Faust vs Simeonék: Napcsata

Go down

default Faust vs Simeonék: Napcsata

Témanyitás by Simeon on Vas. Jún. 10, 2018 1:30 am

Simeon már hosszú percek óta egyhelyben ült a sziklán. Meredten bámulta az alattuk elterülő tájat: a végtelen mezőt a néhol bokáig, néhol térdig érő, dús, zöld fűvel és a felettük úszó, lusta bárányfelhőkkel. A szellő foltokban fújta a szálakat ide, oda a tájon, a fiú pedig álmatagon követte szemével a játékot. Mindig azt a részt, ahol éppen sütött a nap. Tengerszem a számára kialakított medencében hűsölt a szikla árnyékában és próbálta kitalálni, mikor lesz már vége ennek: idomárja régóta kijárt erre a területre, de mindig egyre több és több időt töltött itt. Tengerszem nem értette, miért és hiába kérdezte, értelmes választ eleddig még egyszer sem kapott.
- Kivárom, melyik oldal nyer. Az árnyék, vagy a napcsíkok - felelte Simeon mindig, rámutatva a felhők okozta sötétebb foltokra. A kis polipnak az volt a tippje, hogy butyuta gazdája valahogyan számolja az arányokat, de mivel ez abszolút a felhők méretétől és számától függött, a pet nem talált túl sok értelmet az efféle időtöltésben. Unottan merült le a víz alá és eresztett fel pár buborékot.
- Valami baj van? - hajolt be Simeon a medence fölé aggódón.
- Phhh... - jött fel három újabb buborék.
- Azt hiszem te unatkozol. Akkor... akkor csináljunk valami mást.
Egy buborék. Meg még kettő egy kicsivel később.
- Például napcsatázhatnánk! - lelkesedett fel az idomár, Tengerszem pedig kénytelen volt kidugni a fejét a vízből, mert ezt a szót még soha nem hallotta.
- Ph?
- Hát az eldönti azt is, hogy a mezőn az árnyék nyer-e vagy a nap, meg mi is jól szórakozunk közben - magyarázta a fiú - Például vannak a mezőn mobok, ott lent - mutatott egy csoportosulásra Simeon - És én leszek a fény, te meg az árnyék, és amelyikünk több... - Simeon elharapta a szót és a szája elé tette a kezét - Ó ez mégsem jó, mert te nem lehetsz árnyék, hiszen te vagy maga a fény! ... De én meg nem aka... Nézd, Tengerszem, egy játékos! - pattant fel Simeon a szikláról és hunyorgott előre - Megkérhetnénk akkor őt, mit szólsz? Mi meg lehetünk együtt, ahogy mindig! - ajánlotta izgatottan.
A polip eleddig szkeptikusan hallgatta a srácot - már megint valami furcsa dolog jár Simeon fejében -, amikor viszont amaz egy másik játékost emlegetett, ő is kinézett a medencéből: két csápjával megtámaszkodott annak szélén és jól előrehajolt, hogy a távolban haladó embert egészen precízen megszemlélhesse. Hatalmas, izmos test, fehér haj... Tengerszem rögtön felismerte őt, és így már nem is tűnt olyan nagyon nagy marhaságnak az a napcsata. Vagy hívja akárhogyan is a mögötte mosolygó fiú.
- Ph-h! - egyezett bele tehát Tengerszem, pár perccel később pedig már nevetve szaladt le Simeon a sziklás dombról, vállán Tengerszemmel és integetett a férfinak vidáman.
- Ph-ph!
- Szia! - köszöntek mindketten - Nagyon rohansz, vagy ráérsz most esetleg? Épp napcsatázni készültünk, csak nem volt kivel erre pont ekkor vettelek észre - dicsekedett Simeon, szinte elhadarva a mondandóját lelkesedésében - Nem olyan nehéz. Lehet úgy is, hogy te beállsz az árnyékba, mi meg a napra és onnan kezdünk, és aki nyer, az az oldal nyer - mutogatott a srác boldogan, ha eddig a lovag még nem kerülte meg őket és haladt tovább - Persze csak ha ráérsz - állt le és ismételte meg magát mosolyogva. Igen, Simeon most kicsit visszafogta magát, de csakmert rájött, hogy sokan nem szeretik, ha túl gyorsan történnek körölöttük az események - ezzel szemben viszont nem akarta elhúzni sem az időt, hiszen ha a férfinak van ideje jól átgondolni az ajánlatot, biztosan ő is inkább a fény oldalát választaná, azt pedig Simeon semmiképpen sem akarta: ők voltak a fény. Mindig ők, és ez így is volt rendjén.
avatar
Simeon
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 78
Join date : 2017. Jun. 19.

Karakterlap
Szint: 21
Exp:
1578/1700  (1578/1700)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.