[Játékos küldetés] A titokzatos tolvaj

Go down

default [Játékos küldetés] A titokzatos tolvaj

Témanyitás by Kanami Minagawa on Hétf. Május 14, 2018 6:37 pm

Furcsa, hogy még mindig vannak olyan játékosok akik abból próbálnak megélni, hogy kirabolnak másokat, dehát végülis ez mégis csak egy játék féle dolog, így talán részben megérthető.

Most éppen úgy esett a dolog meg, hogy az első szinten tűnt fel egy ilyen figura, viszont ez nem egy ilyen egyszerű tolvaj lehetett, ugyanis a madarak arról csiripeltek, hogy több játékos is eltűnt.

Valahogy a Kezdetek Városa Főterére értek és ami rögtön feltűnik nektek, hogy szokatlanul sok játékos gyűlt itt össze. A figyelmesebbek észreveszik, hogy egy alacsony, de annál hangosabb játékos próbál épp beszédet tartani
-Hallgassatok meg! Nem engedhetjük meg, hogy egy ilyen járkáljunk közöttünk! Héé ne menjetek! A társaim...
Sajnos a tömeget nem hatotta meg, hogy éppen segítséget keres a gondjaira.
Ha odamentek hozzá akkor könnyes szemekkel találkoztok, bár ennek ellenére mégis elég beszédes, a maga szipogó módján a gyerek. Jól láthatóan megviselte a dolog....


-Ne...ne...haragudj rám, de az összes barátom eltűnt, vagy kirabolták... Az erdőben farmoltunk és megszáltunk egy helyen estére... reggelre pedig ketten eltűntek...

Sajnos ennyit tudhattok meg tőle egyenlőre, mert hirtelen elkezd rettenetesen bőgni...
Őszintén szólva eléggé szánalmas látvány és bárkit a helyre vonzana, olyan hangos

Feladat az lenne, hogy így vagy úgy de a Kezdetek Városának Főterére jussatok és a sráchoz menjetek, továbbá, hogy picit megismerjétek egymást. Ha sikerült megnyugtatni a srácot, akkor lehet, hogy mesél még pár dolgot, de amíg ilyen állapotban van, nos nem nagyon.
Határidő: 05.21 19:00

Az első kör végéig aki szeretne csatlakozhat!

_________________
avatar
Kanami Minagawa

Hozzászólások száma : 90
Join date : 2017. Nov. 29.
Tartózkodási hely : Aki kíváncsi rá megkérdezi

Karakterlap
Szint: 21
Exp:
1520/1700  (1520/1700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] A titokzatos tolvaj

Témanyitás by Faust on Kedd Május 15, 2018 1:11 am

Fém talpak nehezedtek a világ vállaira, s a lovag úgy vágott keresztül a tömegen, akár jégtörő hajó a vékony fagyon. Nem álltak az útjába, ő pedig nem vadászott köztük egyelőre. Tudatát lefedte a fátyol, melyet a hófehér gömb hajtott szolgája köré, fullasztva, kínban fürösztve azt. Nem volt célja a menetnek, csupán iránya és vezérelve. A ragadozó visszalépett a ketrecbe, magára kapcsolta a bilincseket, míg az akarat szólítása újra előre nem lendíti. Addig azonban rendíthetetlen gólemként járt a férfi, fémbőréből nem tört fel hang, a csizmák némán, tompa puffanásokkal jelezték csupán a lépéseket, s az emberek mégis érezték közeledtét. Hideg csapott végig a tarkójukon, borzongás a hátukon, és pontosan tudták, utat kell engedniük a titánnak, ki köztük jár.
Aztán a gömb felpattant a lelke mélyén, ahogy a zajtól elvált egy hullám, a fül pedig utat engedett számára, hogy gazdája elé járuljon. A pajzson megszorult a kéz, az akarat milliónyi karma bírta fordulásra az izmokat, taszítva az idegen, mégis oly fájdalmasan berögzült hang felé. Felébresztette Faustot a tortúra szerelmesen ringató karjaiból. Szólította az út, ahogy az akarat is elegendőnek látta azt a pár lélegzetvételnyi pihenést, melyet oly kegyesen átnyújtott, hogy most kamatostul vegye vissza mindet. De az ezüsthajú lovag nem bánta, hogy szólítja a kötelesség. Arcára nem rendeztek mosolyt az izmok, ám újra felgyúlt szemében a pokol forrósága, a pusztító tűz ölelése. Közelebb lépett a gyermekhez, s meghallgatta miként fürdik a bánat kristálytiszta tavában, melytől újra felpattant vergődéséből a hószín gömb, hogy kíntól fűtött forgásba fogjon. Egyetlen sugarát mélyesztette csupán az alkarba, melyet megmozdítva az érintés gyilkos szépségébe száműzte a fiút. Kesztyűs kéz simogatta a kölyköt, elzárva így a ragadozót attól, mit oly szívesen adott másoknak. Haszontalan, lusta halálnak tűnt csupán az öröm, s az akarat mindannyiszor torka köré vonta volna karmait, ha az elme ily gondolatokkal mérgezte volna a ragadozót.
A lovag pedig várakozott. Az első szóra, mely célt ad az iránynak s a vezérelvnek.
avatar
Faust

Hozzászólások száma : 15
Join date : 2018. Jan. 26.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
1200/1300  (1200/1300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] A titokzatos tolvaj

Témanyitás by Ozirisz on Kedd Május 15, 2018 3:48 pm

Kegyetlenül bosszantott, hogy hiába kérdezősködtem mindenfele, nem jutottam közelebb a megoldáshoz. Bár volt egy-két ígéretesnek ígérkező nyom, de sajnos mindegyikkel elakadtam. A negyedik szinten sem láttam azóta se azt a furcsa párost, akik kiszúrtak, majd mire bármit is tehettem volna, elteleportáltak. Aztán volt az a furcsa halkereskedő, Sanja, vagy ki a búbánat. A kocsmáros adta a tippet, de nem igazán tűnt beszédesnek. Persze, halat ugyanúgy lehetett tőle venni,  de használható infókat nem tudtam meg. És minden igyekezet ellenére, zárás után eltűnt az egyik romos házban. Ősrégi trükk az eltűnésre, hogyha követik az embert, bent pedig elég pár másodperc hogy elteleportáljon az illető, anélkül hogy hallanák a város nevét...
Ma is épp a nagyobb városokat terveztem végigjárni. Lobriában kezdtem, pár karikát sétáltam bekapcsolt észleléssel és látással, vendéglátóipari egységeket végigjártam, de nem találtam meg a párost. Múltkor is előbb kiszúrtak, mint én őket, és ha most is valami csoda folytán Lobria szigetén tartózkodtak, bizonyára megtalálták a módját, hogy ne vegyem észre őket. Na majd később visszatérek még körülnézni. Következő állomásom a Kezdetek Városa lett, nagy város, sok olyan hellyel ahol aránylag nagy a forgalom, és hátha elcsípek valami infót egy-egy beszélgetésből. Vagy a kocsmáros, fogadós és hasonló NPC-k, akik pár aranyért elkotyognak valami friss pletykát, rejtélyt, ami szerencsés esetben közelebb vihet Hinari megtalálásához.
Azonban most egy ilyen helyre sem jutottam el. Ahogy kiléptem a teleportkapuból, a város főterén szemet szúrt a nagy tömeg. Először arra gondoltam, biztos valami event veszi kezdetét, mint annak idején az a furcsa sajtótájékoztató, amit állítólag Kayaba tartott, vagy nem olyan rég éjjel a magukat önállósító NPC-k akik összecsődítették a tömeget a járvány miatt. Először én is valami hasonlóra gondoltam, de ahogy közelebb értem, már rájöttem. Szó sincs semmiféle eventről, de a srác, aki próbál segítséget kérni, legalább annyira felkeltette a figyelmem. Nem, nem azért, mert túl hangos volt, hanem mert jelen pillanatban én is hasonló cipőben járok. Neki is eltűntek a társai...
Talán ha segítek a srácnak, közelebb jutok Hinarihoz is. Talán van összefüggés a két dolog között, bár nem tartom túl valószínűnek. Nem hinném, hogy ugyanazok lennének a felelősek, de talán valami nyomot találok Hinari elrablóiról. De ha nem, akkor is, JL-esként kutya kötelességem kivizsgálni az esetet. Bár a jelen helyzet elkeserítő. Nem a srác miatt, hanem a szép nagy összegyűlt tömeg miatt, akik csak bámészkodnak. Pont ugyanolyan közöny, mint a kinti világban, ahol megkéselik az embert a megálló egyik végében, a többiek viszont szemrebbenés nélkül várják a villamost. Szomorú, hogy lassan idebent is erre a szintre süllyedünk...
Odaléptem a sráchoz, próbálva megnyugtatni.
- Ne félj, segítek megkeresni a társaidat. - szólítottam meg – Átérzem amin keresztülmégy... én is épp egy eltűnt társamat keresem... - mondtam neki a lehető legőszintébben. Konkrétumot nem mondtam neki, részben a tömeg miatt, részben pedig mivel nem éreztem szükségét. - Szóval először is nyugodj meg, és mesélj el mindent, amit tudsz. Hol tűntek el a társaid, volt-e bármi szokatlan aznap, előttenap... bármi, ami eszedbe jut, nagy segítség. De első az, hogy összeszedd magad, és megnyugodj. Amúgy Ozirisz vagyok az Igazság Ligájából – mutatkoztam be a srácnak. Talán sikerült kicsit megnyugtatnom, hisz segítséget kért, és már meg is találta azon kevesek egyikét, aki komolyan veszi őt. Közben körbenéztem az összegyűlt tömegen, akik mind a történéseket figyelték. Egy valaki volt még rajtam kívül, aki próbálta nyugtatni a srácot. Még előttem érhetett oda, egy ezüstös hajú srác, talpig páncélban. Nagyjából az én korombeli lehet így első ránézésre, bár amióta vannak kinézet kristályok azóta semmiben sem lehetünk biztosak. Megszólítottam őt is.
- Üdv! Elég erősnek tűnsz, és ahogy elnézem, felkeltette az érdeklődésed a dolog. Elkélne a segítséged, ha éppenséggel nincs más terved mára – majd vártam a válaszát. Elvégre mindig elkél egy társ a hasonló helyzetekben. Igaz, elég magas szinten vagyok, de egyedül nem sokra megyek, ha több emberrel kerülök szembe, szintkülönbség ide vagy oda. Hinari is hiába volt jóval erősebb mint én, vagy bárki, akit ismertem, egy csapattal szemben alulmaradt. És a bűnözők nem szemtől szembe küzdenek egy az egy ellen, hanem csapatostól lesben állva...


A hozzászólást Ozirisz összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Május 16, 2018 3:32 pm-kor.

_________________

Elhavazva...:

★˛˚˛*˛°.˛*.˛°˛★˚˛*˛°.˛.˛°˛.★*★ 。*˛.
*˛°_██_.。 *.   / ♥️  .˛* .˛。.˛..★ ★ 。
˛. (´• ̮•).。 *. /♫. ♫˛. ˛   _Π_____.♥️ ♥️ ˛* ˛*
.°( . • . ) ˛°./• '♫ ' •.˛*./______/~\*. ˛*.。˛* ˛.*。
*(...'•'...) *°˛╬╬╬╬╬˛°. | 田田 |門|╬╬╬╬╬*˚ .˛ .
avatar
Ozirisz
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1230
Join date : 2013. Jun. 10.
Age : 30
Tartózkodási hely : Zalaegerszeg

Karakterlap
Szint: 44
Exp:
7792/8100  (7792/8100)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése http://ozirisz.xyz/

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] A titokzatos tolvaj

Témanyitás by Simeon on Szer. Május 16, 2018 2:54 pm

A küldetésen admini és mesélői engedéllyel veszek részt. Előre is elnézést, ha kissé kusza lett, vissza kell még rázódnom a karakterbe Very Happy

Simeon felfelé tartotta az arcát. Nyitott szemmel nézte a felettük ragyogó napkorongot, és a csodálattól még pislogni is elfelejtett: az járt a fejében, hogy idebent mennyire de mennyire rendesek a fénycsíkok! Hisz nem bántják őt, ha direktbe rájuk néz!
Simeonnak ezzel együtt eszébe jutott apja tanítása is: „Fiam; azért fáj, mert olyan nagyon erősek a fénycsíkok. Nem szabad őket hosszan nézni és ezt nem is akarják.”
Idebent tehát gyengébbek - fűzte tovább a fiú a gondolatmenetet - de ez biztosan a több nap miatt van. Ő pedig szerette mindet. Bizony, az összeset! Zsebre dugott kézzel sétált a macskaköves úton; azt sem tudta, merrefele. Csak ment előre, kicsiny nyolckarú irányítója utasításai alapján. És közben felfelé tartotta az arcát: nyitott szemmel nézte a felettük ragyogó napkorongot.
Tengerszem, a narancssárga polip idomárja vállán ült és igencsak dohogott magában, hogy Simeon már megint azt az idegesítően egyszerű dalt dúdolgatja.
- Phh.
Simeon enyhén balra fordult.
- Ph. Phh-h. P!
Simeon elfordult jobbra, majd megállt. Ásított egyet és végre megnézte magának a sokaságot is, amibe belekeveredtek. Középen egy hangoskodó szónokolt, őt állták körbe a játékosok. És amíg Tengerszemet a hatalmasra nőtt ezüsthajú kötötte le, most Simeonon volt a sor, hogy bosszankodjon: a pasi olyannyira föléjük tornyosult, hogy eltakarta előlük a fényt. Simeon fejét félredöntve nézett végig a termetes egyénen, majd megvonta a vállát, és kilépett mögüle: még éppen volt annyi hely, hogy ő is elférjen az első sorban. Tengerszem viszont idomárjánál sokkalta jobban megnézte magának a lovagot, és ha valaki nagyon értett volna a polipokhoz, észrevehette volna, hogy szemében a tisztelet szikrája is megjelent egy pillanatra.
Az egyetlen ilyen valaki azonban éppen nem ővele foglalkozott: Simeon szó nélkül lépett közelebb a fiúcskához; az arca szinte ragyogott. Csak mosolygott rá, miközben megjelent valaki fekete játékos – a fiú egy pillantásra se méltatta egyelőre – és elkezdett monologizálni valami olyasmiről, hogy nyugodjon meg. Az ezüsthajú meg elkezdte a gyereket… simogatni!? Simeon eleve nem értette a szituációt, hiszen olyan az életben nincs, hogy valaki ne lenne nyugodt és boldog, ha ilyen szépen süt rá a nap! És ahogy a fény megtörik és ezer szögben halad tovább a lustán legördülő könnyeken, fényárba borítva azokat…
- Egyszerűen gyönyörű! – szakadt ki a fiúból áhítattal. Nem, Tengerszem nem szólt semmit. Ő már rég tudta, hogy innen nem fognak egyhamar továbbmenni. Már akkor, amikor meglátta az első könnyet a síró gyerek kétségbeesett arcán…
avatar
Simeon
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 63
Join date : 2017. Jun. 19.

Karakterlap
Szint: 21
Exp:
1578/1700  (1578/1700)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] A titokzatos tolvaj

Témanyitás by Leonard on Szer. Május 16, 2018 5:42 pm


Nem tudta volna nem észrevenni a boltból kisántikálva, frissen vásárolt élelmiszereit az invertoryába süllyesztve. Nem volt más sem, akinek ne tűnt volna fel a könyörgő gyerek a fő utca közepén. Rengetegen jártak arra. Mégis, alig voltak, akik meghallgatták. Szíve keserűt dobbant. Mérges lett a társadalomra. Hisz ez egy kölyök, nem holmi NPC, nem egy küldetés, hanem egy érző emberi lény. Összeszorította ajkait. Közelebb somfordált, és megpróbált kérdezősködni a többiektől, mi ez az egész. Nemsokára egy lánytól megtudta, mi a sírás oka, és mindeközben maga is hallotta, miképpen kezdi kérdezgetni valaki a srácot. Ő is segíteni akart. Ám a helyzet most nem tetszett neki.
Leo odament a hirtelen gyűlt társasághoz, és morcosan a többiek szeme közé nézett.
- Hé, itt nagyon feltűnőek vagytok. Ha valóban egy játékos a tettes, attól tartok, nem a főtér közepén kellene megbeszélni a fontos információkat, és pláne nem idegen játékosoknak mutatni a hátunkat, hogy tudják, kik indulnak útra segítségül. Gyertek, tudok egy jó helyet.  - suttogta komoran, de jól érthetően, hogy mindenki hallja. Majd látványosan elfordult, és lefitymáló szöveg keretében ott hagyta a játékosokat, akik vagy követték, vagy nem.
- Gyerekek.. Hihetetlen. - kezét a tarkója mögé tette, és fütyörészve indult meg az úton előre. Több kanyart is megtett, mire a céljához ért. Egy kis, üres, kirakat nélküli bolthoz, ami csak az övé volt, és az egyetlen a környéken, amelyben semmiféle portékát nem kínáltak. Még nem állt azon a szinten.
- Kinyitotta az ajtót, majd besétált, és várt. Remélni tudta csak, hogy másoknak is van annyi esze, hogy ne vegyenek félvállról egy csapat vörös játékost. Volt már dolga jó párral. Leginkább Oziriszban reménykedett. Ismerte már a nevét, hiszen a JL tagjait minden valamirevaló vörös és börtönbe került fújta. Az meg, hogy Szophietól és hallott egy-két mesét, csak még összetettebbé tette a képet a férfiról. Az ajtót fixírozva várta a társaságot. Homlokán ráncok gyűltek. Végül is, ha nem követik őt, akkor oldják meg maguk. Nem nagy baj, ha nem vesz részt egy küldetésen, amelyben ennyire óvatlan személyek vesznek részt, és ahol ekkora kockázatnak teszik ki magukat. Tud ő magának más elfoglaltságot is találni, ha nagyon kell.
Ha a többiek követték őt, hellyel kínálta őket, bemutatkozott, majd egy pohár teát nyújtott a fiúnak, és ha kértek, a többieknek is, végül pedig ő is beszállt nagy komolyan az információgyűjtésbe.
avatar
Leonard
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 83
Join date : 2017. Sep. 25.

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
1936/2100  (1936/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] A titokzatos tolvaj

Témanyitás by Enheriel on Hétf. Május 21, 2018 10:26 am

Nem lehetett nem hallani azt a sírást, amit szegény fiúból tört elő. Pléne akkor, mikor a tömeg egyszerűen hátat fordított neki, s otthagyta. Pedig lehet másnap ők vagy az ismerőseik lesznek az áldozatok annak a játékosnak, akiről próbált beszélni a fiú. Páran már ott voltak, s egy igen nagy darab fickó próbálta megnyugtatni azzal, hogy simogatta a fejét. Talán még Villámlásnál is jóval nagyobb volt. Volt ott egy idomár egy… polippal? Nahát, milyen szépen bővül a pet kínálat! S egy ismerős is ott volt szerencsére, szóval bátrabban mentem oda griffemmel.
- Üdv! - természetesen előttem egy srác is odament, s közölte, hogy nem itt kéne megvitatni, s megkísérelte elvezetni a csapatot egy biztonságosabb helyre. Mondjuk ez jó ötlet, mert nem tudni, a tolvaj nem-e most is minket figyel-e…
- Cssss, nincs semmi baj – próbáltam nyugtatni én is a fiút, ha a hatalmas játékos engedte. - Menjünk valami biztonságosabb helyre, s ott elmondhatod, mi történt, rendben? - persze ha engedte a férfi. Kicsit tartok tőle, de lehet csak a magassága miatt. Viszont Ozirisz elég nagy szinten van, szóval elvileg nem vagyunk veszélyben… remélem. Gondoltam, erről az egészről megkérdezem Oziriszt.
- Szia, régen láttalak. ^^ Tudsz te valamit erről az egészről? - őszintén megvallva csak foszlányokat hallottam, hogy valaki kirabolja a játékosokat, ami nem is szokatlan, hiszen sajnos vannak ilyen gerinctelen emberek, viszont több játékos is eltűnt. A jelek szerint meghaltak. Lehet megölték őket, hogy ne legyenek tanúk? Vagy valami komolyabb dologról van itt szó? Villámlás megbökdösött hirtelen.
- Menjünk, lemaradunk.
- Ja igen, bocsánat!

_________________



Adatlap|Bolt|Céh|NJK-k|Szafari gyűjtemény

Színeim:
Enheriel (violet), Lulu (hotpink), Villámlás (khaki), Snowcat (#9999FF), Regina (cyan)
avatar
Enheriel
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1070
Join date : 2012. Dec. 29.
Age : 26
Tartózkodási hely : nem mondom meg:P

Karakterlap
Szint: 25
Exp:
2378/2500  (2378/2500)
Céh: White Rose

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] A titokzatos tolvaj

Témanyitás by Kanami Minagawa on Hétf. Május 21, 2018 5:36 pm

A srác eléggé megijed a felé tornyosuló alaktól, de amikor egy nagy ütés helyett egy kellemesebb simogatást kap, kissé megnyugszik. A köré gyűlő többi ember szavai megnyugtatják, kivéve Simeon megnyilvánulása, rá még mindig könnyes szemekkel néz, amolyan "ennek mi baja" nézéssel.
-Öhm, kö-köszönöm! A társaim tudja...-ekkor lép közbe Leo a privátabb hely javaslatával.
-Tényleg itt lehet?-rezzen össze és mielőtt elvesztené az alakot követni kezdi, és közben halkabban folytatja
-azt hittem senki nem fog segíteni, úgy megnyugtat, hogy végülis segítetek, nem tudom eléggé megköszönni-kezdte abbahagyni a sírást. Ami jó dolog, pláne, hogy mire a többség beér az üzlethelységbe eltudja mondani, hogy mi történt.
-kö-köszönöm, hogy segítetek, nem is tudom mihez kezdtem volna...-kissé habozik a tömeg előtt beszélni, de miután vett egy mély levegőt komoly tekintetéből tudni, hogy összeszedte magát egy picit
-itt a közelben az erdőben játszottunk, majd estére egy fogadóba száltunk meg négyen voltunk, este nem mertünk visszajönni a nagy macik miatt és akkor jó ötletnek tűnt, de sajna nem találtunk védett helyet, így egy valaki őrködött...-egy pillanatra félrenéz, majd folytatja szomorúan
-Matty eltűnt... a többieket pedig kirabolták, engem is, de nekem volt még felszerelésem itthon... kérlek ha megtudtok valamit Mattyről...-ismét a sírás szélén van, sajnos nem tudja, hogy mit tehetne a dolog érdekében ezért kért segítséget
-kérlek ha megtudtok valamit róla, akkor értesítsetek, fizetséget nem sokat tudok adni pár vadkan szőr és hasonló apróságom van még amit tudok adni az aranyon kívül-ekkor aki kéri annak megad a Kezdetek Erdejében egy koordinátát, ami egy elhagyatott házra mutat, itt voltak aznap este

A feladat az lenne, hogy megbeszéljétek hogyan tovább, merre akartok menni, ha elhagyjátok a várost, akkor pedig a házhoz vezető úton négy farkassal találjátok szembe magatokat.

Határidő mához egy hétre 05.28 19:00

_________________
avatar
Kanami Minagawa

Hozzászólások száma : 90
Join date : 2017. Nov. 29.
Tartózkodási hely : Aki kíváncsi rá megkérdezi

Karakterlap
Szint: 21
Exp:
1520/1700  (1520/1700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] A titokzatos tolvaj

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.