Külváros

4 / 7 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Scott Thompson on Vas. Márc. 16, 2014 10:01 pm

Lassan róttam az utat Torubana város felé, úgy különösebb ok nélkül. Mehetnékem volt, az meg nem volt annyira messze a Kezdetek Városától. Legalább egy kicsit oldhatom majd a stresszt, immár, hogy nem félek a moboktól... annyira. Talán egyet letudok csapni, remélem. Úgy se a harc most a célom, csak úgy... menni. Az is valami. Jaj de rossz, a valakinek nincsen célja... őrjítő. Tartani akartam hirtelen egy kis szünetet, csak most kezdtem igazán fejlődni és feladatokat ellátni, de most minden a nyakamba zúdult. Na, de valahogy nem találtam magamnak megfelelő elfoglaltságot. Megpróbáltam a gondolataimat másfelé terelni, de mivel nem tudtam mire koncentrálni, inkább elkezdtem dúdolgatni egy dalt.
Az idő kimondottan kellemes volt, a nap süt, a madarak itt is csiripeltek, a tavasz illata töltötte be orrlyukaim legmélyebb gödreit is. Ahh... ez így túl nyugodt. Egy kicsit megállok, keresek egy mobot.
És keresek. És keresek. És nincsenek sehol se. Hova tűntek ezek? Egyszer jön rám az öldökölhetnék, és akkor sehol sincsenek? Valaki ott fenn nagyon azt akarja, hogy pacifista legyek... nem lesz szerencséje, én most megfogok ölni egy állatot! Vagy valamit...
Észre sem veszem az út közepén elterült valakit, ha nem szól hozzám még rálépek az arcára. Itt a válasz a békességre, aminek máskor örülnék, de... hogy törné kardját csata közben... na jó, ne legyünk gonoszak, biztos jó oka volt arra, hogy megölje őket.
- Szia, az én nevem... Scott. - gondolkoztam el, hogy elmondjam neki, de miért is ne? Ezzel sehogy sem árthatna nekem, még ha nem is zöldben lenne. Ezek után vettem jobban szemügyre, kb. velem egy idős, az biztos. De szintileg is felettem áll, akkor meg mit keress itt...?
- Meg ne sértselek, de egy magad fajta szintű mit keress erre fele, ha szabad kérdeznem? - tudakolom az egyértelműt. Mit keres itt? MIT? Közben leültem mellé, ezzel is megkönnyítve a kommunikációt. Oldalra pillantva lelem mellette kardját, ami nem egy kétkezes darab, szóval kardforgató a gyerek... persze, mintha ehhez lenne jogom, mármint ilyen mondani rá. Egyidősek lehetünk.

_________________

Scott Thompson
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 53
Join date : 2014. Mar. 07.
Age : 18
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 2
Exp:
86/100  (86/100)
Céh: Young Justice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Danee on Hétf. Márc. 17, 2014 3:40 pm

- Üdv, Scott! Megkínálhatlak egy szendviccsel, amíg a mobok előkerülnek? - hívok elő az inventorymból két, minden jóval megtömött baguettet, s nyújtom is az egyiket felé
- Saját készítésű! - mosolygok, majd pislogva szemrevételezem a két a harapnivalót, s vissza is húzom a szemem elé, méricskélve nézegetem őket
- Üm, ez a mérgezett! - nyújtom neki a másikat inkább, kaján vigyorral a pofámon
Kíváncsi vagyok a reakciójára, csak aztán fűzöm hozzá:
- Természetesen csak viccelek! Nem mérgezek kaját.
Én a magam részéről bele is harapok abba, amit magamnak hagytam, s jó ízűen csócsálva hallgatom a kérdését. Már szóra nyílna a szám, hogy válaszoljak, de előbb inkább gyorsan legyűröm a torkomon az étket
- Hát... vonatozok! - jelentem ki a számomra nyilvánvalót - Itt nem kell különösebben attól tartanom, hogy a mobok lenyomnak, ha valamit elbaltázok, ezért néha ide jövök le kiszellőztetni az agyamat. Meg aztán ezekhez képest majdnem tízszer gyorsabb vagyok, így simán bejátszhatom azt, hogy összegyűjtöm őket, aztán végigdarálom az egész csődületet! - mosolygok a végén, mintha ez teljesen természetes kikapcsolódási forma lenne
- Várj csak, van még koktélom is! - mosolygok mint a tejbe tök, töretlenül, s némi menüben történő babrálás után a kezembe ugrik két whiskys pohár
- Igaz csak alkohol mentes... - hát, van még hova fejlődnöm - Kipróbáltam már mindenféle receptet... - bújtam a listámat - Van esetleg kedvenced?
Közben sorra öntögettem a poharamba a hozzávalókat: valami egészen mély vörösest, aztán narancsszínűt, végül, sárgát, s végül lazán kavartam egyet rajta
- Az enyém a Virgin Sunrise - emeltem a magasba a poharat, hogy jobban látszódjon - remélem nem sokára sikerül a Tequilás verziót is kikísérleteznem

_________________
I'MMORTAL
#A32F42

"A barátnőm azt mondta a múltkor az ágyban, hogy pedofil vagyok. Azt válaszoltam: Nagy szavak ezek egy kilenc éves kislánytól!"

Danee
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1382
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 25
Tartózkodási hely : Pest/Érd

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
4056/4100  (4056/4100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése http://saamli.blogspot.com

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Scott Thompson on Hétf. Márc. 17, 2014 10:22 pm

- Háát, piknikre nem készültem, így nem is hoztam magammal semmit... de miért is ne, elfogadom.  - adom be gyorsan a derekam. - Tényleg? Lehet itt főzni is játékon belül... nekem ez új - lepődtem meg, és válaszoltam naivan, és ezt azért jelentem ki így, mivel a következő kis "vicce" bekapcsolt a fejemben egy gyanú és a "vigyázzunk az idegenekkel hiszen nem mindenki jó fej" gombot, szép kis WARNING! feliratokkal és vörös fénnyel.
- Heh, oké. - válaszolom fapofával, miután az arcomra kiugrott egy mindjárt elfutok arcgörcs. Olyan egybe rándul, szemek megtágulnak, arc mimikája leírhatatlanul nevetséges és... az.
Azért, ha már kaptam - egy gyors szag-és íz elemzés után, amik persze pozitívan, vagyis EZ JÓ! kóddal gördültek ki az elemzőből - elkezdem fogyasztani az uzsonnámat. És mivel még ezt tudom közölni, nem volt mérgező - remélem.
- Nekem te, túlontúl barátságosnak tűnsz... - jegyzem meg. - Már-már gyanúsan... - Na jó, kinyírsz egy szintre elég mobállományt, eldőlsz az úton majd piknikezni hívod az első arra járót, valószínűleg békítés céljából... valahol van benne logika, de fura, és túlontúl nyílt ebben a veszélyes és halállal teli világban... nekem.
- Éééértem... - oké, vagy pszichopata, vagy sportvadász. Vagy mindkettő. Szerencsére eme fura szokását  nem kisebb szintű playereken próbálgatja. Akkor már halott lennék, amennyire körül néztem az úton erre jövet. Lehetnék óvatosabb is...
Most meg itallal próbál megnyerni. Egyre furább. Lehet, hogy az étellel akart magának megnyerni, hogy ezzel akarjon megölni... miért is tenné? Rám köp és kétszer is megölt vele... talán gyakorlásból?
- Hát, nem vagyok nagy ínyenc. A boros kólánál nem mentem messzebb... tudsz valamit ajánlani? Smile- kockáztatom meg, hogy egy öröm vidámmal kerültem össze, valahogy a józan logikára hallgatok inkább. Majd a szemem láttára összelöttyint dolgokat, ami inkább néz ki úgy, mintha egy alsós beszökött volna a kémia szertárba, mintsem úgy, ahogy a mixerek szokták keverni a pult mögött.
- Miért, a rendszer nem engedi az alkoholt alkalmazni - hüledeztem. Ezért ez szép kicseszés lett volna a normál játékban is, ha meg nem csavarják így az egészet. - És a rendszer érzékeli a vallást és a muszlimuknak eltűnik a kezéből a disznóhús? - próbálok viccelődni, még kiakadva. Bár én is érzem, ez kimondottan gyengére sikerült, de neki olyan faragatlanul jókedve van, hogy már büntetendő.


A hozzászólást Scott Thompson összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd. Márc. 18, 2014 11:42 am-kor.

_________________

Scott Thompson
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 53
Join date : 2014. Mar. 07.
Age : 18
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 2
Exp:
86/100  (86/100)
Céh: Young Justice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Danee on Hétf. Márc. 17, 2014 11:36 pm

- Akkor jó étvágyat nekünk! Itadakimasu!
Én a magam részéről hamar betömtem a szenyót, magamban azonban rendkívül jót mulattam, hogy a vadiúj ismerősöm, mellettem ülve, bizalmatlanul szimatolja és ízlelgeti a megtömött baguettet
A hatás kedvéért, gondoltam még ráteszek egy lapáttal:
Miután leharapta az első tisztességes falatot, szemreppenés nélkül figyelni kezdem, mint aki tüneteket vár
- Szóval, igen lehet főzni is a játékban, csak minden nagyon le van egyszerűsítve, de ahogy gyakorlod, úgy lesz egyre magasabb szinted benne. De nem csak főzni lehet így: lehet például lovagolni tanulni, vadászni, felszerelést kovácsolni, olyan kristályt készíteni, ami biztos neked is van. A hazatérés kristály, csak más fajta funkciókkal. És még gyógyitalt főzni.
Hagytam, hogy kicsit megeméssze a hallottakat, csak aztán tettem hozzá:
- Vagy éppen mérget! Tudtad, hogy jelenleg nincs a játékban azonnal gyilkoló méreg? - majd magamban elgondolkozva az ujjaimon számolni kezdtem
- Van olyan ami lebénít... az talán a legkellemetlenebb...  tehetetlenül nézni, ahogy közben azt csinálnak veled amit akarnak... akár meg is ölhetnek közben... és te semmit se tudsz csinálni - nem tudom mi bújt belém, de nagyon élveztem, csak úgy mellesleg még megjegyeztem egy-kettőt a listáról: - a kifárasztó mérgek, néhány hasznavehetetlen fajta, és a hagyományos, lassan ölő
- Izgalmas, nem igaz? -
poénkodtam tovább - Apropó, ugye nem árnyharcos vagy? Mert akkor már fölöslegesen magyarázom, azok mindent tudnak ezekről...
- Barátságosnak? Ez igazán... megtisztelő! -
nevettem kissé zavartan - Áh, nem csak szeretem ugratni az embereket, ennyi az egész. Lehet, hogy most pszichopatának nézel vagy valami hasonló örültnek... de én hiszek az élet szentségében, még ha a zöld indikátorom - böktem a fejem fölé - nem is tudja ezt százszázalékosan bizonyítani!
- Hümmm, boroskóla! Az jófajta, egyszerű, de nagyszerű, én is szeretem!-
hümmögtem sokat sejtetően - Mit szólnál egy alkohol mentes kuba libréhez? Ez minden koktél készítés legócskább poénja, de valahogy nekem még mindig viccesen hangzik!
- Komolyra fordítva a szót... hát... mondjuk... Mojito? Arról szerintem már biztosan hallottál! Mondjuk az alkohol mentes változat egy vicc... ha nincs a lime-lé és a cukorszirup, akkor végeredményben csak egy sima, mentás limonádé lenne, de inkább mond meg te, hogy ízlik-e!

Ezúttal kicsit több odafigyeléssel és szakszerűséggel próbáltam összeállítani az üdítőt: mire a jégkockák közt ott lubickolt a mentelevelek közt a koktél, már a lime-gerezd is a pohár szélére lett tűzve
- Sajnos a koktél készítés se túl látványos, és harmadannyira se bonyolult, mint a valóságban... Üm, ja igen az alkoholos... olyat csak a következő szín után tudok majd készíteni. Már alig várom!
A muszlimos poénra olyat nevettem, hogy az orromon át prüszköltem vissza a piám, még jó, hogy nem Scottra. Pedig nagyon igyekeztem, hogy ne, de hát egyszerre lenyelni azt az egy fránya kortyot, és nevetni, az nem ment ezúttal.
- Bocs! - törölgettem meg az arcomat. Maradhatott is volna úgy, ahogy volt, mert másodpercek múlva eltűnik, de én éreztem volna magam kényelmetlenül addig
- De ez haláli beszólás volt! De tény, hogy itt nincsenek vallások: van egy-két katedrális, és talán néhány tucat shinto-szentély, de komoly egyházat, meg papságot nem láttam sehol, csak egy-két csuhás npc-t elvétve, azok is csak küldetéseket adnak


A hozzászólást Danee összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Márc. 22, 2014 6:53 pm-kor.

_________________
I'MMORTAL
#A32F42

"A barátnőm azt mondta a múltkor az ágyban, hogy pedofil vagyok. Azt válaszoltam: Nagy szavak ezek egy kilenc éves kislánytól!"

Danee
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1382
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 25
Tartózkodási hely : Pest/Érd

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
4056/4100  (4056/4100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése http://saamli.blogspot.com

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Scott Thompson on Pént. Márc. 21, 2014 10:51 pm

- Igen, khm... Iteda...izééé. Jó étvágyat. - ízelgettem a japán nyelvet a szendvicsem mellett. Attól, hogy nekem nagyon fura és szokatlan és olyan, mintha... mindegy, muszáj lesz megtanulnom legalább pár alapkifejezést.
Ahogy csócsáltam a bagettet, nagyon furán kezdett el engem méregetni... nagyon furán, és gyanúsan... ijesztően. Mint amikor Frankestein szörnyébe belecsapott a villám, és a doki várta, hogy teremtménye felkel-e... Nagyot nyeltem erre, de biztos nem akar megmérgezni... ugye?
- Aham. - mondtam szép lassan, üres szájjal, mert még nem tért vissza az étvágyam előző vicce után... csak vicc lehetett... nyugodjunk meg, biztosan viccelt... ugye?
Majd jött az, amitől kis híján elfehéredtem, kár, hogy én a harcba jövős vörösbe átmenős típus vagyok. És csak sorolta, és sorolta... mint egy szakértő... Tudja a fene, inkább pihentetem ezt az evést dolgot egy darabig.
- Hogy érted, hogy a zöld indikátor nem jelzi rendesen az élethez való viszonyod...? - haraptam bele haragosan a szenyámba, mégis átvert, remélem. De egy szó mint száz. Éhes vagyok! Remélem az enyhén árnyalt kérdésemet megfogja érteni, hiszen az ő szófordulatát alkalmaztam. Bár ebből a fazonból bármit kinéznék.
- Ööööm... ez poén volt? Mer akkor nem értem...- válaszoltam őszintén. Kuba libré, olcsó poén... what?
- Alkohol mentes Mojito... miért is ne? Szeretem a mentolt. - fogadtam el a újbóli felajánlást. Megtanultam, hogy az erősebbnek, vagy nehezebbnek nem mondunk nemet. Itt egyértelmű, hogy melyikről van szó, nem sok psziho túlsúlyos. Megkóstolom a zöld italt... nem rossz!
- Hmm, remek. Köszi!
Elnyögök a béna poént, erre majdnem leköp. Ennek a gyereknek tényleg lehetnek problematikái! Nem akarom megsérteni, de... de. Nem normális, sajnálom, ez számomra tény.
- Én személy szerint vallások nélkül is túlélek. - csak úgy megjegyzem, emellett a fazon mellett sok furcsaságot nem mondhatok.
- Ha már így leültünk - tápászkodok fel egy kicsit - hallgatunk zenét? - keresem elő az inventáriumból a gitárom. Nem hiszem, hogy visszautasítaná, nem szokták és nem is az a fajta ember, aki visszautasítaná.
- Miféle zenét szeretsz? Főleg a rockhoz értek, de ha van véletlenül kottád - honnan lenne, bár... nem lepődnék meg, ha lenne - akkor bármit eljátszok. - vigyorgok rá. Újra a nyeregben, úgy érzem.

_________________

Scott Thompson
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 53
Join date : 2014. Mar. 07.
Age : 18
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 2
Exp:
86/100  (86/100)
Céh: Young Justice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Danee on Szomb. Márc. 22, 2014 8:46 pm

Legszívesebben jót nevettem volna ezen a kis színjátékon és a hatásán, de úgy voltam vele, hogy már kellőképpen deviánsnak sikerült beállítanom magam, és ha valóban nevetni kezdenék, akkor talán vérig is sérteném.  Már pedig egyáltalán nem ez volt a célom. Nem ismert még, és én még annyira se őt. Azért kíváncsi lettem volna, ha Scottnak most lett volna lehetősége megkérdeznie az ismerőseimet, hogy milyennek tartanak, akkor vajon hallhatott volna-e merőben eltérő jellemzéseket, mint amit most minden valószínűséggel megtapasztalt.

Mert hát az arcára volt írva, mit is gondol rólam. Az eredeti célhoz képest, talán, azt hiszem sikerült jócskán elvetnem a sulykot, így aligha fogok tudni toborzással előhozakodni, most hogy inkább bizalmatlanságot hintettem el benne magam iránt, mint sem olyasféle bizalmat, ami egy csatlakozásra buzdításhoz szükséges lenne

- Ümmm... ez egy érdekes téma –
gondolkodtam el – Vegyük a gyilkosoknak tartott vörös indikátorosokat. Van köztük, akit belekényszerítenek egy harcba, és sikerül túlélnie, de csak úgy, hogy ezzel a támadója életét oltja ki. Aztán vannak azok a ritka esetek, amikor balesetből, nem szántszándékkal oltják ki más életét. Vannak a verekedők, akik nem akarnak senkit se megölni, de rosszul mérik fel az erőkülönbséget, és a halálba pofozzák, verik az áldozatukat. Aztán ott vannak a player killerek, akik szerint ez egy ártatlan játék, ahol ha meghal valaki, simán csak kiesik, és a saját testében ébred fel. És végül a gyilkosok. Akik annak tudatában ölnek, hogy azzal a hús-vér személy életét is kioltják...

Kérdőn néztem rá, szünetet tartva, hogy vajon sikerült-e felfogni ezt mind így elsőre, nem-e hadartam követhetetlenül. De ezúttal igyekeztem kulturáltan viselkedni. Nem néztem a szemébe, és a tekintetem is elfordítottam, mielött kényelmetlenné válhatna a nézésem.
- De ezzel nem ér véget a bűntevők sora – szólaltam meg ismét, miután egy pár korty koktélal  nedvesítettem meg a torkomat – ott vannak rögtön utánuk a narancssárgák. Van aki egyszerűen csak egy pofon miatt lesz az, és van aki egészen addig ütlegel, szurkál, amíg a halálfélelemtől át nem adod önszántadból minden vagyonodat. Ők azért elég sokan vannak, azért is veszélyes solozni, mert ha többen vagyunk, meg tudjuk védeni egymást a haramiáktól

Megittam az utolsó kortyig a koktélt, s pakoltam is el a poharam.
- De amit kérdeztél, a zöldek... – felsóhajtva szedtem össze a gondolataimat, egy pillanatnyi időt nyerve magamnak vele – a zöldek koránt sem biztos, hogy jófiúk, jó kislányok. Én is simán megmérgezhettelek volna, egyetlen kardvágás nélkül, de van aki csupán a csali szerepét játssza, és olyan helyre invitál, ahol a társai lecsaphatnak rád. Ezért is mondtam, hogy a zöld indikátor még nem bizonyítja senki ártatlanságát

Valamivel messzebb, kezdtek feltűnni az első koboldok a réten, fél szememet rajtuk tartva folytattam tovább:
- Én sohasem ölnék játékost. Más mmorpg-kben sem nagyon pkáztam, pedig ott semmi baja nem lett tőle a játékosnak, csak a karaktere nyúlt el a földön és került vissza a legközelebbi városba. De Kayaba szerint, aki itt meghal, az odakint is. Éppen ezért, én soha... még a legádázabb ellenségemet sem... erre értettem az élet szentségének tiszteletben tartását

Megvakartam a fejem, kérdőn néztem rá, hogy hátha leolvashatom az arcáról hisz-e nekem vagy sem, de inkább a szavakhoz folyamodtam ismét segedelemért:
- Ismer pár céhvezér a nagyobb céhektől, azt hiszem az ő szavuk elég hitelt érdemlő, ha kétkednél bennem nyugodtan kérdezd őket személyemet illetően: Enheriel a White Roseból, Anatole Saito az Artes Liberalesből, ők ketten ismernek szerintem annyira, hogy jó véleménnyel legyenek rólam. És még sok más ismerősöm van akiket meg tudsz kérdezni, de gondoltam a legprominensebb ismerőseimet említem inkább

Elhallgattam ismét, talán valóban hiba volt játszanom vele, de nem árt ha van aki ismeri ezt az oldalamat is.
- Oh, az alkohol mentes Cuba Libre? Na mármost az alkoholost azt Rumból és Colából készítik, ha elhagyod a rumot... – elővettem egy kis üveget, benne feketés-barnás lé hullámzott – akkor kólát kapsz, a kóla az alkoholmentes kuba libre – mosolyodtam el.
- Egészségedre! Ha esetleg időközben rájössz, hogy milyen ízeket szeretnél, csak szólj nyugodtan!
- Engem sem izgat túlságosan a hit itt bent, a de templomok és oltárok nélkül furán nézne ki ez a középkort mintázó környezet, nem gondolod?

- De felőlem... –
különös kérdés volt, de nem furcsább mint az én témáim. Aztán megláttam a kezében alakot öltő gitárt:
- Wow! Egy igazi gitár! – O.O Kellett egy pár pillanat mire felfogtam, hogy kérdezett valamit és hogy mi volt a kérdés.
- Hát, a rock zenét én is szeretem, főleg régebbi bandáktól, de leginkább Finn melody power metált hallgattam odakint... majdcsak mindenevő vagyok, a de népzenék többségét nem szeretem
- És te mit szeretsz játszani?
- Ööö, kottám az nincs, gomen!

_________________
I'MMORTAL
#A32F42

"A barátnőm azt mondta a múltkor az ágyban, hogy pedofil vagyok. Azt válaszoltam: Nagy szavak ezek egy kilenc éves kislánytól!"

Danee
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1382
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 25
Tartózkodási hely : Pest/Érd

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
4056/4100  (4056/4100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése http://saamli.blogspot.com

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Scott Thompson on Szomb. Márc. 22, 2014 11:46 pm

Mindenre számítottam. Mindenre. Személyes listám volt a következő lépéseire, sőt még fogadtam is némelyre. De meglepett. Muszáj volt átcsesznie. Ez az ember tud normális lenni, higgadtan és halálos nyugodtan beszélni valami ijesztő és komoly témáról... Jövök magamnak 50 arannyal.
- Ez azért... durva. Az emberekben nincs lelkiismeret? Persze, vannak tömeggyilkosok, de pont ebben a játékban kell nekik összegyűlniük? - nézek az ég felé *sóhaj*. Nagyon kortyolok az italomból. - Miért van a világban ENNYI gonoszság? - teszem fel a filozofikus kérdést, majd rápillantok, és várok kicsit. Vagy kifejti a véleményét erről, vagy nem.
Furcsán emberségesen viselkedett. Logikám végkifejlete az lett, hogy egy nagyon erős és jól működő kétszemélyiségben (latina: Skizofrénia) szenved. Bár ez nem túl jó szó, mert ahogy elnézem örül neki, inkább, skizofréniában örül. ... él. Ez a legjobb.
- Ezt... tisztelem benned. Örülök, hogy találkoztam veled. - mondom mosolyogva. Jóember ez... mármint az egyik fele.
A céhismerőseit megemlíti, és nincs hozzá mondanivalóm. Lehet, hogy most ez így lenézem, de nem érdekel, hogy ő kiket ismer. Eldöntöttem, hogy skizofrén. Senki se fogja véleményemet megmódosítani rajta kívül, nem kérdezek én senkit se.
- Ahh. Értem. A kóla se rossz. Bár nem sok... Majd szólok, ha valami eszembe jut. - mosoly.
- Magyar rockot. Egy kinti ismerősöm magyar volt, és megmutatta nemzete dalait. Tetszik a magyar nyelv, majd valamikor meg is szeretném tanulni, bár így csak sejtéseim vannak róla, mit is éneklek. Persze minden rockot szeretek hallgatni és játszani, amit... szeretek. Akármi rock jöhet. - mosoly.
Kezdjük is: Zene! Smile

_________________

Scott Thompson
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 53
Join date : 2014. Mar. 07.
Age : 18
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 2
Exp:
86/100  (86/100)
Céh: Young Justice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Danee on Kedd. Ápr. 22, 2014 8:04 pm

- Dehogynem... a gondolkodó lényként az ember előbb vagy utóbb mérlegre teszi a tettei súlyát és következményeit, azt hiszem ezt akár nevezhetném is lelkiismeretnek. Persze nem a szokványos megfogalmazásban...
Ahogy látom, Scott nem az erőszakos, egoista emberek csoportját gazdagítja. Ezek szerint kellően erkölcsös lehet, ha valóban ennyire megdöbbentik ezek a tények.
- A moralitás persze egy kicsit más tészta szerintem, elvégre az már nem egy vizsgálat a tetteink fölött, hanem egy döntés. Ez nevelés kérdése. Az ember alapvetően önző, ahogy a kisgyermekek szerint övék a világ, úgy jó pár ember helyezi előtérbe saját magát, még ha azzal nyilvánvalóan más kárára is tesz. Ők feláldozzák másoktól látott erkölcsösséget, saját céljaik elérése véget.
A világ korrupt, én is csupán áltatom magam. Az erősebb, az erőszakosabb érvényesül, mióta világ a világ...
- Szóval a gyilkosok is ilyenek. Élvezik mások szenvedését, az ad nekik önbizalmat, ha eltiporhatnak másokat, ha kétségbeesésbe kergethetnek, megalázhatnak másokat. Azzal hitegetik magukat, hogy ők megtehetik, mert erősebbek, mert jobbak, hatalmasabbak
Végig mértem a srácot mert eszembe jutott  jó pár kérdés kérdés, vagy talán inkább teszt. Találgattam vajon mit válaszolna rájuk. Például az életéért kellene ártatalant ölnie, mit tenne. De elvetettem a dolgot. Mégiscsak túl sarkosított, túl abszurd lett volna, azonban volt ott más is, ami talán érdekesebben festhetné le, ki is ő valójában
- Mond Scott, ha úgy adódna, hogy rend és a törvényesség érdekében le kéne meszelned egy gaztevőt... mit tennél, ha kiderülne, hogy amikor elkapod egész másként fest, mint, ahogy a törvény őrei leírták neked: olyannak nézne ki mint egy rendes állampolgár, akiből nehéz kinézni hogy bűnöző lenne, és a saját története szerint sem? Kiszolgálnád a törvényt, ami fenntartja a rendet, vagy a szívedre hallgatnál inkább?

Hirtelen megállt bennem az ütő, amikor azt mondta, hogy a magyar rockot szereti. De megtartottam magamnak a felfedezés furcsaságát, inkább a gitárjátékára figyeltem, csöndben néha el-elmosolyodva hallgattam az előadást, csak aztán szólaltam meg, hogy letette a hangszert:
- Wow! Bravó! - tapsoltam neki - Remekül játszasz! Amúgy... az imént azt mondtad, van magyar ismerősöd, meg szereted a magyar rockot, sőt a nyelvet is tanulnád...
- Én történetesen magyar vagyok! - folytattam az anyanyelvemen büszkén mosolyogva

_________________
I'MMORTAL
#A32F42

"A barátnőm azt mondta a múltkor az ágyban, hogy pedofil vagyok. Azt válaszoltam: Nagy szavak ezek egy kilenc éves kislánytól!"

Danee
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1382
Join date : 2013. Jul. 06.
Age : 25
Tartózkodási hely : Pest/Érd

Karakterlap
Szint: 32
Exp:
4056/4100  (4056/4100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése http://saamli.blogspot.com

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Scott Thompson on Csüt. Ápr. 24, 2014 6:43 pm

- Ahh. Akármit mondanak, mi emberek állatok maradtunk, csak útközben összehánytunk pár eszközt, amikkel még jobban tudunk állatkodni, lásd ezt a játékot. - válaszoltam a filozofikus Danee-nak, tovább szürcsölve az italomat. Azért jó érzés tudni, hogy nem csak  tömeggyilkos fél-vagy egész őrültek járják a világot, bár erre azért eddig is voltak ellen példáim.
Mikor megszólított, felkaptam a fejemet, főleg arra, amit kérdezett.
- Hmm... én sosem adtam sokat a törvényre, de egy biztos: Mindig inkább a szívemre hallgatnék, mintsem a törvény hangjára... vagy az okos szóra. Néha rám jön az önfejűség. - kezeltem talán kicsit túl könnyedén a témát, de csak elméletben beszéltünk róla.
- Én is feltennék neked egy ilyen erkölcsi-filkózófizus kérdést, Danee. Mit tennél, ha harmatkezdőként a legjobb barátaiddal és egyben társaiddal találkoznál egy félőrült pszichopatával, aki azért szedi őket apró pixelekre, hogy a saját vérszomját és indikátora vörösségét kielégítse. Teljesen megőrülvén, bosszút állva neki rohannál annak az állatnak, hősi halált halva, vagy hallgatnál a józan eszedre, és talán gyáván, de kereket oldanál, hiszen itt úgy sem tehetsz már semmit se? Ezzel persze felvállalnád a lelket nyomását, érzelmeid nem eldobván magaddal együtt a sírba...

A gitárjátékomat kitörő lelkesedéssel fogadta, amire én egy letörölhetetlen vigyorral és két, halványvörös góccal orcáimon, köznyelven elpirulással reagáltam le.
- Igen... - kezdtem, hiszen a kérdés hirtelen ért, így egy ehhez párosult értetlen mimikám.
- Ohh... madzsar? Remök! - próbáltam a magyaromat, legalábbis logikusan azt kezdhette idegen nyelvként, ha csak nem trollkodik velem. Nem mintha a kiejtésemmel lenne nagy probléma, hiszen a dalaimmal hibátlanul visszaadtam, inkább azzal van a baj, hogy nem tudom mit mondok, és azt hogyan kell.
- Te segítösz neköm majd? Teccik nyelv! - szenvedtem, mint aki egy kéziszótárból olvassa ki a szavakat. Bár... mindegy. Nem csaltam.

_________________

Scott Thompson
Harcos
Harcos

Hozzászólások száma : 53
Join date : 2014. Mar. 07.
Age : 18
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 2
Exp:
86/100  (86/100)
Céh: Young Justice

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Tachibana Makoto on Vas. Máj. 04, 2014 6:40 pm

Ilsette reloaded :]

Nem mostanában tettem be utoljára a lábamat Torubanába, de mivel kellemes emlékek kötnek a városhoz, így szívesen tértem ide vissza ügyes-bajos dolgaimat intézni. Mostanában nem igényeltem túl sok időt hűséges csatlósomtól, Kirio-kuntól, azonban eljött az ideje, hogy munkára fogjam, mert igencsak elavulttá vált a felszerelésem egy része. Ugyan voltak olyan boltok, ahol minden probléma nélkül kiszolgáltak, vagy azért, mert nem törődött a tulaj azzal, hogy milyen színű az indikátorom, vagy pedig azért, mert khm... jó ismeretségben voltunk - és ezt most lehet akárhogyan érteni -, azonban néhány magát nagyra tartó játékos számára a vevő nem egyenlő az istennel, és még válogatnak is közülük No Vajon miért pont a céhvezérekre jellemző ez a magatartás? :] Nos, az ő üzleteik előttem csukott ajtókkal operáltak, így a fiatal fiú segítsége elengedhetetlen volt. Kifejezetten örültem neki, hogy ennyi idő után sem kellett noszogatni, és hűen tartotta magát az ígéretéhez. Cserébe én sem bántottam, sőt még segítettem is számára annyit fejlődni, hogy fel is tudja venni ezeket a felszereléseket. Nem volt erős játékos, de ezeken az alsó szinteken már elboldogult egyedül is. Nem tudom, miért pont Torubanát választotta lakhelyéül, de természetesen nem szóltam bele, különösen úgy, hogy mint említettem, szívesen jöttem ide.
Majdnem egy egész napomba került, míg a fiú összeszedett mindent, amit kértem tőle a főként Kezdetek Városában lévő boltokból, így a Nap már erősen kacsintgatott a horizont felé, mikor átadta a felszereléseket. Én még felvetettem neki, hogy hamarosan újra megnyitnám a zsákbamacska-üzletem, mielőtt magára hagytam volna, ám aztán lassan, komótosan elindultam a külvárosi utcákon. Egyelőre céltalanul, mivel azt fontolgattam, megéri-e visszasétálni a fővárosba, vagy inkább keressek szállást erre az éjszakára itt? A világítás már felkapcsolt, ami azt jelentette, hogy körülbelül éjfélre érnék csak vissza, és az éjjeli látásviszonyok közt rejtőzködő, idegesítő mobokkal is hadakoznom kellene, amihez kevesebb kedvem volt, mint venni a fáradságot egy piribarát fogadóhoz. Talán megszállhatnék ott, ahol Hürremet is megismertem. Ez nem is volt olyan rossz ötlet :] Csak találjak oda ezeken a girbegurba utcákon, lehet nem lenne elvetendő útbaigazítást kérni.

Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1532
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 37
Exp:
5584/5600  (5584/5600)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Ilsette on Vas. Máj. 04, 2014 7:52 pm

Mit keres itt a Kezdetek Városától távol? Talán mert kalandokat keres, meg egy idő unalmassá vált neki az a környezetet, ahogy napról napra minden egy utcát, sikátort vagy számára kedves helyet bejárt. A házak látványa nem adott már több újdonságot neki, ezért döntött e másik település felfedezése mellett. Fel kell térképeznie a terepet, ha sikerrel jár; akkor fel lesz írva a jegyzetébe az érdekesebb helyek, ahol a kezdő játékosok csoportosan mehetnek. Segítség azoknak, akik nem tudják, hogy miként kellene hozzálátni a játékhoz, s ne pocsékoljanak el időt azzal, hogy maguk néznek utána. Torubana lakói nagyon vidámnak tűnnek neki, de pontosan ez a lényeg. Feledtessék az esetleg fejlődni vágyókkal, hogy olykor érdemes kikapcsolódni, és nem a harcokkal, szörnyöléssel, meg a többivel. De nézzük e hely jellegzetességét. Itt nincsenek tömött utcák, ahol játékosok hada vonul el. Teljesen átértékelődik az ember, ha meglátja a tisztán tartott kis kacskaringós utcákat, amik valahová vezetnek. Nehezebb tájékozódni, sőt magában azt véli, hogy mindegyik ház ugyanúgy néz ki, hogy direkt megtévesszék az ide ellátogató embereket. Egyik útkereszteződés után elfordul jobbra a főutcán, vagyis annak gondolja. Bendő kicsit morog neki, ami lehetőség szerint az éhségét jelzi. Odadob neki némi ennivalót, amit pillanatokon belül befal. Megnézi a medve mutatóit, aztán tovább sétálnak. Egy újabb kereszteződés után úgy dönt, hogy most balra kanyarodik. Az előtte levő alakot nézi, akinek a mozdulatai túlságosan ismerősek. Gyorsan séta közben ránéz a barátlistájára, aztán rájön, kivel van dolga. Felébred benne csintalan énje, ezért közelebb merészkedve próbálkozik egy trükkel. A férfi jobb vállát megböki, miután bal oldalára siet, sőt lehagyja a másikat, hogy hátulról nézze. Mikor hét méter előnyre tett szert, akkor féloldalasan nézi, hogy Tachi vajon milyen arcot vág, ha nem találja a bökdösőt? Bendő szintén megáll, s a lábánál ver tanyát.
~Vajon ki fog engem szúrni?~ Ez az első kérdése, amire hamarosan meg fog jönni a válasz.
~Mi dolga lehet itt egy vörös indikátorosnak? ~ Ez egy másik kérdés, amire nem biztos, hogy megválaszolnák neki.

Ilsette
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 92
Join date : 2014. Apr. 21.

Karakterlap
Szint: 2
Exp:
84/100  (84/100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Tachibana Makoto on Vas. Máj. 04, 2014 8:55 pm

Ötletnek nem rossz, de ugyan ki segít egy vörös indikátorosnak? :] Amint elindulok valaki felé, az nagy valószínűséggel sietősebbre fogja a lépteit, vagy tesz egy szép nagy kerülőt. Mindez azonban csak a szürkület miatt van, ahol a fejem felett virító kurzor fénye erősebb, jól láthatóbb, vészjóslóbb. Nappal könnyedén meg tudtam volna közelíteni bárkit, mire észrevette volna, az már túl késő. Nem is kellett túl messzire mennem az időben visszafelé, hogy erre a jelenségre bizonyítékot is találjak :] Azonban így azt hiszem egymagam kell megoldanom ezt a rettentő bonyolult feladatot ebben a félig ismeretlen városban. Nos, azért nem vagyok annyira elveszett, hogy ne lennék képes tejesíteni a küldetést :]
Kezeimet zsebre dugtam, és folytattam a sétálgatást, ismerős tereptárgyakat, sarkot, parkot, vagy padot keresve, hogy az épületekről ne is beszéljünk, de a jól rémlett, akkor nem a külvárosban fogom megtalálni a problémám megoldását. Azonban a viszonylagos nyugalmamat megzavarták a hátam mögött felzendülő kopogó léptek. Nem is kettő, rögtön hat láb egyre gyorsuló ritmusa közeledett felém. Halk hümmögést hallattam, de a kísértésnek nem engedve továbbra is előremeredve folytattam az utam. Két másodperc, egy... és egy koppintás a jobb vállamon. Volt egy halvány sejtésem, hogy atrocitás fog érni, ami valószínűleg annak volt köszönhető, hogy felismertem tudatalatti szinten a lépteket. Újabb kényszert küzdöttem le, nem fordultam a kopogtatás irányába, és milyen jól tettem. Bal oldalamon suhant el egy kecses női alak és a hozzá tartozó, lomhán ügető medvebocsa. Amíg háttal volt nekem elvigyorodtam, és gyönyörködtem a felkínált látványban: a ringó csípő és a formás fenék mágnesként vonzotta a tekintetem, ám ahogy a lány megtorpant és felém fordult, lehervadt az arcomról a vigyor, és egykedvűen, tempóváltozás nélkül folytattam az utam. Mint valami zombi, aki teljesen érzéketlen a környezet által keltett ingerekre. Kis csalódottságot szándékoztam kelteni a kis pimaszban, aki nem hazudtolta meg önmagát, és egészen addig rá se hederítettem, ameddig a páros mellé értem. Ekkor azonban megálljt parancsoltam magamnak, egészen hirtelen megtorpanva, és darabos mozdulattal fordítottam Ilsy felé a fejemet.
- Micsoda véletlen. Pont most gondoltam rád, és rájöttem, hogy már biztosan hiányzok neked - betegesen tágra nyílt szemekkel néztem, mint akinek valami baja van - És valóban. Elvehetek valamit a viszontlátás örömére? :] - hangom is fakó volt, számat pedig abnormálisan széles mosolyra húztam.

Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1532
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 37
Exp:
5584/5600  (5584/5600)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Ilsette on Hétf. Máj. 05, 2014 8:46 am

Míg Tachi háta mögött volt, addig cseppet sem gondolt arra, hogy esetleg kiszúrják a közeledését. Mivel a férfi a kritikus pillanatban sem fordult meg, akkor csak folytatta elkezdett akcióját. Mikor beelőzte a másikat, akkor nyugodt Úrnőhöz illő lépésekkel tette. A lehervadó mosoly láttán, csak a szemöldöke szökik a magasba, ami a következő kérdéssel ér fel:” Mi az? Ennyire örülsz a társaságomnak azok után?” Minden egyes arcélét figyeli a srácnak, míg oda nem ér hozzájuk. Másik darabos mozdulatait nem tudja hová tenni, sőt a szemöldöke még pár millimétert feljebb szökken.
~Ezt meg mi lelte?~ Hangzik el elméjében a kérdés, miközben teljesen meghallgatja. Talán véletlennek tudható be, vagy talán a sors szövésének esetleges édes játékát. Nem tudja elhinni, hogy pontosan rá gondolt Tachi ebben a szent pillanatban, s ezt rögtön kinyilvánítja előtte.
-Szerintem meg valaki másra gondoltál, sőt egészen biztosan nem rám. Hátulról nem úgy látszott, hogy te epekedsz utánam. – Szokatlanul tágra nyíló szemeit fürkészi, sőt ennek rendje szerint hátrébb áll. Azután a kérdésre összpontosítva, majd az őrült mosolyra. Több megoldás rémlik fel benne, hogy a férfi szeretne ráijeszteni, vagy legalábbis visszavágni az előzőért. Második megoldás, hogy a lehető legrosszabb passzban találta meg, míg az utolsó elképzelése, hogy szimplán ez a valódi énje a vörös indikátorosnak. Zavarja e tény, ráadásul válaszolnia kell. Eltelik egy perc, mikor világosan kifejezi magát.
-Talán. – Fogja rövidre, s az edzéseinek hála, most már kecsesen odalibben Tachihoz, hogy megölelje. Hosszú ölelés, miközben két kezével lefogja a másikét. Puszit nem kap, s még mielőtt élvezné a felsőtestéhez nyomódó telt kebleket, akkor befejeződik az egész jelenet.
-Ennél többet nem kapsz. Ráadásul ezt baráti alapon kaptad. A továbbiakban meg ne reménykedj benne, hogy bármilyen édesgetést kapsz, hogy cserébe információkat kapjak. Azóta beszélgettem egy csomó emberrel. – Mondja magabiztosan. Pár pillanat erejére a falu központja felé tekint, aztán vissza a srácra. Nem tesz fel neki kérdéseket, hanem megvárja a másik válaszát.

Ilsette
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 92
Join date : 2014. Apr. 21.

Karakterlap
Szint: 2
Exp:
84/100  (84/100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Tachibana Makoto on Hétf. Máj. 05, 2014 1:37 pm

- Ezt meg mi lelte? Vajon csak a pimasz tréfát kívánja visszaadni, vagy rossz pillanatban kaptam el? Esetleg szürkületkor átváltozik zombivá... Ilyesmikre gondolsz, ugye? :] - groteszk arckifejezésem lanyhult, és némi arcizomtornát követően immár egy ismerősebb vigyorral szembesítettem az Úrnőt. Érdemes volt bolondozni, szórakoztatóak voltak a vonásai, a reakciója. Látszott rajta, hogy nem tudja hová tenni a viselkedésemet :] Ugyanakkor nem kívántam ténylegesen megijeszteni, így abbafejeztem a grimaszolást és szembefordultam Ilsette-tel, valamint a macijával.
- Nos, pedig nem csupán hízelegni kívántam. Azon járt az eszem, hogy ezen fényviszonyok közt látványosabb az indikátorom, és könnyebb észrevenni. Te voltál rá a gondolati példa, hogy nappal jobban beleolvad a környezetbe :] - tártam elé az igazságot, mielőtt puszta süketelésnek gondolná az iménti megjegyzésemet, melyet nem átallottam úgy megformálni, mintha valóban az lett volna. Ahogy gondoltam, kifejezte kétkedését, nem rejtette el. Felszínes ismeretségünk már elegendő volt ahhoz, hogy kiszámítsam valamelyest, merre érdemes elindulni, ha ki szeretnék csalni egy kívánt reakciót.
Felkészültem rá, hogy ha ő nem ad, akkor tényleg elveszem, amit kívánok, ami jelen esetben tényleg az a kellemes ölelés volt, amit már megtapasztalhattam a lánytól. Erre azonban most sem volt szükség, mosolyogva fogadhattam Ilsy nőies üdvözletét, bár ezúttal, talán tanulva a múltkoriakból, nem engedte, hogy viszonozzam. Élvezettel - és észrevétlenül - szippantottam azonban be haja és bőre illatát, miközben hozzám simult.
- Nahát, elveszítetted az érdeklődésedet tán irányomban? :] - kérdeztem szemtelenül, miután újra került közénk egy lépés távolság - Vagy csak ingyen adod az édesgetést? - kuncogtam halkan, majd követtem a tekintetét, vele ellentétben azonban a távolban ragadtam, s nem néztem vissza rá - Szívesen meghallgatnám a tapasztalataidat egy esti séta és egy pohár italka mellett - pillantottam rá végül mégis vissza, és hívogatóan nyújtottam feléje a kezemet egy sármosnak szánt mosollyal. Most talán az időpont is megfelelőbb arra, hogy meghívjam arra az italra, amit oly' gúnyosan visszautasított a múltkor :]

Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1532
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 37
Exp:
5584/5600  (5584/5600)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Ilsette on Hétf. Máj. 05, 2014 2:41 pm

-Szerintem egyértelműen tévedsz, ha azt véled ilyen gondolatok kavarognak az agyamban. Távol áll tőlem, szóval bármit mondhatsz. – Játszik a szavakkal könnyedén, hátha elbizonytalanítja a másikat. Nem akarja megadni neki azt az érzést, hogy tökéletesen eltalálta a gondolatmenetet. Kezd megtörni a jég Tachinál, ha nem gyorsan, de nem is lassan az arcán megjelenik az ismert mosolygás. Végül veszi a fáradtságot a srác, hogy teljesen felé fordul, aztán az indikátorával kapcsolatban mesél egy dolgot. Kissé zavaros információ, amivel egyelőre nem tudott mit kezdeni, de alapvetően elraktározta az agyában. Megtörténik az a várva várt ölelés, ám azon felül puszit, vagy más egyéb kicsapongást nem engedett meg sem magának, sem a férfinek. Mikor a másik egy alapvetően rossz kérdést tesz fel neki, így közelebb lépve tenyerével megpaskolja a másik fejét.
-Gondolkozz, mielőtt kérdezel. – Egyáltalán nem vesztette el érdeklődését a másik irányába, csupán nem akarja, hogy habzsolják mindketten az itteni életet. Nyugodt tempóban kell közeledni egymáshoz, hogy aztán ne csalódjanak nagyot. Mikor kuncogás közben hallja az édesgetésről szóló kérdést, akkor újabb fej paskolással éri el, hogy helyes irányba terelje az elveszett báránykát.
-Ha tovább feszíted a húrt ezzel az édesgetéssel, akkor megvonom még az ölelést is tőled. Ezennel bejelentem, hogy édesgetni akkor foglak, ha úgy látom, megérdemled. Ezen felül, meg ha jól kedvemben találsz. Remélem elég világos voltam, Tachi. – A téma végül tovább suhan arra, hogy szívesen hallgatná a tapasztalatait egy esti séta, vagy egy pohár ital keretében. Nagyot sóhajtott, mert a férfi mentalitása nem tetszett számára. Az utóbbi időben nem lustálkodással töltötte el.
-Menthetetlenül henyélő dög vagy, ráadásul múltkor te fizettél a drága süteményekért. Én fogom fizetni az italozást. – dönti el azonnal, aztán az arcára eddigi komolyság után végre egy bájos mosoly kerül. Tippet ad Tachninak a mai napra, hogy miként viselkedjen.
-Csak óvatosan. Mellesleg ajánlom, hogy jó legyen hangulat, vagy különben unalmas kategória mögé írlak. Ne kellejen úgy éreznem, hogy a perceim elúsznak.

Ilsette
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 92
Join date : 2014. Apr. 21.

Karakterlap
Szint: 2
Exp:
84/100  (84/100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Tachibana Makoto on Hétf. Máj. 05, 2014 5:23 pm

Nem adta meg az örömet, hogy beismerje, fején találtam a szöget, de a gesztusaiból nyilvánvaló volt :] A felhúzott szemöldök, a meredt tekintet, a hátralépés mind alátámasztották, így nem is volt szükségem arra, hogy megerősítést nyerjek. Mi több, a tagadása még segített is őt jobban megismerni, bár már legutóbb is láttam rámutató jeleket, miszerint nem feltétlenül lehet hinni a szavainak, van hogy mást gondol, mint amit ki is mond. Hogy úgy mondjam, nem hagyja, hogy elbízzam magam, de ez így is van helyén. Ha túl könnyen adná magát, nem lenne olyan élvezetes vele beszélgetni :]
- Úgy gondolod, komoly a kérdésem? - emeltem meg kissé államat, de azt már természetesen nem hagytam szó nélkül, hogy kisfiúként bánjék velem a fejem paskolgatásával, így megfogtam a kezét.
- Hei-hei~ - nyugtáztam egy hanyag virtuális legyintéssel szavait, melyet hangsúlyommal jeleztem csupán - Szóval egy jókedvű Ilsy rendel, értettem! :] - mosolyodtam el barátságosan nézve a lány szemébe. Egy fokkal tetszetősebb üzlet ez, mint az előző volt, és talán valamivel könnyebb teljesíteni is a feltéteteket. Talán. Ám a kihívás méretétől függetlenül csak rajtam fog múlni, mit kapok és mit vehetek el, a saját képességeimben pedig szemernyi kétségem se volt. Csupán azt kell kipuhatolnom, hogy Ilsette-et mi szórakoztatja, mire van szüksége, nem volt különb a feladatom most se, mint máskor.
- Nahát, nem szép dolog lustasággal vádolni valakit, aki az életét kockáztatja a... hm, saját maga érdekében - gondolkodtam el egy pillanatra, hogy is fogalmazzam meg tiltakozásom. Hiszen az szemen szedett hazugság lenne, hogy másokat kívánok megmenteni azzal, amit nap mint nap teszek. Sőt, ez nem csak a frontharcosi jelenlétemre volt igaz, amiről mellesleg a kis hölgy nem is tudott, hanem voltaképpen mindenre - Ha önző dögnek hívnál, az már fedné a valóságot :] - kontráztam rá végül - Egyébként ha ragaszkodsz hozzá... hát legyen - engedtem akaratának, ha nem is szívesen. Ez is olyan pillanat volt, amikor nem érdemes ellenkezni. Kifejezte már, hogy nem feltétlenül igényli a lovagias viselkedést, és valamelyest be is tört legutóbb ahhoz, hogy hagyjam kicsit, ha irányítani kíván.
- Nem fogsz bennem csalódni, vagy ha igen, az utolsó ölelésig visszafizetem a kölcsönt :] - kuncogtam, de persze nem szándékoztam arra törekedni, hogy a három ölelést és a két puszit ilyen körülmények között adjam vissza.
- Azonban mivel én a múltkor már meséltem magamról, most ragaszkodom hozzá, hogy kicsit beszélj magadról és a motivációidról te is. Miért dolgozol ilyen keményen? Ha nem vagyok indiszkrét :] - tettem dereka felé egy indulásra ösztökélő gesztust, majd abba az irányba invitáltam, amerre az imént néztünk. Ettől a ponttól kezdve nem érdekelt, hogy azt a fogadót találjam meg, ahol korábban is megszálltam, bármelyik megfelelt, ahol tisztességes és csendes tavernát is találunk.

Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1532
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 37
Exp:
5584/5600  (5584/5600)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Ilsette on Hétf. Máj. 05, 2014 6:24 pm

-Nem! A kérdésed teljesen komolytalan volt. Ha nem érdekelnél, akkor soha többet nem látnál, s nem keresném a társaságodat. – Morogja oda, hogy teljesen rossz gondolatmenete van neki. Nem tesz semmit az ellenakció ellenében, sőt letesz a fejpaskolási tervéről. Odaáll mellé, hogy ha indulnak; akkor előre nézzen, ne pedig visszafelé. Tachi elszólja magát, hogy egy jókedvű Ilsy rendel, akkor csak elhúzza a szája szélét. Leginkább időt kell hagynia Ilsettének, hogy jobban megbízzon benne, vagy talán egy veszélyes küldetés jobban összekovácsolná őket. Meg azt sem szabad elfelejteni, hogy javából kimaradt az életéből a szerelem, így ha a srácnak ilyen tervei vannak, akkor bizony nem az első három hónap eredménye lesz.
-Te meg tagadni akarok, hogy lusta vagy. Vagy elhallgatsz előlem olyan dolgokat, amiket eddig nem hallottam. A szórakozást, a kikapcsolódást más szóval nem lehet SAO világában jellemezni, mint a henyéléssel. Jól hallottad, ha csak létezel, és nem csinálsz egyebet, akkor csak az vagy.  – Más módon nem tud gondolkozni jelenleg. Kezd belejönni az információ morzsák gyűjtögetésébe, majd annak lejegyzésébe. Ebből áll jelenlegi élete, s nagyon jól érzi magát a bőrében. Egyszerűen lefoglalja magát valamivel, hogy elnyomja magában az egész szörnyűséget, hogy ne kísértse állandóan.
-Miféle kölcsönről beszélsz meg visszafizetésről? – Teszi fel a kérdést meglepve, mert úgy tűnik képtelen felfogni agyával Tachi, hogy nem azért fogja jutalmazni öleléssel, hogy aztán azzal zsarolhassa. Ráadásul jelenleg nem tudja, hogy miért ilyen témákra tereli őket. Ha a srác figyelne, akkor lenne annyira komoly az ábrázata, mint Ilsy-é.
-Szóval ragaszkodsz hozzá, hogy meséljek magamról. Egész egyszerű a történetem. Egyetemre járó nő vagyok, jelenleg 25 éves. Állatorvosnak tanulok. Karrier orientált életem miatt hamar kiégtem a munka világából. Pihenésre írt ki a doktor, én meg a pihenést SAO-val akartam elősegíteni, de nagyobb részt csak kipróbálni. 2 évig NerveGear nem engedett be a játékba, szóval le voltam hibernálva.  Már nem számolom a napokat, hogy mennyi ideje tudok játszani. Állatidomárként elsősorban Bendőt képzem ki, hogy utána elinduljak fejlődni. Szeretnék segíteni egy nap a frontharcosoknak, azonban nem szabad elkapkodnom a feljutást. – Itt kicsit elhallgat, aztán folytatja a gondolatai bontogatását.
-Én nem nézek le senkit se le, de van olyan érzésem, hogy biztosan akadnak majd ellenségeim. Erős akarok lenni és használható. Ennyi az egész történetem dióhéjban megfogalmazva.

Ilsette
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 92
Join date : 2014. Apr. 21.

Karakterlap
Szint: 2
Exp:
84/100  (84/100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Tachibana Makoto on Hétf. Máj. 05, 2014 7:30 pm

- Legutóbb mintha nem lettél volna ilyen harapós :] - engedtem meg magamnak egy könnyed megjegyzést a morgolódásra. Ez nem az a csípős hangulat volt, mint akkor, és bár éles nyelve ugyan meg-megmutatkozott helyenként, de képtelen voltam nem észrevenni, hogy ezúttal inkább zavarja a stílusom, mintsem nem. Mondjuk nem sokat töprengtem rajta, hogy miért, teljesen felesleges és haszontalan lett volna találgatni. Egy női lélek ezernyi okból lehet rosszabb passzban, évekig találgathatnék, és nem hozna eredményt. Úgy festett valóban szükség van rá, hogy felvidítsam :]
- Nem hallgatok el én semmit, de valóban, még nem tudsz rólam sok mindent. Csak az indikátorom színének okát, és azt, hogy szívesen töltöm az időmet szép lányokkal, vagy ha úgy tetszik, veled :] - húztam félmosolyra vékony ajkaimat - Ez egy játék, ahol a legfontosabb az, hogy érezd jól magad - jelentettem ki egykedvűen. Nem mondtam egyebet, ha tudni akarja, mit csinálok, akkor rákérdez, ha pedig lusta alakként akar elkönyvelni, akkor tegye azt. Engem sosem foglalkoztatott különösebben, mit gondolnak rólam mások. Annak csak akkor van értelme, ha idomulni kívánok a viselkedésemmel, de én nem az a típus voltam, aki meghajolna mások előtt, csak hogy jobb színben tűnjön fel. Ha elfogadnak így, akkor jó, ha nem, hát nem.
- Úgy tűnik, ma tényleg nem vagy olyan fogékony, nem hangolódsz rám olyan könnyen :] - kuncogtam a meglepett kérdésre, majd zsebre dugtam a kezem. Talán érezheti, hogy visszaváltottam valamelyest, egyrészt a pimaszságból, másrészt a nyíltságomból is, nem voltam hajlandó olyan könnyen válaszokat adni a kérdéseire. Most is csupán annyit sugalltam, hogy nincs miért ráfeszülnie a témára, számomra pedig jelzés volt, hogy unalmassá vált számára az ölelkezős szívózás.
- Ritka, hogy valaki ily' nemes egyszerűséggel kezd beszélni a kinti életéről - jegyeztem meg a monológot hallva, jómagam sem emlegettem, csak Szophienak. Elraktároztam az információhalmazt magamban, néhány dologra még magyarázatot is adott - Még olyannal se találkoztam, akit hibernált a játék, vagy csak nem tudok róla :] - tettem hozzá - Szükséged lesz a mentalitásodra, sok idődbe fog telni, míg utoléred a frontot. Ha jól látható célt kívánsz magad elé, ajánlom magamat :] - tettem egy halvány utalást rá, hogy a frontharcosi gárda - legkevésbé megbecsült - tagja vagyok, majd levettem a lányról a tekintetem és végigpillantottam a cégéreken az utcában.
- Maximalista vagy csupán, vagy azért akarsz megerősödni, hogy segíts teljesíteni a 100 szintet? Esetleg más okod van rá? - tettem fel a kérdésem. Nem néztem rá, kicsit melankolikusabb volt az arcom is. Lehetőséget adtam neki, hogy átvegye a kezdeményezést, ha akarja. És vihar előtti csend. Megláttam egy fogadót a távolban.

Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1532
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 37
Exp:
5584/5600  (5584/5600)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Ilsette on Kedd. Máj. 06, 2014 6:54 pm

-Talán félsz, hogy megharaplak Tachi? – Enged meg magának egy pimasz kérdést, amire vagy válaszol, vagy nem. Lehet nem az a hangulat van közöttük, ami az első találkozásnál, de jobb ha megbecsüli. A srác tanulhatna belőle, hogy az előtte levő nő, nem csak a jó érzem magam,és semmise érdekel stílust ismeri. Tud kemény nő lenni, aki képes küzdeni és a céljai felé haladni. Ez amolyan újjászületés lehet Ilsette részéről, hogy nem csak elvagyok SAO-ban, hanem tenni akarok valamit hozzá. Ha az ismerőse úgy béli, hogy fel kell vidítania a lányt, akkor mellé fog lőni.
-Noh igen, azt nagyon jól tudom, hogy jót szórakozol a társaságomban, azonban más lányokkal ugyanúgy van. Nem fordult még meg a fejedben, hogy egynél meg kellene állapodnod? De igen, ez csak egy játék. – Sóhajtott egyet, miközben ráncolta a homlokát. Erősen elkezdett gondolkozni, hogy mihez hasonlíthatná ezt a világot, ezt az állapotot. Csupán egy szó villan be, amit bátran kimond.
-Olyan az egész, mint egy álom. – Többet nem mond egyelőre, miközben tökéletesen igazodik a másik lépésének üteméhez. Bendő szintén felfigyel erre, így próbálja utánozni a másik kettőt, ráadásul neki négy lába van. Nem könnyű összehozni, de idővel ráérez az ízére.
-Szóval zavar téged, hogy nem vagyok rád hangolódva. – Jegyzi meg, de hamar túllép rajta. Tachi arcának vonásait kezdi el figyelni,  hogy pontosan mi játszódhat le ebben a szent pillanatban? Vajon hogyan fog alakulni a kapcsolatuk? Megromlik, vagy ha elég időt szentelnek egymásnak, akkor közelebb kerülnek? Van olyan sejtése, hogy a srác nem az a hűséges típus. De hohó! Miért kalandozik ennyire előre?
-Ha már ismerkedünk egymással, akkor szerintem fontos lehet a kinti élet. Miért van itt az a illető? Meg a többi kérdés. Néha az ember nagyon kíváncsi, s a miatt kerülhet nagy bajba is. Ami a fejlődést illeti, nagyon sok időmbe. Másik részről eldöntöm én, hogy bárki is legyen a példaképem. – Szünet következik a beszélgetésben, mert komoly témákról beszélgetnek. Sokkal üdítőbb számára jelenleg, mint csípős megjegyzéseket tenni a másik felé. Elmosolyodik végre halványan, hogy jelezze jókedvét.
-Egy állatorvos vagyok, így nem tudom, maximalista lennék. Csupán az utóbbi időben túl sok feladatot vállaltam magamra. Segíteni akarok, azt mindenképpen. Nem látod, hogy egy édes formás tünemény vagyok? – Illegeti magát egy kicsit, majd a végén még odakacsint Tachinak.
-Viccet félretéve, szeretek segíteni másoknak. – Lassan úgy érzi, hogy tán felszíthatják a csipkelődős hangulatot, azonban még pár kérdést feltehet neki, ha szeretné őt jobban megismerni.
-Te szintén mesélhetnél nekem, már ha egyáltalán akarsz e a saját életedből felfedni valamit. Nem erőszakoskodok.

Ilsette
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 92
Join date : 2014. Apr. 21.

Karakterlap
Szint: 2
Exp:
84/100  (84/100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Tachibana Makoto on Kedd. Máj. 06, 2014 9:22 pm

Mintha eltöprengtem volna a kérdésen, úgy fordítottam az ég felé a tekintetem, és támasztottam ki az államat ujjammal. Persze nem váratott magára sokáig a válasz, csupán néhány ütem maradt ki a beszélgetésünk ritmusában. Épp annyi hatásszünet keletkezett, ami felkelthette az érdeklődését a válaszom iránt, még ha az igazából nem is érdekelte. Pont a várakozás tette az érdekessé, hiszen mi lehet az, amin ennyit kell gondolkodnom?
- Ha visszaharaphatok, akkor nem :] - böktem ki a cseppet sem meglepő válaszomat végül. Legalábbis az eddigiek alapján nem hinném, hogy eltátotta volna a száját attól, hogy egy meglehetősen szuggesztív, pajkos feleletet hallhatott tőlem. Nem egyszer, nem kétszer tettem rá utalást, hogy vonzó nőnek tartom, és nem csak szavakban, de jól elhelyezett pillantásokkal is. Hol szememet legeltettem rajta, hol lélektükreibe néztem bele merészen, szenvedélyesen.
- Nahát, és miért nálad állapodjak meg? :] - vigyorodtam el. Hiszen miért is kérdezte volna, ha nem azért, mert gondolt erre az eshetőségre? :] Nem feltétlenül tudatosan, de szimpatikus voltam neki. Én pedig vagyok olyan szemtelen, hogy a kérdés mögé látva egy másik kérdéssel válaszoljak, nem én lettem volna, ha bármilyen más módon reagálok.
- És számodra jó vagy rossz ez az álom? - csaptam le az újabb félmondatra, ugyanis ténylegesen is érdekelt, hogy éli meg a bezártságot, már amennyire lehet annak venni azt, hogy az elménk fogságba van ejtve. Hisz mi a teljes szabadságot érzékeljük a virtuális valóságban, csupán egy másik életet élünk, mint amilyet odakint.
- Nos, ha nem vagy rám hangolódva, nehezebben tudom elérni, hogy jól érezd magad :] - mosolyodtam el ezúttal, önzetlenséget sugallva. Vagy lehet, hogy valójában még mindig az ölelések járnak a fejemben, és csak azért szeretném, ha jól érezné magát? :] Na, azért ennyire önző nem vagyok, szívesen szórakoztattam a hölgytársaságot pusztán azért is, hogy ők jól érezzék magukat a bőrükben, hiszen egy mosoly, egy csillogó szem is szép ajándék.
- Isten irgalmazzon, hogy én legyek a példaképed! - nevettem fel már csak a gondolatán is. Cél lehetek, de nem példakép. Bár ő nem tudhatja, hogy azért mondtam ezt, mert pont a felkereshető szintek vékony mezsgyéjén egyensúlyozok többnyire, így ha utolér engem, akkor csatlakozhat a fronthoz.
- Nos, a formást nem tagadom... a tüneményes kisugárzást sem... de az édes igazolásához még hiányzik a kóstoló ;] - kacsintottam vissza, és most jött el az a pillanat, hogy játékosságom továbbment az eddigi ártatlan szavaknál és pillantásoknál. Bizony megpaskoltam a lány fenekét egy cinkos, huncut mosoly kíséretében, majd megálltam, mert megérkeztünk a kiszemelt célhoz :] Egy ajtó, mögötte tompa fény és kevés zaj. Ő talán nem is hallhatta, de én meg tudtam állapítani, hogy kellően nyugodt körülmények vannak odabent ahhoz, hogy békében meg tudjunk inni egy valamit.
- Én azt vallom, hogy ez egy másik élet, aminek semmi köze nincs ahhoz, amit ott hagytunk. Vajmi keveset számít, miért vagyunk itt, bár nem tagadom, az itteni cselekedeteimet motiválja csekély mértékben az is, ami odakint vár, ha egyszer megunom a játékot, és hazamegyek. Tanulmányt fogok készíteni a lányjátékosokról :] - feleltem elkomolyodva, ám az esetleges bosszútól tartva jószerivel bemenekültem a fogadóba, és elbújtam az ajtó mögé, amit kitárva hagytam neki, hogy ő is beléphessen :]

Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1532
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 37
Exp:
5584/5600  (5584/5600)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Ilsette on Kedd. Máj. 06, 2014 10:15 pm

-Ha visszaharapsz, akkor én mást fogok tenni veled, amitől különös hangokat fog kiejteni a szádon. – Válaszol vissza komolyan, mint aki nem ismer kegyelmet. Az biztos, hogy Tachi sokszor mondott neki bókot, hogy mennyire vonzó nő, azonban nem ez a kulcs a továbbiakhoz. Valami más taktikát kell kieszelnie, hogy elnyerje vele a teljes bizalmát. Gyerünk kicsi húszár, meg tudod csinálni.
-Miért nálam? Talán mert jó társaságnak tűnök? Meg mi értelme lenne több helyen tűzzel játszani, ha nálam ugyanúgy megteheted? – Merész kérdéssorozat, ráadásul annyira könnyű átpasszolni így a válaszadást másra. Nem akar mindent kifecsegni magából, mert úgy elrontaná a vadász élményét. Hihetetlen, hogy a srác ugyanazt a módszert alkalmazza, mint ő. Magában eldönti, hogy egyes súlytalanabb kérdésre fog válaszolni, azonban próbál rejtélyes maradni.
-Eddig a kettő között vagyok. Van benne jó, meg rossz dolog. Talán ha frontharcos leszek, vagy egy bizonyos idő eltelik, akkor újra felrakhatod ezt a kérdést. Akkor talán fogok adni rá választ. – Mondja nagy bölcsen, mint egy sokat megélt vajákos asszony. Egy darabig csendben marad, miközben lenéz Bendőre, hogy nem ragadt le valahol. Vannak helyzetek, mikor egyes illatok túlságosan lefoglalják, és ekkor kezelhetetlenné válik. Szerencsére csendben lépdel velük együtt.
-Te most bohócnak hiszed magad? Azok szokták szórakoztatni a közönséget. Én nem várom el tőled, sőt egyet elárulhatok. Hosszabb távon nem szeretem, mert egy idő unalmassá válik számomra. Egyszer voltam cirkuszban. Egy bohóc tizenöt percig tudott lekötni, utána meg haza akartam menni. –Ezen most elrágódhat Tachi egy darabig, sőt jól megfontolhatja, hogy meddig szeretné szórakoztatni a bájos lányt, aki mellett halad. Ha tudná, hogy a férfi fejében pajzán ölelések, meg hasonló huncutságok képe villan be, akkor morcos arcot vágna.
-Nekem a való életben sincs példaképem. Szóval megnyugodhatsz, nem látok esély arra, hogy bármivel megfogtál volna, hogy az légy. Vörös indikátor kizárva, meg pár apróság. De hát nem vagyunk egyformák, nem igaz? – Hogy sikerül e a frontharcosokhoz feljutni, az rajta múlik, meg a leleményességén. A kitartásával sem lesznek gondok, sem pedig a tanulási képességeivel. Még kevés időt hagyni kell neki, hogy teljesen átálljon a való világról a SAO-ra. Felhúzza a szemöldökét, hogy miért hiányolja a másik a édest. Játékos szavak, ami mellé hozzárak egy tapizást a feneke táján. Elhúzza a szája szélét, miközben a társa érezheti a kis kerek hátsót. Megérkeznek a célhoz, de közben az íriszei mindvégig a másikon pihenteti. Kifejti saját véleményét, aztán szó nélkül belép, mikor kitárja előtte az ajtót. Odalép a pulthoz, s míg a pajzánkodó ismerőse odaér, addig rendel neki valami ütős italt. Erős fenyőpálinkát, míg magának egy fűszeres bort.
-Tessék, itt az italod. Ezt fizetem én. Ha ezenfelül szeretnél valamit, akkor fizess magadnak. – Mivel a szomjúság érzete erős benne, így egy egyenletes tempóban elfogyasztja a sajátját. Nem tesz megjegyzést azért, mert fogdosta. Most aztán Tachi elgondolkozhat, hogy jót tett-e vagy rosszat ezzel a lépéssel?

Ilsette
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 92
Join date : 2014. Apr. 21.

Karakterlap
Szint: 2
Exp:
84/100  (84/100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Tachibana Makoto on Szer. Máj. 07, 2014 3:12 pm

Miért is érzem azt, hogy ez fenyegetés volt? Nem is tudom... valamiért nem volt hitele. Inkább volt egy szándékosan magasra dobott labda, ami lecsapásra várt. Adta magát a visszavágás, és ezt ő is bizonyára pontosan tudta. Nem véletlenül fogalmazott ilyen sejtelmesen, nyugodtan megtehette volna azt is, hogy válogatott kínzási módszerek közül választ egyet. Helyette kétértelműen fogalmazott, mert azt akarta, hogy félreérthető legyen. Hogy félreértsem. Hogy szándékosan félreértsem. Akkor hát ne okozzunk neki csalódást :]
- Elhiszed, hogy én is tudok veled olyat tenni, amitől különös hangok hagyják el a kis ajkaidat? - vigyorogtam félreérthetetlenül a lányra. Visszadobtam a labdát, ez a játék már csak ilyen volt. Mint amikor a ping-pongozók dobálnak. A védekező fél a magasba emeli a labdát, ami lassan lehullik az asztal másik felére, és az ellenfele teljes erőből lecsaphatja, ami újra megadja a ziccert az emelésre. A támadó akkor hibázik, ha elfárad, a védekező akkor, ha elveszti az összpontosítását.
- Ennyi? Ugyan, ennél sokkal meggyőzőbb indokokat is tudnál sorolni :] - kuncogtam fel. Kétségtelen, hogy nem kívánt kitárulkozni és valódi érveket felsorolni maga mellett, ezért maradt ezeknél. Egy általános tulajdonság, mely voltaképpen az alapok alapja, illetve egy ígéretes, fantáziát megmozgató adalék, mely tulajdonképpen semmitmondó. Ez persze jellemző volt rá, nem először tesz sejtelmes ígéretet felém, tudja hogy ezekkel fenntartható az érdeklődésem iránta. Én pedig engedtem, hogy vezessen az... orromnál fogva :]
- Meg fogom tenni - biztosítottam róla, hogy nem most utoljára hallotta, de tulajdonképpen nem számítottam gyökeres változásra a válaszban. A hozzáállásától függött, milyen álmot kíván belelátni az itt tartózkodásába, és ha már most észreveszi a rosszat, akkor később is észre fogja. Valaki csak a rosszat látja, valaki csak a jót. Én pedig... nos, teszek azért, hogy csak jó történhessen velem, vagy ha kell jóra fordítom a rosszat. Ezt jelenti az, ha valaki a kezében tartja a sorsát.
- Nocsak, ezek szerint én tehetségesebb bohóc vagyok, hiszen már jóval több, mint tizenöt perce lekötlek :] - jegyeztem meg, de nem váratott magára a folytatás sem - Most jön az, hogy megmondod, hogy kéne viselkedjek, ha el akarom nyerni a szíved? Ennyire ne legyél kétségbeesett :] - mondtam pont olyan gúnyosan, ahogy ő is tette múltkor, amikor meg kívántam hívni egy italra. Tudtam, hogy nem sértem meg vele, nem az a típus volt, akit könnyen fel tudok bosszantani, sőt, még szórakoztatta is, ahogy csipkelődtem vele. Mindenesetre a tipp az tipp, így félresöpörtem gondolatban egy adag ténylegesen bohóckodásnak szánt elemet a mai estéből.
- Sajnálom, ha úgy érzed, csak bohóckodással tudom elérni, hogy jól érezd magad. Láttam az előbb a mosolyod - szóltam immáron komolyabban hozzá, utalva az iménti kis megnyilvánulására, amikor komolyabb témákra eveztünk. Jómagam még mindig kísérleteztem, hiszen látni kívántam a határokat. Egyensúlyoztam az arányokkal, hogy kitapasztaljam az ízlését. Ha ő a komoly beszélgetést részesíti előnyben, akkor azt fogom túlsúlyba helyezni. Ennek a kísérletezésnek a része volt az is, hogy megpaskoltam a popsiját. Látni kívántam, hogy vevő-e az effajta játékra is, hiszen eddig számtalan kacérkodó jelet küldött felém. Nos, nem kaptam reakciót, legalábbis látványosat nem. Nem kívánt felpofozni dühében, ugyanakkor nem is fogta fel annak, ami valójában volt, vagyis ártatlan, mondhatni gyerekes csínynek. Egyszerűen lepattant róla a gesztus, teljesen indifferensen viselkedett. Mintha most elkezdeném taperolni, ő pedig némán, közönyös arccal tűrné, majd megkérdezné, hogy befejeztem-e már? Szóval ő ez a típus volt, nem a hirtelen haragú, és nem is a játékos :]
- Yare-yare... valaki talán egy kicsit túl komolykodó :] - nem haboztam kinyilvánítani a véleményem, miközben elhaladt mellettem, és én előbújtam az ajtó mögül. Való igaz, kissé idiótának tűnhettem az iménti jelenet után, de ez benne volt a pakliban, így nem volt miért zavartatnom magam miatta. A pultnál aztán megkaptam a magam nyers közlését a meghívásra vonatkozóan, ami némi mosolyt csalt az arcomra. Mily' hűvös és kimért tud lenni, máskor pedig forró, mint az izzó vas.
- Szóval boros alkat vagy - jegyeztem meg, majd kikértem kísérőnek egy pohár búzasört, mielőtt megkóstoltam volna az italom. Már a szagából is lehetett érezni, mennyire erős, és nem is csalatkoztam. Marta a torkomat, de a bensőmet igen gyorsan felmelegítette. Ha a világban létezett volna az izzadtság, a homlokom is gyöngyözött volna minden bizonnyal. Azonban jólesően sóhajtottam, miután leöblítettem a sörrel.
- Említetted, hogy sokakkal beszélgettél másokkal, mióta találkoztunk. Változtatott valamit a felfogásodon mindez? - kérdeztem a lány felé nézve. És valóban, most nem ő érdeklődik a másik után, hanem én. De vajon így is marad?

Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1532
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 37
Exp:
5584/5600  (5584/5600)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Ilsette on Szer. Máj. 07, 2014 5:24 pm

Fenyegetés? Ahhoz a hangerő nem volt meg, így kizárt ennek esélye. Ha bárkit tudna ijesztgetni, akkor rég valami maffiózó család tagja lenne, és nem egy orvosé. Észreveszi a másik, hogy félreérhetően beszélt, ami egy jó pont nála. Ezen felül ugyanolyan módon adja rá a választ, ráadásul megint csak kérdéssel kérdésre válaszolva. Ez lassan kezd nagy méreteket ölteni, sőt ebben a tempóban haladva akár betegségnek fogható fel. Felhúzza szemöldökét, mikor Tachi vigyorog mellette, mint aki valamit nyert.
-Naná, te biztosan ezt szeretnéd elérni minden egyes nő neműnél. – Veti oda rosszallóan, majd tovább lép. Felesleges egy férfi jelleme ellen küzdeni, mert idegölő. Ha meg erőszakhoz folyamodna, akkor egy ellenséget szerezne magának, s nem egy barátot. A következő kijelentésnél hirtelen mondani akar valamit, de jobbára megakadályozza, hogy elhamarkodottan cselekedjen, vagy nyilvánítson ki dolgokat.
-Meggyőzőbb indokok? Te meg miről beszélsz? Egyáltalán rám figyelsz, vagy egyszerűen a testem valamely porcikáját igézed meg a szemeiddel? Különben ha ennyire meg akarod tenni, akkor csináld. – Ezzel pár perc erejéig szünetet tart a beszédében, így Tachinak alkalma nyílik arra, hogy átvegye a beszélgetés fonalát. Rögtön magához ragadja ezt a bohócos témát, ahol véletlenségből sem tagadja, hogy benne végképp az veszett el. A lekötlek szó hallatán pajkos mosoly jelenik meg ajkain, majd meg sem várva a továbbiakat veti közbe saját huncutságát.
-Tévedsz, mert nem látom magam megkötözve, sem székhez, se személyhez. Én inkább úgy mondtam volna, hogy nyitva tartod az érdeklődésemet. Nem én csapom a szelet több nőnek, szóval te jobban kétségbe vagy esve. – Vág vissza a férfinek, hogy kissé piszkálja őt. Kezdi úgy érezni, hogy nála nem lehet másképpen viselkedni, csakis nem normális módjára.
-Te még sosem voltál komoly? Mikor érzi az ember, hogy nincs kedve nevetni, s előtte sok legyőzhetetlen akadály nem engedi a felhőtlen életet. Tudod az én szüleim miatt vagyok ilyen, sőt a környezetem szintén tehet arról, hogy túlságosan komoly nővé értem. Ráadásul a nők amúgy is korábban érnek, mint a férfiak. – Engedi meg magának ezt a mondást. Ha tudná, hogy kísérleti alany lett a másik szemében, sőt a hátsójának érintése e terv része, akkor biztosan méltatlankodna. Sosem szeretne teszt személy lenni, aki csak azzal az egy céllal van. Teljesen beleesik Tachi a hálójába, mikor az ajkain kiejti, hogy ő kicsit merev. Idióta viselkedés? Lehet, hogy az ajtó mögé bújást annak lehet venni, azonban egy fenék paskolás nem ér annyit, hogy bántalmazza érte a másikat. Ha esetleg ténylegesen olyan helyre fog nyúlni, vagy tenni a közeljövőben, akkor mindenképpen behajtja rajta a megtorlást. A való életben szintén volt pár eset, hogy idegenek fogdosták a formás hátsóját.
-Csupán ehhez van kedvem jelenleg. Nem gondolod, hogy kicsit elhamarkodottan cselekszel? De majd rájössz, te magadtól is, hogy milyen az alkoholfogyasztási szokásom. – Szemmel figyeli a másik italozási szokását, de egyelőre nem mond semmit. Addig két korty nála eltűnik, mikor jön a másik felől az érdeklődés. A kérdésre nem válaszol semmit, csak ráncolja a homlokát. Gondolatok ide-oda haladnak benne, mikor megérkezik a végeredmény. Lehet egy nap lekapcsolják a gépről, s akkor örök álomra szenderül. Ez nem a valóság, így cseppet sem kellene komolyan vennie. Ráadásul, ha kijut is élve, akkor is csomó évet elvesztett az életéből. Idegesítő, azonban nem hagyhatja, hogy az itten töltött ideje üres maradjon. Teljesen odafordul Tachihoz, majd picit kinyitja az ajkait, amitől tán partnere azt véli, hogy beszélni fog. Cseppet sem ez jár a fejében, hanem odasimulva a másik testéhez, egy lefegyverző forró csókot ad számára. Nem ereszti el egyhamar, hanem hosszan kiélvezi az újdonságot. Mikor befejezi, akkor egy lehengerlő mosolyt villant felé.*
-Döntsd el te.

Ilsette
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 92
Join date : 2014. Apr. 21.

Karakterlap
Szint: 2
Exp:
84/100  (84/100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Tachibana Makoto on Szer. Máj. 07, 2014 7:25 pm

Noha a tartalomban nem voltam biztos, de abban igen, hogy érkezni fog a csípős felelet. Vajon a férfiasságomban fog kétkedni? Végül ezt nem tette meg, inkább a szoknyavadász mivoltomra tett degradáló utalást, amire szintén jó esély kínálkozott. Ha nem ő állt volna velem szemben, valószínűleg egy ostoba poénnal folytatom a beszélgetés menetét, meghazudtolva a háttérben meghúzódó jelentést valami oda nem illő eshetőséggel, azonban Ilsette nem lett volna vevő az ilyesmire. Végül úgy döntöttem, hogy szó nélkül hagyom, vagy hogy az előbbi analógiám mellett maradjak, melléütöm a labdát. Egyrészt azért, mert részben igaza volt, és nem is tagadom, hogy sok nőt csupán egy céllal közelítek meg. Másrészt viszont az eddigi viselkedésemtől elütött, hogy válasz nélkül hagyok egy efféle témát, és ez könnyen bizonytalanságot szülhetett a fejében. Kíváncsi voltam rá, hogy reagál rá, vajon rágódik-e rajta, hogy miért nem tagadtam le, vagy tereltem el azzal a bizonyos ostoba poénnal.
- Hogy miről? Te akarod, hogy megállapodjak nálad, Ilsette :] - közöltem nyersen, köntörfalazás nélkül megfigyelésemet. Sok nő valószínűleg megkérdezné magától, hogy tényleg így van-e egy ilyen magabiztos kijelentés hallatán, de Ilsy olyan lánynak tűnt, aki pontosan tudja, mit akar és mit tesz. Ettől függetlenül érdekelt, hogy tagad-e, ahogy velem kapcsolatban korábban mindig megtette, ha ennyire egyértelmű voltam - Egyébként a szemeid bűvölnek el leginkább... ha szabad még egy bókot :] - mosolyodtam el. Tetszett az íriszeiben tükröződő határozottság, merészség. A benne rejlő szenvedély. Minden nőben találok valami különlegeset, ami leginkább vonz, és Ilsette esetében ez a szeme volt. Tökéletesen képviselte a szikrázó pillantása azt, amit ő maga is, és hiába mondják, hogy a szem a lélek tükre, ezt eddig csak nála éreztem igazán.
- Hm? Ez érdekes, miért gondolod, hogy kétségbeesésből tart valaki több vasat a tűzben? - kaptam fel a fejem a piszkálódásra, ezúttal teljes egészében megtorlás nélkül hagyva a pimasz beszólást, és talán váratlanul, de megszakítottam a beszélgetés fonalát ezzel a komoly keresztkérdéssel. Nem hallok gyakran olyan félmondatokat, amik megérnének egy ilyen kitérést, de ezúttal érdekelt, hogy miképpen látja a magamfajta férfikat.
- Szóval a szocializáció, nahát... akkor igen mélyen gyökeredzik a komolyságod oka :] Tudod, én itt tanultam meg újra őszintén mosolyogni. Az életben, amit magam mögött hagytam, már elfelejtettem, milyen is az. Ezért is kívánom az aincradi életem teljes egészében szórakozásként felfogni - néztem rá a lányra jelentőségteljesen. Úgy véltem, megérdemli a komoly választ, megérdemli, hogy felfedjek egy újabb szeletet a magamból, a tetteim okairól. Már csak azért is, mert ő is sokat mondott ezzel a pár szóval. A szülei és a környezete nyomása miatt vált ilyenné. Yare-yare... még szerencse, hogy én sose engedtem magam befolyásolni, túl sok béklyó került volna rám.
Megállapításomra érkező válaszára csupán egy kérdő hangsúlyú hümmögést kapott. Való igaz, hogy elhamarkodottan feltételeztem valamit a fogyasztási szokásairól, de ami végső soron kicsalta belőlem a reakciót, az az utolsó félmondat. Sokatmondó volt, ahogy felvetette, lesz alkalmam kitapasztalni. Elmosolyodtam, hiszen jól tudtam, mire céloz. Ugyanarra, amire egésze este, és aminek a lehetősége már az első találkozásunkkor is felvetődött benne. Éppen ezért sem ért meglepetésként a csók, mi több, gyorsan reagálni tudtam rá. Hát nem megelőzött? Az este zárásaként terveztem, hogy elveszem tőle, ahogy ígértem, de mégis ő adta ezt is :] Karjaimba zárva őt magamhoz húztam, és hasonló szenvedéllyel viszonoztam a csókját. Élveztem, ahogy újra hozzám simult, és a hátát simogattam közben, amíg csak tartott ez a hosszú pillanat. Ám amint elváltak egymástól ajkaink, kezeim megállapodtak a derekán.
- Most már azt is megerősítem, hogy édes vagy... Ilsette - jelentettem ki mosolyogva - Annak ellenére akarsz, hogy felismerted bennem a nőcsábászt? - kérdeztem mélyen a szemébe nézve, majd ezúttal én adtam neki egy csókot, meg sem várva a válaszát. Nem tagadom, mohó vagyok, nekem még ne volt elég az érzéki percekből. De talán nem tévedek nagyot, ha azt sejtem, hogy ő is szeretné még élvezni :]

Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1532
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 37
Exp:
5584/5600  (5584/5600)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Ilsette on Szer. Máj. 07, 2014 9:18 pm

Egyszer mindenre fény fog derülni, csak egy jó darabon beszélgetniük kell egymással. Komoly beszélgetéseken kell túlesniük, hogy azzal csökkentsék a meglepetéseket, ami még köztük nagyon lehetséges. Alig ismerik egymást, sőt csak most találkoztak egymással másodjára. Előttük még megannyi út van, de a legnagyobb igazság az, hogy kettőjükön áll, hogy mi lesz a végeredmény.
-Igen, én azt akarom, hogy megállapodjál nálam. De van olyan sanda gyanúm, hogy ez piszkálja férfit benned, hogy mit képzelek én?! Én csak megóvnálak attól, hogy pórul járj egy szép napon. – Álmodozva sóhajt, aztán legyint egyet, hogy lépjenek tovább. Nincs joga ráerőltetni akaratát a másikra, sőt ha ezt tenné, akkor egy vénséges gonosz szipirtyó lenne.
-De te döntésed, ám akkor én lépek rá szintén. – Toldja meg az előző szavait, hogy kiegészítse. Tachi közben megint csak bókol, ami mindenképpen felkelti a fantáziáját. Vajon most csak játszadozik vele a másik, vagy tényleg meg akarja nyerni magának Ilsettét? Ez a sok bókolás erre a következtetésre juttatja.
-Túl sokat bókolsz egy nőnek. Vagy tényleg átkozottul megfogtalak, vagy szórakozásból növeled az egomat, hogy egyszer kipukkadjon, mint egy lufi. – Ujabb csend, de cserébe a mélykék íriszei villannak. Tekintetét belefúrja a másikéba, hogy a srác érezze a nőből áradó forróságot. Hasson rá jobban, s éreztesse vele, hogy olyan társaságba keveredett, aki komoly, de ha kell lazítani is tud.
-Miért, akkor beismered azt, hogy a nőkkel azért játszadozol, mert van velük valami baj? Vagy miféle pajzán gondolatok hajtanak? Egy nem elég, s kell több? Mindennek van oka, de te csak palástolni akarod előttem. – Ám témát váltanak hamar, mert elkezdenek róla beszélni. Úgy érzi, hogy ő a beszédesebb, míg Tachi csak hallgat, mint a sír. Neveltetése kemény volt, ezért hamar elvesztette a játékos oldalát, ahol a szórakozás szerepel. Bartánőivel néha elment iszogatni, de sosem érezte magát jól. Sosem tudott feloldódni.
-Így már minden világos, mint a nappal. Szóval te csak itt tudtál felszabadulni, vagy legalábbis rájöttél valamire. S hogy e játékot csak szórakozásként felfogni? – Kissé költőire sikerül a kérdés, mert nála ez a gond. Nem tudja magát elengedni, küzd a szórakozás ellen. Nem akarja átélni, mert megvan benne az érzés, hogy jól leszidja mindenki.  Ráadásul rémisztőnek hat, hogy Tachi elfelejtette, hogy milyen a kinti világ. Ez olyan dolog, mint ha azt mondanák a hegymászónak, hogy egy jeges falat másszon meg puszta kézzel. Lehetetlen! A csók után ellép a férfi közeléből, mert még cseppet sem érdemli meg, hogy összebújva legyenek sülve-főve.
-Nem vagyok sütemény! Például csoki torta. Annak ellenére, hogy nőcsábász vagy, csak kipróbálhattam milyen egy csók. Biztosan bénán csináltam. Szóval ne gondolj bele sokat.

Ilsette
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 92
Join date : 2014. Apr. 21.

Karakterlap
Szint: 2
Exp:
84/100  (84/100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Külváros

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

4 / 7 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.