Keleti rész

19 / 22 oldal Previous  1 ... 11 ... 18, 19, 20, 21, 22  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Chakna on Vas. Feb. 26, 2017 8:17 pm

Akkor ezt megbeszéltük. Mindent szabad. Hát, akkor nem kímélem. Mindketten zúdítjuk egymásra az újabb és újabb hógolyókat, és szabadon engedve gyerekes énemet, aki rendkívül élvezi ezt a helyzetet, de a háttérben figyelve, hogy Tachi hogyan viselkedik. Először is mindent szabad elven használta a pajzsát, így tényleg nem sok hógolyóm ért célba. Aztán elmosolyodott. Halványan, tompán, de úgy, ahogy talán még nem láttam…

 Mikor, mintha a hógolyója lökött volna fel, belevetettem magam a hóba, ő is mellettem kötött ki, arccal a hóban. Normális helyzetben ezen jót nevettem volna, és bár nem egészen úgy sült el a dolog, mint vártam, de a cselem sikerének könyveltem volna el. Normális helyzetben, amikor az illető meglepetten kuksol a hóban egy pillanatig, aztán feltápászkodik, hogy letörölje az arcáról a havat, esetleg szinté nevet a dolgon…

Na igen… Tachi a legkevésbé sem a „normális” kategóriába elkönyvelhető férfi… Nincs időm jól szórakozni a helyzeten. Bosszúból, vagy más céllal tette, erre nem jövök rá hirtelen, de végül az én arcom is vizes lesz, a ruháimmal és a hajammal együtt. Mikor a lendület fogytával fölöttem köt ki, még mindig jót nevetnék, amint elenged. Mosolyt viszont mikor a szemembe néz, nem lát az arcomon. Helyette a kíváncsiság, és a zavar keverékét. Nem voltam kimerülve, úgyhogy csak a meglepetéstől kapkodom kicsit a levegőt. A szeméből igyekszem kiolvasni a gondolatait… Hiába

Én kapom el hamarabb a tekintetem… kényelmetlenné válik a közelség, úgyhogy enyhén a fejemet is elfordítva várom, hogy mit tesz.

Tudom, mi következik, nagyon is, csak nem akarom tudomásul venni. Mikor megtörténik, már muszáj. Olyan nyilvánvalóan fagyok le pár pillanatra, hogy még egy vaknak is feltűnne. Tachi talán mögé lát a dolognak annyira, hogy azt is tudja miért.

Ezzel elértünk egy határhoz az intimitás terén. Ahhoz a bizonyos határhoz, amit felállítottam. Az ő dolga, hogy szeretne-e áttörni rajta, de ahhoz még nem kevés idő, és udvarlás szükséges az én részemről.

Első lépésként  érezhette , hogy fel vagyok készülve a legkisebb mozdulatra minden továbbit megakadályozni. Sőt, néhány másodperc után előszőr csak jelzés értékűen, majd ha nem enged, akkor egyre több erővel eltolom magamtól és majdnem fülig vörösödve (részben a hó miatt) felülök. 

Ezután sem kerülöm a tekintetét, jelezve, hogy nem ijesztett meg, ha nem lenne elég jelzés, hogy még ott vagyok. Viszont a testbeszédem minden része védekező.  Ha felsegít, elfogadom, majd a kartávolságán kívülre lépek.  Fürkészem a tekintetét, és ebben a pillanatban sokmindent megadnék, ha a gondolataiba láthatnék… Kérdések cikáznak a fejemben, és reménykedem hogy a tekintete egy-kettőre választ ad. Miért? Mi volt a célja? Komoly ez neki? Mintha nem ismernéd már annyira, hogy tudd…  Mit akar ezután?

 A hallgatásom, a szokásos mosoly helyett komoly arcom, és a tekintetem jelezte, hogy részemről ez nagyon is komoly dolog volt, és a következő néhány pillanat tükrében sokféle következménye lehet.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User


avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 358
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
168/1500  (168/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Tachibana Makoto on Hétf. Feb. 27, 2017 4:57 pm

Biztosra mentem. Alaposan előkészítettem mindent, mióta kiléptünk a teázó ajtaján, ez az egy cél lebegett a fejemben. Meg kívántam csókolni, és úgy hogy ne ellenkezzen, ne ijesszem meg vele. A hógolyózásnak is az volt az egyetlen célja, hogy teljesen felszabadult állapotba kerüljön, felejtse el az aggályait, a fenntartásait, vagy akár a múltját erre a néhány percre. Amikor pedig a földre kerültünk, a helyzet és a tekintetem adta magát. Számíthatott rá, mi fog történni pillanatokkal később. Persze számítani rá, és átélni két teljesen különböző dolog, így nem aggódtam a reakciója miatt sem. Hogy rosszabb lett-e volna, ha inkább más megközelítést választok és meglepem, azt nem tudhatom. Valószínűleg igen, de a találgatásom jelenleg értelmetlen. Ezt a módot választottam, mert ezt tartottam a legcélravezetőbbnek.
A csók pont addig tartott, ameddig elég súlyt adtam neki, de nem vált tolakodóvá sem. Az ajka hideg volt, de finom és puha... ő valószínűleg nem épp erre figyelt közben, és őszintén szólva én sem tudtam magam teljesen beleélni, hiszen fél szemmel azt figyeltem, hogy reagál. Miután elváltak az ajkaink, oldalra húzódtam, talpra kászálódtam, és őt is felhúztam, amennyiben szeretett volna felállni, márpedig elfogadta a segítségem. Nem tűnt különösebben ijedtnek, azonban a karjaimba sem omlott szerelmesen. Kíváncsi voltam, mi zajlik a fejében most, mennyire zavarodott meg. A védekező reakciót természetesnek tartottam, nem tulajdonítottam neki különösebb jelentőséget.
- Nahát... olyan merev lettél, akár egy deszka. Nem csókolnak meg minden nap, igaz? - mosolyodtam el kedélyesen. Nem csináltam titkot belőle, hogy nem valami hirtelen szeszélyből ragadtattam el magam. Botorság lett volna ilyesmit tettetni, pontosan tisztában lehet vele, hogy véletlenek nem fognak történni mellettem. Ugyanakkor nem is vettem olyan komolyan, mint ő. Ebből a szempontból minden bizonnyal különbözünk. Egy csók számomra semmiség.
- Gondoltál valaha arra, hogy megpróbáld egyszerűen élvezni a pillanatot? Elfeledsz mindent, és csak arra koncentrálsz, hogy jól érezd magad - kérdeztem, noha a válasz nyilvánvalóan nem volt. Ebben a kontextusban legalábbis. A valódi kérdés az volt, hogy ki meri-e próbálni, vagy megmarad a jól ismert ösvényen, és ragaszkodik-e hozzá foggal-körömmel.
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1648
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6136/6200  (6136/6200)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Chakna on Hétf. Feb. 27, 2017 7:57 pm

Elárulok neked valamit Tachi. Nem a felszabadultságon múlt, hogy Chakna nem ellenkezik. Azért nem teszi, mert tudja, hogy provokált, és számolt a következményekkel is, amiket vállat, amikor bele ment a játékba. Rosszabb csak annyiban lett volna, ha megleped, hogy nem lett volna ideje érzelmileg felkészülni.  Hidd el, jobban jártatok így mindketten Wink
 
Tachi megszólalására megrándul a szám, és az első apró rándulás után vissza is tér a szokásos mosolyom, bár a komoly tekintet és arckifejezés megmarad.
- Változtat a dolgokon, ha azt mondom utoljára körülbelül 3,5 éve? – reagáltam a ruhámat porolgatva. Közben figyeltem összerakja-e a képet, vagy egyáltalán akarja-e összerakni. „Megtervezett merénylet” volt a csók részéről. A megszólalásából pedig az is teljesen világos lett számomra, hogy neki semmiség. A következő kérdésére egy pillanatig a szemébe nézek aztán tömören, őszintén válaszoltam. 
– Igen, gondoltam. És csináltam is – elmerengtem. Takashi mellett rengeteg ilyen alkalom volt. Mindenféle téren képes volt elérni, hogy kiengedjem a kezemből az irányítást, és csak élvezzem a pillanatot... Tachiban is érzek halványan valami hasonlót... De kezdem úgy érezni, hogy nem én vagyok az a „szerencsés” akinek teljesen megmutatja azt az oldalát... - A megfelelő társaságban. A megfelelő körülmények között. – fejeztem be a mondatot, kihangsúlyozva a „megfelelő társaság” részt. Nem tagadom, hogy a körülmények azok lennének... Jó... ami azt illeti abban sem vagyok biztos, hogy a társaság nem az. Mindenesetre pillanatnyilag nem érzem annak. 
– És te? Volt már, hogy valamit csak úgy, mindenféle cél vagy hátsó szándék nélkül csináltál? Hogy engedted magad sodródni az „árral”? – dobtam visssza a kérdést. Ezen a téren úgy látom nagyon hasonlóak vagyunk. Nehezen adjuk ki a „kormányt” a kezünkből...


A hozzászólást Chakna összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd. Feb. 28, 2017 5:42 pm-kor.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User


avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 358
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
168/1500  (168/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Tachibana Makoto on Kedd. Feb. 28, 2017 5:17 pm

- Az szép, hosszú idő - jegyeztem meg egyszerű tényként. Persze magamban nem felejtettem el megállapítani, hogy körülbelül ennyi ideje élünk Kayaba-kun rabságában. Érdekes részlet, noha számomra legfeljebb annyit mond, hogy ennyi idő alatt még senki sem próbálta meg elcsábítani, ami minimum meglepő lenne. Sokkal tetszetősebb magyarázat az, hogy még nem hagyta senkinek, és én vagyok az első, aki eljuthatott idáig.
- Sejtettem, hogy valami ilyesmi lesz a válasz :] - mosolyodtam el, majd úgy döntöttem, hogy bezárom a távolságot kettőnk között. Megérintettem a haját, ujjaim fésűként szántották végig a tincseket, hogy a beleragadt hótól megszabadítsam. Nem tettem egyebet, ezután elléptem mellette, és mögötte állapodtam meg egy lépéssel, de nem fordultam felé.
- Előfordult... a megfelelő társaságban, a megfelelő körülmények között :] - ismételtem meg a válaszát, de már sejthette, hogy ennél valamivel komolyabb feleletet is várhat tőlem - Mikor ilyesmi történt, a legtöbb esetben elkövettem valamilyen hibát. Ezek a hibák azok, amelyek most meghatározzák, ki vagyok - mondtam a lánynak szokatlan komolysággal a hangomban - Mégis életem talán legboldogabb pillanatai közé tartoznak, még ha később okoztak is bizonyos... problémákat - tettem hozzá valamivel frissebben, kedélyesebben. Megfordultam, és a lány vállára tettem a kezem.
- Chakna-chan, nem érdemes a múltban ragadni. Az iménti pillanatot akár élvezhetted is volna, de az emlékeid gúzsba kötik az elmédet, és nem hagyják, hogy előre nézz, és új dolgokat tapasztalj meg. Amíg arra vársz, hogy újra átéld azt, amit régen, addig elszaladnak melletted a lehetőségek. Várni lehet, és talán érdemes is... de nem úgy, hogy közben elfelejtesz élni :] - mondtam barátságosan - Szerintem ezt te is érzed. Az előbb akár nemet is mondhattál volna. Tudtad, mi következik, de nem álltál ellen. Meg tudod mondani, miért? - kérdeztem a lányt, majd ha hagyta magát, óvatosan átöleltem hátulról - Miért, ha a körülmények, vagy a társaságom nem megfelelő? - súgtam a fülébe szuggesztíven.
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1648
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6136/6200  (6136/6200)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Chakna on Kedd. Feb. 28, 2017 9:04 pm

Hosszú idő. Valóban az, bár ha azt tekintjük, hogy fél éve járkálok Aincardban mégsem annyira hosszú. Tachin alig észrevehetően látszik, hogy összerakja a képet.

 Visszamosolygok Tachira. Sejtette, mi…? Egyre inkább szeretnék valami olyannal előállni, amire nem számít. Na persze… az eddigiek alapján nagyon alaposan meg kéne lepnem ahhoz, hogy meg is látszódjon rajta… Van egy sejtésem, hogy mi lenne elég nagy dobás, de az pont olyan dolog, amit ma semmiképp nem fogok megtenni.

 Nem lépek el, amikor közelebb lép. Felesleges volna, még ha szándékomban állna is távolságot tartani. Figyelem, hogy végig-fésüli a hajamat, és megszabadítja a benne ragadt hótól. Mást nem csinál, én pedig nyugodtan figyelem tovább. Ellép mellettem, én pedig utána fordulok. Csupán azért, mert a reakcióit most a mai nap tükrében is különösen szeretném figyelni. Ezt nem segíti, hogy háttal maradt nekem.

Előszőr azt hiszem megint nem fog válaszolni, de valahogy a megszólalása nem olyan, mint a többi, amivel a mai nap elkerülte a komoly válaszadást a kérdéseimre… Mire levonom a következtetést, folytatta, komolyabb hangon. Ilyen hangon még nem beszélt ma, ami arra utal, hogy ezúttal valóban a komoly válaszát osztotta meg velem. Ha trükk volt, hogy fenntartsa a kiváncsiságomat, hát bejött.  A vállamra tette a kezét. Előbb a kezére néztem, majd a szemébe

- Hibának nevezed, de a legboldogabb pillanatok között tartod számon ezeket az alkalmakat. – gondolkodtam el – Ezek szerint nem bántad meg. Akkor most mi tart vissza? – teszem fel az újabb kérdést, hátha kitart az őszintesége. A mai nap tapasztalataiból már tudom, hogy nagyon ritka alkalom lehet, ezért szeretném kihasználni, amennyire lehet.

Komoly tekintettel kezdtem hallgatni mondandóját, majd szép lassan elterült az arcomon egy mosoly. A huncut, és a szokásos mosolyom keveréke. Nem lépek hátra, mikor közelebb hajol.

– Épp az imént mutattál rá, hogy milyen hibákat követtél el mikor kiengedted az irányítást a kezedből. – mutatok rá huncut csillogással a szememben. – most mégis arra bíztatsz, hogy vállaljak ilyen kockázatot pillanatnyi boldogságért, ami ráadásul problémákat is okoz a későbbiekben. – rázom a fejem rosszallóan, de mosolyogva jelezve, hogy ne vegye komolyan ezt a gesztust. – Miért? – kérdezem, továbbra is kutatva a tekintetét.

– Azt mondod, a múltban vagyok ragadva talán igazad van, és én is tudom, hogy nem érdemes. – válaszolok elkomolyodva is – De vannak dolgok amiket nem könnyű elengedni a múltból – teszem hozzá – Ami azt illeti, köszönettel tartozom, mert máris segítettél ebben – mondom ki mosolyogva, amit korábban nem tettem a „köszönöm” mellé az ajtóban.

Rákérdez, miért nem ellenkeztem. A fülembe súg, próbálva hatni rám.

– Talán ügyesen bűvészkedtél a körülményekkel – súgom én is a fülébe. Legyezgetem kicsit az egóját, de azért egy csipetnyi irónia is van a hangomban. - Vagy éppen a társaságot találtam megfelelőnek. – feszítem még egyel tovább a húrt. De tovább nem húzom, hanem a lehető legegyszerűbben megfogalmazom az okot. Ez az a pillanat amikor hátrébb lépek, hogy jobban lássam a reakcióját.

– A kis mutatványod meglepett. Annyira, hogy meg sem fordult a fejemben hirtelen, hogy nemet is mondhatnék. – mondtam, kicsit hidegzuhanynak szánva. Azt nem tettem hozzá, hogy ez csak a csókra vonatkozott. És azzal sem fog többet előfordulni.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User


avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 358
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
168/1500  (168/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Tachibana Makoto on Szer. Márc. 01, 2017 5:36 pm

Chakna-chan most lényegében azt kapta, amit akart. Nekem se volt ellenemre, hogy elvarázsoljam a bűvészetemmel, éreztem ugyanis a lányban egy pajkosabb, játékosabb oldalt is annál, mint amit eddig mutatott. Talán leginkább ezen látszik meg a "segítségem", amit emlegetett, hiszen felszabadultabbnak, könnyedebbnek tűnik, mint mondjuk a teázóban, ahol hiába vette fel a kesztyűt, valójában csak mímelte az én viselkedésemet. Azt a tükröt még most is magam előtt látom, de már kikandikál mögüle az a személy, aki tartja azt. Persze a legerősebb jellemvonása még mindig a kíváncsisága volt, mely már-már szemtelen mértéket öltött. Szégyentelenül vájkált a miértekben, hátha meg tud fejteni, egyre bátrabban nekem szegezve a kisgyerekek kedvenc kérdését. Én viszont ezúttal csak mosolyogtam rajta. Ha van benne tapasztalata, akkor talán ő is ráérez, hogy amikor elveszted az irányítást, abban neked nincs szavad. Egyszerűen csak megtörténik, és mire feleszmélsz, már késő. Már elkövettél egy hibát, aminek visszavonhatatlan következményei lettek. Aztán persze nekem szegezi az elkerülhetetlen kérdést is, amire én újabb mosollyal reagáltam, és egy olyan pimasz válasszal, hogy csak na :]
- Mert megteheted - vigyorogtam rá - Nem kell, hogy okot keress rá. Ha okod van, akkor irányítani is tudod, ami veled történik - folytattam. Neki, aki ott ragadt ebben a bizonyos múltban, egy olyan társsal, akit nem tud elengedni, pontosan erre volt szüksége. Valami újra, valami másra, ami merőben eltér attól, amit eddig tapasztalt. Egy drasztikus váltásra, ami segít megszabadulni a láncoktól, amikkel körbe tekerte magát. Valamire, amit nem tud hozzákötni az eddigi élményeihez.
- Mégsem tudtad elengedni magad :] - reagáltam a játékára - Talán pont azért, mert megfelelő a társaságom - fordítottam egyet a sakktáblán. Persze nyilvánvaló, hogy nem erről van szó, nem azért lett ideges és feszült, mert zavarba jött a közelségemtől. Most viszont felemeltem a kezem, és finoman, gyengédem megsimogattam az arcát. Hideg volt, de mégis kellemes tapintású a bőre. Az ujjaim lágyan végigsöpörtek rajta, majd finoman rabságba ejtettem az állát két ujjammal, és megemeltem a fejét. Egy fél lépéssel közelebb húzódtam.
- Akkor most meghagyom a lehetőséget rá - került egy nagyon halvány, de magabiztos mosoly az arcomra. Újfent a tekintetébe hatoltam az enyémmel, megfürdettem a kisugárzásomban, és vártam, hogy eltáncoljon és nemet mondjon a közeledésemre. Persze ha mégse jön... :]
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1648
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6136/6200  (6136/6200)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Chakna on Szer. Márc. 01, 2017 8:02 pm

Csak mosolyog a kérdésemre. Meg sem rezzenve veszem tudomásul, hogy az előbbi őszintesége kimerült abban a válaszban. Nem esem kétségbe tőle, és nem is kérdezek többet. Elfogadom, hogy nem akar többet mondani. Nem akartam erőltetni, sokkal jobban értékeltem azt, ha magától mondja el a dolgokat.

 A következő kérdésemre pedig pimasz vigyorral válaszol.

- Ezek szerint csak azon múlik a dolog, hogy akarom-e kiengedni a kezemből az irányítást – mosolygok rá hasonló pimaszsággal, félreérthetetlen hangsúllyal: Nem, jelenleg nem akarom. – Attól, hogy valamit megtehet az ember, még nem kell megtennie. – mosolyogtam tovább, de a pimaszság eltűnt a gesztusból.

Mikor azt mondja nem tudtam elengedni magam, csak mosolygok. Arra sem rezzen meg az arcom, hogy talán azért, mert mégiscsak megfelelő a társasága. Csak a szememen fut át a jele a halvány helyeslésnek. Talán valóban így van. Talán. Viszont bárki másnak a társaságában is zavarba jöttem volna az iménti helyzetben.

 Mivel csak a reakcióját akartam jobban látni, nem léptem ki a kartávolságán kívülre. Kezdek megint átfagyni a vizes ruhákban, ami látszik az arcomon megjelenő pirosságon is. Jól eset a keze enyhe melege az arcomon, de (egyenlőre) nem érzem a szikrát az érintésétől, ami a romantikus hősnőt végleg elvarázsolja kedvese érintése nyomán. Ez még mindig nem egy romantikus regény...

A szememben láthatja a pillanatnyi meglepődést, aztán a felismerést, mikor megemeli a fejemet. Végül pedig magabiztosság ült ki az arcomra, és a tekintetem kihívóra vált. Ó, nem táncoltam el, amikor közelebb húzódott. Láttam rajta, hogy arra számít, most sem fogok nemet mondani. Nem is mondtam. Helyette egyik kezemmel lassan lefejtettem az övét az államról, a másikat pedig felemelt mutatóujjal az ajkai elé tartottam, ezzel távol tartva magamtól. A szemébe néztem, és vártam egy pillanatig. Aztán pedig az ajka helyett (ahová abból a magabiztos mosolyból úgy tűnik biztos volt benne, hogy megkapja) az arcára kapta a csókot.

Ha ez meglepte annyira, hogy legyen egy pillanatom, kihasználva megint elléptem tőle egy lépést, hogy egész testbeszédét lássam, és mosolyogtam, a lehető leglehengerlőbben, de már nem kihívóan. Ha már ilyen nagyvonalúan felajánlotta a lehetőséget, hogy elutasítsam, hát meg is tettem. De valószínűleg nem úgy, ahogy várta volna.
A nedves ruháim közben lassan rám fagynak, úgyhogy elkezdek gondolkodni, hogy hogyan tovább, mert ha sokáig maradunk kint, csúnyán át fogok fagyni.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User


avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 358
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
168/1500  (168/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Tachibana Makoto on Csüt. Márc. 02, 2017 5:55 pm

Játék. Nem volt több igazából a kettőnk tánca. Nem volt köztünk meg a szikra, ami esetleg lángra lobbanthatná az érzéseinket. Ahhoz túl különbözőek voltunk, nem rezonáltunk megfelelően. Voltaképpen mindketten nehéz esetek voltunk, hiszen nyilvánvaló, hogy ő is, és én is csak nehezen varázsolódunk el. Valamilyen szinten hatottunk egymásra, de ez csak annyira volt elég, hogy fenntartsuk az érdeklődésünket egymás irányába, és belekeveredjünk ilyen bugyuta játékokba, mint amilyen a mostani is. Mindkettőnknek volt egy hátsó szándéka, amire felhasználtuk mindezt, és amíg pislákol a remény, hogy megkapjuk, amit keresünk, addig fenn fog maradni ez az érdeklődés. Értékes volt, amit én kívántam, és az is értékes volt, amit ő, így egyikünk sem számíthatott könnyű menetre, de a valódi kérdés az volt, hogy meddig vagyunk hajlandóak elmenni. Egy-egy lépéssel közeledtünk ahhoz, hogy megtörténjen a teljes csere, de lesz egy pont, amikor mindketten megtorpanunk valószínűleg.
Miután igazságos uralkodó módjára adott is csókot, meg nem is, a magabiztos vigyor nem kopott le az ajkaimról. Ha nem is teljesen erre számítottam, de arra mindenképpen, hogy az ajkait nem fogom megkóstolni ezúttal. Pontosan a játék miatt. Felkínáltam előtte a lehetőséget, hogy nemet mondjon, és meg is tette, hogy megmutassa a saját önállóságát, és kvázi kiszúrjon velem. A kihívó pillantása elárulta. Nehezen fog kiismerni, ha azzal próbál meglepni, amire számítok :] Igazi erőt és önállóságot azzal mutatott volna, ha most ő csókol meg engem, és az maradéktalanul meg is lepett volna.
- Nahát, pedig az imént még azt mondtad, hogy ha valamit megtehetsz, nem feltétlenül kell megtenned. Most mégis éltél a felajánlott lehetőséggel :] - mondtam egy hangyányi gúnnyal a hangomban - Nem tudom eldönteni, hogy most félsz a csóktól, és netalántán attól, hogy még élveznéd is, vagy csak pont azt kívánod tenni, amire számítok, hogy legyezgesd az egómat - tettem hozzá, majd a lány mellé léptem, és finoman átkaroltam a derekát, hogy magamhoz húzhassam - Ha tovább kívánsz dideregni, szólj, és elengedlek - kínáltam fel számára egy kifogást, hogy ezt a pimasz húzást legitimmé tegyem, és ha ő is így gondolta, akkor következhetett a mély hóval való küszködés, amit jelen esetben sétának hívtak.
- A tea már unalmas lenne, más módot kell keresnünk rá, hogy megmelegedj - emlegettem fel - Az én javaslatom egy közös, forró fürdő lenne, kisasszony - jött az újabb pimaszság részemről, de olyan hangsúllyal, mintha egy nemes hölgy komornyikja lennék.
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1648
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6136/6200  (6136/6200)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Chakna on Csüt. Márc. 02, 2017 11:45 pm

A magabiztos mosoly megmaradt. Tudtam, hogy ez a lépés nem fogja nagyon meglepni, de azt is észrevettem, hogy abban igazam volt, hogy nem teljesen erre számított. Na kicsit azért reménykedtem, hogy legalább egy pillanatra megzavarja a dolog, de félreismertem volna, ha így történik.
A gúnyos megjegyzésére van válaszom. Egyszerű, és semmit nem fogok elérni vele. Vagy lehet éppen ez fog valami érdekes reakciót kiváltani Tachiból.
– De hát éppen ezt tettem – csodálkozom el látványosan. – Megtehettem volna, hogy megcsókollak. – fordítom meg a szituációt. Aztán hozzá teszem a másik felét a dolognak, hogy teljes legyen a kép. – Na meg aztán, nem pont te javasoltad, hogy tegyem meg, amit megtehetek? Megtehettem, hogy nemet mondok, és akartam is, úgyhogy megtettem. – fordítom ezzel tulajdonképpen a saját „fegyverét” ellene.
Nem kell válaszolnom a vádra, hogy félnék. Hiába próbál zavarba hozni vele, hogy rámutat: átlát rajtam. Eddig is láttam, hogy ha én jó vagyok az emberek viselkedésének megfejtésében, akkor ő profi. Mindig abból indulok ki, hogy nem lepi meg amit teszek. Éppen ezért is tudja, hogy ha félnék, akkor már nem lennék itt. Ennyire nem vagyok kíváncsi. A mondat másik felére a tekintetem válaszol: Tudom, hogy azért nem pont erre számítottál.
Továbbra is ott az arcomon a lehengerlő mosoly, ami akkor sem tűnik el, mikor megint közelebb lép. Megrezzen egy pillanatra, mikor átkarol, végül visszaenyhül a „szokásos” mosolyba, mikor meg is szólal.
– Hidd el, szívesen élvezném a meleget, ami belőled árad, de nem létezik ilyen, mert te is átfagytál. – válaszolok. Rábízom, hogy ezután elenged, vagy más kifogást keres, esetleg így elvesztve a mondvacsinált okát a dolognak, vállalja, hogy egyszerűen meg akarta tenni.
Abban egyetértek vele, hogy a tea unalmas lenne. A javaslata viszont minden létező vészcsengőt beindít az agyamban. Hirtelen fel tudtam volna sorolni millió okot, amiért eszem ágában sem volt a „közös, forró fürdő”. Nyilván ő sem gondolja komolyan az ajánlatot.  Úgy egyáltalán, ezt az egész kettőnk közötti kóstolgatást nem gondolja komolyan…
A stílusa adja az ötletet a helyzet lereagálásához.
– Uram, kinek képzel Ön engem? – veszem fel egy hercegnő, de legalábbis egy előkelő nő attitűdjét. A hanglejtésem, a tartásom és a beszédstílusom is átváltozik. Még el is lépek tőle abba a távolságba, amit ez a szerep megkíván. Nem azét a fajta hercegnőjét, aki elkényeztetett, és bármit megkap, és fensőbbsége tudatában lekezelően bánik az emberekkel, hanem a nemes lelkű, lényéből előkelőséget, tisztaságot sugárzó hercegnőjét. Persze nem tökéletes a játékom, de talán meglepően természetesnek hathat.– Emlékeztetnem kell, hogy kifinomult, úrihölggyel beszél? – reagálok a javaslatra. Ezzel egyrészt egyértelművé teszem az álláspontomat, anélkül, hogy zavartan magyarázkodnék, másrészt nyerek egy kis időt, hogy előálljak egy számomra kedvezőbb javaslattal. Mielőtt menekülésnek foghatná fel, hogy megint eltávolodtam tőle, visszaléptem mellé, meghagyva fél lépésnyi távolságot. Mennyit is tartottam a teázóba jövet? 2-3 lépést? El kell ismernem, hogy halad. Ismeretlenből egy röpke teázás alatt olyan ismerőssé (vagyis... alig ismerőssé) akit biztosan örömmel látnék máskor is. Ilyen közelre jutni a legtöbb embernek legalább egy teljes együtt átélt napra van szüksége...Ez a fél lépés viszont a legnehezebben áthidalható távolság.
- Alkut ajánlok - súgom a fülébe közelebb húzódva, olyan hangsúllyal, amiből érezheti, hogy a lehetőség kecsegtető lehet, és csak egyszer ajánlom fel. - Pontosabban egy játékot - folytatom visszatérve a fél lépés távolsághoz. - Gondolok valamire. Te hármat kérdezhetsz, és ha kitalálod belőle, hogy mire gondoltam, akkor elkísérhetsz a szállásomra, hogy átöltözzek, kiválaszthatod a ruhatáramból mit vegyek fel, és a vendégem vagy vacsorára. Ha nem sikerül kitalálnod, akkor pedig válaszolsz egy kérdésemre. Őszintén, egyértelműen és nyíltan - ismertetem a játékot, és a feltételeket.
Biztosan nem tudhatja, de valószínűleg sejti, hogy ezzel számomra nem túl nagy a kockázat. A szállásomon valószínűleg nem sokáig talál meg ezután, hiszen amint találtam pettel is megfelelő helyet, oda költözöm, a ruhatáram meg nem túl gazdag, és többé-kevésbé visszafogott darabokból áll. Kihívónak mondható ruha egyértelműen nincs benne. A vacsorával pedig lényegében nem ételt, hanem az időmet és a társaságomat ajánlottam fel a nap addig hátralévő részére.
Kiváncsi vagyok viszont mekkora kockázatként kezeli a kérdést, amire válaszolnia kell, ha én nyerek. Nem olyannak nézem, aki ha belemegy egy ilyen játékba, akkor nem teljesíti utána a feltételeket, úgyhogy nem félek tőle, hogy becsapna. Persze a lyukakat könyörtelenül kihasználná a feltételekben, úgyhogy igyekeztem ennek megfelelően fogalmazni.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User


avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 358
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
168/1500  (168/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Tachibana Makoto on Pént. Márc. 03, 2017 2:07 pm

Felnevettem a magyarázkodáson. Igen, pontosan az történt, amire gondoltam. Azért mondott nemet, hogy nemet mondhasson, ezt támasztotta alá most az is, hogy előbb megmagyarázta, hogy valójában követte az elveit, és nem tett meg valamit, amit megtehetett volna, a következő pillanatban pedig bevallotta, hogy mégis csak élt a tanácsommal, és megtette, amit megtehetett. Totális ellentmondás, csak hogy kimagyarázza magát, és ezáltal is borsot törjön az orrom alá. Kis hölgy, jobb lesz, ha felkészül a következményekre, engem nem lehet büntetlenül fricskázni :] Örültem neki, hogy egyre kevésbé érzi feszélyezve magát mellettem, és kezd megnyílni annyira, hogy beszáll ilyen kis mókákba. Nekem is megkönnyíti a dolgomat, ha a társaságom nem zárkózott, én is jobban szórakoztam így. Meg is kapta a jutalmát annyiban, hogy adtam a fejére egy buksisimit.
Persze még nem minden csupa móka és kacagás, didergés ide vagy oda, amikor átöleltem, akkor nem azért rezzent meg, mert fázott volna. Azonban nem bontakozott ki az ölelésemből. Becsültem a bátorságát, ahogy szembenézett az arcátlanságommal, merthogy nyilvánvalóan az volt, amit csináltam vele.
- Nahát... ez esetben én leszek a haszonélvező, ugyanis engem kellemesen érint a közelséged :] - feleltem némi meglepődést színlelve. Nyilvánvalóan én se vetekedhettem egy jól fűtött kazánnal, de legalább nem fáztam úgy, mint ő, és ha ilyen közel tudhatom magamhoz, akkor Tél Tábornok pláne el fogja veszíteni a harcot, mert még csak nem is fogok tudni arra figyelni, hogy esetleg borzongok a hidegtől.
- Igazán értékelem a kisasszony piszkos fantáziáját, de úgy vélem, kötelességem gondoskodni az úrnő egészségéről és tisztaságáról - tartottam magam én is az iménti hangnemhez, majd szélesen elmosolyodtam. Kétséges volt, hogy zavarba jön-e, különösen, mert nem sikerült kellő hatékonysággal ráborítanom az asztalt, ugyanakkor, ahogy a legtöbb kis párbeszédünk, ez is csupán mókázás volt. Ha egy ilyen ajánlatot komolyan vennék, és ezt vele is érzékeltetném, valószínűleg pofon lenne a vége. Noha kétségtelen, hogy léteznek olyan lányok, akik nem érzik humorosnak a tréfálkozásomat, és már ennyi miatt is kivágnák a hisztit. Chakna-chan viszont nem ilyen volt, így a derekára is visszakerült a kezem, amikor visszatért mellém.
- Nagylelkű ajánlat - bólintottam hümmögve, mintha az időt húznám vele, hogy átgondolhassam. Pedig már akkor tudtam a választ, amikor kiejtette a száján, hogy választhatok a ruhatárából :] Na nem csak ezért, de a játék kedvéért is. Ami az én fejemben járt, és ami az övében, az mindkettőnk számára egy újabb lépés volt a már emlegetett csereberéhez, és nagyjából egyenlőnek is véltem a mérleg két oldalát. Valójában az is eszembe jutott, hogy ha nyerek, akkor is megengedem, hogy feltegye a kérdését, afféle lovagias gesztusként. Egyébként is kíváncsi voltam, mit szeretne ennyire tudni :]
- Legyen, benne vagyok a játékban. Mi több, felajánlok egy visszavágót is, ahol én gondolok valamire. Ha kitalálod, kapsz még egy kérdést, ha nem, akkor az én ruhatáramból is választunk :] - vigyorodtam el.
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1648
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6136/6200  (6136/6200)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Chakna on Pént. Márc. 03, 2017 9:40 pm

Felnevet a válaszomon. Úgy érzem ellentmondásnak fogta fel amit mondtam, pedig nem volt az, csupán rámutattam, hogy úgy lehet értelmezi a cselekedetemet, ahogy akarja, és én pedig úgy, ahogy én akarom, látszólag ellentmondva egymásnak, és mégis mindkettőnknek igaza lesz. Mindenesetre jó volt hallani a nevetését.
 Azt, hogy megsimogatja a fejemet nem igazán tudom hova elhelyezni az eddigi kommunikációnkban. Kérdő tekintettel nézek rá, hátha jelzi valahogy mire véljem.
 A szememben talán a becsülendőbbet választotta azok közül az opciók közül, ahol nem enged el. Felvállalja, hogy élvezi. Visszavált a mosolyom lehengerlőbe, és vegyül bele némi elismerés is.
Aztán előáll a pimasz javaslatával. Újabb mondata nyomán még ha elsőre meg is zavart kicsit az ajánlat, ennek a maradéka is eltűnt. Megtartotta a komornyik stílust, úgyhogy egy még egy mondat erejéig én is megmaradok az előkelő hölgy szerepénél, bár a mosolyomnak nem tudok parancsolni, látva a vigyorát
– Jean – szólítom meg egy komornyik tipikus nevén – az egészségemért nem kell aggódnia, ami pedig a tisztaságot illeti, sértésnek kell vennem ha megkérdőjelezi makulátlanságomat.
Visszaléptem mellé, ő pedig mostmár mindenféle megjegyzés vagy engedélykérés nélkül karolja át a derekamat. Vigyázz Tachi, nehogy túlságosan felbátorodj, mert Chakna eddig belement a játékba…
Ajánlatomra látom a csillanást a szemében, úgyhogy mikor azt mondja elgondolkodva, hogy nagylelkű ajánlat, már tudom, hogy belemegy. Számítottam rá, hogy ha egyébként teljesen fer is az ajánlat, valamit legalábbis megpróbál alakítani a feltételeken, hogy ő többet nyerhessen rajta. Hogy nem tette, az különös óvatosságra int. Olyan érzést kelt bennem, hogy valamiben még kapóra is jön a játék neki… Mindenesetre körültekintő leszek
 – Máris attól tartasz, hogy veszíteni fogsz? – mosolyogtam pimaszul. Közben a fejemben megjelent, hogy milyen darabokból is állhat Tachi ruhatára… - A visszavágóról majd egyezkedjünk az első kör végén. – mondtam magabiztosságot sugározva. A másik ok a visszavágó elutasítására, hogy ebben a játékban valószínűleg csak akkor van esélyem, ha neki kell kitalálnia a gondolataimat, fordítva szinte lehetetlen, hacsak nincs nagy szerencsém. Eleve vesztes játékba nem éri meg belemenni.
A játék neheze számomra most következik csak. Ki kell gondolnom valamit, ami Tachinak nem jutna eszébe. A mai naphoz köthető dolgok eszerint kizárva, csak úgy mint a körülöttünk látható tárgyak. De persze az ő esetében számolnom kell azzal is, hogy pont erre számít, bár akkor sokkal kevesebb nyomon tud elindulni… Végiggondolok sokmindent, az úton átfutó macskától, a közelben álló lámpaoszlopon át egészen Takashiig. Aztán eszembe jut, hogy van valami, amiről abszolute nem tud, és nem is tudja hozzám kötni, mert nem meséltem neki semmit a dologról. Elmosolyodtam. Ez tűnt a legjobb esélyemnek, úgyhogy ennél maradtam.
– Kigondoltam. – jelentettem ki egyszerűen, igyekezve leplezni a magabiztosságomat. - Tied a színpad - mosolygok rá, várva a kérdéseit.

/ Kedves legyek? Ne legyek? Az leszek, na. A jószívem fog a sírba vinni Very Happy Ha túl nehéz a dolog kérhetsz useri tippet Wink/

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User


avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 358
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
168/1500  (168/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Tachibana Makoto on Vas. Márc. 05, 2017 11:44 am

- Tisztelettel megjegyzem, a nevem Sebastian - javítom ki a lányt, és még bocsánatot sem kértem, amiért megkérdőjeleztem a tisztaságát, vagy éppen az ártatlanságát. Én már csak ilyen szemtelen komornyik vagyok :] Észrevettem, hogy furcsállotta az iménti gesztusomat, ám hiba lenne azt gondolnia, hogy ha kérdőn néz rám mostantól, majd minden alkalommal elárulom, mit miért csinálok. Ennél én jobban szerettem a kiszámíthatatlanságot, sokkal szórakoztatóbb egyszer-egyszer meghúzni a váratlant. Mint például most, ezzel a fejsimogatással. Ha nem reagálok rá, belegondolhat bármit, és nyilván olyasvalamin fog megállapodni, ami beleillik az eddig rólam alkotott képébe, ami nekem is segíthet kideríteni, hogy lát engem. Hiszen hiába manipulálom a viselkedésem úgy, hogy a legnagyobb eséllyel érjem el a kívánt végeredményt, a gondolkodásmódja minden embernek más és más, így szükségem van a visszacsatolásra ahhoz, hogy lássam, hányadán állunk pontosan.
- Három kérdés az nem sok. Különösen úgy, hogy gondolhatsz a kiskutyáktól kezdve a kedvenc virágodon át Dosztojevszkij életművéig :] - magyaráztam, bár nem éppen ezért ajánlottam fel a visszavágót. Talán rosszul is fogalmaztam, bár a dupla vagy semmi se adta volna vissza a valódi szándékomat. Nekem megfelelt volna az egy-egy is. A lényeg az volt, hogy ne fogadjam el feltétel nélkül az ajánlatát, ám mivel nem szándékoztam változtatni rajta, ezért inkább én is elindítottam egy hasonló játékot. A benne rejlő kis csapdával együtt :] Őszintén szólva roppant kevés esélyem volt, ezért nyilván törekednem kellett arra, hogy minél jobban leszűkítsem az általa kigondolt fogalmat, tárgyat vagy személyt ez alatt a három kérdés alatt. Két dolgot tartottam fontosnak: hogy a kérdésem mindenképp közelebb vigyen a válaszhoz, és hogy ne legyen elég egy igennel vagy nemmel felelnie. Elvégre arról nem volt szó, hogy ennek klasszikus barkochbának kell lennie :] Az amúgy is túl lassú.
- Veled vagy velem kapcsolatos? - szólt az első kérdésem. Nyilván ad némi esélyt és nem gondol olyasmire, amiről fogalmam se lehet, ugye? :]
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1648
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6136/6200  (6136/6200)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Chakna on Vas. Márc. 05, 2017 1:38 pm

Kijavította a nevet, előttem pedig megjelenik a Kuroshitsuji verhetetlen, elegáns, tökéletes démon-komornyikja... Elnevettem magam. Ha szándékosan rá akart utalni, akkor nagyon igaza van, ha véletlen az egybeesés, akkor pedig tudtán kívül idézte a karaktert elém, aki nagyon is hasonló hozzà. Mézes-mázos, hibátlan külső, ami egy démont rejt. Nem, ennyire nem látom sötétnek Tachit, de a hátsószándék ott rejlik nála is a háttérben.
 Nem lep meg, hogy nem reagál a kérdő tekintetemre, bár kicsit reméltem, hogy fog, ezért gondolatban vállat vonva nem foglalkozom tovább a dologgal. Hiba lenne egyenlőre következtetést levonni, Tachi esetében különösen is. 
 Arra, hogy három kérdés kevés, főleg hogy bármire gondolhatok nyílt, pimasz kifejezés kerül az arcomra 
– Tudom – válaszolok ilyen mosollyal. Nyilvánvaló a hátránya ebben a játékban annak, aki kérdez.  Pont ezért választottam ezt a játékot, ebben a felállásban, és éppen ezért nem volt szándékomban, az általa javasolt feltételekkel semmiképpen, belemenni a visszavágóba. Ha ezt az önbizalom hiányának tudja be, hát igaza van, de én inkább nevezném a saját képességeim reális felmérésének. Úgy játszottam, ahogy róla feltételeztem, hogy tenné, részben az eddigi pimaszsaga válaszaként. 
 Mikor elindítom a játékot, hagyom gondolkodni a kérdésen, és közben ő sem próbál megzavarni engem, bár számítottam tőle ilyesmire. Ez újabb jó pont neki.
A kérdése hallatán már nem tudom leplezni a növekvő önbizalmat, ami egy széles mosolyban nyilvánult meg leginkább, amikor válaszolok. Nem is szántam a játékot klasszikus barkhóbának, és nem lépett meg, hogy ő sem úgy kérdez. A kérdés nekem kedvez, mert lehetőséget ad nem egyértelmű választ adni, teljesen őszintén, nagyobb megerőltetés nélkül. 
– Velem mindenképpen kapcsolatban áll, hogy ez rád is igaz-e, és hogy mennyire azt nem tudom. – válaszolok a kérdésre. Szándékosan jobban illik a válasz a gondolt dologhoz, mint ahogy a kérdésből feltétlenül következett volna. Nem vagyok olyan kegyetlen, mint amilyen ő lenne valószínűleg fordított felállásban. 

// Tachi ezt nem tudhatja, de Chakna válasza ha Tachi oldaláról is látná a dolgokat az lenne, hogy mindkettőjükkel kapcsolatban van amire gondolt, de pszt, ez titok Wink //

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User


avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 358
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
168/1500  (168/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Tachibana Makoto on Hétf. Márc. 20, 2017 11:47 am

Azért a pimaszságért neki sem kell a szomszédba mennie :] Az igazsághoz persze hozzátartozik, hogy ahogy az én viselkedésem bizonyos mértékben idomul az övéhez, úgy valószínűleg az ő viselkedése is igazodik az enyémhez, és például ezért érzi úgy, hogy megengedheti magának a szemtelenséget velem szemben. Ahogy lassacskán kiismerjük egymás viselkedését, úgy tudjuk szabadjára engedni a személyiségünk azon részleteit, melyeket egy ismeretlennel szemben megtartunk magunknak. Legyen szó bármiről. És persze ezzel együtt alakul a másikról kialakult képünk, egyre világosabb lesz mindkettőnk számára, hogy mire számíthatunk. Például amíg teáztunk, addig kétséges volt számomra, hogy ez a komoly, finom lány benne lenne-e a csintalankodásban, mostanra viszont biztossá váltam benne, hogy egészen messzire is mehetek, mert ő is benne van ezekben a csínytevésekben.
- Nagyszerű, akkor azt hiszem, már tudom is a megoldást - vigyorodtam el. A füllentésem könnyen tetten érthető, a józan ész határain belül maradva nyilvánvalóan képtelenség ennyiből kitalálni, mire gondolt. Viszont ahogy ráébredtem, hogy a három kérdés még annál is kevesebb, mint amire eleve számítottam, gyökeres változtatást kellett eszközölnöm a stratégiámon. Még épp időben, hiszen a második kérdés után már túl késő lenne.
- Engedd meg, hogy az utolsó két kérdésemet egyszerre tegyem fel - szólaltam meg újfent. Biztos voltam benne, hogy ezzel a végletekig kíváncsivá tettem, esetleg őrültnek is gondolhat akár, vagy ha annak nem is, az eszem egészen biztosan elment, ha nem várom meg a válaszát a második kérdésre. Hogy is kerülhetnék akkor közelebb a válaszhoz? Lehet, hogy tényleg tudom, mire gondolt? :] Eltelt néhány pillanat, míg kigondoltam, mit szeretnék kérdezni, hiszen ez most igazán fontos volt, egy komoly esély, amit nem lett volna ildomos eltékozolni.
- Mit gondolsz, méltóak hozzád a bűvésztrükkjeim, vagy még szeretnél többet látni, és mélyebben is megismerkedni velük? - tettem fel az első kérdés, némiképp talán váratlanul, hiszen nyilván nem ilyesmire számított. De az igazán meglepő kérdés még csak most jött - Mire gondoltál? :] - vigyorom ekkor már fülig ért, és alig vártam, hogy reagál erre a megközelítésre? Bármit kérdezhettem, nem? :]
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1648
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6136/6200  (6136/6200)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Chakna on Hétf. Márc. 20, 2017 1:48 pm

Felhúzom a szemöldököm mikor kijelenti, hogy tudja a megoldást. Persze, hogy nem azt tudja, hogy mire gondoltam… De lehet kitalált valamit, amivel valahogy megfordíthatja a játékot.  Igen, pimaszul játszottam, épp ezért számítottam tőle is ugyanerre.

– Csak nyugodtan – mosolyogok rá, ezúttal számomra is meglepően jól sikerült pókerarccal, amiből pusztán a magabiztosság, és a nyugalom olvasható le. Pedig kiváncsi vagyok, mit talált ki, és a magabiztosságom is megingott egy kicsit, tudva hogy van valamilyen ötlete.

Közben ellépek mellőle. Menet közben, mivel kezd erősebben fújni a szél, gyorsan varázsolok magamra sapkát és kesztyűt. Aztán amíg a két kérdésen gondolkodik, legugolva elkezdek a hóból szobrászkodni. Nem mintha lenne hozzá tehetségem, de szeretek hóembereket alkotni. Ez most viszont nem egy megszokott hóember lesz. Ha figyeli, mit csinálok akkor látja, ahogy egy 10-12 éves kislány alakja formálódik ki. Vállig érő hajjal. Ha erdő közelében lennénk, még egy botot is keresnék a kezébe, hogy teljes legyen a kép. Nem tudom miért akartam valami irányt adni a gondolkodásának... Talán mert valahogy fairebbé akartam tenni a játékot, mégha az én káromra is…

Munka közben érkezik a két kérdés közül az első. Igen, meglepett, de felé sem fordulok, hanem a hóval babrálva, nyugodtan válaszolok neki.

 – Ha komolyan akarnád, akkor azok lennének. – ismerem be. Van olyan jó megfigyelő, hogy eddigre biztosan rájöjjön, mivel tudna megfogni, és van olyan jó színész, hogy ha akarná, el is tudná játszani azt a szerepet. Van egy olyan érzésem, hogy olyan nagyon sokat azért nem is kellene színészkednie hozzá… De úgy látszik nem akarja.

Befejezve a munkát felegyenesedek, és felé fordulok. Szembe találom magam a már nem csak hogy pimasz, de arcátlan kérdésével, és a hozzá társuló vigyorra. Egy pillanatra kiül az arcomra a meghökkenés, de aztán a gondolkodás veszi át a helyét. Kicsit csalódtam benne, de végül is számítottam ilyesmire. Nem kötöttem ki, hogy ne kérdezhetné éppen ezt... ahogy azt sem, hogy nekem minden kérdésre nemhogy őszintén, de egyáltalán válaszolnom kéne. Na, azért nem hagyom válasz nélkül a dolgot.

– Tippelj – mondtam kissé éles hangon, komoly arccal, a szobor felé bökve. Ha ráismert a lányra, akkor 3 lehetőség közül kell választania.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User


avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 358
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
168/1500  (168/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Tachibana Makoto on Csüt. Márc. 23, 2017 12:27 pm

Nahát, szóval nem enged. Pedig a kérdésem amilyen arcátlan volt, egyben olyan kreatív is. Ő lehet, nem gondolja így, de ettől függetlenül nem sok embernek jutna eszébe nyíltan rákérdezni. Szenvedés helyett én igyekszem az egyszerű megoldásra törekedni. Sajnos a törekvéseimet most nem díjazták :] Így marad a tippelés, különösen, ha már ennyit dolgozott azzal, hogy felismerhetővé tegye ezt a hóembert, és ne csak egy kupac havat lássak. Nos, az ő helyében én se engedtem volna a munkámat kárba veszni azzal, hogy csak úgy elárulom, mire gondoltam. Ebből a szempontból sajnos nem nyerhettem. Abban majdnem biztos voltam, hogy ez az alak nem lehet más, csak ő maga, ahhoz fiatalnak tartottam, hogy gyereke legyen, különösen ilyen "idős", az pedig különösen meredek lett volna, ha máris gyereket akarna tőlem :] Esetleg testvér... de még ha reális is volt az elgondolás, mégis kizártam a lehetőséget. Ugyanis a kérdés annyi volt, hogy mindezzel mire kíván utalni. Mi vele a célja? Hittem benne, hogy ezzel a kitalálósdival mélyíteni szeretné az ismeretségünket, így vagy úgy, és nem csak egy egyszerű játék.
- Nem szeretek a vakvilágba lövöldözni, de akkor azt mondom, hooogy... hmm... kislány korodban szerettél volna egy répát dugni az orrodba :] - tippeltem egy nyilvánvaló ostobaságot. A kérdőjel ugyanis nem kívánt kiegyenesedni a fejemben. Elismertem a vereséget, úgyhogy jöhet a kérdésével, amennyiben fel van készülve egy őszinte válaszra. Előtte azonban még reagálni kívántam az iménti válaszára is.
- Vajon el tudod érni, hogy megmutassam a komoly trükkjeimet is? - világítottam rá, hogy ez rajta is múlik. Egyelőre nem volt miért komolyan vennem őt, hiszen nem igazán mutatta meg, miért kéne megtennem. Itt nem csak én voltam varázsló valójában, hanem ő is. Csakhogy ő nem varázsolt.
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1648
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6136/6200  (6136/6200)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Chakna on Csüt. Márc. 23, 2017 7:45 pm

Nem akadékoskodott, hanem gondolkodni kezdett. Én pedig közben emlékeztetem magam, hogy miért kezdeményeztem a játékot. Azzal, hogy láttam, ahogy reagál ezekben a helyzetekben, kicsit jobban átláthattam a személyiségét. A lényeg viszont mégis csak a kérdés, ami azóta villog a fejemben, hogy hógolyózni kezdtünk. Nem engedhettem olyan könnyen győzni, ha választ akartam kapni, így nem féltem a más helyzetben etikátlan eszközöktől sem. A lelkiismeretemet tökéletesen megnyugtatta, hogy ő is használta őket.

 Megtartom a higgadtságomat a válasza hallatán, és csak magamban könnyebbülök meg. A kérdése hallatán felkészültem, hogy győzni fog, de úgy látszik vagy nem ismert rá a szobor alapján Shukakura, vagy nem ismeri. Az utóbbit azért kétlem, hiszen két tapasztalt játékosról van szó, egy nem túl nagy világban... Marad az, hogy nem vagyok tehetséges szobrász... Mindenesetre én kerültem ki győztesen a játékból, de nem kívánom ezt hangoztatni. Nem a győzelem volt a célom, hanem az érte járó jutalom. Felesleges, valószínűleg káros, ráadásul nagyképű és beképzelt dolog lett volna ilyen szempontból az orra alá dörgölni, hogy vesztett. Elismerő mosollyal rázom meg a fejemet. Kreatív, az egyszer biztos.

 – Nem én vagyok ez a kislány. – szólalok meg. Csak elárulom most hogy vége a játéknak, hogy mi járt a fejemben, nem? – Ismered Shut? Ez ő volna. És a társa, Timidus jutott eszembe.

A játékból kilógó kérdésére kapott válaszra  csak ezután reagál. Elkomolyodott arccal mímelem a gondolkodást, aztán elmosolyodom.

– Csak ennyin múlik? – örvendezek látványosan. – Ez esetben: hókuszpókusz - mosolyodom el mostmár őszinte játékossággal, a kezemmel is illusztrálva a varázslást. Nem mintha nem venném komolyan a témát. Ez látszik az arckifejezésem változásából is: komoly tekintettel rázom meg a fejemet

– Nem vagyok varázsló, sem boszorkány – emlékeztetem, arra utalva, hogy én nem szándékozom trükökkel rávenni semmire. Az úgy nem értékes.

– Egyébként ami azt illeti, most a komolyabb trükkjeidnél sokkal jobban izgatja a fantáziámat, hogy mit vársz ettől a játéktól. Mit szeretnél megkapni tőlem? – teszem fel először a kérdést, és a tekintetemmel igyekszem jelezni, hogy ez az a bizonyos egy kérdés. Csak az utolsó mondatnak van kérdő hangsúlya, hiszen nem szeretnék lehetőséget adni neki, hogy más kérdésre válaszoljon ahelyett, amire szeretnék választ kapni. Sejtem valamennyire a választ, de biztos információra van szükségem. Szeretném eldönteni, hogy egyenértékű-e a csere-berében a két oldal. Mert ugyebár, ez az egész erről szól: csereüzlet, amiben ahogy én látom az alkudozásnál tartunk, és mindkét fél igencsak értékes árút kínál, ezért óvatos, épphogy sejteti a másikkal, hogy mi van a tulajdonában, de nem árulja el, mi az.

Egyenlőre nem emlékeztetem a három szóra, amit kikötöttem a játék elején: Őszintén, Egyértelműen és nyíltan. Tulajdonképpen ez egy próba: megbízhatok-e a szavában, ha belemegy valamibe? 

Megszületik közben a fejemben hogy hogyan tovább. Mégsem állhatunk egyhelyben, és bár a ruháim lassacskán megszáradnak, attól még át kellene melegednünk.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User


avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 358
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
168/1500  (168/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Tachibana Makoto on Hétf. Ápr. 03, 2017 6:41 pm

Tudtam, hogy veszíteni fogok. Ilyen feltételekkel nincs annyi önbizalom, ami elhitetné bárkivel is, hogy van esélye. Úgy mentem bele a játékba, hogy ha véletlenül ráhibázok, akkor is megengedem neki azt a kérdést, nem csak azért, mert lovagiasnak kívántam tűnni, hanem mert nem szerettem, ha a vakszerencse dönt el valamit. Ezért is játszom olyan játékokkal, ahol a szerencse szerepét ki lehet váltani a megfelelő képességekkel, vagy éppen csalással. A fair play mint olyan, a gyengék és nyúlszívűek eszköze volt arra, hogy kigolyózzák a náluk rátermettebb, talpraesettebb és kreatívabb játékosokat. Chakna-chan sem volt fair, de én ezt nem bántam, és azért se mondtam nemet az ajánlatára.
- Shukaku-chan, nahát. Hosszú... közös történetünk van - vallom be a lánynak, miközben tekintetem rászegezem a hószoborra. Nem kritizálom a művét, a lehetetlenre vállalkozott. Már az is nagy teljesítmény volt ennyi idő alatt, hogy emlékeztetett egy kislányra. Bármilyen kislányra. Jó érzéke van a művészetekhez valószínűleg. Én már meg se kérdeztem, hogy ők ketten hogy találkoztak. Shu-chant mindenki ismerte. Ki így, ki úgy vélekedett róla. Megosztó személyiség volt, hiszen könnyen és gyorsan fel tudta borítani a lelki egyensúlyod Timidus segítségével.
- A bűvölés tudományához nem is kell annak lenni. Elég, ha kibújsz a kagylóhéjadból :] - mosolyodtam el halványan, majd tudomásul vettem a kérdését. Enyhén felemelt fejjel, a szemöldökömet ráncolva. Furcsálltam. Úgy hiszem, egyértelmű volt, mit kívántam elérni nála, ő mégis erre kérdezett rá, és nem másra.
- Annyi mindent kérdezhetnél tőlem, miért pont arra vagy kíváncsi, amit már úgyis tudsz? - hangoztattam nyomban a bennem megforduló gondolatokat az első "sokk" után. Bármit, de tényleg bármit megtudhatna rólam, ha akarna, ő mégis csak egy megerősítést várt, és ez őszintén szólva nagyon meglepett. Kivételesen nehéz feladat volt ezt elérni, szóval elismerően tekintettem rá. Bizonyos szemszögből egy darab kagylóhéj is lehet érdekes és izgalmas. Bevallom egy kicsit hezitáltam is válaszolni, de aztán eszembe jutott, hogy valószínűleg nem fog pofon vágni és faképnél hagyni, hiszen számít rá, hiszen tudja ő is, hiszen egyértelművé tettem eddig is.
- Valamit, amit nem szívesen adnál még nekem, cserébe valamiért, amit még nem szívesen adnék neked... - kezdtem a feleletet. Csak kezdtem, mert ez a homályos mellébeszélés nem a valódi válaszom volt - ...ez bármilyen jól hangzik, mégis hamis. Ágyba kívánok veled bújni, Chakna-chan, de nem csak azért, hanem mert szeretném, ha tennél valamit, ami homlokegyenest ellenkezik a gondolkodásmódoddal :] Szeretném, ha élveznéd a pillanatot. Cserébe viszont még nem a titkaim várnak rád, hanem egy új tapasztalat, szélesebb látókör és nem utolsósorban a társaságom - válaszoltam relatíve kendőzetlenül. Amikor meghívtam teára, akkor még semmi mást nem kívántam, csak a meztelen valóságot, most viszont, hogy valamennyire megismertem, már mélyebb okaim vannak, és ki tudja, fél óra múlva lehet, hogy megint más lesz a célom.
- Ha meg akarsz fejteni, ahhoz ez csak az első lépés - tettem hozzá még, de az már az ő feladata volt, hogy kitalálja, miért. Hacsak nem nyeri el tőlem a jogot még egy kérdésre :]
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1648
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6136/6200  (6136/6200)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Chakna on Kedd. Ápr. 04, 2017 12:45 am

Ahogy a hóemberre néz, látom az arcán, hogy még így is nehezen sikerül felfedeznie a Shura utaló tulajdonságokat a szobron. Nem bánom, tudom, hogy nem vagyok elég ügyes, hogy felismerhetővé varázsoljam. Jelen esetben éppen emiatt nyertem meg a játékunkat.
Magamban bólintok, hogy ismeri a lányt. Gondoltam, és kifejezetten meglepődtem volna, ha nem így van.
- Egyszer szívesen meghallgatom azt a törrénetet - mosolygok rá. Érdekelma dolog, de most nem alkalmas a szituáció arra, hogy elmesélje.
Visszamosolygok rá, és nem mondok semmit, Valószínűleg ő is tudja, hogy az igazgyöngy nem fog magától kigurulni a kagylóhéjból, mint ahogy én sem terveztem csak úgy átadni magam neki. Viszont lehet, hogy megéri a a fáradtságot, hogy kiszedje az igazgyöngyöt.
Látom rajta, hogy sikerült alaposan meglepnem a kérdésemmel. Kedves mosollyal, elégedetten csillogó tekintettel várom a további reakcióját. Mielőtt a kérdésemre válaszol, ő is kérdez. Már rég eldöntöttem, hogy őszinte leszek vele, és most is ehhez tartom magam.

– Önvédelem? – kérdezem, részben magamtól, hiszen csak most fogalmazódik meg bennem is a válasz. – Részben. Ha biztosan tudod, mire megy ki a bűvésztrükk, az egész kevésbé hatásos. – teszem hozzá, megmaradva a metaforánál. Ha biztosan tudom, hova akar kilyukadni, jóformán teljesen hatástalan lesz a trükkjei nagyrésze, én pedig[megőrizhetem a kontrollt az események fölött.– Részben pedig tőled akarom hallani.
Elismerő tekintete láttán szélesebbre húzodik a mosolyom. Ez igazolja, hogy nem sok embernek sikerült eddig meglepnie Tachit.
Felhúzom a szemöldököm a válasza kezdetére. Aztán a szokásosnál kisebb mosoly kíséretében, fürkésző tekintettel, komlyan hallgatom a komoly feleletét a kérdésemre. Nem kellett emlékeztetnem a játék tétjére, amivel megnyerte a bizalmamat.
Le sem tagadhatnám, hogy azzal, hogy ezt így kimondta, érzelmi bombát robbantott bennem. Persze, tudom hogy még élvezi is, bár külső jele nem sok van a dolognak, mert már amikor kimondtam a kérdést, felkészültem a válaszra is. Az eszem egyik fele azt súgja, hogy ezt MOST rövidre kell zárnom. A másik azt, hogy adjam meg neki a lehetőséget, hogy teljesen bevonjon a bűvkörébe. Egyik fele azt mondja, hogy igaza van, hogy kicsit el kéne engednem magam, a másik azt, hogy mint nő, nem veszíthetem el a tartásomat, a méltóságomat egy ilyen kaland kedvéért.
Az egyik felem belehabarodott az apró, udvarias gesztusaiba, az udvarlásába, és a kisugárzásába, míg a másik távol akarná tartani magát tőle. Egyik felem még ragaszkodik Takashihoz, a másik kész elengedni…
Ahogy a vihar elcsendesül pár pillanat alatt, a szemébe nézek.

 – Te éppúgy tisztában vagy vele, mint én a céloddal, hogy nem ma fogod elérni. Meglehetősen érdekes személyiség lehetek, ha ennek ellenére még itt vagy, és „megtisztelsz” a társaságoddal… - jegyzem meg halkan.
Ilyen helyzetben, ilyen emberrel szemben nem nevezhető negatív hozzáállásnak, ha a legkedvezőtlenebb értelmezési lehetőségből indulok ki. E szerint értelmezem egyféle csalinak az utolsó mondatot, amit hozzáfűz válaszához. Tachi egy lökést akar adni, amivel elindít a szándékai teljesítése felé. Nem jött be. Ura vagyok a kiváncsiságomnak, mióta a csók után elkezdtük ezt a fura játékot, hogy kibillentsük a másikat, így ezen keresztül nem tud becsalogatni a csapdájába.
Viszont magamnál igyekezve tartani az irányírást, továbbra is kezdeményező szerepben maradok.

– Nem ártana átmelegednünk. – kezdem az indítványom felvezetését – Mit szólnál, ha a szállásomon folytatnánk a beszélgetést? – kérdezem mosolyogva. Ezt, ha nem rólam lenne szó, vehetné felhívásnak keringőre. Tőlem viszont csak azt jelenti, hogy, olyat téve, ami a gondolkodásmódommal egyébként ellenkezik, továbbra is lehetőséget adok neki, hogy elérje a célját. Jobban teszi, ha nem él vissza a bizalmammal, amit ezzel mutatok felé. Persze, ha van jobb ötlete... :-)

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User


avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 358
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
168/1500  (168/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Tachibana Makoto on Kedd. Ápr. 04, 2017 4:57 pm

Tetszett, hogy még mindig vissza-visszanyúlt a bűvész metaforához. Adott egyfajta fogódzót, vagy mondjuk úgy kontinuitást az ismeretségünknek, és ezzel is szorosabbá fűzte a köteléket, ami alakult kettőnk között. Ez olyasmi, ami csak a miénk volt. Minden komolyabb ismeretségemhez igyekeztem találni valamit, vagyis jobban mondva ezeket nem kellett úgymond "erőszakkal" kialakítani. Jöttek maguktól, ha szimpatikusak voltunk egymásnak a másikkal.
- Vannak olyan trükkök, melyek akkor is lenyűgöznek, ha tudod, mi fog történni :] - reagáltam, miközben a lány arcát fürkésztem. A válasza ugyanis nem mondott nekem semmit, ezért a testbeszéde segítségéhez folyamodtam. Nem bántam meg. A belső vívódása még annak ellenére is látványos volt, hogy nem tartott sokáig. A zavart tekintete, az ajkai rezzenése, a szabálytalan, nyugtalan légzése mind árulkodó jel volt. Hallani akarta, talán pont azért, hogy ezek az érzelmek végigsöpörhessenek rajta, és könnyebb legyen számára megtalálni a helyes ösvényt. Vagy ha nem is a helyeset, de legalább azt, amit követni kíván. Ez persze számomra is jelzés volt, bebizonyosodott, hogy képlékeny talajon egyensúlyozik, és kibillenthető a hitéből. Ott bujkál a rossz kislány az elméje egy sarkában, és talán még erősödik is a hangja. Pláne ha segítek neki.
- Én nem lennék ebben olyan biztos :] De függetlenül attól, hogy mi fog ma történni kettőnk között, élvezem a veled való társalgást, így nem lenne miért elbúcsúznom akkor sem, ha egy határozott pofonnal fogadnád a törekvéseimet - közöltem vele. Valóban, nem csak azért vagyok itt, hogy fűzögessem, hanem mert szórakoztatott a társasága. Okos volt, érdekes, és volt benne valami elbűvölő, amiről biztos voltam, hogy még nem is bontakozott ki teljesen, hiszen visszafogja magát.
- Érdekes felvetés. Mintha a forró kását kerülgetve azt mondanád, hogy nem fogod megégetni a nyelved vele, aztán mégis megkóstolod - jegyeztem meg, noha kételkedtem benne, hogy ő maga ne lenne tisztában vele, miféle táncba hívott most ezzel annak ellenére, hogy nem tud táncolni. Nyitva hagyta az ajtót nekem, és a saját maga számára is, ez a nyitottság, és a vele járó bátorság, illetve magabiztosság pedig imponáló volt.
- Nem hagynék ki egy ilyen lehetőséget :] - felelem végül, hiszen konkrét választ nem adtam az imént. Hogy mit értek lehetőség alatt, az pedig maradjon egyelőre homályban :]
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1648
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6136/6200  (6136/6200)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Chakna on Kedd. Ápr. 04, 2017 9:08 pm

Rámosolyogtam, mikor válaszolt.

– Feltételezem, ezeket számítod a komolyabb trükkök közé – jegyezem meg ezzel a mosollyal, szinte mellékesen, kicsit megpiszkálva a korábbi felvetését, miszerint valahogy el kell érnem, hogy megmutassa a komolyabb trükkjeit is. Hogy próbálkozásnak veszi, vagy másnak, azt meghagyom a fantáziájának.

Igen, hallanom kellett. Azért, hogy minden ezzel kapcsolatos gondolat letisztuljon bennem, és tisztán gondolkodjak a későbbiekben.

 Magamban bólintva megállapítom, hogy nem ismert ki annyira, mint gondoltam. Nem csak a neveltetésem tartott vissza, hanem már a makacsság is, hiszen eldöntöttem, hogy ma este vagy valami nagyon jónak, vagy valami borzasztónak kell történnie, hogy ágyban kössek ki Tachival. És ha eldöntöttem valamit, azt nagyon nehéz kiverni a fejemből.

Megérdemelné az említett pofont, ez kétségtelen. Több okból sem történt így. Viszont örömmel hallom tőle, hogy, már amennyiben elhihetem ilyen formában amit mond, ő is élvezi a társaságomat.
– Ezek szerint a kapcsolatunk már ebben a formában is kölcsönösen élvezetes. – állapítom meg, bólintva, széles mosoly kíséretében, és már a legkisebb jel sem utal arra, ami nem sokkal ezelőtt végigfutott a fejemen.  Mondhatni, élvezem a pillanatot? :-)

– Tévedsz. – közöltem, némileg mesterkélt éllel. – Inkább mintha a forró kását kerülgetve azt mondanám, nem fogom megégetni a nyelvem, aztán ott kóstolnék bele, ahol már nem égeti a nyelvemet. – mosolyodom el, ezzel jelezve, hogy még válaszra várok.  Elég okosnak feltételezem, hogy megértse: semmivel nem lesz könnyebb dolga attól, hogy nem idekint vagyunk, hanem valamilyen szinten a személyes teremben.

A válaszára kicsit megtorpanok, hogy valahova elhelyezzem amit mondott. Nyilván érti a lehetőség alatt azt is, hogy láthatja, hogy húztam meg magam idebent. IS.. És valami mást is. Nem tudom még kitalálni, mi ez a más, mindenesetre, nem merev, de az eddiginél óvatosabb leszek.

– Ezek szerint indulhatunk is. A főtérig gondolom te is tudod az utat, úgyhogy nem szükséges vezetnem – reagálok Néhány lassú lépést teszek a Főtér felé, majd ha mellém ért  mellette haladok tovább, kiváncsian minden esetleges udvarias gesztusára. És minden más megnyilvánulására is.

 Séta közben mástól már előre elnézést kérnék a szállásom szerénységéért, de neki meglepetésnek szánom, hogy milyen a szobám, és kiváncsi vagyok hogy reagál. Vagyis inkább, hogy mit próbál majd kihozni belőle.

A társalgást mindenesetre fennt kell tartani, és ha addig nem szólalt meg pár pillanat múlva én szólalok meg. Ezúttal kilépve a játékunkból, egyszerűen csevegve, de őszinte érdeklődéssel.

– Mi a kedvenc helyed Aincardban? – kérdezem. Jó, az ismerkedős-randi hangulatához illik ez a fajta csevegés, és ami azt illeti kicsit hallani akarom, hogy hogyan forgat be egy ilyen hétköznapi, normális, kettős értelemtől mentes kérdést a kettőnk közötti táncba.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User


avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 358
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
168/1500  (168/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Tachibana Makoto on Csüt. Ápr. 06, 2017 3:52 pm

- Nem feltétlenül. Néha a legegyszerűbb trükkök a leghatásosabbak - lőttem el egy újabb közhelyet. Immár olyan mennyiségnél tartottunk, ami már nekem is fájt egy kicsit, úgyhogy el is döntöttem magamban, hogy innentől tartózkodni fogok az effajta megnyilvánulásoktól, és kreatívabb leszek. Vagy nem :] Mindenesetre kicsalt egy halvány mosolyt, hogy ő is élvezi a velem való társalgást, vagyis kölcsönösek az érzéseink. Igaz, én valamit még ennél is jobban tudnék élvezni, és valószínűnek tartom, hogy ebben már nem egyezik a véleményünk, legalábbis egyelőre. Mosolyom pedig csak szélesebb lett, amikor kijavított. Jól hangzik, amit mondott, de nem tudhatja, hogy a nyelve hegye forró kását érint-e, vagy sem. Csak abban a pillanatban tudja meg, amikor már késő.
- Hol is vagyunk egyáltalán? - forgattam a fejem tanácstalanul. Nem mintha nem tudtam mindig és mindenkor, hogy hol vagyok, úgyhogy két pillanatra rá elvigyorodtam, felzárkóztam hozzá, és felkínáltam a karomat, amennyiben bele szeretne kapaszkodni. Mégis csak romantikusabb egy fokkal, mintha újfent derékon ragadnám. Egyébként sem volt miért feszítenem a húrt, és a kinyilatkoztatásom után úgy sejtettem, hogy már csak reflexből is óvatosabb lesz, és minden ilyen közeledést visszautasítana, legalábbis egyelőre. El fog jönni az a pillanat, amikor újra lejjebb engedi a védelmét, és én tovább szemtelenkedhetek :]
- Mármint az ártatlan lányok ágyán kívül? - kérdeztem vissza, kifordítva egy ilyen ártalmatlan kérdést is, csak hogy érezze, kivel áll szemben. Velem egy pillanatig sem lehet biztonságban :] - A misztikus helyeket kedvelem a leginkább. Például elég gyakran megfordulok az éjjeli Taftban - feleltem végül egy pillanatnyi hatásszünet után - A ködös város meglehetősen hátborzongató tud lenni. Jártál már ott? - kérdeztem, csak hogy fenntartsam a beszélgetés fonalát.
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1648
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6136/6200  (6136/6200)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Chakna on Pént. Ápr. 07, 2017 1:45 am

Elmosolyodom a rakciójára. Túljátszottan lehengerlő mosollyal. Ez az egyik legegyszerűbb trükk a nők eszköztárában. Ezek szerint elég lehetne ennyi megbabonázni valakit? Ugyan már. Néha lehet, de csak nagyon ritkán, és igencsak kevés embernél. A többieknél más is kell hozzá.
 Mosolyog. Halványan, de mosolyog.  Tachi esetében mindig elgondolkodom, hogy vajon őszinte-e a mosolya. Igyekszik a paranoiás részem riadót fújni, de hiába. Szeretném inkább azt hinni, hogy valóban örül neki, hogy jól érzem magam a társaságában.
A tréfálkozásán kuncogok egy sort. Most nagyon tetszik, hogy a pajzánság most kimarad belőle. Tudom, én mentem bele a játékba, de szerintem Tachi is tudja, hogy egy idő után inkább válik kellemetlenné, mint szórakoztatóvá a folyamatosan túlfűtött társalgás. Még abban a formában is, bár kicsit hosszabb idő alatt, ahogy mi játszottunk.
Amikor mellém érve a karját nyújtja hamisítatlan, kifinomult úrihölgy mozdulatával karolok belé, nem úgy, mint egy szerelmes nő a párjába. Bár magamnak el ismertem, hogy közelebb jutott ehhez az állapothoz, mint először gondoltam volna, hogy fog, de még nem érte el.
A kérdésemre adott válasza előtt is tudtam kivel állok szemben, amit nem habozok jelezni neki azzal, hogy szinte rávágom az első visszadobott kérdésre a válaszomat.
– Meg a többi lány ágyán kívül. – egészítettem ki színpadias bólintással, ártatlanul mosolyogva. Mintha nem érteném, hogy szórakozik velem… Rolling Eyes  Mindez abban a pillanatban tűnik el az arcomról, és veszi át a helyét őszinte mosolyom, hogy tényleg válaszol a kérdésre. Igyekszem felidézni, amit Taftról hallottam… De nem sikerül túl sok információt előkotornom az emlékeimből. Lényegeset annyit, hogy a 11. szinten van.
– Nem, még nem jártam ott, sem nappal, sem éjjel – válaszolok a kérdésére.  Hogy venné ki magát, ha elárulnám, hogy az egyes szinten kívül még nem jártam? Ezzel igazából elárulnám neki, hogy bármelyik másik szinten ismeretlen terepen lennék, tehát rá lennék utalva… Nem, nem kell tudnia. – De a misztikus, hátborzongató helyeknek szerintem is van egy sajátos atmoszférája, ami néha magával ragadja az embert. – újabb közös pont, bár szerintem nem ugyan azért szeretjük az ilyen helyeket.
Közben elsétálunk egy könyvesbolt mellett, aminek megakad a szemem a kirakatán. Ahogy megtorpanok az üveg mögötti könyveket nézve, az arcomon egyszerre jelenik meg a gyermeki vágyakozást, és az emlékek hadát jelző kifejezés. Várható volt amit ezután csináltam, bár modortalan. Vagy Tachival karöltve, ha hagyja magát eltéríteni, vagy egyedül, ha nem, odalépek, hogy közelebbről megnézzem a kirakatot. Az első,  ami eszembe jut a pár lépés alatt, Takashi… Ő is minden könyvesboltnál megállt, amit meglátott… A sors iróniája lenne, hogy most én érzek erre ellenállhatatlan késztetést? Az arcomon mosoly, de egyfajta bánattal elegyítve jelenik meg, így aki tudja, hogy milyen veszteség ért, pontosan tudja, mi jár a fejemben. Mindenesetre a lehető leghamarabb verem ki ezt a gondolatot a fejemből, és ránézek Tachira. Egy pillanatig igyekszem megállapítani, hogy mi a véleménye a megtorpanásról, és arról, hogy pillanatnyilag jóformán figyelmen kívül hagyom. . Ez is ki ül az arcomra, de nagyon hamar kezdem ismét a boltocskát figyelni
A kirakat elé érve rögtön megértem, miért keltette fel már messziről a figyelmemet… Mintha kifejezetten azért lett volna megcsinálva, hogy engem odacsalogasson. Néhány pillanatig az üvegre teszem a kezem, éselbűvölten állok. A legkedvesebb olvasmányaimmal hirdette magát a kis antikvárium, mint a Jane Eyre, a Consuelo, Timothy Zahn Thrawn trilógiája… A legnagyobb kedvencem nincs közöttük, de ennek most még örülök is. És most ez is mind-mind leolvasható volt rólam a kicsit is hozzá értő külső szemlélő számára.
Miután megjegyzem magamnak a pontos helyet, ha odajött velem, Tachihoz fordulok, ha nem visszamegyek mellé, és ha egyébként nem kérdez semmit, miközben folytatjuk utunkat, akkor én szólalok meg.
– Elnézésedet kérem – kezdek neki, őszinte, bocsánatkérő tekintettel a szemébe nézve - Mindig is könyvmoly voltam, és az a kirakat tele van a legkedvesebb olvasmánnyaimmal… - szabadkozom esetlenül, mert én magam sem értem teljesen, hogy mitől éreztem ellenállhatatlan késztetést, hogy odamenjek az antikváriumhoz. Lesütöm a szemet, inkább elgondolkodva, mint szégyenemben… Tachi az elmúlt egy-két percben, hiszen ennyibe telt csak az egész, figyelhette azt az oldalamat, aki nem próbált alkalmazkodni, idomulni, teljesen nyílt arcú, amiről a lelke legapróbb rezdülései is leolvashatók, azok is, amik nem tudatosulnak benne. Egyszóval majdnem minden olyasmi, ami a mai nap eddig nem, vagy csak részben volt jellemző rám. Remélem, hogy nem bizonyul hibának, hogy nem akadályoztam meg ezt az egészet. Nem mintha meg tudtam volna…

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User


avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 358
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
168/1500  (168/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Tachibana Makoto on Kedd. Ápr. 11, 2017 5:49 pm

- Nappal színes és eleven város, olyan, mintha egész évben karnevál lenne. Éjjel azonban letelepszik a köd, kiürülnek az utcák, és a hatalmat átveszik a rosszban sántikáló játékosok :] - meséltem pár szót a városról, félig-meddig komolyan, de volt benne egy kis eltúlzott drámaiság is. Azért nem ürülnek ki az utcák, és a gazemberek se tobzódnak, de tény és való, hogy nem teljesen biztonságos a város éjjel, különösen a csatornák környékén nem. Egy Chakna típusú lányt talán nem is engednék egyedül kószálni, az ártatlan kisugárzása mágnesként vonzza a bajt egy ilyen helyen.
- Majd megmutatom egyszer - tettem hozzá végül. Fontolóra vettem már egy kis ideje, hogy szívesen helyet adnék a lánynak a mindennapjaimban, kisebb-nagyobb rendszerességgel. Még nem tudtam hová tenni ezt az érzést, de kétségtelenül jelen volt. Nem találtam kifejezetten izgalmas személyiségnek, de rám telepedett egyfajta nyugalom mellette. A nyugalom pedig sosem lehet rossz.
A következő pillanatban viszont már kibújt a karjaim közül, és önálló életre kelt nyugalmam forrása. Nők. Felsóhajthattam volna magamban így is, hiszen egy kirakat ragadta őt magával. Igaz, nem ruhák, cipők, vagy táskák bújtak meg az üveg mögött, hanem könyvek. Mi más is tudná őt így elrabolni, ha nem a papír :] Kifejezéstelen arccal lépek utána, és állok meg mellette-mögötte, hogy szemügyre vegyem jómagam is a kínálatot. Valódi vegyes felvágott volt, a híres kínai vagy japán irodalom mellett nyugati művek és ismeretterjesztő kiadványok is felsorakoztak, hiszen minél több embert el kívántak érni, nem rakhatták tele a polcot csak egy kaptafáról származó könyvvel. A lányra sandítva megállapíthattam, hogy körülbelül úgy érezheti magát, mint kisgyerek az édességboltban, amikor meglátja a kedvenc cukorkáit és nyalókáit.
- Megértem, ha vonzanak a könyvek - bólintottam - Volt olyan idő, amikor én is szerettem olvasni - jegyeztem meg, de egyelőre nem mondtam többet. Ez a téma kifejezetten veszélyes vizekre sodort volna, olyan történetekhez, amiket nem hogy vele, de még Szophieval, vagy Ai-channal se voltam kész megosztani. A legmélyebb és legsötétebb titkaimhoz vezető csapóajtót nyitotta volna ki, és ezt nem is rejtettem el az arckifejezésemmel kivételesen.
- Mi a célod ebben a "játékban"? - kérdeztem, téve egy széles karmozdulatot, hogy biztosan értse, itt nem a mi kis közös homokozásunkról van szó, hanem játék alatt a börtönünkre gondolok. Hiszen ez a hely nem volt más, mint egy börtön az elménk számára, legyen akármilyen tág és színes.
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1648
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 39
Exp:
6136/6200  (6136/6200)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Chakna on Kedd. Ápr. 11, 2017 6:44 pm

A tekintetemben őszinte érdeklődés tükröződik, amíg mesél a városról. Szélesebbre húzódik a mosolyom is, mert kicsit úgy hangzik, mintha Kyotoról beszélne: mintha karnevál lenne egész évben. Éjjel pedig mindenhol azok veszik át a hatalmat, akik rosszban sántikálnak. Persze, egy nagyobb városban mindenhol van éjjeli élet, amiben nem csak a yakuza tevékenykedik.

 – Örömmel veled tartok alkalomadtán – bólintok a felajánlására. Miért is ne? Könnyebb kilépni az egyes szintről, ha valaki van mellettem. Tachi pedig azok közé tartozik, akiket szívesen meg is kértem volna erre a feladatra.

Utánam lép, mikor magához vonz az antikvárium kirakata, és mögém állva ő s megnézi a kínálatot. Ezt csak futólag vettem észre, és csak annyira foglalkozom vele, hogy kicsit megnyugtatja a lelkiismeretemet, hogy nem néz ki dühösnek.

A bocsánatkérésemre olyan kifejezés ül ki az arcára, amit látni akartam: Olyan téma merült fel, ami komolyan érinti. Annyira komolyan, hogy egyértelműen hiába próbálnám erőltetni a dolgot, nem jutnék semmire. Ezért nem kérdezek semmit, és máshogy sem piszkálom ezt a témát, egyenlőre. Már csak azért sem, mert úgy gondolom, már az is sokat jelent, hogy nem rejtette el az arcáról. Csak elmosolyodom, hálásan, egyrész a megértése miatt, másrészt pedig emiatt az apró gesztus miatt.

Áttörte azt a falat, ami eddig visszatartott, hogy magamról komolyan beszéljek. A kérdésével pedig át is lép rajta. De már valahogy nem bánom. Az arcom ugyan elkomorodik, de más nem jelzi, hogy mennyire mélyen érint a dolog.

– Már nem tudom megmondani. – rázom meg a fejem – Amikor beléptem egy hónappal az indulás után, a vőlegényem után jöttem, hogy kijuttassam innen. – folytatom, minél tömörebben, és tárgyilagosabban fogalmazva. – Egy hét keresés után végül ő talált meg, egy üzenettel, amire válaszolni már nem tudtam: Megölték. Azóta leginkább túlélni igyekeztem. Mióta Shuékkal találkoztam keresek valami célt az itt töltött időnek, de még nem találtam.

 Igen, naiv voltam. Sőt, még mindig az vagyok. Talán veszélyes, de ezen nem tudok változtatni.

– Neked van más célod is a lányok elcsábításán kívül? – dobom vissza a kérdést, de kicsit próbálva a komor hangulatot oldani. Ettől függetlenül örülnék, ha komolyan válaszolna.

A főtérre érve átveszem a vezetést, és alig öt perc múlva ott állunk ideiglenes szállásom előtt: Biztonságos helyen, nem túl feltűnő, egyszerű fogadó. Ránézésre is látszik, hogy nem túl drága hely. Itt húztam meg magam.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User


avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 358
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 15
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
168/1500  (168/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Keleti rész

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

19 / 22 oldal Previous  1 ... 11 ... 18, 19, 20, 21, 22  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.