~ Kúria ~

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Go down

default ~ Kúria ~

Témanyitás by Zekken on Kedd Aug. 22, 2017 10:56 pm

~ Kúria  ~



..: Ez a játékmód eredetileg nem az én találmányom régi mesélőnk és adminunk, Rosalia egyik játékmódja volt, viszont régebben nagy sikernek örvendett és bátorkodom megkísérelni én is, remélem tetszetős lesz és élvezni fogjátok. :..

A határidő két hét, de amennyiben hamarabb meg lesz a kör, én is hamarabb írok.
A játékmenet és a feladat viszonylag egyszerű, így nem is részletezem, legyen meglepi.
Viszont segítségként elmondom, hogy lényeges leírni mit néztek meg, merre felé indultok és hasonlók. Csak részletesen ám. :3

Résztvevők:
Nsnise
Murakumo
Szophie
Jun Takeo
Chakna
???


Nanise:
Mindegy mi történt veled aznap, hisz egy kábítókristály villanásával végződik, valamint "Itt" ébredsz, de hol? A félhomályt hamar átlátja a látásod, amennyiben az aktív. A szemeid világítani kezdenek és felmérheted a környezeted. Körülötted polcok, edények, néhány zöldség egy ládában. Dohos szag, és a bezárt ajtóban, ahol egy kulcs figyel a zárban, afelett pár centivel az ajtóba vésve öt vonalkát találsz áthúzva. (Ahogy striguláznak) A mozgásod kissé nehézkes, elgémberedtek a végtagjaid. Mennyi időt tölthettél kábultan? Amikor megpróbálod előhívni a menüd, vagy csak mozogni, érdezd a csuklódra kötött kötelet, aminek megszorulnia kellett volna a hirtelen mozgásra, méigs egy kis fincákolás után könnyedén kiszabadítod a kezeidet. Lássuk, hogyan tovább? -  Kamra

Murakumo:
Korom és füst. Ezzel találod magad szembe amikor feleszmélsz. Emlékeid között még frissen élhet, a kábítókristály hatása és villanása. A hlk puffanás ahogy a földre rogytál. Meglepetésként ért téged a támadás. Viszont látás híján, kénytelen vagy tapogatózni, hacsak nincs nálad egyébb segédeszköz, de kérdem én? Biztos érdemes-e bármit meggyújtani ott, ahol minden csupa korom? Szóval a döntés rajtad áll. Ha tapogatózni kezdesz rájössz, hogy egy kocka alakú helységben vagy, kiegyenesedni sem tudsz igazán, hisz bevered a fejed. Olyan másfél méter magas lehet, és két, két és fél méter széles a terület, amit bejárhatsz. Fadarabokat, találsz oldalt érezhetően betonfalat, de ha kitartóan kutatsz, egy fémajtót is kitapogathatsz, rajta egy kerek (kormány szerű) zárral, amit ha elfordítasz, kijutsz az égetőből. Persze, kormosan és koszosan, de a rendszer perceken belül megoldja ezt a problémádat is. Na lássuk, lesz-e, vagy mi lesz a következő lépés? - Égető

Szophie:
Szophie és Vezér. Mindketten kábultan ébredtek, a villanás emlékével. Dohos szag csapta meg az érzékszerveiteket, Vezérét talán jobban, mint a tiédet. Huzat fúj keresztül a szobán, kifejezetten hűvös. Látás híján, nektek is marad a tapogatózás. Találtok egy asztalt, széket, pár faoszlopot, egy halom dobozt, zsákot, valami gömb alakú gumit (feltehetően labdát) egy nagyobb méretű rongycsomót, amit ha gyömöszöltök kissé rájöttök, hogy egy gyerek méretű plüss az. De ha kitartóak vagytok, egy kocka lakú kitüremkedést is felfedeztek a talajon. Olyan egy méter átmérőjű, rajta egy kis kallantyúval. Vezér gyereksírást hallhatott.- Padlás

Jun Takeo:
Egy villanás és filmszakadás. Amikor magadhoz térsz egy szobában találod magad, a félhomályban láthatod a szobát amiben vagy. Fekete szőnyeg sötét vélhetően vörös mintákkal. Hatalmas ablakok, amiken keresztül látod, hogy kint viharos szél tépi a fákat, persze ezt a ház neszeiből: nyikorgás, süvítés, szintén hallhatod. Melletted még négy széket látsz, rajta kötélel. Valamint itt jön a lényeg. Te magad is egy székhez vagy rögzítve, derekad, lábaid megkötözve, de kis próbákozás után, könnyedén kibújhatsz belőle. Jobbra tőled egy ajtó, mögötted pár fotel és egy szófa és egy széles asztal. Mellette szekrények, amiken könyveket találsz, mint ahogy a falon is vannak lengőpolcok, amiken szintén könyvek, vagy dísztárgyak sorakoznak. - Társalgó

Chakna: /Jutalom nélküli küldetés./
Villan a fény, viszont ahogy magadhoz térsz félhomály fogad. Egy szobában vagy, kezeid összekötözve a lábaddal, a szád letapasztva ragasztószalaggal, és mintha valami rongy szerű is lenne benne. Kábultnak érezheted magad, de az izgalom és a tudat, hogy nem ott vagy ahol lened kéne, segít, hogy hamar észhez térj. Egy hatalmas íróasztal, rajta gy lámpással, mögötte egy nagy darab székkel. Az egyik ablak nyitva, de rácsok szegélyezik azt. A hold már magasan jár. A kemény poros szőnyegen, ha mocorogsz picit, kiszabadulhatsz a kényelmetlen pozíciódból. Az egyik fal tele van könyvekkel, a szekrény szinte ki sem látszik mögüle. Ezen kívül a szoba üres. Hol lehetsz most? - Dolgozószoba.

Meglepivendég: :3
Hason fekve találja mgát, az arcába csukja húzva, megszűrve az épült dohos illatát. De látását korlátozva, ahogy ficánkolása után ráébred: Meg van kötözve. A lábai, a kezei a törzséhez, valamint, a nyakánál is szorul a hurok, amit a zsák szájánál lehet összébb húzni. Az evickélését követően, még kényelmetlenebb helyzetbe kellett volna kerülni, mégis gyerekjáték volt pár mocorgás után kiszabadulnia. Leemelte a csukgályát fekete haja pedig a szemeibe omlott. Megnyalta kiszáradt száját, miközben pár pillanat alatt felmérte a helyzetet. Mellette még négy kupac kötél és zsák... Elmosolyodott és felcsillant a szeme. Képességét használta, majd a polcon lévő rongybabát magához vette, mintha csak a sajátja lenne. Ezután keserves és hangos sírásba kezdett. - Háló. Gyerekszoba?




Határidő: Szeptember 5. - Kedd. - Hamarabbi reagok esetén, rövidülhet.

_________________
Színem:#9680C7

『Rólam:』↬ Hamarosan.
『Küldetések:』↬ Álomhajó - Tor/túra
                         ↬ Renascent floor
                       
『Eventek:』↝
『MiniBossok:』↝ Igény szerint.
avatar
Zekken
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 154
Join date : 2016. Oct. 27.
Tartózkodási hely : Zabuta

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: ~ Kúria ~

Témanyitás by Magnus on Kedd Aug. 22, 2017 11:57 pm

Miután véget ért a szafarizás, Liese és Eiki elvált Magnustól, majd a kardforgató elindult a legközelebbi fogadó felé. A hírügynökkel pedig már nem is törődött.
~ Na mindegy. ~ gondolta.
Továbbindult, mikor meghallotta azt, hogy valaki fut felé. Meg akart fordulni, de a következő pillanatban minden elsötétült.
Ahogy Magnus magához tért, egy félhomályos szobában találta magát. Feleszmélve azon kapta magát, hogy egy székhez kötözték. Nem volt oda az ilyesmiért, de egyperces ficergés után ki is szabadult. Felállva, ellépett egy kicsit a széktől és körbenézett a szobában. Néhány széket látott még, szintén kötelekkel.
- Tehát már mások is voltak már itt túszként.
Előbb az ablakhoz sétált, és kinézett rajta. Viharos szél tépte a fákat odakinn. Az ablak kinyitásával nem is törődött. Lehet, hogy emeleten van. Mondjuk egy emelet zuhanás talán nem sok kárt okozna, de magasabbról való esés már igen. Ezután megpillantotta az ajtót, de az feltehetően zárva volt, mint ahogy lenni szokott az ilyen helyzetekben. Kardja után nyúlt, de az nem volt a helyén.
- Várható volt. Talán a legjobb lesz, ha beszerzek majd egy pótkardot az ilyen esetekre.
Tovább nézelődött a félhomályos szobában. Pár fotel, egy szófa és egy széles asztal. Odalépett az egyik szekrényhez, majd kis gondolkozás után levett egy könyvet onnan. Beleolvasott, de nem hitte, hogy sokra menne vele és vissza is rakta a könyvet. Azonban újra az ajtó felé pillantott, és úgy döntött, hogy mégiscsak jobb lenne ellenőrizni. Átsétált a szobán az ajtóhoz, majd lenyomta a kilincset. Nem nyílt. Vagy tényleg zárva volt, vagy pedig úgy lett beállítva, hogy ne nyíljon ki könnyen. Kard híján fogta az egyik széket, majd erőből az ajtónak vágta azt, remélve, hogy némi kárt tesz az ajtóban.

_________________
Megjegyzés:
- Amit Magnus mond / gondol, az dőlttel van kiemelve
- Beszéd és gondolat színe; #006600
- Gondolat jelzése: ~


Statisztika / Jártasságok:

> Statisztika
Élet: 13
Fegyverkezelés: 13
Erő: 21
Kitartás: 12
Gyorsaság: 9
Speciális képesség: 12

> Elsődleges jártasságok
Súlyemelés: -
Teherbírás: -
Akrobatika: -
Ugrás: -

> Harmadlagos jártasságok
Vadászat: -
Főzés: -
Italkészítés: -
Lovaglás: -



avatar
Magnus
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 32
Join date : 2017. Aug. 01.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 14
Exp:
804/900  (804/900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: ~ Kúria ~

Témanyitás by Chakna on Szer. Aug. 23, 2017 3:43 pm

 Oké. Szóval, mostanában enyhén talán paranoidnak is tekinthető módon óvatos szoktam lenni… Például nem megyek bele kétes helyzetekbe, és nem indulok úgy felfedezőútra sem, hogy nem vagyok túlbiztosítva. Most viszont… egyszerűen csak sétálni indultam a 10. szinten… A céhház kertje ehhez nem elég nagy,  úgyhogy kisétáltam az ajtón. Nem voltam óvatlan...Mégis... Hamar kitisztította a fejem a séta, ahogy szerettem volna, és indultam is visszafelé… Aztán csak a villanásra emlékszem, és most kicsit még zsibbadó fejjel itt vagyok ebben a félhomályos szobában. Remek… Kezem lábam összekötve, és a szám meg leragasztva…
Mindenesetre hamar összeszedem magam, és kikecmergek a kényelmetlen pozícióból. Legalább addig megpróbálok ügyeskedni, hogy a szám ne legyen leragasztva meg betömve. Nem is kell túl sokáig, mert a kötelet hamar sikerül leszednem magamról. Rendben, ez fura… Gyorsan ellenőrzöm az inventorymat, elsősorban a teleportkristályomat keresve. Ha megvan a kezembe veszem, de még nem tűnök el. Nem árt tudni azért, mibe keveredtem…
Először csak ülve körülnézek.
Ebben a félhomályban sajnos nem látok rendesen, de azért ki tudom venni, hogy a szobában egy nagy íróasztal van, és mintha egy lámpa is lenne rajta.  Szuper, először azt kellene valahogy beüzemelni, hogy rendesen lássak.
Kettő: Ablak, és nyitva van. Jól látom, hogy azok rácsok? Ezek szerint nehezen fogok ott kijutni (ha nincs meg a kristályom, esetleg nem működik), de legalább azt meg tudom állapítani, milyen magasan vagyok. Három: Sok-sok könyv. Hát… ha más nem, legalább unatkozni nem fogok. Na Valahol itt jövök rá, hogy amúgy nekem van látás jártasságom, amit akár használhatnék is… Ébresztő, Chakna!
Így körülnézve észreveszem a széket is az asztal mögött. És hogy igen, az egy lámpás az az asztalon, és az ablakon határozottan rácsok vannak.
Nos, előszőr is derítsük ki, mit tudok kezdeni az ablakkal. Odasétálok, és kinézek, igyekezve a lehető legtöbb információt kinyerni abból amit így a látás jártasság segítségével láthatok. És ha már ott vagyok, próba szerencse alapon a rácsokat is megpróbálom kiszedni, vagy elgörbíteni vagy valami… Ha sikerül kiszedni, akkor óvatosan lerakom a földre, hogy ne legyen útban, és ne csapjak véletlenül zajt vele.
És függetlenül a próbálkozás eredményétől, alaposan megnézem az íróasztalt is, persze csak csendesen. Minden érdekes, ami elárulja hol vagyok, ki hozott ide, esetleg miért. És örülök ha találok valamit, ami a kristályt leszmítva. segít akár az ablakon, akár az ajtón keresztül észrevétlenül eltűnni. A széket csak óvatosan arrébb teszem, ha tudom, de bele nem ülök.
Következő: nézzük meg mit találok a könyvespolcokon… Mármint könyveken kívül esetleg. Néhány könyvet le is emelek, hogy megnézzem van-e valami mögötte. Minnél többet sikerül megtudnom, annál jobb.
És végül: Az ajtó. Ki tudja, ha a kötél ilyen könnyen lejött (amit mellesleg elrakok, szükség esetére) még lehet az ajtó is nyitva lesz…

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 616
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
1348/1500  (1348/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: ~ Kúria ~

Témanyitás by Szophie on Csüt. Aug. 24, 2017 1:26 pm

Nem számított abban a pillanatban sem az, hogyan kerültünk oda, sem az, miért. Az volt a lényeg, hogy valószínűleg veszély fenyegetett minket, és ezt mindketten tudtuk. Ha valaki a mi szintünkön képes volt minket elkábítani és csak úgy idehozni, annak megfelelő eszközei voltak ahhoz, hogy veszélyt hozzanak ránk, ezt jól tudtuk, legyen az akár játékos, akár egy megfelelően kieszelt program. Persze, ha bántani akart volna, arra már megvolt bőven a lehetősége, és mivel látszólag teljesen sértetlenek voltunk, az volt a legkézenfekvőbb, hogy egy játékba kerültünk, ahol mi vagyunk a bábuk. Természetesen egy pillanatig sem rettentünk meg a sötétségtől, hozzá voltunk szokva, szinte mint régi jó ismerőst köszöntöttük. Éreztem, ahogy kiélesednek az érzékszerveim a látásom elhagyásával. Első dolgom az volt, hogy megnyitottam a térképemet és üzenetküldő panelem, leellenőrizni, mi történt velük, képes vagyok-e még használni őket. Mindeközben ülve maradtunk ahogyan hagytak minket, mozdulatlanul. Először meg kellett állapítani mindent, amit meg lehet egyhelyben maradva, ez volt a szokásunk, nem fejjel rohanni a falnak. Így hát, szinte megbeszélés nélkül, csupán csak a másikat kellőképp ismerve, egyszerre tanácskozásba kezdtünk. Összeszedtünk mindent, amit csak hirtelen meg tudtunk állapítani.
- Érzed?
- Igen. Hideg szél fúj. Valahol lehet egy lyuk vagy ablak, amelyen keresztül át tud fújni a huzat. - kijelentésem után meg is borzongva, mintegy reagálva is a megállapításra, tényleg hideg fúj.
- De akkor is sötét van. Sehonnan sem érkezik fény.
- A lyukon vagy ablakon túl is sötétnek kell tehát lennie. Vagy éjszaka van, csillagtalan, vagy mélyen az erdőben lehetünk valahol, vagy pedig egy szellős, de sötét épületen belül vagyunk.
- Fa padló van alattunk. Valószínűleg tehát egy szobában vagyunk, parkettán vagy ilyesmin. A szél tehát vagy ablakon keresztül érkezik, vagy pedig a falak is fából vannak, és hézagok vannak közöttük.
- Ha hézagos, akkor is van kiút, ha szétfeszítjük a deszkákat, ha pedig ablak van ott, akkor azon is talán át lehet mászni.
- Vagy jöhet máshonnan is a huzat. Ajtó, csapóajtó. – jutott hirtelen eszembe a lehetőség.
- Akárhogy is, valamerre vezetnie kell az útnak.
- Mit érzel még? – tette fel a kérdést farkasom. Ez így ment, még akkor is, ha az ő érzékszervei jobban voltak, nem csak azokra támaszkodtunk. Kikérte az én véleményemet is, meghallgatta a következtetéseimet. Egy csapat voltunk.
- Csak dohos szagot. A helynek réginek kell lennie. – állapítottam meg az egyetlent, ami eszembe jutott.
- Rengeteg a por és a penész, mi? Ez a hely direkt így lehet programozva. Magától ugye, a játékban nincsen por sem szemét, sem rothadás, sem korhadás. Ha elkorhadna valami, elpixeleződne. Kivéve, ha a programozóknak más volt a szándékuk. – ezt persze Vezér tudhatta a legjobban, hiszen ő ennek a világnak a részese volt. Én hajlamos voltam megfeledkezni ezekről a részletekről, mint úgymond, kívülálló, habár már alig emlékeztem rá, milyen is volt az a kint.
- Más valami?
- Semmi, mindent elnyom ez a régi bűz. Hangokat sem igazán hallok.
- Rendben, akkor induljunk el. Csak óvatosan. Először az lenne a legjobb, ha a falat keresnénk meg, és megállapítanánk, hogy miből készült. Ha fa deszkákból, az jó. Ha nem abból, akkor az azt jelenti, hogy kell lennie valahol ablaknak vagy ajtónak. Akkor végig kell menni a falon és azt ellenőrizni. Esetlegesen akrobatika segítségével megpróbálhatnánk megnézni, mekkora a hely belmagassága. Ha nem érjük el a plafont, biztosan magas. Vigyázz végig a padlón, lehet, hogy a lábad alatt lesz a lyuk! – futtattam végig gondolatmenetet.
- Próbáljuk meg kitalálni, merről fúj a huzat. Nyálazd be az ujjad, mint azokban a ti világotokbéli filmekben, és tartsd fel. Én pedig megpróbálom majd az erőmmel áttörni a falat, ha fából, vagy ilyesmiből készült.
- Na igen, ha tégla, akkor jó lenne, ha nem futnál neki fejjel. – kuncogtam.
- Ha vannak itt tárgyak, azokat sem ártana ellenőrizni.
- Oké! Én megnézem azokat! Hajrá! – pattantam fel, és indultam el előre, talán túlságosan is nagy hévvel.
- Au..! – hallattam a hangom, amint nekimentem valami nagy és kemény tárgynak, na nem mintha fájdalmas lett volna. Egy pár pillanat után rá is jöhettem, mi az: egy nagy fából készült asztal, hozzá tartozó székkel. Előrenyúltam, ellenőrizni, hátha van valami rajta, párna a széken, vagy egy tárgy az asztalon.
- Ne legyél béna. – sóhajtotta Vezér, aki, mint mindig, most is szinte ösztönszerű megérzésekkel kerülte el a tárgyakat, melyek az útjába akadtak. Orrát néha szaglásra emelte, de mivel nem tartott ez többnyire túl sokáig, arra a következtetésre jutottam, hogy a por teljesen tönkretette a szaglását.
- Pár dobozt találtam. – jelentette. – Most óvatosan megpróbálom kinyitni őket. Kérlek, vigyázz, bújj az asztal mögé, hátha valami veszélyes van bennük. – majd kinyitotta őket, és ha nem történt semmi veszélyes, óvatosan, de egész egyszerűen, körbekutatta az összes ott fellelhető tárgyat, hátha valami utalhat arra, hol vagyunk, vagy miért kerültünk ide, esetleg valamilyen segítő tárgyat találhatunk. Ez sem kizárt ugye egy játékban.
- Hát, én csak egy óriás plüssre és egy gumi labdára bukkantam. Nem akarsz játszani? - tettem fel a viccnek szánt kérdést.
- Gyerekholmik? – úgy tűnt, a kérdés mögött bizonyos következtetések húzódtak meg, és már én is értettem, mire gondolt.
- Poros dolgok, dobozok, régi gyerekholmik, öreg szag. Ez valamiféle raktár, padlás vagy pince lehet.
- Azaz vagy fönt vagyunk, vagy lent..
- Egy házban méghozzá. Ha pincében lennénk, szerintem földnek kéne alattunk lennie. A másik kettőt valószínűbbnek tartom. A szél is fúj. .
– vitte tovább a gondolatmenetet Vezér.
- A faoszlopok talán tartógerendák itt. – nyúltam előre magam elé oda, ahol az előbb véletlen a vállamat beleütöttem egy ilyen oszlopba. Tudtam, hogy több van belőlük, hiszen egy pont ugyanilyen mellé lefektetve ébredtem.
- Akárhogy is, akkor biztosan van innen kiút. A padlásnál lefelé, a raktárnál a falon, a pincénél pedig fölfelé. – de vajon jó ötlet kimenni? Hiszen egy játékban éppen ez lehet a szándéka annak, aki minket idehozott. Övé a lépéselőny.
- Elég nagy szívás lenne, ha a plafonon kellene kutakodni. – sóhajtottam letörten, és fölfelé néztem a semmibe.
- Avagy lépcsőt kell keresni. – morogta maga elé farkasom.
- Mindenesetre.. - kezdtem bele a további tanácskozásba, de egy éles "csitt!" felkiáltással farkasom elhallgattatott.
- Valaki sírt. Egy gyerek. De már el is hallgatott, nem hallom többé.
- Szóval biztosan egy ház. Az a fiú lehetett a játékok tulajdonosa talán? - egy ház, amit még laknak is, méghozzá valószínűleg egy család. Ez kezdett egyre inkább bizarrá válni. Előrecsúsztam egy kicsit, oda akartam menni farkasomhoz. Ám akkor valami nagyon furcsát éreztem meg magam alatt.
- Ez csak azt jelenti, hogy biztosan vannak itt rajtunk kívül mások is.
- Az hagyján.. - mondtam sötéten. - De találtam valamit.. Egy kallantyú, és egy négyzet alakú mélyedés.. - mondtam ki a szavakat, amint a kezem felfedezte az alakokat.
- Igazunk volt!
- Egy csapóajtó!

_________________

avatar
Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2335
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 21
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6878/6900  (6878/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: ~ Kúria ~

Témanyitás by Nanise on Csüt. Aug. 24, 2017 10:43 pm

Sosem voltam olyan ember, aki horoszkópot olvas, ezért ma sem tettem. Pedig biztos vagyok benne, hogy valami olyasmi állt volna benne, hogy:"Veszély leselkedik rád." vagy "Ma ne vágj utazásba." Hallgattam volna rá? Nem. Óvatosabb lettem volna? Nem. Mindig óvatos vagyok. De legalább felkészülhettem volna arra, ami történni fog. Még soha nem láttam kábító kristályt. Kíváncsi lettem volna, hogy néz ki. Csak a törés hangját hallottam és egy homályos körvanalat, mielőtt mindent elnyelt a sötétség.
Ahogy magamhoz tértem, első dolgom a körbeszemlélés volt és egy kis félelem. Ha Baal mégis túlélte, akkor nekem végem. Ezért is örülök, hogy még mindig élek – minden másodperccel nő az esély, hogy nem az ő keze van a dologban. A sötétség miatt aktiváltam Látás és Észlelés jártasságom is. Miután meggyőződöm arról, hogy senki nincs a helyiségben rajtam kívül, megpróbálok felkelni. A kötél furcsamód könnyen ereszt, még az Akrobatika jártasságom sem kell aktiválnom, de az elgémberedett tagjaim miatt mégis csk megteszem.
Miközben nyújtok, tüzetesebben megszemlélem a szobát. Ha röviden szeretném leírni, a raktár, vagy kamra kifejezés lenne a legjobb. Talán engem is ezért hoztak? Én leszek a ma esti főfogás? Vagy eleve azt akarták, hogy kiszabaduljak és egy kis szórakoztatást nyújtsak számukra? Bármi is legyen a céljuk, elővettem az egyik fegyverem, egy Ördög Botot. Ha a falak sérülékenyek, a lándzsa könnyedén beleállhat a falba, míg a bot nem. És ezt álcázhatom túrabotnak is – egy épületben. Rolling Eyes
Első utam az ajtóhoz vezet, hogy bezárjam. Ha eleve zárva volt, annál jobb, így már kétszer is rá van fordítva. A kulcsot benne hagyom, elindulok a polcok irányába. Elsősorban hasznos tárgyakat – kötél, kristályok, potik – keresek, de mindent tüzetesen átnézek. Az edényekbe belekukkantok, ha van bennük valami, abba belekotrok, akárcsak a zöldséges kosaraknál, hátha találok bennük rejtett tárgyakat. Egy-két zöldséget ketté is török, bár tudom, hogy a pixeleken kívül mást nem találok bennük.
Ha bármi hasznosat, vagy érdekeset találok, azt a terem közepére helyezem, majd minden edényt és ládát, ami a padlón van, arrébb tolok, amennyire súlyemelés nélkül ez lehetséges. Ha tudok, a botommal is rásegítek, kihasználva az emelőerőt. A helyükön csapóajtót vagy nyomokat, karcolatokat keresek, míg a falon gombot, vagy rejtett ajtót. A polcokról is minden tárgyat legalább egyszer felemelek, vagy elmozdítok. Ötpercenként az ajtóra is vetek egy tüzetesebb pillantást és meggyőződöm arról, hogy még mindig zárva van – e. Végül a plafont szemlélem meg. Ha fagerendákból áll és eléggé alacsonyan van, botommal gyengéden megütögetem, hátha az egyik üreges hangot hallat. Ha más, keményebb építőanyagból, erősebben ütögetem. Ugyanezt megcsinálom a fallal is, körülbelül félméterenként megkocogtatom padlószinten, ezután félméterrel magasabban megismétlem, míg nem találok valamit. Nagyon szeretnék őrjöngve kirontani innen, de nem tehetem. Túl sok az ismeretlen tényező. Pedig élvezet lenne, valljuk be~ Fufufu. c:
avatar
Nanise
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 64
Join date : 2017. May. 05.
Age : 12
Tartózkodási hely : Miért érdekel? c:

Karakterlap
Szint: 25
Exp:
2454/2500  (2454/2500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: ~ Kúria ~

Témanyitás by Murakumo on Pént. Aug. 25, 2017 12:06 pm

Mintha valami hülye rémálomból rángattak volna ki, úgy riadtam fel erre az elviselhetetlen szagra. Először azt hittem, hogy az ujjaim kötelékében tartott cigaretta volt a bűnös, de nem. Még tisztátlan tudatállapotban is emlékeztem, mikor szívtam utoljára: sajnos elég régen. Nyúlni is akartam egy szálért, amit a csizmámba rejtettem duginak, de nem voltam bagoly, nem láttam a sötétben. Koromsötét, nem nagydolog. Az már igen, hogy az arcomon éreztem ezt a porszerűséget. A napszemüvegemet is hiányoltam, ami aztán már tényleg sok volt.
Bármit, csak a szemüveget ne! – aztán egy pillanatra be is villant, mi történhetett. Pár faszinak nem eshetett túl jól, hogy nem lejtettem bónuszkört. Vagy mert nem adtam táncórákat idiótáknak. Valaki aztán fogta magát, a nagy dulakodás mellett leejtette a szemüvegemet, aztán elvittek Álomországba, bégető szálakról álmodozni. Jól eltelt az az idő, amíg ötszázhuszonnyolcadik füves cigarettáig jutottam. Utána eszméltem rá, milyen büdös van. Aztán eszembe jutott, hogy ez a büdös be is teríthet.
Kinyújtóztattam a lábamat, de nem teljesen. Sejtettem, hogy amilyen szag van itt, úgy a helynek is olyan kicsinek kellett lennie, amiért így tengett a nem létező levegőben. Ahogyan sóhajtoztam, úgy ez a méreg is lekerült tüdőmbe – már ha a virtuális szennyeződés ugyanúgy képes volt kárt okozni, mint az igazi korom. Karjaimba is próbáltam némi életet lehelni, még ha a körülmények nem is voltak igazán alkalmasak. Ujjaimmal puhatolózva matattam, valami használható dolog után kutatva, hátha találhattam valami megoldást a problémámra. Új fekvőhelyem kezdett kimondottan kényelmetlen lenni, egy nő pedig nem fetrenghet koszban. Felfelé tapogattam: kis mennyezet, szűk hely. Nagyon nem tetszett ez nekem. Fadarabok – már nyilvánvalóvá vált, hova tuszkoltak be ezek a senkiházik. Feldühödve egyre hevesebben kerestem a kiutat. Ujjaimmal valami hideget, némileg mozdítható dolgot tapogattam ki. Amiképpen testsúlyommal előrébb dőltem, hogy könnyebben hozzáférhessek szabadulásom zálogához. Azt ugyan nem vettem számításba, hogy a kelleténél jobban rátehénkedtem az ajtóra, így voltaképpen kibukfenceztem az égetőből, de legalább ezzel is megvoltunk. Lassan, az ajtó szélébe kapaszkodva küzdöttem magamat talpra. Kutya módjára megráztam magamat, mire a korom füstfelhő formájában pixeleződött el, miután testemtől szokatlanul egyszerűen vált el.
Szenvtelenül néztem körbe, ami újból eszembe juttatta a tragédiát, miszerint nem volt meg a szemüvegem! Az ember sok dologra volt képes, ha elszánt, de eltulajdonítani egy nő művészi kellékét már főbenjáró bűncselekmény. Fogcsikorgatással néztem körbe az ismeretlen helyszínen, mégis hova kerülhettem. Úgy tűnt, egyedül voltam. A gyávák fogták magukat, és betuszkoltak egy kemencébe aszalódni – szimplán bosszúból!

- Halló~? – Azért tettem egy próbát és szokatlanul dallamos hangon szólítottam az ismeretlent. Ha nem érkezett válasz, újabb próbát tettem. Ha az sem sikerült, kissé másabb módon próbálkoztam, egy fokkal türelmetlenebb hangon. – …Elnézést? Itt a pizzafutár! – Na jó, ez már a kellemetlenebb kategóriába esett, de nem baj. Miközben körbeszaglásztam, vártam, hátha volt valaki, aki az ingyen pizzára kapható volt. Ha nem, azt a pár pillanatot kihasználva gyorsan lecsekkoltam inventorym tartalmát, mindenem megvolt-e. Ezekből a bádoratlan bugyuta barbár bohócokból bármi kitelhetett: ha a szemüvegemet kisajátították, mást is eltulajdoníthattak. Ki tudja…?
avatar
Murakumo
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 36
Join date : 2017. Apr. 26.

Karakterlap
Szint: 19
Exp:
1345/1400  (1345/1400)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: ~ Kúria ~

Témanyitás by Zekken on Szer. Aug. 30, 2017 9:11 am

Jun Takeo:
Kinéztél az ablakon és láthattad, hogy erős szél tombol odakint. Valamint, amit talán a székeden ülve még nem, de közelebb érve láthattad hogy barna rács veszi körbe azt, valamint hogy legalább a második emeleten vagy. Megpillantottad az ajtót és talán a félelmed játszott veled csupán, hisz fegyvered a helyén volt, pont úgy ahogy szoktad hordani. Így megpróbálkozhattál bármivel, amit eleinte akartál. Viszont a pótkard ötlete nem egy rossz gondolat. Wink A könyvekre esik a választásod. Le is veszel egyet, aminek régi kopottad keményborítása van, és kissé még poros is, de amint kinyitod kiesik belőle egy lap, amin egy betű szerepelt csupán. - P -. Te tudod mit csinálsz a lappal, miféle jelentősége lehet, de a könyv címe is ezzel kezdődik, viszont a tartalmát hamar megunod, hacsak nem vagy a lovagregények szerelmese.
Mégiscsak foglalkoztat az ajtó gondolata, és amikor odamész és lenyomod a kilincset lám, ki is nyílik. A te elgondolásod volt csupán, hogy mindenképp zárva kell hogy legyen, így talán még furább és elgondolkodtatóbb lehet, hogy mégsem volt. Viszont ahogy kilépsz, megjelenik egy ikon. Ami azt mutatja. "Elhagytad a védett övezetet" – Mint amikor kilépsz a város biztonságából. Az ajtón túl egy folyosót találsz, amely jobbra és balra is halad és úgy tűnik mind két oldalt egy másik folyosó vagy lépcsősor vezet tovább. Merre mész?  Ekkor a fejed felől dübbenéseket hallottál, mintha valaki a plafonnak esett volna. De a távolból is furcsa zajokat hallatt, mintha valami macska nyávogna? Nem, ahogy közelebb érsz a hanghoz, jobb oldali lépcsőn, ami alig öt fok,  úgy egy gyereksírásra leszel figyelmes.

Chakna:
A kristályodat megtalálod és a kezedbe is tudod venni. Amint kiszabadulsz, a lámpát be is tudod üzemelgni, gond nélkül. Az ablakhoz sétálva láthattad a rácsokat, amik mozdíthatatlanok voltak. Hiába próbálkoztál, masszívak. Kikémlelve viszont a távolban, feltűnhetett, hogy a távolabbi fák lombjait erősen kócolgatja a szél. Az első emeleten vagy. Különösebb fényt nem látsz semerre. Visszatérsz az íróasztalhoz. A teteje szépen el van rendezve, viszont a fiókok és a szekrény részére mindez nem mondható el. Alul van egy ajtaja amiben egy polccal bélelt szekrényt találsz. Benne pár dobozt és papírt. Az iratok valamiféle hivatalos leírások, de amikor beleolvasol is rájössz, hogy a lakástulajdonohoz van köze, amiben egy Klaus név szerepel, de ennél többet nem tudsz meg. Az sem biztos, hogy ezek is lényegesek voltak. Az egyik dobozban leveleket találsz, kézzel írott személyes irományokat. Két névvel ellátva, az egyikben gyöngybetűkkel írott szerelmes fohász, a másikban viszont egy alig kiolvasható de érezhetően válaszlevelek. A másik dobozban pár női csecsebecse. Karkötő, nyaklánc, boross...  És hasonlóan személyes dolgok. Tovább kutakodva találsz még egy lökés kristályt is, besúlykolva a papírok közé. A fiókokban szintén hasonló dolgokat találsz, viszont amikor vissza akartad csukni, hallhattál egy halk koppanást, valamint feltűnhetett, hogy a fiók megakadt a sinen. Talán csak mert régi?... A könyvespolcokon semmi hasznosat nem találsz. Se mögötte, és sajnos titkos járathoz sem vezet, pedig gondolkodtam rajta. Razz Az ajtót pedig gond nélkül nyitottad ki, majd egy kihalt folyosóra értél. Amennyiben hallgatózásod is aktív, egy kislány sírására lehettél figyelmes. Amennyiben elhagyod a szobát megjelenik a következő rendszerüzenet: "Elhagytad a védett övezetet."


Sziphie:
Íme a tapasztalat, az évek és a rutin. A térképet sikeresen lenyitottad, és feltűnhetett, hogy az első szint fővárosának jobb peremén vagytok, elég közel a védett övezet széléhez, tehát a városhatárhoz. Ezen kívül semmi különös. A barátaidat, és bárkit leellenőrízhettél, a közeledben talán egyikük sincs, de ezt te tudod, hogy a résztvevők között kivel vagy szorosabb ismeretségben, szóval akár ismerős nevekre is bukkanhatsz. A lámpát úgy tűnik nem találjátok meg, de így ugye hogy viccesebb? Very Happy És igen, gyerekjátékokat találtatok, és a felfedezés, amely szerint egy padláson vagytok is helyesnek tűnik. A huzat jobbról fújt, és a falat tapogatva, egy apró bukóablakot is találhattatok, mellesleg nyitva, ha felfedeztétek azt is érezhettétek, hogy a fal egy másfél méteres magasság után szűkül, és gerendák helyezkednek el párhuzamosan. A fal, fura nem meszelt tapintást nyújtott, enyhén göröngyös volt a felszíne, a padló viszont parketta volt. Felfedeztétek a csapóajtókat is, az azon lévő nyitási lehetőséget. Megpróbálkoztok a kinyitásával? Amennyiben igen, fény szűrődött fel, de nem túl erős, épp annyi amennyit a folyosó lámpái biztosítottak. Kinyitva egy létra akar kibújni a sínből, és utat engedni lefelé, de félúton beragad. :/ Amennyiben megoldjátok a lejutást, megjelenik a következő üzenet: " Elhagytad a védett övezetet".

Nanise:
Te aztán kitettél magadért, és rendes vagyok, még egy kulcsot is kapsz, amit elfordíthatsz az ajtóban, bár nem szokványos kamrakulcsnak tűnik, mégis tökéletesen megfelel erre az funkcióra.  Mivel is kezdjük? Egy téglalap alakú szobában vagy, nem túl nagyban, de egy szekrény, egy vaspolc azért kijárt, és mellé pár láda is. Nos a szekrényben tárolták a tésztákat, cukrokat, lisztet és  még néhány konzervet is. A sors iróniája hogy a konzervek mögött, találtál egy kábítókristályt. De talán nem is tudod elsőre mi is az, csakis amikor ráböksz és kiadja az információkat. Tovább! A szekrény elég nagy volt, ezeket az alsó kétajtós résznél találtad, van egy pultja is, ahol mérleget és tálakat találtál. Lábasokat, serpenyőket, vágódeszkát és bárdot. Ahhoz, hogy a fenti polcot is kinyisd már nyújtózkodnod kellett és a legfelső polcokat, csak úgy... Nem is láthattad. Pár kisebb dobozt láttál kilógni, valószínű abban is tészták, rizs és hasonló lehetett... De a te feladatod megoldani, hogy miként nézed meg őket. Akkor a vaspolc. Tojások, méghozzá elég sok, mellette kisebb dobozok. Benne, krumpli, hagyma és társai. Fent szintén találsz még dobozokat, abban viszont púpozottan állnak a következő gyümölcsök: narancs, sárgadinnye, ananász. De ezeket is nehezen érted el, ha megpróbálkoztál leemelni, félő magadra is borítottad, szóval csak ügyesen. Very Happy
Alul egy ládában paradicsom, megbarnult banán, és görögdinnyét is találsz. Nos a dinnyét könnyedén szétverheted, nagyot loccsan, vicces látvány lehet amikor puff és beterít a cukros pirosas lé. :3 Persze, csak egy rövid ideig.
Mozdítgatások. Mindent amit csak tudsz mi? A legkönnyebb a ládák esetében lesz, amit amikor arrébbtólsz láthatod, hogy a nyomait, tehát huzamosabb ideje ott vannak már.
A polcot is arrébb tolhatod, de hiába a erőkar, hasznát nem veszed, de pár centit meg tudod mozdítani, ha alá állsz és a hátaddal felemelve próbálkozol, persze ettől már ki is fáradsz, hiszen amennyiben nem pakoltad le, úgy bizony van súlya. A nagy szekrényt is elmozdíthatod, de erőkar ide vagy oda... sokat megint csak nem segít. Úgy tudod csupán eltolni, ha a falnak támasztod a hátad és a lábaiddal tolod. Pár centit nyikorogva megmoccan. Kopogtatás. \o/ Olyan kis szorgos és leleményes vagy, hogy fáj a szívem amikor közlöm veled: Sajnos nem üreges a fal sehol. Vagy várj csak, mégis. Ha kellőképp eltolod a szekrényt láthatod a következőt. Egy ökölnyi méretű lyuk a falban, valami járat lehet talán? Bár, látszik nem a te méreted. :/ De, hogy ne legyél elszomorodva, azért találsz dologkat. Egy abak kifejezetten vékony, de masszív kötelet. Amivel a szalonnákat akasztották fel, viszont ebből is egy másfél méter összejön talán. Amennyiben a liszteket is kiborogattad, az egyikben találtál egy kis kártyát, egy "D"- betűvel ellátva.

Murakumo:
Kacifántosan, de kiszabadítod magad. Ámbár vicces látványt nyújthattál, eljutottál az ajtóig és még a köteleket is leakasztottad magadról. Kilépve nem fogadott senki és semmi váratlan. Egy mellékhelységben lehetsz, alagsorban. Az inventorydból semmi sem hiányzik, csupán szemüveged veszett el.Ezt mutatja a téged körbevevő fasorok, felhasított fadarabkák, egy fűrész, és egy balta ami egy rönkben állt. Ha visszanézel ahonnan kijöttél, csupán a kormos falakat láttad. A hangodra lehetett akár negédes, akár durvább... Nem válaszolt senki. A farönkön viszont hevert egy papír, amibe a balta lett beleállítva, de nem pixeleződött el. A fehér lapon viszont az "A" betű szerepelt. Felfelé vezet egy lépcsősor, ezen kívül egy nagy kabát, és csizma hever a szobán, más nem igazán. Ohh igen, néhány szerszám, és meglepő de a hagyományos mellett, egy benzines láncfűrészt is találsz. A pincét egyedül a lépcsősornál tudod elhagyni. De még körbe is tudsz nézni, hátha találsz valamit. Megjegyzem, ha a papírt betűt jelölő papírt elmozdítod, elpixeleződik.

Meglepi vendég:
Elhagyta a szobát és a folyosón kóborol, kisírt szemekkel, egy babát szorongatva, ügyelve a környezetére lát-e, hall-e valamit. Miközben hangjával mindenkivel szívélyesen közli, merre is található. Időről időre abba hagyja a sírást, majd újra rákezd.



Elrakva:

Elraktározva:-
Jun Takeo:-
Chakna: egy két és fél, három méteres kötél.
Szophie:-
Nanise: -
Murakumo:-
Meglepi vendég: egy játékbaba.

Határidő: Szeptember 6. - Szerda.

_________________
Színem:#9680C7

『Rólam:』↬ Hamarosan.
『Küldetések:』↬ Álomhajó - Tor/túra
                         ↬ Renascent floor
                       
『Eventek:』↝
『MiniBossok:』↝ Igény szerint.
avatar
Zekken
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 154
Join date : 2016. Oct. 27.
Tartózkodási hely : Zabuta

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: ~ Kúria ~

Témanyitás by Magnus on Kedd Szept. 05, 2017 11:29 am

Magnus visszafordult oda, ahol az előbb olvasott egy kicsit. Mintha kiesett volna valami a könyvből. Meg is pillantott egy lapot a padlón, majd felvette. A következő állt rajta: P.
- Azt hiszem valamiféle kód lehet. Jól jöhet még.
A lapot elrakta a leltárba, majd végül a kötelet is. Nem valami hosszú, de jó lesz még valamire. Egy kósza gondolattól vezérelve az ajtóhoz lépett, miközben még egyszer ellenőrizte kardját. Keze a markolat köré zárult. Ez legalább egy kis jóhír. Lenyomva az ajtó kinyílt, bár a kilincs kissé szorult.
~ Talán kicsit túl sok volt a krimi 14 évesen. ~ gondolta.
Kilépve a szobából, egy üzenetet kapott, miszerint elhagyta a védett zónát.
~ Ez különös. Ilyet még nem tapasztaltam épületen belül.
Körbenézett, hogy merre induljon, de ekkor zajokat hallott a feje fölött. Felpillantott néhány másodpercre. Úgy vélte, hogy valaki odafenn ténykedhet. Bárki is az, úgy döntött, hogy megnézi magának a zaj forrását. Ecélból pedig meg kell keresni a lépcsőt. Elindul jobbra, majd ismét hangok ütötték meg a fülét.
~ Egy macska?... ~ tett még pár lépést. - Nem. Ez gyereksírás.
Látott már horrorfilmet, és abban ilyesmik a szituációk. Kivonta kardját. Ha ilyen helyzetbe kerülnek a filmbeli vagy játékbeli szereplők, utána pedig beindulnak a dolog, akkor a való életben se lehet másképp. Elérte a lépcsőt.
- Nos, ideje belevetni magam a dologba.
Kardját kicsit erősebben fogta, majd elindult a lépcsőn arra, amerre vezet. Miközben a lépcsőn haladt az adott irányba, felkészült arra, hogy szükség esetén támadjon.

_________________
Megjegyzés:
- Amit Magnus mond / gondol, az dőlttel van kiemelve
- Beszéd és gondolat színe; #006600
- Gondolat jelzése: ~


Statisztika / Jártasságok:

> Statisztika
Élet: 13
Fegyverkezelés: 13
Erő: 21
Kitartás: 12
Gyorsaság: 9
Speciális képesség: 12

> Elsődleges jártasságok
Súlyemelés: -
Teherbírás: -
Akrobatika: -
Ugrás: -

> Harmadlagos jártasságok
Vadászat: -
Főzés: -
Italkészítés: -
Lovaglás: -



avatar
Magnus
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 32
Join date : 2017. Aug. 01.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 14
Exp:
804/900  (804/900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: ~ Kúria ~

Témanyitás by Szophie on Szer. Szept. 06, 2017 7:26 pm

Természetesen megfontoltabb voltam annál, mintsem rögtön örömködve csak felrántsam a frissen felfedezett csapóajtót. Eddigi információm alapján még az első szinten voltunk, az első szinten pedig aligha szokott túl veszélyes küldetés lenni, ám ez nem zárta ki a lehetőségét annak, hogy egy megzakkant játékos állított csapdát, ahogy annak sem, hogy a küldetés olyan jellegű, hogy veszélyes is lehet a maga módján, de meg lehet oldani alap szinten is.
Latba vetettem minden eddigi tudásomat, természetesen Vezérrel egyidejűleg, mint mindig.
- Azt tudjuk, hogy még nem történt semmi baj itt velünk.
- Ja, itt biztonságos, és védett övezetben is vagyunk.
- Csak pár kacat vesz minket körbe, semmi érdekes. - körbenéztem a szobában, szinte legyintve.
- Mintha csak valaki azt szeretné, hogy ne is maradjunk itt tovább.
- Jó csel a kíváncsi emberek ellen. Felhívják a figyelmünket valamiféle sírással, meg a titokzatos környezettel, azzal, hogy nem emlékszünk, hogyan kerültünk ide, nem tudjuk, miért hoztak ide. Próbálnak az ember érzékeire hatni.
- Még jó, hogy egy farkassal van dolguk.
- Meg egy Szophieval. Nem ilyen egyszerűen eszik azt a kását. - nem voltam biztos benne, hogy így van pontosan a mondás, de egy virtuális farkashoz beszéltem éppen, nem aggódtam rajta, hogy nyelvtanilag ki fog valaha is javítani - szerencsére. Pedig biztosan lett volna mit, még ha a japán nyelvet magas szinten el is sajátítottam, mégsem volt az az anyanyelvem.
- Szerinted engedjünk a csábításnak? - néztem először a fehérebb foltra, ahol Vezért sejtettem, majd ki az ablakra, vagyis inkább a helyre, ahol az előbb azt találtuk. Odakint vihar dúlt, a szél erősen süvített.
- Csak egy kicsit. - Vezér is az ablakot figyelte, majd visszafordult.
- Nézzük meg, mi lesz akkor, ha lemegyünk. Elő ugrasztjuk ezzel a lépéssel az ellenséget, vagy még kivárnak és szórakoznak velünk? Úgy őszintén egyébként, érdekel minket az a síró kisgyerek? - hangjában a kérdezés hanglejtése véletlenül sem volt fellelhető, inkább volt unott.
- Természetesen nem. Csak el szeretnék menni különösebb probléma nélkül. Nem hiszem, hogy az első szinten, a főváros közelében túl sok exp-t érne ez a küldetés. Érne annyit egyáltalán, hogy megérje fáradni vele.
- Már ha küldetés. Ha nem az, akkor még annyira sem éri meg.
- Pontosan. Na de állj hátrébb, nekem van páncélom is, majd fedezlek. - aktiváltam súlyemelésemet - bár mint utólag kiderült, semmi szükség nem volt rá -, majd felemeltem a csapóajtót. Az mindenféle probléma nélkül megmozdult, felemelkedett, és félig egy létre nyújtózott ki alatta. Enyhe fény szűrődött fel, és egy folyosót pillanthattam meg.
- Na? - türelmetlenkedett Vezér.
- Semmi extra, csak elemek, amelyek azt az érzést keltik, hogy "Menj továább, menjééél, gyere csaaak ~" - szavaimat elnyújtottam és elváltoztattam, elmélyítettem a hangszínemet, mintha csak egy másik, titkos ember beszélne a távolból.
- Mindenesetre úgy gondolom, a kezünkbe adtak valamit, amit ki is használhatunk akár. Több valamit is. És az nem az általuk kitalált járható út lesz, azt garantálom. - természetesen egyre gondoltunk. Most, hogy valamennyi fény fel is szűrődött a folyosóról, természetesebben mozogtunk a padláson. Elkezdtük az asztalt és a székeket az ablakhoz tolni. Egész egyszerű volt a tervünk: Kimászunk azon. Ha ez nem jött be, akkor még ott voltak a dobozok és a létra is, hogy elég magasra építhessük a tornyunkat a biztonságos kimászáshoz. Csak és kizárólag akkor tértünk vissza a padlón lévő lyukhoz, ha semmilyen módon nem sikerült a kimászás, azaz falba ütköztünk, virtuális falba az ablaknál. Ami mondjuk úgy, elég klisés lenne, és megint csak megerősítene abban a hitünkben, hogy ennek a játéknak a tervezői nem akarják, hogy gondolkozzunk és magunk válasszunk utat, azt szeretnék, ha arra mennénk, amerre a kíváncsiság és az ő terveik visznek. Az pedig elég szomorú érzés lenne, hogy irányítanak. Ám ebben az esetben sem tettük ki a lábunkat az eddig oly biztonságos padlásról. Vártuk a történéseket, a síró kisfiút, bárkit és bármit, ami előrébb mozdítja a történetet. Csak akkor leszünk hajlandóak megmozdulni a védett övezetből, ha értelmét látjuk, vagy nagyon unatkozunk már. Addig az ott ücsörgés a legjobb taktika.

_________________

avatar
Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2335
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 21
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6878/6900  (6878/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: ~ Kúria ~

Témanyitás by Chakna on Csüt. Szept. 07, 2017 2:21 am

Rendben, a kristály megvan. Ez jó hír, ha minden igaz, akár mikor eltűnhetek. Ez megnyugtató, bárhogy nézzük.
A rácsok masszívak… Gondoltam… Túl könnyű volna… Nyilván nem szeretnék hogy kifele menjek. Odakint erős szél fúj, és fák is vannak a közelben…  Első emelet. Hát… lehetne kedvezőtlenebb is… Egy emeletnyi zuhanás még talán nem ölne meg, ha esetleg arra kerül a sor.
Az íróasztal tipikus irodai papírokkal van tele…lakástulajdon… A tulaj lenne az Aincardi ingatlanügynök? Mindenesetre, valamiféle iroda-szobában lehetek. Az egyetlen használható információ a Klaus név… Ezt viszont megjegyzem. Klaus.
És egy doboz személyes levelezés… Egy szerelmes nő, és a vágyának tárgya, egy férfi levelei. Feltételezem Klaus a férfi, de ki a nő?
A következő dobozban találtak után erős a gyanúm, hogy nem a férfi dolgozik ebben a szobában, hanem inkább a nő. Legalábbis a csecsebecsék erre utalnak.
És heuréka, van valami ami hasznos lehet. El is teszem óvatosan a lökéskristályt. Jöhet a fiók. Szinte ugyan az. Reflexszerű mozdulattal csuknám vissza, de megakad. Megpróbálom újra… megint. Na, ezután alaposabban szemügyre veszem, és ha lehetséges ki is szerelem a helyéről a fiókot. Nem sietek sehova, időm mint a tenger, a teleportkristályom pedig a kezem ügyében…
A könyvespolc, mint kiderült, valóban csak arra lenne jó, hogy ne unatkozzak, ha itt ragadok ebben a szobában. Találomra azért belelesek egy-két könyvbe megint, hátha valami elkerülte a figyelmemet.
Nagyon nem lep meg, hogy az ajtó kinyílik… De azért elgondolkodtam, hogy mi a franc értelme van az egésznek… Megkötöznek, de csak tessék-lássék… Az ajtó nyitva… Kezdem úgy érezni, mintha valami gyerekcsíny lett volna az egész… Annak viszont azért kicsit erős… A hallgatózásomat aktiválom, hiszen nem árt minnél előbb tudni, hogyha gond van.
A gyereksírás azonnal eltereli a figyelmemet minden egyébről. Gondolkodás nélkül lépek ki az ajtón. És ugrok is vissza szinte azzal a lendülettel az üzenet láttán. Na ezt magyarázza el valaki… Egy épületben, nem is kicsiben, hogy lehet egy szoba védett övezet, míg a folyósó nem? De a gyereksírást még mindig hallom. Úgyhogy kicsit szorosabban fogva a teleportkristályomat elindulok a hang irányába. Ha segítségre szorul a gyerek, nem rajtam fog múlni, hogy megkapja…

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 616
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
1348/1500  (1348/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: ~ Kúria ~

Témanyitás by Nanise on Pént. Szept. 08, 2017 10:09 pm

Kutatásom első sikerére nem kellett sokáig várnom: egy kristály. A kristályokat nem ismerem annyira, legfeljebb a Gyógyítót tudnám megkülönböztetni és a Teleport kristályt. Mindig is érdekelt, hogy a kristályírók milyen technikát alkalmaznak. Ők vésik bele a rúnákat? Vagy egyszerűen fogják az alapanyagokat és egybeöntik? Egyszer meg kéne kérdeznem egyet, hogy mégis hogyan csinálják.
Miután közelebbről megnéztem, izgalmam még inkább fokozódott. Egy kábítókristály! *-* Szóval egy ilyet használtak ahhoz, hogy idehozzanak. Remélem visszafizethetem az adósságomat. c:
Ezt követően már nem volt ekkora szerencsém. Az élelmiszereken kívül nem találtam semmi hasznosat, leszámítva egy kötelet. Ezt a kábítókristállyal együtt egy kiürített ládába tettem, oda, ahol én feküdtem. Kezdődhetett a tüzetes átnézés.
A dinnyét nem szívesen törtem össze. :c Régebben nem mindig engedhettük meg magunknak és akkor sem a legjobbakat. De az idebenti finom volt, most mégis elpusztítottam egyet, mert tárgyak után kutattam. Mindennek tetejébe nem volt benne semmi... Valaki megfizet ezért, de nem én leszek az. Elkábítom és kilógatom a szint szélére a most szerzett tárgyaimmal. Milyen kár, hogy nincs súlyemelésem~ Hihi. c:
A dinnye elvesztésén kívül más gondjaim is adódtak: alacsony voltam túl magas volt a szekrény és nem értem fel a tetejét. Dobozokat toltam elé, majd egymásra pakolgattam, hogy lépcsőt formáljak. A fent talált dobozokat/kosarakat miegyebet leraktam a földre. Annyira nem voltam bolond, hogy ledobjam, mert úgy megsérülhetett volna és elpixeleződik. Ha pedig írtak a belsejükbe valamit, akkor pórul jártam volna, mert hasznos információktól fosztom meg magam. Éppen ezért vettem a fáradságot, hogy egyesével lepakoljam mindet, miután átkutattam őket. Ha valamit nem bírtam el, akkor viszont én se tehettem semmit, a doboz a földön landolt - és reménykedhettem, hogy nem esik nagy baja. Miután lepakoltam róla és átnéztem a dobozokat, a vaspolc következett. Fene a magasságomba magasságába. >.> Minden morgolódásom ellenére megcsináltam ugyanezt a lépcsőt és lepakoltam a... gyümölcsöket! *-* Egy banánt el is fogyasztottam, a héját pedig – ha tudtam – elraktam. Egy banánhéj bármikor jól jöhet. Ahogyan egy ananász is, így abból is elraktam egyet. Egy kis gondolkodás után az alsó polc tojásaiból is vettem néhányat – annak ellenére, hogy Húsvétkor meggyűlt velük a bajom. Természetesen a gyümölcskosarakat is alaposan átkutattam.
Hogy untam-e? Cseppet sem. Élveztem ezt a kincskeresősdit. És ez a szoba a biztonság látszatát keltette, főleg a bezárt ajtó miatt. Még szerencse, hogy nem féltem a Mikulástól. c: És azért is élveztem, mert tudtam, mit fogok csinálni, miután végeztem~
A tologatás nehezebb munka volt. Súlyemelés nélkül csak az erőpontjaimra és a fizika törvényeire hagyatkozhattam – amik nem tudom mennyire megbízhatóak egy lebegő kastélyban. Rolling Eyes Mindenesetre minden erőmet összeszedtem, hogy arrébb tolhassam őket hol bottal, hol falnak támasztott lábakkal. Az eredmény? Néhány centi. Leültem egy üres dobozra, hogy pihenjek kicsit, közben a szekrényen lévő mérleget és bárdot bámultam. Megpucoltam egy narancsot, a savanykás íz jólesően terült szét a számban. Elvettem a bárdot és a mérleget is. Mindkettőnek hasznát vehetem  még. És ezzel is az elrablóimat kopasztom meg. c:
Ha már megkopasztás: miután végigütögettem a falat és a plafont, úgy gondoltam, már végeztem a helyen. A dobozokat és minden tárgyat ki- és lepakoltam a szekrényről és a polcról, majd a földre szórtam őket. Egy nyugati mesében volt egy lány, akinek a hamuból kellett kiválogatnia a borsót és egyéb dolgokat. Galambok is segítették. Remélem idomár az elrablóm, mert ha nem, akkor sok dolga lesz idebent~ Még a lisztet is kiszórtam, de vele együtt valami más is kiesett. Egy kártya. Elfér a többi dolog mellett, amiket már bepakoltam a felszereléseim közé. Apropó, felszerelések. Tökéletesnek láttam az időt arra, hogy megnézzem, nem lopták-e el valamimet, mondjuk a Teleport Kristályomat. Mert ha igen, kérem vissza. Majd ezt követte a káosz tetőfoka, a Döntés. Miután nem tudtam vízszintesen mozgatni a szekrényt és a polcot, függőlegesen fogom. A botomat beékeltem a fal és a tetejük közé, majd amennyire tudtam, megfeszítettem, reménykedve a dőlésben és egy óriási pixelzuhatagban. Ha sikerült véghezvinnem, érdeklődve tekintek a lyukba, ha pedig nem látok bele, először a botomat, majd a kezemet dugom bele, hogy megtudjam mi van benne. Ha nem sikerült ledöntenem a szekrényt, a vaspolccal próbálkozom. Minél nagyobb károkat szenved, annál jobb. Nem kevés pénzébe kerülhetett felhalmozni ennyi dolgot, én pedig néhány perc alatt elpusztítom. Ezt fogom tenni az egész házával, majd vele is. c:
Miután végeztem, elfordítom a kulcsot és kinyitom az ajtót, míg én mögötte maradok. Ezután lassan kikukucskálok. Ha semmi gyanúsat vagy veszélyeset nem látok, kisétálok. És a Látás jártasságom is kikapcsolom, ha van kint elég fény.
avatar
Nanise
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 64
Join date : 2017. May. 05.
Age : 12
Tartózkodási hely : Miért érdekel? c:

Karakterlap
Szint: 25
Exp:
2454/2500  (2454/2500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: ~ Kúria ~

Témanyitás by Zekken on Hétf. Szept. 11, 2017 7:28 am

Kérésre, a mai napot még megvárom, de holnap jön a folytatás.

_________________
Színem:#9680C7

『Rólam:』↬ Hamarosan.
『Küldetések:』↬ Álomhajó - Tor/túra
                         ↬ Renascent floor
                       
『Eventek:』↝
『MiniBossok:』↝ Igény szerint.
avatar
Zekken
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 154
Join date : 2016. Oct. 27.
Tartózkodási hely : Zabuta

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: ~ Kúria ~

Témanyitás by Murakumo on Kedd Szept. 12, 2017 11:12 am

Sikerült minden pillanatnyi akadálytól megszabadulnom. Oké. Mivel senki sem akart pizzát, feladtam, hogy valaha valakit találok ezen a lepratelepen. Ahogyan lecsekkoltam az inventorym tartalmán, elégedetten konstatáltam, hogy nem veszett el semmi – semmi, azt az egy dolgot leszámítva. Szinte meztelennek éreztem magamat a napszemüveg nélkül: védtelennek, gyámoltalannak. Akárki is volt az, aki ide hozott, legalább azért meg kellett fizetnie. Viszont ahhoz ki kellett jutnom ebből a koszfészekből. Yaay…
Fák, fák, fák… ezek tényleg tüzelőnek akartak használni. Szenvtelenül méregettem a szobát, mire erre a konklúzióra jutottam. Miután megindultam valamerre, a rönkön, amibe egy szekercét állítottak, egy papírost találtam. Majdhogynem undorral húztam ki a baltát a helyéről, annyira nem illett kezembe a férfias szerszám. Egykedvűen néztem meg magamnak az „A”-t ábrázoló fecnit, aztán el akartam rakni. Vagy későbbre hasznomra válik, vagy tudom, mibe tekerhetem a dohányt. Legalább ennyi hasznosat találtam az elrablásomban – ha kezemben megmaradt volna a papíros. Egy halk káromkodás hagyta el ajkaimat, majd lenyitottam egy üres levelező felületet. Feljegyeztem magamnak az imént olvasott betűt, hátha alapon. A csalódáson túllépve folytattam a keresést.
Tovább lépdeltem, lassan ide-oda szegezvén tekintetemet. Mindent alaposabban felmértem, vajon lesz-e valami, ami segíthet. Ízléstelen gönc, munkáscsizma, satöbbi. Eddig nem jártam túl sok sikerrel. Még mielőtt továbbállhattam volna, a sarkokat is leellenőriztem. Azt hiszem, jó ötlet volt: a sok favágó holmi között bár nem túl nőies, de kedvemre való játékszerre találtam. Annyi biztos, hogyha működött a láncfűrész, lett volna minimum egy vagy két tag, akin szívesen átvontattam volna ennek a láncfűrésznek a kedvesebbik oldalát. Szolid mosoly ívelt át mimikámon, amiképpen a kezem ügyébe vettem a szóban forgó gyilkos tárgyat. Mindenek előtt le kellett csekkolnom, volt-e benne elég benzin. Hangzavart nem különösebben akartam kelteni. Már azért sem, mert meglepetést tartogattam ezeknek a szerencsés embereknek, akik kezet emeltek rám. Amint meggyőződtem arról, hogy mennyi üzemanyag volt benne – vagy ha nem is, reménykedtem, hogy út közben találni lehet – elsüllyesztettem az inventorymban – már amennyiben lehetséges volt a szerszám elemelése, pláne elvitele. Pozitív jóváhagyás esetében némi elégedettséggel ballagtam a lépcső irányába, negatívnál a szokásos lassú, komótos tempómban szedtem a lépéseket.
avatar
Murakumo
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 36
Join date : 2017. Apr. 26.

Karakterlap
Szint: 19
Exp:
1345/1400  (1345/1400)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: ~ Kúria ~

Témanyitás by Zekken on Vas. Szept. 17, 2017 3:44 pm

Magnus:
Elraktad a papírdarabot, gondolom az inventorydba, tehát a saját rendszer által biztosított raktáradba. Gond nélkül jutottál ki a szobából, az üzenet ellenére, elhagytad a biztonságos területet. Elindulhál a hangforrás irányába, aki nem volt más mint egy kislány. A lépcsősor és egy folyosó után ezt már biztosan tudhattad. Amint befordultál, kivont kardal a kezedben, a hang teljesen kiélesedett és a tulajdonosát is megláthattad. Egy kislány alig hét éves talán? Kipirult a sírástól és meg volt ijedve, miközben kezei között szorongatott egy játékmacit. Ahogy meglátott téged, kivont kardal. Ijedten kiadott egy torokhangot.
- Hiihhh…- Majd még az eddiginél is hangosabban kiáltozva angolosan távozott. Úgy iszkolt akárcsak egy kisnyúl. De közben végig kiabálva.
- Menj innen, hagyjáj békén! Segítség! – És hasonlók mondatok hagyták el a hangját. Ezután azt hallottad, hogy becsap maga után egy ajtót, kulcsra zár, majd… kapaszkodj meg. Hallod ahogy egy bútort az ajtó elé tol. Vélhetően egy szekrényt, vagy asztalt. Ezután nagy lesz a csend és azt látod, ha esetleg belenézel a kulcsijukba, hogy egy hatalmas lila szempár figyel téged belülről.

Szophie:
Nos, ha ki akartok menni, csak hajrá. Nem a lépcsőt választottátok, így maradt az ablak. Botorkálva ugyan, de összehoztátok, amit akartatok, és a padlás ablakára miért is tennénk rácsot? Nem volt, így picit megszenvedve, azért de kijutottatok. Az épület tetején vagytok, ami úgy néz ki három emeletnyi magas, a lejutás viszont nehézkes, a tető viszont vészesen csúszik is az eső miatt, ami szemerkélni kezdett. Megkaptátok a következő rendszerüzenetet, amely szerint kiléptetek a védett övezetből. Szokatlan ugye? Hiszen elvileg nem vagytok védett övezeten kívül. Az égen viszont észrevehetettek valami furcsaságot. A víz mintha megtörne valamin, és csak utána jutna tovább az eső. A törésvonal magasan van és látás híján sajnos nem tudod behatárolni a meddig is tart és hova is vezet. Mi lesz? Leugrotok, vagy visszabújtok a kuckótokba?

Chakna:
A lökéskristályt is eltetted, a kezedben szorongatod a teleport kristályt, és a felfedezések után, aktiválod a hallgatódzásodat is. Így hamar felfigyelsz a gyereksírásra, majd ahogy kilépsz vissza is torpansz. Az az üzenet fogad téged. „Védett övezeten belül vagy.” Majd ezek után erőt veszel magadon és ismét nekiiramodsz. Nem kell sok, pár folyosó és egy lépcsősor után meg is látod a következőt. Egy kislány, hangosan kiabálva hogy, valaki hagyja őt békén és segítséget kér, majd rémülten rohan be az egyik szobába. Úgy tűnt észre sem vett téged. Az ajtót hangosan becsapja majd, bútorok tologatásának a hangját hallod.  Majd minden elcsendesül. Ha benézel a kulcsijukon keresztül, akkor egy rémült pillantás tekint vissza rád. De talán eddig el sem jutsz, hiszen a folyosón amerről a kislány szaladt feléd, egy férfit látsz, valószínűleg még mindig kivont karddal.

Nanise:
Lomtalanításhoz is téged hívlak majd. Szóval, mindent sikerült eltenned, vagy legalábbis egy helyre gyűjtened a kamra közepén egy dobozba. A nagy pakolásokkor feltűnhetett valami. A köteledet látod „elszaladni”. Vagy legalábbis az mozogni, az egyik végét és hamarosan a másikat is kiszaladni a dobozkádból. Az elejébe egy egér kapaszkodott bele, és ha elég élelmes vagy, el is kaphatod. A gyorsaságod megengedi. Azt kell, mondjam szépen kipucoltad a szobát, és még takarítasz is magad után. Hisz amit kiborítasz, eldöntesz, rövid időn belül pixelfelhőként távozik a jelenlegi világból. Így hangos robaj árával ugyan, de a szekrényt is sikerült elpusztítanod, némi „izzadtság” árán persze. A falban lévő lyuk, mint kiderült az egérke lakhelye, de különösebben mást nem rejtegetett. Amikor szétnézel a rendszeredben, mindent a helyén találsz, semmid sem hiányzik. Elérsz arra a pontra, hogy úgy érzed nincs mit tovább ott csinálnod. Gond nélkül nyitod ki az ajtót, és kilépésnél senkit sem találsz arra, ami a konyhába vezet, amit egy amerikai pult választott el az étkezőtől, majd azt elhagyva egy folyosót látsz, találsz. A konyha hagyományos. Két szerkény, egy hatalmas pult, ami alatt fiókok és ajtók találhatóak. Egy mosogató, gáztűzhely, és főzőpult. Hagyományos kellékek, szemetes, edények, poharak és társai. Ha ezt elhagyod az étkezőt találod, ahol egy hatalmas kör alakú asztalt látsz, ami mellett akár tizenkét ember is kényelmesen elfér. Alatta egy fekete-vörös szőnyeg. Egy beépített szekrénysor.

Murakumo:
Mindened megvan, egyedül a napszemcsid nincs, ezt már felfedeztük. Az akadályokat vetted, a benzines tartály pedig a háromnegyedéig van, szóval abban az esetben, ha működik, egy ideig fogja bírni a cukiság. El tudtad tenni. Több érdekességet nem találtál, így elindultál a lépcsősor felé, majd ha elindultál rajtuk felfelé, zajokat hallhattál. Ha kiléptél az ajtón, még egy üres folyosó fogadott ami vezetett előre, a zaj irányába, majd vezetett felfelé is az emeletre.

Elraktározva:

Magnus:
- Papírlap "P", két méteres kötél.
Szophie: -
Chakna:
- Három méteres kötél, lökéskristály
Nanise:
- Kábítókrisály, két méteres kötél, banánhéj, ananász, 7db tojás, konyhamérleg, bárd, papírlap „D”
Murakumo:
- Menübe feljegyezve: „A”, benzines láncfűrész,

Meglepid vendég:
- Játékmackó


Határidő:Szeptember 24 - Vasárnap.


A hozzászólást Zekken összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd Szept. 19, 2017 4:34 am-kor.

_________________
Színem:#9680C7

『Rólam:』↬ Hamarosan.
『Küldetések:』↬ Álomhajó - Tor/túra
                         ↬ Renascent floor
                       
『Eventek:』↝
『MiniBossok:』↝ Igény szerint.
avatar
Zekken
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 154
Join date : 2016. Oct. 27.
Tartózkodási hely : Zabuta

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: ~ Kúria ~

Témanyitás by Nanise on Vas. Szept. 17, 2017 8:25 pm

Az emberben ősidők óta ott bujkál a pusztításra való hajlam. Az élvezet, hogy hatalmunk van valami felett, tönkre tehetünk valamit. A hatalom nagy dolog, és ha rossz kezekbe kerül, szörnyű dolgokat okozhat. Már a házak fele nem állna a városokban, ha nem lennének védett övezetek. Talán a mobok ölése és a gyilkosságok mögött is ez bujkálhat: a gyilkosnak joga van eldönteni, hogy végez-e áldozatával, vagy sem. Sétáljatok végig az utcán és figyeljétek meg, mennyire gondatlanok az emberek. Figyelmetlenül sétálnak az utcákon, mikor bármelyik fajtársuk leszúrhatja őket. Túlzás? Korántsem. A ’95-ös Aum Shinrikyo támadás is megtörtént, ahogyan a terrorizmus is újra fellángolt, akárcsak a 20. század elején az anarchizmus.
Valójában nem látok nagy különbséget a kettő között. Az anarchisták meg akarják dönteni az aktuális hatalmat, ezért vonatot robbantanak, a terroristák pedig… Ha jobban belegondolunk, a terroristák csak maguknak ártanak a tetteikkel. A sajtó negatív hírüket kelti, a kormány pedig látható ellenséget tud szolgáltatni az embereknek, akiket gyűlölhetnek, akik ellen felfegyverkezhetnek. Az akcióiknak semmi értelme, legalábbis semmi olyan, amit a logika megértene – ezért kell pszichológiához és szociológiához folyamodni, amikor sorozatgyilkosokról, vagy bármilyen más bűnözőről van szó.
Azonban ez most nem érdekes, nem is firtatom tovább. A helyzetem talán csak annyiban különbözik a fentebb említettekhez, hogy semmilyen logikus következtetéssel nem lehet megérteni, hogy miért is lettünk kiválasztva, miért tarthattuk meg a dolgainkat és miért távozhatnánk kedvünkre, amikor szeretnénk. Az egyetlen magyarázat az lehet, hogy az elkövető ezt élvezetből csinálta: meg akarja nézni, hogy hogyan viselkedünk, mit teszünk ilyen esetben. Talán mások is vannak itt velem, akik már régen visszamenekültek a Kezdetek Városába. Az mindenképpen gyanús lenne, ha valaki itt maradna, mikor el is távozhat… Miközben ezen gondolkodtam, mozgást vettem észre a szemem sarkából. Egy egér. Eszembe juttatta Nezumit, az egyik első kitömött állatkámat. Heteken keresztül figyeltem, készítettem rajzokat a testhelyzeteiről, mozgásáról, napi dolgairól. Okos állatka volt és talán nem is mindig vele találkoztam. Végül evés közben örökítettem meg, kihívásnak tekintettem az ujjak megfelelő begörbítését és az állkapocs beállítását.
Éppen a narancs utolsó gerezdjeit eszegettem. Lassan közelítettem meg, hogy ne ijesszek rá. A botomért nem nyúltam, sok hasznát nem vettem volna. Nem akartam megölni. Elfogni akartam. A karjaimat kitártam, ujjaimat a ragadozó madarakhoz hasonlóan hajlítottam be – négy ujjamat erősen egymás mellé zártam, a hüvelykujjamat pedig szembefordítottam velük. Mikor már eléggé közel voltam hozzá, karjaimmal felé nyúltam és – elkaptam. Gyakorlott mozdulattal fogtam a kezembe, lefogva mindegyik lábát és távol tartva fogait ujjaimtól. Orrlyukai vadul tágultak és szűköltek, ahogyan próbált szimatolni a levegőbe és megpróbálta felmérni, mekkora veszélyt jelenthetek számára. Szabad kezemmel egy újabb banánért nyúltam, fél kézzel kibontottam és a rágcsálónak nyújtottam, aki falatozni kezdte. Lassan letettem a földre, majd visszatértem a munkához. Mire újra odatekintettem, már hűlt helyét találtam. Talán jobb is így. A pusztítás előtt magamhoz vettem néhány gyümölcsöt és miután eltűnt a pixelfelhő, letettem őket egy sarokba, az egérkének. Meglestem a lyukat is, az előbb említett rágcsálóé lehetett. A nyílás szájához helyeztem az ételt, majd elvettem a kulcsot és kiléptem a helyiségből – kívülről bezárva.
A mostani helyiség – a konyha – tetszetős volt. Az Ördög Botot továbbra is ott tartottam a kezemben, lassan szemléltem körbe. Bekukucskáltam a beszögellésekbe, majd átmentem az étkezőbe. Miután megállapítottam, hogy sem az asztal alatt, sem a plafonon, sem a ki és beszögellésekben – egyszóval sehol - nincs senki, odasétáltam az étkező ajtajához, becsuktam, és ha tudtam, a kulccsal bezártam. Nem régi kamrakulcsnak nézett ki, így abban reménykedtem, hogy máshol is használhatom. Remélem, hogy igen. c: Ha mindenhol zárhatom az ajtókat, vagy kinyithatom őket kényem-kedvem szerint, senki nem állíthat meg. *-* Kivéve a falakat, vagy egy szekrényt~ De erre is tudok megoldást.
Ha bezárni nem is tudtam, becsuktam az ajtót és elhelyeztem előtte a banánhéjat és néhány tojást. Miért? Mert elpixeleződnek, ha valaki rájuk lép. És mert nem jó érzés tojásba, vagy banánhéjra lépni. Fufufu. c:
Miközben visszamentem a konyhába, egy kezdetleges kötélcsapdát is felállítottam az amerikai pultnál. Bokamagasságban kifeszítettem ott, ahol az étkezőből át lehet menni a konyhába – ha nem tudtam megcsinálni, akkor azt se bánom. Az ananászt és a maradék tojást előpakoltam a pultra és belekezdtem a módszeres kutatásomba. Először a két szekrényt kutatom át, majd a pult következik, végül a szemetes kosár. Ha ott végeztem, az ebédlőasztal alját veszem szemügyre. Az ajtóra is mindig vetek egy futópillantást. A bujdosás és többhónapos óvatosság olyan reflexeket ad az embernek, hogy néha meglepődöm magamon. Most is, bár nemrég Noriko álcáját kellett magamra öltenem, még egyszer sem szólaltam meg mióta itt vagyok. Lassan, megfontoltan cselekszem, hogy végül bosszút álljak azon, aki itt tart engem. Tényleg, vajon ő merre lehet? Talán most is figyel engem egy lyukon keresztül?
Egy pillanatra kiegyenesedtem és a semmibe bámulva integettem. Ha figyel, legalább tudhatja, hogy jól szórakozom. Három tányért elrakok, agyaggalambnak vagy frizbinek kitűnő lesz. És nagyot szól, ha eltörik. c:
A kis közjáték után visszatértem a szekrényhez és folytattam a kutakodást.
avatar
Nanise
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 64
Join date : 2017. May. 05.
Age : 12
Tartózkodási hely : Miért érdekel? c:

Karakterlap
Szint: 25
Exp:
2454/2500  (2454/2500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: ~ Kúria ~

Témanyitás by Magnus on Hétf. Szept. 18, 2017 3:39 pm

<< Akit Magnus észrevett, az te vagy Chakna Smile >>

A lépcső és a folyosó után már biztos volt számára, hogy egy lány az. Befordult, és megpillantották egymást. Magnus nézte a lányt. Vörösre sírt szemek, ijedt tekintet. A játékkal ami nála volt, pedig nem törődött. Épp meg akart szólalni, mikor a lány valami ijedt hangot adott ki magából és már szinte ott sem volt. Nem igazán nézte, hogy van e neki indikátora vagy sem.
- Oké, talán elsőre mégsem horrorfilmként indul. De az óvatosság nem árt.
Elrakta a kardját a tokjába. Ekkor hallotta az ajtócsapódást, és a lány után indult, hogy megnyugtassa. Miközben közeledett, hallotta, hogy mikor csinál.
~ Meg kell hagyni, van benne erő. Ha jól hallottam, valami nagy szekrényt tolt oda. De talán csak reteszek lehetnek a másik oldalt.
Elindult a lányt eltakaró ajtó felé.
- Nyugodj meg. A kard nem miatt kell aggódnod. Nem bántlak.
Míg várt a válaszra, összefonta karjait és próbálta végiggondolni, hogy ki lehet a lány, talán látta e már valahol, azonban nem állt össze a képlet. Úgy egy-két perc telhetett el, mikor úgy döntött, hogy beles a kulcslyukon, de csak a gyerek szemét látta. Felegyenesedett.
- Elismerem, hogy hiba volt akaratlanul is megijeszteni téged, de mint mondtam, nem foglak bántani.
Ismét várt valami válaszra, de talán ismét süket fülekre talált a dolog. Viszont elgondolkozott. Ez a lány nem lehet NPC. Azok csak programok és nem igazán reagálnak úgy, mint egy igazi lény.
~ De ezt akkor tudnám csak biztosan, ha ismét vethetnék rá egy pillantást. Ha nincs indikátora, akkor nem játékos.
Ekkor a férfi a szeme sarkából észrevett valakit, és odafordult. Nem igazán látta, hogy ki az, tekintettel a félhomályra, de egy lány alakját ki tudta venni. Ezúttal ellenőrizte a dolgot és a lánynak indikátora volt.
- Te ki vagy? - kérdezte nyugodt hanggal.

_________________
Megjegyzés:
- Amit Magnus mond / gondol, az dőlttel van kiemelve
- Beszéd és gondolat színe; #006600
- Gondolat jelzése: ~


Statisztika / Jártasságok:

> Statisztika
Élet: 13
Fegyverkezelés: 13
Erő: 21
Kitartás: 12
Gyorsaság: 9
Speciális képesség: 12

> Elsődleges jártasságok
Súlyemelés: -
Teherbírás: -
Akrobatika: -
Ugrás: -

> Harmadlagos jártasságok
Vadászat: -
Főzés: -
Italkészítés: -
Lovaglás: -



avatar
Magnus
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 32
Join date : 2017. Aug. 01.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 14
Exp:
804/900  (804/900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: ~ Kúria ~

Témanyitás by Szophie on Hétf. Szept. 18, 2017 8:05 pm


Természetesen első dolgom volt kimászni az ablakon, annak ellenére, hogy esett az eső, annak ellenére, hogy sötétség volt, és annak ellenére, hogy a játékvezető egyértelműen biztosan nem akarta, hogy ott távozzunk. Ez még csak akkor vált igazán világossá, amikor rájöttem, hogy nagyon magasan vagyunk, túlságosan is ahhoz, hogy élve megússzam az esést. De mi van, ha mégis? Nos, ezt csak és kizárólag úgy tudhattam volna meg, ha ledobok egy játékost, és végignézem, mi történik vele, márpedig ehhez nem hogy játékosom nem volt, de még nem is igazán lett volna humánus dolog részemről. Az pedig, hogy kiírta, kiléptem a védett övezeten kívülre, egyértelművé tette számomra, hogy az életpontjaim itt fogyatkozni fognak, ha botorságot csinálok.
Szerencsére, már réges-régen megvettem az akrobatika jártasságot, természetesen volt annyi eszem, hogy kétbalkezes és kétballábas lányként minderről előre gondoskodjak, így legalább attól nem kellett tartanom, hogy ügyetlenségem okán egyszerűen csak leesek a tetőről.
- Azt hiszem, csak várjunk. - sóhajtottam fel. - Itt nehezen találnak ránk, szerintem jó lesz. - azzal kifeküdtem, igen, a zuhogó esőbe, és boldogan invitáltam egy karlendítéssel kényeskedő farkasomat is. Nem gondoltam úgy, hogy bárki is az ázott kutya szagáról ítélné meg, mivelhogy a játékban az ilyen dolgok könnyen pixellé változnak, mint egy gyönyörű, tiszta utópiában. Szóval nem foglalkoztatott a kutya baja és nyűgje, jöjjön fel, és kész.
Azért egy valamit mégis magával hozott: a játékot. Nem teljesen értettem a dolgot, ám volt annyi rutinom a Vezér lélektanban, hogy ne is kérdezzem meg tőle. Úgyis kiderül, miért ráncigálja magával, fölösleges dolgot sose tesz, csak maximum olyat, amit én nem értek.
Elfeküdtem, hagytam, hogy a jeges cseppek a bőrömet marják, marcangolják, és igyekeztem felfelé pillantani, a csillagokat vagy a Holdat keresni, a sötétségként gomolygó felhőket nézni, és csak ellazulni, pihenni, és várni a történéseket. Ekkor vettem észre azt a valamit.
- Egy burok. - suttogtam magam elé hirtelen. - Egy burokban vagyunk! - kiáltottam immár nagyon hangosan. Erre Vezér is felkapta a fejét.
- Igen, tényleg.. van ott valami, amin megtörik minden. - szögezte le, s farkával ütemes csóválásba kezdett.
- Ezért nem láthatják talán kívülről a házat. Ez lehet akár valamiféle láthatatlannátévő burok is. - fejtegettem tovább a dolgot.
- Láthatatlanná. - nézett rám farkasom immár egyértelmű kétkedéssel a szemében.
- Igen, azzá. Nem hallottál még ilyesmiről?
- Ezt elég valószínűtlennek tartom.
- Én pedig azt, hogy egy program oktasson ki. - hirtelen kirázott a hideg, miközben veszekedtünk. Kezemet magamhoz kaptam, és akkor jöttem rá, hogy elég lengén vagyok öltözve. Lenyitottam hát egy könnyed mozdulattal a menümet, hogy elővegyem őszi esőkabátom. És akkor ugrott be, miközben felöltöztem.
- Könnyen kideríthetünk valamit.. Tudod, ha ebben a térben nem a kinti szabályok az érvényesek, akkor.. akkor ennek nem kell működnie. - azzal megkerestem a teleport kristályomat, és ha megtaláltam, megpróbáltam az első szint fővárosába teleportálni. Még nagy teret sem kellene megtenni, ugye.

_________________

avatar
Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2335
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 21
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6878/6900  (6878/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: ~ Kúria ~

Témanyitás by Chakna on Vas. Szept. 24, 2017 4:51 pm

 Miközben sietős léptekkel, igyekezve nem zajt csapni haladok a folyosókon, próbálom a gondolataim közül kizárni, hogy még akár veszélyes is lehet a helyzet. Megyek a sírós gyerekhang után, megjegyezve a fordulókat, pillantva egyet a térképemre is, hogy nagyjából lássam miféle terület ez, de nem átvizsgálva tüzetesen. Aktív minden hártasságom, ami segíthet: észlelés, hallgatózás, rejtőzés, lopakodás, látás… de egyelőre úgy néz ki nem lesz rájuk különösebb szükség , a látást leszámítva. A kislány úgy tűnik nem vesz észre, már nem csak sír, hanem kiabál is, és berohant az egyik terembe. És mire odaérek, már áll az ajtó előtt valaki. Persze, hogy felismerem. Jun az, Takashi majdnem-öccse. Öhm… Ő viszont nem ismert fel, bár mikor és ráismertem kikapcsolat a rejtőzést és lopakodást.
- Ejnye… Meg sem ismersz? - kérdezem széles, barátságos mosollyal. A hangomat már csak felismeri… -Megengeded? - biccentek az ajtó felé a fejemmel. Ha érti és félreáll, akkor látásomat és észlelésemet is használva kukkantok be a kulcslyukon én is.
Szegény lány… Alaposan megijedt Juntól. Elmosolyodom, és beszélni kezdek hozzá, éppcsak olyan hangerővel, hogy hallja, kedves, lágy hangszínt megütve.
- Szia. Neharagudj, ha Magnus megijesztett - próbálom megnyugtatni- Valószínűleg csak segíteni akart, mert halotta, hogy valaki sírdogál.-igyekszem meggyőzni, hogy semmi ártó szándék nem volt Junban az irányába.- És ami azt illeti én is hallottam. Te sírtál? - kérdezem végül, remélve, hogy kiderül mi történt. Biztos vagyok benne, hogy ő sírdogált, de talán jobb ha ezzel a lépéssel kezdek kicsit közeledni felé.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 616
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
1348/1500  (1348/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: ~ Kúria ~

Témanyitás by Zekken on Vas. Okt. 01, 2017 11:34 pm

Nanise:
Képes vagy az időd és a terep teljes kihasználására gratulálok. Az egeret elkapod, de nem kért a banánodból, hiába voltál olyan kedves vele. Amint killéptél megkaptad az üzenetet, amely szerint elhagytad a védett övezetedet. Az ajtót be tudtad zárni, és így jöhetett a kutatás. Kevesebb sikerrel jártál mint eddig, nem találtál mást mint ugye a konyhai eszközöket, tányérokat, lábasokat, serpenyőt, asztalterítőt az asztalon, majd feltételezem azt is megnézed, így ott is találtál pár karcolatot, padlás, dolgozó, égető, nappali. De mindez áthúzva. Vajon mit jelenthet? Az ajtón túlrúl mintha neszelést hallanál.

Szophie:
Ti a tetőn várakoztatok, Vezér pedig egy játékot cipelt magával. Ha elég figyelmes fogai(?) között észrevehet valami keményet, ami furcsa és tipikus mivel egy plüsbohócrol van szó. Ha kibontjátok, egy dobozt találtok, amihez vagy kell valami, második eszköz a kinyitásához, vagy pedig valami logikai játék. Rajtatok áll hogy kiderítsétek, valahogy.
A teleportkristály nem működik. Smile

Magnus,Chakna, Meglepivendég:
Összefutottatok \o/ Meg is ismertétek egymást végül, vagy legalábbis gondolom. Viszont a kislány nem hümpög és nem beszél. Amikor Magnus beleset a kulcslukon, akkor egymás szemeivel találkozhattatok, viszont, készült a második esetre. Egy vékony ceruzát dugott a kulcsjuk résébe, és amikor úgy érezte, hogy valaki közeledik a nyílás felé, egyszerűen megtolta. Hiába a kedves és türelmes hang, úgy tűnik nem igen hitt nektek.
- Én is nem sijtam! - Szólalt meg, amikor megsértettétek. Lássuk emberek, hogy álltok a gyermekpszichológiával? :3
- Ha... ha nem akajtok bántani, kinyitom picit az ajtót, de csak annyija, bedobjátok ide a fegyvejeteket én ejdugom őket és és utána bejöhettek tejapajtizni és kitajájni hogy mejünk haja.. Oké? Így is nagyobbak és ejősebbek vagytok mint én. - Válaszolta.

Határidő: Október 8.- Vasárnap.
Murakumo: 500 szóval pótolhat.

Eltéve/Megváltoztatva:

/Ezekben csakis a saját neveteknél feltüntetett dolgokat tudhatjátok. Mást nem./
Magnus:
- Papírlap "P", két méteres kötél.
Szophie: Játékbohóc,
Chakna:
- Három méteres kötél, lökéskristály
Nanise:
- Kábítókrisály, két méteres kötél(felhasználva csapdához), banánhéj, ananász, 3db tojás, konyhamérleg, bárd, papírlap „D” konyhakulcs, 3db tányér,
Murakumo:
- Menübe feljegyezve: „A”, benzines láncfűrész, 

Meglepid vendég:
- Játékmackó

Helyváltozások/Csapdák:
*Amerikai pult előtt, boka magasságban kezdetleges csapda.
* Kamra ajtó zárva.
*Konyha ajtó zárva.

_________________
Színem:#9680C7

『Rólam:』↬ Hamarosan.
『Küldetések:』↬ Álomhajó - Tor/túra
                         ↬ Renascent floor
                       
『Eventek:』↝
『MiniBossok:』↝ Igény szerint.
avatar
Zekken
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 154
Join date : 2016. Oct. 27.
Tartózkodási hely : Zabuta

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: ~ Kúria ~

Témanyitás by Szophie on Hétf. Okt. 02, 2017 10:17 am


Természetesen nem sikerült elteleportálnom. Túlságosan is egyszerű volna a dolog ahhoz, hogy elsőre sikerüljön.
- Biztosan az a tér tart itt minket. - morogta Vezér kelletlenül az ég felé nézve, a burokra.
- Nem hiszem, hogy nagy jelentősége lenne az információnak, ha van burok, akkor kell lennie valaminek, ami feloldja. Egy gomb vagy valami. Innen ugyanis biztosan le nem dobjuk, de még nyilazva is nehéz volna. Szerinted is?
- Igen, szerintem is fölösleges bárki mást értesíteni a helyzetről és felfedni, hogy itt vagyunk. - azzal elhelyezkedett mellettem, és tőle szokatlan módon a játékkal kezdett el foglalkozni. Egy darabig csak ügyeskedett vele, szájába vette, mancsaival lökdöste, míg végül még morogni is képes volt rá. Aztán pedig egyik pillanatról a másikra emberré változott, és a kezébe fogta a tárgyat. Nem értettem, mit csinál, ezért közelebb húzódtam én magam is, hogy meglessem, mit talált.
- Egy doboz? - néztem rá kérdőn, amint pixelekkel tarkítva kiszabadította a tárgyat, és nézegetni kezdte, kezei közt forgatva.
- Az. De nem nyílik. - mondta, miközben elkezdte feszegetni mindenfelé. Körbeforgatta, és jól megnézte, nincs-e rajta kulcslyuk, rés vagy rések, nem-e lehet valamerre forgatni, esetleg más funkciója van-e. Meg még a legszembetűnőbb dolog, na az a színe. Elővettem egy kristályt, és világítani kezdtem vele, hogy jobban lássuk a részleteket, fel tudjuk fedezni a dobozkát. Érdekelt engem is, mi lehet benne, reménykedve benne, hogy nem valami halálos. Bármi megeshet egy ilyen világban. Rolling Eyes
Az időnk hátralévő részét továbbra is természetesen a tetőn töltöttük. A kristályt is igyekeztem úgy tartani, hogy csak mi lássunk vele, mi annyira ne legyünk megvilágítva, hogy feltűnőek legyünk. Nem érdekelt, mi van odalent, vagy hogyan fognak kiszabadítani minket a burokból. Valami úgyis lesz a végére. Most ez a rejtvény volt a fontosabb. És úgy tűnt, Vezér is rákapott a kérdésre, habár ő inkább a fogai segítségével igyekezett felfeszegetni a cuccot. Őt mindig is kevésbé érdekeltél a részletek, de izgatta a fantáziáját, mit tartalmazhat a játék. Mondjuk én úgy találgattam, hogy még egy előugróbohócot fog, ami majd jól meglepi őt, de akkor nem kéne ennyire elzártnak lennie.

_________________

avatar
Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2335
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 21
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6878/6900  (6878/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: ~ Kúria ~

Témanyitás by Magnus on Szomb. Okt. 07, 2017 6:39 pm

A lány hangját felismerte a férfi, és elmosolyodott.
- A Nap Piramis óta nem láttalak, úgy egy hónapja annak már.
Magnus félrelépett, hogy a lány az ajtóhoz léphessen, majd figyelte őt. Meglepte Chakna hanglejtése. Nem csupán barátságos, kedves volt, hanem anyai is.
- Nos, valóban segíteni akartam. - mondta. - De tudod bizonyára, hogy miként megy az ilyesmi a horrorfilmekben. Így gondoltam nem árt tenni ellene, hogy pár másodperc után nekem ugorjon valami szörny vagy megszállt NJK és megsüti az agyam a mikrohullám, ha legyőzne.
Chakna egy kicsit félrelépett, és most Magnus tekintett be a kulcslyukon. Valami kereket látott a lány szemei után, mely már közeledett is. Reflexből azonnal felegyenesedett.
- Úgy tűnik a lány még a leselkedést sem hagyja. Valamivel bökdösi a kulcslyukat.
Olybá tűnt, hogy a megnyugtatás nem fog sikerrel járni, így Magnus gondolkozni kezdett, hogy mi legyen a következő lépés. Az ajtón túlról érkező „Én nem is síjtam!” felszólalásra odanézett. Nem szólt semmit. Ha mondaná, hogy igen, valóban sírt, azt csak kötekvésnek venné és rontana a helyzeten, mire sikerül megnyugtatni. De nem is gondolt ilyesmi ellenkezésre, azért okosabb volt ennél. Ezután a lány kijelentésbe kezdett, miszerint kinyitja az ajtót, be kell dobniuk a fegyvert, amiket eldug. Eztán pedig teaparti lenne, miközben kitalálnák hármasban, hogy miként jussanak haza. Ami talán nem is lenne rossz – gondolta Magnus. Valami súlyos bugra gondolt, ami esetleg kijátssza a kijelentkezés lezárását és itt lehetne hagyni végleg a Haláljátékot. Aztán pedig menne tovább az élet, és talán folytatja az MMORPG-k játszását, a régi módon: számítógépen. Megfogta a kardjának markolatát egy pillanatra, de nem húzta ki. Elengedte azt, majd Chaknához hajolt és súgni kezdett.
- Én nem szívesen válok meg a kardomtól. Talán kicsit paranoiás viselkedés a részemről, de fegyverkezve maradok.
Miután ez megvolt, pár másodperc alatt eltűnt a hátáról a fegyver tokostól, be a leltárba. Végül bezárta a menüjét.

_________________
Megjegyzés:
- Amit Magnus mond / gondol, az dőlttel van kiemelve
- Beszéd és gondolat színe; #006600
- Gondolat jelzése: ~


Statisztika / Jártasságok:

> Statisztika
Élet: 13
Fegyverkezelés: 13
Erő: 21
Kitartás: 12
Gyorsaság: 9
Speciális képesség: 12

> Elsődleges jártasságok
Súlyemelés: -
Teherbírás: -
Akrobatika: -
Ugrás: -

> Harmadlagos jártasságok
Vadászat: -
Főzés: -
Italkészítés: -
Lovaglás: -



avatar
Magnus
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 32
Join date : 2017. Aug. 01.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 14
Exp:
804/900  (804/900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: ~ Kúria ~

Témanyitás by Chakna on Szomb. Okt. 07, 2017 7:52 pm

Gondoltam, a hangom alapján rámismert. Épp ezért szólalok meg a lehető leghamarabb.
Én is mosolygok. Igen, a Piramisnál találkoztunk utoljára. Azóta ahogy nézem sokat nem fejlődött...
- Már egy hónapja? - kérdezem őszinte, bár nem erős meglepettséggel a hangomban. Gyorsan telik az idő idebent, sokminden történt azóta. 
De nem alkalmas az idő, hogy csevegjünk. Van itt egy ijedt kislány, akit meg kellene nyugtatni. Nem, nem okozott sérülést a ceruzával, mert időben észrevettem én is, aztán Magnus is.

Hálásan pillantok oldalra Magnusra, hogy megerősíti amit mondtam, és felesleges dolgokat nem mond… nagyjából. Remélhetőleg a kislány megérti mit szeretett volna mondani azzal, hogy a neki ugró szörnyektől tartott.
A kislány úgy tűnik, ha meg nem is nyugodott, de már nem fél tőlünk annyira.
- Akkor biztosan másnak a sírását hallottuk. - hagyom rá szélesen mosolyogva a lányra, közben Magnusra nézve, és a tekintetemmel próbálom jelezni a fiúnak, hogy nehogy azt mondja, hogy de, sírt!
Nem tudom hogy a jelzést veszi, vagy magától jut arra a döntésre, hogy nem szólal meg, de hálásan mosolygok rá, és visszafordulok a lányhoz.
- Részemről rendben, jól hangzik a teaparti és a beszélgetés. Szívesen odaadom a nyilaimat. - válaszolok a lány kérésére. Az íj nem veszélyes nélküle, azt pedig nem kell tudnia, hogy az inventorymban van egy adag tartalék vessző, amit szükség estén gyorsan elő tudok szedni. Magnusnak közben apró mozdulattal vállat vonva bólintok, hogy próbálja meg, hátha az is elég a lánynak.  
Leakatszom a vállamról a tegezt, és beadom a lánynak, az íjamat pedig Takeo példáját követve elteszem az inventorymba. Azután várom, hogy a lány beengedjen.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 616
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
1348/1500  (1348/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: ~ Kúria ~

Témanyitás by Zekken on Vas. Okt. 08, 2017 6:55 pm

Október 11.-ig. - Szerdáig, várok Nanise-re. Utána folytatom.

_________________
Színem:#9680C7

『Rólam:』↬ Hamarosan.
『Küldetések:』↬ Álomhajó - Tor/túra
                         ↬ Renascent floor
                       
『Eventek:』↝
『MiniBossok:』↝ Igény szerint.
avatar
Zekken
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 154
Join date : 2016. Oct. 27.
Tartózkodási hely : Zabuta

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: ~ Kúria ~

Témanyitás by Nanise on Hétf. Okt. 09, 2017 8:59 pm

// Köszönöm szépen. c: //

Védett övezet. Amikor először megláttam a játék üzenetét, hirtelen nem tudtam hova tenni. Szóval az a helyiség egy védett helynek számít? Emlékszem, régebbi játékban sokszor elhelyeztek ilyeneket, ahol megpihenhettünk, vagy elvégezhettük ügyes-bajos teendőinket. Csupán az a kérdés, hogy bizonyos szobák, vagy az épület egy része számít annak? Bár az utóbbit kétlem, hiszen ki építene egy védett övezet határára házat? Az, aki ilyen játékokat rendezne. Eléggé idegesítő tud lenni, ha nem találod el az ellenfeled, mivel védett területen belül tartózkodik. Tapasztalat.
Mindezek ellenére nem törődtem vele olyan sokat. Otthon éreztem magam a védett területen kívül is, és ameddig bent tartózkodtunk, NPC-nek is kiadhatom magamat. Azt viszont semmi nem garantálja, hogy nem egy NPC lesz az, amivel összefutok. De ezért szép az egész. c:
A konyha átkutatása korántsem járt akkora sikerrel, mint vártam. Azt hittem, hogy találni fogok egy újabb jelet, vagy tárgyat, ehelyett mit kapok? Tányérokat. Serpenyőt. Indukciós főzőlapot. Ez nem mókás. :c De azzá tehetem. Hamarosan kisebb tornyot építettem a lábasok és fazekak sokaságából. Egy fejet is csináltam: az alja egy bögre volt, amire egy tányért helyeztem. Utána ráraktam egy lábast, amibe kettő poharat helyeztem. A poharakba - ha találtam - töltöttem gyümölcslevet, majd a tetejükre egy tányér került fejjel lefelé, arra pedig egy lapos fazék, két füllel az oldalán. Gondolkodtam azon, hogy az egészet egy pénzérme tetején fogom egyensúlyoztatni, de akkor túl gyorsan összetört volna. Talán így is meglepetést okoz valakinek. És remélhetőleg le is ejti őket. c:
Bár egy teljes fegyver arzenál volt a konyhában, a három tányéron kívül semmit nem vittem magammal. Átkeltem a kötélcsapdámon, majd ki is bogoztam. A kötélre máshol is szükségem lehet, ez a csapda pedig haszontalanná vált, mivel most az ebédlő rész következett. Az asztal csábítóan nézett rám. Mintha azt mondaná: gyere... fűrészeld át az egyik lábam... így ha ráraknak valamit, az a nyakukba borulhat... Nem kellett többször kérnie. Lerántottam a terítőt - ha volt rajta valamilyen tárgy, azokat előzőleg leszedtem - majd megvizsgáltam az abroszt. Makulátlan fehér volt és tiszta. Elraktam a hátizsákomba. Soha nem tudhatom, mikor lesz rá szükségem. c: Ha több emeletes ez az épület, talán még ejtőernyőnek is megfelel.
Visszatértem a konyhába egy recés késért, amivel elfűrészelhetem az egyik lábát. Ha már ott voltam, a csapokat is megnyitottam, hogy ellenőrizzem, van-e folyóvíz. Utána nyitva felejtettem. Mindenkivel megesik az ilyen. ;P Miközben visszatértem az asztalhoz, megtekintettem a felszínét is. Négy helyiség állt rajta, mindegyiket áthúzták. A kamra/raktár nem volt ott. Talán ott vannak/voltak a többiek, akiket idehoztak? Lehet, hogy azért húzták át, mert már végeztek velük. Milyen izgalmas! *-* Ez a nyom annyira fellelkesített, hogy fűrészelés közben dúdolni kezdtem. Arra természetesen vigyáztam, hogy a felénél tovább ne vágjam a lábát. Miután végeztem, hangokat hallottam az ajtó túloldaláról. Valaki erre vetődött. És ha szerencsém van, ezúttal nem egy egérrel fogok találkozni. Éreztem, hogy a szívem a torkomban dobog izgalmamban, de türtőztettem magam. Lassan megközelítettem az ajtót, majd felvettem a lehelyezett a tojásokat és banánhéjat. Egyik kezemben széket tartottam, a másikban a kulcs volt, amivel ki tudtam nyitni. Miután a zár elfordult, a kulcsot lassan visszacsúsztattam a tasakomba, majd megfogtam a kilincset és lehelet finoman lenyomtam. Nem tártam ki, csupán a záró mechanizmust mozdítottam ki a helyéről. Ezután hátrébb léptem és vártam, hátha valaki benyit.
Ha az ajtó magától kitárulna, a helyemen maradok, fejem fölé emelt székkel. Dobásra készen.
avatar
Nanise
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 64
Join date : 2017. May. 05.
Age : 12
Tartózkodási hely : Miért érdekel? c:

Karakterlap
Szint: 25
Exp:
2454/2500  (2454/2500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: ~ Kúria ~

Témanyitás by Zekken on Vas. Okt. 15, 2017 6:50 pm

Szerdán jön a folytatás.

_________________
Színem:#9680C7

『Rólam:』↬ Hamarosan.
『Küldetések:』↬ Álomhajó - Tor/túra
                         ↬ Renascent floor
                       
『Eventek:』↝
『MiniBossok:』↝ Igény szerint.
avatar
Zekken
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 154
Join date : 2016. Oct. 27.
Tartózkodási hely : Zabuta

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: ~ Kúria ~

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.