Chakna és Taka - Lóhalálában a lóval szemben

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default Chakna és Taka - Lóhalálában a lóval szemben

Témanyitás by Taka on Kedd Ápr. 18, 2017 5:01 pm

Manapság nagyon kevesen figyeltek arra, az alacsonyabb szintek miféle változásokon mentek keresztül. Először az erdő betegsége, most meg ez. Meg mertem esküdni, hogy a kezdetek erdeje felett egy óriási fenevad fejét láttam. Nem tűnt annyira ellenségesnek, semmit sem bántott, de aggodalomra adott okot. Már nem sok kezdőt láttam arra csatangolni, viszont ha bármi esélye is megvolt, az a lény veszélyt jelenthetett rájuk. Valakinek cselekednie kellett.
Jasontől és a barátjától kérdezősködtem, ő csak annyit tudtak, hogy a Kayaba bácsi úgy döntött, tizenkét minibosst rakott le, a szinteken szétszórva, plusz kihívásnak. Állítólag valamennyien a horoszkóp állataira hasonlítottak, mert a nevük meg a tulajdonságaik is arra utaltak. Nem sokan foglalkoztak ezekkel a bestiákkal, hiszen csak közvetlen közelből támadtak és nem úgy, mint a közönséges mobok: látványra. Amennyit tudtak, a lóval találkoztam, ami a Caballus névre hallgatott. Valamennyi zodiákust sikerült beazonosítaniuk, látvány és tartózkodási hely szerint és ezen az óriási pacin kívül állítólag a kakas is valahol az első szinten fészkelhetett.
Az utóbbi időben rám bízták, mit teszek. Látták, hogy magamtól is sokra voltam képest, most, hogy óvatosabban és kevésbé könnyedén vettem ennek a játékvilágnak a szabályait. Persze a biztonság kedvéért azt füllentettem, hogy újból meg akartam nézni és csak a biztonság kedvéért szerelkeztem fel. Az igazság azonban az ellenkezője volt: fejre mentem. Korán keltem, hogy még a lehetséges kezdők előtt betérhessek a sűrű rengetegbe, s végezhessek Caballusszal. Tavaszhoz képest jócskán lehűlt a levegő, így a vadászöltözetemen – a fehér pamutingemre vett, kék, ujjatlan bőrpáncél kinézetű védelmemen és a prémszőrrel körbefogott hakamámon – kívül barna, sárga csíkokkal díszített sálat csavartam a nyakam köré. Yumimat a kezem ügyében tartottam, s még mielőtt beléphettem volna az erdő fái közé, tekintetemet a szürke ég felé szegeztem. Nem tellett sok időbe és a miniboss feje kilógott a lombkoronákból. Kékes, enervált szemeivel egy pontra meredt. Szörnyeteghez képest is fura látvány volt, annyi szent. A többihez képest olyan… üresnek tűnt. A különös jelenséget jó hosszú ideig elnézhettem, de még akkor sem tűntem fel számára. Már mindent értettem: buta volt, mint a kő, ráadásul élettelen is.
avatar
Taka
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 155
Join date : 2016. Apr. 01.

Karakterlap
Szint: 5
Exp:
200/250  (200/250)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Chakna és Taka - Lóhalálában a lóval szemben

Témanyitás by Chakna on Kedd Ápr. 18, 2017 6:18 pm

Bár már nem az első szinten lakom, még mindig sokat járok ott. Mert azt ismerem, és amikor ki akarom tisztítani a fejemet, akkor leginkább ott szeretek sétálni. Például most korán reggel a kezdetek erdejében. Eddig nem igazán volt időm rendbeszedni a gondolataimat, mióta kiderült, hogy Jun és Shu Timidussal együtt eltűntek valahol, valószínűleg örökre… Éppen mikor rászántam magam, hogy Shu meghívására belépjek a Vigoba… Még sokmindent szerettem volna kérdezni Shutól, és Timitől… Rengeteget. Még mindig van bőven, mit tanulnom… Na meg Jun… már egészen megkedveltem a maga kis szeleburdiságával, s a húgomként tekintettem rá…. és most eltűnt. Valamit csinálnom kell, mert ha hagyom az agyam pörögni, megint beleragadok a depresszióba.

Gondolkodás közben ide oda járatom a tekintetem az erdőben. Korábban is sokat sétáltam itt, ezért feltűnik, hogy valami megváltozott… Emiatt a gondolataim helyett a környezetemre figyelek. A fák leveleire, arra, hogyan lengenek az ágak a szélben. Szép lassan a tekintetem a fák fölé téved, és észreveszem a hatalmas, mobnak kinéző valamit. Ami pedig kifejezetten ijesztő, a szeme pontosan rám, vagyis kicsit jobban megfigyelve: felém néz. Hogy a megfigyelésemet igazoljam, oldalra lépek néhányat, közben figyelve, hogy követ-e a szörny a tekintetével.

Nem követ a szemével, úgyhogy fellélegzem. Nem engem figyelt, sőt, úgy tűnik észre sem vett. Én viszont felfigyeltem egy fiúra az erdő szélén. A szörnyet figyelte. Közelebb sétáltam, igyekezve nem kelteni zajt, és mellé érve finoman megérintem a karját. Nem akarok beszélni, nehogy ezzel tereljem magunkra a mob figyelmét. Csak íjazást imitálva, kérdő tekintettel igyekszem megtudni, hogy a szörnyet akarja-e leütni, vagy más miatt figyeli.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 571
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
649/1500  (649/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Chakna és Taka - Lóhalálában a lóval szemben

Témanyitás by Taka on Pént. Ápr. 21, 2017 7:23 pm


Kissé átszellemültem a leteríteni való vad látványában, ugyanis nem figyeltem a környezetemben lévő történésekre. Az igaz, hogy az ismeretlen nőszemély a lehető leggyöngédebben fogta meg a karomat, de úgy felsikítottam, hogy még a fákon pihenő madarak is felriadtak, s tovaszálltak. A trójai szikla ló persze ügyet sem tudott vetni a visítozásra, mert szegény olyan féleszű volt. Na persze én sem voltam más, ha egy finom tapintástól ennyire megijedtem. Egy nagyobb sóhajtással adtam ki riadalmamat, próbáltam – ebben a világban elvileg nem létező – szívverésemet lelassítani.
- Bocsesz, a frászt hoztad rám… – hebegtem, tarkómat zavarba ejtetten vakargatva. – Egy kicsit belemerültem a ló-fixírozásba. – vallottam be őszintén, szememet a saját butaságom miatt forgatva.
Csak említenem kellett, és Caballus elfordította nagy, busa fejét, hogy megindulhasson a vele ellenkező irányba. Nem nagyon aggódtam, mert hát ekkora kőtornyot nem nagyon lehetett szem elől téveszteni, ráadásul könnyebben lehetett rajtaütni. Inkább azon csodálkoztam, hogy a kőmaszk-szerű fej alatt feketésbarna, durvább szőrzet – vagy bunda? – bújt meg. A többi részét a sűrű lombtakaró miatt sajnos nem láthattam, de léptei sem rengették meg úgy a földet, mint ahogyan azt először vártam. Biztosra mertem mondani, hogy testéhez képest aránytalanul kicsi lábai lehettek, amik csoda, hogy elbírták a saját súlyát – és talán ez lehetett ennek a fenevadnak az egyik gyengepontja.
- Te is le szeretnéd vadászni Caballust? Én is! – kérdeztem, majd válaszoltam, még mielőtt a hölgyeménynek lehetősége lett volna rá. Széles vigyor ívelt át arcomon, mert a múltbéli dolgok ellenére akadhattak egypáran, akik nem féltek a kezüket nyújtani ennek a gyereknek. – Amúgy Taka vagyok! Örülök, hogy megismerhetem, kedves… – Az utóbbi szót drámaian elnyújtottam, így az ismeretlen színpadiasan bemutatkozhatott. A tiszteletreméltó hangnem is csupán a játék része volt, amit szívesen űztem. Már csak arra voltam kíváncsi, volt-e kedve az idegennek ehhez az mókához.
avatar
Taka
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 155
Join date : 2016. Apr. 01.

Karakterlap
Szint: 5
Exp:
200/250  (200/250)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Chakna és Taka - Lóhalálában a lóval szemben

Témanyitás by Chakna on Szomb. Ápr. 22, 2017 11:58 pm

Nos, a fiú felsikított, így mindegyé vált, hogy megszólalok, vagy sem 
– Szia. Ne haragudj, csak észrevettelek, és meg akartam kérdezni: Azt a Mobot akarod leszedni? – érdeklődöm így a jelnyelv helyett verbálisan. 
Legalább fél szememet én is a szörnyön tartotom, így feltűnik a bundája is, bár különösebb jelentsék ér nem tulajdonítok neki azon kívül, hogy ezekszerint oda érdemes célozni a nyilakkal. Azon belül is érdemesnek tűnik megvizsgálni a léptek keltette zaj összefüggésében.
Hogy én is le szeretném-e vadászni, ezekszerint a Caballus nevű mobot? Nem különösebben... de gyakorolnom kell, úgyhogy ilyen szempontból akár igen is lehetne a válasz. De ha a fiú zsákmánya, akkor nem szeretném elorozni előle. Gyakorolni azzal is eleget tudok, hogy segítek neki.
 – Ne félj, nem vetettem szemet a zsákmányodra – mosolygok kedvesen – de ha gondolod, szívesen segítek a vadászatban. – egészíteni ki a mondatot. 
Taka. Nem ismerős a név, és elsőre semmi olyasmi nem jut eszembe, amit a nevéhez köthetnék. Az indikátora zöld, és ránézésre sem tűnik olyannak, akitől tartanom kell. 
Én egyszerű, japán szokásoknak megfelelő apró meghajlással mutatkozom be
 - Chakna vagyok, én is örvendek, Taka úrfi– mosolygok megint. Mindenkivel le kell játszani az udvarias köröket, én pedig szeretek alkalmazkodni ahhoz a hangnemhez, amit a másik választ. Jelen esetben kicsit furcsán ható, tiszteletteljes hangnemben szólt hozzám, én pedig egy ennek megfelelô stílusban válaszolok, úrinő kimértségével és eleganciájával a hangomban, és a tartásomban is. Ez egyfajta játék, ami sokszor segít a közös hangot megtalálni. Remélem most is így lesz.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 571
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
649/1500  (649/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Chakna és Taka - Lóhalálában a lóval szemben

Témanyitás by Taka on Pént. Május 05, 2017 11:43 am


Ami azt illette, nem volt különösebb okom a haragvásra – és amúgy sem voltam az a fajta, aki bármiért is megharagszik. Inkább elszontyolodok, ha valaki mégis megsértene. Sajnos nem tartottam magamat elég erősnek ahhoz, hogy bárkire is nehezteljek. A felnőttek azt mondják, pont az a gyenge, akiben van harag. Nem igazán tudtam eldönteni, tehát nem is erőltettem a témát. Szememet gondolatban forgattam, saját butaságom okán. Fölösleges volt ezen ennyit töprengeni.
Furán kezdődött ez a beszélgetés. A kérdése és a kijelentésem majdhogynem egyszerre történt meg, egymás szavába vágva. A különösségén nem tudtam nem nevetni, miközben tarkómat továbbra is lányos zavaromban dörzsölgettem. Lelki tükreimmel felmértem az ismeretlen hölgyeményt. Nem lepett meg, hogy ő is korosabb volt nálam. Akadtak fiatalabbak, de ők nem nagyon jártak ki a városból játszani. Csak ha felnőttek kísérték őket, akik féltették a piciket a szörnyetegektől – az olyanoktól, mint Caballus. No, hát nem szólhattam a nevükben, de egy ostoba szikla lótól nem volt félni való. Az ilyen prédákat könnyűszerrel le lehetett teríteni, amivel gyakorolhattak volna. Persze sajnos nem lehettem olyan helyzetben, hogy ezt egy szülőszerűségnek megmondjam. Még a végén engem is elzárnának a világ elől…
- Pff, én aztán nem félek, hogy elcsórod, szeretek osztozkodni. Amúgy sincs sok lehetőségem arra. – intettem le nyugtatóan. Utóbbi kijelentésem kissé szomorkásan hathatott. Tekintetemet el is vontam a néniről, mintha szégyellni való tény lett volna. Karjaimat a hátam mögött összefontam, egyik lábamról a másikra áthelyezvén a testsúlyomat, zavarodottan billegtem.
A bemutatkozásra azonban visszatért a gondtalan örömöm, amiképpen Chakna hozzám hasonló játékossággal, japán módra pukedlizett egyet előttem. Nem sokan viszonozták ezt a fajta barátságosnak mondható szokást, vagy csak nem értették. Vagy nem találtak semmi szórakoztatót a ficsúrkodásban, fogalmam sincs.
- Lehet, tényleg kelleni fog a segítség. Butának buta, de ettől függetlenül erős lehet. Egy embernek legalábbis, nem is értem, eddig miért nem foglalkoztak vele. – tértem vissza a témára, Caballus felé sandítva. A szóban forgó lónak csak a szuszogása biztosított arról, hogy élő volt, nem csak egy szobor. Annyira megdermedt abban a pozícióban, inkább jobbára valami ősi romnak a dekorációs elemének tűnt, nem pedig egy húsvér minibossnak.
Ennek kapcsán már támadt is egy ötletem, amire egy újabb gond fosztotta bazsaly jelent meg mimikámon. – Mit szólnál egy versenyhez? Aki többet találja el és teríti le, az a nyertes. Mit szólsz hozzá? – Szemeim Chaknéival találkoztak. Egy enyhébb mosoly kíséretében vártam a választ, mialatt félig a megdermedt Caballusra ügyeltem. A termete ellenére mégsem kelhetett csak úgy lábra.
avatar
Taka
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 155
Join date : 2016. Apr. 01.

Karakterlap
Szint: 5
Exp:
200/250  (200/250)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Chakna és Taka - Lóhalálában a lóval szemben

Témanyitás by Chakna on Pént. Május 05, 2017 11:26 pm

Ahogy elnézem a fiút, nem haragszik Ettől kicsit megkönnyebbülök, mert trauma lenne a lelkemnek, hogyha egy hozzá hasonló gyerek megijed tőlem, aztán megharagszik rám.

Amikor felmerült a zsákmány elorzásának kérdése elmosolyodom a reakcióján. Nagyon tipikusan korosztályos reakció. Aranyos srác, ez már biztos, és míg odakint egyértelműen azt mondanám, hogy csak próbál nagy és erős fiúnak látszani, addig idebent ennek nagyon komoly alapja lehet, amit nem tudhatok, ameddig nem tapasztaltam, úgyhogy valamivel komolyabban veszem Takát, mint odakint hasonló helyzetben tenném. Mivel az utolsó mondata kicsit szomorkásan hangzott, bátorítóan rámosolyogtam, és bólintottam.

– Értem, ez esetben még szívesebben segítek, ha nem bánod. – jelentem ki mosolyogva.

Nos, ezek szerint már ketten jutottunk arra a következtetésre, hogy buta ez a mob, és arra sem kell figyelmeztetnem Takát, hogy ettől még nem lehetünk óvatlanok. Nagyon helyes. Így könnyebb dolgunk lesz valószínűleg.
– A kisebbek valószínűleg félnek tőle, a magasabb szintűek pedig egyszerűen nem veszik a fáradtságot – mondom ki keserűen a véleményemet. Igazából inkább magamnak, de hangosan, így a fiú is hallhatta.

 A verseny felvetésére először kicsit megrökönyödve nézek végig a fiún. Utána a kifejezésem azt tükrözi, hogy elgondolkodom a dolgon. Végül is, egy ilyen verseny izgalmasabbá, és élvezetesebbé teheti a dolgot, úgyhogy igazából nincs akadálya…

- Legyen – bólintok rá végül, mosolyogva. – De csak akkor, ha megígéred, hogy verseny ide, verseny oda, óvatos leszel, akkor is, ha vesztésre állsz. – kötöm ki, mert az ilyen korú fiúk hajlamosak vakmerőnek lenni versenyhelyzetben, márpedig idebent az életünkkel játszunk, úgyhogy ez nem megengedhető. – Van még más szabály is? – kérdezem az ifjú játékmestert játékos mosollyal, amennyiben rábólintott a kikötésemre.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 571
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
649/1500  (649/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Chakna és Taka - Lóhalálában a lóval szemben

Témanyitás by Taka on Szomb. Május 06, 2017 12:47 pm


Egy kis pillanatra azt a melegséget éreztem, amit akkor szoktam, amikor Jason felvidít. Mostanában elég sokat kellett ezt megtennie, úgyhogy egyáltalán nem volt idegen dolog. Persze az ismert jelenség ellenére ugyanolyan jól esett a Chakna nevezetű hölgynek a támogatása, mint a fiúé, akivel majdhogynem a játék kezdete óta együtt lakok.
- Dehogy bánom. – jelentettem ki félig bohókás, félig komolyabb hangnemben. A humortól függetlenül tényleg komolyan gondoltam az osztozkodást, amit igyekeztem a szóban forgó társ tudtára hozni. Az el-elhalványodó mosoly is erről tanúskodott.
Számat keserűen húztam, miután a hölgy megemlítette, hogy miért nem vadásztak az alacsonyabb szinteken lévő minibossokra. A mobokat még értettem, elvégre vissza szoktak térni a halálukból, de ezek az óriások nem. Ők veszélyesebbek, és ha van arra mód, hogy végleg megfékezzék ezeket, miért nem veszik a fáradtságot? Szomorú sóhajt hallattam, fejemet pedig csalódásképpen ráztam.
- De akkor ki menti meg azokat, akik ezeknek a szörnyeknek a csapdájába esnek? – kérdeztem hasonló rosszkedvvel. – Még csak nem is mobok, hogy feltámadjanak. Elég őket egyszer levadászni. Én nem is értem ezt, miért nem segítenek…
A témán túllendülve, meg kellett hallgatnom a feltételeit. A szememet kissé meg kellett forgatnom, elvégre nem először és valószínűleg nem is utoljára hallottam ezt. A termetem és a korom miatt sokan lebecsültek már, de hogyha még mindig játékban voltam, az az eredmény magáért beszél. Jó, valahol örültem, hogy ezzel is gondoltak rám, viszont jó ideje magamra lettem utalva. Pont én lennék az, aki nem tudná, miképpen kell egyedül túlélni? Ámbár untatott, hogy századjára kellett ugyanazt meghallgatnom, egy bólintás kíséretében ígéretet tettem Chaknának:
- Úgy lesz, de te is vigyázz magadra. – Teljesen komolyan, teljesen jóindulatúan viszonoztam ezt az érzést. Ha már engem óva intett, valaki másnak is figyelmeztetnie kellett az esetleges veszedelmekre.
- Hmm… lássuk csak. – gondolkodón hümmögtem, a lány kérdése hallatán. – Az ilyen minibossoknak voltak gyengéik. Tudom, mert nem az első, amire vadászok. – kezdtem bele, Caballus mozdulatlan teste felé sandítva. – Volt, hogyha egy bizonyos testtájékon eltaláltad, többet sebződött vagy egy darabig nem bírt mozogni. Egy pontot csak háromszor vagy négyszer üthettél meg, hogy többszörös sebzést okozhass. Hogy is hívják ezt…? Vakfoltnak? – Hangos merengésemet követően felocsúdva ráztam meg főmet, visszatérvén a lényegre. – Mindegy is! A lényeg, hogyha valamelyikünk talál egy ilyen vakfoltot, az több pontot érdemel. Egy találat egy pont, a vakfolt megtalálása három. Ha ugyanoda lősz, akkor kettő. A leterítés tízet. Aki többet szerez, az nyer. Így rendben van? – Néztem rá Chaknára kérdően, szelíd mosollyal az arcomon. Yumimat időközben leakasztottam vállamról, s a kezem ügyébe vettem. A puzdra már a derekamon lógott, miután inventorymból lehívtam azt. Röviden-tömören szólva: készen álltam a vadászatra.
avatar
Taka
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 155
Join date : 2016. Apr. 01.

Karakterlap
Szint: 5
Exp:
200/250  (200/250)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Chakna és Taka - Lóhalálában a lóval szemben

Témanyitás by Chakna on Hétf. Május 08, 2017 11:12 pm

Örülök neki, hogy láthatóan vidám természetű fiúval futottam össze. A bohókás stílusa engem is felhőtlen jókedvre derít, pedig hát éppen egy nagy mob levadászását tervezzük… Lehet el kellene tanulnom ezt a hozzáállást… Mikor kissé csalódottan megrázza a fejét, én szélesen elvigyorodok, és rákacsintok. Nem fogom hagyni, hogy elszálljon a jókedve ; )

– Az olyanok, mint például most mi. Hiszen éppen ezt fogjuk tenni nem? Megmenteni azokat, akik emiatt a ló miatt csapdába estek – remélehtőleg ezzel sikerül visszaadnom a lelkesedését, és felhőtlen vidámságát.

Nem lepet meg a szemforgatás. Valami hasonló reakciót vártam, de a célom nem is az volt a feltétellel, hogy örömmel fogadja, hanem az, hogy emlékeztessem az óvatosságra. Az pedig, hogy viszont megkért engem is, egyáltalán nem zavar.

– Természetesen – mosolygok rá – rám is ugyanúgy vonatkozik az óvatosság – teszem hozzá, részben azért, hogy lássa: nem lebecsülöm a kora miatt, hanem az erejétől függetlenül fontosnak tartom hogy vigyázzunk magunkra, és egymásra is.

Figyelmesen hallgatom, ahogy ecseteli a kis verseny részleteit. Megkönnyíti a dolgunkat, ha felfedezzük az ellenfelünk vakfoltjait, úgyhogy teljesen jogos, hogy annak, aki megtalálja, plusz pont járjon.

– Ez így teljesen fairnek hangzik, úgyhogy rendben. – bólintottam rá – Ha jól értem, nem a sebzés, hanem a találat ér pontot? – kérdezek rá, beleegyező válasz reményében, hiszen ez biztosítaná, hogy egyenlő esélyekkel induljunk a kis versenyben. Hacsak nem ugyanannyi a sebzésünk, amit kötve hiszek.  Ezután elmosolyodtam, látva, hogy már harckészültségben áll ifjú vetélytársam. Én is készenlétbe helyeztem a nyilaimat, és az íjamat, majd vártam, hogy Taka megadja a jelzést, hogy indulhat a vadászat. Azt hiszem még nem volt ilyen érdekes küzdelemben részem, mióta Aincard utait járom…

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 571
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
649/1500  (649/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Chakna és Taka - Lóhalálában a lóval szemben

Témanyitás by Taka on Szer. Május 10, 2017 8:17 pm

Fogalmam sincs, hogy csináltam ezt. Chakna olyan… higgadtnak tűnt, de most hozzám hasonlóan derült. Persze, a játékot viszonozta, ám azon túlmenően is volt benne valami, amit nem értettem, hogyan értem el. Minden esetre, amikor láthatta, hogy egy picit elszontyolodok, hasonló derűvel igyekezett kijózanítani belőle – sikerült is.
- Igen, mint mi. Pontosan úgy, ahogyan mi. – feleltem, miközben arcomon egy gondtalan vigyor derült szét. – Nem hagyjuk, hogy egy buta kavics ló mások életével szórakozzon, nem igaz?
Tetszetős volt, ahogyan nem szívta mellre az általam viszonzott, óvatosságra való felhívást. A nagyobbak, a buta kamaszok már réges-rég kiröhögtek volna – az olyanok, akik magamra hagytak, elhitetvén velem, hogy barátok. A keserű emléket egy-két rövid hónap alatt fel tudtam dolgozni, de sosem felejthettem el. Azt hiszem, ez olyasvalami, amit életem végéig a mellkasomban lüktető valami cipelni fog. Ettől eltekintve, kimondottan szívderítő volt, hogy – szemlátomást – a lány egyenlő félként, és nem taknyosként tekintett rám. Sokkal könnyebbé tette a játékot. Ígéretéről tanúskodó szavaira szimplán csak bólintottam, nem érdemelt több megvitatni valót.
Miután elmagyaráztam neki a szabályokat, beleegyezőnek tűnt. Kérdésére egy újabb biccentéssel feleltem.
- Nem vagyok matekzseni, nem megy a három számjeggyel való összeadás. – vallottam be őszintén. – A kettessel még elboldogulok, és ezeknek úgysincs akkora életereje. – Mutattam ujjal Caballus felé. – Hamarabb feldobja a pacskert, mint gondolnád.
Miután ő is készen állt a versenyre, az indításra várt. Egy szót sem szóltam, hanem csupán megindultam az ismeretlen erdőségnek: jelnek ez bőven elég volt. Egyik kézzel az íjamat markoltam, a másikkal a bokrokat és az ágakat húztam el, nehogy az arcomba csapódjanak. Caballus egy kis tisztáson várt, mozdulatlanul. Közelről sokkal nagyobbnak és rémisztőbbnek nézett ki, mint távolról. A szemei kihűltnek, érzelemmenteseknek tűntek, amiképpen azokkal bután az ismeretlen bámult. Teste is aránytalannak nézett ki: lábai ceruzavékonyságban végződtek. A valóságban lehetetlen lett volna, hogy azok a tagok elbírták a testsúlyát – főleg, mert javarészt sziklapáncél fedte. Csupán a hátát és a nyakát fedte vastag bundaréteg, mely valószínűleg éppoly védelmet nyújtott, mint a kőbőr. Amilyen magas volt, nem nagyon lehetett hol célt érni. Igaz és erős lövéseket kellett leadni ahhoz, hogy Caballust el lehessen találni – viszont akkor csak lepattanna a bőréről. Idő híján voltam: a szóban forgó óriás patás hamar észlelt minket, behatolókat. Szájtalanul felbömbölt, majd bal mellső patájával űzően dobbantott. A föld beleremegett Caballus figyelmeztető jelzésére, s éreztem, hogy ilyen rángatózás mellett aligha tudtam biztosan megállni a talajon. Rácéloztam, tüzelni viszont már képtelen voltam. Valami módot kellett keríteni rá, hogy a ló abbahagyja a dübörgést.

/No, a lövöldözéshez nem gondoltam kockázásra, az esélyegyenlőségek miatt. Egyedül csak ahhoz kéne dobni, ha esetleg több nyilat szeretnénk felajzani, abból eldöntjük, ki mennyi talál. Nyilván úgy élvezetesebb, ha oda-vissza bénázunk ^^/
avatar
Taka
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 155
Join date : 2016. Apr. 01.

Karakterlap
Szint: 5
Exp:
200/250  (200/250)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Chakna és Taka - Lóhalálában a lóval szemben

Témanyitás by Chakna on Hétf. Május 22, 2017 12:37 am

Szavaim nyomán megint gondtalanul mosolyog, mire én is egyel felszabadultabban kezdek vidámkodni. Valahol egyszer olvastam, hogy a kaaszokra úgy lehet a legnagyobb hatással lenni, ha egyenlő félként, többé-kevésbé felnőttként kezeli őket az ember. Úgy látszik ez műiödik. Ugyanis nem látom Takán az „úgysem érdekel amit mondasz, majd én tudom mit akarok” attitűdöt, amivel sok korabeli reagálni szokott a felnőttek (kioktató, és sokszor lenéző) tanácsadásaira.

Miután az utolsó kérdést is tisztáztuk (a kis versenyünkben nem számít a sebzés) Mosolyogva indulok utána az erdőbe. Ezt a részét még többé kevésbé ismerem, úgyhogy nem igazán tartok attól, hogy váratlan meglepetések érhetnek, hiszen tudom, milyen veszélyekkel kell számolni. Olyan távolságot tartok a fiútól, hogy ne találjanak el az általa elhúzott ágak, ahogy visszacsapódnak.

Nemsokára egy kis tisztásra érkeztünk, és szembe találtuk magunkat magával Caballussal. Nos, eléggé rémisztő egy jelenség, de hideg, érzelemmentes szemei miatt talán az egyetlen teremtmény Aincardban, amit nem esne nehezemre programnak nevezni… A tisztás szélén megállva veszem szemügyre jobban a mobot: Nem programozták a tekintete alapján rafináltnak, ez jó. A lába a testéhez képest nagyon, sőt, túlságosan kicsi, megér egy próbát, hátha ez a gyengepontja. Ez is jó. A teste nagyrészét sziklapáncél védi, ahol meg nem, ott pedig igencsak vastag bunda fedi a testét… Na ez nem fog előnyünkre válni, az biztos.

Nagyjából idáig jutottam, mikoris Caballus, legnagyobb „örömünkre” dobogni kezdett a lábával. Valahogy úgy, mint ahogy egy bika, amikor rohamozni készül. Szép kilátások. Én a magam részéről beugrottam egy fa mögé, hogy legalább ennyi védelmem legyen, és igyekeztem minnél előbb valami stratégiát kitalálni. Ameddig így reng a föld lovacskánk talpa alatt, addig sajnos lutri hogy a nyilaink eltalálják. Először a lábára kellene célozni, mert akkor talán abbahagyja a dobogást. Utána jöhetnek a tipikus gyenge területek: Szem, hónalj, és az izületek.

 No, állítsuk meg a földrengést! felkiáltással kibukfencezem a fa mögül – vagy valami hasonló – majd a lehető leghamarabb féltérdre állva egy nyilat helyezek az idegre. Lassan megcélzom a ló combját, és ellövök egy nyilat, hogy lássam hogyan befolyásolja a rengés a célzást. Aztán mégegyet, mert az előbb, pont amikor elengedtem az ideget, egy rengés kicsit kibillentett, és a nyíl jó húszméterre a mobunktól egy fába fúródott. A második nyílnál már két rengés között lövök, mert eddigre körülbelül ráérzek az ütemére a dobogásnak. A nyíl 20 cm-rel Caballus lába mellett csapódik a földbe. De a lövés a célnak megfelelt: A harmadik nyíl a ló combjába áll. Csakhogy ahelyett, hogy abbahagyná a dobogást, most még vadabbul kezdi döngetni a földet a lábával, úgyhogy már a féltérden álló pozíció is túlságosan instabillá válik hozzá. hogy rendesen lőni tudjak.

 

/ 3 lövés, 1 találat Caballus combjába (rád bízom, hogy „critikus hely”-e.) /

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 571
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
649/1500  (649/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Chakna és Taka - Lóhalálában a lóval szemben

Témanyitás by Taka on Vas. Júl. 16, 2017 8:35 pm

Hát az úgy volt, hogy a ló nem akarta abbahagyni a dübörgést. Biztosan aképpen lett beállítva, hogy bizonyos távolságon belül bevédi magát. Kezdtem úgy érezni, hiba volt lebecsülni és butának gondolni ezt a fergetegesen nagy szikla pacit. Az ég is sötétebbnek, vészjóslóbbnak tűnt, ahogyan a szóban forgó Caballus letekintett rám… ránk. Azok a gombméretű, szívtelen szemek ijesztőek voltak. Tudtam, hogy a szörnyeknek sem igazán volt lelkük. Elvileg a kisállatoknak sem, akik az idomárokkal lófráltak, de azt nehezen lehetett elképzelni. Úgy beszéltek és – gyakran legalábbis – viselkedtek, mint mi, húsvér emberek. Az óriás patásról könnyű volt azt elhinni, hogy nem vert a szíve – ettől az enyém hevesebben dobogott. Féltem ettől az új érzéstől.
Szemem sarkából Chaknát méregettem. Az íjásznő szépen, kecsesen mozgott, ahogyan egy lányhoz illett. Óvatos, aprólékos mozdulatokkal környékezte meg az óriást. Amiképpen felhúzta íját és útjára engedte az idegre felajzott nyilakat, három közül egy célt ért. A lovak ura nem visított fel, amiképpen az éles szerszám a combjába fúródott, de meginogott. Egy hosszabb pillanatra ingatagon állt meg a helyén, de nem borult térdre. Rácsodálkozva méregettem Caballust: mi lett volna, ha összeesett volna? A földrengés mellett fel lehetett volna jutni a hátára és aztán… Csak ez nehéznek, szinte lehetetlennek tűnt, ebben a felállásban. Még nem volt ötletem, hogyan lehetett ezt a monstrumot leteríteni.
Yumimat felhúztam, majd kettő vagy három nyilat egymás után Caballus pofájának irányába küldtem. A vesszők reménytelenül pattantak le a ló kőorcájáról. Nem repültek olyan igazul és sebesen, hogy a szemét találjam el azokkal. Ennek ellenére a főnök ugyanúgy lehunyta lelki tükreit, ösztönös védekezésből. Mint amikor arra számítottam, hogy egy csínyért cserébe elhúzzák otthon a nótámat, úgy védtem a hátsómat. Caballus valami ilyesmit csinált, csak jóval szolidabban – legalábbis elsőre így gondoltam. A gigászi szikla ló – látszólagos fájdalma ellenére – fogta magát, és egy nyikorgó nyihogás keretében felágaskodott. Be kellett fognom a fülemet és visszahúzódnom az erdő sűrűjébe, mert olyan volt, mintha a tanár végighúzta volna a kezét a táblán, körömélesítés gyanánt. Nem tudtam mit kitalálni, így arra vártam, hogy a paták újabb rengést idézzenek elő – vagy Chaknába kellett fektettem minden reményemet...
avatar
Taka
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 155
Join date : 2016. Apr. 01.

Karakterlap
Szint: 5
Exp:
200/250  (200/250)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Chakna és Taka - Lóhalálában a lóval szemben

Témanyitás by Chakna on Vas. Júl. 16, 2017 11:29 pm

Hurray… Még annyira sem lehet célozni, mint eddig… Mi a francot lehet ilyenkor csinálni? Na de legalább annyi eredménye volt a próbálkozásomnak, hogy a kőló kicsit megingott… A semminél ez is több… Nem sokkal az én próbálkozásom után Taka is megpróbálkozik, ha jól látom Caballus szemére céloz. Sikertelenül… A nyilai lepattannak a ló pofáját védő kőpáncélról. Remek… Ráadásul fel is ágaskodik a lovacskánk, valami iszonyatosan fülsértő nyerítés kíséretében… Néhány pillanatra ettől meg is bénulok.  De mivel még mindig felágaskodva van, mire újra mozdulni tudok, kihasználom az alkalmat, gyors mozdulatokkal egy-egy nyilat repítek a két hátsó lába "tövéhez". Az első el is találja a célt, és bebizonyosodik, hogy ott megtörik kissé a páncélja, hogy tudjon mozogni. Fájhatott neki, mert mielőtt még a második nyilam célba érne, levágódik a földre, és így a nyilam a patája alatt kettétörik.
Azt hiszem, ideje más lövőállást keríteni, ugyanis a ló mostmár határozottan észrevett… Ami azt jelenti, hogy néhány pillanattal később éppen azon a helyen áll meg, ahonnan én lőttem… Nem sokon múlt, alig volt elég időm, hogy beugorjak egy fa mögé…
Miután kissé kifújtam magam, elindulok Caballus háta mögé, közben Takára pillantva, aki közben behúzódott az erdőbe… Ej ej… szegény srác… Azt hiszem kissé sok lehetett neki az a nyerítés… Egy pillanatra elgondolkodom rajta, hogy odamenjek-e, hogy támogassam, vagy azzal ártanék az önbecsülésének… A kérdést végül a ló dönti el, ugyanis megint dobogni kezd… De jól látom, hogy azzal a lábával nem dobog, amit eltaláltam?



2 lövés, 1 találat. 

Eddig 5/2 az én mérlegem

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 571
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
649/1500  (649/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Chakna és Taka - Lóhalálában a lóval szemben

Témanyitás by Taka on Hétf. Aug. 07, 2017 1:30 pm

Jó, talán gyáva dolog volt elbujdosni, csak mert a ló fájdalmában egy hangosat nyerített. Minden ló ezt csinálja, még akkor is, ha nem fáj valamije. Caballus csak éppen abban tért el a többitől, hogy hegy méretű volt és több páncél borította, mint szőr. Szégyen, nem szégyen, Chaknának kellett újból célba vennie a kő óriást, amit meg is tett. Nyilai szépen, ellentmondást nem tűrően szálltak, hogy valamiért megirigyeltem tudását. Nem azért, mert többet tudott, hanem ahogyan tudott. A stílusában volt az a… lányos dolog. Nem t’om, mostanában furcsaságokon kezdtem el törni a fejemet.
Minden esetre lábtövet célzott meg, mire Caballus már jó magasan a hátsó lábain állt, hogy egy minden eddiginél nagyobb és fájdalmasabb földrengést előidézhessen. Chakna erősebb volt, mint én, amiért olyan erővel fel tudta lőni nyilát, hogy az belefúródhasson a szörnyeteg húsába. A találat késleltette a paták földre érését, Caballus pedig még egyszer megrázkódott, görcsös fájdalmában. Ezúttal csak egy nyöszörgés-szerű hangot tudott kiadni. Már nem is volt annyira ijesztő, így hát előjöhettem a bokrok és fák közül. Újra akartam próbálni, hátha sikerülhetett egy új próbával eltalálnom a mozgó célpontot. Szemeim megakadtak valamin: a pata alatti lágy, kékes területen. Fura, de a lónak volt a kemény réteg alatt talpa. A felismerésre nem tudtam nem mosolyogni, így hát három nyilat felajzottam, majd jó pár másodperccel később – egy mély, koncentrált sóhajt követően – útjukra engedtem azokat. Az első a fej felé repült, hogy megzavarhassam Caballust. A szóban forgó ló még inkább hátrahúzta fejét, jó. A második a sérült váll mellett suhant el – sajnos ezt megint eltévesztettem. A harmadik számított igazán, ami a siker koronaékköve volt: mélyen belefúródott a gigász talpába. A rengés helyett egy kemény esés történt, amikor a ló behúzott mellső lábakkal hasra zuhant. Összehúzva sokkal kisebbnek és sebezhetőnek tűnt, ahogyan ott feküdt, mint egy újszülött kis csikó. Ránéztem Chaknára, majd teli szájjal vigyorogtam.
- Telitalálat! – kiáltottam, magasba emelt íjjal. – És most rohamra! – Azzal tettekkel szemléltettem szándékomat: ahogyan csak rövid lábaim és pontjaim győzték, úgy szaladtam az összeesett Caballus irányába, ahogyan csak tudtam. Nem is kellett mondanom, hogy egy ekkora lóval miket lehetett csinálni. Ez valami nagyon izgalmasnak ígérkezett!
avatar
Taka
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 155
Join date : 2016. Apr. 01.

Karakterlap
Szint: 5
Exp:
200/250  (200/250)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Chakna és Taka - Lóhalálában a lóval szemben

Témanyitás by Chakna on Hétf. Aug. 07, 2017 2:39 pm

Rendben van, Taka kijött az erdőből, és úgy tűnik elég ügyesen céloz. 2 nyíl is elérte a célját. Igen, sejtem mit akart, és amikor a ló talpába fúródik a nyíl, én is észreveszem az újabb gyengepontot. Eddig fel sem tűnt, mostmár viszont elkezdem keresni a hasonló pontokat.
A következő pillanatban viszont frászt kapok attól, amit látok… Az addig oké, hogy Taka oda akar szaladni Caballushoz. Eszembe ne jutna megakadályozni.  De Caballus hátsó lábaival láthatóan rúgni készül, amit a fiú sajnos nem vesz észre, és ha észre is venné, a lendület már pont belevinné a rúgásba… Még szerencse, hogy alig egy ugrásnyira voltam a lótól, így éppen időben sikerül odaugranom, és félrelöknöm a fiút. Na igen… csakhogy így az a rúgás engem talál telibe, és repít neki egy közel lévő fának… Pár pillanatig lehet még el is ájulok...
Hála az égnek, hogy Aincardban vagyunk, és itt nincs fájdalom… Na meg nagy szerencsém, hogy Caballus eléggé legyengült már, így valószínűleg megúsztam egy gyengébb rúgással… Ami így is majdnem pirosba vitte az életemet, és kishíján eltörte a felkaromat, ahol eltalált… Az biztos, hogy így nem fogok tudni rendesen célozni: teljesen elzsibbadt a karom… Veszettül fájna odakint, és idebent is éppen elég kellemetlen.
Nagy nehezen feltápászkodom a karomat fogva
- Ne aggódj, nem esett nagy bajom, de legyél kicsit óvatosabb -modnom gyorsan Takának, majd megnézem a még mindig földön fekvő Caballust. Úgy tűnik azóta is ráng a lába… Úgyhogy a másik oldalról kell megközelítenünk, hogy ne essen bajunk. Ezt jelzem Takának is, és lassan, mondhatni vánszorogva el is indulok. Oh,szuper… Caballus a kezemet rúgta meg, a fába pedig a fejemet ütöttem be, a jelek szerint csúnyán…

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 571
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
649/1500  (649/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Chakna és Taka - Lóhalálában a lóval szemben

Témanyitás by Taka on Szomb. Aug. 26, 2017 9:40 pm

Rohantam, mit a bennszülött hős, aki pillanatokon belül leteríti áldozatát és jót lakmározhat a húsából. Talán túlságosan is arra figyeltem, hogy egy sikeres taktikázást után földre tudtam kényszeríteni a felhőkarcoló magasságú monstrumot. Futottam, szaladtam, loholtam a bestia irányába, védelmemet szinte teljesen leengedve. Biztos voltam benne, hogy a nagy darab ló egyhamar nem tud felállni, a pata alatti húsba fúródott nyílvessző miatt. Viszont amikor észrevettem, mekkorát tévedtem, már késő volt: a hátsó lábak támadásra lendültek. Sok sebesült állat csinálja ezt, ha halálos veszély fenyegeti őket. A képtelen módon való védekező csapások nem lehettek meglepőek, hogyha nem becsültem volna le ennyire Caballust. Szégyelltem, hogy vadász létemre ekkora hibát követtem el. Döbbenten lefékeztem és hunyorogva vártam a fájdalmas – már ha itt, Aincradban létezett olyan – rúgást. A „vég” elkerült. Szememet félig kinyitottam és aggodalmas sikkantás hagyta el ajkaimat. A Chakna időben ellökött a ló közeléből, de őt találta el a súlyos erejű rúgótámadás.
- Úristenúristenúristenúristen! – kiáltottam kétségbeesetten, majd a szóban forgó íjászlány irányába vágtáztam. Aggodalmasan ráncoltam szemöldökömet, hebegtem-habogtam, ahogyan letérdepeltem mellé és valamilyen úton-módon próbáltam segíteni neki. Még arra sem tellett, hogy megkérdezzem, jól van-e. Éreztem, hogy egy-két könnycsepp homályosítja el a látásomat, de próbáltam a lány előtt rejtegetni. Egy fiú ne sírjon, még a végén Chakna is gyengének tartott volna.
- Ne haragudj… – feleltem végül, nagyot sóhajtva, miután biztosítani próbált afelől, hogy nem esett baja. Egy hosszabb időre lefagytam, fejemet búsan lehajtva. Hirtelen nem fogtam fel, hogy az íjász még ilyen állapotban is meg akarta kísérelni a Caballus elejtését. Pánik közepette, zihálva tápászkodtam fel és gyorsan elkaptam az ép karját, megálljra kérlelvén Chaknát.
- Ne… ne. Nem akarom, hogy még több bajod essen. Inkább menjünk el. Nem olyan fontos. – dünnyögtem, orromat szívva. Íjamat erőtlenül fogtam, csak pár arasznyi hiányzott, hogy kicsússzon ujjaim kötelékéből. Az iménti lelkesedést szörnyű reménytelenség váltotta föl. A lány megsérült, és erről csakis én tehettem.
avatar
Taka
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 155
Join date : 2016. Apr. 01.

Karakterlap
Szint: 5
Exp:
200/250  (200/250)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Chakna és Taka - Lóhalálában a lóval szemben

Témanyitás by Chakna on Vas. Aug. 27, 2017 3:25 pm

Az elején, éppen az ilyen akcióktól szerettem volna megkímélni magunkat, amikor megígértettem vele, hogy óvatos lesz. Taka láthatóan túlságosan beleélte magát az elsőző jó találata miatt a vadászatba.  Nem tudom, hogy végül észrevette-e, hogy Caballus hatalmas rúgásra készült, talán nem is fontos, hiszen a végeredmény az lett, hogy engem talált el a ló támadása. Néhány pillanatig kábán ülök a fa alatt, ez alatt Taka odarohan olyan arccal, mint valami óriási hibát követett el, és valami óriási baj lett belőle. Majdnem el is sírja magát… Szegény srác… De megállom, hogy ne öleljem meg nyugtatólag… Az biztosan nem tenne jót az önbecsülésének. Ezután következik a szabadkozás. Ugyanmár, én ugrottam oda, nem az ő hibája hogy eltalált az a rúgás.
- Nincs miért haragudnom - mosolygok rá, és egyre kevésbé vagyok kába. Ezért is indulok el Caballus felé, intve a fiúnak is, hogy jöjjön utánam. Aki úgy tűnik annyira megszeppent attól, ami történt, hogy inkább fel is adná Caballus leterítését. Na nem, hiszem még egyszer-vagy kétszer kellene eltalálnunk, hogy elpixeleződjön! És a történtek után már hajt a makacsság is, hogy mostmár ne hagyjam annyiban.
- Nézz csak oda - mutatok a "miniboss" életcsíkjára-Még eltaláljuk egyszer, vagy kétszer. De maximum háromszor, és vége. Mostmár fejezzük be.- mondom határozottan, mosolyogva,  és láthatóan kezdtek elmúlni az iménti eset hatásai. A karom viszont még mindig zsibbad. De nem baj, leeht mire megfelelő szöget találunk a lövéshez, valószínűleg ez is múlik.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 571
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
649/1500  (649/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Chakna és Taka - Lóhalálában a lóval szemben

Témanyitás by Taka on Kedd Aug. 29, 2017 10:21 am

- D-de… de… ez az én hibám… m-meg is halhattál volna! – fakadtam ki, könnyeimet megzabolázó kétségbeeséssel. Kínos volt… nagyon kínos egy lány előtt így kiakadni. Egyszerűen nagyon féltettem Chaknát, mert nagyon megkedveltem. Lehet, ő nem haragudott rám, én megtettem helyette is. Íjász voltam és egy íjász legyen megfontolt, körültekintő, hideg, mint a jégcsap. Az a sok-sok ember, akinek a Jason is bemutatott, mind ezt mondták vagy mutatták. Valamennyien megértették velem, hogy az itteni élet sem örök, hogy minden hibának súlya van – csak nem figyeltem eléggé. Most, hogy majdnem a lány életébe került, szörnyű bűntudatot éreztem. Mondhatta, nem haragszik, de ezt nem tudtam megbocsátani magamnak.
Az ötlete rángatott ki gondolataim keszekuszaságából. Fejemet felocsúdva ráztam meg, majd az íjászlány felé pillantottam. Egy szót sem szóltam, nem tudtam mit. Azok után, hogy ilyen csúnyán megrúgták, még mindig folytatni akarta. Meglepetten pislogtam, végül beletörődő sóhajtással horgasztottam le fejemet, karjaimat széttárva. Megadtam magamat, igaza volt. Vettem egy nagy levegőt, s határozottabban vontam magamhoz íjamat, két felajzott nyílvesszővel együtt. Inkább már csak dühös voltam, amit egy irányba kellett irányítanom: Caballusra. Muszáj volt a hidegvérű gyilkos látszatát adni, hogy több jó lövést ejthessek. Ha már folytatni akarta, nem hagyhattam, hogy Chakna nyerje meg ezt a játékot. Akkor végképp nem tudtam volna tükörbe nézni.
Az óriás ló még mindig a földön gubbasztott és – szerencsére – nem is nagyon próbálkozott a felállással. Egy sikeres rúgás után szemlátomást nem tudott szűkös időn belül elég erőt összpontosítani egy újabb támadás kivitelezéséhez. Az alkalmas helyzetet megmosolyogva néztem versenytársamra.
- Jó… – feleltem rá, beletörődő, halvány bazsallyal az arcomon. A történtek után nem volt bátorságom ellenkezni vagy javaslatokat feldobni. Inkább arra koncentráltam, hol lehetett a leghatékonyabban megsebezni Caballust. Még mindig a mászást pártoltam. A papa sokat mesélt arról, hogyan végeznek állatokkal a lehető legemberibben: a tarkónál. Persze megborzongtam, ahányszor a vágóhídi kalandjairól mesélt és a mama annyiszor vágta kupán egy fakanállal. Most viszont hálát adhattam a papinak, hogy hallhattam erről. Ennek tudatában nem eszeveszetten, de kocogva indultam meg az óriásnak, figyelvén, ne legyek a hátsó paták közelében. A combját környékeztem meg, majd egy rémült csatakiáltással vetettem neki magamat a dús szőrzetnek. Meglehetősen jól meg lehetett kapaszkodni Caballus bundájában, de nem lehettem tétlen. A kitartás pontok vészesen fogytak, ha nem azt tettem, amit kellett. Így hát kisebb-nagyobb nyögdécselések közepette, de elkezdtem megmászni a mozdulatlan kolosszust, még mielőtt újból erőre kaphatott volna.
avatar
Taka
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 155
Join date : 2016. Apr. 01.

Karakterlap
Szint: 5
Exp:
200/250  (200/250)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Chakna és Taka - Lóhalálában a lóval szemben

Témanyitás by Chakna on Szomb. Szept. 09, 2017 11:39 am

Mosolyogva rázom meg a fejem. Ugyanmár… Lehet hogy a helyzet abból indult ki, hogy óvatlan volt, de ettől nem az ő hibája ami történt. És látva, hogy így a lelkére vette, abban is biztos vagyok, hogy mostantól óvatosabb lesz.
Ez Aincard egyik előnye. Nem fáj, és nem is sokáig van egyéb hatása sem az ehhez hasonló "sérüléseknek". Szinte pillanatról pillanatre kevésbé érzem a zsibbadást a karomban.
Makacsságom elérte azt is, hogy Taka ne azon rágódjon, hogy hibázott. Vidám mosollyal fogadom a "megadását", és a határozottságát, amivel elkezdte Caballust figyelni. Helyes, így tényleg nem kell már sok, hogy elpixelezzük a hatalmas lovat. Látszik rajta, hogy van ötlete, úgyhogy én inkább azt kezdem el nézni, hogy mit csinál, készen rá, hogy ha kell segítsek. Megnyugodva látom, hogy ezúttal sokkal megfontoltabban kocog Caballus felé, én pedig kényelmesebb tempóban sétálva követem lövésre készen. Mikor látom, hogy fel akar mászni, megfordul a fejemben, hogy néhány nyílvesszővel segítsek neki, de erre nincs szükség, mert a bunda elég kapaszkodót nyújt. Sejtem mire készül, és kíváncsian várom, hogy lesz-e eredménye, miközben egy-két lövéssel (Mivel Caballus nem rengeti a földet, és nem kapálózik, szinte játszi könnyedséggel találja el mindegyik) megpróbálok gondoskodni róla, hogy ne kapjon újra erőre a ló. Elszámoltam magam egy kicsit, bár nem sok híja, hogy igazam legyen, és 3 lövéssel sikerüljön lenullázni az életét. A két találatom csak körülbelül a felét vitte el a maradék életének. Talán ha kritikus pont a tarkója, akkor az elég lesz a többihez, de ebben nem vagyok biztos.



2/2 Smile összesen 7/4

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 571
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
649/1500  (649/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Chakna és Taka - Lóhalálában a lóval szemben

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.