Karmazsin selyemlepel

Új téma nyitása   Hozzászólás a témához

2 / 8 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Go down

default Re: Karmazsin selyemlepel

Témanyitás by Ryuninji Ren on Szer. Május 22, 2013 3:53 pm

//Chan//
Túl vagyok ma már két párbajon, hát ideje kicsit lazítni, mondjuk egy órácskát, maximum kettőt. Már elég közel kerültem a szintlépéshez, ezért megengedhetek magamnak egy kis pihenést.. bőven belefér az időmbe, feltéve, ha ma szintet lépek. Amúgy miért ne lépnék? Már tényleg nem kell sok. Reginald is pihenget a vállamon, büszkén kihúzza magát, nem mutatja fáradtság jeleit, pedig nem kis mozgást levágott ma már.
- Na hova menjünk pajti?- kérdezem hűséges főnixemtől, aki csak pislog kettőt rám. Nem tud dönteni ő sem, mondjuk Regi megelégszik magvas keksszel, én azonban nem vagyok ilyen kis igényű…. nekem valami édesség kell, hogy fenn tudjam tartani ezt a jó formámat… Finomak is és sok az energiatartalmuk. Pont nekem való az összes édesség, kivéve az, amiben mazsola van, nah az nem kell fúúúúúj. Most, hogy ezt alaposan végig gondoltam, már kristály tiszta az úti célom. Az pedig valami cukrászda lesz, amiben hamar sorra kerülök és sok-sok fagyit, meg fagyit, sütit, fagyit és persze fagyit vehetek magamhoz szinte ingyen, mert nem et fel a pénz mostanában. Minden aranyam a céhre, és a boss elleni harcra ment el. Probléma cak az, hogy keresni kellene ilyen cukrászdát.. a sweet dreams ilyenkor dugig van, sokat kellene várni a rendelésre és mindezt úgy, hogy látom, körülöttem mindenki hamizza a finomságokat.. neeeem…. ezt nem, inkább keresek másik cukit. Időm most van egy kevés, hát dologra fel. Itt élek már mióta, de mégsem ismerem annyira a várost.. bezzeg Nystert, azt már jobban, csak nincs kedvem oda menni, a giccs városába, jelenleg nincs.
- Regi.. szagolj ki valami édesség boltot, fagyizót…- néz rám érdekesen.. tudom, hogy nem kutya ő, de attól még lehetne neki olyan kifinomult szaglása és akkor a problémánk meg is lenne oldva. Így viszont.. hát érdekes módon a karmazsin selyemlepelnél lyukadok ki o.O

_________________
avatar
Ryuninji Ren
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6382/6500  (6382/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Karmazsin selyemlepel

Témanyitás by Chancery on Szer. Május 22, 2013 7:55 pm

//Ren-sama//

Szintet léptem, szintet léptem, hállelúja jajdejó, szintet léptem! =^.^=
Az örömöm olyan hatalmas, hogy az agyam szó szerint táncra perdült a koponyámban és énekel. Lám, nem is kellett sok időt töltenem kint, és máris kézzelfogható eredménye van annak, hogy igenis egy magamfajta kezdő lúzer is fejlődőképes. A Pengék Táncának hála, még ha ki is estem, legalábbis szerintem, mert már csak a figyelmeztetés jött az eseményről alig pár órája.
És ezt meg kell ünnepelni! Nosza, nyakamba kapom a várost, Álomkelő meg nem győz követni a nagy iramot, ezen kívül nem is nagyon érti, hogy mire a nagy felhajtásom. Eredetileg a Sweet Dreamsbe akartam menni, de aztán rájöttem, hogy valahol rossz felé fordulhattam, mert egy másik épület előtt kötöttem ki. Meg... igazából pénzem sincs sok, de majd meglátjuk, mi sül ki belőle, talán szó szerint.

-Ez egy lebúj?... -döntöm félre a fejem az épület láttán. Karmazsin Selyemlepel. Hogy őszinte legyek, a neve hallatán csupa 18+ jut eszembe, de lehet, csak velem van a baj.
-Dehogy lebuj az, drága! -legyint egy pont mellettünk álló NJK. -Menjen csak be, nézzen körül, tetszeni fog. Dehogy lebuj az, drága!
Nemigazán tudom, hallgassak-e egy NPCre, de tehetek egy próbát. Nincs kedvem megint eltévedni, meg a SD árait úgyis kétszer is meggondolnám rendelés előtt. Ez hátha jobb lesz a jelenlegi helyzetemhez. Már pont elindulnék, mikor ismerős tollpamacsot pillantok meg tőlünk nem is oly messze, gyakorlatilag egy kőhajításnyira se.
Oh
my
God!
Ez a főnixes srác, Ren-sama *w* Szinte érzem, ahogy csillognak a szemeim a rajongás tüzében, de vajon le merjem támadni? Vagy odamenni, vagy ilyesmi, vagy akármi? Jézus-jézus-jézus mit tegyeeeek? Oh, fagyival is tartozom neki, jó lenne megadni az első részletet. Egy közös fagyizás vele? Úristen, olyan hihetetlen lenne, hogy el sem tudom képzelni.
Najó, Chan, szedd össze magad. Menj oda szépen.
Engedelmesen oda is megyek a jobb válla mögé.

-Szia ^^ Hogy vagy? Neked is szia, Regi, örülök, hogy látlak^^
Az agyam azt hiszem, kiégett. Tehát ilyen érzés rajongónak lenni?

_________________
Színem: #993300, Álom: #999999, ferdén akkor, ha csak Chan hallja.
avatar
Chancery
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2592
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 26
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6368/6500  (6368/6500)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Karmazsin selyemlepel

Témanyitás by Ryuninji Ren on Szer. Május 22, 2013 9:24 pm

A nagy cukrászdakeresésben hát… nem mondanám, hogy eltévedtem, csupán egy olyan helyen lyukadok ki, ami nem volt betervezve. Fura… már jártam itt korábban is, még a céhem alapítása előtt. Elég jó kajákat adnak itt, hazai ízeket, na meg az eper shake is mennyinek számít, ami pedig a legfontosabb, hogy nem olyan drága… pont megfelelő az én jelenlegi, szegényes pénztárcámnak Sad Nincsenek itt túl sokan, van szabad asztal bőven, helyes, nagyon helyes. így nem kell sokat várnom majd a rendelésemre, mert várni nem szeretek, főleg ha fagyiról, vagy más mazsolamentes édességről van szó. Keresek egy szép kis asztalkát és helyet foglalok… Reginald a vállamon van még mindig, már egész megszoktuk ezt a helyzetet. Ő szeret ott pihengetni, én meg már meg sem érzem az aprócska súlyát Kezembe veszem az étlepot és olvasgatom. Hmmm.. van it minden, Ramen, curry, még fagylaltkehely is *-* igen, ez az ami nekem való, fagyi, epres, tömérdek mennyiségben. Kis petemnem meg kérek valami süteményt, természetesen magvas sütit, mi mást? Az a kedvence. Épp mikor jeleznék a pincérnek, hogy leszeretném adni a rendelésem, valaki rám köszön a hátam mögül. Egy hangyányit megijedek, persze ezt nem mutatom, még csak az kéne. Lassan a lány felé fordulok, mert hogy női hangot hallottam, az biztos. Reginald és az én fejem egyszerre fordul, teljes a szinkron közöttünk. Egy csinos lány áll mögöttem és minden bizonnyal rám, illetve ránk néz. Egy pár pillanatig, csak szemezek vele, próbálok rájönni, hogy ki is ő, majd hírtelen eszembe jut.. ő is és az undi kisállata.
- Szia Chan-chan! megvagyok, köszi, és te?- kérdezem mosolyogva és már fel is pattanok helyemről, illetlenség ülve beszélgetni. Regi is produkál valami biccentés féleséget, mivel neki is külön köszöntek. Büszke is erre, ki is húzza magát rendesen… váááh… javíthatatlan egy madárka.
- Csatlakozol.. köhöm.. csatlakoztok hozzánk?- kérdezem, mert miért ne? Minél többen vagyunk, annál jobb, főleg ha én vagyok az egyetlen férfi a társaságban . Ha belemegy, akkor természetesen kihúzom neki a széket.. mint egy illedelmes férfi, hiszen én tanultam annak idején, nem felejtettem csak úgy el, csak ritkán hasznosítom… vannak lányok, akiknek nincs szükségük efféle bánásmódra. Azután én magam is leülök, Regi pedig az asztalra ugrik és méregeti Chan-chant és kis barátját….
- Mi járatban erre? – kérdezem és átadom neki az étlapot.. én már tudom, mit rendelek.
- Rendelj bátran, a vendégem vagy…

_________________
avatar
Ryuninji Ren
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6382/6500  (6382/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Karmazsin selyemlepel

Témanyitás by Chancery on Szer. Május 22, 2013 10:07 pm

//Ren-sama//

Visszaköszönt, Regi is biccentett, egyemmeg, olyan aranyos, haza akarom vinni! Hol is hallottam ezt mindig? Ja, tényleg, valami horror-animében mondta mindig ezt az egyik lány, ha valami cuki dolgot látott. Hát, kivételesen én is ezt érzem :3
-Én is megvagyok. -legyintek, mintha semmiség lenne. A szintlépésemről is teljesen feledkezem, pedig pár perce még azzal volt tele a fejem; tervekkel, elgondolásokkal, ilyesmivel. Ren-samának van rajongói klubja? Ha igen, csatlakozom >w<
Azon viszont meglepődöm, hogy felkelt a helyéről. Jaj istenem, dehogy akartam én megzavarni, meg amúgy sem szoktam én ehhez hozzá. Fiúk között nőttem fel (már nem testvéri, hanem baráti szempontból), szóval mindig arra számítok, hogy úgy kezelnek, mintha közülük való lennék. Mintha a fejembe tódulna a vér szégyenemben, de csak hebegve-habogva tudok mentegetőzni.

-I-izé, nem akarok zavarni, sz-szóval csak ha nem gond. -próbálok nem dadogni, de mikor még a széket is kihúzza, az nekem sok. Rádöbbenek, azt sem tudom, most hogy kéne viselkednek? Megköszönjem? Természetes. Magam alá már én húzzam, vagy ő tolja, vagymi? Valaki segítsen, adjon nekem gyorstalpalót női viselkedésből, kéreeem! Sokáig úgyse topoghatok egyhelyben, szóval ha sután is, de irulva-pirulva elfogadom a helyet, sűrű köszönés- és bocsánatkérés közepette, és még egy "igazán nem kellett volna" is elhangzik halkacskán a számból.
Álomkelő, amint kényelmesen ülök már, felugrik az ölembe, majd már menne is az asztalra, furcsán és a széjét nyalogatva nézi Reginaldot. Ismerem egy macskától (pláne egy vadmacskától) ezt a nézést, gyorsan visszahúzom az ölembe és fél kezemet a hátán tartva a helyére utasítom.
-Viselkedj! Ő nem kaja!
-Idetévedtem. -mosolygok, és végülis ez az igazság. -Cukrázdát vagy ilyesmit kerestem, de elfelejtettem, merre van a Sweet Dreams, egy NJK meg ajánlotta ezt a helyet.
Még csak most veszem a bátorságot, hogy jobban körbenézzek. Ez tényleg nem egy olyan szexi bár, amit az amerikai filmekben szoktak mutogatni, inkább kellemes, jobban tetszik első látásra, mint a Sweet Dreams. Az nekem túl csicsás és drága is. Megköszönöm az étlapot, és rögtön az árakra siklik a szemem; igen, most már kifejezetten tetszik. Ren-sama ajánlatára viszint megrázom a fejem és újból eleresztem egyik legszebb mosolyom - már ha van ilyen.
-Nem-nem, legalább egy epres fagyit én fizetek neked. Nem emlékszel? Százban egyeztünk meg, de most nincs annyim, és élvezetesebb lassan fogyasztani a finomságokat^^
Viszont magamnak mit válasszak? Fagyi a részemről az biztos, de valami rendes ételt is kéne már enni egy igazi szakácstól; én még nehezen vagyok annak nevezhető, de éhen nem kéne halni a gyakorlás közben. Viszont sokat sem akarok terhelni a másik pénztárcájára, így inkább követem a jó szokásom: a legolcsóbb étket rendelem azok közül, amiket megkívántam, egy adag rament. Úgyis rég meg akartam már kóstolni.

...Várjunk csak? Ren-sama vendége vagyok?? Kyáááá! Ha nem figyelek, nagyon be fog kapcsolni a fangirl-mode.

_________________
Színem: #993300, Álom: #999999, ferdén akkor, ha csak Chan hallja.
avatar
Chancery
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2592
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 26
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6368/6500  (6368/6500)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Karmazsin selyemlepel

Témanyitás by Ryuninji Ren on Csüt. Május 23, 2013 4:39 pm

A karmazsin selyemlepelben kötöttem ki és itt találkoztam egy ismerős lánnyal, Chan-channal. Nem illik húzni az időt, váratni őt, így csak természetes, hogy felkelek és hellyel kínálom őt, miután köszönök neki.
- Az príma, akkor mindketten megvagyunk – felelem és leülök a saját helyemre. Igen vicces Chan-chan reakciója, a sok köszöngés, meg pirulgatás, egy kicsit mókás számomra, de azért nem teszem szóvá. Közlöm vele, hogy most a vendégem, ez nem valami drága hely és pénzem még van egy kevés, ami kajára tökéletes.
- Hm? o.O – nézek értetlenül, igen szokatlan választ hallok egy lánytól, ezért elkap egy kicsit a kuncogás, de tényleg csak egy kicsit, pár másodpercre.
- Ugyan, ha zavarnál, akkor megmondtam volna a szemedbe, elhiheted….- ez így nem teljesen igaz, mert valószínűleg akkor sem szerettem volna megbántani, de mivel ennek a veszélye nem áll fent, mármint az, hogy zavarjon, így fölösleges is tovább gondolkodni ezen a témán. Közben a lányka kis barátja is magasabbra kerül, a gazdája ölébe, majd onnan néz fel Reginaldra. Ő egyből leveszi a jószág viselkedését, ahogy Chan is, azonban szidása mellé, még hírtelen lángra lobban a főnix, hogy nyomatékosítsa azokat a szavakat, ő valóban nem étel.
- Értem… hát én magam is oda akartam menni először, majd rájöttem, hogy az mindig tele van és elég drágák is, így másik cukrászdát akartam keresni és itt lyukadtam ki. Nem teljesen az, amit kerestem, de megteszi - Az étlapot odaadom neki, had válogasson kényére, kedvére. Ennyitől nem megyek csődbe. Én a szokásosat kérem majd, azt ettem itt először és korrektnek találtam :F
- o.O??? – itt már elnevetem magam. Valóban volt egy ilyen ígéret a nova bajnokságon, csak én azt nem igazán gondoltam komolyan. Eszem ágában sincs kizsákmányolni egy lányt… vagyis nem mindegyiket, mert van olyan aki rászolgált.
- Az csak vicc volt Chan-chan, nem gondoltam komolyan – mondom kuncogva és intek a pincérnek, hogy jöhet, mert leadjuk a rendelésünket.
- Dupla adag marhahúsos rament sok-sok husival, picit csípősen és hozzá egy jég hideg epershake-et – adom le a saját rendelésem közvetlenül a vendégem után, mert ugye hölgyeké az elsőbbség. Egy kicsit még várni kell, mire kihozzák a finom ételeket, addig is el kellene ütni valamivel az időt. Reginald le nem veszi a szeméről a másik kisállatról, szemmel tartja alaposan, még akkor is, mikor kirakom neki a kedvenc sütijét az asztalra, egy tányérban. Lassacskán csipegeti… nem sieti el.
- Nah, akkor beszélgessünk.. hmmmm.. de miről?..... Van valami ötleted, témád?- nekem per pillanat nincs, csak a szokásos, de azt hanyagolom egyenlőre, majd ha ne lesz más választás…
- Mondjuk mesélhetnél magadról…


_________________
avatar
Ryuninji Ren
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6382/6500  (6382/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Karmazsin selyemlepel

Témanyitás by Chancery on Csüt. Május 23, 2013 6:35 pm

//Ren-sama//

-Vicc vagy sem, legalább egyre meghívlak Razz -mosolygok vissza, de hogy őszinte legyek, valóságos tonnás súly szabadul fel rólam, mikor megnyugtat, hogy csak viccelt. Ennek ellenére ragaszkodom legalább egy kifizetésére, L'oreal, vagymi. Szóval "mert megérdemli", értitek? -Meg Regi is szóljon-jelezze, ha kér valamit, és tárcától függően megkapja tőlem.
Álomkelő még egy darabig próbálkozik, hogy kiszabaduljon, de előveszem minden tudásom, hogy lenyugtassam. Gombolyagot is sikerült néha, egy digitális verziót biztos nem nagy kunszt. Vakarom a füle tövét, simogatom a hátát, vagy csak lenyomom a fejét az asztal lapja alá, hogy ne lássa a főnixet. Egy idő után valóban feladja, összegömbölyödik és elkezdi mosni a mancsát macskamódra.
Én hagyományos csirkés rament kérek, enyhén csípősen. Ha az ízek közül valami hiányzik nekem odakintről, akkor az az erős fűszerezés és a csípősség, hátha itt megtalálom. Többet nem kérek, nem mintha terveztem volna, egyenlőre ez is elég lesz ünneplésnek, és már most hálásan mosolygok vendéglátóinkra. Reginald olyan édes csipegetés közben is, hogy meg kell zabálni *.* Legszívesebben kinyúlnék és megsimogatnám azokat a selymes tollakat, de feltételezem, hogy nem venné jó néven. Majd ha már kicsit jobban ismerjük egymást, addig is gyönyörködöm ebben az isteni szépségben.
Egyszerűen hihetetlen, hogy egy asztalnál ülök olyan emberekkel, akik eddig (és mondjuk ezután is) istenek a szememben. Pedig volt már ilyen esetem. Nagyobb fórumokon vagy az életben rendre hallok olyanokról, vagy látok embereket, akik egy képzeletbeli létrán hozzám képest, ha én valahol az alján csücsülök, a tetejénél pár fokkal feljebb lebegnek. Példaképek, akik mellé szívesen felülnék én is, de tudom, hogy ez sosem lehetséges. Végül egyszer úgy esett, hogy egy ilyen példaképemmel együtt dolgoztam pár fordítási munkánál és jóbarátok lettünk, most meg a SAO egyik legendás idomárjával és minden idők legcsodálatosabb mitológiai állatával ülök egy asztalnál. Kinek kellenek drogok, már ez képes elkábítani az embert.
Témaötlet felvetésén gondolkodom, valami különlegessel rukkolnék elő, de csak a szokásosak jutnak eszembe. Amúgy is, általában egy beszélgetés olyan, mint a mondás, hogy evés közben jön meg az étvágy.

-M-Magamról? -ajjaj, ez fogós. Egyszer meséltem már magamról, nem mintha ne lennék nyitott könyv, de most egy példaképpel ülök szemben, most jó benyomást kell keltenem. Mi a fenéről mesélhetnék, amiről nem fogja azt gondolni, hogy egy buta liba vagyok?? T_T -Hát... izé... pályakezdő informatikus vagyok, és a legnőietlenebb nő a világon. -kuncogok. -Főnixmániás vagyok... -ÁK mordulva felnéz rám. -...meg imádom a macskákat is... -ÁK elégedetten visszahajtja a fejét a mancsára. -Utálom a vitákat, inkább békepárti vagyok. A szüleim elváltak, testvérem nincs... nagyon nem tudom, mit mondhatnék, szóval szabad kérdezni. És veled mi a helyzet, ha szabad tudni? ^^

_________________
Színem: #993300, Álom: #999999, ferdén akkor, ha csak Chan hallja.
avatar
Chancery
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2592
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 26
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6368/6500  (6368/6500)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Karmazsin selyemlepel

Témanyitás by Ryuninji Ren on Pént. Május 24, 2013 2:51 pm

Chan-chan még így is állni akarja a mostani fagyimat, hogy elmagyaráztam, hogy csak vicc volt, ott az arénában. Nem várom el tőle, hogy ám pazarolja el a pénzecskéjét, bár lehet sokkal gazdagabb, mint én, szinte biztos. Na meg az eredeti szintjével sem vagyok tisztában. A top 10-ben nincs benne, de attól még lehet erős.
- Hmmm.. nagyon makacs vagy te Chan-chan. De legyen, a mostani fagyimat fizetheted, de a többit akkor is én fizetem – makacskodok már egy kicsikét én is. Ebből nem engedek… hogy is nézne az ki, hogy egy nő hív meg egy férfit… gyalázatos lenne.
- Nyugi, Regi nem nagyigényű ilyen szempontból. Elég, ha megkapja a kedvencét és azzal elvan egy darabig… - valóban, kajában így van, de másban nem felel ám meg neki minden. Például rendes nyughelyet kellett neki csináljak, mert nem volt hajlandó csak úgy az asztalon, vagy az ágytámlán elaludni, mint régen, mert ugye Aikonnak van egy kis kosárkája. Normális esetben nem érdekelne, hogy nem alszik, azonban engem sem hagyott aludni, így azért már gázos volt a dolog.
A rendelést leadtuk, már csak várnunk kell egy rövid időt, míg sorra nem kerülünk a szakácsnál és ki nem hozzák a fincsi ételeket. Addig is ideje, hogy jobban megismerjem Chan-chant és beszélgetésbe elegyedünk.
- Igen, magadról – erősítem meg, azt amit korábban mondtam. Ez egy remek módja annak, hogy megismerjük egymást. Mondjuk nekem kezdettől fogva szimpatikus a hölgyemény, még úgy is, hogy nem igazán ismerem. Anyit tudok róla, hogy kedves, aranyos, na meg persze a nevét. Figyelmesen hallgatom meg szavait, mialatt a főnix tömi a kis buksiját, ügyet sem vetve a két beszélgető idomárról…. jellemző… még egy ilyen egocentrikus pet nem létezik az tuti biztos. Közben megtudom, hogy informatikus a leányzó.. érdekes, tehát van esze, legalábbis nem üresfejű. A következő állításán meg csak pislogok, nem értem, hogy mire is gondolhat.
- Nőietlen??? o.O Miért? – kérdezek rá, ezt tudni akarom, mert érdekel. Vajon miért tartja magát nőietlennek egy nő? Talán leszbikus? Másra nem nagyon tudok gondolni. A főnixmániás dologra persze Reginald is felfigyel és kihúzza magát, majd meghajol a lányka felé pffffff.. jellemző, az a téma érdekli, amiben szót ejtenek róla. A macskás megjegyzésemre, meg az ideiglenes, vörös sálamon nyílik ki két szemecske és kezd pislogni. Aikon is felébredt… ő a másik aki imádja ha kényeztetik, jobban mint bármelyik másik petecske. Letekeredik a nyakamból és átváltozik eredeti formájára, egy macskaszerűségre. Egy nagyot sóhajtok.. ez a kettő..
- Ő Aikon, úgymond Reginald testvére…. – mutatom be végül őt is. Azután hallgatom tovább Chan-chan mondanivalóját.. gyorsan letudta, azt meg kell hagyni .
- Nekem vannak testvéreim. Négy lány, kettő idősebb és két kisebb, ők ikrek. Végzős középiskolás lennék, és szándékomban állt valami művészeti egyetemre menni, de jelenleg énekes vagyok, mármint az eredeti világban - osztok meg magamról pár információt én is, ez így igazságos.
- Amúgy mik ezek a cica fülek? Nem zavar, vagy ilysemi, szerintem nagyon aranyos vagy bennük, csak gondolom megérted.. ez nem mindenkinél hétköznapi viselet..- mondom kuncogva, de tényleg nem szeretném megbántani.

_________________
avatar
Ryuninji Ren
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6382/6500  (6382/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Karmazsin selyemlepel

Témanyitás by Chancery on Pént. Május 24, 2013 3:31 pm

//Ren-sama//

Büszke mosollyal konstatálom, hogy csak-csak sikerült kiharcolnom a fagyi kifizetését. Amim marad, azt meg, eldöntöttem, most már tényleg félreteszem szűkös időkre. Még pár napig egy-egy zsemle kijön belőle, egyébként vissza kell térjek az ingyen-bogyókhoz (amik nem kicsit veszélyesek olykor), hacsak nem fogok tudni egy küldetésen vagy bármi máson pénzt szerezni. Avagy ideje beletanulnom a kereskedésbe, kutatásba, hátha találok valami kacatot, amit el lehet adni, vagy a saját alkotásaimat tehetem pénzzé valahol. A végén még tényleg fogok boltot nyitni, de ez még a jövő zenéje, előbb gyűjtögetünk, mint a mókus.
-Hátöö... -kezdem el egy hajtincsemet csavargatni Ren-sama értetlenkedésére, hogy miért is nem gondolom magam nőiesnek. -Mármint sosem tudtam lányokkal szót érteni. Mindig kiutáltak maguk közül, mert nem sminkelek, nem járok dögös cuccokba és nem cserélem hetente háromszor a pasimat. Fiúkkal viszont gond nélkül el tudtam beszélgetni. Mondjuk lehet, ez azért is történt így, mert informatikai iskolában a lányok általában nem tanulási célból jelentkeznek... -magyarán mocskos .... az összes, de ezt már nem mondom ki. Volt pár kivétel, de idővel őket is megfertőzte a többi. Szomorú dolog, az biztos.
Hö?
Az a sál rám pislogott...?

-Hát ez meg...? -kérdezném pont a ruhadarabra mutogatva, mikor hirtelen a sál már nem is ruhadarab többé, hanem az egyik legcukibb kiscica a világon, akit valaha láttam. Ha eddig nem vérzett az orrom egy jóképű pasi meg egy főnix láttán, most tuti elkezdi.
-Egyemmeg, de ééééédiii -tőr ki belőlem a fangirl immár és amennyiben Aikon engedi, megsimogatom-puszilgatom a kis fejecskéjét. Legalábbis amíg ÁK dühösen fel nem szisszen az ölemben, majd dorombolással próbálja bebizonyítani, hogy ő is tud olyan cuki lenni, mint Aikon. -Jó-jó, te is egyemmeg-édi vagy, drágám, nyugi. De most vendégek vagyunk, viselkedj, otthon majd megdögönyözlek ^^
-Részvétem. -kuncogok szégyenlősen a sok-sok lánytestvér hallatán. Komolyan sajnálom szegényt, bár remélem, azok a lányok nem olyan megáltalkodott gonosz hárpiák, mint akikkel én kerültem szembe eddig. Az viszont meglepett, hogy ezek szerint fiatalabb nálam, hisz első látásra simán mondanám 26 évesnek. Vagy csak náluk másmilyen az iskolarendszer és valójában idősebb?
-Hova vagy valósi? -kérdezem, hogy némi támpontot adjak magamnak. -És vannak lemezeid vagy számaid? Hátha hallgattalak már, de nem is tudok róla Very Happy
A cicafüleim említésére, és hogy szerinte aranyos vagyok bennük, szinte elönt a pír-láva. Annnyira féltem, hogy ki fognak érte röhögni, erre sokadszorra hallom, hogy jók. És ez olyan jóóó *_* -Inkább kedveltetés. Odakint nem hordhatom, mert mindenki kinevet érte, pedig imádom őket. Animékben is szeretem a nekomimi dolgokat, és ha már a SAO ad némi szabadságot, gondoltam kihasználom. Meg azok a szemetek sincsenek itt... -egy legyintéssel utánzom a nagyképű cicababák tipikus viselkedését. -Egyszer vettem fel odakint füleket, akkor is elkezdtek nekem brummogni és ugatni, hogy medve vagyok, ők meg kutyák és majd jól kibeleznek.

_________________
Színem: #993300, Álom: #999999, ferdén akkor, ha csak Chan hallja.
avatar
Chancery
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2592
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 26
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6368/6500  (6368/6500)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Karmazsin selyemlepel

Témanyitás by Ryuninji Ren on Szomb. Május 25, 2013 11:41 am

Kérdésemre kapott válaszon meg sem lepődök. Magam is jól tudom, hogy némelyik nőszemély rendkívül gonosz is tud lenni. Itt Aincradban is találkoztam már ilyen lánnyal, sőt, többel is. Tipikusan az a fajta, aki magát nagyra tartja, és aki nem akar rá hasonlítani az…. igen.. szóval őt lenézi és piszkálja.
- Talán csak rossz helyen akartál barátkozni, beilleszkedni – mondom mosolyogva. Vannak Chan-chanhoz is hasonló lánykák is, csak ezek szerint nem nagyon futott össze velük… ez sajnálatos. De inkább hanyagolom ezt a témát, nem akarom a rossz emlékeket felidéztetni vele. Meg amúgy is van jobb téma… hát én, meg ugye ő…. koncentráljunk erre. Igen, csak Aikon is beveti magát, amint megtudta, hogy a beszélgetőpartnerem oda van a macskákért is, nem csak a főnixekért. Szemecskéit kinyitja és visszaváltozik eredeti alakjába. Igen, ez az a pillanat, amikor sűrűn sóhajtozok, de Chan-chan. Csak természetes, hogy hagyja magát kényeztetni az állat, melyik macska nem tenné? Ráadásul tőlem hiába is várja a cirógatást.. az férfiatlan dolog, na meg alapból is képtelen vagyok rá. A másik petecske meg féltékenykedik az enyémre… nah, még a végén cicaharc lesz? Azt megnézném, mondjuk, más értelemben szeretem ezt a kifejezést használni…. sokkal érdekesebb és vonzóbb küzdelmekre :F
- Ugyan…. nehezen, de ki lehet bírni…- mondom kuncogva. Úgy tűnik, hogy ő átérzi a helyzetem, pedig egyke. Lehet pont emiatt nem jön ki a lányokkal. Ha lett volna neki legalább egy hugica, vagy nővér, szerintem egészen más lenne most a helyzet vele.
- Okinawán születtem, de Tokióban élek „munkám” miatt – így van, mert ez egy munka.. sztárnak lenni sokkal nehezebb, mint azt mások gondolnák. Rengeteg energia kell hozzá, kevés a szabadnap…. néhanapján kimondottan borzasztó. Azonban mikor a színpadon áll az ember, és rajongók ezrei kántálják a nevét.. nah az az érzés leírhatatlan, kárpótol mindenért. A következő kérdését már nem bírom ki nevetés nélkül. Nem lep meg, mert Aincradban sokan nem ismerik a nevem, ráadásul ő pont informatikus, nem nagyon lehet otthon ebben a témában.
- Igen… van egy kevés. Egy-két Platina, meg pár arany is. – hiába, az egóm még mindig nagy, hiába nem ismernek itt el sztárnak, nem lehet ezt olyan könnyen elfelejteni. Majd a kinézetére terelődött a téma, ami szerintem aranyos, de vannak olyanok, akiknek nem jön be, vagy ne ismerik be, hogy jól áll neki, legalábbis a velem szemben ülő alítása szerint… Már megint azok a gonosz nők lehetnek a ludasok. Aikon eközben tovább élvezkedik, dorombol, Reginald meg sértődötten elfordította a tekintetét.. Nem is hajlandó ránk nézni, legalábbis egyelőre. Ajajj.. Kezdődik, pedig a múltkor már majdnem kibékítettem ezt a kettőt.
- Chan-chan te hol élsz? Egyedül laksz, vagy a családoddal, barátoddal?- kérdezgetek én is egy kicsit.

_________________
avatar
Ryuninji Ren
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6382/6500  (6382/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Karmazsin selyemlepel

Témanyitás by Chancery on Szomb. Május 25, 2013 10:06 pm

- Talán csak rossz helyen akartál barátkozni, beilleszkedni
-Sok választásom nem lett volna. -vonok vállat, tovább dögönyözve Aikont. -Szerettem volna beilleszkedni közéjük, de ha ennek az lett volna az ára, hogy elveszítsem önmagam, az nekem nem érte meg.
Én is sunyin mosolygok a testvéreit illető válasz hallatán. Hát igen, csupa nő között nem lehet könnyű. Apám is panaszkodik néha, hisz neki is meg kell birkóznia anyámmal, velem, és még a macskánk is nőstény.
Hmm, tehát ő is japán. Úgy hozzászoktam már, hogy jóformán észre se veszem, ki honnan származik, a japán énekeseket meg valóban nem ismerem valami jól. A nálunk menőnek számító bandákat meg inkább ki is hagyom, nem az én stílusom. Az Arashi-t szerettem egy időben, már csak legjobb barátnőm rajongása nyomán is, de kétlem, hogy Ren közülük való lenne, akkor felismerném.

-Az szép munka. -tapsolom meg halkan. -Nem lehetett könnyű. Én nem lennék sztár, nem lenne hozzá idegem, már ha értenék bármihez is. Ha kijutunk, majd megkeresem a munkáidat és potenciális rajongód leszek ^^
Álomkelő lenyugodva összegömbölyödött rajtam és alszik, úgy tűnik, felfogta, hogy úgyis én vagyok a gazdija, annyi simizést kap majd, amennyit csak akar. Aikon bár az ölemben nem fér el, de úgy tűnik, tökéletesen elégedett a bal kezem lefoglalásával az asztal szélén és boldog cicamosollyal szivecskéket ereget. Regi viszont úgy tűnik, tüntetőleg nem hajlandó figyelni ránk, ez pedig eléggé fájdítja sajgó szívemet. Pont ő az, aki a leeeeegeslegjobban szeretgetnék, erre meg van sértődve, mint Gombolyag, mikor megmozdítom a lábamat, mert elzsibbasztotta a fekvésével. A jobb kezem viszont még szabad, nem hajolok előre, de kinyújtom felé mutatva békés simogatási szándékom. -Naa, ne légy dühös rám, drága. Kérsz te is egy kis kényesztetést? :3 Gyereee <3
- Chan-chan te hol élsz? Egyedül laksz, vagy a családoddal, barátoddal?
Ebbe a kérdésbe picit belepirulok, hogy megmondjam őszintén. -Családommal. Szeretnénk összeköltözni párommal, de a családom még nem engedte. Az volt a kikötés, hogy előbb legyen nekem is munkám.

_________________
Színem: #993300, Álom: #999999, ferdén akkor, ha csak Chan hallja.
avatar
Chancery
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2592
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 26
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6368/6500  (6368/6500)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Karmazsin selyemlepel

Témanyitás by Ryuninji Ren on Szomb. Jún. 01, 2013 3:26 pm

- Miért kellene, más emberekhez alkalmazkodj? Ezt sosem értettem, illetve azokat a nagyképüeket akik ezt elvárják... hmmmm.. kérdezek rá én is, persze szavaiból kivettem már, hogy ő is így gondolhatja. Az én esetemben ez persze teljesen más. Engem, vagyis Ryuninji Ren-t a média kreált. Őt kedvük szerint átformálhatták, amikor csak kedvük tarja, hogy ne veszítsen el egy árva rajongót sem. Öltözködésbe, frizurába, még a mondandójába is beleszólhattak… hehe.. így felsorolva elég trééé, de mégis szeretek sztár lenni. Valamit valamiért, ahogy a mondás tartja. De Chan-channál teljesen más a helyzet, neki nem kellene alkalmazkodnia a többi csitrihez…. ő nem abból él, hogy imádják, bár lehet, menne neki az is… ezekkel a cuki fülecskékkel lenne sok-sok rajongója.
- Hehe.. valóban menő egy munka, de gyakran fárasztó…. az embernek akkor is mosolyognia kell, mikor semmi kedve hozzá, vagy éppen ereje – mondom kuncogva. Igen kuncogok, mert így visszagondolva elég vicces, hogy végignyomtam egy koncertet úgy, hogy közben majdnem összeestem… De végig vittem, csak utána estem ágynak.. hehe, csak mert menő vagyok.
- Hát akkor beállhatsz a sorba, mert van egy pár Razzkíváncsi lennék az arcára, mikor megtudja, hogy ki és mennyire is vagyok én népszerű. Hehe… magyarázhatnám most is és kedvem islenne hozzá, csak éppen nincs értelme.. .. szomorú, hogy nem ismernek meg, de ez Aincrad.. tele műveletlen emberekkel, akiknek nincs igazán jó zenei ízlésük…. Remélem Chan-chan nem tartozik ezek közé, mert az elég gázos lenne.
Aikon jól elvan, mert kényeztetik…. ki ne lenne el ilyenkor, mikor egy csinos lányka dédelgeti? Hát nekem se lenne egy szavam se az tuti :F Reginald meg persze bevágja a durcát, hogy nem kapja meg a neki kijáró tiszteletet, figyelmet, ezért el is fordítja a tekintetét. Engem ez nem zavar különösebben, csak sóhajtok egyet, más nem reagálok erre. A lányka viszont próbálja kiengesztelni a nagyképű, makacs főnix hercegecskét, aki jó pár percig kéreti csak magát, csak azután dugja oda a kis buksiját, hogy kapjon egy kis kényeztetést ő is. a következő kérdésembe belepirul, amin újfent kuncognom kell.. Tiszta aranyos ez a lányka.. hehe.. Bár tudná, hogy ki is vagyok én valójában…
- Óh, szóval van párod? – pech… azonban mindegy, neki legalább van valakije… mármint komolyabb kapcsolat. Az nekem sajna nincs engedélyezve. Míg kint éltem, nem bántam, itt azonban néha elég magányosan érzem magam.... Főleg olyan éjszaka, hajnaltájt…
- Örülj neki, ez azt jelenti, hogy szeretnek a szüleid.. hiszen kész nő vagy már és mégsem akarnak elengedni…- bezzeg az én apám… hajajj.. hiába beszélt neki az ember.. az egyik fülén be, a másikon meg ki… makacs egy öreg…
- Amúgy mennyire komoly a kapcsolat??- érdeklődöm mosolyogva, persze ha nem akar, akkor úgy sem válaszol majd.

_________________
avatar
Ryuninji Ren
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6382/6500  (6382/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Karmazsin selyemlepel

Témanyitás by Chancery on Szomb. Jún. 01, 2013 8:46 pm

-Hogy őszinte legyek, ezt én sem értem. -vonok vállat kérdőn. -De szerintem még ők sem igazán. -mai napig nem tudom, mi jó lehetett abban az életstílusban, amit rám akartak aggatni. Sosem tartottam magam prűdnek vagy elviselhetetlennek, de amit néha azok a lányok leműveltek, attól én is hányingert kaptam.
-..az embernek akkor is mosolyognia kell, mikor semmi kedve hozzá, vagy éppen ereje
Aucs. Együttérző mosoly és "megértelek" kíséretében bólintok, hogy valóban átérzem a dolgot. Nekem ami a szívemen, az a számon, megjátszani pedig sosem tudtam magam. Mindig kitalálták, hogy érzem magam, milyen a kedvem, akár mosolyogtam, akár nem. Csak csodálni tudom Ren-samat ezért, nem kis energiába telhet az élete. Vajon itt, Aincradban kipiheni magát egy kicsit? Remélem, szerintem bőven ráfér... és alig pár perce beszélgetünk csak.
Reginald felé is tovább cuppogok, de ahogy telik az idő és csak elfordított fejjel tudomást sem vesz rólam, úgy fájdul meg egyre jobban a szívem. Amolyan "neeeee Q_Q" érzésem van, és esküszöm, bármit megadnék, hogy legalább megcsípje a kezemet vagy bármi. Már lassan úgy döntök, feladom, nem csinálok magamból tovább hülyét, mikor csoda történik és a főnixmadár áldását adja rám. Isteneem, van ennél nagyobb öröm az életben?^^ Óvatosan, nehogy bántsam szegényt, simogatom az ő buksiját is. Nem érdekel, ha hülyén nézek ki, de addig simizem a drágát, amíg csak engedi^^

-Van. Nemrég töltöttük a hatodik évünket. -válaszolom mosolyogva és némiképp bátrabban. Ha valamire az életemben büszke vagyok, akkor az az, hogy korosztályunkban mi vagyunk a fehér hollók, az a pár, akik biztos léteznek, csak senki nem ismeri őket. Viszont Ren-sama következő mondatára összerázkódom kicsit. -Nem, szülői szeretetről szó sincs. Tíz éve, mikor ők voltak fiatalok, két fizetésből is alig lehetett megélni az országunkban, és most nem akarják, hogy ez megismétlődjön. Ezért a kikötés. -arra viszont, hogy kész nő vagyok, megmondom őszintén, egy pillanatra elkap a nevethetnék. Najó, ezt azért ő sem gondolhatta komolyan, ugye? Vagy de? Najó, most bizonytalanodtam el, inkább nem is gondolok rá, majd később.
- Amúgy mennyire komoly a kapcsolat?
-Eléggé, ahogy érzem... -nyugszom meg kicsit és gondolok vissza az elmúlt hat évre. -Túl sok mindenen mentünk keresztül ahhoz, hogy ne legyen komoly. Szó szerint megmentettük egymás életét. Ha Ő nem lenne, azok a lányok, akiket már említettem, sírba kergettek volna, szó szerint. Azt meg azért te is láthatod, hogy nem vagyok kifejezetten a fiúk bálványa most sem. -kuncogok, hisz úgyse bánt a dolog. Neki tetszem, és most is azt mondta nekem valaki, a második ember az életemben, hogy "kész nő" vagyok, így most már pláne nincs min aggódnom. Úgyse akartam soha olyan lenni, aki kitűnik a tömegből, a szürke kisegér szerepe bőven megteszi, csak hagyjanak élni.

_________________
Színem: #993300, Álom: #999999, ferdén akkor, ha csak Chan hallja.
avatar
Chancery
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2592
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 26
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6368/6500  (6368/6500)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Karmazsin selyemlepel

Témanyitás by Ryuninji Ren on Szomb. Jún. 08, 2013 10:01 pm

Egész jól elvagyok chan-channal… igen kellemes társaság, meg szép is, aranyos is, meg minden, tehát nincs kifogásom ellene. Jól elbeszélgetünk, mialatt a rendelésünkre várunk. Mindketten Rament rendeltünk, nem tudom, hogy ő miért, de nekem az egyik kedvencem az előételekből. Bár nem számít nagyon annak az az adag, amit most én rendeltem, meg amúgy is egy tál étel elvileg.
- Igen az könnyen meglehet – kuncogok egy kicsit. Én magam nem tudom, hogy mi jár a nők fejében, de szerintem így a legjobb.. komolyan…. nem si akarom tudni min jár az eszük, legalábbis nem mindig. Ezekután szóba kerül még egy kcisit a sztár életem, amit kint folytatok. Hát miért ne mondanám el? Itt nem származik károm belőle, nem köt a titoktartás, vagyis szerintem nem, mert ugye ez itt nem az eredeti világ, de ki tudja? Mindegy, a lényeg, hogy nem érdekel. Reginald is megbarátkozik a beszélgető partneremmel, igaz egy kicsit kéreti magát, de csak nem tud ellenállni a kísértésnek, hogy megcirógassák egy kicsikét… főleg, ha Aikon is kap belőle rendesen. Hát igen, ez a kettő féltékeny egymásra néha-néha. Aikon azért, mert Regivel megyek küldikre, csatázni meg ilyenek. Míg a kis főnixke azért, mert a cuki macsekot előbb észreveszik a lányok, mint őt és ez böki a csőrét….
- o.O – egy fél pillanatra megszeppenek…. ez a szám nekem túl hatalmas, még elképzelni sem tudom, hogy milyen lehet hat év… hat év ugyan azzal a nővel….. áááh, ez nekem képtelenség lenne a jelenlegi állapotomban. Sőt vagy harminc éves koromig, igen, addig nem nagyon szeretnék megállapodni, vagy hogyan is mondják ezt a folyamatot, amikor a férfi ráun a nők hajkurászására.
- Hat év? Az rengeteg… nekem még hat hónapos kapcsolatom sem volt soha sem….- még mindig csak pillázok.. ehhez én még fiatal vagyok és szerintem ő is, de ha nekik ez jó, akkor legyen, na nem mintha lenne hozzá valami közöm, ezért bele se szólok.
- Ahham… értem… végül is akkor jogos ez….- ehhez sem tudok túlzottan hozzászólni. Nekem van pénzem dögivel, sok dologért ráadásul fizetnem sem kell, elég ha reklámozom azokat, vagy megjelenek bennük. Nem mondom ez igen élvezetes része a kinti életemnek, csak néha ez is fárasztó. Végül megérkezik a rendelés.. finom illatokat érzek.. nyami…
- Itadakimaaaaaaasu – és már habzsolok is.
- Hmmm.. mennyei – csípős és fűszeres, pont ahogy szeretem, nincs is ennél jobb Ramen a világon. És az a sok husi benne… nyami :F
- Mond csak Chan-chan… akkor már van állásod? – teszek fel egy újabb kérdést és eszek tovább.


_________________
avatar
Ryuninji Ren
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6382/6500  (6382/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Karmazsin selyemlepel

Témanyitás by Chancery on Szomb. Jún. 08, 2013 11:00 pm

Álomkelő egy nagy ásítás után lehuppan a földre és az asztal egyik lábánál foglal inkább helyet mancsnyalogatási célból. Úgy tűnik, nem nagyon tetszett neki a mocorgásom, hogy Aikont és Regit is ugyanúgy tudjam kényesztetni - meg fürödni az élvezetben, amit a kényeztetésük okoz. Hmmmmrau<3 Sosem tudnék betelni velük. Najó, Regivel nem tudnék betelni sosem, Aikonnal még talán, főleg, hogy nekem is macskám van. Immár.
Szégyenlős kislányként kuncogok, mikor észlelem Ren-sama enyhe megszeppenését. Viszont egyszerűen nem bírom megérteni, miért olyan hihetetlen a dolog másoknak. Az én nagymamám is kiskamasz korában ismerte meg nagyapámat, akivel a mai napig galamb-turbékolnak szerelmesen, és előttem is mindig ez a példa lebegett. Persze én is meglepődök Ren-sama kijelentésén, de végül csak legyintek Aikonos kezemmel - ezzel picit elengedve őt, gomenne.

-Ahány ember. Egyszer majd te is megtalálod, addig meg csak óvatosan. -kuncogok. Inkább nem kezdem el firtatni a dolgot, pedig valljuk be, az iskolában is rendre előbukkanó párkapcsolati-terapeuta-énem máris kezdi kapargatni az agyam falát, hogy "eressz ki, had analizáljam ezt az adoniszt". Nyugszol!
Milyen furcsa, hogy alig 100 éve meg nem csak hogy nem te választhattál párt magadnak, de azt is mindig egy életre adták... most meg pont a magunkfajták a furcsák, akik rögtön az elején lekötődnek egymás mellett. Oh, bár annyi millióm lenne, ahányszor letépték a fejem, hogy hülye vagyok, és inkább előbb... izé... "más pasikat próbáljak fel". Mintha csak ruhák lennének a szekrényben... gusztustalan. Szinte hallom, ahogy ezt kántálják azok a libák a fejemben.
Végül a kántálás abbamarad, hisz megcsap valami édes illatáradat és az NJK leteszi elénk a két tálat. Jóformán el is felejtettem, hogy rendeltünk. Tanácstalanul nézek egyik kezemről a másikra, hisz a balt Aikon, a jobbot Regi foglalja el. Ajjaj...
Ha Aikont engedem fel, félek, hogy dühös lesz rám.
Ha Regit, akkor ő lesz dühös, no nem mintha ennek lenne egyáltalán esélye. Help me Q_Q

-Na, fiúk. -mosolygok a két kis állatkára, és végül a béke mellett döntök. -Ugye nem bánjátok, ha tartunk egy kis szünetet, amíg ezt megeszem? ^^ -mutatok a rámenre. Egy-egy utolsó simi még mindkettő buksijára, és remélem, megértik a helyzetem ^^
-Mi? -kapom fel a fejem az étel tanulmányozása közben a kérdés hallatán, majd amikor az agytekervényeim felfogják: -Ja, nem, nincs. A játék elejéig nem vettem föl sehova, legalábbis nem tudok róla. -vonok vállat. Ha fel is vettek vagy hívtak, mostanra úgyis érvényét vesztette a dolog. Majd folytatom, miután kijutottunk. Most előbb ez az isteni finom rámen a főszereplő. Na meg Regi. Akinek a látványával még mindig nem bírok betelni, noha igyekszem nem feltűnően bámulni *w*

_________________
Színem: #993300, Álom: #999999, ferdén akkor, ha csak Chan hallja.
avatar
Chancery
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2592
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 26
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6368/6500  (6368/6500)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Karmazsin selyemlepel

Témanyitás by Ryuninji Ren on Szomb. Jún. 22, 2013 11:35 am

- Hát azt az én esetemben nem lehet tudni… túl fiatal vagyok, ahhoz, hogy elkötelezzem magam egyetlen egy nő mellett…- felelem mosolyogva. Ezt valóban így gondolom, nem tehetek róla. Egyesek szerint ez azért van így, mert még nem voltam szerelmes, ez lehet, de nem tudok nyilatkozni. Most így érzem és kész, nem tehetek ellene semmit sem, mondjuk nem is áll szándékomban. Közben meghozzák az ételt is, amit korábban rendeltünk. Szinte már el is felejtettem, annyira belemerültünk mi ketten a beszélgetésbe. Persze mikor megcsapja orrocskámat a finom illat, már csorog a nyál a számból, megéheztem, ezért elkezdek falatozni, majdhogynem habzsolni. Nyami, de fincsi ez a Ramen. Chan-chan eközben még a petekkel van elfoglalva, nem hagyják enni vagy mi? Rájuk kellene szólnom, de nem látom úgy, hogy zavarná a lányt, végig mosolyog, igazán érdekes.
- Már azt hittem, hogy nem is vagy éhes…- végül csak rászánja magát arra, hogy abbahagyja  a fiúkkal való foglalkozást és hozzálásson a fincsi étekhez, nekem nagyon ízlik, leheletnyit csípős, pont ahogy szeretem :F   Regi és Aikon ezt legalább megértik, hiszen ők is szeretik a hasukat, hohóóó, de még mennyire. Így nyugton elücsörögnek az asztal egyik sarkában, míg a főnix le nem rúgja az asztalról a kék cicust, aki hőbörög pár percet, míg visszamászik…. kölykök… nem lehet bírni velük, csak legyintek és eszem tovább. Csendben eszegetünk, az étellel kell most foglalkozni, mert isteni. Néha-néha kortyolgatok mellé a hűs italomból, fini ez az epershake is, tényleg mennyei.  Valamilyen úton-módon a munkára terelődött a szó…. természetesen nem véletlenül. Szegény lánynak még nincs munkája, nem vették fel sehova. Nem vágom annyira ezt a „szakmát” ami neki van, én csak gamelek a gépen, meg más apróbb dolgokat csinálok, semmi extrát…
-  Mikor kijutunk innen, nekem dolgozhatsz – felelem két falat között. Komolyan gondolom, nem beszélek a levegőbe. Megkedveltem ezt a lánykát ez alatt a pár perc alatt. Ráadásul van egy párja is, de a szüleinél laknak, meg minden.  Az úgy elég tréééé.  Van némi beleszólásom a dolgokba az ügynökségnél, elvégre én vagyok ott a sztár, nélkülem nincs semmi.
- Persze csak, ha érdekel – többet nem mondok most, majd utána, ha benne van a dologban. Talán korai még ilyesmikről beszélni, de jobb tisztézni minél előbb, mert akkor tutira nem felejtem el.

_________________
avatar
Ryuninji Ren
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6382/6500  (6382/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Karmazsin selyemlepel

Témanyitás by Chancery on Szomb. Jún. 22, 2013 12:04 pm

Ren-sama kijelentésére, miszerint túl fiatal a megállapodáshoz, alig bírom ki, hogy ne nevessem el magam. Én alig voltam 14-15 éves, mikor megállapodtam, bár akkoriban még nem hittem volna el én sem, hogy egy ilyen tartós kapcsolatba ugrok fejest. Igaz, az én neveltetésem is "megkövetelte", hogy lehetőleg egyből a jövendőbeli férjemet találjam meg. Na, nem mintha bánnám, dehogyis, az élet már csak ilyen furcsaságokkal van tele.
Felbátorodva ugrok neki az ételnek, mikor látom, milyen jóízűen eszik az asztal túlfelén ülő adonisz. Annak pedig kiváltképp örülök, hogy az állatkák nem kezdenek sértődötten elvonulni a kérésemre. Gombolyag odahaza vajon megteszi...? Jóformán nem is emlékszem, csak arra, hogy le-föl járkál közben is, 'csakazértsem' alapon zavarva az embert. 
Kuncogva nézem a két kicsi lökdösős játékát, olyan mókásak. Álomkelő lustán felemeli a fejét, meglegyinti a fülét, majd visszafekszik a helyére, mintha azt akarná jelezni: Cöh, gyerekek. Mintha ő nem lenne az. Bár megjelenésekor elkönyveltem, hogy cserébe sosem fogok díszpetet tartani, elgondolkodom egy pillanatra, hogy talán érdemes lenne, hisz szegény ÁK így egyedül van... biztos szívesen fogadna maga mellé egy társat.
Ez a ramen viszont... egyszerűen mennyei. Az illata, az íze, a szaftja... a szakács biztos kimaxolta a főzőtudományát. Én nagyjából egy hétköznapi reggelit tudok összeütni, ha ügyesen csinálom, semmi más. Oh, az biztos, hogy majd ha megtehetem, ide fogom hozni pár ismerőst - Yuichit és Jayt biztosan -, mert ezt kötelező jelleggel meg KELL kóstolniuk.
Ellenben mikor Ren-sama ismét megszólal, én pedig felfogom a mondat értelmét, meglepetésemben a falat cigányútra téved. Pár köhintéssel igyekszem helyes útra terelni, miközben az arcom szó szerint elkezd főni az izgalomtól. Jól értettem? Komolyan... munkát ajánlott...?

-Ho-Ho-Hogyne érdekelne! -felelem, mikor végre levegőt kapok. -Mármint, szíves örömest, megtisztelsz. Csak... csak majd bele kell tanulnom mindenbe, amit kifejlesztenek, miközben itt dekkolunk. -utalok az informatika jóformán rohamos fejlődésére. -Hogy őszinte legyek, öröm lenne neked vagy veled dolgozni ^^

_________________
Színem: #993300, Álom: #999999, ferdén akkor, ha csak Chan hallja.
avatar
Chancery
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2592
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 26
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6368/6500  (6368/6500)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Karmazsin selyemlepel

Témanyitás by Ryuninji Ren on Pént. Júl. 05, 2013 10:35 pm

Az étel egyszerűen mennyei, nem tudom megállni, hogy ne is adjak hangot ennek. Igen jóízűen falatozom, pedig jól tudom, hogy ez itt nem is igazi étel, csupán adatok, meg miegymás, de akkor is… nyami :F A két petem megint csinálja a fesztivált, de engem ez kicsit sem érdekel a jelen helyzetben, majd lenyugszanak, ahogy eddig is. Belefáradtam már a csitítgatásukba, oldják meg egymás között, engem meg hagyjanak békén, főleg mikor próbálom kiévezni eme isteni ramenecskét.  Kellően csípős, pont ahogyan mindig is szerettem, rendesen eltalálták az ízlésem az biztos. Az epershake sem másodlagos. A hűs ital is remekül el van találva. Nem túl édes, jó hűvös és rendesen kiérzik a kedvenc gyümölcsöm, nem mint azokban az olcsó mű ízű löttyökben, melyet némely helyen adtak az eredeti világban, felháborító, hogy ilyesmivel is próbálkoznak. Legjobb esetben is a fejére öntöttem annak, aki odahozta nekem azt a borzalmat.
Chan-chan még evés közben is a viaskodó peteket figyeli. Nagyon szeretheti az kisállatokat, vagy nem tudom, én azért ennyire nem vagyok oda értük, sőt, az utóbbi időben nagyon lefárasztanak, nem bírok velük. Már-már tényleg úgy tűnik, hogy az én határtalan energiámon is túltesznek, kevés vagyok ide. Nah, majd visszafogom őket valahogy, csak tudnám hogy.. itt nincs fájdalom, verés kilőve. Hmmmmm… fogós kérdés.. talán kaja megvonás, bár éhen lehet itt halni egyáltalán? Veeeh.. inkább hagyjuk.
Mivel megkedveltem ezt a lányt, teszek neki egy ajánlatot, persze nem házasságit, csak egy egyszerű állás ajánlatot. Az igazi világban azért vagyok valaki, még ha ezt itt nem is ismerik el, így könnyűszerrel szerezhetek neki munkát, csak egy szavamba kerül.  Ez nekem olyan egyszerű, mint a levegővétel.
- Ez remek, akkor megbeszéltük – mondom mosolyogva. Őszintén szólva nem gondoltam, hogy ilyen gyorsan elfogadja az ajánlatomat, ebből is látszik valami.
- Hát én ezekhez nem nagyon értek, csak egy picikét. Én inkább az a gamer típus vagyok, csak a játék megy, más nem nagyon – mondom kuncogva. Ez pontosan így van, nincs értelme köntörfalazni., soha nem érdekelt
- Tényleg Chan-chan! Miért ezt a szakmát választottad?  Te vagy az első nő ismerősöm aki ebben szeretne dolgozni :O – pedig van jó pár női ismerősöm, még olyan is, akinek a nevét sem tudom, pedig anno minden nap találkoztam vele.. ejj… néha kihagy az agyam, vagy nem tudom.
avatar
Ryuninji Ren
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 1619
Join date : 2012. Dec. 18.

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6382/6500  (6382/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Karmazsin selyemlepel

Témanyitás by Chancery on Pént. Júl. 05, 2013 11:20 pm

Ezek után úgy érzem, a mennyben lebegek, miközben angyalok kórusa énekelget a fejem körül. Ahhoz képest, hogy egyébként utálom az ilyen giccseket, most másféleképp nem tudnám leírni az érzést. Megismerhettem az egyik olyan embert a játékban, akit eddig is kisistenként tiszteltem; megérinthettem, simogathattam egy főnixmadarat, sőt, hoszabb időn keresztül élvezhetem a társaságát neki is és a kis barátjának is; remélhetőleg szereztem munkát is, bár Ren-sama viselkedéséből ítélve akár biztosra is mehetek a dologgal, olyan önbizalomteli. Bezzeg odakint még az interjúig sem jutottam el soha, csak tesztírások tömkelegéig, és fogalmam sincs, mit véthettem újra és újra, amiért rendre nemleges választ kaptam végül e-mailben.
-Én is gamerként kezdtem a szakmát. -vallom be, részben bátorításként, hogy a dolog nem olyan bonyolult, hogy egy játékos-fej ne értse meg egyhamar.
Lassan elfogy a ramen a tányérról, és a gyomrom is jelzi, hogy köszöni szépen, de már tele van. Sokszor nevettek ki, mert "annyit eszek, mint egy rigó", ami egyébként téves, mert a rigó a saját testsúlyának többszörösét eszi meg egy nap. Én meg már ettől az egy tál ramentől is úgy érzem, teljesen tele vagyok és majd' kipukkad a hasam, de ismerem magam. Eltelik két-három óra, és megint éhes leszek valami nasira. Nem baj, mert abból már van raktározva odahaza meg az inventoryban is.

-Nem meglepő. Én láttam már lányokat a szakmámba, de egyik se vette komolyan. -válaszolom. -Egyébként... szerintem azért választottam, mert apám is ezzel foglalkozik részben, és kicsi koromtól kezdve mindig árgus szemekkel néztem, ahogy építette a számítógépeket vagy állítgatta be az oprendszereket. Valahogy sosem tudtam mást elképzelni, amiben helyt álltam volna... -kuncogok. Járni-beszélni nem tudtam, de a számítógépet már mesterien kezeltem, főleg, ha játékokról volt szó. Az egész utat a tanulástól idáig pedig csak egyvalami miatt bántam meg: hogy néha még maguk a szakmában dolgozók is félreértik a munkájukat.
KayaBá viszont nem értett félre semmit. Sőt. Hihetetlen, amit újragondolt, és végül megalkotott. Vajon azoknak, akik neki dolgoztak/nak, és most látják, ami itt folyik, mi járhat a fejükben...?

-És te? Neked mi a történeted? -mosolygok. Kiváncsi vagyok, Ren-sama vajon honnan jött a nagyvilágon belül<3

_________________
Színem: #993300, Álom: #999999, ferdén akkor, ha csak Chan hallja.
avatar
Chancery
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2592
Join date : 2013. Apr. 23.
Age : 26
Tartózkodási hely : Itt-ott Aincrad városaiban

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6368/6500  (6368/6500)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Karmazsin selyemlepel

Témanyitás by Noxy on Hétf. Júl. 15, 2013 11:17 pm

//Niels//

A reggelt elég cikis helyzettel kezdtem.
Úgy ébredtem fel álmomból, hogy el fogok késni. Úgy pattantam fel az ágyból, hogy nem adtam időt semmire, de még reggelizni és felöltözni se tudtam. Ez utóbbit igazából elfelejtettem, és még csak nem is sejtettem, hogy kihagytam. Pedig ez nagy kár volt. Igen nagy hiba.
Elhagyva a boltom lakását végigfutottam az utcákon, a főtéren, sőt, az egész városon oda, ahonnan késésben voltam. Még nem vettem észre, hogy akik mellett elfutottam, mind kinevettek, és mutogattak rám. Kis idővel figyeltem csak fel a nevető egyénekre, mikor már célegyenesben voltam, de még így sem értettem, miért hahotáznak rajtam.
Megérkeztem a helyszínre, ami egy utca volt. De még így is volt ott egy jó pár ember, hogy egy jót mulasson rajtam. Egy-két kapatosabb férfi még vágyakozó szemeket is meresztett rám.
Már-már gyanús volt a dolog, úgyhogy végig akartam vizsgálni magam, hogy mi lehet rajtam, vagy mi nincs rajtam, ami miatt közviccnek lettem kitéve.
Ekkor vettem észre, hogy abban a fehérneműben futottam idáig, amiben aludtam. Teljesen elvörösödött az arcom a szégyentől, és próbáltam takargatni magam. Elölről könnyen, de hátul semmit se tudok eltakarni. Majdnem elvesztettem a lélekjelenetemet, de végül szerencsémre biztos ami biztos alapon belenéztem az inventorymba, és találtam ott pár öltözéket, amit gyorsan magamra kaphattam. Milyen szerencse! Ha nem felejtettem volna benne ezeket, most aztán nagy szégyenemben visszafuthattam volna így a városon keresztül a ruhámért.
Ahogy ruha került rám, a játékosok és az NJK-k már nem nevettek rajtam, hanem folytatták a maguk kis dolgait.
Eszembe jutott még valami... egyáltalán hova siettem ennyire? Honnan kések én egyáltalán? Mi volt ez az egész? Hiszen most tudatosult bennem, hogy nekem nincsen programom, és még csak nem is terveztem mára találkozni senkivel sem!
A fene egye meg a reggeli elbutulásokat minden ébredés után!
Ideje az ébresztő-italoknak. Ha már itt vagyok, akkor itt a környéken benézek valahová. Hmmm, itt van a Karmazsin Selyemlepel. Ez az a hely, ahol nagy néhaságban találkozom Calebbel, azaz Árnyék C.-vel, a vörösindikátoros ismerősömmel, akit mostanság nem is láttam. Remélem jól van, és még bírja a játékot.
Beléptem a lebujba. Még mindig ugyanaz a megszokott szféra, ami itt szokott fogadni. Rögtön rendeltem egy jó erős aszút a csapostól, ahogy odaértem a bárpulthoz.

_________________
Statok:
Élet: 23 (-2)
Fegyverkezelés: 28 (+37)
Erő: 25 (+37)
Kitartás: 15 (+3)
Gyorsaság: 34 (+7)
Speciális képesség: 15 (+9)
Páncél: +60
Jártasságok:
Elsődleges jártasságok:
Akrobatika (3. szint)
Keresés (2. szint)
Lopakodás (1. szint)
Észlelés (1. szint)
Spec: Céhbazár március [A céhbónuszod arany része egy általad választott küldetésben a kétszeresére nő. (Mesélőnek jelezni kell!) - Bújj-bújj szellem, Ai küldetése]
avatar
Noxy
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1050
Join date : 2013. Jan. 21.
Age : 28

Karakterlap
Szint: 25
Exp:
2457/2500  (2457/2500)
Céh: White Rose

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Karmazsin selyemlepel

Témanyitás by Niels Groven on Szer. Júl. 17, 2013 1:12 pm

/Judy/
 
 Miután egy közeli tóban megejtettem a reggeli fürdésemet, kifeküdtem megszáradni a napfényre. Nem értem, hogy mégis miért akar mindenki elmenni innen mindenáron, amikor ez a hely sokkal kellemesebb, mint az igazi világ. Talán egy kicsit veszélyesebb, de ha valaki kerüli a veszélyesebb helyeket, semmivel nincs nagyobb esélye meghalni, mint például otthon. Valakit persze várnak otthon.
 Ahogy lassan megszáradtam, felvettem a ruháimat, és a város felé vettem az irányt. Egyszer remélhetőleg nem leszek rászorulva, hogy a közelében maradjak, de jelenleg nem vagyok képes ételt szerezni és készíteni, úgyhogy muszáj a városban enni. Lehet, hogy lassan el kéne kezdenem fejlődni is, unom már a spórolást.
 Célirányosan haladtam keresztül a város utcáin, nem törődve vele, hogy a legtöbb játékos félreáll az utamból, köszönhetően a kis vörös jelnek a fejem felett. Itt nagyon ártani nekik nem tudok, úgyhogy nem tudom, miért, de nem is érdekel, már megszoktam. Ha azt akarom, hogy valaki ne kerüljön el, akkor elmondhatom neki, hogy igazából csak egy embert öltem meg, és őt is azelőtt, hogy tisztában lettem volna a játék szabályaival.
 Ahogy belépek a fogadóba, rögtön kevésbé érzem, hogy figyelnének. Nem túl jó hírű hely ez, ide járnak a játék bűnözői, tehát itt egy szimpla vörös indikátor meg sem kottyan senkinek. Gyorsan rendelek reggelire egy kolbászt, azután leülök az egyik sarokban álló asztalhoz. Szokás szerint gyorsan megkapom a reggelimet egy szelet kenyérrel meg valami mártással, ami kicsit olyan, mint a mustár.
 Evés közben figyelem a társaságot, kik jönnek-mennek ma reggel, de nagyjából megegyezik a szokásossal. Vörös játékosok, némelyikük valószínű foglalkozásszerűen űzi más játékosok megölését, a zöldek pedig talán a megbízóik, vagy üzlettársaik. Nagyon kevesen lehetnek itt, akik nem sántikálnak valami rosszban.
 Aki felkelti a figyelmem, egy korábban nem látott lány, zöld indikátorral, aki most jön be az ajtón, és megy a pulthoz italt rendelni. Nem úgy tűnik, mint aki különösebben zavarban lenne a gyilkosok között, de nem igazán illik bele így sem a rossz arcú társaságba. Furcsa, hogy egy ilyen helyet választott az italozáshoz, aztán persze csalhat a látszat, és ő is éppen munkát készül adni egynek a helyi orgyilkosok közül.

_________________
Statok:
Spoiler:
Élet: 4
Fegyverkezelés: 2
Erő: 3(+1 tárgybónusz)
Kitartás: 4
Gyorsaság: 0
Speciális képesség: 2
Páncél: 4


Speciális képesség:
Spoiler:
Bloody armor (Véres páncél):
Passzív képesség. A játékos minden 4 okozott sebzésért kap 1 pontot a páncéljára, függetlenül attól, hogy a páncélja így az eredeti maximum fölé kerül, vagy a páncélt már teljesen átütötték. Az így szerzett pontok csak egy ideig maradnak meg, a pontozástól függ, hogy meddig. Minden ötödik pontért egy körrel tovább marad meg az így kapott páncél.
Az ellenfél páncéljának sebzéséért nem jár pont. A páncélt érő támadások először az így nyert átmeneti pontokat szedik le, nem az eredetit. A képesség hatása alatt olyan, mintha vérrel lenne összekenve a pajzs, a páncél és a játékos arcán is vérrel mázolt harci festés jelenik meg. A mennyiségből lehet következtetni, hogy hány plusz pontja lehet a páncélján.
avatar
Niels Groven
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 33
Join date : 2013. Jul. 12.

Karakterlap
Szint: 2
Exp:
10/100  (10/100)
Céh: Liberators

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Karmazsin selyemlepel

Témanyitás by Noxy on Szer. Júl. 17, 2013 7:15 pm

//Niels//

Mikor bejöttem, nem törődtem a néhány vörös indikátorú játékossal, akik méregettek vegyes reakciókkal, ahogy néztek utánam. De egyelőre senki se tehet semmit, mert ez a hely még a városon belüli védett zónában van. Voltak, akik csak érdeklődtek, de voltak, akik legszívesebben legyilkolnának, mert zöld az indikátorom. e hiába, hiába. Ez egyelőre nekik csak egy ölelgetett vágy volt. Csak ránézésre tudnának felismerni, de névből nem, mivel csak partiban és küldetés tagjai láthatják csak a nevem.
Mikor rendeltem az aszút, a kocsmáros kinyílt csipákkal nézett rám, mint borjú az új kapura. Meg volt döbbenve, hogy én idejöttem, kicsit se félve a körülöttem caplató rosszképű, zöld vagy vörös indkátoros, vegyes tivornyától. Sose voltam az a típus, aki az ilyen alakoktól megrémülne. És mivel árnyharcos vagyok, még joggal hihetnék rólam azt, hogy ugyanolyan sunyi zöld vagyok, mint akik itt vannak.
- Azt mondtam, aszút kérek, az erősebből. - ismételtem el neki szájba rágva. - Mit nem lehet ezen érteni? Hát nem azért vagyunk itt mi az italozók, hogy a pénzünkből megélhessen?
Végül a kocsmáros kénytelen volt eleget tenni a kérésnek. De mivel mást is szolgált ki, így várnom kellett a rendelésemre. Csak hosszú idő után kaphattam kézbe a poharamat és a palackozott aszúmat, amikkel máris egy üres, félreeső asztalhoz mentem. Az asztalom tőszomszédságban volt azzal a másikkal, aminél egy majdnem velem egyidős lovag fiú foglat helyet. Az is engem bámult, de mint ahogy szokásom, igyekszem nem törődni azokkal, akik csak bámulnak engem. Csak abban az esetben, ha valamiért valaki megszólítana.
Kár, hogy Árnyék C. nincs most itt. Pedig milyen jól jönne most az ő társasága. Azóta akarnék vele beszélni, amióta kaszt váltottam. Talán még további jó tanácsokkal és rálátásokkal is szolgálhat nekem ezzel is, meg sok mással is kapcsolatban. Mivel ő is árnyharcos, még a kaszt azoknak a rejtelmeibe is beavathatna, amikkel én még nem vagyok tisztában. Az igaz, hogy napról napra a sok gyakorlással egyre ügyesebben bánok a késeimmel és a korlátolt mozgásaimmal (bárcsak ugyanolyan jól mozognék harcművészként, mint a valóságban!), de Mirika is azt mondta nekem, hogy még nekem is sokat kell még tanulnom ahhoz, hogy közelharcban megtanuljak túlélni.

_________________
Statok:
Élet: 23 (-2)
Fegyverkezelés: 28 (+37)
Erő: 25 (+37)
Kitartás: 15 (+3)
Gyorsaság: 34 (+7)
Speciális képesség: 15 (+9)
Páncél: +60
Jártasságok:
Elsődleges jártasságok:
Akrobatika (3. szint)
Keresés (2. szint)
Lopakodás (1. szint)
Észlelés (1. szint)
Spec: Céhbazár március [A céhbónuszod arany része egy általad választott küldetésben a kétszeresére nő. (Mesélőnek jelezni kell!) - Bújj-bújj szellem, Ai küldetése]
avatar
Noxy
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1050
Join date : 2013. Jan. 21.
Age : 28

Karakterlap
Szint: 25
Exp:
2457/2500  (2457/2500)
Céh: White Rose

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Karmazsin selyemlepel

Témanyitás by Niels Groven on Kedd Júl. 23, 2013 12:00 am

/Judy/

Miközben harapok egyet a szelet kenyérből a kolbász mellé, tovább figyelem a lányt, akinek valamilyen problémája van a pultnál. Talán pénze nincs, talán valami olyasmit kért, amit nem tartanak, fogalmam sincs, és különösebben nem is érdekel, csak műsor reggeli idejére. Otthon reggelinél vagy a tévét néztem, vagy apámmal beszélgettem, mindkettő jóval tartalmasabb elfoglaltság, mint a falat nézni. Ez legalább most ad egy kis változatosságot, bár végül nem lesz semmi, valószínű megoldódik a probléma, a csaj egy üveg borral távozik a pulttól, és ül le tőlem nem messze.
Nem tudom, hogy lehet önmagában bort inni reggel, főleg egyedül. Otthon én is csak társaságban ittam, egyszerűen felesleges dolog egyedül inni, na meg szánalmas is. Ha nincs társaság, talán a legjobb dolog hanyagolni az ivászatot, ahogy van, én például csak kóstolás szinten néztem meg pár italt, ha túl soknak éreztem a pénzem, de persze, társaság híján nem volt semmi értelme.
Ahogy beleszúrom a villát a kolbászba, és levágok belőle még egy darabot, kicsit jobban szemügyre veszem a lányt. A zöld indikátorán és azon túl, hogy nem ismerem, van még egy feltűnő tulajdonsága, ami első ránézésre elkerülte a figyelmem, nevezetesen hogy európainak tűnik, tehát vagy Japánban él, vagy valahogy eljutott hozzá egy példány a NerveGearből. A lényeg, hogy az európaiak ritkák.
Nem is néz ki rosszul a csaj, bár azért volt már jobb külsejű barátnőm is, a kocka csajok között azért átlagon felüli külseje van. Biztosan hozzám hasonlóan valami más probléma elől menekült virtuális valóságba, nem a külsejével elégedetlen. Persze, kár időt vesztegetni találgatásra, soha nem szerettem mások végtelen kielemzését találgatásokkal.
Magamra vonatkoztatva, talán hálásnak kéne lennem a sorsnak, vagy Istennek, Odinnak, vagy a szellemeknek, vagy csak a szerencsés véletlenek sorozatának az életemért. Lehet, hogy anyám meghalt, lehet, hogy apám embereket gyilkol a pincében éjjelente, lehet, hogy nem kívánt gyerek vagyok, de legalább jól nézek ki. Ez máris több, mint amit a legtöbben elmondhatnak magukról a kockák közül, és a többi problémával ellentétben, ezt nehéz lenne megoldani. Gondolom, a csaj is megoldaná a saját problémáit, ha kikerülne, ahogy én is beszélnék apámmal, hogy béreljen magának valami raktárt, ahol embereket ölhet, tőlem távol. Azért egyszerűbb itt maradni.


_________________
Statok:
Spoiler:
Élet: 4
Fegyverkezelés: 2
Erő: 3(+1 tárgybónusz)
Kitartás: 4
Gyorsaság: 0
Speciális képesség: 2
Páncél: 4


Speciális képesség:
Spoiler:
Bloody armor (Véres páncél):
Passzív képesség. A játékos minden 4 okozott sebzésért kap 1 pontot a páncéljára, függetlenül attól, hogy a páncélja így az eredeti maximum fölé kerül, vagy a páncélt már teljesen átütötték. Az így szerzett pontok csak egy ideig maradnak meg, a pontozástól függ, hogy meddig. Minden ötödik pontért egy körrel tovább marad meg az így kapott páncél.
Az ellenfél páncéljának sebzéséért nem jár pont. A páncélt érő támadások először az így nyert átmeneti pontokat szedik le, nem az eredetit. A képesség hatása alatt olyan, mintha vérrel lenne összekenve a pajzs, a páncél és a játékos arcán is vérrel mázolt harci festés jelenik meg. A mennyiségből lehet következtetni, hogy hány plusz pontja lehet a páncélján.
avatar
Niels Groven
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 33
Join date : 2013. Jul. 12.

Karakterlap
Szint: 2
Exp:
10/100  (10/100)
Céh: Liberators

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Karmazsin selyemlepel

Témanyitás by Noxy on Vas. Júl. 28, 2013 12:50 pm

Ahogyan nem foglalkoztam az engem körülvevő tivornyával, hasonló kitartású gondolkodással ittam lassan az aszúmat. Egy idő múlva feltűnt nekem, hogy a lovag fiú, aki közelében ültem, mindvégig kitartóan engem nézett, mintha azon töprengene, hogy ki a fene vagyok én és mit keresek itt egy olyan helyen, ahol vörös indikátorosok is gyakran befordulnak. Nem törődtem vele se eddig, de mivel ő volt a legkitartóbb bámészkodó, már-már egyenesen kezdett zavarni.
~ Talán akar tőlem valamit. ~ gondolkoztam. ~ Remélem, hogy nincsenek rossz szándékai, mert akkor kénytelen leszek szemmel tartani. A kis gyilkos kedvű kislány után senkiben nem szabad végképp megbízni, amíg ki nem ismerem.
Nem néztem a srácra, de valami azt súgja, ha viszonyoznám a fürkészést, semmit nem tudnék róla egyelőre kiolvasni, pedig elég jó megfigyelő vagyok. Hát igen, vannak, akik nagyon jól tudják rejteni jellemüket. Pár ilyennel találkoztam már az elmúlt idők folyamán, amióta egy nem létező világba vagyok összezárva többezernyi vegyes alakkal. Egyelőre a nagyképű alakok és a cukiskodó buta tyúkok és kislányok voltak fölényben. A zárkózottakkal meg nem igen lehet összeférni. Olyanokból, akik komolyak, beszélgethetek velük egy csomó mindenről, és könnyebben ki tudnék építeni velük egy összefogott csapatot, annál kevesebben. Ez a srác szerintem zárkózott lehet, bár nem tudom, ha már ilyen jól álcázza érzéseit.
Megittam az első pohárnyi aszúmat, aztán végre valahára ránéztem hideg, csendes tekintettel.
- Igen? Segíthetek valamiben? - kérdeztem tőle udvariasan.

_________________
Statok:
Élet: 23 (-2)
Fegyverkezelés: 28 (+37)
Erő: 25 (+37)
Kitartás: 15 (+3)
Gyorsaság: 34 (+7)
Speciális képesség: 15 (+9)
Páncél: +60
Jártasságok:
Elsődleges jártasságok:
Akrobatika (3. szint)
Keresés (2. szint)
Lopakodás (1. szint)
Észlelés (1. szint)
Spec: Céhbazár március [A céhbónuszod arany része egy általad választott küldetésben a kétszeresére nő. (Mesélőnek jelezni kell!) - Bújj-bújj szellem, Ai küldetése]
avatar
Noxy
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1050
Join date : 2013. Jan. 21.
Age : 28

Karakterlap
Szint: 25
Exp:
2457/2500  (2457/2500)
Céh: White Rose

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Karmazsin selyemlepel

Témanyitás by Niels Groven on Szer. Júl. 31, 2013 2:32 pm

A lány kitartóan nézett tovább, miközben folytatta a borozást, én pedig az evést. Legalábbis, addig, amíg el nem fogyasztottam a maradékot, ezután hátradőltem a székben, és tanulmányozni kezdtem a fiatal, szőke lányt.
 Ahogy ott üldögélt, nem úgy tűnt, mintha várna valakit, nagyon ritkán nézett az ajtó felé, többnyire inkább felém nézett, bár azt nem tudom, mi volt olyan érdekes rajtam. Ebből a közegből nem lógok ki, itt sok a pk, nincs rajtam hivalkodó páncélzat. Talán azért talál érdekesnek, mert európai külsőm van.
 Meglepett, hogy végül meg mert szólítani, pedig minket igyekeznek elkerülni a zöld játékosok, még akkor is, ha erősebbek éppen. Alvás közben például bárkit könnyen meg lehet ölni, csak elfogadtatod vele a párbajt, esetleg még itatsz valamit az ellenféllel, amitől lebénul. Talán még az én költségvetésemből is kijönne egy erősebb bénító méregre való.
 - Most, hogy így kérded… nem tűnsz japánnak. Te is Európából jöttél?- felállok az asztaltól, és átülök a lány asztalához. Nem szokás itt ordibálni, az itteni vendégeket nem jó zavarni, meg nem is szeretem, ha mások hallják, amit beszélek. Persze, lehet, hogy itt van olyan, aki mindent hallhat, de az meg az ő dolga. Különösebb titkolnivalóm nincs, és nincs annyi aranyam sem, hogy érdemes legyen kirabolni, amikor a városon kívül járok. A többi PK-nak túl kis zsákmányért túl nagy kockázat vagyok, esetleg valami önjelölt rendőrrel kell vigyáznom.
 - Nioven vagyok- egyelőre nem közlök vele ennél többet, nagyon a játékon belül nem is tudnék magamról semmit mondani. Ami pedig a valódi kilétemet illeti, azt lehet célszerű eltitkolni, ha egyszer vége lesz a játéknak, lehet, hogy felelősségre fogják vonni a piros indikátoros játékosokat, és bármilyen jó ügyvédjei vannak apámnak, azért nem szeretnék rögtön egy bíróság előtt kikötni, ha felkelek. Valószínű felmentenének persze, kiskorú voltam, és nem szándékosan öltem meg azt a srácot, lehet inkább az itteni „igazságszolgáltatással” kéne vigyázni.

_________________
Statok:
Spoiler:
Élet: 4
Fegyverkezelés: 2
Erő: 3(+1 tárgybónusz)
Kitartás: 4
Gyorsaság: 0
Speciális képesség: 2
Páncél: 4


Speciális képesség:
Spoiler:
Bloody armor (Véres páncél):
Passzív képesség. A játékos minden 4 okozott sebzésért kap 1 pontot a páncéljára, függetlenül attól, hogy a páncélja így az eredeti maximum fölé kerül, vagy a páncélt már teljesen átütötték. Az így szerzett pontok csak egy ideig maradnak meg, a pontozástól függ, hogy meddig. Minden ötödik pontért egy körrel tovább marad meg az így kapott páncél.
Az ellenfél páncéljának sebzéséért nem jár pont. A páncélt érő támadások először az így nyert átmeneti pontokat szedik le, nem az eredetit. A képesség hatása alatt olyan, mintha vérrel lenne összekenve a pajzs, a páncél és a játékos arcán is vérrel mázolt harci festés jelenik meg. A mennyiségből lehet következtetni, hogy hány plusz pontja lehet a páncélján.
avatar
Niels Groven
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 33
Join date : 2013. Jul. 12.

Karakterlap
Szint: 2
Exp:
10/100  (10/100)
Céh: Liberators

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Karmazsin selyemlepel

Témanyitás by Zakuro on Pént. Aug. 02, 2013 4:40 pm

Előzmények

Épp a főtéren sétálgattam. Hogy pontosítsak, nem is sétálgattam, hanem egyik kedvenc elfoglaltságomat csináltam: Háztetőkön, szobrokon és egyéb ilyen tárgyon álldogáltam, pihengettem, nézelődtem. Tökéletes unaloműző. Igaz, én önmagamban is elvagyok, az átlagembereknél jobban, de azért nem ártana a közösség. Főleg a barátok hiányzanak, egy kis nevetés, humor az életbe. Zenét is rég hallottam. Ezért jelenleg én dúdolgatok, énekelgetek.
 A kinti világban, jó énekhangom volt, van. Sokat énekeltem, és ebből is gazdagodtunk meg testvéremmel. Én hegedültem, vagy gitároztam, épp ami kellett, míg ő zongorázott. Igaz, mind a ketten sokkal több hangszeren is tudtunk játszani.
 Gondolatmenetem közben, kedvenc kis üvegcsémből iszogattam, nevezhetjük kulacsnak is. Egy körülbelül fél literes üveg lehetett, faborítással, szépen faragott apró virágokkal. Nagyon a szívemhez nőtt, így mindig újra töltöttem. Általában valami tömény, finom bor volt benne. S mivel egy idő után már átvette a bor, szokottas ízét, így nem lett volna értelme mást tenni bele. Ezért van hát ebből az üvegcse fajtából több, más-más faragott dísszel, más itallal.

  Egyszer csak, azon kapom magam, hogy már alig van mit inni belőle, már vagy a háromnegyedét leittam. Elkeseredetten nézegettem, majd gyorsan eltettem, lemásztam a szoborról, és elindultam kérdezősködni.
  Egy óra telhetett el, négy fogadót néztem végig, több mint 15 bort kóstoltam meg, de egyik sem volt tökéletes számomra. Valami töményebb kell, olyan íz… nem is tudom… olyan, beütős íz! Más szóval nem tudom kifejezni, olyan íz kell, amitől megbizsergek, valami, ami erős beütéssel jön.
   Ekkor vettem észre egy emberkét. Egy fogadó teraszán üldögélt, üres üvegek társaságában. Hirtelen felkiáltott:
- Igen! Ez kell nekem! Na, ez már valami!- kiabált. Percnyi késlekedés nélkül szaladtam oda hozzá, és még lélegzetet sem hagytam venni. Vele szemben szintén egy ember ült, én pedig figyelembe sem véve, leültem mellé.
- Megkóstolhatom? Én pont finom ízek után kutatok, eddig reménytelenül.
- Nyugodtan kisasszony!- biccentett felém az öreg, majd egy kispoharat megtöltve a kezembe nyomta: Eddig ez a legjobb!
Ízlelgettem, majd elkeseredetten közöltem vele, hogy ez semmi, és töltöttem egy kicsit az enyémből, vagyis ami megmaradt belőle. Neki ízlett, és ezután új kijelentést tett: Ilyet még nem kóstolt. Majd odanyújtotta poharát a mellettem ülő férfinak is. Közben kezet rázott velem, hogy hölgy létemre, nagyon jól értek az ilyesmihez, bár ezzel engem egy kicsit megsértett.
 A mellettem ülőnek felcsillant a szeme, majd egy üveget nyomott a kezembe. Megkóstoltam tartalmát, és már nekem is csillogott a szemem. Hosszú kérdezősködés után, közölte velem, hogy igaz, ami igaz, ez egy különlegesség, és ő is egy bizonyos, Karmazsin Selyemlepel nevű helyen szerezte.

Megköszöntem a segítséget, és néhány NPC, valamint játékos segítségével, már ott is álltam. Csak ekkor tűnt fel, hogy a hely, tele van piros indikátorosokkal. Nem ijedtem meg! Fekete köpenyem kapucniját a fejemre hajtottam, majd céltudatosan a pult felé léptem. Minden szem rám szegeződött, de engem már egyáltalán nem érdekelt a dolog. Egész nap keresgéltem, és nem adom fel a lehetőséget.
 A pultnál, a srác elvigyorodott, és belém is kötött, hogy mit keresek én itt.
- Én is vendég vagyok ám! S csupán csak azért jöttem ide, hogy- innentől halkabban folytattam, miközben óvatosan előhúztam köpenyem alól, a borosüveget- ebből a finom borból, még néhány üveggel vegyek. Az ára nem érdekel!
 A végét, már hangosabban mondtam. A srác persze, már sejtelmesen vigyorgott.
- Erre tessék!- mutatta az irányt, majd egy zárt pincében a kezembe nyomott négy-öt üveget, tele azzal a finom borral. – Tessék, itt van! Nem olyan drága, de megmondom, hogy nem sokan tudnak, róla, hogy nekem van ilyenem, s nem szeretném kegyedet bajba keverni.
- A baj nem érdekel! Nő vagyok!- itt elmosolyodtam, és megsimítottam a srác karját. – Mindent el tudok intézni.
 Ezután felmentem az emeletre, majd leültem egy asztalhoz. Elővettem üvegcsémet, és átöltöttem bele, az egyik üveg tartalmát. Ittam belőle egy kortyot, majd, mint aki jól végezte a dolgát, hátradőltem a székemen és vidám hintázásba kezdtem. Rendeltem egy pohár finom pezsgőt.
 Innen valószínűleg, Torubana városa a cél.

Folytatás

_________________
avatar
Zakuro
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 73
Join date : 2013. Jul. 18.
Age : 21
Tartózkodási hely : Niceplace; Céh

Karakterlap
Szint: 3
Exp:
139/150  (139/150)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Karmazsin selyemlepel

Témanyitás by Ajánlott tartalom


Ajánlott tartalom


Vissza az elejére Go down

2 / 8 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8  Next

Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.