[Küldetés] Neverending nightmares

3 / 6 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Saya on Hétf. Feb. 02, 2015 7:13 pm

Se daráló, se bárd, mert a Hugi hülye lesz felmászni érte, a darálót meg nem sikerült úgy elrakni, hogy aztán én ne lássam, szóval inkább hagyja, ahol van, és így lép ki az ajtón, a fogakkal a kezeinkben.
Juj, nincs itt hideg? O.o
-Meglepő módon nincs. Saya, nincs kedved előrejönni most már? Itt nincs Schizophrenia, nem kell félned tőle, viszont hát ha hátulról jobban rálátok a dolgokra.
Najó, de csak mert szépen kérted :3
A Hugi nekidől picit a falnak, hogy kényelmesen legyünk, amíg én előremászok, mintha valami alagútban lennék, amit kicsi korukban játszanak a gyerekek, ő meg hátrajön, és mire kinyitom a szemem, amiről már tudom, hogy nem lesz vörös, már én mozgatom a tagjaimat. Hugi elhelyezkedik, ahogy azt szokott, én meg kicsike mosollyal üdvözlöm már az ismerős érzést, hogy én vagyok a magam ura, ő meg csak hátul van :3 De legalább már ideje átérzem, hogy ő mit érezhet, mikor hátul van.
Az ösvény mondjuk nagyon egyértelmű, hogy csak egy van, így megyünk előre, de nekem olyan fura érzésem van, mert már tudom, hogy már jártam így hasonló erdőben. Biztos azért álmodom most ezt is Surprised
~Lehetséges.~
Amúgy az mikor volt?
~Miután a Papa laborja leégett és menekültél.~
És te? Surprised
~... Én ott maradtam.~
Miért? Surprised
~Majd elmesélem.~
Azzal a Hugi megint csendbe burkolózik, én pedig elértem egy temetőt, ami fura megint, mert temetőben még nem jártam soha Surprised De néda, ott egy színes koszorú, és az szép is, rakjuk el :3
Oda is szaladok, és félretolom, mert a nyakamba akarom akasztani, de megakad a szemem a nevén.
Gabrielle Sakisaka. Vagy Szentjánosi? Áh, nem tudom elolvasni rendesen Sad
Hííí!
Jaj, egy pillanatra nem kapok levegőt. Hol a virágfüzérem? Sad  Miért vagyok már megint az ágyban? Nem éri, kérem vissza a virágaimat, azok végre legalább nagyon szépek voltak ><
~Nyugi. Nézd csak.~
Jéé Surprised
-Szia. Megijesztettél. Surprised

Saya
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 692
Join date : 2013. May. 17.
Age : 13
Tartózkodási hely : Limen o/

Karakterlap
Szint: 28
Exp:
3040/3100  (3040/3100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Mirika on Pént. Feb. 06, 2015 5:29 pm

Szóval ott tartottam, hogy lényegében hozzásimultam a falhoz meg a bútorokhoz, és úgy araszoltam kifelé, folyamatosan keresve-kutatva az újabb vérfoltokat. Oda már nem akartam nézni, ahol a többit láttam, elég volt egyszer vagy kétszer. Azért ez nem volt jó vicc, az ablaknak repülő madár már amúgy is megadta az alaphangulatot ahhoz, hogy ez most úgy igazán ijesztő legyen. Tök vicces volt mondjuk belegondolni, hogy egy óriás mobtól meg egy tucat póktól nem ijedek meg, de pár mélyvörös folttól és egy bárdtól meg igen. Legalább zene nem volt, olyan hátborzongató fajta. Igaz itt a csend is tökéletes izé... nem katapult, meg nem is akklimatizátor, hanem... na... katalizátor >.> volt. Szerencsére gyorsan közel értem az ajtóhoz, de egy pillanatra azért megtorpantam, mielőtt megragadtam volna a kilincset. Egy nagy levegő azonban elég volt ahhoz, hogy fogjam magam, feltépjem az ajtót, kiperdüljek rajta, aztán becsapjam magam mögött. Ha nem éreztem volna a hűvös levegőt, ami cirógatta a bőrömet - elvégre eléggé hiányos öltözetben ragadtam -, akkor talán megfordulni se mertem volna, de egy kipillantás oldalra nagy megkönnyebbülést varázsolt az arcomra.
- Kint vagyok! \o/ - örültem hangosan is, és tétovázás nélkül futásnak eredtem. Hála istennek nem voltam bezárva a házba, pedig vannak olyan questek, amik így akadályoznak a mozgásban >.> Így viszont abból a szempontból is elbizonytalanodtam, hogy ez egy quest-e egyáltalán, és nem csak valami őrült emberrabló cipelt ide. Mondjuk... a vér árulkodó ._. De akkor is, hátha sikerül eljutnom valahová. Így most egy darabig eszembe se jutottak a kamikaze madarak se, és csak akkor lassítottam le, amikor ahhoz a temetőhöz értem. Temető... Remélem nem fognak a földből zombik kikelni, bár ha nekiállok táncolni és követik a mozdulataimat, akkor nem bánom Rolling Eyes Óvatosabbá váltam, persze, de csak addig jutottam, amíg meg nem pillantottam egy koszorút, ami eléggé szembeötlő módon feküdt az egyik síron. Szinte hívogatott, én meg voltam olyan ostoba, hogy bedőltem, és megnéztem azt a sírkövet. Csak a villámlás hiányzott a felirat mellé, aminek úgy összességében semmi értelme nem volt, mert semmilyen Gabrielle nem volt a családban ._.
A következő pillanatban meg már a plafont bámultam, és a puha ágyban fetrengtem. Mi a...? Nem emlékeztem rá, hogy visszajöttem volna ide >.> Pedig ugyanaz a szoba volt, ahol nemrég felébredtem. Felültem és megfogtam a fejem, mielőtt úgy rendesen körbenéztem volna, de mikor kinyitottam a szemem, egyből hátrahőköltem egy halk sikkantás kíséretében. Egy emós lány állt az ágy lábánál >.>
- Hallod, a szívbajt hoztad rám pale - sóhajtottam fel, majd levetettem a lábaim az ágyról, és úgy ültem fel - Ismerős vagy, de szerintem még nem találkoztunk. Hogy hívnak? És izé... nem tudod, hol vagyunk? :3 - próbáltam társalgást kezdeményezni, hátha megtudok valamit. De jó, hogy nem egyedül vagyok ezen a helyen...

_________________
Angyali páncélbolt
- Hozott ércekből készített felszerelésre 50% kedvezményt adok


Késkészlet:
Kézben: Razonek Tüskéje (+14) és Macskakarom (+7)
Inventoryban: 2x Arany Stiletto (+10), 2x Acélkarom (+8 ), 2x Rubin Kés (+8 ), 1x Fém Kés (+7), 1x Cseppkő (+4), 2x Árnyszúró Bicska (+2), 1x Rubin Íj (+10)
Alapsebzés (54): Kapcsolat Gyűrűx2 (+12), Topáztalpas Cipő (+4), Fekete Sólyom Köpeny (+20), Nagyítós Szemüveg (+18)

Mirika
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 2227
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 20
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 38
Exp:
10/5900  (10/5900)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Tantalosz on Pént. Feb. 06, 2015 9:19 pm

A bárd pengéje átszelte a levegőt, és szépen le is szelte az ujjamat. Ám ekkor olyan dolog történt, amire nem voltam felkészülve.
Éreztem.
Éreztem a fájdalmat, amit eddig még soha. A fájdalmat, amit már majdnem elfelejtettem ez alatt a két év alatt. És most újra érzem.
Vajon sírjak, vagy nevessek? Végre valami emberit is érzem ebben az istenverte világban, de ez az érzés pont a fájdalom. És nem is akármilyen! Hiszen mégiscsak egy ujjamat vágtam le, és még a vér is ömlik belőle.
Ennek a fele sem tréfa. Ez már biztosan nem Aincrad. Aincrad-ban nincs vér és fájdalom! Akkor itt hogyan lehet? És akkor... Mégis hol vagyok?
Közben a vér egyre csak ömlött ki az ujjam csonkjából. Éreztem, hogy a nagy kínok és a vérveszteség miatt lassan meghalok.
Meghalok... Meghalok?
Erre a gondolatra kitisztult az elmém. Tényleg itt lenne a vég? Most tényleg meghalok? És ha meghalok, vajon hova kerülök? A Valhallába? Az Alvilágba? Esetleg a Menyországba?
Nos, ez talán az én szempontomból lényegtelen. Hiszen egyik vallásnak sem vagyok elhivatott hívője. Így mindenbizonnyal elkárhozik majd a lelkem.
És ez a gondolat, bármilyen félelmetes is, megnyugtat. Ezek szerint mégiscsak igaz, hogy amikor elfogadod a halált, akkor egy úgynevezett "végső béke" száll meg.
Egyedül csak azt sajnálom, hogy a szerelmem gyilkosát nem találtam meg. De így legalább együtt lehetek vele - a Másvilágon.
Azonban bármennyire is vártam a halált, az csak nem érkezett el. A kín tovább tartott, és a vér is ömlött, de úgy látszott, hogy túlélem.
Pedig nem akartam túlélni. Már belenyugodtan, hogy meghalok, így most nem élhetem túl.
És lassan rájöttem, hogy mit kell tennem. Fogtam a kezemben lévő bárdot, és óvatosan odaillesztettem a combtőmhöz. Ezután elhúztam, és próbáltam az ottani verőeret felmetszeni. Ezután nem maradt már, mint ugyanezt megtenni a csuklómon is.
Nem a legszebb, de legalább halálbiztos.

_________________
Komolyan azt hiszed, bosszant, hogy gyilkosnak hívsz, azért, mert úgy nézek ki? Nem érdekel. A piros indikátorosok gyilkosok, persze, és senki sem szereti őket, de nagyon intelligensek és erős a túlélési ösztönük.

Tantalosz
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 125
Join date : 2014. Apr. 04.

Karakterlap
Szint: 6
Exp:
291/300  (291/300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Cearso on Szomb. Feb. 07, 2015 12:59 am

Nem, ez nem lehet igaz. Most ez a valóság, vagy mégsem? Most meghaltam, vagy mégsem? Most ugyanott vagyok, ahol az előbb, vagy ez már egy újabb álom az álomban? Ha így folytatom előbb vagy utóbb fel fogok ébredni.
Nem, nem ez lesz a megoldás, akkor valószínűleg már elsőre sikerülnie kellett volna a technikának. Előtte várok egy kicsit, hátha történik valami, és nem is kell igazán sokat várnom. Egy nő sikít. Tehát valaki azt akarja, hogy elmenjek innen. Korábban kell felkelnie annak, aki azt akarja, hogy megmásítsam a véleményemet. Én akkor is itt fogok maradni, ha esetleg kigyulladna ez a szoba.
Nem kiáltok ki, hogy ki van ott, azzal csak még jobban megijeszteném azt, aki az előbb sikított. És ugyan miért hívnám fel a figyelmet magamra, ha nincs rá garancia, hogy érdekli is az, hogy van itt valaki. Meg egyébként is, nem hiszem, hogy ebben a házban szívesen látott vendég lennék.
Eddig jutottam a gondolatmenetben, mikor arra jutottam, hogy teljesen felesleges gondolkozni. Ez a hely minden logikát megcáfol. Ha meghalok, akkor itt ébredek fel. Tehát ha itt maradok, akkor nem halok meg. Mondjuk lehet, hogy kijáratot kéne keresnem, de minek? Előbb vagy útobb igy is úgy is ide fogok kilyukadni nagy valószínűséggel. Inkább megpróbálom magam kényelembe helyezni az ágyon, és lassan elkezdek báránykákat számolni, hogy minél gyorsabban álomba merülhessek. Hátha ezzel közelebb juthatok a kijutáshoz. Bár még mindig nem tudom, hogy miért akarok kijutni.

_________________
beszéd: zöld
gondolkozás/Artemishez: piros
feltörő gondolatok/emlékek/érzelmek: narancs
Marluna: kedves-szürke (cccccc)
1.:

Double Arrow - nyílzápor
Az íjára egyszerre több nyílvesszőt is fel tud ajzani (max 5-öt)

2.:
Healblock-Célpont játékos/mob/pet hp-ja, és páncélja semmilyen módon nem képes növekedni [passzív]

3.:
Concentration (permanens)
Cear a fel nem használt sebességét sebzésbe fordítja át, amennyiben elég erősen koncentrál

4.:
Debuff
A képeség neve mindent elárul

lvl 35:
élet:50/0 (250 hp)
FK: 27/33
Erő:2/0
Irányítás:30/46
Kitartás:28/7
Gyorsaság:36/75
spec:17/0
páncél /65

Cearso
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 1669
Join date : 2014. Aug. 25.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
4830/5000  (4830/5000)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Kusumi Ayani on Szomb. Feb. 07, 2015 9:48 pm

Minden gond nélkül megtaláltam az ajtót, és ki is nyitottam. Azonban, mikor kitártam azt ledermedtem. Egyrészt azon, hogy hogy a francba nyílhat a konyhából a szabadba közvetlen bejárat, másrészt, hogy egyáltalán a kivezető út kivisz a szabadba… Nyeltem egyet, és még az ajtóban állva néztem körbe és körbe. Végül nyelek egyet és kilépek. Eddig nem sok dolog történt, amitől paráznom kéne, de maga ez a fekete-fehér világ, ahol szinte csak a vérvöröse lüktet előttünk, már elég zavaró, és maga az álom is kiborított. Régi sebeket szakít fel, még SAO előttről, amelyre nem szívesen gondolok. De hát, ki a fene gondolna szívesen vissza arra a napra, amikor a szülei meghaltak? Sok ilyen ember nincs. És én sem közéjük tartozok. Szépen lassan elindulok, de gyanakodva körbe-körbe nézegetek, ahogy sétálok. Hátam mögött vissza-visszapillantva a ház felé nézegetek, míg egyre kisebb nem lesz… végül eltűnt a szemem elől. Már nem fordulhatok vissza. Meg minek tenném? Mondjuk a bárdért… de ez most nem számít. Már nem megyek vissza. Végül beérek egy… temetőbe. Nos ha a gondolataim nem voltak már eléggé borongósak, most már nyíltan pocsék kedvem van, és már azt vártam mikor lép elő egy zombi, és mikor tépi le a fejemet… azonban mégis beljebb mentem… hogy miért? Mert egy újabb színes itemmel… őőő dologgal volt dolgom. Egy koszorú. Kissé remegő kézzel nyúlok hozzá, és elveszem. Akarva, akaratlanul rátéved a szemem a feliratra, ahova a következő volt vésve:

Gabrielle Kusumi

Hátrahőkölnék, ám nem tudok, mert hirtelen kinyílódnak a szemhéjaim, és lihegve ülök fel az ágyra. Először csak magam elé bámulok. Bár a név sorrendje nem volt rendben, azért furcsa véletlen, hogy ugyanaz a vezetéknevünk. Szemem sarkából felfedezek valamit.. valami emberit… mikor felpillantok eláll a lélegzetem, mert a lányt látom, akit leszúrtam… de sokkalta idősebbként. A hirtelen meglepődöttségtől elálltak a szavaim.

_________________
Megnyitott a Főnixkönny - Fegyver és Potion Szaküzlet. T2-es érclátókat, T2-es növénylátókat keresek beszállítónak, akik részesedést kapnak az általuk hozott nyersanyagból készített, majd eladott item árából.

Kusumi Ayani
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1875
Join date : 2012. Aug. 14.
Age : 20
Tartózkodási hely : valahol a porban >.>

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3819/4100  (3819/4100)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Malcolm on Vas. Feb. 08, 2015 5:06 pm

Egészen eltelve, de a bárdot még mindig kedélyesen nyalogatva lép ki az ajtón, amit a kilincs kattanása után nemes egyszerűséggel csak kirúg. Úgy van vele, hogy ha valaki az ajtó mögött tartózkodik, akkor azt most jól orrba vágja és különben is, van nála egy méretes bárd, amivel szívesen felaprít bárkit is, aki rá akar támadni. Ez amúgy sem a valóság, vagy ha mégis, akkor kicseszett nagy flashelés közepette van valami hardcore drog hatására, ami kiszívta a színeket szinte mindenből. Az képtelenség, hogy olyan ütős dorogt tudjon bárki is előállítani, amitől már két éve azt képzeli, hogy bent ragadt egy játékban, de azok után, hogy közel fél évtizede él úgy, hogy vámpírnak hiszi magát, a SAO-ban töltött idő és képzelgés még egészen csekélységnek tűnhet.
Szóval kirúgja az ajtót, majd nagyot vigyorogva szembesül azzal, hogy végre kijutott a kísértetháznak is beillő szövevényes folyosók kócerájából. Persze igazán nem panaszkodhat, hiszen kész bőségtál volt számára a kecó, most pedig még arra is lehetősége nyílik, hogy a korábbi varjú nyomára indulhasson. A madár azonban nincs sehol, ellenben Malcolm nyelve kiválóan funkcionál ablaktörlőként, már ami az üveg vérfoltosságát illeti...
Aztán elslattyog végül a temetőbe is, ám ekkor szertefoszlik minden jókedve és elégedettség érzete. Már megint egy színes cucc, ellenben ez nem vér, hanem egy nyomi koszorú, de inkább az bosszantja fel, amit mögötte talál. Gabrielle Martin. Neki aztán nincs testvére! Hogy is lehetne? Egykeként nőtt fel! Ezek szerint... Ezek szerint a szülei bevállaltak egy második gyereket... Malcolm nem volt nekik elég jó, ezért csináltak egy pótlékot. Egy jobbat. Egy szebbet. Egy okosabbat. Egy szerethetőbb gyereket, akivel nincsenek problémák. Biztos akkor történt, mikor Malcolmot bezárták a pszichiátriára. Igen-igen, a szülei bezáratták, meg akartak tőle szabadulni, aztán suttyomban rögtön a tettek mezejére léptek és új kölyköt csináltak. Malcolm rettenetes haragra gerjed, amiért a halandó fattyadék szüleiben ismét csalódnia kellett. Mindig is úgy gondolta, hogy csak örökbe fogadták és nem is szerették igazán, de a Gabrielle Martin nevet látva ebben maximálisan meg is bizonyosodott most. Már érti miért szúrta le a kis Gabriellet abban az emlékképben. Balga egy lélek, én mondom, mindenféle hülyeséget bemagyaráz magának, hogy tébolyult elméje helyre tudja tenni a puzzle darabkáit kreált világában. A bárdot magasba emeli, majd könyörtelenül lecsap egymás után legalább hatszor, hogy cafatokra szaggassa az átkozott koszorút. Azonban a megnyugtató pixelek most nem reppennek föl, s ettől a malkavita csak még idegesebbé válik.
Aztán képszakadás és ismételten felébred a kezdeti ágyban. Ahogy kinyitja szemét és felül, megpillantja eltitkolt testvérét. Nem habozik egy pillanatot sem, a bárdot keresi, mivel azonban az eltűnt a kezéből, így anélkül rohamozza meg a lányt. Teljes testével veti rá magát a lányra, kit a testvérének hisz, az ágyról elrugaszkodva ugrik rá és a földön huppanva már fojtogatni is kezdni a leányt.
- Nem veheted át a helyem! Megdöglesz! Meg fogsz dögleni te álnok kígyó!

_________________


A karakter indikátora pirosból zöldre váltott!

Malcolm
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 261
Join date : 2014. Nov. 27.

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6854/6900  (6854/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Jun on Vas. Feb. 08, 2015 6:31 pm

A fegyvert magamhoz vettem, de nem lettem tőle nyugodtabb, ahogyan egy véres bárdot szorongatok a kezemben, még inkább egy gyilkosnak érzem magam, és most már a kinézetem is jobban hasonlít rá. De ami még szörnyűbb, hogy nem csupán egy tisztességes emberölő lettem, hanem az az aljas fajta aki képes elfelejteni az áldozatát, még a nevére sem emlékszem szegény lánynak, egyedül a szomorú fehér ábrázatára és ápolt fekete hajkoronájára. Nem érdemelte meg azt amit kapott. Előtte állt az élet. Még egy felnőtt halála sem annyira szörnyű, és kegyetlen, mint egy gyermeké aki annyi mindent ki szeretne próbálni, remél az élettől. Gyakorlatilag minden reményét és vágyát egy szúrással megfosztottam tőle, minden ok nélkül.
- Hmm? - kapom fel a fejem, majd hevesen megrázom, próbálok kiszakadni a gondolataimból és a jelenre koncentrálni, még semmi sem biztos. Lehet, hogy valójában nem is én öltem meg. Csak a... gyilkos mellett álltam, vagy bármi egyéb. Igen ez is lehetséges, nagyon nagyon közel álltam hozzá és összetévesztettem a kezét az enyémmel. Bólintok amint ezt sikerült megbeszélni magammal, és felbátorodva lépdeltem a következő ajtó irányába, és ezúttal gondolkodás nélkül meg is ragadom a kilincset és lépek ki a szabad levegőre.
- He? A szabadban vagyok? Kijutottam? Kijutottam! - örömömben ugrálni tudnék, de mégsem teszem a helyzetre való tekintettel. Sötét van, hideg, és ez nem a céhház volt. Hogy is lehetett volna az? Nem is értem miért reménykedtem benne. Sőt talán jobb is, hogy nem az. Előre kitaposott ösvényen távolodtam a háztól, lépteim szaporázva, közben próbáltam minden apróbb részletre odafigyelni a temetővel kapcsolatban. Monoton, szürke sírkövek, rémisztő fák, akár egy rossz horrorfilm, még az elmaradhatatlan angyalszobor is felbukkan, egyfajta jelképként, ugyanis ezt egy csicsás koszorú díszítette. Lelassítottam, és csupán a puszta kíváncsiságból emeltem arrébb a tárgyat.
- Gabrielle Mashima.. - éppen, hogy kiolvastam síron szereplő nevet, és bumm! Rémülten pattanok fel az ágyból, a lepedőért nyúlok, hogy magamra ránthassam, és beletemessen az arcom. Sosem kellemes rémálmokból felkelni, de most mégannyira sem. Mély levegőt veszek majd elengedem, és felnézek, hogy biztonságban vagyok-e. Nem.
- Gabrielle?! - hőkölök hátrébb már amennyire  ezt a testhelyzetemből sikerülhet, és értetlenül bámulok a lányra, - Jaj bocsi. Nem akartam rád kiabálni. És fogalmam sincs miért mondtam ezt a nevet... - pirulok el amiért szinte ráordítottam ezt a női nevet. A szoba tökéletesen megegyezik az "álombélihez". Egy álom az álomban. Ami mégis valóság.
- Megmondanád, hogy hol is vagyok pontosan? Nem emlékszem, hogy hogy kerültem ide... Kicsit kétségbe kétségbe vagyok esve. -

//majdnem elfelejtettem, hogy ma van a határidő és nem írtam még Embarassed elnézést //

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"

Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1517
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Rosalia on Kedd. Feb. 10, 2015 1:13 pm

Timidus:
- Miért vagy még mindig az ágyban? Azt ígérted együtt reggelizünk! Minden rendben? Zavartnak tűnsz... és butaságokról beszélsz, teljesen rendben vagyok. Egyébként is, mindig azt ígérted, hogy vigyázol a te kis húgocskádra. Talán jobb lesz, ha mégis visszafekszel és kipihened magad, én majd türelmesen várok rád kint. - és már ki is megy az ágy végénél lévő ajtón, ha utána szökkennél, akkor is becsukja az ajtót az orrod előtt. Amennyiben utánamész, eltérően a korábbitól, nem a fürdőszobába jutsz, hanem abba a helyiségbe, ahol a családi fotó van a kandallón. A szobában nem tartózkodik senki, a családi fotó ugyanolyan színes, mint korábban, a kisfiú helyett viszont a te arcképed van a családi fotón. A szoba végében újabb ajtó vezet tovább, Gabby minden bizonnyal arra mehetett. Ha viszont az ággyal szembeni ajtót választod inkább és nem mész Gabby után, vagy visszafordulsz és utána vizsgálod meg a másik ajtó mögötti részt, akkor ott egy új, hosszú folyosót találsz, amelyet ablakok sora világít meg. A folyosó a végén balra elkanyarodik.

Saya, Ayani:
- Miért vagy még mindig az ágyban? Azt ígérted együtt reggelizünk! Minden rendben? Zavartnak tűnsz... Talán jobb lesz, ha mégis visszafekszel és kipihened magad, én majd türelmesen várok rád kint. - és már ki is megy az ágy végénél lévő ajtón, ha utána szökkennél, akkor is becsukja az ajtót az orrod előtt. Amennyiben utánamész, eltérően a korábbitól, nem a fürdőszobába jutsz, hanem abba a helyiségbe, ahol a családi fotó van a kandallón. A szobában nem tartózkodik senki, a családi fotó ugyanolyan színes, mint korábban, a kisfiú helyett viszont a te arcképed van a családi fotón. A szoba végében újabb ajtó vezet tovább, Gabby minden bizonnyal arra mehetett. Ha viszont az ággyal szembeni ajtót választod inkább és nem mész Gabby után, vagy visszafordulsz és utána vizsgálod meg a másik ajtó mögötti részt, akkor ott egy új, hosszú folyosót találsz, amelyet ablakok sora világít meg. A folyosó a végén balra elkanyarodik.

Mirika,Jun:
- Miért vagy még mindig az ágyban? Azt ígérted együtt reggelizünk! Minden rendben? Zavartnak tűnsz... Meg sem ismered a húgod? Talán jobb lesz, ha mégis visszafekszel és kipihened magad, én majd türelmesen várok rád kint. - és már ki is megy az ágy végénél lévő ajtón, ha utána szökkennél, akkor is becsukja az ajtót az orrod előtt. Amennyiben utánamész, eltérően a korábbitól, nem a fürdőszobába jutsz, hanem abba a helyiségbe, ahol a családi fotó van a kandallón. A szobában nem tartózkodik senki, a családi fotó ugyanolyan színes, mint korábban, a kisfiú helyett viszont a te arcképed van a családi fotón. A szoba végében újabb ajtó vezet tovább, Gabby minden bizonnyal arra mehetett. Ha viszont az ággyal szembeni ajtót választod inkább és nem mész Gabby után, vagy visszafordulsz és utána vizsgálod meg a másik ajtó mögötti részt, akkor ott egy új, hosszú folyosót találsz, amelyet ablakok sora világít meg. A folyosó a végén balra elkanyarodik.

Tantalosz:
Sikeresen felvágod az ereidet, lassan elvérzel és meghalsz Rolling Eyes Aztán újra felébredsz a kezdeti szoba ágyában, mintha csak egy rossz álomból ébrednél. A korábban megsebzett testrészeidnek semmi baja, a bárd sincs már sehol. Csupán a kezdeti szoba a két ajtajával.

Cearso:
A nagy bariszámolgatásod közepette az ágy végénél lévő ajtón betoppan a korábbi családi fotón látott lány pár évvel idősebb kiadása és kicsit bosszúsan ledorongol.
- Miért vagy még mindig az ágyban? Azt ígérted együtt reggelizünk! Minden rendben? Zavartnak tűnsz... Talán jobb lesz, ha mégis visszafekszel és kipihened magad, én majd türelmesen várok rád kint! Jah és bocsi az előző sikításért, a macska leverte a teáscsészét... - majd sarkon fordul és kimegy az ajtón. Ha mégis hajlandó vagy tenni valamit, akkor olvass tovább:
Spoiler:
Amennyiben utánamész, eltérően a korábbitól, nem a fürdőszobába jutsz, hanem abba a helyiségbe, ahol a családi fotó van a kandallón. A szobában nem tartózkodik senki, a családi fotó ugyanolyan színes, mint korábban, a kisfiú helyett viszont a te arcképed van a családi fotón. A szoba végében újabb ajtó vezet tovább, Gabby minden bizonnyal arra mehetett. Ha viszont az ággyal szembeni ajtót választod inkább és nem mész Gabby után, vagy visszafordulsz és utána vizsgálod meg a másik ajtó mögötti részt, akkor ott egy új, hosszú folyosót találsz, amelyet ablakok sora világít meg. A folyosó a végén balra elkanyarodik.

Malcolm:
Akciód sikeres, Gabrielle lassú, keserves halált hal folytogatásod eredményeként. Próbál kapálózni, de nem sokra megy vele, kegyetlenül végzel áldozatoddal. Ahogy teste elernyed és élettelenül csuklik össze, te ismételten felébredsz az ágyon fekve. Gabby sehol, a bárd sehol, a dugi véres fogadnak sincs nyoma. Most már tényleg mindent elveszítettél. Csak a két ajtó, ami kivezet a szobából. Eltérően a korábbitól, az ágy végénél lévő ajtón keresztül nem a fürdőszobába jutsz, hanem abba a helyiségbe, ahol a családi fotó van a kandallón. A szobában nem tartózkodik senki, a családi fotó ugyanolyan színes, mint korábban, a kisfiú helyett viszont a te arcképed van a családi fotón. A szoba végében újabb ajtó vezet tovább. Ha viszont az ággyal szembeni ajtót választod inkább, vagy visszafordulsz és utána vizsgálod meg a másik ajtó mögötti részt, akkor ott egy új, hosszú folyosót találsz, amelyet ablakok sora világít meg. A folyosó a végén balra elkanyarodik.

Ryuu és Miu 500 szóval pótolhat.
Határidő február 15. (vasárnap) éjfél

_________________
Mesélői adatlap
Mesélői színem: #cd4962

Rosalia
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 1543
Join date : 2012. Nov. 01.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Shukaku on Kedd. Feb. 10, 2015 1:44 pm

A sárkány nem válaszolt. Fogalma sem volt arról, hogy miért van még mindig az ágyban. Illetve azon kívül, hogy itt ébredt, és a küldetés ide teleportálta a sírköves jelenet után. Az viszont szembetűnő volt, hogy ezek szerint a lány erről nem tud. Arról sem tud, hogy ő egyszer már kést döfött egy hozzá hasonló egyénbe. Talán álmodta. Ez az egész küldetés furcsa volt, és az ágyat, meg egyáltalán az ilyesfajta ébredést nem lehet mással összekötni. Kivéve, ha megmérgezték, de azt érzékelnie kellett volna, ha megsebesítik és mérget juttatnak a szervezetébe. Tulajdonképpen ez teljesen lényegtelen volt, hiszen azt már régóta tudták mindketten, hogy a küldetések alatt sok mindenben eltérnek a történések a világ megszokott szabályaitól. A sárkány nem ugrott a lány után. Nem volt zavart sem. A reggeliből leszűrte azt az információt, hogy reggel van. Ez hasznos tudás volt, lévén teljesen elveszítette az időérzékét… azaz igazából a világ nem igazodott az ő belső órájához. A lány szerint Timidusnak a húga. Erről már mesélt neki Shu. Idősebb és fiatalabb testvér, fiú és lány. Talán most ő vezette a küldetést. Ő volt az irányadó, iránymutató karakter. Sok ilyennel találkoztak már, amikor szakaszos küldetéseket teljesítettek. Menj el valakihez, ő pedig majd továbbküld valakihez. Lehet, hogy ez a lány is egy ilyen szereplője a játéknak, akkor pedig ildomos megfogadni a tanácsát. Jobb lesz, ha visszafekszel és kipihened magad. Ezt mondta, és a sárkány így is tett. Eligazította magán a takarót, ahogyan Shu szokta betakargatni, befordult a fal felé és lehunyta a szemeit. Persze most is fülelt, de egyértelműen pihent, hiszen az volt a tanács. Ezt kéri a küldetés.

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5870
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Jun on Kedd. Feb. 10, 2015 8:44 pm

Megrémített a dolog, nem számítottam rá, hogy valaki nézni fogja ahogyan felkelek, arra pedig végképp nem, hogy az álomból egy álomba kelek majd. Nem értem mi ez az egész, annyira különös, annyira zavaró. Bátorkodtam néhány kérdést intézni a lányhoz aki gyakorlatilag leszidott, és teljesen elszégyelltem magam. Vörössé vált az arcom, és a pokróccal takargattam, miközben ö beszélt hozzám. Csendben bólogattam neki, mindaddig amíg el nem ért a részhez, hogy ö a húgom. Ez a lány teljesen őrült. Nekem nincs is húgom. Vagyis lehet, hogy van csak én nem tudok róla. Ráadásul miért pont Gabriel? Ez annyira abszurd. Apu miért nevezné el bármelyik gyermekét egy külföldi hangzású névvel amikor nem is szereti azokat? Számomra ez teljesen érthetetlen.
- Ne várj! Ne menj el. Beszélgessünk még egy kicsit. - de ö már el is indult az ajtó felé, én pedig ahelyett, hogy utána iramodok, csak elkezdek mászni az ágyon az ajtó felé, és a kezemet nyújtom felé, kérlelő tekintettel. Bíztam benne, hogy megáll és végighallgat, hiszen annyi kérdésem lenne még hozzá. - Sajnálom. Tényleg sajnálom, nem tudom mi van velem. Borzalmas estém volt, és egy szörnyű rémálmo... - persze az ajtót már be is csapta maga mögött és magamra hagyott bármilyen őszintén és szépen szóltam hozzá. Ez rosszul esett. Nem akartam megsérteni semmivel sem. De kísértetiesen hasonlított arra a lányra... talán ö is a testvérem volt? Féltékenységből megöltem, mert nem akartam, hogy övé legyen az örökség? A vagyon? Sosem tennék ilyet. Még egy pár percig ültem az ágyon és csendben elmélkedtem, majd összeszedtem a bátorságom ujjaimmal megfésülöm a hajam és rendbe szedem magam. Bele megyek a játékba. Szépen nyugodtan a fürdőszoba ajtóhoz lépek majd kinyitom, majd pedig visszacsukom azt, és lépek a másikhoz ahol ugyanígy teszek. Ugyan kíváncsi vagyok mi van a folyosó végén, elvégre erre még nem jártam, de ugyanakkor a lányt sem akarom magára hagyni, talán ö is össze van zavarodva. Vagy segíthet magyarázatot találni a kérdéseimre. Végül azt az ajtót választom amelyiken ö is kiment, és nem törődök a szobával rohanok utána.

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"

Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1517
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Cearso on Szer. Feb. 11, 2015 12:19 pm

-Visszafekszem? De még fel se keltem... Esetleg veled minden rendben?
Kérdezek vissza, majd megvárom, míg kimegy a szobából.
Azt hiszem, az lenne a legjobb, ha a lány után mennék. Mondjuk szerinte az lenne a legjobb, ha visszapihennék egy kicsit. Még mit nem. Pont azt kéne csinálnom, amit mások mondanak.
Inkább a lány után megyek, miután kinyitom az ajtót, meglepve tapasztalom, hogy ez ugyanaz a szoba, ami a másik ajtó mögött van. Ezek szerint, mindegy lett volna, hogy merre indulok el, mindenképp ebbe a szobába kötöttem volna ki.* Odalépek a képhez, ami most ugyanúgy van, mint a sikertelen akcióm előtt. megkocogtatom egy kicsit, hátha csak valami félreértés ez az egész, és mégse az én képem van ott. Ha a kép ugyanaz, aminek az üvegével sikeresen felvágtam az ereimet, akkor már meg is volt a tervem.
Olyan hangosan próbálok kiáltani, hogy ne ijesszem meg a lányt, de biztosan meghallja azt, hogy szólok neki.
-Hugi, idejönnél egy pillanatra? Szeretnék kérdezni tőled pár dolgot.
Nem teszem le a képet. Azt a kezembe tartva várom meg, hogy a lány, aki a kép alapján valószínűleg a húgom, visszajöjjön, vagy válaszoljon valamit, hogy merre menjek. Ha visszajön, vagy ha megtalálom, akkor a képet a kezembe tartva átölelem a lányt, és elkezdek zokogni. Meg se próbálom visszatartani.
Olyan rég láttam már az öcsémet, és a szüleimet, hogy előbb vagy útobb úgy is kitört volna belőlem, és félő, hogy olyan előtt bőgtem volna el magam, aki előtt erősnek akarok mutatkozni, de aki a rokonomnak gondolja magát, az sokkal megértőbb ezekben a dolgokban.

*Cear nem volt a fürdőben

_________________
beszéd: zöld
gondolkozás/Artemishez: piros
feltörő gondolatok/emlékek/érzelmek: narancs
Marluna: kedves-szürke (cccccc)
1.:

Double Arrow - nyílzápor
Az íjára egyszerre több nyílvesszőt is fel tud ajzani (max 5-öt)

2.:
Healblock-Célpont játékos/mob/pet hp-ja, és páncélja semmilyen módon nem képes növekedni [passzív]

3.:
Concentration (permanens)
Cear a fel nem használt sebességét sebzésbe fordítja át, amennyiben elég erősen koncentrál

4.:
Debuff
A képeség neve mindent elárul

lvl 35:
élet:50/0 (250 hp)
FK: 27/33
Erő:2/0
Irányítás:30/46
Kitartás:28/7
Gyorsaság:36/75
spec:17/0
páncél /65

Cearso
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 1669
Join date : 2014. Aug. 25.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
4830/5000  (4830/5000)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Miu on Pént. Feb. 13, 2015 11:11 am

Lestem a szekrényről és Nyekk! A fájdalom is csak egy pillanata volt, majd minden elsötétült. Aztán újra felébredtem. Ugyanabban az ágyban ébredtem amiből elindultam. Amint felpattan a szemem már ugrottam is fel az ágyban, majd a fejemhez kaptam. Fura mód nem fájt és semmi baja sem volt. Akkor most az előbbit csak álmodtam vagy tényleg megtörtént. Amint jobban magamhoz tértem, pedig eszembe jutott az is, hogy az előbbi mutatványom végkimenetele igen is fájt, nem is kicsit csak szerencsémre keveset kellet szenvednem. Viszont mióta SAO-ban vagyok nem éreztem még csak hasonlót sem, ott nincs fájdalom érzet. Most akkor tényleg csak egy álom az egész vagy valaki szórakozik a fejemmel. A második opció eléggé megrémít, szóval inkább továbbra is maradok a ez egy rémálom opciónál.
-Moohh! Ez már kezd kikészíteni. A fogaskerekeim csak folyamatosan kattognak…katt-katt!...katt-katt! Komolyan lassan már megfogok őrülni! >.<
Kiabálok hangosan az ágyba, látványosan szenvedve. A fejem fogom és egyik oldalamról a másikra forgolódom. Kezdek kikészülni attól, hogy nincs kihez szólni és csak magamba tudok diskurálni. Pedig szerintem nem olyan régóta lehetek itt. Vagy igen? Már azt se tudom, hogy merre állok arccal. Ki akarok jutni innen. Végre felébredni, ténylegesen is a saját ágyamban, majd kikecmeregni belőle és meginni egy nagybögre forró csokit. Ez egyáltalán nem nagy kérés. Egyébként se akartam ebbe a nyomasztó fekete-fehér katyvaszba belekerülni.
-Valaki hamar gyorsan ébresszen fel! Most! Könyörgööm! T.T
Persze egyedül lakom. Még csak egy háziállatom sincs, ami felzavarhatna ebből a bizarr álomból. Az ilyen felismerések ilyenkor kicsit sem esnek jól. Főleg akkor, amikor épp hisztérika vagyok.
-Ilyen nincs! Nem, nem, nem, nem, nem akaaroom! >.<
Az ágyban fetrengés következmény az lett, hogy kiestem az ágyból és a földön koppantam egy nagyot. Lehúztam a takarót magam után a földre és mint hernyó a gubójába, én is ugyanúgy gubóztam bele a takaróba a földön, csak fejem látszott ki a testem többi része pedig bele lett tekerve a takaróba.
-Most már nem érdekel. Felőlem az jön aki akar én nem fogok innen elmozdulni. Innen lentebb úgy se tudok esni, mászkálni fölösleges. Szóval itt ezen a szent helyen fogom megvárni a véget…Semmilyen esetben sem fogok innen kimozdulni. De tényleg. ˘^˘
Nyöszörgök az orrom alatt. Tényleg nem tudom, hogy még is mióta lehetek benne ebbe az álomba. De nem is érdekel. Hisz egyszer úgy is fel kell ébrednem úgy igazából is. Nem tetszik ez a hely látni sem akarom és nem érdekel, hogy mit találhatok akkor, ha tovább jutok annál, mint az előbb. Nem akarok félni és senkinek sem akarok ártani. Egyszerűen csak nyugalmat akarok, békességet egy bögre forró csokit és kijutni innen. Igazából még féltem annyira a helytől, hogy nem merjek csak úgy kint feküdni a padlón, így megpróbálkozom bekúszni az ágy alá, ha sikerül akkor ott megpróbálok elaludni és ne erre a helyre gondolni, ha nem tudok bemászni az ágy alá, akkor egy pár perc eltelte után szintén elalszom a földön és csak szépre meg jóra gondolok. Egy hatalmas asztal tele sütivel és egy hatalmas bögre forró csokira, akkor bögrébe ami majdnem akkora mint én és most már örökre el akarok felejteni ezt a másik nyomasztó helyet.

Miu
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 656
Join date : 2014. May. 04.

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
2082/2100  (2082/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Mirika on Vas. Feb. 15, 2015 4:38 pm

Mi a franc? Miről beszél ez a csaj? Valami nagyon buta képet vághattam, ha azt mondja, hogy zavartnak tűnök, de hát nem is nagyon vághattam mást. Egy, én ennek a fruskának semmit sem ígértem. Most beszélünk először, ebben majdnem biztos voltam >.> Kettő, nem a húgom. Egyáltalán nincs is testvérem, egy darab se. Még féltestvér se. Pedig bizti jó lett volna, mert mindig is úgy voltam vele, hogy klassz lenne egy öcsi, aki szekálhatnék, vagy egy húgi, akivel megoszthatom a csudálatos tapasztalataimat, de hát nem úgy adta az élet, hogy nekem ilyesmi megadasson. Sőt, még a bátyómat is elbuktam itt benn, mert jó évtizedes anime retro divatot követve összejöttem vele Razz De ez? Még csak azt se várta meg, hogy kinyissam a számat, és máris elviharzott. Asszem be a fürdőszobába, ha nem keverem az ajtókat.
Szóval ott maradtam tök kukán, és csak nagyokat pislogtam. Még a kérdésemre se válaszolt. Pfff... értem én, hogy ketyós, és azt hiszi, a nővére vagyok, de attól még igazán felvilágosíthatott volna :/ Sóhajtottam egy nagyot, és lekászálódtam az ágyról. Újra rápislogtam erre a pizsama nacira, ami baromi kényelmetlen volt, és zavaró, de most mégsem vettem le. Egyrészt mert ezek szerint volt más is a házban, másrészt meg kint csípős az idő, és azért legalább valamennyire meleg volt.
- Na jó... ideje kideríteni, mi folyik itt =.= - motyogtam az orrom alatt, és odalépdeltem a fürdőszoba ajtajához, hogy kinyissam... és... nem, nem a fürdőszoba ajtaja volt. Oké, mert nem sok értelme lett volna oda bemennie, hogy várjon rám Razz Viszont egy lélek se volt a folyosón, úgyhogy megkockáztattam, hogy újra átvágok ezen a szobán, most igyekezve elkerülni a képet, hátha megint le akar esni. Még egyszer nem nagyon akartam belerúgni, különösen úgy, hogy fájt.
- Izé... Riel-chan, várj meg! - kiáltottam, majd az ajtóhoz léptem és sietve kinyitottam. Ha jól emlékszem akkor... itt volt az a madaras eset. Kíváncsi vagyok, letisztították-e már az ablakot Rolling Eyes

_________________
Angyali páncélbolt
- Hozott ércekből készített felszerelésre 50% kedvezményt adok


Késkészlet:
Kézben: Razonek Tüskéje (+14) és Macskakarom (+7)
Inventoryban: 2x Arany Stiletto (+10), 2x Acélkarom (+8 ), 2x Rubin Kés (+8 ), 1x Fém Kés (+7), 1x Cseppkő (+4), 2x Árnyszúró Bicska (+2), 1x Rubin Íj (+10)
Alapsebzés (54): Kapcsolat Gyűrűx2 (+12), Topáztalpas Cipő (+4), Fekete Sólyom Köpeny (+20), Nagyítós Szemüveg (+18)

Mirika
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 2227
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 20
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 38
Exp:
10/5900  (10/5900)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Tantalosz on Vas. Feb. 15, 2015 8:20 pm

Bár a sebek által keltett fájdalom pokoli volt, mégis, egy afféle kéjvágyat éreztem. Végre olyan élményben volt részem, amiben rabságban töltött időm alatt egyszer sem. Végre nem csak négy érzékemet, hanem mind az ötöt maradéktalanul tudtam használni. Ez számomra, ha fájdalmas érzések is voltak, végre utat enged nekem a Nirvánába, elérve a Teljes Megsemmisülést. Habár ebben az egészben az a vicces, hogy mindig is a hellenisztikus politeizmus híve voltam, és most mégis buddhista lettem. Pálfordulás? Esetleg hitehagyott lettem? Nem tudom biztosan. Azt tudom, hogy most már békében nyugodhatok, a lelkem megszabadul porhüvelyétől, elszállva a Másvilágba.
De szerencsétlenségemre a hőn áhított Nirvána kapuja helyett egy ágyba érkeztem vissza, oda, ahonnan elindultam. A Kezdet és a Vég egyazon helyekre vezetnek. Eléggé furcsa megoldás, de nem ez a legelső alkalom, hogy hasonlóval találkozom.
És most vajon mihez kezdjek? Ugyanott vagyok, és semmi sem változott. Vagy mégis?
Gyorsan kiugrottam az ágyból, és belestem az mögé az ajtó mögé, amelyik mögött a mosdót véltem. Ha semmi változás nem volt a helyiségben, akkor újból kimentem a folyosóra, leellenőrizve, hogy tiszta-e a terep. Ha tiszta volt, bár csendesen, de megtettem gyorsan az előbbi utamat, újból a konyhába jutva. Azonban most nem álltam meg sem az előbbi bárdnál, ha a helyén volt, sem a darálónál - az utóbbihoz nem is lett volna elég undorom. Így aztán az ajtóval próbálkoztam, ami a terem végében volt, és ahova sajnálatos elhalálozásom következtében nem tudtam eljutni. Vajon mi vár rám az ajtón túl? A poklok pokla? Egy halálos kelepce? Ezt csak egyféleképpen tudhatom meg: Ha benyitok.
Így aztán vettem egy nagy levegőt, és kitártam az ajtót.

_________________
Komolyan azt hiszed, bosszant, hogy gyilkosnak hívsz, azért, mert úgy nézek ki? Nem érdekel. A piros indikátorosok gyilkosok, persze, és senki sem szereti őket, de nagyon intelligensek és erős a túlélési ösztönük.

Tantalosz
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 125
Join date : 2014. Apr. 04.

Karakterlap
Szint: 6
Exp:
291/300  (291/300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Kusumi Ayani on Hétf. Feb. 16, 2015 8:56 pm

// gomene //

Kissé sokkban voltam, ahogy a lányt néztem. Azonban úgy tűnt, ő úgy tűnt, ebből nem vesz le semmi furcsaságot, ehelyett rögtön számon kér. Hát azért jó kérdés, hogy mi a fenét keresek én még mindig ágyban amikor, már innen egyszer kikeltem, de ő mi a fenét keres itt, hisz elvileg leszúrtam nem? Erre most azt állítja, még meg is ígértem, hogy reggelizünk. Hát ő… most bocsánatot kéne kérnem? De várjunk, ha ő halott, akkor ő most zombi? Várjunk, én most amúgy hogy kerültem ide? Álmodtam volna csak az eddigieket? Ha igen, akkor ez egy rohadt kemény álom volt, és eléggé részletes, ahhoz, hogy saját kútfejből tök véletlenül álmodjam ezt. Vagyis csak egy magyarázat marad. Némán nézek a lány után, ahogy kimegy. Igen… túl merevnek tűnt a lány modora. Egy NPC lehet. Vagyis, még mindig a játékban vagyunk. Fújok egyet a felismerés után. Ez mindent megmagyaráz. A színeket, és azt, hogy érzékelem a dolgokat teljes mértékben. Illetve ezeket a furcsa ugrásokat. Azaz, már csak egy dolog marad. Kivinni a küldetést, hogy visszatérjek hűséges paripám mellé, aki nagy valószínűséggel, még mindig az esti szunyókálást élvezi. Nem baj. Pihenjen csak. Addig szerzek egy kis EXP-t…. Bár az arcom sokkal határozottabbnak tűnt, mint amilyen valójában voltam, de azért kikelek az ágyból. Ideje indulni. Ha nem megyek, sohasem fejezem be ezt a vackot. Arra fele nézek, amerre a lány ment ki. Egy kicsit megállok, majd elindulok felé, és kinyitva az ajtót nem a fürdő, hanem a a kandallós folyosón találtam magamat. A szoba túlfele menet ismét rápillantok a családi képre, melyen most is az én képim van. Végül odalépek az ajtóhoz, és benyitok.

_________________
Megnyitott a Főnixkönny - Fegyver és Potion Szaküzlet. T2-es érclátókat, T2-es növénylátókat keresek beszállítónak, akik részesedést kapnak az általuk hozott nyersanyagból készített, majd eladott item árából.

Kusumi Ayani
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1875
Join date : 2012. Aug. 14.
Age : 20
Tartózkodási hely : valahol a porban >.>

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3819/4100  (3819/4100)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Saya on Hétf. Feb. 16, 2015 11:00 pm

//Tegnap még túl lázas voltam, bocsi Sad  //

Te Hugi, pedig ez tuti az a kislány, aki le lett szúrva, meg ilyesmi, meg azon a síron volt egy angyalszobor is, annak volt hozzá hasonló arca, nem? Surprised  Vagy azt már csak beképzeltem volna? Mondjuk engem amúgy is a szép virágok érdekeltek, amik már nincsenek velem Sad  Tényleg, a fogak? O.o
-Csak rémálmom volt. Meg egyáltalán ki vagy? Hééé Surprised
Eh, és már megy is, pedig az ilyesmi nem illik >< Én sem megyek ki soha, amikor még valaki épp beszél. Kipattanok az ágyból és már szaladok is utána, mert papucsot amúgy se találok, hiába nézegetem - még az ágy alatt is -, meg rá is akarok szólni, hogy ez biza nagyon illetlen volt. Már pont mennék el a kandalló előtt, mikor a Hugi szinte felsikít a fejemben.
~Saya, állj! Ezt nézd meg!~
Hmm, mit látsz?
~A kép. Azon nem egy fiú volt előtte? Most...~
Odanézek, amúgy a kép ja, most nem esett le, az imént még leesett. És igaz, most én vagyok rajta, meg egy férfi, egy nő, meg az iménti lány Surprised  Szétterül az arcomon a mosoly, Hugi, ez lenne a családom? Az igazi apum, meg anyum, meg lenne egy tesóm is még? Mert nem te vagy az, az biztos, te szőke vagy, és piros ruhácskád van, ez meg fekete hajú...
~Nem ez, ő. Emberek, nem tárgyak, Saya, ezt már Anat is mondta neked Neutral ~
Ja, igen, persze, elfelejtettem, bocsi >.> Ne árulj el neki, oké? :3
~Oké, egyébként kétlem. Bár nem lehetetlen. Én sem tudom, kik lehettek az igazi családod tagjai.~
Akkor te is azt mondod, hogy talán, igaz? Huu, biztos dúsgazdag vagyok egyébként, meg biztos még élnek és keresnek, vagy már le is mondtak rólam, biztos el lettem rabolva, és a Papa mentett meg, csak már nem tudott hazavinni. Micsoda drámai történetem lehet *.*  Na várj, a lány biztos fogja tudni, csak érjem utol, és najó, az illemsértésért sem fogom leszólni, csak meséljen nekem, hogy ki vagyok és honnan és majd el fogok menni oda és meglátogatom őket :3 Szóval én megyek utána arrafelé, amerre talán mehetett o/

Saya
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 692
Join date : 2013. May. 17.
Age : 13
Tartózkodási hely : Limen o/

Karakterlap
Szint: 28
Exp:
3040/3100  (3040/3100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Malcolm on Csüt. Feb. 19, 2015 11:50 pm

Nem lilul a feje. Még csak nem is kékül. Megette a fene. Hát milyen fulladásos halál ez? Lassú, vontatott. És még csak nem is látványos? Hát nem, azt már nem! Malcolm élvezettel tátja ki a száját, hogy mohón rámarhasson Gabrielle nyaki ütőerére. Végre! Végre úgy étkezhet, ahogyan az egy vámpírhoz illik. A vér a szívdobbanások ütemével pulzálva tolul a malkavita szájába, aki úgy nyeli a ragacsos nedűt, mint a csecsemő az anyatejet. Amikor pedig már teljesen eltelt, akkor úgy dobja el az élettelen testet, mint egy rongybabát.
- Ennyit erről! Minden fattyút megbüntetek, aki a helyembe próbál lépni! - Aztán hogy végleg kiadja minden frusztráltságát és dühét, még belerúg egyszer a nőbe ernyedt testébe. Az olyasfajta etikett, miszerint nőt nem bántunk, földön fekvő "védtelen" embert nem bántunk, hullát nem gyalázunk és tisztelettel adózunk a betevő falatnak... nos ezek egyike sem volt betartandó vagy követendő intelem Malcolm számára.
Természetesen első útja a fürdőszobának vélt helyiség felé vezet, azonban csalódnia kell. Nemhogy nem várják újabb szopogatni való "cukorkák", de még csak a helyiség sem ugyanaz. Pedig meg merne esküdni arra, hogy ez volt az az ajtó. Ehhez képest meg épp a másik helyiségbe jutott. Átszalad a szoba túlsó végébe, kiles az ajtón a következő helyiségbe, de ugyanúgy folytatódik, mint az imént. A fene fog megint kimenni a temetőbe! Legfeljebb azért menne vissza oda, hogy porig rombolja annak az ócska ribinek a giccses sírkövét. De nem, előtte még magához kell vennie a biztonság kedvéért a fogakat a másik helyiségből. Vissza is fordul és az az átkozott családkép megint ott volt. És Malcolm szembe találta magát. Ott feszített azon az idillikusnak tűnő családképen. Minden haragja azonnal visszatér, s úgy vágja a földhöz a képet, hogy az üveg szinte szétrobban és beteríti a szobát mindenfelé a szilánk. Ha ez még nem lenne elég, akkor még alaposan meg is tapossa. Aztán izibe vissza a másik ajtóhoz, vissza-vissza-vissza szépen a fogacskákhoz! Aztán jön az arculcsapás. A fogak megint sehol! Sehol! Mondom sehol! Nem érted, hogy sehol?
- Váhrhgh! Hova rejtetted őket te mocsok? Eldugtad mi? Csak hogy bosszants, mi? Na megállj csak! - Visszafordul és egy akkora pofont ad a holtan fekvő nőnek, hogy belesajdul a keze. Aztán úgy tesz, mint amikor a kutya elkaparja a piszkát hátsó lábaival, majd ismét feltépi a másik ajtót és eszeveszett ámokfutás közepette rohan végig az ismeretlen folyosón. Ennyi. Kész. Bekattant. Finito...

_________________


A karakter indikátora pirosból zöldre váltott!

Malcolm
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 261
Join date : 2014. Nov. 27.

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6854/6900  (6854/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Rosalia on Pént. Feb. 20, 2015 12:23 am

Timidus:
Női sikolyt hallasz, de azt nem tudod megállapítani, hogy pontosan melyik szomszédos helyiség irányából, hiszen a két ajtó majdnem egymás mellett van. Ha keresed a továbbiakban, az ajtókon nem találod meg a korábbi jelzéseidet.

Miu:
Be tudsz mászni az ágy alá. Aztán szépen elszenderedsz. Aztán annak rendje és módja szerint egyszer majd csak felébredsz. Ó igen, ugyanabban az ágyban, mint ennek az egésznek a legelején. Nem az ágy alatt, hanem az ágyban. Az ágy végében pedig a fekete hajó lány idősebb kiadása fogad téged, aki rendesen megdorgál:
- Miért vagy még mindig az ágyban? Azt ígérted együtt reggelizünk! Minden rendben? Zavartnak tűnsz... Talán jobb lesz, ha mégis visszafekszel és kipihened magad, én majd türelmesen várok rád kint. - és már ki is megy az ágy végénél lévő ajtón, ha utána szökkennél, akkor is becsukja az ajtót az orrod előtt. Választhatsz, hogy követed a lányt az ágy lábánál lévő ajtón keresztül, vagy inkább az ággyal szemben lévő ajtót választod tovahaladásodhoz, esetleg teljesen másként reagálsz a kialakult helyzetre.

Malcolm:
Csak ne olyan hevesen Malcikám! Megfeledkeztél arról édes szívem, hogy mezítláb vagy, így a nagy szőlőtaposásos manővered eredménye, hogy az üvegszilánkok csinosan beleékelődnek a talpadba, ami nemcsak fájdalommal jár, de még veszettül vérzenek is Razz

Akik Gabrielle után mentek
Ugyanúgy keresztülmentek az ablakos folyosón, majd kilyukadtok a konyhánál, ezúttal azonban nyoma sincs sem az öngyi varjúnak, sem a darálónak sem a húsbárdnak. A konyhából ismét a szabadba vezet az ajtó, azt viszont már innen látni, hogy az ösvény nem a temetőbe vezet, hanem valahova sokkal távolabbra és elágazik.


Akik inkább az ággyal szembeni folyosós választották
A folyosó vége elkanyarodik balra, azonban még előtte jópár méterrel található egy újabb színes tárgy: egy jókora kétajtós barna szekrény. Vajon hova vezethet? Harniába? Razz


Határidő február 28. szombat éjfél.
Ha valamire nem reagáltam, akkor dobjatok pm-et, most picit felületesen olvastam a reagokat Embarassed

_________________
Mesélői adatlap
Mesélői színem: #cd4962

Rosalia
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 1543
Join date : 2012. Nov. 01.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Shukaku on Pént. Feb. 20, 2015 7:47 am

Elmagyarázom nektek, hogy miként is gondolkodik Timidus a női sikolyokról, a pihe-puha ágyikókról, a küldetést irányító NPC-kről, magukról a küldetésekről, meg úgy általában miként is fog hozzá megoldani egy ilyen szörnyű morális problémát, minthogy a közelében valaki jól hallhatóan bajban van. Persze a címszavakat itt is ki kell egészítenem teljes mondatokká, hogy érthető legyen az olvasó számára is, de biztosan tudjátok, hogy Timike számára ez csak néhány tizedmásodpercet vesz igénybe. Azt már mindannyian kitalálhattátok, hogy a pet a logika alapján működik, és ez bár Shu mellett, valamint a sárkány által átélt események hatására sokat változott, továbbra is erősen matematikai logikára épít. Bizonyára mindenki ismeri az igazságfunktorokat, azon belül pedig a kondicionális állítást. Bizonyára. Ha valakinek most hirtelen nem jutna eszébe, akkor feleleveníteném, hogy kondicionálison értjük a p, q állításból képzett „ha p, akkor q” elégséges feltételt tartalmazó állítást és a végzett logikai műveletet. Magyarán szólva "Ha süt a nap (p), akkor strandra megyek (q)." Kövessük akkor végig Timike logikáját, és végkövetkeztetését.

P1 -> Ha Timidus ezt a lányt ölte meg korábban…
P2 -> …a lány halhatatlan, mivel kikerülhetetlen karakter.
Q -> A lány a küldetés meghatározó karaktere.

P1 -> Ha a lány a küldetés meghatározó karaktere…
P2 -> …akkor ajánlatos megfogadni a tanácsát.
Q -> A küldetés teljesítésének érdekében jobb, ha Timidus az ágyban marad.

P1 -> Ha a sikoltás egy nőtől, és nem egy kislánytól származott…
P2 -> …akkor nem lehetett Shu hangja.
Q -> Cselekvési kötelezettség nincs.

P1 -> Ha a lány a küldetés meghatározó karaktere…
P -> …akkor nem történhet baja.
Q -> Cselekvési kötelezettség nincs.

P1 -> Ha cselekvési kötelezettség nincs…
P2 -> …akkor a legutolsó elhatározáshoz kell ragaszkodni.
Q -> Kedvenc sárkányunk továbbra is nyugodtan pihengetett az ágyikóban.

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5870
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Saya on Kedd. Feb. 24, 2015 6:16 pm

//Én igyekszem, csak a napirend sokszor ellenem van Embarassed  //

Jaj Istenem, olyan kis izgatott vagyok, szerintem még soha nem voltam ennyire bepörögve semmin! Mármint most akkor tényleg, mi van akkor, ha ez az igazi családom, akiket szintén elfelejtettem, mert ugye én elfelejtettem mindent, és most kezdek majd visszaemlékezni rájuk és majd meg fogom őket találni :3  Csak mondjuk akkor meg a Papa miért küldött Magyarországra és miért intézett el mindent? Vajon a Papa sem tudta, hogy kik az igazi családom? O.o
~Annyit szerintem elárulhatok, hogy így van. Oto-sama egyedül talált rád az erdőben, és nem tudta, honnan jöhettél.~
Azta Surprised  Még a végén tényleg kiderül, hogy tiszta dráma és könny a történetem. Meg majd milyen büszkék lesznek rám a céhben, ha én ezt elmesélem a többieknek, hogy már emlékszem a családomra *.*  Szerinted az Alex is rám fog mosolyogni tőle? Surprised
Jaj, de várjál... ezen a folyosón már voltunk pale  Lassabban is lépdelek, mert most felkészülök, de nem, nem véres egyik ablak sem, meg... jó, most már itt vagyok az ajtónál, és nem volt sehol madár. Varjú volt amúgy vagy holló, nem tudod? Surprised  Mindegy is, most nem jött, szóval valami más, mintha most minden olyan nyugodtabb lenne. Benyitok a konyhába, de most nem érzek semmi szagot.
~Nincs is itt semmi, ami annak előtte itt volt. Ez egy másik álom, most már biztos.~
Nem lehet valóság? Sad
~A valóság a SAO, a Liberales és a többi. Nem léteznék, vagy legalábbis nem ebben a formában, ha azok nem történnek meg.~
Miért? O.o
~Mert ha ezek alapján az igazi családoddal maradtál volna, és most nem-álomként sétálnál itt, akkor egyrészt velem, az igazi valómmal sosem találkoztál volna, és most nem beszélnék a fejedben. Sőt, valószínűleg a forrásomat már rég kiszedték volna belőled.~
Miért, mi vagy te? Surprised
~Ezt már nem árulom el :]~
Ja, mert gonosz vagy ._.
Tehát akkor itt sincs semmi, ami érdekes lenne, akkor megyünk tovább, és megint kint vagyunk. De Gabby miért ment volna ki? O.o Úgy eleve vajon erre jött, nem fordult el másfelé vajon? A szám elé teszem a kezeimet és beleüvöltök a levegőbe, de nem azt éneklem, hogy "tölcsért csinálok a kezemből" - pedig amúgy ezt teszem -, hanem csak elüvöltök, hogy
-Gaaabbyyy, itt vagy?

Saya
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 692
Join date : 2013. May. 17.
Age : 13
Tartózkodási hely : Limen o/

Karakterlap
Szint: 28
Exp:
3040/3100  (3040/3100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Miu on Kedd. Feb. 24, 2015 7:15 pm

Sikeresen bekúsztam az ágy alá, aztán nem is kellet sok a látványos hisztim után, hogy el is nyomjon az álom. Nem sokra rá ismét fel is ébredtem az ágyban. Úgy néz ki nem lesz itt nyugtom, bármit is csinálok. Ez az álom nagyon ellenem dolgozik, még aludni se hagy nyugodtan. Amint elalszom már fel is ébredek, ez így nagyon nem muris. Persze nem sok időm volt ismételten valami látványos kitörésbe kezdeni, ugyanis most állt valaki az ágyam végében és még meg is dorgált. Mint egy villámcsapás úgy hasított belém a felismerés.
-Te!
Kiáltom el magam és közben az előttem álló nőre mutatok. Egyszerűen nem akart hinni a szememnek. Ez a nő hasonlít arra a lányra akibe kést állítottam, pontosabban aki először bevillant, mert én ugyan nem csináltam semmit sem. Még mindig nem emlékszem semmilyen előzményre sem, ami azt leszúrást váltotta volna ki magából. De várjunk csak? Milyen reggeliről van itt most szó? És még is mire fog várni? Ha most nem megyek akkor már nem fogunk tudni reggelizni. Egyáltalán miért gondolkozom én ezen?! Természetesen az idegen nőszemély nem várta meg még bármit is felfogok és már távozott is a szobából, én meg amint észbe kaptam már lódultam is utána. Mivel az a tervem, hogy átalszom ezt az egészet nem jött be, így muszáj vagyok más megoldást találni arra, hogy feltudjak ébredni ténylegesen is. Ismét végig haladok a már egyszer bejárt terepen. Viszont a konyhából eltűnt a húsdaráló és a bárd is, bár én ennek csak örülök a legutóbbi akcióm után. Most sikerül tovább jutnom, mint a konyha. Bár azt nem hittem volna, hogy a következő ajtón áthalad a házon kívülre jutok. Felszabadító érzés volt kijutni abból a rémházból még úgy is, hogy helyette egy sötét erdőbe lyukadtam ki. Haladok előre az ösvényen figyelve arra, hogy hova is lépek, hisz se cipő, se papucs nem védte a lábamat és nem akarok valami meglepi medvecsapdába lépni véletlenül. 

Miu
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 656
Join date : 2014. May. 04.

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
2082/2100  (2082/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Cearso on Szer. Feb. 25, 2015 7:25 pm

Nem válaszolt a hívásomra.  Akkor mit is tehetnék? Vajon mit jelenthet, hogy nem válaszol? Talán nem hallotta volna? Hiszen az előbb még itt volt. Rolling Eyes Az egész ház olyan hátborzongatóan halk, hogy az nem lehet, hogy valamilyen zaj miatt nem hallotta. Nekem itt valami nagyon nem stimmel.
Benyitok a kővetkező szobába. Itt sincsen senki. Nem tűnhetett csak úgy el. Hülye vagy Cearso. Egy álomban bári megtörténhet. Igen ám, de az álmukat általában saját maguk irányítják az emberek. Akkor ez most mégsem egy álom. Ha nem álom lett volna akkor belehaltam volna abba, hogy leszúrom magam. Akkor ez mégis csak egy álom.
-EZT AZ EGÉSZET NEM ÉRTEM!!
Ordítok ahogy csak a torkomon kifér. Az előbb se kaptam a kérésemre választ, nem hiszem, hogy ezzel bárkit is felvernék a nyugalmából.  Ha ismerném az itt élőket, akkor nem is állna szándékomban, de csak annyit tudok róla/róluk, hogy nem is vesznek tudomást rólam. Ja meg azt, hogy van egy macskájuk, ami szeret felfordulást csinálni. Tényleg, ha van itt macska, akkor őt ide lehet hívni, ha már a lány nem válaszol semmire sem.
Á, úgyse fog sikerülni. Adom  fel még mielőtt egyáltalán hozzákezdenél a dologhoz. Na jó, egy próbát azért ez is megérhet. Bár már semmiben sem reménykedem…
Hangosan elkezdem utánozni egy kisegér hangját, ahogy a macskákat szokták hívni, majd fülelek hátha talán erre jön válasz valahonnan:
-Ci-Ci-Ci-cicc
Majd ezt megismétlem egy párszor.
Mondjuk az is igaz, hogy én nem halottam a csörömpölést, amit állítólag a macska okozott, de ez nem zárja ki azt a tényt, hogy ebben a házban létezik egy macska.

_________________
beszéd: zöld
gondolkozás/Artemishez: piros
feltörő gondolatok/emlékek/érzelmek: narancs
Marluna: kedves-szürke (cccccc)
1.:

Double Arrow - nyílzápor
Az íjára egyszerre több nyílvesszőt is fel tud ajzani (max 5-öt)

2.:
Healblock-Célpont játékos/mob/pet hp-ja, és páncélja semmilyen módon nem képes növekedni [passzív]

3.:
Concentration (permanens)
Cear a fel nem használt sebességét sebzésbe fordítja át, amennyiben elég erősen koncentrál

4.:
Debuff
A képeség neve mindent elárul

lvl 35:
élet:50/0 (250 hp)
FK: 27/33
Erő:2/0
Irányítás:30/46
Kitartás:28/7
Gyorsaság:36/75
spec:17/0
páncél /65

Cearso
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 1669
Join date : 2014. Aug. 25.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
4830/5000  (4830/5000)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Tantalosz on Szer. Feb. 25, 2015 7:30 pm

Miután kinyitottam az ajtót, megkönnyebbültem. ~Szabadság...~ gondoltam derűsen. Így talán véget vethetek ennek a rémálomnak, és talán idekint lesz valami, amivel visszajuthatok Aincradba.
Így aztán elkezdtem átvágni a kerten, de meghökkentem attól, amit a végében találtam. Sírok? Miért vannak itt sírok? Azt ne mondják, hogy a családnak van egy saját temetője... Mert ha ez így van, akkor egy nemesi család birtokán vagyok. Bár nemesekhez képest eléggé... visszafogottan élnek. De ez engem nem zavar.
Az egyik sír előtt viszont volt valami furcsa... A fekete-fehér színkavalkádban eléggé feltűnő volt az a koszorú. Így aztán elvettem a helyéről, hogy megnézzem, mi van mögötte. Abban a pillanatban kiesett a koszorú a kezemből és zizegve ért földet. Gabrielle Szerémy? Ez ugye csak vicc? Nekem nem volt lányom. Halott pedig pláne nem. Akkor mégis hogyan állhat itt ez a sír? És ekkor megértettem. Hm. Szóval egy egyszemélyes küldetésen vagyok. Nos, ha már küldetés, akkor gondolom valami jutalom is fog érni a végén, tehát miért ne? Csináljuk végig.
A következő, amire emlékszem, hogy újra az ágyban vagyok, és valaki belép az ajtón. Jobban mondva, nem csak valaki... Hanem az a lány, akit megöltem. Bár most kissé idősebbnek látszik. Vajon miért van itt? Bosszú? Kegyelem? Nem értem...
A zavar az arcomra is kiütközhetett, mivel a lány megemlítette. Ahogyan azt is, hogy pihenjek. Vajon mit tegyek? Pont az előbb végeztem vele kicsit fiatalabb változatban, most pedig valami reggeliről csacsogott nekem. Alternatív idő? Igen, ez lehet az oka. Nos, azt mondta, hogy megvár engem... Szóval... Miért is ne? Egy kicsit visszafekszem, így hátha álmodok valamit. És ki tudja? Talán éppen ez a kivezető út ebből a véget nem érő rémálomból...

_________________
Komolyan azt hiszed, bosszant, hogy gyilkosnak hívsz, azért, mert úgy nézek ki? Nem érdekel. A piros indikátorosok gyilkosok, persze, és senki sem szereti őket, de nagyon intelligensek és erős a túlélési ösztönük.

Tantalosz
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 125
Join date : 2014. Apr. 04.

Karakterlap
Szint: 6
Exp:
291/300  (291/300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Kusumi Ayani on Csüt. Feb. 26, 2015 3:47 pm

Végül mégiscsak a lány után mentem, hisz nincs sokkalta több választásom. Egyelőre belemegyek „a játékba”, és meglátjuk mi sül belőle, ha meg nem jön össze, akkor majd megpróbálok, valami okoz kitalálni, hogy elmehessek. Talán utána még a másik folyosót is átnézhetem ismét, hogy megbizonyosodjak, róla mi különbség van a másik, és az itteni dolgok között. Az első különbség az, hogy az ajtó, amin átmentem nem a WC-be vezetett, mint múltkor, hanem ez volt az a kandallós szoba, ahol a kép elején a frászt hozta rám. Most is én vagyok rajta, de hát ez most már nem olyan meglepő… de attól még ugyanúgy a hideg ráz tőle. A kövi folyosó pedig szintén ismerős volt. Kissé óvatosan közeledek az ajtó felé. Már-már vártam a vörös placcsanást, ahogy a varjú szinte szétrobban az üvegen. Azonban ahogy közeledek a folyosó végéhez, úgy válik egyre inkább furcsának az egész. A placcsanás elmaradt. A varjú most nem akart felvágott lenni. Nos… mondjuk, ennek örülök. Legalább nem kerülget fölöslegesen a frász, bár mondjuk, a kutyának se hiányzik ez a dög. Vagy lehet ő nem respawnol mint minden más, vagy most más ablaknak fog nekimenni. Kitudja. Azonban minden gond nélkül elérem a folyosó végét, és minden gond nélkül ki is nyitom. Ahogy múltkor ez a folyosó is a konyhába vezet. körbekémlelek találok-e valakit, majd belépek végül. A vörös pleccsnyi az asztalról, és bárd a farról szintén hibádzik a darálóval egyetemben. Az innen kivezető ajtó is úgy tűnik, máshova vezet. Most lehet, hogy az előzőhöz hasonló, de más építésű házban vagyok, de sokkalta másutt? Hm… jó kérdés. Ha itt sem találok senkit, akkor kimegyek az udvarra… jobb ötletem nem révén, és a kereszteződésnél jobb irányba.

_________________
Megnyitott a Főnixkönny - Fegyver és Potion Szaküzlet. T2-es érclátókat, T2-es növénylátókat keresek beszállítónak, akik részesedést kapnak az általuk hozott nyersanyagból készített, majd eladott item árából.

Kusumi Ayani
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1875
Join date : 2012. Aug. 14.
Age : 20
Tartózkodási hely : valahol a porban >.>

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3819/4100  (3819/4100)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Jun on Csüt. Feb. 26, 2015 5:02 pm

- Kérlek várj! - kiáltok még egyszer a lány után aki ügyet sem vet rám, és hiába vártam, nem fordult vissza. Eltűnt. Csak úgy itt hagyott válaszok nélkül. Rosszul esett, főleg mert még abban sem vagyok biztos, hogy mi a neve. Az arca picit ismerős, és az öltözéke is, hasonló a lányéhoz, akit... szóval igen. A két ajtón bekukucskáltam, majd végül eldöntöttem, hogy értelmetlen lenne azon az úton menni amit még nem ismertem amikor itt van egy halomnyi kérdés amire talán egy perc alatt választ kaphatnék ha követem a lányt. Hiszen testvérek vagyunk nem? A testvérek pedig szeretik egymást és válaszolnak a másik kérdésére. Hatalmasat sóhajtok, majd átlépem a küszöböt, és gondosan becsukom az ajtót. Nem szalaszthatom el a lehetőséget, ö az első élőlény akivel találkoztam amióta itt vagyok. A madarat leszámítva, de abban nem vagyok biztos, hogy élt. Vagyis egyszer élt, de nem túl sokat..
- Ha-hóó? - csak úgy visszhangzik a hangom az üres folyosón, majd megtettem az első bátortalan lépéseket. Direkt nem néztem ki ezúttal az ablakon, nem bámészkodtam, inkább csak azon voltam, hogy minél hamarabb átjussak a következő helyiségbe, ahol talán már vár rám a "húgom", hogy végre valahára elfogyasszuk együtt a reggelinket. Vagy amit csak akar. Nekem legjobban egy csésze forró tea esne most, és egy forró fürdő. De most nincs időm, sem pedig lehetőségem követelőzni, na meg persze talán éppen veszélyben forog az életem. Az a lány talán át akar verni, amiért... szóval igen, és valójában az ö testvére volt és nem az enyém, csak tudja, hogy összezavarodtam ezért meg akar most leckéztetni, és végül az életemmel fizetek majd. A lány a konyhában sincs, de nem ö az egyetlen hiányzó elem, körbenéztem, de a fegyvert sem találtam, bármennyire is kerestem. Ez nem jó. Talán nála van. Jobb lesz óvatosnak lennem. A következő ajtónál ami a szabadba vezet, óvatosan lenyomom a kilincset, és a fal mellé tapadtam, és onnan löktem be az ajtót. Elsősorban mert így láthatom ha kint rejtőzködik valaki legalább az egyik oldalon másrészről pedig mert így nem tud váratlanul lecsapni rám. Amint megbizonyosodtam arról, hogy nincs ott senki, kitártam az ajtót és csendben osontam végig az úton. Lehet, hogy tévedek, lehet, hogy nem, de ezt sosem tudom meg, ha örökké a házában rejtőzködöm, és előbb utóbb úgyis történne valami...
- Hahóóó?

//Azért nem láttad a posztokat, mert 28 volt a határidő Razz //

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"

Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1517
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Neverending nightmares

Témanyitás by Sponsored content Today at 9:09 pm


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

3 / 6 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.