Déli rész

1 / 9 oldal 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default Déli rész

Témanyitás by Kayaba Akihiko on Kedd. Júl. 31, 2012 10:17 pm

Messze a fenyegetésektől, ez az a rész, ahol a gazdagok építtetik házaikat. Óriási, már szinte kastélyoknak mondható házak. Egyes házak saját labirintussal és egyéb őrültséggel rendelkeznek.


A hozzászólást Kayaba Akihiko összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Feb. 09, 2013 6:27 pm-kor.
avatar
Kayaba Akihiko
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 14607
Join date : 2012. Jul. 29.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Shiro on Vas. Szept. 16, 2012 1:05 pm

Egy újabb nap a SAO fogságában. Reggel felkelek, a Kezdetek Városában egy sötét helyen lévő padon.
-Hm, elaludtam egy padon.. milyen felelőtlen vagyok, mi lett volna egy Vörös játékos megöl álmomban? Habár, egy ilyen sötét helyen úgy nem sokan járkálni. - fejezem be beszédemet miközben megdörzsölöm a szememet, és egy nagyot ásítok.
-Talán el kéne látogatnom Torubana belvárosába, talán látok majd valami érdekeset, vagy említésre méltót. - elhatározván hogy hova megyek, el is indultam a hely felé, útközben leöltem pár mobot, már csak az unaloműzés miatt. Sétálok tovább az úton, a kiszemelt hely felé, egy szép elhagyatott úton, bár nem is volt az annyira elhagyatott, mert néha-néha megfordult egy két emberke rajta, de azon kívül nem sok semmi.
-Soha nem gondoltam volna hogy egy ilyen unalmas utam lesz, azért jobb lett volna ha találkozok valakivel, és elbeszélgetünk az útközben. - Sóhajtok egyet, majd lehajtom a fejem.
-Ilyen az én szerencsém, ilyen.. - felemelem a fejemet és hatalmas házakat pillantok meg, a Kezdetek Városa déli részén.
-Mi lenne ha majd később elmennék Torubana-ba, lehet hogy most olcsón adják valamelyik házat, és tudok magamnak szerezni egy ilyen jó kis kecót. - otthagyva az eredeti célomat, elindultam a hatalmas házakhoz körülnézni, hátha van valamilyen örült fazon aki olcsón eladja azt.
-Na vajon? - Besétálok mindegyik olyan házba amin valahol elvan látva az Eladó felirat, de sajnos mindegyik olyannyira drága hogy azt én nem tudom jelenleg megfizetni.
-Tch, majd ha nagyobb leszek és jobban fog jönni a money, akkor majd röhögve fogok visszaemlékezni arra hogy milyen kis olcsó hely ez. De addig még sok idő van. - Sóhajt még egyet.
-Minden játék kezdete, annyira nehéz szokott lenni.. Bár ezt szeretem bennük. - Szélesen elmosolyodok, és a csípőre teszem a kezem, majd az égbe nézek.
-Remélem nem fogjuk túlságosan hamar kijátszani ezt a játékot, hiszen ez egy csodálatos hely. Nem lenne előnyös egy év alatt végigtolni. Bár a halálozás egy nagy bukkanó. - Ledobom magam a földre és az eget kémlelem, széttárt karokkal.
-Lesz ez még jobb is.
avatar
Shiro
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 8
Join date : 2012. Sep. 16.
Tartózkodási hely : Raftel

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/50  (10/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Anatole Saito on Vas. Szept. 16, 2012 1:39 pm

Aww... kezdek kicsit ellustulni. Vagy mondjam inkább azt, hogy elmacskásodni? Már 2 napja kutatok valami extra cuccért, mivel az alap felszerelésemmel nem igen mernék most még útnak indulni, pláne nem a frontvonalba. Lehet érdemes lenne feláldozni a pénzemet a keresés jártasságra, hosszú távon kifizetődő befektetés lenne. Amíg ezen morfondíroztam egy fa vaskos ágán ülve, gondolataim közé szüremlett egy idegen férfihang. Azonban nem hozzám beszéltek - habár a dús lombozat között aligha voltam eddig észrevehető - szóval ez a fickó magában beszélt, jobban mondva magával. Legyintettem egyet, gondolván: biztosan csak hangosan gondolkodott. Különben sem tűnik ketyósnak, habár a szalmakalap hordása szerény véleményem szerint elég nagy ízlésficamra vall... Mielőtt megint elkalandoztak volna a gondolataim, éppen akkor huppant le az ág végére egy gyönyörű hófehér perzsamacska. EGY MACSKAAA - kezdtem el magamban ujjongani a ráismerés hatására, és leplezetlen imádattal kúszva indultam a jószág után. Eszembe se jutott, hogy túlzott rajongásom a kis bolhazsákok iránt bajba sodorhat, a fűben elterülő pasasról pedig teljesen megfeledkeztem ebben a pillanatban. Közelebb érve kinyújtottam kezem a macska felé, hátha elérhetem, de csak egy hatalmas reccsenéshang hallatszódott alólam.
- Ajjaj....


A hozzászólást Anatole Saito összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Szept. 16, 2012 2:42 pm-kor.
avatar
Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Shiro on Vas. Szept. 16, 2012 1:57 pm

Teljes csend. Na jó mégsem, itt-ott madarak repülnek, énekelnek vagy éppen székletet ürítenek, nem messze a fejemtől. Éppen becsukom a szemem, de csak egy pillanatra, mert mintha valami közeledne. Kinyitom a szememet, hát csak nem egy madárkaka akar szemen találni? Gyors reakcióval kikerülöm a fehér támadást, majd előveszem a háromágú villámat és eldobom úgy hogy az eltalálja a madarat. Elfáradok a földbe fúródott fegyverért, majd visszatérek az eddigi helyemre, és gonoszan vigyorgok.
-Én nem akartam semmit sem tenni, csak pihenni, erre te meg le akartál tojni. Kérdem én, hogy ezek után csodálkozik e bárki ha megöllek. Nem? Én is úgy gondoltam. - Befejezem ezt a furcsa beszédet magammal, ami bár hangosan gondolkozás, és visszahuppanok a fenekemre, és két karommal megtámasztva ülök.
-Remélem nem lesz több ehhez hasonló incidens amíg itt tartózkodom. - Ez bizony beszólás a madaraknak, a javából, ha ezt valaki meghallja, biztosan a szája elé teszi a kezét, és összeráncolná a homlokát a beszólás miatt. Vagy nem. Nem sokáig merengek ezen a gondolaton, mert egy macska szalad át rajtam, és én abba az irányba nézek amelyikből a macska is jön, arról nem is beszélve, hogy egy pasas guggol mellettem, és éppen recsegős hangokat ad ki.
-Hmm. Szerintem neked és nekem is jobb ha nem kérdezek semmit. - Ezzel fejezem be a beszédemet, hiszen nagyon érdekes látvány fogad. Vajon miért pont most jön ez a macska át rajtam, és ami még jobban foglalkoztat hogy miért guggol mellettem egy férfi kinyújtott karral, recsegő hangot kiadva magából, és közben olyanokat beszél hogy "Ajjaj."
-Vagyis... nagyon érdekel hogy mit csinálsz éppen most, szóval inkább mégiscsak felteszem azt a kérdést amit nem kéne: Mit csinálsz?
avatar
Shiro
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 8
Join date : 2012. Sep. 16.
Tartózkodási hely : Raftel

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/50  (10/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Anatole Saito on Vas. Szept. 16, 2012 3:19 pm

Eddig azt hittem, hogy én a faágon ülök, az idegen férfi pedig a fa alatt a földön heverészik, így igencsak meglepődök, hogy hirtelen mellette találom magam. Az ág ugyanis hatalmas recsegő hang kíséretében meginog alattam, hisztérikus menekülésre ösztönözve a fehér macskát, ami a pasason átgázolva elinal. Pedig én csak meg akartam egy kicsit gyomrozni a szőrzsákot. Csak egy kicsit hódolva a való életbeli berögzült szokásomnak... Hiába, még ebben a világban sem tudtam levetkőzni a macskaimádatomat.
Szóval megállíthatatlanul lezuhanok a fáról, ugyanis az ág fájdalmas hangot kiadva eltörik alattam. Még mielőtt jajgatásba törnék ki, rájövök, hogy az idétlen földre huppanásomat nem is kíséri fájdalomérzet, ezért e kényes helyzetben a lehető legnagyobb "eleganciával" próbálok feltápászkodni a pázsitról, mintha csak most kelnék fel egy kiadós álom után. Tekintetemmel elkezdek az idegen után kutatni, de leginkább az érdekel, hogy a feje feletti kis pöcök zöld, sárga, avagy piros. Lopva végigmérem most már testközelből is, közben máris egy kérdéssel bombáz:

-Nagyon érdekel hogy mit csinálsz éppen most, szóval inkább mégiscsak felteszem azt a kérdést amit nem kéne: Mit csinálsz?
- Ööö... hogy mit csinálok? - kérdezek vissza zavarodottan - leestem (?) - Válaszom inkább hangzott kérdésnek, mint kijelentésnek, aztán hirtelen azon kaptam magam, hogy megered a nyelvem.
- Igazság szerint ebéd utáni pihenőmet töltöttem ezen a faágon, amikor figyelmes lettem arra a gyönyörűségre - pillantok ekkor csillogó, ugyanakkor bánatosan lemondó szemmel a távozó macska irányába - De az a kis hamis megszökött... Na és te? - kérdezek vissza pár pillanatnyi szünet után - Mi járatban erre, ha nem vagyok túl indiszkrét? Itt mindenki rohan rajtunk kívül, te mégis nyugisan heverésztél a fa tövében és madarakra vadásztál - a mondat végére kissé összehúzott szemöldökkel méregetem a madárgyilkost.

avatar
Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Shiro on Vas. Szept. 16, 2012 3:39 pm

Úgy látszik hogy a férfi, igazán elegánsan tápászkodik fel a földről, mintha csak most kelt volna fel. Elegánsnak, elegáns volt, de a zuhanást láttam szóval, nem is hazudhatna, amit nem tesz meg.
-Igen, mit csinálsz, azt kérdeztem. - Válaszolok a férfiúnak aki visszakérdezte tőlem az előbbi kérdésem, mintha nem is hallotta volna, ám biztos vagyok benne hogy igenis hallotta, ez már csak színjáték.
-Óh, szóval leestél. Hm. Nagyon érdekes. - Ahogyan kimondta a fiú a válaszát nem voltam benne biztos hogy most egy határozott leestemet, vagy pedig ez bizonytalan kérdés jellegű leestem-et kaptam, bár csak a második opcióban tudok bízni.
-Ebéd utáni pihenő egy faágon, aztán egy macskasimogatási kísérlet, ami azzal zárult hogy a macska megtaposott, és te leestél a fáról, és az áldozat még el is szökött. Érdekes dolog ez, nem gondolod? - gúnyolódni van kedvem a pasassal, egy kicsit feldobom a hangulatomat.
-Nos, én csak egyszerűen fekszem itt és a gyönyörű tájat csodálom, amikor hirtelen egy nagy galambkaka támadott meg, amit bár sikeresen kikerültem, mély nyomot hagyott bennem és szükségét éreztem annak hogy likvidáljam azt az arcátlan kis madarat aki megakart alázni - sikertelenül.
-Nagyjából ennyi az amennyit csinálok itt. Rövidebben, 12 szóval is elmondom ha kell. Az élet önmagában unalmas. Én csak megragadok minden alkalmat hogy izgalmasabbá tegyem. Na de ez saját költemény nem lenyúlni. - Vettem kissé viccesre a figurát, elvégre egyszer élünk. Jelen világban tényleg egyszer.
-Ami azt illeti hogy miért nem szaladgálok, egy kérdéssel válaszolnék: Na és te? Te is ráérősen pihensz és macskát simogatsz? - Jogos kérdés, amit fel kell tennem, hiszen ő is nagyon hiperaktívnak tűnik.
avatar
Shiro
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 8
Join date : 2012. Sep. 16.
Tartózkodási hely : Raftel

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/50  (10/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Anatole Saito on Vas. Szept. 16, 2012 6:35 pm

- Igen, így történt, ahogy összegezted, és ahogy előtted már elmondtam... Na és, mi ebben olyan érdekes?
Annak hallatán, hogy minden mondatomat szinte visszhangként hallhatom az idegen tolmácsolásában, nem gyengén felvonom a szemöldökömet. Most komolyan ki akar akasztani, vagy csak simán még nálam is nagyobb pojáca? Rendben, ha harc, hát legyen harc!

-Ami azt illeti hogy miért nem szaladgálok, egy kérdéssel válaszolnék: Na és te? Te is ráérősen pihensz és macskát simogatsz?
Én is igencsak jogosnak érzem a kérdést, már csak azért is, mert az imént én is számon kértem a srácot. Aztán valami furcsa érzés hasított belém, és egyszerre ömleni kezdett belőlem egy vallomás:
- Tudod... - kezdtem bele kissé félszegen - éppen egy nehéz időszakomat élem, és szükségem volt egy kis relaxációra. Ez egy hosszú történet, de ha már ilyen kíváncsi vagy, akkor elmesélem! Anno állatidomárként regisztráltam a játékba és egy gyönyörű fehér bolyhos tojást kaptam. Már tűkön ültem, alig győztem kivárni, hogy vajon mi fog kikelni az én kis drágaságomból. Együtt aludtunk, minden este gondosan betakargattam, szóval igazán gondoskodó kezdő idomár voltam. Aztán múlt éjjel, amikor megszálltam egy fogadóban, kiraboltak! Érted? Kiraboltak! Undorító, hogy mik nem történnek ebben a világban, nem különb, mint a valóság... Nos, igazság szerint szőrén-szálán eltűnt mellőlem a tojás, és tulajdonképpen ezért hiszem, hogy elrabolták a petemet. A tojásomból ítélve, nem lennék meglepve, ha egy hófehér perzsamacska kelne ki, vagy talán már ki is kelt az én kis drágaságom! - Ezután még inkább rapszódikussá válik a hangnemem - Ó egek! Szegény egyedül van ebben a nagyvilágban, nincs aki oltalmazza! Meg kell találnom! Ez szörnyű! - minél drámaibbra fordul a történet, annál inkább belelovalom magam érzelmileg, s bizony nem szégyellem magam elsírni...
- Lehet pont az előbbi macska volt az enyém! - folytatom szipogva - Kiscicám, gyere vissza szépen a gazdihoz! - kiáltok a már rég távozó macska után.

avatar
Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru on Csüt. Okt. 18, 2012 11:02 pm

– Toborzó –

Az utóbbi hetekben ahhoz képest, hogy nem sok mobot öltem, alig vettem részt küldetésekben, mégis aktívan töltöttem az időt: rengeteg emberrel beszélgettem, felkerestem régi ismerősöket, és csöpögtettem információmorzsákat azoknak, akik ilyen információmorzsákból élnek. Azon dolgoztam, hogy elhintsem a hír magvát: az Ítélet Ökle új tagokat keres magának. Arra nem volt időm, hogy én keressem meg a potenciális új öklöket, de reméltem, hogy őket vonzani fogja, ha ez a céh toborzást rendez.
A helyszínt és az időpontot is jó előre kiválasztottam: figyeltem rá, hogy ne legyünk szem előtt, és be lehessen vállalni ezt-azt. Sokat lábaltam már a Kezdetek Városában, így tudtam, hogy az egyes kerületei miről híresek. A déli éppen megfelelőnek tűnt arra, amire én vállalkoztam.
Órával előbb ott voltam már a megbeszélt helyen és időpontban. Ruházatomat illetően az utolsó pillanatokban döntöttem némi változtatásról. Az íjam nem volt nálam. Nyugodtan pihent az invertorymban. A leglátványosabb elem viszont, a láncing rajtam feszült. Nyilván nem nagyon volt vele különösebb célom: volt a fejemben terv KT-ról, de ha így is alakulnak az események, elég erősnek éreztem magam, hogy akár páncél nélkül is megküzdjek valakivel. Magas szintű voltam.
Az igazi ok a megjelenés volt. Nagyjából úgy éreztem magam, mintha öltöny feszülne rám. Elegánsnak, hozzám illőnek tűnt ez a ruhadarab. Nem volt jellemző rám ez a fajta átszellemültség a való életben, de most jól esett átadni magam neki.
Érzelmekről beszélek… mi lesz velem?!

Fókuszaimmal nem esett nehezemre megtalálni a beszélgető kisebb csoportokat a környéken. Körém gyűltek az emberek, még ha távolságot is tartottak. Én voltam a központ. Ahogy ott álltam, a láncing feszült rajtam, lobogott a szakadt, sokat megjárt köpenyem vállamon, de az ujjamon már ott csillogott a tünemény gyűrű… Úgy éreztem, igazán önmagam vagyok. Rendben, kezdjük!
Előreléptem.
Üdvözlök itt mindenkit! - kezdtem bele...

_________________
A Fegyvermester
Állandó akciók: érccel rendelkezőknek és árubeszállítóknak! Foglalási lehetőség! Kezdők támogatása!

pontozás:
Élet: 14 +5 -> 95 HP
Fegyverkezelés: 47 +4 -> 51
Kitartás: 11 +2 -> 13
Gyorsaság: 26 +8 -> 34
Speciális képesség: 7 +5 -> 12
Páncél: 11

1x Természet Gyűrű (+1 élet)
1x Gyorstalpaló (+8 gyorsaság)
1x Vas Sisak (+7 páncél)
1x Bőrruha (+4 páncél)
1x Tünemény Gyűrű (+2 élet, +5 speciális képesség)
1x Hősi Köpeny (+2 élet +2 kitartás)
1x Artemis (L) (+4 fegyverkezelés)
Artemis nyilai meg vannak áldva, így minden egyes találatkor egyel többet sebeznek. Először a használó sebzésével megegyezőt, majd plusz egyet, majd az előző értékhez megint plusz egyet, mindaddig, amíg a pluszok száma el nem éri a fegyver szintjét.
avatar
Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
115/1700  (115/1700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Anatole Saito on Szomb. Okt. 20, 2012 12:34 am

Mivel az idegen fiú (Shiro) igencsak szótlannak bizonyul már hosszú percek óta, ezért úgy döntök, inkább magára hagyom, és a fehér perzsamacska nyomába eredek. Nehéz ugyanis olyasvalakivel ismerkedni, aki nem mutat túl sok hajlandóságot a kommunikációra. Az a bolhazsák pedig még mindig nem hagy nyugodni, ezért még bocsánatkérő tekintettel búcsút intek Shironak, és megiramodom egy tisztás felé, ahova láttam elszaladni a macsekot.
Csakhamar fel kell adnom a kutatást, mivel az a kis dög túljárt az eszemen, és valószínűleg a városban már javában lefetyel valami tejfölös bödönből, miközben én idétlen ciccegéssel botorkálok ki az erdő szegletéből. Kifelé jövet szöget üt a kérdés a fejemben: mégis milyen marhaságokat hordtam össze az imént annak a srácnak? Én, mint állatidomár? Én? Hát ez nevetséges! Persze oda vagyok az állatokért... akarom mondani egy állatért, a tüneményes őmacskaságosságért, na de egy pet nevelése teljesen más lapra tartozik. Azt se tudom eszik vagy isszák az idomárságot. Őszintén szólva - tudom ciki, de - átugrottam azt a részt a kasztleírások böngészésekor. Nincs más magyarázat: a fejemet tuti, hogy jól bevertem, amikor leestem a fáról, máskülönben nem hordhattam volna össze ennyi kamu dumát az idomárságról és a perzsa petemről.
- Különben is, még hogy egy macska tojásból keljen ki! Hahh - nevetek fel jóízűen, miközben hangosan gondolkozok. Miután jól elszórakoztam saját hülyeségeimen, az emberek furcsa morajlására leszek figyelmes az erdőből kiérve a civilizációhoz közeledve. Minél közelebb érek, annál nyilvánvalóbbá válik, hogy néhány ember egy láncinges férfi köré gyülekezik. Láncing, a Kezdetek Városában? Menő! Ráadásul ennek a fickónak van stílusa, van tartása! De várjunk csak, valami nem stimmel az összképben... á megvan, baromi tápos ez a tag és nagyon ellenszenves egy fizimiskája van. Mintha sütne a tekintetéből a megvető gúny. Lehet már második szintű, sőt, megkockáztatom, hogy akár magasabb is, máskülönben honnan lenne elég pénze és xp-je viselni egy láncinget. S ez megmagyarázná, hogy miért arcoskodik a kis téren állva. Ráadásul nem látok nála fegyvert. Vajon melyik kasztba tartozhat?
Az emberek sugdolóznak körülötte, így megpróbálok kihallgatni egy beszélgetést két paraszt között. Kiderül, hogy az Igazság Ökle céh toborzója végett feszít itt ez a menőmanó. Ha már ilyen jeles esemény zajlik itt - mármint nekem baromi nagy szám tudatában lenni, hogy valóban vannak céhek, sőt egy céhvezér húsvér valójában itt toboroz szemmel láthatólag pont előttem - ezért ideje megemberelnem magamat. Szorosabbra kötöm homlokomon a fejpántomat, ügyelv, hogy a dísze pontosan középre kerüljön, majd előkeresem az inventorymból Mithrodinomat, lássák csak milyen páratlanul szép fegyver függ az oldalamon. Utolsó simításként kiegyengetem a nadrágom ráncait, s mint ahogy az szokásommá vált a fontos pillanatokat megelőzően, végighúzom ujjaimat a felöltőm gallérján, hogy biztosan úgy álljon, mintha anyám vasalója alól rántottam volna ki. Ezután előre verekszem magam az egyre gyarapodó embertömegen, hogy az első sorból hallgathassam végig a céhvezér mondandóját.
avatar
Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Jun Yosai on Kedd. Okt. 23, 2012 1:20 pm

Áh, csak a szokásos nagyszínpadi előadás. Több, mint tízen, sőt, legalább harminc vaddisznó figyelte, ahogy nekik rappelek. Nagyon keményen tolom, bár nem annyira, hogy a kezdetek városából ne űzzenek ki, mint ahogy nemrég tették. Ott csak kezdtem belepördülni, bár elég sok negatív kritikát kaptak a rímeim, na meg paradicsomot. Ha begyűjtöttem volna őket, lefogadom, hogy legalább húsz aranyat ki tudtam volna húzni értük. Na, de vissza a jelenbe. Szép nyugodtan nyomtam már a vaddisznóknak, mire valami fura emberke pisszent meg mögöttem. Pofátlan módon a rímem közepébe vágott. Szépen, lassan feltekertem a kezeimre a kötéseket, megfordultam és már készültem is ütni, de az alak csak maga elé tartja kezeit, mutatva, hogy ne. Közelebb sétál hozzám, majd megszólal. Azt mondja, hogy meghívást kaptam valamiféle toborzóra, bediktálta az adatokat, köztük az időpontot és a helyet és azt mondta, hogy nem csak én kaptam meghívást. Jó nekem! Remélve, hogy nem valami suttyom csapda lesz, indultam vissza a kezdetek városába, természetesen a fal mellé simulva, nehogy az egyik "nézőm és hallgatóm" észrevegyen és nekem toljon még egy kiló paradicsomot. Végre sikerült eljutni a kezdetek városa déli részéhez, ahol ott állt már nagyban a céhvezető. Majd betojtam, ez az a céhvezető! Róla suttogják, hogy ő a legtáposabb és hozzá hasonlót még az óperenciás tengeren túl sem találsz. Itt áll egy másik alak is, furcsán állt, ha nem tévedek, akkor ő sem lehet valami kis szintű, bár inkább nem tippelgetek róla. A lényeg, hogy itt áll ő is. A céhvezető előre lép, majd megszólal. Persze mielőtt megszólal jól a szemembe világít a gyűrűje, ezért egy lépéssel balra állok.

_________________
$$ Adatlap $$
avatar
Jun Yosai
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 14
Join date : 2012. Oct. 10.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
15/50  (15/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Rita Hanami on Pént. Okt. 26, 2012 1:50 pm

-Taidama! – Köszöntem kissé fáradt hangon Tsubakinak mikor végre visszaértem piciny szobánkba azonban nem igazán jött válasz. Arra gondoltam talán megsértődött, amiért úgy eltűntem és emiatt nem szól hozzám és úgy gondoltam ideje kiengesztelni picit. – Ne haragudj, hogy eltűntem… - Kezdtem neki a bocsánatkérésnek miközben leszereltem magamról a páncélt és a fegyvereket. - Az igazság az, hogy a napokban elvállaltam pár könnyebb küldetést… - Még, hogy könnyű! A legutóbbiban magasabb szintű gyilkosokkal kellet harcolnom na de mindegy neki ezt nem kell tudni és életben is maradtam. – Tudom mit ígértem de akkor is a nővéred vagyok és az a dolgom, hogy megvédjelek ezt pedig csak úgy tehetem meg ha és fejlődök szintet lépek. Biztos haragszol de mi lenne ha ma az egész napot csak együtt töltenénk? Elmehetnénk a kezdetek városába szórakozni. Na mit szólsz? – Kérdeztem miközben az ágy felé hallattam aminek a közepén egy kisseb kupac volt amit a takaró befedett. – Szerintem most már ideje felkelned! A nap is csodásan süt, szóval ne pazarold az időd alvással. - Mondtam egy széles vigyorral az arcomon és lehúztam az ágyról a takarót alatta viszont nem Tsubaki apró teste volt hanem csupán egy párna. Elég fura mivel nem vall rá, hogy beágyazatlanul hagyja az ágyat, ha elmegy. Talán sietett, vagy még kiderül, hogy sokkal rendetlenebb mint amilyennek elsőnek kinéz. Hmm… talán meglephetném valamivel mire haza ér. Mondjuk egy királyi lakomával… de nem igazán tudom mik a kedven ételei… Megvan! Veszek mindenféle alapanyagot és majd együtt főzünk valami finomat, ami a kedvence. Láttam valami képességet a főzéssel kapcsolatban ami elég alacsony de csak nem lehet olyan bonyolult. Elvégre a való életben anyu megtanított rendesen főzni így nem lehet nagy probléma vele. Ezzel az elhatározottsággal indultam el a kezdetek városába, hogy beszerezzek néhány alapanyagot a főzéshez. Körülbelül fél óra elteltével már visszafelé indultam a fogadóba megpakolva az „táskám” mindenféle alapanyaggal. Megtehettem volna, hogy teleportálok de gondoltam a város határáig még sétálok hátha találok még valami hasznos dolgot. Találni épp találtam valamit azonban azt még nem tudtam mi lehet az ugyanis egy jókora tömeg gyűlt össze és eltakarták azt így a kíváncsiságtól hajtva előretörtem a tömeg legelejére ahol egy ismerős fiú állt rettentően büszkén kihúzva magát. Nem kétséges ő volt az, az íjász akivel a legelső kalandomban is találkoztam. Körülnéztem és észrevettem, hogy mindenki őt figyeli, talán valami nagy dobásra készül. A tömegben egy újabb ismerős arcot tekintek meg de jelenleg most inkább az íjászra fókuszáltam. Már épp ráköszöntem volna, hogy megkérdezzem mi ez a nagy felhajtás mikor ő megelőzött és ő üdvözölt először. Vagyis nem pont engem hanem mindenkit a környéken így hát csendben figyeltem mi fog kisülni ebből. Az egyetlen igazán szembetűnő dolog a ruhája volt. Úgy tűnik ő sem lazsálással töltötte az időt. Kíváncsi vagyok vajon hányas szintű lehet már…

_________________
avatar
Rita Hanami
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 811
Join date : 2012. Aug. 20.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
10/1300  (10/1300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru on Szomb. Okt. 27, 2012 11:42 am

Üdvözlök itt mindenkit – kezdtem bele. – Az Ítélet Öklének tagtoborzására érkeztetek mindnyájan. – A fejemet felszegtem, végigtekintettem a tömegen. Tényleg szép számmal érkeztek, és ettől bizony heves szívdobogást és megnövekedett testi impulzusokat észleltem saját magamon. Izgultam.
Az Ítélet Ökle a játékban megalakult első céh. Ahhoz, hogy ez létrejöhessen, nem egyszerűen a legjobbnak kellett lennünk, de felül kellett kerekednünk a saját határainkon is. – Végigtekintettem rajtuk. Fókuszaim hevesen pásztázták a tömeget, próbáltam regisztrálni minden arcot, eszembe vésni minden tekintetet…
Ha ezt nem is várjuk el tőletek, hiszen kétségtelenül a szerencse is a mi oldalunkra szegődhetett, akkor is legalább igyekeznetek kell azért, hogy a legjobbak ti lehessetek. – Kis szünetet tartottam. Próbáltam minél több emberrel szemkontaktust tartani. Fókuszaim miatt ez láthatatlanul is remekül sikerült néha.
Elmosolyodtam ezen.
A szabályzatunk igen egyszerű. Azonban mielőtt ecsetelni kezdeném. Egy kérésem volna hozzátok. Vegyétek próbatételnek. Döntsetek belátásotok szerint. Mutassátok meg, hogy mire is vagytok képesek. – A szemüvegemhez nyúltam, egy újammal feljebb toltam. Éppen csillant rajta a fény. Eggyel még előrébb léptem.
Te és te. – Morózus arcokra böktem rá, akiknél arra számítottam, hogy főleg megnevezésük miatt is követni fogják a parancsomat. – És te. – Egy benga állat. – Mindenki, aki eljött. – Harsogtam emelt hangon.
Keressetek partnert, hívjátok ki egymást, kezdődjön a harc, első vérig! – Úgy zengettem a hangomat, ahogy csak torkomon kifért. Hogy mindenkihez eljuthasson, mindenki hallja. Áruló testem átvette az uralmat felettem, és arcomra ideges vigyor ült, miközben háttal fordultam a tömegnek, és amennyit eddig sétáltam, annyival visszalépve, továbbra is háttal nekik, hogy újra a rögtönzött pódiumomnál lehessek, a menürendszeremet hívtam le én is időközben, és abban a pillanatban, ahogy felléptem az emelvényre…

_________________
A Fegyvermester
Állandó akciók: érccel rendelkezőknek és árubeszállítóknak! Foglalási lehetőség! Kezdők támogatása!

pontozás:
Élet: 14 +5 -> 95 HP
Fegyverkezelés: 47 +4 -> 51
Kitartás: 11 +2 -> 13
Gyorsaság: 26 +8 -> 34
Speciális képesség: 7 +5 -> 12
Páncél: 11

1x Természet Gyűrű (+1 élet)
1x Gyorstalpaló (+8 gyorsaság)
1x Vas Sisak (+7 páncél)
1x Bőrruha (+4 páncél)
1x Tünemény Gyűrű (+2 élet, +5 speciális képesség)
1x Hősi Köpeny (+2 élet +2 kitartás)
1x Artemis (L) (+4 fegyverkezelés)
Artemis nyilai meg vannak áldva, így minden egyes találatkor egyel többet sebeznek. Először a használó sebzésével megegyezőt, majd plusz egyet, majd az előző értékhez megint plusz egyet, mindaddig, amíg a pluszok száma el nem éri a fegyver szintjét.
avatar
Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
115/1700  (115/1700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Anatole Saito on Szomb. Okt. 27, 2012 3:14 pm

A céhvezér egyelőre csak köszönt bennünket, gondolom arra vár, hogy elüljön a tömeg morajlása, és nemcsak minden szempár rá szegeződjön, hanem éteri csenddel is adózzanak tekintélyének. Amíg kivár, végigmustrálom az összegyűlt embereket, és a többi elhanyagolható résztvevő között kiszúrok két alakot, akik valamirevaló harcosoknak tűnnek, ellentétben a csőcselékkel. Az egyik srác egy igen jó fizikumú férfi, valamivel idősebb lehet nálam és edzett külseje arra utal következtetni, hogy a való életben is foglalkozhatott valamilyen küzdősporttal, de minimum sportolt. Tehát tudja mi az a kitartás és fegyelmezett munkavégzés. A másik alak, aki szinte azonnal szemet szúrt, Rita, akivel már korábban is találkoztam. Azokat a lilás árnyalatú szempárokat nehéz is lenne elfelejteni. Persze vonzónak találom a nőt, mint minden normális férfiú, de a lányhoz való viszonyulásomat alapvetően nem ez határozza meg. Úgy döntök, nem leplezem, hogy felismertem, így pár oldalazó lépéssel igyekszem melléje kerülni és halkan köszöntöm, így beszédem nem tűnik ki a még mindig duruzsoló falusiak közül.
- Üdvözletem hölgyem! Mi járatban erre? Kegyedet is idevonzotta a tömeg? - érdeklődök udvariasan, talán túlzottan udvariasan is, habár Rita számára talán már nem annyira meglepő, hogy ezt a fajta ódon beszédstílust használom. Egyszerűen kezd rámragadni! Biztosan Aincrad világa hozza ki belőlem ezt a viselkedési stílust, amit egyre kevésbé tudok és akarok levetkőzni. Talán még kezet is csókolnék neki, de ezt azért már én is túlzásnak tartanám.
Ekkora a céhvezér ismét, talán már erősebb hangon köszönt minket, az emberek pedig regisztrálják, hogy ideje befogniuk a szájukat, és viszonylagos némaság mellett hallgatják Mr. Láncing beszédét. Végtére is ezért gyűltünk össze. Mire a mondandója végére ért, egyre jobban felfokozta a bennem szunnyadó tüzet, már-már azt fontolgattam, hogy kérkedőn a vezér elé lépek és minden meggyőzőképességemet latba vetve azt hazudom, hogy én vagyok kasztom legjobb, így automatikus a felvételem a céhbe. //A vicces az, hogy ha jól tudom, jelenleg tényleg én vagyok klánom legjobbja a nyomi kis 35 tapasztalati pontommal Very Happy //

– Keressetek partnert, hívjátok ki egymást, kezdődjön a harc, első vérig!
S milyen jó, hogy nem csináltam paprikajancsit magamból! Mekkora égés lett volna, ha tényleg kiállok elé, majd a pofámba vágja, hogy na akkor küzdjek meg például vele, merthogy egy kasztból valóak vagyunk, ő a legkiválóbb a harcművészek közül, és én pedig egyértelműen hazudtam. Küzdjünk meg egymással? Kissé elgondolkozok ezen, miközben a tömeg morajlása újból felerősödik. Mégis mit akar a céhvezér? Rögtönzött gladiátor arénát kialakítani belőlünk, mezei harcosokból, aminek a karzatán ülve trónolhat, mint a római császár? Mégis mit hisz ez a tag? Hogy kénye kedvére utasítgathatja a jelenlévőket és majd kimazsolázza közölünk a neki tetszőket, mint egy kiskirályfi?
- Azt a ...... - s ekkor jövök rá, hogy nem tudok káromkodni, pedig most igencsak egy ízes mondat hagyta volna el a számat. Habár a játékba épített etikai mód automatikusan blokkolta szándékomat, mégis kéretlenül bocsánatot kérek Ritától. - Elnézést, nem illik hölgyek társaságában káromkodni. Ügyes kis találmány ez az etikai mód. Jut eszembe, hallottál már róla? Áh persze, biztos olvastad az alapkönyvet, balga kérdés volt. Azonban azt csiripelik a madarak, hogy vannak az etikai módban kiskapuk elrejtve, csak szemfülesen kell kutakodni a menürendszerünkben. Állítólag így még udvariatlanul szidalmazni is lehet a másikat, vagy éppen szexuális együttlétet is kezdeményezhetnek a felek, ha sikerül kikapcsolniuk a beépített alap üzemmódot. Kérlek erősíts vagy cáfolj meg, ha tévesek az ismereteim, és ez csak valami mendemonda!

Közben rájövök, hogy már megint be nem áll a szám, és az adott szituációtól merőben eltérő témában fecsegek, mint valami piaci kofa. Az imént kitűzött feladatra kellene koncentrálnom, de valahogy nem füllik a fogam az egészhez. Be akarok én egyáltalán kerülni ebbe a céhbe? Ítélet Ökle... hmm. Nem is az a kérdés, hogy ebbe a céhbe, hanem úgy általánosságba vége be akarok-e kerülni egy céhbe. Számbavéve a pro és kontra érveket, végül arra jutok, hogy egy kis küzdőtéri harcon szerzett párbajtapasztalat sosem árthat, még ha ezzel bele is sodródom a céhvezér játszadozásaiba. Abban viszont biztos vagyok, hogy első körben nem a mellettem álló Ritával szeretnék megküzdeni - már csak azért sem, mert korábbi elmondásai alapján tudom, hogy gyorsaságban és valószínűleg erőben sem tudnám felülmúlni - másrészről bízom abban, hogy egy kasztombéli fog kihívni a jelenlévők közül. így legalább kiderülne, hogy tényleg én vagyok-e a harcművészek legkiválóbbja... legalább is a jelenlévők közül.
avatar
Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Zhel T. Everett on Vas. Okt. 28, 2012 4:14 pm

//Sorry a késésért//

Egy újabb unalmas nap vette kezdetét ebben az istenverte világban. Zhel-nek nem nagyon volt kedve ma sem mi küldetéshez, vagy éppen mob öléshez. A szobájában töltötte a délelőtt nagy részét.. Lassan idő van.. Küldetés alatt kapott egy meghívót magától Ranmaru- tól. Egy toborzóra.. pontos idővel és címmel. A fiú kicsit gondolkodott ezen.. nem szokása valakinek ugrálnia, de az, hogy csatlakozik egy céhhez, még nem biztos, hogy azt is jelenti, hogy csicska lesz. Egy próbát azért megér.. Valami haszna lehet a dolognak, különben nem lennének céhek. És a bónuszok sem jönnének rosszul a fiúnak. Felszerelkezett és elindult a meghívóban említett helyszínre.. Mire odaért már kisebb tömeg gyűlt az ismerős köré, bár koránt sem biztos, hogy mind jelentkezni szeretett volna, csupán érdeklődőként volt jelen. Zhel nem ment be a tömegbe.. távolabbról figyelte az eseményeket és hallgatta a toborzó szavait.. Természetesen eléggé hivatalosra vette a stílust.. Ami szép és jó, de sok embert nem tud megfogni vele. Talán éppen annyit, amennyire szüksége van. Végül csak a lényegre tért.. Kiszúrt pár embert is a tömegből és felszólította a jó népet, hogy küzdjenek meg egymással első vérig. Eljött az ideje, hogy a kék szemű fiú tiszteletét tegye.. ha már egyszer meghívta a főnök. Zsebre tett kézzel sétált komótosan Ran felé. A tömeg szétnyílt előtte.. Talán erről is a hűvös tekintete és furcsa szemei tehettek, de nem is baj. Amúgy sem szereti a tömeget. Sem az ismerős, sem az ismeretlen arcokkal nem foglalkozott. Fölényesen battyogott előre, mintha magasabb rangú lenne a többinél, bár ő ezt el is hiszi magáról. Lassan lépkedett fel Ranmaruhoz aki még mindig háttal állt… Lassan húzta ki hüvelyéből a kardot..
- Üdv!.. Tatsuki Ranmaru!!- köszönt a meghívójának, és várta, hogy az megforduljon. Amint ez megtörtént szabad kezét felemelte és a srácra mutatott. Utánozva Ranmaru előző mozdulatait.
- Te!! Lennél az ellenfelem??- kérdezte halál nyugodtan és várta a válaszát is.. Tudatában van azzal, hogy nem nyerhet, de ez nem jelent semmit.. okozhat még meglepetéseket. És Ran volt az aki azt mondta, hogy válasszanak partnert a jelenlévő jelöltek. Talán a tömegben egy kisebb felháborodást is keltett ez a kis magán akció.. Zhel ugyanis kezdő cuccokkal, egyes szinten hívott ki egy nagyobb szintű, jobban felszerelt játékost. Aki egy céh vezetője. Egyből a nagykutyára kell menni.. alapszabály. Több célja is van a kékszeműnek és ideje elkezdeni a megvalósításukat....

avatar
Zhel T. Everett
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 363
Join date : 2012. Oct. 05.
Age : 26

Karakterlap
Szint: 3
Exp:
114/150  (114/150)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru on Csüt. Nov. 01, 2012 1:29 pm

Keressetek partnert, hívjátok ki egymást, kezdődjön a harc, első vérig! – Úgy zengettem a hangomat, ahogy csak torkomon kifért. Hogy mindenkihez eljuthasson, mindenki hallja. Áruló testem átvette az uralmat felettem, és arcomra ideges vigyor ült, miközben háttal fordultam a tömegnek, és amennyit eddig sétáltam, annyival visszalépve, továbbra is háttal nekik, hogy újra a rögtönzött pódiumomnál lehessek, a menürendszeremet hívtam le én is időközben, és abban a pillanatban, ahogy felléptem az emelvényre, már a kezemben termett fegyverem. Íjam volt a legalapvetőbb felszerelése a ruházatomnak, de sok harcot megjárt már velem, így lassan kezdtem megbecsülni. Gyorsaságpontjaimat némileg kevesebbnek éreztem, mint ahogy azt szintem megengedte, lehettem volna fürgébb is, de egyelőre így is rávertem a legtöbb, nálam alacsonyabb szintű játékostársamra. Ahogy reméltem, hogy például Zhelre is. Hallottam a hangját magam mögött. Az idegesen táncoló vigyor eltűnt a képemről.
A menürendszerem bezárult, ahogy az íj a kezemben termett, és miközben megpördültem, nyilat helyeztem rá, majd gondolkozás nélkül tüzeltem. A célpontom Zhel volt. Tisztában voltam vele, hogy védett területen vagyunk – nem véletlenül választottam a Kezdetek Városát a toborzó helyének –, így nem sebezni fogom, csak taszítok rajta egyet. Ez azonban tökéletesen meg is felelt a terveimnek.
Tényleg ilyen könnyű rávenni bárkit, hogy ontsátok egymás vérét? Igen? Így van?! Nekünk, akik itt rekedtünk, az életünk a legfontosabb kincsünk! Nem az eszközeink, nem a skilljeink – azok csak eszközök ahhoz, hogy életvonalunk soha ne érje el a nullát. Az Ítélet Öklének minden tagja arra esküdött fel, hogy megvédje a többi játékos életét. Még egy orgyilkos céh tagjai sem érdemlik meg a halált. Az egyedüli, akinek örökre el kell hagynia az élők sorát, az Kayaba Akihiko, az az ember, aki miatt itt rekedtünk. Vele akarjatok párbajozni, ne egymással! Bárki is szólít fel titeket bármire, gondoljátok végig, hogy ti mit is akartok! Az Ítélet Ökle tagjai megosztják egymással felszerelésüket. És azért ténykedünk, hogy soha többé senki ne törlődjön innen. A halálosztókat elzárjuk, nem pusztítjuk el őket. Ítéletünk minden gyilkos számára egyértelmű és tiszta: el fogjuk kapni őket. És ha elkaptuk, többé ez a játék maga lesz a börtön számukra. – Remegett a kezem. Magam sem tudtam eldönteni, hogy azért, mert sorra eszembe jutott minden halál, amivel eddig itt találkoztam: Tris törlődése, vagy ahogy Kanára szegeztem az íjam…
Soha nem volt jellemző rám, hogy ilyen nyíltan tudjak beszélni mások előtt. Viszont annyi harag és tettrekészség gyűlt össze bennem, hogy ki kellett adnom magamból. Úgy beszéltem, ahogy mindig elképzeltem magam hadvezérként, korábbi üres álmodozásaim közepette. Most minden valóság!
Zhelhez léptem, és ha korábban még nem próbált feltápászkodni, a kezem nyújtottam neki, hogy segítsek. Akár velem, akár nélkülem is állt fel, a vállára tettem a kezem: Remélem nem haragszol, barátom – mondtam halkan, majd az előttem álló emberek közé léptem.
Ez most egyben üzenet azoknak, akik a jövőben gyilkolásra akarják adni a fejüket: utol fogjuk érni őket! És üzenet mindenki másnak is: hozzánk forduljatok, ha baj van, Az Ítélek Ökle értetek született. Bátran keressetek minket. – Szünetet tartottam.
A toborzónak ezennel vége. Aki hajlandó közénk állni… Aki hajlandó tenni azért, hogy a legjobb ő lehessen, az keressen fel. Itt leszek még egy darabig.

[off]Sziasztok! Kicsit talán rövidebbre sikerült ez az egész, mint ahogy azt bárki gondolta volna, de így láttam a legjobbnak az elejétől kezdve. Látom, hogy amúgy sem ér rá mindenki, míg mások játszanának. Ez nem egy küldetés, hogy kötelező legyen mindenkinek minden körben írnia vagy később n*250 szavakkal pótolnia a lemaradását. Szóval nyugodtan írjatok, akik szívesen játszanak, azokkal akkor játszunk tovább, ha valaki később visszacsatlakozna, hát tegye nyugodtan. Köszönöm mindenkinek, ha még kis nyúlfaroknyi is volt eddig ez az egész, akkor is.[/off]

_________________
A Fegyvermester
Állandó akciók: érccel rendelkezőknek és árubeszállítóknak! Foglalási lehetőség! Kezdők támogatása!

pontozás:
Élet: 14 +5 -> 95 HP
Fegyverkezelés: 47 +4 -> 51
Kitartás: 11 +2 -> 13
Gyorsaság: 26 +8 -> 34
Speciális képesség: 7 +5 -> 12
Páncél: 11

1x Természet Gyűrű (+1 élet)
1x Gyorstalpaló (+8 gyorsaság)
1x Vas Sisak (+7 páncél)
1x Bőrruha (+4 páncél)
1x Tünemény Gyűrű (+2 élet, +5 speciális képesség)
1x Hősi Köpeny (+2 élet +2 kitartás)
1x Artemis (L) (+4 fegyverkezelés)
Artemis nyilai meg vannak áldva, így minden egyes találatkor egyel többet sebeznek. Először a használó sebzésével megegyezőt, majd plusz egyet, majd az előző értékhez megint plusz egyet, mindaddig, amíg a pluszok száma el nem éri a fegyver szintjét.
avatar
Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
115/1700  (115/1700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Anatole Saito on Csüt. Nov. 01, 2012 5:37 pm

Úgy tűnik Ritának kissé túl közvetlen volt a témafelvetésem, és nemes egyszerűséggel ignorált, mintha ott se lettem volna. Belegondolva, ha én is nő lennék, és ilyen kérdést szegeznének nekem, lehet szintén úgy tennék, mintha meg se hallottam volna, elkerülve ezzel a kissé kínos válaszadást. Mindenesetre úgy döntök, hogy a lányt magára hagyom, mielőtt még egy vaskos pofonban részesülök, s párbajellenfél után lesek. Jun ideális ellenfélnek tűnik első ránézésre, de úgy látszik, ő nem vevő a céhvezér játékára. Észlelés jártasságomnak hála kiszúrom a pódiumon - tehát kiemelt helyen - álló Ranmaru felé közeledő Zhelt, de hallgatózás és szájról olvasás terén már nem vagyok olyan képzett, hogy rájöjjek miről is lehet szó köztük. Csak nem ki akarja hívni, ez a balga? Ennyire még én sem voltam nagyképű...
Minden udvariasságot mellőzve szintén megindulok feléjük, mire Ran ekkorra már kezében lévő fegyveréből - áhám, szóval íjász - egy villámgyors nyílvesszőt röpít Zhelbe. Azt hiszem, azt a párbajosdit most kell szépen elfelejteni. Úgy tűnik ez csak valami extra próbatétel volt, amolyan teszt, amibe a fiú szépen belesétált. A céhvezető további hegyibeszéde egyértelműen meggyőz gondolatmenetem helyességéről. Hirtelen ötlettől vezérelve Ran mellé lépek és barátian hátba akarom veregetni. A helyzet úgy hozza, hogy szélsőségesen udvarias stílusomtól is megválok, és már-már túlzott közvetlenséggel viszonyulok a céhvezérhez.
- Már nem is tűnsz olyan beképzeltnek Mr. Láncing! Jó beszéd volt az iménti, asszem megbizonyosodtam arról, hogy igazából jó arc vagy, és nem az a hidegvérű harcos, akinek első látásra tűnsz. Azonban mivel tudsz meggyőzni, hogy csatlakozzak a céhedhez? - Pofátlanságom egyszerűen határtalan, arcomra a jól megszokott lehengerlőnek szánt vigyor ül - Mesélj csak arról kérlek, miért jó az, ha az ember fia beszáll egy ilyen céhesdibe? - Úgy tűnik a haszonleső Trade Master énem is aktiválódott Very Happy - Oh, és nem mellesleg az is érdekelne, ha úgy döntök, hogy csatlakoznék az Ítélet Ökléhez, az milyen kötelezettségeket ró rám!?

//Alig várom Ran reakcióját Very Happy //
avatar
Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru on Csüt. Nov. 01, 2012 8:08 pm

Készségesen fordultam oda hozzá. Tényleg nagyon készségesen! Hiszen az első érdeklődő volt ő, és úgy éreztem, megtisztel a jelenlétével, ezért a szociális normáknak megfelelően akár könnyedebb báj-csevejt is kilátásba helyeztem, hogy mutassam: hajlandó vagyok energiát fektetni a párbeszédünkbe, mert lehetségesnek tartom, hogy ez hosszú távon megtérül, és mindkettőnk számára kielégítő lesz a végeredmény.
Majd nagyon gyorsan újra kellett ezt az egészet gondolnom.

Figyelmeztettem magam, hogy az első érdeklődő meg fogja határozni számomra az itt összegyűlt csoportról alkotott képemet, hiszen ő lesz az első benyomásom róluk. Amolyan arca lesz a tömegnek. Ez tudatalatti pszichológia, ami még rám is érvényes, így nem tudok tenni ellene, de igyekeztem tudatosítani magamban, hogy ha ez az első ilyen is… attól még ne keseredjek el.
És tényleg nem keseredtem el. Működött, a kémiai reakcióik teljes hiánya mutatkozott közöttünk. Végighallgattam, nem szóltam közbe, nem akasztottam meg a beszédét, nem vágtam állon, nem csendesítettem el, nem pusztítottam el, nem akadályoztam meg értelmetlen létének további részét, nem csendesítettem. Mondjuk azt hiszem, talán az egyik szemem tikkelt egyet.
Nagyon sajnálom… – kezdtem a formulák szerint –, de számodra nincs lehetőség, hogy bármilyen módon csatlakozz ehhez a céhhez. – Részemről itt zártam is a beszélgetésünket, nem kívántam több energiát pazarolni erre az értelmetlen diskurzusra.
Elfordultam. Ezen kívül hiába kutakodtam nonverbális eszköztáramban az elutasítás megfelelőit keresve, nem találtam kifejezőbbet. Némi fizikai térben történő távolodást láttam még esetleg megfelelőnek, amikor szöget ütött a fejemben egy gondolat.
Vagy mint kezdő játékos, aki az MMORPG-k iránti érdektelensége miatt most zöldfülűként próbálsz túlélni ebben a játékban, szimpla funkcionalitásból érdeklődsz, mert nem vagy tisztában az alapszabályokkal? – fordultam vissza.
Büszkeség töltött el. Régen tettem fel ennyire szépen felépített, mégis kifejező és egyben tömör kérdést.

_________________
A Fegyvermester
Állandó akciók: érccel rendelkezőknek és árubeszállítóknak! Foglalási lehetőség! Kezdők támogatása!

pontozás:
Élet: 14 +5 -> 95 HP
Fegyverkezelés: 47 +4 -> 51
Kitartás: 11 +2 -> 13
Gyorsaság: 26 +8 -> 34
Speciális képesség: 7 +5 -> 12
Páncél: 11

1x Természet Gyűrű (+1 élet)
1x Gyorstalpaló (+8 gyorsaság)
1x Vas Sisak (+7 páncél)
1x Bőrruha (+4 páncél)
1x Tünemény Gyűrű (+2 élet, +5 speciális képesség)
1x Hősi Köpeny (+2 élet +2 kitartás)
1x Artemis (L) (+4 fegyverkezelés)
Artemis nyilai meg vannak áldva, így minden egyes találatkor egyel többet sebeznek. Először a használó sebzésével megegyezőt, majd plusz egyet, majd az előző értékhez megint plusz egyet, mindaddig, amíg a pluszok száma el nem éri a fegyver szintjét.
avatar
Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
115/1700  (115/1700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Anatole Saito on Csüt. Nov. 01, 2012 9:25 pm

- Nagyon sajnálom... de számodra nincs lehetőség, hogy bármilyen módon csatlakozz ehhez a céhhez.
Az első reakcióm kb. kimerült volna annyiban, hogy leesik az állam. Mégis hogy képzeli ezt az arcátlanságot ez a fennhéjázó páva? Engem kitilt egy céhből? Engem? Na jó, Anatole csillapodj. Nem láthatja rajtad, hogy megbotránkoztatott. Végighallgatom mondandóját, szemem sem rebben, majd mikor befejezi és hátat fordít nekem, akkor kiengedhetem a felgyülemlett gőzt. Legszívesebben tarkón húztam volna egy péklapáttal, és idegesen hadonászok kezeimmel magam előtt, s nagyokat fújtatok dühömben. Aztán a nagy felhördülésem közepette egyszer csak Ran visszafordul, én pedig a lehető leggyorsabban próbálok lefagyni, nehogy észrevegye, hogy bármilyen érzelmet, pláne csalódottságot sikerült kicsikarnia belőlem.
Kérdése hallatán viszont ledöbbenek... ezt már nem tudom palástolni, annyira váratlanul ér a vegytiszta igazság arculcsapása. Való igaz, hogy a többi MMORPG-ben nincs nagy gyakorlatom, mivel szabadidőm javát eddig elfoglalták a kendó edzések, s csak a SAO-ba való regisztráció előtt kaptam rá az ilyen típusú időtöltésre. Az is igaz, hogy kezdő, zöldfülű játékos vagyok. Nincs ezen mit tagadni, első szintű pincsi vagyok, bármennyire is arcoskodok. Ám ami a legmegdöbbentőbb a szituációban, s ami miatt ki is ül arcomra a meglepettség: valóban azért kérdeztem rá Ranmarunál a feltételekre és a csatlakozással járó haszonra, mert fogalmam sincs, hogy a szabályzat mit ír erről. Más játékból nincsenek erre vonatkozó ismereteim, a SAO-val kapcsolatban pedig anno regisztráció után úgy voltam vele, hogy a nekem tetsző információkat magamba szívom - ezért is bújtam a SAO-val foglalkozó magazinokat - viszont ami elsőre kicsit magasnak tűnt, vagy úgy gondoltam első szintű játékosnak még nincs rá szüksége, azokat az infókat egyszerűen átugrottam. Sosem gondoltam volna, hogy itt ragadok, és nem lesz lehetőségem arra, hogy felébredjek az ágyamban, és másnap elolvassam a kihagyott bekezdéseket.
Szóval döbbenten álltam az előtt az íjász előtt, aki már akkora celeb itt Aincradban, hogy az NJK, sőt még a JK is összesúgnak érkezésekor, s ez az ember, aki a való életben a szövege és a fizimiskája alapján egy monitorral együtt porosodó kockának tűnik... nos, ez az ember teljesen csupaszra vetkőztet verbálisan. Összekanalazom a leesett államat, és Ran mellé lépek ismét. Valószínűleg annyira érdektelen vagyok számára, hogy el sem lép mellőlem. Arcára pillantok, s próbálok legalább egy halovány érzelmi megnyilvánulást leolvasni róla, de sikertelenül. Aztán jóízűen felnevetek, mint mikor a gyerekek pancsolnak a fürdőkádban. Egy váratlan mozdulattal átkarolnám Ran vállát és megpróbálok kissé rátehénkedni.
- Öregem, nem is vagy te olyan jégember! Hát tanítanád a kis szerencsétlen kezdőt a játék fortélyaira? - Túlzottan közvetlen, már-már tenyérbe mászó stílusomból nem lehet egyértelműen megállapítani, hogy valóban komolyan gondolom a kérdést, vagy csak ironizálok. Még lehet én magam sem tudom, mindenesetre egy válasznak megteszi, s most egy lépés előnyt tudtam nyerni magamnak, hogy majd az ő reakciójából építkezhessek. Egy pillanatra sem hagyom szem elől veszni tekinteté, érzelmeket akarok Ranból kicsikarni... ha kell, minden áron! Ez már szinte küldetésszerű!
avatar
Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru on Hétf. Nov. 05, 2012 11:23 pm

A francba az egésszel! A francba a testi érintkezéssel! Miért kell ezeknek állandóan hozzám érniük? Távolsági harcos vagyok, az én közelembe senki nem juthat, életpontjaim nem csökkenhetnek a sárga részig, mert addigra ellehetetlenítem a létezését az ellennek. A védett területek viszont más tészta, itt nem mobok, hanem játékos karakterek vannak. Akik közvetlenek. Akiket nem lehet távol tartani. És akik ezt ki is használják.
Anat fiú volt, így az érintése nem járt olyan sokkal, mint amit korábban Kana művelt, viszont már a gondolat is elég volt ahhoz, hogy elvörösödjem. Lefagyjak. Nagyjából tönkrevágta a különböző típusú kommunikációs csatornáimat a srác, semmilyen módon nem voltam képes jelezni, hogy állj! Ennyi! Elég! Tűnés! Távolabb!

Csak ott álltam, hallgattam szigorúan a földre szorított tekintettel, amit mondd, és a fókuszaimat ha lehetett volna, mégis ki is kapcsolnám. Mivel ilyen lehetőség nem volt, ezért az összest oda irányítottam, ahová a tekintetem is: mondjuk épp a cipőm orrára. Oh, tényleg, szükségem volna idővel egy csizmára, praktikusabb volna, könnyebb a tisztítása is – jah, nem, a SAO-ban nincs szükség tisztításra, és ez kár, mert szerettem tisztítani, levakarni a mocskot, rendszerezni, helyre tenni, kategorizálni…
Felnéztem, de a srác még mindig ott volt közvetlenül mellettem, és nem tudtam annyira elhúzódni tőle, hogy a kezét levegye rólam. Gyorsan újra leszegtem a tekintetem.
Kanaként mutatkoztál be, igaz? Kana vagy – kezdtem bele kissé darabos, de legalább jól tagolt beszédembe. Hogy bakiztam? Ja. Igazság szerint ez most igen kicsi prioritású volt.
Vedd le rólam a kezed… kérlek – sűrítettem végül egyetlen mondatba a lényeget. És baromira fellélegeztem, mikor végre ki tudtam passzírozni magamból. Reméltem, hogy kommunikátumom áthidalja a köztünk lévő csatornát, és a srác sikeresen dekódolja majd: le fogja venni a kezét rólam.

_________________
A Fegyvermester
Állandó akciók: érccel rendelkezőknek és árubeszállítóknak! Foglalási lehetőség! Kezdők támogatása!

pontozás:
Élet: 14 +5 -> 95 HP
Fegyverkezelés: 47 +4 -> 51
Kitartás: 11 +2 -> 13
Gyorsaság: 26 +8 -> 34
Speciális képesség: 7 +5 -> 12
Páncél: 11

1x Természet Gyűrű (+1 élet)
1x Gyorstalpaló (+8 gyorsaság)
1x Vas Sisak (+7 páncél)
1x Bőrruha (+4 páncél)
1x Tünemény Gyűrű (+2 élet, +5 speciális képesség)
1x Hősi Köpeny (+2 élet +2 kitartás)
1x Artemis (L) (+4 fegyverkezelés)
Artemis nyilai meg vannak áldva, így minden egyes találatkor egyel többet sebeznek. Először a használó sebzésével megegyezőt, majd plusz egyet, majd az előző értékhez megint plusz egyet, mindaddig, amíg a pluszok száma el nem éri a fegyver szintjét.
avatar
Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
115/1700  (115/1700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Anatole Saito on Szer. Nov. 07, 2012 12:23 am

Mégis miről beszél? Ki a csuda az a Kana? Ráadásul az nem egy lánynév? Most én vagyok ennyire összezavarodva, vagy ez a tag nem komplett? Teljesen szét van esve a gyerek... a jól kiépített imidzse egy szempillantás alatt omlik össze előttem, és egy lecsupaszított, ingerszegény halandó áll mellettem, aki mereven a cipője orrát nézi. Amikor pedig arra kér, hogy vegyem le róla a kezem, már biztos vagyok abban, hogy mi zavarta ennyire össze: a testi kontaktus. Nem gondoltam volna, hogy valaha sikerül valakit ennyire összezavarnom egy egyszerű emberi gesztussal. Igazán meglepett ez a végkifejlet. Elismerem, talán egy kicsit túlzottan is közvetlen volt az a gesztus, na de ennyire antipatikus jellemmel még sosem találkoztam. Valahogy meg kellett törnöm a fölényét, és úgy tűnik, hogy küldetésem beteljesülni látszik.
- Ahogy óhajtod - emelem fel mindkét kezem színpadiasan, nehogy szutykos kis ujjacskáimmal beszennyezzem őfelségét, aztán ellépek tőle egy méternyire - Fura vagy... és úgy vélem, egy hozzád hasonló fura alakkal nem tudnék együttműködni és hatékonyan fejlődni a céhed tagjaként. Igazság szerint unom ezt az egyoldalú beszélgetést, úgyhogy most távozom! - majd sarkon fordulok, és elindulok vissza a tömegbe - Jah, és csak hogy tudd, eszem ágában nem volt csatlakozni a céhedhez, valóban csak információkat gyűjtöttem. Elismerem, ezt kiválóan kiszúrtad... - ezt már hátat fordítva mondom, majd hagyom a levegőben lógni az utolsó mondataimat, s fütyörészve indulnék is utamra, hacsak vissza nem tartanak. Számomra nyilvánvaló, hogy részben füllentettem, de mégsem kezdhettem el könyörögni, hogy márpedig vegyen be a céhébe. Igazság szerint tényleg a kíváncsiság hozott ide, infókat akartam szerezni, és komolyan szimpatikus volt Ranmaru nagy hegyibeszéde, de összességében taszít a fickó. Nem hiszem, hogy hosszú távon el bírnám viselni, hogy parancsolgasson, bármennyire is tekintélyt parancsoló a megjelenése Mr. Láncingnek... vagy nevezzem inkább Mr. Jégcsapnak?
avatar
Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru on Csüt. Nov. 08, 2012 3:18 pm

Ott álltam, ahol már jó pár perccel ezelőtt is, ugyan abban a pozitúrában, amiben már egy ideje, ugyan abban a pózban, amiben eddig is tetszelegtem. Dicső pózban. Fennkölt pózban. Megtört pózban.
Szomorúan néztem Anat után. Végre rá mertem emelni a tekintetem, a fókuszaimat egyből szétszórtam a látóteremben, hogy feltétlenül észrevegyem még, ha valaki beszélni akar velem. Egyelőre viszont percnyi nyugalom volt ez után a beszélgetés után a jussom. Az érdemem. Ez járt nekem.
A földbe passzírozott.
Arra gondoltam, hogy ha abból indulunk ki, hogy mennyire szerettem azt, hogy egész nap csak játszhassak… Sok a hogy. Meg volt benne egy ha. Felesleges ilyesmikről gondolkozni…

Sok felkavaró dolog történt már velem ebben a világban. Ebben a játékban. Ebben az igencsak halálos játékban. Itt nincs vér a baleseteknél, de annál megrázóbb egy harcostársat elveszíteni. Annál szívdobogtatóbb, amikor egy csatában valaki védi a hátadat. Hihetetlen adrenalin, hogy az ember kilép egy hatalmas tömeg elé, és mint élen járó harcos, céhvezető, feszülő páncélzatban csatlakozásra szólíthatja fel őket. Annyi minden történt. Annyi minden változott. Annyi minden lett más.
És én mégis ugyan az maradtam?

Ahhoz képest, hány „tekintetem is volt”, hiszen minden fókuszomat élesítettem, használtam és aktívan monitoroztam velük a környezetemet, mégis üres tekintettel meredtem a távolodó Anatole után. A szavai jobban mellbe vágtak, mint amennyire szavak jó ideje elérhettek volna egyáltalán hozzám. Fura vagy... és úgy vélem, egy hozzád hasonló fura alakkal nem tudnék együttműködni és hatékonyan fejlődni a céhed tagjaként. Igazság szerint unom ezt az egyoldalú beszélgetést, úgyhogy most távozom!
Úgy hagyott itt ez a srác, akit nagyjából semminek vettem, hogy már komoly időt vesztegettem el az életemből arra, hogy rajta rágódjak. És csak percek teltek el, hogy faképnél hagyott! – Ezek a gondolatok nem vidítottak fel. Újabb érdeklődő után néztem inkább, hogy eltereljem a gondolataim.


[off]Köszönöm a játékot, ez nagyon-nagyon tetszett! Very Happy Ha valaki más jönne, játszana, beszélgetne, írjon PM-et, mert nem biztos, hogy észreveszem, ha csak szimplán ír ide. Köszi![/off]

_________________
A Fegyvermester
Állandó akciók: érccel rendelkezőknek és árubeszállítóknak! Foglalási lehetőség! Kezdők támogatása!

pontozás:
Élet: 14 +5 -> 95 HP
Fegyverkezelés: 47 +4 -> 51
Kitartás: 11 +2 -> 13
Gyorsaság: 26 +8 -> 34
Speciális képesség: 7 +5 -> 12
Páncél: 11

1x Természet Gyűrű (+1 élet)
1x Gyorstalpaló (+8 gyorsaság)
1x Vas Sisak (+7 páncél)
1x Bőrruha (+4 páncél)
1x Tünemény Gyűrű (+2 élet, +5 speciális képesség)
1x Hősi Köpeny (+2 élet +2 kitartás)
1x Artemis (L) (+4 fegyverkezelés)
Artemis nyilai meg vannak áldva, így minden egyes találatkor egyel többet sebeznek. Először a használó sebzésével megegyezőt, majd plusz egyet, majd az előző értékhez megint plusz egyet, mindaddig, amíg a pluszok száma el nem éri a fegyver szintjét.
avatar
Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
115/1700  (115/1700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Anatole Saito on Csüt. Nov. 08, 2012 6:09 pm

Ennyi volt? Semmi reakció? Semmi visszaoltás? Nem is veszi fel velem a kesztyűt? Pedig csak most kezdtem belemelegedni. Még én is meglepődöm kicsit, hogy milyen frappánsan sikerült kihúznom magamat a vert helyzetből. Hmmm, ez most elég nagyképűen hangzott, pedig csak egy gondolatként hallom a fejemben. Őszintén szólva tényleg kezdett nagyon unalmassá... nem is, bosszantóvá válni az egyoldalú kommunikáció. Mivel úgy éreztem, hogy teljes mértékben lenéz és nem kezel egyenrangú félként, ezért próbáltam magamra ölteni az eddig tőle tapasztalt viselkedési formulákat. Ezért válaszoltam én is lekezelően és szintén ezért távoztam fennhéjázó gőgösséggel. Amikor azonban utoljára visszafordulok, egyetlen pillanatra találkozik a tekintetünk, s szomorúságot vélek felfedezni a szemeiben. Komolyan megsajnálom... tényleg ennyire kemény voltam? A nagy Ranmarut tényleg így beoltottam? Már venném is a levegőt, hogy elnézést kérjek a bárdolatlan, odavetett mondataimért, de ahogy megfogalmazódik bennem a gondolat, abban a pillanatban már le is mondok róla. Komolyan bűntudatot ébresztett bennem? Ezernyi kérdés tolult az agyamba, s úgy érzem, visszakerülök a vert helyzetbe, ha hagyom, hogy ennyire foglalkoztasson ez a tag. Elkapom tekintetem, és visszafordulok a menetirányomba.
Lehetetlen, hogy csak ennyi lett volna az egész. Valami áll az imént lezajlott találkozás hátterében. Bizonyára el akarja velem hitetni, hogy én győztem, holott már rég nem törődik velem, s szomorúságának oka valami teljesen más dologból fakad. Az az idióta gondolat fogalmazódik meg bennem, miközben újra elindulok Ranmarunak háttal, hogy szívesen lennék ennek a srácnak a pszichológusa. Nagyon kíváncsivá tett ez a lezárás, hogy vajon mi játszódik le egy-egy ilyen esemény alkalmával a fejében. Nyilván az agyturkászát is könnyű szerrel kijátszaná ez a dörzsölt fickó, mégis az az érzés fogott el, hogy még ennek a gépies játékosnak is van lelke. Talán egyszer még Mr. Jégcsap is képes lesz kimutatni az érzelmeit...


[off]Köszönöm, nekem is nagyon átjött a játékunk, komolyan agyaltam 1-1 reagon. Alaposan megdolgoztattál Very Happy[/off]
avatar
Anatole Saito
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 2965
Join date : 2012. Sep. 10.
Tartózkodási hely : örök vadászmezők

Karakterlap
Szint: 35
Exp:
10/5000  (10/5000)
Céh: Artes Liberales, Sayonara

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Rita Hanami on Szer. Nov. 21, 2012 7:03 pm

Kíváncsian figyeltem az íjász szavait és az erre reagáló tömeget sőt, annyira máshová figyeltem, hogy még a nekem köszönő fiút sem vettem észre csak már utólag. Habár így visszagondolva nem is baj mert miközben törtem a buksim, hogy a fiú miket is mondott nekem bevillant egy-egy szó és rövidebb mondat amire nem, hogy válaszolni nem tudtam de még fel is hergelt volna. Ha ős nem tette meg hát helyette megtette a szemüveges íjász aki egy arénaharcot akart rögtönözni ami sikerülni is látszott mikor hirtelen mindenki párt keresett magának a harchoz. Én a magam részéről csak ölbe tett kézzel figyeltem. Nekem ne parancsolja meg senki, hogy mások életére törjek. Kezdtem érezni, hogy nekem itt semmi keresni valóm ekkor azonban egy önbizalom hiányban nem szenvedő srác állt oda egyenest a vezér orra elé és őt magát akarta kihívni. A nagymellénynek egy esés lett az eredménye és mint kiderült csak egy próba féleség volt az amit az íjász mondott. Tetszett a hozzáállása és így már jobban érdekelt a céh így nem hagytam ott a társaságot, hanem tovább figyeltem. Érdekes volt látnom a két fiú párbeszédét főleg az íjász reakcióit Anatole egy-egy megmozdulására, ami még külön vicces is volt. Végül Ana ott hagyta őt és letett a céh csatlakozásról. Fura! Ő azért jött, hogy csatlakozzon és erre mégsem tett nekem pedig csak meg sem fordult a fejemben és most mégis egyre inkább az jár a fejemben, hogy szükségem van egy céhre.
-Hát ehhez csak gratulálni tudok! – Léptem ki a tömegből és indultam el a fiú felé tapsolva. A megjegyzést gúnyos hangon tettem föl mégis kedvesen mosolyogtam rá. – Látom a stílusod még mindig nem sokat változott! Ami azt illeti csak még inkább fennhordod az orrod, de ettől független érdekel a céhed mentalitása de abban nem értek egyet, hogy senki nem érdemli meg a halált. Te is láthattad miféle emberek vannak a játékban. – Céloztam itt arra a lányra aki megölte az egyik csapatársunk az első és eddigi egyetlen közös küldetésünk alatt. – Sokan vannak olyanok akik a saját javukra végeznek másokkal de olyanok is akadnak akik csak élvezetből ölnek. Láthatóan mindketten szeretnénk megbüntetni a gyilkosokat és emiatt nagyon is szeretnék csatlakozni a céhedhez. A szintemhez képest erősnek érzem magam így szerintem nagy hasznomat vehetnéd. – Egyenlőre elhallgattam és vártam mit fog majd reagálni.

_________________
avatar
Rita Hanami
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 811
Join date : 2012. Aug. 20.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
10/1300  (10/1300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru on Vas. Nov. 25, 2012 11:33 am

Még mindig csak Anat után figyeltem. Azt néztem, hogyan távolodik. Érdekes volt az egész esemény, ahogy körbevett minket a tömeg: sokan eljöttek a toborzásra. Nem is számítottam ennyi emberre. És fura, de mégis űrt éreztem közöttük magamban. Eddig nem is tűnt fel annyira, de most, hogy a fiú, akit verbális úton úgy helyben hagytam első körben, végül megfordította az események sorát, és fölém emelkedett.
Taps. Taps vonta magára a figyelmem. Igazi tekintetemmel még mindig Anat után néztem, de néhány fókuszommal azért végigmértem a lányt. Rájöttem, hogy ismerős az arca. A neve nem jutott volna eszembe, de emlékeztem rá a küldetésből. Ő volt az a nyávogós, semmire sem jó kezdő, akivel a küldetés végére ketten maradtunk. Nem véletlenül. Most már tudtam, hogy van benne keménység.
Nem Krisé volt az első halál, amit láttam, itt, a SAO-ban. Barátot is elvesztettem már. Itt jegyzem az összesét – böktem a fejemre. A kezem megremegett. Bizonytalanul a szívemhez emeltem a kezemet. Az űrt is ott éreztem, az emberek nagy része is azt a belső részt preferálta érzelmi meghatározások szimbolikájának meghatározásához… Nem tudtam dönteni, inkább leengedtem a kezemet.
Ez egy játék, ezt véletlenül sem szabad elfelejteni. Ha mi itt bárkit megölünk, nem leszünk jobbak, vagy mások, mint akit megöltünk. Elzárjuk. Ez a mi módszerünk. Se a kezünket, sem a hírnevünket nem mocskoljuk be mással. És majd ha a játéknak vége… – tekintetem kiüvegesedett, csak a fókuszaim dolgoztak tovább. Túl sokat emlegettük már a halált, és volt néhány friss seb. Most annyira csábítónak és közben legalább ugyan ennyire lehetetlennek tűnt, hogy valaha kijussunk. – Ha valaha kinn leszünk ebből a játékból, megkapják méltó büntetésüket, mint gyilkosok.
Végigmértem még egyszer a lányt. Nem úgy emlékeztem rá, mint ahogy most viselkedett. Az volt a probléma, hogy késztetést éreztem rá, hogy azonnal felvegyem a tagok közé. A másik komolyabb probléma viszont az volt, hogy magam sem értettem, miért és honnan ez az érzés.
Mint minden céhnek, ennek is vannak szabályai, amiket be kell tartani. 1.: Minden céhtag köteles törekedni arra, hogy saját kasztján belül a legjobb legyen. Ez alól csak akkor lehet kivétel, ha a legjobb már a céhünk tagja. 2.: A céhen belül mindenki felel valakiért, akire hallgatni köteles, és akinek tettiért neki is felelnie kell. Legfelül pedig a céhvezér áll. 3.: JK megölésére csak egy olyan helyzet jogosít fel, ha így egynél több másik játékos életét mented meg – majd vállald a következményeket: mint gyilkos, el fogunk zárni! 4.: Régi, számunkra elavult eszközeinket nem adjuk el, hanem alsóbb szintű céhtársainkat támogatjuk velük. És végül az ötös: Senki nem állhat az utunkba! – Szünetet tartottam.
Van bármelyikkel komolyabb problémád? – kérdeztem. És közben nem igazán hallottam már a tömeget zajongani körülöttünk. Teljesen a hatalmába kerített az érzés, hogy helyesen cselekszem. Hogy most olyasmi dolog születhet, amit évekig emlékezni fognak…

_________________
A Fegyvermester
Állandó akciók: érccel rendelkezőknek és árubeszállítóknak! Foglalási lehetőség! Kezdők támogatása!

pontozás:
Élet: 14 +5 -> 95 HP
Fegyverkezelés: 47 +4 -> 51
Kitartás: 11 +2 -> 13
Gyorsaság: 26 +8 -> 34
Speciális képesség: 7 +5 -> 12
Páncél: 11

1x Természet Gyűrű (+1 élet)
1x Gyorstalpaló (+8 gyorsaság)
1x Vas Sisak (+7 páncél)
1x Bőrruha (+4 páncél)
1x Tünemény Gyűrű (+2 élet, +5 speciális képesség)
1x Hősi Köpeny (+2 élet +2 kitartás)
1x Artemis (L) (+4 fegyverkezelés)
Artemis nyilai meg vannak áldva, így minden egyes találatkor egyel többet sebeznek. Először a használó sebzésével megegyezőt, majd plusz egyet, majd az előző értékhez megint plusz egyet, mindaddig, amíg a pluszok száma el nem éri a fegyver szintjét.
avatar
Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
115/1700  (115/1700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by RenAi on Kedd. Dec. 25, 2012 1:23 am

Ma valahogy úgy érzem szerencsés napom van, ezt a kijelentést nem azért teszem mert valami jó történt velem, persze már az is dobott a napomon hogy az erdőből való kivezető ösvényt megtaláltam, és vissza is találtam. Az már mellékes hogy a következő faluba akartam eljutni, de örültem hogy a sok fa, bokor és mob után látok valami ember által létre hozott építményt is. Első utam a fogadóba vezetett, már kissé éhes is voltam, mivel a tartalékaimat feléltem az úton idefele. Már az oda jutás is simán ment, ránéztem a térképre és haladtam egyenesen előre. Persze kezdek rájönni, hogy a térkép nem nekem való így a magam "esze" alapján haladtam tovább. A térkép tök jó, ki vannak írva az nkj-k neve, a közelben lévő építmények. Szóval tényleg jó az annak aki el tud igazodni rajta. Az úton a hátam mögül megszólal egy fiú hangja.
- Héé, lányka! Automatikusan hátra fordultam, de amint megtettem megbántam.
- Tudtam hogy te vagy az! Azzal elkezdet rohanni felém. Mit tehettem volna, ösztönösen futottam én is. Nem voltam bűnös legalábbis nem éreztem magam annak, de a múltkori esetben amikor ebben a faluban jártam összetűzésbe kerültem pár sráccal a fogadóban. A történet nem volt túl hosszú, a fogadóban reggeliztünk, én egyedül ők a mögöttem lévő asztalnál. Először csak civakodtak, szócsatát vívtak valami miatt, majd ez tovább fajult egy kisebb bunyóba. Aminek én is "áldozata" lettem, vagyis inkább a reggelim. Felborították az asztalt így a sok finom nyalánkság mind a földről pixeleződött el. Mérgemben megfogtam a fiú grabancát és kilöktem a fogadóból. Amit a társai sem néztek tétlenül. Szerencsémre jött egy eléggé ijesztő kinézetű pasas aki láttán távoztak is angolosan. Szerencsére így megmenekültem. És igen most pont az a srác üldöz akit én oly szívélyesen kihajítottam a fogadóból.
- Állj meeeg! Kiáltotta.
- Eszemben sincs. Mondtam de nem hiszem hogy hallhatta.
Majd a következő utcán lefordultam, és benyitottam az első üzlet ajtaján amit láttam. A fegyverkereskedő volt az. Az njk már fogadott is volna a tőle megszokott monológjával, de bebújtam a pultja mögé és pisszeltem az npc-re hátha van szíve és falaz nekem. Persze pár másodpercre rá, a fiú is belépett az ajtón, lihegve körbenézett majd közelített az npc felé, aki szintén azzal a monológgal fogadta amivel engem is.
- Hagyjuk! A fiú legyintett majd amilyen gyorsan jött úgy távozott is.
- Huhhh, köszönöm. Mondtam az njknak. Persze tudtam hogy nem normális emberi lény, csak egy program vezérli. De akkor is ösztönösen jött ki belőlem a hála. Nem hiszem hogy nagyobb bajom lehetett volna, de inkább kerültem a balhét, már csak azért is mert a haverjai is bármikor felbukkanhattak volna. A kereskedőt elhagyva felkerestem a fogadót. Rendeltem egy kiadós ebédet, majd leültem hogy elfogyaszthassam őket.
A fogadóban lehettek páran rajtam kívül, de nem voltunk túl sokan. Így egy üres asztalhoz ültem le. Már tudtam hogy elkiabáltam a dolgot, mikor az a fiú aki üldözött lépett be az ajtón. Láttam rajta hogy meglepte hogy nyílt helyen tartózkodom, ugyanakkor gonosz gúnyos mosoly is jelent meg a srác arcán, szemébe lógó haja alatt megvillantak a szemei. Már tudtam, bajban vagyok.
A fiú törtetett felém, nekem épphogy csak felállni az asztaltól volt időm.
- Na várj csak te kis.. és nem tudta befejezni a mondatát, mert már megint megpattantam. Legalábbis szerettem volna. Észre vette hogy mozdulok így rögtön utánam is nyúlt melynek eredményeképp még elérte a ruhám melybe bele is kapaszkodott, elég erősen. Valahogy sikerült kitépnem magam a kezei közül, de egy óvatlan pillanatban amikor megpróbáltam előre mozdulni felbuktam az egyik székben és ráestem az asztalra, leverve a szépen megterített terítéket. A fiú kinek az asztalát leborítottam, rosszalló tekintettel nézett rám és kapott volna a fennmaradt ebédje után.
- Bocsánat. Mondtam gyorsan. Most vettem csak észre hogy valami furcsa a gyerekkel kapcsolatban. Nem tudom még hogy mi, de valami nem stimmel. Mire sikerült feltápászkodnom, nyílott a mellettem lévő ajtó és belépett rajta egy másik fiú. A gyerek aki rám támadt, folytatta az ostromlását. De nekem most lett ebből elegem. Méregbe gurultam és ismét kihallottam az ajtón, majdnem felborítva ezzel az újonnan érkezőt. A fiú megpróbált bejönni, de az úton ismét feltűnt a fura fazon aki a múltkor is elüldözte a rám támadó srácokat.
- Ezt ismét megúsztam? Kérdeztem magamról, a "fura fazon" nem jött be a fogadóba csak elsétált mellette. Lassan illene megköszönnöm neki, másodjára ment meg akaratlanul. Gondoltam csenevész mosollyal az arcomon. Megfordultam hogy visszatérjek az asztalaimhoz, de megbotlottam egy elmozdult székben.
- Auuucs..! Mondtam feltápászkodásom közepette. Nem ütöttem be a fejem, de valamiért azt fogtam.

/ Kamiyou Ryner válaszát várom ^^ /

_________________
Információk a karakteremről:


✿ Pontok✿ Képességeim, jártasságaim✿ Felszerelésem ✿ Inventorym |✿ Előtöri ✿ Érdekességek✿ Ozi féle Karakterlap✿ Ozi-féle Leltár✿ SAO Hivatalos karakterlap


Beszédszinem: orange/ff9933; Gondolat szín: eac117; Háttér/Kyubei(dőlt) színe:ffeec0
avatar
RenAi
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1836
Join date : 2012. Aug. 26.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6475/6500  (6475/6500)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://salume.gportal.hu , nostalehun.gportal.hu

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 9 oldal 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8, 9  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.