[Küldetés] A díva eltűnt ereklyéje

2 / 4 oldal Previous  1, 2, 3, 4  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default Re: [Küldetés] A díva eltűnt ereklyéje

Témanyitás by Tachibana Makoto on Hétf. Dec. 10, 2012 1:00 am

Jóslataim nem mindig teljesülnek be, és sajnos ez most is bekövetkezett. Kár, igazán kár, így okoskodásnak tűnhetett megjegyzésem a vendéglátóinkkal kapcsolatban. Nem szerettem verbális párbajokban veszíteni, pláne nem egy olyasvalakivel szemben, aki jól láthatóan a töredékét sem közelítette intellektusomnak, még ha egészen ügyesen fel is találta magát ebben a helyzetben... Szerencsére a nyugtatási kísérletem annál jobban sikerült, márpedig az volt a fontosabb a két esemény közül, felsőbbrendűségem kinyilvánítása a másik férfival szemben nem volt annyira érdekes a terveim szempontjából. Eddig olyan volt, mintha tőlünk teljesen független, különálló személyként mozgott volna, nem sok vizet zavart a gyíkjával egyetemben.
Hümmögtem egy sort, aztán követtem a párost jómagam is a következő szobába. Egy halk 'nocsak' is kicsusszant ajkaim között, látva az éles ellentétet az iménti olvasószoba és az új helyiség között. Bárki is tervezte, illetve rendezte be a kúriát, nem sokat adott a harmóniára, homogenitásra. Egy szóval: szörnyű ízlésre vallott két ilyen szobát tenni egymás mellé. Hopp, ez kilenc volt Neutral A szoba úgy egyébként egy pszichopata gyermek játszóterére emlékeztetett leginkább, bár ezt a helyszínt is közönyös pillantással illettem, akárcsak az előzőt. A setting a plafonon nyikorgó ventilátorral és a rajta lógó babával valamiféle nyugtalanító hatást kívánt kelteni talán. Nevetséges...
Különbözőségem már most kitűnt, hiszen míg én teljes nyugalommal álltam az események előtt, a barbár és Violeta is ijedtnek tűnt. Bárcsak valós érzelmeimet is kimutathattam volna! Sajnálatos módon a hangulat nem engedte, hogy szabadjára engedjem féktelen örömömet kacajom formájában :/ Pedig nagyon tetszett a kihívás, de még mennyire, hogy! Egyszerűen zseniális elmére vall, bárki is szervezte meg ezt a játékot, minden dicséretem az övé. Magam se találhattam volna ki jobbat! Csupán egyetlen apróság miatt kerültem dilemmába, ez pedig a lány volt. Kézenfekvő lenne normál esetben, hogy tettetem az együttműködést, aztán a célhoz érve hátba szúrom a csapatot, azonban a virágszál jobban érdekelt annál, hogy csak úgy becsapjam és sorsára hagyjam. A szöveg azt sugallta, hogy hármunk közül csak egyvalaki fogja túlélni a kalandot, noha ez sehol sem volt konkrétan leírva. Jó választásra vallott így megalkotni a szöveget, növelte a feszültséget.
- Megkapjuk, ami nekünk jár, huh? Végső soron kaptál egy egész házat, ahol álomra hajthatod a fejed - idéztem vissza Roxie-chan szavait a férfi felé intézve, nem is sejtettem volna, hogy emögött az álarc mögött ilyen számító lélek rejtőzik. Egyértelműen vele kötöttem össze ezt a húzást, nem pedig a pincérlánnyal. Ő nem tűnt olyasvalakinek, aki valami ilyesmit össze tudna hozna habááár... végül is, miért is ne? A külső sokszor megtévesztő.
- Nos, nem akarnak megölni minket. Azt szeretnék, ha mi ölnénk meg egymást... - jelentettem ki baljósan, majd folytattam - Én öltem már ebben a játékban, és mélységesen megbántam, amit tettem. Nem érte meg a pillanatnyi őrületem szülte tett, azóta is üldöz a lelkiismeret. Rémálmaim vannak folyamatosan, és a kardom is megremeg a kezemben, ha meglátok egy humanoid mobot. Nem tudom, mikor fogom magam rajta túltenni, ha egyáltalán valaha sikerülni fog... Azóta gyakran eszembe jut, hogy Kayaba Akihiko hogy tud egyáltalán tükörbe nézni? - fogtam meg homlokom fájdalmas arccal. Igen, fájt ez a sok marhaság. Azt hiszem, a lány szemében még gyanút is ébreszthetek vele, de ha így is lesz, az nem is baj voltaképpen. Amilyen paranoid hajlamokat ébreszthet bennük az üzenet, előbb-utóbb úgyis eszükbe jutott volna, hogy hoppá, piros játékos, egy pillanatig nem gondolkozna azon, hogy eláruljon minket. Nem, erre a rejtett bizalmatlanságra cseppet sem volt szükségem most, jobb ha mihamarabb felébred bennük, hogy aztán kitörölhessem tetteimmel.
- Sok minden értelmet nyert. Az előbbi szoba volt az első rejtvényünk, a következőben újabb vár minket, ha minden igaz. Ennek a játéknak az a célja, hogy bizalmatlanságot és feszültséget ébresszen közöttünk úgy, hogy a kijutásig vezető utat együtt, összedolgozva kell megtennünk. Nem szabadna engednünk az akaratuknak, ha megőrizzük a higgadtságunkat és csapatként működünk, nem lehet semmi baj - kezdtem el magyarázni hideg fejjel, fontos volt, hogy megmutassam a bennem rejlő nyugalmat. Ideges társakkal nem megyek sokra. Úgy döntöttem, hogy én nem csak a gézt, de minden a hordágyon heverő tárgyat, illetve még a babát is elteszem az inventory-mba. Sejtettem, milyen jellegű játékot akarnak velünk játszani.
- Viola kedves, lélegezz mélyeket és csukd be a szemed néhány pillanatra. Lazítsd el magad kicsit - tanácsoltam neki megállva vele szemben. Ismét a vállaira tettem a kezemet, és biztató pillantással illettem, egyenesen a szemeibe nézve. Észrevétlenül váltottam közvetlen hangnemre, fontos volt, hogy ne maradjon a nyelvezetem olyan távolságtartó, merev és formális. Ha pedig megtette, amit kértem, magamhoz húztam és szorosan átöleltem, kezeimmel stabilan átkarolva hátát. Szememet én is csukva tartottam ezalatt, tartottam tőle, hogy tekintetem nem éppen arra a gyengéd, figyelmes megmozdulásra utalna, amit épen végrehajtottam, hiszen közben némi bosszúsággal töltött el, hogy ilyen mértékben beleköptek a levesembe, ami a bájos hölgyeménnyel kapcsolatos terveimet illeti. Ettől függetlenül azonban megtöltött az izgalom, igazán szórakoztató estének néztem elébe :] Ha hagyta magát Violeta megölelni, akkor azután engedtem el csak, hogy látszólag megnyugodott valamelyest, egyébként pedig a lakattal lezárt szekrényhez lépdeltem, és kardomat előhúzva a derekamon lógó hüvelyből, megkíséreltem lecsapni a zárt abban bízva, hogy hozzájutunk a főzetekhez és a kristályokhoz, amiket ott tartottak, majd ezt követően jöhetett a következő szoba, ahová az oldalamon kívántam a ijedt tündérkét átkísérni :]

Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1485
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 36
Exp:
5333/5300  (5333/5300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] A díva eltűnt ereklyéje

Témanyitás by Rosalia on Vas. Dec. 16, 2012 3:17 am

Amint átléptek a következő helyiségbe, az előbbieknél sokkal tágasabb tér tárul a szemetek elé. Ha jobbra néztek, akkor észrevehetitek a bejárati ajtót, amit immortal objectként emlegetett az üzenet. A zár helyén pedig valóban megtalálhatjátok a kör alakú bemélyedést, amibe nonfiguratív minták illenek bele, szám szerint öt. Szembe veletek egy amolyan recepciós pult helyezkedik el, mögötte pedig egy ajtóval. Ha balra fordultok, ott pedig egy hatalmas, ámde igen rozoga lépcsősor vezet fel az emeletre két oldalt elkanyarodó folyosóval. A lépcső lábánál mindkét oldalt található 1-1 ajtó. A túlsó a konyhába vezet, az elülső pedig a raktárba. Persze ez az ajtók külleméből nem derül ki, csak ha beléptek majd. Ugyanis mindkét bejárat gond nélkül nyílik, ellenben a recepció mögötti zárt ajtóval. Ahhoz bizony kulcs szükséges!
A recepciós pult annyi pikantériát rejt magában, hogy az orvosi szobához hasonlóan itt is rengeteg haszontalan kacatot találhattok. Összefirkált papírkupacok, mintha csak egy gyerek pingálta volna össze őket, számos ide nem illő gyerekjáték, egy fogsor egy pohár vízben ázva, néhány gyertya, és a pult alatt egy méretes fejsze. A pult mögött pedig egy vitrin van, tele mindenféle kulccsal. Leginkább a szállodai porták kulcskészletére emlékeztethet benneteket. Az üveg azonban betörhetetlen, ha mégis megpróbálkoztok vele, nos nem nagy meglepetésképpen immortal object ez is. Számlapos rendszerrel van ellátva, csak a helyes kóddal nyithatjátok ki. Ha elég szemfülesek vagytok, akkor észrevehetitek, hogy a felakasztott kulcsok alatt bizony ott van a főbejárat zárrendszerének egyik mozaikdarabja is.

Blackriver kúria földszint alaprajz

Írjátok meg melyik helyiséget térképezitek fel elsőként együtt, avagy külön-külön hova indultok tovább!

[off] Tachi lakatpusztítási kísérlete sikeres, ő és Kagami is el tudja tenni az inventoryjába a választott holmikat. [/off]

_________________
Mesélői adatlap
Mesélői színem: #cd4962

Rosalia
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 1543
Join date : 2012. Nov. 01.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] A díva eltűnt ereklyéje

Témanyitás by Taiga Kagami on Hétf. Dec. 17, 2012 8:50 pm

A nyakdíszes srác valami varázsló lehetett ugyanis elkezdte a levegőt simogatni maga előtt majd a hordágyról minden eltűnt. Nem tudtam vissza fogni magamat a csodálkozás miatt ezért jó hangosan elfüttyentettem magamat. Ezelőtt még nem is halottam olyasmit, hogy valaki hirtelen eltüntetett dolgokat kivéve a szemfényvesztőket meg a sikkasztókat. Na azok egy szempillantás alatt képesek akármit eltüntetni. Úgy döntöttem én magam is megpróbálom ezért a jobb kezemmel megsimítottam a levegőt. Egyszer-kétszer már csináltam ilyesmit, de még mindig megilletödök ha egy levegőben logó téglalap szöveggel megjelenni előttem a semmiből. Pár nyomkodás után megtaláltam azokat a holmikat amik állítólag nálam vannak és egy kérdést láttam miszerint a gézt fel akarom-e venni a listámra. Mivel muszáj volt kiderítenem mindent ebben a világban a kék gombot nyomtam meg amitől eltűnt a kezemből a géz és az előttem lévő listára pedig felkerült a neve. A nyakpántosból előbujt az őszinteség mert már egyszer ölt ebben a játékban pillanatnyi felhevültségre hivatkozva. A srác azelőtt volt nekem szimpatikus azonban miután megtudtam, hogy vér tapad a kezéhez még jobban odafigyeltem rá.
-Én jó párszor kerültem olyan helyzetbe, hogy majdnem megöltem valakit. Persze nem itt hanem a való világban. Azonban az utolsó pillanatban mindig megálltam és hagytam, hogy ernyedt testük szinte kifolyjanak a kezeim közül. Láttam már olyat is, hogy valakit egy kis apróért öltek meg esélyt sem adva. Hozzájuk képest ez az Akihiko fer mert van remény a túlélésre.-
Mikor kiértünk egy tágasabb terembe megpillantottam a főbejáratot. Mikor odamentem, hogy megnézzem tényleg zárva van-e egy furcsa felirat jelent meg szinte a semmiből. Ezúttal nem ijedtem meg csak ideges lettem és rácsaptam egyet az ajtóra. Ezután a recepciós asztalhoz mentem ahol egy újabb rakás szemét volt. A pult mögött egy vitrin volt melyben rengeteg kulcsot fedeztem föl. Arra gondoltam még jól jöhet nekünk ezért a könyökömmel jó erősen megütöttem az üveget azonban szilánkok helyett újra azt a feliratot kaptam. Ettől igen ingerülté váltam ugyanis semmi sem úgy működött ahogy kellett volna. Azonban mérgem rögtön elszállt mikor megláttam a gyíkomat amint gyöngyöző tekintettel néz felém. Úgy nézett rám mint én kiskoromban a kedvenc szuperhősömre akit csodáltam. Talán ő is így gondolt rám, de ez nem biztos.
Gyorsabban haladnánk ha egy időre elválnának útjaink. Én megyek..- sajnos nem tudtam befejezni a mondatomat mert a szalamandra elkezdett halkan morogni jelezve jelenlétét.-akkor mi megyünk ezen az ajtón keresztül a pult mellett. Ti menjetek a másikon és találkozzunk tíz perc múlva. Ha valaki talál valamit vagy bajba került az sikítson egy nagyot.-
Ezzel elindultam a konyha felé miközben egy odaéget gekko csoszogott szorosan mellettem.

Taiga Kagami
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 59
Join date : 2012. Aug. 29.

Karakterlap
Szint: 5
Exp:
215/250  (215/250)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] A díva eltűnt ereklyéje

Témanyitás by Viola on Szer. Dec. 19, 2012 10:48 am

Valamilyen furcsa véletlen folytán a gondolataim eddig sosem járták körül a Tachi indikátorának szokatlan színét. Tudom, hogy mit jelent a piros fényű jel, de mostanáig nem is foglalkoztam vele, mert a tulajdonosa viselkedése elterelte róla a figyelmemet, de most ő maga hozta fel rá a figyelmet. Embert ölt? A jelzés azt mutatja és habár azt említi, hogy megbánta a tettét, akkor sem tudom, hogy akkor mi vitte rá arra, hogy elvegye valaki életét. Talán újra megtenné és ki tudja? Lehet, hogy megbánta de újra megtenné. Ahh, összezavarom saját magam. Kész talány ez a férfi, nem tudom, hogy mit is kellene gondolnom róla...
Ezután elfordult tőlünk, legalábbis tőlem, s az ágyhoz ment, ahonnan elkezdte betermelni a cuccokat, akármik is legyenek azok, plusz egy extra mozdulattal a babát is begyűjtötte. Először meg akartam kérdezni, hogy miért csinálja, de mielőtt ajkamat szólásra nyitottam volna, rájöttem a logikus válaszra: Lehet, hogy a tárgyak később még a segítségünkre lehetnek, hisz' ha hihetünk a házigazdánknak, akkor kell majd gondolkoznunk is. És egymás ellen fordulnunk? ...
Tachi rángat ki alfa állapotomból, mikor kezét a vállamra helyezi, s nyugtató szavakat suttog irányomba. Egy pillanatra önkéntelenül is ránéztem az indikátorára, de akkor magához szorított engem. Kedves gesztus, de nem vártam volna tőle, hogy ilyen spontán. Vagy előre kitervelte volna? Hát bármi is legyen a dologban, kezeimet én is a hátára helyeztem, s viszonoztam a gyengéd szorítást. Lehet megint én kombinálok sokat? Úgy tűnik hajlamom van rá. Az anyámtól örököltem volna? Ahh...
Minden esetre megnyugszom. Miután érzem, hogy képes vagyok újra belevetni magamat a túlélés viszontagságaiba, gyenge mozdulatokkal érzékeltetem, hogy köszönöm, már elengedhet. És így is tesz, mire én küldök neki egy mosolyt, de nem szólok semmit.
Az ajtóhoz megyünk, ahonnan átjutunk egy nagyobb terembe. Jobbra egy dupla szárnyú ajtó, előttünk egy recepciós pult, balra pedig egy lépcső meg még pár ajtó. Először a nagy bejárati ajtóhoz akartam volna lépni, hogy megbizonyosodjak róla: valóban zárva van, illetve immortal object, de ezt helyettem elintézte a srác, akit a gyík követ.
A recepciós pulthoz léptem. Ez is teli volt mindenféle bisz-basszal, mint az előző szoba ágya. A pult mögött még egy fejsze is pihent, amit úgy döntöttem, hogy betakarítom. Behelyeztem a tárgyaim közé, majd a vitrint vettem szemügyre, ami a pult mögött volt. Abban kulcsok lógtak, azok alatt pedig egy darabka valami, ami ránézésre egy nagyobb dolog "alkatrésze" lehet.
Fintorogva nézem, ahogy az állatidomár ezt is megpróbálja kinyitni/betörni, de az is sebezhetetlennek mutatkozik.
- A fenébe... - szisszenek fel. Számzár van rajta. A kódnak viszont valahol itt kellene lennie, hátha csak a figyelmünket tesztelik. A pult felszínén rajzokat láttam, amiket valószínűleg gyerek csinált, de az is lehet, hogy csak imitálni akarták.
Jobban szemügyre veszem őket, hátha van rajtuk valami használható infó, képrejtvény, vagy akármi... Sose lehet tudni.
Pillanatnyilag semmi kedvem elmozdulni innen, a fölfedezés élményét inkább meghagyom a fiúknak....

Viola
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 365
Join date : 2012. Sep. 24.

Karakterlap
Szint: 21
Exp:
1535/1700  (1535/1700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] A díva eltűnt ereklyéje

Témanyitás by Tachibana Makoto on Csüt. Dec. 20, 2012 8:39 pm

Volt egy olyan érzésem, hogy a lány minden gesztusa, mosolya és jele ellenére nem adta még be a derekát. A mozdulataiban nem volt ugyan sok bizonytalanság, de kifejezetten és szokatlanul csendes volt. Szavak helyett csak mosolyt küldött felém mind az olvasószobában, mind itt. Bár ez még akár az ijedtség jele is lehet, mégis ott motoszkált bennem a kisördög, hogy nem nyertem el a bizalmát teljesen minden fortélyom ellenére sem. Talán most jött el az ideje annak, hogy magára hagyjam, hadd érlelődjön meg benne a gondolat, hogy szüksége van a támogatásomra. A magokat elültettem, és ha a helyzet az én malmomra hajtja a vizet, valóban nyerhetek egy szövetségest ebben a kellemesen elmebeteg játékban. Bosszantó lett volna, ha az "Oszd meg és uralkodj" elvet ellenem használják fel, amire valljuk be, piros indikátorom miatt jó esély volt. Hátrányból indulnék, ha Violeta figyelmét nem keltettem volna fel korábban, hiszen ha most kezdenék el csak kedvesen viselkedni vele szemben, az egyértelmű csapda volna. Igazán sajnálom, hogy így alakult ez az este, és tulajdonképpen még magam sem tudom, hogy mit fogok tenni, ha az idomár kikerül a képből, de volt még időm gondolkodni :]
A lakat szerencsére megadta magát, nem volt <<immortal object>>, így halvány vigyor került ajkaim szélére, miközben betakarítottam a szekrény termését, és úgy indultam meg a szobából kifelé. Tágas előtérbe jutottunk, az épület központi helyiségébe. A kijáratnak tűnő ajtón kívül még további három ajtót számoltam meg, illetve arra számítottam, hogy az emeletre is fel kell majd jutnunk, hiába a nem túl bizalomgerjesztő állapotban lévő lépcső. A másik férfi nyomban akcióba lendült, faltörő kosnak is beillő alakítását szánakozó tekintettel méltattam. Valószínűleg nem érzi magát otthon így, hogy ésszel kell dolgozni erő helyett. Figyelmemet inkább a tündérke által is preferált pult felé irányítottam, ahol újabb gyerekjátékok fogadtak minket az egyebek mellett. Kezdtem azt hinni, hogy a motívumnak még jelentősége lesz a kijutásunk kulcsában. Mindenesetre lévén inventory-mban a hely nem végtelen, így ezúttal csak a gyertyát raktam el, miután alaposan megnéztem. Addig is foglalkozhattak a többiek a kulcsos szekrénnyel, mely a kirakós első darabkáját rejtette.
- Nahát, szóval az első feladat kódfejtés lesz... - szólaltam meg, majd látva, hogy ki mit tervez, alkalmazkodtam. A férfi a nyitott szobákat preferálta, míg Violeta a recepció táján fogott neki a keresésnek. Felsóhajtottam és csóválni kezdtem a fejemet, egyikük sem jött rá, hogy a legjobb az lenne, ha együtt maradnánk. Annyi baj legyen, legalább volt okom leszállni kicsit a lányról. Nem volt ildomos ráakaszkodnom, visszájára sülhet el.
- Veled megyek, modortalan-idomár-aki-még-a-nevét-sem-árulta-el-eleddig. Violeta, te ha végeztél, gyere utánunk, vagy várj meg minket itt. Egyedül semmiképp se menj olyan helyre, amit nem ismerünk - szólaltam meg, majd a férfi után indultam. Jó alkalom lehetett volna veszélybe sodorni, de egyelőre fenn kellett tartanom a látszatot, hogy semmi ártó szándékom nincs. Még mindig csak az alapozásnál jártam :]

Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1485
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 36
Exp:
5333/5300  (5333/5300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] A díva eltűnt ereklyéje

Témanyitás by Rosalia on Hétf. Dec. 24, 2012 1:16 am

Violeta könnyedén elteheti a fejszét, mint ahogyan Tachi is a gyertyákat.
Lássuk sorban a lány milyen képeket talált: Az első gyerekrajznak tűnő firkálmányon Micimackó apacuka szörnyeire hajazó gömbölyded lények vannak felrajzolva mindenféle színekben, amik egytől ötig számozott karikákon keresztül ugrálnak. A második kép egy amatőrebb gyerek keze munkája lehet, ugyanis tollrajznak aligha nevezhető koncentrikus körök futnak végig rajta, számszerint hét. A harmadik képen egy kisfiú próbál hóembert építeni, s a rajz jobb felső sarkában látható egy adventi naptár is, amelyen viszont csak a 13-as számozású ablakocska van nyitva. S végül a negyedik képen egy hatalmas viziló nyitja a száját, kirajzolódva ezzel a fogsora, mintha hahotázásba kezdene.
Kagami, majd az őt követő Tachi is könnyedén be tud jutni a konyhába, ugyanis nincs más dolguk, mint betolnia a lengőajtót. Óriási felfordulás kellős közepén találja magát a két fiú a helyiségben: A konyhapulton tojáshéjak szanaszét, a csempét mintha a tojás sárgájával tapickolták volna össze emberi kéznyomokat hagyva azon, ám a polcokon lévő edények olyan porosak, mintha évek óta nem használták volna őket. Az asztalon van a legnagyobb rumli, ugyanis legalább két kilónyi lisztet szórt valaki a konyhaasztalra egy púpozott halomba, s jócskán szétszórt egy félkilónyit az asztal többi részén, sőt még körülötte is egy keveset. Lábnyomok és kéznyomok azonban nem látszanak a lisztben, egy kétjegyű szám viszont mintha kiolvasható lenne közvetlenül a liszthalom mellett. Nem valamilyen íróeszközzel vannak felrajzolva a számok, hanem olyan, mintha valaki vastagon olajos ujjal írta volna fel őket, majd a liszt megtapadt ezen a zsíros felületen, kiadva a számjegyeket. Az első szám biztosan a kettes, a másodikat azonban már nem tudjátok ilyen egyértelműen eldönteni, ugyanis csak az alsó szára látszódik. Ez lehet egy egyes, egy négyes, egy hetes, vagy akár egy kilences is. Írástípusa válogatja. A második számjegyet azért nem láthatjátok teljes egészében, mert már vastagabban belepte a liszt.

Hogyan tovább?


A hozzászólást Rosalia összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Márc. 08, 2013 5:43 pm-kor.

_________________
Mesélői adatlap
Mesélői színem: #cd4962

Rosalia
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 1543
Join date : 2012. Nov. 01.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] A díva eltűnt ereklyéje

Témanyitás by Viola on Hétf. Dec. 24, 2012 7:52 pm

Lehet nem volt jó ötlet elkezdeni a rajzokat fejtegetni. Vagy nincsen semmi közük az itteni őrült játékhoz, vagy értéken alul működő buksim fogaskerekei rozsdálltak be. Na jó, az igazat megvallva, sosem voltam az a nagy gondolkodó.
- Na, akkor nézzük az elejéről... - az első képen öt furcsa lény ugrik át karikákon, minden karika számozva, összesen öt, ez lehet akkor egy ötös, a következő képen körök vannak egymásba rajzolva, még pedig hét.
- Eddig öt meg hét. - a harmadik képen egy kisgyerek és egy naptár számmal. Tizenhárom. Ez van kiemelve. Öt, hét és tizenhárom.
- Hmm és te..? - kérdem, ahogy a negyedik képet veszem a kezembe. Egy víziló tátja nevetésre a pofáját. Aranyos, de nem tudom, hogy van-e köze a többi rajzhoz. Lehet, hogy ez csak plusz, hogy összezavarja azokat, akik meglesik ezeket a képeket, hogy úgy tűnjön: ez mind csak random.
Nos, minden esetre így van négy szám a három képről... Meg akarok fordulni, hogy megpróbáljam beütni a négy karaktert, de akkor meglátom őt... Ott áll, abban az ajtóban, amin korábban mi jöttünk keresztül. A szivárvány színeiben pompázó bundájához párosuló idétlen vigyora pedig ebben a helyzetben igen félelmetesen néz ki, ahogy a fény itt-ott megvilágítja, de mégis egy részét árnyék borítja.
- Te meg mit akarsz..? - kérdezem zavartan. A lény megmozdul, felém közelít. Én jobban belépek a pult mögé. Zavar, hogy nem válaszol. Mi a fene lehet? A ház "urai" küldték, hogy végezzen velem..? Nem úgy tűnik és mi ez a hülye vigyor a fején basszus?
- M-Mi a fenét akarsz..? - félve teszem fel a kérdést megint, mire a furcsa szerzet futva megindul a pult felé, majd egy gyors mozdulattal megkerüli. Én sem vagyok ám buta, gyorsan elindultam a másik irányba, hogy ezzel a pult másik oldalán kössek, a lény viszont követett. Így lefutottunk vagy három-négy kört a stand körül, mire a dög megváltoztatta a mozgását és velem szembe jött. Ijedtemben még a fegyveremet sem kaptam elő, hanem csak kiválasztottam egy területet nem messze, s odateleportáltam. Tettem még pár lépést, ami sajnos a sarokba vezetett. Halálra váltan fordultam meg. De a vigyorgó bamba pofa helyett csak az üres szoba volt előttem. Már pedig az is megfordult a fejemben, hogy a baltával csapom le... Most pedig sehol se.
Nagyot sóhajtva, de megnyugodva térek vissza a széfszerűséghez és bekopogom a következő számsort: Öt, hét, egy és három, majd várom, hogy mi történik. Rámesik egy nevető víziló..?

Viola
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 365
Join date : 2012. Sep. 24.

Karakterlap
Szint: 21
Exp:
1535/1700  (1535/1700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] A díva eltűnt ereklyéje

Témanyitás by Taiga Kagami on Csüt. Dec. 27, 2012 11:40 pm

Szépen lassan elindultam az ismeretlen szóba felé mellettem az én hűséges és rendkívül kiborító állatkám caplatott. Amint benyitottam az ajtón az állam majdnem leesett csodálkozástól mert egyáltalán nem számítottam ilyen fogattatásra. Bár igaz ez az én hibám volt ugyanis az előző termeknél már megszokhattam volna a furcsaságokat. A konyhapult úgy nézett ki mintha egy elmebeteg szakács szórta volna meg üres tojáshéjjal a sárgáját meg tapétadísznek használta. A falakon tisztán ki lehetett venni a sárgás színű kéznyomok ami minden kétséget kizáróan tojásból voltak és egy embertől származtak. Egy pillanatig elméláztam a kézlenyomat formáján, hogy megtudjam felnőtt vagy gyermek csinált ezt az őrületes felfordulást. Látszott, hogy valaki nagyon jól érezte magát ugyanis a konyhaasztal úgy nézett ki mintha egy rendőrségi krimiből pottyant volna elénk. Halmokban hevert rajta valami furcsa eredetű fehér por. Látszólag lisztnek tűnt azonban jól megtanultam az életben nem szabad mindig hinni a szemünknek. Még a földön is ez a furcsa eredetű fehér izé volt benne különös apró lábnyomokkal. Még életemben nem láttam ilyet és amiért ez volt az egyetlen nyom elkezdtem követni. Lehajtott fejjel kissé összegörnyedve követtem az apró lábnyomokat az egyik konyhaszekrényig ahol hatalmas meglepetésben volt részem. Az én állítólagos társam ott állt a fal mellet és próbálta lenyalogatni onnan tojást. Tudom szemmel ölni lehetett volna az nyamvadt gyík réges-rég hamuvá porladt volna sőt még az és aki a világra hozta. Dühösen elkaptam a grabancánál fogva és kivágtam azon a csukott ajtón amin mi bejöttünk. Tudom jól kicsit kemény voltam vele és ő csak egy állat azonban az életünk volt tét és nem volt kedvem a hülyeségeihez. Folytattam a kutatást gőzölgő fejel és a dühtől csak harmadjára vettem észre a polcokon különösen sok volt a pór. Máshol elfogadható mennyiségű volt azonban a polcokon több hétnyi trehányság jele mutatkozott be. Nem tudtam elképzelni, hogy lehetettek csak pocok ilyen porosak.

/Elnézést, de eddig nem jutott semmi normális eszembe és most se./

Taiga Kagami
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 59
Join date : 2012. Aug. 29.

Karakterlap
Szint: 5
Exp:
215/250  (215/250)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] A díva eltűnt ereklyéje

Témanyitás by Tachibana Makoto on Pént. Dec. 28, 2012 10:50 pm

Nahát... semmi reakció egyik fél részéről sem. A lány már elmerült a rajzokban, így őt nem szeretném hibáztatni, bár kicsit sajnálatos, hogy nem akart visszatartani abban, hogy egyedül hagyjuk. Sebaj, ebből is látszik, hogy még dolgoznom kell a kapocs megfelelő kialakításán. Vajon fog a kúria veszélyhelyzeteket teremteni, vagy szükséges lesz közbeavatkoznom. Gyanítom képes lennék az itt lévő eszközökből összerakni egy csapdát, és tetszeleghetnék a megmentő hős szerepében, vagy éppen fordíthatnék egyet a sakktáblán is, és hagyhatnám, hogy az idomár tegye ugyanezt, csak hogy leromboljam a képet egy pillanat alatt.
Kifejezetten érdekfeszítő helyzetbe kerültünk, így szinte vigyorogva, örömtől duzzadva löktem be az ajtót a másik férfi után. Megtorpantam az ajtónál, és maradtam megfigyelő, míg ő bejárta a konyhát és vizsgálódni kezdett. Valószínűleg ugyanaz járt a fejünkben. Ki csinálhatta a felfordulást? Miért vannak tojásba öntött kézlenyomatok a falon? Lényegtelen. Díszlet volt az egész, mást kellett keresnünk. Tüzetesen átvizsgáltam tekintetemmel az egész helyiséget, és közben elegánsan félreléptem az idomár elől, mikor kihajította a konyhából a társát. Ugyanis őt is figyeltem, így legalább nekem nem kellett odamennem a szekrényhez hogy tudjam, áll rajta a por. A mozdulatai egyértelművé tették, ahogy végigsimított a felületén, és összedörzsölte ujjait utána.
Időközben kintről zajt hallottam, így azt is megengedtem magamnak, hogy kikukkantsak az ajtón. Violeta, a kis virágszál éppen a recepciós pult körül futkározott. Hm... Különös, de szép látvány volt annak ellenére, hogy úgy nézett ki, mint aki menekül valami vagy valaki elől. Nem láttam azonban semmit, ami veszélyt jelentett volna, így megvontam a vállamat, és becsuktam a lengőajtót, magára hagyva a kisasszonyt megmagyarázhatatlan pillanataiban. Inkább odasétáltam az asztalhoz, melyet a férfi figyelmen kívül hagyott, legalábbis egy-két félpillantással elintézte. Pedig az asztallapon eléggé feltűnően látszott egy szám. Belenyomtam ujjamat a lisztbe. Olajos lett. Tehát arra tapadt rá az anyag. Talán mintha egy másik szám is lett volna a kettes mellett, így lehajoltam és finoman belefújtam a lisztbe úgy, hogy lehetőleg a felkavarodó por pont az anonim idomárt terítse be, avagy zavarja meg.
- Mutasd magad... :] - szólítottam meg az asztal felületét, hátha megmutatja nekem a másik számot is.

Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1485
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 36
Exp:
5333/5300  (5333/5300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] A díva eltűnt ereklyéje

Témanyitás by Rosalia on Szer. Jan. 02, 2013 11:20 pm

Violeta próbálkozása részben sikeresnek tűnik, de lehet csupán véletlenül talál el számokat, és a képeknek semmi jelentősége sincs. Mindenesetre úgy tűnik, az utolsó két szám helyes. A négyjegyű számkijelző alatt, ahogy a lány beüti a számokat, sorra apró lámpácskák gyulladnak ki a képen látható módon. A kis fények viszont hamar kihunynak, és a bepötyögött számok is eltűnnek 10 másodpercen belül, elrejtve az eddig eredményt.


Tachi próbálkozása viszont egyértelmű siker, ugyanis ahogy felkavarja a lisztet, lefújja a második számról is a felesleget. Így a kettes mellett kirajzolódik egy egyes is. Kérdés mit tud majd kezdeni vele.

Szóltok egymásnak, vagy megtartjátok magatoknak a talált információkat? Merre haladtok tovább?

[off]Elnézést a rövidebb postért, de úgy éreztem felesleges továbbragoznom, úgyis rajtatok múlik a folytatás. Következő reagotokban nincs 250 szavas limit, sorrend pedig továbbra sincs.[/off][/justify


A hozzászólást Rosalia összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Jan. 16, 2013 10:26 pm-kor.

_________________
Mesélői adatlap
Mesélői színem: #cd4962

Rosalia
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 1543
Join date : 2012. Nov. 01.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] A díva eltűnt ereklyéje

Témanyitás by Taiga Kagami on Kedd. Jan. 08, 2013 8:41 pm

Azon kívül, hogy az a kis légypiszok megint kihozott a sodromból semmi az ég világon nem történt. A nyaki ékszeres srác valamit fújdogált a lisztes halomnál ám nem volt kedvem kérdez feleleket játszani ezért maradtam a polc mellett, de minek? Nem csináltam mást mint meredten bámultam kifele e fejemből egyenesen a szalamandra lábnyomai felé majd néha rá-rá pislantottam az enyémekre. Úgy tűnhetett mintha a saját nyomainkból akartam volna kiolvasni mi történt abban a szobában. Akárhogy erőltettem az agyamat nem jutott semmi ésszerű az eszembe és ezúttal nem volt ott a kis görcs, hogy kitölthessem rajta az indulataimat. A kis görcsről eszembe jutott az a lány akit az aula féleségben egyedül hagytunk. Úgy döntöttem megnézem azt a lányt mit csinál egymagában.
-Kicsit kimegyek.-
Mondtam kurtán és elindultam a disznóól ajtaja felé amit mások tévesen konyhának neveztek volna. Mikor kiléptem az ajtón látom a lány pontosan ott van ahol hagytuk a gekko pedig pár lépésre tőle ült földön és csak bámulta a szépséget. Nem mondom érdekes elfoglaltságot talált magának és úgy döntöttem csatlakozom hozzá. Halkan a gyík mellé sétáltam majd zsebre tettem a kezem és figyeltem mit ügyköd. Egyet kellet értenem azzal a nyamvadt kis állattal tényleg nagyon csinos a lány ámbár véleményem szerint akivel a barlangban találkoztunk még nála is csinosabb volt. Ha esetleg felfigyel jelenlétemre egyszerűen megpróbálom kidumálni magam.
-Benn nem találtam semmit és gondoltam megnézem mit csinál itt ez a nyamvadék. Mikor megláttam gondoltam én is élvezem a kilátást. Jutottál valamire, hogy kijussunk ebből a diliházból? Ha nem mehetünk ki sürgősen biz isten megfojtok valakit.-
Ekkor egy sokat sejtető pillantást ejtettem meg hűséges társam irányába.

Taiga Kagami
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 59
Join date : 2012. Aug. 29.

Karakterlap
Szint: 5
Exp:
215/250  (215/250)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] A díva eltűnt ereklyéje

Témanyitás by Tachibana Makoto on Szomb. Jan. 12, 2013 8:30 pm

Nos, csodálatosan egyszerű feladvány volt, nem okozott különösebb kihívást. Csupán annyiban, hogy nem fújtam elég nagyot, így a liszt nem jutott el a szekrénynél álló ősemberhez legnagyobb sajnálatomra. Ellenben sikerült egy számot találnom, ami talán jó lesz a kulcsos szekrényt védő kódhoz. Felpillantottam az idomár közlésére, de pusztán néma tekintetemmel nyugtáztam döntését. Ami azt illeti, jómagam is arra jutottam, hogy jobb lenne ismertetni az eredményt a kintiekkel, már amennyiben azt a petet beleszámolhatom a csapatunkba. Az ajtón kilépve éppen tanúja voltam annak, ahogy a gekkóról vagy miről olyan becsmérlően szól. Eddig is nyilvánvaló volt, hogy ha a fejével akar megoldani dolgokat, akkor lefejel inkább valakit, de hogy még idomár létére az állatával se képes bánni...
- Mi bajod van szerencsétlen állattal? Mit tett veled, hogy ilyen mostohán bánsz vele, mondd? Egy állat valódi társ egy magányos szívnek, így voltam a kutyámmal, Kabutoval is kiskoromban. Sokat játszottunk, elválaszthatatlanok voltunk... Aztán egy nap... elütötte egy autó Sad - teljesen elérzékenyültem, hirtelen nedvességet éreztem meg az arcomon. Törölgetni kezdtem könnyeimet, tekintetemet pedig haragosan villantottam a férfira, aki képtelen értékelni, hogy van társa ebben a mostoha világban, ahol mindannyian egyedül vagyunk, gyarló emberek!
- Hogy lehetsz ennyire gonosz egy ártatlan lénnyel, aki semmit sem ártott neked?! Kabuto jól megharapna, ha itt lenne! De nincs itt... biztosan te vezetted azt az autót! - ragadtam meg a ruhájánál fogva, és közelebb rántottam magamhoz.
- Add vissza a kutyámat! Add vissza, érted?! A kutyámat akarom! Vissza akarom őt kapni! Hiányzol, kiskutyám, gyere vissza! Sad - tomboltam, visítva ráztam az ürgét, miközben könnyeim folyamatosan patakzottak szememből, s ezután ellöktem magamtól... s mintha mi sem történt volna, kihúztam magam, megköszörültem a torkomat, odaléptem Violeta kedves mellé, és rápillantottam a nyitószerkezetre.
- Nos, jutottál valamire? A konyhában elrejtették a 21-es számot, lehetséges hogy a kódhoz tartozik - közöltem teljes nyugalommal. Minden bizonnyal hülyének néznek mindketten, de nem kell, hogy megértsék, miért fakadtam ki. Igaz a lányban bíztam, hogy rájön, csupán őt védtem meg ennek az elvetemültnek az aberrációitól...

Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1485
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 36
Exp:
5333/5300  (5333/5300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] A díva eltűnt ereklyéje

Témanyitás by Viola on Vas. Jan. 13, 2013 1:49 pm

Hmm, az első két lámpa pirosan izzik fel, de az utolsó kettő zöld színben kezd pompázni. Tetszik ez a szín, azt jelenti, hogy félúton vagyunk. Az viszont keserít, hogy az első kettő nem működött valamiért. Nem jól olvastam le a képekről az infót..? Egyébként örülök annak, hogy legalább az utolsó kettő működött. Lehet, hogy mégsem vagyok annyira buta csitri és még logikázni is bírok?
A széf ajtajához emeltem a jobbik kezemet és határozottam megkopogtattam az üveget, majd csücsörítve a következő szavak ugrottak ki ajkaim közül.
- Jonapoooot, van itt valaki..? - normális magyarázatot nem bírnék adna arra, hogy ezt miért csináltam, lehet kezdek megbolondulni, vagy választ vártam volna..? Neszezést hallok a hátam mögül, mire megfordulok. Földközelben először a gyíkot veszem észre aki az állatidomárunkhoz tartozik, majd ahogy egyre fentebb emelem a tekintetem, úgy tűnik fel a férfi is. A kezem ekkor akaratlanul megmozdul, s egyenesen az állatidomár felé tart, majd egy nagy csattanós pofon keretei közt "érinti" meg annak orcáját. Hitetlenül nézek a kezemre. Fogalmam sincs miért ütöttem meg a csávót, nem is akartam... Ám még mielőtt kérdőre vonna, vagy hülyének nézne, amit szerintem már nem bírok elkerülni, gyorsan makogni kezdek valamit:
- Jajjj ne haragudj, megijesztettél! - mondom. Óhh igen, a legjobb kifogást sikerült megtalálnom, vagyis reménykedem benne. - Máskor ne állj így a hátam mögé! - folytatom a magyarázatot, amit olyan hitelesre varázsoltam a megspékelt gesztusaimmal, hogy még akkor is elhinném, ha engem vágtak volna pofon.
- Benn nem találtam semmit és gondoltam megnézem mit csinál itt ez a nyamvadék. Mikor megláttam gondoltam én is élvezem a kilátást. Jutottál valamire, hogy kijussunk ebből a diliházból? Ha nem mehetünk ki sürgősen biz isten megfojtok valakit. - mondja a srác. Húha, ezek szerint az ő részéről sem történt semmi, vagyis az utolsó mondat elég gyanúsra sikeredett.
- Ha fojtogatni akarsz valakit, akkor menj és keresd meg azt, aki bezárt minket ide. Nála törlesztheted a számlát... - mondom kissé türelmetlenül. Azt mondja nem találtak bent semmit. Hát nem tudom, megvárnám ezzel még Tachit is, hátha ő tud valami mással is szolgálni nekem.
- Én megfejtettem az utolsó két számjegyet..! - mondom büszkén, mikor meg is jelenik az emlegetett lovag, de nyomban el is hűlök, amikor az mint egy idegbeteg ugrik neki a gyík-tulajra a kutyáját emlegetve. Hmm, a bárban eltöltött beszélgetésünkből kiindulva nem is gondoltam volna, hogy vannak ilyen érzelmi kötődései... Lehet, hogy alaptalan volt a gyanúm és akkor is igazat beszélt, amikor a gyilkosságot emlegette..?
A lovagban most sem kell csalódnom. Azt mondja a konyhában elrejtették a 21-es számot, ami lehetséges, hogy jó lenne az első két számjegynek.
- Megnézzük, hogy jó-e! - mondom elégedetten, majd lehajolok a kis panelig, s beütöm az első két opcióra, hogy kettő, majd egy. Végül benyomom azt a kettőt is, amire én jöttem rá, vagyis egy és három. Visszanézek a férfira, s mondani akarok valami frappánsat, hogy milyen jó, hogy legalább őrá számíthatok, ám ekkor hirtelen a kezem újra mozgásba lendül és Tachi arcára is odavarázsol egy csattanós pofont. Kiráz a hideg, amikor a férfi tekintete szinte a lelkemig hatol az akcióm után. Egy örökkévaló pillanatig azt se tudom, hogy mit mondjak. A másik kezemmel a bűnös kacsómat szorongatom.
- Bo-Bocsánat..! - habogom, közben az agyam azon zakatol, hogy mi a fenét mondhatnék még. Ekkor viszont beugrik egy megfelelőnek tűnő válasz:
- Ezt azért kaptad, mert én megbocsátom neked, hogy piros lett az indikátorod, de büntetést érdemeltél... Ööö, nálam már tiszta lappal indulsz..! - nyögöm, a végére már úgy érzem magam mint egy tanár, aki kegyelem kettest ad, de lehet én jövök ki ebből az egészből rosszul.

Viola
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 365
Join date : 2012. Sep. 24.

Karakterlap
Szint: 21
Exp:
1535/1700  (1535/1700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] A díva eltűnt ereklyéje

Témanyitás by Rosalia on Szer. Jan. 16, 2013 11:40 pm

A beütött négy szám helyesnek bizonyul, mint ahogyan a sorrend is. Az összes led zölden világít és kis kattanás hallatszódik, ahogy a kulcsos szekrény üvegajtaja kinyílik. Ötből egy elem megtalálva a bejárati ajtó zárszerkezetébe. Lássuk sorra mit tudtok eddig: Adott ugye az olvasószoba, ahol semmi extrát nem találtatok. Azt követte az orvosi szoba, ahonnan minden kacatot magatokhoz vettetek. Az előtér kulcsos szekrénye nyitva, hála a gyerekrajzoknak vagy a vakszerencsének és a baltát is viszitek magatokkal. A konyhából nem mozdítottatok el semmit, csak egy lisztkupacot találtatok az asztallapon a számjeggyel meg a tojásos kéznyomokat furcsállottátok a falon. A pult mögötti ajtó továbbra is zárva, ergo a raktár vagy az emelet felé mehettek tovább. Együtt, avagy szétszéledve ismét. Hogyan tovább?

_________________
Mesélői adatlap
Mesélői színem: #cd4962

Rosalia
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 1543
Join date : 2012. Nov. 01.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] A díva eltűnt ereklyéje

Témanyitás by Viola on Szomb. Jan. 19, 2013 6:22 pm

De akár mennyire bombabiztosnak érzem az alibim, nem akarom tovább a férfi arcát nézni, mert a végén még kínos helyzetbe jövök, így gyorsan a széfre tekintek. Elégedetten látom, hogy minden szám zölden világít és az ajtó is résnyire van nyitódva. Jobbik kezemmel rásegítek, s teljesen kitárom, majd benyúlok a puzzle eme darabjáét.
Megforgatom a kezemben, de semmi külön jel, vagy egyéb nincs rajta. Ez tényleg csak egy darabja a szabadulásunk kulcsának.
Felegyenesedem és az ajtóhoz sétálok, majd még egyszer meglesem, hogy hogyan néz ki a darab, hogy jó helyre tudjam beilleszteni a zárban. Jó minőségű szemmértékemnek hála egyből sikerül a jó helyre benyomni és meg is marad ott, így ez már fixen biztosítja, hogy egy lépés megvan. Hiányzik még... Hmm, négy, igaz?
Ujjam járatásával, mutogatva megszámolom, valóban annyi kell még. Ha a továbbiakban is így meg bírjuk szerezni a darabokat, akkor nem lesz itt semmi baj, mindenki mehet haza boldogan és talán egy darabban. Remélem.
- Fiúk, ez már megvan, még négy kell..! - mondom boldog ábrázattal. Igen, mert nincs mese, a fiúk segítettek ebben, vagyis legalább az egyik. Lehet, hogy mégsem olyan pupák banda, mint amilyennek gondoltam őket? Nos, lehet azért vetették bele ennyire magukat a játékba, nem csak most, hanem mióta magunkhoz tértünk abban a szobában, mert nem akarnak kudarcot vallani előttem, vagy egymás előtt? Ez esetben jobban teszem, ha egy kicsit még alájuk dolgozom feltornázva kicsit az egójukat, hogy továbbra se lankadjon a részvételük.
- Nem gondoltam volna, hogy két férfi ilyen jól meg tudja oldani ezt a helyzetet. Nem csak, hogy céltudatosak vagytok - a karjukra tekintek - de erősek is és én, mint nő itt egyedül aligha tudnék kezdeni valamit, mert szükség van a ti nagyszerű gondolatokkal teletűzdelt fejetekre. - mondom. Hmm, remélem nem vetettem el a sulykot és a monológom nem a visszájára fog elsülni. Legalább is az állatidomár aligha láthatott most a szavaim mögé, Tachiban azonban nem vagyok biztos.
Közelebb lépek a lovaghoz, majd egy mosoly keretében megkérdezem:
- Felmegyünk az emeletre? - Ha pozitívan válaszol, akkor elindulok az oldalán, s habár a hideg futkos a hátamon, hogy mit találhatunk az emeleten, próbálok nyugodtnak tűnni. Na meg mi félnivalóm lehet..? Hisz itt van mellettem egy férfi is, nem?

Viola
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 365
Join date : 2012. Sep. 24.

Karakterlap
Szint: 21
Exp:
1535/1700  (1535/1700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] A díva eltűnt ereklyéje

Témanyitás by Tachibana Makoto on Hétf. Jan. 21, 2013 1:21 am

Hmm... pofonra bevallom nem számítottam, bár az arcomon mindez nem látszott. Teljesen érzelemmentes vonásokkal reagáltam, majd megvakartam ujjaimmal a tenyérlenyomatos arcomat. Nem mutattam se dühöt, se meglepettséget, se nem azt, hogy morfondíroznék rajta, miért is tette ezt velem ez a tündérke. Megtanultam ezeket az érzelmeket nélkülözni, játszani velük, de ez most nem az a pillanat volt, ahol szabadjára kellett volna engednem a helyzethez illő mimikát. A magam vezérelvei szerint cselekedtem, hogy fenntartsam a lány érdeklődését. Ha a várt reakciót mutatom, azzal valószínűleg csalódást okoztam volna, ugyanakkor kiváltképp érdekes volt, hogy emellett nem viselkedhettem túlságosan deviáns módon sem, ha meg akartam szerezni a bizalmát. Az ismeretlen ijesztő és visszataszító.
- Nahát... már-már azt gondoltam, hogy nyugaton szokás pofonnal díjazni a segítséget ;] - vigyorogtam rá pajkosan - Köszönöm - tettem hozzá, de a további kommentárt már nélkülöztem, hogy még véletlenül se túlozzam el a hálálkodást, és keltsek esetleg felesleges gyanút. Inkább megvártam, milyen eredményt hoz a kettőnk által összetákolt kód, és elégedett hümmögéssel vettem tudomásul a sikerünket. Ötből egy megvan, és látszólag minden kifejezetten jól alakul. Csupán azt furcsálltam, hogy az eddig kifejezetten csendes és megszeppent lány mennyire bőbeszédű lett hirtelen. Talán csak megnyugodott és felszabadult, de akár az is lehet, hogy ugyanaz jár a fejében, mint az enyémben: elnyerni a másik bizalmát és ellene fordítani, amikor alkalom kínálkozik rá. Komoly esélyt láttam rá, hogy fenyegetést láthat a személyemben indikátorom miatt a helyzetre való tekintettel. Minden bizonnyal tökéletesen sínen lennék vele enélkül az extra csípős fűszer nélkül, amit ez a ragyogó játék jelentett.
- Részemről nincs akadálya, kisasszony :] Addig az állatkínzó idomár-san felderíthetné azt a szobát is - intettem a másik nyitva levő ajtó felé. Ideje volt egy időre megszabadulni tőle, jó pillanatnak éreztem ezt az izolálásra. Minél kevesebb időt tölt két társam egy helyen, annál nagyobb rá az esélye, hogy nem alakul ki köztük szimpátia. Amúgy is kételkedtem benne, hogy bármilyen segítséget nyújthat nekünk fejben, de ha aktivál helyettünk egy veszélyes csapdát, azzal máris előlép haszontalan hústömegből a ranglétrán.
- Kapaszkodj belém, roskatagnak tűnik a lépcső - öleltem át a derekát, miközben elindultunk az emelet felé. Feszültnek tűnt még mindig, és úgy vettem észre, az érintésem eddig nyugtató hatással volt rá, nekem pedig ez határozottan jól jött, több szempontból is.
- Mellesleg jól estek az iménti szavaid :] - mosolyogtam rá egy pillanatra, de aztán visszakoztam is. Veszélyes a túlzott kedvesség, nem szabadott túlzásba vinnem...

Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1485
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 36
Exp:
5333/5300  (5333/5300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] A díva eltűnt ereklyéje

Témanyitás by Taiga Kagami on Szer. Jan. 23, 2013 10:07 pm

A kislány amint észrevett rögtön pördült akár egy balerina. Nem tudom mi okból hisz én sokkal nagyobb voltam, de legelőször a mellettem szobrozó nyamvadékot vette észre. Pár pillanat múlva a szeme átvándorolt énrám aminek köszönhetően kaptam egy csattanós pofont. Az ütést magát éreztem, hogy valami hozzá ért az arcomhoz, de ezen kívül semmit. Se csípős érzést se fájdalmat mintha ki lett volna párnázva a lány keze. Én természetesen nem csináltam semmit hisz egy pofon nem a világ vége. Mikor sikeresen fel fogta mit is csinált rögtön elkezdett akadozva bocsánatot kérni tőlem majd azt állította, hogy megijesztettem. Ezt egyáltalán nem csodáltam hisz egy elmebeteg bezárt minket és látni akarta ahogyan kiszenvedünk.
– Máskor lehetnél figyelmesebb ez kis kujon már néhány perce itt állt és a fenekedett bámultam. A pofonról meg máskor ha valakit megütsz úgy tedd, hogy nem bírjon felállni különben az egész elveszti értelmét. Ajánlom a két szem közötti részt ugyanis így könnyen hatástalaníthatod a támadott-
Fogalmam sem volt róla, hogy ezek a szabályok nem működnek ebben a világban. Mikor megérkezett a srác kivettek valamit a zárt szekrényből majd belepaszintották a bejárati ajtóba. A hölgyemény örömmel konstatálta, hogy már csak négy van hátra. Mikor ez megtörtént a srác burkolt megjegyzést tett arról, hogy kopjak le, de nagyon gyorsan, mert csak az útjukban lennék. Láttam már hozzájuk hasonló nyálas alakokat akik ártatlan lányokat molesztáltak. Közülük néhány az én jóvoltomból ismerhette meg a gipszel végtagok szépségét.
-Rendben van találkozunk itt negyed óra múlva. Gyere nyamvadék.- erre a gyík beleharapott a lábamba. Bizonyára nem tetszett neki a névválasztás. A lábfejemet betoltam a teste alá és egy elegáns mozdulattal elrepítettem az ajtó felé. Viselkedésem lehet ellenszenvesnek tűnt ám az arcomról csak úgy sült az őszinte öröm. Tetszett, hogy az kis apróság megvédi a saját igazát. Mikor odaérek mellé kinyitom az ajtót és elegánsan nem engedem előre. Ki tudja mi van odabenn és nem akarom, hogy baja essen.
-Ez a kocsmai udvariság-
Azzal beléptem az ajtón.

Taiga Kagami
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 59
Join date : 2012. Aug. 29.

Karakterlap
Szint: 5
Exp:
215/250  (215/250)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] A díva eltűnt ereklyéje

Témanyitás by Rosalia on Pént. Jan. 25, 2013 12:36 am

Vio próbálkozása sikeres, ahogy beilleszti a zárban a megfelelő résbe a mozaikdarabot, mivel az egy halk kattanást hallatva a helyére kerül. Még némi halovány zöld fénnyel fel is izzik az elem. A későbbiekben bármikor kiemelhetitek és visszarakhatjátok a darabkákat, ezt is ki tudnátok könnyedén pattintani. 3+1 fős rögtönzött csapatotok ketté válik, Vio és Tachi az emeletre tart, míg Kagami a raktár felé igyekszik petjével. Lássuk mire leltek:

Kagami
A raktár ajtaján könnyedén bejutsz a kilincset lenyomva. A konyhában tapasztalt furcsaságok itt nem köszönnek vissza, egy hagyományos fészerbe léphetsz be, ahol kertészeti és házkörüli munkákhoz alkalmas eszközöket találhatsz. Ha alaposan szemügyre veszed a polcokat és a sarkokat, a következőkre akadhatsz: kalapács, virághagymák, pár zsák virágföld, drótvágó, egy kulcsra zárt tenyérnyi ládácska, néhány hordónyi bor, egy tekercs kötél, pár összetörött szék és további poros kacatok.

Vio, Tachi
Habár a lépcső látszólag igencsak instabil, mégsem tréfált meg benneteket a játékmester azzal, hogy beszakad alattatok egy lépcsőfok. Az túl nyilvánvaló lett volna. Az emeletre érve hosszú folyosó tárul elétek mindkét oldalán csukott ajtókkal, azonban nem várt személlyel találkozhattok viszont még kevésbé várt szituációban. Ugyanis az a lány fekszik a folyosó padlóján, aki a fogadóban vezetett el benneteket a díva öltözőjéhez. Ájultan terül el a hosszú szőnyegen, de ha közelebb mentek hozzá, akkor észlelés jártasság nélkül is felfedezhetitek, hogy egy kigyó megmarta az alkarját.

_________________
Mesélői adatlap
Mesélői színem: #cd4962

Rosalia
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 1543
Join date : 2012. Nov. 01.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] A díva eltűnt ereklyéje

Témanyitás by Taiga Kagami on Vas. Jan. 27, 2013 2:22 pm

Mikor lenyomtam az ajtó kilincset elkezdtem magamat szidni a viselkedésem miatt. Lány azt hihette, hogy egy agyatlan állat vagyok aki mindenkit meg akar agyalni. Az a nyálas szépfiú meg csak olajat öntött a tűzre. Igaz odakint keménynek kellett lennem mert az élet is elég kemény. Azért voltam ilyen nyers mert a bunkó tolvajok, és késelők nem rettentek volna meg a jó modoromtól. Itt viszont egyetlen csirkefogóval nem találkoztam egyenlőre. Sajnos mint ahogy a mondás is tartja az embert kiveheted a mocsárból, de a mocsarat az emberből nem. Nem biztos, hogy így szól azonban nekem így sikerült megjegyeznem. Nem akartam elbájolni azt a lányt mindössze annyit szerettem volna, hogy ne tekintsen rám potenciális veszélyforrásként. A modorom és a szokásaim ezt azonban nem tették lehetővé. Annyi vigaszt azért csak volt az életemben, hogy egy kedves angyal vigyázza odakint az én védtelen és hasznavehetetlen testemet.
Amint benyitottam egy egész különleges látvány tárult a szemem elé. Egy az előbbiekhez rendezettebbnek tűnő fészerben lyukadtam ki. Fogalmam sem volt, hogy egy ilyen házban mi a fenét kereshetett egy fészer. Mert tudtommal az a ház mellett szokott lenni kivéve ha az embernek nincs elég helye. Azonban ha valakinek van pénze egy ilyen vityillóra nem igaz, hogy a lakásában kell tartani a fészert. Ami érdekesnek tűnt az egy lezárt ládácska volt. Először megpróbáltam simán szétfeszíteni sajnos nem jártam sikerrel. Ezután kezembe vettem a kalapácsot és tiszta erőmből püfölni kezdtem a zárat. Első csapásra sajnos nem nyílt ki hanem a rossz ütési szög miatt a polc belseje felé repült. Még kétszer próbálkoztam azonban az eredmény minden esetben ugyanaz maradt. Így utólag belátom ha nem oldalról csaptam volna hanem lefelé mindez nem történt volna meg. A kis közjáték miatt teljesen felforrt az agyvizem vérvörössé vált a fejem lángolt a tekintetem. Sarokba szorítva ott ütöttem a kis dobozt ahol értem. Ahogy ott álltam s értelmetlen csapolódtam és szitkozottam valaki megbökte a lábamat. Lenézve láttam, hogy a kis gyík volt az.
-Te meg mit akarsz!?- rivalltam rá szegény teremtésre.
Ő csak csücsörített a szájával és kipottyant belőle egy aprócska izzó gömb. A fejemhez kaptam ostobaságom miatt majd lehajoltam a gömbért miközben mogorvára enyhült hangon beszéltem hozzá.
-Belátom ügyes voltál-, de gyorsan hozzá tettem még-de miért nem tudtál hamarabb szólni.-
Azonban az apróság a végét nem hallotta ugyanis egy széles mosoly féleség terült el az arcán a dicsérettől. Fölegyenesedve megtámadtam az izzó gömbbel az a makacs dobozt. Ha végeztem a doboz tartalmával vagy anélkül megnéztem a többi kacatot majd elindultam a párocska után. Mindent magammal vittem ami látszatra beleillhetett a trükkös zárba.

Taiga Kagami
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 59
Join date : 2012. Aug. 29.

Karakterlap
Szint: 5
Exp:
215/250  (215/250)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] A díva eltűnt ereklyéje

Témanyitás by Viola on Vas. Jan. 27, 2013 3:45 pm

Megborzongok, ahogy a lépcsőn megyünk felfelé. Minden egyes fokkal egyre jobban átjár a félsz, hogy mit találhatunk odafent. Eközben viszont nem győztem hálát adni az égnek, hogy ebben játékban még nem találkoztam szellemmel egyszer sem, habár hallottam pletykákat arról, hogy vannak azok is. Egy ilyen középkori stílusú játékban azonban nélkülözhetetlen kellék, szóval előbb vagy utóbb nekem is szembe kell majd néznem egyel. És nagyon félek attól, hogy fent is lesz egy, elvégre egy ilyen helyen... Hát nem is tudom, mondjuk még mindig jobb lenne, mintha a "Fűrészbe" csöppennénk bele. De eddig szerencsére még nem kellett levágnunk a karunkat meg semmi más őrültséget csinálnunk...
Előbbi gondolatom annyira kikészít, hogy egy pillanatra azt hiszem elesek, mert még a lábam is remegni kezd és az egyensúlyom is veszít a tartásából. Tachi ölelő karja az, ami megfogja a testemet, s mint egy korlát belé bírok kapaszkodni. Első szavai alig érik el a tudatomat, pusztán ösztönből nyújtom ki a karjaimat és karolok bele az övéibe. Tovább vesszük a lépcsőfokokat és az erő minden lépéssel egyre inkább visszatér a végtagjaimba, míg nem már elég józan vagyok ahhoz, hogy felfogjam a lovag hálálkodását. Legalábbis nekem úgy tűnik az. Az arcáról is ezt olvasom le. Nem szólok semmit, csak mosolygok egy sort. Nem érzem, hogy válaszolnom kellene, egyszerűen bénán jönne ki, ha azt mondanám neki, hogy "szívesen" vagy "nincs mit".
Felérve a lépcsőn azonban nem várt látvány fogad. Egy hosszabb folyosóra ajtókkal igen, mert egy szálló szerűségben vagyunk, de egy földön fekvő alakra nem. Tachira pillantok aggódó tekintettel, majd elengedem a karját és gyorsítok a lépteimen. Út közben azonban megtorpanok egy rövid időre. Mintha neszezést hallottam volna az egyik szobából, vagy csak a fejem játszik velem. Várok egy kicsit, de aztán tovább lépkedek, viszont most már szinte lábujjhegyen.
Félve nyúlok a hason fekvőhöz, majd átfordítom a testét. Meglepődöm, mikor azzal a lánnyal találom szembe magamat, akivel bárban ismerkedtünk meg. Tachira pillantok.
- Ő meg... hogy? Azt hittem, hogy csak minket hármunkat kaptak el... a szobában. - mondom zavartan, majd újra a lányra tekintek, aki továbbra sem szándékozik megmozdulni, azonban a mellkasa ütemesen mozog.
- Aludna? Vagy mégis miért fekszik itt? - körbenézek. Semmi szokatlan.

Viola
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 365
Join date : 2012. Sep. 24.

Karakterlap
Szint: 21
Exp:
1535/1700  (1535/1700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] A díva eltűnt ereklyéje

Témanyitás by Tachibana Makoto on Vas. Jan. 27, 2013 4:56 pm

A lépcső, különösen középen, ahol az én lábaim jártak, minden lépésem alatt veszélyesen behorpadt és úgy recsegett-ropogott, mintha bármelyik pillanatban beszakadhatott volna. Méltatlankodó grimaszba fordultak vonásaim annak ellenére, hogy nem zavartattam magam ettől különösebben. Ha össze is törik alattam, csupán néhány HP veszteséget szerzek, ami igazán jelentéktelen, viszont a fülsértő zaj, amit lépéseim okoztak, kifejezetten zavart. Nem zártam ki a lehetőségét, hogy nem vagyunk egyedül ebben az épületben, most pedig éppen üvöltve jeleztük, hogy jövünk... Egy magamfajta számára ez kifejezetten problémás. Hogy eltereljem a figyelmemet az efféle bosszúságokról, inkább a belém kapaszkodó virágszál felé fordítottam a fejemet, akit egy ponton ténylegesen meg is kellett tartanom, hogy ne essen el, illetve le. Úgy tűnt vélelmem megalapozott volt, és még mindig fél annak ellenére, hogy eddig egyetlen életünket fenyegető akadállyal sem találkoztunk, csupán ártatlan feladványokkal, illetve ezzel a roskatag lépcsővel. Ezekkel a hegekkel és a szigonyával ennél jóval keményebb nőnek tűnt első pillantásra, de mint tudjuk, nem minden a külső :] Talán bántam, talán nem, de továbbra is kulcsfigurának tartottam, és az is igaz volt, hogy szívesen... hm... óvtam ettől a viszontagságosnak beharangozott helytől.
Fent egy ajtókkal teli folyosó várt minket, és cseppet sem tetszett volna, ha a kirakós maradék négy darabja után az összes szobát át kellene kutatnunk. Illetve maradjunk kettő-háromnál, lévén lent volt még két ajtó, mely mögé nem nyerhettem bepillantást, és az egyiket éppen az idomár vizsgálja át, valószínűleg kevéske sikerrel. Ennél látványosabb volt a padlón fekvő alak, ám Violetával ellentétben az én arcomról a teljes közönyt lehetett leolvasni. Csapda. Ez volt az első szó, ami bevillant elmémbe, miközben a lány sietősre fogta, hogy közelebbről is megnézze, ki fekszik ott és miért. Nem törődtem vele, ha valóban az, most alkalmam nyílhat majd megmenteni, majd utána megfeddni az óvatosság hiányáért, és ezzel jobban magamhoz kötni őt. Ha meg nem az... akkor talán nyerhetünk egy kevés információt. Akárhogy is, win-win szituációnak tűnt, ha kicsit lemaradok és higgadt léptekkel közelítem meg őket.
- Nahát... én sem számítottam a viszontlátásra ilyen formában. A szobában biztosan csak hárman voltunk, ő más miatt lehet itt. Vagy barát... vagy ellenség - közöltem semleges hangnemben, miközben megálltam a testtől két lépésre, és magam is felfedeztem a kilétét a titokzatos alaknak. Ezzel egy teóriám bedőlt, legalábbis látszólag, de mindez már lényegtelen volt, hiszen nem fülbevalókat kerestünk immáron. Figyelmesen vizslattam a testet, de nem is kellett volna, egyből szemet szúrt az alkarja állapota.
- Elájult, valószínűleg sokkos állapotban van. Kígyómarás - böktem a sérült testrészre, közben pedig előhívtam a menümet, azon belül is az inventory-mat. Figyelmemet igyekeztem megosztani, hogy amíg az itemeim között görgetek, azt is lássam, ha valami vagy valaki meg kívánna minket támadni. Nem volt sok kedvem mérgezett állapotba kerülni néhány kígyó mob miatt. Kezemben rövid úton megjelent a póráz, amit még az üzenetet rejtő szobában gyűjtöttem be.
- Ezzel kösd el a felkarját - dobtam oda a tárgyat - A kötszer bezzeg annál a pojácánál van... - színleltem némi bosszankodást, elvégre lényegtelen volt, hogy lefedjük a sebet valami sterillel vagy sem. Immár a kristályok és potik között kutattam, melyeket abból a lelakatolt szekrényből szereztem. Olyasmit kerestem, ami a mérgezett státuszt semlegesíti, vagy akár hívhatnánk ellenméregnek is. Jobban furdalt a kíváncsiság, hogy mit mondana ha magához térítjük annál, hogy kettesben maradjak a tündérkémmel, egyébként sem vetett volna rám jó színt, ha nem próbálok meg segíteni. Yare-yare... mikre nem vetemedek... pedig levágni a karját a fejszével mókásabb lenne Rolling Eyes

Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1485
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 36
Exp:
5333/5300  (5333/5300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] A díva eltűnt ereklyéje

Témanyitás by Rosalia on Szer. Jan. 30, 2013 9:11 pm

Kagami bárhogyan is próbálkozik kinyitni a ládikát, minden egyes alkalommal, amikor püföli, feszegeti, izzó gömbbel dobálja, minduntalan >immortal object< felirat villan fel. Magyarán szólva a ládát egyetlen módon lehet kinyitni, vagyis a megfelelő kulccsal! // Ha jól értelmezem Kagami, akkor a ládán kívül mást nem viszel magaddal, mert a főbejárat zárjába illő mozaikdarab nincs a polcokon. Ha mégis vittél magaddal mást is a ládán kívül, akkor következő postodban jelezd kérlek! //

Eközben Vio és Tachi az emeleten ügyködik az ájult, mérgezett lánnyal. Neszezést nem hallani sehonnan, mind a 6 ajtó csukva van. Tachi az inventoryját lenyitva a következő potikat és kristályokat találhatja: 6 db Örökké Lángoló Tulipán kivonat, 7 db Vörös Pitypang kivonat, 4 db Univerzális Ellenméreg Potion és 1 db Lassító Kristály.

Imádott kérdésem: Hogyn tovább?

_________________
Mesélői adatlap
Mesélői színem: #cd4962

Rosalia
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 1543
Join date : 2012. Nov. 01.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] A díva eltűnt ereklyéje

Témanyitás by Taiga Kagami on Vas. Feb. 03, 2013 9:40 am

Mivel nem láttam a doboz mellet a kulcsot úgy döntöttem drasztikus módon fogom felnyitni, hogy végre megtudhassam milyen kincseket rejt. Meg voltam győződve arról, hogy egy újabb mozaikdarab van benne mely a kiszabadulásunk elengedhetetlen keléke. Szerencsémre egy csomó szerszám hevert a közelben így kiválasztottam a legalkalmasabbnak tűnőt a műveletre. Úgyis szükségem volt valamire amivel levezethettem a felgyülemlett feszültséget. Én kis naiv fogalmam sem volt róla mennyire rossz úton járok és éppen az ellenkezője fog történni. Mikor rácsaptam a zárra nem elég, hogy megugrott a dobozka ráadásul még valami furcsa fölírat is lebegni kezdett a levegőben lilás árnyalattal.
-Miért nem tudnak ezek normális emberi nyelven írni ebben a szerencsétlen játékban?!-
Sajnos az angol soha nem volt az erősségem így csak annyit vettem észre, hogy hiába püfölöm azt a vackot semmi baja nem lett tőle. A fejem kezdte fölvenni egy rák színét mikor a kis nyavalyás előrukkolt az ötletével. Kissé megnyugodtam, hogy az állítólagos társam mégsem olyan haszontalan. Azonban mikor a kis gömböt a zárhoz érintettem megint az az idegesítő felírat jelent meg. Ezzel betelt a pohár teljesen kiakadtam és mindent leszórtam a polcokról a földre utána meg jól megtapostam őket. Mikor végeztem éppen a kis gyíkot ragadtam volna meg, hogy tovább csökkentsem vele a stressz szintemet ám csak a hűlt helyét találtam meg. Bizonyára észrevette rajtam, hogy kezdek kiakadni és inkább meglépett. Keresni nem kellet ugyanis a szemét kupac valami oknál fogva elkezdett remegni. Észrevéve mekkora egy szadista állat vagyok megfogtam a ládát és kimentem a szobából mivel semmi egyéb használható holmit nem találtam. Majd elfelejtettem a kalapácsot magamnál tartottam mert jó fegyvernek találtam. Ahogy bandukoltam föl az emeletre a párocska felé észrevettem, hogy a szalamandra újra a nyomomba szegődött.

Taiga Kagami
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 59
Join date : 2012. Aug. 29.

Karakterlap
Szint: 5
Exp:
215/250  (215/250)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] A díva eltűnt ereklyéje

Témanyitás by Viola on Szer. Feb. 06, 2013 6:09 pm

Tachi szerint kígyómarás van a lányon. Gyorsan megjáratom rajta a szemem, hogy én is tudjam, amit ő. És akkor meglátom... Elborzadok a látványtól, ahogy a lány karján észreveszem a kígyómarást, ami másnak talán egy kis seb lenne, de nekem maga a megtestesült fájdalom és gonoszság. Egy csomó rettenetes emlék tör máris a felszínre, mely kíméletlenül rázza meg testemet. Na jó, igazából csak egy esetet tudok felhozni, amikor dolgom volt azokkal a nyavalyás állatokkal és a mérgükkel.
Amikor még kislány voltam, a város szélén játszottam pár barátommal. Azt hiszem bújócskát. Egy bokorban rejtőztem el, de mint később rájöttem, nagy hiba volt, mert nem voltam egyedül. Egy kígyó is ott tekergett és eléggé megijedhetett tőlem, mert egyenesen a lábamba harapott. A fájdalom leírhatatlan volt.
Ahogy belegondolok, a hideg rázza a ki a testem. Jajj istenem az a kígyó annyira ijesztő volt!
A kézfejemet a homlokomhoz kapom, miközben egyensúlyomat vesztve hátradőlök és elterülök a földön. Így feküdtem akkor is, szinte halottan, csak akkor a földön...
- Szörnyű élmény, óhh! - nyavalygok egy kicsit, amiből Tachi hoz vissza azzal, hogy ide dob nekem egy övet. Azt is hozzáteszi, hogy ezzel kössem el. Nem tudom, hogy ez ebben a világban milyen hatást tud elérni, de nem ellenkezek.
Az övet körbetekerem a lány felkarján a seb fölött, aztán a megfelelő foknál rögzítem. Remélem működni fog, igaz azt sem tudni, hogy barátot, vagy ellenséget mentünk meg, ahogy a lovag korábban fogalmazott. Nehezen tudom elképzelni, hogy valaki megmarattatja magát egy kígyóval azért, hogy később mi azt feltételezzük: barát, mert mégis ki lenne ilyen... Erhm... Agyalágyult..? Vagy mesteri? Mert lehet, hogy ő nem fél ezektől az állatoktól és úgy gondolta, hogy mi majd úgyis megmentjük... A francba, már megint nem tudom mit gondoljak!

Viola
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 365
Join date : 2012. Sep. 24.

Karakterlap
Szint: 21
Exp:
1535/1700  (1535/1700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] A díva eltűnt ereklyéje

Témanyitás by Tachibana Makoto on Szer. Feb. 06, 2013 8:03 pm

A lány furcsa viselkedését nem tudom nem észrevenni, és ahogy a fejéhez kap, valószínűsítem, hogy rosszul lett a látványtól, elvégre a vizenyős alkar valóban nem szimpatikus a szenek s az elmének. Ám a szavai egyből meg is cáfolnak, hiszen élményről beszélt a földön fetrengve. Örömmel legeltetem egy kicsit a tündérkén a szememet, még csak nem is bújok a menü mögé. Miért tenném? Bizonyára tisztában volt vele Vio, hogy érdekesnek tartom, egészen a bárban történtek óta nem győzöm jelekkel bombázni. Csak a vak nem venné észre, hogy vonzalmat táplálok a gyengédebb nem eme képviselője irányába, ami kivételesen igaz is volt, noha immár egyéb, hátsó szándékok is kerültek a viselkedésem hátterébe.
- Szörnyű élmény? Van tapasztalatod kígyókkal? - kérdeztem rá a biztonság kedvéért afféle csevegő hangnemben, majd visszatértem az inventory-m rejtekébe, hogy lássam, mit is bányásztam ki a szekrényből. Növénykivonatok, lassító kristály, ellenméreg... hm, immár egyértelmű, hogy van vagy vannak kígyók az épületben, másképpen miért őrizgetnének méregtelenítőt ilyen nagy mennyiségben? A kivonatok voltak csupán zavaróak, a játékban fellelhető növényekhez vajmi keveset értettem... Lényegtelen, szerencsére az ellenméregből volt elég, így nem kellett arra gondolnom, hogy nem érdemes a szerencsétlenül (?) járt pincérlányon használni és inkább spórolni kellene vele, ha gondba kerülünk. Egyet elő is hívtam a kezembe.
- Most vagy levágod a karját a fejszével... vagy használjuk rajta ezt :] - léptem oda a lányhoz egy félvigyorral, kellő hatásszünetet tartva mondatom két fele között. Leguggoltam az áldozat mellé, megböktem a kristályt, a felugró ablakon kiválasztottam a használatra vonatkozó opciót, fénybe boruló ujjammal pedig megérintettem egykori kalauzunkat, ezáltal alkalmazva rajta az antianyagot. Sajnos nem volt nehéz hallanom, hogy nyikorog a lépcső, a hangokból pedig arra következtettem, hogy az idomár közeledhet. Gyors volt, túl gyors. Még jó, hogy elég szoba van, amit át kell kutatnunk.

Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1485
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 36
Exp:
5333/5300  (5333/5300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] A díva eltűnt ereklyéje

Témanyitás by Sponsored content Today at 3:58 am


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

2 / 4 oldal Previous  1, 2, 3, 4  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.