Északi rész

5 / 20 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 12 ... 20  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default Re: Északi rész

Témanyitás by Dr. Hannibal Dan on Kedd Feb. 05, 2013 7:14 pm

Aetheris

Szörnyű álmok gyötörtek az éjjel, így már nagyon korán fenn voltam, a szokásos szobámban, amit a játék indulása óta alig néhányszor hagytam csak el. Hamar felöltöztem, és megreggeliztem. A szoba falai közt nem éreztem jól magam. Valahogy nyomasztott a bezártság, és az olyannyira ismerős bútorok. Minden Cielre emlékeztetett, ami miatt mindig elkeseredtem, de közben pont ezért voltam képtelen elhagyni a helyet. Akárhányszor elhatároztam, hogy másik fogadóba kötözök, mindig megakadályozott egy érzés, képtelen voltam elfelejteni, sőt, nem is akartam elfelejteni a történteket. Saját magamat gyötörtem ezzel, de nem érdekelt, mert én ezt akartam. Szenvedni, igen, szenvedni a hibáimért, azért, mert nem voltam képes segíteni neki, mert csak azt vártam, hogy ő védjen meg engem, és én nem tettem semmit azért, hogy kiszabaduljak.
Egész reggel ilyen gondolatok gyötörtek, így inkább úgy döntöttem, elmegyek, körbenézek a városban. Még a küldetés táblára is rásandítottam, de nem voltam képes elvállalni egy feladatot sem. Letörten sétálgattam inkább, gondolataimba feledkezve, mint ahogy az már szokásommá vált. Ekkor egy fiú futott, mint akit üldöznek, egyenesen felém tartott. Megdermedtem, így nem ugrottam el előle, csak álltam bambán. Természetesen nekem jött, ezzel feldöntve, amit nem nehéz, hisz elég kicsi vagyok.
– Jaj bocsáss meg. Nem akartam. - mondta, egy pillanatnyi megdöbbenés után, és felém nyújtja... a kardját? Mint aki le akar szúrni.. Nagy, értetlen szemekkel néztem, nem értettem ezt az egészet. Aztán leeshetett neki a dolog, mert elrakta a kardot, és a kezét nyújtotta felém.
– A francba! Tényleg bocsi. - mondta, és felsegített.
- Öhmm.. Semmi baj, én amúgy is észrevehetetlen vagyok, úgyhogy megesik az ilyesmi, meg hát nem ártott volna nekem is arrébb ugornom. - mondtam neki, hogy megnyugodjon. - Egyébként mire ez a nagy sietség? Csak nem kergetnek a törökök? - vetettem oda, csak úgy választ sem várva.

_________________
"Io fei gibetto de le mei case." A saját házamat bitómmá teszem.


Dr. Hannibal Dan
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 176
Join date : 2013. Jan. 25.
Age : 17
Tartózkodási hely : 1. szint, védett terület.

Karakterlap
Szint: 7
Exp:
80/350  (80/350)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Északi rész

Témanyitás by Ken Reed on Kedd Feb. 05, 2013 8:08 pm

Lizzy


Miután talpra segítettem a pajzsomat is inkább a hátamra akasztottam.
- Öhmm.. Semmi baj, én amúgy is észrevehetetlen vagyok, úgyhogy megesik az ilyesmi, meg hát nem ártott volna nekem is arrébb ugornom.
– Nem… nekem kellett volna jobban figyelnem. - ragaszkodtam tovább az ”igazamhoz”.
- Egyébként mire ez a nagy sietség? Csak nem kergetnek a törökök?
– A törökök? Nem… igazából három vadd… - hirtelen még jobban elvörösödtem. Nem mondhatom meg neki, hogy három vaddisznó így megijesztett. Mások nevetve szurkálják őket én meg ijedten rohantam be a városba. - …vad szörny támadott meg és kicsit megijedtem. - próbálkoztam egy gyors mentéssel, bár nem vagyok benne biztos, hogy teljesen meggyőző voltam. A színészi képességeimen van még mit javítanom. Végül ismét megszólaltam.
– Öhm… nem lenne szükséged egy lovagra? Úgy értem ki szeretnél menni, fejlődni vagy mi… izé. – vettem egy mély levegőt és ismét nekifutottam a mondatnak. - Szóval nem akarsz kicsit segíteni? Nekem… - Mi ütött belém? Hogy ő is lássa milyen ügyetlen, vagyok, és különben is… megkérni az első játékost, akibe belebotlasz? Ez olyan. Nem is tudom milyen de, talán ha ketten vagyunk, akkor tud segíteni…
– Nem kell arra mennünk amerre a szörnyeket, láttam. - Tettem még hozzá gyorsan. Főleg mivel ha arra mennénk a végén, még rájönne hogy a „három vad szörny” csak három vaddisznó. Nem is értem miért akarok megint kimenni és őt is magammal rángatni. Újra eszembe jutottak a tegnapi lány szavai. Harcolj! Ha ezektől megfutamodok mi lesz később? Igaza van. Nem maradhatok örökké a városban. Fejlődnöm kell, hogy én is segíthessek másokon.
– Egyébként Aetheris vagyok… vagy Mitsuo amelyik neked jobban tetszik. - Próbáltam ismét felvenni a reggeli magabiztosságomat több-kevesebb sikerrel. Nem lesz baj…
avatar
Ken Reed
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 26
Join date : 2013. Jan. 30.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/50  (10/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Északi rész

Témanyitás by Dr. Hannibal Dan on Csüt. Feb. 07, 2013 2:01 pm

A fiú elmondta, hogy három vad szörny támadott rá, és azok elől menekült. Bele sem merek gondolni, hogy milyen ronda, és félelmetes dolgok mászkálhatnak odakint, ami elől még egy nálam sokkal tapasztaltabb, és valószínűleg bátrabb ember is megijed. Bár egy darabig habozott, hogy kimondja azt, hogy szörnyek kergették. Talán nem akart megijeszteni? Hát..már késő, megtette. Kissé reszkette álltam előtte, bár ezt próbáltam takarni, így nem látszódhatott. Nem tudtam megszólalni, a fejemben mindenféle rémmese, és legenda elevenedett meg, amiket még otthon meséltek nekem. Halottam róla, hogy nagyon valósághű ez az egész rendszer, és mostanra már biztos is voltam benne, így egyáltalán nem meglepő az, ha a valóságból merített misztikus szörnyeket elevenítették meg, csak hogy még rémségesebbé, és szörnyűbbé tegyék a helyet.
– Öhm… nem lenne szükséged egy lovagra? Úgy értem ki szeretnél menni, fejlődni vagy mi… izé. - kérdezte aztán. Felragyogott a szemem, és már mondtam volna, hogy de, csak aztán arra gondoltam, hogy már megint másra bízom magam, és képtelen vagyok elérni magamtól akármit is. Arról nem is beszélve, hogy még csak most ismertem meg, és ilyen könnyen nem bízhatok meg idegenekben. De közben annyira ártalmatlannak hatott, és nem tudtam elhinni róla, hogy bánthatna.
Amikor válaszolni akartam, láttam rajta, hogy habozik, és még valamit akar mondani, így nem szólaltam meg, kivártam, hadd fejezze be a mondandóját.
- Szóval nem akarsz kicsit segíteni? Nekem…- elkerekedett szemekkel pislogtam rá.
- Hogy én? Neked? Te most viccelsz? Én még a várost sem hagytam el.. Azt sem tudom, mi van odakint. Fogékonyabb lennék arra, hogy te segíts nekem.. - mondtam kínosan. Azért valljuk be, elég sok ideje megy már a játék, és én még mindig nem merészkedtem ki a kezdetek városából, ez azért elég ciki.
– Egyébként Aetheris vagyok… vagy Mitsuo amelyik neked jobban tetszik. - mondta aztán.
- Én Lizzy, örvendek- bólintottam.- Mitsuo, az jobban tetszik, aranyosabb.Smile Öhmm.. egyébként én nem vicceltem, tényleg észrevehetetlen vagyok. El tudok tűnni, láthatatlanná válni. - végignéztem magamon. - Látod, már halványodik is a bőröm. Nem magamtól csinálom, ez csak úgy néha megtörténik. - folytattam, majd teljesen köddé váltam, legalábbis én úgy hittem. Hihi, akkor most nem lát, tehát nem beszélek, nehogy felismerje a hangom, és tudja, hol vagyok. A háta mögé mentem, és elkiáltottam magam.
- Búú! - ettől most szépen megijedhetett.
Nem is értem, ez annyira jó, simán kihasználhatom ezt az eltűnés dolgot. Még táncolhatok is, ha kedvem tartja, senki sem néz bugyutának.
Ekkor elkezdtem balettozni, már amennyire ez sikerült.
Azt tehetek, amit akarok, senki sem tudja meg.
Ezután a fút kezdtem el szekálni, csak úgy próbaképp, viccből. Szegénykének meghúzogattam a haját, megbökdöstem az oldalát, és a kardját kezdtem el nézegetni, mert olyan szépen csillogott a napfényben. És mindenkit megbámultam, aki arra járt, mert most megtehettem. Megnézegettem a ruhájukat, a fegyvereiket, és boldogan konstatáltam, hogy még mindig én vagyok az egyik legcsinosabb a játékban. Bár egy-egy lány hasonlóan ízlésesen, és szépen öltözködött, de a legtöbb piszkos, szakadt és uncsi stílusú ruhákban járt. Még úgy is, hogy itt a piszok és a szakadás hamar megjavul. A fiúkról nem is beszélve. Azok között némelyek úgy festettek, mint a malacok.

_________________
"Io fei gibetto de le mei case." A saját házamat bitómmá teszem.


Dr. Hannibal Dan
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 176
Join date : 2013. Jan. 25.
Age : 17
Tartózkodási hely : 1. szint, védett terület.

Karakterlap
Szint: 7
Exp:
80/350  (80/350)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Északi rész

Témanyitás by Aiko on Csüt. Feb. 07, 2013 6:03 pm

-=Lizzy-Aetheris=-

Éppen az Északi rész, egyik kávézójának, teraszán ültem, mikor, észrevettem, egy csinos lányt, gyönyörű aranysárga hajjal. Régen nem volt már dolgom senkivel, főleg nem egy ilyen szépséggel, tán kissé meg is kívántam, de eléggé fiatalnak tűnt. Ekkor eszembe jutott, hogy a nagybátyám erre nem volt túlságosan tekintettel, velem kapcsolatban. De én megfogadtam, hogy nem rontom el mások itteni életét, tehát továbbra is csak szürcsölgettem a kávém. Egy pillanatra elkalandozott a tekintetem, mikor visszanéztem, a lányt már nem láttam, de ott volt helyette, egy szintén szőke fiú. Szememet dörzsöltem, és arra gondoltam, hogy valami itt nincs rendbe, majd láttam, hogy a fiú felsegíti a lányt. „Ohh.. Tehát így történt.” Majd megpróbáltam, belehallgatni a beszélgetésükbe, bár ez hallgatózás képesség hiányában igencsak nehézkes volt. Csak figyeltem őket, de semmit nem hallottam szinte. „Bezzeg ha nekem ütközött volna.. tuti sírva fut el… Még ez a sárga indikátor sem elég, ahhoz hogy az emberek szívesebben kommunikáljanak velem. Azt viszont meghallottam, mintha a fiú segítséget kért volna a lánytól. „Chh.. Gyáva alak.. egy kislánytól kér segítséget.. lovag létére..” A lány, egyszer csak elkezdett ide oda ugrálni, és ráncigálni a fiú haját, nem értettem, hogy mégis mit csinál, az első gondolat az volt,hogy biztos evett valamit. Ezek után, ide oda járkált és jó erősen megbámult mindenkit, míg végül velem szembe került, és egyenesen nagyjából tíz centi távolságból bámult a képembe. Fehér bőröm vörös lett, elhúztam tekintetem, a lány zöld szemei felől.
- M-mit akarsz?
Kérdeztem kissé ijedten és halkan, de ha valakinek így belebámulnak a képébe, az kissé talán rémisztő lehet, bárki számára, és ez alól én sem vagyok kivétel. Tényleg nem tudtam, hogy mit akar, és hogy hogy tud mindenkit ilyen gátlástalanul megbámulni....
avatar
Aiko
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 246
Join date : 2012. Dec. 19.
Age : 23
Tartózkodási hely : NASA

Karakterlap
Szint: 9
Exp:
430/450  (430/450)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Északi rész

Témanyitás by Ken Reed on Csüt. Feb. 07, 2013 10:12 pm

Hát persze hogy nem akar velem kimenni. Végül is mindegy majd keresek valaki mást. Viszont elég furán kezdett viselkedni. Azt mondja láthatatlanná, tud válni. Érdeklődve hallgattam. Ez lenne a képessége? Várjunk csak… Mi ez a hülye szöveg? Hát itt áll előttem nem is lett láthatatlan. Aztán szépen elindult. Na szép. Ilyen fura szöveggel sem hagytak még faképnél. Egyszerűen mondhatta volna azt is, hogy nincs kedve. Kicsit kedvtelenül néztem körbe, hátha látok valakit, aki talán segíthetne. Aztán…
– Búú! - Hirtelen majd kiugrott a szívem mire észbe kaptam.
– Melyik hülye szórakozik? - fakadtam ki. Megfordultam és meglepetésemre az előbbi lány állt velem szemben. Mielőtt szólhattam volna neki, hogy ez bizony gonosz húzás volt már indult is tovább táncolva. Eléggé ferde szemmel néztem utána. Vele sincs rendben valami. Már fordultam volna el, hogy egy legyintéssel tovább álljak, amikor éreztem, hogy valaki megrántja a hajamat. Hát persze hogy Lizzy volt az de miért nem hagy már békén?
– Héé! Mit csinálsz!? - kiáltottam mérgesen. Most meg az oldalamat bökdösi.
– Hagyj már békén! - leállt a bökdöséssel és az oldalamon lógó kardot kezdte nézegetni. Dühösen fújtam egyet de már ment is tovább és mindenkit úgy bámult, mint aki nem találkozott még emberrel. Mi baja lehet? Talán megbolondult szegény? Fiatalabb nálam az biztos. Lehet, hogy valami szörnyűség történt vele és azért viselkedik ilyen furcsán? Hirtelen megsajnáltam.
– Hé várj! - Indultam utána. - Valami baj van? Segíthetek esetleg valamiben? - kérdeztem óvatosan mikor utolértem. Egy fehér hajú fiút bámult éppen. Nem igazán tudtam, mit tehetnék. Talán van valami hely itt is a bolondoknak? Itt még nem hallottam ilyesmiről de talán van a környéken olyan, aki segíthet rajta.
avatar
Ken Reed
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 26
Join date : 2013. Jan. 30.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/50  (10/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Északi rész

Témanyitás by RenAi on Szomb. Feb. 09, 2013 4:06 am

Sweet Dreams, a kedvenc cukrászda ^^

Maooh, kicsit felhúzott mikor kijelentette hogy csak az "irigy népség" gondolja azt amit én, vagyis csak az Ő fejükben fordulhat meg az hogy talán hecker vagy beater. Majd ellentmondásos véleményem ki is akartam fejteni, de sokáig nem jutottam vele mivel a következő pillanatban egy jú adag jégkrém csúszott le a torkomon. Meglepett a dolog, olyannyira hogy kellet némi idő míg felfogtam mi történt, sajnos a kanalak nem szoktak csak úgy maguktól jégkrémmel telve bevándorolni a számba, és most sem lett volna így ha Kota nem ezzel a módszerrel próbálkozik. És mit ne mondjak össze is jött neki. Alap meg sem tudtam szólalni teli szájjal, és a hirtelen érkezett jégkrém még "agyzsibbadást" is okozott. Majd elmagyarázza hogy nem rám értette miközben még egy jelzőt is ragaszt rám.
- Hörcsööög? Nem is vagyok olyan mint egy hörcsög! - Fújom fel magam megint, de most nem azért mert olyan arcot akartam vágni, hanem mert feingerelt hogy egy hörcsöghöz vagyok hasonlítva. Kicsit megszomjaztam majd felálltam hogy elérjem a velem szembe lévő üdítőt. Furcsa dologra lettem figyelmes, mintha elkezdet volna minden támvolodni, vagy megnőni vagy nem is tudom hogy fogalmazzam. Azt hiszem elaludtam és talán ez az egész az állmom része volt. Mikor felkeltem kicsit elfeküdtem az arcom, vagyis olyan volt mintha zsibbadt volna.. de nem csak az az egész fejem. Furcsa volt, azt hiszem ha a való világban lennék most borzasztó migrénem lenne, de itt csak egy kis zsibbadt érzés jár, vagyis valami hasonló. Kellett pár pillanat míg magamhoz térek, és ilyedten nézek a fiúra. Bunkóság társaságban elaludni.
- Bocs..bocsánat! Nem tudom mi üthetett belém. - Szabadkozok, majd furcsa dolgokra leszek figyelmes. Első: Kota haja kibontva. Második: egy süti az asztalon. Harmadik: csokifolt a ruhámon. Ezek után kérdőn nézek a fiúra majd sorba fel is teszem neki a kérdéseket. Amire meg is kapom a választ. A fiú egy levegőre mondta ki az egészet, könnyeden, ráadásul látszott rajta hogy még élvezte is. Kellett néhány másodperc, perc mire felfogjam mégis mi történt, vagy hogy egyáltalán hidjek-e neki.
- Lo..lovagotam....rajtad? - Elkerekedett szemekkel nézem a fiút, és azt hiszem végig abban reménykedtem hogy azt a választ kapom hogy: Csak vicceltem, elaludtál és kész...ennyi. Fel kellett fognom, alap nem fért a fejembe hogy mégis hogy ülhettem fel a hátára, furcsa...gyerekes vagyok de azért nálam is van egy határ. Igazándiból azt hiszem meg sem merek szólalni. Pedig lenne kérdeznivalóm, és kivetni valóm bőven. Ugyanakkor kezdenek bevillanni furcsa képek, amik nem túl élesek de mégis olyan mintha megtörtént volna. Majd kijelenti hogy tök vicces volt meg hogy Ő élvezte. Hát igen, abban biztos is lehetek hogy élvezte elvégre szinte egész végig fülig ért a szája. Ugyanakkor kijelentette hogy estefele bemutatna valakinek. Kicsit meglepődtem, de azt hiszem nem kell a fiútól tartanom, így bele mentem.
- Hümm, oké de ki lenne az? - Kérdezem kíváncsian. És tényleg kíváncsi voltam. Majd feltett ismét egy kérdést, amit hát fogalmam sincs hogy honnan jöhetett neki de válaszoltam. Amúgy is tetszett a kérdése, mert egyrészt feldobta a hangulatot másrészt meg ninja mán vagyok.
- Csakis a ninják! Nin nin! - Mondtam miközben a két kezem össze tettem és a két mutató újam az ég felé tartva a másik kezemmel meg lefogtam azt. A ninják ezerszer menőbbek mint a kalózok! Több film is van ninjákról mint kalózokról... és még folytatom a győzködést. De nem túl sokáig, Kota hátradőlt elkényelmesedve a székben, talán Ő is elfáradhatott kicsit.

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok✿ Képességeim, jártasságaim✿ Felszerelésem ✿ Inventorym |✿ Előtöri ✿ Érdekességek✿ Ozi féle Karakterlap✿ Ozi-féle Leltár✿ SAO Hivatalos karakterlap


Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Háttér/Kyubei(dőlt) színe:ffeec0
avatar
RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1856
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 28

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6475/6500  (6475/6500)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Északi rész

Témanyitás by Dr. Hannibal Dan on Szomb. Feb. 09, 2013 1:59 pm

<<Neuro. Aetheris>>

Nem is értem, mi történt velem. Hiszen nem is vagyok láthatatlan. Teljesen jól láttam magam a szemben levő tükörben, és szinte biztos voltam benne, hogy a többiek is jól látnak engem. Teljesen elszégyelltem magam, és még inkább zavarba jöttem, ahogy a meglepődött fiú arcába bámultam, mint valami idióta. Arról nem is beszélve, hogy Mitsuo is úgy nézett rám, mint ahogy egy elmeháborodottra szoktak. Kissé hátrébb léptem, és teljesen elvörösödtem.
- Sa..sajnálom! É..én.. Nem tudom, mi ütött belém.. Csak.. Azt hiszem valami rosszat ettem.. Többet nem kéne talán ismeretlen eredetű sütit vennem. - mondtam, és a reggeli sütizgetésemre gondoltam, amikor egy utcai árustól vettem íncsiklandó édességet, igen olcsón.
- Úgy hiszem, az tehette ezt velem.. Máskor nem viselkedek így.. - mentegetőztem. Talán még nem néznek teljesen idiótának. Ezután oda fordultam a fehér hajú fiúhoz, s meghajoltam előtte.
- Elnézést az illetlenségemért, nem akartam zavarba hozni! - majd megfordultam, és Mitsuo előtt is meghajoltam. - Elnézést a piszkálásért. Én tényleg nagyon örülnék neki, ha valaki segítene nekem fejlődni, és ha valami hasznomat tudod venni, akkor én is szívesen segítek neked. Bár még a sütiktől sem tudom megvédeni magam, mint kiderült. - kuncogtam. - Szóval nem ismerek itt még senkit, csak egy valakit ismertem, de ő már nem tér vissza. - szorítottam össze a fogamat, nehogy előtörjön a zokogás , ami fojtogatta a torkomat. Egy kis szünetet tartottam, hogy össze szedjem magam, majd folytattam. - Szóval örülök a találkozásnak.. Vagy valahogy így kellett volna elsőre kezdeni. - Nos igen, ez minden, csak nem egy egyszerű, szokványos ismerkedés. - A nevem Elizabeth Ethel Cordel..- kezdtem el a bemutatkozást, az ijesztő fiú felé fordulva, de megálltam. - Szóval egyszerűen csak hívj Lizzynek.

_________________
"Io fei gibetto de le mei case." A saját házamat bitómmá teszem.


Dr. Hannibal Dan
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 176
Join date : 2013. Jan. 25.
Age : 17
Tartózkodási hely : 1. szint, védett terület.

Karakterlap
Szint: 7
Exp:
80/350  (80/350)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Északi rész

Témanyitás by Tetsuko Jin on Kedd Feb. 12, 2013 3:22 pm


//Kana//


Szokatlanul könnyen bekerültem ebbe a céhbe.. név szerint az Angelic Voice-ba. Nem éppen a legférfiasabb név egy céhnek, de ezt nem róhattam fel senkinek, főleg mert a céh vezére egy lány. Azért elég vicces, hogy most már én is az angyalok táborát erősítettem, de a vörös hajam és szemkötőm inkább olyan hatást kelt, mintha az ellenkező irányból kerültem volna a fődre… Örültem annak, hogy máris megkaptam a meghívót, amit persze azonnal el is fogadtam, viszont volt valami hiányérzetem. Túl könnyen ment.. túl egyszerű volt ez a számomra. Aggodalmamat közöltem Mirika-sannal aki egyetértett velem. Tényleg.. számítottam valami próba félére, vagy tesztkérdésekre, esetleg sima kérdésekre, amikben szerepel pár becsapós kérdés is, arra azonban semmiképp nem számítottam, hogy pár perc beszéd után máris a céh tagjának mondhattam magam. Arra is gondoltam, hogy talán Mirika-san különös viselkedése miatt intéztük el ilyen gyorsan. Igen.. Ebben lehetett valami. Még mindig nem értettem, hogy mi ütött belé akkor, de nem firtattam, mert kényelmetlenül érezte magát a lány már így is. És nyomatékosan felhívta a figyelmem arra is, hogy hanyagoljuk azt a témát és nem említsem meg többet. Tehát ehhez tartom magam a jövőben is és megtartom magamnak ezt az élményt. Hogy úgy mondjam ez lett a mi kis kettőnk titka. Mire gondolataimból feleszméltem Mirika-san már ki is talált valamit amivel felmérhette a képességeimet. Persze egyből rosszat sejtettem.. sosem voltam oda igazán a párbajokért, de ha ez kellett ahhoz, hogy bizonyítsak akkor rendben….
- Ahogy akarod Mirika-san- feleltem mosolyogva, majd csak figyeltem ahogyan a pad legtávolabbi sarkából felpattant , és már jött is a kihívás… Természetesen azonnal elfogadtam hezitálás nélkül. Viszont felfigyeltem egy furcsaságra… a lányon nem volt rajta a felszerelése, sem a fegyvere, akkor meg hogy akar párbajozni?? Kérdésemre, amit még fel sem tettem, már kaptam is a választ. Egy egész különleges párbajt fogunk vívni… fogócska néven. Hát.. mi tagadás.. nem sok esélyt láttam arra, hogy számomra pozitívan végződjön ez a párbaj, vagy fogócska. Nem tudtam, hogy a lánynak mekkora a szintje, abban azért biztos voltam, hogy nálam jóval magasabb. Belementem, mert íy még mindig több esélyem volt, mintha harcolnánk.
- Értem…- azután választ kaptam egy korábban feltett kérdésemre is, hogy ki és hogyan néz ki Mirika-san párja. Ezt meg is jegyeztem így semmi gond nem lehetett ebből a kis… öhm… félreértésből. Míg a lány készülődött addig én is elővettem a fegyveremet.
- Én készen állok.. – párszor megpörgettem a botomat és elkezdtem gőzerővel gondolkodni, hogy hogyan is tudnám véghezvinni a lehetetlent.
avatar
Tetsuko Jin
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 542
Join date : 2012. Dec. 24.

Karakterlap
Szint: 24
Exp:
2110/2300  (2110/2300)
Céh: White Rose

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Északi rész

Témanyitás by Aiko on Szer. Feb. 13, 2013 7:01 pm

-= Lizzy - Kazuma =-

A szőke fiú is közeledett, s egy kérdést intézett a lányhoz, segítő szándékkal. A lány teljesen zavarba jött, majd közölte hogy valami ételtől lehet. Láttam, hogy zavarban van, és miután felém fordult, hogy bocsánatot kérjen, még jobban zavarba jöttem. Úgy gondoltam az én kérdésem volt a forrása a zavartságának.
- ehh… izé.. nem kell bocsánatot kérned, velem is fordult már elő hasonló.
A fiútól is elnézést kért, a korábbi piszkálódás miatt, majd mondtam hogy segítség kéne neki, de ő is szívesen segítene a fiúnak. Mikor meghallottam hogy ő is úgy járt mint én, hogy tőle is elvett egy számára fontos személyt a játék, felálltam az asztaltól, majd mondtam.
- Segítek nektek, mind a kettőtöknek, Ha velem tartotok, én majd húzlak titeket.
Ez a mondat akár még félreérthető is lehetett akár, így javítottam.
- Ú-úgy értem segítek, hogy fejlődjetek.
„Már megint mibe keveredek, mindegy, most már nem vonhatom vissza a szavam, bár az indikátornak hála lehet hogy nem igénylik a társaságom.”
- Rendben, Lizzynek foglak hívni, az úrfiban kit tisztelhetek?
Mondtam kissé elmosolyodva, hiszen nem jutott eszembe más, és megfelelőbb szó arra a lovag fiúcskára. Ha a nevét megmondta, és egyetértettek, azzal hogy segítsek nekik, akkor el is indulhattunk akár, a Kezdetek erdején át, a Nagy Síkságig, ahol megfelelő számú vaddisznó van a fejlődésükhöz. „Nem értem mit csináltak eddig, valószínűleg ők is azok közé tartoztak, akik a hír hallatán nem merték elhagyni a várost.”
- Teljes védelmet nyújtok, mindegy hogy eddig, mint csináltatok, látom a szándékot, arra, hogy fejlődjetek, és ez tetszik. Mindenben a segítségetekre leszek, kérdezzetek bátran.
avatar
Aiko
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 246
Join date : 2012. Dec. 19.
Age : 23
Tartózkodási hely : NASA

Karakterlap
Szint: 9
Exp:
430/450  (430/450)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Északi rész

Témanyitás by Ken Reed on Szer. Feb. 13, 2013 10:46 pm

Lizzy és Neuro



Lizzy a fehér hajú srácot bámulta. Milyen fura vörös szemei vannak. Kicsit ijesztő bár lehet, hogy csak egyszerűen ilyen a külseje és nem tehet róla. Aztán a fiú kérdésére mintegy varázsütésre a lány hirtelen elvörösödött és mentegetőzni kezdett és egyre jobban erősödött bennem a gyanú hogy szegényke kicsit bolond. Értetlenül és aggódva figyeltem csetlés-botlást, amit csinált és úgy tűnt nagyon sajnálja, amit csinált.
– Ugyan… semmi baj de azért légy szíves ne csináld ezt többet. - Hogy egy süti? Hallgattam tovább a magyarázkodását. Végül is lehetséges de még mindig nem vagyok teljesen meggyőzve. Viszont úgy tűnik, hogy megint normális vagy valami olyasmi. Aztán kiderült hogy neki is meghalt valakije. Nem elég hogy bolond még ez is. Tényleg vannak itt nálam szerencsétlenebbek is. Aztán a fehér hajú felállt és felajánlotta a segítségét. Hirtelen elég zavartnak tűnt, amit nem is igazán értettem de örültem neki, hogy segít. Ez most elég. A kedvem is visszatért a gondolatra hogy egy erősebb játékos (hiszen látszik rajta hogy nem kezdő) segít majd nekünk. Lizzy bemutatkozott és én is követtem a példáját.
– Aetheris vagyok és lovag. - próbáltam kicsit kihúzni magam, hogy magabiztosabbnak látszódjak. Mint akinek rutinfeladat kimenni a mezőre megölni pár disznót. Aztán kijelentette, hogy megvéd minket és megválaszolja a kérdéseinket. Nem is haboztam sokáig és feltettem az első kérdést, ami foglalkoztatott mióta megláttam a fiút.
– Mit jelent, az hogy sárga az indikátorod? És téged hogy hívnak? - Az utóbbi időben nem nagyon figyeltem az ilyesmire. Azt láttam, hogy a legtöbb embernek zöld és csak néhánynak piros, na meg sárga. Halványan emlékeztem rá, hogy talán olvastam valahol de, már fogalmam sincs hogy mi az. Talán azt jelzi, hogy erősebb nálunk?
avatar
Ken Reed
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 26
Join date : 2013. Jan. 30.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/50  (10/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Északi rész

Témanyitás by Dr. Hannibal Dan on Vas. Feb. 24, 2013 6:26 pm

<<Neuro. Aetheris>>

Meg is volt a nagy ismerkedés. Ma reggel, amikor felkeltem, még nem gondoltam volna, hogy ilyesmi történik majd velem.
- Tényleg segítenél? Nagyon hálás lennék érte.. Bár nem szeretnék egyikőtöknek sem a terhére lenni. - sütöttem le a szemem.
- Most pedig te mondd meg, hogy hívnak. - néztem a két piros szempárba. - Egyébként engem is érdekel ez a dolog. Bár nekem olyasmit mondtak, hogy az valami olyat jelent, hogy megsebzett valakit, párbaj felkérés nélkül. A piros játékosoktól pedig mindig óvakodni kell, mert ők.. megölnek? - nem voltam biztos a szavaimban, nem emlékeztem nagyon. Ciel valami olyasmit mondott, hogy a piros indikátorúaktól mindig félnem kell. Azóta, amikor csak messziről meglátok egyet, mindig elfutok. Pedig a városon belül, védett területen nem is nagyon lehet bajom. És innen nem igen szoktam kimozdulni. A sárga játékosokról csak hírből hallottam, egy-egy elvétett utalást, hogy bántottak valakit, vagy ilyesmi,de tőlük nem féltem, mert Ciel nem említette, hogy veszélyesek lennének. Pedig ő aztán mindentől óvott, amitől kell. Hjajj.. Teljesen elszomorodtam az Ő gondolatán. Tényleg.. Hagynom kéne valamilyen üzenetet neki, hátha hazatér. Hátha.. És ha nem talál meg, az nem lenne jó. Igen, mostantól mindig hagyok otthon egy üzenetet, bárhova megyek.
- Egyébként akkor neki is állhatnánk fejlődni, mármint valami.. mobokat ölni.. vagy ilyesmik. - mondtam. - De akkor várnotok kell egy icipicit rám, mert nekem még haza kell ugranom, elhelyezni egy üzenetet. - rájuk mosolyogtam, és amint bele egyeztek, el is indultam haza, a fogadóba, megírni Cielnek, hogy már én is neki állok fejődni, és harcolni.

_________________
"Io fei gibetto de le mei case." A saját házamat bitómmá teszem.


Dr. Hannibal Dan
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 176
Join date : 2013. Jan. 25.
Age : 17
Tartózkodási hely : 1. szint, védett terület.

Karakterlap
Szint: 7
Exp:
80/350  (80/350)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Északi rész

Témanyitás by Aiko on Pént. Márc. 01, 2013 10:54 am

-=Lizzy-Aetheris=-

Jó érzés volt magam „senpainak” feltűntetni, de a kellemetlen kérdés, már jött is miután a lovag elmondta a nevét.
– Mit jelent, az hogy sárga az indikátorod? És téged hogy hívnak? -
Persze ebben a kellemetlen az indikátor volt, és a kisasszony is rögtön a lényegre tért.
- Ő…. Igen, jól mondod, megsebeztem valakit, aki rám támadt, de ha önvédelemből teszed, akkor is besárgulsz. A piros játékosok már megöltek más játékosokat. De nem kell félnetek, titeket is úgy foglak védeni, mint ahogy magamat védtem akkor. Egyébként a nevem Neuro, örvendek a szerencsének.
Próbáltam nyugtatni őket, persze az igazságot nem mondhatom el nekik még, talán majd később, de lehet hogy akkor se kéne. „Aww.. Olyan cukik, bűn lenne elrontani ezt a pillanatot a múlt felidézésével.” Lizzy közölte, hogy előbb még van egy kis dolga.
- Rendben, akkor azt hiszem mi megvárunk itt.
Lizzy elment és azzal, fel is tettem néhány kérdést Aetherisnek
- Eléggé kis szintű lehetsz, mért nem fejlődtél? Talán ennyire félsz?
Kicsit tolakodó lehetett ez a kérdés, bár nem akartam ráijeszteni, így próbáltam javítani a helyzeten.
- Ömm… Meghívhatlak egy italra?
Kérdeztem, majd azzal visszaültem a székbe. Ha elfogadta, ez esetben a magyarázatát hallgatva, elkortyolgattam a maradék kávémat és ha Lizzy visszaérkezett, már indulhattunk is. „Az, hogy egy kislány, fél kimenni, még megértem, de hogy egy férfiban nincs annyi büszkeség… bár ő inkább kisgyereknek tűnik.”
- Egyébként, mennyi idősek vagytok?
Kérdeztem útközben.
- Én 17, legalábbis a játék kezdetekor annyi voltam.
Tettem hozzá, hisz ha megkérdezem akkor nekik is joguk van tudni.
avatar
Aiko
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 246
Join date : 2012. Dec. 19.
Age : 23
Tartózkodási hely : NASA

Karakterlap
Szint: 9
Exp:
430/450  (430/450)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Északi rész

Témanyitás by Ken Reed on Szomb. Márc. 02, 2013 6:51 pm

Lizzy és Neuro



Végül megkaptuk a választ. Szóval nem először jár odakint. Ez megnyugtató. Bár a gondolat hogy a játékosok között is vannak olyanok, akik másokat gyilkolnak kicsit el is, bizonytalanított. Lizzynek közben valami dolga akadt és elsietett így ottmaradtam Neuroval. Kérdezősködni kezdett és kellemetlen témára sikerült tapintania.
– Eto… csak eddig valahogy nem nagyon volt lehetőségem kimenni de úgy döntöttem, hogy ideje lenne megerősödni, hogy én is tudjak segíteni másoknak és ne legyek ilyen haszontalan. - Kitértem az egyenes válasz elől. Ennyire sütne rólam az igazság? Sose tudtam jól hazudni.
– Köszönöm de nem kérek semmit. - Igazság szerint jól esett volna inni valamit de, már így is úgy éreztem, hogy kihasználom a kedvességét így nem volt képem elfogadni a felajánlását.
– Őőő Neuro… senpai… - próbáltam kezdeni valamit, amíg a kávéját iszogatta. Igazából sok kérdésem lett volna de, az utóbbi időben eléggé elhanyagoltam a kommunikációt, és ennek érzem is a hatását. Elhallgattam. Nem is tudom, mit akarok. Megváltoztam az utóbbi időben. Ideje ezen változtatni, hogy újra a régi lehessek. - ki támadott meg és miért? - fejeztem be a függőben hagyott mondatot. Meghallgattam a válaszát de, közben Lizzy is visszaért így elindulhattunk a falakon kívülre.
– Szia megint! - mosolyogtam a lányra. - Akkor indulhatunk is? - tettem fel a költői kérdést.
– Én 16 vagyok. - válaszoltam Neuro kérdésére.
– És hova megyünk? Mire fogunk vadászni? - Kérdeztem lelkesen. Jó kedvem volt, hiszen ha hárman vagyunk ráadásul egy tapasztalt játékossal, akkor semmit sem árthat nekünk néhány béna vaddisznó, és még talán tanulhatok is tőlük ezt-azt. Gondolatban már messzire elkalandoztam. Távoli területekre, szintekre. Ahol mi hárman öljük a hatalmas démonokat. Na igen. Álmodozni szabad…
avatar
Ken Reed
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 26
Join date : 2013. Jan. 30.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/50  (10/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Északi rész

Témanyitás by Zhel T. Everett on Szer. Márc. 06, 2013 5:40 pm

//Jasu//

Egy felettébb kellemetlen nap után édesnek kellene lennie az ébredésnek, hogy már túl van rajta az ember. Az ifjú Everett is így gondolta… egészen addig, míg ki nem szállt az ágyból. Először csak azt hitte, hogy csak álmos és nem látott rendesen.. majd arra is gyanakodott, hogy esetleg még alszik, de sajnos nem így volt. Egy rettentően gyerekes és ízléstelen alsónadrág szerűség volt rajta a korábbi pizsama alsó helyett. Párszor azért még megdörzsölgette a szemét, biztos ami biztos, de továbbra is ott maradt az a förmedvény. Már görgette is le a menüjét, hogy azonnal lecserélje ezt a gusztustalan ruhadarabot.. ám ekkor érte csak a legnagyobb meglepetés. Az inventory teljesen üres volt. Bezárta és megnyitotta újra… semmi változás. A korábban megszerzett itemek eltűntek. Azok melyek egy vagyont érnek.. több ritka tárgy is volt közöttük. Nagyon úgy tűnik, hogy a rendszer egy igen gonosz tréfát űzött a kékszemű fiúval, kinek arcán nem lehetett észrevenni, hogy mennyire is megviselte ez az egész „balszerencse”. Halál nyugodtan sétált oda a szobájában lévő fotelhoz, majd rezzenéstelen arccal vágta ki azt a még csukott ablakon. Egy kívülálló ember meg nem mondta volna róla, hogy majd felrobban a dühtől, na meg, ha valaki most ránézett volna.. hát nem a nem létező érzelmeket próbálta volna leolvasni a fiú arcáról… a-a.. Sokkal inkább nevetést tudnék elképzelni elemzés helyett. Ez tény, mert kegyetlenül röhejesen festet abban a ruhadarabban. Az meg ráadás, hogy nem csak ronda volt… még kényelmetlennek is érezte Zhel.. Nem az ő csomagjának tervezték ezt, arra már az elején rá kellett jöjjön. A fotel kihajítása az ablakon nem nyerte el az utcán lévők tetszését… Ment a kiabálás és a hőbörgés rendesen, ami nem foglalkoztatta most a fiút. Dühe valamelyest csitult, így tudott gondolkodni egy kicsikét. persze nem egészen tiszta fejjel. Lehuppant az ágyra és törte a kis fejecskéjét azon, hogy mi is történhetett, ami miatt a drága felszerelését így elvesztette. Ellopni nem lophatták el… akkor csak egy bug lehetett, vagy valami más.. egy szimpla szívatás a rendszertől. Egy hosszabb gondolkodás után arra jutott, hogy egyelőre az lenne a legjobb, ha valami normális ruhát szerezne.. a többi problémán pedig ráér utána dühöngeni, gondolkodni, meg ilyenek. Micsoda szerencse, hogy Zhel T. Everett sosem volt az a szégyenlős fajta. Így nyugodtan lépett ki szobája ajtóján abban a szörnyű alsóban. Egyedül az húzta vissza most a megjelenését, mert testét karban tartotta rendesen, így azzal kapcsolatban semmi szégyellnivalója nem volt. Tekintete annyira hűvös volt, hogy szinte már fagyasztott is. Nem is csoda, hogy a fogadóban, ahol megszállt és már ismerték, mindenki próbálta visszafogni nevetését. Páran elbuktak a rekeszizmuk elleni harcban.. ők kaptak egy semmitmondó, mégis félelmetes pillantást, ami beléjük fojtotta a kacarászást. Ez addig tartott, míg ki nem lépett a bejárati ajtón, mert utána robbanásszerűen tőrt elő belőlük a röhögés. Nagy szerencséjük volt, hogy Zhel ezt már nem hallotta. Az utcán még talán rosszabb volt a helyzet. Itt már voltak szemtelen lánykák akik kacarásztak a másik kárán. A pillantásokra sem figyeltek túlzottan, mert a röhögő görcs megakadályozta a fiút abban, hogy szemkontaktust hozzon létre. Ezzel el is veszítette jelenlegi egyetlen megmaradt fegyverét is. Mákja volt…. nem kellett egy saroknál többet égetnie magát.. Szegény fiatal úr… ha lenne vér ebben a játékban akkor a halántékán alaposan kidagadtak volna az erek.. Jelezvén másoknak, hogy egy rossz szó és végük… Mikor elért a legközelebbi ruhabolt közelébe.. már nagyon kész volt.. pár újmozdulattal eltávolította magáról az alsót.. így anyaszült nesztelenül állt ott, nem érdekelte. Legeltessék csak a szemüket a jk-k.. mert volt min… Közben Zhel továbbra is nyugodtnak látszó arckifejezéssel, lassan lépkedett a bolt felé.

ízléstelen nadrág

_________________
avatar
Zhel T. Everett
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 363
Join date : 2012. Oct. 05.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 3
Exp:
114/150  (114/150)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Északi rész

Témanyitás by Fuun Kotarou on Csüt. Márc. 07, 2013 7:55 am

>>Sweet Dreams, a kedvenc cukrászda<<
Poénos volt, mikor meg”fagyott” a „fagy”itól. Ismét bevetette a hörcsög támadást, veszélyes egy fegyver, meg kell hagyni roppant aranyos. Így hát nem hagyott más lehetőséget tüzet tűzzel. Vettem egy nagy levegőt, és átmentem hörcsögbe én is. De visszatérve a jelenbe. A visszakérdezésére csak bólogattam.
-Az meglepetés, de már találkoztál vele. Hihi, szerintem az is jó lesz. Amúgy a legviccesebb rész az imént az volt, mikor mondtad, hogy „Gyiháá passziii” meg a „jobbja”. Egyszerűen annyira édes volt.
Konkrétan egy hármast formázott a mosolyom, az az igazi „:3”. Aztán a random kérdésemre is megkaptam a választ. A magyarázása végén még egyszer elsütöttem a fagyis trükköt, egyszerűen túl aranyos mikor megilletődik, nem lehet kihagyni. Természetesen nem hagyhattam annyiban a dolgot, rögtön visszatértem rendesen magyarázó ülésbe.
-Egek, a ninják. Egy csomó szabály van, nem csinálhatják azt amit akarnak, és pont pont pont. A kalózok sokkal királyabbak szerintem. Nincsenek megkötöttségeik, arra és akkor mennek, amikor akarnak.
És jó szokásomhoz híven vagy negyed órán át ecseteltem az érveimet különböző részletek, és témák feltárásával a kalózokkal és a ninjákkal kapcsolatban. Aztán következett egy olyan, ami ritkán van, elfogyott az ihlet, hogy miről dumáljak. Már a forrócsokim felénél jártam, mikor hirtelen felkaptam a fejemet. Egy üzenet jött. Néhány gyors mozdulattal előhozom, majd átfutom. Hát tessék, még le is lövik a partymat. Bár a fene tudja mennyire bírja a gyűrődést Ai, szóval talán nem is baj, ha egy napra csak ennyi jut. Egész mulatságos volt. A maradék innivalót egybe húzom le, majd felkelek.
-Hát bocsi, de úgy tűnik most mennem kell, és az esti program is lefújva, de majd valamikor bepótoljuk. Nos, ha valami kell, vagy eszedbe jut nyugodtan írj.
Aztán ahogy esik úgy puffan módon elköszönök tőle. Ha lehetőségem van rá akkor jól megölelgetem, ha úgy van puszit is váltok vele, vagy épp csak integetek neki. Aztán kifele menet:
-Csáó, ha más nem majd írok, aztán majd összehozzuk ezt a találkozót.

_________________
Bolt:
Lélek Kristály Iroda
Küldetések:
Álmatlan
[url=] [/url]
Ragnarök
Eventek:
Cupido
Húsvéti
Küzdőterek:
Peter vs Kota
[url=][/url]
Adatlap:
Spoiler:
avatar
Fuun Kotarou
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 412
Join date : 2012. Aug. 05.
Age : 25
Tartózkodási hely : Mosonmagyaróvár

Karakterlap
Szint: 17
Exp:
10/1200  (10/1200)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Északi rész

Témanyitás by Dr. Hannibal Dan on Pént. Márc. 08, 2013 4:47 pm

<<Neuro. Aetheris>>

A fiú bemutatkozott, és igazoltra, hogy az információim helyesek. Ezután el futottam haza, hagytam egy cetlit, és a fogadósnak is megmondtam, hogy ha találkozik Ciellel, abban a minutumban tájékoztassa hollétemről, no meg persze arról, hogy el ne mozduljon otthonról, csak pihenjen, és várjon rám. Amint ezzel elkészültem, nagy vidáman indultam meg a városnak az előbbi csücskébe, vissza az új társaimhoz. Vagyis.. Még meg kell tőlük tudakolnom, hogy nevezhetem-e őket társaknak. Mindenesetre én már úgy gondoltam rájuk. Amikor közeledtem, egyre erősödő nyugtalanság lett úrrá bennem. Nem láttam sehol a két fiút, és már az is megfordult a fejemben, hogy lehet, itt hagytak. Sírásra készen lépkedtem az előbbi helyemre, és a környéket kezdtem e kémlelni. Sehol semmi. Összevissza toporzékoltam, idegesen tépkedni kezdtem a hajam. Pár pillanattal később viszont hirtelen nagy kő esett le a szívemről, ugyanis akkor megláttam bájos két új ismerősöm, ahogy a cukrászdában ücsörögnek.
- Sziasztok! Végre megtaláltak titeket! - kiáltottam nagyot boldogan, amikor az asztalukhoz értem.
- Ugye lecsüccsenhetek? Már attól féltem, itt hagytok, vagy nem is tudom.. - mondtam aztán kicsit bánatosabban. Közben el is indultunk ki a városkapu fele. Kissé szorongva lépkedtem, hisz ez lesz a második alkalom, hogy elhagyom a kezdetek városát. Persze azt az egy alkalmat nemigen szeretném elfelejteni. Ciellel voltunk kint, órákig beszélgettünk, miközben a csodálatos mesterséges tájat szemlétük egy fa gyökeréhez dőlve. Út közben Neuro egy érdekes kis kérdést tett fel.
- 17, 16? - ámultam el. Főleg a másodikon, hisz Aetheris egyáltalán nem nézett ki 16-nak. - Ezek után én már meg sem mondom.. - csóváltam a fejem. - A kemény 13 életévemmel úgy gondolom, eléggé kilógok a sorból.

_________________
"Io fei gibetto de le mei case." A saját házamat bitómmá teszem.


Dr. Hannibal Dan
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 176
Join date : 2013. Jan. 25.
Age : 17
Tartózkodási hely : 1. szint, védett terület.

Karakterlap
Szint: 7
Exp:
80/350  (80/350)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Északi rész

Témanyitás by Jasude on Hétf. Márc. 11, 2013 12:28 am

>>Zhel <<

Békésen trappolt a macskaköves úton előre. Békésen, és amennyire a saját kemény egyes gyorsaságához lehetett, gyorsan. Egyszerűen abból a lényeges momentum miatt, mert Jasu chan sose tudott lassan haladni. Főleg ha jól érezte magát, és vagy zenét is hallgatott. Most azért nem volt rajta fülhallgató, de magában kiválóan fel tudta idézni az egyik kedvenc zenéjének a dallamát, és ahogy az idő haladt hangosan is kiejtette a szavakat. Végül azon kaphatta volna magát, hogy már kész dalrészleteket énekel ki hangosan. Nem mintha szégyellené, mert jó a hangja, csak elég furcsa látványt nyújthat így egyedül, szemlecsukva, dalolászva. Meg aztán, nem kapta magát rajta, mert nem vette észre. Így jár az aki belemélyed a saját kis gondolataiba. Lewis sanon járt az esze, meg a birkózáson, nah meg a szépségversenyen. Most hogy újra első szintű lett, átélheti azt, amit eddig frontharcosként pusztán a sok kötelessége folytán kihagyott. Azonban a hanyag sétafikának meg lett a következménye…nem, ez valami sokkal félelmetesebb dolog volt. Egy komplett szék repült ki az egyik fogadó ablakán. Nahát, azok nem „immortal object”? Hát akkor úgy néz ki, nem, vagy csak némelyik. Kíváncsi volt, hogy ki lehetet az, és miért, így bevárta mi is történik. Nem ment be a fogadóba, ahhoz túl izgatott volt, hogy körül is nézzen. Egyelőre, és mivel nem kellett sokáig várakoznia, ámulatában el is nevette magát.
Hát ez meg mi? Mosolyogva utána sompolygott a fiúnak, de akárhogy is akarta, nem tudta utolérni. A fene vinné az első szintű gyengusz gyorsaságát. Majd a srác, szinte a szemei előtt vette le a nem egészen ízléses nadrágot.
~OO Atya ég!....~
Kikerekedett szemekkel cövekelt le a saját kis helyén, majd elfordult, de akkor már késő volt. A fiú meg megindult, befelé a boltocskába. Hogy ott mekkora sivítozás lesz,! Az ajtóhoz érve, már hallhatta a női vásárlók teljes felháborodását, és ekkor berontott ő, a nagy megmentő. Azaz, az szándékszott lenni, egy köpeny használata árán. Nemrég vett pár édi hozzávalót saját ruhatárához, hogy a hétköznapokon is jól nézzen ki. Egy kék köpenyt kotorászott ki a menüjéből, és Zhelre helyezte kis kuncogással vegyítve. Rajta egy sárga spagetti pántos fölső, és egy vörös szoknya volt. Egyszerű, de nagyszerű.



- Hát te meg? Nudizol? Razz


_________________
~Adatlap~~Előtörténet~~Karakterlap~

Spoiler:

Szint:3
Élet 4 +1
Fegyverkezelés 4
Erő/Irányítás 5 +3
Kitartás 4
Gyorsaság 1 +2
Speciális képesség 2
Páncél +15
avatar
Jasude
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 79
Join date : 2013. Feb. 14.
Age : 26

Karakterlap
Szint: 5
Exp:
10/250  (10/250)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Északi rész

Témanyitás by Zhel T. Everett on Hétf. Márc. 11, 2013 1:29 pm

//Jasu //


Szegény kékszemű fiúval valaki nagyon csúnya és gonosz tréfát űzött. De mint minden problémát, ezt is megpróbált egyedül elintézni.. eddig több-kevesebb sikerrel. A cikis alsónadrágban tett sétája emlékezetes maradt a környék számára az egyszer már biztos. Azért ilyen arckifejezéssel, egy ilyen alsóban… háááááát… Nem csoda… nem sűrűn láthattak ilyet előtte. Annyi szerencséje volt a fiúnak, hogy ez nem kerül majd nyilvánosságra. Elvégre Aincradból hiányoztak az újságírók…. Valakinek az örömére, valakinek meg a bánatára. Zhel az előző csoportba tartozott. Igaz arcán nem látszódott semmi érzelem.. azoknak az elrejtésében mester volt. Pedig most kedve lett volna üvölteni egy nagyot, hogy kiadjon magából minden feszültséget, amit most érzett felszerelésének elvesztése miatt. Az ízléstelen nadrág erre még rakott egy lapáttal. Nem is bírta sokáig és ledobta azt is. Már azon gondolkozott, hogy esetleg az elejétől fogva ruhátlanul kellett volna idecammognia. Ez azonban már késő bánat volt. Megérkezett a ruhabolthoz és be is nyitott. Természetesen érkezése hozta magával a felháborodást is. Nem minden női vásárló fordult el pironkodva. Voltak olyanok akik keményen megmondták a magukét, de persze az ifjú Everett rájuk sem hederített. Az ő és csakis az ő dolga volt az, hogy miben jár, kel az utcán. Ha éppen így akart megjelenni.. hát ahhoz senkinek semmi köze nem lehetett. Ez mondjuk, elég valószínűtlen lenne.. Most is csak egy balesett miatt mutatkozott így a városban. Mielőtt valami szűkszavú válaszra nyitotta száját, megjelent egy ismerős nőszemély, kit a fiú már ismert a boltjából és egy bizonyos megállapodás miatt. El is takarta egy kék köpennyel. Az okát nem értette a fiú…. talán nem tetszett neki a látvány.
- Egy szabály sem tiltja- válaszolt a megszokott módon, miközben vetett rá egy gyors pillantást „hűvös” szemeivel.. A köpenyt azért a dereka köré tekerte, csak a miheztartás végett. Ennyi.. többet nem tette, lenyitotta a paneljét és már utalt is át 10 aranyat a vörös hajú lánynak amolyan köszönésképpen. Inkább a pénzét használta, mintsem a szavait. Valahogy sokkal könnyebbnek érezte így a dolgokat. A sok beszéd csak nyűg… főleg a mellébeszélések, amiket nem nagyon szeretett.. Mindenki mondja ki a lényeget és kész.. ennyi.. ezt vallotta mindig is. Mikor ez a „megköszönés” megtörtént már lépett is, hogy valami ruhát nézzen magának. Persze a divatosabb darabokat elkerülte és egyből az ingek, öltönyök felé vette az irányt.. Azok közül próbált magának keresni…. valami hozzá illőt. A színeseket is elkerülte.. a matt fekete darabokat nézte ki magának. Valamilyen furcsa oknál fogva ezekből nem volt valami nagy a választék… és még olcsók is voltak. Az Aincrad-ban élők talán nem ismerték az üzleti divatot.. műveletlen kockák.

_________________
avatar
Zhel T. Everett
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 363
Join date : 2012. Oct. 05.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 3
Exp:
114/150  (114/150)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Északi rész

Témanyitás by Jasude on Hétf. Márc. 11, 2013 10:20 pm

// User most vette észre, hogy Zhel Felszabadító O.o …//

- Hát azt látom kékszemű.
Felelt nemes egyszerűséggel a nyegle válaszra, miszerint megteheti, és ahogy az ábra mutatja, nem is habozik. Habár nem ilyennek ismerte meg Zhelt, ezért is volt olyan érdekes, és akart mindenképp a nyomába eredni. Mekkora mázli, hogy nem rohant a fiú, hanem könnyedén ment végig az úton. Pedig így is nagy nehezen érte csak utol. A székről is ki akarta kérdezni, de mostanra kiviláglott a mögöttes tartalom. Valahogy így képzelte volna el Zhel reakcióját, vagy nagyon hasonlóan, mert állandóan olyan visszafogottnak, és csöndesnek látja. Biztos van egy elnyomott, dühöngő énje, és ez lám az előbb meg is mutatkozott az alacsonyan repülő széken keresztül. Az arany”jutalom”ról felugró kis ablakocska, viszont érzékenyen érintette. Felvonta a szemöldökét, és kissé sértődötten utalta vissza mindet, majd természetesen a fiú után eredt.
- Ezt mire véljem, nagyfiú?
Még egy becenév. Megállhatna valamelyiknél, habár nála nem tudni sosem. Egy embernek, vagy egy tucat nevet képes kreálni, pusztán pár perc leforgása alatt, aztán elfelejteni őket. Most is ez volt a nagyhelyzet, s már somolyogva folytatta is a mondatát tovább, de még egy kis művi sértődöttséget vegyítve azért bele.
- Egy „köszönöm” is elég lenne, nah meg, rögtön azután, hogy segítettem kiválasztani neked valamit, kérem is vissza.~.~
Neked szerintem túl lányos lenne. :p

Kacsintott rá a kékszeműre gyorsan, és már előtte is termett. Majd még egyszer, utoljára, egy kacér felmérést végzett a fiú felsőtestét, izmait és azt a bizonyos alsó fertályt illetően. Hogy mutat körbe csavarva az ő kék köpenyében.
- Habár nem festesz így se olyan rosszul. :3
Rámosolygott, és sose fárad el ebben. Neki nem fájdul meg a szája, vagy az arcizma bele, nah jó, ez kis túlzás, de sose látták szomorkodni, ha igen, akkor is keveset. A SAO-ban meg főleg nem. Leszámítva azt a néhány napot, míg Lent gyászolta.
Miután kilegeltette tekintetét a fiú, be kell vallani elég pompázatos körvonalain, eleget téve nőies vágyainak, a ruhák felé fordult. Majd a látványt látván kissé el is fancsalodott.
- Biztos, hogy inget szeretnél? Állandóan ilyenekben látlak.
Nem mintha bajom lenne az ingekkel, nagyon férfiasak :3, csak néha napján felvehetnél valami lazábbat is. Hmmmm…

Körbe nézett és máris valamin törte a buksiját, mintha Zhel legalább is megkérte volna arra, hogy segítsen neki. Végül megállt egy fehér és fekete színekkel dolgozó pólóknak fenntartott szakasznál. Felcsillant a tekintete és zöldjei boldogságban úsztak, ahogy lelki szemei előtt látta, hogy egymás után próbáltathatja fel Zhellel a különféle menő cuccokat. Karon fogta a fiút, és arra felé kezdte el húzni, cibálni.
- Gyere, mutatok valami neked valót. Wink
A közben lassan szétszéledő kis közönségük pedig a legkisebb mértékig se zavarta. Hadd bámulják őket, ha annyira akarják.

_________________
~Adatlap~~Előtörténet~~Karakterlap~

Spoiler:

Szint:3
Élet 4 +1
Fegyverkezelés 4
Erő/Irányítás 5 +3
Kitartás 4
Gyorsaság 1 +2
Speciális képesség 2
Páncél +15
avatar
Jasude
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 79
Join date : 2013. Feb. 14.
Age : 26

Karakterlap
Szint: 5
Exp:
10/250  (10/250)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Északi rész

Témanyitás by Peter Worker on Kedd Márc. 12, 2013 12:27 am


Szép volt, gyönyörű, miként előttem állt. Törékenynek tűnt, zavartnak és egyben ártatlannak. A kocsma lámpái gyengéden világították meg, de mégis, a szemei fényei mesébe illőek voltak. Csak a filmekben láttam ilyenek egy lányt és most tennem kellett valamit, mondani, előttem állt és várt rám. Ölelni akartam őt, de nem ismertem, pofont kaptam volna, legalábbis azt hiszem. Bizonytalan voltam magamban. Korábbi gondolatom egyszerűnek tűnt. Elkísérni, haza, őt, de csupán pár szavával felborította mindezt.
Mit kéne mondanom? Persze, első gondolatom az volt, hogy meghívom magamhoz. Alszok fotelban, míg ő az ágyon. Semmi bonyodalom, de mégis, kimondani más volt. Féltem, hogy rosszra gondol.
- Hozzám jössz akkor. – egy kis határozottság lehet nem ártott volna és számolnom tízig, minimum tízig - Mármint gyűrűm nincs, ne értsd félre. Van egy lakásom, ágyam és párnáim. Gyere el hozzám, legalább most, később kitalálunk valamit. Segítek neked.
Léptem az ajtó felé, majd fordultam vissza a felsőtestemmel.
- Gyere, az északi házak kicsit távol vannak. – mosolyogtam. Amolyan Pete mosoly. Félrehúzott száj, kedves pillantás. Azt akartam, hogy bízzon bennem, nem akartam ártani neki.
Gondoltam nyújtom a kezem, de az remegett valamiért, így a testem mellett tartottam, azonban szerencsémre Hisame a segítségemre volt. Lottihoz baktatott lelkesen, majd harapott a nadrágjába a bokájánál. Nem bántotta, csupán csak kezdte el húzni a ruhát, jelezve, hogy jöjjön, ne maradjon le.
Reméltem ennyi elég neki és nem kéreti magát. Nem mintha nem beszéltem volna rá másképp, de ez este után kellemetlenül éreztem magam itt a kocsmában és távozni akartam már. Lottival és az ijesztő kinézetű társával, mert ő is itt volt, nem felejtettem el.
avatar
Peter Worker
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1008
Join date : 2012. Sep. 28.
Age : 25

Karakterlap
Szint: 26
Exp:
2601/2700  (2601/2700)
Céh: Young Justice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Északi rész

Témanyitás by Zhel T. Everett on Kedd Márc. 12, 2013 10:29 pm

//Jasu //

Zhel úgynevezett nudista hajlamait már meg is jegyezte az idő közben megérkező Jasude. A fiú természetesen nem tudta, hogy a lány egy ideje már jót mulatott rajta… Addig is volt jó a kis vörösnek. A boltba beérve nem kis felháborodást keltett.. Persze őt ez nem zavarta.. Legalábbis nem adta ennek semmiféle jelét. Megint a vörös lány kotnyeleskedett egy kicsit… egy köpenyt terítette az anyaszült meztelen férfira. Zhel nem habozott, hanem magára is tekerte a törölközőt egyből, majd ki is akarta fizetni… tíz egész aranyat utalt át a lánynak, aki már utalta is vissza.. Ismét egy értelmetlen reakciót tapasztalt meg a lánytól. Eddig is tudott neki meglepetéseket okozni... és nem úgy tűnt, hogy ezzel a szokásával fel szeretne hagyni. A nagyfiú megszólítást sem tudta mire vélni. Még senki sem szólította így azelőtt. Akaratlanul is lenézett.. a „felszerelése” irányába .. talán arra gondolhatott.. gyakran olvasott ilyen könyveket, melyben így említették azt a bizonyos szerszámot. Ha Jasude erre gondolt.. Akkor perverzebb, mint az ifjú Everett először sejtette.
- Az helyett kaptad…- Majd már utalta is megint azt a tíz aranyat. Az ő meggyőződése szerint a kölcsönért is kell fizetni.. mindig is kellett.. A világ, melyben eddig élt ilyen volt.. és ez az Aincrad sem különbözött tőle ilyen téren. Ha még egyszer visszakapta az aranyat akkor megint elküldte.. csak most adott egy kis felvilágosítást.
- A kölcsönt is meg kell fizetni.. - közölte ezt a nyilvánvaló tényt vele. Mikor végigmérte egyáltalán nem jött zavarba. Nem volt az a szégyenlős fajta, na meg szégyenkeznie sem kellett semmiért. Odafigyelt a testére.. Rendszeresen edzett. Egy jó kiállású, tekintélyt parancsoló megjelenés egy üzleti tárgyaláson már fél sikernek számított. Ezért hagyta, had legeltesse szemeit Jasu rajta.. ős is felmérte ez idő alatt a nőszemélyt. Bókjára egy normális, nem szégyenlős férfi reagált volna, de ebben az esetben nem tudta eldönteni, hogy ez valóban bók, vagy csak gúnyolódás.
-170 cm, 55-57 kg, 85-70-93 - sorolta fel a szemrevaló lányka méreteit, egyéb tulajdonságait. Ő azonban nem sejtette, hogy ezzel megint olyan dolgot tett közzé, mely nem tartozott másra, csak a méretek tulajdonosára. Sok lány kényes volt ezekre.. titkolózott, vagy mondott hamis méreteket. Zhel T. Everett élénk kék szemeit azonban nem lehetett becsapni. Lassan megunta az elemzést és elment magának megfelelő öltözéket keresni. Az üzleti divatot helyezte most is előtérbe.. Elkezdett válogatni, de a kotnyeles vörös már megint közbe szólt. Zhel nem szólt semmit.. csak ránézett egy semmitmondó arckifejezéssel… úgy ahogyan azt mindig is szokta, végül visszafordult az ingekhez és válogatott tovább. A csíkosak jöttek be neki leginkább.. és talált is egyet. Épp leakarta venni, mikor Jasude megragadta a karját és vonszolni kezdte. Nem akart erőszakoskodni egy gyenge nővel szemben. Főleg így.. alulöltözve. Arcáról semmit sem lehetett leolvasni… főleg azt nem, hogy tetszettek-e neki a ruhadarabok vagy nem.. erre voltak jók a szavak.. Amiket használt is..
- Túl közönségesek…- Sosem hordott előtte ilyen ruhákat. Még csak nem is voltak a ruhatárjában. Csak ingek és öltönyök, zakók, nyakkendők. Meg persze selyem pizsamák.

_________________
avatar
Zhel T. Everett
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 363
Join date : 2012. Oct. 05.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 3
Exp:
114/150  (114/150)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Északi rész

Témanyitás by Jasude on Szer. Márc. 13, 2013 10:30 am

-Á-ááá, ne makacskodj, de ha már tényleg honorálni szeretnéd, akk hagyd, hogy segítsek. Sokkal menőbb leszel miután kezelésbe vettelek, mint most Cool
És ezzel utalta is vissza a 10 aranykát, hozzá toldva egy kis fenyegetést is.
- Ha megint megkapom, haragudni fogok.
Vágott is hozzá egy fancsali képet, de már változott is vissza, ahogy beszélt tovább. Követte Zhelt, nem látta volna, hogy terhes a társasága, meg aztán neki köszönheti a fiú, hogy nem dobták ki onnan. Még itt is van egy határ, ami után ejnye-ejnye lesz. Persze Zhelen még egyszer sem tudta leolvasni a rendeltetésszerű reakciókat. Nem igazán lehet megfejteni a srácot. Mikor mire gondol, és ez valahogy nagyon érdekessé tette. Kissé végig mérte a srácot, nah... lányból van és az előbb egy nudizós, sexy srác caplatott végig előtte. Még szép, hogy megnézi. Persze tehette volna úgy is ahogy a többiek szokták...hogy a fiú ne vegye észre, de hát ez nem az ő reszortja. Pff, nem igazán szokta ezt alkalmazni. Ha valami megfogalmazódik benne, azt már csinálja is, mint ahogy most. Elá állt és a ruhákat stírölte, amit Zhel szándékszott felvenni. Oké, hogy nagyon tutik az ingek, de ennyi erővel egy szerzetesi csuhát is magára aggathatna. Ordít róla, hogy hagyjatok békén! És ezt a sorsot nem szánta Zhelnek, így mentőakcióba kezdett, a válasz viszont meghökkentette. Még őt is. Saját magára nézett, mintegy leellenőrzésképpen, hogy tényleg róla van szó, habár fejből tudta a méreteit, és amit Zhel mondott, az kísértetiesen közel jártak. Csak egy...- Hmmm? - futotta tőle, aztán vállat vont.
- Nagy vagy Rainman, de most rólad van szó, gyere csak....!!!!
És már cibálta is amerre gondolta a fekete fehér felsők és bőrnacik meg vagány rockos holmik közé. Ez persze csak az első állomás, és ha aklarja ha nem. Addig fogja unszolni a fiút, míg rá nem szánja magát, és kezes bárányka nem lesz. Fel fogja öltöztetni.
Elsőre egy dzsekis, fehér inges, két vörös öves összeállítást kotort elő, nagy sebtiben. Közben egyfolytában mondta a magáét. Mosolyogva, tiszta energiával.
- Közönséges egy fenét. Csak próbáld fel, meglátod istenien fogsz kinézni. :3
A kezébe helyezte a srácnak amit kitett, mindent, alsóneműtől kezdve tényleg mindent, majd teljes erőből egy próbafüléhez próbálta tolni.
- Légy oly jó és most emögött öltözz át, aztán látni akarom! :]
Rákacsintott "áldozatára", és egy teljesen ártatlan képet vágott hozzá.
Ha bent volt a fiú, és a manővere sikeresnek bizonyul, akkor be is húzta a függönyt. Jöjjön as rác, és látni akarja a sexy Zhelt. Már alig várja. Ezen a helyen sok időt fognak eltölteni :3


//Ahm sumane, de neked kell betenned a képet, mert úgy jött ki, hogy nem saját gépen küldöm el :/, rem nem gond.//

_________________
~Adatlap~~Előtörténet~~Karakterlap~

Spoiler:

Szint:3
Élet 4 +1
Fegyverkezelés 4
Erő/Irányítás 5 +3
Kitartás 4
Gyorsaság 1 +2
Speciális képesség 2
Páncél +15
avatar
Jasude
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 79
Join date : 2013. Feb. 14.
Age : 26

Karakterlap
Szint: 5
Exp:
10/250  (10/250)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Északi rész

Témanyitás by Zhel T. Everett on Csüt. Márc. 14, 2013 8:23 pm

Az fiatal fiúnak már megint sikerült beletalálnia…. egy újabb lánnyal került össze, kinek makacssága vetekedett az övével. Ilyenkor mindig is bajban érezte magát. Sosem hagyta csak úgy annyiban a dolgokat, mindig elérte, amit akart, de az ilyenfajta nőknél nem sokat tudott tenni. Először Ai, most meg Jasude. Ennél a két nőnél nem igazán tudta érvényesíteni az akaratát.. szegényke.. rettentően tanácstalan ilyenkor, de persze nem adja fel. Mikor a pénzt ismételten visszakapta, a magyarázata ellenére is, már nem utalt többet. Természetesen a törlesztésről nem mondott le, csupán nem pénz formájában történik majd meg.. Ami számára jóval egyszerűbbnek tűnt mindennél. Okos ember volt az aki a pénzt kitalálta. Egyáltalán nem fűlött a foga ehhez… kicsit sem.. Viszont tartozni sem akart senkinek sem. Az még sosem fordult elő. Szükség törvényt bont.. Ahogy szokták mondani… Majd kiderül, hogy mire jutnak.. Egyelőre a fiú elment ingeket nézni, persze Jasude követte őt és alaposan meg is bámulta. Zhel sem tett másként… ő amúgy sem volt az a típus, aki sunyiba leskelődött mások iránt. Nyilvánosan is simán megbámulta egy lány kebleit is, ha elnyerték tetszését. Nem gondolta, hogy ez rossz dolog lenne.. Elvégre, akit ő megbámul, az büszke is lehet magára, mert a nagy Zhel T. Everett kicsivel több figyelmet szentelt neki, mint a többi átlag halandónak. Még a méreteit is megosztotta a lánnyal, hogyha esetleg nem lenne tisztában saját „adottságaival” A választ furcsállta… az esőember megnevezést nem tudta mire vélni (nem látta a filmet Razz) Talán valami diák szleng amit sosem ismert, na meg feleslegesnek is tartott. Rá kérdezni azonban nem volt lehetősége, mert a kis vörös már vonszolta is magával a neki tetsző ruhadarabok felé. Normális esetben leállította volna a hiperaktív pici lányt, aki termetéhez képest igen nagy mellekkel lett megáldva. Csak most tartozott neki, mivel a pénzt nem fogadta el, isten tudja, hogy miért, így ilyen módon kellett törlesztenie. Lényegében, most csak tűrnie kellett… nem is kicsit.
- Mi bajod a jelenlegi kinézetemmel??- kérdezte meg… Lehet nem a legjobbkor, mikor egy szál köpenyben feszített. Viszont az istenien FOGSZ kinézni mondtad még mindig vízhangzott a fejében. Ezzel Jasude talán arra akart utalni, hogy amúgy nem néz ki jól… hát persze, hogy sértette egy minimálisan a büszkeségét. Eközben magát stylist-nek kinevező lányka keze meg sem állt és nagy sebességgel válogatta a ruhadarabokat. Végül a kezébe nyomta a kiválasztott darabokat, és mielőtt a kékszemű jelezhette volna a nemtetszését, már be is tuszkolta őt abba a picike próbafülkébe. Kicsit habozott, körülnézett, nem ilyen próbafülkékhez szokott. Amikbe ő járt, ott kamera volt minden oldalon, több is, elől pedig egy képernyő, ahol minden irányból mutatta a bent lévőt, hogy szemügyre vehesse magát alaposan… itt azonban semmi.. még szinte hely sem volt. Lekapta magáról a köpenyt, elhúzta a függönyt és visszaadta azt a gazdájának, majd nekilátott az öltözködésnek. Pár gombnyomás és meg is volt. A tükörben méregette magát….
- Valóban… közönséges…- felelte hűvösen. Nem akarta elhúzni a függönyt.. Nem szándékozott kimenni sem, így Jasude csak akkor láthatta, ha ö maga húzta el a függönyt. Ha ez megtörtént, akkor a lány felé fordult… remélte, hogy ezzel már törlesztette is az adósságát.

_________________
avatar
Zhel T. Everett
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 363
Join date : 2012. Oct. 05.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 3
Exp:
114/150  (114/150)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Északi rész

Témanyitás by Lotti on Pént. Márc. 15, 2013 5:37 pm

[Peter]
Döbbenten pillantok Peterre, s a meglepettség hevében még a szám is résnyire nyílik, nem beszélve a szememről. Mindkettő csodálkozó pillantást vet a fiúra, aki nemes egyszerűséggel kijelenti, hogy hozzá megyek. Mielőtt azonban gondolataiban boncolgatni kezdhetném szavai értelmét, folytatja, s akkor le is esik, hogy miről beszélt. Nem koppan ugyan nagyot, de a házasság gondolata azért elég messze van még tőlem. A valóságban persze. Itt csak előnyöm származhatna belőle. Ki tudja, egyszer lehet én is felkapom a menyasszonyi fátylat és valaki odavezet a virtuális oltárhoz. De vajon ki lesz az a szerencsés?
- Köszönöm. - gagyogom kissé lehajtott, piros fejjel az egyszerű szót, amivel el is fogadom a férfi meghívását magához. A házába. A lakásába. Ohh, mein gott, Peterhez megyek! Legutoljára fiúnál akkor voltam, mikor még némethonban éltem és akkor is csak látogatóban. Sosem volt szó arról, hogy ott is alszom... Ez most viszont egy olyan helyzet, amivel még nem volt dolgom, s habár Peter igen kedves és jóképű, de nem hiszem, hogy tapasztalat híján túl jól fogom érezni magam. Úgy értem a feszengés állandóan közre fog fogni, akármi is csinálunk majd nála. Mert mégse ismerem még annyira, meg mégis csak az ő háza. Hajjaj...
- Menjünk. - bólintok, miután összeszedve magamat bólintok egyet és a fiú nyomában elindulok, majd meg is torpanok. Stark! Hol van? Mintha valamire nagyon erőlködve nemet jeleznék fejemmel, vadul forgatni kezdem azt, hogy felleljem az állatot, aki nyomban elő is kerül, mintegy megérezve, hogy őrá gondoltam.
- Mit csinálni eddig? - ripakodok rá ingerülten. Hogy a fenébe tud néha így itt hagyni és mit csinál olyankor?!
- Nada especial, simplemente mirando. (semmi különöset, csak szétnéztem)- szólal meg váratlanul krákogva Stark, az ereimben pedig megfagy a vér. Szemem majd kiugrik a helyéből és Peter ruháját is elkapom a karjánál fogva, hogy megállásra késztessem. Ijedtemben nem tudom mihez fogjak, lábam nem mozdul, így jobb híján egy helyben fagyok. Stark beszélt?! O.O Furcsán tekint rám, megérezhette, hogy valami nem stimmel.
- ¿Sabía usted que aquí también se puede pedir un sandwich? (tudtad, hogy itt lehet szendvicset is rendelni?)- kezd el újra papolni egy számomra ismeretlen nyelven. Mi a fene?!
- Te tud beszél! - vágom hozzá szavaimat, a nyelvtan teljes hiányával, sőt még mutató ujjammal is jelentőségteljesen rámutatok a lényre, aki összevonja vadállati szemöldökét és újra közömbössé válik. Akárhogy erősködöm, magyarázok neki, nem szólal meg. De lehet fölösleges is lenne beszéltetni, úgy sem értem mit mond...
- Menjünk. - ismételem meg magamat, aztán el is indulunk.
Egy jó darabon nem szólalok meg, mert nem is tudom, hogy mit szóljak, de aztán egy jó ötlet jut eszembe. Ami mindkettőnknek fontos és nélküle el vagyunk veszve. A valóságban legalábbis...
- Van kaja? Tudok főzni. Főzök. Neked. - szaggatva nyögöm csak a mondandómat. Egy dolgot kell még tudnom.
- Mit ennél? Szívesen.

[Nem kell megijedni Stark dumájától, ördögöt teljesítettem! :3]

_________________
[No Signature Available]
avatar
Lotti
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 118
Join date : 2012. Dec. 14.

Karakterlap
Szint: 3
Exp:
100/150  (100/150)
Céh: Young Justice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Északi rész

Témanyitás by Peter Worker on Vas. Márc. 17, 2013 12:32 pm

Lotti

Lotti belém karolt, legalábbis a karomat fogta, miként a társa váratlanul megszólalt. Beszélgettek, vagy valami olyasmi, azonban félő volt, hogy nem értették egymást, de a próbálkozás aranyos volt. Reméltem, ha Hisame egyszer hozzám szól, érteni fogom a szavait.
- Főzni? Nekem? – kedves volt kijelentése, ám nem voltam éhes. Késő volt már, csupán csak aludni akartam a korábbi kalandunk után – Köszönöm, igazán kedves vagy. – fordultam felé és mosolyogtam – De késő van már egy vacsorához. – és ásítottam akaratlanul is egy hatalmasat – Hinkábbh majd reggel. Bocsánat. Egy reggelinek jobban örülnék, bár vendég leszel, így lehet nekem kéne. – nevettem fel - A tojásos rántotta páratlan elkészítője lettem már.
Zsebre dugtam a kezem és előrébb léptem, majd fordultam meg, hogy szembe legyek Lottival. Egyenes utca volt, akadályok nélkül, így bátran sétáltam hátra fele.
- És Lotti merről jöttél? Az akcentusod más. – és a mondatai sem teljesek, de azt már nem akartam mondani, biztos tudta ő is. A mondatai csupán a tanulatlanság azon szintjét tükrözték, mely megmutatta, hogy nem ide valósi volt teljes egészében.
Az út, melyen nem volt akadály. Elméletileg, azonban nem számoltam egy igencsak apró és fürge „dologgal”. Hisame… A kis sárkány velem ellentétben még igencsak aktív volt és lelkesen szaladgált körülöttünk. Sőt, a Lottit és engem körbefutó köreibe időnként próbálta bevonni a másik négylábút is és egy ilyen alkalommal, mikor mögöttem futott el, elszámolta magát, vagy épp én léptem túl nagyot. Sajnos, hogy a lábaim alá került, igencsak látványosan vesztettem el az egyensúlyom. A botladozásom komikusnak hathatott, ám én csak zavartan néztem fel a lányra, miként a földre estem a fenekemre.
- Ööö… direkt csináltam? - kifogásnak pocsék volt, de talán egy mosolyt előcsaltam a számára.
avatar
Peter Worker
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1008
Join date : 2012. Sep. 28.
Age : 25

Karakterlap
Szint: 26
Exp:
2601/2700  (2601/2700)
Céh: Young Justice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Északi rész

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

5 / 20 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6 ... 12 ... 20  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.