[Küldetés] Egy hegedűművész sóhaja

1 / 4 oldal 1, 2, 3, 4  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default [Küldetés] Egy hegedűművész sóhaja

Témanyitás by Rosalia on Szomb. Dec. 22, 2012 11:58 pm

Résztvevők: Sakamoto Rin, Zhel T. Everett, Fuun Kotarou, Miyanari Kana, Kusumi Ayani

A bátrabbak már a 2. szintre is felmerészkedtek, közéjük tartoztok ti is. A magatok útját járva a szint egyetlen városába, Arbusba keveredtek. Azt hihetnétek, hogy a Kezdetek városa után egy fokkal lenyűgözőbb és fejlettebb városba kerültök, de csalódnotok kell. A település ugyanis egy kicsinyke város, s mivel a 2. szintre még nem özönlött át csak igen kevés játékos a tízezerből (mínusz eddigi veszteségek), ezért olybá tűnhet, hogy igen nagy pangás van errefelé. Persze a programozók rengeteg NJK-t helyeztek a játék ezen részébe is, ám indikátorossal még igen csekély számban futhattok össze. Amíg a terepet pásztázzátok újdonságok után kutatva, térképetek egy sárga felkiáltójellel küldetés lehetőségét villantja fel előttetek. Mivel eleve kihívásokra éhesen érkeztetek ide, hezitálás nélkül igyekeztek a célhelyet megközelíteni. Félúton azonban érdekes dologra lehettek figyelmesek: muzsikaszó tölti be az utcák halk zaját.

Közelebb érve figyelhettek fel 13 év körüli lányra, aki szívszorító hegedűjátékával kápráztatja el a járókelőket. Nem kéreget, nem könyörög ételért vagy bármilyen más alamizsnáért. Egyszerűen csak játszik. Fájdalmas, elkeseredett dallamokat csal ki hegedűjéből, amelynek köszönhetően némely járókelőktől szánakozó pillantásokat kap, másokat pedig egyszerűen csak megbabonáz a zenéje. Amikor kis pihenőt tart, s kinyitja szemeit, csodálkozva tekint körbe a kialakult közönségét látva. Ülve marad a padon, ahol eddig is játszott egy fa tövében, hegedűjét azonban elpirulva maga mellé helyezi. A figyelő szemek kereszttüzében képtelen játszani tovább, azonban ahelyett, hogy örvendő mosollyal fogadná az őt dícsérő bókokat, hirtelen elpityeredik a lányka. A térkép szerint ő a küldetésadó, tehát nyilván megpróbáltok majd vele szóbaelegyedni.

Várakozási idő: 3 nap/fő
Sorrend nincs!

Jó szórakozást kívánok!

_________________
Mesélői adatlap
Mesélői színem: #cd4962

Rosalia
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 1543
Join date : 2012. Nov. 01.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Egy hegedűművész sóhaja

Témanyitás by Zhel T. Everett on Hétf. Dec. 24, 2012 2:48 pm

Ahogy mindenki úgy Zhel is hallotta, hogy legyőzték a csúnya nagy bosst. Legalábbis az első szinten. Ezzel új lehetőségek nyíltak meg a játékosok előtt, mert elérhetővé vált második szint azok számára akik már elérték ezt a fejletségi szintet. Természetesen a kékszemű is ebbe a kategóriába esett mert sikeresen összegyűjtött annyi xp-t amennyire szüksége volt a szintlépéshez. Igaz nem rekordidő alatt történt.. sőt elég lassan, de élete első rpg-je.. sőt élete első játéka.. ezért senki nem róhatja fel neki a dolgot. Zhel is eldöntötte, hogy átmegy a második szintre, gondolván, hogy az itt megoldott küldetésekért jóval több tapasztalati pontot kap mint az első szinten. Logikusan végig gondolva igaz is. A második szint egyetlen városa Arbus volt így a fiú útja is idevezetett. A kezdetek városához képest Arbus elég lepukkant helynek számított. Játékos karaktert nem sokat látni itt njk-t viszont annál többet. Zhel nem húzta az időt máris az utcákat ródta valami küldetés után. A második szint még csak az igen csak az alja.. Legalábbis a századikhoz képest. Ahogy fürkészte a terepet térképpel és a nélkül is egyszer csak egy feltűnt a térképen egy sárga felkiáltójel. A kékszemű azonnal odaindult, hogy lecsekkolja a küldit elvégre ezért jött, tapasztalati pontért és aranyért nem másért. Félúton hegedő játékra lett figyelmes, egész jó volt.. biztos nem egy kezdő. Közelebb érve egy kislányt pillantott, meg akit járókelők álltak körbe hallgatva a szívszorító muzsikát. Amennyire szép volt a lány játéka legalább annyira szomorú is. A fiú szerette a komolyzenét és élvezte ezt a kis előadást is. Pár pillanatra még a szemét is becsukta és úgy élvezte. A dalban rejlő komoly érzelmek hatására, vagy valamilyen más ismeretlen okból az élénk kékszemű srácnak eszébe jutottak a rég meghalt szülei. Nem depizett be és főképp nem könnyezett, de szomorú emlékeket hozott a felszínre a kislány játéka. A fiatal művész szünetet tartott és ekkor vette csak észre, hogy egy kisebb tömeg állta körbe. Kicsit szégyenlős fajta volt és emiatt nem tudott tovább játszani.. de ze nem volt ok arra, hogy elpityeredjen a lányka. Nyilván van összefüggés a szomorú játéka és a könnyei között. Zhel maga sem tudja miért, talán a hírtelen feltört emlékek miatt, de odalépett a lányhoz és egy zsebkendőt nyújtott át neki, de nem szólalt meg.. egyenlőre. Majd később.. a lány a küldetés adó, de kell neki egy kis idő, míg megnyugszik. Bár a fiú arca semmitmondó kicsit együtt érez vele.

Zhel T. Everett
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 363
Join date : 2012. Oct. 05.
Age : 26

Karakterlap
Szint: 3
Exp:
114/150  (114/150)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Egy hegedűművész sóhaja

Témanyitás by Fuun Kotarou on Csüt. Dec. 27, 2012 12:38 am

>>Egy hegedűművész sóhaja<<
Hát igen, biztos emlékezetes nap marad, amikor legyőztük az második szintet örző főnököt. Remélem egy ideig nem kerülünk szembe még egy olyan ellenféllel. Bár én magam már jóval erősebb vagyok, de még most sem merném megkockáztatni, hogy könnyedén vegyem az első szint bossját. Későbbiekben pedig irdatlan nehéz lesz majd. Nos a mai téma Arbus városa. Egész eddig a napig csak átjáróházként használtam az otthonom és a mobok között. De mostanra már kezdett valami élet is pezsdülni, valamint jól esett volna már egy kis szórakozás a kazamatákon kívül is. Az első szinten már aligha találok olyat, ami nagyon meglepne, vagy kihívás elé állítana erő terén. Azonban ahogy járkálok a városban egy kicsit lehangol. Valahogy észre se vettem eddig, hogy ennyire lepukkant és nyomasztó hely. Bár remélhetőleg majd fellendül. Mikor végre megtaláltam az általam keresett dolgot, s elindultam feléje megállít egy furcsa zene. Furcsa, hogy ennyire szomorú. Az emberek általában örültek, hogy sikerült feljebb jutni. Bele se gondoltam, hogy egy npc játszik. Ahogy odaértem és megpillantottam valahogy megsajnáltam. Jó szokásomhoz híven pedig ilyenkor akcióba kell lendülnöm, különben nem is lehetnék én magam. Megvárom míg alkalmam nyílik lépni, hisz kész vétek lenne ezt a szép dalt megszakítani, még ha szomorú is. Aztán látom, hogy nem én vagyok az egyetlen, aki hasonlóan gondolkozik, bár ő a tettek mezejét választotta, míg jómagam inkább hazai pályán közeledem, s a szavaimat eresztem meg. Bár arra figyelek, ne törjön ki belőlem egy kisregény, mint ahogy szokott. Leülök a hegedűje túloldalára, hogy azért ne legyek túl közel, de távolságtartónak se tűnjek.
-Könnyfakasztó egy dallam. Mond csak, esetleg segíthetek valamiben, ami enyhítene ezen a dallamon, és vidámabbá varázsolhatná?
Az ezt követő még háromszáz mondatot lenyeltem, s inkább figyeltem hátha kapok valami választ, esetleg a tömegből nem e kell szétrúgni pár hátsót. Akarom mondani, hogy mások hogyan is állnak hozzá az itt történő eseményekhez.

_________________
Bolt:
Lélek Kristály Iroda
Küldetések:
Álmatlan
[url=] [/url]
Ragnarök
Eventek:
Cupido
Húsvéti
Küzdőterek:
Peter vs Kota
[url=][/url]
Adatlap:
Spoiler:

Fuun Kotarou
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 412
Join date : 2012. Aug. 05.
Age : 24
Tartózkodási hely : Mosonmagyaróvár

Karakterlap
Szint: 17
Exp:
10/1200  (10/1200)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Egy hegedűművész sóhaja

Témanyitás by Kusumi Ayani on Csüt. Dec. 27, 2012 10:08 am

Végre elértem a 2. szintet a játékban, és mint megtudtam sikerült legyőzni másoknak az 1.szint bossát. Nem tudom meddig tartott el, hogy még ez az egy szint végig vitele is, ám tudtam, hogy már elég régóta ennek a világnak a rabjai vagyunk, és még hátra van 99 ismeretlen szint, amit meg kell csinálnunk. Személy szerint jobban tetszett ez a virtuális világ, mint a valóság, ám mikor az utcákat járom (néha ez is megesik), akkor találkozok néhány igen kicsi gyerekkel, akiknek nem itt lenne a helye, hanem mondjuk óvodákba. Ez ok miatt elhatároztam, hogy fölmegyek a 2.szintre, és amilyen gyorsan csak tudok, elvállalok egy-két küldit, hogy nagyobb szintet érjek el. A lehető leggyorsabban jutottam el az 1. szint főterére és a portálhoz léptem, majd mondom:
- 2. szint: Arbus!
Ezzel a mondattal a teleportálás bekapcsolódott, és a 2. szint főterét pillantom meg.
- Még jó, hogy elolvastam azt a bizonyos útmutatót! – mondom mosolyogva Tűzrózsának.
Lassan lépkedünk a városból kifele. Kicsit megnyugodtam, mivel alig-alig találkoztunk emberekkel, vagyis inkább Játékosokkal… Inventorymat vizsgálgatom gyorsan át, mikor hirtelen minimapra tekintek. Egy sárga felkiáltójel jelzett egy bizonyos területet, amin tudtam, hogy küldetés vár reám. Csettintek a nyelvemmel, miközben futásnak eredek, jelezve, hogy Tűzrózsa kövessen. Egyszer egy halk muzsikaszót hallok meg a közelből. A hang irányába sietek (már amennyire hallom a dalt, majd egy röpke pár perc alatt egy hegedűző lányt pillantok meg, aki zenéjébe elmerül. Csak az után tűnt fel neki, hogy többen is vagyunk körülötte, miután végzett a szívszaggató művével. Eleredtek a könnyei. Sajnos sosem voltam jó NPC, JK megkülönböztetésében, szóval most sem tudtam megállapítani, szóval rendes élő emberként fogtam fel a helyzetet.
- Mi a baj? – kérdezem a lánytól, miközben ráteszem a kezemet a vállára.
Ekkor tűnt csak fel, hogy Zhel is itt van, és előzőleg adott neki zsebkendőt. Biccentek a már ismert fiúnak, majd várom a lány válaszát, ám azért Tűzrózsa énközém és a fiú közé állt. Úgy látszik nem nagyon kedvelte meg Zhelt ennyi idő után. Ekkor tűnt csak fel, hogy egy újabb ismert személy is képben van. Kotarou vagy hogy hívják ült a lány mellett. Őt a Pókkazamatás küldetésről ismertem, de csak most tűnt fel a jelenléte. Vajon megkérdezte már azt amit én?

_________________
Megnyitott a Főnixkönny - Fegyver és Potion Szaküzlet. T2-es érclátókat, T2-es növénylátókat keresek beszállítónak, akik részesedést kapnak az általuk hozott nyersanyagból készített, majd eladott item árából.

Kusumi Ayani
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1875
Join date : 2012. Aug. 14.
Age : 20
Tartózkodási hely : valahol a porban >.>

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3819/4100  (3819/4100)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Egy hegedűművész sóhaja

Témanyitás by Sakamoto Rin on Csüt. Dec. 27, 2012 5:05 pm

Mattaku… teljesen elfeledkeztem arról, hogy ebben a játék több szint is van és eddig folyton csak az elsőn bóklásztam. Szerencsémre azonban ma a sétám közben elhaladok egy csapat játékosnál, akik még ugyan egyes szinttel, de arról beszéltek, hogy bárcsak fellóghatnának valahogy a második szintre, mert ott erősebb és egyben több XP-t adó mobok vannak, és gyorsabban szinteket léphetnének.
- Oh, tényleg én már rég felmehetnék oda! – szólalok, fel mikor erre ráeszmélek és abban a pillanatban érzem is a csapat ördögi tekintetét a tarkómon.
- mi az a kis törpe már olyan magas szintű?
- Hmm… biztos csak hazudozik, mint a kisgyerekek…
- És nézzétek csak meg, milyen furán néz ki… hegyes a füle…
- Én nem hazudozok! És nesze nem vagyok kisgyerek! – taposom meg a férfi lábát, aki persze ebből nem sokat érzékel így a lökés kristályommal utána szépen meglegyintem majd egy „Hm…” után sarkon fordulok és a tér –ugyan is ott vagyok – közepén elhelyezkedő portálhoz sietek.
- Második szint…- megnyitom a mini térképet és rálesek.- … Arbus!- azzal a tele port működésbe lép és én még látom amint a kis csapat elképedve néz, rám amint eltünedezem, majd a következőben már Arbus városában találom magam. Elhagyom a portált és elindulok, hogy lézengjek egy kicsit a városkában, mert, hogy ez nem is olyan nagy, mint várná az ember. Első gondolatom az, hogy lézengek, egyet majd elkezdek valami küldetés után kutatni, viszont ha ilyet nem találok, akkor elmegyek mobokat öldösni, úgy is kíváncsi vagyok, hogy vannak e, olyan lények, amiket az elsőn nem látni vagy itt is ugyan azok vannak e.
Ám úgy tűnik, a lézengés most elmarad.
- Nani? – nézek a felbukkanó sárga ikonra. - Oh, sugoi{fantasztikus}, még nem is kerestem, de máris egy feladat. - hamar el is indulok a kijelölt cél felé, mikor félúton kellemes mégis szomorkás hegedő dallamot hallok meg. Meg is állok egy pillanatra, hogy jobban tudjak fülelni.
- Oh, vajon ez honnan jöhet? – teszem, fel magamnak a kérdést miközben körbe-körbe forgok a tengelyem körül és keresem a dallam forrását. Hamar meg is pillantok egy nagy tömeget, és mivel onnan hallani a hangokat úgy hiszem, hogy onnan kell jönnie a hegedűszónak. Sajnos mire odaérek a tömeg akkora lesz, hogy én magam még látni sem tudok rajta csak úgy, hogy föl-föl szökkenek a levegőbe. Így pillantom meg azt is, hogy a lányt több alak is megkörnyékezi, és az közben sírdogál.
~ Hát ezt azért mégsem hagyhatom. Még akkor, sem ha ő csak egy NPC.~ mert, hogy biztos az, mivel nem látok a feje fölött olyan kis kristálykát, ami azt jelezné, hogy játékos, nem úgy, mint a többieknél, akik köré gyűltek és valószínűleg bántani akarják vagy csúfolni a játéka miatt, ami egyébként nagyon szép volt.
- Sutoppu! Gonoszok ne merjétek bántani azt a kislányt! – kiáltom, el magam miután felszökkenek és megállok két NPC vállán(akrobatikámnak köszönhetően sikerül is) és egyenest a JK-ák felé mutatok.
- Oh, Koutaro-hiro-nyan, konnichiwa


_________________
Pontozás:
Élet: 16 (+2)
Fegyverkezelés: 10 (+3)
Erő: 10 (+)
Irányítás: 10 (+Cool
Kitartás: 14 (+)
Gyorsaság: 16 (+2)
Speciális képesség: 14 (+)
Páncél: 8

Sakamoto Rin
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 327
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 21
Tartózkodási hely : Ahol a kedvem tartja

Karakterlap
Szint: 15
Exp:
1000/1000  (1000/1000)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése http://bleachszerpjatek.forumotion.net/

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Egy hegedűművész sóhaja

Témanyitás by Mirika on Csüt. Dec. 27, 2012 7:03 pm

Kezd unalmassá válni, hogy folyton teleportkapuról teleportkapura kell járkálni, ha farmolni akarom a 2. szintet. Nem tudom mi az istenért lakok még mindig a Kezdetek Városában, Arbus még csak nem is drágább talán :/ Mondjuk már az is szép, hogy ilyen gondolatok járnak a fejemben, amikor egyes emberkék támogatása nélkül talán még mindig ott rostokolnék szintlépés nélkül, ehelyett azonban már céhvezér és magas szintű frontharcos vagyok, szóval hawaii van. Leginkább azért, mert nem jelentenek olyan nagyon komoly kihívást a 2. szintű mobok sem a pontjaimnak köszönhetően, már legalábbis a tucatszörnyek semmiképp. Legalábbis ez főleg akkor igaz, ha van társaságom, akivel együtt harcolhatok, de most speciel nincs, mert állandó partnerem, monsieur Kota elcsatangolt valahová egyedül >.>
Persze így sem esek kétségbe, vagyok elég ügyes és gyors az íjammal, csak egy idő után kicsit unalmassá válik a farmolgatás egyedül. Ezért jöttem be a városba, hátha találok valami értelmes elfoglaltságot, csak hát a több száz NPC között baromira nehéz indikátoros játékosokat találni, lévén a tízezer játékosnak csak egy apró töredéke érte el ezt a szintet. Nagy részük még mindig az 1. szintet koptatja, egy részük pedig... nos... hagyjuk. Valahogy passzolt a gondolatomhoz a hegedűszó, amit felém sodort a csípős szellő, és mivel jobb dolgom nem volt, hát elindultam a hang irányába. Különösebben nem voltam odáig a hegedű hangjáért, rossz kezekben egyenesen nyikorgással ér fel, és ez a dípes dallam is max a hangulatom aláfestésének avagy elrontójának volt jó, de voltaképpen abszolúte nem lepett meg, hogy ilyesmiket hallani és nem valami pattogós, víg nótát.
Mikor odaértem, egy padon üldögélő lánykát pillantottam meg, bár ehhez előbb kicsit át kellett furakodnom a közönség egy részén, lévén egész csinos kis tömeg gyúlt össze. Lökdösődni nem kellett ugyan, de kerülgetni igen :/ Mire elpityeredett, máris egy halom játékos rohant oda, hogy megkérdezze, mi baja van... jellemző. Szerintem csak megijesztik vele Rolling Eyes Ellenben jó pár ismerős alak is feltűnt a színen, akik közül elsősorban az egyik srác érdekelt. Oda is osontam Kota mögé és rácsaptam kezemmel a vállára.
- Ami azt illeti, valakinek neked is segítenie kell, szóval kicsit magadra is gondolj Neutral - jegyeztem meg rideg éllel a hangomban, a kislánynak viszont már mosolygó arcomat mutattam, miközben egy hangyányit odébb böködtem a fiút, mielőtt megfojtják szerencsétlent az aggodalmaskodó gyűrűjükben.

_________________
Angyali páncélbolt
- Hozott ércekből készített felszerelésre 50% kedvezményt adok


Késkészlet:
Kézben: Razonek Tüskéje (+14) és Macskakarom (+7)
Inventoryban: 2x Arany Stiletto (+10), 2x Acélkarom (+8 ), 2x Rubin Kés (+8 ), 1x Fém Kés (+7), 1x Cseppkő (+4), 2x Árnyszúró Bicska (+2), 1x Rubin Íj (+10)
Alapsebzés (54): Kapcsolat Gyűrűx2 (+12), Topáztalpas Cipő (+4), Fekete Sólyom Köpeny (+20), Nagyítós Szemüveg (+18)

Mirika
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 2227
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 20
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 38
Exp:
10/5900  (10/5900)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Egy hegedűművész sóhaja

Témanyitás by Rosalia on Szer. Jan. 02, 2013 3:12 am

A lányka egy JK, a feje fölött lévő zöld indikátor ezt elárulja. Könnyes szemmel, de hálás tekintettel fogadja el Zheltől a zsebkendőt, s amíg orcáját törölgeti, közben még kell egy pár perc, hogy a szipogása is abbamaradjon.
- Bocsánatot kérek, én nem akartam ennyi figyelmet magamra vonni - csuklik meg ismét a hangja - de olyan elkeseredett vagyok, hogy muszáj volt valamit játszanom. És nem bántott... itt senki sem... - ellenkezik szégyellősen lesütve a szemét a kislány, aztán lassan felpillant Rinre és annyira váratlan és mókás ahogy kiemelkedik a tömegből őt védelmezve, hogy a lányka végül elmosolyodik picit. Próbál erőt venni magán, pár sóhajtást még hallat, aztán letörli utolsó könnycseppjeit.
- Ha már ilyen sokan körém gyűltek és kérleltek, hogy áruljam el mi bántja a szívemet, akkor lehet illenék elmondanom. Nem akarok senkinek sem a terhére lenni, de bizony jól jönne a segítség... - itt ismét szégyellősen maga elé kezd kezd nézni és miközben folytatja a mondandóját, a kezében lévő zsebkendőt gyömöszököli anélkül, hogy felnézne a köré gyűltekre. A kérdezgetés megteszi a hatását, mert bár roppant bátortalan tempóban és színtelen, halk hangon beszél a lány, mégis részletes választ kaptok kérdéseitekre.
- A bátyám, Leonard, majdnem egy héttel ezelőtt elindult az összegyűjtött csapatával az Arbus melletti erődbe küldetésre. Hat napja nem hallottam hírt felőlük és kezdek egyre jobban aggódni. A térképem szerint még életben van, legalább is azt jelzi a map, hogy még mindig az erődben van. Olyan, mintha nagyjából egy helyben állna a jel. Elhatároztam, hogy megkeresem, de egyedül gyenge vagyok, így hirdetést adtam fel mentőcsapat toborzására. Mivel fizetséget nem tudok adni, ezért mindenki visszautasított. Fogalmam sincs, hogy mit tegyek, teljesen el vagyok keseredve. Én... én már meg se merem kérdezni a bácsikat és a néniket, hogy... hogy... esetleg segítenének-e nekem Embarassed - Aztán mint aki gyorsan meggondolta magát, folytatja. - Ne tessék haragudni, nem akartam rabolni az idejüket! Bocsánat, bocsánat! - és már kapna is a hegedűje után, hogy ha ismét visszautasítják, akkor minél előbb elszaladhasson a benne tomboló szégyenérzetével, amiért cserben hagyta a bátyját.


[off]Arra kérnék mindenkit, hogy a következő postjában adja meg a jelenlegi, 3. boss lezárása előtti statját és jártasságait egy spoilerben. Nem tudom mindenkinél nyomon követni, hogy a küldetés kezdetén milyen cuccai és pontjai voltak, ezért jó fej leszek a késésem miatt (ezért külön elnézést) és a mostanit számítom be Very Happy[/off]

_________________
Mesélői adatlap
Mesélői színem: #cd4962

Rosalia
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 1543
Join date : 2012. Nov. 01.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Egy hegedűművész sóhaja

Témanyitás by Kusumi Ayani on Pént. Jan. 04, 2013 7:41 am

Spoiler:
Élet: 10
Fegyverkezelés: 3
Irányítás: 7 (+2)
Kitartás: 2
Gyorsaság: 8 (+1)
Speciális képesség: 3

Szint: 4
50 hp 10 p

Felszerelt felszerelés:
- Bronz Vért (+ 9 páncél)
- Használt cipő (+1 gyorsaság)
- Szalmakalap (+1 páncél)
- Irányítópálca (+2 irányítás)

Pet:
Név: Tűzrózsa
Szint: bébi
Élet: 25 hp
Pet képesség:
Lángoló Unikornis sebzése: (irányítás+gyorsaság)/2 //(7+/2=8//
fenntartás: 2 kör (3. kezdetén szűnik meg)

Észlelés, Lopakodás, Akrobatika 1.szint

- Nos, akkor keressük meg Leonardot! – mondom neki mosolyogva.
Most az eddigi ismerőseimhez fordulok.
- Nos? Gondolom ti is jöttök? – kérdezem reménykedve, mert nem bíztam abba, hogy én képes lennék egyedül segíteni.
Hangom nem volt az a leghangosabb, de azért mégis határozottabb vagyok, hisz sokkal kevesebben vagyunk, mint az 1.szinten, így a tömegtől való félelmem kisebben jön ki. Ezután legugolok a lány elé.
- Ha bármi baj lenne… kevés életed van.. szólj nekem! Képes vagyok áttölteni másokba életpontjaimat. ha megtámadtak… szólj nekem, és megvédelek az életem árán is, míg Tűzrózsa segít elmenekülni neked. És bármi másban, amibe segíteni tudok.. csak szólj!
Ekkor tűnt fel, hogy petem nincs is itt. Felállok, és számba veszem az ujjamat, majd egy hatalmasat fütyülök. Egy-két másodpercig csönd, majd hirtelen felbukkant a tömegben petem arca, és odafurakodott hozzánk, majd lefeküdt mellém.
- Nos, ő itt Tűzrózsa a petem. Ő egy lángparipa.
Előgördítem felszerelésemet, majd megnézem mit is tartalmaz inventorym. Megkeresem azt az itemet, amit eddig is kerestem. Kereskedés felkérést küldtem neki, majd áthúzom neki a Mini Potionomat.
- Nem valami sok, de a semminél nagyobb. Sajnos nincs több potim, szóval csak ezzel kell egyelőre beérned.
Ha bárki megkérdezné, hogy mi a fenéért segítek ennyit a lánynak, akkor röviden válaszolok.
- Az én szüleim a saját szemem előtt haltak meg… nem hagyom, hogy más rokonai is így járjon, ha én tehetek érte valamit. Na és mikor indulunk? - teszem fel a legfontosabb kérdést a lánynak.
Igazság szerint nagyon örültem, hogy erdőben leszünk, mert hazai pályán leszek, de ezt nem akarta elmondani a többieknek.

_________________
Megnyitott a Főnixkönny - Fegyver és Potion Szaküzlet. T2-es érclátókat, T2-es növénylátókat keresek beszállítónak, akik részesedést kapnak az általuk hozott nyersanyagból készített, majd eladott item árából.

Kusumi Ayani
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1875
Join date : 2012. Aug. 14.
Age : 20
Tartózkodási hely : valahol a porban >.>

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3819/4100  (3819/4100)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Egy hegedűművész sóhaja

Témanyitás by Zhel T. Everett on Kedd. Jan. 08, 2013 5:44 pm

Érdekesen indult a második szint felfedezése Zhel számára. Céltalan csatangolás közepette felfigyelt a térképen egy sárga jelre. Jobb ötlet híján felé vette az irányt… félúton megcsapta a fülét egy kellemes hegedűszólam. Ezt a szép dallamot nem más játszotta, mint maga a küldetés adó, aki egy kislány volt. Sok ember gyűlt köré a kiváló játéka miatt. Fiatal kora ellenére nagyon tehetségesnek bizonyult. A sok köré gyűlő ember nem kerülte el a kicsi figyelmét és ennek köszönhetően abbahagyta a játékát, majd elpityeredett. A kékszemű nem értett az okát, de akkor sem maradhatott tétlen és egy zsebkendővel ajándékozta meg a lányt, aki el is fogadta. Időközben többen is felfigyeltek a bánatos lányra, köztük Ayani is akit a kékszemű már ismert.. elég közelről. Na meg az idegesítő pet .. az a nyomi paci. Ez másik lányka egyből felháborodott, mert azt hitte, hogy bántják az ifjú hegedűművészt. Egyre nagyobb lett a kíváncsiság és gyűltek a segítőkész emberek ezért Zhel kicsit eltávolodott, de nem túl messzire. Azért érdekelte, hogy mi van ezzel a kislánnyal.. miért játszik ilyen szomorú dallamot és miért pityeredett el. A sok unszolásra végül beadta a derekát és belekezdett a rövid mesébe hogy miért ilyen a hangulata… hat napja nem látta bátyját a kicsi lány… ami már hosszú idő.. túl hosszú és remény már nem sok van. De természetesen ezt nem szándékozik a lányka orrára kötni. Így is elég szomorú. Ayani-ban felébredtek az anyai ösztönök, pedig igen csak fiatal még ehhez. Zhel nem egy angyal és soha nem is akart az lenni, de ez a csöppség eléggé el van kenődve, és ez küldetésnek is számít.. nincs oka megtagadni a segítségnyújtást. Az nem lenne méltó egy úriemberhez., csorba esne a becsületén.. igaz ezek a szabályok némiképp változtak ebben a világban… viszont itt nem csak erről van szó.. segíteni is akar neki, és ha ez exp jutalommal is jár.. akkor az már csábító is. A hírtelen bocsánatkérést nem értette.. nem rabolta az idejüket.. vagy is igen, de nem ingyen… az exp nagyúr aincrad világában.. a legnagyobb. Zhel odalépett a lányhoz és kicsit megsimogatta a buksiját.. Nem mosolyogott.. az neki nehezen ment.. csupán egy buksi simi fért bele.
- Segítek..- felelte érzelem mentes hangon …. Ő már eldöntötte, hogy segít neki.. ez egy küldetés.. a többiek meg majd eldöntik maguk.. ők tudják mit akarnak.


Spoiler:
Élet: 3
Fegyverkezelés: 2
Erő: 3 (+1)
Kitartás: 4
Gyorsaság: 11
Speciális képesség: 2

páncél :2
JÁrtasságok:
érclátás:1
Páncél készítés: 1

Zhel T. Everett
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 363
Join date : 2012. Oct. 05.
Age : 26

Karakterlap
Szint: 3
Exp:
114/150  (114/150)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Egy hegedűművész sóhaja

Témanyitás by Sakamoto Rin on Csüt. Jan. 10, 2013 5:15 pm

Hát ez meglepő. Végre sikerül feltornásznom magam az NPC-k vállára erre mi történik? Kiderül, hogy senki nem bántja a lányt, akit így újra megvizsgálva látom, hogy egy Játékos pont, mint a köré gyűltek egy része is. Persze ne tessék azt hinni, örülök neki, hogy nem bántja senki a lányt, de na…
- Hát akkor rendbeeeeeeen… – szólalnák meg mellkasom előtt összefont karokkal mikor hirtelen az egyik NPC megmozdul én pedig ennek hatására meglepődöttségemből fakadóan megnyújtom, a számat elhagyó szó végét miközben szépen esek egy hátast.
- Hé, ch-chotto matteee! Ne tapossanak össze!- hívom fel a népet arra, hogy leestem és épp nem tudok felkelni az engem körül vevő lábak miatt, amik elkezdtek mocorogni, mint valami életre kelt erdő.
- Mii… eh… – hallgatom a lány szavait, miközben próbálok - a sikeres álló helyzetbe tornázás után- kitalálni a tömegből. Sajnos azonban a lány oly halkan beszél, hogy hallgatózás jártasság híján nem hallok a mondandója elejéből semmit.
Végül aztán megkönnyebbülve lépek a társasághoz közelebb miután sikerül a láb erdőből kitörnöm melyet egy nagy e és ki légzéssel zárok le. Így még sikerül odaérnem a lány azon mondandójára melyben elmondja, hogy miért is olyan szomorú. Hát igen én sem lennék valami túl vidám, ha a bátyám eltűnne az egyik erdőben és nem adna magáról semmi hírt, de azért arra kíváncsi lennék, hogy melyik testvér hagyja megára a testvérét egy ilyen veszélyes játékban, jó persze a városok védett zónákban vannak, de akkor is. Legalább hagyhatott volna mellette valakit, nem?
- Naná, hogy én is segítek! – jelzem rögtön Zhel-nyan után én is miközben jobb kezem ökölbe szorítom és ugyan e hüvelykujjammal megbököm a NEM lapos mellkasom.
- Amúgy engem Rin-nek hívnak. És mond csak, nem tudod véletlenül, hogy mi volt a bátyuskád küldetésének a feladata? – érdeklődöm a lánynál, mert hát az rendben van, hogy segítek neki meg valószínűleg a többiek is, de azért jó lenne tudni, hogy mi az, amit az a bizonyos bátyuska nem tudott megcsinálni. Még nem ismerem annyira ezt a szintet és azt sem, hogy itt vajon másfélék e a mobok vagy ugyan azok, mint egyel lejjebb csak épp erősebbek.


_________________
Pontozás:
Élet: 16 (+2)
Fegyverkezelés: 10 (+3)
Erő: 10 (+)
Irányítás: 10 (+Cool
Kitartás: 14 (+)
Gyorsaság: 16 (+2)
Speciális képesség: 14 (+)
Páncél: 8

Sakamoto Rin
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 327
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 21
Tartózkodási hely : Ahol a kedvem tartja

Karakterlap
Szint: 15
Exp:
1000/1000  (1000/1000)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése http://bleachszerpjatek.forumotion.net/

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Egy hegedűművész sóhaja

Témanyitás by Fuun Kotarou on Vas. Jan. 13, 2013 9:51 pm

>>Egy hegedűművész sóhaja<<
Valaki rácsapott a vállamra. Ez a szerencsétlen flótás nem tudja kivel szórakozik. Reflexszerűen pillantottam a vállamon lévő kézre. Aprócska női kacsócska, nah azt hiszem találtam egy áldozatot is. Hatalmas vigyor telepszik az arcomra, és már fordulnék is hátra, mikor meghallom Kana drága hangját. Taktikát váltok és hátrébb csusszanok miközben kezeimmel elkapom magam mögött a derekát és odahúzom magamhoz, had ölelgessem picit. Aztán hátrahajtom a fejemet és felnézek rá, már amennyire sikerül.
-Szia!- Itt megejtettem egy mézes-mázas mosolyt. -Tudsz róla, hogy hangulatgyilkos vagy? Lehetnél kicsit tapintatosabb is, szegény lánykával. Nekem nem kell segítség egyedül is bírni fogok velük ^^.
Aztán elengedtem és nekiláttam a dolgomnak. Remélhetőleg ezzel eltereltem a figyelmét. Most úgy is inkább fog a balszerencsés kislánnyal foglalkozni, mint az én szívatásommal. Hihi, mekkora mázli.Jó hangosan megköszörülöm a torkomat, ahogy a tömeg és a lányka közé álltam. Aztán jön a jó öreg tömegoszlatás, akarom mondani, jó benyomás keltése az emberekben minél kedvesebben.
-Okés-oké! Nincs itt semmi különleges, nyugodtan menjenek tovább.- Mivel nem volt túl hatásos, ezért pár centijét megvillantom szabdalómnak, és felveszem a kedves aranyos Yakuza mosolyomat. -Tipli van fapofák, nem mondom még egyszer... Három...Kettő...Egy...
Ahogy számolok visszafele szép lassan bújik elő a kardom. Bár a nulláig nem kell eljutnom. Máris csak öten maradtunk ott. A zsebkendős csávót nem volt kedvem elriogatni, hisz jótékony hatással és szándékkal lézeng itt. A többieket pedig ismertem. Aztán végighallgattuk a mondókát. Hajaj, itt egyértelmű a kimenetel. Ránézek Kanára, és csak egy kedves mosollyal, majd egy apró bólintással jelzem neki, hogy nyugodtan menjen bele. Ezek után nincs az az isten, sőt még talán én sem lennék képes lebeszélni róla, hogy segítséget nyújtson neki. Na meg aztán én is jól járok, ismét küzdelem, legalábbis remélem.
-Jó kérdés Rin, vagy safe-zone-ban van, vagy csapdában. Katakombákat leszámítva még nem találkoztam biztonságos zónával városon kívül. Valamint egy alapfokú felkészültség nem árthat akinek kell.
Ez szerintem a jelenlévők közül rám igaz a legkevésbé. Az időm nagy részét Kanával töltöm, a többiben meg mészárlást rendezek ahol csak tudok a mobok között. Aztán gondolkodásomat megszakítom, és az úriember felé fordulok.
- Oh, jut is eszembe. Azt hiszem még nem ismerjük egymást. Kotarou vagyok örvendek. Nos, lenne egy aprócska intim kérdésem. Miféle harcos vagy? A többieket ismerem, és nem szeretnék meglepetések miatt aggódni, ha csatára kerül a sor. Jómagam az a fürge-féle vagyok.
- Meghallgatom ki miket mond, aztán még egy utolsó szövegelést megejtek. - Nos, szabad megkérdeznem, hogy velünk akarsz e tartani? Vagy csak a koordinátákat osztod meg, és megvársz minket itt? Ha az előbbi, akkor vezetnél minket?
Igyekszem a lehető legkedvesebb lenni. Aztán besorolok Kana mellé.


Spoiler:
élet:3+1
fegyverkezés:5+3
erő:3+7
kitartás:4+3
gyorsaság:10+12
speciális képesség:2+1
páncél: 11
jártasságok: lopakodás, észlelés, éjjel látás, akrobatika

_________________
Bolt:
Lélek Kristály Iroda
Küldetések:
Álmatlan
[url=] [/url]
Ragnarök
Eventek:
Cupido
Húsvéti
Küzdőterek:
Peter vs Kota
[url=][/url]
Adatlap:
Spoiler:

Fuun Kotarou
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 412
Join date : 2012. Aug. 05.
Age : 24
Tartózkodási hely : Mosonmagyaróvár

Karakterlap
Szint: 17
Exp:
10/1200  (10/1200)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Egy hegedűművész sóhaja

Témanyitás by Mirika on Hétf. Jan. 14, 2013 11:00 pm

Úgy tűnik Kotának nem igazán koppant, hogy mi bajom van, és van olyan szemtelen, hogy még magához is húzzon az ebadta és ölelgessen >.> Eh, majd alaposan móresre tanítom, ha kettesben maradunk. Idióta, folyton felhúz Rolling Eyes Na mindegy, most talált magának valami elfoglaltságot, és akkor már kíváncsi voltam, mit akar ettől a pityergő kislánytól. Lehet egy szívtelen bunkó vagyok, de nem igazán hatott meg a története az elveszett bátyusról, a dolgok fennállása szerint még él és virul, szóval én nem látom semmi okát a sírás-rívásnak. Itt vagyunk, így első ránézésre jó páran, és szépen visszacibáljuk azt a Leonardot abból az erődből. Kota, Rin és jómagam erősek vagyunk, Ayani kiváló support... ez a jéghapsi meg mit tudom én, de nem is érdekelt. Legalábbis összesen ennyien maradtunk, miután Kota megint előrukkolt a rendőrbácsi szereppel és nekiállt tömeget oszlatni. Relatíve bölcs megoldás volt, legalább kapunk levegőt. Érdekes, hogy amikor arról volt szó, hogy egy kisebb tömeg bámult engem Mizukival együtt egy pindurkát meztelen állapotban, akkor jóval nagyobb elánnal dolgozott az ügyön, de hát pasiból van és még a tetejébe baromira féltékeny is. Ezt rühellem benne, amúgy tök szimpi srác és elég jól elvagyunk, szeretek vele lenni :3
Előlépdeltem a pad mögül, és rám korántsem jellemző módon szótlanul megálltam mellkasom előtt összefont karokkal. Tulajdonképpen mindenki megkérdezett mindent, ami így hirtelen nekem is eszembe jutott volna, szóval nem nagyon maradt más, mint az, hogy felkerekedjünk erre a kalandra és eljátsszuk a megmentő szerepét. Kota szokás szerint körülöttem legyeskedett, csak akkor nem csinálja, amikor épp kéne neki Neutral Kicsit úgy éreztem most magam, mintha csak a levegőben lógnék, de hát üsse kavics :3
- Ja igen, én Mirika vagyok ^^ - kaptam észbe, hogy van itt két alak, akinek talán fogalma sincs, ki vagyok. Küldtem egy mosolyt mind a kislány, mind a kékszemű irányába, aztán most elégedjenek meg ennyivel. Azt hiszem, látszott rajtam az unalom által előtűnő kedvetlenségem ._.


Spoiler:
Élet: 20 HP
Fegyverkezelés: 13+5 (sebzés 9)
Erő: -
Kitartás: 3
Gyorsaság: 13+1
Speciális képesség: 4+1
Páncél: 11

Spec képesség:
5x Power Arrow: +6 pont erőre egy játékosnak 3 támadáson át

Jártasságok:
Nyomkövetés
Akrobatika
Észlelés
Éjjellátás

_________________
Angyali páncélbolt
- Hozott ércekből készített felszerelésre 50% kedvezményt adok


Késkészlet:
Kézben: Razonek Tüskéje (+14) és Macskakarom (+7)
Inventoryban: 2x Arany Stiletto (+10), 2x Acélkarom (+8 ), 2x Rubin Kés (+8 ), 1x Fém Kés (+7), 1x Cseppkő (+4), 2x Árnyszúró Bicska (+2), 1x Rubin Íj (+10)
Alapsebzés (54): Kapcsolat Gyűrűx2 (+12), Topáztalpas Cipő (+4), Fekete Sólyom Köpeny (+20), Nagyítós Szemüveg (+18)

Mirika
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 2227
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 20
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 38
Exp:
10/5900  (10/5900)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Egy hegedűművész sóhaja

Témanyitás by Rosalia on Csüt. Jan. 17, 2013 11:33 pm

-Jaj, elnézést kérek, még be sem mutatkoztam. A nevem Lilien. Lillien Westigate... de a vezetéknevem itt amúgy sem számít, szóval hívjanak csak Lilinek. Vagy bárminek, aminek szeretnének... Én... én el se tudom mondani mennyire hálás vagyok, amiért segíteni tetszenek nekem. Nem is gondoltam volna, hogy a hegedűjátékom ennyi nagyszerű embert vonz majd körém.
Ezután sorban reagál mindenkire a kislány, nem szeretne senkit sem kihagyni, nehogy megsértsen bárkit is. Először Ayanihoz fordul. Ismét könnyes lesz a szeme, mikor az idomárlány elhunyt szüleit emlegeti, de próbál erőt venni magán. Ha végigsírja ezt a beszélgetést, akkor nem jut egyről a kettőre és a bátyját sem menti meg senki.
- Köszönöm szépen, de igyekszem nem lábatlankodni és akkor talán nem szorulok majd arra, hogy életpontokkal keljen kisegíteni. - ezután Kotához fordul - Mindenképpen szeretnék menni. Persze csak ha nem gond, hogy a terhükre lennék. Na de akkor is! - szorul ökölbe a finom kis kezecskéje - Nem hagyhatom cserben a bátyámat, ráadásul itt izgulnék a nénik és a bácsik miatt is. És mi van, ha nem tetszenek visszajönni? Abba belehalnék! - még azt is hozzá akarta tenni, hogy biztos jól meggondoltátok-e, hogy segíteni akartok neki, de inkább a szájára teszi a kezét. Nem akar benneteket is eltántorítani a feladattól, hiszen akkor ismét kétségek között kellene vergődnie, nem tudván, hogy mi történhetett a testvérével. Igaz, hogy Zhel igencsak visszafogottan viselkedik a társaságban és Mirika is szűkszavú, de mindkettőjükre hálás tekintettel pillant Lilien, mert ekkora segítő haderőre aztán végképp nem számított. Arról nem is beszélve, hogy egyikőjük sem tartja a markát csilingelő érmékért. Miután picit megnyugodott, Rin kérdésén kezd el morfondírozni.
- Annyit mondott bátyó, hogy felfedeztek a barátaival egy minibosst. Valami csigaizét. Nem tudom pontosan, nem avatott be igazán. Azt mondta nem mehetek vele, mert még túl kicsi és gyenge vagyok egy miniboss ellen. Azt akarta, hogy ne essen bajom, ezért itt hagyott a védett területen belül. De nem jött haza se aznap, se másnap. Ennyire azért csak nem húzódhat el egy ilyen küldetés, nem?

Miután mindent megbeszéltetek és mindannyian elfogadjátok a küldetést, akkor útnak is indulhattok. A kislány térképét követhetitek, amely elvezet benneteket Leonardhoz. Jobban mondva egy mohás kőfalhoz. Úgy tűnik, az út ezen a falon vezet tovább, nincs mellékösvény és persze nincs se kilincs, se szűk bejárat. Ha viszont alaposabban szemügyre veszitek a mohás falat, akkor kis kitüremkedéseket és bemélyedéseket vehettek észre. Amint lefejtitek a mohát - és miért ne tennétek - akkor előtűnik egy zárszerkezet, ami talán bejutást enged a kazamatába.
Egy 40 cm átmérőjű vésett kört találtok, amelyben négy mélyedés szakít meg. Minden egyes mélyedésben egy-egy maroknyi követ találtok, amelyekbe állatos figurákat véstek. A legfölsőbe egy teknőst, a jobb oldaliba egy nyulat, az alsóba egy csigát, a bal oldaliba pedig egy kakast. A kör belsejébe pedig egy spirál vonal van vésve, rajta négy mélyedéssel. Először próbáljátok kitalálni magatok, hogy mégis mit kezdhettek mindezzel, ha nagyon rossz irányba haladtok, akkor Lili segíteni fog.

Sorrend továbbra sincs!

_________________
Mesélői adatlap
Mesélői színem: #cd4962

Rosalia
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 1543
Join date : 2012. Nov. 01.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Egy hegedűművész sóhaja

Témanyitás by Kusumi Ayani on Hétf. Jan. 21, 2013 5:59 am

- Ugyan ne törődj te azzal! Majd én megpróbálok vigyázni rád, míg petem támad. Ugye Tűzrózsa? - a pet bátor nyerítése igenlő válasz volt, ami után ismét folytatom – Ne félts te minket! Kemény fából faragták a Angelic Voice tagjait, amit főleg Miyanarinak köszönhetünk. – mosolyogok rá vezetőnkre – És mielőtt Zhel megsértődne ő sem egy bolyhos nyuszi.
Próbáltam kicsit viccelni, ám szavaimba rejtett emlék volt, amikor találkoztam a fiúval nem éppen kellemes módon, ám akkor is volt annyi lélekjelenlét a fiúban, hogy megállítson engem, habár emiatt petem nem nagyon kedveli őt. A nem olyan régi emlék hatására elképesztően elmosolyodtam. Miután petem is talpon volt, odanyújtom kezemet Liliennek, és azt mondom:
- Nos akkor induljunk is.
Ekkor az az érzés került belém, hogy mindenki engem néz. Mégha nem is így volt, de az érzés megmaradt bennem, ami általában akkor szokott kijönni, ha elő készül jönni a társaságtól tartó fóbiám. Nem szívesen, de megpróbáltam elhessegetni az érzést, ám a fóbia minduntalan megjelent rajtam, amitől ismét kissé elsápadtam. Ha mindenki kész lett, akkor el is indulhattunk.

Egyszer csak egy falba ütköztünk, amit moha borított. Lilien térképe azt jelezte, hogy ezen át vezetne az út, ám itt nem nagyon lehetne át menni, ha nem vagyunk szellemek, és én nem nagyon akartam kísértetté válni. Mielőtt bármit is tehettem volna Tűzrózsa odaállt a falhoz, és elkezdte lelegelni a falról a mohát. Nem nagyon gyakran látom enni, de nem zavar, ugyanis egy másik dolog keltette fel a figyelmem. Egy kör, és spirál alakú dolgot pillantunk meg, és miután eléggé áttanulmányoztam felcsillan a szemem. Odalépek a rejtvény féléhez, és átnézem a dolgokat. Míg minden részletet átnézek gondolkodó fejet vágok, miközben ujjammal a számon dobolok.
- Megvan! – kiáltok fel hirtelen.
Ha én oldhatnám meg a feladatot, akkor megragadnám a csiga jelű követ, majd megpróbálnám kiszedni. Ha ki lehet, akkor beraknám középre, majd a teknőst, és azt a spirálon haladva a 2. lyukba tenném, majd a kakast a 3.-ba, és a nyulat a 4.-be. Úgy gondolkozok, hogy gyorsasági sorrendbe kell tenni, ám fenn állhat az is, hogy nem ez a sorrend, hanem fordítva, és ha így nem működik, akkor fordított sorrenddel próbálkoznék. Ekkor pislogok egyet kettőt, és észrevettem, hogy kicsit elszaladt fantáziám, mert máris a megoldáson gondolkodtam lelkesen. Ekkor hátrapillantok a többiekre. Elmondom nekik a javaslatomat és ha ők is egyetértenek, akkor az elgondolásom szerint meg is oldanám a feladatot.
- Bocsi imádom a gondolkodtató feladatokat. – majd helyet adok a többieknek, hogy ők is megnézzék - Amúgy én szerintem tudom is a megoldást... én gyorsaság ügyileg sejtem. A csiga kerülne középre, és onnan kifele a teknős, a kakas majd a nyúl, ám ha ez a sorrend nem jó, akkor talán fordítva. Mit gondoltok róla? - az utolsó néhány szót szinte már csak leheltem, mivel már szinte összenyomott a fóbiám.
Egy kis ideig még ellenálltam, majd térdre rogytam, és nehezen kaptam levegőt. Ha megpróbál valaki segíteni akkor megakadályozom, és azt mondom:
- Nem szeretek... társaságba kerülni... illetve ha rám kerül a figyelem...
Tűzrózsa odajött hozzám, majd kicsit bevezetett egy sűrűbb fával borított területre. Eltartott egy ideig, mire összeszedtem magam, majd némán visszatérek, pont mire berakta valaki helyére a köveket (ezt még nem tudom, hogy milyen sorrend)

_________________
Megnyitott a Főnixkönny - Fegyver és Potion Szaküzlet. T2-es érclátókat, T2-es növénylátókat keresek beszállítónak, akik részesedést kapnak az általuk hozott nyersanyagból készített, majd eladott item árából.

Kusumi Ayani
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1875
Join date : 2012. Aug. 14.
Age : 20
Tartózkodási hely : valahol a porban >.>

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3819/4100  (3819/4100)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Egy hegedűművész sóhaja

Témanyitás by Zhel T. Everett on Csüt. Jan. 24, 2013 7:29 pm

Egy szegény pityergő kislány mindenkire tud hatni. Főleg a nők nagy részére akikben talán fel is éleszti az anyai ösztönöket. Persze a férfiakat sem hagyta hidegen. Még ZHel is segíteni akart neki.. igaz nagy szerepet játszott ebben az exp jutalom, amit a küldetésért kapna. Persze ezt nem feltétlen kellett tudnia a kedves összegyűlteknek. Ayani-ban rögtön feléledtek az anyai ösztönök… pici lány még és mégis.. Ezeket a nőket nem nagyon lehetett megérteni. Egy másik lány.. Név szerint Rin is hasonlóan tette, bár ő inkább az a védelmező nővértípus volt. Legalábbis Zhel ezt vélte felfedezni a viselkedésében. A harmadik női tag, aki még a közelben volt, viszont egy kicsikét ridegen viselkedett.. Vagy olyan nemtörődöm volt a hozz állása. A hosszú hajú figura próbálkozott egy kis tömegoszlatással. Méghozzá egyből a kardjával kezdett fenyegetőzni ami.. hát valljuk be… ez védett zónában nem valami eredményes.. páran már nevetésre is nyitották a szájukat, de Ekkor Zhel is besegített egy kicsit. Alapból volt neki egyfajta hűvös.. félelmetes vagy inkább picit rémisztő kisugárzása, amire még rátett egy lapáttal élénk színű szeme… Elég volt egy kis csúnya nézés és a tömeget már ki is rázta a hideg.. egyfajta adottság… így a hosszú hajú és a kékszemű sikeresen elüldözte a tömeget. Majd A kislánynak szentelte a figyelmét végig, majd a hosszá szólókhoz fordult. Szinte senki nem volt itt neki szimpatikus.. pontosabbnak fölöslegesnek tartotta a tartós kommunikációt velük, de mivel kérdezték válaszolt.
-Zhet T. Everett..- mutatkozott be.. Teljes névvel mint ahogyan mindig is.. a kérdésre viszont csak felemelte a kardját ami a hüvelyben pihent.
- Átlagos fajta..- szólt hűvösen majd A Mirika nevezetű lánynak is bemutatkozott. Ettől kezdve kicsit mellőzte a kommunikációt. Még Ayani kis viccére sem reagált semmit. Nem látta értelmét és sértőnek sem találta. A küldetés elfogatta mindenki aki itt maradt és már útnak is indultak. Zhel ment leghátul kicsit lemaradva jó szokásához hűen.. nem hazudtolta meg magát. Így halattak egészen addig, míg a sor eleje meg nem állt. Egy mohás kőfal állta útjukat.. majd előtünt egy feladvány is amit Ayani már próbált is megoldani. Nem volt rossz következtetés a sorrend.. több szempontból is lehetne ez a válasz… De a fiú nem csinált semmit, csak karba tett kézzel állt és várt, hogy mi történik. Sejtette a rosszullét okát, és párszor már szólt neki, hogy nem kellene ilyenkor félrevonulni, mert nem szokja meg a tömeget.. de mintha a falnak beszélt volna..

Zhel T. Everett
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 363
Join date : 2012. Oct. 05.
Age : 26

Karakterlap
Szint: 3
Exp:
114/150  (114/150)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Egy hegedűművész sóhaja

Témanyitás by Mirika on Hétf. Jan. 28, 2013 4:35 pm

Szép neve volt a kislánynak, de azért kíváncsi lettem volna, mit szól hozzá, ha eleget teszünk a buzdításának és tényleg bárminek hívjuk. Például Varangyos Békának. Vagy Radiátornak. Esetleg Eszmeraldának. Jó, gonosz gondolat volt, de eh, ez van mikor megesz az unalom. A sok hálálkodás sem segített, jól nevelt volt meg minden, de azért nem kell túlzásba vinni az udvariaskodást, engem már picit idegesített, hogy lépten-nyomon ugyanazokat a szavakat hallottam a szájából. Halvány lila gőzöm se volt, mit keres itt egy ilyen fiatal kislány, azt hiszem lesz pár keresetlen szavam a bátyjához, amiért belerángatta ebbe a játékba a húgát, merthogy gondolom magától meg se fordulna a fejében, hogy MMO-zzon.
- Nah, egyikünk sem annyival idősebb nálad, hogy nénizz meg bácsizz minket, Lili-chan. Bár a srácokat végül is lehet, elég ijesztőek vagytok :3 - fordultam a két fiú felé, miután kedvesen megfeddtem a lányt. Kirázott a hideg a nénizéstől, nem vagyok vén, ráncos nyanya, hogy egy Mizuki-korú kiscsaj itt nénizzen engem. Rápillantottam Ayanira és bólintottam egyet, gesztusommal megerősítve, hogy ráhagyom Lilit. Tartottam tőle, hogy hátráltatna minket, elvégre a csapat csak annyira erős, amennyire a leggyengébb láncszeme is az, és hát nem tűnt egy vérprofi, tapasztalt harcosnak... ahogy Ayani sem, de neki ott volt a harci lova legalább.
- Csiga? - horkantam fel és kis híján elröhögtem magam, majd Kotára néztem, aki egymaga lezúzta a szint csigabiga főnökét mielőtt bárki más megmozdulhatott volna.
- Hát akkor ez nem lesz egy nehéz menet :3 Két napig eltarthat, mire valaki kipucol egy könnyebb kazamatát, de hat napig semmiképpen. Gondolom csapdába esett egy biztonságos szobában és a miniboss megakadályozza, hogy kitörjön vagy kitörjenek, ha még vannak társai - mondta, próbálva némileg feldobni magamat is azzal, hogy nekiálltam elemezni. Csakhogy csiga... ha a szintboss olyan gyenge volt, hogy le lehetett szólózni, akkor egy hozzá kapcsolódó minibossnak nem kéne gondot okoznia még akkor sem, ha az a csapat csupa 2. szintesből áll. Eh, ettől függetlenül van egy olyan érzésem, hogy nem ez fogja feldobni a napomat.
Mindenesetre elindultunk, én meg kivételesen Rin mellé soroltam be séta közben, ignorálva Kotát, ha már ő is egyedül nyomatta ma... vagyis szerette volna, csak ugye a véletlen találkozások Rolling Eyes
- Megszoktad már, hogy kicsit... izé... hegyesebbek a füleid az átlagnál? :3 - böktem oldalba az ujjammal párszor, érdeklődve a hogyléte felől, meg arra is apellálva, hogy csikis. Ez már nem az első közös küldetésünk, ráadásul én ott voltam, amikor az az incidens lezajlott vele meg Tsubaki-channal, és még nagyjából emlékszem, mennyire pánikban volt akkor. Persze azóta történt egy s más, de azért kíváncsi voltam, hogy viseli. Még ha pár dolog nem is változott vele kapcsolatban :3
Mikor odaértünk a kőfalhoz, érdeklődve néztem körül, hátha valaki bejelenti, hogy van Súlyemelése és szépen elgörgeti a bejáratot eltorlaszoló sziklát, ámde erre nem volt végül szükség. Legalábbis kiderült, hogy valami gagyi feladványt kéne megoldanunk, amire Ayani pillanatok alatt kínált is egy megoldást, aminek elég sok értelme volt így első hallásra. Részemről ment a bólintás, miközben a Zhel nevű fickó mellé álltam és keresztbe fontam a karjaimat a mellkasom előtt.
- Hallod, nem lennék a lányod helyében, majd ha egyszer lesz... Úgy nézel ki, mint aki citromba harapott, közben meg látszik, hogy törődsz, akivel kell. Összezavarnál simán, tuti megríkatnál pár tucatszor Razz Aztán meg nem értenéd, miért idegenkedek tőled, mikor te mindent megteszel azért, hogy jól érezzem magam, ez a félreértés megmérgezné a kapcsolatunkat, ellentétet szülne te és az anyám között, ami váláshoz vezetne. Picit feloldódhatnál, rossz nézni téged :3 - jutottam el a lényegig a sok marhaság után, amit összehordtam. Nem vagyok teljesen ép észnél asszem, igazán jól jönne, ha valami feldobna és nem a hülyeségeken járatnám az agyam. Ayani meg közben rosszul lett, eddig is sápadt volt, de én meg nem tudom érteni, hogy lehet félni egy ekkora "tömegtől." Hányan vagyunk rajta kívül? Öten? Komolyan mondom, egy családi ebéden több ember jön össze. Furcsa csaj volt, kár hogy nem tudtam róla túl sokat. Legalábbis még.

_________________
Angyali páncélbolt
- Hozott ércekből készített felszerelésre 50% kedvezményt adok


Késkészlet:
Kézben: Razonek Tüskéje (+14) és Macskakarom (+7)
Inventoryban: 2x Arany Stiletto (+10), 2x Acélkarom (+8 ), 2x Rubin Kés (+8 ), 1x Fém Kés (+7), 1x Cseppkő (+4), 2x Árnyszúró Bicska (+2), 1x Rubin Íj (+10)
Alapsebzés (54): Kapcsolat Gyűrűx2 (+12), Topáztalpas Cipő (+4), Fekete Sólyom Köpeny (+20), Nagyítós Szemüveg (+18)

Mirika
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 2227
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 20
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 38
Exp:
10/5900  (10/5900)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Egy hegedűművész sóhaja

Témanyitás by Fuun Kotarou on Vas. Feb. 03, 2013 1:41 am

>>Egy hegedűművész sóhaja<<
Mégsem az történt, ami történt. Ám az a sötét srác mellém lépett, és így lett tömegoszlatás. Eléggé felvágta a vizet nálam ez. Bal kezemmel egy pillanat alatt már a párbajnál voltam, aztán rátekintettem Kanára, majd bezártam.
-Kölyök, hivatalos vagy ez a kirándulás után egy párbajra. Az ilyesféle inzultálást a hírnevemben nem látok szívesen.
Aztán a válaszai után tovább léptem a többiekhez. Miután meghallgattuk a kislányt egyetértek Kanával.
-Teljesen igaza van, semmi szükség nénizésre bácsizára, engem konkrétan szólíts csak simán Kotarou-nak. - Aztán a felhorkanó csigára beugrik az az apróság, ami bizsergette az agyam memória részét, s ennek hatására hahotázásba török ki. -Bocsi, bocsi. Csak eszembe jutott ennek a szintnek a boss-a. Ha a bátyádnak gondja akadt a minicsigával, akkor Kayaba alaposan elszámolt valamit, ugyanis a harmadik szintre vezető ut őre is csiga volt, de azelőtt végeztem vele, hogy bárki, akár a főnök megmozdulhatott volna. Bár erős a gyanúm a történtek alapján, hogy ezúttal nem lesz ilyen egyszerű a menet. Szóval csak óvatosan.
Kana a beszédje után Rinhez sorol be. Nem mintha irigykednék, vagy valami, hisz elég sokat vagyunk együtt. De akkor már itt az ideje az ellentámadásnak. Besorolok Rin másik oldalára, és érdeklődöm felőle.
-Mond csak, hogy van a kedvenc Angelic-nyan-om?
Amikor odaértünk a bejárathoz egy kavicsot találtunk az úton, amiről rövid úton kiderült, hogy egy rejtvénnyel könnyedén ki lehet vonni a forgalomból. Mivel Ayani már rá is vetette magát feleslegesnek éreztem, hogy köré tömegesedjek, így csak fogtam magam és eldőltem a fűbe pihenni. Körbe tekertem a nyakamat, hátha belátni valamelyik csajszi szoknyája alá, aztán ha sikerült ha nem, egy pillanattal később már a felhőket bámulom az égen. Lehet szeretek szórakozni, de öngyilkos nem vagyok. A következő amire felfigyelek, hogy Zhelt oltják. Már-már fulladozom attól, hogy megpróbálom visszatartani a nevetést, és csapkodom az öklömmel a földet. Szép lassan moderálom magamat, mivel eszembe jutott valami sokkal jobb. Felkelek, és szép csendben odalopózom Kana mögé. Aztán mikor befejezte az oktatást, hátulról jól átölelem, majd megölelgetem. Aztán halkan a fülébe közlöm az általam leszűrt információt.
-Szóval azt mondod kislány. Hmm, mondjuk a Midori hogy tetszik?
Ha rosszul sülne el a dolog, akkor halk „hihihi”-vel táncolok odébb. Amennyiben nem kerülök életveszélyes helyzetbe, akkor Ayani rosszullétére távolodom el picit Kanától.
-Csak dőlj le egy picit, és ne gondolj rá, hogy körülötted vannak. Csak a CSEND, és a felhők az égen, no meg a fű vesz körül, és csak a peted fekszik melletted, próbálj megnyugodni, és nem elvonulni.
A csendet megnyomtam, hogy számítok a többiekre, ha megfogadná Ayani a tanácsomat. Aztán ha sikerült kinyitni a bejáratot körbepillantok az emberek között.
-Valaki tankosabb...valaki... Te Zhel, te jössz velem elöl. Rin hátvéd, Kana mögöttünk, Ayani Rinnel, és Lili középen. Valaki ellenvetés?
Vázoltam fel ellentmondást nem tűrő hangon a haladási stratégiát. Bár Zhel értékeit nem tudtam, de így tűnt logikusnak. Már ismertem az elfek egy-két képességét, az íjász egyértelmű, s Ayani is bizonyított már. Jómagam biztos frontos, így maradt a kölyöknek a másik front szerep.

_________________
Bolt:
Lélek Kristály Iroda
Küldetések:
Álmatlan
[url=] [/url]
Ragnarök
Eventek:
Cupido
Húsvéti
Küzdőterek:
Peter vs Kota
[url=][/url]
Adatlap:
Spoiler:

Fuun Kotarou
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 412
Join date : 2012. Aug. 05.
Age : 24
Tartózkodási hely : Mosonmagyaróvár

Karakterlap
Szint: 17
Exp:
10/1200  (10/1200)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Egy hegedűművész sóhaja

Témanyitás by Sakamoto Rin on Vas. Feb. 03, 2013 4:02 pm

Kotarou-hiro-nyan és a kardforgató fiú együttes erővel végül sikeresen szétoszlatják a tömeget így a veszély hogy halálra taposnak elmúlik és végre kiszabadulok a sűrű láb erdőből. Miután meghallgatjuk, a lányt mind felajánlkozunk, hogy segítünk a bátyuskáján. Mert hát milyen frontharcosok lennénk, ha nem segítenénk az alacsonyabb szintű társainkon?
- Pontosan nyan~. Nem vagyok én olyan öreg, tessék szépen Rin-oneesan-nak hívni. – emelem ki mondandómban az oneesan-t mint nővér, mert tuti biztos, hogy nála sokkal idősebb vagyok. Ám jókedvem hamar lejjebb apad, mikor a lány megejti, hogy miféle, kiféle is az a miniboss.
- Csi-csiga? Ne már nyu~. – felelem egy kissé rosszkedvűen. Már megint bogarak, ez a Kayaba bá nem tud valami jobbat kitalálni. Mondjuk kiscicákat vagy kutyusokat, de miért pont csúszó-mászó, ijesztő bogarakat? Á aztán tekintetem Mirika-ék mondandójára Kota-nyan-ra szegeződik.
- Majd Kotarou-hiro-nyan lecsapja fél kézzel, ugye? Úgyhogy a gonosz csigusznak befellegzett! – jelentem ki már jobb kedvűen, fellelkesedve, hisz amíg Kotarou-nyan itt van, addig nem kell tartanom a csúnya, nyálkás csigától.
Utunk során különös dolog veszi kezdetét. Míg Kana-nyan az egyik oldalamon tűnik fel és böki meg igen csak érzéken azaz csikis ponton az oldalam addig a másikon Kota tűnik fel kedveskedő kérdésével. Persze ezt most nehogy úgy értsétek, hogy rossz dolog csak hát eddig mindig együtt mentek meg minden, mert hát még nekem is leesett - egy idő után – hogy ők most együtt vannak vagy micsoda.
- Nya~… hát már meg, azt hiszem… *közelebb hajol*… de mások folyton engem bámulnak, pedig nem is olyan feltűnő vagy igen? – kérdem a lányt, majd válaszát követően a férfi felé fordultam mosollyal az arcomon.
- Jól! És te Kotarou-hiro-nyan? Remélem, levered a csúnya csigus bát, mint múltkor. – szólok a férfi irányába.
Beszélgetünk, eztán a vége felé közeledik, mikor utunkba kerül egy nagy kőfal. A z út közepén, ez már több mint gyanús, biztos azért rakhatták ide, hogy nehezebben jussunk el a célunkig, de nem mintha ez engem bármiben is akadályozna, hisz itt van nálam a kristályocska, amivel képes leszek a repülésre. Mielőtt eljöttem persze a küldetésre gyakoroltam vele így már tisztára profin képes vagyok használni. Már csak azt sajnálom, hogy nem tart valami sokáig és hogy újra használhassam várnom kel vagy 20 percet. Vagy az is lehet, hogy nem kell használnom? Ayani ugyan is felhívja figyelmem a kőn tetszelgő ábrára, ami szerinte egy feladvány, amit meg kellene fejteni.
- Eh, és ez biztos jó? – kérdem a lányt. Én is agyalok egy sort ezen a megfejtés dolgon, de mióta hallottam az állatidomár teóriáját valahogy én is mindig itt lyukadok ki. - Hát jó akkor próbáljuk ki! Kotaro-nyan, izé… eto… Zhel nyan… segítsetek! – szólok a fiúknak, akik hátul jól elálldogálnak hátul. Mert hát nehogy már egy kislányra hagyják, hogy pakolgassa a köveket egyik helyről a másikra.
- Ayani-nyan, dai joubu desu ka? – kiáltok a lány után, aki itt hagyott minket és inkább félrevonult miközben remélhetőleg már a fiúk munkálkodását felügyelem. Ha a megfejtés jónak bizonyul máris beállok a helyemre ahova a kardforgató beosztott az imént.
- Hai!... vagyis iie… – javítom ki gyorsan magam arra a kérdésre, hogy van e valakinek ellenvetése, mert nekem aztán nincs. Itt hátul pont jó elleszek míg Kotarou lecsapja a minibosst.


_________________
Pontozás:
Élet: 16 (+2)
Fegyverkezelés: 10 (+3)
Erő: 10 (+)
Irányítás: 10 (+Cool
Kitartás: 14 (+)
Gyorsaság: 16 (+2)
Speciális képesség: 14 (+)
Páncél: 8

Sakamoto Rin
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 327
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 21
Tartózkodási hely : Ahol a kedvem tartja

Karakterlap
Szint: 15
Exp:
1000/1000  (1000/1000)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése http://bleachszerpjatek.forumotion.net/

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Egy hegedűművész sóhaja

Témanyitás by Rosalia on Kedd. Feb. 05, 2013 1:11 am

Ayani gondolatmenete helyesnek bizonyul, ugyanis mikor a csigát beillesztitek középre, majd gyorsasági sorrendben a másik három követ is, akkor a méretes kőajtó féltárul és szabad utat enged nektek a kazamatába. Szerencsétekre nem egy szövevényes útvesztőbe kerültök, az enyhén kanyargós út végig kristályok fényével van kivilágítva. Ahogy haladtok előre egyre több kisebb meztelencsiga mob bújik elő a falakban és a talajban lévő lyukakból. Gyakorlatilag látványra olyan, mintha egy ementáli sajton haladnátok keresztül, és minden zugból nyálkás undormányok bújnának elő. Viszont nem igazán izzaszt meg bennetek ez az akadály, egy ütéssel képes még a leggyengébb csapattagotok is végezni velük. Elérve a kazamata végébe, már messziről hegedűszó hallatszik. Lilien szemei felcsillannak, azonnal ráismer bátyja játékára. - Ez Leonard! Ezer közül is felismerném! Még életben van! - Szíve szerint azonnal odarohanna a kapuhoz, de hamar rájön, hogy azzal csak bajt hozna magára és hátráltatná a segítőit is. Mire odaértek mindannyian a bejárathoz, a méretes ajtó magától kitárul és szembe találhatjátok magatokat a mini-bossal. Egy túlméretezett, nyálkás meztelencsiga néz veletek farkasszemet, mintha csak Jabba került volna ide a Star Warsból. Egy fázisa van, viszont segítői is akadnak. A terep itt is tele van lyukakkal és ezekből bújnak elő a kis csigák, úgy, mint a folyosókon és ezeket is egy csapással pixeljeikre tudjátok szaggatni. A Pók kazamatás küldihez hasonlóan itt is minden kör elején kaptok kis csigákat, ebben az esetben szám szerint hatot, de tettem bele egy kis változtatást, amit egyelőre nem árulnék el, mivel a karakteretek sem tud még róla.
Azt is hamar észrevehetitek, hogy honnan érkezik a hegedű zenéje. Ugyanis a 10x10 méteres terem egyik oldalán lépcsősor fut fel egy erkélyre, s ott áll Leonard lehunyt szemmel, teljes révületben. A lépcsőkön újabb hat kis csiga állomásozik, de ők nem mozdulnak el, nem támadnak rátok, nekik védelmező szerepük van. Kana és Kota az észlelés és éjjel látás jártasságaik kombinációjának hála észrevehetik, hogy közvetlenül a fiú zöld indikátora mögött nem messze egy kisebb vörös indikátort rejt a félhomály. Érkeztekre a zenész fiú rögtön egy újabb dalba kezd.
Minden kör elején dobnotok kell halál/korona kockával (plusz hatos kockával fegyverkezelésre annyiszor, ahányszor támadhattok egy körben). Ha halált dobtok, akkor menthetetlenül tánrca perdültök Leonard hegedűjátékát hallva, még akkor is, ha semmi érzéketek sincs az efféle mozgáshoz. Persze ennek a "bénításnak" következménye is lesz, mivel tánc közben elvesztitek arra a körre a cselekvőképességetek. Támadni sem tudtok, plusz nincs mellékcselekvés, képesség aktiválás és switch sem. Ha viszont koronát dobtok, akkor képesek vagytok uralkodni magatokon és ellenállni a hegedűszó hatásának.

Itt nem tisztázom a bossharc szabályait, mert már mindannyian próbáltátok, vagy éppen próbáljátok egy másik kalandban. Ha kételyeitek támadnának, akkor itt utánaolvashattok a szabályoknak.

A statokat összevetve a következő sorrend alakult ki:
Kota: 4x támadhat egy körben, 2 vagy afelett kell fegyverkezelésre dobnia, nem kell pihennie
mini-boss
Kana: 3x támadhat egy körben, nem kell fegyverkezelésre dobnia, 6. körben pihen
mini-boss
Zhel: 2x támadhat egy körben, 3 vagy afelett kell fegyverkezelésre dobnia, nem kell pihennie
mini-boss
Rin: 2x támadhat egy körben, 3 vagy afelett kell fegyverkezelésre dobnia, nem kell pihennie
mini-boss
Ayani: 2x támadhat egy körben, 2 vagy afelett kell fegyverkezelésre dobnia, 5. körben pihen
mini-boss
Lilien: 2x támadhat egy körben, 3 vagy afelett kell fegyverkezelésre dobnia, nem kell pihennie
mini-boss

250 szavas limit megszűnik a harc végéig! Ha kérdés van, dobjatok PM-et.


A hozzászólást Rosalia összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Feb. 07, 2013 1:38 am-kor.

_________________
Mesélői adatlap
Mesélői színem: #cd4962

Rosalia
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 1543
Join date : 2012. Nov. 01.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Egy hegedűművész sóhaja

Témanyitás by Fuun Kotarou on Kedd. Feb. 05, 2013 4:00 pm

Elég könnyen bejutunk a bosshoz, de nyakon vágta a látvány a hangulatomat. Miután körülnéztem Felfigyelhettem egy apró de még kellemetlenebb dologra is. Az a piros dolog ott nekem nem tetszik. Valamint, ha tényleg csapattal jött nem kizárt, hogy az egyik elárulta őket. Ez felettébb kellemetlen. Sőt az is előfordulhat, hogy a csávó is benne van, és csak az álca miatt maradt zöld. Kanához odalépek gyors, és halkan megjegyzem neki.
-Csak óvatosan majd, de egyelőre a boss.
A zenei váltás viszont már tetszik így első hallásra. Mondjuk a táncos lábú már lecsúszik a ranglistáról, mert már van elég sok becenevem. Bár miért is ne alapon engedek a hangulat csábításának. Előre is bocsánatot kérek a kardomtól gondolatban, hogy valami ilyet kell vágnia, de ez van. Vigyorogva és táncszerű könnyed lépésekkel rontok neki a csigáknak. Kettő aprót levágok, majd a maradék két támadás a bossnak megy, hogy ne érezze elhanyagolva magát.

Amennyiben táncra perdültem volna. Először lesokkolok, hogy nem ennyire gondoltam magam beleélni, aztán leesik a zongora az épületről, s megtapasztalom, hogy ha akarok se tudok leállni.
-Csak óvatosan! Valami bénít!
Ugyan erős a gyanúm, hogy a zene az, hisz mégiscsak táncolok. Bár semmivel nem tudom alátámasztani, és hibás infót nem akarok leadni. Valamint Lili-nek is lehet sokkoló lenne, hogy pont a bátyja próbál meg minket kivonni a forgalomból.

_________________
Bolt:
Lélek Kristály Iroda
Küldetések:
Álmatlan
[url=] [/url]
Ragnarök
Eventek:
Cupido
Húsvéti
Küzdőterek:
Peter vs Kota
[url=][/url]
Adatlap:
Spoiler:

Fuun Kotarou
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 412
Join date : 2012. Aug. 05.
Age : 24
Tartózkodási hely : Mosonmagyaróvár

Karakterlap
Szint: 17
Exp:
10/1200  (10/1200)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Egy hegedűművész sóhaja

Témanyitás by Kayaba Akihiko on Kedd. Feb. 05, 2013 4:00 pm

The member 'Fuun Kotarou' has done the following action : Kockadobás

#1 '2 oldal halál/korona' :


--------------------------------

#2 '6-os dobókocka' :

Kayaba Akihiko
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 14255
Join date : 2012. Jul. 29.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Egy hegedűművész sóhaja

Témanyitás by Rosalia on Kedd. Feb. 05, 2013 4:14 pm

Arra kérnélek benneteket, hogy először dobjatok, utána postoljatok!

Még mielőtt támadásba foghatna, Kotát végtagjai megálljt parancsolnak neki, és önkéntelenül táncba fog. Elméje eközben is tiszta marad, afelett nem képes átvenni a hatalmat a titokzatos irányító. A halál kocka értelmében Kota cselekvésképtelenné válik, viszont a hozzá közel eső kis csiga támad és 3 HP-t sebez rajta, amit a kardforgató páncélja könnyedén felfog.

KANA KÖRE KÖVETKEZIK!

_________________
Mesélői adatlap
Mesélői színem: #cd4962

Rosalia
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 1543
Join date : 2012. Nov. 01.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Egy hegedűművész sóhaja

Témanyitás by Kayaba Akihiko on Kedd. Feb. 05, 2013 4:28 pm

The member 'Miyanari Kana' has done the following action : Kockadobás

'2 oldal halál/korona' :

Kayaba Akihiko
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 14255
Join date : 2012. Jul. 29.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Egy hegedűművész sóhaja

Témanyitás by Mirika on Kedd. Feb. 05, 2013 5:49 pm

Szemtelen disznó, még képes ezek után és visszagonoszkodik, ráadásul össztűz alá vettük szegény Rin-chant, aki valószínűleg fel sem fog semmit abból, hogy kettőnk civakodó háborújának az eszköze lett Neutral Szemem szikrákat szórt, ahogy rápillantottam a fiúra egy másodpercre, aztán viszont visszafordultam az elf hercegnő felé.
- Hááát, hogy őszinte legyek, elég feltűnő látvány vagy. Különösen úgy, hogy mindenki ugyanúgy néz ki, mint valójában, neked meg hegyes füleid vannak :3 De ne izgasd magad emiatt, így vagy igazán különleges! - válaszoltam biztatóan, és gyorsan át is öleltem a lány derekát és magamhoz húzva megszorongattam kedvesen. Tök rossz lehet ennyire eltérni, és ő nem szenved olyan feltűnési viszketegségben mint azok, akik mondjuk színesre festik a hajukat meg stuff. Viszont legalább valamennyire feldobott, hogy vele beszélgethettem, az örökös vidámsága ragad, mint a légypapír :3 Nagyon boldog voltam amiatt, hogy megismertem.
A kazamata bejárata előtt aztán megkíséreltem picit oldani a morcos srácot, így is épp elég volt, hogy a szokásosnál harapósabb hangulatban vagyok, nem kellett még egy savanyú képű alak is a csapatba. Hirtelen azonban valaki átölelt hátulról. Meglepett és megijesztett kicsit, szóval meg is rezzentem, amikor pedig Kota nekiállt a fülembe sugdolózni, tágra nyílt a szemem és elvörösödtem, annyira sikerült zavarba hoznia.
- K-Kota, hol jár az eszed, he?! >///> - háborodtam fel, és már tapostam is volna meg a lábát, de ő mintha csak számított volna rá, elengedett és odébb táncolt, miközben kuncogott Neutral Fúúú Neutral Hogy is juthat eszébe olyan, hogy én... nem, soha, kizárt dolog, hogy nekem valaha lesz gyerekem és pláne nem ezzel a sültbolonddal fogom összeszűrni a levet Neutral Tiszta megváltás volt, hogy közben kinyílt a kapu és elterelhettem a figyelmemet, de így is halvány pírral az arcomon tettem meg az első néhány tíz métert.
- Fúj, ez undorító :/ - kommentáltam a látványt, ami elénk tárult ezekkel a nyálkás csigákkal. Ilyet még a pókos kazamatában sem éreztem, de most mintha felfordult volna a gyomrom ettől a sok csigától, ráadásul támadtak is volna, bár még akkor is szétestek, ha csak rájuk tapostam, magyarul semmi értelme nem volt ide "agresszív" mobokat tenni, csak dísznek voltak. Mikor meghallottuk a hegedűszót, láttam Lilin, hogy mennyire szeretne menni, szóval kicsit gyorsabb haladásra ösztökéltem Kotát ott elöl, és a kapu végül ki is nyittatott.
- Bakker, ez... de jó, hogy nem kell a közelébe mennem :/ - jegyeztem meg, látva a minibossot, aki még sokkal randább volt, mint a szintboss csiga, a Pókkirálynő pedig a nyomába sem ért. Azért... hogy lehet egy csiga visszataszítóbb, mint egy pók? Heh, képtelen voltam elvonatkoztatni attól, hogy ez csak egy mob, tisztára kirázott a hideg. Volt azonban más is, valami sokkal érdekesebb a terepen.
- Látom én is - erősítettem meg Kotát a vörös indikátorról, már csak azt lett volna jó tudni, hogy játékos vagy mob? A hegedűszó eléggé zavart a koncentrálásában, ciki, de nagyon tetszett, amit a srác játszott az emelvényen, kedvem támadt táncikálni. Aztán ahogy Kota konkrétan táncra is perdült és szólt, hogy heló... Pedig már majdnem rászóltam, hogy mi a frászt csinál!
- Előbb a kicsiket szedjétek le, a csiga nem tűnik agresszívnek! Én felmegyek a srácért! - döntöttem, ellenkezve rögtön Kota szavaival is. Ha nem vagyok tévedésben, ennek a kis incidensnek az emeleti látványhoz van köze, akkor pedig előbb ezzel kéne foglalkozni, nem a minibossal. Bár a póknál szívtunk a zavaró körülmények kiiktatása után, de ha nem tudunk támadni, akkor meg kell lépni a rizikót. Így hát a lépcsőn strázsáló kicsiket álltam neki lerugdosni meg letaposni onnan, és közben lestem, hogy hátha meglátom, mi is van ott fent.


// zanzásítva: lépcsőn lévő kis csigákból szedtem le hármat //

_________________
Angyali páncélbolt
- Hozott ércekből készített felszerelésre 50% kedvezményt adok


Késkészlet:
Kézben: Razonek Tüskéje (+14) és Macskakarom (+7)
Inventoryban: 2x Arany Stiletto (+10), 2x Acélkarom (+8 ), 2x Rubin Kés (+8 ), 1x Fém Kés (+7), 1x Cseppkő (+4), 2x Árnyszúró Bicska (+2), 1x Rubin Íj (+10)
Alapsebzés (54): Kapcsolat Gyűrűx2 (+12), Topáztalpas Cipő (+4), Fekete Sólyom Köpeny (+20), Nagyítós Szemüveg (+18)

Mirika
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 2227
Join date : 2012. Aug. 02.
Age : 20
Tartózkodási hely : Nyster

Karakterlap
Szint: 38
Exp:
10/5900  (10/5900)
Céh: Angelic Voice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Egy hegedűművész sóhaja

Témanyitás by Rosalia on Kedd. Feb. 05, 2013 7:41 pm

Kana sikeresen lerúgott 3 kis csigát a hatból, amelyek a lépcsőn állomásoztak. A hozzá legközelebb eső kis csiga 3 pontot sebezne az íjászon, amelyet a lány páncélja felfog. Lent továbbra is 6 kis csiga vesz körbe benneteket, a boss viszont nem mozdult eddig.

ZHEL KÖRE KÖVETKEZIK!

_________________
Mesélői adatlap
Mesélői színem: #cd4962

Rosalia
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 1543
Join date : 2012. Nov. 01.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Egy hegedűművész sóhaja

Témanyitás by Sponsored content Today at 12:06 am


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 4 oldal 1, 2, 3, 4  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.