Déli rész

2 / 8 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Ryuninji Ren on Csüt. Dec. 27, 2012 3:29 pm

Kyrena Juurei



Huhh.. ez a világ túl meredek nekem. Itt nem elég csak énekelni és táncolgatni az embereknek… ne ám.. küldizni kell meg harcolni és kitenni magunkat a veszélyeknek… Talán élvezném is, ha ezt ellensúlyozná valami, de nem.. Élvezetből keveset raktak ebbe a játékba.. Mondjuk a múltkor elég kellemes párbajt vívtam Juu-channal. Hmm azok a puha keblecskék…Unalmamban Regi és én elmentünk sétálni a városba egy kicsit, újdonságok után kutatva, gondolva itt küldetések, vagy menő fegyverek, páncélok amikre még csak pénzem sincs. A petem magasan felettem szálldogál.. kimozogja a fáradalmakat, míg én földön járásra kényszerülök, kerülgethetem az njk-kat és a morcosabb jk-kat is. Szerencsére páran azért felismertek és vigyorogva integettem nekik, míg mások csak grimaszoltak nekem.. he kemény lennék talán megleckéztetném őket. Ahhoz hogy kemény legyek bezzeg itt nem elég az edzőterem.. irány a küldi.. és ha a pontjaidat menőn osztod el akkor leszel kemény, na meg az durva cuccoktól is.
- Hjajj.. Bonyolult ez a világ nekem..- gondolkodtam hangosan… már körbejártam szinte az egész várost a semmiért.. már megnyíltak a felsőbb szintek, biztos mindenki ott tanyázik. Én meg itt maradtam, mert még nem értem el a megfelelő szintet.. Kellemetlen.. inkább lehangoló. Ez a nap a semmittevés napja lesz úgy döntöttem. Tovább sétálgattam az utcákon, márt azt se tudtam merre járok, hatalmas ez a város. Egy útszéli padra ültem re nézelődni, majd Reginald is csatlakozott egy idő után. Semmi nem történt.. még csak egy szoknya se libbent fel, egy gyerek sem esett el és rohant sírva valakihez… semmi..
- Vááhhh.. unatkozóóóóóóóm- eresztettem ki a hangomat, majd nemes egyszerűséggel eldőltem a padon és rajta feküdtem, a fejem pedig félig meddig lelógott. Nem szeretek unatkozni..

Ryuninji Ren
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6382/6500  (6382/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Kyrena Juurei on Csüt. Dec. 27, 2012 3:47 pm

//Ryuninji Ren//

Most, hogy kicsivel jobban ismerem ezt a világot, már könnyebben járkálok. Tudva, hogy a városon kívül szabad világ vár rám, már ez a bezártság sem zavar. Elvégre nincs is, ha jobban belegondolok. Oda megyek, ahova akarok. Már csak az útvonalakat kellene megjegyeznem. Na igen... Nagy város, sok út, könnyű eltévedési lehetőség. Valahogyan fel kellene fejlődnöm, hogy tovább mehessek. Mehetnék most is, de nem lenne sok értelme. Bizonyára hamar meghalnék. Vagy csak igazán nehezen nyernék, de inkább nem kockáztatok. Annyira még nem vagyok tapasztalt.
Elvileg most a város déli részén járok. Errefelé nemigen sétálgatok, így ismeretlen a környék számomra. De itt hátha lesz valami, ami szórakoztat. Vagy inkább valami, ami fizet, és amivel tapasztalatot szerezhetek. Nehezebbek az ilyen játékok, mint hittem. Nem is értem, hogy mások hogyan fejlődnek ilyen egyszerűen. Arról nem is beszélve, hogy sokan milyen könnyen boldogulnak. Lehet, hogy hamarabb el kellett volna kezdenem játszani. Na igen... Nem vagyok valami nagy kocka, az egyszer szent.
Hirtelen ismerős alakra leszek figyelmes. Távolról, alaposan megnézve rá is jövök, hogy ki az. Nem biztos, hogy oda kellene mennem hozzá. Viszont ha észreveszi, hogy itt vagyok... A franc... Mindegy, talán már javult a párharcunk óta. Nagyon remélem. Akkor megkértem, hogy velem szemben hanyagolja a perverziót. Remélem most megteszi. Lépteim Ren felé indítom. Ő elterül egy padon, így könnyebb utolérnem. Mögötte megállok. Hangját hallva kis híján elnevetem magam. Unatkozni? Igen, nem csak ő jár efféle cipőben.
- Ki hitte volna, hogy ahol ennyi lány van, a perverzek királya unatkozik - szólalok meg egyszer csak.
Mikor feje hátra billen, láthatja is, hogy ki áll mögötte, s hogy ki intézte hozzá szavait. Természetesen... Én.
- Nem hittem volna, hogy ilyen hamar viszont látlak titeket... Mi járatban erre? - vallom be.

_________________
Adatlap

Stat:
5. szint


élet: 7 (+2)
fegyverkezelés: 5
erő/irányítás: 6 (+5)
kitartás: 6 (+2)
gyorsaság: 8 (+8 )
speciális képesség: 4


Akrobatika: 1
Észlelés: 1
Érclátás: 1

páncél: 16



Kyrena Juurei
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 217
Join date : 2012. Dec. 23.

Karakterlap
Szint: 8
Exp:
397/400  (397/400)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Ryuninji Ren on Csüt. Dec. 27, 2012 4:11 pm

Végtelen unalmamban az utcát róni is eléggé fárasztó. Nem szeretek igí magányosan sétálgatni.. olyan ez mintha megállna az idő. A padon ücsörögve sem találtam semmi elfoglaltságot, így elterültem rajta. Reginald is csatlakozott és rászállt a pad támlájára. Az unalom az egyetlen egy olyan dolog amit nem nagyon tudok kezelni. Sztár létemnek köszönhetően sosem unatkoztam még.. erre tessék. Mehetnék küldire, de nincs kivel, meghalni meg nincs kedvem, igaz páran biztos jobban örülnének, ha csak a pixelmaradványaimra bukkannának. Az unalomtól való végtelen szenvedésem közepette ismerős hangra lettem figyelmes. Fejem hátra billentettem, hogy megnézzem ki az. Amint megláttam elkerekedtem a szemeim..
- Fekete francia?? Juu-chan??- ugyanis a kimonója alá láttam be elsőnek ebben a helyzetben, csak utána néztem fel. Gyorsan felpattantam ülő helyzetbe.
- Nem direkt volt.. tényleg nem.. te álltál úgy mögém- szemeim becsuktam és vártam az agyalást.. Ha megkaptam, akkor visszamásztam a padra. Ha nem akkor meg tárgytalan.. Regi pedig nem csinál semmit.. ő nem ludas most.
- Tudod a férfit szónak egy szinonimája az, hogy perverz. Ergó minden férfi perverz, és ha engem tartasz a királyuknak az sértő. – feleltem majd kicsit odébb csúsztam, hogyha esetleg le akarna ülni a hölgyemény.
- Én sem terveztem, hogy ilyen hamar találkozunk, de én nagyon örülök neki- kezeimet néztem amivel anno a melleit fogdostam.. egy kis visszaemlékezés.
- És egy hozzád hasonló, bájos teremtés mit keres ezen az unalomtól bűzlő városrészben??- érdeklődtem mosolyogva.. láthatóan örülök a találkozásnak. Nem, csak azért mert talány így unalmamnak is lőttek… szeretem a női társaságot. Bár ezt ő tudja a legjobban.. megtapasztalt már velem egy-két dolgot. Ami számomra kellemes volt.. számára viszont állítása szerint nem, de én még mindig nem hiszem ezt el.

Ryuninji Ren
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6382/6500  (6382/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Kyrena Juurei on Csüt. Dec. 27, 2012 4:30 pm

//Ren//

A fogadtatást nem pont ilyennek képzeltem el. Az, hogy elsőként a fehérneműm bizonyos tulajdonságait hallom, feldühít. Nem is kicsit. Ezek szerint semmit nem változott ez a piperkőc. Kezeim azonnal ökölbe szorulnak. Nem érdekel, hogy nem direkt volt. Attól, hogy nem direkt lesett a kimonóm alá, még nem kell világgá kürtölni amit lát. Öklöm azonnal indítom, egyenesen képének közepébe, cseppet sem visszafogva erőmet.
- Te kéjenc, pofa be! Az egy dolog, hogy nem volt szándékos, de az, hogy az alsóneműmről kiabálod az információkat... - mérgelődök, öklöm magam elé emelve.
Sóhajtok egy nagyot és próbálok lehiggadni. Ezek után kezeim keresztbe fonom melleim előtt és leülök, a most már szinte üres padra. A főnix úgy tűnik nem érdekelt a mostani találkozóban. Azért kinyúlok felé és ha hagyja, finoman megsimogatom fejét, majd végighúzom ujjaim tollain.
- Tehát ha téged tartalak a királyuknak az sértő... Igazad van, melyik pasas szeretné, ha te lennél a királya? Valószínűleg egyik sem. Még te sem viselnéd el magad, nemde? - vigyorgom, amint felmászik a padra.
Jobb lábam átvetem a balon, kicsit átlósan fordulok, kezemmel pedig felkönyökölök a pad háttámlájára. Arcom öklömnek nyomom és így figyelem, nem mellesleg hallgatom, amit ez a szerencsétlen alkot.
- Hogy egy hozzám hasonló mit keres itt? Nos, szerintem azt, amit te... Nem, mégsem! - vágom rá, amint eszembe jut, hogy ez a kéjenc miket kereshet általában.
- Nos, lényeg ami lényeg, szenvedek az unalomtól. Próbáltam valami munkafélét találni, de sehol semmi. És az itteni lelkek nem túl szimpatikusak. Még jó, hogy beléd botlottam, az, hogy behúztam neked egyet, feldobta a napomat - nevetem.
Úgy tűnik tényleg örül jelenlétemnek. Bár szerintem inkább annak, hogy ismét belátott a ruhám alá. Miért is ne annak örülne.
- Hm... Hogy van a madárka? - biccentek Regi felé.

_________________
Adatlap

Stat:
5. szint


élet: 7 (+2)
fegyverkezelés: 5
erő/irányítás: 6 (+5)
kitartás: 6 (+2)
gyorsaság: 8 (+8 )
speciális képesség: 4


Akrobatika: 1
Észlelés: 1
Érclátás: 1

páncél: 16



Kyrena Juurei
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 217
Join date : 2012. Dec. 23.

Karakterlap
Szint: 8
Exp:
397/400  (397/400)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Ryuninji Ren on Csüt. Dec. 27, 2012 5:07 pm

Unalmas és vég nélküli sétálásomnak is lett valami haszna. Mikor lepihentem egy padra, és mérgelődtem hangosan imáim meghallgatattak és küldtek valakit, hogy ne unatkozzam ott. Nem is akárkit.. a legutóbbi játszópartneremet akivel khöm.. igen csak közel kerültünk egymáshoz egy párbaj után, ami döntetlennel végződött. Azonban a találkozásunk ismét nem kezdődött valami fényesen. Kísértetiesen hasonlít a helyzet az elsőhöz,mert ismét az alsóneműjét láttam meg előbb és nem az arcát. Sőt.. még a számat sem tudtam befogni és kikotyogtam. Még jó hogy alig járt arra éppen játékos karakter. Ez neki mondjuk nem számított és behúzott egy nagyot és elszálltam. Sebződni nem sebződtem, mert védett helyen voltunk, de nekimentem a falnak és csak pár perc múlva tudtam magam összeszedni annyira, hogy visszamásszak a padra.
- Sajnálom.. csak meglepődtem..- kértem bocsánatot, de persze nem bántam, hogy megint alá láttam a lánykának, csak ő. Reginald hagyja, hogy megsimogasd.. tollai puhák, mintha nem is tollak lennének, hanem pihe-puha vattapamacs. Nekem pedig ismét csak a gonoszkodó szavak jutottak.
- Nem igazán érdekel, hogy mit gondol rólam a többi férfi.. És jól mondod, nem akarok a királyuk lenni. Tudom, hogy többségük utál a sok női rajongóm miatt. Ezért nem is izgatnak. Magammal meg semmi bajom..- válaszoltam a kellemetlen kérdésre. Közben Juu elhelyezkedett a padon.. akaratlanul is formás lábaira pillantottam, de nem szólaltam meg. Mikor ő adott választ a kérdésemre a szemeibe néztem.
- Gonosz vagy velem..- fejtettem ki a véleményemet, persze nem sértésnek szántam. Hanem ténynek. Ezt bizonyára Juu maga is tudja.
- De legalább segítettem valamit azzal, gigy feldobtam a napodat,.. pedig nekem nem volt kellemes..- mondtam kuncogva. Közben továbbra is szemein tartottam a sajátjaimmat, nehogy lejjebb nézzek a teltebb idomokra.. elég nehéz ellenállni.
- Regi?? Jól van… Teli energiával mint mindig.. minden nap kihozom repülni egy kicsit.- Adtam a választ az újabb kérdésre, majd előre fordulok és két könyökömmet a pad támlájára raktam támasztás céljából.
- Az a csók.. nagyon jó volt…

Ryuninji Ren
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6382/6500  (6382/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Kyrena Juurei on Csüt. Dec. 27, 2012 6:13 pm

A rövid kis beszámolóját mosolyogva hallgatom. Mikor kijelenti, hogy önmagával semmi baja, felnevetek. Hamar igyekszem moderálni magam, de nehezen megy.
- Igen... Azt észre vettem, hogy magaddal nincsenek problémáid... - jegyzem meg.
Szavait hallva elgondolkozok. Szemeibe nézek, és be kell látnom... Igaza van. Nem vagyok vele túl kedves. Én igyekszem az lenni, de nem megy.
- Sajnálom... A frappáns megjegyzéseim már csak reflexszerűen jönnek. Beidegződtek az évek alatt - sóhajtom.
Magam elé nézek, kissé zavartan. Mikor is voltam én ilyen helyzetben? Nem túl sűrűn. Talán akkor, mikor akaratlanul is beszóltam Mokonak. Ő persze azonnal megjegyezte, hogy nem voltam valami rendes. Nagyobb vitánk nem volt belőle. Mikor bocsánatot kértem, elfogadta, s megtoldta egy elmés visszavágással. Vele jó volt szócsatázni, bár hozzá képest... Én még sehol nem vagyok. Ugyanakkor jól jött a sok gyakorlás némelyekkel szemben.
- Neked ez nem volt kellemes, nekem pedig a múltkori elégtétel vételed. Most kvittek vagyunk. Legalábbis... azt hiszem. És örülök, hogy a tollas jól van. Ahogy látom... Nem is hazudsz ezzel kapcsolatban.
Ha ismét engedi, megint végigsimítok a madárka tollain. Olyan puhák... Azt hinné az ember, hogy a tollak nem ilyenek. Legalábbis aki fogott már madarat, nem hinné. Mintha nem is lennének fedőtollai, csak az apró pehelytollak. De azokkal nem tudna repülni. Tényleg érdekesek ezek a főnixek.
A mondat, melyet hirtelen kiejtett Ren száján, elhallgattattak. Előre fordulok, és magam elé meredek. Elég... furcsa, hogy felhozta. Nem, őt ismerve mégsem. Viszont ennek ellenére zavarba ejt. Mégis mit művelek? Itt lenne az ideje egy jó kis megjegyzésnek, nem? Enyhén megrázom fejem, sóhajtok, majd rá vezetem tekintetem és elmosolyodom.
- Ne is álmodj még egyről! Azt sem biztos, hogy meg kellett volna kapnod. És mielőtt megkérdeznéd, hogy miért nem... Egyszerűen azért, mert a munka nehezét a főnixed végezte. Te csak élvezkedtél, ami... Lássuk be, nem fair. Csak Regi érdemelt volna csókot. De most, hogy így eszembe jutott...
Kezem kinyújtom a madár felé, hátha veszi a jelzésem. Amennyiben rá száll, kap egy újabb puszit feje búbjára. Utána végigsimítok még egyszer tollazatán és hagyom, hagy menjen, amerre akar.
- Így talán kiengeszteltem! És most már mondhatom, hogy megfelelően lettetek jutalmazva - mondom, amennyiben a szárnyas megkapja a puszit.

_________________
Adatlap

Stat:
5. szint


élet: 7 (+2)
fegyverkezelés: 5
erő/irányítás: 6 (+5)
kitartás: 6 (+2)
gyorsaság: 8 (+8 )
speciális képesség: 4


Akrobatika: 1
Észlelés: 1
Érclátás: 1

páncél: 16



Kyrena Juurei
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 217
Join date : 2012. Dec. 23.

Karakterlap
Szint: 8
Exp:
397/400  (397/400)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Ryuninji Ren on Csüt. Dec. 27, 2012 7:03 pm

Természetesen Juu-chan nem fogta vissza magát velem kapcsolatban… tovább oltogatott igaz, most kicsit visszafogta magát amiért hálás voltam.
- Hát igen.. magammal nincs problémán.. pontosabban persze van amin változtatnék magamon, de ettől függetlenül nem mondhatnám, hogy gondom van magammal.. – megjegyeztem, hogy kicsit gonoszkodik velem… megértettem, hogy miért teszi, de azért zavart egy kicsit.. Majd bocsánatot kért O_O
- Öhm.. semmi gond… valamilyen szinten rászolgáltam..- feleltem.. kicsit meglepett a dolog.. tényleg aranyos egy lány….bár a modorán lehet finomítani. De ismét megmagyarázta a helyzetet, hogy neki nem tetszett a múltkori elégtétel vételem.. ezt még mindig nem vagyok hajlandó elhinni.. Hiába magyarázta meg és mondta, hogy csak rájátszott.. színészkedett. Akkor sem hittem el..
- Én szerintem azért egy nagyon picit élvezted.. Bár akaratod ellenére volt. Attól még gyengéd voltam..- feleltem kuncogva. Közben Reginalddot simogatta.. ismét irigykedem társamra.. pedig ő bántotta, okozott sérülést Juu-nak nem pedig én.
- De ne félj.. Legközelebb csak az engedélyeddel érintelek meg olyan helyeken.. – muszáj volt ez is kimondanom, hogy kicsit lenyugtassam az előző mondatom miatt, amit még mindig komolyan gondolok. Kicsit később előrefordultam és elmondtam, hogy nekem igencsak bejött az a csók amit adott.
- Hmmm.. az nagy kár.. pedig szívesen benne lennék még egyben, kettőben.. háromban vagy esetleg többen is.. – nem tetszett, amikor az indokot hallottam.. nem teljesen úgy volt az ahogyan Juu-chan gondolta.
- Hééé.. Tudod én szedtem be a sebzéseket, hogy ő megtudjon támadni… ő várt amíg elvontam a figyelmedet.. a munka oroszlán része az enyém volt.. nem az övé.. – sértődötten elfordultam.. Amikor Regit magához hívta és adott neki egy puszit a fejére.. majd a petem visszament a helyére.. Oda ahol eddig volt.
- Én eltudnék képzelni még tőbb jutalmat… - mormoltam a bajszom alatt.. még mindig sértve éreztem magam egy picit.

Ryuninji Ren
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6382/6500  (6382/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Kyrena Juurei on Csüt. Dec. 27, 2012 7:20 pm

Na most van problémája, vagy nincs? Miért nem tudja eldönteni? Mondaná azt, hogy van és kész. Akkor minden egyszerűbb lenne és ő sem kavarodna bele a szavakba. Megrázom fejem mosolyogva, majd meglepetten tekintek rá, mikor beismeri, hogy rászolgált némiképp a szavakra.
- Természetes, hogy rá szolgáltál. Ilyen nőies válaszcsapásokat csak akkor alkalmazok, ha valaki rászolgál... Bár... Lehet, hogy néha túlzásba viszem... Mikor ideges vagyok... Nem is... Inkább mérges... - fejtegetem.
Még magam sem tudom sokszor a pontos okát. És megint. Ismét erősködni kezd. Miért nem fogja fel, hogy nem élveztem? Lehet, hogy néha megmozdult bennem valami... Rendben, igaza van, olykor tényleg olyan volt, mintha némi élvezetet azért nyújtott volna, de nem! A gondolat... Amiket megéltem, nem engedik. Hirtelen eláraszt minden. Testem remegni kezd, én előre hajolok, fejem kezeim közé fogom és próbálom legyőzni ezt az érzést. A rettegést.
- Hagyd ezt! Kérlek! - mondom, szinte már könyörögve.
Néhány percig még így megy ez az egész. Aztán végre újra elásom magamban a képeket. Sikeresen, bár ki tudja, hogy láncaik most mennyire sikerültek erősre. Szavai némiképp segítettek megnyugvásomban.
- Én... Köszönöm... hogy visszafogod magad. Ne haragudj, csak...
Elhallgatok. Szavait hallom, de válaszolni nincs kedvem. A hangulatom oda lett az iménti emlékáradattal. Lehet, hogy jókedvem is láncra vertem elmémben? Elvégre amiatt van ez az egész. Ha nem engedjük el magunkat, nem kerül elő ismét ez a téma és nem jönnek elő ezek az emlékek. A francba ezzel az egésszel! Felkelek és rendezem magam. Ideje lenne tenni is valamit.
- Nem tudod, van itt valami, amivel le tudnám kötni magam? Bármi... Bár... Valami nyugodt hely kellene. Vízpart, tisztás, vagy az erdő közepe, nem érdekel... - kérdem.
Nem nézek rá. Tartok attól, hogy ezüstös tekintetem mélyén még ott lappang a félelem. Nem akarok miértjéről beszélni. Nem akarom, hogy faggassanak a múltamról. Egyszerűen csak élni akarom az itteni életem és kész. Új, jó emlékeket akarok szerezni.
- Nos? Tudsz valahol ilyesmit? - kérdezem meg ismét, kissé türelmetlen.

_________________
Adatlap

Stat:
5. szint


élet: 7 (+2)
fegyverkezelés: 5
erő/irányítás: 6 (+5)
kitartás: 6 (+2)
gyorsaság: 8 (+8 )
speciális képesség: 4


Akrobatika: 1
Észlelés: 1
Érclátás: 1

páncél: 16



Kyrena Juurei
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 217
Join date : 2012. Dec. 23.

Karakterlap
Szint: 8
Exp:
397/400  (397/400)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Ryuninji Ren on Csüt. Dec. 27, 2012 7:52 pm

A büszkeségem némiképp az őszinteségem útjába állt ezért kicsit belekavarodtam a saját szavaimba. A lényeg az volt, hogy bár sokan tökéletesnek tartanak, nekem is van hibám… de mindenképpen fent kellett tartanom a tökéletesség álcáját.. hiszen egy sztár vagyok.. vagyis voltam..
- Ez így teljesen igaz, de emberként engem is megvisel a gonoszkodás.. csak nem annyira- bizony-bizony.. mi sztárok nem minden érzelmet mutathatunk ki.. néha mosolyognunk kell mikor sírni lenne kedvünk.. néha pedig pont fordítva… a mi életünk sem fenékig tejfel. Mikor megemlítettem, hogy szerintem akkor is élvezte azt a dolgot.. egy pillanatra elgondolkodott.. innen vettem, hogy van valóságalapja annak amit gondoltam… nincs olyan lány, nő aki ne élvezné azt ahogyan én hozzányúlok. Ezek után furcsa dolgok történtek.. kicsit megremegett, majd kezei közé fogja a fejét… itt valami nem stimmel.. erre felfigyeltem már a párharcunk közben is..
- Rendben.. Abbahagyom…- legalábbis egyelőre… azért ezen a témán van még vitatnivaló.. az igazamat egyszer még bizonyítani fogom. Erre a szavamat adom bárkinek.
- ne is gondolj erre.. én már rég túl vagyok ezen a haragszom, nem haragszom dolgon…. Nincs semmi baj…- kezd egy kicsit aggasztani a lányka viselkedése.. ez nem normális… valami nagyon is zavar benne.
- Tudod.. normális esetben most simán megölelnélek.. attól biztos jobban éreznéd magad… Viszont a te esetedben lehet fordítva sülne el. Nem tudom mi történt veled régebben, de az már a múlt… - bújt elő belőlem a normálisabb énem.. nem hagyhatom csak így szenvedni… Mikor lenyugodott valami helyről érdeklődött, ami esetleg lekötheti a figyelmét.. Elterelheti a rossz emlékekről. Nem kapcsol, hogy én magam vagyok ez az elterelés.. Így felkelek és gyengéden megfogom a kezét..
- Lövésem sincs.. de majd találunk egy olyan helyet.. – feleltem mosolyogva.. és elindultunk…persze, ha kinyilvánította nemtetszését azonnal elengedtem a kezét.. nem kell egy újabb pofon.. Egyelőre a környéken sétálgatunk majd.. míg eszembe nem jut valami.
- Sajnálom…- bántott kicsit a dolog, hogy újra ilyet tetem vele.. nem állt szándékomban.

Ryuninji Ren
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6382/6500  (6382/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Kyrena Juurei on Csüt. Dec. 27, 2012 8:20 pm

Abbahagyta, ahogy mondta. Most... Valahogy másként viselkedik. Lehet, hogy azért, mert most nem sértegettem annyira? Igen, lehet. A gyengeségem viszont... Aggasztó. Amióta volt az a kisebb összetűzésünk Rennel, folyton előjönnek az emlékek. Pedig azt hittem sikerül azokat elfelejtenem. Reméltem, hogy sikerül, de nem jött össze. Még mindig kínoznak kerül-fordul. Vagy ébren, úgy, ahogy az imént, vagy álmomban, s nyugodni sem hagynak. Normális esetben... Hát még most is tisztában van vele, hogy mit tehet. Bár ami azt illeti, elég jó leckét kapott tőlem. Azt hiszem. Mindegy, örülök, hogy ilyen kedves. Hálás vagyok, még akkor is, ha nem bírom teljesen kimutatni. A múlt... Tökéletesen tisztában vagyok vele, hogy nem kellene azokkal a dolgokkal foglalkoznom.
- Tudom... Tudom, hogy az a múlt... De... Mindegy... Ezt úgysem értheted... - sóhajtom fáradtan.
A helyről, mit keresek, legyen az bármi, ő sem tud sokat. Egyáltalán semmit. Én pedig csak az után jövök rá, hogy fogja kezem, mikor elhangzanak szavai. Akaratlanul is megszorítom kezét. A gondoskodása az, mibe most kapaszkodni tudok, semmi más. Az acél hidegsége itt vajmi kevés. Továbbra is a földet nézem, mikor húzni kezd.
- Mi, várj! Te... Te is velem akarsz jönni, vagyis... Miért húzol magaddal, én... Mi lesz Regivel? - kérdem zavartan.
Most nézek rá, hosszú percek elmúltával először. Arcomon vörös pír jelenik meg. Nem szoktam így viselkedni. Ezt az énem még senki nem látta, csakis otthon néhány személy, kik közel álltak hozzám. Ők vigasztaltak, törődtek velem, mikor mások miatt ilyen állapotba taszított a sors.
- Mi... Miért kérsz bocsánatot? - kérdem halkan suttogva.
Közben megyek utána. Hagyom, hogy fogja kezem. Most... Úgy érzem, szükségem van rá. A perverzek királyára, akinek nemrégiben még a közelében sem tartózkodtam szívesen.
- Ugye nem akarsz visszaélni a helyzettel?

_________________
Adatlap

Stat:
5. szint


élet: 7 (+2)
fegyverkezelés: 5
erő/irányítás: 6 (+5)
kitartás: 6 (+2)
gyorsaság: 8 (+8 )
speciális képesség: 4


Akrobatika: 1
Észlelés: 1
Érclátás: 1

páncél: 16



Kyrena Juurei
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 217
Join date : 2012. Dec. 23.

Karakterlap
Szint: 8
Exp:
397/400  (397/400)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Ryuninji Ren on Csüt. Dec. 27, 2012 8:46 pm

Egy hangyányit bűntudatom van.. amiért ismét rosszat tettem vele… nem szánt szándékkal, de mégis én voltam ennek a kellemetlen jelenségnek a kirobbantója.. Még mindig nem tudom, hogy mi az amit magában tart és ennyi szenvedést okoz neki- Most már azonban az biztos, hogy a perverz tetteim segítik ennek a felszínre törését. Így nagy részben az én hibám is… rossz érzés volt erre rájönni… Mentségemre szóljon, hogy nem volt szándékos. A perverzkedős része igen, a következménye nem.
- Tudod.. oké ez az énekes dolog meg minden.. de én sem voltam mindig elkényeztetett.. Lehet, hogy nem érthetem, de rossz nézni, hogy így.. őrlődsz a múlt miatt.. Lehet, hogy perverz kéjenc vagyok… de tényleg rosszul esik.. nekem is.. főleg, hogy az én hibám- felpattantam és megfogtam a kezét, hogy menjünk valamerre.. el kellett terelni azokat a rémes gondolatokat és helyükre vidámakat, kellemeseket ültetni. Meglepetten tapasztaltam, hogy pofon helyett kezemre szorított rá.. nagyon kilehet szegény..
- Ez csak természetes.. tuti veled megyek.. nem hagyhatom, hogy esetleg gey perverz disznó zaklasson.. főleg ilyen állapotban…eltekintve imádnivaló modorodtól nem vagy egy utolsó látvány mindened megvan ami kell. - mondtam szándékosan ilyen szavakkal, mert viccnek szántam.. Pont egy perverz akarja megvédeni a lánykát egy másik perverztől.. vicces. Talán egy kis mosolyt csal majd az arcára.
- Regit meg ne féltsd.. ő tud repülni.. sokkal könnyebb dolga van mint nekünk..- ha visszanézett Reginald már nincs ott.. a levegőben köröz.. fent a magasban. Vele nem lesz gond.. sose volt.. Rendes pajti, csak néha irigykedhetek rá, mert aranyos és legalább annyi lányka van oda érte mint értem, ha nem több.
- Hogy miért?? Semmiért.. csak úgy megtörtént..ha keresni kellene okot biztos találnál egy párat. - igazából az előbbi témafelhozatalért, ami miatt szörnyű emlékei felszínre törtek, csak nem akartam neki mondani.. még újra eszébe jutna valami szörnyűség.. Kis kezét továbbra is fogtam és így sétáltunk még mindig a városban..
- Érdekes.. általában sokkal zsúfoltabb ez a város.. nem csoda, hogy unalom van…- jegyeztem meg és körülnéztem..
- Nem vagy éhes?? Vagy esetleg szomjas?? Én állom..

Ryuninji Ren
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6382/6500  (6382/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Kyrena Juurei on Csüt. Dec. 27, 2012 9:06 pm

Az ő hibája? Hát rájött? Nem akartam, hogy magát okolja emiatt. Ez nem is az ő hibája, más tehet az egészről. És én is, mert nem bírom túltenni magam rajta. Ehhez neki semmi köze, nem is értem, hogy miért bajlódik velem. Elvégre biztosan van jobb dolga is. Megyek vele, miért ne mennék. Nekem tényleg nincs jobb dolgom. És hátha el tudja terelni a gondolataimat. Szavai halvány mosolyt csalnak arcomra. Erőtlen, de legalább ott van és díszeleg, a maga pompájában.
- Ezt pont te akarod megtenni, kéjenc-császár? Elég szörnyen festhetek, ha már te mondasz ilyet. De ne aggódj, jól vagyok. Már sokkal jobban. Mellesleg... Mégis mi bajod az elbűvölő modorommal? - kérdem, színlelt sértettséggel.
Tökéletesen tisztában vagyok hiányosságaimmal. És sajnos előnyeimmel is, mi már sok gondot okozott. Vállam felett hátra tekintek. Regit keresem, de a tollas már nincs a padon. Körbe fordítom fejem, s idők kérdése, mire meglátom, hogy felettünk repked. Vajon milyen lehet repülni? Kíváncsi vagyok, hogy ha ez a kismadár felnő, vajon el fog-e bírni egy embert.
- Mond csak... Mekkorára nőnek meg a főnixek? - kérdem a szárnyas aranyosságot nézve.
A folytonos körözgetést nézve kezdek szédülni. Egy pillanatra megtorpanok, szabad kezemmel fejemhez kapok és sóhajtok.
- Miért nem szóltál, hogy ne nézzem eddig?
Kérdésemre, miszerint miért kért bocsánatot, hamar választ ad. Ködöset és olyat, mi bármit jelent. Jelenleg ez eléggé felbosszant. Nem elég, hogy szörnyen érzem magam, még ilyenekkel fáraszt. Ráadásul, ha nekem kell okokat keresnem... Nem hiszem, hogy ugyanarra a hibára gondolnánk. Épp ezért, eleresztem kezét és arcon csapom. Egy helyben megállok. Ökleim összeszorítom, majd felnézek rá.
- Ostoba! Már megmondtam, hogy ez nem a te hibád! Ez csakis az én hibám és olyan személyeké, akikről fogalmad sincs. És arról sem, hogy mi áll a háttérben. Nincs hozzá közöd, fogd fel! Ne okold magad, mert a hülye próbálkozásaid, hogy felvidíts, ezáltal teljesen hiábavalóak... Hogy akarsz felvidítani valakit, mikor legbelül te is el vagy kenődve? - teszem fel a kérdést, könnyeimmel küszködve.
Elfordulok, gyorsan igyekszem rendbe szedni magam és megnyugodni. Amint sikerül, újra felé fordulok, s ha nem ellenkezik, ismét megszorítom a kezét, jelezve, hogy haladjunk tovább. Az étellel kapcsolatban feltett kérdését hallva már kikívánkozik egy frappáns megjegyzés. Lehet, hogy csak megint fel kellett képelnem, hogy rendbe jöjjek?
- Most már a pénzeddel is villogni akarsz, perverzkém? Köszönöm, de nem kérek semmit! Viszont ha te ennél, vagy innál valamit, akkor megállhatunk. Egy kis pihenést nem ellenzek...

_________________
Adatlap

Stat:
5. szint


élet: 7 (+2)
fegyverkezelés: 5
erő/irányítás: 6 (+5)
kitartás: 6 (+2)
gyorsaság: 8 (+8 )
speciális képesség: 4


Akrobatika: 1
Észlelés: 1
Érclátás: 1

páncél: 16



Kyrena Juurei
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 217
Join date : 2012. Dec. 23.

Karakterlap
Szint: 8
Exp:
397/400  (397/400)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Ryuninji Ren on Csüt. Dec. 27, 2012 9:38 pm

Ha szavaimmal megnevettetni nem is sikerült, de legalább egy kis mosolyt csaltam az arcára.. az is valami…. Sokkal szebb amikor mosolyog és nem az süt a tekintetéből hogy : felkoncollak te kéjenc szemétláda…Igen.. határozottan szebben néz ki így. Kézen fogva haladtunk tovább a város ezen részén.. bár nem voltam itt annyira ismerős, ha eltévednénk akkor Reginald tuti segítene.
- Kéjenc-császár?? Új nevem van?? Legalább ez valamivel szebben hangzik mint a korábbi változatok- kuncogtam… végül is elég frappáns név..nem panaszkodhatok..
- Még hogy szörnyen nézel ki?? Ha őszinte akarok lenni.. Akkor…. Ha mosolyogsz akkor kifejezetten aranyosan nézel ki. Mikor mérges vagy akkor is szép vagy.. csak kicsit ijesztő is.. A modoroddal meg.. khöm… nem.. nincs vele semmi bajom .. furcsa lenne ha olyan lennél mint a többi lány… akkor elveszteném az érdeklődésemet irántad..- feleltem mosolyogva és haladtunk tovább kitudja hová. Regi után nézelődött mire megtalálta, már a magasban körözött..
- Nem tudom, de elbír majd egy embert biztos, ha nem többet.. Ha jól viselkedsz, akkor majd sokszor repülhetsz vele..- viccelődtem egy kicsit, miközben Juu még mindig Reginaldot bámulta és követte őt feje mozgásával is aminek egy szép kis szédülés lett a következménye.
- Kellett volna?? Igazából abban reménykedtem, hogy annyira elszédülsz, hogy el akarsz esni és akkor majd elkaphatlak…, de tervem kudarcba fulladt..- hantáztam megint. A jószándékommal megint magamnak ártottam mint már sokszor. Pedig csak nem akartam őt emlékeztetni arra a dologra, de pont ezzel sikerült kivívnom a haragját. Arra fordultam meg, hogy eleresztette a kezem és már kaptam is a maflást, majd a letolást. Elég keményen.. szegény lány a könnyeivel küszködött. Már megint rossz fát tettem a tűzre.. Nem szóltam semmit, csak némán figyeltem, amíg be nem fejezte a lehordásomat.. Nem tudtam, hogy kérhetek-e bocsánatot.. így .. nem tettem, csak mosolyogtam mikor újra megfogta a kezem.
- Én?? Elkenődve?? Ugyan már?? Miért lennék, mikor egy bomba nővel sétálhatok kézen fogva??- kérdeztem széles mosollyal.. jól ment a színeskedés.. Továbbhaladtunk, de ezúttal óvatosabban válogattam meg a szavaimat..
- Nem.. ez nem felvágás.. csak udvariasság… gondolom ezt sem nézted ki belőlem…- Attól függetlenül, hogy nem kért semmit.. egy közeli üzletből szerváltam két epres jégkrémet.. az egyiket nekiadtam..
- ez engem mindig felvidít.. na meg a kakaó.. – Mikor elvette megint megfogom a kezét.

Ryuninji Ren
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6382/6500  (6382/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Kyrena Juurei on Csüt. Dec. 27, 2012 10:03 pm

Új nevét egész jól fogadta. Jobban is, mint az előzőt. Nem értem, hogy azzal mi baja volt. Elvégre ő maga is beismerte, hogy egy kicsit, bár szerintem inkább nagyon, perverz. Na de sebaj. Úgysem tehet ellene, ha úgy szólítom. És ahogy látom nem is akar. Be kell valljam, kissé jobb kedvre derít. Bár kissé megrémít, mikor kijelenti, hogy ha más lennék, pontosabban olyan, mint a legtöbb átlagos lány, elvesztené az érdeklődését irántam. Nem az rémít meg, hanem az, hogy érdeklődik. Ha belegondolok... Jobban járnék, ha olyan lennék, mint az átlagos. Akkor kevesebb bajom lenne. Nem számítanék kihívásnak és elég kevés embert érdekelnék.
Regi elvileg elbírna engem. Ha jól sejtem, a repülésem viszont tőle függne, nem pedig gazdájától. Elég nagy önállósággal rendelkezik ez a pet. Ó, jut eszembe... Nem is a gazdája, a társa. Úgy emlékszem, ezt a szót használta párbajunk alatt ez a piperkőc. És tessék. Már megint olyasmin jár az esze. Csak természetesen a hős lovag aggódva menti meg a királykisasszonyt szövegbe burkolva.
- Ha tényleg az volt a szándékod, rossz kasztot választottál. Nem te vagy a hős lovag, akinek meg kell mentenie a királylányt. Viszont... Én sem vagyok királylány - teszem hozzá, vállat vonva.
A pofozkodásnak vége, én lehordom, ő pedig elhallgat. Azért mintha kicsit jobb kedve lett volna, mikor újra megfogtam kezét. Vagy rosszul láttam? Mikor ismét kinézetemre célozgat, elengedem kezét. Azt hiszem már rendben vagyok annyira, hogy ne keressek kapaszkodókat. A rossz érzéseket általában gyorsan el sikerül kergetnem. Csodálkozom is, hogy most ilyen sokáig tartott. Minden esetre Renre mosolygom és megyek tovább mellette, immáron két szabad kézzel.
- Ne aggódj, most már tényleg jobban vagyok. De megtennéd, hogy nem dicsérgeted ennyire nyilvánosan a kinézetem? Azt hiszem mások számára is elég nyilvánvaló, hogy hogyan festek - mondom kissé fellengzősen.
Mikor bement az üzletbe, én kint megvártam. Annak ellenére, hogy nem kértem semmit, mégis hozott. A fagyit elvettem, bár nem tudom, hogy miért.
- Az udvariasság mintapéldánya, mi? Valahogy ez, és a szuper-perverz mivoltod nekem nem passzol össze. De ha nálad igen, akkor legyen - vonok vállat.
Mikor megfogja ismét kezem, megrázom finoman fejem. Eleresztem ujjait és megindulok egy közeli pad felé. Regit is lehívom magunkhoz, remélhetőleg még hallgat is rám. Ha nem, akkor megkérem társát, hogy hívja le közénk a szárnyast. Amint köztünk a tollas, neki adom a fagyit, szépen, apránként.
- Ne haragudj, tudom, hogy nem túl rendes tőlem, hogy vele etetem meg, de... Most valahogy nincs kedvem a fagyihoz. A hangulatom miatt pedig ne aggódj annyit, hamar rendbe jövök! - kacagok halkan.
Ha a főnix elfogadja a fagyit, akkor felhúzom térdeim a padra, átkarolom őket szabad kezemmel és nézem, ahogy Reginald eszik. Addig állam térdemre támasztom. Egész kicsire kuporodom össze.
- Miért? Miért foglalkozol velem? Elvégre lenne jobb dolgod is nem? - kérdem furcsállva a másik viselkedését.
- Igazából azt sem értem, hogy miért örültél meg annyira, mikor megláttad, hogy én szóltam hozzád - sóhajtom.
Szemeim lecsukom és úgy hallgatom válaszát, ha egyáltalán ad. Hamarost azonban tagjaim ellazulnak, légzésem lelassul, a fagylalt maradékát elejtem, testem pedig oldalra dől, miközben én alszom.

_________________
Adatlap

Stat:
5. szint


élet: 7 (+2)
fegyverkezelés: 5
erő/irányítás: 6 (+5)
kitartás: 6 (+2)
gyorsaság: 8 (+8 )
speciális képesség: 4


Akrobatika: 1
Észlelés: 1
Érclátás: 1

páncél: 16



Kyrena Juurei
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 217
Join date : 2012. Dec. 23.

Karakterlap
Szint: 8
Exp:
397/400  (397/400)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Ryuninji Ren on Csüt. Dec. 27, 2012 10:32 pm

A magyarázatomat ismét kifigurázta Juu…már nem is bánom.. az lenne a szokatlan, ha megdicsérne vagy valami ilyesmi.. És belegondolva.. bizonyos szemszögből nézve még viccesek is a beszólásai..
- Nem hinném… És lovag bárki lehet.. nem kell oda fényes páncél..- viccelődtem, majd elengedte a kezem.. már nem akarta megfogni.. a pofon és a leszidás után… igen jól színészkedtem és elhitte, hogy abszolúte semmi bajom.. pedig még mindig gyötört egy picikét a bűntudat.. Nem mondom.. kicsit rossz, hogy már nem engedi megfogni a kezét, de nem erőszakoskodom.. megígértem neki.. csak tudnám minek?? Biztos egy gyenge pillanatom volt.. sok az olyan mostanában. Juu saját bevallása szerint már sokkal jobban van.. ennek ellenére vonakodom bármiféle perverz vagy ahhoz közel álló témát felhozni.. egyenlőre.. aztán majd kiderül, mennyire bírok magammal.
- Persze megtehetem.. Amúgy nem értem miért nem szereted a bókokat…. Tényleg nem vagy egy átlagos lány.- mondtam kuncogva.. Egy üzletben vettem két epres fagyit, amiből egyet neki adtam és újra megpróbáltam kezem összekulcsolni az övével, de esélytelen volt.. már nem akarta.. Egyáltalán nem. Így visszagondolva nem ez a fura, hanem az, hogy először megengedte.
- Nem mondtam, hogy mintapéldány, de tisztában vagyok alapvető illemszabályokkal, amiket betartok.. és azt sem mondanám, hogy a perverzség és az udvariasság kizárja egymást. Simán megfogom valakinek a mellét, vagy megkérdezem udvariasan, hogy” kegyed megengedi, hogy megérintsem gömbölyded idomait??”.. ennyire egyszerű.. van olyan akinek ez bejön…- A fagyi sem jött be.. leült egy padra és lehívta Reginaldot.. persze a pajti először rám nézett és miután biccentettem neki, szállt le. Majd leültem én is melléjük.. A Fagyit a petem kapta meg.. szépen lassan.
- Semmi gond.. csak egy gesztus akart lenni.. nem kötelező elfogadni.. egy kérdés következett.. amin haboztam egy kicsit..
- Nem vagyok benne biztos, hogy örülnél a válasznak…- feleltem erre a kérdésre így.. eddig nem úgy jött le nekem, hogy túlságosan is kedvelne. A második kérdésre viszont már kellet adjak valamiféle választ..
- Mondjuk úgy.. hogy érzek valamit irántad…- válaszoltam, majd Juu elaludt és oldalra dőlt.. egyenesen nekem. Hátradőltem és hagytam, hogy a mellkasomon pihenjen egy kicsit.. Nagy önuralmat kellett tanúsítanom.. de kibírtam.. és maximum csak egyik kezemmel a derekánál fogva támasztottam meg, nehogy lecsússzon, vagy hasonló történjen.


Ryuninji Ren
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6382/6500  (6382/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Kyrena Juurei on Csüt. Dec. 27, 2012 10:53 pm

Mielőtt elaludtam, jót nevettem válaszain. Főleg azon, amit az illemtudásával kapcsolatos megjegyzésemhez fűzött. Nos, igen, az tényleg szórakoztató volt. Hogy miért nem kedvelem a bókokat, azt inkább magamban tartom. Nem érzem úgy, hogy meg kellene vele osztanom bármit is. Még akkor sem, ha látta kétségbeesésemet, mely a múlt árnyai miatt tört rám. Nem, az csakis rám tartozik, senki másra. Lehet, hogy mostantól egyedül kellene folytatnom az utamat? Akkor senki előtt nem tűnnék gyengének. Miért is ne? Ha elég tapasztalatot szerzek, könnyű lesz. Vagyis... Nem lehet olyan nehéz. Na jó, ez ostobaság, még tőlem is. Csendben figyeltem az étkező madárkát. Úgy tűnik ízlik neki. Vajon gyakran kap fagyit? Elvégre Ren csak nem eszik mindig egyedül az epres finomságból. Jut eszembe... Lehet, hogy megbántottam, amiért meg sem kóstoltam? Most már lényegtelen... Utolsó kérdésemre adott válasza viszont elmémbe rögzül. Hirtelen nem tudom felfogni jelentését, mert már olyannyira fáradt vagyok.
Az álmok, melyek rémképekben jönnek, hamar elérnek. A srác mellkasán lassan mocorogni kezdek. Olykor nyöszörgök is egyet, s vadul mellkasába markolok szerencsétlennek úgy, mint mikor a párnámba, vagy a lepedőmbe szoktam. Alig alhatok fél órát, máris felriadok. Lihegve sietek ültembe, de megfeledkeztem róla, hogy padon vagyok. Lendületemnek köszönhetően viszont hiába a tartó kéz, gazdájával együtt leesek a közterületi bútorról.
- Aucs... - nyögök fel, mikor földet érek.
Légzésem még mindig szapora. Mellkasom vadul emelkedik fel-le, szívverésem pedig fejemben is hallom. Nem csodálnám, ha Ren is hallaná, aki... Felettem van? Hirtelen meglepődök. Nem is meglepődök, inkább megijedek, nem tudva, hogy mégis hogyan kerültünk pontosan ilyen helyzetbe. Egyenesen szemeibe nézek. Ekkor eszembe jutnak elalvásom előtt mondott szavai. Nehezen, de most már sikerül felfognom jelentésüket. Arcom azonnal elvörösödik és hirtelen nem tudom, hogy mit tegyek. Kezem azonnal lendítem kétségbeesésemben, hogy egy ütés kíséretében letakarítsam magamról. Még elég kómás vagyok. Intézkedésem is gyenge. Nem tudom, hogy valójában sikerült-e a művelet, elvégre... A srác nálam jóval nehezebb. Majdhogynem kétszer annyi, mint amennyi én vagyok, pedig az már nem kis súly, ha egy lány terheként nézzük.
- Szállj le rólam! - szólalok meg halkan, hátha erőm híján ez majd használ.

_________________
Adatlap

Stat:
5. szint


élet: 7 (+2)
fegyverkezelés: 5
erő/irányítás: 6 (+5)
kitartás: 6 (+2)
gyorsaság: 8 (+8 )
speciális képesség: 4


Akrobatika: 1
Észlelés: 1
Érclátás: 1

páncél: 16



Kyrena Juurei
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 217
Join date : 2012. Dec. 23.

Karakterlap
Szint: 8
Exp:
397/400  (397/400)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Ryuninji Ren on Csüt. Dec. 27, 2012 11:20 pm

Tovább sétálgattunk.. immáron egymás mellet, nem fogva a másik kezét, majd berohantam egy üzletbe két epres fagyiért, de Juu-nak nem kellet az ő része. Egy padon heveredtünk le.. Pihentünk miközben ettem a fagyimat, Regi pedig a lány adagját aki idő közben összekuporodott a padon.. Hamar befejeztem az én részemet. Pajtim meg csak szépen lassan csipegette az ő részét, amit ajándékba kapott a lánytól. Hálásan hozzá is dörgölőzött a kezéhez, hogy ilyen finom falatokkal jutalmazta meg… Még a végén átpártol hozzá én meg itt maradok egyedül. Egy állatidomár állatka nélkül.. nah az tenné még be a kaput. Közröhej tárgya lennék. Annak meg senki sem örülne.. főleg nem én.. Egész jó nap volt ez a mai… vagyis az lett belőle, mert találkoztam Juu-channal. És az unalmam máris megszűnt. Kicsit kezdett kínos lenni ez a csend… de pár perc múlva inkább a csendet kívántam volna vissza, mert… érdekes kérdéseket kaptam, amire még magam sem tudtam rendesen a választ.. Az elsőt sikerült elhárítanom, de a másodikat már nem és elmondtam mit is érzek.. persze kicsit ködösítve, hiszen korai még ez az állapot. Meglepődtem mikor elnyomta az álom és nekem dőlt.. egyik kezemmel biztosítékként átkaroltam és hagytam pihenni.. Eléggé megizzadtam.. komoly akarat erőpróba volt ez.. nagyon komoly… talán egész eddigi életemben a legkeményebb.. Egy ilyen nő alszik mellettem… inkább rajtam és még csak hozzá sem érhetek.. gyhááá.. ez őrület. Éppen egyik dalomat dúdolgattam mikor Juu mocorogni és nyöszörögni kezdett. Mellkasomba markolt rendesen.. a való világban ez komolyan fájt volna.. Nem tudtam, hogy felébresszem-e vagy sem.. Mindenesetre ez elvonta a figyelmem a perverz gondolatokról.. Megpróbáltam felébreszteni, de ekkor felriadt és leesett a földre magával rántva engem is.. Ő került alulra én pedig felülre.. Nagyon dúrva álma lehetett szegénynek..
- Hééé Juu-chan?? Jól vagy??- kérdeztem, de nem kaptam választ.. majd tekintetünk találkozott.. a lány elvörösödött én meg kaptam a pofonomat.. lassan strigulákat kellene húznom egy noteszbe.. Kezem felemelem magam mellé, jelezve, hogy nem csináltam semmit.
- Nem csináltam semmit.. – védekeztem, de valószínűleg ezt nem fogja ilyen könnyen elfogadni.. Leszálltam róla és felálltam, majd kezem nyújtottam neki, hogy felsegítsem.. rajta múlik, hogy elfogadta-e.. akár így történt akár nem én leültem a padra és vártam esetleges büntetésem..
- Hozzád sem értem.. eskü- védekeztem reflexszerűen.

Ryuninji Ren
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6382/6500  (6382/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Kyrena Juurei on Csüt. Dec. 27, 2012 11:36 pm

Ez őrület. Miért pont én? Hogy voltam képes elaludni, pont mellette? Mi van, ha csinált velem valamit? Nem hiszem, hogy sokáig aludtam, de mi van, ha ezt az egészet kihasználta? Bár jobban belegondolva... Ma egészen rendesen viselkedett. Gondolataim egy ideig szavai körül járnak. Aggódott volna értem, mikor leestünk? Hogy vagyok? Hogy is vagyok... Lelkileg, vagy fizikailag?
- Ne... Ne aggódj miattam, nincs semmi bajom! - suttogom halkan, mikor képes vagyok megszólalni.
Ez egy teljesen átlagos válasz, tőlem. Remélem megelégszik ennyivel. Talán kissé feltűnően vörösödtem el. Ez ellen azonban nem tudok mit tenni. A pofon ellen viszont nem védekezik, csak kezeit emeli, hogy nem csinált semmit.
- Fáradt vagyok... Te pedig nehéz... - nyöszörgöm, mikor még mindig rajtam van.
Ezek után leszáll rólam. Itt volt az ideje. Most már szabadabban lélegzem, mi álmom után rám is fér, azt hiszem. Lehet, hogy el sem kellene aludnom legközelebb. Felnézek Renre, ki kezét nyújtja felém. Egy ideig csak ülök és nézem. Kételkedem abban, hogy elfogadjam-e, végül csak megteszem. A felállás azzal biztosabb lesz, saját lábaimban még kételkedem. Felkelek segítségével, leporolom magam és a padhoz támolygok. Ott egyszerűen lezuhanok mellé a bútorra.
- Hiszek neked... Egyébként sem lenne értelme annak, ha most megütlek... Meg sem kottyanna a perverz fejednek... - sóhajtom.
Egy apró ásítást elnyomok, majd hátra dőlök és felnézek az égre.
- Mennyi ideig... aludtam? Vagy... mi... - kérdem.
A rémálmok véleményem szerint most túlontúl gyorsan érkeztek. Máskor van előtte valami sötétség, vagy valami, ami ad némi megnyugvást és ami alatt pihenhetek kicsit. Most... Mindaz csak egy villanás volt, semmi több.
- Ne haragudj a pofonért... Azt hiszem... Akkor még az álmom hatása alatt voltam... Én... Megijedtem... Sajnálom... - mondom zavartan.
Nem nézek rá, ismételten. Előre dőlök és a földre meredek. Ez így nem lesz jó... Nagyon nem. Felkelek a padról és Rennel szemben megállok.
- Azt hiszem, itt az ideje, hogy menjek... Ha így haladok, boxzsáknak is nevezhetnélek... Azt pedig szerintem nem szeretnéd - túrok hajamba.

_________________
Adatlap

Stat:
5. szint


élet: 7 (+2)
fegyverkezelés: 5
erő/irányítás: 6 (+5)
kitartás: 6 (+2)
gyorsaság: 8 (+8 )
speciális képesség: 4


Akrobatika: 1
Észlelés: 1
Érclátás: 1

páncél: 16



Kyrena Juurei
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 217
Join date : 2012. Dec. 23.

Karakterlap
Szint: 8
Exp:
397/400  (397/400)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Ryuninji Ren on Csüt. Dec. 27, 2012 11:58 pm

Juu-chan épphogy elaludt nem sokkal később mocorogni, nyöszörögni kezdett és erősen a mellkasomba markolt.. Pontosabban a pólómba.. szegénykének nagyon erőteljes rémálma lehetett. Ezért nem szerettem volna csak úgy felébreszteni.. ebben a helyzetben tuti félreértett volna, és akkor kapom az újabb pofont. Eszembe sem jutott volna, hogy pár percen belül így is egy nagy pofon gazdája lettem. A lányka hírtelen nyitotta ki szemeit és már ült is volna fel, de megfeledkezett arról a fontos tényről, hogy egy padon vagyunk és leesett magával rántva engem is.. Én hülye még aggódtam is érte.. pofon lett a jutalmam, majd kezeim felemelve védekeztem azokkal és szavakkal is.
- igen.. azt éreztem.. nem is tudom miért kérdeztem… - picit sértettnek éreztem magam emiatt a pofon miatt., de megtartottam magamnak.. nem tettem szóvá.
- Sajnálom.. nem direkt volt- keltem fel és nyújtottam segítő kezemet, amit habozott elfogadni.. még mindig nem hiszi el, hogy nem harapok.. Mikor végre elfogadta s segítségem ismét a padon kötöttünk ki.
- Persze.. a perverz fejem sokat kibír- feleltem mosolyogva.. bár ez egy kicsit erőltetett volt.. Pár járókelő összesúg, mert látták az egész jelenetet.. Legalább valaki együtt érez velem.
- Úgy.. nagyjából fél órát..- válaszoltam a kérdésére.. legalább hisz nekem.. Na persze majd pont itt a szabad területen pervezkedek vele ennyi ember előtt.. ugyan már.. ezt remélem ő is tudja.. Az elnézéskérésre rápillantottam.. nem vártam volna.. ez egy újabb fordulat.
- Semmi gond.. ahogy mondtad.. a perverz fejemnek nem árt..- feleltem már mosolyogva. Mikor felkelt és elém állt kicsit megijedtem, hogy esetleg további pofonokra számíthatok.. esetleg csúnyán néztem vagy illetlen helyre vagy mit tudom én milyen indok miatt. De nem..
- Igen .. szerintem is…- mondtam majd felkeltem.. ismét megfogtam a kezét és húzni kezdtem magam után..
- Szerintem is mennünk kellene.. És ne aggódj.. ebben a világban nincs fájdalom.. tudod.. a perverz fejem..- utaltam harmadjára is az ő tulajdon szavaira..
- Kimegyünk a városból??- kérdeztem mosolyogva. Reginald is bolgogan repkedet.. végre elhagyjuk a város.. kint jobban szeret repkedni

Ryuninji Ren
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6382/6500  (6382/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Kyrena Juurei on Pént. Dec. 28, 2012 12:16 am

A perverz feje sokat kibír... Nem hittem volna, hogy ezt fogom tőle hallani. Valami frappáns válaszra gondoltam, nem holmi beleegyezésre. Lehet, hogy kezdem őt kikészíteni? Nos, meglehet. Tényleg jobb lenne neki, ha nem lenne a közelemben.
- Mi az, kifogytál a válaszcsapásokból? - kérdem hitetlenkedve.
Bezzeg a párbajunk alatt elég szépen adogattuk egymásnak a labdát. Oké, hogy most én is igyekszem visszafogni magam... Azóta, hogy kijelentette, gonoszul viselkedem. Csakhogy nehezen megy... visszafognom azt, ami amivé váltam. A fél óra viszont vajmi kevés. Most viszont örülök neki. Azokból a szörnyűségekből bőven elég volt ennyi is, nem volt szükség többre. Csak tudnám, hogy itt miért nem hagynak békén a rémálmok. Azért, mert én magam sem tudtam teljesen elvonatkoztatni a valós világtól? Meglehet. Ezt viszont én, nem tudom megfejteni.
Körülnézek és látok néhány járókelőt. Na igen... Itt biztos, hogy nem mászna rám. Ennyire még nem romlott ő sem. Alighanem jó néhányan neki is estek volna, ha megteszi. Nem mellesleg... Állítása szerint szorult belé némi illem. Ezt kezdem elhinni. Mikor állok előtte, s hozzá intézem szavaim, csak helyesel. Innentől kezdve akár mehetek is. El is indulok az egyik irányba, pontosan gőzöm sincs, hogy merre. Ő viszont felpattan és megfogja kezem. Most mégis mit művel? Nincs rá szükség, hogy kísérgessen! Tudok én vigyázni magamra is. Kezem ökölbe szorítom, s nehezen, de türtőztetem magam. Most... Megállom, hogy ne üssek.
- Ne rángass! Miért akarsz még mindig velem jönni? Hidd el, boldogulok! Eddig is túléltem, nem? - kérdem mérgelődve.
Ő persze húz és sétál. Én próbálok állva maradni és visszatartani őt, de ez teljesen hiábavaló. Hogy is lehetnék képes megállítani őt az állapotomban.
- Akkor legalább ne siess annyira! Nem tudok olyan gyorsan menni, te idióta kéjenc! - folytatom a morgolódást.
A város elhagyására vonatkozó kérdés hallatán csak bólintok. Kedvem nemigen van megszólalni. Ahogy figyelem őket, válaszom feldobta őket. Most vidámabbnak tűnnek. Az égre nézek és a környéket szemlélem. Vajon mennyi ideje járjuk már a várost? Elég régóta, az biztos.
- Nem tudod véletlenül... Hogy mennyi ideje baktatunk? Már jó sok idő eltelt, amióta találkoztunk... - szólalok meg hosszan tartó hallgatásom után.

_________________
Adatlap

Stat:
5. szint


élet: 7 (+2)
fegyverkezelés: 5
erő/irányítás: 6 (+5)
kitartás: 6 (+2)
gyorsaság: 8 (+8 )
speciális képesség: 4


Akrobatika: 1
Észlelés: 1
Érclátás: 1

páncél: 16



Kyrena Juurei
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 217
Join date : 2012. Dec. 23.

Karakterlap
Szint: 8
Exp:
397/400  (397/400)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Ryuninji Ren on Pént. Dec. 28, 2012 12:37 am

Kicsit elnevettem magam mikor furcsállta azt, hogy nem vágok neki vissza.. miért is tettem volna.. meggyőzni úgy sem tudom az ellenkezőjéről.. akkor meg már jobb ha a beletörődést választom. Könnyebb nekem. Ne annyira fárasztó mint folyton tiltakozni
- Azt nem mondanám.. de lenne bármi értelme??- kérdeztem mosolyogva.. elgondolkodtam ez imént történteken.. Nem elég, hogy néha bevillannak neki a régi emlékek és kikészítik nagyon.. most még arra is fény derült, hogy rémálmai is vannak… ez már túl sok kín egy ilyen törékeny lánynak. Már értem, hogy miért ilyen a modora.. ennek lehet hozzá valami köze… Szegény Juu-chan.. lövésem sincs milyen borzalmat követtek el ellene, de nagyon dühít.. pedig nem sok közöm van hozz…. Kicsit üldögélünk még a padon… majd kijelentette elém állva, hogy ideje, hogy elmenjen… mert a végén még boxzsák lesz belőlem… Mivel nem érzem a fájdalmat ez nem igazán számít.. üssön nyugodtan, ha ez neki jól esik… kis szadista… Megfordult és elindult… nem hagyhattam elmenni ilyen állapotban.. elkaptam a kezét és vidáman húzni kezdtem magam után. Regi már repkedett.. tudta merre megyünk majd. Reakcióján és szavain, hogy miért akarok még mindig vele lenni, meghogy egyedül is ellesz.. már nem tudtam mit tenni.. valós érzelmeim törtek fel.. és megfordultam a szemébe nézve..
- Azért mert szenvedsz valamitől, és ilyenkor nem jó egyedül lenni…- rivalltam rá.. fel is emeltem a hangom rendesen.. kicsúszott az irányítás a kezeim közül egy pillanatra.. De már kimondtam.. elkerekedtek a szemeim és pici pír jelent meg az arcomon.. Zavartan megfordultam
- Izé.. menjünk…- indultam el újra.. kérdésemre ami a város elhagyásáról szólt igenlő választ kaptam így megindultunk a városkapuhoz..
- Az idióta kéjenc bocsánatot kér..- a kisasszony nem tudta tartani velem a tempót amit zavaromban felvettem az előbbi kirohanás miatt.
- Nem tudom.. olyan két-három óra.. vajmi kevés idő telt még csak el..- Hamarosan kiérünk a városból.. Regi fentről kémlel minket. Nem szándékozik leszállni.. hátha ő is kap egy pofont.. nem kockáztat.

Ryuninji Ren
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6382/6500  (6382/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Kyrena Juurei on Pént. Dec. 28, 2012 1:02 am

Értelme? Miért, eddig volt értelme a szóváltásainknak? Nem hiszem, hogy túl sok.
- Tudod... Sokkal szórakoztatóbb, ha a sérelmezett visszaszól... Olyankor mindig újra elő kell rukkolni valami okossággal - magyarázom.
Ezek után csak sóhajtok egyet. Hamar megindultunk ugyan, hála neki, de ugyanilyen gyorsan meg is állt. Velem szembe fordult és olyat mondott, amitől szavam is elállt. Az egészben csak egy dolog nem tetszett, de az nagyon nem. Az pedig a hang, amin kiadta. Pontosabban, ahogyan kiadta magából a szavakat. Ez az egész zavarba ejtő, mégis felettébb dühítő. Épp ezért, öklöm reflexszerűen szorul össze és lendül Ren képe felé.
- Ne merj velem ilyen hangon beszélni, boxzsák! - kiabálok rá.
Egyensúlyom alig tudom megtartani, de végül sikerül. Elkezdek ballagni az ellenkező irányba, de ő ismét elkap. Rendben, akár vele is mehetek. Ők legalább kitalálnak a városból. Majd utána lerázom őket valahogy. Csak tudnám, hogy hogy. A tempója túl gyors számomra. A kapu közelében valahogy, fogalmam sincs hogyan, de sikerül kitépnem kezem fogásából, így meg tudtam állni. Rá nézek, morcosan, mégis... Némiképp zavartan. Tekintetem épp ezért el is kapom rövid idő múlva. "Azért mert szenvedsz valamitől, és ilyenkor nem jó egyedül lenni…" hangoznak elmémben a szavak. Be kell ismerjem, igaza van. Ez tény...
- Igazad van... Nem jó egyedül lenni. De az még rosszabb, mikor látják, hogy milyen gyenge vagy... Utána gúnyolódnak és fölényeskednek, amire semmi szükségem! Menjetek! Regi már kint akar lenni, tudod te is... Látni rajta. Nem is beszélve arról, hogy te is. Nekem pedig nincs rátok szükségem! És nektek sincs egy koloncra... Hagyjatok... aludni... - suttogom dühösen.
Egy közeli épület mellé sétálok, ott leülök annak falában. Igen, szeretnék aludni. Csak álmodni nem. Azokból elegem van egy életre. Tekintetem semmi pénzért nem fordítanám a másik kettőre. Miért akarják, hogy velük menjek? Vagy... fordítva... Én miért akarom, hogy velem maradjanak? Talán... Tényleg ennyire félek az egyedülléttől? Félek attól, hogy nem lesz olyan, aki megvéd? Ez lehet a válasz... Hiszen... Bármi rossz volt, mindig volt, aki vigyázott rám. Ren viszont... Valahányszor olyat tesz, megütöm. Nem érez fájdalmat, de attól még rosszul eshet neki, hogy mindig ő a bűnös. Ami persze nem így van, de ez a cselekvés... A pofozkodás már belém rögződött, nem tudok megválni tőle. Mégis mi a fenét csináljak? Mégis menjek velük?
A francba! Lassan lábra erőltetem magam és visszamegyek hozzájuk, ha még ott vannak. Ha nem, akkor pedig utánuk koslatok.
- Nem akarok egyedül lenni... De... Egy szót se! - szólalok meg, mielőtt megjegyzést tenne a srác.

_________________
Adatlap

Stat:
5. szint


élet: 7 (+2)
fegyverkezelés: 5
erő/irányítás: 6 (+5)
kitartás: 6 (+2)
gyorsaság: 8 (+8 )
speciális képesség: 4


Akrobatika: 1
Észlelés: 1
Érclátás: 1

páncél: 16



Kyrena Juurei
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 217
Join date : 2012. Dec. 23.

Karakterlap
Szint: 8
Exp:
397/400  (397/400)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Ryuninji Ren on Pént. Dec. 28, 2012 1:32 am

Juu-channak nem tetszett, hogy a beletörődést választottam az ellenállás és visszavágás helyett.. Neki lehet szórakoztatóbb lett volna úgy, de nekem csak fárasztó.. és okom se volt őt sértegetni.. ő meg hagy tegye, ha ettől jobban érzi magát.
- Majd meglátom, hogy mit tehetek az ügy érdekében. De nem ígérek semmit..- elindultunk hát a városkapu felé, vagyis én húztam őt magam után amíg ki nem keltem magamból.. Nem tehettem róla.. kicsit besokalltam és kijött.. nem akartam… tényleg nem, de ez van.. elis is pirultam a hírtelen jött kikelésem miatt. A lánynak természetesen nem jött be és készült is megütni.. szemeim becsukva vártam a büntetésem.. tegye csak.. legalább megkönnyebbül. Megfordult és elakart menni… nem hagyhattam egyedül.. még nem.. így elkaptam a kezét és magam után vonszoltam… utunk a kapúig nem volt valami jó.. kis feszültséget éreztem.. ez mondjuk betudható az előző jelenetnek és az azóta fen álló néma csendnek.. kicsit zavart is.. nem is kicsit.. inkább nagyon. A kapuhoz közel azonban kitépte kezét lágy szorításomból és majd tekintetünk találkozott egy pillanatra, majd elkapta azt és a földet bámulta. Ezúttal én hallottam viszont a szavaimat kicsit kibővítve.. nagyot sóhajtottam. Kicsit megint felkaptam a vizet.. a kontrolt azonban sikerült megtartanom..
- Ugyan már.. senki nem gondolja, hogy gyenge vagy.. én pedig tudom, hogy nem.. elvégre én kaptam tőled a legtöbb ütést.. Senki nem fog gúnyolódni és fölényeskedni.. ne legyél már ilyen..- osztottam meg vele a véleményem. Ez nem hatotta meg, legalábbis nem látszott rajta és Hagyjatok aludni címszóval faképnél hagyott minket.. Komolyan.. ez a csaj.. már olyan állapotban voltam, hogy utána megyek és én képelem fel, de Reginald jelent meg előttem és a vállamra szállt.. le is nyugodtam ettől
- Köszi pajti.. – Így már nem is volt kedvem elhagyni a várost.. Elvesztette az értelmét. Leültem egy padra és csak figyeltem a tömeget.. ami nem is volt, csak pár njk- és jk..
- Pajti ezt elszúrtuk…- Mikor úgy éreztem, fölösleges volt minden erőfeszítésem-elindultam haza… ezért is lepődtem meg az ismerős hangon és meglepve pillantottam Juu-chanra.
- Juu-chan.. – mosolyodtam el és nyújtottam a kezemet is, vagy megfogta vagy nem…és elhagytuk a várost.. Fél óra séta alatta nem szóltam hozzá, ahogy kérte.. és rövidesen beértünk az erdőbe..


Ryuninji Ren
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6382/6500  (6382/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Tuki Mitsuki on Kedd. Jan. 01, 2013 9:42 pm

//Bornis//

Ahogy körülnéztem körülöttem mindenhol kastélyok álltak. Az igazat megvallva fogalmam sem volt, hogy mit keresek itt. Mind a játékban, mind a városban. Sosem szerettem a barokk művészetet, és nekem nagyon úgy tűnt, mintha egy barokk kastélyokból felállított városban járnék-kelnék. Már vagy két órája tekeregtem a városba, és eléggé elfáradtam tehát leültem egy padra. Épp ráláttam az egyik "ház" kertjére, ami hatalmas volt, gyönyörű virágokkal és fákkal. Ez a kert az emlékeimbe idézte a nagyszüleim házának hátsó udvarát - ami hasonló volt, csak vagy tízszer kisebb -, ahol volt egy szép almafa, amire folyton felmásztam. Városi lány létemre nem sokszor volt alkalmam ilyet tenni. Egészen addig, amíg egyszer a nevelő anyám meg nem látta, hogy majdnem leestem a fáról. Azóta meg volt tiltva, hogy felmásszak a fára, mondván nem lenne jó, ha leesnék és valamim eltörne. Emiatt nagyon szomorú voltam és három napig nem beszéltem a nevelő szüleimmel. De aztán beláttam, hogy muszáj, velük kibékülnöm. Amikor pedig nem voltak a közelben nyugodtan felmászhattam a fára. A nagyszüleim, ha megláttak a fa tetején mindig kis majomnak hívtak és sosem szidtak el, amiért megszegtem az ígéretemet. Mindig nagyon kedvesek és elnézőek voltak velem szemben, de nem használtam ki ezt a kedvességet. Amikor csak tehettem meglátogattam őket.
Föl álltam a padról és közelebb mentem a kerítéshez. Szinte reflexszerűen kulcsolódtak az ujjaim a rácsra és merendő áhítattal nézetem a kertet. A gondolataim messze elkalandoztak a valós világba. Azon töprengtem, vajon mi lehet a testemmel, a nagyszüleimmel, a nevelő szüleimmel és az ismerőseimmel. Vajon aggódik-e értem valaki, vagy egyszerűen meg felejtkeztek rólam. És még azon is elkezdtem gondolkozni, hogy vitt-e valaki virágot a szüleim sírjára. Erre a gondolatra egy könnycsepp gördült végig az arcomon. Aztán észrevettem, hogy nem csak én nézem a kertet. Vagyis a mellettem álló fiú nem is a kertet nézte, inkább az arcomon végig folyó könnycseppeket.

_________________
Adatok:
Spoiler:

1.szint
Élet: 4 (+3)
Fegyverkezelés : 1 (+1)
Erő: 3 (+1)
Kitartás : 2 (+2)
Gyorsaság: 4 (+2)
Speciális képesség 1 (+1)
2. szint
Élet:4
Fegyverkezelés:2 (+1)
Erő:4
Kitartás: 2
Gyorsaság:6 (+2)
Speciális képesség:3 (+2)
3. szint
Élet:5 (+1)
Fegyverkezelés:4 (+2)
Erő: 4
Kitartás:3 (+1)
Gyorsaság:6
Speciális képesség:4 (+1)

Előtörténet

Tuki Mitsuki
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 75
Join date : 2012. Dec. 25.

Karakterlap
Szint: 5
Exp:
210/250  (210/250)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Allen Dante on Kedd. Jan. 01, 2013 9:59 pm

// Mitsuki //

Új reggel, új nap, újabb lehetőségek. Ezek a gondolatok járnak a fejemben, mikor felébredek. Még egy kicsit semmit tevéssel tölteném az időmet, de ezt a hasam nem hagyja, így a tervemnek lőttek, irány reggelizni. Mikor megyek, le a lépcsőn már készítem magam arra, hogy Annie ismét elő ugrik és üdvözöl. De meglepetésemre, ami most kellemes, vagy nem, ő nem jelenik meg előttem. Azért a biztonság kedvéért körbenézek, hátha nem bujkál valamerre, de mikor mindent megvizsgálok, rá kell, jöjjek, hogy nincs sehol, de nem csak őt, hanem az egész személyzet sincs sehol. Ahogy jobban belegondolok, Sara-t sem találom sehol. A bárpulton találok egy cetlit és egy becsomagolt reggelit. Mikor elolvasom az üzenetet, ami rajta van, megkönnyebbülök, mivel, csak annyi történt, hogy elmentek vásárolni. Addig a fogadó zárva tart, és csak este fele érnek vissza. Ritka pillanatok egyike, hogy a reggelit, vagy bármilyen étkezést egyedül töltöm. A csend hatalmas, de így legalább el tudok merülni a gondolataimban. Amin pedig töprengek, hogy mit is csinálja a mai nap, küldetésre nincs kedvem menni, szóval megint marad a mászkálgatás. A városnézésre szavazok. Amint végeztem a reggelivel elmosogattam, majd ahogy kilépek, az épületből bezárom annak ajtaját. Amint elindulok, a város déli része fele veszem az utamat, mert ott még nem jártam, és egyébként is sokan ajánlották, hogy érdemes megnézni az ottani épületeket, mert szinte már tökéletesen vannak kidolgozva, még akkor is, ha programmal vannak megalkotva. Amint beérek a városrészre, egyből felkelti az érdeklődésemet a régies, barokknak tűnő épület stílusok. Ahogy sétálgatok, az épületek közt rengeteg gyönyörű épülettel találom szembe magam. Itt nem csak lakóépületek vannak, találhatóak még üzletek, fogadók, és templomok is. Az első kettő természetesen nem a legolcsóbbak, hiszen itt leginkább a vagyonosabb játékosok élnek és töltik minden napjaikat. Ahogy haladok előre, elérek egy kertes házat, aminek a kerítésénél egy lány álldogál és nézi a kertet, pontosabban a kertben található almafát. Ahogy közelebb haladok, a lány arca elszomorodik, és a könnyei hullnak a szemeiből, és amint földet érnek, apró kristályokra esnek szét. Nem sok gondolkozás után, odalépek a lányhoz, közben a zsebembe nyúlok.
- Minden rendben? –teszem fel a kérdést, bár valahogy sejtem, hogy nincs, mert az ember nem sír ok nélkül. Az ő arcáról egyértelműen leolvasható a szomorúság. Gyakran láttam ezt az arckifejezést, és ez engem is elszomorít. Közben kiveszem a kezem a zsebemből és egy zsebkendőt nyújtok át neki. – Töröld mega szemeidet, egy ilyen lánynak nem szabadna ilyen szomorú könnyeket hullajtania. –azzal rámosolygok.

_________________

Remények és álmok nélkül nincs élet, találd meg a sajátjaidat és élj!
by: A.B.

Színem: #0099ff

Allen Dante
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 312
Join date : 2012. Nov. 22.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
616/700  (616/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Déli rész

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

2 / 8 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.