Ronbaru

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default Ronbaru

Témanyitás by Kayaba Akihiko on Szer. Dec. 31, 2014 2:45 pm

Egy apró, jégbe fagyott városka a hegyoldalba faragva. A lakóházakat leszámítva csupán egy kovácsműhely, egy bolt és egy fogadó található itt. A város egy részén keresztül fut egy fagyott vizű patak is, mely felett - jelenleg hiába -, átível egy-egy kőhíd. A helyiek szerint, akik mind hosszú, ősz szakállú idős NPC-k, itt régen egy sötételf kolónia éldegélt.
avatar
Kayaba Akihiko
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 14475
Join date : 2012. Jul. 29.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Ronbaru

Témanyitás by Akito on Kedd. Ápr. 11, 2017 10:38 am

Ronbaru az egyik legérdekesebb falu Aincrad eddig felfedezett világában.  Egy hegyoldalba vájt apró, jégbefagyott falucska. Lakói mind ősz hajú, hosszúszakállú idős emberek. Olyan ez, mintha az idő is megfagyott volna a falut átszelő kanyargós kispatakkal együtt.  A csend szinte állandó, oly ritkán szakítja meg a falu egyetlen kovácsműhelyének öreg mestere, hogy számba se lehet venni. Nem sok kalandor jár erre az elszigetelt, fagyos és kihalt vidékre, kiknek szükségük lenne efféle szolgáltatásra. Ezen okból üres állandóan falu másik „ékének” számító öreg, de ennek ellenére mégis otthonos, békés fogadó. A faluban minden csendes, szürke és állandó, semmi sem változik….
A mai nap, azonban másnak ígérkezik némi szín érkezett az örök szürkeségbe hajnalok hajnalán. Egy fiatalember tévedt ide, kinek vörös haja akár a jelzőtűz, úgy világított a jég és hó kreálta fehérségben: Akito.
Érkezése után tüstént a fogadóba menekült a maró hideg elől, hisz a nap még nem kelt fel, hogy hőjével elviselhetőbbé tegye.  A fogadó nem volt túl nagy, ellenben a meleg, kellemes érzéssel töltötte el az érkezőt.  Semmit sem kért, csak egy szobát, ahová bevackolta magát és egészen addig nem jelent meg, míg a delet nem ütött az óra. Kinézte magának az egyik ablak melletti asztalt, ahová egy bögre forró kávéval a kezében ült le. Senki sem volt itt rajta kívül, a fogadóst leszámítva. Nagyot kortyolt forró italából, majd az asztalra tette a bögrét, és az inventoryjában kezdett el kutakodni. Rövidesen meg is találta azt, amit keresett. Egy vastag, kék kötéses könyv jelent meg a kezében. Újabb korty a bögréből, amit nem engedte el kezével azután, hogy az asztalra rakta. Csupasz jobb kezében a könyvet tartotta, a balban, amit négy gyűrű is díszíttet, a bögre pihent. Nem kellett sok és belemerült az olvasásba, hogy  az idő ne rekedjen meg a számára, ameddig „ügyfelét” várja.
avatar
Akito
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 70
Join date : 2015. Dec. 01.

Karakterlap
Szint: 44
Exp:
7821/8100  (7821/8100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Ronbaru

Témanyitás by Rikomono on Kedd. Ápr. 11, 2017 2:12 pm

Miért pont én? Ez a kérdés merült fel bennem egyre gyakrabban, ahogy a tali helyszínére igyekeztem. A 27. szint már önmagában is gáz volt, de hogy mennyire, azzal csak akkor szembesültem, amikor átléptem a teleport kapun. Egy merő jégtömb volt az egész hely, ráadásul kurva hideg volt. Nem számítottam rá, hogy ennyire vacak lesz itt, csak egy vékony kabátot terítettem magamra eredetileg. Hát erre majd megfagytam, kibaszott gyorsan pörgettem a menüben a különböző itemeket, amíg be nem bugyoláltam magam tetőtől-talpig.
Már megbántam, hogy bevállaltam ezt az egészet. Nem is értettem, miért én jövök. Mármint... elég rám nézni, én erre kurvára alkalmatlan vagyok. Szociális skillek szintje zéró. Vagy inkább mínuszban van az egész. Tízből kilenc emberre ráborítom az asztalt öt perc után, mert felbasznak valamivel. Gyűlölöm az embereket az összes hazugságukkal és idegesítő stiklijeikkel együtt. Erre mégis én. Miért? Nonszensz.
Zsebre dugott kézzel, szapora léptekkel vágtattam végig a jégbe fagyott utcákon, csak egy-egy pillantást vetve az NPC-kre. Sok vén kéjenc. Játékos nyilván egy darab se volt, sok hülye van itt, de annyira senki sem elmebeteg, hogy önként és dalolva megfagyjon. Csak ez a fószer. Legalább mínusz öt pontról indul nálam. Nem volt egy hosszú utam, ez nem egy megapolisz, csak egy kis koszfészek. Belöktem a fogadó ajtaját, a tetejéről le is esett egy kis hó, feldíszítve a sapkámat. Na nem sokáig, lendületből lerántottam a fejfedőm, felfedve ezüst kobakom, majd a hajam igazgatása közben végig is néztem ezen a lepratelepen. Nem kellett sokat vacillálnom, kihez kell odamenni. Vetettem rá egy szúrós pillantást, de igazából nem tudtam eldönteni, hová tegyem. A külsejében egyszerre volt benne a különcség, ami menő, ugyanakkor ki az a fasz, aki vörösre festi a haját? Tiszta buzis volt. Felsóhajtottam, majd lerángattam magamról a kabátot, és feldobtam a fogasra. Nem öltöztem túl, a névből ítélve tudtam, hogy pasival talizom, szóval a ruhám kihangsúlyozta az... előnyös oldalamat. Hűvös volt viszont, úgyhogy meg is borzongtam. Levágtam magam a sráccal szemben a székre, és az államat a kezemre támasztva bámultam rá.
avatar
Rikomono
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 188
Join date : 2016. Jun. 24.
Age : 17
Tartózkodási hely : Kopj le!

Karakterlap
Szint: 48
Exp:
9540/9700  (9540/9700)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Ronbaru

Témanyitás by Akito on Szer. Ápr. 12, 2017 11:37 am

Akito zavartalanul olvasta tovább könyvét a csendes fogadóban. Tökéletes helyszínnek számit az efféle elfoglaltságoknak. A fiú jobb bokáját a bal térdére fektette, ezen a lábon támasztotta meg könyvet tartó karját. Másik kezével a bögrét fogta, sűrűn kortyolgatott belőle, de mindig csak keveset. Mikor az asztalon pihent ujjaival zongorázott rajta, amik a rajtuk lévő gyűrűknek hála folyamatos, ritmikus zajforrássá nőtték ki magukat, mintha csak ütemet adott volna az olvasott könyv sorai alá. A gyűrűk bögrén való apró koppanásaik töltötték be a helyet. Öt ujján négy gyűrű honolt, a gyűrűsujját leszámítva mindegyiken díszelgett egy, ennél fogva minden második hang halk, tompa puffanás volt az ékszerek okozta „hangzavarhoz” képest. Egészen belefeledkezett érdekes olvasmányába, bár nem felejtette el, hogy nem kikapcsolódni jött ide. Dolga van itt, amihez szükséges egy másik személy jelenléte.
Kisvártatva a fogadót más zajok is betöltötték. Az ajtót nyitotta ki valaki a kelleténél kicsit erősebben. A fiú ennek ellenére meg sem rezzent. Az egyetlen ami arra utalt, hogy mégis észlelte az érkezőt, azaz az, hogy ujjai egy rövid pillanatra abbahagyták a zongorázást, de az ajtó becsukódásával tovább folytatta. Nem nézett fel a könyvből, mert vissza volt még pár sor az oldalból, amit elkezdett. Sosem szerette félbehagyni a dolgokat, ezért még akkor is a könyvet bámulta pár pillanatig, mikor leültek az asztalához. A sor végére érvén egy mozdulattal becsukta azt és az asztalra csúsztatta. Térdén pihentetett lábát letette, féloldalas üléséből normálisra váltott, ezzel szembefordult vendégével. Arca mosolyra húzódott az ezüsthajú, kékszemű szépség, vagy inkább annak láttán, amit a lány akart, hogy lásson is, és amit nem szégyellt magának megnézni. A lány nem szólt semmit, állát a kezére támasztva bámulta őt és várt. A bögrét félretolva könyökölt mindkét kezével az asztalra, ujjait összekulcsolva az állának támasztotta, majd a jövevény tekintetébe meredt.
- Szép napot! – töri meg a csendet, mert látta, hogy a vele szemben ülő pont arra várt, hogy ráfigyeljenek, és ez most meg is történt. A fiú töretlen figyelmét élvezi mostantól.
avatar
Akito
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 70
Join date : 2015. Dec. 01.

Karakterlap
Szint: 44
Exp:
7821/8100  (7821/8100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Ronbaru

Témanyitás by Rikomono on Csüt. Ápr. 13, 2017 6:28 pm

El nem tudom képzelni, mi a jó az olvasásban. Egy helyben ülsz, és bámulsz egy darab papírt. A rekordom valami tíz oldal, ennyit bírtam egy helyben végigülni, aztán félredobtam a picsába azt a vackot. Szóval úgy éreztem, hogy én meg ez a faszi nem leszünk egy hullámhosszon, ha ez a kép fogad, hogy ő valami könyvet bújik, miközben rám vár. Legalább nem váratott meg ezzel a marhasággal, amit szoktak csinálni: "még ezt a fejezetet elolvasom" meg társai. Baszd meg, a könyv megvár, én viszont kinyomom a szemedet, ha azt kell néznem, hogy te olvasol. Ha ezzel kellett volna szembesüljek, bizony isten itt hagyom a francba, de ja, ezt megúszta.
- Szép volt, amíg ide nem rángattál - jegyeztem meg rosszmájúan a... köszönésére? Gondolom az akart lenni - Ha azt akarod, hogy újra szép legyen, akkor kurva gyorsan meghívsz valami forróra - tettem hozzá a magam nyers stílusában. Meg is érdemelte. Tipikus pasi, kiteszem az ikreket, és már el is felejti, hogy van szemem is. Legalább kiderült, hogy nem buzi, hanem van ízlése. Mondjuk egy kicsit diszkrétebben is csinálhatná.
- Meg is akarod fogni őket? Csak egy akkora pofon az ára, hogy leesel a székről, megéri - ajánlottam fel cseppet sem jókedvemben, hátha észreveszi magát. Nekem bejön az őszinteség, de azért van egy határ, amit nem érdemes átlépni. Hátradőltem a széken, és keresztbe tettem a lábam, úgy vizslattam a fazon arcát egy kis ideig.
- Na? Ki vagy, és mit akarsz azon kívül, hogy üljek bele a cerkádba? - szegeztem neki a kérdést, ha már ő maga annyit tartott fontosnak, hogy csak köszönjön. Nem szándékoztam jópofizni, térjünk a tárgyra. Nem fogok órákon keresztül itt dekkolni a hidegben, hogy ez a csávó játszhassa a lovagot.
avatar
Rikomono
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 188
Join date : 2016. Jun. 24.
Age : 17
Tartózkodási hely : Kopj le!

Karakterlap
Szint: 48
Exp:
9540/9700  (9540/9700)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Ronbaru

Témanyitás by Akito on Pént. Ápr. 14, 2017 11:26 am

A könyv letétele után Akito teljes körű figyelmét élvezhette a morcos lány, aki nem finomkodott megmondta azt, amit meg akart mondani és ez megmosolyogtatta a fiút. Bizonyára a hideg helyek nem tartoztak a kedvencei közé, pedig ennek a falunak is megvolt a maga jó oldala.  
- Nem tetszik a hely? –  kérdezte kicsit meglepetten
–  Ennek a helynek is megvan a maga haszna és bája. - a bögréért nyúlt, hogy kiigya a maradék kávét belőle, azután halkan elnevette magát az idomokat érintő megjegyzésen.
- Nagyon csábító ajánlat, de egyelőre nem élnék a lehetőséggel, ha nem bánod- a pofon már elvesztette korábbi értékét mint, fenyegetés a fájdalom érzetének hiánya miatt, de jobb a békesség – én csak teljesítettem a rám eső részt. Te a kirakatba tetted, én pedig megnéztem- felelte mosolyogva, azután kezeit az asztallapra támasztva felállt.
- Forró csokoládé, tea, esetleg leves? – a választ megkapva felkapta a bögréét és a pulthoz sétált, hogy megvegye azt, amit a hölgy kívánt, magának pedig egy újabb adag kávét. . Igaz, ha egyszerűen szólt volna, az öreg kivitte volna nekik….. rettentő lassan. Nem szánta az öreget, csak nem akarta megváratni a lányt. Amint megkapta, amit kért és visszatért vele az asztalhoz. Lerakta azt partnere elé, visszaült székébe kissé féloldalasan, mert bal bokáját újra jobb térdén akarta pihentetni.  Nagyot kortyolt friss kávéjából, de majdnem sikerült azt kiköpnie a lány kérdését meghallva. Köhécseléssel kevert nevetés lett úrrá rajta pár röpke pillanatig. Ilyesfajta nyílt beszélgetésre egyáltalán nem számított . Azonban nem ijedt meg, még csak zavarba sem jött a kérdéstől. Egyszerűen meglepte, de már azon is túl van. Bögréjét visszatette az asztalra és a másik szemébe nézett.
- Hogy azon kívül? – nézett fel a mennyezetre gondolkodást színlelve. – Szerintem már mindent közöltem – tekintetét visszavezette a tengerkék szempárhoz.  – Akito vagyok és csatlakozni szeretnék. – mondta el ugyan azt, amit leirt az üzenetben.
- Nem neked kellene kérdezgetni? Vizsgáztatni? – vetette fel a kérdést, ő erre számított- ...és  közben haraphatnánk valamit, mert ma még nem ettem semmit. Ha már én hívtalak ide állom aze gészet, mit szólsz?  
avatar
Akito
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 70
Join date : 2015. Dec. 01.

Karakterlap
Szint: 44
Exp:
7821/8100  (7821/8100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Ronbaru

Témanyitás by Rikomono on Vas. Ápr. 16, 2017 8:23 pm

- Ahhoz biztosan hasznos, ha jéggé akarsz fagyni Neutral - jegyeztem meg fanyarul, majd kinéztem az ablakon. Odakint semmi nem látszott, csak a fehérség. Unalmas. Talán egy sivár léleknek tetszik, ha ilyen "költőien" szeretnék fogalmazni. Én már kifejeztem a véleményemet: szívesebben lennék bárhol máshol, mint itt, feltéve, amíg nem ilyen havas-jeges idő van. Ha van olyan évszak, amit rühellek, az a tél. Húsz réteg ruhában hogy menjek el úszni vagy futni? Hogy pattanjak bicajra, görkorira? Ha mozogni akarok, be vagyok zárva a négy fal közé.
- Egyelőre, mi? - néztem vissza a srácra, kétkedve fogadva a válaszát - A nyilvános kivégzést is elmennél megnézni, csak mert "kirakatba teszik"? Rolling Eyes - tettem hozzá. Ugyanaz a kategória, mint a kútba ugrás. Nem azt mondom, hogy ne nézze meg, mert azért van, de azért legyen benne annyi önuralom, hogy először a szememet találja meg Rolling Eyes
- Mindegy, csak forró legyen, édes - mosolyodtam el kissé gunyorosan a jelzőt hozzátéve. Perpill úgy éreztem, hogy mindhármat le tudnám dönteni, ebben a sorrendben, de van annyi józan eszem, hogy tudjam, ez egy csalóka érzés. Unottan néztem, ahogy a srác kikéri a rendelést, ujjaimmal türelmetlenül kopogtatva közben az asztalon. Minden ilyen pillanatot, elvesztegetett másodpercet használhatnám valami értelmesre is. A várakozás, legyen az bármilyen rövid, az ellenségem volt, és kész.
Amint visszatért, neki szegeztem a frankót, mire ő majdnem ki is köpte a kávéját. Ilyen kis ártatlan? Komolyan, mint valami nyámnyila főhős. Jó, hogy el nem vörösödött. Mindenesetre én harsányan elnevettem magam rajta, majd két kézre fogtam a csészét, és egy szuszra legurítottam az egészet, míg ő fulladozott. Egyből úgy éreztem, hogy megújulok, szétterjedt a testemben a kellemes meleg, eltűnt az eddigi didergés. Fasza volt Cool Elégedetten sóhajtottam fel.
- Ennyi? - kérdeztem vissza, de egy pillanatnyi hatásszünet után tök mással folytattam, mint talán azt várta - Most már csak a szememet nézed, nyuszi vagy, vagy csak nem vagyok vonzó? - vontam kérdőre. Na, most mit lépsz? Szórakozni akarok rajtad, mutass valami vicces reakciót, öcsi. Vagy... ez se rossz. Felcsillant a szemem az ajánlatra. Még a végén kiderül, hogy nem olyan rossz gyerek ez Rolling Eyes
- Ez a minimum, haver! - reagáltam késlekedés nélkül, kis híján már folyt is a nyálam az ajkaim széléről, úgy összefutott a számban. Mondjuk engem meghívni nem volt feltétlenül bölcs ötlet, de legyen ez a tanulópénz :3
- Ja tényleg, te meg csatlakozni akarsz - jutott hirtelen eszembe, hogy nem csak kajálásról van szó - Engem különösebben nem érdekel a dolog, halvány lila gőzöm sincs, miért engem szalajtottak eléd, púp a hátamra - jegyeztem meg morcosan - Viszont olvasni még tudok, szóval kösz, hogy hülyének nézel és megismétled a nyilvánvalót, Sherlock - vagy nem Sherlock? Tököm tudja, melyik tudós csávót szokták ilyenkor mondani - Add el magad, aztán meglátjuk - vontam vállat, és reméltem, hogy ebből leesik neki, mit akarok. Most már elég világosan fogalmaztam, nem?
avatar
Rikomono
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 188
Join date : 2016. Jun. 24.
Age : 17
Tartózkodási hely : Kopj le!

Karakterlap
Szint: 48
Exp:
9540/9700  (9540/9700)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Ronbaru

Témanyitás by Akito on Szer. Ápr. 19, 2017 10:31 pm

Elmosolyodott a kijelentésre és ő is kinézett az ablakon. Minden bizonnyal teljesen „mást” látott, mint a vele szemben ülő.
- Igen, elég szar, ha nem tartod magad melegen valahogy…… de -  sietve  legörgette menüjét, pötyögött párat és a kezében megjelent egy matt fekete  snowboard deszka. Bal kezével lassan végigsimított rajta, azután a falnak támasztotta.  - …. ennek ellenére ez a hely lehet a télisportok, játékok  melegágya. Egy hófödte hegy oldalába vájt falu, ahová még teleportkapu is vezet…..  – nem mondta ki a nyilvánvalót, miszerint itt hamarosan nyüzsögni fognak az emberek. Ő maga is ezért választotta ezt a helyet, mert már régóta készült ide.
- Egyelőre – röppent is a válasz egy laza vállvonogatással kisérve. Nem látott a jövőbe ezért maradt ennél a válasznál.  A következő kérdésen azonban ismét elmosolyodott. Nem igazán értette miért ezzel a példával állt elő a sok ezer másik helyett, amiknek sokkal több közük van a bámuláshoz, vagy éppen a mellekhez.
- Nem, de megnézhetném mivel „kipakolták” a nyilvánosság elé….. ahogy te is. – mutatott a lány melleire közben.

Mivel A lány konkrétan nem kért semmit, azt kivéve, hogy forró legyen, forró csokival tért vissza az asztalhoz, na meg persze az ő kávéjával. Azzal a kávéval, amiből egy keveset ki is köpött  a lényegre törő kérdés hallatán, amit egy újabb, hasonló kaliberű kérdéssel már meg is fejelt.
- A vak is látja, hogy vonzó vagy, de hiába nézem őket tovább, nem látok belőlük többet, mint amennyit mutatsz. Kinőttem már abból a korból, amikor hittem még a szuggerálás és kedvező véletlenek mindent megváltó erejében. Ha lehet inkább nem kínzom magam ilyennel- jól tudta mikor kell megálljt parancsolni, mielőtt gondolatai másfelé terelődtek volna.
Az ebédmeghívás jó ötletnek bizonyult, egyből beadta a derekát a lány, ráadásul ő maga is éhes. Szándékosan nem is evett eddig, hogy a kellő alaklomkor előhozakodhasson vele. Ez meg is történt.
- Úgy van…. a minimum. Szóóóóóval…. rendelj csak, amit akarsz.- Még ebben a fogadóban is kapható szinte minden étel, ahogy Aincrad legtöbb fogadójában, annak ellenére, hogy nem közkedvelt hely…. még.  
Az ezüsthajú lányka mondandójából lejött, hogy nem a legmegfelelőbb embert küldték ide a meghallgatásra.
- Aha…. púp a hátadra…. mégis itt vagy – jegyezte meg, csak úgy a „bajsza” alatt, majd elrakta a könyvet, amit eddig az asztalon pihentetett és kezébe vette az étlapot is, ami szintén ott hevert és az élcelődést a füle mellett eleresztve átnyújtotta a lánynak. – Elég nehéz eladnom magam úgy, hogy nem tudom az igényeidet. -  visszadőlt, kezeit karba tette és kis ideig a mennyezetet nézve gondolkodott.
- Hmmm… lássuk csak…. 40. szint felett vagyok. Idomár, de Tudok használni kardot, csatabárdot…- kezdi el sorolni a harci képességeit. - … tőröket, pajzsot. Van pár érdekes képességem és….  – leeresztette a mennyezettől a a tekintetét, a lányra szegezte, közben megvakarta a buksiját.
- …igazából mesélhetnék a gyerekkoromtól kezdve az étkezési szokásaimon át a farkam hosszáig bármiről, amíg nem tudom mik a kritériumok – mondta végül…. az önmarketing sosem volt az erőssége, és valószínűleg már nem is lesz.
avatar
Akito
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 70
Join date : 2015. Dec. 01.

Karakterlap
Szint: 44
Exp:
7821/8100  (7821/8100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Ronbaru

Témanyitás by Rikomono on Csüt. Ápr. 20, 2017 5:50 pm

Megvontam a vállam. Sose hozott lázba a csúszkálás, pont azért, mert nyakig fel kell öltözni hozzá, én meg nem bírtam, ha túl sok ruha volt rajtam. Fojtogató érzés, ami nekem, aki minél szabadabb akart lenni, nem volt okés. Cinkes, hogy erre be vagyok zárva egy kibaszott virtuális világba, és úgy fest, egy jó darabig maradok madárka a kalitkában. Jó nagy kalitka, de a rácsok akkor is ott vannak a szélén. De hát ez van, ezt dobta a gép. Az élet itt se sokkal másabb, ugyanúgy idegesít tízből kilenc ember. Ez a faszi pedig tett azért, hogy ő legyen az a bizonyos tizedik, bár azért is, hogy benne legyen a többi kilencben. Nem tudtam egyelőre mit kezdeni vele, nem állt bele a provokálásomba, nem vette fel a kesztyűt, csak nyomta ezt a tök logikus dumáját. Mondhatni leszerelt elég könnyen, aztán még kenyérre is kent a meghívásaival. Mi a franc?
- Tartozom egy s mással ennek-annak - feleltem a megjegyzésére, szintén a nemlétező bajszom alatt, miközben belemerültem az étlapba. Eléggé lekorlátozta a szabadságom ez a céh dolog, pont ezért is, mert kötelességtudatot csinál itt nekem, és emiatt olyan dolgokra kényszerülök, amikhez semmi kedvem vagy energiám. Amúgy ez az étlap egész fincsinek tűnt, annál mindenképp érdekesebb volt, mint amit a fazon mondott magáról. Ki a faszt érdekel, hányadik szintű, meg franc tudja, mit mondott még?
- Gondolom vágod, hová akarsz jönni. Kurvára nem fontos, hogy hányadik szintű vagy és milyen képességeid vannak - mondtam, miközben továbbra is az étlapot bújtam. Egy pillanatra se néztem fel. Ja, bunkó vagyok. Nem újdonság. Neki meg fogalma se volt, mit akar, és vacak a mondókája is - So ja, ülj le, egyes - tettem hozzá, majd folytattam is - Asszem kezdek odennel, de finomnak ígérkezik a katsudon is, megkóstolom a curryt, desszertnek meg amanattot és melonpant akarok... első körben ez jó is lesz - motyogom halkan magam elé, majd ledobom a menüt az asztalra, és felnézek a srácra, kábé percek óta először.
- Első lecke. Ha el akarsz adni egy esernyőt a vaknak, ne a színét dicsérd - mondtam szúrós szemekkel rámeredve - Mi kereskedő arcok vagyunk, ha el akarod adni magad, azt emeld ki, ami nálunk fontos lehet - oktattam a nyilvánvalóról. Vagy lehet, ez csak nekem tök egyértelmű? - Próbáld meg újra - dőltem hátra újra a széken, és játszani kezdtem a felsőm pántjával.
avatar
Rikomono
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 188
Join date : 2016. Jun. 24.
Age : 17
Tartózkodási hely : Kopj le!

Karakterlap
Szint: 48
Exp:
9540/9700  (9540/9700)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Ronbaru

Témanyitás by Akito on Vas. Ápr. 23, 2017 2:10 pm

Már egy ideje tartott az a bizonyos megbeszélés, és Akito-nak rá kellett jönnie, hogy nem biztos, hogy a legalkalmasabb ember jött el erre a találkozóra. De nem volt mit tenni, ha már itt voltak, akkor nem hagyta csak úgy annyiban. Kiváltképp azután, hogy  elfogadta az ebédmeghívását a vendége.
- Akkor hálás lehetek „ennek-annak” – felelte, bár abban nem volt teljesen biztos, hogy tényleg annak kellett volna lennie. A fiatal hölgy személyisége elég érdekesnek tűnt a fiú számára, nem találkozott még olyannal, aki ennyire mellőzte volna akár még a minimális tiszteletet is.  Ez egyrészt mulattatta, másrészt lenyűgözte az álszentségtől teljesen mentes őszintesége, még annak ellenére is, hogy pont ezek miatt nem állt jól a szénája.
A lány az étlapot bújta, válogatott magának, ezalatt Akito csak ült és próbált válaszolni a kérdésre, próbálta eladni magát, ahogy a toborzója nevezte a folyamatot, de nem igazán volt ez az ő asztala.  Erre elég nyersen rávilágított a vele szemben ülő, mindezt úgy, hogy  fel sem nézett az étlapból. Nyilvánvaló, hogy annak tartalma sokkalta jobban érdekelte a fiatalembernél.
- Amúgy sem voltam jó tanuló –  nem meglepő hát, hogy egyest kapott az elhamarkodott kiselőadására. Próbált gondolkodni azon, mit rontott el, de kicsit megakadt a rendelések hallatán. Nem az ételek, sokkal inkább azok mennyisége, de legfőképpen az „első körben”  szavak hallatán. Nem az erszényét féltette, aranya volt bőven még elkölteni  is sok, azonban a lány aki előtte ült nem volt túl nagy, csak bizonyos helyeken.
- Szóval te a szerencsések közé tartozol, akik jó helyre pakolják a kalóriát. – jegyezte meg, és ő is eldöntötte, hogy mit rendel. – Én kezdetnek csak marhahúsos rament kérek, a legnagyobbat – közben szorgalmasan pötyögött a panelen, ezzel leadva a rendeléseket. – és négy duplahúsos, csípős hamburgert. – kezdetnek ennyit kért, aztán majd kiderül a hamburgerek méretéből, hogy elég lesz-e. A kiselőadást hallgatva is arra a következtetésre jutott, hogy nem feltétlen mondott rosszakat az előbb, csupán más megvilágítás kellett volna.
- Akkor nem egészen mondtam rosszat-  a lányra nézett, aki eltudott szakadni kicsit az étlaptól-  így legalább már tudod, hogy mennyire vagyok képes nyersanyagot, itemet vagy hasonlókat szerezni –  próbálta megy kijavítani az előzőt ezzel, hisz a nyersanyag itt is a kereskedés egyik alapja.  – Ezek  kívül t3-as fegyverkovács vagyok t5-ös érclátással.
Közben az öreg hozza az összes megrendelt ételt egyetlen tálcán. Majd elejti, ezért Akito felpattant és inkább segített neki lepakolni az asztalra. Így legalább ebédelhetnek még ebben az évezredben.
avatar
Akito
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 70
Join date : 2015. Dec. 01.

Karakterlap
Szint: 44
Exp:
7821/8100  (7821/8100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Ronbaru

Témanyitás by Rikomono on Kedd. Ápr. 25, 2017 1:25 pm

- Én se. Az életben kell boldogulni, nem a padok között - reagáltam rá. Bár azt nem tettem hozzá, hogy ezzel azt akartam mondani, hogy már megint olyasmit mondott, ami tök mindegy. Vagy rájön, vagy nem, én nem akartam erre több szót fecsérelni. Törekedjünk a lényegre, a céltalan fecsegés nem az én asztalom, mindig csinálni akartam valamit. Valami hasznosat, vagy szórakoztatót, bármit, csak ne legyen felesleges. Én speciel nem voltam különösebben kíváncsi erre a fazonra, mármint arra, hogy hányszor verték ki a fogát gyerekkorában, de arra sem, hogy mi a kedvenc kajája.
- Azért te se vagy kispályás Rolling Eyes - forgattam a szemem a beszólására - Nekem sok energia kell, hogy egész nap pöröghessek. Bár ez itt már olyan mindegy, viszont az étvágyam megmaradt - tettem hozzá. Nem most mondtam, hogy hagyni akarom a felesleges dumát? Ha le tudnám állítani magam egyszer, akkor szobrot is faragnék magamnak, az tuti. Amúgy a hamburgerekre én is kíváncsi leszek... Uhh, ha egyszer hazajutok, majd figyelnem kell rá, hogy ne egyek olyan össze-vissza, mint most. Leszoktam az épeszű étrendekről, mivel itt a kitartásom határoz meg mindent, nem az, hogy mennyi tápanyagot viszek be. Ez gáz. Lehet visszaállok a normális étkezésre.
- Heeh? Akkor riválisok vagyunk - vettem tudomásul, amit mondott. Még sose hallottam róla, bár az lehet, hogy ő se rólam, pedig a legnagyobb T3 fegyverbolt az enyém itt. Nem hirdetem magam különösebben, akinek kellek, az megtalál. Ezért is vagyok full alkalmatlan erre, amit most csinálok, nem mondom, hogy nem konyítok az üzleteléshez, de az önreklám mindig is a halálom volt. Az amúgy is hamis, hazug dolog volt.
- De kezdetnek jó lesz. Viszont ez kevés. Tudni akarom azt is, hogy miért ide akarsz jönni, mit tudsz adni nekünk a jelenléteddel, mif a féljai' a fébben... - közben megkaptam a kajám tőle, és a finom illatoknak nem is tudtam ellenállni, szóval egyszer csak azt vettem észre, hogy a mondat közepén tele lett a szám levessel - Szóval mik a céljaid, meg ezek. Tudod... - fejeztem be, miután lenyeltem a falatot. Kicsit szemeztem a tálakkal, tányérokkal, aztán elvigyorodtam, és falni kezdtem. Finoooo~m *.*
avatar
Rikomono
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 188
Join date : 2016. Jun. 24.
Age : 17
Tartózkodási hely : Kopj le!

Karakterlap
Szint: 48
Exp:
9540/9700  (9540/9700)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Ronbaru

Témanyitás by Akito on Csüt. Ápr. 27, 2017 10:07 pm

Párszor már megtapasztalta, hogy a nála kisebbek jóval többet tudtak fogyasztani, mint ő. Még annak ellenére is, hogy Akito mindig is jó étvágyúnak volt mondható, mégis nagyon meglepődött ezen a lányon.  Jó, voltak nagy „testrészei” meg minden, azonban ezek ellenére is kicsinek számított.  Ezt még egyelőre csak kikérte, az is lehet, hogy nem tudja majd mind megenni, sőt a fiú erre gondolt már az elejétől fogva.
- Aha, te az a pörgős fajta vagy- félresöpört pár szemébe lógó hajtincset – Ha pörögsz, akkor sok mindenről le is maradsz –  nem bölcselkedésnek szánta, még ha annak is tűnhetett.  Egyszerűen a tapasztalat beszélt belőle – Például egy finom ebédről-  utalt finoman a meghívásra.
A rendelések leadása után kezdődött meg az, amiért eredetileg is idejöttek. Nem az evés, hanem a toborzás és annak menete, bár nem teljesen ilyennek képzelte a vörös hajú fiú, de legalább elindult valami hivatalosnak is nevezhető valami.
- Hogy riválisok? –  halkan felnevet.  – Azt azért nem hinném -  szögezi le, hogy ő nem tartja magát a riválisának, főleg nem egy ilyen, számára másodlagos dolog miatt. -  Egészen eddig csak magamnak kovácsoltam fegyvereket, egy-két esettől eltekintve. Ha csatlakozok a céhedhez, akkor már értelme sem sok lesz. Vagy feljebb lépek, vagy váltok – igaz a lány boltjában még nem járt, mert nem lett volna értelme, de biztosra vette, hogy sokkal több és jobb receptre sikerült szert tennie, ha már boltja volt……
Akito mondandója éppen hogy elnyerte kicsit a lány tetszését, de állítása szerint kevésnek bizonyult. Az étel megérkezett és amint lepakolta az asztalra, a céh küldöttje máris falatozni kezdett.  Elég viccesen hangzott az utolsó mondat, meg kellett ismételnie.
- Azért hozzátok, mert ti hirdettetek felvételt- megkezdte a válaszadást és azzal együtt az étkezést is. Egy nagy adag tésztát kezdett bekebelezni és szürcsölt hozzá egy kis levest is. – Azt tudom adni, amit hallottál és itt látsz. A többi majd csak a csatlakozás után derül ki – mutatott magára és közben a hamburgerekkel szemezett. Szép nagy példányokat alkottak meg. – Célom az nincs, legalábbis konkrét, csak az, amit mindenki tud:  könnyebb az élet egy céhhel. – egyik kezében a pálcával habzsolt, a másikkal felemelte a hamburger tetejét és megnézte annak tartalmát.  Hála istennek nem sajnáltak ki belőle semmit, még sajt és szósz is volt rajta bőven.
- … és ti…… mit adtok nekem? Mire számítsak? -  a ramen befalása után ideje volt felhozakodni ezzel, nehogy félreértsék. Csak akkor csatlakozik, ha neki is megéri, nem pedig mindenáron.
avatar
Akito
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 70
Join date : 2015. Dec. 01.

Karakterlap
Szint: 44
Exp:
7821/8100  (7821/8100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Ronbaru

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.