Külváros

1 / 7 oldal 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default Külváros

Témanyitás by Henzon on Pént. Jan. 11, 2013 4:15 pm

Csak úgy, mint a Belvárosban, itt is sok a szokatlanul jókedvű lakos, ám itt többségében idősebb NJK-eket találhatunk. Állítólag itt számos furcsa dolog történik az éjszaka folyamán, de az is lehet hogy ez csak szóbeszéd. Sok a mellékutca és az eldugott kis zug. Minden irányban kert nagyságú búzamezők jelzik a város határát.

_________________
Mesélői Adatlap ||| Játékosi Adatlap ||| Good Fucking Night
Mesélői szín: goldenrod ||| Játékosi szín: burlywood
Küldetéseim:
avatar
Henzon
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 231
Join date : 2012. Sep. 26.

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
689/700  (689/700)
Céh: Liberators

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Allen Dante on Pént. Jan. 11, 2013 9:43 pm

//Shiel D. Lewis

Egy újabb nap, most épp egy kisebb pihenőt tartok, mivel az utóbbi időben rengeteg dolgot csináltam és már teljesen ki vagyok merülve, így úgy döntök, hogy elmegyek egy kicsit kikapcsolódni. Bár ezt nem egyedül űzöm, hanem társat is kapok, nem mást, mint Sara-t. Úgy terveztük, hogy elmegyünk egy kicsit sétálni. Úti célunk Torubara városának külső része, ami inkább már a mezőhatárnak az elválasztó része, de azt mondják, hogy csodálatos hely és az ott élők is nagyon kedvesek, segítőkészek az idegenekkel. Így úgy döntöttünk, hogy oda ellátogatunk. A Kezdetek várósából kiérve, egy kis kővel kirakott úton haladunk a település fele. Néhány óra séta után meg is érezünk, mivel a BETA teszt idején már jártam itt, nagyjából tudom, hogy mi merre van és mit érdemes megnézni. Bár még mindig elgondolkozok azon, hogy miért nevezik városnak, ha előbb hasonlít egy falura. Az emberek leginkább földműveléssel foglalkoznak. Az idegeneket mind mosolyogva fogadják, folyton jó kedvük van, bár ez néha nagyon furcsa, sőt akár még ijesztő is tud lenni. Ahogy sétálunk az úton tovább haladva, a városka lakói szívélyesen üdvözölnek minket. A belvárosában körülnézünk, megnézünk néhány épületet, és azon kapjuk magunkat, hogy már ebédidő és mindketten már kezdünk éhesek, lenni. Ezért betérünk egy szimpatikus fogadóba, de az már a külvárosban található, mert már arra vettük az utunkat. Ahogy a többi helyen itt is szívéjesen fogadtak, majd egy asztalhoz kísértek. Miután rendelünk beszélgetésbe elegyedünk, első, amit felhozok, az hogy az itteni emberek milyenek.
- Érdekesek az itt lakók, az összes mosolyog, és túlságosan is boldog. –jegyzem meg nem túl hangosan.
- Nos, igen ezt én is felfedeztem, de lehet, hogy így vannak programozva. –mondja.
- Meglehet, de akkor is furcsa. Tudod, az a pletyka járja, hogy itt éjszaka furcsa dolgok történnek. –mondom hátra dőlve. Közben megérkezik a rendelésünk, aminek neki is látunk. – Tudod, kíváncsi vagyok, hogy mi folyhat itt. –mondom neki, amire ő elmosolyodik. – Most mi van, valami vicceset mondtam?
- Nem, csak valahogy mindig meglepődök, hogy milyen egy összetett ember is vagy valójában. –azzal elmosolyodik és folytatja az evést. Igaza van, hiszen már rengeteg oldalamat mutattam meg ebben a játékban.

_________________

Remények és álmok nélkül nincs élet, találd meg a sajátjaidat és élj!
by: A.B.

Színem: #0099ff
avatar
Allen Dante
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 312
Join date : 2012. Nov. 22.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
616/700  (616/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Shiel D. Lewis on Szomb. Jan. 12, 2013 6:21 pm

[Bornis]


Hogy hogyan került hősünk Torubana külvárosának egyik búzamezőjébe..? A válasz egyszerűbb, mint bárki is gondolhatná. Sir Lewis ugyan is miután elszívta a napi első tartalmas cigarettáját, különös késztetést érzett arra, hogy vadászatra induljon, melyben az üldözöttet kilométereken át kellett hajtania, mire sikerült leölnie. Ez pedig egy idióta majom-mob volt. Hősünk ki nem állhatja a majmokat, haszontalan állatok. Nincs bennük semmilyen...hősiesség! És ez roppantul bosszantó!
Szóval a búzamező közepén ácsorogva szemlélte, ahogy buzogánya utolsó csapásától a mob darabokra hullik, s eltűnik. Fegyverét visszacsatolta a hátára, majd a pajzsával is megismételte ezt.
- Te sem ártasz már senkinek! - mondja elégedetten, ahogy a szélrózsa minden irányába lebegő pixeleket elviszi a szellő.
Felkapja a fejét. Egészen eddig nem is foglalkoztatta az a gondolat, hogy merre is lehet, de most, hogy a vadászat illúziójának köde feloldódott szeméről, máris elkezdte érdekelni kezdte, hogy melyik város határában csatangol. Előhívta a mapot, ami azt írta helyiséghez, hogy Torubana.
- Hmm, a város, ahol érdekes dolgok folynak. Furcsa lények meg hasonlók... - motyogja magának, mit sem törődve azzal, hogy nincs senki, aki megerősítené a gondolatát. Hallomásból ismeri ezt a várost, melyben gyanús események történnek éjszakánként.
Megtett pár utcát, mikor megállt egy fogadó mellett. A játék erős éhségérzetet küldött a tudatának, így szinte megigézve kanyarodott be a kajáldába, ahol le is tette magát közel az ajtóhoz. Először a zsebébe nyúlt, de aztán elvetette a gondolatot, hogy rágyújtson, inkább majd azután, ha evett. Úgy jobban esik.
A székben hátradőlve a pincérnőre várva érdeklődve végigjáratja a tekintetét a bent ülőkön. Többnyire hétköznapi játékosok, néhány NJK. A pincér még mindig sehol.
Ez azonban fel sem tűnik neki, mert figyelmét felkelti egy a közeli asztalnál váltott beszélgetés. Egy férfi és egy nő diskurál, többnyire hétköznapi dolgokról, de a férfi is szájára veszi a város különös eseményeit. Ezek szerint hősünk tudása nem alaptalan, az informátorai jók. Habár inkább felszínesek, de jók. A nő erre meg is dicséri a srácot.
Sir Lewis igazi nyomozónak érzi most magát, de inkább félbeszakítja a hallgatózását és felkel a székéből.
- Üdvözöllek titeket! - Ezekkel a szavakkal lép oda a két játékoshoz.
- Az előbb akaratlanul is hallottam, hogy a város furcsaságairól beszéltek. - mondja joviálisan, majd kezet nyújt a srácnak, a lánynak pedig biccent.
- Engedjétek meg, hogy bemutatkozzam, a nevem Sir Lewis! - szavai után egyből kedvenc hősies pózába vágja be magát, mely most is abból áll, hogy kezeit ökölbe szorítva csípőre vágja, lábaival kis terpeszt csinál, csillogó fogait pedig egy sármos mosoly közepette villantja meg.
- Tudtok esetleg valamit a környéken folyó dolgokról..?

_________________
Adatlap
avatar
Shiel D. Lewis
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 371
Join date : 2012. Nov. 03.
Age : 24
Tartózkodási hely : füstfelhőben

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
115/700  (115/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Allen Dante on Szomb. Jan. 12, 2013 8:15 pm

Nem sokára egy férfi jön oda hozzánk és bemutatkozik. Érdekes figurának tűnik, mivel mikor bemutatkozik, úgy áll be, mint valami hős, vagy nem is tudom, hogy mihez lehetne még hasonlítani. Miután végez, felállok a helyemről, majd kezet fogok vele és mondom;
- Szint úgy. Engem Bornis-nak és a bájos társamat, Sara-nak hívják. –közben Sara mosolyogva integet neki. Ez után rákérdez, hogy valójában mit is tudunk az éjszakai rejtélyekről. – Hm, hát lássuk… ezeket én is csak úgy hallottam, de azt tartják, hogy éjjelente furcsa alakok bukkannak fel, és rémisztgetik az itt élőket. Bár azt nem tudom. hogyan néznek ki, de azt még érdemes tudni róluk, hogy izzanak. Olyanok, mint a szellemek, bár ha közönséges szellemek lennének, akkor nem ölnének meg embereket. Bár idáig csak NPC-k estek áldozatul, de volt eset, hogy rendes játékosokra is rátámadtak, de azok szerencsésen túl élték. Ha szabad megjegyeznem, véleményem szerint néhány idióta ijesztgeti az embereket, mert azt hiszik, hogy ez olyan jó móka, és ha így van, akkor jó lenne, ha már valaki helyre rakná őket, mert ez így szerintem nem állapot. –mondom a férfinek, és csak akkor kapok észbe, hogy milyen udvariatlan is vagyok. – Elnézést, hogy így elkalandoztam, nyugodtan foglaljon helyet, és talán ülve folytassuk ezt. –mondom neki, miközben az asztalnál lévő üres székre mutatok. Majd ha helyet foglal, egy kérdést tennék fel neki. – És ön mit tud erről? –kérdezem kíváncsian. Remélem, hogy ő is tud valamivel szolgálni, mert ennyiből még nem nagyon lehet felállítani egy épkézláb elméletet, ami megállná a helyét. Közben hallgatom, hogy mit is tud erről az egészről.

_________________

Remények és álmok nélkül nincs élet, találd meg a sajátjaidat és élj!
by: A.B.

Színem: #0099ff
avatar
Allen Dante
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 312
Join date : 2012. Nov. 22.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
616/700  (616/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Shiel D. Lewis on Vas. Jan. 13, 2013 12:09 pm

[Bornis]
A két fiatal Bornis és Sara, meleg fogadtatásban részesítik a lovagot, aki így máris elkezd szimpatizálni velük, elvégre csupán az igazán kedves emberek azok, akik ennyi "ismeretség" után is egyből ilyen közlékenyek. Legalábbis a férfi, aki nyomban neki is áll, hogy a saját torubanai rejtély-ismeretét felfedje.
Ezek szerint izzó szellemek ijesztgetik az embereket, többekre rá is támadtak már. Sir Lewisnek volt már dolga a szellemekkel, akkor sem szerette őket, most meg a tudat, hogy vannak olyanok, amik a városban garázdálkodnak, egyszerűen nyomasztó volt hősi lelkének. Úgy érzi tennie kell valamit ebben az ügyben, de az információja nem elegendő egy komolyabb megmozduláshoz, s ennyiből még tervet is bonyolultabb kiötleni.
A srác majdnem minden mondata után bólint egyet, hogy jelezze: issza minden minden szavát, de sajnos sokkal okosabb végül ettől sem lett. Talán a besúgótól kellene vásárolni információt..?
- Áhh igen, köszönöm..! - mondja gondolataiból felocsúdva, mikor Bornis hellyel kínálja meg az asztaluknál.
Nyomban kijjebb is az egyetlen széket, amin nem ül senki. Egyik kezével gondosan eligazítja köpenyét a háta mögött, nehogy úgy üljön le, hogy hogy aztán a beragadó ruhanemű hátrarántsa a fejét. Meg rálépni se akar.
Mikor leteszi magát, küld egy mosolyt a lánynak is, aki csupán csöndben figyel az asztal túloldaláról.
- Az igazat megvallva, én sem tudok többet az itt folyó eseményekről, sőt, mielőtt találkoztunk, csak abban voltam biztos, hogy nem jó dolgok történnek itt... - válaszolja Bornisnak egykedvűen. Na persze nem azért, mert unja a szöveget, vagy mert nem akaródzik válaszolni, hanem inkább azért, mert el van kissé szontyolodva azon, hogy az ő hősi státusával sem tud ennyinél többre menni. Idegesítő.
- Sajnos más ilyen "legenda" szóbeszéde sem jutott a fülembe mostanában, pedig a céhem és persze én azon vagyunk, hogy minden játékost biztonságban tudjunk. - mondja nyugodtan, s hátradől a székben.
- Esetleg van gyanús dologról tudomásotok..? - Direkt többes számban teszi fel a kérdést, hátha az asztal túlsó végén ücsörgő csöndes lányka is megszólal...

_________________
Adatlap
avatar
Shiel D. Lewis
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 371
Join date : 2012. Nov. 03.
Age : 24
Tartózkodási hely : füstfelhőben

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
115/700  (115/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Allen Dante on Vas. Jan. 13, 2013 6:56 pm

Miután Lewis helyet foglal, kíváncsian várom, hogy mit is tud nekünk elmondani erről az egész éjszakai ügyről, vagy arról, hogy valójában mi is folyik ebben a városban. De sajnálattal kell, halljam, hogy ő sem tud többet arról, hogy mi van ezzel a várossal. Ezért egy kicsit csalódott is vagyok, talán még az arcomra is van írva, igaz nem is nagyon akarom ezt eltitkolni, hisz nincs sok értelme. Bár egy mondata megfogott, hogy a céhnek a tagja, ami mondhatni, hogy arra van szakosodva, hogy már játékosokat megvédjen. Érdekesnek tartom ezt, de mielőtt bármit is mondanék neki, megvárom, amíg befejezi az utolsó mondatát, ami megerősítésre vár tőlünk, hogy nem e tudunk e többet, vagy valami hasonló dolgokat nem tudunk e még.
- Hm, hát, én hallottam, hogy honnan lehet megfigyelni ezt a jelenséget. –mondja kicsit bátortalanul Sara.
- Ezt, hol hallottad? –kérdezem reményekkel telien tőle.
- Az imént attól a pincérlánytól hallottam, mikor az egyik vendég érdeklődött, az esetek iránt, ha gondoljátok, megkérdezhetjük tőle. –mondja, majd mikor bólintok, hogy csinálja, int is neki, majd ő odajön hozzánk. Majd megkérdezzük őt is, hogy mi is van itt valójában. Ő elmondja, amit eddig is tudtunk, hogy furcsa szerzetek bukkannak fel éjjelente, de új információkkal is gazdagodunk. Mivel megtudjuk, hogy hol szoktak felbukkanni és mikor. A helyszín a városszéli mezőknél szokott lenni és olyan este tizenegy és éjfél között láthatóan az alakok. Ez után a lány megkérdezi, hogy szeretnénk e valamit rendelni, majd elmegy. Ezután ismét az új beszélgető partnerünkhöz fordulok.
- Az előbb említetted, hogy egy céhnek a tagja vagy. Pontosan milyen is ez a céh? És mit értettél az alatt, hogy megvéditek az embereket? –teszem fel a kérdést, bár talán eléggé egyértelmű, hogy mit jelent megvédeni másokat, de azért lehet, hogy ők másképpen csinálják, vagy nem is tudom én. Amint elmondja, hogy miben is rejlik a céhük védelmezése, megkérem, hogy tartson velem, a szellemvadászatban. Bá nem erőltetem, csak akkor jöjjön, ha ő úgy gondolja. Hiszen majdnem ugyan azok az elvek vezérelnek bennünket., megvédeni más játékosokat.

_________________

Remények és álmok nélkül nincs élet, találd meg a sajátjaidat és élj!
by: A.B.

Színem: #0099ff
avatar
Allen Dante
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 312
Join date : 2012. Nov. 22.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
616/700  (616/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Shiel D. Lewis on Vas. Jan. 13, 2013 7:43 pm

[Bornis]

Várakozásaival megegyezően a lány válaszolt először, habár kissé félénken, mintha csak attól rettegne, hogy a lovag leharapja a fejét, amiért megszólalt. Ellenkezőleg, hősünk örült annak, hogy végre a hölgyemény is bekapcsolódik a beszélgetésbe és nem is akár hogy, nyomban támad is ötlete arra, hogy hogyan bővíthetnék tovább az információt, amit a támadásokról eddig gyűjtöttek.
Állítólag a pincérlány tud némi plusz tudással szolgálni, így mikor lehetősége van rá, s Allen is bólint, akkor egy intéssel az asztalhoz rendeli. Sir Lewis elégedetten szemléli, ahogy az "informátor" az asztalukhoz siet, s úgy érzi, hogy most rajta a sor, hogy magához ragadja a szót.
- Üdvözlöm kedves hölgyem..! Tudna néhány szót mondani az éjszakánként történő furcsa jelenségekről és támadásokról? - kérdezi kedvesen, tiszteletteljesen. Hangjában ott cseng persze az is, hogy egy nőhöz beszél. Ezt azért érdemes megjegyezni, mert teljesen más attitűddel szól kedvesen egy férfihoz, de a szemfülesebbek ezt ki is szúrhatják mindahányszor megszólal társaságban.
- Sokat én sem tudom, csak amennyit a szóbeszédekből. Tudják, itt a vendégek előszeretettel mesélnek egymásnak anélkül, hogy sugdolóznának... - mondja incselkedő mosollyal a szája szélén, de ennyivel még nem fejezte be. Elég közlékenynek tűnik.
- A városszéli mezőknél szoktak feltűnni este tizenegy és éjfél között. - úgy tűnik, hogy a pincérlány igazat beszél. Legalábbis Sir Lewisnek úgy tűnik, miután nyomozókat megszégyenítő módon vizsgálta meg a lány arcának rezdüléseit minden mozzanatában. Persze lehet, hogy a lovag téved, mert semmit sem ért a non-verbális kommunikációhoz, csak annyit, amennyit ösztönösen.
- Köszönjünk, sokat segített..! - hálálkodik hősünk, mire a felszolgálónak akad egy kérdése:
- Hozhatok valamit? - mire a lovag válaszol, majd ha a többiek is válaszoltak, lelép.
- Kólát, jéggel. Köszönöm. - mondja hősünk nyugodtan, majd belép a menüjébe, hogy ott is belépjen a felszerelései közé. Kiválasztja a sisakot, majd egy mozdulattal leszereli, így az asztaltársasága szembetalálkozhat teljes üstökével, melyet szőkés-barna haja díszít. Hősi munkájához szüksége van a sisak védelmére, de most nincsen rá szüksége, így a menüt is bezárja. Beletúr hajfürtjeibe, majd figyelmét Allenre kapja, aki a céh felől érdeklődik. Számított arra, hogy a srác figyelmét nem kerülte el, amikor korábban belefűzte a mondandójába.
- Nem csak a tagja vagyok a Justice League-nek, hanem egyenesen a vezetője. - közli egy erős vigyorral az arcán, ami sokkal inkább büszkébb, mint nevetős. Igen, elég büszke tud lenni, ha a céhéről van szó, mert nem lehet félvállról venni a társulatot. Sok erős tag tartja össze és ismerik még ez üveghegyen is túl...
- Az embereket pedig úgy végjük meg, ahogy csak tudjuk... Erővel, az életünk árán, vagy így, hogy kifüstöljük az ilyen szellemeket. A Justice League a boss-harcoknál is mindig jelen van több taggal is. A mi céhünk azért harcol nap, mint nap, hogy legyőzzük azt, ami árthat a játékosoknak, legyen az akármilyen formában!


[Remélem nem baj, hogy beszéltettem a pincérlányt! :/]

_________________
Adatlap
avatar
Shiel D. Lewis
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 371
Join date : 2012. Nov. 03.
Age : 24
Tartózkodási hely : füstfelhőben

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
115/700  (115/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Allen Dante on Kedd. Jan. 15, 2013 6:38 pm

~.: Lewis :.~

Miután mindent meg tudunk, Lewis rendel magának egy kólát, majd felénk fordul, és leveszi sisakját és válaszol a kérdésemre, amit azzal a céhvel kapcsolatban tettem fel nemrég, amiben benne van ő is. Majd miután beletúr hajába, el is kezd beszélni. A céh neve, Justice League, ismerős ez a név, de most hirtelen nem ugrik be, hogy honnan is, de tudom, hogy már hallottam valahol. Nos, ezeket az elmélkedéseket most elhessegetem, és hallgatom tovább kis mondókáját, hiszen én kérdeztem meg őt erről, és ha már fárad vele, hogy elmondja, az a legkevesebb, hogy meghallgatom. Mint utóbb kiderül, nem csak a tagja annak a csapatnak, hanem, még a vezetője is egyben. Mikor ezt mondta, egy mosolyt ejt, ami inkább a büszkeségének a megnyilvánulása. Közben meg eszembe jut, hogy honnan is ismerős ez a név. Gyakran hallottam, kocsmákban, fogadókban, hogy milyen eredményeket érnek el a frontharcosok sorai között. Így már nem is csoda, hogy büszke magára, hisz van is mire. Ez után kérdésem második felére tér rá, ami arról szól, hogy az embereket, miképpen védik meg. Hiszen egy ilyen céhez, mint az övé, biztos valami magasztos eszmék párosulnak. És gondolataim igazolást nyernek, hiszen, mikor elmondja, hogy akár az életük árán is megvédik a játékosokat, szíven üt. Bár meghatódni nem hatódok meg, mert nem csak ők vannak, akik így cselekednek.
- Nos, nem szeretnék felvágni, vagy dicsekedni, de én is ezt teszem. Segítek a rászorulóknak, és ha kell, erőt alkalmazok, hogy mások életét, álmait és becsületét megóvjam. Bár ezt a módszert, mármint, hogy a kardomat használjam, nem nagyon szeretem, jobb szeretek ész érveket felhozni, de ha az nem megy, hát… odáig sosem szeretek eljutni. Talán mond neked valamit az a név, hogy, a Fehér Kaszás. –kérdezem tőle, és remélem, tudja, hogy ki az, bár sokan csak legendának tartják.
Miután válaszol a kérdésemre, egy érdekes beszélgetésre leszünk figyelmesek a szomszéd asztalnál. Ott is felmerült a szellemes história. Először csak pár szót kapok el, de hamarosan komolyabban hallgatni kezdem a beszélgetést, mert pont a legjobb résznél járnak.
- Tudtátok, hogy tegnap éjjel, ismét felbukkantak azok a kísértetek? –mondja egy szemüveges fiatal srác, miközben bele-bele kortyol italába.
- Igen, és képzeljétek, azt is hallottam, hogy most nem csak NPC-ket, hanem még egy szerelmes párt is megöltek, akik a telihold fényét szerették volna felhasználni a romantikára. –mondja az asztalnál ülő copfos lány.
- Az mondják, hogy démonok, kiknek szemeik, mint a rubint, karmaik, mint az X-Men-ből Rozsomáknak. Nagyon veszélyesek. Akik megpróbálták megállítani őket, mind ott vesztek.
- Én félek. –mondja egy alig tizenkét évnél idősebb fiú. – Nagyon… -azzal elkezdett pityeregni, majd a mellette ülő lány elkezdi vigasztalni, azzal, hogy nincs mitől félnie.
Végig gondolom, hogy már több játékos vérét ontották azok a szörnyetegek. Nem tudok tovább várni, így felállok és odasétálok ahhoz az asztalhoz, majd megszólítom az ott ülőket.
- Hol találom azokat a démonokat? –teszem fel a kérdést, mélyen mindegyikük szemébe nézve.
- A város szélén. –vágja rá a lány, bár hamar észbe is kap. – Miért kérdezed, csak nem szeretnél oda menni?
- Dehogynem, nem hagyhatom, hogy tovább garázdálkodjanak azok a valamik, úgy hogy ártatlan játékosokat ölnek.
- Öngyilkosságra készülsz, tudod, hogy mire vállalkozol? Meg akarsz halni? –teszi a fel a kérdést a fiú.
- Eszem ágában sincs, meg halni. –mondom egy megnyugtató mosollyal az arcomon, majd meghajolok előttük, és bocsánatot kérek tőlük, hogy hallgatóztam, majd sarkon fordulok és visszamegyek az asztalunkhoz.
Mikor visszaérek, leülök a székemre és egyet kortyolok az italomból, majd poharamat leteszem és az asztaltársaim fele fordítom tekintetemet, és hozzájuk szólok.
- Este, démon vadászatra indulok. Hős lovag velem tart, hogy megvívja csatáját a gonosz démonokkal? –teszem fel a kérdést, majd ismét felállok és jobbomat nyújtom neki.

_________________

Remények és álmok nélkül nincs élet, találd meg a sajátjaidat és élj!
by: A.B.

Színem: #0099ff
avatar
Allen Dante
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 312
Join date : 2012. Nov. 22.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
616/700  (616/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Shiel D. Lewis on Szomb. Jan. 19, 2013 3:38 pm

[Allen - Szellemvadászat]
- Hmm, fehér kaszás..? - kérdi hősünk tágra nyílt szemekkel, miközben Allent kezdi el fürkészni. Azonban akárhogy is kémleli, kaszát sem vél felfedezni a srácnak még csak a környékén sem, nem még hogy fehéret... Azonban nem kezd el kukacoskodni, mert biztos meg van az indokra arra, hogy így nevezze magát.
- Sajnálom, hősi személyem még nem találkozott a fehér kaszás nevével, habár igen érdekesen hangzik. - mondja továbbra is érdeklődve, de már nem olyan intenzitással, ahogyan az említett fegyver után leskelődött.
Figyelmét azután a pincérlány köti le, aki kihozza a korábban rendelt kólát. Hősünk gyorsan markába idéz pár aranyat, amit át is nyújt a hölgyikének, cserébe megkapja az italát, amibe gyorsan bele is kortyol. Aincradban legalább a hideget és a meleget lehet érezni, így a lovag is kicsit felszisszen, amikor a hideg üdítő a fogaihoz ér. Még ha nem is jár fájdalommal, a hideg kellemetlen.
Közben Allen beszédbe elegyedik egy másik asztalnál ülő és társalgó bandával. Ezt viszont a lovag elmulasztja, mivel az italával kezd játszani, de mikor a srác visszatér, sokkal magabiztosabbnak látszik, sőt mi több, le is akarja vadászni a szellemeket. Sir Lewis elégedetten nyugtázza, hogy a fehér kaszás máris ilyen beleéléssel vetné bele magát az akcióba.
- Természetesen segítek, lovagi kötelességem..! - mondja, miközben felkel ő is, s szintén a kezét nyújtja. Férfiasan megrázza, majd újra megszólal:
- Akkor itt találkozunk este tíz után egy kevéssel. A démonok megtanulják, hogy nem érdemes velünk ujjat húzni! - hangjában izgatottság és elhivatottság cseng.

[A következő körben találkozzunk este. Utána jön Dí a szellemekkel! Razz]

_________________
Adatlap
avatar
Shiel D. Lewis
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 371
Join date : 2012. Nov. 03.
Age : 24
Tartózkodási hely : füstfelhőben

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
115/700  (115/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Allen Dante on Szomb. Jan. 19, 2013 7:57 pm

Lewis beleegyezik a felkérésemre, így már ketten vagyunk, most már csak az a kérdés, hogy Sara is velünk tart e, de nem kell sokat várni, mert hamarosan ő is rávágja, hogy velünk tart. Így már hárman vagyunk, így úgy gondolom, hogy most már biztosan meg tudjuk oldani ezt a rejtélyt. Valahogy úgy érzem magam, mint Sherlock és a szellemirtók egy személyben. Na, de elég a képzelgésekből, inkább térjünk vissza a tényleges dolgokra. Lewis azt ajánlja, hogy este térjünk ide vissza, és együtt induljunk el a démonokhoz.
- Rendben, akkor majd este újra látjuk egymást. –mondom neki, aztán elbúcsúzunk egymástól erre a kis időre.
Ez után kilépünk a fogadóból és elindulunk hazafele. Mikor visszaérünk a szállásunkra, úgy döntök, hogy egy kicsit lepihenek, hogy este újult erővel tudjak neki vágni a kalandnak. Nem sokára álom is jön a szememre, majd arra ébredek, hogy valaki kopogtat az ajtómon. Mikor kinyitom, Sara áll előttem.
- Bejöhetek? –teszi fel a kérdést, amire én bólintok, hogy igen.
Azzal bejön a szobámba és letelepszik az ágyra, majd hátradől, és a plafont kezdi el bámulni néhány pillanatig, s közben egy szót sem szól, ami kezd már egy kicsit aggasztani, ezért rákérdezek.
- Mit szeretnél? –teszem fel kérdésemet érdeklődve.
- Biztos jó ötlet, elmenni, megkeresni azokat a szellemeket. –válaszolja néhány pillanat után, lehangoltan.
- Szóval erről van szó. –jegyzem meg halkan, de ezt ő is hallja. – Nem kell aggódnod, minden rendben lesz. Mellesleg nem vagyunk egyedül, van velünk még egy személy, aki nagyban növeli az esélyeinket.
- Tényleg így gondolod? –kérdezi azzal felül az ágyban. – Ha igen, akkor veled tartok. –mondja aggodalmakkal teli mosollyal.
Valamit ki kell, találjak, mert az időre ránézve, rájövök, hogy alig van pár óránk a találkozásig, és nem lenne túl bíztató, ha ilyen kedélyállapotban indulnánk meg. Ezért odalépek Sara-hoz, majd átölelem.
- Mondom, nincs mitől tartanod, ha kell, megvédelek téged, minden áron. Szóval nyugodj meg, és légy egy kicsivel vidámabb, rendben? –azzal rámosolyodok és megsimogatom a fejét.
Erre a gesztusra ő is elmosolyodik, és újult erővel felpattan az ágyról. Most hogy ezt tisztáztuk ellenőrizzük, hogy a felszereléseink rendben vannak e, és elindulunk vissza a találkozó helyre, hogy ismét találkozzunk az új társunkkal. Hamarosan megérkezünk a találkozó helyre és várjuk a fejleményeket.

_________________

Remények és álmok nélkül nincs élet, találd meg a sajátjaidat és élj!
by: A.B.

Színem: #0099ff
avatar
Allen Dante
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 312
Join date : 2012. Nov. 22.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
616/700  (616/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Shiel D. Lewis on Hétf. Jan. 21, 2013 7:12 pm

[Allen - Szellemvadászat]
Allen és Sara elbúcsúznak a lovagtól, majd távoznak. Hősünk azonban tapodtat sem mozdul. Első gondolata az volt, hogy nyomban indulni kellene előkészülődni, de végül eszébe jutott, hogy neki csak pihenésre van szüksége. Esetleg egy üzenetet megírni valakinek, hogy hol van, mit csinál, ha történne vele valami, legalább egy valaki tudja a céhben, hogy hova tűnt a játékosok nyilvántartásából.
Zsebébe nyúl, melyből elővesz egy jókora cigarettát, amit az arra áró pincérlány szó nélkül meg is gyújt neki, mielőtt még saját tűzcsiholóját kellene előkotornia. A szájából előtörő laza füstfelhőn keresztüllehel a kacsintó felszolgáló, majd szét néz. Nincsen vendég akit ki kellene szolgálni, ő is rágyújt. Most már ketten füstölnek, habár a lány normál cigarettát szív.
A lovag előhozza a menüjét, majd az üzenetekhez megy, hogy ott egy levelet kezdjen el begépelni Ranmarunak. Az értesítés tartalmazza, hogy hol és mit csinál, még ha nem ios pontosan, de talán rá lehet jönni, hogy hősünk mire készül. Legalábbis tág pupillái mögött ebben reménykedik a lovag, ki újabb italt rendel magának. Még egy kólát. Ebben a világban ezt is lelkiismeret furdalás nélkül ihatja az ember. Nem lesz tőle se beteg, se más baja. A kóla itt csak egy szó, egy program, semmi más. Odakint már-már a méreg kategória tagja.
A pincérlány elszívja a cigit, amit komótosan, módszeresen elnyom a legközelebbi hamutálban. Egy kis fényes animáció jelzi, hogy a csikk programja megsemmisíti önmagát, majd eltűnik. Na igen, ez a másik. Nincsen környezet szennyezés. Hát van jobb ennél a világnál? Aincardnál? Nincsen...
A kézhez kapott italt egyből megissza az utolsó kortyig, majd pár aranyat fizet a felszolgáló lánynak, majd elégedetten nyomja el ő is a kezében füstölgő tárgy maradékát.
Elégedetten távozik.
Este időben érkezik vissza. Szinte Allen és Sara is akkor parkol le a vendéglő előtt, mikor ő is megmutatja magát. Jó, a megmutatja talán erős szó, elvégre nem ninjázott végig az úton, hogy senki se vegye észre. Most nem kell rejtőznie, így a két fiatal már messziről szemmel nyomon követhette, ahogy a férfi megérkezik hozzájuk.
Egyébként eddig egy fogadóban volt, szobát vett ki egy kevés pihenés céljából, aminek a felét át is aludta, ám a többi részben a céh adatállományát böngészte. Infót a többi tagról, meg hasonlók. Valahogy mindig leköti ez a nézelődés. És még kukkolónak sem lehet titulálni, mert a céhen belüli infókat bárki elérheti.
Szóval megérkezik a két játékoshoz, akiken szinte látszik, hogy izgulnak. Vagy a lovag ítélő képessége rossz..? Meglehet.
- Indulhatunk? - kérdezi, majd a pozitív reakció után bólint, majd abba az irányba mutat, mely felé el kell indulniuk. Ez pedig a város határa, így kifelé indulnak meg egy kisebb utcán keresztül.
A menüjének az órájára néz: Tizenegy óra elmúlt. A háta mögé nyúl, majd berögzött mozdulattal leveszi először a pajzsát, mely a bal kezébe kerül, majd a buzogányt, mely pedig a jobba.
Vajon mi fog kisülni ebből?

_________________
Adatlap
avatar
Shiel D. Lewis
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 371
Join date : 2012. Nov. 03.
Age : 24
Tartózkodási hely : füstfelhőben

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
115/700  (115/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Diabel on Pént. Jan. 25, 2013 12:03 am

Vannak ingerek, amik sokkal korábban elkezdik bombázni az embert, minthogy észrevenné. Ez igen egyszerű okokra vezethető vissza: hogy emberek vagyunk. Hallásunk, szaglásunk, látásunk tökéletlen. Aincrad ironikus módon bár, de közelebb hozza játékosaihoz a természetet, már amennyire ez egy pixelekből álló világban lehetséges, és a pályák nagy része bizony a természeten vezet keresztül. A valódi Japánban nem látni már túl gyakran az emberekkel együtt élő vagy a rózsafák elvirágzásakor megjelenő bogaraknál többet. A Kezdetek Városa, és vele sok más város is ebben a világban viszont más: éjszakánként ártatlan sárkánygyíkok animációja vitorlázik a szélben, ezer színben pompázó pillangók röppenek úgy, ahogy éppen kedvük tartja, és az erdőkben is zsong az élet, még akkor is, ha nincs tele mobokkal.
A város határát elhagyva azonban már meg-megcsússza az inger azt az intenzitást, ami felett lehetetlenség nem felfigyelni rá. Tudatosulni fog benneteket, hogy monoton és állandó zúgást hallotok, amiről nehéz nem venni tudomást, és még nehezebb megtalálni a forrását. Mintha minden zúgna-sipítana körülöttetek.
Ezúttal egészen másfajta élet költözik az erdőbe. Ugyan nincsenek animált állatok, eggyel sem találkoztatok, mióta megindultatok, mégis láthattok a szemetek sarkából mozgást, viszont mire odapillantotok, nincs ott semmi. Gyakran még fák, vagy sziklák sem, ami mögött bárki rejtőzhetne.

(off)Most hivatalosan ugye nem mesélőként vagyok itt (ami kicsit visszásan hat ugye, hiszen ez egy mesélői karakter), de ez nem küldetés, ahol valamit meg kell oldani/le kell győzni/ki kell találni, és nem is jár a végén exp és arany. Ezért arra kérlek benneteket, hogy továbbra is próbáljatok meg inkább egymás játékára koncentrálni, és nem arra, amit én írok, cserébe képességeimhez mérten próbálom színezni a játékot. Bármi van, szóljatok! Smile (/off)

_________________
Mesélői Adatlap
Mesélői Szín: #bbae94



avatar
Diabel
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 269
Join date : 2012. Oct. 23.

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
612/700  (612/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Allen Dante on Vas. Jan. 27, 2013 8:38 pm

Most, hogy mindenki készen áll az indulásra, még Lewis is előveszi a pajzsát és a buzogányát, el is indulunk arra a helyre, ahol azokat a „démonokat” látták az emberek. Az éjszaka sötétje körül vesz minket, szinte az orrunkig sem látunk, szerencsénkre a Holdnak a fénye világítja az utunkat. Ahogy haladunk egyre közelebb a célunkhoz, néhány bokorban zörgésre leszünk figyelmesek, de mikor odapillantok, akkor mintha semmi sem lett volna ott, de biztosra állítanám, hogy volt ott valami. Ahogy haladunk tovább néhány árnyat vélnék megpillantani a fák között, de mire jobban szemügyre venném őket már nincsenek is ott. Közben Sara belém karol. Látszik rajta, hogy meg van rémülve. Bár ez nem is csoda, hiszen amit most mi fogunk csinálni, nem sok épeszű embernek jutna az eszébe. Ahogy haladunk tovább elérjük azt a helyet, amit a fogadóban mondtak nekem. Egy nagy malom ékeskedik előttünk, aminek a vitorlái lassan, nyikorogva forognak körbe. Ez a hang megadja az éjszakának a sejtelmességét és egyben a félelmetességét is. Mikor körbenézek és nem látok semmit kicsit csalódottan a társamra nézek, majd megszólítom.
- Én nem látok semmit. Talán tényleg csak mese volt, amiről az emberek beszéltek. Bár azt furcsállom, hogy akkor a játékosok hogyan haltak meg. –jegyzem meg, persze ezt nem kürtölöm napvilágnak, mert lehet, hogy figyelnek minket.
Talán így is van, mert egy ideje azt érzem, hogy hármunkon kívül mások is vannak itt, és azon nem NPC-k, ezt olyan hatodik érzéknek is ellehet könyvelni, de még mielőtt valaki kételkedve szólna. az esetek nagy, pontosabban nagyon nagy százalékában be szokott válni, amit megérzek. Ez most sem történik másképpen, mert az egyik bokor megzörren, aminek az irányába is fordulok egyből.
- Ki van ott? –teszem fel a kérdésem, bár lehet, hogy nem kellett volna, de már nem tudom visszavonni azt.
Ekkor egy kisebb nyulacska ugrál kifele, és elkezd felénk jönni. Amint Sara meglátja a kis csöppséget, már menne is oda, hogy megszeretgesse, mert hát a kis bolyhos állatok a gyengéi –és ez egy ötletet is ad, hogy mit vegyek neki szülinapjára-.

_________________

Remények és álmok nélkül nincs élet, találd meg a sajátjaidat és élj!
by: A.B.

Színem: #0099ff
avatar
Allen Dante
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 312
Join date : 2012. Nov. 22.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
616/700  (616/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Shiel D. Lewis on Pént. Feb. 01, 2013 4:13 pm

Sir Lewis céltudatosan menetel. Még ő sem tudja pontosan, hogy hova, s hogy ott mit fog találni, de biztos benne, hogy a keresésüknek lesz eredménye. Ütemesen emeli lábait egymás után, s habár Allen és Sara lépteit nem hallja maga mögött, érzi, hogy ott vannak, így nem is les hátra minduntalan, hogy megvan-e a két bajtársa.
Egy kisebb utcán át kijut a város határát jelző búzamezőkhöz. Egy kis időre megtorpan, hogy körüljárassa tekintetét, de semmi figyelemre méltón nem akad meg szeme. Az aranyszínű kalászok ritmusosan dülöngélnek, ahogy a szél fújja oldalukat. Nem látszik, hogy bárki, vagy bármi rejtőzne a sűrűjében, így az utukat folytatniuk kell kintebb, a védett területen túl.
Elhagyva a várost azonban ráeszmél arra, hogy fülét már percek óta egy alig érzékelhető kis zúgás zavarja, ami minden lépéssel hangosabb, ahogy az erdő felé haladnak. Mintha csak fehér zajt hallana az ember, egyenletes, néma zúgás járja át a vidéket.
Az erdőbe lépve még a megszokottnál is erősebben érzékelhető a zaj, ami zavarja a józan gondolkodást. Legalább is hősünk egyre bizonytalanabbul lépked az avarban, ami szokatlan tőle. Nem azon bizonytalanodik el, hogy helyesen tették-e azt, hogy kijöttek ide megküzdeni az ismeretlennel, hanem mert egyetlen élőlényt sem látott már percek óta. Az erdő normál esetben teli lenne mindenféle vaddal, vagy hasonlóval, esetleg mobbal, de azoknak is csak hűlt helyük van.
- Furcsa. - mondja fanyaran, mikor mozgást lát a szeme sarkából, de mire odakapja a fejét, sehol semmi. A képzelete játszana vele? Vagy ezt is az az állítólagos szellem idézné elő? Esetleg éppen a szellem volt?
Egy malomhoz érnek, aminek lassan forgó lapátjaiba néha belekap a szél. A fák lombjai között gyéren belopódzó fény kísérteties megvilágításba helyezi a dolgokat.
Valami kiugrik a bokorból. ~Egy szellem!~ Gondolja hősünk, s már emeli is buzogányát, de a harci hév eltűnik, mielőtt megjelent volna. Csak egy nyúl az. Egy ártatlan tapsifüles, akit Sara máris dögönyözni kezd.
- Menjünk tovább... - mondja a lovag, s még egyszer a malomra néz. Talán be kellene menni?

_________________
Adatlap
avatar
Shiel D. Lewis
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 371
Join date : 2012. Nov. 03.
Age : 24
Tartózkodási hely : füstfelhőben

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
115/700  (115/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Diabel on Csüt. Feb. 07, 2013 1:05 pm

A nyúl remek lehetőség arra, hogy szembesüljetek vele: itt bizony nincs minden rendben. Ugyanis az ártatlan pályaszínesítő elem a következő pillanatban megtörik, három különböző elemre válik, amelyek mintha külön-külön is életképesek volnának. A lábai menekülnek előletek, vörös szeme közben marad a helyén, és rátok szegeződik, mellkasa látszódik, ahogy odébb üget. Az egész csak egy pillanat szüleménye, és máris pixelek futnak végig rajta, majd elmállik. Nem úgy robban fel, ahogy az elpusztuló elemek szokta, szimplán pixelekre bomolva elveszti a színét, majd eltűnik. Pillanatnyi csend, majd a következő pillanatban mind a három helyen egy-egy monsztra kel életre. Fehér hártya borítja a testüket, de csontos, aszott kezek nyúlnak ki alóla, és felétek kapnak. Arcuk helyén maszkok, a legkülönfélébbek: egyik szomorú démonpofa, a másik vidám, nevető ember, a harmadikon mintha a nyúl grimaszolna. Rátok támadnak.
Közben a zaj és a hangok erősödnek. A harcban talán nem lesz időtök felfigyelni rá, hogyan meg-megremeg körülöttetek a valóság. Mintha hibák lennének. Megtörik a SAO futása, és látóteretek egyes csíknyi területein nem mutat semmit. A sípolás pedig egyre hangosabb.

_________________
Mesélői Adatlap
Mesélői Szín: #bbae94



avatar
Diabel
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 269
Join date : 2012. Oct. 23.

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
612/700  (612/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Allen Dante on Csüt. Feb. 14, 2013 8:57 pm

A kis tapsifüles társaságát nem tudjuk sokáig élvezni, mert egyik percről a másikra pixeleire esik. Ennek láttára Sara kicsit elszomorodik, talán még meg is siratná, ha lenne rá ideje, mert azt kell, lássuk, hogy a három darabka mögül, mivel a kis nyúl három darabra nyúlt… démoni teremtmények másznak elő. Szerintem még egy laikusnak is leesne, hogy ezek a valamik nem jó szándékkal jelennek meg előttünk. Mind a három egy-egy maszkot visel, s mindegyik más formát. Az egyiken szomorú, a másikor boldog, a harmadikon meg egy nyúlpofa található, ami valahogy rossz emlékeket táplál, legalábbis Sara-ban, mert ahogy elnézem nagyon magára vette a dolgot. Valahogy kezdem sajnálni szegény démonokat, mert most eléggé rosszul fognak járni. Szándékuk egyértelmű, meg akarnak ölni.
- Nos, ezt sem fogjuk megúszni harc nélkül. –mondom nyugodt hangon, majd előveszem kardomat, ez után Sara is követi a példámat, csak ő az íját helyezi a kezébe.
Sara kezd, megfeszíti az ideget, s közben aktiválja képességét, aminek hatására ellenfeleink megfagynak és mozgásképtelenné vállnak. Ekkor jön el az ideje a két közelharcosnak, vagyis Lewis-nek és nekem. Kardomat megragadva a szomorú maszkos démonra csapok le, és egyúttal el is pusztítanám. Közben Sara támogat minket hátulról, oly módon, hogy az éppen aktuálisan ütött lényt lövi. Amúgy kíváncsi vagyok, hogy miért bukkantak fel ezek a lények. A kíváncsiság egyre jobban elhatalmasodik felettem és már alig bírok magammal, hogy kivárjam a végét. Ennek még arculatot is adok, mert egy sejtelmes mosolyt csalok az arcomra. Ezt talán az idegenek összetudják keverni, azzal, amit akár egy harc élvezete miatt ejtenék, de aki jobban ismer az tudja, hogy mire is gondolok…

_________________

Remények és álmok nélkül nincs élet, találd meg a sajátjaidat és élj!
by: A.B.

Színem: #0099ff
avatar
Allen Dante
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 312
Join date : 2012. Nov. 22.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
616/700  (616/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Shiel D. Lewis on Szomb. Feb. 16, 2013 4:35 pm

- Batman szakállára, milyen gonosz varázslat ez!?! - kiáltja el magát hősünk, mikor azt látja, hogy a nyúl, aki korábban kiugrott a bokorból, három darabban folytatja tovább ugrándozását. Egyenként azonban nem tűnnek életképesnek, mert minden egyes lépés után egyre halványabban fénylenek, majd egyszer csak gyengén pixeleikre esve elvesznek a semmiben.
Sir Lewis értetlen fejjel néz Allenre, majd Sarára, tőlük várva a választ teljesen feleslegesen, mert ők aligha tudnának többet arról, ami itt zajlik. Hősünk még csak pletykákat sem hallott arról, hogy ilyen darabokra hulló lények járják mostanában az erdőket, s a fülsüketítő sípolásról sem suttogott senki. Sem a céhben, sem máshol. Pedig Lewis nem az az otthon ülő típus, s mindig hegyezi fülét a gaztettek akár egy halk neszére is.
Ám a nyúl hiányának helyét kipótolandó három alak lépett a helyébe. Nem is akármilyenek! Testüket kártyalapok fedik, vagy mindenük abból lenne? Arcukon pedig egy-egy maszk pihen vészjóslóan.
- Áhh..! - nyögi a lovag, midőn pajzsát teste elé rántja, hogy az egyik ilyen kísérteties lény karmolását kivédhesse. A tárgy masszívan védi a lény ütését, de hősünk nem akar tétlenül pajzsot emelgetni, így aztán erőt visz a buzogány tartó jobbjába, s meglengetve azt lesújt a szörnyre, aki egyszerűen csak oldalra mozdulva kitér a fegyver rádiuszából. Sir Lewis azonban még nem végzett, újabb hévvel mozdítja fegyverét, immáron visszafelé, hogy korábbi lendületéből ne essen ki. Azonban a vigyorgó maszkot viselő megint kitér. Egyszerű cikk-cakkos mozgása ellenére hősünk egyszer sem tudja eltalálni.
Talán más módon kellene megpróbálkozni a megsebesítésével, mert olybá tűnik sebessége nem lesz elegendő arra, hogy frontális küzdelmet folytasson a lénnyel szemben. Fülébe jutó ütemtelen harci hangok, amik származhatnak mozgásból, vagy fegyverek csattanásából, tudatják vele: csapattársai is kiveszik részüket a küzdelemből.
Mivel is kellene megpróbálkozni? Szuperhőssé felesleges változnia, mivel ő már így is az, de mi lesz akkor, ha szuperhősnővé változik? Ez igen abszurdnak hangozhat, de mint tudjuk, Sir Lewistől akármi kitelik, ha már elpöfékelte azt a bizonyos mennyiségű napi cigarettáját. Így aztán nem gátolja meg őt semmi abban, hogy átváltozzon egy Sailor Moonos hősnővé. Na, hogy is szólt anno a szöveg?
- Lunáris prizma, változtass át engem! - mondja határozottan, s vár a csodára. A körülötte imbolygó, rázkódó világ pedig elég hitet ad neki ahhoz, hogy azt higgye: végbe is ment az átalakulás.
- Én vagyok a hold tündér és a hold nevében megbüntetlek téged! - tekintete komolyságot sugároz, de igen hülyén hangozhat a nevetséges dumája. A lényt, ki előtte van, valószínűleg nem hatja meg.

_________________
Adatlap
avatar
Shiel D. Lewis
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 371
Join date : 2012. Nov. 03.
Age : 24
Tartózkodási hely : füstfelhőben

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
115/700  (115/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Diabel on Szomb. Márc. 02, 2013 8:44 am

A lényeket tényleg nem hatja meg Sir Lewis dumája, de a kardja annál inkább: mindegyik lény egyetlen csapás csak nektek, erőpontjaitok elosztásától függetlenül. A három lény eltűnik, és mintha visszafele játszott animáció zajlana le, a nyúl megint összeáll a pixeljeiből. Gyors irammal menekülőre is fogja. Lehet, hogy az ő mintáját kéne követnetek, de erre sajnos nincs lehetőség: a sípolás már nem erősödik, nincs hova, de a fekete képhibák szélesednek körülöttetek. Mögöttük alakokra lehettek figyelmesek, sötétekre, amik folyamatosan törnek kifelé „árnyékföldjéről”. A képhibák azonban sohasem tartanak ki elég ideig ahhoz, hogy átmászhassanak rajtuk, kezek, lábak hullnak a bezáródó hasadások nyomán, amik pixelekké bomlanak, majd az előbbi folyamat játszódik le újra: maszkos, fehér, hártyás szörnyek kelnek életre belőlük. Az életetekért kell küzdenetek: ott vannak körülöttetek, körbevesznek benneteket, menekvésre nincs lehetőség, és az olyan távolsági harcosok, mint Sara is, bizony veszélybe kerülhetnek, ha nem dolgoztok ügyesen össze. Megoldást kéne találni, hogyan küzdötök meg a lidércekkel. Főleg, hogy minden árny próbál kimászni, így hamarosan fejek, csonka torzók is gyarapodnak körülöttetek, mind-mind tipikus szellem-alapanyag.

_________________
Mesélői Adatlap
Mesélői Szín: #bbae94



avatar
Diabel
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 269
Join date : 2012. Oct. 23.

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
612/700  (612/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Allen Dante on Szomb. Márc. 16, 2013 10:15 pm

Piskóta, de nem az ételre gondolok, hanem arra, hogy milyen egyszerűen elintéztük a támadóinkat. Majd legnagyobb meglepetésünkre, de ha nem mindannyiunkéra, az enyémre biztosan, a nyúl, aki eddig a pixelbomlás határán szállingózott, most ismét összeáll és tovább ugrándozik. Oké, ez meglepő, de ha már így van, megírva a programja, nem tudok mit csinálni, csak annyit, hogy nézem, miképpen szökell arrébb. A magam részéről bevégezettnek mondtam volna ezt a feladatot, mert egyik felem azt mondta, hogy a rejtélyre fény derült, démonok vannak, és tényleg ők csökkentik a játékosok számát ezen a környéken a játékban. Szóval akár mehetünk is haza. De és itt van ez a „de”, a másik felem azt súgja, és végül majd neki lesz igaza, hogy itt még nincs vége ennek a rémálomnak. És mondom is, hogy miért, mert ismételten az előzőkhöz hasonló szerzetek bukkannak, vagyis bukkannának elő. Elég démonos filmet láttam, hogy meg tudjam mondani, hogy ezek az izék, mert nagyon még jó magam sem tudom, hogy micsodák, egy másik dimenzióból, vagy a túl világról szeretnének átjutni ide. És az ember most kezd el gondolkozni azon, hogy ácsi, egy játékban vagyunk, ami akár egy másik dimenzió, vagyis egy másik dimenzióból érkező lényekkel kéne egy másik dimenzióban harcolni? Tiszta troll fizikusnak érzem magam. De nagyon nem tudnak mit tenni, mert, ahogy át akarnának, mászni hozzánk az átjáró nem nagyon engedi őket, és a végtagjaikat folyamatosan aprítja le a testükről. Milyen szép is lenne, ha csak ennyivel kéne szembenéznünk, mert azokból a csonkokból, amik az egészből estek le, ismét démonok lesznek. Nem is tudom elmondani, hogy mennyire boldog is vagyok ennek láttára, s szerintem a többiek sincsenek másképpen, mert talán ők sem kívánnák ezeket a dögöket a hátuk közepére sem. Már egy eléggé szép létszámú sereg vesz körbe minket, de azért ez a sereg szó kicsit túlzás lenne, bár az előzőkhöz képest jóval többen vannak. Talán a legjobb ötlet, ha egy helyen maradunk és hátunkat egymásénak vetjük, és úgy várjuk a további fejleményeket. Nos, de azért egy valami talán biztos, nem azért közelítenek felénk, hogy egy teát elfogyasszunk egymás társaságában és mondjuk az animék csodás világáról beszélgessünk. Itt majd egy vérre menő küzdelem fog kibontakozni, amit valamelyik fél mindenképpen meg szeretne nyerni. A mi esetünkben az túlélés vezérelte ösztön hajt az ellenséges csapatott a beléjük írt program, amit a jó öreg programozók készítettek, akik ezt a játékot is leprogramozták, amiben Lewis-sel és Sara-val is belecsöppentünk, vagyis inkább a rabságába estünk. Egy szó, mint száz, most hatalmas slamasztikába keveredtünk, amiből jó lenne kikeveredni, mert nem most szeretném itt hagyni a fogamat. Egy terv mind fölött, egy terv kegyetlen, egy terv, ami megmenti a seggünket ebből a kutyaszorítóból.
- Nos, valakinek valami ötlete? –kérdezem két társamtól, és remélem, hogy valamelyiküknek van. – Mert gondolom, van. –folytatom reménykedve, de rá kell, jöjjek, hogy Sara-nak nincs, így csak a hős lovag, Lewis-ben bízhatunk. – Hős úr, mondd azt, hogy tudsz valami kecsegtetőt ajánlani, mert az enyém egy kicsit meredek. –ha netalántán rákérdezne, hogy mi az elmondom, de ha nem szakít ezzel félbe, akkor folytatom is tovább, majd végleg átadnám neki a szót. – Arra gondoltam, hogy aprítsuk be őket. Egyszerű, nem túl bonyolult, főleg ha olyanok, mint elődjeik. Sara fagyasztja őket, addig mi szétkapjuk a fejüket. –most már csak a reakció várható a társaimtól.

_________________

Remények és álmok nélkül nincs élet, találd meg a sajátjaidat és élj!
by: A.B.

Színem: #0099ff
avatar
Allen Dante
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 312
Join date : 2012. Nov. 22.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
616/700  (616/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Shiel D. Lewis on Vas. Márc. 24, 2013 4:12 pm

Várakozásaival ellentétben a szörnyeteg nem hátrál meg, sőt még magabiztosabban rohan neki a lovagnak, aki kétségbeesett mozdulatokkal irányítja páncélját a támadási pontokra. Vicsorogva, elkeseredetten rángatja a körpajzsot, több-kevesebb sikerrel.
Aztán feladva próbálkozását, hogy sebesülés nélkül győzhesse le a lényt, hagyja, hogy az őt támadó megüsse. A pillanat, amikor leengedi a védelmét igen kritikus, de jól megoldja. Engedi, hogy a szellem belekarmoljon mellkasába, cserébe ő ugyan ebben a minutumban arcon csapja azt az igazság buzogányával, s a szörny menten átformálódik egy nyúl-testrésszé, újra egyesülve darabjaival, mígnem megint a tapsifüles alakjában tovább ugrál, mintha mi sem történt volna.
Hősünk csodálkozóan ideges tekintettel követi az ugrándozót, ahogy eltűnik a fák közt, maga mögött csupán kérdéseket hagyva. Pihenésre, a tapasztalat levonására azonban nincs idő. A tér még mindig hasadva, s feszült pillanatokat szülve több, a korábbihoz hasonló szerzet nyúlkál át a fekete hasadékokon ebbe a világba, könyörtelenül mutogatva a lovagra csontos kezeikkel.
Lewis, szemöldökét komorul összevonva figyeli őket. A nyíló, majd bezáródó átjárók le-levágják a lények testrészeit, melyek átesve a játék ezen oldalára, nyomban maszkos ellenfelekké változnak, s lassan körbeveszik őt, s a két társát is.
A lovag összeszedve magát megint pajzsára támaszkodik, s a nehéz felszerelést teste elé emelve vágja magát védelmi pózba. A lesújtó buzogány pedig csak vár és vár, hogy mikor tudja csontját törni a szörnyeknek.
- Nincs ötletem... - kellemetlenül válaszol Allennek, aki valószínűleg szintén elkeseredett helyzetben van. A lány, Sara sem állhat jól, ötlete neki sincs.
- És nektek? - kérdez vissza, mire a srác nyomban fel is vázolja, hogy ő mit eszelt ki. A lovag várakozásaival ellentétben viszont nem egy nagyszabású stratégia látott napvilágot, hanem a legegyszerűbb mind közül: harc. Eddig is ezt tették, semmi különbséget nem érez a fiú szavai és korábbi hadviselésük között.
- Akkor legyen úgy! - nyilatkozza, nekirohan a legközelebbi lénynek, fegyverével afelé csapva...

_________________
Adatlap
avatar
Shiel D. Lewis
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 371
Join date : 2012. Nov. 03.
Age : 24
Tartózkodási hely : füstfelhőben

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
115/700  (115/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Diabel on Hétf. Márc. 25, 2013 9:22 pm

Grandiózus csata vár rátok. Sok ilyen olvashattatok már könyvekben, láthattatok filmekben. A valóságban már vértől lenne csutakos a kardotok nyele, hogy csússzon a kezetekben, és állandóan azzal a veszéllyel fenyegessen, hogy a következő csapásnál benne ragad egy ellenfeletekben, csupaszon és fegyvertelenül hagyva benneteket. A veszély azonban nem valós: ez a SAO, ahol a szörnyek nem véreznek, ellenben pixelek sokaságát okádják magukból, ahogy megszűnnek létezni csapásaitok nyomán. Kisebb hordákban lendülnek nektek az érzéketlen szörnyek, jelentősen megcsapatva életpontjaitokat. A legnagyobb gondban Sara van, ugyanis a rendszer letiltja a nyilazását a hozzá túl közel eső ellenfelek esetében, akik így viszont már gond nélkül viszik még lejjebb és lejjeb a HP bar-ját.
Az ellenfelek tömegét nem ellensúlyozza mennyiségük, és úgy tűnik, Sir Lewis hősiessége és Dante állhatatossága képes megritkítani tömegüket. Ahogy alaposabb pusztítást visztek véghez a hatását is láthatjátok: újabb fénynyalábokból újabb JK-k csatlakoznak hozzátok. Bizony, úgy tűnik, hogy a lidércek, amik ellen harcoltok, nem mások, mint hozzátok hasonló játékosok, akik megpróbálták megoldani a rejtélyt. És ahogy egyre többen jártak pórul, úgy gyarapodott a fura szellemlények serege.
Hamarosan elszórtan lézengenek már csak körülöttetek, néhány mob-szerű lény, amely nem találja a célpontját. Sara nyilai őket is megszüntetik. A sípolás nem szűnik meg, a repedések, futó programhibák azonban igen. Vihar előtti csend. Sara felsikít, bárki bármennyire is védelmezte, vagy figyelt rá: ezúttal nem körülöttetek, hanem egész pontosan benne nyílik a hasadás, szétfut virtuális testében, pillanatok alatt felhasítja, tépődés hangja hallatszódik, mintha csak valaki egy cipzárral játszana, majd Sara teste habosodni kezd, és néhány szívdobbanás múlva hatalmas, minden eddiginél nagyobb és emberszerű lidérc terem előttetek.
Morpheus vagyok, az álmok hozója. Örök álmot bocsátok most rátok is! – Hangja Dante számára ismerősen csenghet. Sara az, még ha erős mélyítést is kapott. A játékos horda, akik sokkolton sétálgattak eddig körülöttetek, most végre célpontot látnak maguk előtt. Szándékuk megrohamozni a gigászi lényt, ami, akárhogy is cselekedtek, egyből nektek ront!

_________________
Mesélői Adatlap
Mesélői Szín: #bbae94



avatar
Diabel
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 269
Join date : 2012. Oct. 23.

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
612/700  (612/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Shiel D. Lewis on Vas. Márc. 31, 2013 2:49 pm

A csapása kegyetlen, kíméletlen mozdulattal sújt le a szellemre. Nem véletlenül, hisz' karjában az igazság ereje duzzad. Lewis buzogánya megsemmisítő ütést mér a maszkos lényre, mely szétesik, s helyében egy fiatal lány jelenik meg, teljes fegyverzetben. Hősünk természetesen először meglepődik, de aztán rá is eszmél, hogy ez csakis ezen szörnyek gonosz mágiája lehetett: bekebelezték az eltűnteket, vagy épphogy azok változtak ilyen rút teremtményekért egy sötét ármány folytán.
Kérdezősködésre nincs idő, a lovagnak mozognia kell, tovább küzdenie. Allen és Sara is megállíthatatlanul pusztítja a rémek seregét, így hősünk bajtársai harci-szellemén fellelkesülve ő maga is jobban beleéli magát a csatározásba. Rövidesen elméje felett nem a józan ész uralkodik, mozdulatait lovagi ösztönei veszik át, melyek megsúgják neki minden egyes pillanatban, hogy mikor hova sújtson le fegyverével, pajzsát milyen erősen szorítsa.
A felszabadított emberek aztán segítségére sietnek, együttesen még gyorsabban, kíméletlenül kaszabolják le a szörnyhordát, s mire az utolsó is felfordulva, pixeláradatot köpve kimúlik, Lewis már teljesen bele van melegedve a pillanat hevébe, s buzogányát magasan feje felé emelve győzedelmi kiáltást hallat. Elégedett pillantást vet a tömegre, mely felszabadult, s büszkén tekint magára külső nézetben, mert most valóban azt tette, amire rendeltetett. Az ilyen pillantok miatt léteznek hősök. És Allen és Sara is bebizonyította, hogy ők is azok. A céhnek szüksége van az ilyen lelkiismeretes harcosokra, mert máshol, más időben szintén felbukkanhatnak is lények, melyek az embereket veszélyeztetik.
Már indult is volna Allen felé, hogy egy kézrázással pecsételje meg együttműködésük gyümölcsét, mikor Sara teste furcsamód kezd reagálni. Ekkor üti meg a fülét az, melyet elnyomott a harci mámor: a sípolás. Még mindig ugyan úgy szól, nem szakadt meg az utolsó lény halálával. Nem lenne még vége? Talán egy újabb roham közeledik?
- Te jó ég... - dörmögi hitetlenül, mikor Allen társa egyszerűen szétnyílik, s egy nagy hasadás jelenik meg benne, vagyis nő ki belőle. A pillanatnyi ideg pedig akkor hág tetőfokára, mikor a lány átalakul egy óriási maszkos lidérccé. Hősünk fogcsikorgatva tekint a lényre, mely sokkal veszélyesebbnek látszik, sőt még beszélni is tud. Egy lány hangján szólal meg, igaz elég mélyen. A lovagnak nem ismerős, nem tűnik fel, hogy a tulajdonosa Sara. Az viszont nyugtalanító, hogy a lény rohamra indul.
Sir Lewis ismét védelmi pozícióba vágja magát, s flélekben fekészül a csatára, mely még előttük áll...

_________________
Adatlap
avatar
Shiel D. Lewis
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 371
Join date : 2012. Nov. 03.
Age : 24
Tartózkodási hely : füstfelhőben

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
115/700  (115/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Allen Dante on Csüt. Ápr. 04, 2013 7:12 pm

Akkor nincs már megoldás, mint bevetni magunkat a tömegbe és elintézni ezeket a dögöket, bár jelentős létszám fölényben vannak, de nekünk mindent meg kell tennünk, hogy legyőzzük őket. A csata elkezdődik, és hirtelen beugrik, hogy most egy epic zene milyen jól illene ehhez a jelenethez, meg, ha valaki fel is venné videóra ezt a helyzetet és rendesen megvágnánk a végén, szép kis filmet tudnánk összedobni belőle, talán még Oscar-díj jelölést is kaphatunk érte. Azonban ez csak egy elképzelés, mivel egy éles harchelyzetbe csöppentünk bele, aminek a tétje az életünk. A két fél hamarosan egymásnak is esik, és az ádáz küzdelem kezdetét veszi. A túlerő ott van velünk szemben, de akárhogy is szeretnénk, nem tudunk szabadulni tőlük. Életpontjaink folyamatosan csökken, mintha nem is akarná abbahagyni, amíg teljesen le nem nullázódik. Talán Sara van a legnagyobb bajban, mivel képességét nem tudja aktiválni, ami számunkra elég kedvezőtlen, mert most igazán jól jönne. Azonban ahogy a mondás is tartja, a szerencse az igazság oldalán van, bár lehet, hogy nem így van, de a mi helyzetünkben igen. Minél több démoni teremtményt ölünk meg annál több segítőre teszünk szert, akik talán játékosok, de az is meglehet, hogy NPC-k, azonban a tényen nem változtat, hogy segítenek nekünk. Az erőinket összesítve sikeresen elbánunk a támadóinkkal, és mikor már mindenki azt hinné, hogy vége ennek a rémálom csak ezután jön, amire nem számítottam. Arra leszek figyelmes, hogy Sara felsikít, azonban ezt a sikolyt nem tudom semmihez sem hasonlítani, még sosem hallottam ennyire kétségbeesett hangot kiadni bárkiből is, de a látvány, ami elém tárulkozik, mikor feléje fordulok, hogy megnézzem mi történt, teljesen elborzasztott. Nem elég, hogy egy rossz érzés kerített hatalmába, mikor az utolsó lényt is leütöttük, mert a sípolás ugyan úgy folytatódott, de mikor megfordulok, azzal kell, szembesüljek, hogy Sara kezd szétnyílni. Na, jó, nem kell olyan morbid dolgokra gondolni, de a tény, hogy egy hasadék kezd el nyílni a hasánál, eléggé lesokkol, és a folyamat végén egy hatalmas démonná alakul, ki magát Morpheusnak nevezi. Amint meglátom, kardomat a földre ejtem és térdre rogyok.
- Ne… nem… le… lehet. –hebegem elkerekedett szemekkel.
Ekkor egy világ omlik össze bennem, hisz ő már a második személy, aki közel áll hozzám, akit a játék magával ragadt. Nem tudom elképzelni, hogy ezek után mitévő legyek, hisz az utóbbi esetet is eléggé nehezen tudtam feldolgozni. Azonban ez az állapot nem tart sokáig, mert hirtelen elsötétül minden néhány pillanatra. Olyan érzés, mintha megállt volna az idő, mindenki egyhelyben, semmi mozgás, még jómagam sem tud mozogni, de gondolataim cikáznak a fejemben. Talán ez a jelenség a látottak miatt keletkezett sokk okozza, de lehet, hogy más, azonban ebben a pillanatban csak erre tudok gondolni. Azonban rá jövök, hogy az a szörny valójába Sara, szóval csak annyi a dolgom, hogy legyőzöm, és azzal megmenthetem őt. A sikeres feleszmélés után fegyveremet ismét a kezembe veszem és felállok az eddigi térdelésemből.
- Fejezzük be végre. –jelentem ki hűvös kijelentéssel, majd kardomat végig húzom a földön, ami egyből lángokba borul. – Lewis-san szeretném, ha továbbra is az oldalamon küzdene, és én az övén. –mosolygok rá barátságosan.

_________________

Remények és álmok nélkül nincs élet, találd meg a sajátjaidat és élj!
by: A.B.

Színem: #0099ff
avatar
Allen Dante
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 312
Join date : 2012. Nov. 22.
Age : 21

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
616/700  (616/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Diabel on Szer. Ápr. 10, 2013 1:07 am

Egyáltalán nem biztos, hogy ez volt a legjobb döntés. Puszta kézzel, ész nélkül nekiesni a lénynek, ami Sarából lett? Természetesen a tömegnek mindegy, hiszen számukra csak célpont a lény így, amin kiélhetik eddigi szenvedéseiket; egy ütleg, ami tökéletes arra, hogy a felgyülemlett feszültséget levezessék. A bosszú édes, de nem mindig célravezető. Legalábbis ha rólatok van szó, sir Lewis és Dante, talán más utat kellett volna keresnetek.

Fogy az életsávja. Bizony, ennek a lénynek már ilyenje is van. Nem csak egy ütés, nem elég megérinteni. A fő probléma a tömeg, ami körbevesz titeket. Akárhogyan is nézzük, ez a nagy számok törvénye alapján már kész horda. Nem összehangoltan támadnak, kész a teljes káosz. Akiknek fogyóban az élete, menekülnétek, de nem engedik őket azok, akik hozzá szeretnének férni a lényhez. Fegyvereteket alig tudjátok megsuhintani, míg a lény széles mozdulatokkal kaszabol. Hatalmas keze megtermett bunkósbot, amivel rendesen sebzi a tömeget maga körül.

Még így sem tud azonban menekülni a milliónyi apró sebzés okozta HP veszteség elől, amely lassan felemészti. Az egész lényt vörös fonalak hálója borítja, fénylenek a sötét éjszakában, mint a pókháló, amire harmat ült, és minden cseppjében lángol a felkelő nap fénye.
Sara bizony szabadul. A lény szinte kiveti magából, ahogy felnyílik, a sípolás megint felcsap, de ezúttal a csata végét jelzi, ahogy a lényt mintha elnyelnék a saját repedései a SAO rendszerében. Kis ablakhibák, amik nyomán a lény magába omlik, összeesik, -roskad, és nem marad más ott, mint a szinte magáról sem tudó Sara. Egyetlen életpontja maradt, és valószínűleg minden vágya, hogy Dante kezében köthessen ki. Nem emlékszik semmire. Semmire az égadta egy világon ebből az egészből. Utolsó emléke, hogy elindultatok ide.

Idővel majd felrémlik még neki egy-két emlék, ismerősek lesznek ahogy nektek, úgy neki is arcok, amik szembe jönnek Aincrad utcáin – valószínűleg egy lesz azok közül, akiket kiszabadítottatok –, de több aligha van rémleni neki.
A tömeg lassan oszlik. Ki-ki a maga dolgára indul. Egyesek köszönetet mondanak, mások inkább kérdeznek, de idővel csak eltűnnek.

GRATULÁLOK, teljesítettétek a célotokat! A szellemek többé nem zaklatják Torubana városnak a JK-it.

_________________
Mesélői Adatlap
Mesélői Szín: #bbae94



avatar
Diabel
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 269
Join date : 2012. Oct. 23.

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
612/700  (612/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Shiel D. Lewis on Szer. Ápr. 10, 2013 10:19 pm

Igazság szerint rohamra készült, de a játékos-tengeren egyszerűen képtelen átverekedni magát, így aztán csak megállapodik valahol középen a hadosztály vége a szörny karmai között ficánkoló szerencsétlenek között.
Amilyen reménytelen helyzetben van, hogy ő is a frontra kerüljön a szörnnyel vívott csatában, annyira le is van nyűgözve azon, hogy az emberek ebben a szorult helyzetben is mennyire képesek együtt mozogni, még ha dühből is teszik azt. Saját életükkel szinte alig törődve rohannak neki a lénynek újra meg újra, míg annak az élete folyamatosan táncol egyre lentebb, mígnem már a sárga zónába ér. Vadul csapkod buzogányos kezével, de csak nem bír dűlőre jutni az embersereglettel, csíkja elfogy, minek következtében hősünk elégedetten nézi végig, ahogy a szörnyeteg összeomlik, majd nyomtalanul eltűnik, csupán Sarát hagyva maga után.
Lewis Allen nyomában odalohol a lányhoz, hogy ő is megbizonyosodjon róla: rendben van. Mint kiderül, a memóriáján kívül nem érte veszteség. Leszámítva az életét, ugyan is egyetlen egy maradt meg neki.
Hősünk nem pazarolva a drága időt, nyomban menüjébe nyúl, s onnan a mini potionját rántja elő, megitatva azt a lánnyal. A plusz öt élet nem jelent sokat, de még mindig nem védett területen ácsorognak, így fel kell készülni a legrosszabbra.
- Nos, erőfeszítéseinknek hála a krízis megoldódott! - mondja ezen szavakat, majd köhint egyet, s fegyverét, no meg pajzsát készenlétbe helyezi a hátára.
- Az igazat megvallva a céhemnek szüksége lenne az olyan bátor hősökre, mint amilyenek TI is vagytok. - folytatja a monológot, miután kezet fog egy arra jövő hálálkodó fiatallal.
- Mindkettőtöket meghívlak. Ha szeretnétek, csatlakozzatok! - egy daliás vigyor jelenik meg az arcán, majd menüjét újfent megnyitva a céhes ügyintéző lapot választja ki magának. Pár gombnyomás, s Allennek, no meg Sarának is repül a meghívó.
Hősünk fejében pedig egy vers kezd megfoganni mindarról, ami itt történt. Vagyis nem csak arról. Hanem az egészről. A harcokról, a minden napos küzdelemről. Elvégre ő egyben egy költő is!

Lassan kel föl a nap, hűvös völgyeken át,
Hogy leváltsa a megnyűtt, aincradi éjszakát.
Ébredezik világunk virtuális mivolta,
Az utolsó potiont a mester tegnap eladta.
Szabadulásunk kulcsa oly messze,
De nagy hősök kezében van elhelyezve.
Kik végül minden nap reggelén,
Vágnak át a mobok tengerén.
A mai kelet sem hordoz mást,
Csak rettegett, buzgó csatakiáltást.
Lassan megy le a nap, a hegygerincen át,
Hogy nyugtassa a ember lelkét, s honvágyát.


[Ééés így történt, hogy Allen és Sara bekerült a Justice League-be. Köszönöm a mesélőnek a kitartó munkát és persze a játékos partnernek a játékot!]

_________________
Adatlap
avatar
Shiel D. Lewis
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 371
Join date : 2012. Nov. 03.
Age : 24
Tartózkodási hely : füstfelhőben

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
115/700  (115/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 7 oldal 1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.