Tavacska

2 / 6 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default Re: Tavacska

Témanyitás by Jun on Vas. Júl. 07, 2013 2:27 pm

//Chan :3//
- értem, remélem lesz valami aranyos falucska, most békés környékre vágyom. - kezdtem el ecsetelni a céljaimat a költözéssel. Sok elvárás, amiből valószínűleg semmi sem valósul meg. A horgászatom sem a legtökéletesebb, ha többet gyakoroltam volna...na sebaj előttünk az egész nap és csak sikerül némi halat fogni amivel jól is lakhatunk. Chan is kezd gyanakodni, hogy nem vagyok túl profi a horgászatban ezért megkérdezte hány pontom is van. Na ezt tényleg jó lenne ellenőrizni. Lenyitottam a menüt, kikerestem a képességek és jártasságok részt. Majd letekergettem egészen a harmadlagosokig.
- ööö... 27 pont. De semmi pánik, se perc alatt összehorgászok nagyobb halakat is. Csak kell egy kis türelem. - ismét felszenvedtem a botra csalit majd bedobtam. Pár perc leforgása alatt ismét egy kis halacska, majd megint egy kicsike. Negyedik próbálkozásra egy picivel nagyobb. Kezdem úgy érezni, hogy mégsem horgászom ki a tavi szörnyet... A vödörben már vagy tíz hal úszkált, de azok közül is alig két három volt ami valamicskét nagyobbnak látszott mint egy kavics... Chan biztatása adott erőt, hogy újra bedobjam. Majd végül amikor már elkezdtem hínárt meg hasonló dolgokat fogni kezdett betelni a pohár. A földre hajítottam a botot és elindultam a lány felé.
- Chan-tan. - vigyorogva fordultam felé, - mondd csak tudsz úszni? - tettem fel a kérdést, majd a válaszától függetlenül megfogtam a kezét és a víz felé indultam vele. - Szerintem öltözz át valami kényelmesebbe, most vadászni fogunk. - most túl járunk a halak eszén. Azt hiszik, hogy egész nap a felszínen leszünk és etessük őket finom csalétekkel. De most majd megkapják, kézzel is el lehet őket kapni. Csak egy kis ügyesség kell.
- mindent bele! - és már rohantam is be a vízbe egyre beljebb és beljebb haladva, majd amikor végre mélyebbre is mehettem, hatalmas levegővel lebuktam a mélybe. Ott is van egy halacska! Már nyúltam is a kis bestia felé, de mielőtt még megragadhattam volna tova úszott... nem baj majd a következő!

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"

Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1517
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tavacska

Témanyitás by Chancery on Vas. Júl. 07, 2013 4:39 pm

//Jun :3//

Amikor már van pár halacska a vödörben, Álomkelő kíváncsian közelebb oson és szimatol, mintha érezné, hogy itt valami olyasmi folyik, ami neki talán tetszik. Viszonylag ritkán viselkedik így, ezért örülök nagyon a jellemváltozásának, de nem hagyom, hogy elkezdve kihasználni magának a halakat. Majd kap, ha úgy döntünk, és ezt meg is mondom neki, amit láthatólag megért, mert visszaül a fűbe, de a farka izgatottan jár ide-oda és lesi a horgászbotot.
Mikor Jun elárulja a jártasság-pontját, előkapom a kézikönyvet és elkezdek benne lapozgatni. A keresett szócikknél megállok, és szinte érzem, hogy megint megjelenik az a vízcsepp a fejem mellett, köhintek, és idézem:

-"1-49 pont: Tudsz horgászni, de csak kis halakat tudsz kifogni."
És, mint aki jól végezte dolgát, visszacsukom a könyvet és eltüntetem. Mosolyogva folytatom: -Nem baj, sok kicsi sokra megy.
Végül ez az elméletem is megbukott, mikor már nem halak, hanem mindenféle más dolgok kerültek elő a vízből, amiket nem igazán lehetett megenni - bár a japánok elvileg esznek hínárt. Mikor Jun vigyorogva megkérdezi, hogy tudok-e úszni, izgatottan elkezdem rázni a fejem.
-Nem-nem-nemtudok, még nagyon nem, süllyedek mint a kő és JÁÁÁÁJHAGYJÁBÉKÉNERESSSSSSZ!
Ez utóbbit már visítom, mikor elkezd húzni a víz felé, és próbálom a földbe vackolni a lábam, hogy ne tudjam elvinni odáig, de végül sikerül. Amint elenged, abban a minutumban hátraugrik pár métert és köszönöm szépen, de én nem kérek a dologból. Úgy ébredt fel benne a víz iránti gyűlöletem, hogy hihetetlen.
-Oké, de nekem vadászaton sincs pontom. -vonok vállat és legördítem a menümet, hogy megnézzem. Igen, főzésen van sok, próbálgattam már a kertészetet, meg a lovaglást, és ennyi, ezek közül elsőnek a főzést akarom kimaxolni minél előbb. Visszacsukom a menüt és figyelem, ahogy Jun újból nekivág a víz mélyének.
Istenem, hogy lehet valaki ilyen bátor, hogy bemerészkedjen abba a hidegbe? ><; Én meg csak totyogok itt fel-alá, mert nem tudom, mit tegyek, nem akarok vizes lenni, nincs fürdőruhám, meg amúgy is, víz, hideg, azt nem szeretem, de segíteni akarok neki halat fogni... Dósijó? Mit tegyek? ><;

_________________
Színem: #993300, Álom: #999999, ferdén akkor, ha csak Chan hallja.

Chancery
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2389
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 25
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban

Karakterlap
Szint: 34
Exp:
4516/4700  (4516/4700)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tavacska

Témanyitás by Jun on Vas. Júl. 07, 2013 5:43 pm

//Chan :3//
Végül beletörődtem. hogy nem tud úszni. Végül is vizesen nem tudna tüzet gyújtani sem...vagy mégis? Mindegy is most a legfontosabb, hogy szerezzek halakat. Halacska ne menekülj itt van Jun és szépen lassan fog felfalni. De mire meglett volna odébb úszott, majd a következő is..és így tovább sokadszor. Kezd fogyni a levegőm hirtelen a felszínre török. Majd a távolban észreveszek egy ott felejtett vödröcskét. Kicsit messzebb tőlünk. Vajon mi lehet benne... nem nem szabad kíváncsinak lenned Jun vadász! Visszamentem a víz alá ismét sikertelenül a halak nem foglalkoznak velem. Ennyit számítana a pontrendszer? Kérdeztem magamtól kicsit elszontyolodva. Olyan tehetetlennek érzem magam a halakkal szemben. Majd ismét feljutottam a felszínre levegőért. A vödör továbbra is hívogatóan ott van. De nem foglalkozom vele inkább csak kiúszok a partra felkapom a sajátunkat.
- Mindjárt lesz soook sok hal, szóval gyújts tábor tüzet jó? - mosolyogtam a lány felé erős magabiztosságot sugározva magamból. Harmadszorra már nem okozhatok csalódást. Majd amikor a lány elindult vízbe ugrottam és ameddig csak tehettem a víz alatt odaúsztam a part azon részére ahol a vödör van. Kimásztam a vízből, és odabattyogtam hogy megnézzem tényleg azt rejti e amire gondolok és igazam volt. Mázli! Felkapom a vödröt és ott hagyom helyette a sajátunkat. Majd visszarohanok Chan-tanhoz a vödörrel. Odasétáltam a tábortűzhöz ha készített ha nem akkor csak a lányhoz és a macskához. Elégedetten letettem a vödröt.
- Mondtam, hogy rajtam nem fognak ki a halak. - elégedetten mutattam a vödörre ami tele van hallal. Hatalmas halakkal. Azt hiszem még sosem volt ilyen szerencsém semmivel sem...a lottón kívül. A cicára néztem aki izgatottan várta a történéseket. Közelebb léptem majd leguggoltam hozzá.
- A te haladat én magam fogom megsütni cicus. - kacsintottam egyet majd megpaskoltam a fejét.
- Hogy, hogy nem tudsz úszni? - kérdeztem Chan-tól, a nagy "vadászat" közben teljesen kiment a fejemből a kérdés. Már azért is érdekel, mert ha valaki nem tud úszni vajon miért időzhetett kitudja mennyi időt a tóparton. Bár mintha említette volna, hogy kirándulnak cicussal...

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"

Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1517
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tavacska

Témanyitás by Chancery on Vas. Júl. 07, 2013 6:05 pm

//Jun:3//

Miközben azért tipegtem ide-oda, mert nem tudok úszni és félek a víznek ennyire a közelébe menni, kis idő eltelte után már azért is toporogtam, hogy Jun vajon jól van-e és nem kéne-e utána ugrani. Már vettem volna le a cicafüleimet, mikor felbukkant épen és egézségesen, és kijött a partra, zsákmány nélkül. Na, nem mintha az érdekelt volna, a fő tény, hogy nem fulladt meg.
- Mindjárt lesz soook sok hal, szóval gyújts tábor tüzet jó?
-Okés! -vágom magam haptákba, aztán elindulok a talált tábortűzhely felé Álommal az oldalamon, aki mintha egyre izgatottabban pattogna. Mint mikor érzi, hogy lassan etetésidő van. Ejh, ugyanolyan éhenkórház vagy, mint az otthoni macskám, az már biztos. Odaérve körülnézek, valóban miénk-e a tűzhely, majd leguggolok és elkezdek dolgozni. Kicsit meglepődök, hisz harcon kívül csak az első szinten használtam még a Pirokinézist, legutóbb Jun ellen pedig a pontok miatt nem működött, de most úgy suhant ki agyamból az a fura érzés, mintha beolajozták volna. Kisvártatva apró lángok születnek a farakás belsejében, és mikor megbizonyosodom róla, hogy kész, felkelek a földről és jelzek Jun felé, hogy részemről minden oké, bár ő már közeleg is egy vödörrel.
Csak én látom úgy, hogy ez nem a mi vödrünk? Áh, kit érdekel? Very Happy

-Jaja, mondtad. -nevetek és szemügyre veszem a halakat. Fuh, sosem dolgoztam még velük, de lássunk neki. Inventoryból elővarázsolom a konyhakést - egyenlőre csak ez van nálam, de talán megteszi - és egy fadeszkát, majd nekilátok a munkának, vagy legalábbis annak, hogy parancsolgassak a főzőrendszernek. Álomkelő hatalmas figyelemmel kíséri a műveletet és nyalogatja a szája szélét, végül megajándékozom olykor-olykor egy kis belsőséggel, ami nekünk úgyse kell.
-Nem tudtam megtanulni. -válaszolom közben Junnak. -Próbáltak a nagyszüleim megtanítani, a szüleim, az iskolában, meg külön is egy úszótanár, de sosem sikerült úgy, mint egy profinak. Sekély vízben nincs bajom, de amíg nem tudok sok-sok percig lábletétel nélkül tempózni, addig a mély és ismeretlen víz részemről felejtős. Meg az is, hogy csak úgy bedobjanak. -emelem fel a kést, mivel tudom, hogy a legtöbb embernek az jut ilyenkor eszébe, hogy az ilyeneket, mint én, be kell dobni a mélyvízbe, majd akkor megtanulnak úszni. -Már próbálták, nem sikerült.

_________________
Színem: #993300, Álom: #999999, ferdén akkor, ha csak Chan hallja.

Chancery
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2389
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 25
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban

Karakterlap
Szint: 34
Exp:
4516/4700  (4516/4700)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tavacska

Témanyitás by Jun on Vas. Júl. 07, 2013 6:32 pm

//Chan :3//
Egész jó kis táborhelyet talált Chan, a halak is jól néznek ki és a tűz kellemes melege jól eső érzést kelt bennem. Chan már elő is vette a kis főzőfelszerelését, a konyhakés meglehetősen tetszetős. Nekem is be kéne szereznem valami hasonlót, ha tovább akarom fejleszteni a főzőjártasságom. Illetve egy jó botot...a bot a hibás a kis halakért ez biztos. A macsek is kapott némi halmaradványt amit jóízűen eleszegetett. Közelebb léptem és figyeltem, hogyan szeleteli, vagdalja belezi ki a halakat és meghallgattam a történetét az úszásról. Pont a bedobáson gondolkodtam, amikor említette, hogy már azt is próbálták vele és nem sikerült. Ezt meg is erősítette, azzal hogy felemelte a kést. Kicsit kirázott a hideg amikor a véres kést felém tartotta.
- Nyugi én nem dobnálak be semmi esetre sem. - ráztam meg magam előtt a kezem. Kicsit elgondolkodtam, hogy hogy lehetne valakit megtanítani úszni ha eddig sehogy sem sikerült neki. Hmm... nagyokat sóhajtoztam, elég sok minden megfordult a fejemben ami talán működhet is. De ezeket talán jobb lenne evés utánra halasztani. Biztos sikerülne neki is, úszni nem nehéz és cseppet sem veszélyes. Bólogattam magamban elégedetten és elfogadtam a tényeket. Majd a falatozó állatkára terelődött a figyelmem, olyan kis védtelenül eszegeti a... azokat..a dolgokat... Vajon ő tud úszni? A macskák nem igazán szeretik a vizet... hmm érdekes. De lehet ez alól ő kivétel. Tegyünk egy próbát. Lenyitottam a menüt kikerestem a tárgyaim közül a italokat. Még pont volt egy palack víz. Tökéletes a célra, hátam mögé rejtve lépdeltem a kis állat felé természetesen mögötte voltam. Majd közelebb lépve lehajoltam és kinyitottam az üvegcsét.
- Bocsi cicus, csak kísérlet. - mondtam neki, majd elkezdtem önteni rá a palack tartalmát. - de buta is vagyok! - pattantam fel amikor eszembe jutott, hogy vizes kézzel megpaskolgattam azt se szerette. - Bocsi, csak érdekelt...valami. Remélem azért nincs harag. - nevettem el magam majd felkaptam a cicát és kicsit megráztam, hátha megszárad vagy valami...
- Csak semmi pánik megszáradsz! - nem igazán értek az állattartáshoz, de talán ez működhet. - Chan-tan mennyi idő mire megszárad a bunda? - kíváncsiskodtam.

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"

Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1517
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tavacska

Témanyitás by Chancery on Vas. Júl. 07, 2013 8:02 pm

//Jun :3//

Nyugodt mosollyal nyugtáztam, hogy Jun nem dobna be váratlanul, meg várva sem, így tovább folytattam a pöckölgetést és a főzöcskézést. Nem nagyon tudtam, mit is csináljak a végére, mert otthon halat sosem készített anya, így nem is tanultam meg tőle, ha vett is, az már készre volt sütve. Végül csípőre tett kézzel töprengtem egy kicsit.
-Háát... van valami tipped, mi legyen? Halászlét szerintem még elrontanám, de a sült hal az talán menne, ha szerzünk valamit, amivel a tűz fölé lógathatjuk őket. -töprengek, Jun válaszától függően vagy csinálom, ami eszébe jut, vagy keresek az inventorymban pár nagyobb pálcikát, amire fölfűzhetjük a zsákmányt és megsüthetjük a tűz fölött, ahogy filmekben látni néha.
Álomkelő zavartalanul rágcsál egy béldarabkát, fel sem figyel igazán Junra, úgy elmerült a gondolataiban ő is. Mikor a lány megszólal, hogy "bocsi, cicus", abbahagyja a rágcsát, hogy aztán jóformán visítva pattanjon a levegőbe, rohanjon mögém és dühösen fújtasson a palackos ellenfelére.

-Ez nem volt jó ötlet. -jegyzem meg. -Csak az oroszlán meg a tigris szereti a vizet. Ő egyik sem. És szerintem ez sem jó ötlet. -mutatok rá, mikor Jun felemeli ÁK-t. A macska még erősebb fújtatással és karmainak intenzív használatával fejezi ki, hogy őt mégpedig azonnal és sürgősen tegyék le, különben valóban pánikolni fog, és abban nem lesz köszönet.
- Chan-tan mennyi idő mire megszárad a bunda?
-Nem sok. -válaszolom a kérdésre, és elmosolyodom Jun aggodalmának láttán. -Legalábbis az otthoni cicám is mindig hamar megszáradt eső után, meg a legutóbb ÁK is. De legközelebb előbb szólj, nem akarom, hogy haragban legyetek >.>; -teszem hozzá aggódón.

_________________
Színem: #993300, Álom: #999999, ferdén akkor, ha csak Chan hallja.

Chancery
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2389
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 25
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban

Karakterlap
Szint: 34
Exp:
4516/4700  (4516/4700)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tavacska

Témanyitás by Jun on Vas. Júl. 07, 2013 8:23 pm

//Chan:3//
Miközben próbáltam szegény párát szárítgatni, nem igen volt időm szegény Chan-al foglalkozni. Sőt amíg a macsek meg nem karmolt én is azon elmélkedtem milyen formában ennék halat...Talán grillezve, vagy pálcikára tűzve.. hmm.
- Olyan sok mindent tudsz az állatokról. Én is olyan okos akarok lenni e téren is mint te. -jegyeztem meg a lánynak. Majd közelebb léptem a kifilézett halakhoz, hogy szemügyre vehessem őket. -hmm szerintem tűzzük fel valamire és süssük meg a tűz fölött. - javasoltam, majd átnéztem a felszerelésem hátha akad még valami amit használhatnánk. Semmi főzéshez alkalmasat nem találtam, de egy pár törölközőt igen. Elő is kaptam egyet és leguggoltam a cicushoz. Ha tudtam volna, hogy van ilyen talán el kerülhettem volna a karmolást is.
- Cicc... -hívogattam a dühös állatkát. De türelmetlen fajta vagyok ezért inkább odarohantam hozzá. Ha futott akkor rohantam utána amíg el nem kapom. Ha nem moccant, vagy odajött akkor bebugyolálom.
- Azt hiszem az állattartást nem nekem találták ki. Még jó, hogy nem állatidomár lettem. Biztos halott lenne már a petem. - vontam le a következtetést a mai nap történtek alapján. Hát még én sem lehetek mindenben tökéletes. Az igaz, hogy a szépségem és az eszem páratlan, ezzel kompenzálja Isten, hogy nem szeretnek az állatok. Milyen kár... De talán egy oroszlán... az oroszlánokat biztos könnyebb eltartani. Csak enni adni nekik, szeretnek fürödni is. Legalábbis Chan állítása szerint. Akár közösen is fürödhetőnénk. Igen! Nekem egy oroszlán kell.
- Chan merre lehet oroszlánt venni? - kérdeztem hatalmas izgalommal a lánytól. Ő okos biztos tudja, hol szerezhetek. - Ha lenne egy oroszlánom, nem kéne gyalog mennem sehova, velem fürödheten...és még inkább ki tudnám hangsúlyozni a vezetői egyéniségem. - ecseteltem miért is kell. Az oroszlánokat mindenki tiszteli az állatvilágban. Ők az állatok királyai. Én meg az embereké...lehetnék...
- Tényleg, majd elfelejtettem! - léptem ismét a lány mellé - segíthetek valamiben? - kérdeztem kedves mosollyal az arcomon.

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"

Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1517
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tavacska

Témanyitás by Chancery on Vas. Júl. 07, 2013 8:56 pm

//Jun :3//

-Csak sokat olvastam róluk kiskoromban. -legyintek félénken, miközben érzem, hogy elpirulok lassan. Ritkán kapok dícséretet az életben, és minden alkalommal úgy érzem, nem érdemlem meg. Végül úgy belemerülök a gondolataimba, hogy észre se veszem, ami forog körülöttem, csak forgatom a halakat, hogy egyenletesen átsüljenek. Ha egy kemencében tenném ugyanezt, a rendszer még meg is spórolná a dolgot, de most a természetben vagyunk.
Álomkelő közben köszöni szépen, de ő prímán megvan így is, és lelkesen menekül Jun elől, amennyire csak lehet, persze előbb-utóbb utolérik és keserves nyávogás kíséretében próbál utána szabadulni a törölköző fogságából.

-Oroszlánt? -hülledek meg egy pillanatra a kérdés hallatán. -Nem tudom. Lehet díszpetet tartani a játékban, de hogy hol szerezheted be őket, arról fogalmam sincs. Két embert tudok, aki segítséget nyújthat, az Ryuinji Ren-sama, a főnixes híresség, meg a Macskás Kovács tulaja, neki nem tudom a nevét, mert ott láttam még díszpetként egy macskát. Tőlük megkérdezheted, hogy szereztek plusz petet.
A következő kérdésére elmosolyodom. -Nem kell. Nekem nagyobb a főzésem, és nem tudom, a rendszer miként értelmezné a váltást. De úgyis mindjárt kész van.
Nem tévedek sokat, mivel az ínycsiklandó illatok lassan betöltik a levegőt, és végül egy pittyenés jelzi, hogy a folyamatnak vége, lehet zabálni. A végeredmény: enyhén megégetett, de viszonylag jól sikerült sült hal, összesen három darab, kibelezve, szálkátlanítva, ahogy a nagykönyvben meg van írva. Az egyiket oda is nyújtom Junnak egy Jóétvágyat kíséretében, én meg szagolgatom a magamét, mert hát, be kell valljam, a halat is eddig max rudacskák formájában ettem, így nem...
Viszont első harapásra nem is rossz.
Álomkelő pedig sértődötten gubbaszt a takaró rabjaként és sóhajtozik - igen, a macskák azt is tudnak Very Happy

_________________
Színem: #993300, Álom: #999999, ferdén akkor, ha csak Chan hallja.

Chancery
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2389
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 25
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban

Karakterlap
Szint: 34
Exp:
4516/4700  (4516/4700)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tavacska

Témanyitás by Jun on Vas. Júl. 07, 2013 9:23 pm

//Chan :3//
Ámuldozva néztem, ahogyan forgatta a halakat egymás után. Szépen sorban, egyiket a másik után közben hallgattam a petek beszerzéséről szerzett információit. Szinte már látom lelki szemeimmel, ahogyan mellettem sétálgat az oroszlánom teljes életnagyságban. Bár nem láttam még testközelből egyet sem, de csak nem lehetnek olyan óriásiak. A macsek is befejezte a haldokló hangok keltését. Egész nyugodt kis légkör keletkezett, a halak illata is fenséges, már alig vártam, hogy megízlelhessem őket.
- A macskás kováccsal találkoztam már. - közben előkerestem a felszereléseim közül az ott vásárolt Macska védjegyes sisakot és a lány felé mutattam. - teljesen meg vagyok elégedve a sityakkal. - majd visszaraktam a páncéljaim közé, - De a másikról még csak nem is hallottam.  Mitől ilyen híres ez a Ren-sama? - tettem fel a kérdést a lánynak közben végre megkaparinthattam a sült halacskámat. Először csak szemeztem vele, elégedetté tett a gondolat, hogy az egyik kis bestia van a kezemben. Majd megköszöntem az ételt és jó étvágyat kívántam mind Channak mind a macseknak és egy jókorát haraptam a halba.
- Voa. - lepődtem meg. - Ez... ISTENI! - kiáltottam fel csillogó szemekkel. - és egy ilyen készítéséhez elég, ha pontokat rakok a főzésre? - elképesztő van egy olyan érzésem, hogy én is szakács leszek. Újabb és újabb falatokat kaptam be a halból. Közben figyeltem, ahogyan a cicus szenvedő arccal gubbaszt bebugyolálva. Milyen kis aranyos. De az én oroszlánom ezerszer cukibb lesz. Ő lesz a legnagyszerűbb pet. Végül is a legnagyszerűbb emberhez ez illik.
- Mondd Chan-tan lenne kedved elmenni egy onsen-be? Azt hiszem láttam egyet Arbus-ban mielőtt még kitévedtem volna ide. - majd újabb falatot haraptam ki a halacskából. A nap is már kezd lemenni, és teljes sötétségben nem a legbiztonságosabb a falukon kívül ténykedni. Na meg rám férne már egy kis fürdőzgetés. Már időtlen idők óta vágyom egy onsenre. Hallottam pletykákat, hogy a Kezdetek városában is rejtőzik egy, de sosem találtam meg.
- Szerintem még a cicus is élvezné. Főleg mert az onsenekben van tej. - hmm tejet is milyen rég ittam. Egy jó forró fürdő után... kissé előtört a honvágy. A víz felé néztem, és olyan érzés fogott el mintha valamit elfelejtettem volna...de hogy mit..rejtély.

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"

Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1517
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tavacska

Témanyitás by Chancery on Vas. Júl. 07, 2013 9:41 pm

//Jun meg egy újabb ördög :3//

-Ren-sama? Híres énekes odakint. -válaszolom. El is feledkeztem róla, hogy nem ismerheti őt mindenki, hisz én sem hallottam még egy számát sem anno, és itt a játékban is jóformán csak azért hallottam róla, mert a hatalmas főnix-mániám nyomán mindig emlegették nekem. Aztán egy nap össze is mérkőzhettünk az arénában, aztán egy ramenre is meghívott, és olyan kis édes cukorfalat pasi és... najó, nem kéne itt magamban áradoznom róla ennyire, mert szinte érzem Álom szurkáló pillantását a vállamon. Brr.
Jun újabb dicsérete viszont eltereli a figyelmem, de megint csak szégyenlősen kuncogok a hallatán.
-Valójában, attól fejlődik egy jártasságot legjobban, ha gyakorlod is. Én mindig kölcsön vettem a fogadó konyháját és azon ügyködtem. -válaszolom. Én a magam részéről előnyben részesítem az olyan képességeket, amiket munka árán szerez az ember, nem csak pontosztogatásként. Talán Jun is sűrűbben fog kijárni ide horgászni, és a végén egész asztaltársaságokat tömhetünk meg ketten együtt. Hmm.
Az onsen hallatán el kell gondolkodnom egy pillanatra, hogy mi is az pontosan, de végül eszembe jut.
-Ooh. Végülis, lenne. Sosem jártam még egyben sem, max uszodában, azt is iskolai óra keretében. -remegek meg az emlékekre, szóval inkább befalom a hal maradékát és hagyom, hogy a csontok pixelekre essenek a földön. Mégis rossz érzés ledobni, mintha szemetelnék.
Ekkor zajt hallok az egyik közelebbi fácska irányából. Álomkelő fülel, de annyira bebugyolálták a takaróba, hogy nem tud kiszabadulni, és nem is próbálkozik vele tovább.

-Hát az meg...? -töprengek és elindulok a zaj forrása felé. El sem érem a fát, mikor egy nagyobbacska pók ereszkedik le róla, komótosan a földre ér, megindul a társaságunk felé, majd két lépés múlva megáll és rám néz. Kicsit felemeli szürke alapon fekete csíkos potrohát, mire a szívem, úgy érzem, kiugrik a helyéről.
-Norm? -szalad szét a mosoly az arcomon, Álomkelő viszont idegesen kezd mocorogni és nyávog Junnak, hogy engedje el. -Norm, hát te vagy az? Gyere ide a mamihoz, te rosszcsont, kóborló kis ebugatta, gyere! -hívogatom.
Viszont nem Norm az, hanem csak egy vad óriáspók.

_________________
Színem: #993300, Álom: #999999, ferdén akkor, ha csak Chan hallja.

Chancery
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2389
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 25
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban

Karakterlap
Szint: 34
Exp:
4516/4700  (4516/4700)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tavacska

Témanyitás by Jun on Vas. Júl. 07, 2013 10:58 pm

//Chan :3//
Nem is tudtam, hogy hírességek is foglyai a játéknak. Furcsa, de ilyen az élet. Kegyetlen és minden bokorban valami váratlan dolog rejtőzik. De ami jobban érdekelt, az a jártasság fejlesztés. Csodálkozva hallgattam, ahogyan meséli az élményét. Nekem még csak meg sem fordult a fejemben, hogy használjam a szálláshelyem konyháját. Inkább csak rendeltem reggelit vagy hasonlóak. De ha a jártasságom fejlesztéséhez kellhet akkor kipróbálom. Finomabbnál finomabb ételek várnak rám. Mert megérdemlem. Közben az onsen ötletembe is belement aminek nagyon örültem.
- Hidd el, az onsent össze sem lehet hasonlítani egy uszodával. - Jelentettem ki bőszen. Nincs is jobb dolog a világon mint az onsen. Na jó azért van, de magamat leszámítva nincs. De mielőtt még megbeszélhettem volna a részleteket, valami zajra lettünk figyelmesek a macsek irányából. Először nem igazán figyeltem rá, mert azt hittem a macska, de amikor a lány is elindult arra felé, és a észlelésem is jelzett már kezdett gyanús lenni a dolog. Felállok és a bebugyolált macsek felett leereszkedő állatot nézem. Egy hatalmas pók. Amíg én undorral addig a lány csillogó szemekkel nézi. Egy ilyen méretű pók biztos nem veszélytelen. Jobb ha eltüntetem onnan cicust.
- Change! - közben a kezemben lévő halmaradékokat küldtem a bugyolált macsek helyére. Majd megfosztottam 'láncaitól' és ismét szabad lehetett. Immáron szárazon. - hogy mennyivel cukibban néz ki szárazon. - jelentettem ki, közben a lány a pókot kezdte hívogatni. Mivé lett a világ.
- Chan-tan. - fogtam meg a vállát, - hagyd azt a pókot lehet veszélyes. Nem tudom kire vagy mire emlékeztet, de jobb nem a közelébe menni. - próbáltam elszeparálni az állattól. Elkezdtem elpakolni a tárgyaimat, illetve a vödörbe vizet meríteni, hogy elolthassam a tábortüzet.
- Imádni fogod a fürdőházat. Nincs is annál csodálatosabb dolog a világon. - próbáltam felvidítani.

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"

Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1517
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tavacska

Témanyitás by Chancery on Hétf. Júl. 08, 2013 12:06 am

//Jun :3//

Néhányan talán el sem tudják képzelni, milyen érzés, ha megfogják az ember vállát. Egyeseknek ez csak egy szimpla mozdulat, de nekem minden alkalommal a mennyországot jelentette. Most is talán ez ébresztett fel és vettem észre, hogy nem Norm az, és gyorsan odébb is lépdeltem tőle, nehogy a mob aggresszivitásának körébe kerüljünk. Egy ilyen csalódás után semmi kedvem harcolni, főleg nem egy olyan pók ellen, aki kísértetiesen emlékeztet az előző petemre.
Az óriáspók még sziszeg egyet felénk fenyegetően, aztán megfordul és elindul ismeretlen célja felé.

-Álom előtt volt egy másik petem. -kezdem mesélni, hogy röviden elmagyarázhassam a viselkedésem. -Egy óriáspók volt. De mai napig ismeretlen oknál fogva egy nap elragadta őt tőlem a rendszer, és azóta van nekem ÁK.
Közben segítek Junnak eloltani a tüzet, a végén némi, a partról hozott homokkal is befedem, hogy biztos ne éledhesse fel a tűz újra. Álomkelő, immár szabadon, alaposan megmozgatja a tagjait, aztán olyan szorosan mellém szegődik, hogy néha kis híján orra bukom benne. A jelek szerint nem akar még egyszer őrizetlenül maradni, amíg Jun a közelben tartózkodik Very Happy
-Ah, tényleg, fürdőház. Olyat animékben láttam már. -kuncogok. -Alig várom. Most menjünk, vagy majd máskor? -kérdezem, és közben elgondolkodom, hogy Jay-nek is küldjek-e egy üzenetet, hogy van-e kedve jönni. Biztos van, ahogy ismerem, és ő sem járt még onsenban, legalábbis nem tudok róla, ezen kívül már ő is fel tud jönni a második szintre. -Tényleg, nem bánod, ha meghívok még valakit, ha megyünk? -mosolygok, és ha Jun beleegyezik, gyors pötyögök is egy rövid üzenetet a dologról drága páromnak.

_________________
Színem: #993300, Álom: #999999, ferdén akkor, ha csak Chan hallja.

Chancery
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2389
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 25
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban

Karakterlap
Szint: 34
Exp:
4516/4700  (4516/4700)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tavacska

Témanyitás by Jun on Hétf. Júl. 08, 2013 10:15 am

//Chan :3//
Nem is gondoltam volna, hogy a cicus nem a kezdő petje, és mégis miféle rendszer ez, hogy valaki kap egy főnixet férfi létére, egy nő meg egy óriás pókok? Hihetetlen...a tüzet sikerült eloltanunk, Chan még földel el is takarta, nehogy meggyúladjon ismét. Habár kétlem, hogy itt a semmi közepén bármi felgyulladna... azokon a padokon és a kis halászházon kívül.
- Természetesen most- mosolyogtam - az onsen mindig akkor esik a legjobban ha előtte kiélvezted a meleg nyári napot a parton. - ecseteltem. Milyen rég is voltam már utoljára. Habár sok rossz és vicces emlékem van a fürdőkkel kapcsolatban mégis imádok járni. Közben megkérdezte, hogy hívhat e valakit.
- Persze, csak nyugodtan. - közben fél szemmel a fa irányába nézelődtem. Ha már itt volt egy óriáspók akkor valószínűleg a tópartot este el szokták lepni a mobok. Jobb lenne eltűnni innen. Kitudja mennyien vannak, és milyen méretben. - és kit hívsz? - tettem fel a kérdés kíváncsiskodóan. Talán még ismerem is a vendéget.
- Mi lenne, ha a teleportáló bigyónál várnánk rá Arbusban? - kérdeztem a lánytól, tekintettel a lenyugodni készülő napra. Kellett volna magammal hozzak, gyertya kristályt. Fenébe...Remélem az onsen hatalmas lesz és tiszta. Tényleg, ha jól emlékszem a legtöbb onsen fogadóként is működik. Finom ételekkel...kényelmes futonokkal...asztali tenisszel. Oh igen, kíváncsi vagyok Kayaba mennyi mindent rakott bele ezek közül a játékba is. Remélem minőségi munkát végzett azzal is, nem csak a harcrendszerrel meg az étkezéssel...
- Milyen ember is a barátod? - tettem fel a kérdést, kíváncsian Chan felé fordulva, közben az indulásra biztatgatva. - ő is állatidomár? - olyan érzésem van mintha a cicus elkezdett volna kerülni. Sőt mintha valamiért túlzottan is imádja Chan lábát.

//Ha gondolod a következő kőrt már folytathassuk Arbus-ban Jay-el:3//

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"

Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1517
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tavacska

Témanyitás by Chancery on Hétf. Júl. 08, 2013 10:44 am

//Jun:3//

'Levél elküldve', én meg cicamosollyal nyugtázom, hogy igen, felfogtam, királyság. Remélem, Jay hamar elolvassa és válaszol, főleg, miután Jun közölte, hogy máris indulnánk. Mikor végeztem, nagyot nyújtózom és lélekben is felkészülök életem első onsenes élményére.
-Pont írtam neki, hogy majd ott megvárjuk. -mosolyogtam, hisz én is azt gondoltam a leglogikusabb helynek a találkozáshoz. Jay hozzám hasonlóan még sosem hagyta el az első szintet, és nem lenne jó, ha rögtön el is tévedne a városban, főleg most, hogy megy le a nap.
-Nem, ő kardforgató. -felelem, mikor elindulunk a város felé. Álomkelő olyan szorosan nyomul hozzám, hogy végük megunom a vele való kerülgetést és a karjaimba veszem. Szemmel láthatólag elégedettebb, hogy így talán semmiképp sem bánthatja megint Jun vízzel. Még nem fogta fel, hogy az onsenek is általában vízzel vannak teli. -És a párom. Nemrég találtunk egymásra a Kezdetek Erdejének szélén a disznóknál. -válaszolom tán túlzott jókedvvel is, de ez van. Még mindig alig merem elhinni, hogy rátaláltam és épségben van, fél évnyi aggódás, félelem és bizonytalanság után. Még mindig a felhők között érzem magam a gondolatra, és 'I wonder', ahogy angol mondaná, mikor fog ez az érzés elmúlni, avagy elmúlik-e egyáltalán.
Legszívesebben ugrálnék, de nem akarok hülyét csinálni magamból, és nehogy Álomkelő is rosszul legyen tőle, így követem tovább nyugiban Jun-t a város felé. Mire odaérünk, eléggé besötétedett, és van egy olyan érzésem, hogy annak a póknak azóta lett társasága. Most fogom csak fel, hogy hoppá, éjszaka egyes mobok aktívabbak, akiket jobb elkerülni, és nem tudom, itt mifélék lakozhatnak. Huha. Jobban kéne figyelnem.


//Oksa, csak még megvárom a válaszát, addig kezdj nyugodtan Smile Én meg szólok zárásért Smile//

_________________
Színem: #993300, Álom: #999999, ferdén akkor, ha csak Chan hallja.

Chancery
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2389
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 25
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban

Karakterlap
Szint: 34
Exp:
4516/4700  (4516/4700)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tavacska

Témanyitás by Hayashi Yuichi on Hétf. Júl. 08, 2013 4:06 pm

Kagura-san

Arca továbbra is rezzenéstelen, így szavai maradtak meg egyetlen mentsváramnak. Állok előtte mereve, mint aki halálra vár vagy a végső elutasító letaglózásra. És nem, rosszul aludt, és fáradt, akkor már csak enyhíteni kell majd fáradságán. Egy jó kis pörgős dologgal. De mi lehet az, elég lassúnak tűnik a lány, bár azt meg kell hagyni Nován, olyan ruganyos volt és gyors. Szóval ez sem lehet, nőies vonásai testtartása és mozgása. Kezd kirajzolódni előttem Kagurán kívül egy másik teremtmény mi voltja, na de félre téve az elemző gondolataim, rámosolyogtam és így feleltem.
- A következő pár órába úgy érzem, lesz némi előre lépés álmosságod leküzdésében, vagy akár egy szunyában is. Szép nap a mai, és már érzem a tó illatát – a pára már belengte a vidéket, hisz egy tó mellett sose olyan fojtó a levegő, hacsak nem vízpárában állunk egy tavi vihar közepén, de mivel itt nincs eső biztosan nem futunk ilyenbe bele. Mosolyom felváltotta némi belerévedés a semmibe, igen a semmi, nem tartok semmitől, biztos ez? Vajon tud úszni Kagura-san? Megannyi kérdés foglalkoztat. De ideje lenne talán indulni. ahogy kezem-nyújtottam felé, váratlan dolog történt. Hirtelen olyan nagy lett a világ többet nem nagyon láttam az út köveiné, poránál, és a zöld fűnél az út két szélén.
Majd hirtelen emelkedtem és látóterem is kitágult újra láttam a tavat, éreztem valamiket, hogy hozzámérnek, de annyira szokatlan volt minden, hogy nem tudtam megkülönböztetni attól sem, hogy mi húzza ennyire a fejem. Nem is tartott soká ez az érzés, és egy ismeretlen hangforma zengett fejemben, halk szavak voltak, ugyan jelentésük számomra ismeretlen. Mintha teljesen idegen nyelven lenne. Azonban hirtelen rendbe éreztem magam újra és mellkasomra két kéz fonódott, ami miután elengedett, az ölelés is megszűnt. Itt állok lábaimon, hátra fordulok és látom Kagura-san éppen leereszti karjait. Csodálkoztam azon, ami történt, arcáról továbbra sem olvasok le több érzelmet, és láthatóan ő kész folytatni utunk a Tavacska felé.
Vajon mi történhetett, álltam némán, majd inkább felé fordultam melléléptem és újfent nyújtottam karom, talán mintha lassabban karolt volna belém ez alkalommal, de lehet csak én tévesztettem és nem is így történt. Ami az előbb történt arról nem szóltam ugyanis elég homályos minden. Két lépés közepette, viszont nem bírtam tovább.
- Kagura-san ahogy leérünk a tópartig, én nem fogok tudni ellenállni a tó vonzásának és belemegyek a vízbe úszni, fürdeni. Gyere csatlakozz majd, mielőtt belekezdenénk a fejtörőbe lazítsunk. – válaszoltam jókedvvel. Még mindig éreztem ölelését. Amíg olyan nagy volt a világ, addig nem éreztem semmit azon a két dolgon kívül, amik a fejem búbjáról lógtak. De az utána következő pár pillanat már beleégett hosszú távú memóriámba, ahogyan így a neve is. Mosolyogtam. A hátralévő úton kérdezgettem, hogy ő mit látott, mi történhetett, és hogy ismeri-e a búzavirágos trükköt.
Ha nem ismerte bátorkodtam oldani a hangulatot egy kis (hodorkodással) hóborkodással. Megálltam elvettem kezem az övé mellől, és oldalt a fűben kinéztem magamnak egy „ravnosbúzát” ez egy speciális fajta növény itt Aincradon, és nagyon hasznos gyerekcsíny kiegészítő, az ezen világra termett játékosoknak. Egyéb felhasználásról még nem tudok, félbe törtem és az első felével megdobtam. A szél elfújta és a cipőm orra előtt esett le. Nagyra nyitottam szemeim, és kissé durcásan dobtam a következőt máris ügyetlenkedek, hisz még most dobtam az elsőt, és útjára indult a második is. Ez viszont talált, a hasánál oldalról találtam el ruhája szegélyét, remélhetőleg a kis hegyes vége nem szúrta meg bőrét. Ugyan fájdalmat nyomában nem érezhetne, de azért mégis milyen lenne. Közben arcomról gyerekes mosoly kezd kialakulni nevetéssé. Ha nem folytatódott a ravnosbúza párbaj, akkor hamarosan elértük a tópartot, elengedtem újra a karját és futtában közelítettem meg a víz felszínt, levetkőztem gátlásaim előtte, és nem bírtam uralkodni magamon, miközben fél kézzel átöltöztem menün keresztül a következő mondat szökkent számra.
- Akarlak téged Asuka!!! – használtam a vízfelszínt, mint egy közvetítő eszközt. Nem túl messze volt némi civilizáció, amit valószínűleg nem csak a csenden kívül zavartam meg. Pár játékos vagy, njk, ahhoz túl messze voltak, de a hangom biztosan elért hozzájuk. Felvillant egy emlékkép, arról a lányról, igaz keveset beszélgettünk, és ott is egy gally volt, ami utunkat állta, és persze én ezt valahogy jóvá kell tegyem. De mégis miért volt ez most?
Tovább pislogtam, de nem tudtam mire vélni, úgy éreztem az elmém erőszakolta meg a játék, hisz egy mély gondolatom, most a tóvidék, és talán még a falu is hallhatta.
Azzal talán megkönnyebbülve, talán szégyenemben ellöktem magam a parttól és hát úszásba kezdtem, az olíva zöld rövidnadrágomban. Úszóruhát sajnos nem találtam még a boltokban. Közben a víztől kissé homályosan látva kerestem Kagura-sant csatlakozik-e, de még ott állt a parton. Úgy meg is indultam vizesen felé.


A hozzászólást Hayashi Yuichi összesen 2 alkalommal szerkesztette, legutóbb Hétf. Júl. 29, 2013 1:56 pm-kor.

_________________
Adatlap

Spec:
[T4] Agni Hayashi Yuichi >> 8 tűzsebzés

Hayashi Yuichi
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1490
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 29
Tartózkodási hely : JL Palota 2. emelet 4. ajtó

Karakterlap
Szint: 33
Exp:
4298/4400  (4298/4400)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tavacska

Témanyitás by Kayaba Akihiko on Kedd. Júl. 09, 2013 6:16 pm

Jun: Nevelő Köpeny (+1 irányítás)
Chancery: Fotó Kristály (A kristállyal fényképet lehet készíteni, amit egy régimódi fényképezőgép módjára kilök magából, ezután összetörik.)

Kayaba Akihiko
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 14256
Join date : 2012. Jul. 29.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tavacska

Témanyitás by Aida Atsumori on Csüt. Júl. 25, 2013 3:07 pm

Szép nap volt, és én már korán reggel fel voltam. Azon csodálkoztam, hogy én bárhol vagyok, jó idő van, csak a Hime elleni harcnál esett az eső. Épp ezért úgy gondoltam ismerkedek egy kicsit az Aincradi vízzel, tehát elterveztem hogy délelőtt elugrok a második szinti tóhoz! Hallottam már róla és állítólag egész jó kis hely. Mivel én szokásomat megszegve már reggel öt, fél-hatkor talpon voltam, nem kellett sietnem semmivel. Nyugisan lementem eszegetni az ebédlőbe, aztán a reggeli akrobatikával való szórakozásomat is megcsináltam, ami természetesen a háztetőkön ugrálást, bukfencezést, cigánykerekezést jelenti. Olyan kilenc fele eldöntöttem hogy na, szerintem lehet indulni a tóhoz, hátha találok valakit akivel el tudok lenni, ha meg nem akkor is elúszkálgatok valahogy. Szóval, elmentem a teleporthoz, átmentem, onnan pedig a tavacskához. Felvettem a fürdőnadrágot, aztán banzai!!! Fel az egyik fára, aminek az egyik főága a tó fölött van, és ugrás. Körülbelül ezt csináltam húsz percen keresztül, aztán már nyugisan úszkáltam. ”Azt hittem lesznek páran, de igazából csak én vagyok. Legalább nyugiban vagyok, senki se zavar, senki se dobálózik akkor amikor nem akarom, senki se húz le a víz alá, addig amíg majdnem megfulladok. Mondjuk azért egy rendes emberkének örülnék, akivel lehetek, de valahogy mindegyik csaj csak haverként kezel. Ehhj Nigori, te macsó barom állat, jól jönne a tanácsod. Mindegy, majd úgy is találok idővel valakit, ha meg hiába keresek majd ő talál meg engem, nem fordítva.” – úsztam beljebb és beljebb. ”Csak mostanában értettem meg milyen jó volt a család, a haver, viszont már egy barátnőt is elfogadnék, igazából.”

Aida Atsumori
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 272
Join date : 2012. Nov. 20.
Age : 16
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 13
Exp:
736/800  (736/800)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tavacska

Témanyitás by Kagura on Hétf. Júl. 29, 2013 4:41 pm


Yuichi


Ahogy visszaváltozik és elindulunk, egy szó sem hagyja el a számat. Ahhoz túlságosan zavarban voltam. Az előbb megölelgettem, pedig nem ez volt a szándékom, és minden bizonnyal észre is vette, hiszen látta az egészet. Kínosan éreztem magam, de ezt előtte nem mutattam, csak mélyen, belül mardosott a dolog, s nem esett jól, hogy így alakult a helyzet. Amikor megkérdezte, mi történt, hogy én mit láttam, egy hang sem jött ki a torkomon, csak ránéztem rezzenéstelen arccal, s haladtunk tovább. Amikor azonban a búzavirágos trükkről kérdezett, úgy éreztem bólintanom kell, habár nem ismertem konkrétan a dolgot, de úgy éreztem, ha most csak bólintok egyet, akkor is megmutatja mire gondolt. Így is történt, s ahogy megláttam, halvány félmosoly húzódott az arcomra, hiszen megmosolyogtató volt, hogy milyen buta játékkal próbál felvidítani, valamint udvariasabbnak láttam mosolyogni, de a játékba már nem szálltam be. Mikor eltalált a kis növény, csak tovább indultam, de az arcomon ott ült még a mosoly. Elgondolkodtam rajta, hogy talán váltanom kéne, de végleges döntésre csak akkor jutottam, mikor a fiú elrohant mellőlem, és belegázolt a tó vizébe. Ekkor ejtettem ki a bűvös szavakat, s tudtam, most ez lesz a helyes döntés.
- Dere~change! Deredere! - Ejtettem ki félhangosan, s varázslányos beállást vettem fel míg a fiú háttal állt nekem, s ahogy megváltoztam, éreztem, ideje felvenni a fürdőruhám.
Széles mosollyal kattintgattam a menümben, s a virágmintás, sötét színű bikini hamar felváltotta az eddigi ruházatom. Éppen a menüm tüntettem el, mikor elért a fülemhez Yui~kun hangja. Ismerős nevet mondott ki, s a szám elé kaptam a kezem, és nagyra nőtt, csillogó szemekkel néztem a fiút. Olyan lehettem, mint egy kawaii neko ahogy így ácsorogtam a parton, és figyeltem a felém tartó fiút. Aztán nem bírtam magammal, s ugrálva, mosolyogva tapsikoltam, majd futva Yui~kun nyakába ugrottam, s valószínűleg leterítettem a vízbe is. Mindegy, hogy a víz alatt landolt-e, mikor hall, megölelgetem, és mosolyogva pislogok rá nagy szemekkel.
- De hiszen, te szereted Asu~chant! Kawaii! - Örömködtem, és sugárzó vigyorral az arcomon ölelgettem a fiút. - Kawaii! - Kiáltottam el megint, majd ellöktem a vízben, miközben tündérien elnevettem magam, majd utána ugrottam a víz alá. Lubickoltam egy kicsit, mint egy valamire való sellőlány, majd a felszínre úsztam, és a víztükrön elfeküdve a lábammal hajtottam magam. Fél szemmel pedig a valószínűleg furcsán pislogó Yuichit néztem.


Kiyo~kun


Új nap virradt rám, én pedig széles vigyorral, nagy, csillogó szemekkel üdvözöltem az arcomat simogató napsugarakat. A hasamra fordultam, s elnyújtózkodtam, akár egy elgémberedett kismacska.
- Nyauu~ - Szaladt ki a számon, majd feltérdeltem, és ismét nyújtóztam egyet. Ezt követően az kezemmel macska-mancsot formázva megvakargattam a fülem, aztán felkeltem. Abban az elhagyatott házban történt eset óta a Dere~change képességem merőben más lett. Kiszélesedett repertoárral áldott meg a sors, s így a képességem neve is kicserélődött. Immáron Chara~change lett a becsületes megnevezése, én pedig olyannyira megörültem neki, hogy szinte azonnal elkezdtem kipróbálgatni, mit is tud. Azt hiszem éjfél lehetett, mikor belealudtam a változásokba, s éppen Neko-ként aludtam el az ágyamban. Most is így keltem fel, majd az ablakhoz léptem, szélesre tártam az ablakokat – annak ellenére, hogy egy szál melltartó, és szoknya volt még csak rajtam – mélyet szippantottam a friss levegőből, s visszaosontam a szobám közepére, és újra váltottam, ezúttal azonban, kicsit tovább szándékoztam így maradni.
- Chara~change! CG! - Adtam ki a parancsot a képességnek, majd varázslányos pózolással átváltottam CG – azaz CoolGirl Kagurába. Magamra kaptam valami ruhát, majd kiléptem az ajtómon. Mostanában szokásommá vállt, a második szinten lévő faluban aludni, s nem is bántam meg. Ez a hely valahogy jobban tetszett, mint az első, s szerencsémre, közel volt a tavacska is. Szerettem azt a helyet, így egyből odavettem az irányt. Ahogy megérkeztem, szinte oda se nézve kaptam magamra a fürdőruhám, majd nekifutásból elrugaszkodtam a puha homokról, s egy nyújtott hátra-szaltóval fejest ugrottam a tóba. Csak ahogy a hosszú merülés után felbukkantan, vettem észre, hogy más is tartózkodik a tóban. Jóképű, barna sörényű, korombeli fiú úszkált még itt, s ahogy rápillantottam, kicsit megdobbant a szívem, annyira helyes volt. Mosolyogva közelebb úsztam hozzá, s kedvesen bemutatkoztam.
- Szió. Kagura vagyok. - Nyújtottam a kezem, miközben kicsit talán elvesztem a fiú szemében.

Kagura
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 75
Join date : 2013. Apr. 24.

Karakterlap
Szint: 5
Exp:
220/250  (220/250)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tavacska

Témanyitás by Aida Atsumori on Hétf. Júl. 29, 2013 6:15 pm

Hirtelen egy szőke lány tűnt fel előttem, akiről sugárzott az öröm. Bőre puhának tűnt, szeme mosolygott, arca és haja gyönyörű tükörnek bizonyult a napsugarak számára, az utóbbi arany hatást kapott. Teljesen úgy csillogott. És az összkép…még szebb volt. Esküszöm egy pillanatra meg is állt a szívem a látványtól, majd elpirultam és hátrahőköltem a vízben. Utána jöttem rá mi is történt. Köszönt nekem….és elárulta a nevét is! Amitől természetesen még vörösebb lettem.
Sz-szia… - nézelődtem össze-vissza, kerülve a szemkontaktust, de aztán még is meg lett, amikor észrevettem hogy szinte elveszik az ő tekintete az enyémben.
Inkább ismételten félrenéztem. – Én Kiyo vagyok…
És akkor így körülbelül ennyit tudtam mondani. Valahogy nem tudtam egy szót se mondani, az ajkaim nem mozdultak, a hangszálaim se adtak ki hangot, nagyon meglepett a lány..vagyis Kagura.
- Öhh…ehh… - mosolyodtam el. – És…mi járatban vagy erre? Valami fontos, vagy csak úszkálni jöttél? Már ha, szabad kérdeznem. – úsztam oda elé.
Nyújtotta a kezét, de nem egészen értettem miért. ”Biztos nem azt akarja hogy megfogjam, hisz mért akarná? Csak egy hülye gyerek vagyok nem több és ismerem 20 másodperce. Akkor meg miért? Lehet csak úgy?” – néztem az arcát.
”Ezt talán bámulásnak veszi? Ez már az? Vagy sem?” – vettem le a szemem róla. ”Jól van Kiyo, csak nyugodj meg. Nincs semmi baj, már futottál össze egy pár lánnyal itt…csak nem ilyen széppel…szóval viselkedj ugyanúgy, természetesen, légy az aki vagy, nem egy bámuló bunkó, szemtelen srác, hatalmas nagy stréber, csak az egyben komoly és humoros, laza fiú.”


Aida Atsumori
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 272
Join date : 2012. Nov. 20.
Age : 16
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 13
Exp:
736/800  (736/800)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tavacska

Témanyitás by Kagura on Hétf. Júl. 29, 2013 7:07 pm

Kiyo~kun

Ahogy a fiú elbambul, kicsit elpirulva elmosolyodok, és a kezem leengedve – tudván, hogy valószínűleg eléggé leblokkolt a fiú, csak szemtelenül elnyúlok a víztükrön, s lassacskán arrébb lubickolok. Ahogy így közelebbről megláttam, feltűnt, hogy nem éppen velem egyidős, kicsivel talán fiatalabb is mint én, de annyira helyes, hogy ez egyáltalán nem érdekelt. Tizenhétnél nem lehet fiatalabb, tehát még beleesik a korombeli besorolásba. Egyszerűen annyira helyes, nem is tudom mit mondhatnék még, egyszerűen teljesen megbabonázott a szeme. Amint megszólít újra felállok a vízben, majd mosolyogva felé fordulok, s a hajamat hátradobva tekintek rá.
- Csak egy kis úszás. Tudod, formában kell tartanom magam. Nem akarok egész nap a fogadóban ücsörögni, és nem csinálni semmit. Szóval gyakran lejárkálok ide. Mondd csak Kiyo~kun. - Szólítom meg kedvesen, s közelebb lépek hozzá – alig egy lépésnyi választ el a fiútól. - Te gyakran jársz errefelé? - Érdeklődök kedvesen rebegtetve a szempilláim, ám ahogy a tekintetem találkozik az övével, kissé elpirulok, de nem tudok elfordulni, ahhoz túl helyes. Elmosolyodok, s egy hullámot érzek ahogy felkapja a testem, és alig pár centivel közelebb lök a fiúhoz. - Woah! - Kiálltok fel, s a fiú vállán megtámaszkodva hátrébb lököm magam egy kicsit, hogy ne legyek szegénynek pontosan az arcában.
- Ne haragudj, a hullámok. - Vigyorodok el, majd látványosan elmerülök a vízben, s egy darabig lent is maradok. Ahogy úszkálok odalent, akár egy valamirevaló sellő, azon gondolkodom, hogy vajon ki lehet ez a fiú, és hogyhgoy eddig nem találkoztam vele? Pedig annyira helyes, és én mégcsak nem is hallottam Kiyo~kunról. Vajon ki lehet ez a fiú? Vajon hanyas szintű lehet? Vajon ki a való életben, és hol lakik? Annyi kérdésem merült fel hirtelen, de nem akarom ezzel letámadni szegényt. Lassan újra a felszínre lebegek, s a fiú felé nézek.  

Kagura
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 75
Join date : 2013. Apr. 24.

Karakterlap
Szint: 5
Exp:
220/250  (220/250)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tavacska

Témanyitás by Aida Atsumori on Hétf. Júl. 29, 2013 8:07 pm

Mosoly ült ki arcára, és mintha lett is volna rajta egy kis pír. Odébb is úszott egy kicsit, talán mert annyira nem is érdekeltem. Amint újra hozzászóltam, megfordult és felém fordult, közbe haját kicsit hátradobta. Mit mondjak, szemem megint majd kiugrott a látványtól. Azt mondta csak egy kis úszkálás, meg jobb mint fogadóba ülni. Hangja ugyanolyan simogató volt hallani, mint először és még a kedvesség is csengett benne. Sőt, közelebb is lépett, majd megkérdezte gyakran járok-e erre. Kicsit ismét elpirultam, nem tudom miért.
- Igazából először vagyok itt, úgy gondoltam jó lenne egy kicsit úszkálni, mert a valóságban is szeretek, meg már sokat hallottam erről a helyről és kikellett próbálnom. – lépett közelebb hozzám.
Tekintetünk összeakadt és mindketten elpirultunk kicsit ő még mosolygott is.Természetesen egy rák színét vettem fel, amikor nekem dőlt! Egy hullámra fogta, de azt egy, én is éreztem volna, kettő, állóvízbe nincsenek hullámok.
- Őőőő…izé..nem probléma. És, te milyen gyakran jársz erre?  Mindennap, vagy kicsit ritkábban? – törtem meg a csendet.
- Úszunk egyet? – indultam el mellúszásba, lassan, mert a vízben utálom a sietést.
Rengeteg kérdés járt a fejemben de egyszerűen nem tudtam melyiket tegyem fel. Egyszerűen fúrta az oldalamat a kíváncsiság, viszont biztos tolakodónak tűntem volna. Lemerült és egy ideig a víz alatt is tartózkodott, majd feljött.
- És, miket szoktál a szabadidődben csinálni?
”Vajon ez most túl rámenős volt? Ááá nem hiszem, hisz csak megkérdeztem miket csinál a szabadidejében, semmi mást,az meg ugye még nem bűn? Vagy de? Ahj, remélem semmit se rontottam el…várjunk miért járnak ilyenek az én fejemben!? Hisz csak azért köszönt mert én vagyok az egyetlen itt és mit tudom én. Belekavarodtam az álláspontba.

Aida Atsumori
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 272
Join date : 2012. Nov. 20.
Age : 16
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 13
Exp:
736/800  (736/800)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tavacska

Témanyitás by Hayashi Yuichi on Kedd. Júl. 30, 2013 10:55 am

Kagura

Haladtunk tovább, még mindig furdalt a kíváncsiság, hogy lettem olyan kicsi, és a nézőpont váltást egyértelműen neki köszönhetem, nem hagyott ott magamra egy apróbb lényként. De vajon mi lehettem? Nem szólt, csak haladtunk, egyenesen az úton, két oldalt tágas területen, búzatábla és messze távolban erdős sáv húzódott, jóval mögötte még némi domborzat, esetleg domb vagy hegy. Eszembe jutott egy apró jelenet, ami megmosolyogtatott. Az igen is hegy és nem domb.
- Kagura-san, az előbb mivé változtam át? Azt éreztem, hogy kicsi vagyok és felveszel - nem tágítottam a témától, jobban érdekelt, hogy ugyan miért törődött velem. Ezután belefogtam hamarosan a dobálózásba, ami már közel sem hagyta olyan ridegen vonásait, de nem is alacsonyodott le szintemre. Nem dobtam meg többször, a kóstolgatásnak is vannak határai, valamint, kitudja, lehet megint találkozok a forgó pengével, ilyen körülmények között pedig nem szeretnék vele harcolni. Még biztos, hogy nem..
Ahogy sétáltam kifelé közben Kagura átöltözött, sőt Kagu, olyan más lett, a kezét a szája előtt tartja és boldognak látszik. Mosolyog, de nem csak olyan egyszerű mosoly, hanem a vidám mosoly. Most úgy fest, mint egy kislány, aki mindent megkapott karácsonyi ajándék listájából. Mire észbe kaptam már ugrándozva tartott felém és nagyon-nagyon boldognak tűnt.
Sétáltam még kettőt felé és én is mosolyogtam, bár még mindig nem értettem a hirtelen változást. De! Biztos a ravnosbúza dobálás hozta meg a kedvét, és most vízben akarja visszaadni, az őt ért sérelmet és..
Azzal már ide is ért, ugrott még egyet és nem lecsapni készült vízzel, ahogy számítottam, hanem nyakamba ugrott. Lendülete ellen nem tudtam ellen állni, és egy pillanatra eltűntem a vízben alatta. Keze még mindig körbefonta nyakam, így súlyával együtt kicsit kiemelkedtem a vízből és két könyékre emelkedtem. Szavai, azonban nem a búzadobálást tette előtérbe, ahogy gondoltam, hanem az egyik legbensőbb gondolatom, amit az előbb kikiáltottam a világba. Elpirultam, hisz előbbi szavaim után még csak tagadni sem tudtam volna, hogy első látásra. Ölelt és bújt, mint egy aranyos kiscica. Vissza akartam ölelni, de talán inkább magyarázkodnom kellene, azonban ahogy belekezdtem volna ellökött és hátrébb lebegtem a vízben, itt már egészen mély volt így el is tűntem benne bár hamar leért fenekem a víz aljára. Kinyitottam szemem és láttam nem habozik, utánam ugrott, kecsesen átúszott fölöttem, közben felrugaszkodtam és a vízben állva néztem utána, ahogy ő már hát úszásban távolodik lassan. Arcomra a meglepődés Niji által kialakított színskálája írta le döbbenetem. Ismeri Asukát és én ilyet mondtam előtte, és hirtelen megváltozott, akkor biztosan ezért. Bár látszólagosan ő is vízi lény, mint én öröme, szerintem a víz bársonyos érintésével is hat rá és a levegő, a napfény. Számomra ez az egyetlen környezet, ahol igazán élhetek. Azonban meg kell tudnom mindent, milyen viszonyban áll Asukával, azzal a hóbortos lánnyal, aki utam állta és belegabalyodtam, nem csak fizikálisan. Pislogásom alább hagyva elmerültem egy röpke fejessel a vízben és víz alatt megindultam Kagu felé.
Lábbal hajtotta magát és nem is olyan lassan, egy két sikamlás a vízbe és újra a felszínen voltam, egy kicsit sikerült ledolgoznom a hátrányból. Mivel a fenék már távol volt, hogy arról elrugaszkodjak, így úszásba kezdtem, és közben kicsit a víz alá ereszkedtem. Két tenyerem a tarkóm köré fontam és ezzel háti cápauszonyt formázva tenyereimből tartottam felé. Ha sikerült időbe közelébe érnem, úgy feljöttem a vízből és mosolyogva ránéztem.
- Megvagy! - jelentettem ki mosolyogva, míg ott lebegtem előtte a víz tetején. Mellé úsztam és beálltam mellé szintén hátúszásban.
- Ismered Asukát? - kérdeztem zavart hangon. Sok minden érdekelt róla, szívdobogásom most nem hallhatja előbb, amikor átölelt érezhette ugyan. De ha már elárult testem, akkor ugyan mindegy, hogy egy kérdést vagy százat teszek fel, a lényegen nem változtat. Kawaii, gondolkoztam Kagu szavain. Nem gondoltam volna, hogy a víz így megváltoztat téged, egykori ellenfelem. És a Novás harcunkat már nem akarom "megtorolni" egy visszavágóval, azzal oldalra néztem és szemébe néztem mosolyogva. Boldog vagyok, még ha az egész tópart is tud valamiről, amiről nem kellene.

_________________
Adatlap

Spec:
[T4] Agni Hayashi Yuichi >> 8 tűzsebzés

Hayashi Yuichi
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1490
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 29
Tartózkodási hely : JL Palota 2. emelet 4. ajtó

Karakterlap
Szint: 33
Exp:
4298/4400  (4298/4400)
Céh: Justice League

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tavacska

Témanyitás by Kagura on Szer. Júl. 31, 2013 5:57 pm



Kiyo


Ahogy eltávolodok tőle, kissé meglep a mondandója, hiszen a való életére utal, amire nem szokása a legtöbb játékosnak. Valahogy elcsodálkozom, majd elmerülök, de fél füllel, még hallom a kérdését. A víz alatt pedig jut időm elgondolkodni a dolgon. Talán kicsit ritkábban, de szinte minden második nap itt lófrálok. Megszerettem ezt a tavat, valahogy hozzám nőtt. Amint azonban a felszínre lebegek, megpillantom magam mellett, s máris meglep a felkérése.
- Persze, hogy! - Mosolygok felé, majd felfekszek mellé a vízre. - A kérdésedre válaszolva pedig, mikor hogy. Nem mindennap jövök le ide, de ha úgy tartja kedvem leugrok, és gyakran megesik, hogy úszni akarok mindenek felett. - Mosolygok rá, majd hasra fordulok a vízen, majd én is mellúszásba kezdek. Ahogy azonban megkérdezi, hogy mit szoktam szabadidőmben csinálni, széles mosolyra húzódik a szám. - Hát egy kis ezt, egy kis azt. Leginkább Asu~channal, egy barátnőmmel lógok, de van, hogy kimegyek a nagyvilágba, csak úgy hentelgetni. Hobbim, úgy igazán nincs. Talán csak az úszás, mint láthatod. - Mondom, majd ismét átfordulok a hátamra, egyszerűen nem szeretek ilyen lassan úszni, inkább lebegni jó ezzel a tempóval. - És te? Mivel ütöd el az időd? - Kérdezem, s ahogy rámosolygok ismét elveszek kissé a szemében. Olyan helyes srác. Remélem nem lettek furcsa gondolatai attól, hogy az imént nekidőltem, de nem tudtam mit tenni, felkapott egy hullám. Remélem azért nem néz majd bolondnak. De miért is tenné? Elvégre, nem ártottam neki, sőt, kedves is vagyok vele, nem véletlen. Annyira helyes, és ráadásul egyedül vagyunk. Talán meg kéne próbálnom közeledni. Ahogy ezt végiggondolom, kicsit közelebb evezek felé, s várom a reakcióját. Remélem nem veszi rossz néven. Ekkor jut csak eszembe, hogy teljesen belebambultam a szemeibe. Elkapom a tekintetem, mintha mi sem történt volna, s halvány félmosollyal hallgatom a mondandóját.




Yuichi


Ahogy a nyakába ugrottam, megéreztem, hogy a szíve félredobban, mikor kiejtem a barátnőm nevét, s csak még nagyobb lett a mosolyom, ahogy ellöktem magamtól. Elmerül, s én nem sellőként elsiklottam felette, majd a víztükrön feküdve mosolyogva lubickoltam, s vártam, hogy beérjen. Tökre örültem neki, hogy van valaki, aki ennyire szereti Asu~chant, s Yui~kunt elnézve, még annak is örülhettem, hogy pont ő. Nem volt az esetem, de Asu mellett tökéletes látványt nyújtott lelki szemeim előtt. Ahogy elképzeltem őket többféle kameraszögből, amint éppen a réten fekszenek, s Acchan a fiúhoz bújva nézegeti a csillagokat, persze a saját okoskodó stílusában, s Yuichi csak mosolyogva magához öleli. Olyan cuki látvány volt, hogy elkalandoztam, így mikor a fiú megjelent előttem, s felkiáltott, én ijedtemben elmerültem a vízben. Annyira megijedtem, hogy a víz alatt kapálódzva egy kis vizet szívtam az orromon át a tüdőmbe. Marta az élővíz a nózim, s mindent megtettem ,hogy feljussak a felszínre, egy kis levegőért, Ahogy felbukkantam, köhögve igyekeztem kijuttatni a gonosz, csípős tavat – mert úgy éreztem, az egészet letüdőztem – az orromból, és a légzsákjaimból. Beletelt egy kis időbe, mire sikerült felköhögnöm a dolgokat.
Aztán újra felfeküdtünk a vízre, s frissen ragasztott, kiscica-cuki mosollyal a fiúra pislogtam.
- Hogy ismerem-e? A legjobb barátnőm. Tomodachi. - Ismételtem meg a legfontosabbat, s mesélni kezdtem. - Tudod, ő a való életben is a barátnőm, bár csak itt ismertem meg személyesen. Tudod olvasta a blogom, és onnan ismertem meg a kis lököttet, de imádom. - Vigyorogtam, majd aggódva körbenéztem. - Ne mond meg neki, hogy ezt mondtam! Shh! - Jeleztem neki azujjamat a szám elé téve is, majd erőltetett mosollyal átöleltem. - Úgy örülök neki, hogy van aki szereti. - Súgtam a fiúnak, miközben szorosan hozzábújtam. Remélem nem veszi rossz néven.

Kagura
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 75
Join date : 2013. Apr. 24.

Karakterlap
Szint: 5
Exp:
220/250  (220/250)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tavacska

Témanyitás by Aida Atsumori on Szer. Júl. 31, 2013 7:46 pm

Mosolyogva lebegett fel mellém, majd felfeküdt a víz felszínére. Azt mondta nem mindennap jön le ide, csak ha kedve támad, közbe ő is mellúszásba kezdett. Másik kérdésemre is akadt válasz, a barátnőjével szokott lenni, néha kimenni a nagyvilágba, s a többi. Nagyon kedves lánynak tűnt, és nem mellékesen csinos is, egyszerűen elragadó. Kicsit elbóbiskoltam, de hangja kirázott az ámulatból. Kíváncsi volt én mit csinálok általában, majd ismét felfeküdt a vízre. Gondoltam én is így teszek.
- Hát.. – szedtem össze a gondolataim, mi közbe közelebb jött hozzám.
Szívem hevesen kezdett dobogni, el is pirultam, lányok közelségét egyáltalán nem szoktam meg.
- Izé… - lettem még vörösebb.
”Szívrohamban fogok meghalni”
- Hát, hogy őszinte legyek, beszélgetek a többiekkel, gondolkozok, sokat eszek és nagyban hiányolom a zenét meg a papírt-tollat. – mosolyodtam el, még mindig a rák színében.
- Régen imádtam rajzolni és zongorázni, úgy érzem ez a kettő volt helyes az életemben, na meg hogy mindig kitartottam a barátom mellett. Nem tudom, még mindig nincs jogom ítélkezni és valaki azt mondta, nem szabad lebecsülnöm magam. Azóta így élek. – néztem felé.
Arcában megint elvesztem kicsit, szót se találtam Kagurára. Valószínűleg akkor is vörösebb lettem egy árnyalattal.
- M-mesélj te is valamit magadról. Mit szeretsz még az úszkáláson kívül?
”Ez túl tolakodó? Nem lehet az, ez még nem. Csak simán érdeklődés. Ennyi. Kíváncsiság.” – gondolkoztam. ”Kellene még valamit mondanom, vagy ez így jó? El kéne hívni valahova? Várjunk én most udvarolok? Belekavarodtam saját magamba, ez hogy történhet meg? Mindegy, amíg elbeszélgetünk addig jó.”


Aida Atsumori
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 272
Join date : 2012. Nov. 20.
Age : 16
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 13
Exp:
736/800  (736/800)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tavacska

Témanyitás by Jun on Pént. Aug. 30, 2013 9:09 pm

Anat, és Jun kirándulása :3

Már sokadik napja csak hánykódom a fogadói szobámban. Semmi tennivalóm sincs amióta végeztem egy elég jól fizető küldetéssel. A napi mozgásigényemet mindössze az a pár méter elégíti ki amit a szobámtól a fogadó étkezőéig teszek  meg. Véletlenszerűen rábökök valamire az étlapról, és a pincér már hozza is az ételt. Az utóbbi időben már erre sem veszem a fáradtságot, a pincérre bízom mit hoz ki. Itt úgyis szinte lehetetlenség elrontani az ételeket. Szóval nem is kell aggódnom az miatt, hogy egy megégett pirítós kerül a tányéromra. Ez a nap is pont úgy indult mint a többi, felkeltem, majd minden erőmmel azon voltam hogy sikerüljön lejutnom és megebédelnem. Habár annyira nem kellett törnöm magam miatta, a beépített éhség érzet tett róla, hogy mozgósítsam önmagam. Nézzük csak...pont ma egy hete...bólintottam egyet. Igen pontosan egy hete győztem le hősies harcban, a Kyuubit. De valahogy mégsem érzem magam elégedettnek vele. Csak legyőztem...és? Ez nem olyan nagy dolog, nem én voltam az egyetlen aki ezt megtehette. Sőt, legalább négyen voltunk egy árva rókadémon ellen. Elfeküdtem az étkezőasztalon, fejemet az ablak felé fordítottam és vontam le kevésbé érdekes következtetést.
- Süt a nap. - milyen régen esett már... vajon odakint milyen az idő? Ezt aligha fogom megtudni. A játék naptára szerint, hamarosan vége a nyárnak. Ki kéne élvezni az utolsó napokat mielőtt még beköszöntene az esős évszak. Egyedül semmi kedvem sincs ilyesmire, átböngésztem a barátlistám, néhányukat felkerestem. Amilyen az én szerencsém pont foglaltak. Küldetések, kalandozások. Mindenki teszi a dolgát, csak én nem. Összeszedtem minden erőm és felültem a székben.
- 14:30 - pillantottam rá az órára. Valóban annyi az idő. Már meg sem lepődök rajta, hogy ilyen gyorsan eltelt a nap fele anélkül, hogy bármi említésre méltó történt volna. - köszönöm az ételt. - toltam hátra a székem és egy picinyke meghajolást is hozzácsatoltam a njk pincér felé. Úgy döntöttem, ha más nem jön akkor majd magam megyek kirándulni. Még ha nincs is hozzá kedvem, de elindultam a Tavacska felé vezető úton. Kivételesen normálisan jártam, nem siettem, nem szökdécseltem, még csak az út szélét jelképező téglákon sem próbáltam meg járni. Csak mentem, amerre az út vezet.

_________________
"Madness is not a state of mind...

...Madness is a place, where I live"

Jun
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 1517
Join date : 2013. May. 10.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
3984/4100  (3984/4100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Tavacska

Témanyitás by Sponsored content Today at 6:59 am


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

2 / 6 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.