.: Koboldok aranya :.

2 / 3 oldal Previous  1, 2, 3  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default Re: .: Koboldok aranya :.

Témanyitás by Zekken on Kedd Dec. 20, 2016 11:22 am

Shu, Chakna, Chariton

A próbálkozásokat mindig is örömmel fogadtam, és Shu is felfedezhetett dolgokat, hála a tapasztalatnak, aminek teljében ők már sejthették mit is kell inkább figyelembe venniük. Chakna, és Chariton, a köves kísérleteteket végre tudtátok hajtani. Bárki is dobta bele a követ, vélhetőleg vékonyka keze volt, azt viszont érezhette, hogy majd lefagyott, valamint a kezén végig csurgott pár csepp és ruháját is összevizezte szegény. De a célért mindent nem? Az eredmény pedig a következő: A követ elengedted vélhetően kisebb nyomásnál, egy ideig hallottátok, hogy mocorog, mintha neki ütközne valaminek, de még egész közel, tehát talajszint (lábatokhoz mért Razz ) felett. Majd egy erőseb sodrás, ismét halljátok, hogy neki bukdácsol valaminek, majd egy lendületesebb sugárral ki is dobja a kút magából. Tehát, joggal jutottatok arra a következtetésre, hogy a nyomás miatt tele van a kútforrás vízzel, mint ahogy az, az artézi kutaknál lenni szokott. Természetes forrás volt, viszont már megmunkált kútkávával, így vélhetően joggal gondolkodhattatok, hogy hátha mesterséges a nyomás is. Nem messze tőletek, láthattatok egy lányt, zöld felső, félhosszú állig érő haj, de csupán a távolból láthattátok, ahogy egy fának dőlve figyel valamit. Nem is biztos hogy foglalkoztatok vele. Nos, ennyit sikerült megtudnotok, a kútra szánt kísérletetekkel. Mi lesz a következő? :3


Eldrie, Miiyako:

A kislány továbbra is figyelemmel kísérte a mozdulataidat, ha továbbra is mutogattál a mondanivalód mellé, viszont ha első ízben, csupán szavakkal közölted vele a mondataidat, akkor is feltüntetett, hogy a medált bizony habozás nélkül begyűrte a pólója alá. Tehát, joggal gondolhatod, hogy érti, vagy legalábbis részben, érti amit szeretnél. Bár, amondó vagyok hogy, csupán azt érti meg, amit meg szeretne, de psszt. Bár elgondolkodhattál a szavaidon, hisz nem reagált másra, csupán a medálra, azt pedig több nyelven is hasonló szóval illetik, de ne feledkezz meg arról sem, hogy a sao nyelve lefordítja azt, amit mondani szeretnél, ha megfelelően működik, és bár beszélhetsz az eredeti nyelveden, de ahhoz külön rá kell koncentrálnod, hogy úgy szólalj is meg. Viszont a kislány nem cselekszik mást, vélhetően hezitál, de láthatóan figyel. Nem iszkol el, nem megy közelebb… legalábbis még, bár…. lehet, a medálra visszavezethető „követelőzéseddel” ijesztetted el, hogy ismét közeledni merjen. Bár feltűnhetett, hogy a pillantása néha-néha eltéved rólad, mintha jobb oldaladon de távolabbra fókuszálna.
Miiyako kilépett a fa árnyékából és szerencséjére van írva, hogy nem lépett rá a mellette lévő ágra, felhívva magára a figyelmet. De, csak akkor látsz rá Eldrie, ha egy erős hatvan fokba fordulsz, azt viszont érezheted, hogy figyelnek. Hisz az emberek megérzik az ilyesmit.


Következő határidő: Dec. 27 (Kedd) Ünnepre valóan tekintettel leszek, de ha megoldható még előtte a kör, akkor annak csak örülök.

_________________
Színem:#9680C7

『Rólam:』↬ Hamarosan.
『Küldetések:』↬ Álomhajó - Tor/túra
                         ↬ Renascent floor
                       
『Eventek:』↝
『MiniBossok:』↝ Igény szerint.
avatar
Zekken
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 150
Join date : 2016. Oct. 27.
Tartózkodási hely : Zabuta

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: .: Koboldok aranya :.

Témanyitás by Shukaku on Kedd Dec. 20, 2016 2:21 pm

Shu és Timi nem sok eredményt remél a köves módszertől, hiszen sejtik, hogy ha a kút csobog, akkor teli van vízzel, így nem fogják meghallani, ha loccsan az alján, és főleg nem azt, ha koppan, maximum akkor, ha nagyon kicsi a nyomás, és valakinek meg nagyon magas a hallgatózás jártassága, a csapatot elnézve azonban ezt nem remélték. Ettől függetlenül egyikük sem akarta elvenni a kedveteket, és a próbálkozás ártani nem árthat, így Timi egyszeri, Shunál pedig sűrű bólogatások közepette állták körbe a kutat, hogy lássák az eredményt... amin egyikük sem lepődött meg. Chariton bátorítása azonban most nagyon jól jött az idomárnak, különösen a buksisimis rész, ami alatt, még Chakna felé is elsandított, szélesen vigyorogva. Ők ketten már beszéltek egy picit az életkori sajátosságokról, és Shu fura helyzetével ezzel kapcsolatban, az íjász pedig nem először láthatta olyan szenvedéllyel és hevességgel beszélni a lányt, na meg persze közbeszurkálni Timit, ahogyan most tették.
-A kód az úr maga. Ez volt egy régi küldiben a lényeg, ahol szintén összekuszálódtak a dolgok. Egy mély kútba estünk le, de előtt különböző szótöredékeket kaptunk...
-Inkább csak betűket.
-Amiket össze kellett volna raknunk együttes erővel, hogy megfejtsük a küldi lényegét.
-Mindössze a következő lehetséges lépést jelölte.
-Ott is eltűnt a kilépés gomb, mint itt, de ott még annyival több is volt, hogy minden más is eltűnt. Mármint az összes emberek Aincradból.
-Erről nem bizonyosodtunk meg, csak az első szintet láttuk, ott is a küldetés helyszíne és a céhház közötti területet.
-Picit ijesztő volt persze, de izgi is. Ott elvileg valami gonosz hackert kellett volna megállítanunk, de kút például ott is volt, bár mondjuk abba mindnyájan beleestünk.
-Ezt pedig már mondtad.
-Ehm... ja igen! Szóval most mind itt vagyunk, és Timi például emlékszik a küldetés szövegére is, ami szétkuszálódott.
-Gratulálok, az első lépés teljesítve, most már csak arra kell törekedj, ne térj le a helyes ösvényről!
-Legalább is nekünk ez volt, most viszont csak firka. Talán ha egymás mögé tudnánk tenni a paneleket, és egymásra másolnánk a pixeleket, akkor valami képet adna ki. Tudunk ilyet csinálni?

Itt viszont már Charitonra nézett, hiszen ez már programozós kérdés volt, amiben egy fiúnak kell, hogy kompetenciája legyen. A nagy beszélgetés közben Shu nem vette észre a távolban álldogáló lányt. Timi észrevette, csak követte az eddigi módszert, hogy ha akar valamit, majd idejön, mert volt egy olyan gondolata, hogy őt látta előbb is, üldözni pedig akkor felesleges. Yena azonban vidáman vakkantott az irányába, és még kalimpálni is kezdett, mintha felé akarna futni, ami szerencsére Shu jó kiscserkész technikájának hála nem sikerült neki, így csak hangoskodva, és mocorogva jelzett az adott irányba. Ez vélhetően megakadályozta a kis csapatot a kavicsok válogatásában, amiben egyébként mindannyian örömmel csatlakoztak volna, még Yena is, azzal a kéréssel, hogy ásson egy nagy gödröt a már szétválogatott, és nem megfelelő darabok elhelyezéséhez.

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája
avatar
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12695/10100  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: .: Koboldok aranya :.

Témanyitás by Chakna on Pént. Dec. 23, 2016 1:12 am

 A követ a kút egy mélyedésébe dobva azt tapasztaltam, amit kivülről árni lehetett: A kút tele van vízzel, nem csak a felszínen, hanem mélyebben is.
Shu pillantására a buksipaskolás közben rákacsintottam a lányra. Beszélgettünk már vele életkorrol és hasonlókról, és tudtam azt is, hogy élvezi, ha a kinézetének megfelelően bánnak vele.
Chariton felvetésére beleegyezőn bólintottam, és Shuén mesélni is kezdtek... olyan Shu és Timi módon, egymást kiegészítve. Mosolyogva figyeltem őket, ahogy Shu izgatottan ecseteli a történteket, Timi pedig olyan Timis higgadtsággal kiegészítgette mondandóját. Mindig örömmel figyeltem őket.
Szó szerint ugyan az az üzenet, amit én is kaptam, amint a tábor területére értem! Hasított belém Shu és Timi beszámolója alapján. Izgatott lettem, de egyenlőre nem mondtam rá semmit. Lefoglalta a figyelmemet, hogy valami elsőre furát vettem észre a kövecsként, amit a kút "visszaadott" nekünk. Nem voltam biztos benne, ezért megfogtam, és forgatni kezdtem a kezemben. Mintha a koboldfej egy töredéke lett volna, de nem volt időm tüzetesebben megnézni, Yenavakkantása miatt. Követve a hiénakölyök tekintetét szétnéztem, hogy mit láthat. Zöld felsőben, állig érő hajú lány állt tőlünk nem túl messze, de nem vettem volna észre, ha nem keresek kifejezetten valami nem odaillőt Yena pillantásának irányában. Figyelt valamit, de Yena vakkantása biztosan ránk is felhívta a figyelmét. Én inkább szerettem volna ha nem veszi egyenlőre észre, hogy nekünk is feltűnt a jelenléte, nem csak Yenának, úgyhogy miután felfedeztem, már fordítottam is tovább a fejem, mintha nem láttam volna semmit. Azért fél szememet igyekeztem észrevétlenül rajta tartani a lánykán, hogy észrevegyem ha elindul valamerre, vagy csinálni kezd valamit.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 572
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
649/1500  (649/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: .: Koboldok aranya :.

Témanyitás by Eldrie on Kedd Dec. 27, 2016 8:05 am

Ahogy beszéltem a lánynak és kérdezgettem, semmi választ nem kaptam. Vagy nem ért, vagy nem akar érteni. Így vagy úgy, fenntartottam a csevegő hangsúlyt.
-Hát, akkor maradsz Ochibi-chan - vontam meg vállam, ahogy tértem át a következő témára. Mivel az első két kérdésemre nem kaptam választ, ezért próbáltam mutogatni is a kérdést a medállal kapcsolatban, mire a kislány gyorsan el is tüntette azt. Azonban a mutogatáshoz képest mintha kissé túl gyorsan elpakolta volna az ékszert, úgyhogy kezdtem gyanítani, hogy érti amit mondok, már amikor úgy tetszik neki. Ami pedig a nyelvet illeti, nem a maga az anyanyelvi különbségeket gondoltam alapproblémának, hanem azt, hogy nem tudom (vagyis, most már sejtem, de eddig nem tudtam) hogy lány beszél egyáltalán bármilyen nyelvet elég jól, hogy fordítás ide vagy oda értse amit mondok. Jó, persze talán kicsit elvont elképzelés, hogy valaki ide kerülne, aki nem tud gyakorlatilag még beszélni sem (több okból is), de hát megesnek furcsa dolgok. Így vagy úgy, úgy tűnt a lány többnyire érti amit mondok, csak nem hajlandó reagálni. Abból ítélve, hogy továbbra sem iszkolt el, gondoltam volt még valami dolga velem (vagy legalábbis valamennyire kíváncsi?), és mivel a csevegéssel megnyílás terv nem jött össze, úgy döntöttem, taktikát váltok. Ugyanis ketten tudják játszani ezt a hallgatásos játékot. Ha már a csevegést nem sikerült elindítani, talán ha én is csak csöndben nézem a lányt, akkor "megtörik". Szóval, ugyan továbbra is próbálva egy bizalomgerjesztő mosolyt fenntartani, csendben figyelgetjük egymást a kislánnyal. Mivel most csak a lányra figyelek, és amúgy is próbálok gyanús mozdulatokra figyelni, vagy mi, ezért valószínűleg elég korán észreveszem, a jobb felé vetett pillantásokat. Miközben úgy teszek, mint aki nem vette észre, megpróbálok a lehető legfeltűnésmentesebben kicsit úgy irányt váltani, hogy mind a lányt, mind a területet, amerre nézeget szemmel tudjam tartani. Ha esetleg van egy fa, vagy valami a közelben, akkor neki is dőlök kicsit, csak hogy még lezserebb tűnjek. E mellé pedig, fa ide vagy oda, karba teszem a kezem. Pontosabban nem is annyira karba teszem, mint inkább körülbelül a mellkasom előtt a bal kezem a jobb felé teszem. Ez távolról, vagy az avatatlanoknak simán csak úgy tűnhetett, mintha karba teszem a kezem, és legtöbben közelről is csak azt néznék nagy valószínűséggel, hogy "milyen furán fonja karba a kezeit ez a srác". Aki kicsit jobban belegondol, vagy gyakoroltabb, annak leeshet azonban, hogy ezzel a mozdulattal mindössze pár centire került a jobb kezem a kardom markolatától, így pedig gyorsan elő tudom kapni a kardot, ha szükséges. Pozitívum még mellé, hogy általánosságban nem fenyegető a mozdulat maga, még akkor sem különösebben, ha valaki tudja mit akartam elérni ezzel, és aki nem veszi észre mit csináltam, annak körülbelül egyáltalán nem. Persze megvoltak a negatív pontjai is ennek a beállásnak, hiszen meg volt a nagyon valós veszély, hogy megvágom a bal kezem a kard kivonása közben, ha nem figyelek eléggé, vagy nem vagyok elég gyors hogy elkapjam a kezem az útból, de ezt még bevállalható veszélynek gondoltam.
avatar
Eldrie
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 116
Join date : 2015. Sep. 23.

Karakterlap
Szint: 4
Exp:
288/200  (288/200)
Céh: White Rose

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: .: Koboldok aranya :.

Témanyitás by Miiyako on Kedd Dec. 27, 2016 4:59 pm

Csak néztem és néztem és néztem, hogy mi a fenét csinálhat ez a fickó.. Valamiért mosolyognom kellett szegénynek a szerencsétlenségén, de ez belefér. Aztán a medálról kezdte kérdezgetni a kislányt, még mutogatott is hozzá, hátha a gyerek valami fogyatékossággal élő, esetleg nem érti a nyelvünket. Bár szerintem ez nem a legvalószínűbb, hisz beszéddel "kért" kaját is magának. Vagyis érti, amit az a hibbant magyaráz neki. Amikor a medált megemlítette a másik játékos, alig kezdett el mutogatni hozzá, a törpe el is rejtette a tárgyat.
Nocsak! Van valamid, amit rejtegetsz előlünk? Most még kíváncsibb lettem.. - gondolkoztam. A fickó elhallgatott. Nos, igen.. Másik játékot játszik, melynek a neve: "Idegesítsük fel Miyakot a hallgatásunkkal!" Legalább nem vigyorognak, mint a tejbetök. Akkor le is ütném őket.. Ahogy néztem azt a kettőt, megint elfogott az az érzés, hogy figyelnek. És nem is tévedtem. A szemem a kislányra szegeződött, aki egyfolytában a másik játékos és köztem járatta tekintetét, egyre többször felém pillantva. Valahogy sejtettem, hogy a fickó is észrevette ezt, hisz nem lehet ekkora hülye. Na meg, elkezdett mozgolódni is, és egy kissé furcsán, de karba tette a kezét. Még mindig a törpét figyelve, lassan a szám elé raktam a mutatóujjam, jelezve, hogy maradjon továbbra is csendben és ne nagyon vezesse a tekintetét felém. Azért remélem megértette..

_________________

*
*
"Van, amit csak harccal lehet mások tudtára adni. Például azt, hogy mennyire komolyan gondolod."
~Yuuki
*
avatar
Miiyako
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 25
Join date : 2016. Jun. 28.
Age : 14
Tartózkodási hely : Otthon

Karakterlap
Szint: 3
Exp:
104/150  (104/150)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: .: Koboldok aranya :.

Témanyitás by Zekken on Kedd Jan. 03, 2017 12:39 pm

Char, Shu, Chakna:

Chakna megfigyelése helyes volt, tényleg egy darabkát igyekezett ledobni a mélybe a kobold fej töredékéből, és ha azt megpróbálta vissza illeszteni, akkor bizony egy kisebb fénysugár kíséretében, a szegélyeket pixelek borították, majd a rendszer helyreállító képességének hála össze is „forrt”. Így adta magát, hogy még pár darabka után, ki is tudjátok adni, az öszetört, megrongált részletet. Sőt! Talán még egy nagyobb kődarabra is felfigyeltetek, aminek egyik oldala egyezett a megrongált résszel.

Eldrie, Miiyako:

Eldire, csinálhattál bármámit, várhattál, várhattatok egymásra, akár a csodára is, ha nem cselekedtek, nem történik semmi. Csupán annyi vehettél észre, hogy a lányka arca egy pillanatra elbizonytalanodott, és kerülte azt a bizonyos pontot, ahova eddig pillantgatott. Nem ejtették a fejére, hogy ne tartson szemmel egy idegent. Ochibi-chan továbbra sem beszélt vagy válaszolt semmit sem, nem reagált a megjegyzésedre, csupán Miiyako bizonytalanította el egy rövidebb időre. Nem a lebuktatás volt a célja, csupán a figyelem, viszont ő még gyerek, akárhogy is nézzük, a furfang még nem úgy működik a fejében, ahogy egy érettebb embernél. Viszont a magához való esze bőven megvolt. Valamint a pocakja is megkordult megint. Több napja nem evett rendesen kislány, és egy szendvics kevés, hiába habzsolta…




Határidő: Január 10. (Kedd).
Chariton kérlek 500 szóval pótolj.

_________________
Színem:#9680C7

『Rólam:』↬ Hamarosan.
『Küldetések:』↬ Álomhajó - Tor/túra
                         ↬ Renascent floor
                       
『Eventek:』↝
『MiniBossok:』↝ Igény szerint.
avatar
Zekken
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 150
Join date : 2016. Oct. 27.
Tartózkodási hely : Zabuta

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: .: Koboldok aranya :.

Témanyitás by Eldrie on Kedd Jan. 03, 2017 11:55 pm

Maradtam tehát a korábban felvezetett beállásnál, próbálva minél relaxáltabbnak tűnve figyelemmel tartani mind a lányt, mind pedig a területet, amerre pillantgatott, miközben csendes párbajunk folytatódott. Ahogy nyúlt a csönd, feltűnt, hogy a kezdeti pár pillantás után mintha elbizonytalanodott volna, majd elkezdte kerülni a pillantásával azt a területet, amit eddig nézett. Hát, ha most nem támadnak meg hamarosan, akkor relatíve biztonságban érezhetem magam. Ezzel egy időben kezdtem viszont unni a csöndben álldogálást, korábban, mint gondoltam. Úgy tűnik nem éreztem magam eléggé... kívül a komfortzónámon, hogy túlságosan eltérjek a szokásos természetemtől, amin nem segített az sem, hogy a lány úgy tűnik nem reagál a "silent treatment"-re. Nagy sóhajtással, mintegy elismerve a vereségem, végül megszólaltam.
-Oké, te nyertél Ochibi-chan. Beszélgessünk valamiről - mondtam. Azt még mindig nem adtam fel, hogy valahogy szóra bírjam a lányt, legalábbis egyelőre, de már kezdtem kifogyni az ötletekből. Ha se a beszéddel, se a hallgatással, se a lekenyerezéssel nem tudom szóra bírni, akkor mi más marad? Így látatlanban nem próbálkozhatok túl sok minden mással, pedig volt egy olyan érzésem, hogy a kislánynak van valami köze a küldetéshez, akár szándékosan akár nem. Viszont ha továbbra sem tudok semmi hasznosat kiszedni belőle, akkor kénytelen vagyok máshogy nekiindulni a dolognak, bár nem szívesen hagynám itt egyedül az erdő közepén.
-Öhm, hogy telt a napod? - ez elég béna nekiindulás volt így másodjára, mintegy jelezve azt is, hogy úgy érzem, kezdek kifogyni a lehetőségből. Ez utóbbi két dolgot jelenthet, vagy nem veszek észre valami halál egyértelmű dolgot, vagy kezdem elérni a képességeim határát. Persze, valószínűleg az is hozzájött ehhez az ügyetlen második nekiinduláshoz, hogy egyre több mindent próbálok figyelemmel tartani amellett, hogy próbálok minél nyitottabbnak tűnni. Mindenesetre, a korábban felvezetettek szerint, még próbálkozom. Ha nem reagál semmit a kérdésemre, akkor elkezdek én mesélni, továbbra is csevegő jelleggel, a szokásos kis hülyeségekről, amikre az ember számít a válaszként a kérdésemre. Persze, ha esetleg sikerül valami reakciót kicsikarnom, akkor nem kezdek bele a magam kis hülyeségébe, hanem inkább majd arra próbálok reagálni amit válaszként kapok. A gyomorkorgásra nem tudom felfigyelek-e vagy sem, de végül is mindegy, mert részemről nagyrészt kimerítettem az ételkészletem, talán egy alma vagy valami hasonló híján. Mivel magán az éhségérzeten kívül nincs semmi mellékhatása az étkezés elhanyagolásának, általában nem szoktam túlságosan betárazni, így most sem.
avatar
Eldrie
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 116
Join date : 2015. Sep. 23.

Karakterlap
Szint: 4
Exp:
288/200  (288/200)
Céh: White Rose

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: .: Koboldok aranya :.

Témanyitás by Shukaku on Szer. Jan. 04, 2017 1:47 pm

Úgy tűnik a válogatás ha időigényes is ugyan, de rendkívül sikeres, és ezért a játék világa ragyogó effektekkel jutalmazza meg a kis csapatot. Az első pár ilyen fényes jelenetnél Timi még igyekszik a társai közvetlen közelében tartózkodni, várva valamiféle hatást, és Yena is hátraugrik morogva, vagy éppen közelebb, hogy elkapja a fénycsíkokat, ám miután megszokottá válik a dolog, mindketten egyre kevesebb figyelmet fordítanak az esetre, legalább is tevőlegesen. Shu úgy tűnik örül a kirakósnak. Talán nem a legkedvesebb játéka az ilyesmi, de mindenféleképpen társasjáték, és társakkal múlatja az időt. A csöndesség azonban a nagy munka ellenére is zavarja kissé, főleg azért, mert ő beszélt a legtöbbet, és úgy érzi, hogy elnyomja a társait, pedig pontosan ezt szerette volna megakadályozni. Ennek okán pár perc keresgélés elteltével egy kérdést intéz a többiekhez, és jelzi is Timinek, hogy ez most nem neki szól. Nem mintha a sárkány egyébként szeretne találgatásokba bonyolódni, de egy határozott úgy sem tudhatjuk, talán most elvenné a többiek kedvét is az ötleteléstől, az idomárnak pedig igen csak szüksége van arra, hogy mások hangját hallja. Főleg, ha a furán figyeli creepy kislányt is beletesszük a történetbe.
-Szerintetek mi fog történni, ha összerakjuk az egészet? Ki fog jönni a kútból a forrás szelleme? Nem sokszor beszéltem még szellemekkel, és ők is inkább hegyi vagy erdei szellemek voltak. Vajon kobold szellem lakik a kútban? Mit gondoltok?

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája
avatar
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12695/10100  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: .: Koboldok aranya :.

Témanyitás by Miiyako on Szer. Jan. 04, 2017 3:11 pm

Kezdek unatkozni.. Miután jeleztem a kislánynak feltűnően elkezde kerülni a tekintetével a "rejtekhelyem". Csak mosolyogva megráztam a fejem. Mondtam én, hogy nem hülye a gyerek! Már percek óta néma csend honolt és ez kezdett egy kissé kiakasztani. Már nem azért mert zavarna, csak így nem tudok meg semmit. Majd hirtelen a másik játékos feladja és egy másik hülyeséggel próbálja szórabírni a lánykát.
Te most csak hülyéskedsz velem... - gondoltam magamban - Ez majdnem olyan hatásos, mint az előző próbálkozásaid.
A törpe gyomrának korgását meghallva arra következtetek, hogy egy ideje nem ehetett, vagyis szegény még éhes. Megunva, hogy a fa mellett állok egyszercsak elindulok a páros felé.
- Legalább nem adtad fel.. - szólok oda a másik játékosnak, hogy le ne nyisszantsa a fejemet.
A készletemből elővéve, én is egy szendvicset nyújtok a lány felé, miközben leguggolok. Remélem, hogy kedvesnek szánt mosolyomat bíztatásnak veszi és közelebb jön. Akármennyire idegenkedek az emberektől, vele szeretnék barátságos lenni és nem elijeszteni, mint a többi volt barátomat.
- Nos? Mi volt a terved? Mert az nem fog használni, amit eddig próbáltál.
Leülök a földre és elkezdek elpusztítani egy szendvicset, hogy ne maradjak éhen. Közben felnézek a fickóra és várom, hogy mit válaszol.

_________________

*
*
"Van, amit csak harccal lehet mások tudtára adni. Például azt, hogy mennyire komolyan gondolod."
~Yuuki
*
avatar
Miiyako
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 25
Join date : 2016. Jun. 28.
Age : 14
Tartózkodási hely : Otthon

Karakterlap
Szint: 3
Exp:
104/150  (104/150)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: .: Koboldok aranya :.

Témanyitás by Chakna on Pént. Jan. 06, 2017 8:49 pm

Miközben még mindíg igyekeztem a lányon tartani a szememet jobban megvizsgáltam a kezemben maradt darabot. Nem hittem el, hogy lehet ilyen szerencsém!
- Nézzétek csak! - hívtam oda társaimat - Ez az egyik hiányzó darab! - mutattam meg a követ. Ha visszakerült a kezembe, akkor én beteszem a helyére, ha nem akkor felvetem annak akinek éppen a kezében van a kövecske, hogy tegye meg ezt. Jutalmunk egy kisseb fénysugár volt, és az, hogy a darabka mostmár újra részét képezte a  domborműnek, mintha sosem tört volna ki. 
- Azt hiszem érdemes lenne tovább keresgélni a darabkákat - jegyeztem meg, de lehet nem elég hangosan hogy meg is hallják, mert már neki is kezdtem a keresésnek, miközben fél szememet még mindig a minket figyelő lánykán tartottam.
 A siker feltöltött energiával, úgyhogy kitartóan keresgéltem a darabkákat. Olyannyira belemerültem, hogy meg sem szólaltam egy darabig. Ezt csak akkor vettem észre, amikor Shu megszólalt.
- Én még nem találkoztam szellemmel, sem más hasonló lénnyel, úgyhogy fogalmam sincs - feleltem neki - de ha már mindenképpen történik valami remélem nem lesz sem ijesztő, sem problémás a dolog. Én valami olyasmit sejtek, és remélek egyébként hogy megnyílik valami labirintus féle, ami ha a "helyes úton" maradunk, elvezet a koboldok kincséhez, ha létezik egyáltalán. - vázoltam fel saját elképzelésemet, hangomból viszont érződött, hogy elég szkeptikus vagyok a dologgal kapcsolatban... Ha meg is nyílik valami labirintus, akkor is egy nagyon veszélyes kör lesz valószínűleg megtalálni a helyes utat. És a végén inkább tartottam valószínűnek, hogy azt tapasztaljuk: nem létezik a koboldok kincse... Ja, ki ne felejtsem: A lánykát nem engedtem sokáig kikerülni a látóteremből. És azt is valljuk be: Élveztem a kincskeresést, hiszen kihívást jelentett, és egyenlőre abban a formában, amit kifejezetten tetszett.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 572
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
649/1500  (649/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: .: Koboldok aranya :.

Témanyitás by Chariton on Kedd Jan. 10, 2017 2:30 am

Shu és Timi nagyon...aranyosak. Chaknával ellentétben sem Chariton sem szerény személyem nem látta még őket így beszélni (vagy csak egyikünk sem emlékszik.) Mindenesetre nagyon aranyosak. Talán kicsit gyors is a mesélésetek tempója Charnak, de nagyon igyekszik felfogni azt amiről szó van. A végén mindenesetre megértette, hogy most tőle várjátok, hogy programozzon. Erre csak egy hasonlat jut eszembe: a programozás, olyan mint a vívás...ja várjunk. Nincs ilyen hasonlat. Miért? Mert nem hasonlít. Ebből egyenes ágon következik, hogy Chariton nem ért hozzá. Na jó. Legyünk őszinték, ennyire nem buta, de a programozáshoz pont nem ért. Szóval hiába tekintesz rá, Chariton maximum megpróbálja a saját ablakát valamerre feléd húzni, de többet még kísérletezés szintjén se tud tenni. Nem kelt benne negatív érzéseket, hogy nem ért hozzá, úgy gondolja ő sem érthet mindenhez. Gondolkozik vajon Chakna ért ezekhez a dolgokhoz, de mivel semmi biztosat nem tud előhalászni a fejéből, nem kockáztat meg semmilyen jelzést felé.
Figyeli Chakna kísérletét az összeillesztéssel, és gratulációval  valamint egy "ügyes vagy"-al jutalmazza, amikor sikerül. Shu kérdésén elgondolkozik, de Chakna válaszát hallva kicsit megnyugszik. Persze ő sem marad el attól, hogy csatlakozzon a beszélgetésbe:
- Vagy az is lehet, hogy kiemelkedik egy kincsesláda a kútból, benne a jutalommal. Szellemmel még nem találkoztam, de kíváncsi lennék rájuk. Viszont ha labirintusba jutunk, akkor hasznomat vehetitek. Az egyik tárgyam leírásában szerepel az, hogy segít kiigazodni az útvesztőkben. - utal a sisakjára. Majd vissza is dobja kérdést Shunak, nehogy megálljon a beszélgetés - Egyébként milyenek voltak azok a szellemek amiket láttál, Shu? - a válasz közben elképzelte magában a "standart" szellemet, csak koboldként. Valamiért viccesen hatott. Persze annyira nem, hogy megmosolyogtassa, de ha élőben látná akkor mindenképp vissza kellene fognia magát, hogy esetleges nevetésével ne bántsa meg a pöttöm és átlátszó lényt.

Beszélgetés közben észreveszi a távolban az alakot. Figyeli. Zöld a haja. Van néhány zöld hajú lányismerőse, de egyiket sem ismeri fel benne. Ki lehet? - gondolkodik magában - Talán egy újabb valaki aki a küldetésre jött, csak "elkésett" és szégyell idejönni? Ha támadni akarna, akkor nem állna ott ilyen nyíltan. Nagy valószínűséggel lehetősége is lett volna rá.

Így tehát Chariton megmarad abban a hitben, hogy a lány szégyenlős, fél odajönni hozzájuk. Azon pedig segíteni kell. Biztos benne, hogy mind Shuék, mind Chakna szívesen fogadna egy új társat maguk között. Sőt, talán még valami új ötlettel is elő tudna állni. Arról ne is beszéljünk, hogy plusz egy emberrel mennyivel gyorsabban haladnának a kereséssel, ha esetleg nem támad jobb ötlete a lánynak. Végül, és nem utolsó sorban pedig: szerette volna megismerni. Igen, még mindig meg van az a talán negatív, talán pozitív tulajdonsága, hogy mindenkit meg szeretne ismerni. Ezek miatt felbuzdulva emeli kezét, hogy intsem a lánynak: Jöjjön ide. Ha nem látna rajta reakciót, akkor kiált is felé, vagy még intenzívebben folytatja az integetést...
avatar
Chariton
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 185
Join date : 2016. Jan. 18.

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
681/700  (681/700)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: .: Koboldok aranya :.

Témanyitás by Zekken on Kedd Jan. 17, 2017 10:13 am

Charmander… Razz, Chariton, Shukaku, Chakna:
Összeraktátok a kis darabkákat. Sőt, amiket nem láttatok, még a rendszer ki is javította, pótolgatta magának, hisz csak nagyobb darabokat nem tudta kellően visszaretusálni magának. A távolban, a lábatok alatt talán még az a nagyobbacska kődarab is feltűnhetett, ami vélhetően a rongálást okozta, de hogy össze rakjátok-e a képet, az rajtatok múlik. Viszont… hiába állítottátok helyre a hibás kutat, nem jelentek meg se szellemek, de maga a kincs sem. Nem, nem. Azért nincs ilyen könnyű dolgotok, ugyanis nem történt semmi. Csupán jobban kiéleződött valaminek a helye. Egy alig, másfél két centi vastagságú mélyedés, aminek kör alakja van, és érdes a felülete. Rajta kincsvadászok. Éljenek a talányok. \o/
Chariton ha esetleg közelebb ment, vagy jobban nyújtogatta a nyakát, késve ugyan, de talán láthatta, ahogy, a lány mozgolódik… Sőt, még megpillanthatott egy kislányt és egy korosztálya béli férfiút. De hamarabb járt a szája mint a megfigyelő képessége.


Eldrie, Miiyako:



Hallgatásodra hallgatással válaszolt. Viszont amikor beszéltél sem… zavartatta magát. Láthattad hogy, értelmesen figyelt, és azt ugyan nem érzékelted… de volt amikor csak a fülével, főleg… mikor a másik féllel volt elfoglalva. Amikor visszakérdeztél, hogy miként telt a napja, csupán rád szegezte a pillantását, de ajkai hallgattak. Nem szorultak össze, mint aki nem beszélhetne, inkább csak… úgy döntött, nem válaszol. A pillantása visszamászott, és pár lépést hátrált is… hiába, nem volt túl közel hozzátok, amikor mocorogni kezdett Miiyako. Oda visszaváltotta a pillantását rajtatok, mint aki mindenhonnan támadást vár. A szeme tükre is elsötétült kissé, ahogy a szemöldökét összeráncolva árnyékot vetett rá. A mozgása nem volt finom, darabos és hirtelenkedő, merev mégis láthatóan hajlékony volt. Nehéz volna leírni. Inkább volt ösztönszerű, mintsem természetes.
Ahogy Miiyako közeledett felé, vélhetően megállt egy ponton. Ekkor csakis a lányra szegezte a pillantását. Ahogy… leguggoltál, ő is felvette ezt a testtartást, kissé széjjelebb tett lábakkal, guggoló pózban, a föld felé lapulva, az egyik keze a lábai között a másik a teste mellett. Az izmai megfeszültek, de nem csinált semmit. Majd megláthatta a szendvicset a kezedben. Láttál már állatot vérszemet kapni? Rajta is ezt a falánk, vad pillantást vélhetted felfedezni. Az arcizmai megfeszültek, és amikor felé nyújtottad, ő szimplán kikapta a kezeidből, és egy pillanat alatt már távolabb volt mindkettőtöktől. De, nem fordított hátat nektek. Sőt, feltűnhetett, hogy… kissé féloldalasan van felétek. Hisz a távoli hangok, és neszek azért hallhatóak voltak. Ismét pár falat, volt neki a szendvics, ami ha szalvétába is volt még csomagolva, akkor bizony abból is ki lett harapva pár cafat. Abban az esetben, ha közeledni próbáltatok felé, hangosan morogni kezdett… kivillantva az akár még kajamaradékkal teli szájacskájában lévő fogsorát. Tehát, ugyanaz történt eddig, ami alig pár perce. Sem egy köszönöm, de a pillantásából hálát sem igazán szűrhettetek le. Olyan volt, mint valami kis, vad majmocska. Ekkor figyelhettél fel, hogy a távolban akad valaki, aki mintha feléd, vagy felétek integetne, és kiabálna. Miiyako jobban látja, mint Eldrie, de a hangot ő is hallhatta. Vélhetőleg oda akart titeket invitálni. Sőt még a kislány is hátra kapta a pillantását, rövidebb időre.

Chariton interaktolni próbál a posztjában Miiyakoval.

A kislány mozgás (nagyjából):

Hogy demonstrálni tudjam, miként is képzelem... hát valahogy így, persze tánc és koreográfia nélkül. Razz






Következő határidő: Január 24. Kedd.

_________________
Színem:#9680C7

『Rólam:』↬ Hamarosan.
『Küldetések:』↬ Álomhajó - Tor/túra
                         ↬ Renascent floor
                       
『Eventek:』↝
『MiniBossok:』↝ Igény szerint.
avatar
Zekken
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 150
Join date : 2016. Oct. 27.
Tartózkodási hely : Zabuta

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: .: Koboldok aranya :.

Témanyitás by Shukaku on Kedd Jan. 17, 2017 3:14 pm

Így tehát maradt a vadászó-gyűjtögető életmód kavicsok után, és közben a trécselés, ami megkönnyítette a feladatot, vagy legalább is az idő gyorsabban telt.
-Az ijesztő dolgokat én sem szeretem, de szerencsére idebent az ijesztős valamik mindig csak próbák. Soha nem akar semmi igaziból bántani, csak rá szeretne venni téged valamire a küldetések alatt. Jó, persze ha direkt besétálsz a medve barlangjába, akkor morci lesz, de ha ügyes vagy, akkor a veszély mindig csak az izgalommal lesz egyenlő. Tudom, sokan izgulni sem szeretnek, és például én sem, ha valakinek mondjuk a kaszabolás jelenti az izgalmat... de félnetek nem kell. Hárman is nagyon vigyáznak ránk, ebben biztos vagyok.
Pislantott mosolyogva a két pet felé, a harmadik személyt pedig egyelőre nem nevezte meg.
-A labirintusok pedig egyébként uncsik. Ugyanilyenek, mint itt a keresgélés. Próbálgatod az irányokat újra és újra, és egyszer megtalálod a megfelelőt. Ha nincs beszélgetőpartnered, vagy nincsenek tele a folyosók rejtvényekkel, vagy csapdával, akkor inkább ne kívánj labirintust, mert halálra fogod magad unni.
Nevetett fel, miközben jó pár újabb darabot rakott félre, amelyek nem illettek sehova, majd Char megszólalására elhúzta a száját.
-Nagyon remélem, hogy nem azért töltöttük itt az egész délelőttöt, hogy egy kirakóssal megoldjuk a dolgot. A Minotaurusz Sisak pedig...
Itt még szélesebben elvigyorodott, majd összekacsintott a sárkánnyal, aki egy bólintással jelezte, hogy érti a célzást, így hangtalanul pakolt tovább, míg Shu folytatta a csevegést.
-Az erdő szellemei, ahol éltünk. Tudod, általában állat alakban vannak, és figyelnek minket, ha pedig méltónak találnak rá, akkor te is megláthatod őket. Persze csak egy pillanatra.
Miután pedig mindennel megvoltatok, Shu hátra lépett el lépést, majd Timi hátára is felállt, hogy más szögből is lássa a képet. Halkan kuncogni kezdett, mint aki tud valamit, de egy szót nem szólt, csak érdeklődve várta a ti további javaslataitokat.

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája
avatar
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12695/10100  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: .: Koboldok aranya :.

Témanyitás by Chakna on Szer. Jan. 18, 2017 1:18 pm

Chariton ötlete valahogy... túl egyszerűnek tűnt volna, ha ennyi után már ki is emelkedik a kincsesláda, és kész... De nem szóltam semmit, mert Shu előbb reagált.
Shu megjegyzésére, hogy vigyáznak ránk, számoltam... Timidus, az egy, Yena, az kettő... Ő pedig 3 valakit említett... Vagy magára gondol, vagy Kayabára, és őt ismerve az utóbbi valószínűbbnek tűnt...
- De hát most van társaság - mosolyogtam, válaszul a feltételezésre, hogy a labirintus unalmas lenne. Próbáltam egyszerre mosolyogni mindenkire, ami kicsit... fura hatást kelthet.
 Chariton kérdése után én is kiváncsian hallgattam a kislány történetét.

Ahogy egyre kevesebb kődarabka maradt a kút körül, szúrni kezdte a szememet egy nagyobb kődarab... A kútnak biztos nem része, ahhoz túl nagy, Viszont alkalmasnak látszik rá, hogy kisebb köveket összetörjenek vele...
- Szerintetek lehetséges, hogy valaki, vagy valakik direkt összetörték a szobrot? - Kérdeztem felmutatva a kődarabot. Nem igazán tudtam, hogy milyen szót használjak a koboldfejre, de valószínűleg így is értették.
 A kút közben teljesen helyreállt, de nem történt semmi. Hát persze! kaptam gondolatban a fejemhez, hiszen még ott van az a kör alakú hely! Valószínűleg meg kell találnunk a kulcsot is!
- Láttatok véletlenülbármit, ami illik ide? - böktem a mélyedés felé. Közben kicsit puffogtam magamban. Na tessék, befejeztük a kődarabkák keresgélését, most kezdhetjük keresni a kis kör alakú mütyürt... De legalább a társaság jó volt, úgyhogy hamar visszatért a jókedvem.
Chariton integetni kezd a távolban álldogáló lány felé... Én erre felálltam, és Chariton mellé léptem, hátha ő onnan észrevett valamit, ami nekem az előbb nem tűnt fel.
- Biztos hogy ez jó ötlet? És ha megijed, és elszalad? - kérdeztem, mikor még kiálltozni is kezdett... Ha a küldetéshez van köze a lánynak, akkor bizony nem jó ötlet elriasztani, a kiálltozás pedig éppen ezt a hatást válthatja ki... Persze, előbb utóbb valahogy kapcsolatba kellene kerülni vele, de lehet azt óvatosabban is... 
Aztán Shu Timidus hátára állva szétnézett, és kuncogni kezdett... Sejt valamit, de nem akarja elvenni tőlünk a találgatás és a küzdés lehetőségét...
- Shu, mit látsz? - kérdeztem, hogy mi is gondolkodhassunk rajta.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 572
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
649/1500  (649/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: .: Koboldok aranya :.

Témanyitás by Eldrie on Kedd Jan. 24, 2017 2:44 am

Mit ne mondjak, kezdett már kicsit idegesíteni a helyzet. Ha hallgattam, nem kaptam semmi reakciót, csak hallgatást. Ha beszéltem, akkor úgy tűnt, hogy figyel a kislány, de nem válaszol. Na most mi legyen? Gondoltam, hogy nem a bénára sikerült kísérletem fogja megtörni a csendet, de akkor mi? Nos, az ilyen irányú gondolataimat gyorsan megszakította a következő érkező.
Elsőre azt vettem észre, hogy a lány pillantása visszatér a korábban került pontra. Mivel (elméletileg) úgy álltam, hogy nagyjából lássak arrafelé, nem sok időbe telt arra fordulnom. A kislány elhátrált egy kicsit, nekem pedig, a pozitúrámból kifolyólag egy másodpercen belül a kardom markolatán volt a kezem. Nem éppen a legbarátságosabb kezdés, de ha semmi közepéből kerülsz elő az erdőben, akkor számíthatsz rá, hogy nem fognak tárt karokkal fogadni. Igazából, eddigi gondolataimhoz képest még nem is reagáltam túl a dolgot, hiszen magát a fegyvert még nem húztam elő. Ahogy közeledett, a most már láthatólag barna hajú hölgyemény, egy kissé szarkasztikusnak érző mondattal próbálta (gondolom...) bizonyítani, hogy nem ellenséges. A mondatából, és a kislány korábbi reakcióiból ítélve már egy ideje szemmel tarthatott minket.
-Ha van jobb ötleted így a bujkálás után, legyél a vendégem -. intettem (óvatosan) a kislány felé, miközben lassan elhúztam a kezem a kardmarkolattól. Nem voltam teljesen megbizonyosodva még a megjelent lány szándékairól azonban, úgyhogy azért továbbra is készenlétben tartottam magam. A lány leguggolt, majd egy szendvicset nyújtott át a kislányak, aki továbbra sem adott sokat az udvariasságra, és gyors mozdulatokkal felmarkolta a szendvicset, majd eltávolodott és elpusztította azt. Mindeközben az újonnan érkező is felvetett pár kérdést.
-Igen, úgy látszik tényleg nem fog használni. De, feltételezem, valami ötleted csak van, ha már úgy döntöttél csatlakozol köreinkhez -. nem éppen a legbarátságosabb énemet adtam (hogy finoman fogalmazzak), de azt hiszem ez érthető a körülményeket véve. Szóval, jobb ötlet híján, visszadobtam a labdát, terveket illetően.
Nem sokra rá, ahogy a kislány oldalra kapta a fejét, mintha valami hangot hallottam volna. A kislány reakciójából ítélve nem csak képzeltem a hangokat, és így az újonnan csatlakozott barna hajú lány felé is vetettem egy kérdő pillantást.
avatar
Eldrie
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 116
Join date : 2015. Sep. 23.

Karakterlap
Szint: 4
Exp:
288/200  (288/200)
Céh: White Rose

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: .: Koboldok aranya :.

Témanyitás by Miiyako on Szer. Jan. 25, 2017 5:52 pm

Szerencsém volt, hogy a nem rántotta elő a kardját és a fejem a helyén maradt. Bár azt azért észrevettem, hogy nem számított rám, mivel rögtön a kardjához nyúlt. Megszólalására csak a szememet forgattam.
- Mintha értenék az emberekhez... - motyogom és elkapom a fejem.
Ez a fickó egyáltalán nem ismer.. Nem fogom engedni, hogy áthatoljon a falamon, amit annyi ideig építgettem magam köré! Így nem tudnak bántani.

A kicsi távolabb megy tőlem és újra elkezd szépen szólva is zabálni. Nem csodálom, hogy nem foglalkozik semmivel, csak az étellel. Egy ideje itt lehet az erdőben. Már csak az a kérdés, hogy mért nem vette eddig észre senki..
Tovább falatoztam tanácstalanul meredve a fák közé. Nem jutott eszembe semmi. Csak annyit tudtam, hogy nem akarom megrémiszteni a kislányt, aki lehetséges, hogy csak véletlen került ide.
- Maga a megtestesült kedvesség.. - forgatom meg a szemeimet - Valószínűleg nem nézném totál hülyének a gyereket és nem csak megértetni próbálnám magam vele..! Nem bolond ez a kislány csupán fél és ez gondolom számodra is érthető, hogy miért. Vagy talán tévedek? - nézek az ismeretlenre enyhén szemrehányóan, majd kicsit megenyhülök - Egyébként Miiyako vagyok.
Befejezem a szendvicsemet, majd meghallok egy hangot, s látom, hogy a törpe is rögtön odakapja a fejét, ahonnan jön. A hang irányába nézek, s kardomhoz kapok, bár nem vonom ki azt. Nyorsan felállok és elkezdek hátrálni pár lépést. Nem tagadom, kissé megijedtem. Ránézek a másik játékosra.
- Mi a halál ez?

_________________

*
*
"Van, amit csak harccal lehet mások tudtára adni. Például azt, hogy mennyire komolyan gondolod."
~Yuuki
*
avatar
Miiyako
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 25
Join date : 2016. Jun. 28.
Age : 14
Tartózkodási hely : Otthon

Karakterlap
Szint: 3
Exp:
104/150  (104/150)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: .: Koboldok aranya :.

Témanyitás by Chariton on Szer. Jan. 25, 2017 10:50 pm

Érdeklődve hallgatja Shukakut mesélni. Mindig szerette hallgatni, hisz sokmindent látott, sokmindent tudott, és ezt eddig megosztani sem volt rest, ha kérdezték. Ilyen feszült figyelem mellett nem is kell csodálkoznunk, hogy megütötte a fület az, hogy három személyről hall. Nem telt sokba míg kiszámolta, hogy ennyit bizony nem ismer. Mert Yena és Timidus még oké, de ki a harmadik? Soha nem félt kérdezni, ezért most is reflexből hagyja el a száját:
- Ki a harmadik? És nem ér nevetni a menő sisakomon. Tudom hogy jól áll nekem, és ezt az állításomat senki nem döntheti meg. - mondja "sértődötten". Kicsit komolyabb hangvételbe folytatja Chaknához. - Az is előfordulhatott, hogy a harc során tört így darabjaira. Aztán a rendszer készített belőle egy küldetést. Sajnos sehol nem látok épp oda illő darabot, de szerintem azt is megtalálhatjuk ha eleget keresgélünk

Aztán valahol itt gurult el a gyógyszer.. Látta szegény, hogy hiába integet, nem lát semmi reakciót. Persze nem adja fel. Bár lehet az alapján hogy rögtön a kardjához kap a lány abba kellene, de Chariton nem az az ember, ezt mind tudjuk. Mikor látja a reakciót, hevesen rázni kezdi mint a fejét, mind a kezét, hogy nem, nem, ez rossz ötlet. Ő jót akar. Szóval amint befejezte az ellenkezést, újra fojtatja a hívást, hogy lépjetek közelebb. Úgy látszik annyira belemerült a közösségépítésbe, hogy nem is foglakozik a küldetéssel, vagy azzal, hogy hogyan tovább benne. Persze Chakna aggodalmait gyorsan elűzi. Legalábbis szerinte ez teljesen megnyugtatja majd.
- Dehogyis. Most mondtam neki, hogy nem kell félnie. Majd jeleztem, hogy jöjjön nyugodtan. Szerintem megértette.
Persze hogy tényleg megértett e, vagy hogy hogyan reagált azt még nem tudja, de kíváncsian lesi a távolt, annak reményében, hogy ez kiderüljön.
avatar
Chariton
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 185
Join date : 2016. Jan. 18.

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
681/700  (681/700)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: .: Koboldok aranya :.

Témanyitás by Zekken on Szer. Jan. 25, 2017 10:54 pm

Mindenki! Mivel ha minden igaz, igazodtok egymáshoz és látjátok egymást.

Nincs mit tovább mesélnem, minden előttetek áll, a feladat megoldását nem fogom megsúgni, de végre minden klappol. Nagyából. Szóval, ameddig nem indítjátok be a "gépezetet" nem történik semmi különös. A tanácsom csupán annyi, hogy interakt. :3 Mindenkinek meg van a társa, meg van a partnere, a kérdései és talán ötlete. :3



Határidő: Január 31 (Kedd)

Ezen szakadtam xD::

"- Mi a halál ez?" by: Miiyako

"Persze nem adja fel. Bár lehet az alapján hogy rögtön a kardjához kap a lány abba kellene, de Chariton nem az az ember, ezt mind tudjuk. Mikor látja a reakciót, hevesen rázni kezdi mint a fejét, mind a kezét, hogy nem, nem, ez rossz ötlet. Ő jót akar. Szóval amint befejezte az ellenkezést, újra fojtatja a hívást, hogy lépjetek közelebb." by: Chariton

Ilyenkor imádok nektek mesélni! Very Happy

_________________
Színem:#9680C7

『Rólam:』↬ Hamarosan.
『Küldetések:』↬ Álomhajó - Tor/túra
                         ↬ Renascent floor
                       
『Eventek:』↝
『MiniBossok:』↝ Igény szerint.
avatar
Zekken
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 150
Join date : 2016. Oct. 27.
Tartózkodási hely : Zabuta

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: .: Koboldok aranya :.

Témanyitás by Zekken on Kedd Jan. 31, 2017 9:14 am

... >.>
Mindenki 500 szóval pótol. ˇ^ˇ - Ne várjatok egymásra.

Határidő: Február 7.

_________________
Színem:#9680C7

『Rólam:』↬ Hamarosan.
『Küldetések:』↬ Álomhajó - Tor/túra
                         ↬ Renascent floor
                       
『Eventek:』↝
『MiniBossok:』↝ Igény szerint.
avatar
Zekken
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 150
Join date : 2016. Oct. 27.
Tartózkodási hely : Zabuta

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: .: Koboldok aranya :.

Témanyitás by Eldrie on Kedd Jan. 31, 2017 6:53 pm

Szóval, haladtak az események. A nemrég előkerült lány valamit motyogott a kissé szarkasztikus felszólalásomra, de hallottam teljesen, úgyhogy inkább az "ignore" opciót választottam.  Az ételt megkapva a kislány újra nem éppen úrhölgy módjára étkezett, és ezúttal melléállt az újonnan érkezett lány is, bár ő jóval visszafogottabban fogyasztott. Kis csönd következett, én gondolkoztam hogy hogy haladhatnánk tovább, a többiek meg étkeztek. Persze, valószínűleg nem csak én gondolkoztam hogy hogy haladhatnánk tovább, de én csak magamról tudtam.  Ezt követte egy szintén kissé szarkazmussal színesített kijelentés részemről. A helyzetet figyelembe véve nem hiszem hogy bárki is szememre vethetné (vagy legalábbis nem túlságosan). Maga a lány nem volt ellenszenves, bár nem volt különösebben szimpatikus sem, lévén még nem volt mire alapoznom az erdőből való hirtelen megjelenésén kívül, ami azért nem éppen pozitív irányba terelte a dolgot. Szóval, a kijelentésemre kaptam is vissza kicsit abból adtam, de csak megvontam rá a vállam.
-Igen, mert itt még soha nem találkozhattunk annál furább vagy szokatlanabb dologgal hogy valaki értelmileg visszamaradott lenne. Utólag egyszerű okosnak lenni - válaszoltam vissza. Oké, nem éreztem hogy biztosan nekem lenne igazam a megközelítését illetően a dolognak, de tényleg megestek már furább dolgok. Jó, többnyire csak hallotam, hogy megestek furább dolgok, de a felhozott pontom továbbra is áll, nem volt annyira elrugaszkodott ötlet, hogy a kislány lemaradott lehet a fejlődésben. Végül csak bocsánatkérően megvontam a vállamat, de vissza nem vontam a mondtam. Aztán kaptam egy bemutatkozást is.
-Örülök a találkoznak Miiyako-san. Eldrie vagyok - mutatkoztam be. Általában próbálom angolosan mondani az "Eldrie"-t, de most sokkal jobban hasonlított a japán kiejtés szerinti "Erudorie"-re. Magam sem tudom teljesen pontosan miért így mondtam most, de nem javítottam ki magam. A bemutatkozást hamarosan követte valami hang. Egy kiáltás, vagy inkább hangos figyelemfelhívás, de a forrását nem láttam. A kislánnyal, és (mint nem rég kiderült) Miiyako nevű lánnyal együtt oldalra kapjuk a fejünket. Látom ahogy az utóbbi a fegyveréhez kap, amit látva én is a saját fegyveremhez kapom a kezem, ösztönösen. Miiyako feltápászkodik, hátrál egy keveset. Ahogy nézem a lányt, úgy tűnik mintha ő is nézne valamit. Próbálva úgy helyet váltani, hogy én is lássam a hang kiváltóját, de szemmel tartsam a kislányt is, haladok. Ha minden igaz, rövid időn belül meg is pillantom az alakot, aki hang és kézjelekkel próbálta a figyelmet felhívni magára. Ezután hallom meg a "Mi a halál ez?" kérdést.
-Valószínűleg egy másik játékos, talán pont ugyanezen a küldetés. Nem hiszem mi lennénk az egyetlenek akik felvették, egy csomóan voltak a hirdetőtáblánál - mondom kissé félrebillentve a fejem. Bár nem vagyok biztos benne hogy a kérdés nekem szólt-e vagy csak költői volt, azért megválaszoltam a tőlem telhető legjobb módon.
-Lehet jobb lenne ha őt hívnánk ide. Nem szeretném csak úgy itt hagyni Ochibi-chant, valamint ha ő jön ide, akkor ketten lennénk egy ellen, ha ellenségesen lépne fel. - mondtam egy kis gondolkozás után. Persze ez több szempontból is talán kissé túlgondolt gondolatmeneten alapult, de hát az ember nem lehet elég óvatos. Ha Miiyako beleegyezését adja a tervemre, akkor integetni kezdek az alak felé, arra bátorítva hogy jöjjön közelebb.
avatar
Eldrie
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 116
Join date : 2015. Sep. 23.

Karakterlap
Szint: 4
Exp:
288/200  (288/200)
Céh: White Rose

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: .: Koboldok aranya :.

Témanyitás by Chakna on Kedd Feb. 07, 2017 12:19 am

Chariton játszott sértődöttségén nevetek egyet. Nem, rosszul nem áll neki a sisak, de érdekesen fest benne, az biztos.
Logikus a válasza a felvetésemre, úgyhogy bólintok, és keresgélem tovább a hiányzó darabkát. Amíg Chariton el nem kezd integetni.
 Mikor kifejezem aggodalmam kérdés formájában, kijelenti hogy nem fog sem megijedni, sem elszaladni a lány...
Szinte meg sem vártam, hogy Shu is válaszoljon, miután Chariton folytatta a hívogatást, elindulok közelebb a lányhoz. Az előbbi aggodalmam átcsapott kíváncsiságba- Teljesen random módon, egyik pillanatról a másikra...
Közeledve látom, hogy a lány megijedt, és a kardjához kap. Azonnal felemelem a kezemet, jelezve, hogy nincs nálam fegyver, de továbbra is egyre közelebb és közelebb megyek, mint mostmár tisztán látom 3 személyhez is. A lány, akit láttunk, egy fiatal fiú, és egy kislány, aki meglehetősen ijedtnek tűnik.
- Sziasztok, Chakna vagyok - köszönök, amikor úgy ítélem meg, kellő közelségbe értem, hogy nyugodtan beszélgethessünk. Közben alaposan végig mérem őket, és hamar összeáll a kép: A lány és a srác valószínűleg küldetésen vannak, míg a kislány úgy tűnik fél valamitől, vagy valakitől. És ahogy jobban megfigyelem észreveszek egy pontosan akkora kör alakú domborulatot a pólója alatt, amilyet mi kerestünk a kútnál.
- Ti is a koboldok aranyát keresitek? - kérdezem gyorsan, de amint válaszolnak már beszélek is tovább. - Mi van a kislánynál? Mármint láttátok mi van a nyakában, mielőtt eldugta a pólója alá azt a kör alakú valamit? – majd ha válaszoltak akkor zúdítom is rájuk tovább a monológomat, mert szeretném ha minnél előbb közös nevezőre jutnánk, és úgy haladhatnánk tovább a megoldás felé, közösen.
- Nos, mi hárman találtunk egy kutat, amin volt egy koboldfej, elég csúnyán összetörve. Szerencsére a darabjai a közelben voltak, úgyhogy sikerült a délelőtt folyamán összeraknunk, és már csak egy darab hiányzik belőle – mutatok rövid összefoglalás után a kislányra, pontosabban a domborodó kör alakú valamire a pólója alatt. – ami éppen ekkora, és ilyen alakú. – Teljesen magával ragadott az izgalom, és a lelkesedés, hogy talán megtaláltam a megoldást, ami a küldetés teljesítéséhez vezethet minket.
Ha további magyarázatot kérnek valamire, készségesen válaszolok, nem menve közelebb, nehogy fenyegetésnek érezzék.
– Ötlet, hogyan szerezzük meg azt a valamit, hogy közelebbről is megnézhessük? – indítványozok aztán tárgyalást. Hagyom őket beszélni, már csak azért is, hogy kicsit jobban megismerjem őket.
HA nem születik jobb ötlet, akkor kicsivel közelebb lépek a lányhoz, legugolok, hogy a fejünk körülbelül egy magasságban legyen, és beszélni kezdek hozzá, legkedvesebb mosolyommal.
– Szia, Chakna vagyok. És téged hogy hívnak? – Ha válaszol, akkor szélesebb mosollyal, ha nem, akkor eddigi mosolyomat kicsit barátságosabbra alakítva folytatom – Úgy látom, hogy van egy kincsed is – utalok a kör alakú valamire a nyakában, és rá is bökök, de közvetlenül a testem mellett tartva a kezemet, nem nyúlva a lány felé. – Megmutatod nekem? Szeretek gyönyörködni a kincsekben. – mosolygok kitartóan, minden lehetséges nonverbális úton jelezve, hogy nem kell félnie tőlem, a barátja vagyok, és eszem ágában sincs ártani neki, vagy bármit elvenni tőle.
Kicsit olyan érzés ez az egész, mint ha a kistestvérem lenne… Mindig vágytam egy kistestvérre… Hát… ha nem tűnik el menetközben a lány, és sikerül összebarátkoznom vele, akkor lehet megtartom. Legalábbis addig, amíg elő nem kerítjük a szüleit.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 572
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
649/1500  (649/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: .: Koboldok aranya :.

Témanyitás by Shukaku on Csüt. Feb. 09, 2017 11:12 am

-Igen, most szerencsénk van, hogy sikerült találkoznunk. Egyedül amúgy sem okos dolog labirintusba merészkedni.
-Ahogyan szétválni sem.

Említi meg Timi a biztonság kedvéért. Szeretik a nyomozós kalandokat, így Shunak már volt esélye a sárkánnyal megismertetni a rajzfilmes kliséket, amiket persze Timi magától is elsajátított, csak éppen sokkal komolyabban, mint ahogyan az idomár szokott ezzel foglalkozni. Chariton kérdésére csak mosolyog, majd mindössze csak egy szót szól, kicsit incselkedve, csalafinta mosollyal.
-Ha kicsit gondolkodsz, te is ki fogod gyorsan találni. A sisak viszont valóban jó ötlet.
Egy kicsit még nézegeti az említett követ, ám konkrét válasza nincs, ötlete pedig túl sok, így mind ő, mint Timidus rábólint Char válaszára.
-Sokan nem szeretik a koboldokat, és lehet, hogy csak rongálni akartak. Simán kinézem az ilyet egy-két itteniből. Elüldözték a koboldokat, és a szobrokon vezették le a dühüket.
Elkezdték ugyan keresni ők is a mütyürt, ám mivel Chariton érdeklődése más irányba terelődött, inkább úgy döntöttek, hogy őt követik, hiszen nem lehet tudni, hogy kibe botlik itt bele az ember, vagy éppen a sárkány. Ezt pedig, mármint, hogy igaziból fogalmuk sincs, megosztották Chaknával is.
-Nem tudom, de mint mondtam, nem válunk szét.
-Timinek igaza van. Menjünk mi is, mert Chariton elviszi az egész küldit előlünk.

És úgy tűnik ez a biztatás Chaknának elég is volt, hiszen olyan serényen vette át a kezdeményező szerepet, hogy Shunak kissé el is állt a lélegzete. Ő ennél azért óvatosabb lett volna, ám mivel se Yena, se Timi nem jelzett semmi veszélyt, így Shu sem aggódott. Egyedül azt furcsállotta, hogy a kis hiéna nem rohan oda az idegenekhez, hanem megmarad az idomár lába mellett, sőt, talán még mögötte is kissé. A lány intett Timinek, hogy figyeljen rá. Úgy vélte, hogy biztosan még mindig az a valami zavarja, ami történt. Ő nem akarta úgy lerohanni a többieket, mint Chak, így tehát csak meghajolt, és bemutatta magát és a többieket is.
-Szervusztok! Shu vagyok, ő Timi, ő pedig Yena. Együtt vagyunk.
Mutat Chakra és Charitonra, hogy tudják, mi is a helyzet, ám ennél többet nem mond, Timi pedig még ennyit sem.

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája
avatar
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12695/10100  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: .: Koboldok aranya :.

Témanyitás by Miiyako on Csüt. Feb. 09, 2017 10:00 pm

Mikor jobban kirajzolódott a fák között a hang forrása - ami egy újabb játékos volt -, kiegyenesedtem. Bár megnyugodtam, egyik kezemet még a kardomon tartottam. A kis törpe nem mozdult, csak a hang irányába meredt, dermedten, s félő volt, hogy elmenekül, mert ennyi idegen van körülötte. És az nem lenne jó, ha elfutna előlünk, hisz már kettőnktől is tartott, de most többen is leszünk. Az idegen furcsán hadonászott és kiabált, hogy menjünk oda, de nem igen volt hozzá kedvem, s látszólag Eldrie-nak/-nek [gomen, nem tudom, hogyan is kellene ejteni ^^"] sem, mivel elég jó indokok mellett mondja azt, hogy a másik játékost hívjuk ide, amire egy kis habozás után rábólintok.
- Én akkor majd inkább a törpére figyelek, hogy ne meneküljön el.. Simán kinézem belőle, hogy nekiiramodik és itthagy minket - mondom higgadtan.
Egyik kezem még mindig a kardomon pihen, hogy, ha kell gyorsan tudjam valaki torkának szegezni azt. A kislányra téved a tekintetem, aki még mindig az idegenre szegezi a tekintetét, készen arra, hogy eliszkoljon. Bár el tudom képzelni, hogy éppen az jár a fejépen, hogy nem csak az újonnan feltűnt fickót kéne lesni, hanem minket is. Elmosolyodtam. Valahogy saját magam jutott eszembe a törpéről, bár nem igazán tudom miért. Talán az, hogy mennyire tartózkodó, mégis olyan.. nem is tudom.. Ösztönös? Talán. Bár megfogalmazni ezt képtelen lennék. Odasétáltam mellé és leguggoltam, remélve, hogy nem ijed meg tőlem és nem megy távolabb. De ennek az esélyét nagyon kicsinek láttam, az eddigi reakcióit figyelembe véve. Tekintetem újra a távolba tévedt, s megint a messzebb lévő idegent lestem. Fél szemmel persze még mindig figyeltem a kislányt, de az már mindegy. Várva, hátha Eldrie is elkezd idétlenül hadonászni és mutogatni a gondolataimba merültem.
"Végre normálisan is lehet beszélgetni ezzel a fickóval. Már azt hittem, hogy csak hülye válaszokból áll a szókincse. Bár ránézésre rendesnek tűnik, én ilyen téren mindig is olyan voltam, mint ez a kislány. Antiszociális. Mindig is távol tartottam magamtól az embereket és éltem a saját kis világomat. Ami mondjuk nem is volt olyan rosz, mert egy idő után lepergett rólam minden hozzám vágott rossz szó, csúfolódás és hasonlók. Ez végülis így jó és nem akarok addig változtatni, ameddig nem szükséges.."
Végül felriadtam..

[Bocsi a késésért, egy kissé elfoglalt voltam mostanában ^^"]

_________________

*
*
"Van, amit csak harccal lehet mások tudtára adni. Például azt, hogy mennyire komolyan gondolod."
~Yuuki
*
avatar
Miiyako
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 25
Join date : 2016. Jun. 28.
Age : 14
Tartózkodási hely : Otthon

Karakterlap
Szint: 3
Exp:
104/150  (104/150)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: .: Koboldok aranya :.

Témanyitás by Zekken on Kedd Feb. 14, 2017 12:21 pm

Gondolom mindenki rájött hogy a kis szőke leányzó egy bizonyos kulcsfigura? De tényleg az volna? Nem menekült el, de láthatóan tartózkodott tőletek, Eldrie és Miiyako. Amikor felfigyelt a "jelbeszédetekre" Charitonnal, megint csak megfeszültek az izmai, mint aki veszélyt érez. De nem lépet le, egyenlőre nem tudni miért. Amikor Chakna megpróbálta behálózni őt, láthattad rajta, hogy hasonlóan hülyének néz mint pár perce Eldriet, azzal a különbséggel, hogy hatottál az egójára, és kincsnek tartottad az ő kincsét. Értette amit mondtál, de nem válaszolt, viszont nonverbális jelei, miszerint amikor a medálról beszéltél, akkor oda nyúlt és ruhán keresztül megmarkolta. Kellett még pár hízelgő mondat, hogy elhiggye tényleg csak meg akarod nézni, és csakis akkor adta oda, de meglehetősen óvatosan. Amikor a csapat másik fele is megérzekett Shukakuék személyében, először csupán elkerekedett szemekkel figyelte a petet, Timit... de aki figyelt az rögtön rájött, hogy az vizslatás, hogy micsoda is lehet, de mikor Shu bemutatta, tudatosult benne, hogy azok petek, vélhetően. A szőkeség reakciója pedig a következő volt, hirtelen hátrálni kezdett... felmászott egy magas sziklára, mindezt villámgyorsan, gyorsabban mint egy átlagos gyerek tenné, és onnan fentről felemelte a kezeit, kissé széttárva, mint ahogy enyhe terpeszben is volt, kihúzva magát, hogy minél nagyobbnak látszódjon, és úgy üvöltötte el magát, gondolván, hogy majd elijeszti a peteket. Látszott rajta, hogy minden mozzanatát komolyság, határozottság, valamint félelem vezérelte.  





Chariton 500 szóval pótol, következő körben kiesik.
Következő határidő: Február 21.

_________________
Színem:#9680C7

『Rólam:』↬ Hamarosan.
『Küldetések:』↬ Álomhajó - Tor/túra
                         ↬ Renascent floor
                       
『Eventek:』↝
『MiniBossok:』↝ Igény szerint.
avatar
Zekken
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 150
Join date : 2016. Oct. 27.
Tartózkodási hely : Zabuta

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: .: Koboldok aranya :.

Témanyitás by Shukaku on Szer. Feb. 15, 2017 8:28 am

Shu szótlanul figyelte a jelenetet, és végig hagyta Chaknát érvényesülni. Amikor pedig azt látta, hogy a lányka a kincséhez nyúl, neki is eszébe jutott valami felettébb érdekes, és vélhetően hasznos is, ám egyelőre még várta az alkalmas pillanatot arra, hogy ezt meglépje. Úgy gondolta, hogy ha az íjász kezdte meg kiépíteni a bizalmi kapcsolatot, a szálakat, amelyek később majd ennek a kulcsfigurának a maguk mellé állításához vezethet, akkor meg is hagyja, hogy a lány töltse be Messua szerepét a küldetésben. Egyébként is úgy tervezte, hogy hagyja őket érvényesülni. Egy apró segítséget viszont szeretett volna adni, amikor meglátta, hogy miként is viselkedik a gyermek a petek megjelenésére. Halkan odasúgta a Maugli nevet a többieknek. Talán értették, talán nem, talán helyes volt a lány gondolata, talán nem. Ezután azonban a peteket kellett elintéznie. Azt, hogy ezelőtt valami furát éreztek, és most is az ő megjelenésük okozott pánikot, nem volt nehéz összerakni, bár pontos kapcsolatot még nem látott a sárkány, sejtette, hogy a kettő összefügg. A lány viselkedését viszont teljesen csak az idomár értette, hiszen az állatokkal való kapcsolata, na meg a rengeteg természetfilm, amit odakint fogyasztott anno, megadta a válaszokat. Azonnal felemelte az egyik kezét, lassan, de magabiztosan, mutatóujját kinyújtva, majd egy kört írt le a levegőben, végül pedig a földre mutatott. Ezt a jelzést mind a két pet értette. Szinte egyszerre, mintha csak szinkronúszók lennének, megfordultak, majd mindketten lefeküdtek a földre. Timi értette ennek a gyakorlatnak a lényegét, az együtt mozgás fontosságát, Yena pedig élvezte, hogy azt teheti, amit a sárkány, így nem volt nehéz, mint alap trükköt megtanítani. Most pedig különösen hasznos volt, ha a lányka látja, hogy ki is a főnök. A sárkány persze ettől függetlenül figyelt, hátra fordította a füleit, és Shu egyetlen pisszenésére támadásra készen állt. Shu viszont feltehetően nem pisszent, hanem leeresztette a kezét, majd a nyakához nyúlt, és elővette a saját medalionját, amelyet jól láthatóan megmutatott a lánynak. Egy szót sem szólt viszont, sőt, jelezte Chak felé, hogy folytassa amit elkezdett.

_________________
ADATLAP

Statok:

Élet: 34
Fegyverkezelés: 50
Erő: 6
Irányítás: 60
Kitartás: 41
Gyorsaság: 43
Speciális képesség: 51
Páncél: 45

Keresés: 3
Észlelés: 3
Nyomkövetés: 2
Akrobatika: 2

Kristályírás: 100
Növénylátás: 100

Horgászat: Mester
Kertészet: Mester
Vadászat: Mester
Főzés: Mester
Italkészítés: Mester
Lovaglás: Mester


Shu és Timidus Kristályboltocskája
avatar
Shukaku
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 5959
Join date : 2013. Apr. 27.

Karakterlap
Szint: 50
Exp:
12695/10100  (12695/10100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: .: Koboldok aranya :.

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

2 / 3 oldal Previous  1, 2, 3  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.