[JK-küldi] Ámor nyilai

1 / 3 oldal 1, 2, 3  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default [JK-küldi] Ámor nyilai

Témanyitás by Chakna on Szer. Jún. 14, 2017 10:31 pm

Áldozatok: Tachibana Makoto és Lieselotte Sherlock


Isten, és Kayaba tudja csak miért pont ti ketten, de egy reggel a Kezdetek Városának egy névtelen fogadójában ébredtek, két szomszédos ágyon, kezeteken egy rózsaszín, szív alakú bilinccsel, ami egy körülbelül 1,5 méteres láncon keresztül összeköt titeket.
Ha az első sokkon túl vagytok, és talán még beszélnetek is sikerült pár szót, netalántán körülnéztek, láthattok a szobában egy asztalt, rajta egy papírral.
Üdv nektek, halandók.
Az én jóvoltomból vendégeskedtek a szobában, mert feladatom van számotokra.
Ellopták a tegezemet, benne a szerelmi bájitallal átitatott nyilakkal. Ha szeretnétek megszabadulni a kezeten lévő bilincstől, akkor keressétek meg, és hozzátok vissza nekem.
Szerelmes vendéglátótok
Cupidó


No, lássuk, hogyan fogadjátok a dolgot.
Határidő nincs, azért ha lehet másfél héten belül írhjatok Smile


U.I: Cupidoskodást kértél, Tachi, megkaptad Razz 

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 574
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
649/1500  (649/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [JK-küldi] Ámor nyilai

Témanyitás by Lieselotte Sherlock on Szer. Jún. 14, 2017 11:26 pm

Ébredtetek már egy jó buli után fel úgy, hogy nem tudjátok hogyan jutottatok arra a helyre ahol most vagytok? Vagy hogy egyáltalán kivel és miért? Na nekem pont ilyenben volt szerencsém a mai reggelen amikor egy pici szobában ébredtem....

A nap még alacsonyan állt, korán volt még amikor felkeltem, és a szokásos ágyam helyett egy különös másmilyen fogadott, a szép puha piros huzatos párnám eltűnte zavart és azután kutattam, amikor a szokásos széles ágyam helyett...
KOOOPPP
estem le az ágyról,
hirtelen ültem fel a fejemet fogva, és amikor elnéztem jobbra az én ágyamra láttam az nem az enyém.....  de ami jobban meglepett az a bal oldalt volt:
Egy másik ágy amin valaki feküdt...
-Egy srác?!-kukucskáltam az ágy széléről és azonnal hátraugrottam, azzal a lendülettel el is pirultam...
-Egy srác?! Egy szobában velem?! és nem is ismerem! várjunk ez mi?
Néztem a kezemre, amin egy bilincs volt.... Egy hosszú lánccal ami egyenesen a sráchoz vezetett...
Az arcom még vörösebbe fordult, majd a következő gondolatom:
-Várjunk a ruhám!-majd néztem végig magamon és fogtam meg minden részemet, tisztázva nem-e csináltam olyat vele amire
1. nem emlékszem
2. megbánnék
Egy nagy sóhajjal nyugtáztam mindenem megvan és minden a helyén rendben.
-Egek... mibe keveredtem már megint?-mondtam ki a vártnál hangosabban, majd azonnal a szám elé kaptam a kezeimet, majd félénken a srácra pillantottam, hogy sikeresen felkelt-e az én szavaimra...
-Alszik még...-gondoltam
-ilyen helyzetben mit kéne tennem???-nem bírva magammal és a kétségekkel ami bennem merültek fel egymás után, egy ujjal kezdtem piszkálni a srácot a hasánál:
-öhm, Helló? Jó reggelt?-bökdöstem óvatosan meg, nem akartam, hogy nagyon megijedjen... vagyis nálam ne ijedjen meg jobban

Az ágy szélénél térdelve fejem minnél jobban lehúzva a két szép szemem látszódjon csak... na így kell egy srácot reggel felkelteni.
Egy tuti tipp ami valószínűleg rossz útra fog terelni mindent. Fura egy világ ez, és bármennyire akartam is vissza emlékezni mi is történt az este nem jutott eszembe semmi, és most itt vagyok egy sráccal, akit egy ujjal böködök az ágy széléről, mert ha jobban rámásznék, csak rossz következtetést vonna le az egészből....

Amint felkelt kérdésekkel kezdtem bombázni, hátha ő többet tud mint én:
-Te ki vagy? Hol vagyunk? Mi ez az egész? Miért vagyunk összekötve?
Mondtam neki lehet-hogy-túl-gyorsan, és a szemeibe mélyen belenézve vártam a sok-sok választ.
avatar
Lieselotte Sherlock
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 132
Join date : 2017. Jun. 07.
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 9
Exp:
445/450  (445/450)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [JK-küldi] Ámor nyilai

Témanyitás by Tachibana Makoto on Csüt. Jún. 15, 2017 1:04 am

Nem az a típusú játékos vagyok, aki ismeretlen helyeken szokott ébredni. Az, hogy most mégis megtörtént, azt sugallja, hogy valaki túljárt az eszemen. Tekintve, hogy hónapok óta nem ittam egy korty alkoholt se, tudatmódosító szerekkel pedig nem élek, máshogy nem kerülhettem ebbe az ágyba, ebbe a szobába, csak úgy, ha valaki erőszakkal idecipelt. Vagy teleportált. Ráadásul álmomban. Mindezt azután gondoltam át, hogy a koppanásra felriadtam, azonban a szememet nem nyitottam ki, csak füleltem. Éreztem, hogy valami szorítja a csuklómat, de mivel a lábaim és a másik kezem is szabadok voltak, ennek nem tulajdonítottam különösebb jelentőséget. Ami azt illeti, nem éreztem se tompaságot, se a fejem nem bizsergett a "fájdalomtól", lényegében szabad voltam. Hogy mi minden maradt nálam, és a szoba ajtaja vajon zárva van-e, azt persze innen nem tudtam megmondani. És bevallom, nem is érdekelt ebben a pillanatban, ugyanis a figyelmemet a női hang kötötte le, mely közvetlen mellettem duruzsolt. Nem kellett hozzá zseninek lennem, hogy megállapítsam, hasonló sorson osztozunk, és ő sem tudja, hogy került ide. Bár talán az ő elképzelései erről a helyzetről egy kicsit másmilyenek.
Mikor megéreztem az ujját, felnyitottam a szemem, és a szabad kezemmel kidörzsöltem belőle az álmot. Nyilvánvaló volt, hogy nem aludtam ki magam, még nehéznek éreztem a szemhéjam. Azonban ideje volt megkeresni a hang forrását, ami nem volt könnyű, ugyanis senki sem magasodott fölém. Helyette csak egy szőke kobak és egy tanácstalan szempár kandikált ki az ágyam széle mögül. Megtámaszkodtam a hátam mögött, és ülő helyzetbe tornásztam magam. Az első pillantásom a csuklómra esett: egy furcsa bilincs volt rajtam, amire egy láncot erősítettek. Hamarosan felfedeztem, hogy hol a lánc másik vége. Bizarr fejlemény volt, de nem mondhatnám, hogy ne lenne a kedvemre való. Ugyanakkor szükség volt néhány hosszú pillanatra, amíg minden ingert felfog az agyam, és eléri azt a működési szintet, amikor meg merem kockáztatni azt, hogy reagálok is ezekre az ingerekre. Megnyitottam a menümet, és rápillantottam a minimapra. Kezdetek Városa. Ez megnyugtató volt, úgyhogy megkockáztattam, hogy felkelek, és odasétálok az asztalhoz. A papírt már az ágyból is láttam, most pedig alkalmam nyílt rá, hogy gyorsan átfussam a tartalmát, majd sietve belegyűrjem a zsebembe. Ránéztem a lányra, akit eddig szóra se méltattam, hiába bombázott kérdésekkel. Még nem voltam teljesen magamnál, így a tekintetem akaratlanul is dekoltázsára tévedt, de megállapítottam magamban, hogy ha teljesen józan lennék, akkor se történt volna másképp. Nincs mit szépíteni, a lánc másik végén egy bámulatos szépség állt. Nem mondom, hogy sose éreztem még ilyet, mert akkor hazudnék, de azon ritka tünemények közé tartozott, akit meglátva megdobban a szívem. És tátva marad a szám is, azon kapta magam, hogy úgy kell becsuknom. Megköszörültem a torkom.
- Nos, ezek szerint Cupidó meghallotta a fohászaimat, és egy szépséges angyallal ajándékozott meg - kíséreltem meg egy szimpatikus mosolyt villantani a lány felé - Úgy fest, ez a mások számára láthatatlan lánc jelképezi a köztünk fennálló elszakíthatatlan köteléket - reggel volt még, ennél jobbat nem tudtam kitalálni. Nyilvánvalóan nem szándékoztam neki elárulni, hogy elrabolt minket egy dilinyós íjász, és azt akarja, hogy találjuk meg a tegezét. Ami azt illeti, én nem bántam volna, ha rajtunk marad ez a bilincs egy ideig :]
- Ne érts félre, nem én raboltalak el, vagy ilyesmi. Ugyanabban a cipőben járok, mint te. Remélem nem ijedtél meg nagyon... - tettem hozzá kissé aggódva, mert talán kicsit furán hangzott az iménti szövegem. Megvizsgáltam kicsit közelebbről is a bilincset, elég stramm szerkezetnek tűnt, és a formája miatt valószínűleg sokkal nehezebb leszedni kulcs nélkül, mint egy hagyományos bilincset.
- Egyébként a térkép alapján a Kezdetek Városában vagyunk. A nevem pedig Tachi - válaszoltam a többi kérdésére is - Nem tudom, te hogy vagy vele, de lehet valami ebben a kötelék dologban... - mosolyodtam el újra halványan. Azért remélem, hogy nem borul ki teljesen, az ő helyében valószínűleg pánikba esnék, ha hozzá lennék láncolva egy vadidegen fickóhoz, aki ilyen sületlenségeket állít :]
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1806
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 24
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6865/6900  (6865/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [JK-küldi] Ámor nyilai

Témanyitás by Chakna on Csüt. Jún. 15, 2017 10:20 am

Khm... Szóval dilinyós íjász, mi? :p Meg ne lepődj, lovagom :p

Tehát, felkeltetek, felmértétek a terepet, egyikőtök pedig szembesült azzal is, hogy mi a szabadságotok ára.
Mint Tachi megállapította (helyesen) a kezeteken lévő bilincsen kívül, amit mellesleg feleslegesen próbálnátok leszedni, semmi nem akadályoz meg titeket a szabad mozgásban.
Ha sikerül mindkettőtöknek felébredni, és kicsit tüzetesebben ellenőrizni a dolgokat, láthatjátok, hogy semmilyen itemetek nem tűnt el, az ajtó pedig zárva van, de ott a kulcs belülről a zárban.
Kimentek?
Ha igen, akkor a lábtörlőn újabb papírt találtok:


Üdv néktek.
Ha ezt megtaláljátok, az azt jelenti, hogy Cupidó tőletek várja, hogy visszavegyétek a tegezét.
Nem akarok az utatokba állni, de nem adom könnyen a kincset.
Ha meg akarjátok szerezni, kövessétek a nyilakat.
Ámor

A papírhoz érve a térképeteken megjelenik az első nyíl: egyenesen a Sweet Dreamsre mutat. Nem is hangzik rosszul ugye?
Odamentek, vagy megvárjátok, míg (talán) lerohad a bilincs a kezetekről, vagy eltörik a lánc?

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 574
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
649/1500  (649/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [JK-küldi] Ámor nyilai

Témanyitás by Lieselotte Sherlock on Csüt. Jún. 15, 2017 1:00 pm

Ahogy böködtem az ismeretlen srácot, nem telt egy percbe se amíg felébredt, és rögtön fel is ült. Nem tudtam mit kéne ilyen helyzetben tennem.... teljesen összezavarodtam, nyugalmas életem kifordul magából és a tetejébe még ez is?!

Ez csak egy rossz vicc lehet... Egészen biztosan.... gondoltam magamban és ezt a feltételezésemet megerősítette, hogy a srác hiába nézett rám egy szóra sem méltatott, felállt az asztalhoz ment és azzal a lendülettel magával rántott a rövidke lánc miatt, nem is haboztam dühösen utána kiabálni:
-Héééé! óvatosabban! Hééé!!!!
Majd láttam valamit elrakott a zsebébe, és amikor megfordult a karikás szemei egyenesen kebleimre tévedtek, azonnal nem is titkolva a szándékát.
-Hééé! ne nézz már! Te perverz!
Takartam el a testemet a szemei elől és igyekeztem elfordulni is előle. Nem igazán tetszett az első benyomása, biztos rosszban sántikál.....
Majd tudtam valamit kezdeni kéne végre magammal, így felálltam és ránéztem elpirultan és kétségbe esetten, de persze még mindig takartam magamat.

Szerencsémre ő törte meg a csendet, mely már így is kínos volt, bár lehet csak számomra.
- Nos, ezek szerint Cupidó meghallotta a fohászaimat, és egy szépséges angyallal ajándékozott meg
Na ez kellett még, mint púp a hátamra! Bár a bók jól esett... Razz
Félrenéztem és nem tudom miért minden melegnek tűnt, végülis a srác nem nézett ki annyira rosszul és, hát.... elismerem a felkelés utáni gondolataim és a bókja bennem olyan puzzlet kezdett kirakni amibe nem akartam belegondolni. Majd hallottam, hogy valamit mond, bár az eleje nem ragadta meg a figyelmem, azért a nevére felfigyeltem: Tachi. Mintha hallottam volna már, de nem voltam benne biztos...
-Ne-nem illik ilyet mondani egy lánynak! És miaz, hogy Cupidó? Hova hoztál???
Jól láthatóan kiborultam és mivel hozzá voltam láncolva, még elszaladni sem tudtam, így jobb ötletem nem támadt, a jó idő ellenére felvettem a vastag kardigánomat aminek magas volt a nyaka, és igyekeztem az alá bújni...
Azzal a lendülettel vágtam egy hátast az ágyon és takartam el a szemeimet.
-Ez csak egy rossz vicc lehet, vagy egy kellemetlen álom, igen, igen csak az lehet!
Az inventorim nyitva volt és akkor esett le, hogy a térképen megtudom nézni a helyemet.
Kezdetek Városa, nyugtatott meg egy kicsit, de idegességem még mindig nem nagyon tudtam leplezni.

Nem akartam elhinni mi folyik itt és amikor a térképet és az inventorim is bezártam, jobb ötletem nem támadt megcsíptem magam, hátha felkelek.....
De.... Meglepi nem álmodsz.... jajj de jó... annyira örülök....
-Ne haragudj Tachi... Csak nem hiszem el mi folyik itt... Az este még kellemesen nézegettem naplementét, most pedig egy idegen szobában ébredek, itt veled.....
Nézek rá megszeppenve, érezve a helyzet kellemetlenségét, majdha Tachi is benne van én megyek és kinézek az ajtón, ahol megtalálom a papírost
-Nézd csak ezt a papírt!-nyújtottam neki, hogy olvassa el
-ismered őket talán?-álltam előtte válaszokat várva csípőre tett kézzel, mivel úgy gondoltam ő többet tud

_________________
Kedvenc zeném ^^ :
https://www.youtube.com/watch?v=PvvPHxiujLU
avatar
Lieselotte Sherlock
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 132
Join date : 2017. Jun. 07.
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 9
Exp:
445/450  (445/450)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [JK-küldi] Ámor nyilai

Témanyitás by Tachibana Makoto on Csüt. Jún. 15, 2017 3:07 pm

Nem egészen értem, mit várt, ha egyszer egymáshoz vagyunk láncolva. Nem rohantam sehová, kissé kómás, kialvatlan fejjel pedig képtelenség olyan gyorsan mozogni, hogy ő azt ne tudja lereagálni. Persze mindezt nem szándékoztam a fejéhez vágni :]
- Ne haragudj, igyekszem számításba venni a te mozgásod is - kértem bocsánatot udvariasan. Eleddig egészen furcsán éreztem magam, de ezennel rájöttem, hogy miért. Amíg nem tisztul ki teljesen a fejem, túl normális vagyok. Valószínűleg ezért nem szokásom kialvatlan fejjel szoknyavadászatba kezdeni.
- Ezt minden fiúval eljátszod, aki rád néz? - sugalltam, hogy minden bizonnyal nem én vagyok az egyetlen, akinek könnyen eltéved a tekintete, ha rápillant, különösen ilyen öltözetben. Kíváncsi volnék, hogy mit szólna, ha eljátszanám ugyanezt fordítva, elvégre ő is végigmért engem. Várható volt, hogy pánikba esik, úgyhogy igyekeztem hozzá relatíve közel, de mégis tisztes távolságban maradni, hogy a lánc ne rángasson egyikünket se ide-oda. Valószínűleg most nem hallotta volna meg, bármit is mondok, és ami azt illeti, a magyarázkodás nem segített volna egyébként sem. Sőt, ha azt gondolja, hogy én hoztam ide, akkor csak súlyosbította volna a helyzetet. Meg kívántam várni, amíg egy kicsit megnyugszik, addig én is leültem a "saját" ágyamra és fél szemmel a vergődését figyeltem, fél szemmel pedig körbenéztem a szobában kicsit alaposabban is. A kulcs az ajtóban volt, tehát valóban kvázi szabadok vagyunk. Valójában pedig egymás rabjai, amíg vissza nem szerezzük a tegezét. Valami hiányzott ehhez azonban: egy bármilyen nyom, amin elindulhatnánk.
- A legfontosabb az, hogy megőrizzük a hidegvérünket - mosolyodtam el - Valószínűleg belekeveredtünk egy küldetésbe, a lánc pedig le fog esni, ha teljesítünk valamilyen követelményt. Ha eltelik valamennyi idő, vagy elmegyünk egy bizonyos helyre, ahol megtaláljuk a kulcsot, ha megcsókoljuk egymást, ha egymásba szeretünk, ilyesmi :] - értékeltem a helyzetet. Talán nem ijed meg... nagyon :] - Mi a neved? - kérdeztem meg, elvégre ő már tudta az enyémet, én még viszont az övét nem. Enélkül pedig nem mehetünk sehová. Legfeljebb az ajtóig, ugyanis ő is észrevette, hogy nem vagyunk ide bezárva. Örülök neki, hogy ő ennyire hiperaktív tud lenni így korán reggel is, legalább ébren fog tartani :]
- Nahát, szóval így állunk - futottam át a papirost, amit ő talált, majd előhúztam a zsebembe gyűrt másik cetlit, és megmutattam neki az aláírást: Cupidó. Arra figyeltem, hogy a többit ne tudja elolvasni, takartam a kezemmel, úgyhogy legfeljebb pár szót csíphetett el, míg a papír vissza nem került a zsebembe. A térképen megjelenő nyilat meglátva pedig kezdett összeállni a fejemben a kép.
- Annyira ismerem őket, amennyire te. De az nyilvánvaló, hogy belecseppentünk a kis játékukba. Ha már úgyis a cukrászdába vezet az utunk, meghívhatlak egy sütire? :] Kárpótlásul, amiért velem kell töltened ezt az időt, és talán segít megnyugodni - ajánlottam fel. Bevallom, engem is kezdett kicsit zavarni a lánc, valószínűleg neki sokkal rosszabb - Egyébként biztos vagy benne, hogy ennyire fel akarsz öltözni? Kint elég meleg van - hívtam fel rá a figyelmét. Elképzelhető, hogy kicsit makacskodni fog, de a tűző napon remélhetőleg megjön az esze.
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1806
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 24
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6865/6900  (6865/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [JK-küldi] Ámor nyilai

Témanyitás by Chakna on Csüt. Jún. 15, 2017 3:23 pm

Mit mondjak még? Smile Nem sietünk sehova, nyugodtan beszéljétek meg, hogy elmentek-e a cukrászdába Razz

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 574
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
649/1500  (649/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [JK-küldi] Ámor nyilai

Témanyitás by Lieselotte Sherlock on Csüt. Jún. 15, 2017 6:18 pm

-Azt megköszönném, ami azt illeti... nézek rá kerek szemekkel. Majd egy érdekesebb beszélgetés következett, amit hirtelen nem tudtam hova tenni.
-Minden fiúval?-néztem rá kérdőn és csak remélni tudtam nem látta reggeli bűvész mutatványomat, az eléggé kellemetlen lenne.... Így hát mikor a kérdését feltette én a hajam kezdtem babrálni és igyekeztem nem őt nézni...

Menekülnöm kellett a pillanatból és erre volt ott az ágy...
Amikor az ágyon kellemesen feküdtem ő nem várt dolgokat mondott és akarva akaratlanul a helyeslő dünnyögésem addig tartott amíg a második mondathoz nem ért, és akarva akaratlanul, vizuális alkat lévén, hamar elképzeltem a jelenetet amit mondott....

Szemeim előtt kettőnk képe lebegett, ahogy egy tengerparton egymás karjaiba fonódva naplementekor csókolózunk.....
~Jujjuj~gondoltam. Igyekeztem elűzni a gondolatot, de annyit értem el, hogy a melegség öntött el és úgy éreztem az arcom megint elpirult, azonban ez nem minden.
Újdonsült társamnak köszönhetően képzelgésem nem állt meg itt....
Lelki szemeim előtt csillámló rózsaszín háttér előtt az ő arca volt.....
~HJUUUUUJJJ~ kezdtem lábaimmal csapkodni és a szememet dörzsöltem, hogy elűzzem a képet, majd azzal a lendülettel felpattantam és ajtó felé kezdtem menni, majd a kérdésére megálltam és felé fordultam mosolyogva:
-Ne haragudj milyen illetlen vagyok.... Lieselotte-nyújtottam kezem-Lieselotte Sherlock, örülök a találkozásnak!- bár igyekeztem komolynak tűnni zavartan és kellemetlenül éreztem magam.....

Majd az ajtó felé indultam tovább... Elolvastam és átadtam neki. Azt figyeltem, hogyan reagál,
Valamiért úgy érzem, van hozzá köze, hogy én most itt vele egy szívecskés karpánttal összekötve álldogálok..... És nem tévedtem nagyot, az asztalon talált valamit, és láttam a zsebébe gyűrte akkor....
Amikor mutatta azt láttam, hogy Cupido és igyekezett is eltenni, bár én hiába nyúltam utána nem úgy nézett ki, mint aki azt meg akarta mutatni nekem.... Mármint teljes egészében....
Tachi-Tachi, miben sántikálsz??? látnom kell azt a levelet!-gondoltam, mivel gyanúsan gyorsan eldugta előlem.....
Majd gondolataimból ismét az ő kellemes hangja hozott vissza:
-Cukrászdába? Hát, öhm okké, de ne értsd félre ez nem randi vagy ilyesmi!-emeltem ki neki, hogy tudja azt, hogy attól függetlenül, hogy összekötöttek, még nem jelent semmit sem!
-És nem egyenlőre jó így is nekem Tachi!
tettem hozzá a közös indulásunk előtti utolsó pár mondataihoz...

Engedtem, hogy ő menjen előre két okból is, amit most nem részleteznék, de ahogy kint sétáltunk az úton én inkább kissé lemaradtam és keresztbe kulcsoltam a kezemet, Szépen haladtunk előre, de ekkor kezdtem gondolkodni:
-Nem volt túl okos ötlet pulcsit venni.... melegem van! nagyon melegem!
Kezdtem nagyon szenvedni, így végül úgy alakult a dolog, hogy le kellett vennem a vastag felsőmet. Ezzel újra a kényelmes felsőm volt rajtam, ami egy felől jó volt, de másfelől....
Nos mióta Tachi társaságában voltam egyre többször figyeltem fel a bámuló szemekre.... Ami két érzést váltott ki belőlem: egyrészt kissé zavart a dolog, de meglepő módon másrészt viszont a magabiztosság és könnyed érzés fogott el, ami miatt egyre jobban mosolyogtam és kezdtem élvezni a szituációt, ahelyett, hogy azon gondolkodtam volna tovább, hogy honnan szerezhetnék diszkrétebb rucikat.

Szóval így alakult a dolog és mire a cukrászdába értünk végülis nem is volt már miért megnyugodnom, bár ez függ a gyakran szókimondó társamtól is Smile

_________________
Kedvenc zeném ^^ :
https://www.youtube.com/watch?v=PvvPHxiujLU
avatar
Lieselotte Sherlock
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 132
Join date : 2017. Jun. 07.
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 9
Exp:
445/450  (445/450)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [JK-küldi] Ámor nyilai

Témanyitás by Tachibana Makoto on Csüt. Jún. 15, 2017 7:22 pm

Nahát, nem értette. Talán nem is volt teljesen tudatában annak, hogy mit csinált, sokszor előfordul, hogy a védelmi mechanizmus szinte automatikusan működésbe lép, ilyenkor jön a takargatás, meg a sértegetés, miután zavarba jött. Hiába, a fiatal lányok nem feltétlenül képesek feldolgozni, hogy milyen hatást váltanak ki belőlünk, férfiakból :] Mindenesetre én úgy éreztem, hogy lassacskán felébredek és magamhoz térek, amiben segített az is, hogy a kisasszony meglehetősen eleven volt. Olyannyira, hogy öröm volt nézni. A benne tomboló energia engem is feltöltött valamennyire.
- Lii - próbáltam elismételni a nevét. Hosszú volt és kicsit bonyolult az egyszerű japán fülnek - Liese, szólíthatlak így? - álltam meg a neve felénél, inkább meg se próbálva az egészet kiejteni. Ami viszont nem maradt el, az a kézcsók volt, ha már volt olyan szíves a kezét nyújtani. Feltehetőleg újra fülig fog pirulni, de a reakciói kifejezetten szórakoztatóak voltak. Nagyon könnyű volt zavarba hozni, én pedig élveztem, ha zavarba hozhattam a hozzá hasonló szépségeket :]
- Lazíts kicsit, nem eszlek meg :] - nevettem fel a "tiltakozásán". Hamar el fog fáradni, ha mindent így túlreagál. Ettől függetlenül bólintottam, és ha neki se volt miért maradnia, akkor elindultam a leánnyal a Sweet Dreams felé. Bár talán okos ötlet lett volna tüzetesen átnézni azt a szobát, ám az egyrészt unalmas lett volna, másrészt úgy, hogy a nyakamban van Liese, nem tudtam volna elég alapos munkát végezni. Talán nem baj, ha egyszer nem vagyok paranoiás.
Rábíztam, hogy és milyen távolságból követ, hiszen elveszíteni valószínűleg nem fogom akkor se, ha nem nézek hátra. Így azonban, hogy lemaradt tőlem, meglehetősen mókás jelenet alakult ki. Szinte mindenki minket nézett az utcán, persze csak lopva pillantgatva a párosunk felé. Értelemszerűen az állításommal ellentétben a lánc nem volt láthatatlan. Néha azért hátralestem a vállam felett, és azt is egy mosollyal vettem tudomásul, amikor végre megadta magát, és megszabadult a vastag pulóvertől.
- Honnan származol? Amerikai vagy? - kérdeztem, hogy azért ismerkedjünk is kicsit. A neve, na és persze a szőke kobakja egyáltalán nem azt sugallta, hogy honfitárs. Közben persze már azon gondolkodtam, hogy mi fog minket várni a cukrászdában. Újabb levél? Vagy csak egy újabb nyíl? Voltak elképzeléseim, és tulajdonképpen izgatott a gondolat, hogy hová fognak minket még elrángatni a csíny keretében :]
- Bármit kérhetsz, szeretnélek elkényeztetni :] - mondtam neki, mikor beléptünk a jól ismert saroképület bejáratán. Bár mivel én nem voltam édesszájú, túl sokszor még nem jártam itt, az épület maga viszont ikonikus volt.
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1806
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 24
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6865/6900  (6865/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [JK-küldi] Ámor nyilai

Témanyitás by Chakna on Csüt. Jún. 15, 2017 7:45 pm

Nos, megérkeztetek a cukrászdába, ahol szokás szerint van nyüzsgés, bár a tömeg nem elviselhetetlen. Ha leültetek, futkosása közben az egyik pincér, jelentéktelen NJK, úgy alkották, hogy ne legyen emlékezetes. megáll előttetek, látványosan a láncra néz, még a vak is láthatja, hogy tud valamit. 
Faggatni viszont hiába faggatjátok, csak ismételgeti a beprogramozott szöveget
- Üdvözlöm a Sweet Dreams cukrászdában. Mit hozhatok? - 
Szórakozhattok ezzel egy ideig, vagy rendelhettek valamit, és megpróbálhatjátok élvezni a kényszerű helyzetet Smile 


Amikor a fizetésre kerül a sor, talán meglepő módon a pincér egy számlát nyom a kezetekbe.  Vagyis látszólag. Mert valójában egy meglehetősen vicces papírdarabról van szó. Egy az előzőhöz hasonló nyilat láthattok rajta, ami hasonlóan forog, mint egy iránytű. Követitek vajon? Smile

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 574
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
649/1500  (649/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [JK-küldi] Ámor nyilai

Témanyitás by Lieselotte Sherlock on Csüt. Jún. 15, 2017 9:11 pm

Indulásunk előtt még meglepett az új társam.... Nem tudta kimondani a nevemet, pedig ilyennel nem volt eddig probléma sosem...
-Lieselotte Sherlock, de igen Liese a becenevem...Majd ahogy nyújtottam a kezem ő nem kézfogásként kezelte, hanem ahogy nyújtottam szóval meg is ragadta a kezemet és puszit adott rá nekem....

Elpirultam és nem tudtam se nyelni se köpni.....
-Háát elis-elismerem nem volt ilyenben még részem-mondtam megszeppenve...

~Lazítsak komolyan ha ilyeneket csinál?!~gondoltam, majd ellentmondva magamnak feleltem egy erőltettet mosollyal:
-Rendben igyekezni fogok.

Szóóóval egy cukrászda, sokszor jártam már itt és ismertem mint a tenyeremet....

Najó nem ugrok ekkorát, tudom érdekel mindenkit az út is Razz

Tachi mögött egy jó méterrel haladtam és már majdnem ott voltunk a kedvenc cukrászdámban, amikor a fülébe súgtam:
-Öhm biztos vagy benne a lánc nem látszik? Mintha arról susmorgott volna az öreg amott...
Bár azt hittem tökéletesen sikerül a fülébe súgnom a dolgot, de ekkor tűnt fel mennyivel magasabb nálam és milyen széles is a válla neki.....
~AJAJJ~ ekkor megint eszembe jutott a reggeli kép és megint elpirultam,
Ő és én a tengerparton....
nem tudom miért van rám ma ilyen hatással ez a fiú, de lehet velem nincs valami rendben....
Megint lemaradtam picit és reméltem megfordul mélyen belül, látni akartam a szép szemeit.
Áhh mikre is gondolok én itt?!-gondoltam és magam elé nézve és jobb kezemmel fogtam a bal felső karomat, szégyenletes gondolataim miatt.

Majd megláttam a Sweet Dreams épületét és amikor beértünk, mintha új ember lettem volna.
Orromat megcsapta a friss sütemény, csoki és eper kellemes illata, ami szívemet kellemes érzéssel töltött el.

Ahogy beléptünk, hirtelen megelőztem Tachit és megfordulva húztam magam után a kedvenc helyemre,egy kellemes kis asztalka 4 székkel az ablak mellett, de majdnem mindig árnyékban.
-Gyere utánam! Tudok egy jó helyet!-mondtam fülig érő mosollyal és csillogó szemekkel, remélve, hogy a fiú akit reggel ismertem meg, hallgat rám és követ engem.

Lehuppantam a székre aztán Tachival szembe, lábam keresztbe kezemmel támasztottam a fejem, és még mindig mosolyogva néztem az arcát, lehet túl sokáig is....
-Öhm nem is tudom... Epres túrós sütit megennék az nagyon finom! Kóstold meg te is! De a limonádé sem rossz itt.-Mondtam neki őszinte lelkesedéssel.
avatar
Lieselotte Sherlock
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 132
Join date : 2017. Jun. 07.
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 9
Exp:
445/450  (445/450)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [JK-küldi] Ámor nyilai

Témanyitás by Tachibana Makoto on Csüt. Jún. 15, 2017 10:46 pm

Valamilyen szinten sajnáltam szegény lányt. Egy olyan helyzetbe került, ami még engem is zavar kissé, és erre még én is ráteszek egy lapáttal a viselkedésemmel. Láthatóan azt se tudja, hol áll a feje, de mivel emiatt kénytelen rám támaszkodni, és kifejezetten mókás, ahogy boldogulni próbál, ezért mégse sajnálom annyira :] Nem feltétlenül látszott rajtam, de a hiperaktivitása és a nyílt viselkedése átragadt rám is, kifejezetten derűs hangulatba kerültem a... hogy is mondjam... szorult? helyzetünk ellenére. Na nem mintha én akkor tragédiának fogtam volna fel, hogy csinos lányokhoz vagyok láncolva :]
- Cupido levele szerint csak mi látjuk. De lehet, hogy bizonyos körülmények teljesülése esetén van olyan, aki láthatja. Például, ha valaki szerelmes - találgattam. Ezek miatt a lehetőségek miatt nem szerettem volna neki megmutatni a másik levelet, az olyan... illúzióromboló lenne. Na és persze kivenne a kezemből egy szórakozási formát :] Ha már az ilyen unalmas kérdések, minthogy honnan jött, nem foglalkoztatják, akkor ugye kell valami. Bár lehet, hogy csak azért felejtett el válaszolni, mert már érezte a sütemények illatát. Ahogy beléptünk a cukrászdába, csörtető dúvaddá vált, alig bírtam követni őt az asztalhoz, amit kiszemelt. Bárcsak lehetnék én is ilyen egyszerű, akinek a puszta sütemények gondolata is képes kitörő örömet okozni :]
- Akkor hát két ilyen epres-túrós sütit és két limonádét kérünk - fordultam az NPC felszolgálóhoz, tudomást se véve róla, hogy a láncunkat bámulja. Liesét amúgy is elragadta a lelkesedés, hátha egy kicsit meg tud feledkezni a béklyóról. Amint a pincér távozott a rendelésünkkel, én is követtem a lány példáját, mármint abból a szempontból, hogy mosolyogva bámultam.
- Órákig el tudnám nézegetni a mosolygó szemeidet :] Ritkán látni itt ennyire vidám és lelkes embert, mint te vagy, mi a titkod? - kezdeményeztem egy kis beszélgetést, amíg vártunk a süteményre. Persze pár perc alatt kihozták, de addig is...
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1806
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 24
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6865/6900  (6865/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [JK-küldi] Ámor nyilai

Témanyitás by Lieselotte Sherlock on Csüt. Jún. 15, 2017 11:19 pm

-Biiztos vagy benne, hogy az lehet az oka, dehát nem is lánnyal volt....
Tettem hozzá a láthatatlan lánc kérdéshez.

Így azért gyorsan repül az idő tény ami tény, túl sok gondolat forog a fejemben, és nem könnyíti a dolgot a sok pletyka és a szempár amit látok vagy hallok....

Később aztán a privát dolgainkkal lehettünk elfoglalva kettesben, nem bámészkodtak és figyeltek minket kellemetlen alakok...

-Elmerültem a tieidben ne haragudj!- néztem félre zavaromban a fura kérdés miatt- Nem tudom mi lehet a titkom, mióta az eszemet tudom a pillanatnak élek.... Veled mi a helyzet, úgy kérdezed mintha melankólikus lennél.
Kérdeztem tőle és igyekeztem beszélgetni, bár elmerültem a szemében, hiszen jól tudjuk, hogy a szem a lélek tükre....

Majd legnagyobb örömömre kihozták az innivalót, és a pincérünk biztosított róla a süti is érkezik hamarosan.

-Egészségünkre!!-emeltem magasra a poharamat és koccintásra tartottam Tachi felé, majd a vékony rózsaszín szívószálat ajkaim közé fogtam és szürcsölni kezdtem a finom limonádét, majd ahogy azt elengedtem, kevergetni kezdtem benne a citrom és lime darabkákat, amíg kérdeztem:

-Merre jártál idebent Tachi? Azt hiszem van oka ami miatt néha fura vagy.... A fronton is jártál? Mesélj magadról kérlek.

Majd a nyelvemmel húztam vissza a számba a szívószálat és amikor szívtam belőle kicsit azt hirtelen egy fancsali képpel nyeltem le
-Úúúúú, de savanyú lett! Ajjaj lehet sokat kevergettem a citromban, pedig olyan finom volt!
Kissé lelombozott ez a dolog és ez arcomon látszot is, de amint jött a sütink én megint ujjongva vártam a finom ízeket
-Ííííí végre megjött! Kóstold meg!-szúrtam a villámat a sütimbe és tartottam a szájához -Kíváncsi vagyok mennyire ízlik neked és milyen arcot vágsz! -Ragyogó szemmel figyeltem, mit és hogyan reagál Tachi remélem, legalább egy pillanatra ellazul az ízek lágy ölén
avatar
Lieselotte Sherlock
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 132
Join date : 2017. Jun. 07.
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 9
Exp:
445/450  (445/450)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [JK-küldi] Ámor nyilai

Témanyitás by Tachibana Makoto on Pént. Jún. 16, 2017 12:14 am

- Te csak akkor vagy szerelmes, ha a kiszemelt fiú melletted van? :] - kuncogtam a következtetésén. Ugyan azt nem jelenteném ki, hogy butácska, de a gondolkodása még kissé éretlennek tűnt az eddigiek alapján. Ezzel semmi baj nincs persze, a tapasztalatot nem a piacon osztogatják, Liese pedig fiatalabbnak tűnt nálam, és én se voltam éppen vénember. A tapasztalatszerzés pedig akár itt és most megtörténhet, hála Cupidonak és a láncos bilincsének. Mondhatni a kezembe adta a lehetőséget.
Azért nem volt rossz dolog a tekintetek kereszttüzéből kikerülni, legalábbis a cukrászdában kevesebben bámultak minket. Ülve könnyebb volt elrejteni a láncot, nem volt olyan feltűnő, úgyhogy úgy néztünk ki nagyjából, mint egy normális pár.
- Sok megtört embert láttam már, szóval felüdülés látni egy olyan ragyogó virágszálat, mint te :] - magyaráztam az iménti megjegyzésem - Ami engem illet, melankolikus biztos nem vagyok - de csak azért nem tűnök annak, mert a visszafogottságom nem társul azzal a jellemző távoli komorsággal. A legtöbb, amit ki lehet sajtolni belőlem, az egy halvány mosoly, már ha éppen nem szemtelenül vigyorgok, mint a tejbetök. Egyébként tényleg csodálatra méltó volt, ahogy a legkisebb aprósággal is örömet lehetett neki okozni, legyen az egy egyszerű limonádé, vagy egy tányér sütemény megjelenése. Kedvtelve néztem, ahogy szürcsölte az innivalóját.
- Fura vagyok? - ismételtem meg az állítását, ez kicsit váratlanul ért - Nos, mondhatjuk, hogy jártam már a fronton. Nem a leglelkesebb élharcos vagyok, de ha kell, keresztbe tesze... vagyis segítek az ottaniaknak, igen :] - vigyorodtam el. Nem történik semmi, ha ennyit tud - És te mennyire vagy harcedzett amazon? Féljek tőled? :] - kérdeztem, majd erőt vettem magamon, és elszakítottam a tekintetem az övétől, hogy igyak pár kortyot a limonádéból. A melegben jóleső érzéssel tölt el az enyhén savanykás íze, bár nem sokon múlott, hogy félre is nyeljem az italt, ahogy szembenéztem a falat sütivel,amit felém nyújtott. Ez a lány csupa meglepetés. Elmosolyodtam.
- Aaaahn! - nyújtottam előre a nyakam, hogy leharapjam a villájáról a kis darabot. Mivel nem voltam nagy süteményimádó és akkor is a sósat kedveltem elsősorban, ezért az erős ízélmény valósággal mellbe vágott. Töményebb volt annál, mint amit én kedvelek, de persze ízletes volt így is. Bólintottam, majd én is felszúrtam a villára egy kis darabot a sajátomból.
- Most te jössz :] - jelentettem ki, és nyújtottam feléje. Még, hogy nem randi, ez a turbékolás a legnyálasabb romantikus filmbe is beleillett volna. Mi jár ennek a kishölgynek a fejében? És én miért vagyok ennyire kész rá, hogy kövessem őt benne?
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1806
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 24
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6865/6900  (6865/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [JK-küldi] Ámor nyilai

Témanyitás by Lieselotte Sherlock on Pént. Jún. 16, 2017 11:00 am

-Ohh jajj, igaz is... mikre nem gondolok én itt....-kissé kellemetlenül éreztem magam megint, úgy néz ki ez a nap már csak ilyen, de viszont felmerült bennem egy kérdés amire csak Tachi tudott válaszolni.

Sétálgattunk a városban, én mögötte egy kicsivel és egy lánc kötötte össze a kezünket, az avatatlan szerelmes szem azt hiheti, hogy valami rabszolga vagyok, az nem jó nagyon nem jó......

-Tachi neked is..öhm..bár te erősnek és kitartónak látszol úgysem....
Bizonytalanul beszéltem hozzá és még a kérdést sem mertem a végére feltenni, mert megint kigúnyolna miatta, de ha hátra fordulna, látná, hogy a bilincset igyekszem a kezemmel igazgatni, feljebb húzni lejjebb engedni ilyesmi.

A cukrászdában aztán már nem is gondolkoztam a bilincsen és a láncon sem, Tachi szavai megnyugtattak a hely varázsával együtt, olyan aurát árasztottak együtt, ami jó hatással volt rám.
-Örülök neki, hogy felvidíthatlak, és ne érts félre a fura jó értelemben van.... azt hiszem.... hogy tudsz ennyire egy dologra figyelni?
Bár ez a kérdés ostobán hangozhatott, azért nekem mégis nehéz lett volna elképzelnem, hogy sokáig egy dologgal foglalkozzak, bár Tachi erre már egész biztosan rájött...
-És milyen volt odafent?-vágtam a szavába, hisz én még csak a közelében sem voltam a dolognak....
-Tőlem nem hiszem félned kellene, még életemben nem harcoltam igazából, sőt a szintet sem hagytam el még sose. Mióta elkezdődött a SAO én itt voltam a Kezdetek Városában.

A hirtelenségem és a jó kedvem volt az ami sütit Tachi elé tartotta, de annyira élveztem a társaságát és jól esett, hogy elfogadta a sütit tőlem. Az élmény.... Az élmény amikor beleharapott és a szájába vette, és az az arc, ohhh igen az megérte: először a meglepettséget, majd ahogy átjárta az íze mégis láttam rajta, hogy ízlik neki....
-Nem sokszor ettél ilyen sütit mi?-kérdeztem rá a nyílvánvalóra.

Majd meglepett..... ő is megragadta a villáját és egy piciny falatott tartott a szám elé.
Megfordult a fejemben egy ismerős film ilyen jelenete, amikor megláttam a lelki szemeim előtt, hogyan is nézhetünk ki egy külső szemnek....

Kissé elpirultam, de szerencsémre most nem annyira, hogy az túlságosan feltűnő legyen, bár tudtam Tachi biztos kifogja szúrni rajtam....
-Ááááááá, HAM!-piciny számat nagyra kellett nyitnom, hogy a falatot betudjam kapni de sikerült, és amikor picit rágni kezdett és a buksimig elért az íz
-Hhhhmmmmmmm-mély őszinte nyögés és a hirtelen becsukott szemeim utaltak rá, hogy éppen nagyon élvezem az ízletes süti ízét....

Abban a pillanatban minden gondom elszállt és a ízletes eper és túró csodálatos összhangja ellazított, és egyben amikor kinyitottam a szemem Tachi volt velem szemben, de ezt most egyáltalán nem bántam...
-tudod nagyon szép a szemed-mondtam egy nagy nyelés után, a tipikus ellazult ábrázattal....

A sütivel megint megkínáltam őt és remélem elfogadja tőlem ismét a sütit, olyan megnyugtató és romantikus pillanat volt ez, bárcsak ez a nap örökké eltartana.....
avatar
Lieselotte Sherlock
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 132
Join date : 2017. Jun. 07.
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 9
Exp:
445/450  (445/450)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [JK-küldi] Ámor nyilai

Témanyitás by Tachibana Makoto on Pént. Jún. 16, 2017 11:36 am

Lassacskán csak-csak elmúlik az idegessége, legalábbis úgy tűnt, hogy hallgatott a tanácsomra és megpróbál lazítani. Az, hogy szóval tartottam, illetve a kétségkívül élénk fantáziáját lefoglaltam, biztosan segített. Ez pedig számomra is öröm, hiszen nincs is annál szebb, mint egy mosolygó lány.
- Én férfi vagyok, és a férfiak csak egy dologra tudnak egyszerre figyelni. Az most te vagy :] - világosítottam fel a "működésünkről", ha eddig nem hallotta volna. És hogy demonstráljam is, le se vettem róla a szemem.
- Nos, feljebb sok színes és gyönyörű város vár, de sokkal nagyobb veszélyek is leselkednek rád a falakon túl. Mégis megéri, hiszen csak így lehet teljes egészében élvezni ezt a játékot - meséltem kicsit, hallva azt, hogy ő még sose mozdult ki innen - Van egy olyan város, ami telis-tele van virágokkal, és olyan is, ami nappal olyan, mint egy középkori falu, éjjel viszont belepi a köd és egészen kísérteties lesz - mondtam, hogy legyen némi elképzelése is - De ha választani kellene, a 4. szintre vinnélek el. Örök napsütés és tengerpart :] Te már láttad az óceánt? - kérdeztem most én. Különös, már nem érzem magam álmosnak, és mégis úgy beszélek ezzel a lánnyal, mintha évek óta ismerném. Teljesen magával ragadott úgy, hogy észre se vettem, és már ki is rántotta a talajt a talpam alól. Legutóbb Ai-chan tudta ezt elérni nálam, de Liese még rajta is túltett a szeleburdiságával. Az érzés csak erősödött bennem, amikor etetni kezdett úgy, mintha az a világ legtermészetesebb dolga lenne, pláne mivel az első kör után még folytatta is. Lényegében innentől kezdve elkerülhetetlen volt, hogy ne egymás sütijét együk meg :]
- Köszönöm :] Neked viszont nem csak a szemed szép... - nyúltam át az asztal felett, és simítottam végig az arcát gyengéden. Elég jelet kaptam már arra, hogy jóképűnek talál, úgyhogy én is bátran kifejeztem a vonzalmamat az irányába.
- Még az utcán belekezdtél valamibe, mit akartál mondani? - kérdeztem, majd engedve a csábításnak bekaptam a felém nyújtott sütit, és persze én is viszonoztam a gesztust, csak az én villámra most egy jóval nagyobb falat került, ami lehet, hogy bele se fér a szájába :]
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1806
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 24
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6865/6900  (6865/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [JK-küldi] Ámor nyilai

Témanyitás by Lieselotte Sherlock on Pént. Jún. 16, 2017 12:37 pm

-ohh értem-kuncogtam a pasikról tett megjegyzése hallatán, nem tudtam ehhez mit hozzászólni, hisz úgyis tudta már én hogy működöm....

Csak úgy ittam Tachi szavait, és mintha a világ legtermészetesebb dolga lett volna, ahogy itt ülünk és erről beszélgetünk. Bár tény ami tény a SAO rég elkezdődött kezdtem irigy lenni Tachira aki már sokkal többet látott ebből a világból.....
-irigyellek.... mire én odáig eljutok, te rég itt hagysz engem-mondtam kissé lelombozva
-tudod én most elhatároztam, hogy ott leszek ahol az élharcosok és velük együtt akarok elöl lenni!-szememben láthatta a lángot mely hajt előre, de gyorsan megnyugtatott a sok gyönyörű képpel melyről mesélt
-ohh, nagyon szép lehet, kár, hogy kihagytam eddig, Tachi mesélj még!
Bár horrorisztikus képet is festett le nekem a virágoskert mégis jobban megmaradt, és bár félénk vagyok, nem ijeszt meg a tudat, hogy vannak kísértet városok is Aincradon, főleg ha velem lenne...
~Ujjuj~ megint elpirultam és nem bírok magammal....
Szerencsére elterelte a gondolataimat és igyekeztem válaszolni neki:
-Háát tudod Japánban születtem pontosabban Tokióban, így sokat sétálgattam a Csendes-óceán partján.... Tachi komolyan elvinnél oda? Annyira örülnék neki!
És ezt komolyan gondoltam, hiányzott a sós víz illata és a sok-sok kellemes emlék ami a vízhez kötött...
Elöntött megint a boldogság és éreztem, hogy neki bármit elmondhatnék figyelő fülekre találnék benne, bár azt is tudtam, hogy tulajdonképpen még idegen, hisz ma reggel láttam először az életemben.
Mégis megvan neki az a bája ami keveseknek. Az őszinte tekintete ami mindent elárul róla. Kedves néha magányos srác, aki igyekszik a legjobbat nyújtani és kihozni a szituációból.

Érdekes helyzet, hogy mi lesz a vége, ha egy srácot egy lánnyal összezársz. Két vége lehet, az egyik, hogy megutálják egymást, a másik pedig, hogy akaratlanul egymásba szeretnek, hát nem látok Tachi fejébe, hogy mit érez és mit akar tőlem, de én már a második végkimenetelre hajlok...

Ezt az elgondolásom, csak erősítette, amikor az asztalon átnyúlt és az arcomat gyengéden simította végig, senki nem volt még velem ilyen gyengéd és kedves sem, mint ő.  Nem tehettem róla, megint elpirultam, de most nem kellemetlen érzés töltött el, ez egészen más volt... A szívem egyszerre vert gyorsan és lassan is amikor megérintett.

Annyira tökéletes pillanat!-gondoltam-mégis hiányzik még valami...a süti a számból!- és ebben a pillanatban láttam ahogy a villájával már nyúl is érte, pedig még csak meg se szólaltam, jelezni neki, annyira megható, hogy tud olvasni bennem.....
-Ohh hát az... nos a kezem kissé....tudod a bilincstől....
Majd csillogó szemeimmel és tátott szájjal vártam a már a sütit, de akis bunkó tudta, hogy azt nem tudom bekapni egyben.... rendre le is ettem magam ahogy ami pici a számba fért leharaptam, a többi pedig lepottyant....

Rögtön szomorú lett egy pillanatra az arcom, de ahogy ránéztem, és láttam a mosolyát, megint minden rendben volt:
-Ez nem volt szééép, tudtad nem tudom majd megenni!-mondtam viccelődően. és próbáltam a falatot vissza leszedni magamról
-Most a kedvenc szép rucim koszos lett....
Nyalogattam le az ujjamról amit előtte a ruhámról és a kebleimről szedtem fel
-Még azért így is finom!
A pillanat megint fura fordulatot vett és kezdtem rádöbbeni, hogy Tachi generálja őket!
-Gyanús vagy te nekem Tachi, azt hiszem többet tudsz, mint amit elmondasz nekem!
Mutattam rá a sütis mutató ujjal Tachira.
avatar
Lieselotte Sherlock
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 132
Join date : 2017. Jun. 07.
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 9
Exp:
445/450  (445/450)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [JK-küldi] Ámor nyilai

Témanyitás by Tachibana Makoto on Pént. Jún. 16, 2017 1:06 pm

- Nahát... miért kívánsz te odamenni, ahol minden nap kockára kell tenned az életed? - érdeklődtem, ugyanis kíváncsi voltam, hogy ennyi idő után mégis miért fogant meg a fejében egy ilyen gondolat úgy, hogy eddig ki se mozdult innen. Mi történt vele, hogy egyszer csak be akar szállni? Nem szerettem volna lelombozni, de nagyon hosszú út vár rá, ha komolyan gondolja. Nem mintha ne lenne tengernyi idő rá... Sehogy se haladunk. Mondjuk ahogy megismertem, ez alapján a kis idő alapján nem hinném, hogy meglenne a kitartása és a türelme hozzá :]
- Akár meg is tudom mutatni, ha szeretnéd :] A főtéren van egy NPC, aki ha tapasztalatot nem is, de szinteket tud adni, amivel aztán beutazhatod az eddig megismert szintek nagy részét - ajánlottam fel. Ami azt illeti, ahogy néztem őt, megfogalmazódott bennem a gondolat, hogy tényleg szeretném megmutatni neki ezt a világot. Már amennyit én látok belőle, ugyanis bizonyos szintekre és bizonyos városokba nincs bejárásom - Persze előbb ezt a bilincset intézzük el - emeltem fel kissé a fogságban lévő kezem - Szorítja a csuklód? - kérdeztem, mert ha így van, akkor lehet, hogy haladnunk kéne inkább, hogy minél hamarabb megszabaduljunk tőle. Még ki tudja, hány állomás vár ránk.
Tűnődésem viszont félbeszakította az elém táruló jelenet, ami egyrészt felettébb mókás volt, másrészt rendkívül szexi is. Talán most nem bánja, ha követem a kezét, és egy kicsit a keblein marad a tekintetem :] Ha kettesben lettünk volna, én magam nyalom le, de itt nem mertem megkockáztatni a mozdulatot. Még szerencse, hogy ennek ellenére mégis lehetőség nyílt a további szemtelenkedésre, a kinyújtott ujja pillanatok alatt az ajkaim közé került, a rajtamaradt krém pedig a nyelvemen kötött ki. Aztán felnevettem és egy kihívó pillantással illettem a lányt.
- Gochisousama :] - vigyorogtam rá pajkosan - Kicsit talán túl nagyra sikerült a falat, nekem elég lett volna, ha a szád szélén ottmarad egy kis krém - töprengtem el félhangosan, sugallva számára, hogy bizony tudok rossz kisfiú is lenni - Mit szólnál hozzá, ha ezt befejeznénk és megkeresnénk a következő nyomot? - váltottam hirtelen témát, utalva a sütire. Cupido várt ránk, és szolgálhat még egy-két meglepetéssel.
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1806
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 24
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6865/6900  (6865/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [JK-küldi] Ámor nyilai

Témanyitás by Lieselotte Sherlock on Pént. Jún. 16, 2017 1:37 pm

-hát....-lombozódtam le az első kérdésére-még nem állok kész beszélni róla azthiszem...-és egy apró könny is kiszaladt a szememből, mert a barátnőm, aki miatt kiakarok jutni...nagyon-nagyon hiányzott. De aztán sóhajtottam egy nagyon a plafont nézve és igyekeztem az érzést háttérbe szorítani:
-Elhatároztam, hogy kijutok a SAOból és ebben semmi és senki nem állíthat meg most már!-szorítottam ökölbe a lebilincselt kezemet....
-de odáig magamtól akarok eljutni, lehet a szintem meglenne, de a tapasztalatpont azért tapasztalatpont, hogy képesek legyünk ott megfelelni.-mondtam az alap elgondolásom, hiszen én is hallottam az NPC-ről amit említett.

Majd a süti teljesen összekent, tudtam hogy nézhetek ki most Tachinak és sejtettem, hogy néz, de mással voltam elfoglalva és nem törődtem az ilyen dolgokkal most.... és mi rossz van abban, ha kicsit ösztönzöm, rá, hogy vágyakozzon utánam Razz
Majd amíg nyaltam le az ujjamról egy falatnyi sütit válaszoltam:
-Nyam, igen sajna-nyam nem vazsok azs-nyelés-ilyenekhez hozzászokva....
Majd tértem rá a bennem felmerült aggályokra.  Azonban Tachi nem kicsit meglepett, rögtön szájába vette az ujjam ami kizökkentett, és gülü szemekkel figyeltem, amíg az ujjamat nyalogatta, mintha apró szikrák futottak volna bennem végig, úgy húztam ki magam hirtelen...
-azt én akartam megenni-mondtam neki bájos és elérzékenyült hangon-egészségedre!-mosolyogtam rá
Majd szavai megint megdobogtatták a szívemet, tehát csókolózni szeretett volna velem... Ez azt hiszem jó fejlemény-gondoltam
És úgy éreztem nem csak én, de a velem szemben ülő srác is élvezi a helyzetet...
-Szóval a szám szélét akartad összekenni vele?-néztem rá hívogatóan, és sejtettem, hogy le fog csapni az adódó alkalomra, de úgy véltem még játszok vele picit....
-Hát azt ki kell érdemelni, te rosszaság!
De a következő mondata egy picit lesújtott, úgy tűnik mégsem akar velem sokáig maradni, így nem ellenkezem neki:
-Hát jól van, igyekezzünk akkor-mondtam egy mosollyal neki és elkezdtem falatozni a sütimet, közben össze vissza nézelődtem, az asztal alatt pedig lábaimat simán egymás mellé tettem és lóbálni kezdtem....
Majd amikor elfogyott így szóltam:
-Köszönöm a sütit Tachi! Nagyon finom volt, és jó, hogy végülis veled kerültem egy bilincsbe-mondtam neki és amint ez megtörtént megszeppentem, ez lehet kicsit több, mint amit akartam mondani....
Az elhangzott szavak után én a hajam kezdtem igazgatni, bár az fel volt kötve, így furának tűnhetett....
Nem nagyon foglalkoztam a dolgokkal, a pincért Tachi intézte és addig nem akartam sokat mondani....
avatar
Lieselotte Sherlock
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 132
Join date : 2017. Jun. 07.
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 9
Exp:
445/450  (445/450)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [JK-küldi] Ámor nyilai

Témanyitás by Tachibana Makoto on Pént. Jún. 16, 2017 3:02 pm

Szóval elege van. Nem is kellett beszélnie róla, hogy sejtsem, mi a problémája. Vagyis pontosabban a konkrét okot nem volt muszáj tudnom, de a milliónyi lehetőségnek mind volt egy közös pontja: nem akart többé fogoly lenni. Így aztán különösen kellemetlen lehet számára, hogy még ezt a kevés mozgásterét is akadályozzák most ezzel a bilinccsel. Nem mondom, hogy szerencséje van velem, mert nincs, de lehetne rosszabb is :]
- Nos, a szintet ahhoz nem kapod meg, hogy a fronton mászkálhass, de arra jó, hogy felfedezd a világot. Persze ha nem akarod elsietni, nem fogom erőltetni. Majd megmutatok mindent szépen sorjában, ha eljutsz odáig - reagáltam, bár a helyében én megtenném, amit meglehet. Az NPC kvázi kibővíti ezt a börtönt, és húsz szint azért már elég tágas ahhoz, hogy ne érezzük magunkat bezárva. De akár tíz is. A szabadság pedig, még ha hamis is, nagy kincs.
- Nos, én sem rendőrségi bilinccsel a kezemen születtem :] - replikáztam, jelezve, hogy értem, miről beszél. Engem is zavart, ha éppen megéreztem a kezemen a súlyát, de nincs mit tenni, erre a kis időre kénytelenek vagyunk elviselni. Egymás társasága majd enyhít a kellemetlenségeken.
- Összekennélek én máshol is :] - vigyorogtam rá, utat engedve a kétértelmű megjegyzéseimnek. Igen, nagyjából mostanra ébredtem fel teljesen, azt hiszem. Vagy csak mostanra érzem úgy, hogy megengedhetem magamnak, és nem veszi sértésnek. Tény, hogy a kihívó hangja megmozdított bennem valamit, mondhatjuk úgy is, hogy felébredt bennem a rosszcsont. Felébresztette? Talán szerinte is most jött el a pillanat, amikor már nem kell a jó kislányt tettetni.
- Remélem nem gondolod azt, hogy túl akarok lenni az egészen - mosolyogtam rá - Biztos vagyok benne, hogy ez csak az első állomás ma, és még elrángatnak minket ide-oda... - tettem hozzá. Egészen olyan volt a hangsúlya, mintha csalódottan tudomásul venné, hogy véget ér a móka. Pedig majdnem biztos voltam benne, hogy még csak most kezdődik. Azt hiszem valóban egy kicsit többet tudtam, mint ő. Hamarabb összeraktam a képet. Intettem a pincérnek, ő pedig készséggel hozta a számlát. Egy olyat, ami valójában nem is számla, hanem egy iránytű. Vagyis annak látszik. Titokzatoskodunk, Cupido? Ejnye :]
- Nézd csak! Fogja a kezünket az a két rosszcsont - mutattam meg neki a papírt, majd talpra álltam, és a kezemet nyújtottam a lánynak, hogy felsegítsem. Aztán nem is engedtem el. Szerintem ő sem egy méterre lemaradva akar utánam koslatni immár. Kövessük kézen fogva azt a nyilat :]
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1806
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 24
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6865/6900  (6865/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [JK-küldi] Ámor nyilai

Témanyitás by Lieselotte Sherlock on Pént. Jún. 16, 2017 5:41 pm

-Értékelem, hogy segíteni akarsz, de az a helyzet nem a világ felfedezésével van a baj, hisz még itt az első szinten sem jártam sok felé, így még ebbe is időt tudnék fektetni....-majd nagyot sóhajtottam- rendben, kérdezhetek valamit?-néztem rá ezúttal komolyan- vesztettél el idebent olyan személyt aki nagyon közel áll hozzád?-fordítottam komolyra a témát, bármennyire is rosszul esett, arcom borússá változott és kerülgetett a sírás...
-Tudod.... legkedvesebb barátnőmnek ígértem meg, hogy kijutok, és ezt úgy tudom elérni, hogy én is élharcos leszek, bár tudom hülyeség és ennyi lemaradást lehetetlen lesz behozni, de meg kell legalább próbálnom. Vagy nem kéne?- váltam kissé bizonytalanná, de igazából Tachi véleményére voltam kíváncsi mennyire látja reálisnak ezt az egészet.

Szerencsémre a srác egy idő után terelte a témát, és ahogy az tőlem kitelik olyan gyorsan változott is a hangulatom, tudom szélsőséges vagyok, de ilyen a formám....

-Hááát, lehet egy nap megtudom, hol is kennél össze.... Mit szólsz ehhez?- ez szándékosan hangzott ennyire kezdeményezőnek, hiszen időközben rájöttem, nincs mitől félnem, tényleg nem fog megenni, ahogy azt ő is mondta már..... Kissé nyelvem kidugtam az ajkaim széléhez..

-Tudom, hogy én is egy kellemetlen alak vagyok, úgyhogy remélem nem vagyok nagyon kínos és nagy nyűg számodra..... De viszont! Kíváncsi vagyok milyen helyekre akar Ámor és Cupido minket vinni, ez az első állomás is nagyon élvezetes volt.
Mondtam neki csábos tekintettel, hiszen tényleg nagyon élveztem a vele töltött időt.
Aztán amikor kifizette az ételt én még egyszer nagyon szépen megköszöntem neki, és utána mutatta meg azt az érdekes papírt
-Szóval egy iránytű? Szerinted hova vezethet?-már vártam a következő érdekes állomás pontot, és el sem tudtam képzelni hova vihet minket....

Örültem neki, hogy Tachi milyen kedves velem, örömmel fogtam meg a kezét amikor felsegített
-Micsoda úriember-mondtam kissé pirultan, Majd felálltam és amikor azt hittem elengedi a kezemet, megint meglepett....
~Kézen fogva akar velem egy srác sétálni?!~pirultam el teljesen, hiszen még életemben nem volt srác akivel így jártam volna kint az utcán,
ahol mindenki lát minket!-gondoltam, és igazából igen megint úgy éreztem egy nagyot lépünk előre és nem tudtam, hogy ilyen gyorsan haladni helyes döntés-e....

Aztán hosszas belső monológ és elpirulások és kellemetlen pillantások után, végül belementem, hiszen "az egy percig nézzünk bociszemmel rá, hogy kiszedjünk belőle valamit" dolog nem igazán vált be nála....
avatar
Lieselotte Sherlock
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 132
Join date : 2017. Jun. 07.
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 9
Exp:
445/450  (445/450)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [JK-küldi] Ámor nyilai

Témanyitás by Chakna on Pént. Jún. 16, 2017 10:48 pm

No tehát kiléptek a cukrászdából a kis "iránytű" nyomában. De úgy látszik, hogy tulajdonképpen körbejáratja veletek az egész várost, amire a délelőtt hátralévő része, de még a délutánból is rá fog menni némi idő.
De ez ugye nem tántorít el titeket? Smile Mert lehet ebből egy kellemes, romantikus kirándulás, vagy csak egyszerűen siethettek megtalálni hova akar vezetni a nyíl…
 
No, ebben a körben (vagyis nem feltétlenül csak egy) írjátok le, hogy mi mindent néztek meg a városban, és hogyan használjátok ki ezt a kis sétát. Vagy nem használjátok ki?
 
A városnézés végén a Főtérre érkeztek, ahol a nyíl eszeveszetten pörögni kezd. Elérkeztetek a célhoz Smile
No, sikítsatok, ha megérkeztetek, lehet nyugodtan interaktkodni Smile

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 574
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
649/1500  (649/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [JK-küldi] Ámor nyilai

Témanyitás by Tachibana Makoto on Pént. Jún. 16, 2017 11:32 pm

Alapvetően rendkívül óvatos vagyok, amikor magamról beszélek, de ezt a kérdést nem kellett megfontolnom. Biztosan van több száz, talán ezernél is több olyan játékos, akit ért már komoly veszteség ebben a játékban. Ez bármennyire is kegyetlenül hangzik, nem volt "nagy" dolog.
- Nos, a helyes kérdés inkább az, hogy hányat :] - feleltem fanyar mosollyal - A te döntésed, hogy mihez kezdesz az itteni életeddel. Ha úgy érzed, megéri miatta az életedet is kockáztatnod... - nem fejeztem be, de jobb, ha tisztában van vele, hogy ez nem egy játék. Vagyis nem biztos, de ez a kérdés már teljesen irrelevánssá vált. Lényegtelen volt számomra, mi történik, ha elfogy a HP-nk. De ezek a komoly témák most igazán nem illettek ide, ehhez a tüneményhez meg különösen nem.
- Én is úgy érzem, Liese :] - vigyorodtam el. Ha rajtam múlik, ez a nap minél hamarabb eljön. Akár már ma is megmutathatom, noha azon minden bizonnyal még "dolgoznom" kellett, hiába tűnt úgy, hogy a lány el van varázsolva tőlem. Az pedig, ahogy kezdett előbújni belőle a kisördög, külön vonzó volt. Vagy mondjuk úgy, színes és izgalmas.
- Kellemetlen? Kínos? Nyűg? Nahát, ezt gyorsan verd ki a fejedből. Minden percét élvezni fogom ennek a napnak, és az összesnek, amit veled töltök :] - nevettem fel. Nem tudom, honnan vette mindezt... bár ez így nem igaz, mert sejtem, hogy nem mindenki képes tolerálni a csapongását és a hiperaktivitását, de engem ilyesmivel nem lehetett lefárasztani. Mi több, még fel is tölt energiával, pont úgy, mint Liese.
-Én nagyon remélem, hogy egy olyan helyre, ahol kettesben lehetünk :] - vigyorodtam el, majd a papírt a szabad kezemben szorongatva elindultam, hogy kövessem a tű által jelzett irányt. Kicsit kaotikusnak éreztem a "szerkezet" mozgását, már az első néhány lépés után nyilvánvalóvá vált, hogy valami nincs rendjén vele. Nem volt kvázi mozdíthatatlan, ha megráztam, kicsit mindig másfelé mutatott. Talán ha közelebb érünk, akkor kiegyenesedik. Nem a cetlit bámultam azonban végig, a kezdeti ismerkedés után a figyelmem visszaterelődött a lányra.
- Úgy fest, kelet felé visz minket. Hmm... ruhákat, az ékszereket vagy a különféle kiegészítőket szereted jobban? - kérdeztem, majd zsebre dugtam a "számlát", hogy semmiképp se ragadja el a koncentrációm.
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1806
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 24
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6865/6900  (6865/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [JK-küldi] Ámor nyilai

Témanyitás by Lieselotte Sherlock on Pént. Jún. 16, 2017 11:54 pm

-Belegondoltál már abba, hogy mi van ha ez az egész egy nagy átverés?-gondoltam hozzáteszem a szomorú téma végére- végülis, a tervezőn kívül senki nem tudja, hogy mi is van itt igazából.... a külvilágból semmi nem érkezik, azt sem tudjuk mi van a testünkkel.... Az is lehetséges, hogy aki meghal, az simán felébred odakint, mint egy csúnya poén részeként.....- és ezt mind komolyan gondoltam, hiszen az eltelt hosszú idő alatt, a kezdéskor tartott beszéden kívül semmit nem tudunk mi folyik kint.....

De éreztem most, hogy a lánc túlsó végén lévő emberke nem akar ilyenekről beszélni....
~Pasik~ jegyeztem meg halkan, szerencsére ő nem is hallotta meg....

Élveztem a kettőnk közt zajló játékot, és bár a kisebb utalások és hasonlók ellenére még nem mozdult rám nagyon, azért éreztem ő akar tőlem valamit.... valamit amit még nem tudtam, hogy oda akarom-e adni neki.... Ez még a jövő zenéje, vagy a jelené?

Azt hiszem ezt majd megtudjuk, mert még nekem is meglepetés, hogy mi fog történni, mert a szemtelen Cupido egy használhatatlan iránytűvel engedett rá két ilyen játékost a Kezdetek Városára, és csak én meg Tachi tudtuk mit akarunk ezzel a bizonytalan úttal kezdeni....

Amint felmerül, hogy kettesben menjünk valahova én keresztbe elé fordulok éééés:-Hááát kettesben sok helyre mehetünk.... éttermek, hotelek, fürdők, parkok....-közben figyeltem melyik tetszene neki a legjobban ezek közül, de ő azért meglepett a kitérő kérdésével
-Hmmm ruhák, ékszerek vagy kiegészítők? ez nehéz kérdés ám tudod, de azt hiszem ruhákat választanám...de-de hova akarsz menni?-néztem rá értetlenül, mert bár azt hittem ismerem már valamennyire, egy ilyen kérdés egy pasitól.... minden esetre fura volt a szájából és nem tudom, hova akar vinni....
avatar
Lieselotte Sherlock
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 132
Join date : 2017. Jun. 07.
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 9
Exp:
445/450  (445/450)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [JK-küldi] Ámor nyilai

Témanyitás by Tachibana Makoto on Szomb. Jún. 17, 2017 11:49 am

Szó nélkül hagytam az elmélkedését. Ó, ha tudná nekem milyen tartalmas múltam van ezzel kapcsolatban :] Azonban nem kívántam bátorítani, alátámasztani, vagy véleményezni az eszmefuttatását. Egyszer régen már elveszítettem amiatt valakit, mert megosztottam vele az elképzeléseimet, és ő úgy döntött, hogy megkockáztatja. Pedig még terveim voltak vele, nem is kevés. Ráadásul még nem is akartam ilyen komoly témákkal foglalkozni. Az imént még ő mondta, hogy nincs felkészülve rá, hogy megossza velem a mozgatórugóit, noha végül mégis elárulta, miért kíván kijutni. Azonban igaza volt, ez a nap még arról kell szóljon, hogy jól érezzük magunkat egymás társaságában, és nem arról, hogy súlyos gondolatokkal rontjuk el a hangulatot és az ismerkedést :]
- Étterem? Máris újra enni akarsz? :] - kérdeztem vissza kissé gyanakodva, miközben realizáltam, hogy az a süti lényegében a reggelink volt, és az valóban nem sok. Meglátjuk, Cupido útjai mennyire kifürkészhetők, ha ennyire nem, akkor valamit kezdenünk kell a hamar üressé váló gyomorral, ugye? Persze mindeközben megszaladt a fantáziám az olyan opciókat hallva, mint a hotel vagy a fürdő. Ez a lány tudja, hogyan csigázzon fel :]
- Én csak arra viszlek, amerre az iránytű mutat. Tudod, meg kell oldanunk egy feladatot :] - hívtam fel a figyelmét rá, ha esetleg kiment volna a fejéből. A szabadságunk ára egy tegez - De nem árt, ha teszünk itt-ott egy kis kitérőt, nem? - jegyeztem meg sejtelmesen, miközben lassan átértünk a város keleti negyedébe. Itt már megjelentek a boltok, üzletek, noha a legtöbb ezek közül egyszerű felszereléseket, fegyvereket vagy kristályokat árult, esetleg zöldséges standokat lehetett látni vagy olyan bódékat, ahol értéktelen kacatokat próbáltak rásózni az emberekre. Amit én kerestem, az néhány utcával odébb volt. Három üzlet, ebből kettő egymás mellett, a harmadik pedig szembe velük. Az egyikben fürdőruhát, a másikban fehérneműt, a harmadikban különféle jelmezeket árultak.
- Szóval ha már itt járunk, mit szólnál egy kis vásárolgatáshoz? Melyikbe szeretnél bemenni? :] - pillantottam rá cinkos tekintettel, miközben a három ruhaüzletet mutattam neki. Így talán már érti, hogy mi értelme volt az iménti kérdésnek, még ha tettem is bele egy szemtelen csavart. Ha már "shoppingolni" viszem, akkor hadd élvezzem kicsit én is, nemde? :]
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1806
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 24
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6865/6900  (6865/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [JK-küldi] Ámor nyilai

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 3 oldal 1, 2, 3  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.