Nagy Síkság

16 / 20 oldal Previous  1 ... 9 ... 15, 16, 17, 18, 19, 20  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Szophie on Kedd. Jan. 20, 2015 8:21 pm

Csendesen ültem, csöppnyit elnyitott szájjal, tanácstalan kifejezéssel arcomon. Most mégis mit tegyek? Csak úgy.. elkezdett sírni. Mit kezdhetnék a helyzettel? Te jó ég, ez annyira.. Engem szokás vigasztalni. Én ehhez nem értek!
Kezem még mindig felé tartottam, ám a várakozás alatt összeszedtem egy kis erőt ahhoz, hogy végül vállára is helyezzem azt nyugtatólag. Mégis mit tudnék mást csinálni? Ez a legtöbb. Talán ennyire még én is képes vagyok.
Abbahagyta. Hirtelen már csak a szipogás maradt hátra a könnyek helyében, és valamennyire megnyugodva pillantottam rá.. hogy aztán foglyul ejtsen a tekintetével. Most mégis miért... néz így azokkal a bánatos szemeivel? Ennyire fürkészően? Valami van az arcomon? Vagy talán. rájött, hogy idegen vagyok? Fél? Vagy rosszat tettem? Esetleg meglátta a hasonlóságot szemeimben az övével? Elveszettség. Talán a legkifejezőbb fogalom az állapotomra. Menthetetlenség.
Ám pár a pár aprócska másodperc után, mikor ezt végig gondoltam, újra sírásba kezdett. Ettől csak még jobban megrémültem. Te jó ég..>< Most miért? Még csak meg sem szólaltam.. Vagy ez lenne a baj?
Meg... Megölel? Csak pislogtam, sőt, talán még azt is elfelejtettem egy kicsit.. Felnyögtem, majdhogynem úgy nyüszítve, ahogy farkasom szokott olykor. Most mégis mit tegyek? Az érintése.. Tétován felemeltem a kezem, és nyugtatólag a fejére tettem. Nem öleltem vissza, ahhoz nem éreztem magamban elég erőt. Habár nekem is szükségem lenne egy ölelésre.. talán..
Butaság. Az csak elront mindent. Ragaszkodni valakihez.. Csak fájdalmat szül! Nem szabad. Nem akarom..
Vártam, hogy kisírja magát, remélve, hogy aprócska kis gesztusom is elég hozzá, hogy javuljon az állapota. Sajnálom, most én képtelen vagyok többre..
Végül elhúzódott, ám koránt sem volt távolságtartó, továbbra is a ruhámat markolászta, amit valamennyire biztató jelnek vettem. Már ha jó dolognak tartjuk, hogy nagyjából úgy tűnik, mintha nem viszolyogna tőlem.. Sőt, talán egyfajta néma bizalom is kialakulhatott közöttünk az elmúlt percekben.
Lassan bólintottam. Ismerős helyzet. Habár rajtam ennyire erősen nem szokott kijönni a tömegiszony. Tény, elszigetelve éltem mindig is.. Vagy legalábbis kisebb csoportok vettek csak körül, értve ezalatt maximum húsz főt. Persze, voltam sétálni nagyvárosokban, meg ilyesmi.. Rengeteget voltam tömegben.. Úgy tíz éves korom előtt, a szüleimmel. Nélkülük viszont.. Azóta nem is mentem utcára. Ami azt illeti, csak tárgyalásokra jártam el otthonról, egy-egy üzleti útra, ha nagyon muszáj volt.. Viszont a tömeg ezeken a helyeken sem volt jelen.
Aincradba lépésem volt az első alkalom, amikor újra nagyobb embersereg közé kerültem, és bennem is bennem van ez a különös görcsös érzés, amikor közöttük kell sétálnom. Rettentő. Inkább járok kisebb városokban, elhagyatott mezőkön és erdőkben, mellékutcákon, és ha nagyon muszáj valami forgalmas helyen mennem, akkor is inkább az utca kevésbé forgalmas szélét választom.
- Ez nem szégyellnivaló dolog. - nyúltam előre, és tűrtem hátra egy hajtincsét a füle mögé, megpróbálva nem érintkezni az arcával. - Én sem kedvelem túlzottan. - sóhajtottam. - Viszont magasabb szinteken már nincs ilyesmi.. És az első szinten is vannak eldugottabb, nyugis helyek. Csak ismerni kell őket. - mosolyogtam rá. - Esetleg.. megkérdezhetem.. mekkora szintű vagy? - tettem hozzá bizonytalanul.
- Mármint.. ne érts félre, nem információszerzés, vagy ilyesmi. - lengettem meg magam előtt a kezeimet tiltakozóan. - Csak hogy tudjam, melyik szinteket mutathatom meg neked.. Amik csendesebbek, nyugalmasabbak.

_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.


Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2154
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Graceful on Csüt. Jan. 22, 2015 7:35 pm

Sosem fogom tudni megmagyarázni, hogy miért fürkésztem annyira a tekintetét. A legbiztosabb okom a különös csillogása volt, mintha megtaláltam volna egy közös pontunkat. Egy pillanatra a sírást is abbahagytam, annyira meglepett az elveszettsége. Ez a szó pedig tökéletesen jellemezte jelenlegi hangulatomat. Még egy emberrel sem találkoztam, akire támaszkodhatnék, ő az első, aki egyáltalán arra méltatott, hogy pár másodpercnél tovább figyeljen, és aki hozzám szólt. Hamarosan újra előtört belőlem a sírás. Most már biztosan nem terhelném a hülyeségeimmel! Ezért a tériszonnyal álltam elő. Végül is ez is komoly okom a sírásra, mert sok mindenben akadályoz, s fogalmam sincs, miképpen küzdhetném le egy olyan világban, amiben több ezren vesznek körül. Szörnyű belegondolni! De ha visszatérünk az idegenhez, kicsit megnyugtatott a jelenléte, ahogy a kezét a fejemen tartotta. Néhányszor még szipogtam, majd pár perc után elengedtem a ruháját.
- Bíztam, hogy lesznek itt olyan helyek, de még egyet sem ismerek. Csak a zsúfolt városi forgatagot, ahonnan jöttem – értettem a valóságra. Tokyo nem kicsi, elvégre Japán szíve. Nincs annál rosszabb, mikor tömegiszonyosként egy fővárosban kell élned, és egy orvos tanácsára odébb állnod! Habár az, hogy később elvettek anyától, borzalmasabb. Nem akarom soha visszaidézni magamban a pillanatot, mert amióta csak átéltem, mardosta a lelkemet. Soha szűnni nem akaró fájdalmat hagyva maga után, amiről bárhogy próbálom elterelni a figyelmem, nem megy
Aprón felsóhajtottam, és kissé feszengve megmondtam a szintemet. Zavarban éreztem magam, hiszen 1-es szinten állni elég siralmas. Az is, ahogy nemrég itt sírtam. Őszintén sajnálom, ha esetleg kínosan érezné magát miattam a lány, elvégre nem akartam rosszat. … Csak nem tudhatott arról, hogy lesz, aki majd hirtelen itt terem és átöleli, én pedig nem tudhattam, hogy lesz valaki, aki viszonozza a gesztust valamely módon. Letöröltem kezemmel arcomat, végül halkan felnevettem.
- Tudom! Ha információt akartál volna szerezni rólam, már biztosan rég megtetted volna. De nekem nem tűnsz olyan embernek. Különben Graceful vagyok – nyújtottam felé kezet. A bemutatkozás előzőleg kimaradt. Graceful vagyok, a kardforgató, aki ha nem is váltja meg ezt a világot. Mindenképp visszatér majd a szerettéhez, és lehet új barátokkal él tovább a valóságban. Halvány esélyt láttam rá, ezért mindenképp meg akartam ragadni az alkalmat, hogy az idegen magával vigyen.
- Szívesen veled tartanék, persze csak ha nem gond… - tettem hozzá később, mikor rövid csönd állt be közénk.

_________________





Graceful
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 20
Join date : 2015. Jan. 16.
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
10/1500  (10/1500)
Céh: White Rose

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Szophie on Pént. Jan. 23, 2015 4:14 pm

- A nevem Szophie, örvendek. - nyújtottam én is kezet, és szorítottam meg határozottan az övét.
Bólintottam. Ez mindent megmagyaráz.. A kicsi szint.. Talán ő is később ébredt fel, és azért nem volt még ideje feltérképeznie a város nyugodtabb helyeit? Vagy talán csak nem mert eddig kilépni a biztonságot jelentő, óvó városfalakon kívülre? És ha ez így van, akkor mi az oka annak, hogy most mégis kint van? Hirtelen meggondolatlanság a tömegiszony okozta szorongás hevében? Felsóhajtottam, de ez korántsem volt neheztelő sóhaj, csak egyfajta reakció, amivel megtöröm a csendet.
- Akkor bizony sok a dolgunk. - húztam el a számat. - A nyugodtabb helyek kevésbé biztonságosabbak. A tömeg azért jó, mert ott nem érhet nagyobb baj. - magyaráztam. - Egyedül nem szabad járkálni. Védett területen kívül még veszélyesebb, és egyáltalán nem a mobok miatt. - mutattam a távolban legelésző vaddisznók felé. - Ők is rosszak, ha hirtelen berohansz a sűrűjükbe, könnyen otthagyhatod a fogad. - csóváltam meg a fejem. - Viszont csak akkor támadnak meg, ha a közelükbe mész. Ám annál veszélyesebb lehet egy-egy küldetés, és főleg azért, mert sosem tudhatod, kivel kerülsz össze egy kalandon. Vannak gátlástalan játékosok, akik akármikor megölnek, ha nekik úgy jó. Lehet erre okuk személyes, érzelmi, túlélési ösztön, gyilkolás utáni vágy.. Voltaképp akármi. - magyaráztam tovább, miközben a füvet kezdtem el tépkedni a lábam előtt.
- Először is, a piros indikátorokkal mindig legyél gyanakvó, hiszen ők már öltek. Nem azt mondom, hogy ítéld el őket.. - álltam meg egy pillanatra. - Nekem is vannak barátaim, akik ilyen indikátor színnel rendelkeznek. - habár már egyel kevesebb.. Akaratlanul is eltorzult egy pillanatra az arcom a gondolatra. - De legyél bizalmatlan. - folytattam komoran. - Még ha kedvesek, akkor is. Csak hosszabb ismertség után merd elengedni magad a közelükben. Egyébként pedig mindenkit gyanús emberként kell kezelned. A zöldek is lehetnek sokszor mocskok, még akkor is, ha a legtöbbször álszent módon úgy vélik, nekik van igazuk.. Tudod, több ártó szándékú zöldet ismerek, mint pirosat. - sóhajtottam, most már tényleg gondterhelten. - Más szóval, próbálj meg barátságos lenni és kedves, azzal bevágódsz náluk. Ha a barátjuknak tekintenek, nem bántanak, és megvédenek. De te ne bízz könnyen meg senkiben. Még ha ezzel magam ellen is beszélek..
- Nos, egyébként ezen a szinten a város tényleg elég nyomasztó.. Annak is vannak ugyan csendes pontjai, de azok veszélyesek. Az erdőben is rengeteg a játékos, és ezen a mezőn is többen szoktak lenni napközben. Viszont vannak elhagyatottabb helyek is. Ismerek egy idős NPC házaspárt, akik kint élnek Tolbana külvárosában. Toblana egyébként igazán nyugodt hely. Ez a házaspár gazdálkodással foglalkozik, és nagyon kedvesek. Néha én is szoktam a házukban lakni. Ha aranyos vagy, és esetleg készítesz nekik néha reggelit, vagy egy teát, akkor nagyon szívesen vendégül látnak akármikor. - mosolyogtam rá. - Vannak lovaik is, meg kecskéik, és búza mező van a házuk mellett.. - meséltem tovább.
- Gyere, elvezetlek oda. Közben nyugodtan kérdezz akármit. Tapasztalt játékosnak mondhatom magam, azt hiszem.. Esetleg vadászhatunk is, ha szeretnéd, az is sokat segít a reflexek elsajátításában. - úgy éreztem, egy kicsit sikerült felszabadulnom azzal, hogy vele beszélgetek, segítek neki. A gondolataim elterelődtek Zu haláláról, és a rengeteg problémámról. Habár a szívemben ott motoszkált továbbra is az érzés..

_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.


Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2154
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Graceful on Pént. Jan. 23, 2015 10:41 pm

A bemutatkozást követően némán leültem a fűbe, beszédét hallgatva.
- Igazából – meggondolatlanságból keveredtem ide. Eszem ágában sem lett volna elhagyni a várost, de annyira megijedtem a tömegtől, hogy pánikba estem. Az idő, amit eddig nyugalomban tölthettem, már akkor változni látszott, amikor úgy döntöttem, felkeresek valami új helyet, ahol még nem jártam, és nem lehetnek sokan… A kíváncsiságom eredményezte az egészet, ám nem bánom! – meséltem mosolyogva, majd hozzátettem, hogy a minket körülölelő szörnyek nem ijesztenek meg. Az utána következőket türelemmel hallgattam végig.
A szörnyeket a sorban a játékosok követték. Sejtettem, hogy egy dolog biztosan nem fog változni itt. Méghozzá a gyilkos-áldozat szerepkör. Jók és rosszak mindenütt léteznek, bár őket nehéz megkülönböztetni. Ha színes indikátorok segítik is ezt, kizárt, hogy ne létezne olyan, aki trükkhöz folyamodik sajátjának megmásításának érdekében. Ennek ellenére Szophie-ban megbíztam. Hiába figyelmeztetett, már hozzáfűzött egy cérnavékonyságú kötelék. Reménykedtem a tovább erősödésében. Hirtelen elkomorodott az arca. Kérdőn pislogtam, de nem szóltam érte, helyette bólintottam. Mikor pedig azt mondta: „…te ne bízz könnyen meg senkiben. Még ha ezzel magam ellen is beszélek..”, felé küldtem egy magabiztos mosolyt, amiből leszűrhetett pár dolgot abból, amire az imént gondoltam. Feltéve, hogy ő maga szintén lát valamit közöttünk. Ő az első, aki nem fordult el tőlem, ám nem csak érdekből akarok a barátjává válni. Egyszerűen úgy éreztem, jól esne neki. Talán kevésbé lenne ennyire szomorú a tekintete is. Az előbbi ábrázatot továbbra sem tudtam mire vélni, ezért magamban továbblapoztam.
- Egy idős házaspár? – ismételtem vissza csodálkozva szavait. Úgy éreztem a szemem ismét könnybe lábad – Jól hangzik… - mondtam halkan, és jól észrevehetőn bólintottam az ajánlatra.
-  Induljunk! – feleltem lelkesen, s amint útnak eredtünk, kérdéseken gondolkodtam. Valóban tapasztalt. Minden infó biztosan a hasznomra válik majd a későbbiekben! Most pedig kérdezni is tudnék, azonban semmi nem jut eszembe. Viszont, ha már vadászat…
- Mire lehet itt vadászni? Tényleg elvinnél egyre? – kérdeztem hirtelen jött lelkesedésemmel.

_________________





Graceful
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 20
Join date : 2015. Jan. 16.
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
10/1500  (10/1500)
Céh: White Rose

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Szophie on Csüt. Jan. 29, 2015 6:05 pm

Újra csak bólintottam, közben hümmögve egyet. Tehát tényleg véletlen került ide.. Egyszerűen hihetetlen. Ilyen szinten összezavaródni a tömegtől.. Nos igen, vannak ilyen esetek is. Ilyenkor mindig eszembe jut az, hogy nem csak én vagyok egyedül elcseszve. Vagy rajtunk kívül van mindenki rosszul összerakva? Voltaképp nézőpont kérdése..
Nem tettem szidó vagy tanító jellegű megjegyzéseket, hiszen tudja jól ő is, hogy meggondolatlanul, helytelenül cselekedett, és ezt sajnos nem tudná akarattal kivédeni legközelebb sem. Ez a lélek reakciója, azt hiszem.. Ahogy az én lelkem reakciója a bolyongás. Hehehh, talán már meg is haltam, és csak egy szellem vagyok, az örök vándorlásra kárhoztatva.. És sosem kerülhetek sem mennybe, sem pokolba. Igazság szerint igazán illene hozzám egy ilyen szerep.. Életemben, avagy halálomban, mindegy. Kár, hogy nem emlékszem, mikor haltam meg. Illetve azért jó lenne inkább a valóságban bolyongani.. Az ember azt várná, hogy a halállal legalább a lelke felszabadul a játék vonzása alól.. De nem, úgy látszik, Kayaba még így is megtalálja a módját, hogy bent tartson. De akkor lehet, Askrt és Zut is itt tartotta!
Na jó, micsoda baromságok járnak a fejemben.. Egyértelmű, hogy sajnos még élek, és ez egy darabig így is lesz, hacsak nem játszik közre valamifajta kivételes körülmény, amit végül nem élek túl.. Hümm, voltaképp az is lehet, hogy két perc múlva meghalok én is. Biztató gondolat..
Mindezen gondolataim és érzéseim ellenére, igen kellemesnek találtam a társaságát, így úgy döntöttem, megfelelő időtöltésnek bizonyul segíteni neki. Meg hát, amúgy is.. Olyan kis esetlen szegény. Feladatomnak érzem, hogy segítsem.
Vezérnek szólnom sem kellett, jött utánam továbbra is, bosszantva és megnyugtatva egyszerre ezzel.
Örültem, hogy az idős házaspár ötlete tetszett neki. Nagy hirtelen ezt a lehetőséget találtam a legvonzóbbnak a lány számára, és lám, igazam lett.
- Mindenféle apró kis állatokra. Akár a fűben is találkozhatsz velük.. Vezér megmutatja neked, hogy kell, igaz? - néztem farkasomra, aki már el is tűnt a mező zöld füvében, valami kis vadat keresni.
/Vadászat menete: A 10-es szinten dobsz a szafariban, északi részes állatokat, amit kidobsz, azt a vadat fogod meg.Very Happy Bőveb útmutató ott, illetve segítséget kérhetsz tőlem PÜ-ben, vagy chaten akárkitől.^^/
Nemsokára a fűből előugrott egy róka, előttem pedig felugrott az ablak: Vezér megfogta.
- Elég csak hozzáérni, máris számlálja neked. Meg sem kell ölni. És jelvényeket kapsz érte.. - magyaráztam.

_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.


Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2154
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Azure on Vas. Feb. 08, 2015 3:59 pm

//Cearso//

A mai nap igazán alkalmasnak tűnik a vadászatra. Vagyis arra, hogy újra megpróbáljam, számos felsülésem után. Az utóbbi napokban megint azzal foglalatoskodtam, hogy rávegyem magam arra, hogy megcsapjak egy állatot. Az erdő és a síkság határán ácsorgok, miközben az egyik bokor előtt gubbasztva igyekszem átlesni a túloldalára, honnan nem is oly messze egy vaddisznó ácsorog és teszi a maga dolgát. Tudom, nem túl ésszerű. Azt sem tudom, hogy hogy kell vadászni. Az sem biztos, hogy jól csinálom, de hát valahogy el kell kezdeni, vagy nem? Talán jobb lenne, ha mégiscsak másra hagynék mindent. Nem, az nem megoldás! Fejem megrázom a gondolatra, mi elég viccesen nézhet ki. Kardom most ott lóg derekamon, készen arra, hogy előrántsam, ha kell, ahogy azonban nézem az állatot, még ha virtuális is, egyszerűen túlontúl aranyos. Mégis hogy lehetnek képesek megütni őket, még akkor is, ha csak programok, vagy mik?! Még a szemeim is könnybe lábadnak a gondolat hatására. Még hogy én képes legyek ártani ilyeneknek? Az egyszerűen lehetetlen! Pedig tudom, hogy kénytelen leszek rá.
Fejem lebiggyesztem a felismerés hatására. Nem akarom ezt tenni, de muszáj lesz, ha nem akarok idő előtt meghalni. Már pedig nem akarok, mert akkor az összes áldozat, amit mások hoztak értem, hiábavaló lenne. Nem akarom hiábavalóvá tenni mások kedvességét. Na jól van, szedjük össze magunkat! Két tenyeremmel megpaskolom arcomat, majd újra felemelem fejem, hogy szembe nézzek sorsommal, mi... Túl közel van! Észre sem vettem, hogy az állat közben közelebb araszolt hozzám, s az idő közben bokor fölött kikandikáló fejem lesi. Ilyen közelről inkább ijesztő, mintsem aranyos. Ez... Meg fog enni!
Nekem sem kell több, hogy felvegyem a nyúlcipőt. Lábaimra pattanva elrugaszkodom, majd rohanni kezdek az ellenkező irányba, némiképp botladozva az elején. Kis híján még a talajt is felnyalom, mikor meghallom magam mögött motoszkálni azt a bestiát.
- S-segítség! Meg fog enni! - kiáltom futás közben, miközben loholok, mit sem törődve azzal, hogy az a disznó jön-e utánam, vagy marad-e a helyén.

Azure
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 28
Join date : 2015. Feb. 06.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
35/50  (35/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Cearso on Vas. Feb. 08, 2015 4:43 pm

/Azure/

Eljött az ideje egy kis szafarinak. Ez még mindig az első szinten a legkönnyebb, hiszen itt vannak a legkönnyebben elkapható vadállatok.
Érdekes dologra leszek figyelmes. A vaddisznó kiszemel magának egy bokrot. És amikor egy kicsit jobban szemügyre veszem a bokrot, akkor látom, hogy egy játékos feje lóg ki abból a bokorból.
Legalább lopakodást vehetett volna, ha ilyen akciót próbál végrehajtani.
A következő pillanatban meg jött a következő meglepetés. A lány ezzel a reakcióval csak még jobban magára vonja a vad figyelmét. Azt hiszm itt az ideje a cselekvésnek. Kibúvok az árnyékból, és a lány mellett nyugodtan elsétálva odamegyek a vaddísznóhoz.
-Dehogy fog megenni. Csak a területét védi. Ha elég messzire mész, vagy..
mélyen a vadállat szemébe néztem, ahogy Shu is csinálta nem is olyan rég. Mivel csak egy mezei vaddisznóról volt szó ezért előbb vagy utóbb, úgy is el fogja unni magát. És mikor megtette, és miután visszafordult, és elindult. akkor befejezem az elkezdett mondatomat.
-Ha elég kedves vagy hozzájuk, akkor általában békén hagynak.
Mikor elég messzire került a vaddisznó, egyszerűen megfordulok, és megkeresem az előbb még pánikoló hölgyet, és ha még a közelben van, akkor odasétálok hozzá, és beszélgetés kezdeményezek.
-Hali, ha pánikolsz, azzal nem mész sokra. Kezdő vagy még? Szeretnél esetleg vadászleckéket?

_________________
beszéd: zöld
gondolkozás/Artemishez: piros
feltörő gondolatok/emlékek/érzelmek: narancs
Marluna: kedves-szürke (cccccc)
1.:

Double Arrow - nyílzápor
Az íjára egyszerre több nyílvesszőt is fel tud ajzani (max 5-öt)

2.:
Healblock-Célpont játékos/mob/pet hp-ja, és páncélja semmilyen módon nem képes növekedni [passzív]

3.:
Concentration (permanens)
Cear a fel nem használt sebességét sebzésbe fordítja át, amennyiben elég erősen koncentrál

4.:
Debuff
A képeség neve mindent elárul

lvl 35:
élet:50/0 (250 hp)
FK: 27/33
Erő:2/0
Irányítás:30/46
Kitartás:28/7
Gyorsaság:36/75
spec:17/0
páncél /65

Cearso
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 1670
Join date : 2014. Aug. 25.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
4830/5000  (4830/5000)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Azure on Vas. Feb. 08, 2015 5:56 pm

//Cearso//

Egy hangra leszek figyelmes, melynek azonnal forrását kezdem kutatni, teljesen megfeledkezve arról, hogy mit is csináltam épp. Ennek persze ára van. Alighogy észreveszem a srácot, máris egymásba akadnak lábaim, meggátolva a további futást, előidézve egy orra bukást. Nem kellemes, cseppet sem, legalábbis így kellene éreznem. Még mindig fura, hogy nem érzek fájdalmat ebben a világban. Ennek ellenére, miután sikerül ülő helyzetbe tornásznom magam, megdörzsölöm orromat. Nem lehet igaz, hogy már most beégetem magam. Ilyesmi sosem fordul elő velem a színpadon. Ott annyival másabb, mint itt.
Orrom épségének ellenőrzése után, pislogva figyelem, hogy mit csinál a másik. Ez most komolyan farkasszemet néz egy disznóval? Már-már azon kapom magam, hogy némiképp előre dőlve ültemben nézem, hogy mi fog ebből kisülni. Vajon mi lesz ennek a vége? Egyáltalán ki fog nyerni? A disznó, vagy a srác, aki úgy toppant be, mint valami hős megmentő? Na jó, azért ne túlozzuk el, bár tényleg megmentett, inkább hanyagoljuk a "hős megmentő" titulust. Csak várok és nézek, egyre izgatottabban várva a végét. Talán abban is reménykedem, hogy egymásnak esnek és elleshetek valami fortélyt, amit a későbbiekben hasznosíthatnék. Gyorsan tanulok, legalábbis ezt mondták. Persze ez csak nyugalmi állapotban igaz rám. Jelenleg mondhatnak akármit, egyik fülemen be, a másikon pedig ki. Azt azonban jól megjegyzem, hogy mit csinál a másik, pláne a bekövetkező eredménnyel, mi a disznó meghátrálását foglalja magába.
- Megmentettél! Köszönöm! - hálálkodok azonnal, bár még ülve.
Köszönése kicsit meglep. Köszönni akkor szoktak, mikor elkezdenek egy beszélgetést, nem annak közepén. Vagy tévedek?
- Ő... Helló! - köszönök azért vissza, egy kisebb mosollyal körítve, miközben jobbom felemelve még intek is neki.
- Nem, nem, az lehetetlen! Egyszerűen nem megy, hiába próbálkozom! Elvégre... Nézz rá, innen nézve olyan aranyos! Mégis hogy tudnám én megütni egyszer is? - kérdem, némiképp már pánikba esve, utalva itt a megemlített vadászleckékre.
De miért is hisztizek itt neki? Ááá, fenébe! Erre most nincs idő! Újra neki kell veselkednem a vadászatnak, vagy az egyik legrondább halálban lesz részem. Nem akarok éhen halni!
- S-sajnálom! Válaszolva a kérdésedre... Igen, kezdő vagyok. Totálisan kezdő. Még csak azt sem tudom, hogy hogy kellene ezt használni. - érintem meg kardom markolatát.
- Tudom, ostobaság, elvégre már régóta itt vagyunk, de egyszerűen nem megy. Valahogy mindig rám tör a pánik, ha valaki fegyverrel hadonászik felém, vagy ha meg kell támadnom valakit, esetleg valamit. Nem szeretek ártani nekik, pedig tudom, hogy muszáj lesz. - regélem, majd sóhajtok egy nagyot és inkább lehajtom fejem, azon tanakodva, hogy hogyan tovább.

Azure
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 28
Join date : 2015. Feb. 06.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
35/50  (35/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Cearso on Vas. Feb. 08, 2015 6:40 pm

-Nem kell hálálkodni, elég sokan megtennék rajtam kívül.
Persze a többség nem ingyen, de ezt nem kell minden kezdőnek tudnia.
-Egy szóval se mondtam, hogy meg kell ütnöd. Én is inkább a pacifista utat választom. Láthatod, hogy most sem lecsaptam a vaddisznót, hanem elüldöztem, pedig elég lenne hozzá egyetlen támadás, ha jól sejtem. Elég csak csapdába csalnod, és elvinned valakinek, aki tud belőle rendes ételt készíteni, ha éhes vagy. Ajánlani is tudok néhány emberkét, ha érdekel.
-Azt én se tudom, hogyan kell használni. Sosem voltam jó a kardok forgatásában.
-Nem, nem ostobaság, de ha túl akarsz élni, és nem a városban kuksolva, akkor előbb vagy utóbb felül kell kerekedned a félelmeiden.
Udvariasan kinyújtom felé a kezem.
-Gyere, megtanítalak küzdeni. Anélkül nehezen lehet boldogulni ebben a világban.
-Persze, ha akarsz küzdelmek nélkül is megpróbálkozhatsz élni, de ahhoz erős szövetségesek kellenek, de az erős emberek általában nem szövetkeznek gyengékkel. Ez amolyan ördögi kör, amiből még én sem tudok kitörni. Bár lehet néhány céh még íg is befogadna.
-De ha nem akarsz szövetségekkel, vagy céhekkel bajlódni, akkor meg kell tanulnod küzdeni, és kiállnod magadért, akár akarsz, akár nem. Akár hozzá tudsz szokni, akár nem.
És ha elfogadja a kezemet, akkor felsegítem a földről a lányt. Remélem azért nem ijesztettem meg a hosszú monologommal.

_________________
beszéd: zöld
gondolkozás/Artemishez: piros
feltörő gondolatok/emlékek/érzelmek: narancs
Marluna: kedves-szürke (cccccc)
1.:

Double Arrow - nyílzápor
Az íjára egyszerre több nyílvesszőt is fel tud ajzani (max 5-öt)

2.:
Healblock-Célpont játékos/mob/pet hp-ja, és páncélja semmilyen módon nem képes növekedni [passzív]

3.:
Concentration (permanens)
Cear a fel nem használt sebességét sebzésbe fordítja át, amennyiben elég erősen koncentrál

4.:
Debuff
A képeség neve mindent elárul

lvl 35:
élet:50/0 (250 hp)
FK: 27/33
Erő:2/0
Irányítás:30/46
Kitartás:28/7
Gyorsaság:36/75
spec:17/0
páncél /65

Cearso
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 1670
Join date : 2014. Aug. 25.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
4830/5000  (4830/5000)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Azure on Vas. Feb. 08, 2015 6:59 pm

- Attól tartok, nem lenne szívem vágóhídra vinni. Akkor inkább már tényleg én csapom le - szontyolodok el.
Úgy tűnik, tényleg nincs más megoldás. Mondjuk ezt eddig is tudtam. Már rég rájöttem, csak nem akartam elfogadni. Mert hát miért ne lehetne másik megoldás? Nos, mint kiderült, van is, azzal azonban nem akarok élni. Hogy én csapdába ejtsem, aztán kísérjem egyenesen a halálig? Mi van, ha sejti, hogy milyen sorsra jut és végig látszódna rajta az út során? Nem, akkor biztosan elengedném, még a város közepén is akár. Jobb az, ha gyorsan vége.
A fegyverrel kapcsolatban nemigen tud segíteni. Ez nagy kár, de valahogy csak megoldom. Ha máshogy nem is, hát majd keresek valaki olyat, akinél kard van. Nem akarom, hogy mások haljanak meg helyettem, azért, hogy nekem jobb legyen. Ehhez még mindig tartom magam és az elhatározásom is megvan, még ha igencsak ingatag lábakon is áll. A dolgom most az, hogy megszilárdítsam azokat, keresve valakit, akire addig is támaszkodhatok. Igen, arra már rájöttem, hogy magamtól nem fog menni. Ez van. Azonban minél hamarabb túljutok ezen, annál hamarabb tudok segíteni másoknak. Addig meg, ha máshogy nem megy, hát majd keresek valami olyan munkát, amihez nem kell tudnom használni a kardot. Talán még énekelhetnék is valahol. Feltéve, ha van olyan hely, ahol azért hajlandóak lennének fizetni.
- Azt hiszem, inkább megtanulom, hogyan kell harcolni. Na meg rávenni magam, hogy kárt tegyek másokban - felelem, miközben elfogadom felém nyújtott kezét.
Jobbomat felemelve finoman helyezem azt mancsára, nem pedig megragadom, jól megrántva azt. Bár elfogadom segítségét, azért inkább önerőből kelek fel, hogy ne okozzak nagy gondot neki, már ha ezt el lehet kerülni.
- Köszönöm! - köszönöm meg segítő kezét.
- Egyébként... Azure vagyok - mutatkozok be, míg fogom kezét, majd elengedem és néhány poroló mozdulattal végigsöprök öltözékemen.
Azt inkább kihagytam, hogy "És egyébként egy közismert, japán énekes." Azt talán mégsem kell tudnia, ha nem ismer fel. Hajamhoz nyúlva egy összekuszálódott tincset is kiegyengetek, hogy az úgy álljon, ahogy annak kell, majd pedig csak ez után foglalkozom újra megmentőmmel, rá emelve kék pillantásom. Na tessék, már megint ezt a szót használom... Na mindegy! Futó pillantásokkal mérem végig, igyekezve megjegyezni az arcát, hogy máskor is emlékezzek rá. Ki nem állhatom azokat a szituációkat, mikor valaki olyannal találkozok újra, akire még csak nem is emlékszem. Utána mindig zavarban vagyok, amiért nem emlékszem rá.
- Mond csak... Te mindenkivel ilyen kedves vagy?

Azure
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 28
Join date : 2015. Feb. 06.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
35/50  (35/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Cearso on Vas. Feb. 08, 2015 8:01 pm

-Akkor maradt a vega étrend. Meglátod majd, azt is remekül támogatja ez a rendszer. Vagy egyszerűen megveszed azoktól az ételt, akiknek sok van. A Kezdetek Városában sokféle dolgot árulnak. Ha akarod, akkor meghívlak egy ebédre az egyik fogadóban.
Nem mintha nyomulni szeretnék, de ha valaki tényleg éhes, akkor ennyit csak megtehetek érte.
-Azure? Mint az a hülyére festett hajú énekes?
Egyszer kétszer láttam már azt az előadót, de nagyjából az öcsémmel mindig leragadtunk ott, hogy vajon festve van-e a haja, vagy parókát használ, így nem csoda, hogy a lányban nem ismerem fel az énekesnőt.
-Mondjuk, te is eléggé kék vagy...
-Bocs, én be se mutatkoztam még... Cearso vagyok.
Kölcsönösen lecsekkoljuk egymás ábrázatát. Mondjuk a szokatlan kék haja és szemei eléggé szembetünőek. Amit az én vörös szemeimről, már nem merek megesküdni.
-Áh, csak azokkal akik megérdemlik.
Akkor kezdjük az okítást.

-Ahhoz, hogy megtanítsalak küzdeni, előbb ki kell hívni téged küzdelemre.
Megkeresem a megfelelő funkciót, és kihívom a lányt.

-Ha nem probláma, akkor én most fegyver nélkül állok neki a küzdelemnek, ugyanis neked kell a gyakorlás, és ha jól sejtem, akkor egy csapásommal vége lenne a küzdelemnek.
Majd megvártam míg elfogadja, vagy elutasítja a felkérést, és aszerint fogok cselekedni.

_________________
beszéd: zöld
gondolkozás/Artemishez: piros
feltörő gondolatok/emlékek/érzelmek: narancs
Marluna: kedves-szürke (cccccc)
1.:

Double Arrow - nyílzápor
Az íjára egyszerre több nyílvesszőt is fel tud ajzani (max 5-öt)

2.:
Healblock-Célpont játékos/mob/pet hp-ja, és páncélja semmilyen módon nem képes növekedni [passzív]

3.:
Concentration (permanens)
Cear a fel nem használt sebességét sebzésbe fordítja át, amennyiben elég erősen koncentrál

4.:
Debuff
A képeség neve mindent elárul

lvl 35:
élet:50/0 (250 hp)
FK: 27/33
Erő:2/0
Irányítás:30/46
Kitartás:28/7
Gyorsaság:36/75
spec:17/0
páncél /65

Cearso
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 1670
Join date : 2014. Aug. 25.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
4830/5000  (4830/5000)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Azure on Vas. Feb. 08, 2015 8:33 pm

- Ebéd? Köszönettel visszautasítom! - mondom, újra mosolyogva, igyekezve nem gorombának tűnni.
Nem lenne ellenemre, csakhogy már így is bőven sokat tett értem a srác. Az, hogy meghívjon ebédre, talán már túlontúl sok is lenne. Arról nem is beszélve, hogy inkább nekem kellene meghívni őt.
- De ha te elfogadod az én meghívásom, az nincs ellenemre. Köszönetül azért, amiért elintézted azt a disznót - mosolygom továbbra is.
Mikor bemutatkozok, igencsak meglepődök reakcióján. Így még soha, senki nem reagált a nevem hallatán, arról nem is beszélve, hogy miféle véleménnyel van rólam. Vagyis a hajamról. Nem sértő, tényleg, sőt... Azt a kezem, mellyel az imént engedtem el övét, most arcom elé emelem, ezzel leplezve nevetési kényszerem, eléggé sikertelenül, lévén a nevetésnek hangja is van. Apró kacajt hallatok, miközben kék szemeim összeszorulnak. Mikor úrrá leszek ezen, megköszörülöm torkom, majd újra ránézek.
- Ha jól rémlik, hasonlóképp reagáltam, mikor közölték, hogy fessem kékre a hajam. Merthogy az megy a szememhez és egyébként is kell valami, amiről azonnal megismernek. Bár jobb szerettem volna, ha megelégszenek a hangommal - húzom el végül a szám, majd újra igazgatok kicsit a hajamon.
- Örvendek, Cearso! - mosolyodom el végül újra, majd figyelmesen hallgatom beszámolóját.
Azért jó tudni, hogy szerinte kiérdemlem kedvességét. Tényleg sokat jelent, legalábbis nekem. A párbaj hallatán azonban kicsit ledermedek. Mégis miféle párbaj? Meg lehet benne halni?
- Mi? Fegyver nélkül?! De mi van, ha elfogy az életed? Nem hallottad, hogy mit mondtak a játék elején? Aki itt meghal, az mindenhogy meghal! Nem akarom, hogy bárki is meghaljon! - magyarázom, és addig nem is vagyok hajlandó elfogadni a párbajra való felkérést, amíg nem tudom legalább meggyőzni, vagy valami.
Egyébként is, ahhoz, hogy megtanuljam használni a kardom, minek kell párbajra hívni valakit? Nem lehet csak úgy hadonászni, vagy ilyesmi?

Azure
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 28
Join date : 2015. Feb. 06.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
35/50  (35/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Cearso on Vas. Feb. 08, 2015 9:38 pm

-Ha nem, hát nem. Nem erőszak a disznótor.
Egy kicsit se kenődtem el a visszautasítástól, de a következő mondata meglep.
-Ja, hogy erről lenne szó? Tudod mit? Én köszönettel elfogadom a meghívást. Esetleg tudsz egy jó fogadót is, ahova meg tudsz hívni?
Nem hinném, hogy egy kezdő, aki vadászatból akart jóllakni, nem hiszem, hogy tudna akár egyet is megemlíteni.
-Ezek szerint te vagy az az énekes? Elnézést kérek, ha az előbb megsértettelek. Egy dolog mindig is érdekelt: Milyen szín volt a hajad előtte?
-Nem, nem, nem. Ez nem olyan párbaj.
Kezdek el gyorsan tiltakozni.
-Tudod ez a világ nem olyan kegyetlen, mint ahogy Kayaba az első nap megpróbálta beállítani. Ez a párbaj felkérés pont azért van, hogy egyikünk se haljon meg. De ezek szerint az alapokkal kell kezdeni.
-Ebben a világban kétféle küzdelem van. Az egyik, ha valakit párbajfelkérés nélkül támadsz meg. Ebbe bele lehet halni, és az indikátor elszíneződésével jár, de cserébe a védett területen belül így nem lehet belehalni.
-A másik a kihívásos küzdelem, ezt lehet védett területen belül is csinálni, az indikátorod nem színeződik el, és csak akkor lehet belehalni, ha a győztes úgy dönt, de ez a ritkább eset. Ez pont jó arra, hogy gyakorolj, vagy hogy az emberek a nézeteltéréseiket lerendezzék.

_________________
beszéd: zöld
gondolkozás/Artemishez: piros
feltörő gondolatok/emlékek/érzelmek: narancs
Marluna: kedves-szürke (cccccc)
1.:

Double Arrow - nyílzápor
Az íjára egyszerre több nyílvesszőt is fel tud ajzani (max 5-öt)

2.:
Healblock-Célpont játékos/mob/pet hp-ja, és páncélja semmilyen módon nem képes növekedni [passzív]

3.:
Concentration (permanens)
Cear a fel nem használt sebességét sebzésbe fordítja át, amennyiben elég erősen koncentrál

4.:
Debuff
A képeség neve mindent elárul

lvl 35:
élet:50/0 (250 hp)
FK: 27/33
Erő:2/0
Irányítás:30/46
Kitartás:28/7
Gyorsaság:36/75
spec:17/0
páncél /65

Cearso
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 1670
Join date : 2014. Aug. 25.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
4830/5000  (4830/5000)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Azure on Hétf. Feb. 09, 2015 12:41 pm

- Őőő... hát... Gondoltam, mivel felhoztad, tudsz valami jó helyet. Együnk ott, ahol szeretnél. Nekem lényegében mindegy, hogy hol eszünk - vakargatom zavartan halántékom, egyik mutatóujjammal.
A lényeg, hogy kaja legyen. Nem vagyok én olyan válogatós. Persze eddig mindig beértem valami olyannal, amit megvettem és valahol máshol megettem, ezúttal azonban tehetek kivételt. Egyébként sem tudtam, hogy hogyan köszönhetném meg a megmentést. Ha pedig enni akar, akkor együnk. Majd én állom. Ennyi még belefér, a többiért meg majd később aggódom. Válaszom úgy tűnik, meglepte. Aranyos, hogy máris elnézést kér, bár nem értem, hogy miért. Semmi rosszat nem tett.
- Ugyan, ne aggódj, nem sértettél meg! Mindig is érdekelt, hogy mi erről az emberek véleménye. Hogy milyen színű? Fekete. Ráadásul szép hosszú is volt, csak hát ahhoz, hogy azt befessék, nem kis időre lett volna szükség. Az meg nekem nemigen volt, így inkább levágattam, hogy kényelmesebb legyen az időbeosztás – mesélem, ujjaim közé ragadva hajam végét.
Igen, sajnálom, hogy le kellett vágnom, de nincs mit tenni. Ez van és kész. Aztán persze jön a párbaj, vagy legalábbis annak említése, mi igencsak megrémít. Az okfejtést hallgatva azért kicsit megnyugszom. Tehát így nem lehet baja. Ez azért megnyugtat. Én pedig még szép, hogy nem döntenék a halál mellett.
- Sajnálom, hogy gondot okozok! – kérek bocsánatot, mikor megemlíti, hogy mindent az alapoktól kell neki elmagyaráznia.
Nos, igen, így van, ez tény. De azért igyekszem emlékezni arra, amit már nagyon rég hallottam. Tényleg igyekszem, ez azonban nehezen megy, főleg úgy, hogy semmit nem kellett belőle használnom azóta se. Most viszont más a helyzet. A kihívást azonban így már nyugodtan elfogadom. Nem esik baja és ez a lényeg. Legalábbis komolyabb baja. Fájdalmat meg nem érez, ha minden igaz, bár azért még mindig nem tudom, hogy hogy tudnám megütni, főleg azok után, hogy ilyen rendes. Na majd lesz valahogy!

Azure
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 28
Join date : 2015. Feb. 06.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
35/50  (35/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Danieru on Csüt. Ápr. 02, 2015 4:08 pm

-Hmmmmm, most mit csináljak? -sóhajtottam.
Körbekérdezek pár embernél, biztos tudnak majd segíteni.
Hehe ha az olyan könnyü lenne. Akárkit kérdeztem mindig leráztak vagy kinevettek mert kezdő vagyok:
-Hahaha, ne röhögtess már kis senkiházi. Mit tudnál felajánlani a segítségemért, egy rozsdás vasad sincs.
-Mégegy ilyen és........-mormogtam magamban mert már nem tudtam visszatartani.
-Hmmmm mit mondtál?-Ennel lenézöbben nem is mondhatta volna.
Tudtam ha nem most lépek le innen egyből neki ugrok. Ezzel a lendülettel már el is indultam a városkapu felé.
Csak pár lépést tudtam tenni mert már a nyomomba is eredt a srác.
-Nehogy azt hidd hogy elfuthatsz csak így! Ide a pénzed vagy megbánod!
-Hehe!-nevettem fel. Próbáld csak!- nem tudom tovább visszafogni magam, pedig tudom hogy szinte biztos hogy veszítek.
Mindketten elővettük a fegyvereinket:
-Szóval egy katana mi?-mondtam én de lenéző hangnemben.
-Igen, de jobb mint bármelyik kard amit valaha is látni fogsz!
Hirtelen nekem támadott...........de kihívás nélkül?
Olyan közelről, olyan hirtelen a felkészülés esélytelen volt számomra. Az első ütést gyomromba kaptam egy hatalmas suhintással aminek hatására azonnal elszálltam. Nem tudom pontosan de körülbellül 10 métert repülhettem. De nem sebzödtem.
-Jön a következő- gondoltam.
Ezt sikerült hárítanom de még így is 2 métert csúsztam hátra.
-Szóval kié a pénz?
Nem mondtam semmit csak neki ugrottam. Sikerült megütnöm de.....semmi, hatástalan!?!?
Mégegy és mégegy, folyamatosan csak repkedek ide oda. Már alig állok a lábamon.
-Ez az utolsó- suttogtam magamnak.
Jött a kard felém............de egy tollas kis állatka hárította a csapást.
Hirtelen feltűnt mellettem egy világos hajú alacsony lány.
A kis tollas állatka olyan gyorsan lerendezte a harcot hogy leesett az állam. Miután végzett elkezdett felénk repülni. Megijedtem mert egy pillanattal ezelött láttam milyen erős.
-Ne ne ne!- gondoltam idegesen.
Szerencsémre irányt váltott és a lányt vette célba.
MI?-majdnem kardot rántottam a sárkányra de utólag kellet rájönnöm hogy barátságos és az a lány az idomárja.
Elém állt a lány és bemutatkozott. Én is megtettem ugyanezt majd elkezdtem kérdezősködni.


A hozzászólást Danieru összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Ápr. 05, 2015 6:14 pm-kor.

Danieru
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 116
Join date : 2015. Mar. 22.

Karakterlap
Szint: 3
Exp:
100/150  (100/150)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Shukaku on Csüt. Ápr. 02, 2015 4:31 pm

A lány és a sárkány az egyik ház szegletében húzódtak meg, és már az incidens elejétől kezdve figyelték az eseményeket. Éppen újoncokra vadásztak, pont olyan újoncra, mint Danieru, akinek a segítségükre van szüksége. Persze arra nem számított Shu, hogy ilyen hamar lesz ilyen nagy szüksége, ám Timidus egyelőre nyugalomra intette a társát.
-De meddig akarunk még figyelni Timidus? Közbe kellene lépnünk!
-Még nem. Várj, és nem is neked kell közbeavatkoznod.
-Te akarod?
-Természetesen. Sokkal jobb a fellépésem, mint a tiéd, és jobban is fog rám hallgatni. Hidd el nekem.
-De… ugye nem akarod bántani?
-Védett területen belül tartózkodunk, ha akarnám, sem tudnám bántani.
-Nem ezt kérdeztem Timi, és ezt te tudod jól.
-Nem áll szándékomban bántani, ne aggódj.
-Csak egy tolvaj.
-Ne aggódj.

És valóban, amíg védett területen belül maradtak, küzdőtérre való kihívás nélkül, maximum a srác egóján eshetett csorba. Timidus arra várt, hogy felveszi-e a kesztyűt. Azt akarta megtudni, hogy a fiú kezdő létére képes-e harcolni, vagy megadja magát. Amint ezt megtudta, már röppent is, hogy közbeavatkozzon. Az ő szintjéhez képest semmit nem ért a fiú támadása, és nemcsak, hogy a rendszer megvédte, de még taszajtani sem tudott rajta az ütés. A penge szinte szikrázott a karimain, ahogy hárította, majd ő következett, és a farkával meglegyintve az ellenfelét, egyenesen belesuhintotta a szemközti ház falába, majd röppent is utána, falhoz szegezve a fiút, úgy sziszegve annak arcába, hogy csak az ellenfele hallhassa.
-Üdvözöllek, tolvaj. Ilyenkor ti emberek azt szoktátok mondani, hogy válassz magadhoz méltó ellenfelet, de nem hiszem, hogy bármiben is méltó lennél ahhoz, hogy ellenem küzdj. Remélem, azt tudod, hogy a petek képesek megjegyezni az arcodat. Megjegyeztelek. Ha most fel kívánod venni ellenem a harcot, akkor harcolj.
Hátsó mancsával felvette a katanát a földről, amit a srác elejtett, majd a kezébe nyomta.
-Ha nem, akkor távozz, és ne lássalak meg még egyszer a védenceim közelében. Megegyeztünk?
Ahogy várható volt, a fiú nem nagyon ellenkezett, és fülét-farkát behúzva menekült. Ezalatt Shu már Dent igyekezett felsegíteni a földről, és nemsokára Timidus is mellette volt.
-Nem kell félned, velem van. Ő Timidus, én pedig Shu vagyok. Csak megláttuk, hogy egy kis segítségre van szükséged, és gondoltuk segítünk. Gondolom újonc vagy. Mi ketten azzal foglalkozunk, hogy az újoncoknak segítsünk, szóval…
Mindketten meghajoltak, Shu hagyományos módon, Timidus csak a mellsőit megrogyasztva.
-Állunk rendelkezésedre.

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5872
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Danieru on Csüt. Ápr. 02, 2015 4:56 pm

-Köszönöm a segítséget - mondtam és meghajolltam köszönésképp -, ha a sárkány nem kapja el az utolsó ütést nekem végem.
Gondoltam megkérdezek pár dolgot a petekről ha már egy idomár áll elöttem.
-Mi a tollas sárkányod neve?
Amikor megszólalt a sárkány nem tudtam mit mondjak, majdnem hátast dobtam a meglepődöttségtől és nem, nem a rémülettöl oké?.
-Melyik petek tudnak beszélni?
Hmmmmmmm nekem is jól jönne egy segítő.
-Lehet nekem is petem az se baj ha nem tud harcolni.
A lány válasza után megkértem hogy segítsen szerezni nekem is egy társat. Azonnal kimentünk a kezdetek városából és egy hosszú szinte végtelen mezőn találtam magam. 
-Gyönyörű.- mondtam. és körbenéztem.

Sétáltunk és közben azon gondolkoztunk hogy milyen petem legyen.
-Nem szeretném ha szörnyen nagy lenne inkább olyan átlag méretü vagy talán kicsit kissebb.- közben a kezemmel mutogattam milyet képzelek el. Lassan sétáltunk és szinte elaléltam azon hogy milyen szép helyek vannak már az első szinten.
-Mien zenét hallgatsz?-kérdeztem akaratlanul is miközben lehajoltam mert van közte és köztem egy kis +méretkülönbség".
-Ha már zene, itt a SAO-ban lehet valahol zenét hallgatni?
Még járkáltunk egy kicsit és pár helyet mutattak nekem ahol lehetne peteket fogni. De az a tó ami felett tündérek repkedtek "mindent vitt". Egyböl mondtam hogy mindenképp itt lesz az amit én keresek. Megálltunk a tónál és körbenéztem..............
Aincard naplementéjének a fénye, és ahogy visszacsillan a zavart vízfelületről -
-Gyönyörü!-súgtam, bár lehet kicsit hangosan.
Elkezdtem dúdolni egy zenét amin meglepődtem de gondolom nem csak én. Egyszer csak azt vettem észre hogy egy tünde repül felénk. Nem hiszem hogy támadni akar, ahogy repül az arckifejezése.
-Menekül.-szoltam Shunak.- De mi elöl?..............




A hozzászólást Danieru összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Ápr. 02, 2015 7:32 pm-kor.

Danieru
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 116
Join date : 2015. Mar. 22.

Karakterlap
Szint: 3
Exp:
100/150  (100/150)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Shukaku on Csüt. Ápr. 02, 2015 6:12 pm

-Szívesen. Mint ahogyan mondtuk is, ez az egyik vállalt feladatunk, megvédeni a kis szintűeket.
Mosolygott Shu, majd a mosoly kis kuncogásba váltott, amikor az újonc meglepődött Timike megszólalásán.
-Nincs fajhoz kötve, hogy melyik pet beszél, és hogyan. Valamelyikük telepátiával kommunikál, valamelyik úgy beszél, ahogy Timi, de valamelyik csak a saját fajának a nyelvén ért. De a legtöbb pet, akivel eddig találkoztam tudott beszélni, szóval egyáltalán nem meglepő.
-Valóban nem. Abban azonban tévedsz, hogy véged lett volna, ha nem avatkozom közbe. Attól az ütéstől legalább is biztosan nem. Védett területen belül vagy, itt az ütés csak elrepít messzire, attól függően, hogy milyen erővel ütnek meg, és te ezt mennyire vagy képes hárítani.

Az események gyorsan pörögtek, és a srác máris a lényegre tért, méghozzá olyan lényegre, ami Shu szívét igencsak megdobogtatta. Utoljára Alexnek segített petet szerezni, és Kajmánka is rendkívül jó hatással volt a fiúra, Shu pedig tudta jól, hogy egy társ mindenkinek jár, így hát azonnal rábólintott.
-Persze, háziállatot te is szerezhetsz, csak ő nem fog tudni úgy harcolni, mint Timidus. De nagyon aranyosak és hűségesek, csak meg kell őket szelídíteni. Vagyis… ha mobot szeretnél, de cicát vagy kutyust vehetsz a városokban is, vagy megszelídíthetsz valami kóbor kutyát… de a mobszelídítés a legérdekesebb.
És Dent nem is lehetett volna visszatartani attól, hogy azonnal nekirugaszkodjon a mezőségnek. Persze Shu egyáltalán nem tartotta furcsának, hogy Timidust megpillantva egy pet legyen az újonc leghőbb vágya, de azért nagyon örült, hogy itt van mellette.
-Zenét? Hát… itt nem azok a zenék vannak, mint a kinti világban… kivéve, ha ugye tudsz valami hangszeren játszani. Múltkor láttam egy nagyon érdekes utcazenekart, aki az itteni felszereléssel akart valami modernet… hát nagyon muris volt.
Nevetett fel, és ismét maga elé képzelte az együttest, akik hagyományos hangszereken igyekeztek visszaadni az elektromos gitár erejét. Nem sikerült ugyan, de tényleg hatásos volt, és vidámságot csempészett az utcákra. A táj, ahol megpihentek valóban gyönyörű volt, de az, hogy egy fiúnak a tündérkéken akadjon meg a tekintete… hát ismételten megmosolyogtatta Shut.
-Egy másik mob lehet. Néha egymásra is rátámadnak. Biztosan észlelte a jelenlétünket, és most támad. Na, várj, segítek…
Előhúzta a zsebéből a kezét, majd egy Jedi elmetrükkhöz hasonló mozdulat után a tündérke megállt, és újra nyugodtan kezdett lebegni a víz felett, Timidus pedig átsuhant a tó felett, majd az egyik bokor mögé ugrott, ahonnan nemsokára pixelek szálltak fel. Megvolt, hogy mi elől menekült a tündér.
-Van valami terved arra, hogy mivel szeretnéd magadhoz édesgetni? Csak úgy nem fog megszelídülni.

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5872
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Danieru on Csüt. Ápr. 02, 2015 11:34 pm

A tünde megállt elöttünk Shu mozdulata után ami valamiért azt a régi star wars című filmet idézte fel bennem.
Örülnék ha lenne tervem.- ebben a pillanatban jöttem rá hogy:
Shu, hogyan is kell mobokat szelidíteni?- idáig eljöttünk hogy szerezzünk egy mobot nekem de nem tudom hogyan kell elérni a mobok bizalmát.
Nem kicsit éreztem idiótának magam miután eszembe jutott a dolog. Shu szerintem pont el akarta magyarázni a szelidítés lényegét, amikor a melletünk lévő bokorból egy kobold ugrott elő.
-Az első mob amivel harcolhatok.- gondoltam és egy kicsit ideges lettem, de amint shura és timidusra néztem lenyugodtam.
Tudtam hogy bajom nem eshet mert itt van két erős játékos mellettem. Nem hiszem hogy egy max kettőnél többet bírna a Timidus féle támadásokból. Miközben ez járt a fejemben a kis tünde a hátam mögé röppent.
-N...n...ne engedd ide.- szolt a tünde a hátam mögül.
-Shu, azthiszem megvan hogyan szelidítem meg. Vigyázz rá amíg végzek!- ránéztem shura majd a tündére.
-Kezdhetjük! - mondtam és elindultam a kobold felé kirántott kardal.
A harc közben nem nagyon lehetett megmondani ki lesz a győztes, de szerencsére minden támadását sikerült kikerülnöm vagy hárítanom. Annak ellenére milyen nehéz harcnak indult, szinte egyből legyőztem miután ellene használtam a saját mozdulatait.
-Hehe, a vége gyorsabb volt mint gondoltam!- mondtam mosolyogva shuék felé nézve.
A tünde elém repült és:
-Köszönöm.........szépen.- majd az indikátorának sárga árnyalata elkezdett változni.
-Veled tarthatok?
-Igen.- az indikátora egy élénkebb sárga színt vett fel amint ezt kimondtam.
-Köszönöm!- mondta egy vidám mosollyal párosítva.
Shu felé vettem az irányt közben folyamatosan mosolyogtam.
-Sikerült Shu!- majd a tündér felé fordultam- Hogy hívnak?
-Eryn-nek hívnak. És a titeket hogy hívnak?
-Danieru.
-Örülök hogy megismerhetlek titeket.- mondta miután mindannyian bemutatkoztunk.
-Shu visszamegyünk a Ketdetek Városába? El szeretnélek hívni egy vacsorára. Ez a legkevesebb amit tehetek a mai nap után.


A hozzászólást Danieru összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Pént. Ápr. 03, 2015 2:14 pm-kor.

Danieru
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 116
Join date : 2015. Mar. 22.

Karakterlap
Szint: 3
Exp:
100/150  (100/150)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Shukaku on Pént. Ápr. 03, 2015 5:58 am

Shu csak pislogni tudott arra a tempóra, amivel Danieru csak úgy átsuhant az eseményeken. A lány azért szívesen beszélgetett volna, bejárni az erdőt, kicsit megmutatni a környezetet, megnézegetni pár mobot, akár élőben, akár a Bestiárium által, hogy a fiú kiválaszthassa, melyik a számára legmegfelelőbb társ… ám semmi sem így történt. Alig, hogy Timidus eltűnt a bokor mögött, máris kiderült, hogy a tündérkének nem csak egy üldözője akadt, hanem ezek szerint egy egész csoport. A vízitündér pedig még a szokásosnál is tébolyultabb volt, hiszen egyrészt valamiért egyedül járkált, amikor hárman kellett volna lenniük, másrészt pedig már Shu egyetlen képességhasználatától megremegett az indikátora. Ilyen könnyű szelídítésben még soha nem volt része az idomárnak. Úgy tűnik pont kifogtak egy olyan mobot, aki egyébként is hajlamos volt megszelídülni. Talán a társait megölték, talán csak egy miniquest volt, egy békakirályfihoz hasonló. Mindenki mobnak hitte a tündérkét, de aki megvédte a gonosz koboldtól, az egy nem harci petet kapott ajándékba. Aki ráadásul még beszélni is tudott. A petek többsége persze tudott, de Shu nem nagyon látott még olyan nem harci petet, aki bírt volna ilyen képességekkel. Ahogy annak lennie kellett, jó tett helyében jót várj alapon, a tündérke indikátora teljesen átváltozott, és ezzel el is nyerte a fiú bizalmát. Kis idomárunk pedig úgy döntött, hogy nem árulja el, hogy erre nagyban rásegített az ő képessége, na meg persze talán a rendszer is. Hadd higgye csak Danieru, hogy minden az ő érdeme, a kezdőknek jól jön az önbizalom. Természetesen ők is bemutatkoztak, ám utána már szerették volna kicsit lelassítani az események pörgését.
-Mindig csak olyan magas szintre léphetsz be, amilyen magas a te szinted is, és ott mindig csak olyan mobok vannak, akiket le lehet győzni, vagy el lehet előlük menekülni. Kayaba úgy alkotta meg a világot, hogy ne legyen túl veszélyes. Ezért is nem avatkoztunk közbe, amikor harcoltál. Nagyon szép volt.
Majd egy kicsit közelebb húzódott, és úgy súgta oda, hogy csak Dan hallhassa.
-A tündérkével még vigyázz. Az idomítás után egy ideig még instabilak, és könnyen visszaváltoznak. Törődnöd kell vele, foglalkozni, és barátságban lenni. Mindegyiküknek más igényei vannak.
Ezután viszont összecsapta a tenyerét, és lecsüccsent a fűbe. Esze ágában sem volt még visszamenni a kezdetek városába, hiszen szép idő volt, a környezet kellemes, és még semmit nem tudott az újoncról.
-Most viszont lassítsunk, és mesélj egy kicsit magadról, vagy ha bármi kérdésed van, akkor kérdezz nyugodtan. Látom, hogy nem vagy megijedve, mint a legtöbb kezdő… de akkor is… miért támadt rád az a valaki?

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5872
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Danieru on Pént. Ápr. 03, 2015 5:20 pm

Láttam Shu arcán hogy elsiettem a dolgokat, hogy még sok mindent akart nekem mutatni vagy sok mindenről akart még nekem mesélni.
-Köszönöm a szintes tanácsot! Ezek szerint gyorsan szintet is kéne lépnem hogy tarthassam a játékosokkal az iramot. Nem szeretnék lemaradni vagy hátráltatni bárkit is.- magam alá néztem és elmosolyodtam - Kit akarok átverni? - súgtam hisz tudtam hogy Shut is csak feltartottam.
Shu ekkor közelebb jött és figyelmeztetett hogy most majd figyelnem kell a tündérre, de ezt úgy tette hogy Eryn ne hallja.
-Rendben majd megpróbálok odafigyelni, mester.
Ezután leült a fűbe és tudtomra adta hogy nem sietünk, lelassíthatok, így hát leültem mellé és elkezdtünk beszélgetni.
-Magamról valami? Japánban élek, de ez gondolom nem meglepő. Most fejeztem be az általános iskolát és egy művészeti szakközépiskolában tanulok, vagyis tanulnék. Van egy húgom Yuki de a családom többi tagjával nem nagyon találkozok mert mindig utaznak a munka miatt. Szeretem a kosárlabdát és hmmmm.......... imádom a zenét. Említetted hogy nem vagyok megijedve mint a többi kezdő. Ez azért van mert majd segíteni szeretném a frontharcosokat minél előbb, és ha félek nem haladhatok semennyit. Vissza akarok térni a valóságba ezért le fogom győzni ezt a játékot!- Elég nagyképű mondat volt ez egy első szintű játékostól- Ha nem térek vissza nem láthatom újra Yukit, és ezt nem akarom!- egyszer csak azt vettem észre hogy ökölbe szorítottam a kezeimet és egyre zaklatottabbnak éreztem magam.- Bocsi ha megijesztettelek titeket. Ha már beszéltünk rólam akkor Shu sem maradhat ki! Mesélj magadról valamit! Tényleg, meg ha lesz kedved körbevezethetsz itt az első szinteken feljebb sajna nem tudok menni.- mondtam egy apró mosollyal az arcomon.

Danieru
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 116
Join date : 2015. Mar. 22.

Karakterlap
Szint: 3
Exp:
100/150  (100/150)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Shukaku on Szomb. Ápr. 04, 2015 6:34 am

-Mondtam én ilyet? Egy szóval sem mondtam, hogy el kellene kezdened nagyon gyorsan szinteket lépni, ha te nem szeretnél egyébként. Ez nem verseny, senkivel nem kell tartani az iramot, és azzal, hogy te kis szintű vagy, nem hátráltatsz senkit. Mi Timivel majdnem fél évig voltunk első szintűek, ismiztünk, dumcsiztunk, felfedeztük az első szintet, főleg a Kezdetek Erdejét, és a kutya nem kérte tőlünk számon, hogy miért nem fejlődünk. Ha te fejlődni szeretnél, magad miatt, akkor abban szívesen segítek, de nem kell senkivel rivalizálni. Nem hátráltatsz senkit, és vannak olyanok, akiket amúgy sem érhetsz be soha.
Persze azt, hogy azért nem kell hátráltatni senkit, mert hátráltatják ők eléggé saját magukat, meg azt, hogy a Sayonara az illető csapat, akit már úgysem érhet be, már nem osztotta meg a fiúval, hiszen ezek úgysem mondanának neki még semmit, és valószínűleg csak elszomorítanák.
-Inkább próbáld meg jól érezni magad. Nem akarsz senkit átverni, és görcsölni sem kell. Aincrad tele van vidám dolgokkal, és még megtalálni sem nehéz. A mesterezést pedig azonnal tessék befejezni!
Vette fel nevetve a tanárnénis szerepet, amit Cearso és Anatole is annyira imádott.
-Elég nekem Chizu és Kanami. Nem vagyok semmilyen mester, csak valaki, aki szeret segíteni. Ennyi az egész.
Ezután csöndesen hallgatta végig a történetet, néha együtt érzően bólogatott, bár ő maga már régen tudta, hogy a fiú valószínűleg sohasem láthatja már a testvérét a kinti világban.
-Hát… ahogy mondtam, addig is, amíg nem jutsz el a frontra, próbáld meg élvezni. Tudod, mintha egy játék lenne. A játékok márpedig vidám dolgok, akárki akármit mond. Kosárlabdapálya biztosan van valahol, de ha nincs, akkor találhatunk valami hasonlót. És a művészeti suliban mit tanulnál? Zenét? Vagy rajzolni? Ha gondolod, szerezhetek neked hangszert, és akkor itt is folytathatod a sulit. Tulajdonképpen a legtöbb dolgot, amit kint lehet, azt itt is lehet, csak sokkal biztonságosabban. És persze, szívesen körbevezetlek. Csak…
Kezét a fiú kezére tette, és igyekezett a lehető legszelídebb hangját elővenni.
-Csak tényleg ne görcsölj. Attól, mert haragszol, nem fogsz előbb kijutni.
-Nem győzheted le a világot. Mindig valakiért kell küzdeni. Ha csak valaki ellen küzdesz, akkor nem nyerhetsz.

Szólalt meg Timidus újra, aki egész idáig rendkívül csöndes volt. Shu pedig igyekezett észrevétlenül nem válaszolni az őt érintő kérdésekre. Kérdezett eleget ahhoz, hogy a fiú beszélhessen, és most Dan volt a lényeg, nem pedig ő.


A hozzászólást Shukaku összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Ápr. 05, 2015 4:06 pm-kor.

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5872
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Danieru on Vas. Ápr. 05, 2015 1:08 pm

-Nem nem mondtál semmi ilyet, és nem is versenyként gondolok a játékra. Rivalizálással csak lassulnék, tehát amíg nem muszáj nem fogok balhézni. Nem csak magam miatt szeretnék fejlődni hanem a húgom miatt is, és ha segítenél nagyon boldog lennék. Azt meg majd még meglátjuk hogy tényleg vannak e olyanok akiket ne érhetek be. Meg ha már így megemlítetted a kezdetek erdejét, örülnék ha ott is megmutatnál pár dolgot.
Biztos vannak olyanok akik sokkal erősebbek nálam, vagyis egyenlőre, viszont nem akarok beteges szinten fejlődni hisz az csak a vesztemet okozná.
-Rendben nem fogok mesterezni, viszont innentől Shukakuchi-nak foglak hívni. Ja, és mielőtt megkérdeznéd miért: Akiket tisztelek azoknak nevéhez hozzáteszek egy chi-t.
Meglepődtem amikor kezét a kezemre tette, de mégis megnyugtató és kellemes érzés volt hogy próbált megnyugtatni.
-Rendben megpróbálom élvezni, bár most nem biztos hogy tudok a SAO-ra úgy tekinteni mint egy játékra. Ha találunk kosárlabdapályát akkor majd veled és barátaiddal is szeretnék egyet játszani. Zenét csak hallgatok, nem tanulok. A művészeti iskolában rajzolni tanultam és már itt is csináltam pár művet- megnyitom a menüt, kutatok egy kicsit majd átnyújtom neki a rajzokat. Amíg a lapokat bújta:
-Timudus, én már küzdök valakiért, a húgomért. Cél nélkül nem harcolnék, legalábbis nem próbálnám ennyire de így? Ő a legfontosabb számomra. Minden reggel reméltem hogy végre az ő hangjára kelhetek.-lehajtottam a fejemet és elfojtott hangon mondtam- Bolond álmokat kergetek, hiszen mennyi az esélye hogy újra láthatom?- mikor ezt kimondtam összeszorult a gyomrom, és úgy éreztem hogy mindjárt elsírom magam.- Sajnálom, csak.......... újra látni akarom őt.

Danieru
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 116
Join date : 2015. Mar. 22.

Karakterlap
Szint: 3
Exp:
100/150  (100/150)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Shukaku on Vas. Ápr. 05, 2015 4:34 pm

-Csak ne kapkodj. Ennyi a lényeg szerintem. Ha kapkodsz, meg állandóan csak a fejlődésen meg a kijutáson jár az agyad, abba bele fogsz betegedni, meg bele fogsz őrülni. Hidd el, láttam már ilyet…
Szomorúan megcsóválta a fejét, és picit csak maga elé meredt, majd egy fűszálat kezdett el birizgálni, ami nemsokára pixeleire is omlott az ujjai között.
-Abban, hogy fejlődj, csak az elején tudok segíteni. Megmutatom, hogy mihez hogyan kezdj hozzá, mi hol van, merre érdemes menni, merre nem… de a küldetéseket például nem vehetem fel, és nem oldhatom meg helyetted.  
Újabb fűszál jutott az előző társa sorsára, és Shu továbbra is inkább maga elé beszélt, mint a fiúnak.
-Szóval… sok olyat ismertem, akik egy csomó mindent kihagytak az életben, és úgy estek ki a játékból, hogy az egész ittlétüket a kijutásnak szentelték. Nem játszottak, nem szórakoztak, nem néztek körül… meg semmit. Pedig az is nagyon fontos ám a fejlődéshez. Szóval te ne szalassz el ilyen dolgokat. Tudom, hogy ki akarsz jutni, teljesen érthető, de ha túlhajszolod magad, azzal nem lesz jobb. Tudod, többet ésszel mint erővel, és lassan járj, tovább érsz. Meg ilyesmik. Biztos nem butaság, ha olyan sokan mondják.
A becenévre egy kicsit felpillantott, majd megrázta a fejét.
-Nem kell engem jobban tisztelni, mint bárki mást. A Shu pedig bővestelen-bőven elég. Persze ha szeretnéd, akkor…
Megvonta a vállát, majd egy zavart kis odapislantással nézett a fiúra, majd elvette a rajzokat, és nézegetni kezdte. Ő tuti nem mutatná meg úgy senkinek a sajátjait, hiszen egyáltalán nincs művészi szinten.
-Hát… én nem vagyok az a tipikus kosaras alkat…
Nevetett, de el is fojtotta, ahogyan a fiú állapota egyre rosszabbra és rosszabbra fordult. Persze ezt Timidus nem látta át olyan könnyen, így ha halkan is, de készségesen válaszolt a kérdésre.
-Ennek az esélye…
Shu szerencsére azonban időben jelzett neki, így nem fejezte be a mondatát.
-Van már hol aludnod? Ha gondolod fizethetünk pár napot egy fogadóban, amíg szerzel egy kis pénzt a küldetésekből. És enni is adunk szívesen. Ki kéne aludnod magad... pihenni... egy kicsit összeszedni magadat... tudom, hogy ez így egyszerre sok...

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája

Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5872
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12088/10100  (12088/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Danieru on Vas. Ápr. 05, 2015 8:38 pm

-Tudom hogy bele lehet őrülni ha valamit túlságosan akarunk, nem is terveztem hogy mindent csak a fejlődésre szánjak. Majd néha megpróbálok pihenni esetleg játszani. Nem akarok elszomorítani még több embert.
Ránéztem Shukakuchira majd észrevettem hogy most ő is elszomorodott egy kicsit.
-Ha tényleg nem okozok problémát azzal hogy rám szánod az idődet, akkor örülnék ha segítenél. Eszembe sem jutott hogy helyettem old meg a feladatokat, hisz ezt nem is nagyon lehetne, meg ott vannak a saját feladataid is. Viszont ha megmutatnád a környéket az sem lenne rossz időtöltés.
Shukakuchi még mindig szomorúnak tűnik, valamit mondanom kéne hogy felvidítsam:
-Megígérem, megpróbálom majd élvezni is a játékot és nem csak a fejlődésre fogok hajtani. Viszont akkor neked is velem kell tartanod néha rendben? Játszani szórakozni és körbenézni igaz?- nem tudom mennyire sikerült felvidítanom de ezután nem tudtam mit kellene még mondanom.
-Ha mentek majd valahova engem sem hagysz ugye magamra.- szólalt fel Eryn aki idáig nagy csendben hallgatta a beszélgetésünket.
-Nem hagylak egyedül megígérem te is velünk jöhetsz majd. De remélem nem kell majd egyedül mennünk.- Ekkor Shukakuchira néztem és elkezdtem mosolyogni.
Láttam hogy meglepődött a becenéven de sajna én ilyen vagyok, egyszóval
innentől ő Shukakuchi lesz nekem:
-Nincs olyan ember akinél abbahagytam volna ezt a becézést, és nem te leszel az első. Mellesleg miért ne tisztelnélek ha már itt vagy és segítesz?
Miután rosszul lettem Shukakuchi azonnal megpróbált javítani a helyzeten, ez boldoggá tett, főleg az miatt mert látom hogy tényleg törődik velem és nem akarja hogy rosszul érezzem magam, annak ellenére hogy csak ma ismertem meg.
-Még nincs hol aludnom, idáig padokon aludtam...... és nem nagyon tudtam magam kipihenni mert hallottam arról az alvó kivégzésről. De nem akarok gondot okozni és azzal hogy a te pénzedből tartasz el, így is sokat tettél értem én érezném magam rosszul hisz semmivel nem tudom viszonozni a kedvességedet.

Danieru
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 116
Join date : 2015. Mar. 22.

Karakterlap
Szint: 3
Exp:
100/150  (100/150)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Sponsored content Today at 2:11 am


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

16 / 20 oldal Previous  1 ... 9 ... 15, 16, 17, 18, 19, 20  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.