Főtér

27 / 27 oldal Previous  1 ... 15 ... 25, 26, 27

Go down

default Re: Főtér

Témanyitás by Silence on Hétf. Jan. 22, 2018 9:13 am

Az öt év alatt Fuwa megtanulta meglátni mikorra olvasta el aktuális beszélgetőpartnere az írását, így neked is kényelmes tempóban lapoz a füzetben. Aztán kissé értetlenül nézi a feltartott hüvelykujjadat, majd a kinyújtott kezedet. Lassan, ha van türelmed sikerül az előbbit értelmeznie (: minden oké) , és leesik neki hogy az utóbbi esetben várod, hogy kezet rázzon veled (Az az ezüsthajú lány... Igen, Rikomono, így hívják, ő tanította erre. Csak azt tudná miért kell most kezetrázni...), úgyhogy lassan, bizonytalanul nyújtja a kezét a tiéd felé, aztán halkan sikkantva, megszeppenve, kicsit kapkodva a lábait, és szadad kezével a füzetet, és a ceruzáját szorongatva igyekszik felvenni a tempót, amikor finoman húzni kezdrd magad után.
Ez így kicsit fura neki... Nem egyszer vezették már, de akkor a csuklóját fogva. Azért a helyzet még így is eléggé ismerős neki, ami miatt a megszeppentsége el is múlik, és egyre nyugodtabban követ téged. Kezdi kapisgálni mit szeretnél. Aztán, miután egy-két ember még így is nekiment (mármint csak a szokásos, elkerülhetetlen kontakt, ha tömegben járkál az ember), és egyszer a füzet is kicsúszik a kezéből emiatt (természetesen utánakap, aminek a következménye, hogy mintketten szépen estek egyet. Fuwa ettől megint megszeppen kicsit, de gyorsan felnyalábolja a füzetet, és inkább biztonságba helyezi az invetroryjába, és feltápászkodik), kicsit szorosabban kezd követni téged a fal mellé. Innen ő már megtalálná a maga kis menekülőútját, hiszen nincs annyi ember, de még nem engeded el, ami fokozatosan egyre feszültebbé teszi. Miért nem engeded el? Már nincs baj... Egyedül is boldogul... De jelezni ezt nem tudja hogy, mert a füzetet nem tudja elővenni... Azért igyekszik össszeszedni magát, hogy a hangjával jelezzen, de mire megpróbálná, behúzod egy ajtón, egy teljesen ismeretlen helyre... Ijedten pislog körbe, hátha legalább valami ismerőset felfedez. Közben, mivel hozzászokott hogy teszik-veszik, le tudod ültetni a babzsákba, ahonnan úgy pislog körbe, mint valami rémült macska.
Az ijedtséget felválltja az enyhe meglepettség, és értetlenség, amikor a furcsa írást mutatod neki. Néhányat pislog a papírra, mire a program megjeleníti neki a fordítást, aztán elolvassa, és rád pillant, aztán mégegyszer, és mégegyszer. Ezért hoztad ide? Hogy megnyugodjon? De miért pont ide? Hát az erdő szélén sokkal előbb megnyugodna... Az sokkal megnyugtatóbb....
A bemutatkozásod után néhány pillanatig láthatóan ismételgeti a nevedet, még az ajkaival is próbálja megformálni, hogy megjegyezze.
Utána észbekap, és gyorsan előkotorja a füzetét, és ír bele valamit, utána mutatja is neked

Én Otomora Fuwako vagyok. Aincardban Silence.
Miután elolvasta lapoz, és gyorsan még valamit ír, és azt is felmutatja.
Köszönöm, nem kérek teát.
Igazából jól esne neki... De, ugye... Idegenektől nem szabad semmit elfogadni. Ő pedig még mindig értetlenül pislog rád meg a szobára. De... Mikor mehet el? Az mondjuk igaz, hogy nem nyugodott meg...

_________________


| Színek: #3399cc(narráció) /Beszéd /Gondolatok Adatlap Ozirisz féle karakterlap|

avatar
Silence
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 131
Join date : 2017. Aug. 23.
Age : 10

Karakterlap
Szint: 19
Exp:
1345/1400  (1345/1400)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Főtér

Témanyitás by Leonard on Hétf. Jan. 22, 2018 12:35 pm


Leonard kissé értetlenül állt a lány pislogása és hatalmasra nyílt szemei előtt, melynek hatására eddigi széles és barátságos mosolya eltűnt arcáról, és most inkább egyfajta barátságos és gondolkodóba esett arckifejezést öltött fel. Természetesen igyekezett megvárni a maga módján, hogy a lány is megértse a dolgokat, de sajnos nem nagyon volt tapasztalata az ilyesmiben, épp ezért aligha vette észre a jeleket, hogy mikor oké és mikor nem. Talán túlontúl hamar is indult meg, amikor a lány megfogta a kezét, de persze ő mindebből mit sem fogott fel, csak az volt a célja, hogy kisegítse az ismeretlen és kétségbeesett virágszálat szorult helyzetéből. És mivelhogy félénk és visszahúzódó emberekkel aligha volt tapasztalata, nemigen tudta, mire kéne tekintettel lennie és mire nem, avagy mi zaklathat fel egy embert, aki ennyire eltér az átlagostól.
A mi szőke kardforgatónk viselkedése többnyire könnyen zavarbaejthet akármely embert, aki csak egy kicsit is introvertáltabb típusba tartozik, és hiába igyekszik odafigyelni a láthatóan ijedtebb emberek esetében, egyszerűen hiányzik belőle az a fokú óvatosság, ami másokat jellemezhet. Ettől függetlenül, a jószándék részéről adott volt, igyekvése jól látható volt a jóra. Mivelhogy elől haladt, próbált testével a lehető legjobban utat törni a lánynak, és vállának segítségével eltaszigálni az embereket. Sajnos, úgy tűnt, ennek ellenére is volt egy pár alak, aki a törékeny virágszálba futott. Puff. Leestek a beszédkellékek. Még egy durr, leesett utánuk a lány is, magával rántva Leot. Amaz még nevetett is egy övidkét a szituáción, mielőtt utánafutott az elfurult ceruzának, és visszahozta amazt, aztán pedig folytatta útját a kijelölt célja felé.
A házba érve, Leo érzékeli rögtön, hogy az ijedtség továbbra is fennáll. Avagy ő inkább úgy érzékeli, mintha még az előző események hatása lenne ez az állapot, és véletlenül sem jut eszébe, hogy az ismeretlen házikó okozhatna problémát.
Lendületesen folytatja tovább tevékenységét, nem is sejtve, hogy az angol betűk a leányzónak nehézséget okozhatnának. Sajnos ő maga még csak meg sem próbálta soha életében leírni a kanjikat és hiraganákat, és habár már az elmúlt évek során magára szedett némi olvasáskészséget, nem volt a legjobb ebben.
- És melyik nevedet szereted jobban? - kérdezte aztán tovább mosolyogva. Végül, a lány írására csak bólintott, és elővett végül magának egy üveg vizet.
- Ha nem zavar, én azért iszok. - mondta még, majd mivel amaz nem kért teát, nem erőltette. Úgy gondolta, van szája, akarom mondani, tolla és papírja, és ha valami kell neki, akkor majd úgy is jelzi. A fiú soha életében nem volt a vendéglátók gyöngye, de hát nem is volt rá nagy szüksége. Ritkán látott a háznál vendéget, azok is többnyire nők voltak. Amazok pedig a legtöbb esetben feltalálták magukat, meg hallatták a hangjukat, ha kellett valami. Leült szembe Fuwakoval a másik babzsákfotelbe, lazán szétterpesztve végtagjait, és hátradőlt elkényelmesedve.
- Nyugodtan maradhatsz addig, ameddig csak meg nem nyugszol. Aztán ha gondolod, el is mesélheted, hogyan kerültél egy olyan forgalmas helyre, ha nem szereted az embereket. - bátorította a leányzót. Közben egy hátsó gondolat is szöget ütött a fejébe, de nem érezte úgy, hogy itt volna az ideje kibontani a témát. Inkább félrerakta még. Úgy tűnt számára hisz, a lány még mindig nagyon megszeppent, nem akart tolakodó lenni - na persze, már így is bőven az volt, csak nem volt tisztában vele.
avatar
Leonard
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 88
Join date : 2017. Sep. 25.

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
1936/2100  (1936/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Főtér

Témanyitás by K1 on Csüt. Feb. 01, 2018 9:29 pm

Toboroz az Igazság Ligája?

Éppen a kezdettek városának főterén a szökőkút mellett ücsörögtem és éppen loptam a napot. Más normális, szorgalmas játékosok éppen küldetéseket hajtottak végre, hogy általuk némi erőhöz és nem kevés pénzhez jussanak. Mások szörnyeket gyilkoltak, hogy a pontjaikat némileg feljebb tornázzák, de ők elsősorban azért kockáztatták az életüket, hogy minél előbb elhagyhassuk ezt a börtönt. Bár börtönként utaltam a játékra azonban nagyon sok pozitív oldala volt például nem érezni fájdalmat. Ha keresztülszúrnak, egy kardal semmit sem érzünk és nem is vérzünk. A sérülések nagy részét meg lehet gyógyítani, képességgel, gyógyitalokkal vagy egyszerűen csak be kell lépni egy védett területre. Ha valakinek levágják egy végtagját, azokat és gond nélkül vissza lehet növeszteni. Ebben a világban nem létezik olyan, hogy betegség tehát nem leszünk lázasak és nem dőlünk ágynak az influenzától. Az ételnek ott is ugyanolyan íze volt akárcsak a valóságban és mag a környezet is nagyon valósághű volt.

Visszatérve az eredeti témára mindenki végezte a maga dolgát csak én néztem ki a fejemből. Azzal a feladattal küldtek oda, hogy találjak meg egy fiatal lányt és lehetőségeimtől mérten védjem meg. Akármennyire is próbálkoztam még a nyomát sem találtam az említett kisasszonynak bár ez részben az én hibám volt. Mivel még mindig nem sikerült fejlesztenem a karakteremet ezért nem látogathattam meg a felsőbb szinteket. Egyszer elmentem egy kazamatába egy kis magányos tréningre azonban sikítva rohantam el onnan, mert három csúnya malac megrémisztett. Szóval ott ücsörögtem és épp egy buzogányt bámultam amit nem is olyan régen nyertem egy sorsoláson. Annak ellenére, hogy az egy gyilkos játék volt elég sokat segített a kezdőknek.
avatar
K1
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 140
Join date : 2018. Jan. 21.

Karakterlap
Szint: 6
Exp:
256/300  (256/300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Főtér

Témanyitás by Silence on Pént. Feb. 02, 2018 12:07 pm

Sokminden van amihez Fuwa nem ért. Ezek közül legkevésbé ahhoz, hogy a metakommunikációt dekódolja. Csak a legnagyobb érzelmeket, és a legalapvetőbb jelzéseket érti, a többit még csak észre sem veszi az esetek 99,9 százalékában. Így az értetlenségedet sem.
De, szerencsére, nagy galibát nem okoz, hogy megfogod a kezét, elég pár perc, hogy megbarátkozzon a helyzettel, ha teljesen nem is szokja meg ilyen hamar.
Mosolyogva, hálás pillantással biccent, amikor visszahozod a ceruzát, mielőtt azt is az inventoryjába rejti, hogy biztonságban legyen. Nem szeretné megint elejteni ezeket a fontos eszközöket.
A házba érve gyorsan sikerül kétségbeesnie, ami aztán, köszönhetően a természetességnek, amivel a helyzetet kezeled, ha nem is gyorsan, de mire te is leüsz vele szembe többé-kevésbé el is múlik. Marad helyette az értetlenség.
Merthogy, szerencsétlen lány akárhogy próbálkozik, nem tudja értelmezni a  helyzetet. Azt már érti, hogy segíteni akartál neki azzal is, hogy idehoztad, a házba, de az nem fér a fejébe, hogy miért tűnt ez a legjobb megoldásnak? Rákérdezni viszont nem fog. Ahhoz még előbb némi bátorságot kell gyűjtenie.
És el is tereli a gondolatait a beszélgetés. Bemutatkoztál, ő is bemutatkozott, aztán rákérdeztél melyik nevet szereti. Gyorsan le is írja a füzetbe, amit utána feléd fordít.

A Fuwát szeretem a legjobban
tartja a füzetet mosolyogva.
Aztán megrázza a fejét, hogy nem zavarja ha te iszol teát. Végülis, ez a te otthonod, itt ő nem mondhatja meg, hogy mit csinálj…
A bátorítást ő kérdésként értelmezi, és el is kezdi írkálni rá a választ. Persze, illedelmes leányzó, úgyhogy előbb leír egy szót külön oldalra, azután lapoz és körmöl tovább. Aztán felmutatja feléd, és gyakorlott mozdulattal lapoz, amikor úgy látja elolvastad.

Köszönöm szépen
Szerettem volna kicsit bátrabb lenni, és megszokni hogy sok-sok ember van körülöttem… Aztán megijedtem, mert tényleg rengetegen vannak odakint.
Egyszerű, és valószínűleg kicsit logikailag sántító magyarázat, de teljesen igaz. Ennyi volt csak az oka, hogy odakeveredett. Elkapkodta a dolgot? Határozottan. Még kicsit fejlődnie kell a határai felmérésében.

_________________


| Színek: #3399cc(narráció) /Beszéd /Gondolatok Adatlap Ozirisz féle karakterlap|

avatar
Silence
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 131
Join date : 2017. Aug. 23.
Age : 10

Karakterlap
Szint: 19
Exp:
1345/1400  (1345/1400)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Főtér

Témanyitás by Ozirisz on Vas. Feb. 04, 2018 9:53 pm

// K1

Ismét egy új nap, kora reggel már lejártam a szokásos köröket, de ismét eredménytelenül. A fogadósok, kocsmárosok, pletykadealerek mind hasznavehetetlenek hogyha információkról van szó. No nem mintha nem mondanának semmi érdekeset az NPC-k, csak éppen vagy vaklárma vagy totál irreleváns témában mondanak valamit. Így amikor a Jégkirálynő korábbi lakhelyére küldött az a furcsa szerzet, és ráadásul teljesen potyára, kicsit kivágta a biztosítékot. Benyitottam, és nem volt ott senki és semmi. Se Hinari, se mobok, se bármi ami alapján többet tudnék. És ha ez még nem lenne elég, dobtam is egy szép nagy seggest két lépés után.... Na itt gurult el a gyógyszer... Mérgemben végighenteltem a kazamatát, ugyanis a mobok azóta a bossharc óta respawnoltak, és különösképp jól esett a jeges csontvázakat és a hóemberre emlékeztető mobokat átküldeni az örök bitmezőkre. Majd miután kiértem a kazamata elején, egy kis séta és csúszkálás után végül elértem a teleportkapuig. Időközben sikerült megnyugodnom valamelyest, avagy ha ideges az ember, csak le kell vágni egy pár tucat random utadba kerülő mobot, avagy feszültséglevezetés...

Majd végül kiestem a teleportból a Kezdetek Városában. Az életcsíkom már bőven a sárga zónában volt, és valahogy nem akartam potiont pazarolni a gyógyulásra. A védett övezetben lassacskán visszatöltődnek az életpontjaim, szóval egy-két óra múlva kutya bajom. Kicsit sétálgattam a főtéren, átfutottam a hirdetőtáblát, hátha van valami érdekesség, valami ami nyomra vezet, de egyelőre semmi. Megfordult a fejemben, hogy magam is kiteszek egy felhívást, hogy aki tud valamit Hinariról, jelezze felénk, de rögtön el is hessegettem. Valószínűleg meglennének azok az emberek akik kárörvendenek, vagy akik éppen ezáltal próbálnának csapdába csalni minket. Egyesével mindenkit elcsalnak, és egy csapatnyi vörös játékos pedig elintézné apránként az egész céhet... Szóval nem jó ötlet, túl kockázatos...

Tovább sétálgattam, majd észrevettem egy srác ücsörög a szökőkút mellett, buzogánnyal a kezében, és csak néz maga elé. Ennyiből nem tudtam megállapítani a pontos helyzetet, de valahogy mégis az az érzésem támadt, hogy talán valami baj van. Vagy valami nagy baj történt. Első ránézésre értelmes fickónak tűnik, és remélhetőleg csak szimplán rossz napja van, vagy valami hasonló. Mindenesetre odasétáltam hozzá.
- Halihó! - köszöntem neki – Valami baj van? Vagy tudok valamiben segíteni? - tettem fel a kérdéseket, és vártam a reakcióját. Remélhetőleg nem veszi tolakodásnak, és sokmindent nem tudok megállapítani, de azt igen, hogy nincs valami jó bőrben...

_________________

Elhavazva...:

★˛˚˛*˛°.˛*.˛°˛★˚˛*˛°.˛.˛°˛.★*★ 。*˛.
*˛°_██_.。 *.   / ♥️  .˛* .˛。.˛..★ ★ 。
˛. (´• ̮•).。 *. /♫. ♫˛. ˛   _Π_____.♥️ ♥️ ˛* ˛*
.°( . • . ) ˛°./• '♫ ' •.˛*./______/~\*. ˛*.。˛* ˛.*。
*(...'•'...) *°˛╬╬╬╬╬˛°. | 田田 |門|╬╬╬╬╬*˚ .˛ .
avatar
Ozirisz
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1247
Join date : 2013. Jun. 10.
Age : 30
Tartózkodási hely : Zalaegerszeg

Karakterlap
Szint: 44
Exp:
7792/8100  (7792/8100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://ozirisz.xyz/

Vissza az elejére Go down

default Toboroz az igazság ligája? (Ozirisz)

Témanyitás by K1 on Hétf. Feb. 05, 2018 12:29 pm



Teljesen elvoltam magamban, egyáltalán nem vágytam mások társaságára és örültem, hogy csak úgy elsétáltak mellettem. Félre értés ne essék nem volt rossz kedvem csak valami oknál fogva élveztem a magányt és egy kicsikét utáltam magamat. Azt képzeltem, hogy belépek és ripsz-ropsz csak úgy ugrálok az egyre magasabb szintekre. Úgy tűnt, hogy az ábrándok és a valóság elég ritkán keresztezik egymást. Ott ültem kezemben a szerencse által rám ruházott eszközzel és azon tanakodtam, hogy vajon mihez kéne kezdenem. Megfordult a fejembe, hogy vissza kéne látogatni abba a kazamatába ahol nem is olyan régen megfordultam.

Hát igen, akkor tele voltam a kezdők ambícióival és úgy gondoltam enyém lehet az egész világ. Teljesen egyedül mentem ugyanis egy bátor, gáncs nélküli lovagnak nincs szüksége segítsége legalábbis akkor ebben a hitben ringattam magamat. Nem elég, hogy egész végig úgy szakadt az eső mintha dézsából öntötték volna, de még ráadásul az egyik szörny sunyi módon rám is támadt. Éppen valami száraz helyet akartam keresni ám a lábam valami oknál fogva elnehezült és mikor lenéztem azt kellett látnom, hogy egy rusnya, gusztustalan, ocsmány, fertelmes csiga éppen a lábamon élvezkedett. Na nekem se kellett több és azon nyomban végeztem a bestiával ám amint végrehajtottam az első hősies cselekedetemet jött a következő próbatétel. Öt vérszomjas vaddisznó támadt rám melyek egyenként akkorák voltak, mint egy kisebb ház. Én hősiesen helytálltam így két bestiát le is vágtam mire a társaik rájöttek rossz kalandorral húztak ujjat és fülüket-farkukat behúzva elkullogtak. Ezután a bátor harcos visszatértem a kezdetek városába.

De most nem a régmúlt a lényeg, hanem az a pillanat mikoron is ott ültem a szökőkútnál kezemben a fegyveremmel és valaki megszólított. Arról próbált meg érdeklődni, hogy nincs-e esetleg valami bajom. Lomhán ráemeltem a tekintetemet és próbáltam eldönteni vajon mit is kéne válaszolnom. Igazán kedves volt tőle a kérdés, viszont nem tudhattam, hogy jó szándék vezérelte vagy sem. A világ tele van gonosz emberekkel és ez akkor sem volt másképpen. Bambán bámultam rá akár egy kortól megfáradt bernáthegyi.

-Nincs semmi gond, csak itt üldögélek. – mondtam lassan unott hangon.
Egy-két percig csöndben vártam hátha otthagy azonban nem tett így ezért valami kérdeznem kellett, hogy megtörjem a kínos csendet.
-És, hogy ment a vadászat?
Fogalmam sem volt róla, hogy mivel foglalatoskodott és nem is nézett ki olyan harcias alkatnak mégis valamiért ezt kérdeztem.
-Én voltam nemrég, de mehetett volna jobban is. –erre a feje fölé néztem és csak ekkor jutott eszembe, hogy nem láthatjuk a másik szintjét.
Visszaraktam a fegyveremet a leltárba majd felálltam és megszokásból megropogtattam a végtagjaimat. Akkor vettem csak észre, hogy majd egy fejjel magasabb vagyok nála persze ez annak volt köszönhető, hogy nem néztem bele abba a tükörbe.
-Attól tartok értelmet még te sem tudsz nekem adományozni.
Talán a kialvatlanság miatt kezdtem el vele mégis beszélgetni annak ellenére, hogy elhatároztam nem beszélgetek senkivel.
avatar
K1
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 140
Join date : 2018. Jan. 21.

Karakterlap
Szint: 6
Exp:
256/300  (256/300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Főtér

Témanyitás by Ozirisz on Csüt. Feb. 08, 2018 12:13 pm

A kérdésemre a srác csak annyit felelt, hogy nincs semmi gond. Bár az igazat megvallva nem tűnt túl meggyőzőnek, de nem is firtattam. Ha akarja, elmondja, ha nem, nem. Majd egy-két perc kínos csend után a vadászat felől érdeklődött.
- Hát, fogjuk rá... - válaszoltam a srácnak – A mobokkal semmi baj nem volt, de az NPC-k ismét a bolondját járatták velem... - tettem hozzá. Hisz végül is csak vaklárma volt az egész, átverés. Az NPC-k pedig előszeretettel átvágják az embert, főleg ha az valamit, vagy jelen esetben valakit égen-földön keres. Gondolok itt arra, hogy amikor az állítólagos feltámasztó itemet hajkurásztam akkor is hányszor téves infókat adtak, vagy csak lótifutinak néztek. És most sincs ez másképp. De az is lehet, hogy én vagyok túl hiszékeny, és minden hasonló küldetés, pletyka, mondattöredék mögött azt sejtem, azt látom bele, hogy lehet közelebb visz Hinari megtalálásához... Lehetséges, nincs kizárva. De ha csak egy szikrányi esély is van rá, akkor kutya kötelességem a végére járni a dolognak, hátha... Ha nem tenném, akkor hiábavaló lenne minden erőfeszítés, hisz nem tettem meg mindent...
Majd a srác újra megszólalt, és talán egy kicsit közelebb kerülök a lehangoltsága okához. Tehát nemrég volt vadászni, és neki sem ment valami jól. - Hogyhogy? Mi történt? - kérdeztem vissza – Mindenkivel előfordul néha, hogy valami nem úgy megy, mint szokott. Hirtelen túl sok mob, vagy erősebbek a megszokottnál... ilyenkor a legjobb visszatérni a városba. Néha jobb egy lépés hátra, mint kettő megfontolatlan előre. - tettem hozzá.
A srác utolsó mondatát viszont nem tudtam hová tenni. Értelmet adományozni? Ezt vajon mire érti? - Értelmet? Mármint célt, motívációt, ami értelmet ad mindennek? - tettem fel egy újabb kérdést. Legalábbis ez tűnt a legvalószínűbbnek a mondata mögött. Jobban belegondolva, mintha magamat láttam volna évekkel korábban. Amikor nem találtam a helyem a világban, és nem találtam értelmét a létemnek. Amikor elhagy minden erőd, és igazából semmihez sincs kedved. Valami hasonlót éreztem a srácnál is. Talán ő sem találja a helyét a világban? Talán ő is keresi a saját útját, mint kicsit régebben én? Lehet... Remélhetőleg hamarosan kiderül...

_________________

Elhavazva...:

★˛˚˛*˛°.˛*.˛°˛★˚˛*˛°.˛.˛°˛.★*★ 。*˛.
*˛°_██_.。 *.   / ♥️  .˛* .˛。.˛..★ ★ 。
˛. (´• ̮•).。 *. /♫. ♫˛. ˛   _Π_____.♥️ ♥️ ˛* ˛*
.°( . • . ) ˛°./• '♫ ' •.˛*./______/~\*. ˛*.。˛* ˛.*。
*(...'•'...) *°˛╬╬╬╬╬˛°. | 田田 |門|╬╬╬╬╬*˚ .˛ .
avatar
Ozirisz
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1247
Join date : 2013. Jun. 10.
Age : 30
Tartózkodási hely : Zalaegerszeg

Karakterlap
Szint: 44
Exp:
7792/8100  (7792/8100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://ozirisz.xyz/

Vissza az elejére Go down

default Ozirisz

Témanyitás by K1 on Csüt. Feb. 08, 2018 4:53 pm

A találgatásom helyesnek bizonyult ugyanis az idegen tényleg vadászni volt, ahogyan én azt sejtettem. Ez kissé furcsa volt a számomra ugyanis elég ritkán fordult elő, hogy nekem lett igazam valamiben. Valami olyasmiről beszélt, hogy a mobokkal semmi gond nem volt, de valaki nagyon csúnyán rászedte. Ebből arra következtettem, hogy nálam jóval erősebbnek kell lennie, ha ilyen könnyedén veszi a szörnyeket. Nekem néhány vaddisznó is nagy fejfájást okozott pedig tudtommal ők a leggyengébb lények az egész játékban. Egyáltalán nem voltam féltékeny rá, na jó, talán egy hangyányit, de bizonyára keményen megdolgozott azért, hogy odáig eljuthasson. Ez is mutatta a köztünk lévő különbséget ugyanis én ültem egy szökőkút szélén magamat sajnáltatva nem pedig ő. Nap, mint nap az életét kellett kockáztatnia miközben én a postát kézbesítettem vagy egy futószalag mellett unatkoztam látástól vakulásig. Az is kiderült számomra, hogy egy viszonylag intelligens ember állt előttem ugyanis nem hitte el mikor azt mondtam nincsen semmi bajom. Tovább próbált faggatózni a felől, hogy mi történt velem és közben megosztott velem egy bölcsességet. Olykor az a megoldás, hogy egy lépést hátrálunk és megpróbáljuk átgondolni a dolgokat, vagyis én ezt szúrtam le a mondandójából.

- Mintha tapasztalatból beszélnél. - mondtam mosolyogva.
- Azt hiszem jócskán túlbecsültem a képességeimet, de az is lehet, hogy ezt a helyet becsültem le.
Kicsit úgy éreztem magamat mintha egy önkéntes terapeutával cseverésztem volna, akinek feltett szándéka a játékosok lelki békéjének megőrzése. Úgy tűnt nem sikerült érthetően magyaráznom mikor az értelemről esett szó. Célom az már volt egy jó pár néhányuk üzleti a többi pedig személyes. Mikor ezzel kapcsolatban kezdett faggatni én egyszerűen megérintettem a homlokomat a hüvelykujjammal.
- Ebbe az üres fejbe kéne némi értelem.
Nem tudom mit csinált velem az a srác, ugyanis megfogattam, hogy senkivel sem fogok beszélni. Ennek ellenére ott ültem és majdhogynem kiöntöttem a lelkemet egy vadidegen srácnak. Egy kicsikét mégis mintha jobban éreztem volna magamat. Ránéztem a mögött csobogó vízre és szemben találtam magamat egy nagydarab, tohonya alakkal, aki másra sem képes, mint magát sajnáltatni. Lassan felálltam majd kinyújtóztattam a végtagjaimat, tudom semmi szükség nem volt rá azonban a régi szokásoktól nehéz megszabadulni.

- Elég legyen ebből.- itt ásítottam egy hatalmasat. - Enni kéne valamit. Tudsz valahol itt egy jó helyet? Én fizetek. – ezt már sokkal magabiztosabban és határozottabban mondtam.
Kicsit furcsa lehet, ez a váratlan váltás azonban nem lehet egyfolytában csak duzzogni, ráadásul végiggondoltam egy olyan kinézetű lovag, mint én mit tenne a helyzetemben. Bár ehhez az archoz a szűkszavúság sokkal jobban illett volna, de ami késik, az nem múlik. Kezemet a zsebemben dugtam és kissé morcosan néztem pont úgy, ahogyan egy filmben láttam.
avatar
K1
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 140
Join date : 2018. Jan. 21.

Karakterlap
Szint: 6
Exp:
256/300  (256/300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Főtér

Témanyitás by Ozirisz on Szomb. Feb. 17, 2018 1:53 pm

A srác csak hallgatta amit mondtam, majd a „jobb egy lépés hátra, mint kettő megfontolatlan előre” résznél megjegyezte hogy mintha tapasztalatból beszélnék.
- Valóban. Nem csak a harcban, hanem általánosságban véve is jól jön néha – válaszoltam a srácnak. A következő mondatait hallgatva viszont az az érzésem támadt, hogy mintha a srác túl nagy fába vágta volna a fejszéjét. Illetve jelen esetben buzogányát.
- Mindenkivel megesik, hogy olyan kihívás elé kerül, ami túl nagy falat. Ilyenkor két lehetőség van: Vagy meghátrálsz, és életben maradsz, vagy felelőtlenül orosz rulettet játszol az életeddel – mondtam a srácnak – Lehet, hogy a sikeres harc után szintet lépsz. De ha elbuksz, ebben a világban nincs második esély. - tettem hozzá a lehető legkomolyabb hangnemben. Ez az amit mindenkinek tudnia kell. Amikor indult ez az őrület, rengetegen úgy estek neki a moboknak, hogy még az alap mozdulatokat sem gyakorolták be eléggé. És jópáran voltak akik pedig egymagukban álltak ki egy miniboss ellen, de a gyors fejlődés helyett csak a gyors halál jutott nekik.
- Régen előfordult ez velem is. Ott álltam a minibossal szemben, és amíg az én életpontjaim vészesen fogytak, az övé alig akart elvásni. - kezdtem bele a sztoriba – Ha akkor nem jött volna segítség, mi most nem beszélgetnénk. - avagy a hírhedt 404-es miniboss. Az amelyiktől az ember idegileg kikészült, össze-vissza teleportált engem, nem kevés támadást elvétettem, és amikor nagynehezen eltaláltam, kirakott elé egy << Immortal Object >> feliratú lila hatszöget, semmissé téve a támadásom. Ha akkor nem jött volna Hinari, akkor ott veszek. Lelkileg már fel is készültem, hogy itt a vég. Azonban ő megmentett, és egyúttal újabb lendületet kaptam a továbbiakhoz. Régen volt már, de annyira eleven az emlék, mintha csak tegnap történt volna. És ez csak az egyik alkalom volt a sok közül, amikor valamilyen módon megmentett. És most rajtam a sor, hogy törlesszem a kölcsönt. Most ő van bajban, és ő várja, hogy valaki megmentse. Ezért is kell mindent megtennem, hogy a nyomára akadjak, és kiszabadítsam onnan, ahol van. De egyelőre a szerencse nem az én pártomat fogja...
- Áhh, értem – válaszoltam a srácnak az értelemmel kapcsolatos mondatára. Majd nemsokára felkelt a srác, nyújtózott egyet, és feldobta az ötletet.
- Jó ötlet, éhesen semmire se megy az ember. - válaszoltam a srácnak – Ömm, két utcányira innen ismerek egy jó helyet. A Vörös Kakas. Nincs messze, de mivel nem a főtér környékén van, egész baráti áraik vannak, és egész jól is főznek. - avagy ennyit jelent, hogyha az ember nem a legelső helyre ugrik be, amit meglát, hanem egy kicsit sétálni kell, már olcsóbb, és általában a minőség is jobb. Na meg persze az sem egy utolsó szempont, hogy nyugisabb a hely, nincs az a nagy nyüzsgés mint ami helyenként van.
- Még be sem mutatkoztam. Ozirisz vagyok a Justice League céhből – nyújtottam a srácnak a jobbomat. Avagy eddig két ismeretlen alak beszélgetett egymással, de hamarosan már két ismerős fogja folytatni. Majd szép lassan elindultunk a Vörös Kakas irányába...

_________________

Elhavazva...:

★˛˚˛*˛°.˛*.˛°˛★˚˛*˛°.˛.˛°˛.★*★ 。*˛.
*˛°_██_.。 *.   / ♥️  .˛* .˛。.˛..★ ★ 。
˛. (´• ̮•).。 *. /♫. ♫˛. ˛   _Π_____.♥️ ♥️ ˛* ˛*
.°( . • . ) ˛°./• '♫ ' •.˛*./______/~\*. ˛*.。˛* ˛.*。
*(...'•'...) *°˛╬╬╬╬╬˛°. | 田田 |門|╬╬╬╬╬*˚ .˛ .
avatar
Ozirisz
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1247
Join date : 2013. Jun. 10.
Age : 30
Tartózkodási hely : Zalaegerszeg

Karakterlap
Szint: 44
Exp:
7792/8100  (7792/8100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://ozirisz.xyz/

Vissza az elejére Go down

default Ozirisz

Témanyitás by K1 on Szomb. Feb. 17, 2018 3:07 pm

Nagyon sok érdekes dolgot mesélt és nem volt meglepő, hogy ilyen bölcs ugyanis már jó ideje odabent raboskodott. Ez az ráragad az emberre a koszon kívül, már ha jól figyel. Elmondása szerint nincs annak semmi értelme, ha valaki meggondolatlan fejjel rohan a falnak. Ez igaz néha viszont hasznos lehet, ha valaki nem az eszére hallgat, hanem az ösztöneire.
-Van ami fontosabb a szinteknél. Nélküle lehet az ember bármily erős mindez egy fabatkát sem ér.
Ez a valami, amire finom próbáltam utalni nem volt más, mint a bátorság, mert hiába a sok pont, ha attól tart megsérül, és emiatt nem mer időben cselekedni. Azt is megtudtam, hogy mások is jártak úgy, mint én, vagyis egy kicsikét túlbecsülték a képességeiket.
-Én még nem szálltam szemben egyetlen boss-al sem pedig lovagként ott lenne a helyem. Vagyis a kasztom szerint, de én távolról sem hasonlítok egy valódi lovagra.
Akkor jutott eszembe, hogy valahonnan be kéne szereznem magamnak egy lovat, mert az gyorsabb és így nem fáradnék ki annyira. Ráadásul sokkal jobban néz, ki ha valaki nyeregben utazik, mintha a poros úton kutyagolna.

Neki is tetszett az az elképzelés, hogy menjünk együnk valamit, mert ez legalább oldja a feszültséget. Ráadásul mindenki szereti, ha valamit adnak, nekik ajándékba vagy esetleg fizetnek helyette.
-Vörös Kakas? Milyen találó név. Akkor irány a Vörös Kakasba.
Megfogtam a kezét jó erősen megszorítottam majd barátságosan megráztam és közöltem vele a nevemet.
-Én meg K. K1.
Tudom elég furcsa azonban egy kedvenc régi filmemből vettem az ötletet, mert ott is titokzatosnak tartották.
-Mit szeretnél enni? – kérdeztem, míg odaértünk a fogadóhoz.
avatar
K1
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 140
Join date : 2018. Jan. 21.

Karakterlap
Szint: 6
Exp:
256/300  (256/300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Főtér

Témanyitás by Ozirisz on Vas. Márc. 11, 2018 9:59 pm

Kezdtünk elég jól elbeszélgetni a sráccal, avagy szó esett arról, hogy túlbecsültük a képességeinket. Vagyis inkább alábecsültük az ellent. Majd mondott egy nagy igazságot: „Van, ami fontosabb a szinteknél”
- Ha jobban belegondolsz, a szintek és a hasonlók nem más, csak egy nagy adag számsor, ami a karaktereinket leírja. A rendszer ezzel dolgozik, ebből számol. De nem a karakterünket meghatározó számok vagyunk... - válaszoltam a srácnak. - Persze jól jön az, ha sziklákat tudsz odébbdobni erőlködés nélkül, vagy akár tíz perc alatt elsprintelsz innen Tolbanába, de az igazán fontos dolgok nem innen erednek – tettem hozzá.
Majd a minibossos-bossos témára terelődött a szó – Nem a kaszt a lényeg egy bossharcon, hanem a csapatmunka. Ha nincs összedolgozás, akkor esélyes, hogy elbukjuk a harcot. - mondtam a srácnak – Ami a kasztokat illeti, minden kasztnak megvan a létjogosultsága. Mindegyiknek megvan az erőssége. A lovagok általában a védelemre és a sok életre építenek. Erősségük, hogy tudják a társaikat védeni, sok élettel pedig könnyedén állják a sarat amíg kell. A kardforgatók a gyorsaság és a pontosság terén jók, a harcosok pedig a bitang nagy sebzésükről híresek, és így tovább... Lényeg az, hogy minden kasztnak megvan, hogy miben jók, egy-egy komolyabb harcnál pedig elkél a változatosság. - magyaráztam el a srácnak a dolgot. Nem a kaszt dönti el, hogy ott-e a helye bosson, vagy sem, hanem a csapatmunka. Igaz, a bossok és minibossok legyőzésénél a szintek és a pontok is lényeges tényező. De ki tudja, lehet, hogy belebotlunk egy olyan bossba, ahol pont az alacsony pontokra lenne szükség a taktika miatt...

Közben eldöntöttük, hogy megyünk harapni valamit a Vörös Kakasba, majd bemutatkoztunk. Hát, mit ne mondjak, nem egy megszokott nevet választott magának K1. Mondom én, aki egy ókori egyiptomi isten nevével futkorászok. De hát van ez így, Aincradban az ilyesmi egyáltalán nem szokatlan.
- Nem vagyok túl válogatós, szóval rád bízom – válaszoltam K1-nek a kaját illetőleg – De azért ha lehet húsból legyen – tettem hozzá. Mondjuk azzal nem nagyon lövünk mellé, és persze kell is az a hús, ha meg akarunk erősödni és mobokat hentelni halomszámra. Persze az már apró részletkérdés, hogy csak az éhségérzetet nyomjuk el a kajálással, odakint ebből a valódi testünk nem hasznosít semmit. De ennek is megvan az előnye, a pixelektől szerencsére nem lehet elhízni.

_________________

Elhavazva...:

★˛˚˛*˛°.˛*.˛°˛★˚˛*˛°.˛.˛°˛.★*★ 。*˛.
*˛°_██_.。 *.   / ♥️  .˛* .˛。.˛..★ ★ 。
˛. (´• ̮•).。 *. /♫. ♫˛. ˛   _Π_____.♥️ ♥️ ˛* ˛*
.°( . • . ) ˛°./• '♫ ' •.˛*./______/~\*. ˛*.。˛* ˛.*。
*(...'•'...) *°˛╬╬╬╬╬˛°. | 田田 |門|╬╬╬╬╬*˚ .˛ .
avatar
Ozirisz
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1247
Join date : 2013. Jun. 10.
Age : 30
Tartózkodási hely : Zalaegerszeg

Karakterlap
Szint: 44
Exp:
7792/8100  (7792/8100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://ozirisz.xyz/

Vissza az elejére Go down

default Re: Főtér

Témanyitás by K1 on Pént. Márc. 16, 2018 6:50 pm

Nekem eme eledel teljesen megfelel.
Szépen, békésen ballagtunk egymás mellett a friss levegőn miközben hallgattam a bölcsességeit. Tisztán éreztem, hogy sok mindenen ment keresztül mióta bekerült ebbe a játéknak titulált halál csapdába. Megtudtam tőle, hogy a szintek nem állnak másból csak egy rakás számból, amik leírják a karaktereinket. Természetesen nagyon jól jön, ha ezek állttal rendkívüli dolgokra vagyunk, képesek azonban nem ezek számítanak igazán. Egy harc során nem a kaszt vagy az adatok a lényeg, hanem a csapatmunka, amivel egyet is értettem vele. Lehet valaki bármily erős vagy ügyes magányosan nem sokra viszi az életben. Mert tegyük, fel az ellenfél megmérgezi, aminek hatására mozdulni sem tud. Ha lenne, társa azt megkérhetné, hogy segítsen, rajta azonban a magánzó nem tehet mást, mint üvöltve végignézze, ahogyan az életerő csíkja teljesen kiürül.

Ahogy mentünk tovább bemutatkoztunk egymásnak én megívtam és kiderült ő bármit megeszik, csak legyen benne hús. Éppen azon gondolkodtam mit is kéne rendelni mikor egy kisebb tömeghez értünk, akik valamit nagyon figyeltek a magasba. Éppen föl akartam nézni mikor váratlanul elsötétedett előttem minden és a fenekemre zuttyantam. Elképzelni sem tudtam miért ment el a kép már az is megfordult a fejembe lehet vége a játéknak. Sajnos hamar rá kellett jönnöm, hogy nem mert éreztem, valaki a honom alá karolt és megpróbált felsegíteni. Nem sokra rá visszanyertem a látásomat és kiderült mi is történt. Valaki jó magasan két épület közé kifeszített egy kötelet és azon egyensúlyozott bizonyára ezzel akarta szórakoztatni a közönséget. Egyszer csak elvesztette az egyensúlyát vagy jött egy szellő nem tudom, lényeg, hogy lezuhant és fejjel csapódott az én kobakomba. Nagyon dühös voltam, rá, hogy lehet valaki ennyire felelőtlen.
- . Menj el, mert megverlek. – majd Oziriszhez fordultam - . Eme ember teljesen eszeveszett, feje nem megy rendesen.
Először fel sem tűnt, hogy nem rendesen beszélek csak néhány olyan furcsán néztek rám majd beugrott. Mivel nem igazán élveztem ezt a nagyfokú figyelmet ezért intettem társamnak nagyon gyorsan távozzunk a tet színhelyéről.

Megközelítettünk egy árust, aki hozzám hasonlóan nem a hagyományos módon kommunikált az emberekkel. Ahogyan figyeltem hamar rájöttem ő nem egy baleset áldozata csak nagyon gazdag a szókincse és szeretne túladni a portékáján. Mintha rímekbe szedve próbálta volna reklámozni a portékáját, nem mondom, hogy tökéletesek volta, de legalább próbálkozott.
-Lehet itt hosszan nézelődni, az aranyat nekem odaadni.
Barna gomba. Itt a gomba hol a gomba, ne ugráljon a nadrágomba.
Sida kő, keményebb mint a szikla kő.
Alábukik, a halvány rubin.
Itt a faeno levél, ami minden pénzt megér. -
Erre én is felkaptam a fejemet ugyanis halottam egy pletykát, miszerint ha valaki eszik ebből akkor nagyobb lesz a kitartásunk. Nem volt szokásom, hogy hitelt adjak mindenféle szóbeszédnek, de az éppen ott volt az orrom előtt így bolond lettem volna, ha nem próbálom ki. Azonban akadt egy kis problémám miszerint még mindig nem tudtam normálisan beszélni és nem akartam nevetségessé tenni magamat. Először az eladó elé álltam majd integetni kezdtem, hogy felhívjam magamra a figyelmét. Mikor ez megvolt vadul mutogatni kezdtem az asztalán lévő levélkére, hogy azt szeretném. A másik játékos kissé furcsállta a dolgot, de úgy tűnt őt csak a pénz érdekelte, semmi más. Miután elintéztük a piszkos anyagiakat mosolyogva tartottam kezembe a levelet, amit bekaptam és azon nyomban ki is köptem. Életemben nem volt annyira savanyú dolog a számban, mint az a valami. Mikor összerándultak az izmaim meg merném kockáztatni, hogy fizikai fájdalmat éreztem közben pedig hányinger kerülgetett és térdre rogytam. Én nagyon is szerettem ezt az ízt kedvenc nyári italom a limonádé volt azonban ez minden képzeletet felülmúlt. Egyszerűen nem kaptam levegőt szerencsémre úgy egy perc után véget ért a szenvedésem. Mielőtt valaki félreértené nem haltam meg, csak végre enyhült az a kellemetlen érzés.
- Eme levelek nekem ehetetlenek.
Nem tudom mit követhettem el, hogy odafönt az égben íj súlyos büntetéssel illettek engemet. Ha tudtam volna, hogy a java még hátra van egész biztos bebújtam volna egy hordóba és ki sem bújtam volna onnan napokon keresztül.

Miközben megpróbáltam kitörölni a könnyeket a szememből a körén gyűlt tömegben egy ismerős frizurára lettem figyelmes. Meg voltam róla győződve, hogy ő az, akivel nem is olyan régen kétszer is kalandoztam egy barlangban. A nevére sajnos már nem emlékeztem azonban biztos vagyok benne, hogy a betűvel kezdődik vagy esetleg e-vel. Rendkívül ügyes játékos volt ráadásul állatidomár így mindig mellette mászkált egy nagyméretű farkas. Én nagyon kedveltem a kutyákat, amik majdnem olyanok, mint a vadonban bóklászó rokonaik. Nekik köszönhettem, hogy még mindig az élők között tartózkodom ugyanis rengeteg vérszomjas ellenséggel végeztek, akik túl veszélyesek lettek volna a számomra. Gyorsan fölpattantam majd rácsaptam a távozó férfi vállára és kissé rekedt ám vidám hangon köszöntöttem.
-. Eme fejet el nem felejtem. Egyszer kellemetlen helyzetbe keveredtem veled. Ebed merre lelem? – ám mikor megfordult egy teljesen ismeret arc tárult elém.
Elszégyelltem magamat, amiért ilyen szertelenül viselkedtem, ami nem volt rám jellemző. Valami azt súgta, hogy sokkal közvetlenebbül, barátságosabban kéne viselkednem az ismerőseimmel erre pofára estem. Morcosan nézett rám majd fújt egyet és szó nélkül tovább haladt.

Végre megérkeztünk a Vörös Kakasba, ami elég jól nézett ki. Nem se túlhivalkodó sem pedig túl lerobbant, vagyis majdhogynem tökéletesen nézett ki. Gyorsan átfutottam az étlapot és találtam egy finomnak tűnő húsos ételt.
-Nekem eme eledel teljesen megfelel.
Miközben az ételre vártunk előhívtam a menüt hátha ott tudok valamit állítani, de nagy megdöbbenésemre egy kukkot sem értettem. Mindenféle furcsa ábra állt ott a régi szövegek helyén és nem tudtam velük mit kezdeni. Láttam egy szemet meg valamiféle madarat, ami nagyon ismerős volt. Az iskolában láttam valami ehhez hasonlót ahová majdnem ezer évvel azelőtt jártam. Meg akartam kérdezni Ozirisz, hogy ő is kínlódik hasonló gonddal, de nem szólalhattam meg. Nem tudhattam, hogy még mindig e betűkkel beszélek ezért inkább csak halogattam és ráncoltam a homlokomat. Normál esetben lekentem volna, egy pofont a gépnek hátha attól helyre rázódik ám ott nem volt semmi, amit üthettem volna. Jobban el kellett volna mélyednem a menőben akkor nem lettem volna ilyen tanácstalan. Az is lehet, hogy egy rendszerhiba végett átalítódott a nyelv egy számomra ismeretlen országéra. Tényleg már nagyon bántam, hogy reggel kiszálltam az ágyból és magamban azért imádkoztam valaki vegye le a fejemről azt az átkozott sisakot.


avatar
K1
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 140
Join date : 2018. Jan. 21.

Karakterlap
Szint: 6
Exp:
256/300  (256/300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Főtér

Témanyitás by Ozirisz on Kedd Ápr. 10, 2018 5:07 pm

Ballagtunk az utcán a Vörös Kakas felé, azonban annak ellenére, hogy egy viszonylag eldugott helyen épült az étterem, egy-két forgalmasabb utcán is keresztülvezetett az utunk. Többek között egy amolyan sétálóutca-féleségen is, ahol aztán volt minden, a zugárusoktól elkezdve az akrobatika jártasság nélkül akrobatázó egyéneken át az ismerősnek tűnő ismeretlenekig minden.
Először azon az utcán egy nem mindennapi baleset ért minket. Illetve K1-et, újdonsült cimborámat. Pár méter magasból egy nem túl ügyes kötéltáncos találta el, és hát... annak ellenére, hogy nincs fájdalomérzet ebben a világban, mégsem egy kellemes dolog az ilyesmi. Ha védett övezeten kívül lennénk, akkor ez lehet végzetes lett volna, ami a sebzést illeti. A kötéltáncos csóka sem épp kis darab, az a pár méter és a g=9,81m/s2... hát, nem kis sérülés, sem a zuhanó, sem a „célpont” részéről...
Majd miután összekapartuk K1-et a macskaköves útról, először fel sem tűnt nekem a furcsa beszéde, annak ellenére, hogy nem ez az első, hogy ezzel a buggal találkozom. Akkor valahogy jobban el voltunk foglalva azzal, hogy kikerüljünk a figyelem középpontjából. Aztán kicsit arrébb, egy árusnál álltunk le nézelődni. Igen-igen, néha-néha ez a fazon az erőltetett rímeivel fel szokott bukkanni itt, vagy a bolhapiacon. Párszor már vettünk is tőle nyersanyagokat még régebben, főleg azokban az időkben, amikor a munkálatlan bőr vagy a vasérc ritkaság volt, faeno levelet pedig szinte lehetetlen volt felhajtani. És bár egy kicsit idegesítő volt ez a rímelve adjunk el mindent, főleg mert kb. 2-3 percenként ugrott a lemez, de hát ez még bőven belefért, főleg válság idején.
Amikor viszont a lovag szépen elkezdte rágcsálni a faeno levelet, azon elkezdtem röhögni. Nem magán a jeleneten, hanem amilyen arckifejezést vágott az egészhez... na az már bőven megért volna egy misét. Ki tudja, talán az árus legközelebbre farag ebből is egy-két rímet.
- Még mindig jobb, mintha a cigibe tekert változatával kezdted volna – mondtam K1-nek miután kiköpte azt a levelet. Közben az inventory mélyéről egy üveg bort halásztam elő, és nyújtottam felé – Erre húzz rá, ez segít! - avagy a rossz ízt nem árt valamivel leöblíteni.
Alig egy-két perc múlva egy másik emberkét állított meg, akiről azt hitte, hogy az ismerőse, de sajnos ez sem nyert hangszórót. Így már voltam én is, hogy valaki vadidegen embert elnéztem, mert messzebbről hasonlított valakire. De az ilyet közelebb érve ki lehet szúrni. Mondjuk hátulról kicsit nehézkes, mint ahogy jelen esetben is történt, de hát ez van. Úgy tűnik, ez valami balszerencsés nap számunkra. Engem az NPC-k néztek hülyének, és küldtek el az ismert világ túlvégébe, K1-re meg egyik balszerencse után jön a másik. Mintha a rendszer jelenleg is azzal foglalkozna, hogy „örömet” szerezzen neki. És ezt a tényt meg is alapozta az is, hogy valami rejtélyes okból őt is megszállta a Nagy „Kecske” Szellem.
- Ez egyszer velem megesett egy meccsen. Mekegtem eszetlen, ellenfelemmel egyetemben... Percekre kecske lettem, lelkembe keveredett egy Kecske Szellem, s mekegett nevemben... - magyaráztam el a helyzetet a lovag srácnak. Avagy akaratlanul is eszembe jutott az a bizonyos arénaharc Cearsoval, amikor minden előjel nélkül elkezdtünk mekegni. Nem bizonyított, hogy miért, de lehet, hogy az erdős pályával nyertünk egy indián sámánt is, aki nem tétlenkedett. Persze ez csak találgatás, de akárhogy is volt, ellenfelem jobban megviselte a sámán mágia, mert íjával lövöldözés helyett elkezdett ütlegelni... Persze most nem álltam az indián sámánok rettegett szellemének hatása alatt, de jelen esetben mégis ez a mekegős stílust találtam helyénvalónak.

Majd megérkeztünk végre valahára a Vörös Kakasba. Az, hogy épségben az erős túlzás, de legalább egy darabban. Pedig nem is jelzett a meteorológia égből pottyant embereket, sem pedig alacsonyan szálló artistákat. De hát ez van, Aincrad én így szeretlek xD
Alighogy lehuppantunk az asztalhoz, K1 már ki is nézte az ebédnek valót, amivel egyet is értettem. Intettem is a pincérnek, közöltem vele, hogy két jókora adag tepsis csirkét rendelünk, meg hozzá egy üveg vörösbort, ami úgyis elfogy, tán még előbb is, mint a csirke. De most jól is fog esni az ebéd, főleg egy ilyen eseménydús délelőtt után. Közben amíg az ebédre vártunk, addig újdonsült cimborám valamit a menüben kezdett el ügyködni. Különösképp nem foglalkoztam vele, nem helyénvaló az ilyesmit csak úgy kifigyelni. Azonban gondterheltséget szűrtem le K1 arckifejezéséből ahogy a homlokát ráncolgatja. - Valami baj van? - tettem fel a kérdést. Első ami beugrott, lehet hogy a piszkos anyagiak miatt aggodalmaskodik, főleg miután beígérte hogy ő fizet? Odakint ismerős volt a helyzet, sokadikán a passziánsz a sárga csekkekkel, ezt ide, azt oda, ez ráér, az nagyon nem... avagy hogy húzzuk ki kevés pénzből sokáig. De idebenn nem jellemző az ilyesmi, főleg hogy az ételek és szállás az bőven megfizethető, sőt még olcsónak is mondható, persze csak ha az ember eljár farmolni, küldetésezik, vagy valami szakmát művel amiből van bevétele...

_________________

Elhavazva...:

★˛˚˛*˛°.˛*.˛°˛★˚˛*˛°.˛.˛°˛.★*★ 。*˛.
*˛°_██_.。 *.   / ♥️  .˛* .˛。.˛..★ ★ 。
˛. (´• ̮•).。 *. /♫. ♫˛. ˛   _Π_____.♥️ ♥️ ˛* ˛*
.°( . • . ) ˛°./• '♫ ' •.˛*./______/~\*. ˛*.。˛* ˛.*。
*(...'•'...) *°˛╬╬╬╬╬˛°. | 田田 |門|╬╬╬╬╬*˚ .˛ .
avatar
Ozirisz
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1247
Join date : 2013. Jun. 10.
Age : 30
Tartózkodási hely : Zalaegerszeg

Karakterlap
Szint: 44
Exp:
7792/8100  (7792/8100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://ozirisz.xyz/

Vissza az elejére Go down

default Re: Főtér

Témanyitás by K1 on Hétf. Ápr. 16, 2018 12:13 pm

Ozirisz
Fogalmam sincs mi üthetett belém azonban egyik furcsaság jött a másik után, amitől már arra kezdtem gondolni, hogy megbolondulok. Nem elég, hogy egy önjelölt akrobata a nyakamba zuhant minden figyelmeztetés nélkül ezután nem tudtam normálisan beszélni. Ezután voltam oly botor és hittem a helyi pletykáknak miszerint egy bizonyos levél elfogyasztása jótékony hatással jár. Még az életben nem ettem olyan savanyút, mint az a valami. Ozirisz rendkívül kedvesnek bizonyult és bár nevetett rajtam nem tűnt kárörvendőnek csak egyszerűen vidámnak. Nem haragudhattam rám, ugyanis ha az ő helyében lettem volna én se tettem volna mást. Miután kikacagta magát átnyújtott nekem egy üveg bort, mert az elveszi az ízt. Köszönet képen bólintottam majd egy jó nagyot húztam az italból, ami tényleg hatásosnak bizonyult. Mentünk egy darabig mikor úgy tűnt újdonsült barátom szintén megbolondult ugyanis csupa e-vel beszélt. Beletelt egy-két másodpercbe mire rájöttem azt akarja ezzel elmesélni, hogy ő vele is megtörtént egyszer szóval nem bolondultam meg és nem vagyok valami kívülálló. ez egy olyan esemény, ami bárkivel előfordulhat nem csak a hozzám hasonlókkal. Nem mondtam semmit, de visszaadtam neki az üveget felmutattam a hüvelykujjamat. Miután megrendeltük az ételt észrevettem, hogy a menüm teljesen olvashatatlan betűk helyett mindenféle gyerek rajz jelent meg. Megfordult a fejemben lehet a borban volt valami és attól van minden azonban hamar elvetettem eme képtelen ötletet. Ozirisz túlságosan is kedvesnek és megértőnek tűnt így elképzelhetetlennek tartottam, hogy ilyesmire vetemedne. Aggódó megkérdezte tőlem van-e valami baj én pedig megráztam a fejemet.

Végül aztán nem bírtam magamban tartani is elmondta neki miért vágtam olyan aggódó képet.
- A menüm valamiért olvashatatlan mindenféle furcsa jel van benne. Jé, tudok beszélni. – mondtam vidám hangon ráadásul még mosolyogtam is. – És ez is helyre jött.
Nemsokára rá meghozták az ételt és rendkívül íncsiklandozónak nézett ki annak ellenére, hogy nem volt valóságos.
- Köszönöm.- mondtam neki tömören és röviden.
- Minden idegennel így bánsz vagy csak én voltam szerencsés? – kérdeztem tőle.
Lehet, hogy ennek kellett volna, azonban kevesen mennek oda egy ismeretlenhez megkérdezve segíthet-e valamit. Szégyen bevallani, de nagy eséllyel nem tett tettem volna meg ugyanezt. Váratlanul beugrott, hogy az Ozirisz név talán egyiptomi, ahogyan a megvadult menüm jelei is azok voltak. Ez a kettő túl furcsa volt véletlennek ráadásul ő jött oda hozzám így lehet mégis csinált velem valamit. Rossz pókerkártyás lévén gyanúsan mondhatni szúrós szemekkel néztem a velem szemben ülő férfit.
~ Csak nem valami programozó, aki velem akar szórakozni?~ gondoltam magamban.
avatar
K1
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 140
Join date : 2018. Jan. 21.

Karakterlap
Szint: 6
Exp:
256/300  (256/300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Főtér

Témanyitás by Ozirisz on Szomb. Ápr. 28, 2018 5:43 am

Ez a mai nap is elég átlagosnak indult, de végül elég eseménydúsnak alakult. Csak úgy történtek a dolgok körülöttem, és még le sem ülepedett az előző, már jött is a következő nem mindennapi történés. A meteorológia nem jelzett akrobata-esőt, de az, hogy tévednek egyáltalán nem meglepő az időjósoktól még odakint is, nemhogy itt Aincradban. Aztán jött az az eset a faeno levelek standjánál, de legalább ott annyival okosabbak lettünk, hogy K1 is szereti a bort. Aki pedig a bort szereti, rossz ember nem lehet. Vagy valami ilyesmi a mondás. Majd akaratlanul is felidéztem egy másik történetet egy arénaharcról, avagy az indiánok nagy és hatalmas ősi kecskeszelleme.
De végül megérkeztünk a Vörös Kakasba, és bár eleinte azt hittük egy sima séta lesz csak, mégis, elég extrém történések nehezítették meg az odajutást.

Mint kiderült, K1-re rendesen rájárt a rúd. Láttam rajta, hogy valami gond van, és ahogy rákérdeztem, meg is kaptam a választ. Most a menüje keveredett meg, de szerencsére a kecskeszellem elhagyta. Avagy a híres "bugmegmaradás" törvénye. Avagy ha valami megjavul, vagy kijavítod, a nyavalyás rendszer megteszi az ellenlépést és egy másik programhibát sóz a nyakadba. De mivel K1 menüje időközben megjavult, lehet már készülőben van a következő bug, csak még nem vette észre? Nem tudom, de valószínűleg hamarosan kiderül.
- Valószínűleg egy új patch van készülőben. - válaszoltam K1-nek – Általában akadnak kisebb-nagyobb fennakadások ha valamit frissítenek a rendszerben. De lehet csak egy küldetés vagy event kezdete... - avagy sosem lehet tudni. De tény és való, valaki még mindig foltozgatja a rendszert, kisebb-nagyobb változások történnek a tárgyakon, a mobokon, vagy akár magukon az NPC-ken is. Nem is olyan rég volt rá példa, hogy az NPC-k eltünedeztek, és totál mást csináltak mint előtte. Vagy a koboldinvázió. Nem maguktól tanultak meg szervezett hadsereg módjára viselkedni, az biztos. Folyamatosan változik és fejlődik a rendszer, ez vitathataltan. Hogy jó, vagy rossz irányba? Ezt csak Kayaba tudhatja...
Újdönsült cimborám kérdésére zökkentett ki a gondolatmenetemből – Hát, az sokmindentől függ, de általában igen. Most nem rohantam sehová, és egy pár órát nem is fogok amíg vissza nem töltődök – biccentettem a felettem levő életcsíkra, ami még mindig sárgában volt, annak ellenére hogy lassan töltődik védett területen belül. A kaja pedig gyorsítja ezt a folyamatot. Potiont és kristályt meg feleslegesen nem pazarlunk ugyebár. - Szóval időm van mint a tenger jelen pillanatban. Normálisnak tűntél, és első ránézésre úgy tűnt, mintha baj lenne. - válaszoltam a srácnak, majd kifejtettem egy kicsit bővebben – A céhünk egyik feladata az, hogy segítünk a bajba jutottakon. A fő célunk, hogy mindannyian visszatérhessünk a kinti világba. - ez utóbbitól még most is veszettül távol vagyunk. A hónapok, évek pörögnek megállíthatatlanul, a bossok pedig egyre lassabb ütemben fogynak. Még csak alig több, mint negyedén vagyunk túl, és egyre nehezebb a nyomukra akadni. Azok a véget nem érő útvesztők a megannyi zsákutcával... és persze mobokkal, csapdákkal és minden földi jóval.
Közben elkezdtem belapátolni a csirkét, egyet kortyoltam az időközben kiérkezett borból, amikor észrevettem, hogy a srác valamiért megint szúrós szemmel néz, ezúttal rám. Hirtelen nem tudtam hová tenni a dolgot. Nyeltem egy nagyot, letettem a kést, villát, majd még egy nagyot nyeltem, ezúttal már a borból.
- Csak nem megint valami bug? - kértedtem vissza, megtörve a kínos csendet. Bár az, hogy miért rám néz, az jó kérdés. De valahol meg tudom érteni, én hoztam a nyakába az egészet, amióta összefutottunk a szökőkútnál azóta nagyon sok szokatlan dolog történt vele. Egy-egy ezek közül előfordul, az még önmagában nem jelent semmit, de hogy az elmúlt negyed vagy fél órában több balszerencse érte K1-et mint normál esetben hetek alatt. Statisztikailag valószínűtlen, fordított helyzetben lehet én is a másikat okolnám érte. Mindenesetre kíváncsian vártam a lovag válaszát, hogy ezúttal mi történt? Milyen bug, probléma, ismeretlen eredetű hasfájás vagy mi ütötte fel a fejét megint...

_________________

Elhavazva...:

★˛˚˛*˛°.˛*.˛°˛★˚˛*˛°.˛.˛°˛.★*★ 。*˛.
*˛°_██_.。 *.   / ♥️  .˛* .˛。.˛..★ ★ 。
˛. (´• ̮•).。 *. /♫. ♫˛. ˛   _Π_____.♥️ ♥️ ˛* ˛*
.°( . • . ) ˛°./• '♫ ' •.˛*./______/~\*. ˛*.。˛* ˛.*。
*(...'•'...) *°˛╬╬╬╬╬˛°. | 田田 |門|╬╬╬╬╬*˚ .˛ .
avatar
Ozirisz
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1247
Join date : 2013. Jun. 10.
Age : 30
Tartózkodási hely : Zalaegerszeg

Karakterlap
Szint: 44
Exp:
7792/8100  (7792/8100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://ozirisz.xyz/

Vissza az elejére Go down

default Re: Főtér

Témanyitás by K1 on Hétf. Ápr. 30, 2018 9:38 pm

A furcsa nevezetű egyén megpróbált megnyugtatni azzal, hogy talán egy új patch-t aktiváltak és ez szokott néha kisebb hibákat okozni. Különös, hogy nekem nem jutott ez az eszembe bár szinte semmit sem értettem a gépekhez. Persze tudtam, hogy hol kell bekapcsolni meg úgy használni mint egy átlag felhasználó, de ha kiirt valamit fogalmam sem volt mitévő legyek. Kissé gyanús volt, hogy neki azon nyomba, rögtön megvolt a magyarázata mintha csak számított volna rá. Halottam pletykákat, hogy talán Kayaba rajtunk tartja a szemét, de senki se tudta megmondani, hogy mi módon teszi. Lehetséges, hogy teleszórta programozókkal a játékot, akik nem csak spionkodnak hanem néha napján meg is keserítik a szegény, ártatlan játékosok életét. Mikor ártatlanként tituláltam magamra nem bírtam elfojtani és halkan felnevettem, de talán sikerült egy köhögéssel leplezni.
~ Nem kell mindig a legrosszabbat feltételezni. Lehet nincs semmi hátsó szándéka és tényleg csak egy okos kedves ember. Azért egy darabig rajta tartom a szememet nem-e csinál valami gyanúsat.~


Mikor megkérdeztem tőle, hogy minden idegent a szárnyai alá vesz és igent felelt én meglepődtem. Néztem rá nagy kerek szemekkel, hogy most hazudik vagy tényleg egy szamaritánussal hozott össze a sors. A szemével azonban lehetett valami gond, mert azt mondta normálisnak tűntem. Én láttam már az avatarom tükör képét és minden volt csak nem normális.
- Van céhetek? Én magánzó vagyok, egyelőre.
Felötlött bennem az a gondolat mi van, ha esetleg így gyűjtenek, tagokat bezavarnak a rendszerükbe, jönnek, mint megmentő és felvetik, hogy nem akarnak-e véletlenül csatlakozni. Nem tudom mi üthetett belém, bizonyára a pesszimista alsógatyámat vettem fel véletlenül. Bizonyára a gyanakvásom kiülhetett az arcomra, mert ismét megkérdezte nincs-e valami gond.
- Semmi-semmi csak azon gondolok, milyen nehéz lehet egy hangya élete. Igaz, hogy teste százszorosát képes elbírni azonban egész nap gürizni kell megállás nélkül. Fel alá mászkál, hogy találjon, valami élelmet a bolynak majd valami módon cipelheti be. Ha megsérül vagy valami oknál fogva meghal, senki sem sajnálja, legfeljebb felfalják. Bár azt is el lehet mondani, hogy sosem magányosak, mert mindig összetartanak akár egy nagycsalád, hiszen azok. Ez nem is olyan nehéz, mert egy kisebb csoportban is több százan lehetnek, és ki tudja, mennyi idő után jönnek, a világra újabb dolgozok. Sokan példát vehetnének eme rendkívül egyszerű mégis csodálatos lényekről. Talán több dolguk lehetne, ha esetleg több királynő lenne egy bolyban. Bár így még több élelemre lenne, szükség talán más élőlényekkel kellene összefogniuk. Summa summarum csak arra akartam kilyukadni, hogy ebben a világban vannak rovarok? Mármint nem óriás pókokra gondolok, hanem olyanra, ami viszonylag nem veszélyesek. Lepkék, méhek, szitakötők. – nagyon reméltem, hogy nem néz engem idiótának, mert nem mondhattam el neki gyanakszom rá és jobb marhaság nem jutott eszembe.
avatar
K1
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 140
Join date : 2018. Jan. 21.

Karakterlap
Szint: 6
Exp:
256/300  (256/300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Főtér

Témanyitás by Ozirisz on Kedd Május 15, 2018 4:54 pm

A furcsa, és látszólag jövő bugok eredete engem is foglalkoztatott. Persze a patch egy könnyű magyarázat, és logikusnak is tűnik, bár... jobban belegondolva a spontán előjövő bugoknak általában közük sincs ahhoz amit éppen javítanak éppen. Bizonyára Kayaba, vagy az általa megalkotott rendszer rajtunk tartja a szemét. Figyeli a világot, annak változásait, és vele együtt minket is. Jópár dolgot előbb tud, mint mi magunk. De a mikéntje az rejtély, de elgondolkodtató. Kár, hogy ezekre a dolgokra nem valószínű, hogy megtalálom a válaszokat, de jelenleg sokkal nagyobb gondok foglalkoztatnak. Akarva-akaratlan is elkalandoztak a gondolataim, hogy merrefele nem kerestem még Hinarit, merrefele nem kérdezősködtem, és melyik szintet hagytam ki a szórásból. Túl nagy a világ, hogy egyedül végigjárjam minden szegletét, pedig csak alig több, mint negyede van megnyitva. Még a városokkal sem boldogulok, főleg nem úgy, hogy gyakorlatilag az esetleges nyomok nagyrésze csak félrevezetés, vagy vaklárma. De nem adhatom fel, lehet pont a következő NPC vagy játékos, akit megkérdezek, tud valamit. Vagy a következő információmorzsa, vagy kósza pletyka aminek utánajárok vezetne Hinarihoz. Nem tudom, és nem is tudhatom...
De ahogy elnézem, nem én vagyok az egyedüli, akinek a gondolatai messze jár. K1 is valamin törte a koponyáját, de ezúttal nem firtattam, csak csendben falatoztam tovább. A nagy adag kaja előnye, hogy az esetleg felmerülő kínos csöndet el lehet leplezni vele. Főleg, hogy idebenn szerencsére nem lehet elhízni. Odakinn hasonló mennyiségű kajától olyan lennék, mint a Plútó: A tudósok évekig vitatkoznának rólam is, hogy bolygó vagy kisbolygó...
Majd kicsit később már a céheknél tartottunk. Mint kiderült, K1 még nem lépett be céhbe.
- Mindenki szólósként kezdte, de sajnos a szólós életmódnak megvannak a korlátai. A fejlődés nehezebb egyedül, és a felszereléseket is nehezebb összeszedni, főleg magasabb szinteken – még kristálytisztán emlékszem rá, hogy mielőtt csatlakoztam volna a Ligához, mennyire nehéz volt a fejlődés. Alig volt egy-két használható felszerelésem, és még moboknál is gyakori volt, hogy menekülőre kellett fognom. A céhbe lépés után kezdtem rendesen fejlődni, és lépni a szinteket. A közös küldetések, a sok gyakorló párbaj, amivel nem csak tapasztalati pontot, hanem sok harci tudást és tapasztalatot magamra szedtem. A felszerelések is könnyebben összejöttek mindannyiunk számára, ha összedolgoztunk, gyűjtögetés és kovácsolás terén. Nélkülük sehol sem lennék...
Aztán mire jobban belegondoltam volna, már totál máshol járt a lovag srác.
- Nem is tudtam, hogy van itt is National Geographic – néztem ki értelmesen a fejemből ahogy a hangyás téma előjött - A hangyák képesek a súlyuk százszorosát cipelni? - tettem fel hangosan a kérdést, nagy rácsodálkozással. Majd szinte láttam lelki szemeim előtt kigyulladni a villanykörtét – Tudod, hogy ez mit jelent? Ha van 5 grammnyi idomított hangyád... elküldheted őket a boltba egy üveg sörért! – nevettem el magam a végén... de ez is csak én lehetek, hogy mindenről valami blődség eszembe jut. - Am visszatérve a kérdésedre, a rovarok, lepkék és hasonlók annyira nem jellemzőek. Előfordulnak, de inkább csak díszként, hangulati elemként. Például Floriában repkednek pillangók, de különösebb funkciójuk tudtommal nincs, de a virágos szinthez kellenek. Meg apróbb bogarak rémlenek mezőkről, de azok sem okoznak gondot. Még expet sem adnak... Viszont ami felett indikátort látsz, vagy életcsíkot, azzal már vigyázz! - tettem hozzá. Hallottam már látszólag egyszerű darazsakról, amiket egy miniboss irányított. De miniboss nélkül sem árt az óvatosság, ha egy egész kaptár veszi célba az embert. Azt viszont nem tudtam hová tenni, hogy K1 részéről honnan ez az egész eszmefuttatás... talán K1 most épp bogaras hangulatában van? Nem tudom, de mindenesetre elég furcsa egy egyén. Mondanám pont én, aki egy bossterem kellős közepén kard helyett gitárt ránt... Mindenkinek megvannak a maga furcsaságai, miért pont a velem szemben ülő lovag lenne kivétel?

_________________

Elhavazva...:

★˛˚˛*˛°.˛*.˛°˛★˚˛*˛°.˛.˛°˛.★*★ 。*˛.
*˛°_██_.。 *.   / ♥️  .˛* .˛。.˛..★ ★ 。
˛. (´• ̮•).。 *. /♫. ♫˛. ˛   _Π_____.♥️ ♥️ ˛* ˛*
.°( . • . ) ˛°./• '♫ ' •.˛*./______/~\*. ˛*.。˛* ˛.*。
*(...'•'...) *°˛╬╬╬╬╬˛°. | 田田 |門|╬╬╬╬╬*˚ .˛ .
avatar
Ozirisz
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1247
Join date : 2013. Jun. 10.
Age : 30
Tartózkodási hely : Zalaegerszeg

Karakterlap
Szint: 44
Exp:
7792/8100  (7792/8100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://ozirisz.xyz/

Vissza az elejére Go down

default Re: Főtér

Témanyitás by K1 on Hétf. Május 21, 2018 5:33 pm

- Meglehet, így viszont nem kell osztozkodni ha, találunk valamit. Ráadásul csak a saját életünket veszélyeztetjük nem pedig a másét. Amúgy meg addig feleslegesek a céhek, míg vannak hozzád segítőkész játékosok.
Bár igaza volt magasabb szinten nagyon jól jön, ha valaki fedezi a hátunkat, mert különben nagyon hamar ott hagyhatjuk a fogunkat. Elég különös volt, hogy én a magányos farkas elvet hirdettem mikor a különleges képességem éppen a csapat munkára épített. A lényege röviden, hogy ezzel magamra tudtam vonni az ellenég figyelmét így én sérültem nem pedig ők. Tökéletes, ha azt szeretném, hogy gyógyítsák meg magukat vagy előkészítsenek egy rendkívül hosszadalmas ám annál hatásosabb támadást.
- Én egyelőre elvagyok ezen a szinten egyedül, de igazad van. Eljön a nap mikor vagy megváltoztatom a hozzá állásom vagy én változom át. Apró pici fénypontokká.

Ezután a hangyákról tartottam egy kis fejtágítást, amin ő is meglepődött, na, nem azon, hogy teljesen másról beszélek, mint az előző téma. Megkérdezte tőlem, hogy a hangyák tényleg ennyire erősek-e erre megvakartam a fejemet.
- Nem vagyok benne biztos, de mintha ezt olvastam volna az iskolában. Ami egy élettel ezelőtt volt.
A viccén miszerint egy túlsúlyos idomított hangyát le lehetne küldeni sörért én is elmosolyodtam. Jó, ha valakinek rendelkezik humor érzékkel, én legtöbbször csak marhaságokat szoktam össze hordani. Ez is mutatja, hogy a fickó eszes, intelligens és rendkívül művelt, vagyis nagyon oda kell rá figyelnem. Azt is megtudtam, hogy nem igazán vannak Aicradban rovarok és az a pár is pusztán dekorációs céllal lett megalkotva.
- Érdekes lenne felmászni a fára mézért utána pedig egy csomó méh elől menekülni. Néha, odakint elnézegettem ezeket a rovarokat és ez csak eszembe jutott. Ám hogy a hangyáknál maradjunk, náluk sincsenek magányos egyedek, mindent a közösségért tesznek. Mint abban a történetben mikor az ifjú vándor eltör egy gallyat azonban egy tucatot egyszerre már nem képes. A csapatmunka néha jó azonban nem kellemes, ha mások mondják, meg mit tegyünk. És egy normális céhet megtalálni itt olyan, mint tűt a szénakazalban.
avatar
K1
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 140
Join date : 2018. Jan. 21.

Karakterlap
Szint: 6
Exp:
256/300  (256/300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Főtér

Témanyitás by Ozirisz on Szomb. Május 26, 2018 2:16 am

- Ez is egy meglátás – értettem egyet részben a sráccal – Azonban az osztozkodás sem feltétlen rossz dolog. Ha olyasmi pottyan, amit te nem tudsz hasznosítani, az lehet másnak érték. Ugyanígy visszafele is, lehet pont a céhtársadnak esik ki például egy pajzs, ami neked jól jönne. Ha egy céh az itemeken való marakodásról szó, az régen rossz. A céhen belül segíteni szokták egymást az emberek, nem ritka az sem, hogyha a lecserélt páncélt egy másik tag kapja pár szinttel alatta. Ő pedig a régi páncélt szintén továbbadja... - hívtam fel a figyelmét egy pár olyan dologra, amire lehet nem gondolt a lovag. - Viszont specializálódni kell idővel. Nem feltétlen a harcra gondolok, hanem a szakmák. Másodlagos jártasságnak hívják őket itt Aincradban, és csak kettőt lehet kitanulni. - folytattam a magyarázást – Sajnos nem lehet mindenhez érteni. Ha áll mögötted egy céh, lényegesen könnyebb beszerezni a dolgokat házon belül. - hívtam fel a srác figyelmét egy lényeges szempontra. - Lehet még most nem látod, de ahogy közeledsz a szólózás határaihoz, tudni fogod.
Azonban a lovag következő megnyilvánulásán csak pislogtam. Átváltozni, apró pici fénypontokká? - Ez utóbbit mindenképp kerüld el! – kezdtem bele a lehető legkomolyabban – Egy jó tanácsot fogadj meg: amíg szólózol, egyedül harcolsz. Soha – majd nyomatékosan megismételtem a szót – de soha ne becsüld alá a mobokat. Lehetőleg egy ellenféllel küzdj egyszerre, különösen a fagyasztó, kábító, lassító mobok esetén. - majd egy levegővételnyi szünet után kifejtettem kicsit bővebben - Hiába vagy erősebb, ha az egyik megbénít, a másik pedig minden további akadály nélkül támad. Mire magadhoz térsz, lehet újra betalál. Ami egyedül könnyű ellenfél, falkában koránt sem biztos, hogy az. Itt nincs második esély. - mondtam a lovag srácnak. - És a legfontosabb: szégyen a futás, de életet ment, vészhelyzet esetén pedig a teleportkristály – kortyoltam egyet a borból, majd előhívtam az inventory mélyéről az említett kristályt – Erről van szó. Ezzel rövid idő alatt eljuthatsz valamelyik városba. De ugyanúgy használhatod, ha az erdő közepén vagy amikor esteledik – majd elraktam a kristályomat vissza az inventory mélyére.

Majd csipegetés közben valahogy a hangyáknál kötöttünk ki. Mivel ezek az apró állatok a súlyának százszorosát elbírják minden gond nélkül, megállapítottam, hogy mindössze öt grammnyi idomított hangyát elküldhetek sörért. Azonban jobban belegondolva, az az öt legyen inkább hat, mivel az üveg, és optimális esetében a visszajáró súlyát nem vettem figyelembe. De ennyire azért nem akartam túlkomplikálni, így nem is tettem szóvá.
- Nekem is valami hasonló rémlik, úgyhogy szerintem jól emlékszel – válaszoltam K1-nek amikor eltűnődött a hangyák teherbíró képességén. De az is lehet, hogy mindketten tévedünk. Nem mintha sokat számítana, egyikünknek sincs Irányítás statja, hogy elküldjük a hangyákat ellátmányért.
Majd az Aincradban élő rovarok és bogarakról esett pár szó, ahonnan eljutottunk a mézgyűjtésig, ahonnan a gallyakig és onnan pedig a céhekig. Elég összetett egy gondolatmenet volt, és kicsit még talán elvont is, persze a jó értelemben. - Találó hasonlat a gallyas példád. - állapítottam meg. Egyedül gyengék vagyunk, együtt erősek. És ezt tudják a vörösek is, akik vadásznak az áldozataira. A létszámfölény pont elég hozzá, hogy enyhe túlzással semmissé tegye a szinteket. - Van benne valami. De ennek nem csak hátránya van, hanem előnye is. Rengeteg terhet le tud venni az ember válláról, ha van aki koordinálja a dolgokat. - és mi most pont emiatt is szenvedünk. Hinari összetartó ereje nélkül kezdünk szétesni, ami pedig nem jó. Hiányzik, de nagyon. Csupán remélem, hogy hamarosan találunk valami nyomot, ami elvezet hozzá, és a fogvatartóihoz. Kicsit elkomorodtam ahogy ez megint átfutott az agyamon. Abba még bele se merek gondolni, hogy mit kell szegény lánynak nap mint nap átélnie. Csak abban az egyben reménykedem, hogy nem adja fel..

_________________

Elhavazva...:

★˛˚˛*˛°.˛*.˛°˛★˚˛*˛°.˛.˛°˛.★*★ 。*˛.
*˛°_██_.。 *.   / ♥️  .˛* .˛。.˛..★ ★ 。
˛. (´• ̮•).。 *. /♫. ♫˛. ˛   _Π_____.♥️ ♥️ ˛* ˛*
.°( . • . ) ˛°./• '♫ ' •.˛*./______/~\*. ˛*.。˛* ˛.*。
*(...'•'...) *°˛╬╬╬╬╬˛°. | 田田 |門|╬╬╬╬╬*˚ .˛ .
avatar
Ozirisz
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1247
Join date : 2013. Jun. 10.
Age : 30
Tartózkodási hely : Zalaegerszeg

Karakterlap
Szint: 44
Exp:
7792/8100  (7792/8100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://ozirisz.xyz/

Vissza az elejére Go down

default Ozirisz

Témanyitás by K1 on Szomb. Május 26, 2018 11:37 pm

Tartott egy kisebb előadást az osztozkodás fontosságáról és haszonságáról. Tisztában voltam vele, hogy csak jót akart azonban nekem semmi bajom nem volt az akkori helyzettel. Azt csináltam, amit csak akartam és oda mentem ahova én akartam. Persze az is jó, ha cserélgetni tudunk és a fölösleget el tudjuk passzolni valaki másnak, de még nem tartottam ott. El akartam érni egy magasabb szintet mielőtt bárkivel is összeálltam volna. Mielőtt bárki félre értene nem egy párra vártam, hanem egy társra, aki védhetné a hátamat. Ezek mellett azt is tanácsolta, hogy válasszak magamnak két jártaságot, azért ennyit, mert többet nem lehet ennyi a maximum. Mielőtt regisztráltam alaposan végig rágtam magamat a szabály könyvön és néhány útmutatón, amit profi játékosok állítottak össze.
- Nyitott ajtókat döngetsz. Elhatároztam, hogy elsajátítom a kovácsmesterséget, bár lehet ostobaság. Olvastam, hogy vannak legendás tárgyak. Remélem így hívják őket már nem igazán emlékszem. Tudtommal kasztonként csak egy darab létezik belőlük az egész játékban. Mikor ideértem azt vettem a fejembe, hogy a puszta két kezemmel készítek egy hasonlót, vagy ennél jobb fegyvert. Meglehet, azt gondolod rólam, hogy egy idióta vagyok, álmodozó, de én úgy hiszem bármi lehetséges. Valami azt súgja, hogy Kayaba nem fedett fel mindent ráadásul te is említetted folyamatosan fejlesztik.

Fogalmam sem volt róla miképp fog reagálni erre, de legalább őszinte voltam. Adott még egy tanácsot miszerint soha ne becsüljem le a szörnyeket, míg egyedül kalandozok. Nem bírtam megállni és halkan felnevettem eme kijelentése miatt.
- Bocsánat nem akartam megbántani. Eszembe jutott mikor először idejöttem. Azt gondoltam sétagalopp lesz az egész, rá pár percre viszont visítva rohantam a város felé, mert a nyomomba szegődött egy falka vaddisznó. Akkor nagyon féltem, de visszagondoltam mókásnak tűnhetett, mert nagy eséllyel sikerült elérnem a magas c-t.- mondtam mosolyogva.
- Én koordinálom saját magamat ráadásul a célomat félig már el is értem azzal, hogy itt vagyok mindegy, hogy túlélem vagy sem. – kis híján majdnem elkotyogtam miért is vagyok Aincardban.
Véletlenül engem béreltek fel, hogy találjak meg egy leányzót és védjem meg. Egy rakás pénzt kaptam előleg gyanánt, viszont ha sikerrel jártam volna, akkor még egyszer annyi ütötte volna a markomat. Már a fél jutalommal is jó darabig el lehetnek a szüleim ezért mondtam a célomat félig sikerült teljesítenem.
- Tényleg nagyon jól főznek itt. - reméltem sikerül elterelnem a figyelmét az ostobaságomról.
avatar
K1
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 140
Join date : 2018. Jan. 21.

Karakterlap
Szint: 6
Exp:
256/300  (256/300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Főtér

Témanyitás by Ozirisz on Hétf. Jún. 04, 2018 4:13 pm

Úgy látszik, a fejtágítástól függetlenül is megfordult egy-két jó dolog K1 fejében. A kovácsolásban gondolkodik, ami jó. Viszont legendás tárgyakat készíteni? Ezen majdnem kitört belőlem a röhögés, de szerencsére vissza tudtam tartani. Nem lett volna szerencsés ez a dolog, főleg akkor, amikor nagyot kortyolok a pohár borból, és valószínűleg a lovag sem örült volna egy efféle megrázó élménynek. Pedig ebben a világban még amiatt sem kell aggódnia, hogy a vörösbor folt nem jön ki a ruhából...
- A kovácsolás az jó ötlet, de ami a legendás tárgyakat illeti, el kell hogy keserítselek – mondtam a srácnak, valamelyest megkomolyodva – Ismerek pár tehetséges kovácsot, ők igaz, hogy erős páncélokat és éles fegyvereket tudnak készíteni, de legendást még ők sem. Ha így lehetne gyártani a legendás cuccokat, pont a legendás mivoltjuk veszne el, mert hirtelen tucattermékké válnának. - majd egy kicsit később folytattam – Azonban nem tartom kizártnak hogy nem-e lesznek később még erősebb készíthető itemek, mint a ritkák. És ha meg is van a recept a gyártáshoz, megvan a tudásod is, az még mindig nem jelent semmit. A ritka felszerelésekhez is elég nehéz összevadászni a ritka érceket, főleg magasabb tiereken. - persze, van még a ritka és a legendás között az epikus kategória is, amiket túlnyomórészt bossok vagy minibossok ejtenek. Nagy ritkán hozzá lehet jutni egy-egyhez event folyamán, mint a tüzes rúnám, amit egy vulkán közepén levő emelvényről kellett megszerezni. Meg ugye Hinari tudott ilyen minőségű felszereléseket készíteni, és ott is bitang mennyiségű nyersanyag kell hozzá, és volt hogy hónapokig gyűjtögettük a kristályköveket, hogy két tárgyból egy harmadik, erősebbet lehessen készíttetni. Azonban ezt nem említettem K1-nek, mivel az információ nem publikus. És különben is csak összezavarná ez a sokminden a lovag fejét, mint nekem a rossz minőségű kerítésszaggató pálinka. Arról az "apró" bökkenőről nem is beszélve, hogy ehhez a fajta kovácsolásához pontosan egyel kevesebb Hinarink van, mint kellene...
- Egyelőre jobban jársz, ha fejlődsz szép lassan a kovácsolással. Amit tudsz legyártasz magadnak felszerelést. És az sem egy utolsó szempont, hogy lesz vele egy bevételi forrásod, amiből tudsz jobb felszereléseket venni, amiket még készíteni nem. Sokat kell gyakorolnod, de ha kitartó vagy, idővel felzárkózol a híres kovácsok közé. - egyelőre még vannak korlátok, amik a fejlődés és az ipar útjában állnak, és egy jó darabig még nem is jutunk túl rajt. Úgyhogy bőven lesz esélye utolérni minket, feltéve ha nem adja fel...
Majd további jó tanácsokat adtam a lovagnak, hogy szólósként, meg úgy egyébként is mikre figyeljen nagyon. - Az egyet azt egyetlen egy darab mobra értettem, nem egy falkára – jegyeztem meg a srácnak – Jól tetted, hogy menekültél, bár a visítás nem sebzi a mobokat, inkább hanyagold. Felhívod magadra a figyelmet, és nem csak a mobokét, hanem például a vörös játékosokét is.. - majd egy kis szünet után folytattam – Fejlődnöd kell, és pár szint múlva, ha lesz elég életpontod, hogy álld a sarat, megpróbálhatod falkaszámra aprítani a röfiket. De ahhoz kell sebzés is, és pontos és gyors támadások. Szóval mindenre érdemes kicsit gyúrni. - tettem hozzá.
- Milyen félig elért cél? És hogy érted, hogy mindegy, túléled-e vagy sem? - húztam fel a szemoldököm a srác szavain – Én ezt valahogy nem értem... de az, hogy ennyire nemtörődöm módjára veszed, hogy mindegy... hát nem jó hozzáállás – mondom én, aki pont volt már hasonló helyzetben, pl. Judy halála után is. Úgy voltam vele, hogy lesz, ami lesz, és ha az van megírva, hogy elpatkolok, akkor az lesz. Legfeljebb annyiban foglalkoztam ezzel, hogy keresek egy jó patkolókovácsot, mert patkók nélkül elpatkolni az nem jó móka. Aztán persze útbaesett egy kocsma. Nehéz időszak volt, és addig szó szerint céltalanul tengettem a napokat, amíg Hinari ki nem rángatott ebből a korszakból. Ha ő nem beszélget el velem akkor, talán még most is valamelyik ivóban lennék, nap mint nap...

_________________

Elhavazva...:

★˛˚˛*˛°.˛*.˛°˛★˚˛*˛°.˛.˛°˛.★*★ 。*˛.
*˛°_██_.。 *.   / ♥️  .˛* .˛。.˛..★ ★ 。
˛. (´• ̮•).。 *. /♫. ♫˛. ˛   _Π_____.♥️ ♥️ ˛* ˛*
.°( . • . ) ˛°./• '♫ ' •.˛*./______/~\*. ˛*.。˛* ˛.*。
*(...'•'...) *°˛╬╬╬╬╬˛°. | 田田 |門|╬╬╬╬╬*˚ .˛ .
avatar
Ozirisz
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1247
Join date : 2013. Jun. 10.
Age : 30
Tartózkodási hely : Zalaegerszeg

Karakterlap
Szint: 44
Exp:
7792/8100  (7792/8100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://ozirisz.xyz/

Vissza az elejére Go down

default Re: Főtér

Témanyitás by K1 on Csüt. Jún. 07, 2018 6:31 pm

K1 és Ozirisz
Előre megjósoltam, hogy talán bolondnak fog tartani és ez félig be is jött. Tulajdon képen még én se hittem magamról, hogy szabályos vagyok, az ötletemről meg szót sem ejtek. Tisztában voltam vele, hogy ez elég valószínűtlen azonban akkor mikor odakerültem teljesen ésszerűnek tűnt. Azt már sajnos elfelejtettem, hogy miért hittem oly szentül a meggyőződésemben, de mikor ott beszélgetünk csak annyit maradt meg bennem, hogy van remény. Igaz a számítógépes játékokban a programozok maguk az atya úr isten, és ha ők egyszer valamire ezt mondják, nem lehet, akkor az úgy van, hiába próbálkozik a játékos. Viszont nem tudhatjuk, mikor mondanak igazat és mit tartogatnak későbbre, mint a jó bűvészek vagy a kártyások. Csakis egy bolond fedi fel az összes lapját már a játék legelején.
- Eddig még senkinek sem sikerült azonban mindig lehet egy legelső alkalom. És habár nem igazán értek a játékokhoz, mint ez látszik is, ostoba azért nem vagyok.
Kedves tőle, hogy tanácsokkal látott el azonban olyan érzésem támadt mintha nem tartana egészen ép elméjűnek. Jó, hogy nem tartott kiselőadást arról, hogyan kell étkezni vagy a mosdót használni. Ez amolyan vicc volt ugyanis tudtam abban a világban nem kell és nem is lehet wc-re menni. Hogy ez miért van így fogalmam sem volt róla és tulajdon képen nem érdekelt viszont néha megnyugtató volt az ülőkén elmélkedni.
- Ha egyszerű lenne, bárki képes lenne rá, így ha valami csoda folytán lehetséges lenne biztos nagyon nehéz és költséges.


Talán azért gondoltam, hogy lehet legendás felszerelést készíteni, mert idővel lesznek nagyobb és erősebb lények, amiket a még erősebb fegyverekkel lehet legyőzni. Ez után csak pislogtam csöndben mikor arról tartott kiselőadást, hogy lassan kéne fejlődnöm, hogy egyre erősebb legyek és így akár olyan lehetek, mint a legjobb kovácsok. Nekem is pont ez volt a célom mégsem kezdtem el panaszkodni ugyanis nem lett volna jó megbántani az érzéseit. végül is ő volt az, aki odajött hozzám és mindent el akart követni annak érdekében, hogy túléljem ezt a börtönt. Akkor olyan lehettem, mint az a segéd, aki mindenre azt mondja, tudom, viszont mikor rá kerül, a sor néz, mint borjú az új kapura.
- Öhöm. – válaszoltam a szörnyekre és a vörös játékosokra tett ötletére.


Halottam róla, hogy itt meg lehet ölni a másikat mármint igaziból azonban még nem tudtam felfogni valaki, hogy lehet erre képes. Kioltani egy másik ember életét, aki nem sokban különbözik tőlünk. Nem tudtam, hogy én képes lennék-e erre és nem is akartam megtudni. Végül aztán úgy tűnt túl sokat beszéltem, mert elkezdett faggatni a félig teljesített célomról. Azt mégsem mondhattam el neki, hogy nem számít élek-e vagy sem. Valamit ki kellett találnom, ami megnyugtatja és mégsem teljes hazugság, mert azt könnyű leleplezni.
- Ezt egy kicsikét bonyolult elmagyarázni és nem szeretnék most beszélni róla. Röviden, meg kell valakit találnom.
avatar
K1
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 140
Join date : 2018. Jan. 21.

Karakterlap
Szint: 6
Exp:
256/300  (256/300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Főtér

Témanyitás by Ozirisz on Szer. Jún. 13, 2018 3:48 pm

A kovácsolás rejtelmeiről beszélgettünk. K1 mindenáron legendás vagy hasonló minőségű tárgyakat szeretne készíteni azonban felvilágosítottam róla, hogy nem lesz olyan egyszerű dolga. Még nagyon reménykedik, hogy mégis sikerülhet neki, azonban nem akartam elkeseríteni. Az általa említett első alkalomra, hogy valaki különleges tárgyat készítsen, nem őt látom a legesélyesebbnek. A nagy és híres kovácsok, akik már évek óta a szakmában vannak és szorgosan űzik az ipart, több esélyt látok hogy pont ők fognak véletlenül vagy céltudatosan olyat alkotni, amit másnak még nem sikerült.
- Lehet, mindig van egy első alkalom, azonban ahhoz nagyon rá kell gyúrnod a témára – válaszoltam a lovagnak – Vannak akik évek óta űzik a kovácsmesterséget és még mindig nem jutottak el odáig – tettem hozzá, majd egy másik gondolatmenettel folytattam – Ha elég kitartó vagy, és a rendszer is úgy érzékeli, akkor lehet valamilyen kovács képességet kapsz a következő szinthatárnál. - majd egy kis szünet után kifejtettem bővebben is – A képességek eredete rejtély számomra, de ahogy tapasztaltam, a játékosok olyan képességeket kapnak, amik illenek hozzájuk és a harcstílusokhoz, és jobban belegondolva passzolnak a jellemükhöz. Túlságosan is belénk lát a rendszer ami irányítja ezt a világot – fejeztem be az eszmefuttatást. Korábban én is megtapasztaltam, hogy nem véletlen azok a képességek jutottak nekem amik, hanem mintha valami, vagy valaki tudta volna, hogy mire is lenne szükségem. A sok bénázás és melléütés a párbajozás során meglehetősen zavart, és egyszercsak kaptam egy képességet, ami mint egy pajzs, időnként kivéd egy támadást, kiegyenlítve, vagy legalábbis javítva az esélyeimen. Persze a céltudatos fejlesztés sosem árt ehhez az egészhez.
Majd pár jótanáccsal láttam el a lovagot, hogy mikre érdemes figyelni, hogy túlélje a mindennapokat, hogyan célszerű fejlődni, hogy azért ne is kockáztasson feleslegesen a tapasztalati pontok és a zsákmány hajkurászása közben. Az első pár szint ami ténylegesen nehéz, amíg alig-alig van életpontja az embernek, és gyakran kell potiont inni vagy visszatérni a városba regenerálódni. Amíg van vagy 10 HP-ja az embernek és levesz valami gyenge mob kettőt-hármat, gyakorlatilag egy-két, jó esetben három mobonként kénytelen volt az ember pihenőt tartani, és egy falkával szemben pedig esélye nem lett volna. De 100 HP-nál máris más a helyzet. Az eleje idővámpír és kockázatos, a későbbiekben legfeljebb az okozhat gondot, ha az ember alábecsüli az ellenfeleit. - Amit még elfelejtettem mondani, ha van gyógyító képességed az nagy segítség lehet a harcok során, ritkábban kell pihenőt tartani. Viszont gyógyító potionokból és kristályokból mindenképp tarts egy készletet, inkább porosodjon mint ne legyen amikor szükséged lenne rá. - mondtam K1-nek mint még egy jó tanács, amit érdemes megfogadnia. Főleg szólósként, ahol a készleteiről magának kell gondoskodnia, nehezebb beszerezni. Céh esetében jóval könnyebb, ha van potifőző vagy kristályíró, aki játssza a hadtápos szerepet, gondoskodva a túlélőkészletről.
A félig elért célról azonban nem kaptam érdemleges választ, úgy tűnik a lovag nem szeretne beszélni róla. Azonban a "meg kell valakit találnom" mondatra felkaptam a fejem. Lehet a lovag is hasonló cipőben jár mint én? Mindenesetre kíváncsi voltam, hogy mit érthetett ezalatt, lehet csak én komplikálom túl a dolgokat. - Eltűnt barát, ismerős? Valami baj történt? - kérdeztem vissza. Persze tudom nem szép dolog túl kíváncsinak lennem, de mi történhetne? Legfeljebb nem kapok választ, ha nem akar beszélni róla, ennyi. Veszteni perpill nem vesztek vele semmit, hogy kérdezek.

_________________

Elhavazva...:

★˛˚˛*˛°.˛*.˛°˛★˚˛*˛°.˛.˛°˛.★*★ 。*˛.
*˛°_██_.。 *.   / ♥️  .˛* .˛。.˛..★ ★ 。
˛. (´• ̮•).。 *. /♫. ♫˛. ˛   _Π_____.♥️ ♥️ ˛* ˛*
.°( . • . ) ˛°./• '♫ ' •.˛*./______/~\*. ˛*.。˛* ˛.*。
*(...'•'...) *°˛╬╬╬╬╬˛°. | 田田 |門|╬╬╬╬╬*˚ .˛ .
avatar
Ozirisz
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1247
Join date : 2013. Jun. 10.
Age : 30
Tartózkodási hely : Zalaegerszeg

Karakterlap
Szint: 44
Exp:
7792/8100  (7792/8100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://ozirisz.xyz/

Vissza az elejére Go down

default Re: Főtér

Témanyitás by K1 on Szomb. Jún. 16, 2018 10:53 pm

Ozirisz-K1 ismerkedés
Elkezdett kiselőadást tartani arról, hogy a kitartás milyen rettenetesen fontos. Majdnem megkérdeztem tőle, hogy esetleg nincs valami elintézni valója, lehetőleg tőlem jó messze. Végül aztán nem szóltam egy árva szót sem ugyanis nem tudhattam mennyivel erősebb nálam. Lehetséges, hogy ő olyan sorozatgyilkos féle volt, aki azokkal végez, akik felbosszantják. Igaz a feje fölött zöld csíkot láttam azonban ez még nem jelent semmit. Talán ha mobok elé dobunk valakit a rendszer nem tulajdonítja gyilkosságnak. Nem szép dolog, ha rosszat feltételezünk másról főleg ismeretlenül, azonban tele van a temető olyan emberekkel, akik túlságosan is jóhiszeműek voltak. Már majdnem elaludtam az unalomtól persze ebből ő semmit sem láthatott, tágra nyílt szemmel figyeltem tovább. Mikor viszont a képességről tett említést kissé megemeltem a fejem, mert ismét egy érdekes témához ért a tanmese. Szerinte a rendszer olyan képességgel adományozza meg a játékosokat, ami legjobban passzolnak hozzájuk. Ezzel vitába tudtam volna szállni ugyanis én nem igazán voltam egy csapatjátékos fajta. Igaz mikor beléptem terveztem, hogy belépek egy kis csapatba és vált válnak vetve fogunk küzdeni. Ebből viszont semmi nem lett az alatt mik odabent játszadoztam sokkal jobb egyedül. Mivel nem akartam fölösleges vitába szállni vagy egyáltalán beszélni ezért csak megcsóváltam a fejemet. Úgy véltem sokkal jobb, ha a gondolataimat megtartom saját magamnak.


A való életben bizonyára valamilyen tanát lehetett vagy esetleg egy olyan lelki tanácsadó féle. Elmesélte, hogy a gyógyító képesség nagyon hasznos tud lenni illetve a gyógyító ital és kristály. Azokból nem árt, ha tart magánál az ember néhány darabot. Tudtam, hogy a jóindulat vezérli azonban lehetett volna úgy is, hogy kevésbé érezzem magamat tőle hülye gyereknek. Már csak az hiányzott, hogy megmutogassam nekem, hogyan kell a menüt használni.
A figyelmemet egy másik asztal kötött le ahol egy srác leült enni majd visszafordult, hogy kérjen valamit ám mikor visszaült az asztalához azt vette észre, hogy egy szegényebb öltözetű alak már elfoglalta azt. Nem szólt semmit csak leült a székre és csendben belevett az ételbe utána a másik meg leutánozta. Szépen testvériesen megosztoztak nem csak az ételen, hanem az italon is majd a második emberke távozott. Mikor a szamaritánus éppen távozni akart zavar ült ki az arcára mintha nem talált volna valamit. Pár perc múlva megtalálta a kabátját egy asztallal arrébb ahol az az étel gőzölgött, amit nem is olyan régen rendelt. A meglepődöttségtől oly erősen kapott a fejéhez, amit mindenki hallhatott.


- Még, soha nem láttam, csak egy szívességet teljesítek. – mondta újra száz százalékig rá figyelve.
avatar
K1
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 140
Join date : 2018. Jan. 21.

Karakterlap
Szint: 6
Exp:
256/300  (256/300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Főtér

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

27 / 27 oldal Previous  1 ... 15 ... 25, 26, 27

Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.