Nagy Síkság

20 / 21 oldal Previous  1 ... 11 ... 19, 20, 21  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Tsujimoto Eiki on Kedd. Nov. 29, 2016 9:25 pm

Akaratlanul is felnevettem ezen a kétértelmű kifejezésen.
- Hát igen… sokszor megkaptam már, mindkettő esetben. De hát na… ilyen vagyok. – mondom kissé még mindig nevetve.
Jól sejtettem, hogy a lány feszült. Nem csak, hogy nem mert közelebb jönni, ahogy beszélt, meg minden. Látszott, hogy kissé ideges. Azért… elég durva paranoiája van. Vagy én vagyok ennyire rémisztő? Eh… ez kicsit azért elkeserítő. Mármint, ha az utóbbiról van szó. Ej… mindjárt sírok… na jó nem. De hát, na. Azért ez szomorú. Az éles megjegyzésére nem jegyeztem meg semmit, úgy éreztem ez amúgy olyan költői kijelentés, magyarán csak úgy magának jegyzi meg. A teles hozzászólása viszont akaratlanul is elgondolkodtatott.
- Hát igen. Havas táj, amerre a szem ellát… ebben igazad van. De sokkal békésebb azért a környék, mint a 20-as szintek felett… öregem… azok a szintek valami brutálisak… néha azért mondjuk, kíváncsi vagyok mi fog még ránk várni a továbbiakban. – mondom csillogó szemmel.
Látszott, hogy nagyon beleélem magam a játékba, de ez nem is titok. Mindig is nagy kocka voltam és az is maradok. Az hogy az életem múlik-e rajta vagy sem, számomra semmit nem jelent. Ez egy játék. És én ki fogom vinni! A lányszúrós célzása azonban kissé fájó pontot ért. Megálltam előtte és komoly, bár nem fenyegető tekintettel néztem rá. Az eddigi mindig arcomon bujkáló mosoly is lekókadt.
- Chakna. Kérlek, ezzel ne viccelődj. Tisztában vagyok vele, hogy aki itt meghal, a valóságban is meghal. Az én életemet nem féltem kockára tenni. De a te életedért bármikor feláldoznám magam, ha az kell, hogy túléld. – egy ideig még komoly tekintettel nézek rá, hogy lássa, hogy nem tréfálok, de azért békítően elmosolyodok, miközben fegyveremhez lépve, kihúzom a földből és a vállamra fektetem a pengét – És ebbe ne gondolj bele semmi huncutságot. Azért hoztalak fel példának, mert te vagy hozzám a legközelebb, mint helyszínileg. Meg barátként tekintek rád. Mindenki a barátom, aki nem az ellenségem. És igen kevés ellenségem van. Egy barátért meg bármikor tűzbe rakom a kezem. – villantom rá kedves, lehengerlő mosolyom – Na de gyere Teácska, indul a vadászat. Hehe.

Tsujimoto Eiki
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 131
Join date : 2016. Aug. 22.

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6164/6200  (6164/6200)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Chakna on Szer. Nov. 30, 2016 12:05 am

 A nevetése mosolyt csalt az én arcomra is. Hiába, nem vagyok egy búval-bélelt természet, nem nehéz megnevettetni. Most már biztosabban észrevettem, hogy zavarja a feszültségem.  Sajnáltam, hogy így van. de nem tudtam mit csinálni vele. Ebben a világban azt tapasztaltam, hogy állandóan ébernek kell lenni, és nem szabad semmit a véletlenre bízni. 
 Érdekes volt figyelni azt is, ahogy a magasabb szintekről beszélt. Kivételesen tisztán látszott az arcán a lelkesedés. Csak mellékesen jegyeztem fel az agyamba az immár biztos információt: 22-es szintű legalább, hiszen többesszámban mesélt a huszas szint feletti szintekről.
 Nem tudtam ellenben értelmezni azt, amit arra a félig vicces megjegyzésemre mondott, hogy a mobok szét akarnának szedni... Nem vette volna észre, hogy nem teljesen komolyan mondtam?  Na meg az az utolsó mondata... Mi alapján áldozná fel magát értem? Hiszen szinte semmit nem árultam még el magamról! Nem akartam!  Nem kértem! 
- Nagyon remélem, hogy erre nem lesz szükség! - mondtam neki totális elutasítást sugalló hanghordozással. Hozzá hasonlóan komoly tekintettel néztem a szemébe, és a tekintetemmel is igyekeztem átadni az üzenetet.
- Igyekszem észben tartani - feleltem mosolyogva a barátairól szóló megjegyzésére - Nekem sincsenek ellenségeim - jegyeztem meg. A felét az igazságnak. Barátaim sem igazán voltak, de valahogy úgy éreztem, nem járnék jól ,ha ezt ő is tudná. - Megkérdezhetem, miért vagy olyan biztos, hogy kevés az ellenséged Aincardban? - tettem fel a kérdést, bár sejtettem a választ. 
A lehengerlőnek szánt mosolya nálam nem talált célba. De egy barátságos mosolyt azért kapott cserébe, és elindultam utána, még mindig megtartva egy biztonságosnak vélt távolságot. 


Meglepően keveset kellett sétálnunk, mire megállt, és jelezte, hogy a közelben mobok vannak.  Észlelés nélkül én nem tehettem mást, mint hogy ráhagyatkoztam alkalmi társam képességére, és óvatosan készenlétbe helyeztem az íjamat. Igyekeztem kiélesíteni a hallásomat, látásomat, sőt a szaglásomat is, hogy én is minél előbb megérezzem, hogy merre is van pontosan a közelben.

_________________

Előtörténetem; AdatlapomSzínem; Beszédszínem; User

Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 145
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
15/1500  (15/1500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Tsujimoto Eiki on Szer. Nov. 30, 2016 7:41 am

Mint én, úgy a lány is elkomolyodott, s elutasító hangon válaszolt… igazából a kijelentésemre. De hát na, erre nincs mit tenni. Viszont a válasza akaratlanul is mosolyt csal az arcomra. Most miért van az az érzésem, hogy éppen úgy érzi rá akarok mászni? Szó se róla, csinos és a maga módján harapós, én szeretem az ilyen nőket, de azért hé! Azért én se mászok rá fűre-fára, ha meglátom! Persze nem sértődtem meg, hisz egyrészt az én lelkiismeretem e térben tiszta volt, másrészt amúgy sem vagyok egy túlzottan sértődős fajta. Kérdésén viszont nem kellett sokáig agyalnom, hogy megválaszoljam-e.
- Tudod egészen eddig szólóban játszottam. Igen kevés emberrel létesítettem kapcsolatot. Meg… igazából, mint gondolod elég nyílt ember vagyok. De ez nem jelenti azt, hogy nem vagyok képes felismerni az ellenséges szándékokat. Igazából ezért bízok meg benned, annak ellenére, hogy az íjadat az idő 80%-ban rám szegezted. – mosolyodok el sunyin – Nem érzek belőled semmilyen ellenséges érzelmet, s ha meg akartál volna támadni, már rég megtehetted volna. Jó meg azért bízok valamennyire a harci képességeimbe is… - nevetek fel akaratlanul, majd megtorpanásra kényszerítem azzal, hogy megállok felemelt kézzel – Amit most hamarosan be is bizonyítok. Mobokat érzékel az Észlelésem abból az irányból… - mutatok egy távolabbi bokor felé – Ha szegezed a szemed a fejét pont láthatod. Nem látod? Pedig ott van… - lépek oda mellé és úgy mutatom az irányt, miközben kicsit elkomolyodok, s fokozatosan elhalkulok – Ott amellett a nagyobb fától jobbra. Ahol az a sok bokor van. Nagyjából közepén látszik a lény feje. Légy óvatos, mert bármikor észrevehetnek… a legkisebb zajra is ránk támadhat a csorda… szóval most figyel… BÚÚ!
Váratlanul hangosan és gyorsan lépek elé, szánt szándékkal direkt az ijesztésre készülve fel eddig. Most nagy valószínűség szerint sikerrel is jártam valamennyire, de azért rögtön hátra is szökkenek egy esetleges pofon elkerülése végett. Ha sikerrel jártam, ha nem akaratlanul is felnevetek.
- Bocsi-bocsi Chak-chan… de ezt muszáj volt… jaj…. amúgy viszont tényleg vannak mobok. Nagyjából négyet érzékelek. És most tényleg. Készítsd az íjad. – mondom, majd felveszek egy nagyobb követ – Mert most tényleg használnod kell.
Megfeszítem a karom, majd teljes erőből, elég nagy lendülettel (hála a súlyemelésnek) csapódik a bokorzatba a kövem, mire éktelen röfögés lesz úrrá a környéken és három vaddisznó bukkan elő, ránk támadva. De még távol voltak. Ha a lány megfeszülne, gyengéden a vállára rakom a kezem.
- Nyugodj meg. Ne stresszeld magad. – szólok rá, nyugodt, baráti hangon, mellyel megpróbálom nyugtatni – Itt vagyok melletted, ha túl közel érnének majd közbe avatkozok.

Tsujimoto Eiki
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 131
Join date : 2016. Aug. 22.

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6164/6200  (6164/6200)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Chakna on Szer. Nov. 30, 2016 8:37 pm

Hát igen, ha szólóban játszik az ember nehéz ellenségeket gyűjteni. Nekem is ezért nem sikerült még valószínűleg... Eddig is feltűnt, de most már biztos voltam benne, hogy van némi feltűnési viszketegsége, de egyetértettem vele: Nyílt ember volt a maga módján. Akaratlanul is visszamosolyogtam amikor arról beszélt, hogy készenlétben tartottam az íjamat, Tudom, teljesen tudatos volt, hogy így tettem. 
- Amíg nem érzem úgy, hogy komolyan tartanom kell tőled, addig feleslegesen nem adok okot, hogy nekemess. -  feleltem a felvetésére, miszerint nem érez felőlem semmi ellenséges érzelmet. Jól érezte, nem volt semmi ellesges érzelmem irányába. Közömbös volt nekem. 


Miután megálltunk és jelezte, hogy mob van a közelben, nagyon nagyon idióta dolgot csinált. A reakcióm hasonlóan idiótának tűnhet. Igen, komolyan megijedtem, amikor  váratlanul hozzámért "BÚÚ!" felkiáltással. Ez azt váltotta ki, hogy a következő pillanatban a homloka közepére szegeződött a nyilam. A bocsánatkérése nem használt, a tőlem telhető legfenyegetőbb tekintetemmel meredtem rá, majd kecses mozdulattal kilőttem a nyilat... A háta mögött felbukkanó vaddisznóba, a füle mellett alig egy-két centivel ellőve.
- Semmi gond- feleltem ezután bocsánatkérésére, olyan hangon, amiből egy hülye is értette volna, hogy meg ne próbálja megismételni a dolgot.  Aztán felkészültem az újabb 4 mobra. Nem volt jóleső az izalom, vagyis hogy inkább idegesség, ami eközben eltöltött. De azért igyekeztem lazítani. Arra is figyeltem (igen, részben bosszúból) hogy 3 lépés távolság mindig maradjon köztem, és Eiki között.  MIkor előbukkant 3 vaddisznó elsápadok... Az előbb biztos hogy négy mobot érzélelt! Ő mondta, és nem úgy tűnt, hogy hazudna. Hol a negyedik? 
 Sajnos azonban gondolkozni nem volt időm. Egyre közelebb értek hozzánk a megjelent dögök, nekem pedig szükségem volt minimum 5 lépés távolságra, hogy hatékony legyen az íjam. Úgyhogy úgy döntöttem, ideje elkezdeni csökkenteni az életpontjaikat. Először szép sorban mindegyikre rálőttem. 2-szer találtam, de a harmadik lövésnek nem volt éppen kényelmes szöge, így mellément.

_________________

Előtörténetem; AdatlapomSzínem; Beszédszínem; User

Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 145
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
15/1500  (15/1500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Tsujimoto Eiki on Szer. Nov. 30, 2016 10:13 pm

Igazából kicsit csalódtam a lányban. Legalábbis csak a hirtelen agressziója miatt. Igen értem megijesztettem, de erre rögtön rám kapja az íját. Csak a szememet forgattam ezen. Sőt, mikor előtt a fülem mellett, morcosan akkor sem rezzentem meg, mikor előtt mellettem. Igazából az eddigiek alapján akkor sem álltam volna félre, ha engem célzott is, de a tekintetét és tartását követve nehezen hittem volna, hogy eltalált volna engem, ha engem célzott. Viszont nem engem célzott, hanem a mögöttem levő vaddisznót. Persze nem sikerült rögtön eltüntetnie és egy nyamvadt HP-val , kissé megtört lendülettel indult meg ismét. Egy gyenge rúgással robbantottam pixeljeire, mielőtt nekem támadhatott volna, de végül visszafordulok a lányhoz, de nem szólok semmit, csak megrázom a fejem és az új társaság felé irányítom inkább mindkettőnk figyelmét. Három vaddisznó, és bár eredetileg a mögöttem levőt is érzékeltem így volt meg négy, de elfelejtettem ezt a tényt közölni Chaknaval és inkább a lövéseire hagytam, hogy fókuszáljon. Ügyes volt meg minden, de túl kevés volt a sebzése, hogy egy sorozatból letudhassa. Kissé elébb lépek mögüle, megpaskolva a vállát.
- Szép volt. Ügyes vagy.
Még rámosolyodok, majd szembefordulok az ellenfeleimmel. Talán Chakna kicsit meg is lepődhet, ahogy hirtelen kitörök. A sebességem nagyjából tíz-tizenötszöröse lehetett az övének, így jóval gyorsabbnak láthat. Hamar megjelentem ellenfeleim előtt, kik akaratlanul is elvesztették az egyensúlyukat, mikor megtorpantak, majd felemelem a pallosom és egy szó szoros értelemben értendő földrengető csapással pixeljeire robbantottam a sértetlen vadkant. Azonban nem zavartattam magam, hogy kihúzzam a földbe félig elsüllyedt kardom, helyette fordultam egyet és puszta ököllel zúztam szét a másodikat. Ám a harmadikat nem bántottam, szimplán egy jól irányzott lábtaszajtással a lány felé irányítottam, mely nyomán először kissé tanácstalanul, majd egyre gyorsabban üget a vaddisznó.
- Ne csak az íjadra hagyatkozz. Ilyen távolságból kényelmetlenné válhat. Támadj szimplán. Van közelharci sebzésed is elvileg, bár nem sok. Ennek meg elég lesz az is. Azért figyelj oda. Vannak olyan mobok, amiknél egyetlen támadás beengedése is veszélyes lehet. Ez nem olyan, de gyakorlásnak jó. - próbálom tanácsokkal ellátni.

Tsujimoto Eiki
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 131
Join date : 2016. Aug. 22.

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6164/6200  (6164/6200)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Chakna on Csüt. Dec. 01, 2016 11:52 am

Kicsit csalódott voltam, hogy arra sem elég egyenlőre az erőm ,hogy egy ilyen viszonylag kis mobbal egy lövéssel elbánjak... Ráadásul EIkire sem sikerült ráhoznom a frászt... Na nem baj, végül is még veszélyes is lehetett volna a megijed, akár egy kicsit is. A fejrázásra pimasz vigyorral reagálok. Úgy neki neki ha nem tetszett a gonosz tréfa, végül is az sem volt vicces amit ő csinált. Nem is kell jeleznie, azután már én is a három vaddisznóra figyeltem, és kilőttem a három nyilat, amiből az egyik sajnos a földbe szúródott.
Mikor megpaskolta a vállamat, ha nem éppen mobokkal harcolunk pofon vágtam volna... Értem én, hogy ő nagyobb szintekhez szokott, de rosszul esett a lekezelő stílusa, különösen, mivel láthatólag fiatalabb volt nálam 4-5 évvel.
Számomra nyilvánvaló volt, hogy legalább részben hencegni akar ezekkel a látványos mozdulatokkal. Hát engem nem nyűgözött le, de legalább kicsit felengedtem, és mikor az utolsó vaddisznó felém indult gondolkodás nélkül lelőttem. Ha nem tudom, hogy mennyibe került volna neki elintézni az állatot, akkor most rávigyorogtam volna, hogy ezt most én intéztem el. Így csak ránéztem, várva hogy mondjon valamit.
- Kösz a tippet - feleltem a tanácsra - Amíg nem muszáj, inkább nem bocsátkozom közelharcba - tettem hozzá. Nekem az egyetlen biztos pont egyenlőre az volt ebben a világban, hogy az íjammal biztosan tudok bánni. De azért megjegyeztem, hogy nyugodtan üthetek is, ha egy szörny olyan közel jön, hogy már nem tudom az íjjal lőni.
Mivel nem maradt több látható vaddisznó, a hiányzó negyedikkel kezdtem foglalkozni.

- Azt mondtad 4 vaddisznót észleltél, ugye? - kérdeztem rá - Azóta 3-mat vadásztunk le, ha jól számolom. - hívtam fel a figyelmét az információra, ha eddig ő nem törődött volna vele.

_________________

Előtörténetem; AdatlapomSzínem; Beszédszínem; User

Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 145
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
15/1500  (15/1500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Tsujimoto Eiki on Csüt. Dec. 01, 2016 10:29 pm

Sóhajtok és egy könnyed mozdulattal kiszedem a földből a pengém és visszacsúsztatom a hátamon levő hüvelybe, miközben tanácsot adok a lánynak, aki türelmesen végighallgatta. Eredetileg azt terveztem, hogy arra „utasítom”, hogy támadja a vaddisznót közelről, hogy kissé hozzászokhasson a dolgokhoz, de miután már azelőtt lelőtte a dögöt, mielőtt odaért volna, így szimplán csak jó tanácsként mondom neki. De úgy tűnik, neki más tervei vannak, nem a képességei megismerése. Nem néztem rá lenézően, se másképp, felfogtam, hogy ő így intézi a dolgait, én máshogy, ezzel nincs mit tenni. Megértem őt is, hogy nem kockáztat, de azért lehetne csöppet bátrabb is. Így hát válaszára szimplán csak biccentek, de nem szólok semmit. Az ő döntése, nem fogok beleszólni. Azonban nem beszéltem többet, vártam, hogy felhozzon valami témát, és mint kiderült volt is valami, ami nyomta az agyacskáját. Egy kérdés, melyre választ remélt. Igazából nem értettem mire vélni magát a kérdést. Egy ideig még gondolkoznom kellett, hogy rájöjjek, hol számolta el magát a lány, melytől akaratlanul is elmosolyogtam, mikor végül feleszméltem.
- Chakna-chan. Elfelejtettél valamit ugye? – bökök a hátam mögé – Volt egy, ami mögöttem jelent meg nem emlékszel? – hangom egyáltalán nem volt lekezelő, így ha csak nem vette magára, nagyeséllyel nem fog megsértődni a kérdésen, viszont legalább a mobkérdést letudhattuk, viszont folytattam – Nos nagyjából láthatod mire voltam képes. Az utolsót szándékosan hagytam neked, hogy tudj gyakorolni. De nem hiszem, hogy sokáig élveznéd ezt a csapatelosztást. Szeretnél valami mást csinálni, vagy jó lesz még? Ha gondolod, folytathatjuk a vadászatot, de ha nincs ellenedre, akkor meghívhatlak egy ebédre is, ha szeretnéd. Az én részemről szívesebben kajálnék valami laktatókat, mint zsemléket… és nincs akkora főzésem, hogy mást biztosítani tudjak magamnak. Ha úgy van akár a rendszerről is kérdezgethetsz egy ebéd közben. Nos? Melyikhez volna kedved?

Tsujimoto Eiki
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 131
Join date : 2016. Aug. 22.

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6164/6200  (6164/6200)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Chakna on Csüt. Dec. 01, 2016 11:38 pm

Én felejtettem el valamit? Hiszen már a vaddisznó meglövése után említette a 4 mobot... Ő felejtette el említeni hogy azzal együtt volt négy. De nem baj, megnyugodtam, hiszen nem kellett akárhonnan felbukkanó mobra számítani. A lekezelő stílust legalább ez alkalommal elhagyta, ami jó pont volt nálam.
 Ha nem hívta volna fel külön a figyelmemet, hogy láttam kb mire képes, akkor is tisztában voltam vele. Viszont ezzel megerősítést nyert a feltételezésem hogy nagyzolás is volt a dologban. Csak azt nem értettem, miért akarta nekem demonstrálni a képességeit? Az utolsó vaddisznó pedig így külön kiemelve sértette a büszkeségemet, amiért kapott is egy csúnya "na és akkor? Azt hiszed értékelem?" pillantást cserébe. 
-Valóban nem túl izgalmas így - feleltem a vadászattal kapcsolatos megállapítására - Viszont ha legközelebb a harcrendszerrel kapcsolatban több tanáccsal látsz el, akkor kereshetünk még egy csapatot. - reagáltam a kérdésére is. Már nem érdekelt igazán, hogy ezzel fontos információhoz juttattam. Ha bántani akart volna, már megtette volna, mint ezt korábban ő is megállapította velem kapcsolatban. -  Ami az ebédet illeti -  folytattam elgondolkodva, mert még nem voltam biztos benne, hogy szeretnék-e komolyabb ismeretséget Eikivel - Azt nem szeretném, hogy meghívj, de utána ehetünk együtt - válaszoltam végül, mert nem jutott eszembe semmilyen indok, amivel udvariasan elutasíthattam volna.  Nagyon reméltem, hogy nem bánom meg ezt a döntésemet. Kissé rámenős srácnak tűnt nekem Eiki, amit viszont én nem tudtam elviselni, semmilyen téren, és semmilyen szinten.  Lelki erőm pedig nem igazán volt hozzá, hogy megküzdjek egy esetleges kellemetlenné váló helyzettel. Megbántani sem akartam, egyrészt félelemből, másrészt pedig mert azért egy kicsit szimpatikus fiú volt, és elhittem neki, hogy tűzbe menne a barátaiért.

_________________

Előtörténetem; AdatlapomSzínem; Beszédszínem; User

Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 145
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
15/1500  (15/1500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Tsujimoto Eiki on Kedd. Dec. 06, 2016 7:31 pm

Akaratlanul elfojtottam egy nevetést, ahogy a lány pillantását észrevettem. De persze jókedvemet nem szegte és látszott ő is, hogy feldobta azért a hangulatom. Érdekes lány volt. Csupa meglepetés, bár ugyanennyi tüske is volt azért. Helyes volt, de vágott a nyelve, mint a kés, ha úgy akarta, nem is kellett hozzá igazából megszólalnia. De szimpatikus volt. Vele biztos élvezetes lett volna egy küldetésem.
- Hát igen. Ez a hátránya a nagyszintű csapattársnak. – vonom meg végül a vállam, de az ajánlatomra a válaszára, bólintok – Rendben. Szívesen segítek a kisebb szintűeknek. Mint mondtam mindenki a barátom, aki nem az ellenségem… a barátoknak meg illik segíteni. – mosolygok rá – Szóval, ha kérdésed van, hallgatom. De szólok, hogy nem mindent tudhatok azért még én se. A meghíváshoz meg ragaszkodom. Az itt lévő kaják nem olyan drágák, igaz hogy kevésbé ízletesek, mint feljebb, de azért lazán összekarmolom pár perc alatt azt, amit egy komplett ebéd itt lehet ráadásokkal együtt. Szóval kösd a fel a büszkeséd és tűrd. – mosolygok rá – Cserébe egy étkezés alkalmáig azt rendelhetsz, amit akarsz. Ha meg a lelkiismereted nem enged, akkor majd máskor cserélünk. Rendben? - nyújtom felé jobbom, miután kardom egy széles vágás kíséretében végül a helyére csúsztatom.
Remélem, nem akadékoskodik túlságosan sokat, hisz végül is csak neki akarok jót, meg csak kedveskedés céljából ajánlom fel. Igazából van olyan érzésem, hogy akkor is fenn fog akadni valamin, de hát na.. ha ő ilyen, akkor legyen…. nem… mégsem… akkor se engedek. Most én se. Nem szeretek sokáig vitázni, de most ebből nem fogok engedni, és ez látszik is rajtam. Szóval jobb, ha beletörődik.
- Nos Milady? Mehetünk elkölteni közösen egy kellemes ebédet? – nyújtom felé a kezem, miközben arcomon játékos mosolyféle tengődik.

Tsujimoto Eiki
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 131
Join date : 2016. Aug. 22.

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6164/6200  (6164/6200)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Chakna on Kedd. Dec. 06, 2016 9:54 pm

Be kell vallanom aranyosnak találtam, hogy ilyen fesztelen. Nem is tudtam sokáig játszani a morcot, hiszen nekem sem ilyen a természetem. Visszaköltözött az arcomra az őszinte, állandó mosoly, ami még a nap elején tűnt el róla, mikor moboktól tartva elindultam a síkságra. 
 Az egyetértésére bólintok. Közben magamban mulattam, mert ő nem tudhatja, hogy nem csak a pozitív, jóleső izgalom hiányát értettem az alatt, hogy ez így ne izgalmas. Egyáltalán nem hiányzott nekem, hogy a szívbaj jöjjön rám egy nagyobb csapat mob miatt, mert nem tudom legyőzhetem-e őket. Tehát én örültem is annak, hogy ilyen egyszerűen elintéződött a dolog.
- Szavadon foglak - közöltem szélesen mosolyogva. Aztán bólintottam, tudomásul véve, hogy ő sem tud még mindent. Elég volt nekem, hogy nálam többet tud. 
 Kicsit elgondolkoztam, hogy tiltakozzak-e újra a meghívás ellen. Láttam rajta, hogy elhatározta: Ő lesz a makacsabb ebben a csatában. Az egyéniségemnek az a része kerekedett felül, ami azt parancsolta, hogy ne engedjek.
- Komolyan nem szeretném, hogy meghívj - mondtam, ezúttal mosoly nélkül, hogy nyomatékot adjak a szavaimnak. - Szeretném legalább azt képzelni, hogy Aincardban is képes vagyok gondoskodni magamról - érveltem.  Igen, tudtam, hogy nem fog engedni, de kevés ember van, aki nálam makacsabb.
 Miután ezt megbeszéltük elindultunk a város felé. körülbelül 10 lépést tehettünk meg, mikor jellegzetes morgásra figyeltem fel.Emlékeztetett az otthoni kutyák hangjára. FARKASOK! villant a fejembe, és miután egy másodpercig értetlenül, és kérdőn néztem Eikire, hogy miért nem szólt róluk, megpördültem, és láttam, hogy 4 farkas tart felénk. Sajnos megrettentem, úgyhogy értékes pillanatokat veszítettem, mire az ínra helyeztem a nyilat, és szépen sorban mindegyik farkast meglőttem. Kettőt másodszor is eltaláltam, de a másik kettő olyan közel jutott addigra, hogy nem tudtam volna már nyíllal megsebezni őket. 

_________________

Előtörténetem; AdatlapomSzínem; Beszédszínem; User

Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 145
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
15/1500  (15/1500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Tsujimoto Eiki on Kedd. Dec. 06, 2016 10:46 pm

Akaratlanul is megjegyzem magamnak, hogy igen csinos Chakna, amikor mosolyog. Vannak olyan lányok, nők akiknek nagyon jól áll egy barátságos mosoly, valakinek meg a pajkos mosoly. Chak-chan az előbbibe tartozik bele. Hogy is mondják? Természetes szépség? Hm. Talán. Mindenesetre jól esett nézni, ahogy a lányra ismét ráragad egy kis jókedv. Mikor válaszolt a kérdésemre csak mosolygok. Nem is lenne érdekes, ha nem fogna a szavamon. Direkt ezért mondtam. Szeretek segíteni másoknak. És neki is szívesen segítek. Ráadásul a társaságát is élvezem. Egész jó móka vele beszélgetni. Élveztem. Viszont továbbra is makacskodik, így hát megcsóválom a fejem. Egyelőre hanyagolom a témát. Úgyse fogom hagyni, hogy ő fizesse. Ez amolyan férfiúi becsület. Viszont erre majd később visszatérünk, ha mást nem akkor a számlák fizetésekor. De az biztos, hogy egyelőre hanyagolni szeretném a témát. Sajnos nem karolt belém, pedig olyan kis cuki pár lehettünk volna így az ebéd fele menet… hehe... khm… na szóval elindultunk és úgy voltam vele, hogy élvezetes délutánba lesz részünk. Azonban a goni farkincák elrontották a hangulatot. Mármint nem az enyém, hanem a hirtelen felénk szaladó farkasok. Ezúttal azonban, ahelyett, hogy elrugaszkodtam volna, összefonom a karjaim és nyugodtan lépek párat hátra, teret hagyva a lánynak.
- Maradj higgadt. Ezek még mindig gyenge mobok. Egyes a sebzésük, és öt életpontjuk van. Maradj nyugodt és gondold, át a helyezeted. Ha túl közel kerülnek, inkább üsd félre őket az íjaddal. Nem sérülhet a fegyvered tőlük, de ők igen a fegyveredtől. Mindig csak eggyel foglalkozz. Semmi értelme, ha elpazarold a nyilaidat és nem ritkítod meg közbe a soraikat. Csökkentsd a sebzésüket, hogy egyesével ölöd meg őket. Ezúttal nem segítek, csak ha kéred. De erős és ügyes lány vagy, meg tudod csinálni. – próbálom ösztönözni nyugodt, mégis bátorságot adó hangon, melytől talán tisztábban láthatja a helyzetét – Íjász vagy. Keress magaslatot, ahol előnybe lehetsz.
Végül hagyom, hogy elintézze a dolgokat. Ha végül azonban már az utolsó farkasnál tart, az nyílván sérülten, már menekülni szándékoz majd. Ez esetben még azelőtt megállítanám, hogy megölhetné.
- Hagyd! Chak-chan. Mit szólnál egy fogadáshoz? Nem fogunk dűlőre jutni. Legyen inkább ez. Fogadjunk, hogy eltalálom a kardomat elhajítva azt a menekülő farkast. Ha eltalálom meghívlak arra a nyamvadt ebédre végre… nem hagyhatom figyelmen kívül a becsületemet… ha végül aztán mégse találom el akkor hagyom, hogy azt csináld, amit szeretnél. Megjegyzem sosem vadásztam így, szóval nagyjából 50-50% az esélye mindkettőnk számára. Nos? Áll az alku? – teszem fel a kérdést, majd a farkas felé figyelek – Légyszi gyorsan válaszolj.

Tsujimoto Eiki
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 131
Join date : 2016. Aug. 22.

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6164/6200  (6164/6200)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Chakna on Kedd. Dec. 06, 2016 11:37 pm

 Nem tudtam mire vélni, hogy nem foglalkozott tovább a témával. Vehettem volna beleegyezésnek vagy beletörődésnek is, de sem az, amit eddig tudtam Eikiről, sem pedig az amit láttam rajta nem engedett erre következtetni. Akkor miért nem vitatkozik tovább? 
 A farkasok miatt nem volt időm ezen rágódni. MIvel vagy nem vette észre a kérdő tekintetemet, vagy nem akart rá válaszolni, eldöntöttem, hogy rá fogok kérdezni legkésőbb az ebédnél, hogy ha már van Észlelése, miért nem szólt a farkasokról? Előbb viszont a farkasokkal kellett foglalkoznom. Ő pedig elkezdett tanácsokat adni.
Ezúttal Eiki már majdnem úgy adott tippeket, ahogy az én lelkem jónéven vette őket.  És mivel rájöttem, hogy az enyhe lekezelő felhang, amit most is éreztem a beszédén, a személyiségéhez tartozik valószínűleg, elengedtem a fülem mellett.   Amikor láttam, hogy a farkasok túl közel kerültek hozzám, hogy lenyilazhassam az utolsó kettőt, előszőr ösztönösen hátraugrottam egyet, hogy teret nyerjek. HIába, mert nem nőtt a távolság, csupán ugyanakkora maradt. Ha Eiki ekkor nem mondja, hogy üssem őket félre az íjammal, akkor valószínűleg megijedek, és jópár életpontom rámegy, hogy végezzek a farkasokkal. De szavaira , miközben ő még beszél, tőle telhetően ösztönző, nyugod hangon, az egyiket egyszerűen pofán csaptam az íjjal, és így ez a farkas elpixeleződött. Fordultam volna a máik felé, de láttam, hogy legnagybb meglepetésemre eliszkolt arra, amerről jött. Készültem egy nyilat küldeni utána. Már megfeszítettem az íjat, amikor Eiki a vállamra tette a kezét, és fogadást ajánlott. Őszintén felnevettem az ajánlatán. Igen, ezzel mindkettőnknek megmaradhatna az a tudata hogy nem engedett, hanem a szerencsén múlt a dolog. Azért volt egy sanda gyanúm, hogy az az 50-50% nem teljesen reális, hiszen nem csak a valós tapasztalaton múlik a siker, de elfogadtam az ajánlatát.
- Legyen - mondtam még élig-meddig nevetve - állom a fogadást. Mutasd mit tudsz. - Azután, hogy az ő oldalára billenő mérleget kicsit koorigáljam, pont amikor célzott, odahajoltam, és a fülébe súgtam - Ugye tudod, hogy te mész a kardodért, bárki nyerje a fogadást? - sem ráijeszteni nem akartam, sem azt nem feltételeztem Eikiről, hogy engem küldene a kardért, csupán megzavarni akartam egy picit.

_________________

Előtörténetem; AdatlapomSzínem; Beszédszínem; User

Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 145
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
15/1500  (15/1500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Tsujimoto Eiki on Szer. Dec. 07, 2016 11:28 pm

A lány ügyes volt, bár volt, hova még fejlődni. Igaz, hogy a farkasok többségét elintézte, de ilyen távon és ilyen kis szinten sérülés nélkül szinte lehetetlenség kibírni ennyi mobot úgy, hogy közbe még ki is iktasd őket. Így nagy valószínűség szerint az élete megcsappant a harc végeztével, bár nem túlzottan. Viszont ahogy felkértem, hogy játszunk egyet, rögtön belement. Jólesett ismét hallani a nevetését. Olyan mézédes hang ez, melyet jó hallani. Hehe. Viszont az a tény, hogy túl sok időt tölt, nevetéssel az én esélyeimet rontja, hisz a farkas egyre távolabb ér, és bár visszamosolyogtam rá azért párszor a farkas felé is pillantgatok. Végül belement és én fordultam is a lény felé, hogy egyetlen rántással útnak indítsam a pengém. Ám akaratlanul is megborzongok, ahogy Chakna hozzám bújik szinte. Óvatosan felé fordítom arcom és elmosolyodok szavain. Egy ideig néztem azokba a csodás szemekbe, majd enyhe csípést érezhet az oldalába (nem erős, csak mint valami szúnyogcsípés), melytől remélhetőleg hátrébb lép, és így még épp láthatja ahogy kezemet visszahúzom. Igen én csíptem meg és nem is titkolom. De bocsánatkérően elmosolyodok.
- Bocsi drága. De kis híján megnyestem a frizurád. Ha nem figyelek, lehet nagy bajban lettünk volna. – mosolygok rá szomorkásan, majd visszapillantok a célra és egyetlen rántással útnak indítom a cél felé – Ó a francba…
Már előzőleg éreztem, hogy túl sok erőt vittem bele, így a pengém nagy ívben egyenesen a farkas előtt jó pár méterrel ért földet, mire amaz tanácstalanul megtorpant.
- Meh… na még egyszer...
Nem is tudom miért csináltam, de végül felkaptam egy már-már kisebb sziklát, amit a súlyemeléssel a farkas felé hajítottam. Ami ezúttal szét is robbant pixeljeibe. Lihegve egyesedek ki, de véletlenül se akarok Chaknára nézni. Úgy vélem, most önelégülten mosolyog, hisz nem találtam el elsőre.
- Egyezzünk ki egy döntetlenbe. – fordulok végül felé fáradt mosollyal, majd akaratlanul is felnevetek – Ejj te…. és hogy fogok én holnap tükörbe nézni, ha te figyelsz… eh… na mindegy, de az alku az alku. Viszont ideje lesz kapkodnunk a lábunk, mert ahogy a megérzésem (vagy az észlelésem) súgja, hamarosan újabb társaságunk lesz… és nem tudom hogy vagy vele, de én már kezdem unni őket.
Ezzel kihasználva, hogy a lány nagy eséllyel a táj kémlelésével lesz elfoglalva (tapasztalataim alapján legalábbis így fog tenni), mögé lépek és egy gyors, könnyed mozdulattal a karjaim közé kapok. Az első sokktól talán még fel sem ébred, mikor elrugaszkodok és a nálánál nyolcszor gyorsabb sebességgel rugaszkodok el és teljes gyorsasággal szaladok végig a tájon. Menet közbe még a kardom is felkapom, közbe könnyedén tartom őt fél kézzel, de amint visszahelyeztem a hüvelyébe a pengém ismét szilárd, mégis óvó tartásba fogom a lányt.
- Kérlek, bocsáss meg. De úgy gondoltam könnyebb így, mint meggyőzni. De ha szeretnél inkább ebéd helyett inkább vacsorázni, miattam, letehetlek. De ebbe a sebességgel maximum estére érünk haza. – pillantok le a remélhetőleg nyugton maradó lányra a karijaimba :3 – Ja igen, ha csapkodni akarsz, kérlek várd meg, míg megállunk, mert nem akarlak elejteni. Addig élvezd a sebességet.
Végül hangomat elfújja a szél, ahogy felemelem fejem és most már a futásra koncentrálva szaladok mosollyal az arcomon, gyengéden magamhozszorítva „utasom”.

// egyik kezemmel a háta alatt, másik kezemmel a lába alatt a medencéjét támasztom :3 //

Tsujimoto Eiki
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 131
Join date : 2016. Aug. 22.

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6164/6200  (6164/6200)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Chakna on Csüt. Dec. 08, 2016 12:14 am

Megzavarnom ugyan nem sikerült Eikit, ráadásul belém is csípett (amiért olyan tekintetet kapott, ami állítólag ölni tudna), de mint kiderült elég ideig hátráltattam, hogy a fogadást én nyerjem. Mivel ilyen távolságból én sem találtam volna el a nyilaimmal biztosan a farkast, csak az látszhatott az arcomon, ha rámnézett, hogy örülök, hogy én nyertem. Volt egy sejtésem, hogy még legalább egy körre számíthatok a fizetés körül, de most még nem foglalkoztam a kérdéssel. Vicces volt, ahogy pukkadozva a farkas után vágta a követ, amivel azért eltalálta.
- Döntetlen? - kérdeztem majdnem nevetve - Hiszen egyértelműen győztem! - nevettem el magam vele együtt. Mikor megemlítette a további mobokat komolyan bólintottam. - Egyetértek. - mondtam, és gyorsan körbepillantottam, hogy felmérjem a helyzetet. Szerintem teljesen érthető, hogy először lefagytam, amikor felkapott. Pár pillanattal később igyekeztem kifejteni magamat a kezeiből, de sikertelenül.  Miuán bocsánatot kért, ezt abbahagytam, de nem néztem rá többet. Lehet, hogy ez így könnyebb volt mint meggyőzni, de nagy hibát követett el. A Takashival történtek után túlságosan intim volt nekem ez a helyzet, és olyan érzéseket váltott ki belőlem, amit mindkettőnknek jobb lett volna elkerülni. Egyszerre lettem feszült, dühös, mélységesen szomorú és kérségbeesett. Amit Eiki csinált, azt talán úgy lehet legegyszerűbben megfogalmazni, hogy az érzéseimbe gázolt. Én pedig nem tudtam mit kezdeni ezzel a helyzettel. Mivel tudtam, hogy nem szándékosan taposott bele a lelkembe, és addig én sem hittem volna, hogy ilyen érzéknnyé tett a veszteség, nem hibáztattam a fiút, és nem tiltakoztam, de érlelődött bennem a gondolat, hogy amint letesz, otthagyom Eikit. A városig tartó út nem volt elég, hogy megnyugodjak. De úgy döntöttem, hogy esélyt adok Eikinek, hogy valamivel meggyőzzön, hogy maradjak, nem pedig egyből otthagyom a város szélén.

_________________

Előtörténetem; AdatlapomSzínem; Beszédszínem; User

Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 145
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
15/1500  (15/1500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Tsujimoto Eiki on Csüt. Dec. 08, 2016 10:15 pm

Éreztem, ahogy a lány ficánkolni kezd, s bár a szavaimra kissé lenyugodott, éreztem, hogy nem „lazult” el igazán. Nem tudtam megállapítani mennyire feszült, így kicsit komolyabb hangulatba bár, de végül folytattam az utamat, próbálva nem ezen agyalni. Persze tudtam, hogy ennek majd meg fogom inni a levét. Nem mondta ki a lány, de úgy tűnik érzékeny helyre tapintottam. Úgy tűnik, pechem van. Nem hogy el sem mosolyodott a sebességtől, de mintha még komolyabb, komorabb lett volna, mint alapjáraton… szóval meh… el kellett gondolkodnom hát. Mikor végül megpillantottam a város körvonalait és lassíthattam, már megvolt a kész tervem, amivel terveim szerint kiengesztelhetem. Beletenyereltem a ganéba és ezt most el kell viselnem. Végül miután közel a városhoz megálltam, némán, engedelmes mozdulattal teszem le a lányt, majd nyugodt léptekkel pár lépést hátrébb lépek. Egy ideig, csak mereven nézek rá, majd szomorkásan sóhajtok és lehívom a menüm. Hamarosan egy párbajfelkérés villant fel a lány előtt.
- Amit megfőztem, meg is fogom enni. Miután elindultunk, hamar leesett, hogy nem volt fair dolog, amit veled tettem. Meg kellett volna kérdeznem, de nem tettem és ezzel, ahogy érzem, megbántottalak. Ezért hajlandó vagyok elviselni a büntetésem. Ha meg akarsz csapni vagy támadni tedd azt nyugodtan. – mosolyodok el, bár mosolyom eléggé elcsépelt lett – Megértem, ha így teszel. Ha elfogadod a felkérést nem kell félned, hogy besárgulsz. Remélem ezzel sikerül valamennyire kiengesztelnem és…. bocs… tudom, hogy nem sokat számíthat, de bocs.
Ezzel leengedem kezem és komoly tekintettel nézek rá. Döntsön, ahogy szeretne, el fogom viselni. Látszott, hogy még ha rám is fog támadni, nem fogok mozdulni.

Tsujimoto Eiki
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 131
Join date : 2016. Aug. 22.

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6164/6200  (6164/6200)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Chakna on Pént. Dec. 09, 2016 1:24 pm

 Néztem egy darabig Eikit, miután felugrott a párbajfelkérés. Ha nem szólal meg, valószínűleg halálra rémültem volna, de így nyugodt maradtam.  Nem követett el újabb hibát. Nem kérdezett, de igyekezett jóvátenni a hibát, amit akaratlanul elkövetett. Próbáltam kitalálni, hogy ez alatt az idő alatt mi futott végig az agyán. Félni nincs oka, hiszen ha akarnám is komolyan bántani, bőven lenne ideje tenni ellene, mielőtt veszélyesen lemegy az élete. De nem akartam bántani, legfeljebb egy pofonra számíthatna tőlem. Miután láttam, hogy komolyan gondolja, és nem tenne semmit, még ha komolyan nekimennék, akkor se, elutasítottam a párbajt, közelebb léptem hozzá, és jelképesen fejbekólintottam az íjammal. Fájdalmat nem okozott, de jelezte, hogy megérdemelné. Nem tudtam mosolyogni, de azért érezhette, hogy harag nincs bennem. Ezután elindultam a város felé.
- Nem mondom, hogy semmi gond - mondtam menet közben - De nem haragszom. - tettem hozzá, és mentem tovább, csendben. Nem terveztem én mutatni az irányt, hiszen nem igazán tudtam hol érdemes enni, úgyhogy olyan tempóval haladtam, hogy hamar utolérhessen, és mutathassa merre menjünk. Nem kezdeményeztem beszélgetést, inkább a gondolataimba merültem, de azért válaszoltam, ha hozzám szólt. Még mindig azon gondolkoztam, hogy otthagyjam-e, vagy maradjak.  Azért egy ebédbe biztos nem halok bele,és a védett területen, a város utcáin talán könnyebb is otthagyni úgy, hogy ne jöjjön utánam. Utána sétálva szépen lassan megnyugodtam, és mire megállt, már csak egy egészen aprócska tüske maradt bennem, ami csak óvatosságra intett, de a hangulatomra már nem volt komoly hatással. Néhány aranyos petet látva szaladgálni a város utcáin még el is mosolyodtam.

_________________

Előtörténetem; AdatlapomSzínem; Beszédszínem; User

Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 145
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
15/1500  (15/1500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Tsujimoto Eiki on Szomb. Dec. 10, 2016 7:43 pm

Komoly tekintettel néztem a lányt, és ő is hasonlóan komoly hangulattal nézett vissza rám. Egy ideig nem hagytam elszakítani a kapcsolatot, majd végül elszakította szemét az enyémtől, csakhogy rányomhasson a gombra. De elutasította. Akaratlanul is felsóhajtottam, természetesen csak magamba. Kívülről ugyanúgy pókerarcom volt, mint a legtöbb kártyajátékoknál. Mint tudniillik profi pókeres vagyok. Cool Legalábbis a az arcomról ritkán lehet leolvasni valamit játék közben, az hogy jó lapjaim vannak és jól is játszom ki őket… nos az egy más kérdés… Szóval lényege az, hogy megnyugodtam, és a kobakomnak ütköző fa sem tudott eltántorítani, és a megcsapott részre emelve kezem,  elmosolyodok, ahogy a lány megfordul. Az, hogy nem volt szándékos az esetek előre menetele, vagy mindez egy véletlen műve, talán kicsit erős hazugság lenne. Tudtam (vagy legalábbis sejtettem), hogy valami hasonlóan fog reagálni a lány és bíztam benne, hogy nem fogja elfogadni a felkérést. És bár láthatólag még mindig a torkán van a gombóc, már valamennyire lenyelte és nem szakította meg a terveinket. Így hamar beértem. Bár ösztönösen nyúltam volna karjáért, hogy vezessem, de sikerült még árulkodó jelek előtt megállítanom magam, és egy fújással rendbe szedni magam. Nincs kedvem még egy előzőnél is mérgesebb pofonra. Így hát szimplán csak beértem és kicsivel elé siettem, hogy mutassam az utat. Természetesen a hangulatom hamarvisszazökkent a normálisba, hisz én mindig is hamar túltettem magam a dolgokon. Viszont mikor végül megérkeztünk az étterem elé, már kénytelen voltam a lány felé fordulni.
- Nnnnna… Itt lennénk. Ez egy viszonylag jó áron futó falatozó. Bár nem olyan jó, mint néhány fentebb lévő, az itteni választék is nagyban nőtt a kezdetekhez képest. Viszont főképp csak húsételük van. Legalábbis többségében. Remélem, megfelel, majd az ízlésednek. – ezzel kitártam az ajtót és megtartottam a lány előtt, miután félreléptem – Madame?
Ha belépett, rögtön vissza is csukom, majd körbenéztem a tömegen. Kissé zsúfolt volt a hely, így megfogtam a lány csuklóját, ha hagyta, és Súlyemelésemmel „törtem” magam előre az épp távozó kiscsoport között.
- Bocsi-bocsi… Kérlek, előbb had menjünk be… Eh… a lábam… hallod koma… nem veszed észre, hogy szűk az út, nem lenne egyszerűbb megvárni, míg bemegyünk… eh… kösz… - sóhajtok végül fel, mikor végre bekerültünk és helyet foglalhattunk (természetesen Chaknaval szembe foglaltam helyet)  – Egek… bárcsak tudnám mikor lett ez a hely ilyen forgalmas… na de… - hívom elő az asztalba épített menüt – Hm… nem sokat változott, mióta itt jártam… na mindegy, akkor jó lesz az, amit mindig szoktam. Hm… akkor egy Csülök, pirított krumplival. Aszongya…. itt van. – bökök rá a húsra, majd felemelem a tekintetem, mosolyogva a lányra – És te megvan már mit eszel? Ha szabad megkérdeznem.


Eiki, azt hiszem valamit nem vettél észre, miközben utat próbáltál törni a csoport között Surprised De nem gond, hiszen valamikor csak fel fog tűnni, ugyanis valahogy... nem éppen a te színed. Talán. Mindenesetre egy piros masni lóg  a ruhádon, bár hogy hogyan és mikor került oda, azt valószínű nem fogod tudni kideríteni ^^ Persze ha ráböksz, se leszel okosabb: felugrik a "Piros Masni" felirat, más egyebet azonban nem tudsz meg.
Illetve elárulom neked, hogy pár hetes keresgélés után is maximum annyit, hogy sehol nem kapni Aincradban ilyen holmit. Sehol. De psszt, hiszen ez még a jövő zenéje ^^
By Strea

Tsujimoto Eiki
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 131
Join date : 2016. Aug. 22.

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6164/6200  (6164/6200)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Chakna on Vas. Dec. 11, 2016 4:02 pm

Észrevettem a fújást... Hogy mit jelent, nem tudtam, de volt egy olyan érzésem, hogy épp most kímélt meg egy újabb felkavaró élménytől. Ahogy elhaladt mellettem kapott is érte egy hálás-helyeslő pillantást. Mivel ő nem szólalt meg, én is csendben szemlélődtem az úton. 
 A vendéglő bejáratánál már apró mosollyal hallgattam az ajánlást. Tényleg szeretné, ha kellemes élmény lenne az ebéd... Eldöntöttem, hogy nem teszem tönkre az örömét, és igyekszem valamennyire élvezni a társaságát, bár láthatóan nem voltam olyan lelkes, mint Eiki.
 Belépve eltűnik az arcomról a mosoly. Nem szerettem a tömeget, itt pedig ritka nagy zsúfoltság volt. Ránéztem Eikire, és elutasítóan megráztam a fejem, mikor a kezét nyújtotta. Persze, egyszerűbb lenne átjutni a tömegen, ha húzhatna maga után, de szerettem volna elkerülni, hogy bárki így hozzám érjen. 
 Két dolgot tettem ezért: Amennyire lehetett kényelmesen Eiki mögött haladtam, hogy kihasználjam az általa nyitott utat. Ezen kívül igyekeztem minnél inkább "meg ne próbálj hozzám érni" kifejezéssel méregetni az összes gyanús alakot. Hál' Istennek sikerült elkerülni az elkerűlhető kontaktusokat.
 Mikor leültünk,  akaratlanul is elnevettem magam Eiki kifakadásán a forgalom miatt. Aztűán mikoben az asztalnál babrált, megakadt a tekintetem a ruháján. Pontosabban a rajta lógó piros masnin. Mikor megkérdezte választottam-e már, felkaptam a fejemet, és kérdőn járattam a tekintetem Eiki és az asztal között. Mivel nem figyeltem mit csinált, nem tudtam hogy kell rendelni. Miután feltehetőleg elmondta mit kell tennem, tovább  merengtem a piros szalagon, miközben rendeltem egy rántotthúst krumplipürével. Ha ő nem venné észre, rákérdezek a szalagra. Remélhetőleg kellemes társalgás fog kialakulni.

_________________

Előtörténetem; AdatlapomSzínem; Beszédszínem; User

Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 145
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
15/1500  (15/1500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Tsujimoto Eiki on Vas. Dec. 11, 2016 10:58 pm

Megértően bólintottam, ahogy a lány elutasítóan megrázta a fejét, mikor felé nyújtottam a kezem. Tisztában vagyok vele, hogy még továbbra is haragszik rám a lány (vagy legalábbis valamilyen szinten neheztel), hisz kevés olyan ember létezik, aki nálam gyorsabban meg tud bocsájtani. Ezt tiszteletben is tartom, bár remélem nem fog sokáig haragudni. Így a lehető legszélesebb utat próbálom átvágni magunknak, de továbbra is próbálok minél udvariasabb formában tenni, hogy minél kevesebb távozó vendég haragját szítsam fel magunk ellen. Persze szerencsére nem történnek felesleges szóváltások, így mindenféle probléma nélkül elértünk egy üres asztalt, így hamar helyet is foglaltam Chaknaval szembe. S hamar rendeltem is magamnak. A lány azonban, mint kiderült a kérdésem nyomán tanácstalanul nézett rám és kénytelen voltam segíteni neki. Persze barátságos, de alapos „leckét” adtam neki a hely működéséről. Az asztalnál képes lehívni egy menüt, amivel rendelhet, de fizetéssel sajnos meg kell várnia a pincért. Figyelmeztettem arra is, hogyha fizetés nélkül távozik, az lopásnak minősül, vagyis sárgulni fog. Mindenesetre remélhetőleg elég információt adtam, ugyanis hamarosan rendelt is. Bólintottam és kissé hátradőltem a széken, hogy kissé ellazulhassak. Jól esett egy kis „nyugalom”. Bár azért figyeltem társnőmre, és hamarosan szóba is elegyedett velem. A kérdésére csak felvontam a szemöldököm furcsállóan, majd miután rám mutatott, hamarosan észrevettem a piros szalagocskát. Levettem és körbenéztem.
- Hát… a franc se tudja mikor került rám. Lehet a „dulakodás” közben ragadt rám. Öhm.. nos mindegy… Kell? – mutatom a lány felé a masnit – Ha kell, tényleg a tied lehet. Nekem nem kell, ha a gazdájának fontos lenne, nem lenne most nálam. Nemde?

Tsujimoto Eiki
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 131
Join date : 2016. Aug. 22.

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6164/6200  (6164/6200)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Chakna on Hétf. Dec. 12, 2016 4:37 pm

 Mialatt Eiki magyarázta az "asztal" működését, én egyből követtem az "utasításait". Sikerült is rendelnem, amit egy Eiki felé küldött hálás-elégedett vigyorral nyugtáztam. Persze túl sokáig nem tartott, így ha nem éppen rám nézett, akkor nem vette észre. A figyelmeztetést a sárgulásra elraktároztam magamban. Nem mintha terveztem volna fizetés nélkül távozni, de ki tudja mikor lehet hasznos az információ.
 Miközben Eiki láthatóan kényelembe helyezte magát megemlítettem a szalagot a ruháján. Mikor értetlenül nézett rám, rá is böktem az egyébként egész aranyos masnira. 
 Nem volt min meglepődnöm ,mikor kiderült, hogy nem tudja honnan került a ruhájára. Adta magát a következtetés, hogy akkor, amikor "átverekedtük" magunkat a tömegen. Azzal viszont nem értettem egyet, hogy mindegy volna, és a felajánlásra, hogy nekem adja egy bizonytalan pillantással reagáltam
- Az nem számítana lopásnak, ha elvinnénk innen? - kérdeztem ré a bizonytalanságot okozó egyik információra. - És lehet hogy valaki keresi a szalagot, csak nem tudja, hogy itt hagyta el. - tettem hozzá, majd megpróbáltam körbenézni a vendégeken, hátha meglátok valakit, akié a szalag lehetne. 

  • Ha észreveszek valakit* akkor erre felhívom Eiki figyelmét, bár nem voltam biztos benne, hogy érdekli a dolog. Felvetettem az ötletet, hogy meg kéne az illetőt kérdezni, és el is indultam felé a tömegen keresztül, ezúttal sűrű elnézések közepette magam vágva utat. 
  • Ha nem veszek észre senkit, akkor felsóhajtok, és visszaülök a helyemre. - Van errefelé valamilyen talált tárgyak osztálya, vagy hasonló? Ott leadhatnánk, hátha visszakerül a gazdájához - kérdeztem meg végül Eikit. Valahogy nem éreztem volna helyesnek megtartani egy ilyen tárgyat, ami nekem úgy nézett ki, mint egy fontos holmi, legalábbis a gazdájának biztosan.


* Strea? Észrevehetek valakit?

_________________

Előtörténetem; AdatlapomSzínem; Beszédszínem; User

Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 145
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
15/1500  (15/1500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Tsujimoto Eiki on Kedd. Dec. 13, 2016 6:19 pm

Furcsa volt a lány hezitálása, ahogy felé nyújtottam a masnit. Kicsit furcsán is néztem rá, de válaszát várva kissé elmosolyodtam.
- Igazából, ha lopásnak minősülne, akkor én sárgulnék, hisz te csak átvetted az itemet tőlem. És az ilyeneket tudtommal nem számítja lopásnak, hisz a rendszer nemigen tud különbséget tenni a között, hogy kézben átadod a dolgot, vagy ellopod. Szóval jah ez peh. De ahogy gondolod.
Kicsit én is körbenéztem, hogy segítsem ezzel a lány „munkáját”. Igazából értékeltem a becsületességét, de kicsit túlságosan is aggódó természetnek tűnik. Nagy valószínűséggel úgy sem vesszük észre az előző tulajt (bár kitudja), így mire újra leülök, mosolyogva megvonom a vállam.
- Hát, na… úgy tűnik nincs itt a tulaja. De az ismereteim szerint ilyen gyűjtőpont nem létezik… itt legalábbis tuti. De ha gondolod, majd megkeresheted a tulaját… de szerintem nem fog belehalni egy masni elvesztésébe. Nem tűnik túl értékesnek, egy ilyet bármelyik desing boltba szerezhetsz. De ha ennyire a szívedre veszed, majd leadhatjuk a pultnál. Bár mint mondtam, nem hiszem, hogy valakinek nagyon hiányozna.
Végül ismét a lány felé nyújtom, hátha meg akarja nézni, vagy mégis elfogadja, ha nem, akkor szimplán megvonom a vállam és leteszem az asztalra. Hamarosan meg is pillantom a pincérlányt, aki meghozta a rendelésünk (mindkettőnkét), s mikor lerakta hozzám az adagom, meg is dörzsöltem a kezemet.
- Ez az, ez a beszéd… Lehet, hogy nem egy ötcsillagos étterem, de tudják, hogy kell jó szaftos disznóhúst csinálni. - már nyúlnék is a húsért, amikor is megállítom a kezem – Hm… meg akarod esetleg kóstolni? – ha furcsán néz rám, bocsánatkérően elmosolyodok – Családi szokás. Még a kinti barátaimmal is gyakran „lopkodtunk” egymás tányérjából, ha jól nézett ki, amit a másik is eszik. Ahm… kérsz? – mutatok végül a méretes, szaftos csülökre.

Tsujimoto Eiki
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 131
Join date : 2016. Aug. 22.

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6164/6200  (6164/6200)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Chakna on Kedd. Dec. 13, 2016 7:07 pm

 A felvilágosítására bólintottam. Tehát jó esélyjel egyikünk sem sárgulna be. 
Nem találtam a masni tulajdonosának kinéző egyént a vendéglőben, úgyhogy és is visszaültem a helyemre. Nem vettem el a kezéből a tárgyat, mert még mindig nem éreztem teljesen helyesnek. 
A szavain viszont elmosolyodtam. Igazam volt: Nem túlzottan érdekli, hogy kitől kerülhetett hozzá a masni... Tudomásul vettem, hogy a közelben nincs a talált tárgyakért felelős intézmény, úgyhogy feladtam a tulajdonos felkutatását. Azt mondta ehhez hasonló masnit bármelyik desing boltban kapni... Lehet a felsőbb szinteken van, de én nem találkoztam még ilyen bolttal Aincardban. Na nem baj.  
Az asztalról mindenesetre végül felveszem a masnit, és a hajamba tűzöm. Miután meggyőződtem róla, hogy nem fog kiesni, átvettem a rántotthúsomat, és Eikivel ellentétben én el is kezdem felvágni a húst. 
Az ajánlatára nem válaszolok semmit, de levágok egy darabot a saját húsomból, és Eiki tányérjára teszem, majd vágok magamnak cserébe  egy darabot a csülökből, amit felkínált. Megköszönöm, majd gyorsan el is tüntetem a húst, és nekiláttam a saját tányéromon gőzölgő fogásnak. Be kellett látnom hogy Eikinek igaza volt: Nagyon finom volt az étel. Ha evés közben nem kérdez, én csendben falatozok, láthatóan oldottabb hangulatban, mint mikor beléptünk. De azért nem annyira, hogy ne érezze rajtam a távolságtartást.  
 Miközben ettem, újra megnyitottam az étlapot, és rendeltem magamnak innivalót az ebéd mellé. Éppen almalét kívántam, így ebből rendeltem egy pohárral.  Elgondolkodtam, hogy mióta nem volt már részem ilyen nyugodtnak mondható ebédben... Hálásan pillantottam Eikire. Lassacskán elképzelhetőnek éreztem, hogy valamiféle barátságféle alakuljon ki közöttünk. Persze csak ha tartózkodik a délelötti akciójához hasonló elhamarkodott tettektől.

_________________

Előtörténetem; AdatlapomSzínem; Beszédszínem; User

Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 145
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
15/1500  (15/1500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Tsujimoto Eiki on Kedd. Dec. 13, 2016 8:40 pm

Bár eleinte a lány akadékoskodott az „ajándék” terén, mindenesetre nem sokáig maradt az asztalon, miután leraktam. Akaratlanul is felkuncogok, ahogy feltűzi a hajába.
- Enje… eddig hogy ellenedre volt. – azért elmosolyodva biccentek – De jól áll. Illik hozzád. Bár… - itt egy pillanatra elgondolkozok, de végül megrázom a fejem - Hm… mindegy… nem fontos.
Persze elég gyanús lehet neki ez, de továbbra sem mondok semmit, ha faggatózni támad kedve. Mindenesetre már volt egy kész tervem és elhatároztam, hogy meg fogom tenni ezt, amint lesz rá alkalmam. De legyen a dolog meglepetés a lánynak. Hehehe. Mindenesetre a kedvem máris a tetőfokára hágott, amint kihozták az ételeink és már kezdtem volna is falatozni, ám megtorpantam és kérdést tettem fel a lánynak. Jobban mondva egy ajánlatot. Ő nem szólt semmit. De elég nyilvánvaló volt, pláne ahogy előrehajolt. Továbbra is mosolyogva toltam előre a tányért, hogy kényelmesebben elérje, majd miután leszedett egy adagot, visszahúztam és hamar bekaptam azt a kis falatot, amit leszelt. Nem volt rossz, de nem volt az ízlésemnek való. Nem szeretem annyira a panírozott húst. Jobban szeretem, amikor nem fedi el semmi az ízeket. Persze a csülök sokkal másabb volt. Ahogy nekiláttam, egyből átjárt a bizsergés, ahogy a fűszeres, zsíros étel lecsúszott a torkomon. Oh… ez egyszerűen remek volt. Fél szemmel persze továbbra is a társnőmre figyeltem, bár láttam vele, hogy most el van. De éreztem, ahogy kissé enged. De úgy voltam vele, hogy egyelőre együnk egyet. Mire a csülök feléhez értem, már egészen megszomjaztam (nagy valószínűség szerint Chakna is megitta már a gyümölcslevét), így lehívtam a menüm és rendeltem egy üveggel az itteni a borféleségből. Bár a neve, mint a legtöbb itteni dolognak, egyáltalán nem hasonlított a valós dolgokhoz, mivel ismertem a „márkát”, így tudtam mit rendelek. Mikor kihozták Chakna felfigyelhet rá, hogy a pincérlány az üveg mellé két poharat is hozott, melyet le is rakott elé, míg egyet elém. Elvettem a poharat, kihúztam a dugót és a lány felé fordultam.
- Egy kis bort? Vörös, édes. Bár ízre sajnos az üdítőre hajaz, de még így is bor. Jól illik a húsfélékhez és nem is csapja meg egykönnyen az embert. Tölthetek? – állok fel az asztalhoz, majd ha bólint, töltök neki egy pohárral, majd magamnak is.
Amennyiben nem kért csak biccentek felé, majd belekortyolok a borba, ha kért felemelve poharam, az asztal fölött átnyújtva koncintok vele, mielőtt innák. Bár nem jó bor, de azért még jól illik a csülökhöz. Meg hát… megengedhetek magamnak egy kis kényeztetést.
- Nyugodtan rendelj, amit szeretnél. Az ígéretem szerint, hagyom, hogy fizesd a részed, de a desszertet és az italokat én állom. Ha nem probléma. - mosolygok rá - Ritkán eszek éttermekb, fogadókba, de olyankor mindig elenedem a gyeplőt. És nem érezném jól magam, ha azt látnám, hogy csak én falatozok. Szóval nyugodtan rendelj magadnak valamit. - mosolygok rá.

Tsujimoto Eiki
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 131
Join date : 2016. Aug. 22.

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6164/6200  (6164/6200)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Chakna on Szer. Dec. 14, 2016 12:53 am

Az ejnyézésre játékosan kiöltöttem rá a nyelvem, de minden incselkedés nélkül. A bókjára rögtön ezután olyan félénkséggel mosolyogtam el, amiről szerintem mindenkinek süthetett, hogy kényelmetlenül érintene, ha folytatná. Aztán felkaptam a fejemet a "bár... " résznél. Gyanús volt, hogy elharapta a mondat véget.
- Bár? - tettem fel a kérdést, ehhez illő tekintettel. Nem válaszolt, és ez még jobban aggasztott. Mi oka lehetett volna ilyen makacsul hallgatni? Szerencséjére nem engedtem ezt a gondolatot túl messzire gyűrűzni, hanem inkább egy legyintéssel ráhagytam, hogy akkor ne mondja el
Sehogy nem reagáltam le, hogy Eiki közelebb tolta a tányért. Úgy véltem, ezt bárki megtette volna, így nem kell különösebben foglalkoznom a dologgal.
Úgy vettem észre, hogy hozzám hasonló élvezettel ette a maga ételét. Rámosolyogtam, hogy valahogy kifejezzem a hálámat, amiért megmutatta a helyet. Valószínűleg fogok még erre járni.
Miután én befejeztem az ebédet, és az almalevemet is megittam, figyeltem Eikit. Lehívta az étlapot, és rendelt valamit. Feltételeztem hogy innivalót, de nem számítottam rá, hogy engem is meg fog kínálni borral. Paranoiás felem egyből riadót fújt, hogy le akar itatni,  de nem voltam hajlandó hagyni, hogy az énemnek az az oldala eluralkodjon rajtam. Ezért udvariasan visszautasítottam a bort.
A desszerttel kapcsolatos megszólalására bólintottam, és kiválasztottam egy könnyű gyümölcstorta-szeletet. Miközben a desszertre vártunk odahívtam a pincért, és kifizettem a magam részét.
- Megengedem, hogy a desszertet te álld – mondtam Eikinek barátságos mosollyalde csak mert végül csak eltaláltad azt a farkast így, vagy úgy – A mondat végére elnevettem magam. A kissé kényszerű helyzetben kezdett tényleg jókedvem lenni.

_________________

Előtörténetem; AdatlapomSzínem; Beszédszínem; User

Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 145
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
15/1500  (15/1500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Tsujimoto Eiki on Szer. Dec. 14, 2016 3:16 pm

Sejtelmes mosollyal legyeztem, ahogy visszakérdezett, de eltántoríthatatlan voltam. Ha tudni akarja, várnia kell. Hehe. Viszont ahogy megrendeltem a bort és meg akartam kínálni vele, rögtön visszakozott. Enje. Így egyedül kell meginnom az egészet? Eh. Nos, mindegy. Megvontam a vállam, s töltöttem magamnak, majd azért lerakom kettőnk közé az üveget, hátha mégis meggondolja magát. Belekortyoltam a borba, mely bár édes bornak kellene lennie (külső, valós világ szerint), de kissé túl savanykás volt. Hát igen. Ezen a szinten nincsenek minőségi borok sajnos. Vagy ha vannak, akkor is olyan hülye nevük van, hogy az ember nem mer belőle rendelni magának. Szóval jah. Elkeserítő. Sad Mindenesetre azért nem fogok kétségbe esni, hogy nem iszik velem, csak így kicsit több idő lesz mire végez. Viszont ajánlatomra bólintott, és máris előhívtam a panelom.
- Ha megfogadod az ajánlatom kóstold meg az Faeno Habot. Nyugi nincs semmi köze a nyersanyaghoz. Leginkább eperkrémre hasonlatos, pihekönnyű édesség. Bár könnyen kicsúszik a tálkából, ha nem figyelsz, igen finom, bár nem igazán laktató. Esetleg, ha laktatóbbra vágy, akkor a Banarra-t kóstold meg. Banánturmix, gyümölcsdarabkákkal, piskóta hajócskával a tetején, csoki szósszal leöntve, tejszínhabbal megspékelve. Nem túl bonyolult desszertek, de jól néznek ki és finomak. Bár az utóbbi a szinthez képest elég drága, de ha hallgatsz, rám megkóstolod. Érdekes az íz világa, és úgy érzed magad tőle, mintha… khm… nos igen… példát az nem tudok mondani, de szóval jó kis desszert… Bár nem cukorbetegeknek való. – nevetek fel.
Persze utána folytattam a húst, é tovább kortyolgattam a borom, de ha megtetszett neki valami az étlapon, máris megrendeltem neki, ha kért akár repetát is. Élveztem a lány társaságát éppen ezért nem féltem költeni a pénzem. Felszerelésen kívül úgyse költöm másra. Mire végzek, nagy eséllyel a desszertje is megérkezik, így összekulcsolt kezemre fektettem az állam és úgy néztem rá, vizslatóan. Egy ideig még meredtem rá némán, majd elmosolyodva lehunytam a szemem.
- Hm… tudod rád nézve… valahogy olyan szabadnak érzem magam. – vallom be – Elég sokáig éltem egyedül, miután bejöttünk a játékba. Nem tagadom solo player voltam, nagyjából egy fél hónappal ezelőttig. – közben nekiállok újratölteni a poharam, észre sem véve, hogy hangom közben eléggé olyan hatással bírt, mintha alig lennék jelen szellemileg – Nem sűrűn volt szerencsém ápolgatni a szociális életemet. Igazából… nem is emlékszem, hogy volt-e már valakivel itt bent ilyen beszélgetésem, mint veled… Emlékeim szerint, minden kapcsolatom küldetés, vagy vadászat során zajlott le, majd az események végével meg is szűntek ezek a szálak… szóval… köszönöm. – biccentek a lány felé hálásan, miközben megemelem a poharam – Jó újra ismét visszaszokni kicsit a régi életre.
Ezzel, ha nem szeretne mást, iszok a borból.

Tsujimoto Eiki
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 131
Join date : 2016. Aug. 22.

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6164/6200  (6164/6200)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Nagy Síkság

Témanyitás by Sponsored content Today at 7:18 am


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

20 / 21 oldal Previous  1 ... 11 ... 19, 20, 21  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.