[Küldetés] Narnia krónikái

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default [Küldetés] Narnia krónikái

Témanyitás by Ronye Arabel on Vas. Júl. 16, 2017 7:29 pm

Résztvevők: Simeon, Kiwi, Cear, Szophie

Mindenkinek ismerős a történet? Nem? Nem baj. Ezután sem lesz az Razz
Mind figyelmesek lesztek egy meglehetősen oda nem illő szekrényre.  Nem szobában áll, még csak nem is egy épületben… Hanem valahol egy erdő/ mező/ tengerpart/ tenger vagy tó közepén…

Körülötte nincs semmi szokatlan… Ha kinyitjátok, akkor viszont az ajtó mögött mintha folytatódna a táj, ahol találkoztok vele…
Na, ki mer átlépni rajta? ^^

Határidő nincs, sorrend nincs ^^ Jó szórakozást.

_________________
Színem, Adatlap (Avagy mire számíthatsz)

Futó küldetés(ek):
Ikeristenek (Ámor nyilai 2.0)
Narnia krónikái

Kérésre induló küldik:
Ámor nyilai (variációk Smile )
Néma királynő és fehér király (sakkozás)
avatar
Ronye Arabel
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 12
Join date : 2017. Jun. 27.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Narnia krónikái

Témanyitás by Kiwi on Vas. Júl. 16, 2017 8:31 pm

Ez a küldetés meglehetősen hasonlított az egyik evethez amin részt vettem. Ott egy vers folytatását kellett megtalálni, és egy beszélő papagáj volt hozzá a kulcs. Oké... ebben csak a hajó hasonlít rá, és ami furcsasága, hogy mit keres a szerelmesek szintjének, egy eldugottabb részén, a mező városban?... A hajó félig kitornyosodott a földből, pont úgy nézett ki, mintha zátonyra futott volna. Az ablakban, mintha valaki járt volna. Az első gondolatom az volt, hogy biztos sokan járnak ide hát.. hmm... szerelmeskedni. Ha valaki ide hozna, lehet még én is hamar ledobnám a bugyit, hisz kellően mesébe illő, még ha a romantikától zavarba is jövök, és nem is csípem, eléggé... szürreális látványt nyújtott, ami az ízlésemhez tökéletesen passzolt. Gondolkodtam rajta bemenjek-e, vagy sem... Gyöpinek tűnnék, ha megzavarnék egy aktust.. de, ott volt bennem az is, hogy ejj, ha nekem nem jó itt, akkor vegyék csak észre milyen könnyen felfedezhető és területen élik ki magukat. Számítottam arra is, hogy csupán az én fantáziám kapott szárnyra, sőt ez volt a legvalószínűbb, bár játékosokat erre felé már keveset látni. Úgy döntöttem, mégiscsak benézek. Hogy mi vezérelt? A kíváncsiság, mi más? Bár, ha tényleg rajta kapok valakit... fogalmam sincs hogy fogok, gyorsan elpucolni onnan, de... most őszintén? Annyiszor vonultam már vissza dolgoktól, csakis azért mert őrültségnek tűnt, vagy mert elijesztettem magam. Nem. Mostantól nem igy lesz. Az őrül dolgokat amúgy is szeretem, csak a részese nem szeretek lenni.

Beléptem, csend volt, a virágok és a moha egészen benőtte a fát, szinte elburjánzott a fedélzeten. A mézédes illatokról nem is beszélve. Ahogy haladtam benne, először mintha lépteket hallottam volna. A térkép is a környékre mutatott, hisz meg kellett szereznem Minerva ritka gyógyfüveit, aminek még épp hogy a felét sikerült megszereznem. A gondolatra el is sóhajtottam magam, ugye nem időre megy... mégsem hinném hogy itt lesz, mivel még közeli de nem pontos helyet árul el a térkép. De hajtott a kíváncsiság, és eldöntöttem, ha bejön, majd célozgatok Cearnak, de áhh.... úgysem teszem meg. Mindegy, haladok előre. A fedélzet kissé megrongált, és ketté ágazott az út. Az egyik a hajó teteje, a navigációs terem, a másik az alja, vélhetően, a kabinok felé. Úgy döntöttem, először alul nézek szét, hisz elég nagynak tűnt és mozgást, az egyik kis kerek ablakocskából láttam. Akár még valami szörny is lehet... Ahogy haladtam lefelé is, legalább valami neszelést vártam volna de semmi, volt pár kabin, ami nem volt kinyitható, de a legtöbbe azért benéztem, de semmi. Majd visszafordultam és elindultam a hajófelszín felé, ekkor fentről hallottam egy koppanást, mint amikor valami leesik. Szaporázni kezdtem a lépteimet, bekapcsoltam az észlelésem, ami három jelet is észlelet. Kettőt a hajó aljban, egyet fent. Picit megsápadtam, mert saját érzékeimre hagyatkozva, simán elmentem a dolgok mellett. De, a fenti hang élesebb volt, így oda indultam el gyorsan, az irányító kabinba kötöttem ki végül, ahol egy régi sörösüveg gurult el a padlón és ekkor láttam meg, a szekrényt. Remélem mindenkinek elég szokatlan egy kétajtós szekrény egy hajó irányítópultja mellett. Főleg, hogy egy nagyobbacska ruhásszekrényről volt szó. Úgy voltam vele, ha valaki elbújt akkor... biztosan itt. Kinyitottam a szekrényt, és furcsa látvány fogadott. Ahelyett, hogy rongyok sorakoztak volna, egy elrejtőzött ideget megkísérve elrejteni, úgy inkább az a látvány fogadott, mintha át tudnék sétálni nem csak a háttábláján, de még a falon is. Kicsit megpillantottam az oldalát is, hogy biztosan lássam, hol ér végett ez a kabin. Fura látvány volt... Keresztül nyúltam rajta... amennyiben tudtam, és mégis mi rossz volna abban, ha egyszerűen átmásznék a kabin túloldalára....  Megtettem, úgy voltam vele ott kijutok és itt hagyom ezt a helyet, egyszerűen folytatom a küldetést, így is túlzottan elkalandoztam már...

_________________
avatar
Kiwi
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 701
Join date : 2015. Jul. 22.

Karakterlap
Szint: 24
Exp:
2164/2300  (2164/2300)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Narnia krónikái

Témanyitás by Szophie on Hétf. Júl. 17, 2017 2:21 pm


Na már most, semmi érdekes nincsen egy szépen faragott, míves nagy szekrényben. És nem, akárki is akarja elhitetni velem mindezt, még az elhelyezésében sincs semmi különleges. Egy játékban vagyunk az isten szerelmére, érted, itt bármi megtörténhet, nem kell meglepődni holmi kis elhagyott bútoroktól. Sőt, az elhagyott bútorokat jobb esetben megéri kilootolni, mert értékes holmikat tartalmazhatnak. Ez a tapasztalat márpedig majdnem mindig működik. Így aztán tökéletesen biztos voltam benne, hogy már csak annyi dolgom van, hogy megkeressem a megfelelő személyt, aki rengeteget fog fizetni nekem a szekrény tartalmáért. Meg persze annyi dolgom volt még, hogy valahogy, akárhogy, eljussak a szekrényig.
- Jól elrejtett kis feladat vagy, mondhatom. Azaz elrejtett nem, hisz jól látható vagy.. Inkább csak megközelíthetetlen.. Elérhetetlen.. De nem nekünk! - felpillantottam magam elé a hófödte hegy csúcsára. Nem lesz egyszerű menet ebben a szél és hóviharban. Talán még egy lavinát is beindíthatunk. De ha a társad egy hófarkas, igazából, bármit kibírsz. Ez a pet itt érzi magát elemében. Nem úgy, mint én, az eszkimókat megszégyenítő vastagságú kabátomban és sálamban meg csizmámban, nyakig felöltözve. És nem, nem csupán azért öltöztem így fel, hogy a hidegtől ne csökkenjenek az életpontjaim. Ahhoz kevesebb is elég lett volna.
- Annyira fááázom... - nyafogtam magam elé, ámbár rossz ötlet volt mindez, ugyanis így még a nyelvem is lefagyott a hideg levegőtől. De ugye, a gazdi mindent megtesz a kis kedvence boldogságáért.. És ha az a nyavalyás állat a hóban érzi jól magát, néha nem árt megsétáltatni egy kicsit eme virtuális világ legelcseszettebb szintjein. Így kerültünk ide, hol már fenyő se nő. De tölgy az igen, szigorúan szekrény formájában.
Neki is álltunk tehát előszedni a hegymászó felszerelést, meg akrobatikát és súlyemelést, az összes ügyességünket lényegében, amit eddig magunkra halmoztunk. Főleg nekem volt rá szükségem, ugyanis farkasom könnyedén közlekedett a magasban. Léptei könnyűek voltak, és hatalmas termete és súlya ellenére fent tartotta a hó, alig süllyedt el benne, járása kecses és elegáns volt, mozgása idomult a süvítő szélhez, és bundája beolvadt a környezetbe.
Nem úgy, mint én, aki derékig süllyedtem ebbe a fertőbe. De ha már itt jár az ember, ugyebár, jót tesz az, ha szerez egy ki aranyat meg exp-t. Ezen a szinten egyébként is elég magasan vagyunk ahhoz, hogy busás jutalomra számítsunk. Meg kell tenni mindent.
Nem azt mondom, hogy egyszerű volt az út fentig. Azt sem mondom, hogy elfáradtam. De tény, hogy elég szánalmas, hogy teljes 3 óránkba került a dolog, a mi kitartáspontjaink mellett. De nem volt ezért semmilyen morgás. Együtt küzdöttük fel magunkat, pet és gazdája. El kellett ismernem, csak az ő segítségével sikerülhetett. De végre megérkeztünk. Ott álltunk fent, a csillogó hegytetőn, természetesen nem láttunk mást csak havat és további hegytetőket, meg még több havat, mégis, mesés érzés volt ott lenni a magasban, szuszogva venni a jéghideg levegőt és egymásnak támaszkodni. Tudtuk, hogy már elértünk valamit. Valamit sikerült leküzdenünk közösen. Nem beszéltünk róla és nem vigyorogtunk. Egyszerűen csak éreztük, ahogy ott álltunk.
Bár inkább egy forró fürdőt éreztem volna, persze, vagy egy forró csokit.. És ha már ott voltunk, reménykedni kezdtem benne, hogy legalább lefelé nem kell haladnunk, mert egy teleport kaput fedeztünk fel, reméltem, hogy nem egy minibossért küzdöttem ennyit, és csak kívánni tudtam, hogy a szekrény valami meleg dolgot rejtsen magában.
És tudjátok mit? Ez volt a legnagyobb kicseszés az egészben. Semmit nem rejtett az a nyomorult bútor. Tök üres volt, értitek? Avagy háta sem volt, semmi. Az ember csak átesett rajta, és egy következő hegyet talált. Nem ám holmi titkos forró fürdőt, vagy valami. Semmit..
- Csalódás.. - sóhajtottam mélyet.
- Nem.. Ennek van háta kívülről.. Nézd, csak bent folytatódik a táj.
- Roppantmód örülök neki. Nekem ugyan nincs szükségem egy szekrénynyi hóra és hegyre. Ha neked van, hozd magaddal, miközben lefelé szánkózunk a seggünkön.
- Ne legyél ilyen, te is tudod, hogy ilyesmi csak úgy nincs kint hagyva a semmi közepén. Valamit jelentenie kell. Ez egy feladat, gyere.
- Fene azt a lelkes formádat, Vezér...
Így történt, hogy a mászást.. további mászás követte, és rájöttem, ez már egy elcseszett nap.

_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.

avatar
Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2209
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Narnia krónikái

Témanyitás by Simeon on Hétf. Júl. 17, 2017 3:14 pm

- Nézd, Tengerszem, egy szekrény a semmi közepén!
- Phhhf?
- Tudod, ezek mindig valamilyen másik világba vezetnek, ahol... ahol... hát, nem emlékszem! De az biztos, hogy van benne jég. Gyönyörű, szikrázó, fényes és még a napon sem olvad el.
Simeon lelkesen járta körbe a bútordarabot, amíg polipja annak ajtaja előtt álldogállt. A polip azonnal tudta, hogy itt ért véget a növénykeresés: egy csillogó valamit, ami kibírja a napot, idomárja feltétlenül meg fog nézni. Függetlenül attól, hogy miért is indultak el a virágmező színes lejtőin. A fiú nevetett és felkapta az állatot, utána pedig nagy komolysággal állt meg a kilincs előtt és bámulta annak faragását. Tengerszem kérdőn pislogott rá.
- Most nyár van - jelentette ki merengőn - Mi lesz, ha mégsem lesz ott hó meg jég?
- Ppppph. Hhppffh - mászott fel az aprócska polip Simeon kezén, majd dörgölte magát a fiúhoz biztatón. Ha nem is lesz hó meg jég, de valami különlegeset biztosan találni fognak odabent. A srác megsimogatta Tengerszemet, rámosolygott: bólintott, és kinyúlt a kilincshez. Egy erős mozdulattal kitárta teljesen. Ám mindkettejük nagy meglepettségére nem volt semmi különleges a folytatásban, azazhogy talán éppen az volt a különleges benne, hogy mégiscsak volt folytatás. A szekrényen túl feléjük bólogattak a virágok a lágy szellőben, sütött a nap és csiripeltek a madarak; hívták őket. Pont úgy, mint a hátuk mögött. Simeon elszontyolódva lépett hátrébb, hiszen különös agyacskájában egy a tapasztaltaktól teljesen más világkép állott szilárdan, és sehogyansem akart eltűnni onnan.
Tengerszem leugrott a szekrény elé, és félig odabent állva fordult Simeon felé. Csápjaival mutatta, hogy azért menjenek csak be.
- Bppgh-hbbb.
Bement, és leszakított egy közeli virágot.
- Hhhhbbbpph. Pppph - nyújtotta azt gazdája felé.
- Igazad lehet - válaszolt végül a fiú - Elképzelhető, hogy a szekrény másik oldalán lévő mezőkön különlegesebbek a virágok. Megtaláljuk a legfényesebben ragyogót, és elvisszük cserépben. Mit szólsz? - kérdezte Simeon egyre nagyobb lelkesedéssel, Tengerszem pedig bőszen bólogatott hozzá. A fiú berohant a szekrényajtón, ki a másik oldalon a virágok közé, hogy polipjával együtt megkeressék a legszebbet. Talán akad közben olyan is, ami után eleddig kutattak.
avatar
Simeon
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 34
Join date : 2017. Jun. 19.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
1400/1500  (1400/1500)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Narnia krónikái

Témanyitás by Cearso on Vas. Júl. 30, 2017 1:23 am

Fogalmam sincs mit gondoljak... Az elmúlt hónapokban egyre több, és több furcsa dolog történik velem.
Először a fura találkozás Ai-jal. Igazából akkor kezdődtek a bajok. Azóta furcsa látomások gyötörnek. Fogalmam sincs, hogy mik ezek, vagy mért látom őket, de mindig elszörnyedek mikor rájövök, hogy nem a valódi valóságot látom, hanem egy másik szeletét. Ezek a látomások mindenhová üldöznek. Ott vannak mindig, mindenhol...
Még itt is. Ennek a barlangnak a legmélyén is szembetalálkozok a saját mumusommal. Ennek semmi értelme. Ki a franc akarná itt tárolni a ruháit? Egy csomó idegesítő szörnyön kell átküzdeni magát az embernek. Aztán megtenni ugyanezt a rutint visszafelé. Határozottan nincs értelme, szóval lehetetlen, hogy ez ne egy újabb látomás legyen. Ha várok egy picit, akkor úgyis eltűnik, mind eddig minden látomásom.
Ki kell szellőztetnem a fejem, meg pihennem is kell azok után, hogy annyi szörny ellen küzdöttem meg. Ráadásul legalább a feléről kiderült, hogy csak az én képzeletem szüleménye, amit csak azután vettem észre, hogy egyszerűen csak eltűnt az első találat bevitele után. Így legalább kétszer annyi energiámat el kellett használnom, mint azok, akiknek normális a valóságuk.
Mikor úgy éreztem, hogy eleget pihentem, kinyújtóztam a végtagjaimat, és kíváncsiságból arra a a helyre néztem, ahol a szekrény volt, mikor megérkeztem. A szekrény még mindig ott állt. Ez furcsa. Máskor sokkal hamarabb eltűnnek, ha nem szentelek rájuk figyelmet. Meg ha szentelek, akkor is....
Ez itt most nem látomás lenne? Odamegyek a bútorhoz, és ráteszem a kezem.
Nem tűnt el az érintésemtől... Tehát ez most tényleg a valóság lenne? Valaki tényleg itt tárolja a ruháit? Kinyitom az ajtaját, és amit benne látok, az egyszerűen hihetetlen... Mintha a barlang egy újabb folyosója folytatódna a szekrény túloldalán. Arra még egyszer sem jártam. Miután átlépek a szekrényen, gyorsan leellenőrzöm a térképen, hogy ég mindig ott vagyok, ahol eddig voltam, vagy ez a szekrénynek sikerült egy másik dimenzióba csalogatnia.


A hozzászólást Cearso összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Júl. 31, 2017 11:26 pm-kor.

_________________
1.:

Double Arrow - nyílzápor
Az íjára egyszerre több nyílvesszőt is felajz.

2.:
Healblock-Célpont játékos/mob/pet hp-ja, és páncélja semmilyen módon nem képes növekedni [passzív]

3.:
Concentration (permanens)
Cear a fel nem használt sebességét sebzésbe fordítja át, amennyiben elég erősen koncentrál

4.:
A szerencse forgandó
Cear egy buffot vagy debuffot tesz magára. A buff/debuff mértékétől függően sérül, gyógyít magán vagy gyógyít egy csapattársán

lvl 36:
élet:50/0 (250 hp)
FK: 27/34
Erő:4/0
Irányítás:30/47
Kitartás:28/7
Gyorsaság:36/79
spec:19/0
páncél /65
avatar
Cearso
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 1818
Join date : 2014. Aug. 25.
Age : 20

Karakterlap
Szint: 36
Exp:
5130/5300  (5130/5300)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Narnia krónikái

Témanyitás by Ronye Arabel on Vas. Júl. 30, 2017 1:21 pm

Kiwi:
Indulnál vissza, de mire kettőt fordulsz, egy erdőben találod magad, a szekrény pedig nincs sehol… Néhány percig nézelődhetsz, és kereshetsz magyarázatot, esetleg el is indulhatsz.
Aztán egy pici mancsot érezhetsz a kezedhez érni.
Egy pandakölyök igyekszik megfogni a kezedet. Egy meglehetősen szomorúnak tűnő pandakölyök. Mellesleg az indikátora alapján mob.
- Bocsánatot kérek… Nem tetszett látni a szüleimet? - szólal meg a kölyök sírós hangon. Igen egy panda mob, aki beszél.
Lenne szíved bántani szegényt? Vagy segítesz neki?


Simeon:
Ti virágoztok. Vagyis… keresnétek a legszebb virágot, de Kiwihez hasonlóan egy erdőben találjátok magatokat, és a szekrény nincs sehol... Itt is találhattok virágot, ha kerestek, de van annál sokkal érdekesebb is: Polipok. Szám szerint 3. Tőletek néhány lépésnyire beszélgetnek, és úgy belemerültek, hogy ne vesznek észre titeket. Az indikátoruk szerint mobok, és igen, beszélnek. Érthetően!
- Az a boszorka mindent tönkretesz  - panaszkodik az egyik
- Az erdő északi része teljesen élhetetlenné vált… - helyesel a másik  
- Ha így halad nem lesz hol laknunk… - szól hozzá a harmadik
Nos? Hallgatod őket? Közbeszólsz? Vagy esetleg kihasználod az alkalmat, hogy szerezz némi exp-t és aranyat?


Cear:
Sajnos nem tudok neked jó hírrel szolgálni… átlépsz a szekrényen. És egy erdőben találod magad, nyárhoz képest meglehetősen hűvös erdőben… A szekrény meg sehol.
Viszont… éppen egy farkasfalka közepébe csöppensz. 15 farkasmob… Akik azonnal észrevesznek, és nem úgy néznek ki, mint akik örülnek neked… Nem tűnnek agreszívnak, inkább félelemből morognak
- Ember - morog némelyik
- A boszorkány fajtája - így még néhány
- Ez is meg akar minket ölni - így a többiek, akik kicsit el is húzódnak tőled
Na? Mit teszel? Rád támadni valószínűleg nem fognak ameddig okot nem adsz rá. Beszélsz velük? Vagy megpróbálsz lelépni?


Szophie: Te Vezért követve elindulsz felfele a hegyen a szekrény túloldalán. Ahol nem mászás vár rád, mert hirtelen egy havas fennsíkon találod magad, a szekrény pedig sehol… A közelből farkasvonyítás hallatszik… Ha ott maradtok, akkor hamar odaérnek a farkasok (5-6 mob)
Ha elindultok, akkor pedig követnek. Ha kicsit közelebb engeditek őket magatokhoz, hallhatjátok, hogy beszélnek…
- Idegenek!
- A királynő örülni fog, ha odavisszük őket
No? Mit csináltok?  Nem mindennap lát az ember beszélő mobot…

_________________
Színem, Adatlap (Avagy mire számíthatsz)

Futó küldetés(ek):
Ikeristenek (Ámor nyilai 2.0)
Narnia krónikái

Kérésre induló küldik:
Ámor nyilai (variációk Smile )
Néma királynő és fehér király (sakkozás)
avatar
Ronye Arabel
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 12
Join date : 2017. Jun. 27.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Narnia krónikái

Témanyitás by Kiwi on Vas. Júl. 30, 2017 7:34 pm

A látottakra vállat vonva indultam volna vissza. Tudtam én, hogy valami nem stimmelt, hisz az észlelésem jelzett egy idő után, de már nem volt kedvem visszamenni, de még csak visszafordulni sem. Átvágtam a szekrényen, levágva így a lefelé vezető utat, de pár pillanat után furcsa tapasztalat ért. Lépnem kellett párat, mire a gondolataimból kikukucskálva feltűnt a környezetváltozás. Első reakcióként fordultam vissza a megtett utam irányából, amerre a szekrényt kellene találnom a hajón, de teljesen eltűnt. Úgy gondoltam, ez valamiféle rejtett telepőrt kapu volt, így a mappot lenyitva, igyekeztem betájolni a pontos tartózkodási helyemet. Felsóhajtottam, hisz az elmúlt pár másodpercben a nem várt feszültség miatt, szabálytalanul vettem a levegőt, amit a szervezetem így próbált orvosolni. Majd, most jött el a pillanat, hogy ténylegesen körbe nézzek. eddig is érzékeltem, hogy erdőben vagyok, de érdekelt pontosan mi is vesz körül. Cserjék, az avar állaga, a fa és a facsemete típusok, esetleges dombok, ösvények, nagyobb kövek, végül élőlények. A mozgásra felfigyelne az ember, így az másodlagosnak számított, de lényeges volt miféle növények találhatóak erre, hisz feladat orientált vagyok, így a megváltozott területen belül is lényeges, hogy megtaláljam, a listám hiányosságait. Az nem volt kérdéses, hogy valamiféle eventbe csöppentem, küldetésre nem gondoltam, csak ha a rendszer jelzett valami szokatlant. Ekkor éreztem, hogy valami szőrös megérint. Több sem kellett, azonnal elkaptam a kezem és meglepetten léptem hátra párat, miközben próbáltam azonosítani a megjelent lényecskét. Az észlelésem elvileg aktív, így duplán meglepett, hogy nem jelzett. Először fel sem tűntek a furcsaságok, megszeppenve figyeltem pár másodpercig, ameddig átszaladtak a fejemen, a gondolatok. Nem lepődtem meg hogy beszél, az egyik szaván hamarabb, sőt ott is csak a többes szám miatt. „Szüleimet”. Több idomártó hallottam már, hogy a pet papának vagy mamának szólítja. A saját véleményem erről az, hogy beteges és morbid, de… nem az én posztom eldönteni, ki hogy neveli a petjét. Akár, tényleg lehet egy ilyesfajta családi kompozíció is, de én nem erre fele szeretném majd terelni a kapcsolatunkat. Azt figyeltem, ő maga meglepődött-e, utólag felfogva, hogy nincs veszély, így reméltem, nem hagytam benne csalódottságot. Amennyiben a kérdését így is feltette, megadva magam a feladatnak, elfogadtam azt.
- Persze… merre szoktatok sétálni, hol laksz? – Tettem fel az egyik alapvető kérdést, ami segíthet elindulni, a probléma megoldásában. Ekkor jutottam el odáig, hogy bemutatkozzak.
- A nevem Kiwi, téged, hogy hívnak? – Kérdeztem vissza, abban az esetben, ha ő nem viszonozta volna.
- A szüleid… hogy néznek ki? – Arról még nem hallottam, hogy két idomárnak lenne egy petje, de végül is, nem megoldhatatlan ez a kérdés. Például ha az eredeti idomárjának a párjáról esetleg testvéréről, vagy nagyon jó barátjáról van szó.

_________________
avatar
Kiwi
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 701
Join date : 2015. Jul. 22.

Karakterlap
Szint: 24
Exp:
2164/2300  (2164/2300)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Narnia krónikái

Témanyitás by Simeon on Hétf. Júl. 31, 2017 12:31 pm

Simeon és Tengerszem egyszerre pislogott. Hogy kerültek ide? Ez nem a végtelen, napos mező volt, ahová berohantak, de mikor változott át? Simeonnak egyáltalán nem tetszett ez a változás. Ő napot akart. Ő fényt akart!
- Ez a szekrény egy csapda volt - konstatálta nyafogósan - Elvette tőlünk a virágos mezőt.
Simeon nem szerette, ha nem a saját akaratából ment be az árnyasba. Egy pillanatra bepánikolt, de aztán talált egy részt, ahol a nap elérte a dús füvet, és megnyugodva állt ki oda. Mélyet sóhajtott, és csak ezután nézett körül:
- Nem is rossz itt. Egészen... világos.
Ha egy polip hatékonyan tudna facepalmolni, Tengerszem most biztosan megtette volna, ám a kicsi pet már hozzászokott idomárjához, így nem is tett semmi különlegeset azon kívül, hogy minden igyekezetével próbálta utolérni az előresiető gazdáját. Aztán kinézett annak lába mögül.
- Látod te is, Tengerszem?
- Phhhhh. Buhhjstj?
- Igen. Beszélnek. Beszélnek!
Ha a polipok eddig nem is vették észre a párost, Simeon utolsó kiáltására bizonyosan felkapták már a fejüket.
- Hogyhogy beszélnek? - kérdezte.
Az idekerülés hirtelensége már feledésbe is merült. Tengerszem érdeklődőn kúszott közelebb beszélni tudó társaihoz, de mielőtt odaért volna, Simeon óvón kapta föl és ölelte magához. Nem tudhatta, hogy petje fajtársai békések-e, hiszen piros volt az indikátoruk, és az ilyenek rendszerint meg szokták támadni a gyanútlan játékosokat és peteket. Legalábbis a szekrény másik oldalán. Persze ettől még kíváncsi volt rá a fiú, miért tudnak ezek beszélni, így egy kevés némaság után biztatón mosolygott rájuk, kezeivel intve, hogy folytassák csak. Hogy eddig miről beszéltek, az nem ért el Simeon tudatáig. Miért is ért volna? Éppen azon volt, hogy megkérdezi, hol találnak el nem olvadó jeget vagy fénylő virágokat, mert az volt a fontos, azért jöttek át ide. Tengerszem pedig, belenyugodva az ideiglenes fogdába, Simeon kezei közül nézte a poliptársakat. Vajon mekkorára nőttek, nőhetnek? Vajon ő is meg fog majd nőni? Fog tudni beszélni?
avatar
Simeon
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 34
Join date : 2017. Jun. 19.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
1400/1500  (1400/1500)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Narnia krónikái

Témanyitás by Szophie on Vas. Aug. 13, 2017 7:15 pm


Jeges szél söpört végig a fennsíkon. Ég és föld egybeolvadt, ahogy a jég tömör gomolyagából álló felhők, és a földön összefagyott hó képe összeolvadt a horizonton. Lenéztem. Lábam alatt nyoma sem volt olvadásnak. Benne voltunk a közepében, valahol mínusz 20 fok alatt tippem szerint. Nem mintha mínusz 5 alatt ez számítana. Nem mintha abban a percben bármi is számított volna. Még csak erőm sem maradt meglepődni, hova tűntek a hegyek. Eszembe sem jutott ezen elgondolkodni - már hozzá voltam szokva a furcsaságokhoz. És ha az ember átmászik egy szekrényen egy zord szirt tetején, akkor ugyancsak számítani kell további érthetetlen fordulatokra. Így tehát a meglepődés legkisebb jelét sem mutattam, annál is inkább a vacogásét, mely folyamatos útitársam lett fogaim összekoccanása kíséretében. Farkasordító hideg volt.
Szó szerint.
Nyeltem egyet, és szorosabbra húztam szőrmebundás csuklyám magamon. A szálak végére ráfagyott a jég, talán éppen a leheletem párája volt az, mely megmerevedett. A nap sehol sem látszott, mégis, a havas fennsík olyan erővel verte vissza, mintha csak egyenesen szembe néznék vele.
- Ismeretlen szagot sodor a szél. Nem átlagos farkasmob. - szólalt meg hirtelen Vezér, utalva az előbb hallott hangokra.
- Mit tegyünk? Bevárjuk őket? - feltettem a kérdést, bár én is éreztem, butaság volt. Ám farkas kérdésben sosem tudtam, mitévő legyek. Ez kérlekszépen a petem szakterülete. Talán még imponál is neki, ha kikérik a véleményét.
- Egyedül levernél egy minibosst vagy ritka farkasmobot? - kérdezett vissza, és éreztem a hangján a vigyort.
- Ebben a cudar időjárásban? - további szó nélkül indultam előre. Lábam bokáig süllyedt a hóban, de a hidegtől elgémberedve már inkább éreztem forrónak, mintha katlanban járnék. Nem voltam biztos benne, meddig bírja ki a bundakabát, hogy ne kezdjenek süllyedni életpontjaim. Farkasomért nem aggódtam. Még csak a fázás legkisebb jelét sem mutatta. Az ő bundájában ez nem is oly meglepő. Bizonyos szintig - érzéketlen a hidegre. Vastag szőr, vastag zsírréteg, még vastagabb izomtömeg. Ebből állt, s ahogy ezen gondolkodtam, felötlött bennem a gondolat, hogy talán ha mindezt levennénk róla, talán alig maradna valamicske. Talán ezért is lehet ennyire rugalmas a járása, és ennyire akrobatikus a mozgása. A teremtés egyik felsége. Ahogy hatalmas súlya ellenére sem süllyed el a hóban lábai kiegyensúlyozott súlyelosztásának köszönhetően, az valami bámulatos. Bárcsak nekem is meglenne ez a képességem..
Hiába meneteltünk, nem maradtak le.
- Gyorsítanunk kéne. - jegyezte meg petem egyik pillanatban. Tudtam, miért mondja ezt. Én is láttam megvillanni valamiféle szőrcsomót a szemem sarkából. Közeledtek.
- Képtelen vagyok ebben a hóban. - sóhajtottam.
- Nincs mit tenni akkor. Haladjunk, ameddig tudunk. - egyet kellett értenem. Még meg volt a lehetőség, hogy bármi rejtekhelyet találhatunk, vagy kiutat. És ha már ennél a kérdésnél tartottunk, megnyitottam a térképemet is, hátha mutat valami hasznosat, habár kételkedtem benne. Ritkán szokott értelmes dolgokat megmutatni, főleg egy titkos szekrényen való átevickélés után.
Elfáradtam. Kitartáspontjaim feladták a küzdelmet. Kezeimet térdemre téve szuszogtam pár mélyet, ezzel kellemetlen, jéghideg levegőt juttatva átmelegedett tüdőmbe. Ez alatt a pár pillanat alatt, sajnos közelebb tudtak kerülni hozzánk. Már hallottam is mit beszélnek. Beszélnek? Petek volnának?
- Királynő? - kérdeztem Vezért, ahogy meghallottam néhány mondatot.
- Nem hangzik jól.
Ezek után csendben meneteltünk előre. Takarékoskodnunk kellett az energiáinkkal. Nem tudhattuk, mi vár mögöttünk, vagy mennyire lesznek erősek. Idegen helyen voltunk. Óvatosnak kellett lennünk. Nem érhettek utol.

_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.

avatar
Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2209
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Narnia krónikái

Témanyitás by Cearso Yesterday at 6:44 pm

A furcsa nem a leginkább megfelelő szó, amit használni tudnék a kialakult helyzetre, de mivel nem akarok felesleges szómagyarázatba kezdeni, ezért mégis a furcsát használom.
Furcsa volt, ami azután történt, hogy átléptem a szekrény ajtaján. Azt elég gyorsan leszűrtem, hogy nem az a látvány tárult elém, amire elsőnek számítottam. Az már nehezebben fért a fejembe, hogy mi történt...
A legegyszerűbb, ha azt feltételezem, hogy valamilyen trükk áldozatává váltam.
Határozottan nem egy barlangban voltam, még csak nem is egy épület belsejében, hanem egyenesen kint a vadon egyik erdejében.
Fura hangokat hallok magam körül, és körbenézve több, mint egy tucat beszélő farkast pillantok meg magam körül, akik úgy néz ki, még nem sok emberrel találkoztak viszonyítási alapként.
-Ugyan, ugyan. Mért akarnálak megölni? Me aztán, a számbeli fölényetek is sokkal nagyobb. Nézzetek csak rám. Vajon mennyi esélyem lenne egyedül mindannyiótok ellen?
Véletlenül se mertem számokba bocsátkozni, mert a végén még kiderül, hogy olyat is látok, ami valójában nincs is ott. Egyenlőre jobb, ha csak én tudok erről az apró kis hibámról, és nem használják fel ellenem.
-Ha nagyon akarjátok le is teszem a fegyverem a földre, és elvehetitek, amíg nem találom meg a haza vezető utat.
Azért reménykedtem, hogy nem kerül erre sor, mert nem szívesen válok meg a fegyveremtől, de kíváncsi is voltam, hogy festhet ki egy farkas íjat cipelve.
Felemelt kezekkel megadást jelezve várom, míg döntenek a sorsom felett. Egy fokkal azért jobb, mintha a koboldokra bíznám magam, akik közül még csak Yorick-tól hallottam, hogy bármikor is meghallgatott volna egy magamfajta embert.

_________________
1.:

Double Arrow - nyílzápor
Az íjára egyszerre több nyílvesszőt is felajz.

2.:
Healblock-Célpont játékos/mob/pet hp-ja, és páncélja semmilyen módon nem képes növekedni [passzív]

3.:
Concentration (permanens)
Cear a fel nem használt sebességét sebzésbe fordítja át, amennyiben elég erősen koncentrál

4.:
A szerencse forgandó
Cear egy buffot vagy debuffot tesz magára. A buff/debuff mértékétől függően sérül, gyógyít magán vagy gyógyít egy csapattársán

lvl 36:
élet:50/0 (250 hp)
FK: 27/34
Erő:4/0
Irányítás:30/47
Kitartás:28/7
Gyorsaság:36/79
spec:19/0
páncél /65
avatar
Cearso
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 1818
Join date : 2014. Aug. 25.
Age : 20

Karakterlap
Szint: 36
Exp:
5130/5300  (5130/5300)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Narnia krónikái

Témanyitás by Ronye Arabel Yesterday at 11:03 pm

Kiwi:

Az erdőben semmi szokatlan nincs: egyszerű, lombhullató fákat és dús aljnövényzetet találsz bokrokkal, bozóttal, de nem olyan sűrűt, hogy gondot okozzon, ha sétálnod kell az erdőben.
Fel sem tűnik, hogy a kis Panda indikátora nem egy peté… Lehet ez a szerencséje szegénykének. Felcsillan a szeme, amikor barátságosan fordulsz felé, és a tőle telhető legpontosabban válaszol neked, bár még mindig kicsit megszeppenve.
- Itt lakom az erdőben, arrafelé - mutatja a kezével az irányt. Ha elindulsz vele arra, akkor néhány száz méterrel arrébb az erdő fokozatosan bambuszerdővé, a pandák természetes lakhelyévé változik. 
- Boopynak hívnak anyukámék - feleli szégyenlősen a bemutatkozásodra. Egy mob, akinek van neve… Ez vajon szemet szúr neked? Vagy továbbra is abban a hitben vagy, hogy egy petről van szó?
- Hogy néznek ki? - kérdez vissza félrefordított fejjel (Valami hihetetlen aranyos így :3) - Nagyok, és feketék, meg fehérek - igyekszik a lehető legjobb leírást adni, még a mancsával is gesztikulálva hozzá.

Simeon:

Te kissé elszontyolodtál mikor virágosmező helyett az erdőben találod magad… Aztán a napos rész megnyugtatott és felfigyeltél a polipokra.
Igazad van, felkapták a fejüket a kiálltásodra, és azon nyomban be is ugrott mindegyik, amilyen gyorsan tudott, egy-egy fa mögé. Vajon ezek még nem láttak embert?  Mindenesetre ha közelebb próbálsz menni valamelyikhez, akkor szerencsétlen menekül előled, mint a tűztől. Ha nagyon akarod utolérheted, de ehhez le kell tenned Tengerszemet, amelyiket pedig megfogod, úgy remeg a kezedben mint a nyárfalevél. A másik kettő pedig neked ugrik, és igyekszik minnél gyorsabban rávenni, hogy elengedd a foglyul ejtett társát. Nem bántanak, csak próbálnak rávenni, hogy ne fogd a harmadik polip. Mit csinálsz?

Szophie:

Mentek és mentek, a farkasok pedig közelednek és közelednek. Annyira, hogy egy adott pillanatban előttetek jelenik meg egy vicsorogva, így megtorpanásra kényszerítve Vezért. Mire kettőt pislogtok a többi pedig már körbe is zárt titeket.
Vicsorognak és a fogaik között mormognak valamit a jutalomról, szabadságról, pozícióról, hatalomról, meg melegről.
Na, hogyan tovább? Harcoltok? Megpróbáltok beszélni velük? Vagy esetleg más módot választotok?

Cear:

Kissé összezavarodva beszédbe elegyedsz a farkasokkal. Amikor megszólalsz mind kicsit hátrébb húzódnak… Jól láthatóan félnek tőled. A számbeli fölény említésére 3-4 bátrabb mob előrébb merészkedik, és fenyegetően rádvicsorgatja a fogát. De ugye te már láttál ilyet, úgyhogy nem ijedsz meg?
- Ha nem akarsz megölni, mit keresel itt? - kérdez rá az egyik, aki úgy tűnik többé-kevésbé a falka vezetője. - Nem látok nálad fegyvert. Ameddig ez így marad rendben vagyunk - teszi hozzá, igyekezve nagynak, és erősnek látszani. Ezzel ő lerendezettnek tekinti a dolgot, és visszahátrál, maga után intve a fejével társait. Morogva, vicsorogva húzódna vissza majd futnak el az erdőben.
De csak majdnem mind, mert egy fiatalabb farkas, egyik azok közül akik a többiek elé álltak, megáll előtted, és kíváncsi tekintettel néz.
- Haza? Nem találod a haza vezető utat? - kérdez rá, majd hátrál is néhány lépést félve

Határidő nincs, azért ne tartson túl sokáig hogy írjatok Smile

_________________
Színem, Adatlap (Avagy mire számíthatsz)

Futó küldetés(ek):
Ikeristenek (Ámor nyilai 2.0)
Narnia krónikái

Kérésre induló küldik:
Ámor nyilai (variációk Smile )
Néma királynő és fehér király (sakkozás)
avatar
Ronye Arabel
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 12
Join date : 2017. Jun. 27.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Narnia krónikái

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.