Keleti rész

18 / 22 oldal Previous  1 ... 10 ... 17, 18, 19, 20, 21, 22  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Tachibana Makoto on Kedd. Dec. 20, 2016 8:07 pm

Elmosolyodtam kissé. Védekező reakciót véltem felfedezni ebben a vállvonásban, úgyhogy nem firtattam tovább. Gondolom ő is ezt kívánta, és azért válaszolt így. Kicsit sajnáltam, hogy nem megyünk bele jobban az egyes témákba, de ezt végül is magamnak köszönhettem. Én se mutattam magamból jóformán semmit, ezt valószínűleg ő is érzi. Ha nem lehet engem komolyan venni, akkor miért is tenne mégis így? Talán ideje változtatni ezen kicsit :]
- Valójában megkönnyebbültem. Nem szeretem az olyan lányokat, akik csak a cuki pofimra pályáznak. A lábujjaim sokkal cukibbak :] - Talán ideje, de az a pillanat nem ez volt. Jobban szerettem a váratlan, meglepő válaszokat, melyek egy-egy helyzetben komikusnak hatnak. Arra mindenképp jók voltak, hogy feltérképezzem, ki harapott citromba, és ki vihog a legkisebb hülyeség hallatán. Chakna mondjuk egyik sem volt, ő sokat mosolyog, de visszafogottan. Bevallom, tetszett ez a visszafogottság. És még meg is tudott lepni, noha így utólag visszanézve sokkal hatásosabb bók egy ilyen lánynál az, amire végül zavarba jött. Szándékosan nem azt mondom, hogy elpirult, ugyanis a hideg eleve kicsípte az arcát.
- A Ruby Black remekül hangzik. Valami olyasminek, ami illik a szemeimhez :] - feleltem egy félmosoly kíséretében, majd elmerültem az itallapban, végigböngészve a lehetőségeket. A probléma az volt, hogy elsősorban a helyi növények vagy fűszerek nevével illették a különféle teákat, melyek általában rendkívül semmitmondó eredményt hoztak, legalábbis ha a valós teákhoz próbáltam őket hasonlítani. Voltak egyértelműek, legalábbis a Late Grey fantázianév elég gyanús volt, még ha egyértelmű nyelvi tévesztésre is épült, de a legtöbb a homályba veszett.
- Mi minden van benne? Hátha a hozzávalók segítenek kibogozni, hogy mi hasonlíthat rá - néztem fel végül, s kérdeztem rá - Van más is, amiben hasonlóan járatos vagy? - tettem hozzá kíváncsian, hogy azért előre is görgessem kicsit a beszélgetés fonalát. Valahogy így festhet egy normális randi is, azokban nem volt sok részem :]
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1698
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6556/6900  (6556/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Chakna on Szer. Dec. 21, 2016 12:53 am

Az első mondatában felfedezek némi komolyságot. De csak azért, hogy a másodikkal meggyőzzön, hogy tévedtem.  Ilyen ő, legalábbis a felszínen. Vajon miért nem akarja, hogy komolyan vegyem?  MIndenesetre igazából még hálás is vagyok érte. Így megkímélt tőle, hogy én magam komolyan vegyem a helyzetet. És ha már ott tartunk miért vagyok hálás: Nyilvánvalóan észrevette, hogy a lehető legkevesebbet árulom el magamról, hiszen nem is célom titkolni, hogy hárítom a komolyabb, személyesebb témákat. Mégsem kérdezett, amiért hálás vagyok. Úgy látszik ő ezekből az információkból szeretne összerakni egy képet rólam, amit nincs kedvem megkönnyíteni. Ezeket az információkat nem túl nehéz felhasználni arra, hogy manipuláljon, én pedig nem szeretném a kezébe adni ezt a fegyvert. Én inkább a reakcióiból igyekeztem volna összerakni a személyiségét,  de ő sem könnyítette meg az én dolgomat.  Viszont ezt a fajta kihívást kicsit még élvezem is, amíg (látszólag) legalábbis beleszólásom van az események folyásába. 
- A...lábujjaid? - kérdezem kuncogva. Most már nem a fejbeverés hatására veszem újra lazábbra a figurát, és nem is annyira, mint korábban az említett okoból. - Komolyan, jez a legjobb ami eszedbe jutott? - Kicsit kiváncsi is vagyok, hogy milyen frappáns mondattal válaszolt erre.
Reakciója alapján nem ismeri a Ruby Black teát, bár  valóban illik a szeméhez a név, ahhoz pedig amit eddig a személyiségéből láttam az íz, ami hozzá tartozik.  Na nem baj, ha már rákérdezett, hogy miből van ez a tea, elmagyarázom neki.
- Az összetevői alapján nem hiszem hogy megtalálod. Ez egy taiwani teanövény neve, nem többféle növény keveréke. Enyhén gyantás, fahéjjas, édeskés, klasszikus vonalú fekete tea,  Igazi ínyencségnek számít teakedvelő körökben. Nem tudom ez segít-e valami hasonlót találni. - Közben sikerül rájönnöm, hogy melyik nevek takarnak zöldteát, és kiválasztok egy szimpatikusnak tűnőt.
 Kérdésére végiggondolom, hogy hiba lenne-e elárulni a kasztomat, hiszen ez ellenem felhasználható információhoz juttatja, Hát, fogjuk rá, hogy amellett döntök, megjutalmazom ezzel az információval cserébe, amiért nem kérdezősködött a személyes témákban.
- Az íjászatban még ennél is járatosabb vagyok - mondom kicsit szélesebbre húzva a mosolyomat. - Te miben jeleskedsz? - vált a tekintetem kissé engedélykérőbe, de főleg várakozóba.Vajon hajlandó információt kiadni magáról? 

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 422
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
328/1500  (328/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Tachibana Makoto on Csüt. Dec. 22, 2016 1:20 pm

Most, hogy letelepedtünk a teázóban, lassan engem is átjárt a kellemes meleg. Kint ugyan nem túl alacsony a hőmérséklet, de a havas fürdőnek hála elgémberedtek az ujjaim és meg-megrázott a hideg. Most mindez eltűnni látszott. Persze az utolsó szög a koporsójában a forró tea lesz, de hogy eddig el tudtam viselni, azt nagyban köszönhettem a kellemes társaságnak. Az eddigiek alapján elég sok mindenben hasonló a hozzáállásunk, ami különösen kíváncsivá tett vele kapcsolatban. Csakhogy nem tartottam valószínűnek, hogy csak úgy fel fogom tudni tárni az okait, hiszen magamból kiindulva tisztában voltam vele, miféle kagylóhéjjal is van dolgom. Sok munkával jár, mire kinyerem az igazgyöngyöt, és nem voltam benne biztos, hogy megéri-e befektetni ezt az energiát.
- Hé, én itt próbálok komoly lenni, te pedig kinevetsz? Akarod látni őket? Figyelmeztetlek, eddig minden lány menthetetlenül belém esett, aki látta őket! - háborodtam fel, de nagyban érezni lehetett rajta, hogy csak színészkedek. Mi mást tennék? A célomat elértem, hallhattam a csilingelő kuncogását :]
- Gyantás, fahéjas? Karácsonyi teának is beillene :] - mosolyodtam el - És a másik, amit említettél? - kérdeztem rá arra is, tekintve, hogy a szakértelmem még addig se nyújtózik, hogy a leírás alapján megtaláljam a leginkább hasonló teát. Talán a másikkal több szerencsém lesz. A lényeg úgyis az volt, hogy ezek alapján lássam, miféle alaknak tart. Hogy mit iszok valójában, az már az én döntésem lesz.
- Nahát... akkor még a szőlőszemet is lelőnéd a fejem tetejéről :] - húztam újabb félmosolyra az ajkaimat - Járatos vagy a teák világában, és gyakorlott íjász vagy. Ha még kotón is tudsz játszani, akkor le merném fogadni, hogy lányiskolába jártál, nemesi származású szüleid vannak, és egy nagy birtokon élsz valahol vidéken :] - soroltam a különféle sztereotípiákat, amelyek az efféle tradicionális életvitellel jártak úgy, mint aki megfejtette, hogy ki ül éppen mellette. Ha bólint, akkor máris sokkal többet tudok róla, ha nem, akkor pedig remélhetőleg kijavít. Trükkös vagyok, nem? :]
- És hogy én miben jeleskedem? Lássuk csak... én messze földön híres bűvész vagyok, és bár ismerek kártyatrükköket és ehhez hasonló hagyományos szemfényvesztéseket is, de a fő szakterületem a gondolatolvasás és a szív elvarázsolása. Lennél az asszisztensem, Chakna-chan? :] - néztem kihívóan a lány szemébe. Ugyan nem hangzott túl komolynak a válaszom, de valójában nagyon is az volt. Ha jó a megérzésem... vagyis jobban mondva a megfigyelésem, akkor érteni fogja.
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1698
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6556/6900  (6556/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Chakna on Csüt. Dec. 22, 2016 8:44 pm

- Nyilvánvaló az összefüggés. Mi mást látna aki épp szó szerint beléd esik? - Mosolygok tovább, kicsit azért próbálva továbbra is feszegetni egy határt, hátha sikerül egy ponton lefejtenem róla az álarcot. Közben azért csatlakozva színészkedéséhez rosszallóan megrázom a fejem, hogy a kérdésére is válaszoljak. 
- Nem csak hozzád illene, de az időszakhoz is - felelem ezúttal én némi huncutsággal a mosolyomban - Hogy én milyen ügyes vagyok! - mímelem az önelégültséget, vagyis inkább az eljátszott önelégült magabiztosságot. Ismerős neki? Nem véletlen. Szándékosan elkezdek fokozatosan tükörként "visszajátszani" Tachinak bizonyos dolgokat abból az álcából, amit mutatott nekem. Ez is egy módja, hogy előcsaljam az igazi arcát. - Az Alishan Gaba-ról ugyanez elmondható. Nem növénykeverék. Gyümölcsös, édes, mákos, feketegyeresznyés,  köménymagos rozsos aromájú, erősödő képai paprika ízzel, nehezen kivehető pikáns jelleggel. Bonyolultan hangzik, ugye? - csillan a szememben huncut fény. Ezzel igazából válaszoltam is fel nem tett kérdésére. Kedves vagyok. Közben én is fürkészem az étlapot, hátha sikerül valami használhatót kivennem belőle, de sajnos nem ismerem a növények Aincardi nevét. Azért kezd valami sejtésem lenni, hogy mi-micsoda lehet, így ha újra megkér, lehet segíteni is tudok neki.
 Félmosolya után megint meglep. Valami viccre számítottam, de ezúttal mégis komolynak tűnik a hangja. Mégis az a vége, hogy megint kuncogok. 
- Kihagytad, hogy a legjobb egyetemre jártam, és a család még mindig gazdag, ezért nem kellett soha dolgoznom. - teszem hozzá mondandójához, komolytalan hangon aztán várom, hogy ezt bólintásnak vette, vagy jelzésne, hogy téved. Nem tudok nemes felmenőmről, a családunk pedig a középosztály legközepénke megfelelő életszínvonalon él. Teljesen átlagos tehát. Én pedig egy könyvesboltban dolgoztam ahelyett, hogy egyetemre mentem volna, és nem volt még koto a kezemben. A tradíció ismerete abból ered, hogy sok időt töltöttem a kyotoi szentélyekben, mert nagymamám miko volt. 
 Úgy látszik valami eredménye lehetett a próbálkozásomnak. Vagy csak megsajnált, mert észrevette? Mindenesetre komoly volt a válasza, ugyanakkor nyílt kihívás is, amire megfelelően kell válaszolnom. 
- Asszisztensre, vagy alanyra van szükséged? - válaszolom komoly, lehetőleg mindentudó tekintettel, hogy kicsikarjam belőle az egyértelmű színvallást. Sejtem az igazságot, de szeretném tőle is hallani, hogy nyíltan válaszolhassak rá. Közben megállapítom, hogy mennyire illik rá amit mondott. Bűvész, akinek szakterülete a szívek elvarázsolása. Ezekszerint én átlátok a trükkjein, ami miatt köztudott, hogy a bűvész elveszíti a varázsát, és elmarad a trükkjei várt hatása. 

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 422
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
328/1500  (328/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Tachibana Makoto on Pént. Dec. 23, 2016 5:39 pm

Nahát... nem illett hozzá ez a hirtelen öndicséret. Nemcsak hozzá, de a beszélgetés eddigi fonalából is teljesen kilógott. Nyilvánvaló volt, hogy megjátszotta, és nemcsak azért, mert a hanglejtése is mesterkélt volt, hanem mert az eddigi képhez egyáltalán nem illeszkedett ez a darabkája a kirakósnak, amit most a kezembe nyomott. Sokkal inkább volt olyan, mintha az enyémből származna. De miért próbálná felvenni a stílusom? Tudatosítottam benne elégszer, hogy szimpatikus számomra a jelleme és a kisugárzása. Nem mintha arra törekedne, hogy rokonszenvesnek találjam, így nincs logika abban, hogy esetleg olyan viselkedésformákat vesz fel, amiket én megnyerőnek találhatok. Viszont a tekintete kihívó volt. Tudatosan csinálta. És akkor azt hiszem, tudom is, hogy miért. Elmosolyodtam. Valóban sokban hasonlítunk egymásra :]
- Szóval mindkettő édeskés, karakteres, de komplikált íze van, és igazi ínyencségnek számítanak - próbáltam összevetni a két leírást elgondolkodva. Az utóbbi valóban nagyon bonyolultan hangzott, már a nevét se bírtam megjegyezni kétszeri hallás után sem, hát még azt, hogy mi minden alkotja az ízkavalkádját. Az én kis összefoglalómat viszont leírhattam volna más szavakkal is, de tegyünk úgy, mint aki nem azt kívánta látni, hogyan látja a másik, még ha valószínűleg mindkettőnk számára is nyilvánvaló, hogy mire ment ki a játék. Ellenben egyre biztosabb voltam benne, hogy szeretné látni, én miféle hozzávalóknak köszönhetem ezt a nehezen megfejthető ízemet :]
- Apuci pedig óvott, mint a szeme fényét, így szigorú és szoros napirended volt, hogy minél kevesebb szabad teret kapj... - tettem még én is hozzá az egyetlen elemet, ami talán még kimaradt a közhelyhalmozásból. Nem, Chakna nem ilyen volt. Ha valakinek efféle élete van, az nem viccelődik vele. Mindenesetre valamilyen tradicionális, hagyományőrző kötődése kellett, hogy legyen. Legalább annyi, hogy egy shinto szentély mellett laktak.
- Asszisztensre. Alanynak alkalmatlan vagy... túl sok trükköt ismersz, átlátsz rajtuk, egy ilyen alannyal nem elég hatásos a trükk. Alanynak olyan való, aki könnyen bedől a szemfényvesztésnek... A trükk után pedig sosem látod viszont - válaszoltam, miközben elmerültem a lány pillantásában. Kicsit én is elvarázsolva éreztem magam, ritkán látni ennyire értelmes, intelligens és tiszta tekintetet - Egy asszisztens azonban végig ott van a mágus mellett. Együtt dolgozik vele, így ismeri a teljes repertoárt. Belelátása van abba, hogy mi, hogy működik. Ő a bűvész legfontosabb... és legmegbízhatóbb kelléke... - néztem rá magabiztosan, az utolsó mondatot már meglehetősen vontatottan befejezve.
- Választottál? - változott meg hirtelen a pillantásom, miközben apró mozdulattal az itallap felé böktem a fejemmel, és elmosolyodtam. Ártatlanul és szelíden.
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1698
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6556/6900  (6556/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Chakna on Pént. Dec. 23, 2016 8:01 pm

- Valahogy így. - bólintok összegézésére, és a mögötte rejlő gondolatokra is. Az ínyencség  részt én kihagynám az utóbbiból, mert még mindig nem tudtam hova tenni Tachit. Csak lassan került a helyére egy-egy darab, és azoknál sem vagyok biztos, hogy tényleg a helyükön vannak.
 A kliséhalmaz újabb kiegészítésére már viszafogottan nevetve bólogatok. Nem lep meg, hogy az állításai tagadásának vette a kiegészítésemet. Azért tovább gondolkozik, hogy akkor mégis milyen életem lehetett. Nem kívánom ebben megzavarni, úgyhogy nem szólok közbe.
  Sikerült egy őszinte, de legalábbis annak tűnő megszólalást kicsikarnom belőle a kérdésemre. Azt a választ kaptam, amire számítottam, bár a két lehetőség közül épp a másikat mondta ki, persze részéről teljesen jogos indokokkal alátámasztva. Nem vagyok teljesen meggyőződve, hogy végre a tényleges gondolatait osztotta meg velem is (kétlem ebben a témában, de azért nem elképzelhetetlen), vagy csak megmutatja milyen ügyesen tudja játszani a szerepét. Magabiztos tekintete mindkettőt sugalhatná. 
Elsőre valami komolytalan válasszal álnék elő, mint "Még eljátszhatom a buta libát" vagy "Ezekszerint megbuktam a teszten?" vagy valami hasonlóval, de az már túl messze lenne a személyiségemtől. Komoly választ adok neki, és figyelem, hogyan reagál rá.
- Ilyen fontos lenne az asszisztens a bűvésznek? - mondom a szokásosnál szélesebb mosollyal, enyhe kétkedéssel. - És, ki az alany, akinek asszisztálhatok az elvarázsolásához? - Jó, egy kis komolytalanság azért maradt a hangomban. De csak a hangomban. Bizonyára értette, hogy milyen fenntartás húzódott a kérdés hátterében. - És mit nyernék én egy ilyen társulásból? Mármint állításod szerint így is belelátok a dolgok működésébe...  - Azért merem ezek mögé a kérdések mögé rejteni fenntartásaimat és gondolataimat, mert az eddigiek alapján érteni fogja, mit akarok mondani. Csalódnék ha mégsem esne le neki. Kutatom a tekintetét, aztán megfogalmazódik bennem egy frappáns válasz az egész szituációra.
- De tudod mit? Nem társulok akármilyen bűvészekkel, de ha úgy is képes vagy nekem hatásosan bűvészkedni, hogy ismerem a szokásos trükköket, azzal bizonyíthatod, hogy elég jó vagy, hogy az asszisztensed legyek. - Nyílt kihívásra nyílt kihívás. Azt már tudja, hogy a szokásos trükkjeinek nem dőlök be, úgyhogy neki is érdekes kihívás lehet a dolog. Én pedig.... ha belemegy a játékba, ebből adódoan többmindent megtudhatok róla. Nem hiszem, hogy nem látja, mi a szándékom az egésszel, de kicsit remélem, hogy elég izgalmas az ajánlat. 
 Magam is csodálkozom, hogy még nem vesztettem el a talajt a lábam alól.  Az segített, hogy nem ért teljesen készületlenül a helyzet, és hogy úgy fogom fel, mint gyakorlatot, hogy az ilyen szituációkban ne veszítsem el az irányítást. Tachival beszélgetve nem árt felkészülni további hasonló esetekre. De érzem, hogy veszélyesen közel vagyok hozzá, hogy elveszítsem a kontrolt...
 Emiatt jött jókor nekem a váltás Tachi részéről. Igyekeszem ezt titkolni előle, úgyhogy ha nem figyelt nagyon, akkor csak a szokásos mosolyomat látja, miközben válaszolok, a fellélegzsemet nem fedezi fel.
- Igen, választottam. Ezt itt ni - bökök saját menümön a választott zöldteára. - De megvárom a rendeléssel, amíg te is megteszed. - Ezzel burkoltan visszadobtam a kérdést, és tovább figyeltem a gesztusait.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 422
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
328/1500  (328/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Tachibana Makoto on Vas. Dec. 25, 2016 2:23 am

Ez a fajta feleletadás is jellemző volt rám, mármint egy cinikus komment, és az azt követő komoly válasz, de ez most nem volt olyan hamiskás és mesterkélt, mint az iménti megmozdulása. Ezt inkább a kettőnk gondolkodását összekötő hasonlóságának számlájára írtam, semmint annak, hogy a viselkedésemhez idomulva próbál változást kicsikarni belőlem. Míg az idétlen feleletek elhangzanak, addig van ideje átgondolni, milyen választ kíván adni. Megfontolt személyiségnek tűnt, aki kényesen ügyel rá, mit mond, mit árul el magáról, és az ilyen kis apró trükkök segítenek elkerülni a kínos csendet, amíg lendületbe jönnek a fejünkben az apró fogaskerekek. A komolytalannak ható kérdésére mindenesetre csak elvigyorodtam. Nem ez volt az, amire választ kellett volna adnom. Nem erről szólt a hasonlat, bár kétségtelenül illett az én kis... kalandozásaimhoz. A lojális asszisztens, aki nem lesz féltékeny, mert minden nap más csinos hölgyet választok ki a közönségből.
- A levegőben ülő szerzetesről valaki elhiszi, hogy képes lebegni, valaki tudja, hogy trükk, de nem tudja, hogyan csinálja, valaki pedig tisztában van vele, hogy a ruha alá egy speciális széket rejtett. Te a második vagy, én pedig azt ajánlom, hogy megmutatom, mi van a ruha alatt. Erre vágysz, nem de bár? :] - fogalmaztam szándékosan kétértelműen, de a lényeg ettől még változatlan volt. Láttam rajta, hogy érdekli az ember, aki a maszk mögött rejtőzik, azonban ára volt annak, hogy levegyem ezt a maszkot. Közel kell kerülnie hozzám, közelebb, mint egy ismerősnek, közelebb, mint egy barátnak. Csak annak mutatom meg, milyen vagyok valójában, akiben teljesen megbízom. Legfeljebb két ilyen embert bírok megszámolni jelenleg: az egyik elárult, a másikat én árultam el. A világ igazságtalan.
- Tudod, Chakna, a kérdés az, hogy valóban készen állsz-e rá, hogy az asszisztensem legyél - került az arcomra egy elhivalkodott, mindentudó, aprócska mosoly. Könnyű engem kihívás elé állítani, de éreztem a szavain, hogy nem volt valódi súlyuk. Úgy éreztem biztos benne, hogy nem tudom elvarázsolni, legalább annyira, ahogy én hiszek abban, hogy de igen. Én azonban lehettem felelőtlen. Ő már nem biztos. Alig erőltettem meg magam, mégis a hatásom alá került. Talán nem vette észre magán, de az egész tartásából áradt a feszültség, a levegőjét is visszatartotta. Csak a témaváltás pillanatában távozott belőle ez a feszültség. Sokat elárult, ahogy a vállai megereszkedtek kicsit, még úgy is, hogy a mosolya rendületlen volt.
- Ez esetben... - reagáltam játékosabb hangnembe, és intettem a pincérlánynak, aki készségesen közelebb is merészkedett hozzánk - Ezt a Christmas Dream fantázianevű teát szeretném rendelni, a hölgynek pedig ez lesz - mutogattam az itallapon - Oh igen, és szeretnék még egy tál aprósüteményt is - tettem hozzá egy barátságos mosoly kíséretében, majd visszafordultam a lányhoz, ahogy a felszolgáló távozott a rendelésünkkel.
- Hol is tartottunk? - kérdeztem, mint aki ne tudná, de persze csak odahajítottam a labdát, hogy kezdeményezzen, ha szeretne.
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1698
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6556/6900  (6556/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Chakna on Vas. Dec. 25, 2016 6:27 pm

Igen, szeretném látni mi van a „ruha” alatt. Tachi legalább olyan jó megfigyelő, mint én, de meg merem kockáztatni, hogy jobb ebben nálam. Hangosan nem válaszolok neki, nem is bólintok, csak a tekintetem jelzi, hogy igaza van. Az viszont nem tetszik, hogy burkoltan zsarolni próbál kíváncsiságom tárgyával. Információt azért ez is rejt, akkor is ha negatív véleményemet erősíti a szememben.
Kihívásomra adott válaszából, és mindentudó tekintetéből látom, hogy nem vett komolyan. Hiba, mert a számomra ingataggá váló talaj ellenére teljesen komolyan gondoltam szavaimat. Nem vette észre, mert nem is vehette, de kicsit ellentmondásba került a magabiztossága a szándékosan megfejthetetlen aurájával. A sikerhez neki a maszk levételére lenne szüksége (magabiztossága arra utalhatna, hogy tudja ezt), amiről viszont félreérthetően kommunikálja, hogy nem fog egyhamar bekövetezni.
Ő hiszi, hogy bárkit el tud varázsolni álcájával, és van egy olyan sejtésem hogy ezt velem kapcsolatban igazolódni látja, mert félreértette a megkönnyebbülésemet a témaváltásnál. Valószínűleg úgy érzi bekerültem a bűvkörébe, pedig csak arról volt szó, hogy s határán táncoltam annak, hogy teljesen elveszítsem a kontrollt az események fölött. Ez utóbbi azzal járna, hogy vagy egy másik asztalnál teáznék, vagy pedig a szobámban. Elvarázsolni engem türelemmel, és azzal tudna, ha is tenné, amit ígér, és a maszk mögött valóban megnyerő, elbűvölő alak rejtőzne. Valószínűleg sejti ezt, de vagy tart tőle, hogy megtegye, vagy nem elég biztos hozzá a dolgában hogy megtegye. Egyenlőre még nem vagyok fogékony az ilyen varázslatra… túl eleven még bennem Takashi bűbájának emléke, ami valahogy elhalványítja mindenki más trükkjeit. Tachi viszont olyannak tűnik, aki ha fejébe veszi, hogy elbűvöl valakit, akkor nem adja fel. Persze, feltéve, hogy tényleg felkelti az érdeklődését az illető hölgy…
 - Ott, hogy a kérdés, amit felvetettél, nem lényeges, amíg nem bizonyítod hogy te alkalmas bűvész vagy hogy asszisztensednek álljak. - mondom miután a rendelés leadásával visszatér a témához, és ezúttal semmi bizonytalanság, semmi feszültség nincs a hangomban. - A döntést ugyanis csak utána kell meghoznom. - mosolyodok el huncutul. Meglepne, ha meglepődne ezen a nyilvánvaló trükkön, amit az ajánlatba rejtettem: Azt mondtam csak, hogy bizonyíthatja, elég jó, nem azt, hogy akkor az asszisztense leszek. Elég időm volt bőven, hogy újult erővel folytassam számomra egyre izgalmasabb játékunkat, és tekintetemmel igyekszem üzenni azt is, hogy komolyan gondoltam a kihívást, de megismételni nem fogom az ajánlatot.  

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 422
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
328/1500  (328/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Tachibana Makoto on Kedd. Dec. 27, 2016 2:19 pm

Nahát, még mindig itt tartunk? Bevallom, kicsit csalódást keltő volt, hogy bár megadtam rá a lehetőséget, hogy elkezdje lefejteni a maszkomat, mégis visszatért egy általam már lezártnak tekintett témához, hogy kifejtse, ami eddig is nyilvánvaló volt. Számomra mindenképp: nem áll készen rá, hogy az "asszisztensem" legyen. Ez az egész színjáték, a döntés ígérete és annak elodázása egész egyszerűen csali volt, amivel eddig is tisztában voltam. Nem volt rá szükség, hogy külön kifejtse és megerősítse. Hogy saját magát szerette volna csupán megerősíteni, vagy csak alábecsüli kicsit a képességeimet, az lényegtelen volt, hiszen az eredmény mindkét esetben ugyanaz.
Persze könnyen lehet, hogy én is alábecsülöm őt. Mindazonáltal most úgy tűnt, hogy nem látott a szavaim mögé, és nem gondolkodott el azon, mi fog történni, ha esetleg tényleg elvarázsolom. Nem csak vele, hanem velem is. Hiszen lényegében nem kért mást, minthogy kezeljem őt alanyként. Mondjuk úgy, hogy egy alanyként, aki egykoron más bűvész asszisztense volt, és most próbára tesz, hogy melyikünk a jobb bűvész. Kétélű fegyver.
- Nos akkor szögezzük le előre: nem szándékozok bebizonyítani semmit. Egy ötcsillagos séftől sem kéred, hogy bizonyítsa be, hogy tud főzni. Ha valamit bizonyítanod kell, akkor nem csinálod elég jól - jelentettem ki, miközben hátradőltem a székemen, és kényelmesen elhelyezkedtem. Azonban a tekintetem végig a lányon tartottam, egészen pontosan az arcán, és figyeltem a rezdüléseit. Mintha egy tükörbe néznék. Egy homályos tükörbe.
- Neked csak le kell ülnöd, élvezned az előadást, aztán eldöntened, hogy tetszett-e vagy sem. A bűvészi minőségem nem kérdés, szépségem :] - szögeztem le egy szemtelen vigyorral megfűszerezve a kijelentésem. Nagyképű voltam? Igen, de csak azért, mert ő is az volt...
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1698
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6556/6900  (6556/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Chakna on Szer. Dec. 28, 2016 10:59 pm

Patthelyzet állt elő, ami vagy a végét fogja jelenteni a kapcsolatnak, társalgásnak,  amit eddig teremtettünk, vagy enged valamelyikünk. Tachi nem fog, ebben biztos vagyok. Nem igazán fűlik a fogam ahhoz, hogy én engedjek, de Tachi személyisége kiváncsivá tett. Van egy bizonyos varázsa annak is, ha nehezebb megfejteni valakit az átlagnál,  bár esetemben csak abban az értelemben, hogy annál inkább szerettem volna megismerni.
Az ötletet az adja nekem a folytatáshoz, amit mond.
- Nem arról van szó, hogy megkérdőjelezem a képességeidet – ingatom a fejemet. A hangom komolyra vált, a tekintetemben pedig ott bújkál az enyhe félelem jele. Úgy döntöttem, hogy én teszem meg a patthelyzet feloldásához szükséges lépést, és egyel nyitottabb leszek. Tartok viszont kicsit tőle, hogy mit kezd az információval. Alig észrevehető sóhajjal kezdek bele, mielőtt meggondolhatnám magam. – Csak arról, hogy nem ismerem őket. Az utolsó, aki felkért asszisztensnek, előbb minden trükkjét megmutatta – a mondat végére már nem Tachit néztem, hanem a szeme mellett a távolba révedt a tekintetem, és pár pillanatra a szokásos apró mosoly is eltűnik az arcomról. Takashi ilyen szempontból hasonló típus volt, mint Tachi: nem engedte könnyen, hogy kiismerjem, ő azért, mert félt megnyílni... Mire viszont megkérte a kezemet, már apránként megmutatta, hogy ki is ő. Én pedig egyre hálásabb voltam ezért, mert egyre jobban elvarázsolt. Még a lánykérésnél is azt mondta: „ Már majdnem mindent tudsz rólam, ezért meg kell kérdeznem: leélnéd velem az életedet? Én lennék a legboldogabb férfi a földön, ha a feleségemnek tudhatnálak!”... Na elég ebből! Megígértem magamnak, hogy nem gondolok Tachira! Nem akarok visszaesni a depresszióba! Lassan visszafordítom Tachira a  tekintetem, visszatér a mosolyom, és folytatom – És azóta eldöntöttem, hogy mielőtt tudnám mit tud, egy bűvésznek sem leszek az asszisztense – a hangom ezután újra felveszi a komolytalan hangzást ahogy mosolyom is kiszélesedik kicsit. Persze részben azért, hogy teljesen legyen időm visszatérni a jelenbe. – Ami pedig az ötcsillagos séfet illeti, mielőtt felkérném egy fontos eseményen főzni, én elmennék megkóstolni a főztjét.
Közben megérkezik a tea, úgyhogy a kezembe véve belekortyolok, és élvezem ahogy a kinti hideg utolsó nyomát is eltűnteti, és felmelegít.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 422
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
328/1500  (328/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Tachibana Makoto on Pént. Dec. 30, 2016 3:51 pm

Az a pillanatnyi hezitálás, amit éreztem... Kicsit sajnáltam, hogy nem tartott tovább, mert akkor végiggondolhattam volna, mit kíván jelenteni, de mivel gyorsan megérkezett a válasz a magamban feltett kérdésre, így nem maradt benne túl sok izgalom. Csupán azért habozott, mert össze kellett gyűjtenie a bátorságát, hogy színt valljon. Aranyos volt, de nem ezt vártam tőle. Különösen, mert az eddigi viselkedéséből már eddig is nyilvánvaló volt, hogy egy másik "bűvész" kavargatja a levest a fejében. Hiába próbálta elrejteni, képtelen volt rá. Nekem pedig ennyi bőven elég volt. Nem kívántam vele lelkizni, sem pedig vájkálni a múltjában. Azt már nem lehet befolyásolni, csak a jelent és a jövőt. Ha a múltba kapaszkodsz, az csak visszatart, nem hagyja, hogy előre haladj, és elvonja a figyelmed az új tapasztalatokról, amiket szerezhetsz.
- Én nem ugyanaz a bűvész vagyok, butaság a részedről, ha ugyanazt várod el tőlem, amit tőle - szögeztem le mindenféle ízesítés nélkül - Mitől félsz? Az ismeretlentől? Vagy csupán attól, hogy új szemszögből is láss valamit, amit már jól ismersz? - kérdeztem a lánytól, miközben megjött a két kancsó tea. Biccentettem a felszolgálónak, majd kitöltöttem az első adagot a bögrébe, és a kezembe vettem. Két tenyérrel átfogva, hogy a meleg minél nagyobb felületen érjen.
- Van egy ősi kínai mondás. Ha ugyanazon az ösvényen indulsz el, ugyanoda fogsz megérkezni az út végén - mondtam, majd belekortyoltam a teába. Jólesően égette a nyelvemet, majd a torkomat, hogy aztán belülről melegítsen tovább. Egyébként nem ismerek kínai mondásokat :]
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1698
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6556/6900  (6556/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Chakna on Kedd. Jan. 03, 2017 1:16 pm

Számítottam valamennyire arra, hogy ebbe az irányba indul el a beszélgetés, de kicsit azért meglep, hogy mindenféle körítés nélkül reagál. Viszont tetszik, mert így nem kell sokat gondolkoznom, hogy mit rejtenek a szavai.
- Szó sem volt arról, hogy ugyanazt várnám el. - szögezem le szokásos mosolyommal. - Botorság lenne részemről. És nem is olyannak tűnsz, aki valaha, bárkinek felfedné az összes trükkjét.  - nézek Tachi szemébe, tekintetemben őszinteséggel. Kiváncsi vagyok, hogy ez neki bók-e, vagy semleges közlés. - Ahhoz viszont nem is kell, hogy tudjam, körülbelül mire számíthatok ha az asszisztensed leszek.

A kérdésére egy pillanatra megint eltűnik a mosolyom. Nem, ez a megnyílás már túl sok lenne. Igen, félek. Félek attól, hogy újra megtörténhet, ami Takashival is történt. Igen, félek az ismeretlentől.
- Tudod - válaszolok végül, a mosoly viszont még nem tér vissza az arcomra. - volt amikor erre a kérdésre az lett volna a válasz, hogy Aincardban mindentől, és főleg mindenkitől félek, és te - bökök felé, pontosabban az indikátora felé - az elsők között lettél volna a "tartsd magad minnél távolabb tőle" listámon. - ekkor mosolyodom el újra - Ehhez képest most inkább kiváncsi vagyok, de jól látod, hogy még mindig tartok kicsit mindenkitől, akivel először találkozom. Nem tartod helyesnek? - kérdezek rá mindenféle szemrehányás nélkül. - Az új szemszög pedig sokszor segít, hogy helyére kerüljenek az eredetileg összekuszált dolgok. Ettől mi okom lenne félni?
A "kínai mondásra" szélesebbre húzódik a mosolyom.

- Éppen ezért igyekszem elkerülni, hogy ugyanarra az útra rálépjek kétszer is. De csak amennyiben nem tetszett, ahova először vitt. - Ezzel talán tudatosíthatom benne, hogy a Takashival bejárt út nagyon is tetszett. Viszont ha mégegyszer "arra az útra" lépnék, mindent megtennék érte, hogy másként alakuljon a dolog. Nem engedném, hogy a választottam nélkülem induljon olyan potenciális veszélyekkel teli helyre, mint Aincard. Azóta is bennem van, hogy ha mellette lettem volna, talán megmenthetem Takashit... Viszont ettől azért Tachi még messze van. Nagyon nagyon messze. - Ha tetszett, akkor miért ne akarnám újra végigjárni az utat? Ugyanaz az út is rejthet sok újat, úgyhogy még csak unalmasnak sem lehet nevezni.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 422
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
328/1500  (328/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Tachibana Makoto on Kedd. Jan. 10, 2017 8:06 pm

Eddig nem volt túl beszédes. Leszámítva, ha a teáról volt szó, de ez nem meglepő. Mindenki szeret olyasmiről beszélni, amihez ért. Amit szeret. Bizonyos lányok pedig egyszerűen beszélni szeretnek. Hallatni a saját hangjukat. Lényegtelen dolgokról csacsognak hosszú perceken keresztül, csak azért, hogy valamiről beszéljenek. Chanka viszont nem ilyen volt. Nem kalandozott el, nem tett kitérőket. Csak arra összpontosított, hogy megválaszolja azokat a témákat, amiket felvetettünk. Sokatmondó volt ez a hozzáállás, és illett abba a képbe, amit eddig kialakítottam magamban róla. Most viszont végre kicsit bővebb lére eresztette a mondanivalóját. Talán azért is, mert úgy döntött, kicsit nyíltabb lapokkal kíván játszani.
- Nahát, valóban nem tűnök olyannak? - lepődtem meg, vagyis játszottam el, hogy meglepődöm rajta. Nem titkoltam, hogy csak játszom - Szerintem már sejted, körülbelül mire számíthatsz - jegyeztem meg, majd egy újabb kortyot szippantottam fel a teámból. Apró bólintással nyugtáztam az ízlésemnek megfelelő erősségét, illetve markáns ízét - Éppen ezért is érdekel, hogy még mit keresel itt :] - vigyorodtam el. Egy percig se lehetett kétsége afelől, milyen típusú bűvész vagyok, utalt is rá már halványan. Ő pedig egyértelművé tette, hogy másfajta mágusok érdeklik, mint amilyen én vagyok.
- Még mindig a lista tetején kéne legyek. Lehet, hogy kedvesnek tűnök, de te is érzed, hogy ez csak a mézes madzag, és ha követed, olyan csapdába esel, amiből nem lesz könnyű kiszabadulnod - néztem a szemébe a csésze karimája mögül vészjóslóan - Persze ha valóban veszélyes lennék, akkor azt biztosan nem vallanám be előtted ilyen nyíltan. Vagy éppen pont ez benne a trükk? - húztam az ajkam csalafinta félmosolyra.
- Arra a macskára emlékeztetsz, aki körbesomfordálja az ismeretlen fazekat. Érzi, hogy ami benne van, az árthat neki, de mégis kíváncsi rá. És amikor végre győz a kíváncsisága, megégeti a nyelvét - mondtam, mielőtt újabb, most kicsit nagyobb kortyot vettem a teámból.
- Ami pedig ezeket az ösvényeket illeti... bárhogy is járod be ugyanazt az utat, a végén úgyis ugyanazt találod. Még ha tetszik is elsőre, másodikra, sokadikra... előbb-utóbb úgyis rá fogsz unni - közöltem vele a meglátásom.
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1698
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6556/6900  (6556/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Chakna on Kedd. Jan. 10, 2017 10:57 pm

Valamiért szeretne elbizonytalanítani... Tudom, hogy nem mondtam újat neki... A legkevésbé sem tudom elképzelni róla, hogy ne ismerné az átlagnál sokkal jobban önmagát, és azt, hogy másoknak miként szeretne látszani. Nem bizonytalanodom el, hanem rá mosolygok, jelezve, hogy "Igen, és ezt te pontosan tudod" 
 A kérdése újabb lehetőséget villantana fel, hogy tükröt tartsak kicsit neki... Kicsit meg is teszem!
- Meleget, teát... - sorolom megjátszott elgondolkozással - hiszen ezért jöttünk ide, nem? - mosolyodom el, inkább az ő mosolyával, mint a sajátommal. Utána viszont visszatér az arcomra a saját kifejezésem, és kap egy komoly választ is.
- Igen, sejtem mire számíthatok. Kiváncsi vagyok, hogy vajon annál több is rejőzik-e valahol.  Ezért vagyok még itt. - mondom neki mosolyogva, tiszta, barátságos és őszinte tekintettel. Nem vagyok még teljesen biztos abban, hogy nem bújkál benne valahol az a fajta mágus, aki komolyan feltudja kelteni az érdeklődésemet.
Valahogy... nem tudom úgy komolyan venni, ahogy mondja. Még a vészjósló tekintete sem sugallja nekem azt, hogy komolyan lenne mitől tartanom.
- Miért érzem úgy, hogy nem az a kérdés, hogy a képességem meglenne-e ebből a csapdából kiszabadulni, hanem hogy akarnék-e? - reagálom le gondolatsorát újabb csalafinta félmosolya után. - Micsoda véletlen, hogy én éppen ezt mondanám, ha nem akarnám hogy valaki biztos legyen velem kapcsolatban, hogy veszélyes vagyok-e - teszem hozzá átható tekintettel és ártatlan mosollyal. Én nagyon is kezdek biztos lenni ebben a kérdésben Tachival kapcsolatban.
- Én inkább úgy fogalmaznék, hogy én az a cica vagyok, aki kiváncsi, úgyhogy körbesomfordálja az idegen fazekat, és minden oldalról alaposan körbeszaglásza, és ha még ezek után is úgy érzi, hogy ártani fog neki ami benne van, akkor nem nyal bele. - egészítem ki az áltla használt képet, sokat mondó tekintettel. - De ha ezt a képet használjuk, te engem arra a kóbór-kandúrra emlékeztetsz, aki dorombolva odabújik minden járókelő lábához, de elszalad, mielőtt rendesen megsimogathatnák, ne adj' Isten hazavihetnék. - A felvázolt kép egyenlőre erősen egy elmélet, inkább, mint akár sejtés. Leginkább azért használom, azon túl, hogy valóban lehetséges, hogy így legyen, hogy nyomot találjak, hogy merre keresgéljem a maszkon túli személyiséget. Ha kiderülne, hogy ezzel beletrafáltam, legalább részben, az kicsit meglepne, de örülnék is neki, nemcsak azért, mert saját sikeremnek élném meg, hanem mert további nyomokat adna, és egy nagy lépéssel közelebb lennék Tachi személyiségéhez. Az utóbbi tulajdonképpen ugyanígy érvényes arra is, ha abszolút rosszfelé kapisgálok... Feltűnés nélkül még az eddiginél is jobban, kíváncsibban figyelem a reakcióját.
- Untál már rá az otthonodra, vagy a haza vezető útra? - teszek fel egy kérdést, ezzel jelezve az én meglátásomat. Vannak dolgok, amiket nem unsz meg. Hiába mész haza minden nap ugyan azon az úton, nem unod meg, és hiába töltöd a délutént minden nap ugyan abban a szobában, nem válik unalmassá.  Látható különbség köztünk, hogy számomra a szerelmem is ebbe a kategóriába tartozik, míg számára kevésbé. - Én nehezen unom meg azt, ami az állandó változás, új és új meglepetések szerzésének lehetőségével bír. - egészítem ki az iménti kérdést, nyíltan saját magamra vonatkoztatva a véleményemet. Magamban levonom a következtetést Tachi megnyilvánulásából is, lassan kortyolgatva a teámat, ami közben el is fogy. Úgy gondolja, hogy újra és újra csinálni ugyan azt unalmas, ha rögtön nem is, de előbb utóbb mindenképpen. Valószínű nem szereti a megszokott dolgokat sem, és mindennapos "rutin" is csak minimális szinten és számban van nála. Ez eddig egy szabad lelkű, a megkötöttségeket ki nem állható, lázadó típust kezd kirajzolni, ami illene ahhoz is, ahogy általában a nőket kezeli... Ennél viszont bonyolultabb személyiségnek tűnik. És az embereket különben sem lehet ilyen kategóriákkal leírni, "típusokba" sorolni, úgyhogy csupán iránynak veszem ezt az információm.
Úgy néz ki, ha nem is a "trükkjeim" váltak be, de Tachi is lassan megoszt egy-két információt, burkoltan. Az is a kihívás része lenne, hogy megértsem őket? Én állok elébe.

 Miközben leteszem a kiürült csészét az asztalra, átfuttatom az agyamon, hogy mi az a határ, amíg hajlandó vagyok engedni a kiváncsiságomnak. Mire a csésze az asztalra kerül, nekem is megszületik a döntésem, amihez minden makacsságomat latbavetve fogom tartani magamat, hacsak erőmből telik.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 422
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
328/1500  (328/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Tachibana Makoto on Vas. Jan. 15, 2017 5:51 pm

- És lám, meg is kaptad. Micsoda megbízható fickó vagyok, ugye? :] - vettem fel a fonalat, ám ahogy ő, úgy én is komolyabb felelettel folytattam. Vagy mégsem - Nos, akkor azt hiszem mindent meg kell tennem azért, hogy minél titokzatosabb maradjak, és így minél tovább élvezhessem a társaságod :] - persze észleltem, hogy újfent igyekezett olyasféle stílusban válaszolni, amiben én is szeretek. Védjegynek ezeket nem mondanám, de kétségtelenül nem volt nehéz mímelni. Én csak örülök neki, ha elég karakteres a stílusom ahhoz, hogy lemásolható legyen valaki által, akinek van hozzá affinitása. Noha a hatás azért nem ugyanaz, hiszen rólam süt, hogy mennyire vásott kölök vagyok, a lány szájából pedig kicsit idegennek hat ugyanez. Intelligens, de nem olyan csípős a nyelve, hogy hiteles legyen. Ettől függetlenül imponáló, ahogy a maga módján felveszi a kesztyűt.
- Látod, ez egy jó kérdés. Ahogy az is, hogy milyen messzire vagy hajlandó elmenni azért, hogy felfedd a rejtőzködő arcomat - reagáltam megfontoltan, lassan kiejtve a szavakat, majd a kacsója után nyúltam, hogy egy kézcsókot nyomjak reá. Csak egy kézcsók, az udvarlás teljesen megszokott, régimódi formája, mégis roppantul kíváncsi voltam, mit kezd vele, hagyja-e vagy sem.
- Nahát, micsoda intelligens cica vagy :] És mit szólnál ahhoz, ha ennek a kóbor kandúrnak egyszer régen lett volna otthona? - feleltem az analógiájára. Csak egy kis... hogy is mondjam... csali. Végtére is, ha nem csöpögtetek el egy-két rejtélyes apróságot, és úgy véli, hogy esélye sincs a kagylóhéjat felfeszíteni, akkor nem sokáig fog vele vesződni - Az otthon néha kifejezetten... ijesztő is tud lenni. De irigyellek, ha neked ilyen izgalmas otthonod volt :] - kötöttem is át rögtön a cicás témához ezt az apró félmondatot. Érdekes, milyen jól összeillett a két, egymástól eltérő témájú válasz, melyek így egymást erősítve fokozták a hatásukat. De ahogy a történelemmel kapcsolatban is szokták volt mondani, az ördög az összefüggésekben van elásva.
- Süteményt? - kínáltam a lányt az aprósüteményből, melyhez eddig nemigen nyúltunk. Pedig neki több oka lett volna rá, hiszen a zöldteának gyakori kísérője az édesség. Nem mintha az én teámhoz ne illene.
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1698
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6556/6900  (6556/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Chakna on Vas. Jan. 15, 2017 11:57 pm

 A szememben felvillan a kihívó fény a mosolyom fölött, amint kimondta, hogy titokzatosabbnak kéne maradnia: Állok elébe. Ha valóban szeretné tovább élvezni a társaságomat, akkor egyre kevésbé lesz titokzatos, ebben biztos vagyok. Egyenlőre pedig nem érzem úgy, hogy elvesztettem volna a minimális irányítást, úgyhogy én sem sietek sehová.
– Nekem sokkal érdekesebbnek tűnik az a kérdés, hogy te meddig vagy hajlandó elmenni, hogy elrejtsd. – reagálom le újabb kihívását. Gyakorlatilag mostmár nyíltan elismerte, hogy az igazi arcát rejtegeti, én pedig abból, hogy ezt így kimondta, úgy érzem, hogy még élvezi is, ha valaki megpróbálja megfejteni. Vajon ugyanígy élvezni fogja azt is, ha egyszer sikerül valakinek?  A szememből sugárzik, hogy nem fogok önként besétálni a csapdájába, úgyhogy valahogy neki kell belecsalnia, ha ezt szeretné. Én a magam részéről már meghúztam a határt, ameddig hajlandó vagyok elmenni, de még nem értünk el hozzá.
Miközben a kezemért nyúl egy pillanatra megfagy számomra az idő. El kell döntenem, mit kezdjek a helyzettel. Persze, megszokott udvarlási forma a kézcsók, amiből nem szabad nagy ügyet csinálni. sok férfi pusztán udvariasságból teszi, nincs benne semmi személyes... Tudom, nagyon is jól. Csakhogy Takashi halála óta nehezen tudtam kezelni még az ilyen dolgokat is... Eiki esete jó példa erre... Nem kellett volna akkor sem annyire heves érzelmeket kiváltania az érintésnek, hiszen semmi nem volt mögötte...  Kicsit félek, hogy ez a kézcsók is hasonló hatást válthat ki…Ha viszont Tachinak most nem engedem ezt a gesztust, az egyértelmű meghátrálásnak tűnne, pedig nem jelentené azt... És nekem sem ártana, ha nem csak a verbális trükkökhöz, de az udvarlás non-verbális eszközeihez is újra hozzászoknék... Chakna, Chakna… Hiszen tisztában vagy te vele, hogy mihez kell kezdened az ilyesmivel, hát csináld!  Mindez a másodperc törtrésze alatt átszaladt a gondolataimon… Sem a kezem rándulása, sem egyéb nem jelezte ezt kifelé, maximum a tekintetem alig észrevehető, pillanatnyi változása.  Amint újra mozgásba lendül számomra az idő, beleegyező tekintettel Tachira nézek, és szélesebbre húzódik a mosolyom. Mondhatni pókerarccal engedem, hogy kezet csókoljon. Hihetetlen, hogy csak belegondolnom kellett a dologba, hogy el tudjam viselni egy férfi érintését… Bárcsak megtettem volna korábban… Eddig mindenképpen elmegyek, hogy megtudjam kicsoda igazából Tachi, ha ezt próbának szánta.
Arra, amit válaszol a hasonlatomra felkapom a fejem. Persze nem a feltűnő módon, csupán a szemöldököm apró rándulása jelzi. Meglepő. hogy éppen az otthon említése révén kapok újabb darabkákat a kirakóshoz...
– Még kiváncsibbá tenne a dolog – felelem a kérdésére. – Érdekelne milyen otthona volt, és hogyan lett belőle kóbor-kandúr. És hogy mi az oka, hogy nem engedni megsimogatni magát. – meg sem próbálok trükközni, felesleges volna. Kíváncsi vagyok, hogyan válaszol. A reakciója remélhetőleg segíteni fog helyükre tenni a darabkákat, amik eddig bizonytalanul lógtak a levegőben.
 Ezt a szót bizony nem hallottam még az otthonra mondva… „Ijesztő”… Tovább fürkészem az arcát, és a tekintetét… Ezt a darabkát is szándékosan adja oda? 
- Valóban ijesztő tud lenni. – bólintok kissé elgondolkodva. Eszembe jut a gyerekkorom… Mindig ijesztő volt otthon lenni, ha valami csínyt követtem el. Ijesztő volt hazamenni, ha rosszabb jegyet kaptam, mint amit vártak tőlem… És ami azt illeti, ijesztő volt valamennyire a bezártság gondolata egész kamaszkoromban… Nem voltam lázadó típus, de én is vágytam a szabadságra… Utazgatni, nem kötni magam sehová… Butaságnak tűnhet, hiszen az emberek többségének mindez apró kellemetlenség. Én is mosolygok magamban rajta, de akkor nagyon is valóságos dolgok voltak ezek. Végignéztem az előttem ülő fiún, és a lázadás, a szabályok kijátszásának gondolata valahogy tökéletesen illett a képbe.  – Nincs miért irigyelned. – reagáltam erre a gondolatára is. – A legnagyobb izgalom otthon a cicánk ellátása volt. – Na, ezzel vajon mit kezd?  Már tudta, hogy nem egy nagy és neves családból származom, most pedig azt is elmondtam, hogy a származásomnak megfelelő átlagos életet éltem, kívülről nézve mindenféle izgalom nélkül. Nem túl érdekes, és ha jól figyeltem meg eddig, akkor ezek után vagy azért is minden apró részletet megpróbál majd megtudni, vagy egyáltalán nem fogja érdekelni a továbbiakban a hátterem. Van tippem a kettő közül…
 A süteményről bevallom, elfeledkeztem, amíg meg nem kínált vele. Egyébként sem vagyok édesszájú, és éppen ezzel egyidőben fogyott el a teám, úgyhogy megrázom a fejem
 – Köszönöm, de vigyázok az alakomra – tettem hozzá részben gúnyos, részben komolytalan hangon. Udvariaskodhattam volna, de valahogy ez így jobban illett a beszélgetésünkhöz. És mellesleg újabb dolgot árultam el magamról: Messze állok attól a fogyókúrázó plázacicától, akinek a szájából komolyan elhangozhattak volna ezek a szavak. Az ilyen lányoknak szólt a hangomban a gúny. Sosem értettem őket, veszélyesnek tartom amit csinálnak, és a viselkedésük pedig minden nőt lealacsonyít… Nem vagyok rá feltétlenül büszke, de így érzek az ilyen lányokkal kapcsolatban… Tachinak ezt azért jelzem ilyen formán, mert a hozzá hasonló bűvészek legkönnyebb célpontjai éppen ennek a típusnak a képviselői. Őszintén valahol meg tudom érteni a srácokat, akik nem akarnak komolyabb ismeretséget az ilyenekkel…

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 422
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
328/1500  (328/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Tachibana Makoto on Kedd. Jan. 17, 2017 11:49 am

Elvigyorodtam a feleletén. Ő azt gondolta, hogy tudatosan és szándékosan rejtegetem az "igazi" arcomat, hogy elpalástolom, aki valójában vagyok. Valamilyen szinten igaza volt, de téved, ha azt gondolja, amit most lát, az nem én vagyok. Ez csupán egy szelete volt, egy oldala az egyéniségemnek, ami ugyanolyan valódi, mint a kocka túlsó oldala. Viszont ez a kocka nem magától fog átfordulni, ha látni akarja, mi rejtőzik a másik oldalon, ahhoz neki kell megfordítania. Ez az, ami csak nagyon keveseknek sikerül. Az én kockámat ugyanis igen nehéz mozgatni :] Nem valami egyszerű, közönséges játékszer.
Ugyanígy, a kézcsók se valami bolondéria vagy egyszerű szeszély volt a részemről. Amilyen ártatlannak tűnhetett, olyan nagy jelentősége volt számomra. Egy lépés előre, az első érintés az intimitás felé, de nem csak ennyi. A szavaimmal kombinálva egyfajta jelzés volt számomra, hogy hajlandó-e elmenni valameddig a titkom felfedése érdekében, vagy egyáltalán ne számítsak semmire? Nos, úgy fest, nem kell visszakoznom, ugyanis nem húzta el a kezét. Kvázi zöld utat adott, legalábbis egyelőre.
- Ugye milyen izgalmas dolgokat tudok mondani? :] - vigyorodtam el, reflektálva arra, hogy csak még kíváncsibbá tettem - Lehet ebben a fazékban olyasmi van, amit minél alaposabban szaglászol körbe, annál kevésbé tűnik ártalmasnak, de valójában nagyon is veszélyes... cicám - néztem a szemébe kihívóan. Bizonytalanságban tartottam, nyilván. Nem kellett tudnia, mennyi méz fedi azt a madzagot, amit eléje lógattam, ezt neki kellett kitalálnia úgy, hogy megkóstolja. Ez volt a kis játékunk lényege, és bizonyára ő is így élvezi a leginkább, ha neki kell összerakosgatnia a tízezer darabos puzzle-t, ami a kék eget ábrázolja. Mindenesetre szórakoztató volt, ahogy nyíltan nekem szegezte a kérdéseit.
- Az arcod azt sugallja, hogy számodra a ijesztő jelző nem ugyanaz takarja, mint számomra - könyököltem fel az asztalra, majd az államat az összefűzött ujjaimra támasztottam. Most én voltam nyílt, ahogy az arcát tanulmányoztam, bár persze eddig is figyeltem őt, csak nem ilyen látványosan. Nem mintha ne vette volna észre.
- Mégis azt állítod, az otthonra nem lehet ráunni. Érdekes - jegyeztem meg, de ennél tovább nem süllyedtem el a témában. Számomra nem volt fontos, hogy ki volt régen, bár segít megérteni egyes emberek motivációit, a lényeg úgyis az volt, ami a szemem előtt van. Jelen esetben egy elegáns, kifinomult, és roppant kíváncsi hölgy.
- Ez igazán sajnálatos. Minden élvezetet megtagadsz magadtól, vagy csak azokat, amik ártanak az alakodnak? :] - tettem fel a pimasz kérdést, miközben az ujjaim közé csippentettem egy minilinzert, és rövid úton be is kaptam azt. Az én számból egy ilyen kérdés elveszíti az ártatlanságát, kérdés, hogy mennyire vette provokációnak, vagy hogy mennyire élénk a fantáziája. Úgy véltem egy-egy ilyen kóstolgatás már belefér. Végtére is, meglepetésként nem érheti :]
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1698
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6556/6900  (6556/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Chakna on Kedd. Jan. 17, 2017 3:58 pm

A kézcsókot követően figyelem, milyen következtetésre juthatott a beleegyezésemből. Nem a tekintetében, és nem is a szavaiban keresem a választ, inkább a szavai mögöttes tartalmában, és abban, amit tesz.
Úgy látszik nem kapok választ a kérdéseimre… Helyette viszont ott a lassan már tőle megszokott pimasz mosoly, és az elbizonytalanítónak szánt válasz. Ezt a részét a személyiségének már ismerem. Viszont csak akkor lehet kijelenteni, hogy ismersz valakit, hogyha már sokféle arcát láttad. Lehet valakinek egy bunkó oldala, ami a megfelelő (Tachi esetében inkább használnám a kiválasztott szót az eddigiek alapján) lány mellett lovagiassággá változik. Az egészet ezekből a darabkákból lehet csak összerakni.  Nem, nem sikerült elbizonytalanítania. Biztonságosnak érzem a felállított korlátokat,  még ha lehetséges is, hogy alaptalanul, úgyhogy félelem nélkül mozgok közöttük, lépésről lépésre közeledve a határokhoz.
– És még nem is hallottam a teljes történetet. – mosolygok, jelzésértékű tekintettel. Hogy reagál, ha kicsit visszaveszek a kíváncsiságomból, mintha kezdeném unni?
Kihívó tekintetét én barátságos csillogással szememben állom, szokásos mosolyommal.
– A cicáknak megvan az a tulajdonsága, hogy ügyesen kiszúrják a számukra veszélyes dolgokat, bármennyire el van fedve a szaguk ínycsiklandó illatokkal. – jegyzem meg, szinte mellékesen, továbbra is állva a tekintetét. Na nem értek én ennyire a macskákhoz, de félig-meddig azért tapasztalatból beszélek. Próbálna csak meg Himo-nak, a cicánknak az ételébe csempészni valami gyógyszert…
- Igen, ez könnyen elképzelhető – felelek felocsúdva az emlékekből. Nyilván kiült az arcomra, hogy mire gondolok, és jópont, hogy nem gúnyolódott rajta. Most nyíltan figyelte az arcomat, én pedig nem akarok semmit elrejteni, úgyhogy csak kicsit szélesebben mosolygok, mint eddig.
- Látod, máris érdekesnek találod. – kuncogok a válaszára, de én sem fűzök hozzá újabb magyarázatot, mert láthatóan nem igazán izgatta a téma.
 Kérdésére enyhén felhúzom a szemöldökömet, ami azt is jelzi, hogy komolyan megfontolom mit válaszolok. Számítottam az ilyen kétértelmű firtatásokra, és nem akartam figyelmen kívül hagyni. Nem hinném, hogy provokációnak szánta… Azt valahogy nyíltabban képzelném tőle…  
-  Nos, egy teának nehezen tudok ellenállni – szólalok meg pár pillanat gondolkodás után, és most megint az én tekintetemben csilllog kihívás. Ha ki akart billenteni  a lelki egyensúlyomból, ahhoz több kell. Nem jövök zavarba, hiszen találkoztam már odakint sok fiúval, akinek nagy volt a szája, és mindenfélét összehordott, miközben nem gondolta komolyan a dolgokat amikről beszél, és a lányok legkisebb közeledésére kétségbeesett, és nem tudta mit tegyen. A szavaktól nem fogok zavarba jönni, Tachi pedig eddig nem adta jelét, hogy a verbális „csatározáson”, és a korlátok feltérképezésén túl más szándék is rejlene a szavai mögött… És téved ha azt hiszi, hogy lankad a figyelmem. Ő pont az a fajta srác, akiről el tudom képzelni, hogy amint lejjebb engedném a  védelmemet már nem csak beszélne. Neki nem csak a szája jár, pusztán jó megfigyelő, és elég óvatos ahhoz, hogy ne kezdjen ilyesmibe gondolkodás nélkül. Kiváncsian figyelem, hogy ez a feltételezésem igazolódik-e.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 422
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
328/1500  (328/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Tachibana Makoto on Csüt. Jan. 26, 2017 11:07 am

- A reklám után folytatódik a Kóbor Kandúr Titkos Élete, maradjanak velünk :] - használtam egy jól ismert fordulatot, csak hogy megmaradjak a komolytalan oldalon. Már csak azért is, mert egy véresen komolyan vett társalgáshoz nem volt ingerenciám. Így is sokkal... mélyebb volt a kettőnk kommunikációja, mint azt a körülmények indokolnák.
- Vagy talán inkább meg kell hozzá venni a második kötetet - morfondíroztam félhangosan. Ebben halványan az is benne volt, hogy akárcsak egy tévéműsor, vagy egy könyv, ez is lehet fikció. Azonban ezt ő talán nem is bánja, amíg érdekes és izgalmas történet kerekedik belőle. Ha egy unalmas, de igaz és egy izgalmas, de kiszínezett történet közül kell választani, a legtöbben az utóbbira voksolnának. Hogy Chakna is közéjük tartozik-e, azt nem tudhatom egyelőre, de olyasvalakinek tűnt, aki szereti az érdekes történeteket. Az piszkálja meg a fantáziáját. Lehet, hogy nincs baja a békés, unalmas figurákkal sem, azonban nyilvánvalóan nem azok keltik fel az érdeklődését. Ahogy az enyémet sem.
- Te valóban érdekes vagy, több szempontból is. De úgy gondolom, ez nem újdonság számodra :] - jegyeztem meg. Bizonyára tisztában van vele, hogy nem csak ő talál érdekesnek engem, hanem én is érdeklődöm őiránta. Mondhatni kölcsönös, bár nem feltétlenül ugyanaz érdekel minket, vagy legalábbis nem ugyanakkora súllyal. Kezembe vettem még egy kicsiny lekvárosnak mondott süteményt, miközben ő kinyilvánította a tea iránti imádatát. Jelentősebb hatásszünetet tartottam, szórakozottan forgatva az ujjaim között az édességet.
- Ezt már tudom, kisasszony - mondtam végül, majd eltüntettem a számban a süteményt. Egyben jeleztem, hogy újdonságot vártam válaszként. Azonban nem nehezteltem rá, inkább talpra álltam. Úgy véltem, kicsit ellaposodott a beszélgetés, úgyhogy tenni kívántam ellene. Odaléptem mellé, majd a kezemet nyújtottam. Ideje volt fizetni, és visszamenni a havas utcára, hátha újabb tető adja meg magát felettünk :]
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1698
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6556/6900  (6556/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Chakna on Szer. Feb. 01, 2017 11:38 pm

Azt hiszem először nevetek fel visszafogottság nélkül a „műsormegszakításra”… És kifejezetten jó érzés. Mióta Aincardban vagyok, nem sokszor nevettem így, és jó pont jár Tachinak, hogy sikerült elérnie.
– Szóval ennyi volt az első „csali” epizód… - jegyzem meg félig megjátszott csalódottsággal, másrészt pedig őszinte mosollyal, és jelezve, hogy ismerem a sorozatok trükkjeit, de nem vagyok vevő rájuk. Kicsit komolytalanítani szeretné a témát, én pedig nem akarok erőltetni semmit, úgyhogy hagytam, hogy elterelje a beszélgetést.
– Ó, ha ez a helyzet, lehet az első könyvesboltban megveszem, ahol megtalálom – incselkedem kicsit – vagy az is lehet hogy az elsőt felteszem a könyvespolcra, és ott fog porosodni, és el is felejtem… - csatlakozom a morfondírozáshoz. Nem, még nem döntöttem... Közben az agyam kattog… Persze, szeretem én az izgalmas történeteket… De lenyűgözni sokkal jobban letud az igazság, ha emberek történetéről van szó… Talán emiatt szerettem jobban a történelmi regényeket, amiknek van valóságalapja a romantikus idilleknél… 
- Az attól függ, mit takar a te használatodban az érdekes – mosolygok tovább a megjegyzésére. A tekintetem, ha figyelmes,  elmondja neki, hogy mondták már… vagyis különösképpen egy bizonyos valaki mondta már, hogy érdekes vagyok. De van egy olyan érzésem, hogy nem egészen úgy értette, mint most Tachi.
Arra, hogy új információt várt volna egy mosollyal, és rendkívül sokat mondó tekintettel reagáltam.  Benne volt, hogy „Nahát… Tényleg?” ,  hogy „ Igen, tudom” na meg a kihívás, hogy akkor próbálkozzon másként. Láttam, hogy nem neheztel, úgyhogy nem is próbáltam engesztelni.
Amikor feláll,  én megvárom, hogy mellém lépjen. Számítottam az udvarias gesztusra, és kedvesen mosolyogva elfogadom a kinyújtott kezét. Igazából mióta a teám elfogyott készültem lélekben a távozásunkra, és most kíváncsian figyeltem hogy mit tesz Tachi. Fel vagyok készülve, hogy könnyen lehet, hogy ez az utolsó lehetőségem, hogy megváljak Tachi társaságától, úgyhogy amennyire lehet jó lenne előre látnom ami történhet. Ami a fiút ismerve nem lesz könnyű feladat.
Fizetés után ha felajánlja, engedem Tachinak a kabátomat felsegíteni, majd alkalmazkodva hozzá vagy előszőr lépek ki azt utcára, vagy követem őt. Ha megáll a kis teázó előtt, megállok, ha elindul valamerre, akkor viszont nem követem, hanem megvárom, hogy megkérjen, ha eddig nem tette, és megkérdezem hová szeretne menni.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 422
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
328/1500  (328/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Tachibana Makoto on Szomb. Feb. 11, 2017 4:39 pm

Csak egy békés mosolyt kapott a morfondírozására. Nem volt rá szükség, hogy győzködjem, még akár játszásiból sem. Az ő döntése lesz az, hogy érdekli-e a történetem "második kötete", vagy hagyja-e porosodni azon a képzeletbeli polcon. Szerettem volna, ha tudatosul benne, hogy nem kívánom különösebben befolyásolni. Egyébként is, ha valami érdekes és izgalmas, annak nincs szüksége további reklámra, ha már egyszer kézbe vették, akkor a többi kötet sem fog lemaradni arról a polcról. Ráadásul kíváncsi voltam arra is, mit kezd vele, ha az incselkedése nem találkozik visszavágással. A reakcióm magabiztosságot és erőt sugárzott épp azért, mert nem mondtam még nagyobbat.
- Biztosíthatlak róla, hogy csupa pozitívat takar :] - feleltem aztán. Valóban félreérthető a jelző, de úgy hiszem, itt nem volt rá esély, hogy negatívnak higgye. Nem tett semmi olyasmit, ami alapjául szolgálhatna. Ugyanakkor ennek ellenére is szívesen hangoztattam, hogy elnyerte a rokonszenvemet. Sosem árt picit legyezni a hölgyek hiúságát. Persze csak finoman, anélkül, hogy túlzásokba esnék. A túlzó bókolás inkább ellenkező eredményt hoz, és kétségbeesettnek tűnhet, egyszerű figyelemre vágyásnak. Az ilyen szinte üvölti: megdicsértelek, viszonozd a tetszéseddel! Nem, a megfelelő hatást csak a megfelelő szavakkal lehet elérni a megfelelő időben.
Bevallom, tetszett, hogy ennyire gördülékenyen fogadta a gentleman énem kibontakozását. A stílusom sok esetben kicsit idegennek hat, mert a lányok nem feltétlenül tudják, hogy reagáljanak rá. Chakna-chan azonban finom és elegáns úri hölgyként fogadta a megmozdulásaimat, és ez engem is elégedettséggel töltött el. Fizetés után az ajtónál előre engedtem. Ő megállt az ajtónál, mintegy megvárva engem is. Általában ilyenkor felajánlanám a karom, azonban most más terveim voltak, és az külön kapóra jött, hogy a lány nem követett, ahogy elindultam. Néhány méter távolság így keletkezett köztünk, miközben én végighúztam a kezem egy korláton, és összegyűjtöttem róla ezzel a frissen hullott havat. Úgy fordultam vissza feléje, hogy a kezemben már kész volt a hógolyó, és azt nem is haboztam feléje hajítani. Nem mondanám, hogy különösebben jól céloznék, de az egy helyben álló célpontot még talán eltalálom, különösen ha nem számít arra, hogy csomagot kap az arcába :]
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1698
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6556/6900  (6556/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Chakna on Vas. Feb. 12, 2017 2:13 pm

 Bevallom meglep a békés mosoly. Nem mintha arra számítottam, hogy valami komoly reakciót vált ki az íncselkedés, de valamiféle szellemes válaszra azért számítottam. Az viszont amint a mosoly mögött érzek kifejezetten szimpatikus. Rám hagyta a döntést a kérdést illetően, és ha most megmondanám neki, hogy ez tetszik, biztos vagyok benne, hogy nem lepődne meg, csak mindentudón vigyorogna. A szavak helyett a tekintetemmel, és egy mosollyal igyekszem tudtára hozni ugyanezt.

Az a fajta magabiztosság és erő, amit a reakciója sugalt, számomra kifejezetten vonzó egy férfiban… Nem hatalmaskodás, és nem felvágás, hanem erő, amivel ha akar biztonságot adhat, és a magabiztosság, ami jelzi, hogy ennek tudatában van, és alkalom adtán él is vele. Na, van még ehhez hasonló tulajdonság? Vagy ez is csak színjáték volna?

– Ebben biztos voltam – mosolyogok kissé rosszallóan feleletére. Tudtam, hogy pozítív jelentétartalma van a szónak az ő használatában is, de én a konkrét hozzá kapcsolt fogalmakra is kiváncsi lettem volna.  Na nem mintha ezt ő nem tudná… Persze hogy bóknak szánta, annak is fogadom, de még mindig igyekeztem gyűjtögetni a kirakós darabkáit…  És ő pedig még mindig nem szándékozik megkönnyíteni a dolgomat. Nem baj, egy darabig még biztosan élvezni fogom a kihívást, ha az eddigiekhez hasonlóan folytatódik a társalgásunk.

Minden egyes udvarias apróság után, amit sikerült mosolyogva fogadnom, és nem elveszítve a lelki egyensúlyomat, magamban megdicsérem magam, és adok magamnak egy képzeletbeli nagy pirospontot. Mire kiérünk az ajtón, ilyen szempontból gyógyultnak nyilvánítom magam a Takashi halálakor átélt traumából. 

– Köszönöm – mosolygok rá kilépve az ajtón, és sokkal, sokkal többet értek ez alatt, mint az udvariasságáért való köszönnetnyilvánítás. Ha nem is tudott róla, nagyon sokat segített nekem. Mostmár nem fog gondot okozni egy férfi társasága, és ezt neki köszönhetem, legalább részben. Ezt persze neki nem kell tudnia.

Kint szó nélkül elindul, én pedig úgy döntök, megvárom, míg néhány méterre eltávolodik, és ha addig nem fordul vissza, és kér meg, hogy utána menjek, akkor elindulok vissza a szobámba. Mivel figyelem feltűnik a mozdulat, hogy végig húzza a kezét a korláton, és nem kell sokat gondolkodnom, hogy felmerüljön bennem a gyanú a következő lépésével kapcsolatban.

 Nem ér meglepetésként tehát, hogy elhajítja a hógolyót. Így sem a legkönnyebb kitérni, de az íjászathoz jó reflexek kellenek, úgyhogy sikerül időben odébb lépnem. Megharagudhatnék az aljas húzásért… De miért tenném, hiszen bántó szándék nem volt benne, és ami azt illeti kifejezetten szeretek a hóban játszani. Végighúzodik az arcomon egy játékos mosoly, de egyenlőre nem hagyom kibontakozni ezt a gyerekes énem, és csak mint „bosszú” dobom meg én is egy hógolyóval, ami elől ha akar, valószínűleg annak ellenére is ki tud térni, hogy íjászként elég jól célzok.


A hozzászólást Chakna összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Feb. 23, 2017 4:05 pm-kor.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 422
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
328/1500  (328/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Tachibana Makoto on Csüt. Feb. 23, 2017 3:53 pm

Most, hogy túl vagyunk az ismerkedés első fázisán, ideje volt kicsit tapogatózni is. Egyelőre nem szó szerint, csupán arra voltam kíváncsi, mennyire vonható be a gyerekesnek ható játékokba. Mennyire tartja magát komolynak, mennyire tartja méltatlannak az efféle bohóckodást. Ugyan tisztában voltam vele, hogy a lány nem egy nemes úri hölgy, hanem "csupán" a kisugárzása olyan finom, és elegáns, mintha valóban az lenne, és így nem tartottam eleve halott ötletnek a hógolyózást, azért illett megtapasztalnom, mire számíthatok, ha esetleg máskor is... játszani kívánok vele. Mondjuk a tengerparton. Igazság szerint nehezen tudtam elképzelni, hogy fél év múlva, a hőségben együtt töltsünk egy napot, legfeljebb akkor, ha a véletlen úgy hozná. Azt mindketten láttuk, hogy merőben eltérő a hozzáállásunk ahhoz, hogy ez az ismerkedés gyümölcsöző legyen, legalábbis határozottan az őrültség kategóriába tartozna a részéről, ha többet szeretne tőlem, a nyilvánvalóan szoknyapecér kandúrtól, mint megismerni a hátterét.
Ami magát a hógolyózást illeti, az első és egyetlen merényletem végül sikertelenséggel zárult, hiszen egy elegáns lépés oldalra, és a maroknyi kikristályosodott vízcsomó ártalmatlanul landolt a havas földön. A válasz nem késlekedett sokat, ám vele ellentétben én nem kerültem el a támadást, noha megtehettem volna. A kabátom havas lett.
- Azt hiszem ezt az aljas orvtámadást kénytelen vagyok casus belliként felhasználni - közöltem az ítéletem - Elkerülhetetlen a háború, kisasszony - állapítottam meg, majd egy gazdagabbnak tűnő hóbucka felé araszolva lehajoltam, hogy muníciót szerezzek a csatához. Fél szemmel eközben persze őt figyeltem, hiszen arra számítottam, hogy ő sem fog tétlenkedni. Innentől kezdve határozott célom volt elkerülni az általa rám szabadított lövedékeket, hiszen a játék célja erre kötelezett. Nem siettem el a hógolyók gyártását, hiszen egy kapkodva összerakott lőszer könnyen szétesik a levegőben. Inkább masszív, alaposan összetapasztott darabokkal indultam harcba, és hajítottam el feléje különféle módokon. Lassan és ívesen, vagy éppen gyorsan és laposan. Fejre, törzsre, akárhova máshová célozva. És közben lassan, észrevétlenül közeledtem :]
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1698
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6556/6900  (6556/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Chakna on Csüt. Feb. 23, 2017 5:55 pm

Nem kerüli ki a hógolyómat, és ami azt illeti mintha kihívás villant volna a szemében. Ezt aztán alátámasztotta az is, amit mondott.  

- Ez olyan „szerelemben és háborúban mindent szabad” típusú háború? – kérdezem huncut csillogással a szemembe, mosolyogva elfogadva a kihívást. Miért is ne? Ha neki sincs ellenére a játék, én ugyan nem vagyok ellene

Miközben ő a közeli hóbucka felé araszol, én gyorsan felmérem a terepet, hátha találok a közelben valami használható fedezéket. Hát, ami azt illeti ilyen szempontból nem volt a legmegfelelőbb a terep. Vigasztalt, hogy neki ugyanannyira nem akadt hasznos fedezék, mint nekem. Végül csak egy marok havat kaptam fel a földről.  Volt rá elég időm, mert ő sem siette el a hógolyók gyártását. Nem folyamodtam aljas trükkhöz, megvárom két-három hógolyóval  a kezem ügyében, míg ő dobja felém az első hógolyót.

Ahogy repkednek felém mondhatni minden lehetséges irányból a hógolyók hamar felmérem, hogy bizony esélyem sincs mindet elkerülni. Úgy tűnik másodszor is vizes lesz ma a ruhám.

Nevetve dobálgatom én is a lövedékeket, mintha csak nyílvesszőket lődöznék (persze, azért annál lassabbak voltak), számolva az oldalra lépéseivel is, így egy-két havas „gránátom” biztosan eltalálta őt is.

Nem kerüli el a figyelmemet, hogy közeledik az állásomhoz. Nem zavar viszont meg. Annál könnyebben eltalálják az újabb hógolyók. 

Aztán, hogy meglepjem, és bár túl sok sikert nem jósolok a kísérletnek ilyen téren, zavarba hozzam, egy legkevésbé sérülésveszélyesen érkező hógolyót engedek a homlokomnak csapódni. A tőlem telhető legkevesebb színpadiasságot szőve a mozdulatba belevetem magam a mögöttem lévő, puha hóba.  A ruhám egyébként is vizes lett újra, így emiatt nem aggódom. Ha abszolúte sikertelen a kísérletem, akkor egyszerűen alkotok gyorsan egy hóangyalt, aztán felpattanok, és leporolom a havat  a ruhámról.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 422
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
328/1500  (328/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Tachibana Makoto on Vas. Feb. 26, 2017 3:52 pm

- Találó megfogalmazás :] - reagáltam a válaszára. Jelen helyzetben, ezen a napon, kettőnk részvételével a háború, ahol mindent szabad, szinte kéz a kézben jár a szerelemmel, vagy ha azzal nem is, legalább a romantikával mindenképpen. Különös randi volt a miénk, hiszen nem éppen az érzelmek tartották egyben a párosunkat, de talán pont ezért is volt helyén való egy újabb frontot nyitni, és valóságos háborúvá emelni ezt a találkozást. Egy háborúvá, ahol kardok és pisztolyok helyett hógolyókkal dőlnek el a csaták, és ahol nem avatnak győztest.
Míg ő hiába kutatott fedezék után, nálam volt valami, amivel tudtam védekezni. És mivel mindent szabad, így nem is haboztam pajzsomat segítségül hívni. Éppen csak akkora volt, hogy ne zavarjon a mozgásban, és ne is takarja előlem a kilátást, a csuklómra rögzítve pedig még muníciót is tudtam gyúrni vele együtt. Így hát jóval kevesebb lövedék talált el, mint amennyi normál esetben eltalálhatott volna, és bizony bátran vetettem bele magam a sortűzbe is, áthatolhatatlannak azért nem nevezhető védelmem mellett. Jól esett az önfeledt, felszabadult nevetését hallani, még ha én hasonlóra nem is voltam képes. Ezeket a fajta érzelmeket csak úgy nem csalja elő holmi szórakozás belőlem. Egy tompa mosolyra azért futotta, ami így is több volt, mint amit mondjuk két-három éve mutattam volna. Igaz akkoriban nem is kezdeményeztem volna hasonló játékot.
Talán átlátott a tervemen, mindenesetre ahelyett, hogy én lökhettem volna a hóba, végül saját maga zuhant bele teljesen önszántából, épp azelőtt, hogy megindíthattam volna a végső támadásom. Az időzítés tökéletes volt, és mivel én már lendületet vettem, így mire az elmém felfogta, mi történt, és visszavonulót fújt, addigra már késő volt. Kibillentem az egyensúlyomból, és tekintve, hogy az Akrobatika jártasságom a nemlétező szintet is alulról súrolja, ezért a sorsom elkerülhetetlen volt: én is kikötöttem mellette a puha hóban, csak én arccal előre. Ha ez volt a terve, akkor hibátlanul hajtotta végre. Nem estem kétségbe, gyorsan reagáltam, és a derekát átkarolva megpörgettem, mint valami birkózó. Nem okozott gondot megmozgatni a könnyű testét, és úgy két pördülés után, mikor a lendületem elfogyott, felette torpantam meg. Egy hosszú pillanatra mélyen a szemébe néztem, miközben valószínűleg ő is, én is pihegtünk az erőkifejtéstől. Ez volt az a pillanat, ahol minden eldől. Megcsókoltam.
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1698
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6556/6900  (6556/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

18 / 22 oldal Previous  1 ... 10 ... 17, 18, 19, 20, 21, 22  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.