyeségeket képzelek bele egy rossz álomba Neutral
Pislogtam néhányat, és körbenéztem a szobában. Ekkor jöttem rá, hogy gőzöm sincs, hol vagyok. Nem ebbe a szobába feküdtem le aludni. Ez nem Nyster volt! Újra megfeszültek az izmaim, és ugrásra készen markoltam meg a lepedőt, görcsösen szorongatva a vékony anyagot. Gyér fényt szolgáltattak a lámpások, de a két ajtót így is láttam. Meg a kisasztalt. Meg a rajta lévő képeket. Óvatosan fordultam el, hogy az ágy szélére üljek, és letegyem a lábaimat a padlóra. Zavart a lábam köré csavarodott pizsamanadrág szára, és mivel látszólag egyedül voltam, le is vettem magamról. Ki aggathatta ezt rám? Évek óta nem alszom pizsamában, csak hálóingben, esetleg egy bugyiban és egy vékony topban. De pizsama...?
Mihelyst elhajítottam a nadrágot, talpra álltam. Recseg-e a padló? Mi van a képeken? Első körben erre voltam kíváncsi, hát bizonytalan léptekkel néztem körbe. A szobát vizsgáltam. Mi van a képeken? Mi van a fiókokban? Mi van a falakon? Van-e szekrény, és ha igen, mi van benne? Mit látok, ha kinézek az ablakon? Bármi, ami segít rájönnöm, hol vagyok, hasznosnak bizonyulhatott számomra. Elraboltak volna? Akkor vajon zárva vannak-e az ajtók? De nem,ezt csak azután akartam meglesni, hogy tényleg körülnéztem a szobában.

_________________
Angyali páncélbolt
- Hozott ércekből készített felszerelésre 50% kedvezményt adok


Késkészlet:
Kézben: Razonek Tüskéje (+14) és Macskakarom (+7)
Inventoryban: 2x Arany Stiletto (+10), 2x Acélkarom (+8 ), 2x Rubin Kés (+8 ), 1x Fém Kés (+7), 1x Cseppkő (+4), 2x Árnyszúró Bicska (+2), 1x Rubin Íj (+10)
Alapsebzés (54): Kapcsolat Gyűrűx2 (+12), Topáztalpas Cipő (+4), Fekete Sólyom Köpeny (+20), Nagyítós Szemüveg (+18)

Mirika
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 2227
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 20
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 38
Exp:
10/5900  (10/5900)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Angelica Katharina on Vas. Dec. 21, 2014 9:23 pm

Halkan feküdtem az ágyban, és az ágyam mellett elfeküdve aludt szépen, nyugodtan. Elmosolyodok, ahogy lenéztem rá. Olyan békésen aludt. De meg is érdemelte szegényke, mostanában olyan kimerültnek tűnt. Bár a krokis boss tényleg zavaró volt számára. A fülledt levegő, és a rengeteg víz… meg ugye a kroki maga is nedves volt. Utána, már nem voltak annyira vészes dolgok, de a 19. boss megtárgyalása is elvette egy kis energiát. Egy hatalmasat ásítok, majd nyújtózkodva elterülök az ágyon. Még egyszer rápillantok Tűzrózsa okozta fényre, majd lehunyom a szemeimet és elnyom az álom. Talán pár perc telt el, mire valami szürkülni kezdett. Mire kiélesült a látásom, azthittem csak rosszul látok. Pislogtam párat, de semmi változás. Egy lány arcát pillantom meg közvetlenül előttem. Kis ideig csöndben meredek rá, ám mire megszólalhattam volna valami a torkomba zárta a szót. A lány szájából vér folyt ki. Hirtelen sokkoltan állok, pár pillanatra majd szemem lejjebb vándorol… És ekkor megpillantom a kést, amelyet tartok.. ami a lány hasába mélyed. Sikoltva kelek ki az ágyból, és lihegve teszem szívemre a kezem, mely szinte majd ki szakad. Eltart egy ideig, de végül szembetűnik egy furcsaság… a Pizsamám…  He? o.O Én nem szoktam pizsibe aludni… az… kényelmetlen… de akkor most, hogy kerül rám??? Gyors körbe kapom a tekintetemet. Furcsa egy szoba ez. De kirázott a hideg. Füttyentek egyet…. majd mégegyet. De Tűzrózsa nem válaszolt. Kicsit határozatlanul, de végül kikelek az ágyból. Jobbra pillantok ahol egy képet látok. Szinte azon nyomban átfut a remegés, mert a lány mögött, mintha egy Slendermant pillantanék meg. Gyors elkapom a tekintetemet, majd egy-két arccsapkodással magamhoz próbálom téríteni magamat. Végül elindulok, bár biztonság kedvéért felveszem azt a gyertyatartót, ami ott van a közelben, majd az ajtó felé lépek, és kinyitom. Már ha tudom.

// és megint rossz kari xD ez Aya post akart lenni de tegnap este megint figyelmetlen voltam >.< //


A hozzászólást Angelica Katharina összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Dec. 22, 2014 10:55 am-kor.

_________________
Fegyver kinézete:



Képesség:

ha megsebeztem ellenfelet:
7 körön keresztül, 5 HP sérülést okoz, amelyet idő előtt 4 korona dobásával (körönként 1-et, enemynek kell dobni) lehet megszüntetni idő előtt

míg a képességem aktív a mérgezés sebződésének a felével sebződök, míg ki nem kapcsolom a képit. Bár a kikapcsolás után én már nem sebződök, de az ellenség mérgezése még nem fog leállni, míg valamelyik feltétel be nem teljesül (kör lejárta, szükséges korona)
dobása

Angelica Katharina
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 377
Join date : 2013. Feb. 19.

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
1933/2100  (1933/2100)
Céh: Liberators

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Miu on Vas. Dec. 21, 2014 9:53 pm

Egész idáig semmi sem történt. Most pedig az egész élet a nyakamba szakadt. Hirtelen kapok ezer fele és hopp egy miniboss egy küldetés, majd még egy miniboss és így tovább. Bár ma ezek közül egyik sem volt csak egy jól sikerül vadászaton vagyok túl, ami eléggé kimerített, így elég korán kidőltem az ágyikómban még kényelmesen belefúrtam a fejem a párnámba, majd pár pillanat és már mély álomba is merültem.
 
Egy lány állt előttem eléggé kétségbe esetnek tűnik. És miért fekete-fehér minden. Bár olyan sokáig nem is tudok ezen gondolkozni, mert az előttem álló leányzó köhögni kezd és vér kezd el kibugyogni az ajkai közül, ami már a vér vörös színében tündököl ebben a fekete-fehér világban. Innentől nálam pedig be is következett a kétségbe esés. Egek! Hogy, miért? Hol vagyok és mi történik itt előttem?! Most mit csináljak?!
A kétségbe esésem közben a tekintettem lentebb ereszkedett. A lány hasából egy kés áll ki a gyilkos fegyver meg az én kezemben van. Miii? Én nem…Mikor? Hogyan? Miért?
Amint a pánikroham közelébe kezdtem sodródni felriadtam. Hirtelen ezer gondolat kavargott fel bennem és egy szörnyű emlék. Igen az után az eset után sok hasonló rémálmom volt már, de jó ideje nem volt már ilyen álmom. Most pedig újfent itt van egy. Kétségbe esetten ziháltam még egy ideig és amint sikerült kissé magamhoz térnem, végre feltűnt az is, hogy nem otthon vagyok és még csak nem is az a háló ruha van rajtam amibe lefeküdtem, hanem egy kockás pizsamában és még a szemkötőm sincs itt. Még mindig álmodok?! Ez még nem akar véget érni! Nem, nem akarom!!! És még a szemkötőm mögé se tudok elbújni ez nem ér… T.T
Körbe néztem a szobában. Egy teljesen átlagos szoba, talán kissé ó divatú  a berendezése, de az sem problémás számomra. Félve felkeltem az ágyból. Nagyon lassan és óvatosan léptem le a padlóra és amint mindkét talpam a földet érte el is rugaszkodtam kicsit az ágytól. Az előző kép után féltem attól, hogy valami egyszer csak kinyúl az ágy alól levágja a lábam, majd megkínoz és megöl vagy megesz vagy tudom is. Borzalmasabbnál borzalmasabb képek kezdtek el bevillanni a fejembe.
Miu nyugodj meg. Egy rémálom kellős közepén nem jó ötlet rémes dolgokra gondolni. Nem kell ötletek adni pont egy rémálomnak…
Vettem egy mély lélegzetet, majd az ágyal szembeni ajtóhoz lépdeltem és óvatosan végig az ajtó mögé bújva nyitom ki, ha lehetséges. Amint meggyőződöm arról, hogy nem e mögött az ajtó mögött bújik meg az ami majd kivégez belépek és szétnézek odabent. Amennyiben semmi érdekeset nem találok bent és semmi sem történik velem neki indulok a másik ajtónak is, ugyanúgy mint az előzőnek és ha azt kilehet nyitni akkor arra folytatom tovább az utam. Bár legszívesebben a takaró alatt kuporognék addig, míg nem végeznek ki vagy jön el a reggel és fel nem ébredek úgy igazából és nem egy újabb álomban, mert most csak álmodok, biztos, hogy álmodok! Ez csak egy álom, itt nem tudok meghalni véglegesen. Mert ugye ez csak egy álom?! Ugye?? Valaki? Könyörgöm! Q.Q

Miu
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 656
Join date : 2014. May. 04.

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
2082/2100  (2082/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Saya on Kedd. Dec. 23, 2014 1:39 am

Öö, bocsánat, de ismerlek? O.o
-Nem, ő nekem se ismerős...
Jéé, most kívülről hallom a hangod, olyan más :3
-Mert álmodsz.
Jaa... és honnan ismerem a lányt?
-Fogalmam sincs. Mondják, hogy emlékszel mindenki arcára, akit életedben láttál, és álmaidban előjönnek, de ennek ellentmond, hogy elvileg az agy nem képes emlékezni a saját arcodra és emiatt lesz félelmetes, ha álmodban tükörbe nézel. Szóval fogalmam sincs. Talán a kórházból ismerjük, nem tudom. Viszont abbahagynád a szurkálását?
A szurkálását...? O.O
Hopp, és tényleg. Mármint jaj, amikor lenézek, szinte felsikítok és gyorsan elengedem a kést, mert hát én nem akartam, de tényleg, nagyon nem, nem is ismerlek, mi okom lenne rá? >< Bocsánatot is kérek annyiszor, ahányszor csak tudok, de erre csak vért köhög fel, mint azok az emberek, akik már nagyon-nagyon betegek vagy nagyon-nagyon súlyosan megsérültek, és a halálukon vannak.
Ez álom, ez álom, ez biztos, hogy csak álom ><
És hopp, és tényleg az.
~Ja, de ez is.~
Igaz, most viszont meg megint a fejemben hallak. Hugi, mi folyik itt már megint? Sad  Először az a fura erdő, most meg ez. Az Anat ki fog nyírni, hogy mindig ilyen hülye helyzetekbe keveredem .-.
~Szerintem az Anat hálát fog adni a Jóistennek, ha ebből is rendben kikerülünk. Nem mellesleg én is. Viszont nézd a jó oldalát: nincs sehol a Schizophrenia.~
Még az sem érdekel engem, de nem akarok itt lenni Sad Ki is kelek az ágyból és megigazítom a kis pizsamámat, ami nem is az enyém, csak most, aztán odamegyek ahhoz az ajtóhoz, amit a mesélői képen is látok, csak leírásból nem igazán tudom, melyik lehet az, és miért gondolok én ilyen furákat? O.o Mindegy, szóval odamegyek és most kinyitom szép óvatosan, mert hát olyan izén is voltam, eseményen, ahol meg pont azzal nem haladtunk semerre, hogy nem nyitottam ki az ajtót ><

Saya
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 691
Join date : 2013. May. 17.
Age : 13
Tartózkodási hely : Limen o/

Karakterlap
Szint: 28
Exp:
3040/3100  (3040/3100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Malcolm on Vas. Jan. 04, 2015 12:03 pm


Malcak alap járaton úgy élte aincradi mindennapjait, hogy fogalma sem volt, mikor van ébren és mikor álmodik. Ennél fogva számára az álomkép teljességgel valósnak hatott, már amennyire beszélhetünk valóságról egy virtuális világon belül. Kicsit ilyen Inception feeling, álom az álomban. Még a fekete-fehér képnézet sem volt feltűnő számára. Annyival lenne másabb a szituáció, ha tudná, hogy egy álomképben jár, hogy még vakmerőbben és kiszámíthatatlanabbul viselkedne és szemernyit sem féltené szánalmas kis életét. Bár így is bízott Kayaba gondviselésében, az alapvető életösztönök benne is munkálkodtak azért és sokszor reflexszerűen húzta össze magát vagy fogta menekülőre. Ezen azonban vál toztatni akart, hiszen egy vámpír nem ijedhet meg az árnyékától. Hacsak nem egy Lassombrával fut össze...
Ahogy ráeszmélt kedvenc Malkavitánk arra, hogy egy hamvas bőrű, lédús és nem utolsó sorban gyámoltalan, fegyvertelen leánygyermek áll vele szemben, önkéntelenül is megnyalta a száját. Ezt követően a lány már köhögni is kezd és vér buggyan ki a szájából. Malcolm ekkor oly mohón tapadt a nálánál legalább 10 évvel fiatalabb lány ajkaira, mint gyermek az anyja melleire és mohón csókolni és csalogatni kezdte a kibuggyanó vért. Hörögve-röhögve kapott levegő után, ahogy csillapítani tudta a tébolyult szomjúságát, s csakis akkor vette észre, hogy a kés, mely a gyermek vérzését okozta, az a kezében lévő kés döfésének eredménye. Büszkeség töltötte el, hogy ilyen szépen sikerült becserkésznie újabb áldozatot és hogy Kayaba világát megtisztíthatja egy újabb hasztalan élősködőtől. Aki arra sem képes, hogy megvédje saját magát, az nem méltó arra, hogy tovább koptassa a SAO csodás világának szegmenseit. Térjen vissza a maga kinti világába és élje a kisded életét tovább.
A büszke felismerés után következett a téboly második hulláma, s térdre akart borulni, hogy a lányt maga elé döntve és ölébe bújva lakmározhasson a hasából kifolyó vérből is. Tervét azonban nem válthatta be, mert ekkor egy ismeretlen szobában egy ágyban fekve ébredt fel. Először eszébe se jutott, hogy a történtek mind csak egy álomkép részei lehettek, hanem azon nyomban kipattant az ágyból és vad dühöngés közepette a prédáját kezdte keresni. Ziháló szuszogások közepette kezdte felforgatni a szobát, benézett az ágy alá, kicibálta a matracot is, ha volt valamilyen bútor még a szobában, azt is összeborogatta vagy összetörté. Ha végül nem talált semmit, akkor berontott az ágy lábánál lévő ajtón.

_________________


A karakter indikátora pirosból zöldre váltott!

Malcolm
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 261
Join date : 2014. Nov. 27.

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6854/6900  (6854/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Rosalia on Vas. Jan. 04, 2015 10:15 pm

Inventorytok, menütök, lényegében semmitek sincs, ami a SAO rendszerére utalna. A tárgyak nem törhetőek össze, gyakorlatilag meg sem mozdíthatóak. Kivéve azon kevés, amelynek színe is van. Ilyen a két ajtó gombja, amelyeket könnyedén el tudtok fordítani, s ezzel együtt kinyitni őket. A fiókok azonban nem húzhatóak ki, a ládák nem nyithatóak fel, a képek is a helyükön maradnak, mintha pillanatragasztóval tapadnának a falhoz és az ágy alatt sincs semmi. Mint fentebb írtam, előrejutást a jelenlegi helyzetből a színes tárgy, vagyis az ajtógomb jelent.

Annak, aki az ággyal szembeni ajtón ment ki:
Spoiler:


Mint látható, a helyiség túlsó végében van egy tovább vezető ajtó.


Annak, aki az ágy lábánál lévő ajtón ment ki:
Spoiler:


Innen vissza vezet az út, onnan pedig az első spoiler tartalmához.

_________________
Mesélői adatlap
Mesélői színem: #cd4962

Rosalia
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 1543
Join date : 2012. Nov. 01.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Shukaku on Hétf. Jan. 05, 2015 8:05 am

~Semmi. Minden mozdíthatatlan. Különbség, a két ajtó gombja. Az eltérés jelentősége feltételezhetően magas. Továbblépési lehetőség két irányba. Helyes választás kikövetkeztetése lehetetlen. Végkövetkeztetés tippeléssel.~
És a sárkány ekkor elvigyorodott. Igaz nem igen jártak Shuval a Kayaba Kaszinóba, vagy más ilyen helyekre, maximum Adrian tonikjáért, vagy Morrigan társaságáért, esetleg kezdő játékosokat keresni, és megmenteni őket attól, hogy a gonosz emberek elcsalják őket… de Shu szeretett játszani, és Timidusnak is ezer féle játékot mutatott mind akkor még, amikor az erdőben voltak, mind pedig utána is, ezúttal már a saját szobájukban, csak kettesben. Ugye először volt az esti mese, majd a képregény olvasgatás, ahol a sárkány a képeket nézegette, Shu pedig felolvasott neki. Ezt ugye felváltották a komolyabb könyvek, és mivel a kislány megtanította a petet olvasni, ezért ezt már nem kellett együtt csinálniuk. Ezért váltotta fel hamarosan ezt a közös játékot a póker, a römi, a hanafuda, a sakkozás, a dámázás, és hasonló, könnyen beszerezhető táblás és kártyajátékok. Ekkor derült ki Shu számára is egy újabb fontos tulajdonsága a barátjának. Timidus bár szeretett győzni, hiszen az a feladatra való alkalmasságát jelentette, ha nem volt komoly tétje a dolognak, akkor jobban szerette az olyan győzelmet, ami nem volt az első perctől kezdve az övé, hiszen azzal nagyobb fejlődést tudott elérni, egyszóval tanult és tapasztalt. Sakkban megverni az idomárt már nem jelentett kihívást, és bár így is sokat játszottak, Timidus elkezdett olyan játékokat kérni Shutól, ami sokkal inkább épít a szerencsére. Emiatt szerzett be a lány rulett készletet, és a Black Jack is így várt ismerté a sárkány számára. Ezekben a játékokban pedig meg volt az esélye, hogy ne ő győzzön, és azt is észrevette, hogy Shu ennek örül… mármint annak, hogy néha ő is győzhet. Ezen oknál fogva hatott pozitívan Timidusra ez a játék is. Kihívást jelentett. A tétekről ugyan nem tudott, ám nem volt az az izgulós fajta. Kinyitotta mindkét ajtót, (először a fürdőszobait) ám egyik helyiségbe sem lépett be, csak belesett. Ezután a leskelődés után döntött a fürdőszoba mellett. Ugyan kockázatos volt, lévén sarokba lesz szorítva, ám pont ezért, mivel zsákutca volt, csak egyszer kellett körbenézni. Először azonnal a függöny megrezdülését észlelte, és azt, hogy az ablak nyitva van. Megpróbálta feljebb húzni, és ha ez sikerült, már kint is volt a szabadban. Ha nem, akkor közelebbről megvizsgálta a csapot. A vér folyását már megfigyelte akkor, amikor a lánykában volt a kés, és mivel a csap fogakat is tartalmazott, így egyértelművé vált, hogy az a vér valakinek a szájából került elő. A lány szája is vérzett. Ha a fogacskák mozdíthatóak voltak, bár erre nem sok esélyt adott, lévén színtelenek, akkor elpakolta a zsebébe, de a vér ízét, ami vörös volt, tehát mozdítható, mindenképpen megízlelte, Ezután vértől csöpögő karmával az ajtó külső felére egy nagy X-et festett. Itt már járt. Nem mintha ne tudta volna megjegyezni, de azt már megszokta a küldetésekben, hogy a világ igen változékony, és akár a szobák is vándorolhatnak. Természetesen ezt a helyiséget is átkutatta, megnézte, nincs e valami hímezve a függönybe, karcolva az ablakpárkányba, elrejtve a vécékagylóban vagy a szőnyeg alatt, ám ha semmit nem talált, akkor elindult a következő helyiség felé, az ajtót pedig természetesen nyitva hagyta maga után…

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5864
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Malcolm on Hétf. Jan. 05, 2015 9:45 pm

Ahogy meggondolatlanul beront az ágy végénél lévő szobába, rögtön emlékezteti magát egy mocskos nagy pofonnal, hogy nem lehet a továbbiakban ennyire könnyelmű. Most szerencséje van, hiszen egy amolyan zsákutcába futott, de lehetett volna itt sokféle csalafintaság, amivel kicsinálhatták volna. Természetesen továbbra is bízik a Teremtő oltalmában, de azzal is tisztában van, hogy Aincrad hatalmas és még ő sem lehet figyelmes minden egyes jelentéktelen hangyára. Malcolm ki akart kerülni a jelentéktelen hangya szerepből, ehhez azonban le kell nyugtatnia magát. S mi más lehetne erre alkalmasabb, mint egy kis vér, amit egyfajta svédasztalként tálal fel a mosdókagyló.
Mohón rámar az egyik fogra és ha módjában áll elvenni egy darabot, akkor alaposan beletunkolja a vérbe és a lehető legkifinomultabb kéztartással - igen, kisujj eltartva - kezdi el cuppogtatni, mint valami szaftos, zsíros cubákot. Akár el tudja venni a fogakat - merthogy a többit is megtunkolná és markába rejtené azokat - akár nem, a vért bizony az utolsó cseppig felnyalogatja. Szája szegletében marad is némi ételmaradék, amit sikeresen elken a pofáján. Ó, pardon, azért nem nyalintotta fel mindet. Merthogy azt időközben felfogja, hogy valami nevetséges pizsama van rajta, amelynek felső részét le is tépi magáról, hogy meztelen mellkasára felrajzolhassa a vérrel az elmaradhatatlan vörös keresztet.
A kis magánrituáléja után visszatér az előző szobába, majd ismét beles mindenhova, hátha figyelmen kívül hagyott valamit. Közben szüntelenül szopogatja a fogat, majd amikor már minden nedű elfogyott róla, akkor egyszerűen a sarokba köpi a letisztázott fogat, mint a rágót.
A következő szobába lépve lassú, már sokkal inkább megfontolt léptekkel kezd el settenkedni tovább, ennek ellenére is leesik az a fránya kép. Ha van valamilyen szőnyeg, vagy bármi más, ami alá bebújhat - nem mintha bármilyen védelmet is nyújthatna számára - akkor annak fedezékébe vonul, majd azzal/onnan kúszik vissza a képhez. A kíváncsisága nagyobb, mint az ijedtsége, s hogy megnyugtassa magát - és ha valóban eltehette - egy újabb fogat vesz elő szopogatnivalónak. Odaérve óvatosan a kezébe emeli a képet, aztán a fotó láttán úgy hajítja el rémületében, mintha forró vasat markolt volna meg. Ismét bebújik valami szőnyeg vagy bútor alá, s hiába pislog, nem tudja kiverni a fejéből annak a fura család tagjainak vádló tekintetét. Igen, a kislány is rajta volt, kit az imént leszúrt a késével...

_________________


A karakter indikátora pirosból zöldre váltott!

Malcolm
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 261
Join date : 2014. Nov. 27.

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6854/6900  (6854/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Noah Evangelos on Kedd. Jan. 06, 2015 11:44 am

*Az ajtó könnyedén kinyílt, amikor benézett, nem lepődött meg. Egy fürdőszoba. Valahogy teljesen normálisnak tűnt, hogy itt egy fürdőszobának kell lennie. Nem nagyon akart ő odabent csinálni bármit is, csak gyorsan körbenézett, de mivel nem volt annyira alacsony, belelátott a mosdócsészébe, ami véres volt. *
~ Mint az álomban. ~
//Ha a színes dolgokkal lehet valamit csinálni, akkor mit lehet a vérrel? Smile //
*Nem zaklatta fel a látvány, bár azon elgondolkodott, hogy elvileg csodálkoznia kellene valamin, valamit furcsállnia kellene, de valahogy nem esett le neki, hogy min is. Odasétált a mosdóállványhoz, majd belenyúlt. Meg akarta szagolni, tapintani, hogy az valóban vér-e. Az nem jutott eszébe, hogy vízzel lemossa akár a kezét, akár a kagylót. A ruhájába törölte a kezét, majd kisétált az ajtón. *
~ Hát nem maradt más hátra, mint előre. ~
* Könnyedén kinyitotta az ággyal szemközti ajtót, majd kisétált rajta. Egy nappali szerűségbe nyitott be, de inkább tűnt egy pihenő átjárónak, mint szobának, mert nem volt széles a helyiség. Ahogy elhaladt az ülőalkalmatosságok mellett és egy kandalló mellett is, hirtelen a lába elé esett egy fénykép. Lehajolt és a kezébe vette. *
~ Hm... ugyanaz a kislány. A benti képek alapján én a kislány szobájában ébredtem, ők meg a szülei és a bátyja. ~
*Megpróbálta visszatenni a helyére a képet, majd megindult a szemközti ajtó felé. *
~ Hmm... hm... keressük meg őket! Vajon hol lehetnek?~
*Ahogy sok más dolog sem, így az sem jutott eszébe, hogy esetleg meg kellene szólalnia, kiabálnia kellene, hogy van-e itthon valaki. Viszont egyre inkább érdekelni kezdte a dolog. Kíváncsi volt, de nem volt izgatott, félelmet sem érzett. Nem érezte, hogy most veszélyben lenne. *

_________________
Játékaim:

Noah Evangelos
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 17
Join date : 2014. Dec. 12.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 10
Exp:
20/500  (20/500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Tantalosz on Kedd. Jan. 06, 2015 7:34 pm

Semmi nem mozdult a szobában. Mégis miféle átokverte rémálom lesz ez? Mert hogy álomnak kell lennie, abban biztos voltam. Hiába próbáltam lenyitni a menümet, hogy legalább a páncélomat magamra ölthessem, még az sem sikerült. Úgy tűnik nem tehettem mást, meg kellett próbálkoznom az ajtókkal. Először az ágynak a közelében lévőt próbáltam, hogy enged-e a fizika törvényeinek, de szerencsémre engedett, így beljebb - esetleg kijjebb? - léphettem a házba(/házból?), ha egyáltalán egy házban voltam. Nem tetszett nekem ez a tudatlanság. Most teljesen vak voltam, nem tudom, hogy mire számíthatok a következő ajtó mögött, vagy mi fog mögöttem teremni a következő pillanatban.
Amikor beljebb léptem az ajtón, észrevettem, hogy egy fürdőszobához hasonló helyen voltam. Az ablak résnyire nyitva volt, így megrezegtette a függönyt. Legalább ez mozgott. Ahogyan körülnéztem, észrevettem valami színeset ebben a fakó rémálomban. Ezért aztán odaléptem a mosdókagylóhoz, hogy jobban szemügyre vehessem, mi is olyan vörös. Igaz, hogy volt egy sanda gyanúm ezzel kapcsolatban, de nem hittem volna, hogy tényleg vér lesz ott. És persze néhány fog is hevert a kagyló alján. Mos tényleg fel szeretnék ébredni. Kezd kikezdeni ez a színtelen világ, ahol csak néhány dolognak van színe, és az is főleg hemoglobin formájában található meg. De ez csak egy álom, nem igaz? Tehát nagyobb bajom nem eshet. És különben is, a SAO-ban is láttam már néha félelmetes dolgokat, ez sem különb annál. Leszámítva a vért...
Miután a mosdóban(?) végeztem, elindultam visszafelé az előző szobába, becsukva magam mögött az ajtó. Nem túl szép látvány az a kagyló.
Ezután már csak a másik ajtó volt hátra, a szoba másik felében. Így el is indultam feléje, ám egyszer csak egy kép esett le elém a kandalló tetejéről. Mikor jobban szemügyre vettem, elámultam. Ugyanis a képen nem más szerepelt, mint az előbb leszúrt lány, és annak a feltételezhető családja. Tehát ez az ő házuk lenne? De akkor én mit keresek itt? Talán én egy gonosz gyilkos vagyok, aki egyszer csak betört ide, és végzett velük? Esetleg még csak a lányt tettem el láb alól? De akkor mit kerestem az ágyukban? Ebben semmi logikát nem látok. De talán majd az ajtó mögött választ találok a kérdéseimre. Így aztán kinyitottam az ajtót, hogy ki - vagy be? - kukucskáljak a következő helyiségbe.

Tantalosz
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 125
Join date : 2014. Apr. 04.

Karakterlap
Szint: 6
Exp:
291/300  (291/300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Rosalia on Pént. Jan. 09, 2015 8:56 am

Jogos a kérdés, ezért ide írom:
Minden tükröződő felületen saját képmásotokat látjátok a pizsamában, nem a képeken látható Thomast.

Másik kérdésre a válaszom: Igen, ha annyira akarjátok, akkor el lehet vinni a fürdőszobából a véres fogakat, mert hát a fog színe fehér és piros véres Razz

_________________
Mesélői adatlap
Mesélői színem: #cd4962

Rosalia
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 1543
Join date : 2012. Nov. 01.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Mirika on Pént. Jan. 09, 2015 10:40 pm

Baromi furcsa volt ez a hely... Megpróbáltam körbenézni. Ez oké, de az már nem, hogy a fiókok meg se moccantak, pedig egy darab kulcslyuk se volt rajtuk. Hiába rángattam őket, úgy beszorultak, hogy még Suspect Megpróbáltam trükkösen a menümet is használni, hátha az a titok... vagyis a fiók nyitja, de nem. Hiába érintettem meg a cuccost, egy fia ablak nem ugrott fel. Hiába csaptam rá egyet, nem villant fel semmilyen lila felirat. Hiába hadonásztam a kezemmel, nem jött elő a menü. Mi a jó...? A furcsaságok pedig csak sűrűsödtek, mert azokat a képeket se tudtam megmozdítani, amik a kis asztalon voltak. Mintha oda lettek volna ragasztva Suspect
- Ez nagyon gáz, mi a fene folyik itt? - szólaltam meg, persze csak magamban morogva egy költői kérdéssel. Nem volt itt senki, aki meghallja. Újfent körbenéztem, és még próbáltam pár random tárgyat megmozdítani, de mind ugyanúgy viselkedtek, azaz sehogy. Maradtak az ajtók, azoknak legalább szép, színes volt a kilincse Rolling Eyes Benyitottam a közelebbibe... és fürdőszoba \o/ Legalább az arcomat megmoshatom, hátha csak fáradt vagyok, vagy ilyesmi. Gondoltam én, de elég volt két lépést megtennem a csap felé, és láttam, hogy valami nem stimmel. Mintha lett volna itt bármi is, ami stimmelt Neutral
- Bleee pale - elég volt egy pillantás a véres fogakra, hogy már forduljak is kifelé a helyiségből. Gyorsan meg is mozgattam a nyelvem a fogaim között, hogy nem az enyémek-e, de csak egy pillanatot töltöttem az ajtónak támaszkodva. Más nem maradt, kénytelen voltam a másik ajtót is megszemlélni. Kezdtem úgy érezni magam, mintha nem lenne választásom, szóval az már majdnem tuti, hogy valami questbe keveredtem. Hogy miképpen, arról gőzöm sincs, nem emlékszem rá, hogy elfogadtam volna bármilyen küldetésablakot. Eh... mindegy.
Kiléptem a másik ajtón, amögött egy másik szoba volt. Hurrá! \o/ Itt se volt senki. Megtoltam a széket, ami mellett elhaladtam, nem mozdult. Kezdtem türelmetlen lenni, egy idegen helyen semmit se tudtam arról, mi folyik körülöttem >.> Jó, következő ajtó <.<
- Cseszd meg! - kiabáltam rá a képre, ami leesett a szekrényről, én meg jól belerúgtam a lendülettől >.> Lehajoltam, kicsit megmasszíroztam a lábam, aztán ugrálva mentem rajta tovább, hogy végre feltáruljon az az átkozott ajtó, ami velem szemben volt és idegesített <.<

_________________
Angyali páncélbolt
- Hozott ércekből készített felszerelésre 50% kedvezményt adok


Késkészlet:
Kézben: Razonek Tüskéje (+14) és Macskakarom (+7)
Inventoryban: 2x Arany Stiletto (+10), 2x Acélkarom (+8 ), 2x Rubin Kés (+8 ), 1x Fém Kés (+7), 1x Cseppkő (+4), 2x Árnyszúró Bicska (+2), 1x Rubin Íj (+10)
Alapsebzés (54): Kapcsolat Gyűrűx2 (+12), Topáztalpas Cipő (+4), Fekete Sólyom Köpeny (+20), Nagyítós Szemüveg (+18)

Mirika
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 2227
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 20
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 38
Exp:
10/5900  (10/5900)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Kusumi Ayani on Szomb. Jan. 10, 2015 5:00 pm

Hamar megfogom a gyertyatartót, ám amint emelni próbálom… szinte visszaránt a lendület a földre. Fél térdre rogyok, majd összeráncolt homlokkal ismét megpróbálom megemelni, de ismét ellenáll. Hiába rángatom, vagy éppen csavarni próbálom, minduntalan úgy csinál, mintha csak oda lenne betonozva, vagy legalább jó pár helyen csavarozva. Végül felállok, de nem bírom megállni, hogy ne rúgjak bele egy csöppet a megmozdítatlan gyertyatartóba. Még egypár másodpercet elálldogálok a gyertyatartó mellett, majd ismét a Slenderes kép felé pillantok. Kirázott a hideg.
- Váááá… Libabőrös vagyok ettől a helytől… jó lesz bárhol másutt, csak menjünk már valahova… - motyogok magamnak.
Szinte észre se vettem, hogy többes számban beszéltem. Olyannyira megszoktam Tűzrózsa társaságát, hogy elég gyakorta többes számban beszélek magunkról, és amikor távol van, szinte fel sem fogom, hogy mi az az űr a közelemben. Tényleg ennyire elvesznék, ha Tűzrózsa nélkül vagyok? Nem azt hiszem nem, de azért az atyaúristenit…. jó lenne, ha itt lenne, eléggé para itt lenni ilyen komor épületben. Végül bemegyek az ajtón, és körbenézek. Ez is ugyanolyan fekete-fehér, mint minden más, de ez nem valami lakószoba, hanem inkább fürdőszoba. Eh… ám ekkor megpillantok valamit a tükör alatt. A környezettől ellentétben ez már vörös volt, és ahogy előrelépek még párat azt is láthatom mi miatt vörös… Véres fogak… Szinte villámgyorsan visszaléptem párat, és kezemet is szám elé helyeztem. Felvillantak álmomban látott képek, a véres fogak láttán. Végül megrázom a fejemet, és inkább elhagyom a szobát, és lihegve dőlök neki a már csukott ajtónak. Fújok egyet, majd miután megnyugodtam a másik ajtó felé pillantok, és nagyot nyelve megindultam felé. Ez is minden gond nélkül kinyílt, és ahogy láttam ez is csak közönséges folyosónak tűnik. Ám szemem a színvakság mellett szinte világít a kandallón lévő kép sárgasága. Kissé tartózkodva, de megindulok felé, ám mikor egyszer csak lefordult a helyéről, ösztönösen felsikkantok egyet. Majd magamat ócsárolva hülyeségemért, szívemet markolászva felemelem a képet, és szinte megfagyok ebben a testtartásban, ahogy megpillantom a lányt a képen. Mi.. történt itt… ez mi a fene. Megrázom a fejemet, majd visszahelyezve a képet, tovább indulok a következő ajtó felé, ám mielőtt kinyitnám, még visszafordulok a kép felé… amelyen a lány képe volt… akit álmomban láttam, hogy megölök… Félelemtől, és zavarodottságtól kitágult pupillákkal nyitok be a következő helyiségbe.

_________________
Megnyitott a Főnixkönny - Fegyver és Potion Szaküzlet. T2-es érclátókat, T2-es növénylátókat keresek beszállítónak, akik részesedést kapnak az általuk hozott nyersanyagból készített, majd eladott item árából.

Kusumi Ayani
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1875
Join date : 2012. Aug. 14.
Age : 20
Tartózkodási hely : valahol a porban >.>

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3819/4100  (3819/4100)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Miu on Szomb. Jan. 10, 2015 9:46 pm

Szépen lassan kinyitottam az ágyal szembeni ajtót, majd bekukucskáltam mögé és miután mindent biztonságosnak ítéltem beálltam az ajtóba. Aztán mély levegő és szépen lassan megindultam előre. Persze hiába nem voltam még a közelébe sem és hiába haladtam csiga lassan és a tőlem telhető legóvatosabban előre az a kép lekívánkozott a falról. Egy pillanatra összerezzentem és egyből körbe kaptam a tekintetem, de legfőbbként a háta mögött néztem szét alaposan. Miután meggyőződtem arról, hogy sehol senki, már haladtam is tovább az előttem lévő ajtó felé. A képet olyan nagy ívben kikerültem amennyire csak tudtam, szépen oldalazva lépkedtem el előtte és közben mereven néztem a képet, hogy nehogy újabb helyváltoztatásba kezdjen. Nem néztem meg, hogy mit ábrázolhat az imént leeső tereptárgy csak vettem az akadályt és utána már a következő ajtó kilincsét markolásztam. Vajon megéri nekem ezt tovább folytatni? Lehet jobban járnék, ha csak várnék a szobában. Bár valószínűleg ez az álom nem fog békében hagyni és előbb-utóbb jönne valami ami mozgásra készttetne, szóval így is úgy is megjárom, viszont így legalább mozgásban vagyok és talán a gondolataim is eltudom terelni kicsit majd…talán… Szorongatom a kilincset, közben a rosszullét és az ájulás kerülget. Vajon el lehet ájulni egy álomban? És ha igen akkor azután vajon mi fog történni? Lehet végre felkelek és vége lesz ennek az egésznek, de az is megeshet, hogy egy rosszabb rémálomba fogok ébredni. Nem hinném, hogy olyan egyszerűen kijuthatnék innen egy ájulással csak is a rosszabbik opció következhet be, tehát jó volna végre tovább haladnom. Nem kapkodom el az ajtó kinyitását. Szép lassan kezdem el fordítani a gömb alakú kilincset, hallom ahogy a zár kinyílik, nyelek egy nagyot és óvatosan kinyitom az ajtót. Remélem, hogy még váratnak magukra a rémek és lesz egy kis időm rájönnöm az álom működésére, felépítésére. Bár kétlem, hogy bármit is észre tudnék venni a már fájó félelemtől és a hevesen verő szívemtől. 

Miu
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 656
Join date : 2014. May. 04.

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
2082/2100  (2082/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Saya on Szomb. Jan. 10, 2015 11:02 pm

Yay, egy fürdőszoba \o/ Aham, ez én vagyok, oké, picike vagyok, de messziről is látom magam a tükörben. Viszont nincs meg a zöld hajam meg a szép szemem sem, milyen olyan fekete meg fehér meg ilyesmi Sad
~Mi az ott? A kagylóban.~
Kagyló? Várj, tényleg, az ott szín, méghozzá piros o/ Pont, mint abban a filmben, a Sin City-ben, én nem láttam ugyan, csak a plakátokat, hogy ilyen fekete-fehér, csak ami piros, az volt színes.
~Meg a Schindler Listája is olyan. Az elejét és a végét kivéve fekete-fehér, csak egy piros kabátos kislányt láthatsz benne. Kétszer.~
Azt sem láttam még.
~Nem is neked való... meg ez sem.~
pale  Ezek fogak. De ugye nem az én fogaim? Végigtapogatom a nyelvemmel; nem, megvan az összes, huha. Nem az enyémek. Szaladjunk inkább innen, ez amúgy is zsákutca, menjünk vissza. Tehát marad a másik ajtó, ami nem volt rajta a mesélői képen. Kinyitom óvatosan, de nem jön szörny, szóval ki merem tárni bátran és lépni tovább. De nem szeretek mezítláb menni ><
Áck D:
~Ne sikoltozz már, csak a kép esett le...~
Tudom, de picikét megijedtem. Nem én löktem le, esküszöm ;_;
~Innen nézve ez családi fotó. És rajta van a lány, akit láttunk álmunkban. A többi nem ismerős, a srác sem, azok meg a szülők lehetnek. Elég egykedvű ábrázatuk van, nem lehet vidám család.~
Én félek ;_;
~Engem viszont egyre jobban érdekel a dolog. Jöjjek előre?~
Lécci ;_;
És már érzem is, ahogy tapogatózik előre, én meg engedem, hogy hátrahúzzon és immár ő irányítsa a karjaimaté s a lábaimat meg a fejemet. Bátrabban lépdel, mint én, és bátrabban is nyitja ki a következő ajtót, de előbb bekukucskál, még mielőtt kimenne a folyosóra, mert ki tudja, mi vár ott is ránk ;_;

Saya
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 691
Join date : 2013. May. 17.
Age : 13
Tartózkodási hely : Limen o/

Karakterlap
Szint: 28
Exp:
3040/3100  (3040/3100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Jun on Vas. Jan. 11, 2015 12:09 pm

Az ágyból lassan, komótosan mászok elő, többnyire azért mert még nem sikerült rájönnöm, hogy hova is kerültem és mi lehet az oka. Másrészről viszont hiába kutattam a lábammal papucs után, nem sikerült találnom, így hát kénytelen voltam mezítláb felkelnem. Elsősorban az éjjeliszekrényhez léptem, megragadom a fiók golyszliját, és húzom.
- hm? Beragadt volna? - meghúzom erősebben azonban semmi sem történik. Még csak meg sem mozdul, kulcslyuk után kutatok rajta, hátha zárral van ellátva, de ilyesmire nem bukkanok, majd néhány másodpercnyi próbálkozás után feladom és folytatom a nézelődést. Halk léptekkel indulok meg az első ajtó felé, majd résnyire kinyitom és bekukucskálok rajta. A fürdő. Ahogy gondoltam, úgy tűnik valaki tényleg az én szobámat alakítgatta át, és még az is előfordulhat, hogy az Artesben vagyok, ezért nincs mitől félnem. Mély levegőt vettem és belépek a szobába, szemeim körbefuttatom a bútorokon, és eszközökön, majd a tükörhöz lépek, hogy kicsit megigazgathassam a hajam, ahogyan azt mindig is szoktam alvás után. A kézmosóban rögtön megpillantok picinyke fehér cucclikat amelyeket valamiféle vörös anyaggal borítottak le. Gyanakodva hajolok közelebb a dologhoz, majd rémültem hátrahőkölök amint rájövök mi is az valójában. Fogak. Mégis mi a fene történt itt? Azok ott... tényleg... fogak? És az ott vér rajtuk?! Az arcomhoz kapom mindkét kezem, és a az ajtóig hátrálok, ahol sietve kutatom ki a kilincset, fordulok ki a helyiségből.
- Jó inkább nem láttam semmit. Az ég világon semmit seem ~♪ - halkan szinte már énekelve ki a hangokat, csukom be az ajtót, majd sóhajtok, és a távolabbi felé nézek. Nincs kizárva, hogy egy folyosóra fog nyílni, ezért sem sietek túlzottan felé, sőt még a korábbinál is halkabban lépkedek. Ha egy emeleten vagyok, bizonyára a lentebbi szobákban hallatszik ha trappolok, és most már cseppet sem vagyok abban biztos, hogy ez a céhház. Hallasztik? Egy játékban vagyok... De... a vér..?! Egyre jobban összezavarodok, majd az előttem lezuhanó képre láttán térek ismét magamhoz. Természetesen nem kapom el, viszont lehajolok, hogy megnézzem magamnak mit is ábrázol.
- Ahj már megint te? - bökök a kislányra az ujjammal. Sajnáltam szegényt. Még csak nem is tudom kicsoda valójában, erre megöltem. Megöltem? Nem vagyok benne biztos, de azt hiszem meghalt, és az én kezemben volt.. a kés.. A tekintetem tovább vándorol a kép szereplőire, szigorúan néznek vissza rám, szinte átdöfnek a tekintetükkel, pont mintha tudnák, hogy mit is műveltem. A képet végül felveszem és visszarakom oda ahonnan leesett, majd az ajtóhoz lépek, és megragadom a kilincset.

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"

Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1515
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Ryuu on Vas. Jan. 11, 2015 11:04 pm

// suman >< //

Kinyílt az ajtó, átlépve rajta észrevette, hogy minden ugyanolyan szürke. Egyenes folyosó vezetett előre egy másik, ugyanolyan ajtóhoz. A szürkeség meg kezdte kikészíteni. Milyen programozók voltak ezek? Jah, ...
el is felejtettem, hogy nem a saoban vagyunk. Az a játék teljesen összezavarja az embert. Egy kicsit voltam bent de már egy egész életnek tűnt. Mintha csak mindennek ott kellene történnie. Vagy már évek óta ott élnék. Micsoda badarság! De nem hagyott ám nyugodni, hogy nem látok jól. Fejbe vertek és szédelgek valahol a sötétben? Esetleg behaluztam valamit? Drogot kaptam! o.o De ki és miért? A csajt nem én öltem meg, az baleset volt. Sőt, őt is csak halucináltam, esküszöm! Tényleg! Ez nem lehet a valóság! Úgy ám.

Megcsípte magát. Nem történt azonban semmi. Nem adta fel, makacsul tartotta magát ahhoz az elképzeléséhez, hogy ő bizony nem a valóságban van. A sao pedig csak egy játék az többi közül. Avagy az sem létezett! Kezdett összezavarodni. A szürkeség teszi, vagy előre parázik? Ki tudja, talán az a halott lány megtette alattomban a hatását. Lehet hogy macsónak mutatja magát, de egy gyilkosság még őt is érzékenyen érintheti. Megindult lassan, körbenézve, majd egy kicsit felgyorsulva, hogy kikerüljön a szobából. Titokban talán azt a reményt dédelgette, hogy ott már minden szép színes lesz és felébred ebből a rémálomból. Hirtelen az a távoli játék belseje is csodásnak ígérkezett. Ott legalább nincs tudatlanságban tartva. Senki nem mond semmit, nincs senki aki beavatná, hogy mi is ez a bolondokháza.
Aztán leesett egy kép a falról.
Bakker, azt hittem ott helyben hugyozom össze magam. Egy kép csak, oké, persze, de minek ugrik elém? O.o Érted! Eddig semmi gondja nem volt, most meg, hogy elé kerültem gondolta leveti magát?
Muszáj volt leguggolnom. Bár ne tettem volna. Ott voltam én, mellettem a halott csajszi. A háló falán is volt egy kép róla, de azon csak ő szerepelt. Mögöttük meg két totál ismeretlen tag. Sosem láttam őket. Esküdni mernék rá. Ők aztán nem a fater, meg a muter, az tuti! Fogtam az egészet, és elhajítottam, had törjön!
Legalább megtörik az a kicseszett csend is, ami már már az agyamra ment. Nem packáznak velem, de nem ám! Benyitok azon az ajtón ott előttem, bármi is legyen ott! Én Ryuu vagyok a sárkány!

_________________
szint 11:

Élet: 12
Fegyverkezelés: 17
Erő: 10
Kitartás:12
Gyorsaság: 23
Speciális képesség: 16
Páncél :29

Ryuu
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 310
Join date : 2014. Jan. 22.

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
687/700  (687/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Cearso on Vas. Jan. 11, 2015 11:45 pm

Ez az egész egy rémálom. Nem elég, hogy minden fekete és fehér, semmit se tudok innen elmozdítani. Még a képet se... Így néznem kell azt az átkozott képet, emlékeztetve a bűnre, amit elkövettem. Lesokkoltan állok a kép előtt, és csal nézem, és azon gondolkozom, hogy vajon miért volt szükség erre az erőszakra. Sehogy sem jutok dülőre ennek kapcsán. Hányingerem támad magamtól. Ilyen ember lennék? Nem azért irtózom magamtól, amit elkövetem. Hanem azért..
Hanem mert...
Hanem mert nem érzek bűntudatot azok után, amit csináltam. Egy cseppnyit se.
Csak nézem a képet, és elmerülök a tartalmában. Sokáig nézem azt a képet. Majd mikor meguntam a fekete és fehér színek eme különleges kompozícióját, úgy döntök inkább elhagyom a szobát. Valamiért nem érdekel, hogy mi lehet a mellék szobában, ezért abban a reményben nyitom ki az ággyal szemközti ajtót, hogy a szabadság felé vezető útat rejti. Nem sokat tévedtem. Az ajtó egy folyosóra vezetett, aminek egy másik ajtó volt a végében. Elindulok a következő ajtóhoz, de félúton elém hull egy fénykép. Fölveszem a képet a földről, és alaposan megnézem. Nem teszem vissza a helyére, hanem a képet a kezembe tartva lépek a következő ajtóhoz.
És remélem, hogy ez az ajtó már tényleg a szabadba vezet.

_________________
beszéd: zöld
gondolkozás/Artemishez: piros
feltörő gondolatok/emlékek/érzelmek: narancs
Marluna: kedves-szürke (cccccc)
1.:

Double Arrow - nyílzápor
Az íjára egyszerre több nyílvesszőt is fel tud ajzani (max 5-öt)

2.:
Healblock-Célpont játékos/mob/pet hp-ja, és páncélja semmilyen módon nem képes növekedni [passzív]

3.:
Concentration (permanens)
Cear a fel nem használt sebességét sebzésbe fordítja át, amennyiben elég erősen koncentrál

4.:
Debuff
A képeség neve mindent elárul

lvl 35:
élet:50/0 (250 hp)
FK: 27/33
Erő:2/0
Irányítás:30/46
Kitartás:28/7
Gyorsaság:36/75
spec:17/0
páncél /65

Cearso
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 1668
Join date : 2014. Aug. 25.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
4830/5000  (4830/5000)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Sponsored content Today at 1:25 am


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 6 oldal 1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.