[Játékos küldetés] - A földalatti boszorkány

2 / 3 oldal Previous  1, 2, 3  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default Re: [Játékos küldetés] - A földalatti boszorkány

Témanyitás by Noxy on Szomb. Márc. 16, 2013 5:22 pm

Kisegér reakciója éppen az lett, amire számítottam. A kioktatásom csak hisztire ösztönözte, és elkezdett mindenféle olyan dolgokat hadarni először is, amihez nekem egyáltalán semmi közöm, mert az az ő múltja. Aztán a modor, ahogy viselkedett, az már felháborító volt. Az édesanyja ilyenkor rég felképelné, ahogy illik. Én meg követtem a nevelő anyák példáját, és mielőtt elfordult volna, egy határozott, de azért könnyed pofont lekevertem a lánynak, aztán olyan szorosan megfogtam a karját, hogy csak érezze a helyzet súlyát és komolyságát. Mivel nagyobb, erősebb vagyok nála, hiába próbálna meg ellenállni, mert nem engedek neki.
- Fejezd be ezt a viselkedést, balga hisztis kölyök! Dühönghetsz, de nem tűröm, ha bakának, vagy gonosznak mersz engem beállítani azok után, hogy én legalább megpróbáltam segíteni, és több észt meríteni a fejedbe. Ha egy jól nevelt kisvakarcsnak adod ki magad, Kisegér, akkor fogd vissza a stílust, ha valakivel így beszélsz. Nem azt várom el, hogy légy felnőtt, hanem több észt és több összefogást, ami eddig elmaradt. Ha nem hagyod magad megijeszteni és inkább szembe szállsz a félelmeiddel, akkor van esélyed a túlélésre. Így viszont ne várd el, hogy majd valaki más háta mögé bújhatsz, hátha megvéd, gondolkozik és cselekszik helyetted - és helyesen. Én kicsi korom óta művészetet és harcművészetet tanultam, azzal nekem van esélyem. És neked is, ha inkább azzal próbálsz túlélni, amihez jobban értesz. És nem a hisztire, rémületre és a buta észre gondoltam. Ja és még valami... Sierra nem igazi egér, hanem egy igazi macska. Sok különbség van egy macska és egy egér között. Komolyan, az óvodában nem tanítják nektek az állatokat? Ha majd végre megtiszteled a tanácsaimat, akkor majd én is tisztelni foglak. Ez lenne az igazi japán illem. És Sierrát is tiszteld úgy, mint macskát, nem mint egér, mert az a szemében a legnagyobb sértés. Ahogy már megsértettél meg engem ezzel a kirohanással. Egy szót se akarok többet hallani a rágalmazásról, megértetted?
Azzal elengedtem, és majd csak az ezután jövő események (Sierra például) után mentem oda a tükörhöz, hogy kívánjak. Mikor kívántam a tükörbe nézve, megjelent egy ajtó a szemközti falon. A Kisegér is kívánt, de inkább a növénynek és magának. Ő semmit nem kapott, de a növény belegyökerezett a földbe cserép és új föld nélkül.
- Legközelebb jobban fontold meg, mit kívánsz. - mondtam a Kisegérnek, majd miután elolvastam a "Csodaország" feliratot az ajtó tetején, én már be is léptem rajta.
Éppen hogy beléptünk és elindultunk a sötét folyosón, belezuhantunk egy sötét verembe, ahol zuhanás közben még két különböző üregekbe estünk bele. Egyikbe én, a másikba a Kisegér.
Nagy zuhanás után egy halom párnába csapódtam. Szerencse, hogy ott voltak, mert ez a nagy sebességű zuhanás biztos elvette volna az egész életemet. Körülnéztem, és megállapítottam, hogy egy kis szobaszerűségben vagyok, és szembe ott egy patkánylyuk. Egy pillanatra valamiért teljesen megrémültem, és tetszholtan összeestem. Így is maradtam egy jó hosszú ideig, mert azt hittem, hogy tényleg egy patkánylyuk benne olyan patkányokkal, amik nem bántják a hullákat, mint a medvék.
Végül erre magam is rájöttem, hogy nem úgy van, ahogy volt. Biztos a zuhanás és kis kétségbeesés miatt agyi zavarba kerültem, és képes voltam ilyet gondolni és megrémülni. Másrészt pedig egyáltalán nem félek a patkányoktól.
Mikor végre teljesen magamhoz tértem, kiderült az is, hogy az nem patkánylyuk, hanem egy nagyon kicsi ajtócska. Visszaemlékezve a díszes ajtó feliratára rájöttem, mi ez az egész; ugyanoda kötöttem ki, mint Aliz. De azért kinyitottam az ajtót (nocsak, itt a kilincs nem is beszél), és a kicsike folyosón átlesve megpillantottam egy gyönyörű kertet.
~ Hmm, azt hiszem, ez lehet a Szívkirálynő kertje. Csak nehogy le akarja csapni a fejemet ezért... - gondoltam, de azért nem tehetek mást, mert a csomagot, ami nálam van azóta, amióta Matt nem tudott továbbmenni, azt mindenképpen el kell juttatnunk... izé, juttatnom a gyógyszerészhez. Lehet, hogy a Kisegérrel valami baj történt, mert egyedül képtelen lenne túlélni, ahogy már megismertem őt. Akkor ezek szerint egyedül maradtam?
Csalódottan megállapítottam, hogy nem tudok átmenni a pici ajtón a pici folyosón keresztül, még a fejem se férne be, csak a karom, mert az van még olyan vékony (csak az is beszorulhatna). Körülnéztem, hátha találok valamit, ami segíthetne rajtam, mielőtt itt ragadok örökre. Aztán találok is olyat, amit Aliz is talált a mesében: egy asztal, rajta egy üvegfiola "igyál meg" művésziesen kanyarított csicsaírással. Azt már nem tudtam konkrétan, hogy zsugorít-e vagy növeszt, mert a meséből erre a részletre már nem emlékszem. Muszáj lesz kockáztatni... még ha méreg is.
Kissé óvatosan kiittam a tartalmát, és megállapítottam, hogy tulajdonképpen fura, de jó íze van. Ahogy megittam, hirtelen azon kaptam magam, hogy az asztal hatalmassá lett, én meg bogárrá. Nagy kő esett le a szívemről, mégsem kellett megnőnöm ahhoz, hogy megpróbáljak nagy nehezen sírni (ami nem könnyű az én fegyelmezettségem miatt), hogy ebből tenger legyen, és majd kikötök valahová.
Gond nélkül átmentem az immár nem is pici, hanem méretemhez megfelelő ajtón, aztán a kis folyosón átkelve máris a kertben találom magam.
Remélem találok itt kekszet, amivel meg tudnék nőni, mert ebben a kis méretben alig lenne esélyem bármire is. Őszintén szólva nem magamért, hanem a Kisegér miatt aggódtam. Egyértelmű, miért.

_________________
Statok:
Élet: 23 (-2)
Fegyverkezelés: 28 (+37)
Erő: 25 (+37)
Kitartás: 15 (+3)
Gyorsaság: 34 (+7)
Speciális képesség: 15 (+9)
Páncél: +60
Jártasságok:
Elsődleges jártasságok:
Akrobatika (3. szint)
Keresés (2. szint)
Lopakodás (1. szint)
Észlelés (1. szint)
Spec: Céhbazár március [A céhbónuszod arany része egy általad választott küldetésben a kétszeresére nő. (Mesélőnek jelezni kell!) - Bújj-bújj szellem, Ai küldetése]

Noxy
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1050
Join date : 2013. Jan. 21.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 25
Exp:
2457/2500  (2457/2500)
Céh: White Rose

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] - A földalatti boszorkány

Témanyitás by Joey Chrome on Vas. Márc. 17, 2013 1:27 pm

//Ne haragudj Szophie, de én nem várok Nariko-ra, mert szeretném hogy haladjon a küldetés! Bocsi Nariko!:S//

Öcsém, milyen rossz idő van! Úgy esik az eső, mintha muszáj volna neki! Csak a növények örülnek ennek, gondolom én. Még a lámpák is fel vannak kapcsolva, ugyanis annyira vastag a felhőréteg, hogy a nap nem bír át menni rajta! Kinek lenne ilyenkor kalandot keresni?! Az ablakból láttam pár marhát, akik menedéket kerestek az eső elől, vagy eresz alá bújtak. Hirtelen leesett valami… basszus, így több esélyem van kalandot keresni! De hülye vagyok!Very Happy Na mentem is a táblához megnézni, mik vannak. Megláttam egy cetlit, ami így szólt:

„ Egy idős hölgy kérne segítséget bátor utazóktól, szerény jutalomért cserébe. Nem tudok sokat felajánlani, de tapasztalat szerzés szempontjából egy érdekes feladatom lenne számotokra. Ha valakit érdekel, kérem, jöjjön el hozzám. A házamhoz a kezdetek erdeje melletti úton juthattok el. Előre is köszönöm minden kedves vállalkozónak a segítséget.”

Páran is nézték ezt, de a szerény jutalmat hallva inkább elmentek.
- Bezzeg, ha gyémántból kirakott aranykardot írt volna, már rohantatok volna köcsögök! – Kiabáltam utánuk.
- Most az egyszer igazad van. Örülök, hogy benne van még becsület. – Jééé, „BH” most először megdicsért!O.o Csoda, hova írjam le ezt?! Na szóval, engem nem érdekelt a jutalom, felőlem facipő is lehet, egy idős néni kér segítséget. Elfogadtam, jött is a kijelölt út, amerre mentem. Mentem, mentem, mentem… én hülye el is tévedtem, mert a Koboldok, örökös ellenségeim megint megkergettek, aztán nagy nehezen elértem összetákolt, dülöngélő kis faviskót. Szegény néni milyen szegény lehet!:”( Most mér nem is fogom a jutalmat kérni, milyen dolog lenne az?! Kopogtam, majd mikor hallottam, hogy szabad, beléptem. Belülről szebb volt a viskó, mint kívülről: Egy szépen berendezett, tiszta, kicsike kis szoba volt, ami egyben konyha, és nappali. Az asztalon gőzölgő tea, és csészék, pár üres volt. Az ajtóban pedig egy kedvesen mosolygó idős NJK néni fogadott.
- Szerbusz! Örülök, hogy elvállaltad te is a csekély jutalom ellenére is. – Én is??O.O - Nagyon szépen köszönöm önzetlenségedet. Mivel te kicsit késtél fiam, elmondom, mi lenne a feladat: Meg kell keresni nekem Meredith-et, egy gyógyszerészt, aki az én különleges gyógyszeremet készíti. Sajnos olyan betegségem van, amire nincs átlagos boltban kapható orvosság, csak ő tudja elkészíteni nekem. Ha sietsz, még beérheted a többieket. – Basszus, már megelőztek???O.O Mit csináltam én, hogy már elkezdődött?! Ja igen, a Koboldok…
- Ne aggódjon Nénike, mire pislog egyet, már ott is vagyok a többieknél. – Mondtam mosolyogva. A nénike megmutatta nekem az utat, majd én szépen lementem. Láttam őket még!
- Hé, várjatÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ… - Itt azt vettem észre, hogy megnyílik a padló alattam, és elkezdtem lefele zuhanni egy alagútban. Hogy megszívatott a nénike!T_T

Ez történt órákkal ezelőtt, és még mindig zuhanok. Igen, MÉG MINDIG zuhanok! Ránéztem volna az órára, de nem volt.
- "BH"!
- Tessék?
- Mennyi ideje zuhanok?
- Én sem tudom, sajnálom. – Ennyi is volt körülbelül. „BH”-val a beszélgetés, mert valami pihe-puha dologra pottyantam. Egy párnás helyiség volt az. Végre, már untam a zuhanást! Az egészben csak ez volt az izgalmas. De azt a Jó Isten, mekkorák voltak itt a bútorok!O.O Egy hatalmas üvegasztal volt, vele szembe egy hatalmas ajtó. Az asztalon volt a kulcs.
- Na ezt hogy fogom megcsinálni?o.o - Véletlenszerűen az asztal alá néztem. Valami üvegszelence volt alatta. Odamentem, kinyitottam, mit láttam: Sütit! Szőlőszemekből frankón ki volt rakva az alábbi mondat: Egyél meg!
- Na, azt már nem! – Mondtam. – Aztán megint be leszek drogozva!
- Joey, ilyen sütemény nem az Alice Csodaországban volt?
- De igen… - Motyogtam. Aztán eszembe jutott! De hiszen ettől a sütitől hatalmas leszek, és elérem a kulcsot! Azonnal megfogtam a sütit, de a biztonság kedvéért csak a süti egyik felét ettem meg. Azonnal hatalmasra nőttem tőle. Húúú, hála az istennek! Megfogtam a kulcsot, kinyitottam, majd ki az ajtón. Egy gyönyörű kertbe kerültem aztán.
- Hú, mint a Szívkirálynő kertje. Csak le ne csapja a szép fejemet!X_X – Majd eltettem a süti másik felét is, és mentem megkeresni a többieket.


A hozzászólást Joey Chrome összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Vas. Márc. 17, 2013 7:54 pm-kor.

_________________


Adatlap|Bolt|NJK-k|Trófeák (Szafari)|Szoba

Színek:
Mesélés (olive), Joey (yellowgreen), George (purple), Rebecca (pink), Haru/Grifi (seablue), Ichiro/Ichi (peru), Eiji (slategray)

Gyűjtögetés aktiválva lesz: Február 23.

Joey Chrome
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 762
Join date : 2013. Feb. 11.

Karakterlap
Szint: 22
Exp:
1756/1900  (1756/1900)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] - A földalatti boszorkány

Témanyitás by Akuma on Vas. Márc. 17, 2013 7:18 pm

//Bunkó Joe... )=//

Nariko tehát a maga módján tényleg felindult, de alig fejezhette be válaszát, a lány arcon ütötte és elkapta a csuklóját. Ez betett neki, összébb húzódott és lesütötte a szemét, meg-megremegve néha. Azonban, ahogy az íjász szavai ostromolták, úgy tért vissza a mérge. Jogtalannak érezte, igazságtalannak és igen, gonosznak... csúnyán viselkedett vele, pedig ő nem csinált semmi rosszat és nem is ő kezdett el mérgesen beszélni! Igazságtalan volt, igazságtalan! A végére ért ugyan, s a dühével küszködő Nariko először csak utánanézett, majd gyorsan megpróbálkozott egy kívánsággal magának és a virágnak, azonban...
- A... a ke-kesztyűcském... - nyafogott, mikor koppant, Judy ezt követő megjegyzésére pedig gyorsan reagált - É-én a nevében kívántam! Ne-nem igazságos... mé-még magammal sem... ho-hozhatom... ez cs-csalás... gonosz... GONOSZ!
Dühös kiáltása a távozni készülő Judynak szólt. Volt valami ebben a világban, amire valószínűleg mindketten csupán most jöttek rá. Utánaugrott és erőpont fölényének köszönhetően, meglepő akadálytalansággal visszarántotta a kezénél fogva. Aztán meg is próbálta fellökni, hogy ráugorhasson a hátára és ott tartsa! Bárhogy is sikerült utóbbi, eddig hagyta válasz nélkül az iménti újabb leszidást, de most, hogy még a virágocska miatt is bántotta, nem hagyta magát!
- Bu-buta vagyok, de nem az én hibám! Ne-nem jogosítja fel magát, ho-hogy mert én nem járhattam o-óvodába meg iskolába, ma-maga is sértegethet engem... é-és maga kezdte azzal, hogy csúnyán beszélt ve-velem és rondát mondott rólam! Ma-magával én nem fogok össze, me-mert barátságtalan volt, amikor nem is bántottam!
Leugrott volna és hátrahagyva íjászt, virágot, befutott az átjáróba, mielőtt még megint kiabálna vele... vagy ha nem sikerült előzőleg a hátára kerülnie, hát most mérgesen utána futott az őt ignoráló, átjáróba lépő lánynak, de nem látta többé... egyenlőre. Félt is tőle, meg mérges is volt rá... gonosz, gonosz ember volt!

Esett, igen, zuhant lefelé a sötétbe, éppen miután átfutott a kapubolt alatt, s egyenesen egy halom párna közé pottyant. Alig nézhetett fel kábulatából, egy nyuszit pillantott meg, amit rendhagyóan ezúttal nem kevert össze valami mással. Az egy olyan időmérő kütyüórát szedett elő és el is futott, mondván, késni fog! Nariko pislantott, majd lévén a lény kisebb volt nála, kissé bátrabban felpattant és utána kiáltott.
- Nyuszi-san, ké-kérem várjon! - próbálkozott feleslegesen - Nyu-nyuszi-san, segítség!
De nem figyelt rá, meg sem állt, kénytelen volt hát utána futni a furcsa helyen. Nem volt könnyű dolga, szinte alig vethetett rá megint egy újabb pillantást, már el is veszítette szem elől, látszólag végleg. Az íjász sem volt a közelben, így nyugodtabban is nézett körbe a folyosót követő nagyon nagy helyiségben, ami csupa ajtó volt! Majdnem.
Egy kulcs kínálkozott előtte, egyáltalán nem volt elrejtve sem az asztal, sem maga a kulcs. Igaz, pici volt, de könnyedén meg tudta fogni így is, viszonylag. Csak hogy egyáltalán nem tudott kinyitni vele semmit, egyedül egy hosszas keresgélés után megtalált kisajtót, egy függöny mögött.
- KYAAA! - sikított abban a szempillantásban, hogy összement.
Talán néhány percig összekuporodott a "padlón", mire végre erőt vett magán, hogy az egyetlen tovább vezető utat kövesse. Átlépve az ajtócskán, egy kertben találta magát, ami annyira nagyon de igazán nagyon szép volt, hogy elengedte az ajtót, ami bezárult mögötte. Ámuldozva sétált beljebb...

Akuma
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 45
Join date : 2012. Dec. 21.
Tartózkodási hely : Nyah!

Karakterlap
Szint: 13
Exp:
781/800  (781/800)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] - A földalatti boszorkány

Témanyitás by Szophie on Hétf. Márc. 18, 2013 7:15 pm

A szép kertben sétálgatva minden csodaszép, és teljesen normális méretű. Ahogyan sétálgattok a színes növények és hűs fák között, egyszer csak mindhárman egy csapásra lesztek figyelmesek. Ezen elindulva, és előre menve úgy 300 métert, mindhárman hangokat fogtok hallani egy bokor mögül.

Nariko:
Átkukucskálva a bokrokon, egy zöld falat fedezel fel, előtte megint észre veszed a nyuszikát. Ekkor mi történik, mi nem? Nagy csilingelés, és szikrázó fény közepette az átváltozik, méghozzá nem is akármivé, hanem azzá a férfivá, akivel már korábban is találkoztatok, csak éppen most füleket és szemüveget is hord.
- Elkések! A királynő türelmetlen! Jajj a fejemnek! - mondja sietősen, miközben megint megnézi az órácskáját. Ekkor megfordul, és a falon keresztül egyszerűen csak eltűnik. ~ Varázslat! ~ Gondolná mindenki, mert mégis ki hallott olyanról, hogy valaki csak úgy a falon átjárkáljon? Vagy lehet, hogy szellem? Amikor közelebb mész, nem látsz először semmit, majd a szél elkezd fújni, és meglebbenti a "falat". Kiderül, hogy egy helyen csak egy, a fallal megegyező színű lepel van, amin simán átsétálhatsz akár te is. A lepel mögé ha kukucskálsz, egy sövényt pillantasz meg, és messziről hangokat is hallasz. Követed a nyuszikát? Ha igen, akkor hamarosan meg is látod újra, az pedig kaján mosollyal arcán ekkor hirtelen feléd fordul.
- Csak nem eltévedt, kis hölgy? Maga tud krokettezni? Tessék, a kesztyűcském, neked adom. - dobja eléd a fehér kesztyűt a kezéről. - Cserébe te fogsz a királynővel játszani! Gyere utánam! - mondja, és elkezd előtted ugrálni tovább az úton. - Ha nem kell a kesztyű, akkor viszont menj tovább egyedül! Nekem mindegy! - fordul aztán vissza megint egy pillanatra, majd folytatja útját.

Judy:
A bokorba nézve az ég világon semmit, de semmit nem látsz. Körülnézhetsz, de semmit nem fogsz találni. Ezután tovább indulsz, de a hang nem fog békén hagyni, minden egyes bokor mögül hallod, de persze soha nincs ott semmi. Hamarosan rájöhetsz, olyan ez a hang, mint valami nevetés. És csak nevet, meg nevet, de vajon min? És vajon mi? Most jön az a rész, hogy megpillantasz egy széles mosolyt magad előtt, aztán eltűnik. Ezután jön egy hang a semmiből.
- Merre szeretné menni? - és ekkor megjelenik neked egy furcsa, fülekkel rendelkező fiú. - Te is bolond vagy, én is az vagyok. - jelentette ki aztán minden indok nélkül. Vajon mi lelte? Közben eltűnt, majd a fejed felett lebegve pillantod meg ismét. Ezután megint eltűnik, majd megint előtűnik a mosolya egy fa tetején. Akárhova mész, ez az idegesítő alak követ. - Ha megkérdeznéd, megmondanám, de illetlen vagy, és nem kérded, mindenesetre a nevem Fakutya. - mondja aztán nagy hirtelen az utadat állva. Nem mintha értelmes lenne egy macskára hasonító fiút Fakutyának hívni. Mostantól kezdve, akármerre menni akarsz, követ. Végül meglátsz egy elágazást az út mellett. - Arra mész? - kérdi a hang.

Joey:
Te utad közben betévedsz szintén egy erdős területre, az erdő közepén pedig megpillantasz egy házikót. Furcsa egy kinézete van ennek. A két kéménye sután kétfelé áll, a teteje pedig szivárvány színben pompázik. Be sem kell lépned rajta, hamarosan nyikordul az ajtó, és egy dal dúdolásának kíséretében kiszökken belőle egy furcsa, teknősnek öltözött alak. Letérdel előtted, és megcsókolja a kezed, majd feláll, és elkezd körbe-körbe forogni, szökdécselni, miközben továbbra is az idegesítő dalt énekli. Hamarosan odaszökken hozzád, és megragadja a kezeidet, majd közel húz maghoz. Keringőzni kezd veled, még mindig az előbbi dalra. Akárhogy próbálkozol, nem enged el, muszáj vele táncolnod. Egyre távolabb, és távolabb tipegtek a házikótól, be a sűrű erdőbe, hamarosan rájössz, hogy tudod irányítani, hogy merre menjetek, csak elengedni nem tudod. Te is meglátsz egy új ösvényt. Vajon végig táncolsz rajta, vagy maradsz?


_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.


Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2154
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] - A földalatti boszorkány

Témanyitás by Noxy on Kedd. Márc. 19, 2013 11:05 am

Az események előtt:

Nariko elkövette élete legnagyobb hibáját. Mikor elindulhattam volna, és napirendre térhettem volna a dolgok felett, hátulról nekem rontott. Igaz, csak vissza akart rántani és a hátamra ugrani. Fogalma sincs, kivel kezdett ki.
Egyik művelet se sikerült neki, mert ahogy megfogott és vissza akart rántani, én kaptam el, és rántottam magamhoz, hogy jól a falhoz nyomjam, mint a rendőrök a bűnözőket. A kezét, amivel vissza akart rántani, de azt én fogtam meg, azt háta mögé csavartam, és tartottam úgy egy jó ideig. Aztán teljesen rácuppantam a Kisegér nyakára, hogy kiszívhassam a vérét... hogy ezt miért csináltam, nem tudom, pedig nem vagyok vámpír, de mégis mindenáron a vérét akartam venni. Legalább egy percig szívtam a nyakát, aztán végül a bitzavarból ismét felocsúdtam, és abbahagytam a nyakszivogatást (jó nagy a vörös folt Kisegér nyakán, az biztos). Igazából ezt pont nem akartam vele csinálni, de próbáltam nézni szívem mélyén a jobbik oldalát, hogy talán ezzel a dologgal sikerült ráijeszteni annyira Kisegérre, hogy befogja végül a száját, és többé ne szóljon ostobaságokat.
- Befejezted, balga lány? - sziszegtem olyan erélyesen, ahogy a szigorú anyák szokták. - Én egy íjász vagyok, és ezt én még messziről megtehetem, de általánosságban gyáva, alattomos dolog hátulról megtámadni másokat, főleg olyat, aki önvédelmet is tanult. Nem ezt várok egy egy harcművésztől. Nincs igazad egyáltalán semmiben sem. Ha gondolkozol egy kicsit, majd rájössz, miben hibáztál te azóta, amióta együtt kell veled dolgoznom. Ha még egyszer nekem rontasz minden ok nélkül, azt nagyon csúnyán meg fogod keserülni, vagy a legrosszabb esetben önszántamból fogom még egyszer szívni a nyakad... még ha az előbbit nem akartam, csak megitn rám jött a bug. A bocsánatkérésedet elfogadom, de addig is te se számíts rám soha többet. Innentől boldogulj egyedül.
Azzal egy gyengéd lökéssel elengedtem a Kisegeret és elindulok az ajtón át. Ha közben megint rám akar rontani, azt már tényleg nagyon meg fogja bánni.
Azért nem gondoltam komolyan, hogy tényleg brutálisan bántani fogom, mert azért tényleg nem okoztam neki semmi komoly fájdalmat. És azt se gondoltam komolyan, hogy boldoguljon egyedül. A Kisegér nem tud egyedül boldogulni. Úgyhogy annyit tehetek ez ügyben, hogy ha már ő eddig semmi összefogást nem tanúsított se velem, se Mattel, akkor én se fogok neki egy ideig segíteni, csak akkor, ha tényleg bajba kerül. Aztán majd tanul a leckéből.

Események:
Ugye megérkeztem a kertbe, majd elindulok egy úton. Egy ideig megyek, keresem azt az ostoba kislányt is a tekintetemmel, de a Kisegérnek se híre, se hamva.
De úgy tűnt, mintha a bokrok közt bujkálna valaki. A biztonság kedvéért elővettem az íjamat, és azt felajzva ellenőriztem, tényleg van ott-e valaki. De meglepődésemre senki. Megyek tovább, ezúttal idétlen nevetést hallok mindenfelől, de nem tudom behatárolni, honnan konkrétan. Aztán hirtelen a nevetés hangja megszólított, merre szeretnék menni.
- Öhm... igazából kijutnék innen, de meg kell találnom egy magatehetetlen, félős kölyköt. - feleltem kissé megilletődve, de annál bizalmatlanabbul. Az íjamat még mindig a kezemben fogtam a biztonság kedvéért. Bizonyára egy csapda.
Ekkor egy macskafüles srác jelent meg előttem (a macskafülü vörös üstök rémismerős nekem... csak nem személyesítette meg valaki az egyik saját karakteremet, amit fan regényembe írok vagy rajzolok?). Mikor mondta a furcsa szövegét, akkor már volt egy sejtelmem, hogy ez a humanoidszerű macska nem más, mint a Vigyori Kandúr. Persze onnantól is egyértelmű volt, hogy itt-ott megjelent. Először előttem, aztán egy fán (először csak maga a vigyora, aztán az egész macskasrác).
- Megkérdezhetem, hogy ki... - Udvariasságból mégis meg akartam kérdezni kilétét, aztán jött rá megint a Vigyori Kandúr-féle szövegek, de immár bemutatkozva, miközben az utamba állt hirtelen.
Fakutya. Ki volt az a lökött készítő, aki kitalálta ezt a nevet egy Vigyori Kandúrnak? Rá férne az illetőre egy irodalmi képzés, vagy legalább olvassa el Aliz Csodaországát!
Azért az idegesítő alannyal türelmes voltam, amíg lehetett. Még mindig jobb társaságnak tűnik, mint a Kisegér.
- Örvendek, Fakutya. Judy Noxia vagyok. - mutatkoztam be tisztában a tudattal, hogy mostantól kezdve egy új útitársam lesz, amíg itt vagyok a labirintus Csodaország-részében.
Eltettem az íjamat és el is indulok, a Fakutya viszont követ. Nem szólok semmit, amíg egyszer csak egy utamat keresztező elágazáshoz érek.
- Arra mész? - jött a kérdés a Fakutyából.
- Hát... - gondolkoztam. - Végül is túl messzire nem akarok elmenni, még meg is kell találnom a Kisegeret... nem, nem igazi egér, így hívják a kölyköt, akivel jöttem. Legalább tudjam, mi van vele, és hol van. Menjünk arra.
Aztán fogom magam, és Fakutyával a nyomomban a másik irányba megyek. Nem biztos, hogy a kiutat vagy a Kisegeret megtalálom egyhamar, de az biztos, hogy akármerre is megyek, valami tuti biztosan az utamba... illetve utunkba áll majd. Annak is jobban örülnék, ha a Kisegér olyan hülye lehetne inkább, mint Fakutya, akkor bizonyára nem lett volna a balhé vele.

_________________
Statok:
Élet: 23 (-2)
Fegyverkezelés: 28 (+37)
Erő: 25 (+37)
Kitartás: 15 (+3)
Gyorsaság: 34 (+7)
Speciális képesség: 15 (+9)
Páncél: +60
Jártasságok:
Elsődleges jártasságok:
Akrobatika (3. szint)
Keresés (2. szint)
Lopakodás (1. szint)
Észlelés (1. szint)
Spec: Céhbazár március [A céhbónuszod arany része egy általad választott küldetésben a kétszeresére nő. (Mesélőnek jelezni kell!) - Bújj-bújj szellem, Ai küldetése]

Noxy
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1050
Join date : 2013. Jan. 21.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 25
Exp:
2457/2500  (2457/2500)
Céh: White Rose

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] - A földalatti boszorkány

Témanyitás by Joey Chrome on Kedd. Márc. 19, 2013 9:50 pm

Na, lazán sétáltam a kertben, ahol minden baromi szép és baromi normálméretű volt. Meg baromi jó volt az időjárás is a fák miatt!Very Happy Na mentem, mentem, mentem… Aztán csak találtam egy csapást. Mármint utat, nem lecsaptak! Hurrá, úton vagyok már!Very Happy Azon mentem tovább körübelüüüül… 300 métert, aztán valami hangot hallottam. Egy bokor mögül.
- Vigyázz majd Joey! – O-oóóó. Ha „BH” ilyent mond, valami bűzlik Dániában. Pontosabban nem tudom, micsoda, mert nem Dániában vagyok éppen.
- Nyugi van, vigyázok. – Mondtam, majd átmentem a bokron. Egy erdőbe tévedtem, a fa**om! Mikor utoljára erdőben eltévedtem, lesza** egy medve, miközben halottat játszottam, hogy meg ne egyen! Pár óra múlva az erdő közepén találtam egy házikót. Nagyon bizarrul nézett ki: A két kéménye sután kétfelé áll, a teteje pedig szivárványszínben pompázik. Gondoltam volna, hogy belépek megkérdezni az utat, de ekkor kinyílt az ajtó és kijött egy… Furcsa, teknősnek öltözött alak, aki idegesítő dalt dudorászott. Az még hagyján, de letérdelt előttem, és megcsókolta a kezem!!!D:
- VÁÁÁÁ, nem vagyok bu*i!affraid Ugrottam hátra a sokktól, miközben elkezdett az körbe-körbe forogni, szökdécselt, ugyanarra a dalra.
- Na, én leléptem! – Már mentem is volna el, de ez a Meleg Márk elkapott, és magához húzott, hogy táncoljak vele!!D: Ez teljesen tönkreteszi a gyengéd lelkivilágomat!!D:
- ÁÁÁÁÁÁÁ, engedj el te homokos!!!affraid Próbáltam elérni, hogy engedjen el, de nem sikerült.
- Még jó, hogy nem tudok hányni…X_X – nyögte „BH”. Ez a búza meg egyre távolabb táncolt el velem a háztól. Egyszer csak rájöttem valamire: nem tudom elérni, hogy engedjen el, de tudom irányítani. Meg is leltem egy új ösvényt, és dilemmába kerültem: vagy eltáncolok a bosziig ezzel Meleg Márkkal leégetve magam, vagy örökre itt maradok. Tizenöt (15) perc gondolkodás után:
- Remélem, hogy nem fogja más is látni!X_X – majd eltáncikáltam az ösvényen Meleg Márkkal.

_________________


Adatlap|Bolt|NJK-k|Trófeák (Szafari)|Szoba

Színek:
Mesélés (olive), Joey (yellowgreen), George (purple), Rebecca (pink), Haru/Grifi (seablue), Ichiro/Ichi (peru), Eiji (slategray)

Gyűjtögetés aktiválva lesz: Február 23.

Joey Chrome
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 762
Join date : 2013. Feb. 11.

Karakterlap
Szint: 22
Exp:
1756/1900  (1756/1900)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] - A földalatti boszorkány

Témanyitás by Akuma on Pént. Márc. 22, 2013 6:13 pm

Senki sem tudta hogy mi történt és legkevésbé Nariko nem, hogy valami olyasmi volt ez ami más esetben nem történhetett volna meg. Cserbenhagyta karakterlapja és fejet hajtott az íjász hirtelenjött ereje előtt, így az könnyedén elkaphatta hogy... a nyakát harapdálja? Nariko nagyon megijedt, rúgta-ütötte hogy kiszabaduljon mielőtt ki tudja mit csinál vele, hasztalanul. Persze talán sikerült megsebeznie az életpontcsíkját (?) de, az még akkor sem engedte el csak miután végzett, ha lehetett így nevezni. Viszont ellöknie már biztosan nem sikerült neki, mert Nariko előbb ugrott el ahhoz hogy megtehesse. Erőtlenül huppant le a földre és előbuggyanó könnyecskéit kezdte törölgetni, mérges volt de ugyanakkor nagyon megrémült. De megállni akkor sem tudta hogy ne nyávogjon a kapu alatt átsétáló után, pedig addigra már el is tűnt.
- Unyá... háááááá... magának nincs igaza! Csa... csalás! Unyá há uhányáhá... undok... nyan... cs-csaló!
És ez folytatódott, ismétlődött még perceken keresztül, mígnem kisírta magát és félve elindult a kapu felé, kezében most már fegyverrel, hogy védekezni tudjon legközelebb. De nem az volt ott, akire számított...

(...)

Előbb-utóbb elért egy előtte húzódó bozótost és megpróbálta átverekedni magát, de mielőtt átjutott volna rajta, megpillantotta a nyuszit, egy zöld fal tövében. Már kiáltott is volna rá segítségért, de ekkor valamiért világítani kezdett és... már nem is volt Nyuszi-san, vagyis nem egészen, mert nagy részben már Főellenség-san volt! Elbizonytalanodott, nem vette ugyan észre és el is ment onnan a falon keresztül, de Nariko akkor is elbizonytalanodott. Keresgélt, nézelődött, visszament... de nem talált más utat, sem azt, ahonnan ő jött.
Ez már másodszor volt így, korábban az íjász után volt kénytelen menni, most pedig az egyetlen megoldásnak a fal tűnt. Nem is a semmiért, átjárható volt és éppen ott ahol a nyúlember is átkelt rajta.
Odaát először nem vette észre, de ahogy megpróbált észrevétlenül előbbre osonni, feltűnt és azon nyomban viszont észrevette Narikot, akinek földbe gyökerezett a lába. Aztán...
- Ke-kesztyűcskék? - nézte a fűre dobott kesztyűket hitetlenkedve, s kis vonakodás után felvette és megnézegette őket, legvégül persze fel is húzta őket a kezére, itt minden pont illett mindenkire, pedig nem mindenki volt ugyanakkora és ez furcsa volt.
- Kesztyűcskék! - ujjongott az ajándéknak, s már sokkal könnyebb szívvel volt az illető iránt - A-akkor most krokett-evőversenyt kell csinálni, Főellenségnyuszi-san?
De az már ugrabugrált is el onnan, így kénytelen volt utána futni.

Akuma
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 45
Join date : 2012. Dec. 21.
Tartózkodási hely : Nyah!

Karakterlap
Szint: 13
Exp:
781/800  (781/800)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] - A földalatti boszorkány

Témanyitás by Szophie on Pént. Márc. 22, 2013 7:48 pm

Judy az utadat követve hamarosan újra egy nagy kerthez ért, mely körbe volt kerítve. A kertajtónál nagy rózsabokor volt. Fehér rózsák nyiladoztak rajta. Négy kertész éppen abban serénykedett, hogy pirosra mázolja a fehér rózsákat. Hallhatod, amint az egyik kertész rászól a másikra:
- Vigyázz, Ötös, ne kend hozzám a festéket!
- Nem tehetek róla - szólt az Ötös -, meglökött a Hetes.
Erre a Hetes rátekintett, s ezt mondotta:
- Te is mindent másra akarnál kenni, Ötös!
- Jobb lenne, ha hallgatnál - vágott vissza az Ötös. - A Királynő már tegnap le akarta üttetni a fejedet.
- Miért? - kérdezte az, aki először szólalt meg.
- Mi közöd hozzá, Kettes - jegyezte meg a Hetes.
- De igenis, van közünk hozzá! - pattogott az Ötös. - El is mondom, miért. Azért akarta leüttetni a fejét, mert a szakácsnőnek a konyhába fokhagyma helyett tulipánhagymát vitt.
Ha rákérdezel, mégis miért festik át a virágokat, és miért veszekednek, rögtön rávágják a választ.
- Tetszik tudni, édes kisasszonyka, úgy történt, hogy nekünk ide piros rózsafát kellett volna ültetnünk. Tévedésből azonban fehéret ültettünk. Ha a Királynő megtudja ezt, leütteti valamennyiünk fejét. Most tehát sietve pirosra festjük a fehér rózsákat, minekelőtte még észrevenné...
Fakutya egész idő alatt nem szólt semmit, már e is felejthetted, hogy ott van, de ekkor megbökte a vállad, és oda súgta.
- Milyen idióták ezek..Hehehh, na gyere, menjünk tovább, a királynő már vár.
Ha tovább haladsz, egy nagy, nyílt mezőhöz érsz, ahol sok-sok ember gyülekezik. Megpillanthatod a játékosok között Narikot is. Egy darabig nézelődsz, majd megint megpillantasz egy hatalmas vigyort egy fán. A Fakutya vigyorog.
- Na, hogy érzed magad? - kérdezte a Fakutya, mihelyt volt elég szája, hogy beszéljen vele. A Fakutya azonban úgy gondolta, hogy elég, ha csak a feje látszik, s a törzsét nem is jelentette meg.
Ezután valami két furcsa alak jelenik meg keringőzve. Végül az egyik táncolót egyszerűen bezárják, majd megkérnek téged, hogy légy az esküdtszék tagja.



Nariko a "Főellenségnyuszi-samát" követve egy hatalmas, nyílt mezőre ért. A nyuszkó nem szólt egész idő alatt semmit. A mezőn sok, kártyalap formájú ember gyűlt össze, és épp valami golyót ütögettek.
- No akkor játssz te is krokettet, mint ahogy azt megígérted! Egyébként szép napunk van ma - suttogta füledbe a Nyuszi, rémülten pillantgatva feléd. és odébb ugrált.
- Egy labdát kell ütővel kis kapukon átütögetni! - mondta ekkor egy ember az értetlenségedet látva, amint furcsán pillantgatsz a játék tér felé.
- Ő ott a királynő, vele vigyázz, mert lefejeztet! - mutatott egy pirosba öltözött nőre.
- Mindenki a helyére! - mennydörgött ekkor a Királynő.
A jelenlevők - ki-ki amerre látott - hanyatt-homlok rohanni kezdtek. Előbb egymásba gabalyodtak, de aztán néhány perc alatt mégiscsak elhelyezkedtek, s a játék megkezdődött. Furcsa egy pálya volt. A labdák eleven sündisznók voltak, az ütők eleven flamingók, a katonák meg egymás kezén-lábán állva alkottak kapukat. Itt az ideje, hogy te is beállj a játékba. Viszont előbb had üssenek a többiek.
A játékosok valamennyien egyszerre akartak a sündisznóba ütni, senki se várt a sorára. Ökölharcra keltek egymással. A Királynő éktelen haragra gerjedt, folyton toporzékolt, s átlag minden percben egyszer ezt kiabálta:
- Üssétek le a fejét, üssétek le a fejét!
Már 3 embert tömlőcbe küldetett, és 4 embert elítélt lefejezéssel, amikor is megzavarta egy furcsa, táncoló páros. Végül az egyik táncolót egyszerűen bezárják, majd megkérnek téged, hogy légy az esküdtszék tagja.


Joey meg csak tova táncot a teknőc pasassal. Végig keringőztetek az erdőn, és egy hatalmas nagy mezőre érkeztek, ami tele van emberekkel. No fene, ennyit a szerencsédről. Mindenki értetlenül pillantgat felétek, és ti körbe keringőztök a tömegben, majd mikor a királynő elé értek,a teknőc elenged, és meghajol őfelsége előtt, majd eltűnik. Nagyon szép, ott hagy a pácban.. Csúnya, csúnya teki.
- Hogy merészeled megzavarni a játékomat? - kiabálja. - Üssétek le a fejét, üssétek le a fejét!!!
- De asszonyom, előbb bíróság elé kell állítani.. - mondja félénken egy katona.
- Akkor hívjuk össze a bíróságot, majd üssétek le a fejét! Ekkor két katona közre fog, lebilincselnek, majd elvisznek egy sötét, komor kamrába. Hamarosan előre hívnak, és az ítélőszékre vonszolnak.
A Szív Király és Királynő már a trónon ült, amikor Alice-ék odaérkeztek. Körülötte apró madarak és állatok tolongtak meg egy egész csomag játékkártya.

A vádlott bilincsbe verve állott, mellette jobbtól és balról egy-egy katona, hogy meg ne szökjék. A Király oldalán a fehér Nyuszi sürgölődött, egyik kezében trombitával, a másik kezében összegöngyölt papírtekerccsel. A terem közepén asztal volt, rajta egy nagy tál lepény. Az esküdtek buzgón írtak valamit a palatáblájukra. Az egyik esküdtnek rettenetesen csikorgott a palavesszője.

Ezután a fehér Nyuszi háromszor a trombitájába fújt, kigöngyölte a papírtekercset, s emelt hangon, érthetően olvasni kezdte:
- Azért gyűltünk itt össze, mert ez az ember..
- Üssék le a fejét! - ordított bele a királynő.
- Még ne, még ne - intette le a fehér Nyuszi., majd háromszor trombitájába fújt, és elkiáltotta magát:
- Első tanú.
- Gyorsítsunk! - nyöszörögte a királynő.
- Rendben.. Akkor.. Tanúvallomás! - kiabálta a nyuszi. Itt az ideje Joey, hogy megvédd magad..


Judy, Nariko.. természetesen ti is bent ültök az esküdtszék tagjai között.

A szívkirálynő:

_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.


Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2154
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] - A földalatti boszorkány

Témanyitás by Noxy on Vas. Márc. 24, 2013 6:32 pm

A Fakutyával végigmentünk az úton, amerre fordultunk. Mentünk egy jó darabig, majd megláttam egy újabb nagy kertet, körbekerítve szép gondosan, a kertkapunál meg egy gyönyörű fehér rózsabokor állt. Legszívesebben elvittem volna egy szép darabot magammal emlék gyanánt, de nem tehettem meg, mert tudtam, hogy Szívkirálynő területén járok, és ha elvennék egy rózsaszálat, akkor lecsapják a fejem. Másrészt tényleg lopás lenne. Harmadrészt meg voltak a kertben. Néhány kertész azon volt, hogy a fehér rózsákat pirossá fessék. Közben veszekedtek.
- Elnézést, jó napot kívánok! - köszöntem nekik udvariasan. - Elárulnák, hogy azokat a gyönyörű fehér rózsákat miért festik be, és minek ez a hangos civakodás? Bár semmi közöm hozzá, de ha tudnék segíteni lelkileg...
- Tetszik tudni, édes kisasszonyka, úgy történt, hogy nekünk ide piros rózsafát kellett volna ültetnünk. - felelte az egyik kertész. - Tévedésből azonban fehéret ültettünk. Ha a Királynő megtudja ezt, leütteti valamennyiünk fejét. Most tehát sietve pirosra festjük a fehér rózsákat, minekelőtte még észrevenné...
- Szerintem az lenne ésszerű megoldás... igaz, ilyesmi nem vallna rám, és nem szokásom gonosz dolgokat tanácsolni... - Aztán elmondtam nekik egy jó ötletet. - Tépjétek ki úgy, ahogy van, égessétek el, aztán essetek pánikba és mondjátok meg a Szívkirálynőnek, hogy ellopták a kertből a rózsáit. Ismerem őt... valahonnan, mert híres asszony. Tudom, hogy a nem létező tolvajt előkeríttetné bárhonnan, hogy rajta torolja meg szegény ellopott rózsáit. Ti meg úgyis meg fogjátok úszni, hiszen nem nektek kell őrizni a kertet, hanem az ő katonáinak.
AKár elfogadják, akár nem, nem erőltetem, csak tanácsoltam. De azért megkérdeztem tőlük, hogy nincs-e itt egy lehullott fehér rózsa, mert nagyon szeretnék egyet a hajamba akasztani - persze majd akkor, miután a Szívkirálynő birodalmától messzire értem. Nehogy bajba kerüljek emiatt.
Fakutya, aki sokáig csendben volt, idiótának hívta a kertészeket, elég jogosan. Aztán a buzdítására tovább kellett állnunk.
Egy füves mezőre értünk, ahol érdekes módon vegyes társaságot láttunk meg. Játékosok, mobok, NJK-k. Köztük megláttam a Kisegeret is.
Fakutyának most csak a feje lebegett. Nem tudom, miért csinálta ezt, de már megszoktam ezt a szórakozottságát.
- Na, hogy érzed magad? - kérdezte.
Nem válaszoltam, mert oda akartam menni Kisegérhez, hogy a kis kettős csapatunk újra összeálljon, ám mielőtt odaértem volna, dolgok történtek. Két furcsa táncoló párost elfogtak, és az egyiküket tömlöcbe vetették. Aztán meg hirtelen azon kaptam magam, hogy megkérnek engem az esküdtszék képviselésére. Nem tudom, mi történt ezután, mert az események gyorsan lezajlottak. Akár igent, vagy nemet mondtam, már ott is találtam magam egy bíróság kellős közepén az esküdtszék tagjai között. Szerencsére Kisegér is ott volt. Remélem ezúttal befogja a száját, mert nem szeretnék bajba kerülni egy gyerekes butaság miatt. De örültem, hogy nem kell kihúznom a pácból, mert nem ő ült ott a vádlottak székében, hanem egy szőke srác, aki elég szabadszájúnak tűnt első látásra.
Aztán elkezdődött a tárgyalás. A nyúl-humanoid nyitómondatot szavalt, közben a Szívkirálynő, aki túlságosan eltérve a rajzfilmbeli másától egy nagymellű vén cicababa alakjában terpeszkedett a trónszékében, már türelmetlenkedett, le akarta a szerencsétlen srác fejét csapatni, de a nyúlember türelemre intette. Azonban a tárgyalást igyekeztek legyorsítani.
~ Valahogy meg kell menteni a lefejezéstől a srácot. ~ gondoltam. - ~ Mégis egy játékos, és nem érdemelné meg ezt a gyerekes helyzetű halált.
Aztán elkezdtem kitervelni valamit, hogy miként csináljam ezt meg. Miként, hogy utána el tudjunk menekülni, és még a Kisegeret is biztonságban kimentsem, mielőtt a Szívkirálynő egy rossz szavára lefejeztetné.

_________________
Statok:
Élet: 23 (-2)
Fegyverkezelés: 28 (+37)
Erő: 25 (+37)
Kitartás: 15 (+3)
Gyorsaság: 34 (+7)
Speciális képesség: 15 (+9)
Páncél: +60
Jártasságok:
Elsődleges jártasságok:
Akrobatika (3. szint)
Keresés (2. szint)
Lopakodás (1. szint)
Észlelés (1. szint)
Spec: Céhbazár március [A céhbónuszod arany része egy általad választott küldetésben a kétszeresére nő. (Mesélőnek jelezni kell!) - Bújj-bújj szellem, Ai küldetése]

Noxy
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1050
Join date : 2013. Jan. 21.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 25
Exp:
2457/2500  (2457/2500)
Céh: White Rose

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] - A földalatti boszorkány

Témanyitás by Joey Chrome on Hétf. Márc. 25, 2013 8:51 pm

Micsoda kín volt Meleg Márkkal táncolni! Már káromoltam Kayaba-t, hogy ilyent is bele rakott ebbe a játékba!
- Öhm, Joey…?
~ Igen?X_X
- Azt hiszem, a szerencse, hogy nem látnak meg így, elszállt.O.O – Nem értettem, miért mondja, amíg meg nem láttam a mezőt... Azzal a sok emberrel!
- NEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEEE!!! – Én szerencsétlen hülye!X_X próbáltam inkább vissza az erdőbe táncolni, de Meleg Márk csak azért is az emberek közé táncolt velem! Jaaaaj, úgy égtem az emberek között, miközben bámultak rám!X_X
- Ne bámuljanak, nekem is nagyon ciki!X_X – Nyöszörögtem ki halotti hangon, mert legszívesebben meghaltam volna. Körbekeringőztünk a tömegben, majd egyszer csak a teknős elengedett. ÉLJEN!Very Happy
- Na most megdöglesz!!D< Teknőcleves lesz belőled!!!D< - Itt már csaptam volna le, de eltűnt, miután meghajolt valaki előtt. Már éktelen káromkodásba kezdtem, mikor is…
- Hogy merészeled megzavarni a játékomat? Üssétek le a fejét, üssétek le a fejét!!! – Itt elfehéredve néztem a hang irányába. Ajaj… a szívkirálynő szexi verziója volt!!D:
- MI?!
- De asszonyom, előbb bíróság elé kell állítani.. - Mondta félénken egy katona. Na tessék, még húzzák is az időt.
- Akkor hívjuk össze a bíróságot, majd üssétek le a fejét! – Én már kezdtem volna az Viszlát, Balra el mozdulatot, mikor elkapott két katona, majd bedobnak egy komor kamrába.
- ÁÁÁÁÁÁÁÁ, most mit csináljak?! Leütik a szépséges fejemet!!!
- Joey! – Szólt rám „BH”. – A bíróságon tedd azt majd, amit mondok, talán megúszod!
~ Jól van, de ha megdöglök, akkor megöllek! ~ nem tudtam, hogy ölök majd meg olyant, akinek nincs teste, de nem ez zavart most a legjobban: ugyanis nem sokkal később előrehívtak, és az ítélőszék elé rángattak. A Szív Királynő és annak a férje már trónon ült, aztán megjöttek Alice-ék is. Apró madarak, állatok, egy csomag játékkártya, az esküdtszékből valakinek nyikorgott a nem az ti perverzek!D< Hanem a palavesszője, a terem közepén egy asztal egy nagy tál lepénnyel, a Király oldalán a Fehér nyúl trombitával és papírtekerccsel.

Ezután a fehér Nyuszi háromszor a trombitájába fújt, kigöngyölte a papírtekercset, s emelt hangon, érthetően olvasni kezdte:
- Azért gyűltünk itt össze, mert ez az ember… - Itt a Királynő beleüvöltött, hogy üssék le a fejemet.
- NE!D: - szerencsére a nyuszi fülű is egyetértett velem. Húúú.X_X A királynő siettette a tárgyalást, így védenem kellett magam.
- Figyelj Joey, itt az alkalom. Előbb valld be, mi történt! És bókolj a Királynőnek.
~ MI?! ~ Na, ez meglepett, mint Nicole-t a tetvek! ~ Hogy udvaroljak ennek a hárpiának?! ~
- Csináld, különben meghalsz! – ez elég is volt, hogy ne folytassam „BH”-val a vitát magamban.
- Hát izéééé… Nem szándékoztam megzavarni a szépséges Királynő csodálatos játékát, de az történt, hogy az erdőn át kerestem valami Meredith nevű embert legalábbis az utat hozzá, mikor megláttam egy házat, ami szép volt, de nem annyira, mint ön gyönyörűséges Királynő… - Itt magamban már hánytam el magamat. - … aztán a házból kitáncikált egy teknős és… - Itt meg eljátszottam a síró, megerőszakolt Áldozat szerepét, remélve, hogy jól csinálom. – Arra kényszerített, hogy eltáncoljak a maga játékába vele!!!!T_T
- Nem így gondoltam, de remélem, megteszi… - nyöszörögte „BH”. Én meg folytattam a Királynő lágyítását:
- Tudja fenséges Úrnőm, maga olyan gyönyörű szép, hogy ha nem lenne férjnél, megkérném a kezét!^^
- Joey! – „BH” itt már megrémült, talán nem ok nélkül…

_________________


Adatlap|Bolt|NJK-k|Trófeák (Szafari)|Szoba

Színek:
Mesélés (olive), Joey (yellowgreen), George (purple), Rebecca (pink), Haru/Grifi (seablue), Ichiro/Ichi (peru), Eiji (slategray)

Gyűjtögetés aktiválva lesz: Február 23.

Joey Chrome
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 762
Join date : 2013. Feb. 11.

Karakterlap
Szint: 22
Exp:
1756/1900  (1756/1900)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] - A földalatti boszorkány

Témanyitás by Akuma on Szer. Márc. 27, 2013 4:31 pm

/Elnézést, hogy rövid lett, de nem szeretném tovább húzni az időt!/

A nyuszi bácsi nem mondott semmit, így hát, megújult óvatossággal követte őt a krokettes-királynős hely felé. Eléggé bizonytalan volt a dolgot illetően, megerősítés híján, hiszen az ilyen dolgokban nem volt valami jó, mármint... mindegy. A lényeg, hogy mikor végre megálltak, a látvány csak még nehezebbé tette az egészet: ha nem evéssel kapcsolatos volt a krokett, akkor mégis mivel?
Furcsa, lapos emberkék voltak ott, egy karmazsin hölgy, meg olyan madarak és tüskegombóc állatkák. Mereven bámulta a nyakába zúdult látványt, éppen hogy meghallva a nyuszi neki szánt szavait. És most sem lett okosabb, utasítást kapott, utasítást, melyet az igazat megvallva nem igazán tudott volna teljesíteni. Ez az egyik kártyának fel is tűnt, s a segítségére sietett úgymond, igaz, csak akkor kezdte kapiskálni a dolgot, mikor az elmélet gyakorlatba ment át.
Félénken pislogott a királynőre, s az előtte kirobbanó zűrzavar, s az azt nem sokkal követő verekedés teljesen a feje tetejére állított mindent. Össze-összehúzta magát a Királynő harsány kiáltásaira, olyan volt, mint valamilyen gonosz gonoszság, s ő ösztönösen igyekezett kikerülni az útjából. Az események aztán végérvényesen összemosódtak, ökölharc, rikácsolás, tánc és... amikor valahogy vége lett az egésznek, arra kérte egy katona, hogy... hogy üljön fel valamilyen esküdt székre... semmit nem értett az egészből!

Őszintén nem értette, hogy mi volt a dolga! Valamilyen helyre került és sokféle féleségember, meg hasonló társaságában találta magát. Előtte lent az egyik táncos ácsorgott katonák között, szemben pedig a Királnyő és Nyuszi ültek/álltak, ki-ki amit. S az egész jelenetből most sem értett semmit. Mit kell tárgyalni "fejleüttetésen", elég fejbe verni valakit, nem???

Akuma
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 45
Join date : 2012. Dec. 21.
Tartózkodási hely : Nyah!

Karakterlap
Szint: 13
Exp:
781/800  (781/800)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] - A földalatti boszorkány

Témanyitás by Szophie on Csüt. Márc. 28, 2013 12:41 pm

A királynő csenedesen ült, és végighallgatta Joey mondandóját. A kéz megkérésének témájánál kissé elhúzta a száját, bár nem tudni, hogy ezt rosszalló vicsornak, vagy egyszerű mosolynak szánta. Amikor a fiú végzett, bólintott egyet, és az esküdtszék felé fordult.
- Halljuk, mi az ő véleményük. - jelentette ki. Arca mozdulatlan, vonásai hidegek , egy érzelmet sem tudtok leolvasni róla. A Fehér nyuszi megint felemelte a trombitáját, és háromszor belefújt.
- Halljuk az esküdtszék véleményét. - kiáltja el magát. Elsőnek egy pikk ötös kártyalap áll fel. Megköszörüli a torkát, meghajol a királynő előtt, majd bele kezd.
- Bűnös! - jelentett ki, mire nagy zúgolódás támad.
- Az okokat fejtse ki jobban, ha kérhetem! - szólalt meg a Fehér nyúl.
- Természetesen.. Először is, nem hajolt meg a mi mélyen tisztelt királynőnk előtt, szép szavakkal illette őt, egyszóval le akarta kenyerezni. És láttam, tisztán láttam, ahogy ma betáncolt a királynő nagyra becsült kertjébe, és letépkedte az összes rózsa fejét! Ott voltam, hisz én vagyok a kertész. - jelenti ki, majd Judy-ra kacsint. Megfogadták az ötletét, és már meg is volt a szerencsétlen áldozat, akire rákenhetik az egészet.
- Kérem a tanút! - kiáltotta el magát a nyúl.
- Ez igaz piros kettes? Igaz, amit ötös mondott? - fordult a másik kertészhez, aki ebben a percben lépegetett be.
- A legteljesebb mértékig, én is ott voltam, és láttam. - jelentette ki, majd ő is Judy-ra kacsintott. A teremben újabb zúgolódás támadt. Nem elég, hogy megzavarta a királyi krokettet, és a királynővel tiszteletlenül bánt, de még a királyi kertet is tönkretette a szentségtelen.
- Csendet, csendet, csendet! Kérem őrizzék meg hidegvérüket! - csapkodta trombitáját a földhöz a nyúl. - Folytassuk a tárgyalást! Először is, ki kell menni majd a tett helyszínéhez, és megbizonyosodni róla, hogy tényleg ezt tette-e, másodszor pedig mégis miért kacsintgatnak mindannyian arra a kis hölgyre ott? - tette fel a kérdést a nyúl, miközben Judy felé fordult.
- Megkérdezném a kisasszonykát, magának mi a véleménye? A tettes bűnöse, vagy sem? Maga is ott járt a kertben?
- Igen, ott jártunk! - kiáltotta el magát Fakutya, miközben újra láthatóvá vált a feje.
- Te jó ég! Úristen! Egy fej!!! Ez csak egy fej!! - kiáltozta mindenki rémüldözve, erre Fakutya teljesen eltűnt, egy kacaj kíséretében.
- Gyanús jeleket adott magáról, és gyanús, testetlen lényekkel barátkozik.. - kezdett bele a Fehér nyúl.
- Üssék le a fejét! - kiáltotta a királynő.
- No de kérem, asszonyom.. Állítsuk őt is az ítélőszék elé előbb! - inti le megint a nyúl.
- Ohh... Rendben. Folytassuk. Nos, kislány, mit tudsz a kertemről, a furcsa egyénről, akivel barátkozol, és a táncról, amivel megzavarták a királyi krokettet? - fordult Judy felé, miután két kártyalapőr bilincset rakott rá, és is levitték Joey mellé. Most magyarázkodhattok ketten együtt. Közben a királynő újra az esküdtszékhez fordult.
- Halljam a többiek véleményét! Gyerünk! Például te, kis lány.. Gyanús vagy te nekem. Mit kerestél az én pályámon? Miért nem játszottál rendesen? Valami titkolni valód van? - kérdezte Narikot. - És az ott nyúl kesztyűje? Nocsak, nocsak.. Hát nem egy rablóval van dolgunk? Üssétek le a... Mármint.. Vigyétek őt is a többi mellé! - kiáltja. Ekkor Narikot is megbilincselik, és leviszik két társa mellé.
- Hol voltatok ez elmúlt időben? De csak az igazat akarom hallani! Mit csináltatok? És miért követtétek el a szörnyű vétségeket?


/Feladat: Reagáljatok az eseményekre, vitázzatok nyugodtan az esküdtszék tagjaival, a királynővel, próbáljátok menteni a bőrötöket, ahogy csak tudjátok../

_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.


Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2154
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] - A földalatti boszorkány

Témanyitás by Noxy on Csüt. Márc. 28, 2013 7:14 pm

A tárgyalás lezajlik. A szerencsétlen vádlott elmondta a maga verzióját, és udvarolt a Szívkirálynőnek. Ez nem volt egy jó húzás, mert általában az ilyen udvarló típusú behízelgés soha nem vezet semmire. Ezt leszámítva a magyarázatát senki se vette komolyan. Az esküdtszéknél ott ült az egyik kertész, akivel találkoztam, és egyből bűnösnek vallja a srácot. Bár a javaslatomat megfogadták, de nem hittem volna, hogy képesek lennének egy szerencsétlen játékost besározni. Hihetetlen, hogy ilyen szemét dolog még a virtuális világban is létezik, nemhogy a valóságban.
Aztán innen kezdődött egy kis gubanc. Az esküdtszékben ülő és a tanú kertész túl látványosan kacsintgattak felém. Még a nyúlemberünk is megérdeklődte.
- Hát tetszik tudni, kérem szépen nyúl uram, én vonzó személyiség vagyok a kártyaemberek személyében... bár én nagyon ronda vagyok. - feleltem. Hogy miért is mondtam, hogy ronda vagyok, mikor nem is igazából? Azért, mert ezzel nemcsak kimagyarázom magam, de még a királynő se érezze rosszul magát, és ezért csapassa le a fejem. Hadd higgye még magáról, hogy ő a világ közepe. Mikor a nyúlember megkérdezte, hogy nekem mi a véleményem az egészről, egyszer csak megjelent Fakutya feje, és helyettem válaszolt, hogy ott jártunk a kertben. Nagy hüledezés volt, az álnok macskasrác pedig eltűnt röhögve. Hála neki a srác mellé kerültem megbilincselt kezekkel, úgyhogy immár vádlottként leszek kénytelen kimagyarázni magunkat a slamasztikából. Ránéztem a srácra ezt jelezve, hogy inkább maradjon most csendben. Ugyanúgy ugyanazt az üzenetet küldtem tekintetemmel Kisegér felé. Nagyon remélem, hogy annyira azért nem ostoba, hogy ne értse meg. Ha egyszer elszólja magát, akkor miatta fogunk mind a hárman fej nélkül kísérteni a SAO világában.
Udvariasan mélyen meghajoltam a Szívkirálynő előtt, és nyugodt, kellemes hangnemmel beszélni kezdtem.
- Kegyelmeddel, főhatalmassága, Mindenség szépséges úrnője! A nevem Judy Noxia, és én egy művész vagyok! - kezdtem bemutatkozással (az igaz, hogy harcművészeteket tanulok, és szépművészeti főiskolán tanulok, de aminek előadom magam, ahhoz miinden színházzal és színművekkel kapcsolatos tapasztalataimat össze kellett szednem). - Messzi földről érkezvén járom a világot, hogy mindenkit elkápráztassak művészi tudományommal és a helyi uralkodókat fényesítsem pazar előadásaimat, s eme utam idevezetett az uralkodók uralkodójához. Az a lény, akinek a feje megjelent, az Fakutya volt, egy helyi lakos. Sajnos bosszantásomra követett, semmi közöm sincs hozzá igazából, de legalább nem tudta meg, ki is vagyok igazából... tudja, főméltóságos asszonyság, én inkognitóban utazom, hogy senki se zaklasson, csak a nagy emberek előtt mutatkozom meg. Ámde jól mondta Fakutya; valóban arrafelé jártam, de sajnos addigra már rég eltűntek róla a fehér rózsák. - Igazából nem akartam besározni a kertészeket, de mivel miattuk is bajba kerültem, ráadásul egy játékos társamat feketítették be, ezért részben elmondom az igazat. - Dulakodások nyomát nem láttam, de a kertészek ott voltak. Javaslom, vallassák ki őket, hiszen egész nap ott lődörögtek, másfelől már rég elfoghatták volna a tettest, és hozatták volna ön elé. Különben is van rá bizonyíték, hogy ez a fiú volt? Nincs. Szavak mellé bizonyíték is kell. Ami a krokettet illeti, én nem voltam ott, így az ottani eseményekről nem tudok, de hallottak folyamán bebizonyosodtam, hogy ezt a fiút valaki kelepcébe csalta egy táncos segítségével, hogy így próbálja lejáratni az ön fenséges játékát. Még nem tudom, ki tette ezt, de szívesen segítek előkeríteni az IGAZI bűnöst.
Szavaim olyan meghittek és fülbemászóak voltak, hogy nem is szabadna senkinek kételkednie benne. Micsoda mázli, hogy végül nem kaptam fehér rózsát, különben a tárgyi bizonyítékkal a saját csapdámat ástam volna meg.
Ismét az esküdtszék véleményét kérdezték, de ezúttal Kisegér került bajba. Méghozzá egy pár kesztyű miatt, amit hordott. Vajon tényleg lopta? Vagy volt olyan ostoba, hogy elfogadjon idegenektől ajándékot? Sose fog logikusan forogni az agya, de hát semmit nem lehet egy ilyen buta emberrel tenni, még a szigorú lelki fegyelmezés se hat rá. Most már hárman kucorogtunk a vádlottak padján, de jelenleg én előnyösebb helyzetben voltam. Legalábbis úgy éreztem magam. A beképzelt csúcsp***a Szívkirálynő tovább vallatott.
- Őfelsége Szívkirálynő úrnőm, én az elmúlt időmben csak az utamat jártam idáig, hogy pazar színházi előadást mutassak be önről és nagy hatalmáról! - szóltam ismét színpadiasan - De ha bűn, hogy szemtanúja voltam egy kertész csapat általi összeesküvésnek és egy felettébb buta macskafiúnak, Fakutyának, akkor kénytelen leszek szembesülni a sorsommal. De mielőtt levétetni a fejem, kérem önt, Mindenség királynőinek királynője, hogy engedje meg, hogy véghez vigyem azt, amiért idejöttem! Kérem, engedje meg, hogy előadjam színházi művemet, és felhasználhassam ezt a két vádlottat segédemnek és alattomos mellék... illetve kellékszereplőknek. Ön is szerepelhet a színdarabban, ha akar, mint a legfőbb szereplő. Ezzel mély, tiszteletparancsoló benyomást kelthet mindenkinek, és megmutathatja, hogy ön messze a legnagyobb uralkodó mindenek felett. Akár el is intézhetem, hogy magában a színdarabban a két vádlott közül az egyiket kivégeztesse... mivel meg kell testesíteni az előadásban a fejmetszést is ám!
Azzal ismét meghajoltam Szívkirálynő előtt. Még eme beszédem előtt halkan odasúgtam a srácnak és a Kisegérnek, hogy jobb, ha nem beszélnek feleslegesen és inkább tegyenek úgy, ahogy mondom, helyeseljék minden szavam, ha ők is élve meg akarják úszni.

_________________
Statok:
Élet: 23 (-2)
Fegyverkezelés: 28 (+37)
Erő: 25 (+37)
Kitartás: 15 (+3)
Gyorsaság: 34 (+7)
Speciális képesség: 15 (+9)
Páncél: +60
Jártasságok:
Elsődleges jártasságok:
Akrobatika (3. szint)
Keresés (2. szint)
Lopakodás (1. szint)
Észlelés (1. szint)
Spec: Céhbazár március [A céhbónuszod arany része egy általad választott küldetésben a kétszeresére nő. (Mesélőnek jelezni kell!) - Bújj-bújj szellem, Ai küldetése]

Noxy
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1050
Join date : 2013. Jan. 21.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 25
Exp:
2457/2500  (2457/2500)
Céh: White Rose

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] - A földalatti boszorkány

Témanyitás by Joey Chrome on Pént. Márc. 29, 2013 7:20 pm

- Halljuk, mi az ő véleményük. – Remélem bevált. De miért van olyan érzésem, hogy valamit elfelejtettem?O.O A Fehér nyúl előhívta az esküdtszék véleményét, melynek kijelentője egy Pukk Ötös vagy milyen kártya volt.
- Bűnös!
- MI?!
- Az okokat fejtse ki jobban, ha kérhetem! – Erre én is kíváncsi vagyok!
- Természetesen.. Először is, nem hajolt meg a mi mélyen tisztelt királynőnk előtt… - BASSZUS!! Elfelejtettem meghajolni előtte!O.O Én hülye! És azt hittem, csak az esernyőket bírom elfelejteni, ahova letettem! - Szép szavakkal illette őt, egyszóval le akarta kenyerezni.
- Hööö, vegyél vissza lapostestű! – Háborodtam fel. – Már kedveskedni sem szabad?
- És láttam, tisztán láttam, ahogy ma betáncolt a királynő nagyra becsült kertjébe, és letépkedte az összes rózsa fejét! Ott voltam, hisz én vagyok a kertész.
- Anyád, az tépkedte le! Ha tényleg letéptem volna őket, sebes lenne a kezem a tüskéktől! – És mutattam a kezemet, csak hiába, mert rám se bagóztak. Ugyanis a nyúlembernek feltűnt, hogy azok a szemét kártyák (Most már van okom, amiért gyűlöljem a kártyajátékokat) túlságosan feltűnően kacsintottak egy nagyon dögös szépségnek. Woow, milyen szexi!Very Happy
- Hát tetszik tudni, kérem szépen nyúl uram, én vonzó személyiség vagyok a kártyaemberek személyében... Bár én nagyon ronda vagyok.
- De hát n…
- Joey, hallgass! – Apásan szólt rám „BH”. Aztán leesett, hogy a királynő miatt. Na erre mi történt?! A szépséget mellém rakták, mint vádlott! Na ez szépen kezdődik! Mielőtt elkezdtem volna udvarolni a lánynak, reám nézett, de egy ilyen „ha beszélsz, meghalsz” tekintettek, úgyhogy inkább kussban maradtam. A szépséges virágszál meghajlással bemutatkozott: Judy Noxia művész. Wooow. Elmondta ő is a verzióját. Egész fülbemászó és meghitt volt. Majdnem sírtam, DE CSAK MAJDNEM! Majd egy ismerős alak került mellénk a vádlottak padjára. Az a kislányka, aki abból a küldetésből van, amiről kiderült, hogy átverés: A fickó megmérgezett minket a vérével, és mentenünk kellett az életünket ebből kifolyólag. Valami kesztyűt lopott el állítólag. Na szép, a tojáshéj a seggén, de már lop! Micsoda világ ez! Aztán Judy kitalált valamit.
- Őfelsége Szívkirálynő úrnőm, én az elmúlt időmben csak az utamat jártam idáig, hogy pazar színházi előadást mutassak be önről és nagy hatalmáról! De ha bűn, hogy szemtanúja voltam egy kertész csapat általi összeesküvésnek és egy felettébb buta macskafiúnak, Fakutyának, akkor kénytelen leszek szembesülni a sorsommal. De mielőtt levétetni a fejem, kérem önt, Mindenség királynőinek királynője, hogy engedje meg, hogy véghezvigyem azt, amiért idejöttem! Kérem, engedje meg, hogy előadjam színházi művemet, és felhasználhassam ezt a két vádlottat segédemnek és alattomos mellék... Illetve kellékszereplőknek. Ön is szerepelhet a színdarabban, ha akar, mint a legfőbb szereplő. Ezzel mély, tiszteletparancsoló benyomást kelthet mindenkinek, és megmutathatja, hogy ön messze a legnagyobb uralkodó minden felett. Akár el is intézhetem, hogy magában a színdarabban a két vádlott közül az egyiket kivégeztesse... Mivel meg kell testesíteni az előadásban a fejmetszést is ám!
- MI VAN?! – Fakadtam ki azon, hogy ki végeztethet a királynő valamelyikünket a darabban. Öregem, nem elég, ha igaziból meghalok, még el is kell játszani előre?! Itt a világvége nekem…X_X
- Joey, ugye tudod, hogy lehet, hogy nem te leszel az?
~ Ja, de ki tudja.X_X
- Ne aggódj, a lány elég okosnak látszik, biztos a megmenekülésre eszelte ki ezt. – Próbált láthatatlan társam nyugtatni.


A hozzászólást Joey Chrome összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szomb. Ápr. 06, 2013 12:51 pm-kor.

_________________


Adatlap|Bolt|NJK-k|Trófeák (Szafari)|Szoba

Színek:
Mesélés (olive), Joey (yellowgreen), George (purple), Rebecca (pink), Haru/Grifi (seablue), Ichiro/Ichi (peru), Eiji (slategray)

Gyűjtögetés aktiválva lesz: Február 23.

Joey Chrome
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 762
Join date : 2013. Feb. 11.

Karakterlap
Szint: 22
Exp:
1756/1900  (1756/1900)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] - A földalatti boszorkány

Témanyitás by Akuma on Hétf. Ápr. 01, 2013 12:28 pm

//Ahogy csak tudjuk??? Jipí! Elnézést, ha csúnya… újraindult a gépem, mielőtt elküldhettem volna az eredetit…//

A tárgyalás aztán érdekes fordulatot vett. Alig ért véget a vádlott védőbeszéde, egy túlságosan is ismerős hang ütötte meg a fülét, nem is olyan közelről. Ijedten kapta az irányba fejét, s valóban, a hang tulajdonosa nem volt más, mint az a rettenetes íjászlány! Ahogy szavait szaporította, Nariko arca falfehérré vált, majd pedig lassan vörösödni kezdett. De nem zavartság volt ez, hanem gyűlő méreg! Hallotta a történetet, túlságosan is és egy szavát sem hitte el! Azonban nem ő volt az egyetlen, hiszen Nyuszi hamar átlátott a szitán, s alig telt bele egy perc, az íjászt már vezették is az első vádlott mellé!
De nem adta fel, folytatta szép szavait… Narikot azonban nem lehetett csak úgy eldönteni már szép szóval, igen, Nariko nem hitt neki! Mindenkivel szépen beszélt, és ez igazságtalan volt, nagyon! Igazságtalan, mert egyedül vele beszélt olyan csúnyán és csak őt bántotta… hazug is volt, mert Nariko továbbra is biztos volt abban, hogy neki volt igaza, míg ő azt állította… semmiben!!! Hazug volt, meg kellett büntetni! Még az arcára is kiült a vigyor, mikor őt szólították.
Nem is húzta magát össze, mikor minden szem őrá szegeződött, sőt mi több, inkább kihúzta magát! Azonban a dolgok rosszabbra látszottak fordulni, ugyanis a királynő szavai is célt váltottak, a kesztyűcskéire… az ő új kesztyűcskéire! Nem… nem! Elege volt már… ez nem volt igazságos… hazugság volt! Mindenki csak bántotta… ez neki most nagyon sok volt, ez igazságtalanság! Ezúttal nem fogják bántani… nem akarta! Hülyék voltak mind… baka, baka, baka! BAKA TÁRSASÁG! Őt nem vágják együtt fejbe a gonosz íjásszal, mert ő most mást csinál! Igen, csak össze kellett szednie néhány dolgot, amiket Rin filmekben nézett, vagy olvasott… Mert Nariko most nagyon mérges volt, akár egy hercegnő… !!! Ez az, hercegnő! Dühös volt… adott! Nyafogott… meg van! Kikérni magának… kellett! Olyan mérgesen nézett, amennyire csak tudott, ráadásul… őszintén!



~ Nyan! Rawr! A mérgességtől öregnek látszunk! ~

- KYAAAAAAAAA! – kiáltotta (=visította) hirtelen, ahogy Naginatájával vagdosni kezdett, hogy a fegyverteleneket odébb terelje, míg a fegyveresek oda nem értek – E-EZ ARCÁTLANSÁG! HAZUGSÁG! A KESZTYŰCSKÉKET KROKETTELÉSÉRT CSERÉBE KAPTAM! MAGUK MEGSÉRTETTEK ENGEM ÉS… <ő> … A DIPLOMÁCIAI MENTESSÉGEMET! VENDÉG VAGYOK, EGY ARANYOS HERCEGNŐ, NARIKO-HIME! I-IGEN… HERCEGNŐ ÉS VARÁZSLÓ! MÉRGES HERCEGNŐ ÉS VARÁZSLÓ! KÉRJENEK BOCSÁNATOT, MERT ÉN VAGYOK A NAGY FEKETE KÁRTYA BOSZORKÁNYA! ÍME A HATALMAM, KIMITACHI NO KICHI WA SUBETE WAREWATE GA ITADAI TAAAAAAA~ !
Azzal mindenestől elfeketedett, ruhájával, páncéljával, sőt naginatájával is együtt. Nem érhettek már hozzá, egyszerűen átment mindenen és mindenkin, így öt másodperc bőven elég volt ahhoz, hogy a királynő elé fusson, s széttárt karokkal megálljon.
- LÁTTÁK A HATALMAM! – kiáltotta megint – DÜHÖS VAGYOK, SÉ-SÉRTETT! MINDENKI IGAZSÁGTALAN, CSÚNYÁKAT MOND RÓLAM! CSINÁLOK ÉN CSÚNYÁT, SZÍVESEN FEKETÉVÉ VÁLTOZTATOM A NAPOT, MEGFOJTOM A HOLDAT IS!!!

Akuma
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 45
Join date : 2012. Dec. 21.
Tartózkodási hely : Nyah!

Karakterlap
Szint: 13
Exp:
781/800  (781/800)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] - A földalatti boszorkány

Témanyitás by Szophie on Kedd. Ápr. 02, 2013 2:01 pm

A királynő komor arccal ül, és nem szól senkinek semmit. Pár perc néma csend következik. Ezek után hirtelen megmozdul, előrehajol, és elkezd nevetni, nagyon jóízűen nevetni. Csak nevet, és nevet, és ti nem tudjátok, mi a baja. Nemsokára azért abbahagyja, és felétek fordul.
- Ilyen jól régóta nem szórakoztam! Egyszerűen fenomenálisak vagytok! - Ekkor tapsol kettőt, és hirtelen minden megváltozik, minden bútor átalakul.
A királynő is egyszerű fotelben ül most már, egyszerű, vörös ruhában. A Fehér Nyúlnak is eltűnnek a fülei, és a már ismerős alak áll helyette mellettetek. Táncoló Teknőc (aki még most is keringőzik) szintén megjelenik, és Fakutya is, most már fülek, farkak, páncélok, és minden egyéb kiegészítő nélkül, teljesen emberi alakban. Az összes többi alak a tárgyaláson egyszerű macskává változik. Végül Sierra is előbújik az egyik székecske alól, és unottan nyalogatja a mancsocskáját. Mostanra egy teljesen egyszerű, de nagyon szépen berendezett kis hellyé változott a tárgyaló terem, és titeket mindenfelé főzetek vesznek körül.
- Üssétek le a fej... Ohh, nagyon belejöttem a szerepembe..Nos, ti akkor Meredithet keresitek, igaz? És mi dogotok vele, mondjátok csak.. - néz rátok az előbbi királynő.
- Teát? - kérdi közben "nyuszi" uraság egy teás kancsóval a kezében, mutatva az előttetek fekvő kis csészékre. A királynő nagyokat kortyol, unottan néz rátok, válaszra várva.

_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.


Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2154
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] - A földalatti boszorkány

Témanyitás by Noxy on Kedd. Ápr. 02, 2013 6:46 pm

Úgy tűnik, az én tervem látszódna beválni, de ekkor olyan események kezdték átvenni az irányítást, amire nem számítottam.
Először is a Kisegér hisztirohama. Használta a képességét és a fegyverével csapkodott össze-vissza. Talán látszólag ez olyan képesség, hogy rajta csak átmennek a dolgok, de azonban ő se talált el senkit sem.
Végül nem tehettem mást, felálltam, és olyat tettem, amit soha de soha nem tettem. Akkorát ráordítottam a kislányra, hogy belerengett a terem, hogy még őt is túlharsogtam.
- MINDENT EL KELL NEKED RONTANOD??!! ELÉG A GYEREKES HISZTIDDŐL, NARIKO, FOGD VISSZA MAGAD AZONNAL!!!
Először szólítottam meg az igazi nevén. De szerintem akkor is idefigyelne rám, és megrémülne tőlem, mert a tekintetem olyan sötét, gonosz és ellenkezést nem tűrő volt, hogy velem már egyáltalán nem tanácsos kötözködnie. Ha még a kasztom miatt nem fejleszthetem erőre a képességemet, akkor is jól lesz megfigyelnie, miféle szigorú anyai módszerrel leszek őt helyre pofozni.
Végül nyugodtra váltottam a hangnememet, de még mindig nagyon dühös voltam Narikora.
- Most pedig ne vágj a szavamba, végighallgatsz, és egy szót se, amíg be nem fejezem. Idefigyelj, Nariko, kezdjük ott, te nem vagy hercegnő és varázsló sem, csak egy játékos, mint mindenki más. Ebben a világban KA senkivel se kivételez. Azért hazudtam a Szívkirálynőnek, hogy megmentselek téged, magamat meg ezt a srácot a lefejezéstől. Meg aztán mielőtt cselekszel, azt ajánlom, hogy gondolkozz. Igen, gon-dol-kozz! De már tökmindegy, mert úgyis végünk hála neked
Ránéztem a fiúra és vissza Narikora.
- Ha mégis túléljük, ne aggódj, én nem foglak bántani. De ez a fiú igen, mert neki ártatlanul kell meghalnia. Itt lett volna az esélyed, hogy te is próbálj segíteni rajtunk, de az önzőséged felülkerekedett. Koloncként vetettél minket másnak, és ebből neked is károd lett, ezzel pedig a méltóságod a legmélyebb pontra jutott a halálod előtt. Én biztos meghaltam volna azért, hogy téged és ezt a fiút megmentsem. Amúgy az egyetlen, amit tisztelek benned, az csak a képességed. Szép képesség.
A másik dolog, amire nem számítottam a helyszín és a karakterek változása. A Szívkirálynő az eseményeket látva nevetett, és kijelentette, hogy nagyszerű volt az "előadás". Két tapsra minden megváltozott. A Szívkirálynő egy fotelban ülő piros ruhás nő lett, és a legtöbben macskákká változtak. Fakutya, a táncoló Teknősember és a nyúlember leszedték magukról a kellékeket, és egyszerű emberekként ácsorogtak. A tárgyalóteremből egy főzetekkel teli, egyszerű de otthonosan berendezett csinos helyecskévé változott. Sierra is felbukkant, és szokásához híven tisztogatta magát. Vajon hol marad az a srác, aki egy másik fekete macskával volt az indákkal teli körteremben?
Már egyáltalán nem értettem, mi ez az egész. Már szóba akartam volna hozni, de ekkor a nő érdeklődött először:
- Üssétek le a fej... Ohh, nagyon belejöttem a szerepembe... Nos, ti akkor Meredithet keresitek, igaz? És mi dogotok vele, mondjátok csak...
- Öhm, nos... igen, Meredithet, a gyógyszerészt keressük. - feleltem. - Egy nagyon beteg öregasszony megbízásából viszünk neki egy csomagot, hogy aztán egy gyógyszerrel térhessünk vissza hozzá.
Azzal a halántékomra tettem a kezem, mintha fájna a fejem. Persze nincs fájdalomérzetünk, de Nariko miatt ilyenkor már nagyon erős fájdalomcsillapítót kellene szednem. Nagyon kemény út állt mögöttünk, és egyesek nagyon játszottak a türelmemmel. Az biztos, hogy az idegemet ügyesen próbálták kikészíteni a küldetés folyamán. Remélem ez a nő csak segít nekünk, hogy mihamarabb eljussunk a gyógyszerészhez. Véget akarok vetni a küldetésnek, hogy a jutalmammal együtt végre megszabaduljak Narikotól egy időre, és addig egy másik szerencsétlent fog boldogítani. Ami a fiút illeti, őt nem tudom, de egy ilyen esemény után az ő társaságát is nélkülözném.


A hozzászólást Judy Noxia összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Csüt. Ápr. 04, 2013 1:00 pm-kor.

_________________
Statok:
Élet: 23 (-2)
Fegyverkezelés: 28 (+37)
Erő: 25 (+37)
Kitartás: 15 (+3)
Gyorsaság: 34 (+7)
Speciális képesség: 15 (+9)
Páncél: +60
Jártasságok:
Elsődleges jártasságok:
Akrobatika (3. szint)
Keresés (2. szint)
Lopakodás (1. szint)
Észlelés (1. szint)
Spec: Céhbazár március [A céhbónuszod arany része egy általad választott küldetésben a kétszeresére nő. (Mesélőnek jelezni kell!) - Bújj-bújj szellem, Ai küldetése]

Noxy
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1050
Join date : 2013. Jan. 21.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 25
Exp:
2457/2500  (2457/2500)
Céh: White Rose

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] - A földalatti boszorkány

Témanyitás by Joey Chrome on Szer. Ápr. 03, 2013 7:56 pm

Magmasságos Atya Úristen meg a többi, elszabadult a pokol, de az nagyon! Hol van Lucifer, hogy a pokolba küldje a poklot, hee?? Ugyanis a kiscsaj bedilizett, és kicsapta a hisztit! Még én is kiugrottam majdnem a bőrömből, mikor felvisított!
- Segítség, ez megőrült!!D: - És gyorsan a vádlottak padja alá bújtam reszketni. Meg félni is picikét. DE CSAK PICIKÉT!
- Húú de bátor vagy Joey…
~ Örülj, hogy téged nem tud megverni!X_X ~ Estem kétségbe. Meg is ütöttem magamat! Váratlanul Judy akkorát ordított, hogy a mérges nagypapám hozzá képest nudli!
- MINDENT EL KELL NEKED RONTANOD??!! ELÉG A GYEREKES HISZTIDDŐL, NARIKO, FOGD VISSZA MAGAD AZONNAL!!! – Olyan sötét volt a nézése… ki nem cserélte ki a fejében a villanykörtét?XD Judy már nyugodtabban, de dühösen szólt a kis hisztigéphez:
- Most pedig ne vágj a szavamba, végighallgatsz, és egy szót se, amíg be nem fejezem. Idefigyelj, Nariko, kezdjük ott, te nem vagy hercegnő és varázsló sem, csak egy játékos, mint mindenki más. Ebben a világban KA senkivel se kivételez. Azért hazudtam a Szívkirálynőnek, hogy megmentselek téged, magamat meg ezt a srácot a lefejezéstől. Meg aztán mielőtt cselekszel, azt ajánlom, hogy gondolkozz. Igen, gon-dol-kozz! De már tökmindegy, mert úgyis végünk hála neked. – Itt láttam, hogy rám fordulna a fejem, ezért villámgyorsan felpattantam, mintha nem is bujkáltam volna. Nehogy már azt lássa, hogy reszketek egy pad alatt könyörgök!
- Ha mégis túléljük, ne aggódj, én nem foglak bántani. De ez a fiú igen, mert neki ártatlanul kell meghalnia.
- Ööööhm… - Itt bizonytalanodtam el, mert azért egy gyereket nem vernék meg hülyére. Főleg, ha már eleve hülye. – Nem lehetne inkább csak egy akkora maflás, hogy Aincrad másik végén kössön ki? – Aztán Judy folytatta a mondókáját. Végül is tényleg annyi nekünk, ennek az idegbajosnak köszönhetően…:S Ekkor a királynő nevetni kezdett! Úgy néztem, mint légy a légycsapóra, hogy most MIVAN?!
- Ilyen jól régóta nem szórakoztam! Egyszerűen fenomenálisak vagytok! – Ez most már az előadás volt??O.o kétszer tapsolt, és egy bútorral, főzetekkel teli helységben voltunk, és megjelent a teknőc is!
- TE MELEG MÁRK!!! – Neki akartam ugrani, hogy széttépjem, de inkább visszatartottam magamat. – Meg ne lássak többé! – És minden más macskává vált. Meg is jelent Sierra is.
- Üssétek le a fej... Ohh, nagyon belejöttem a szerepembe... Nos, ti akkor Meredithet keresitek, igaz? És mi dogotok vele, mondjátok csak…
- Öhm, nos... Igen, Meredithet, a gyógyszerészt keressük. Egy nagyon beteg öregasszony megbízásából viszünk neki egy csomagot, hogy aztán egy gyógyszerrel térhessünk vissza hozzá.
- Öhm ja. És nem kérek teát.

_________________


Adatlap|Bolt|NJK-k|Trófeák (Szafari)|Szoba

Színek:
Mesélés (olive), Joey (yellowgreen), George (purple), Rebecca (pink), Haru/Grifi (seablue), Ichiro/Ichi (peru), Eiji (slategray)

Gyűjtögetés aktiválva lesz: Február 23.

Joey Chrome
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 762
Join date : 2013. Feb. 11.

Karakterlap
Szint: 22
Exp:
1756/1900  (1756/1900)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] - A földalatti boszorkány

Témanyitás by Akuma on Szomb. Ápr. 06, 2013 9:05 pm

- Mi... miért nem vagy velem... ke-kedves... - dadogta gyöngén, s elakadt...
Nariko az íjászlány elvárásai szerint valóban ledermedt, szinte megfagyott amikor az rászólt és ismét elkezdte mondani a magáét. Nem szólt közbe, most történetesen hozzábeszélt, de valamiért nem is tudott, valami megbénította. Úgy érezte, felment benne a pumpa és elért egy bizonyos határt, ahonnan kezdve elveszítette a fejét. Még csak nem is pislogott, csak állt fegyverével a kezében és üresen bámult az ijesztővé változott Judyra. Úgy érezte magát, mint amikor az a fickó lerohanta Rint... keménynek kellett lennie megint, őérte!!!
Judy aztán Joeyhoz fordult, s ekkor Nariko is megmoccant, lesütötte a fejét és néhány pillanatig remegett, végül aztán felnézett és... egyáltalán nem volt dühös, de még csak rémült sem, igazság szerint mintha eltűnt volna valahova máshova, vagy valamit ki vagy bekapcsoltak volna benne. Elég volt ránézni, kihúzta magát és tekintete most valami egészen új, flegma hatást sugárzott magából. Határozott volt és... mosoly ült az arcán? Egyáltalán nem foglalkozott a megváltozott a megváltozott környezettel, szinte csak a szeme sarkából konstatálta. Megvárta, míg a Királynő és a másik két játékos szót váltottak, majd felemelte kezét és karnyújtás nélkül előrepattanó mutatóujját Judyra szegezte, s elé lépett.



~ Tegyünk egy kis rendet... ~

- Végighallgattalak, akkor most te figyelj! - hangja teljesen megváltozott, nyugodt volt és megfontolt, már-már démonian tárgyilagos és semleges, mégsem érzelemmentes - Lehet, hogy hülye vagyok, de nem értelmi fogyatékos. Javaslom, hogy ezúttal te gondold át jobban a saját szavaidat, mielőtt alábecsülnél egy nálad kisebbet! Vagyis... ezzel már elkéstél, máskülönben nem erről beszélnék éppen, hanem talán vinnyognék még egy sort, mert már az agyamra megy a te viselkedésed is, mint tiédre az enyém! De mindegy, gomenasai... ott tartottunk, hogy most rajtad a sor gondolkodásban: félreértettél teljesen, pedig nem csak a nyelveden volt az igazság, hanem el is hagyta azt. Te egy vándorművésszé váltál, én pedig éppen ugyanígy egy külföldi hercegnővé, egy annyira nyavalygós kis hercegnővé, mint amilyen én vagyok, mínusz a hercegnő és a boszorkány... hitelesebb, nem igaz? Ugyan a kinti világ számomra enigma, de az itteni dolgokat azért kezdem már magam is megérteni. Amit itt mondunk, annak nem kell, hogy hitele is legyen... szerepet játszunk, azt hiszem, hogy ezért is hívják szerepjátéknak. Persze eljátszottam a gondolattal, hogy végignézem a bukásodat... Mindenesetre a Királynő, ha ez a valódi neve, egy Királynő bőrébe bújt és egy Királynő udvarában egy Hercegnő valamivel nagyobb státusznak és védettségnek örvend, mint egy vándorló közember. Mindössze egy adódó helyzetet használtam ki, ahogy te is, ugye nem nézted ki belőlem... hát persze hogy nem, de talán én adtam erre okot! Mindegy is, én úgy vélem, hogy mind a ketten ennek a küldetés dolognak a feladatát végeztük, a magunk módján.
Egy pillanat szünetet tartott, éppen csak hogy körbe tudjon pillantani és senki ne vághasson a szavába. Ha esetleg Judy megpróbálta volna megint elkapni, most ő volt felkészültebb, s elkapva csuklóját, pár méterrel odébb rántotta és elengedte, hadd vigye a lendület. Ha nem tett az íjászlány semmit, e nélkül folytatta.
- Ennyi az egész, egyszerű és nagyszerű! És ezentúl értékelném, ha végre engednél a makacsságodból, lehet sok mindent cipelsz a válladon, talán még másokért is kockáztatnád az életedet, ha arra kerülne a sor. De azt kétlem, hogy ha te veszélybe kerülnél, magadon kívül bárki miatt is főni kellene a fejednek. Ami engem illet, már sok ez a stressz, beleértve azt is ahogy engem kezelsz, még ha hülye is vagyok, mint a kő! Elárulom, csak neked, meg annak aki még hallja: ha én meghalok, valaki más is meghal velem együtt és ha csak a rosszal tömöd a fejem, segítesz minden másnak összenyomni, akkor pedig hibázok, tényleg hibázok... Mert eddig nekem nem úgy tűnt, hogy bármit is tönkretettem volna, márpedig a végeredmény számít! Hátráltatjuk egymást, rosszul érezzük magunkat egymás viselkedésétől, de nekem valaki más miatt is aggódnom kell minden egyes másodpercben, ő pedig számít rám, tudom! Szükségem van a lelki békére, mindennél jobban, gondolom neked is! Ezért teszek egy ajánlatot, ami szerintem mindkettőnknek hasznos lesz és egyikünknek sem kell meghunyászkodnia a másik előtt. Én ezentúl csukva tartom a számat, ha olyasmit akarok csinálni amiben nem vagyok biztos, akár megérdemled éppen, akár nem! Cserébe azt kérem, amivel a legtöbbet tudsz nekem segíteni: beszélj velem sokkal szebben, nem pedig lekezelően, akár megérdemlem éppen, akár nem! Rosszul értek másokhoz, nem szeretem a tömeget és egyenesen félek tőlük... tudok harcolni és ölni is... de inkább akarok barátot, mint ellenséget és ez jogos... Segítünk egymásnak, vagy hátráltatjuk egymást? Ígéretet teszek, de csakis akkor, ha te is... egyébként...
A fiúra csak egy pillantást vetett, nem érte meg volna mondani neki bármit is, úgy festett mint aki nem sokat értett az egészből, még nála is kevesebbet. Inkább a Királynőhöz fordult.
- Egy valamire való boszorkány megirigyli ezt a vajákos lakot... - mosolygott sejtelmesen - te vagy Meredith, igaz? Vagy talán valamelyik az kettejük közül, esetleg hármótok közös művészneve? De inkább te lehetsz ő, s ez a hely legalább egyvalamit elárul: hogy ismered őt, mert hogy ez egy vajákos otthona, mi pedig egy vajákost keresünk... téged... önt, ahogy jobban tetszik a megszólítás. Az íjász pedig ezúttal nem hazudott, Meredithet keressük, az öreg néni pedig a labirintus felett lakik, nehogy véletlenül rossz ember gyógyszerét vigyük el neki... remélem nem veszi tiszteletlenségnek, hogy megpróbálok kikövetkeztetni dolgokat.

Akuma
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 45
Join date : 2012. Dec. 21.
Tartózkodási hely : Nyah!

Karakterlap
Szint: 13
Exp:
781/800  (781/800)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] - A földalatti boszorkány

Témanyitás by Szophie on Szomb. Ápr. 06, 2013 9:58 pm

A nő végighallgatta a veszekedéseteket, nem szólt egy szót sem hozzá, egyszerűen csak mosolygott mindvégig.
- Ejnye-bejnye kisasszonyok, hát így összeveszni.. - csóválta meg a fejét. - No de a kisasszonynak igaza van, én volnék Meredith. Igazság szerint a kristálypalota óta egy lépést sem mozdultatok, még ha úgy is tűnt eddig. Végig ebben a szobában voltatok, csak egy kis trükk segítségével felmértelek benneteket. - kacsintott rátok. - Igen, tudom melyik idős néniről van szó. Ha szépen ideadjátok azt, amit ő küldött nekem, akkor meg is vagyunk. - mondta, majd három kis üvegcsét nyújt át nektek, egyenként jut mindenkinek. Amint odaadtátok neki a csomagot, amit a néni küldött, rögtön ki is nyitja az ajtót, és előttetek megint a kristálypalota áll.
- Most pedig egy utolsó kis feladat. - mondja mosolyogva, és odalép Narikohoz, és Judyhoz, majd összeköti a kezeiket. Ezt a kötelet sehogy sem lehet szétszakítani, vagy szétvágni.
- Elég a civakodásból! Szokjatok össze.. Bár az előbbiek alapján már békülő félben vagytok, de azért én szükségesnek tartom ezt. Egy-egy kezetek szabad a továbbiakban is, amint visszaértek az alagút bejárathoz, a kötél elszakad, és szabadok vagytok. Ha tudtok együtt is harcolni, az annyit fog jelenteni, hogy ki is tudtok jönni egymással. És hogy a fiatalúr se unatkozzon.. - gondolkozik el, majd kisvártatva hirtelen hozzákötözi az előbbi teknős fickó kezét az övéhez. - Neked meg itt van ő. Úgy láttam, nem nagyon jöttetek ki jól. Meleg Márk.. Ha jó emlékszem, így hívtad. Nos.. - csapta össze a tenyerét. - Sok szerencsét! - És ekkor minden eltűnt, csak a kis palota maradt. Amint beléptek oda, három szürke farkast pillanthattok meg. Ők lesznek ellenfeleitek. Nem nagy probléma, hiszen négyen vagytok rá, de így összekötözött kézzel lehet, hogy nem lesz mégsem annyira egyszerű. Közben Meleg Márk odasúgja Joeynak:
- Hívj, ahogy csak akarsz, drága szép vörösbegyem, engem nem zavar. Külön örülök neki,hogy velem lettél összekötve, cicafiú. - kacsint rád.

_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.


Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2154
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] - A földalatti boszorkány

Témanyitás by Noxy on Vas. Ápr. 07, 2013 9:23 pm

Nariko a maga kis verziójával adta elő a magyarázatait, mintha tényleg azt hinné, hogy mindenben ő az ártalmatlan kisbárányka. De végül is türelmes voltam, és egész jól fogadtam. Megígértem, hogy nem bántom, ezért nem is kell ettől félnie. Igaz, erőszint picit nagyobb neki, de én magasabb szintű vagyok. Semmi értelme nem lenne az egésznek. De ha megint bevetette volna azt a gyáva aljas módszert, hogy letámad hátulról, akkor én megvédem magam.
Miután a kis színházi előadás véget ért, egyszer csak nevetni kezdtem Narikon, de olyan őszintén, hogy majdnem egy könnycsepp is lecsurgott az arcomon.
- Na végre valahára! - szóltam, mikor befejeztem a nevetést. - Végre csak tudsz érettebb és értelmesebb ember is lenni. Abba még beleszólok, hogy ez a játék több, mint szerepjáték, amióta összezárt minket a külvilágtól KA, de amúgy a többit rád hagyom, mert még sokat kell tanulnod. Éppen ilyesmire akartam volna tőled számítani már az elején, kislány. Ami az egyességet illeti, nem ígérhetek semmit, de ha képes leszel végre együttműködni és összefogni velem és ezzel a fiúval, akkor több kritikát nem hallasz tőlem, és akkor neked se főhet a fejed. Egyelőre nem barát, csak szövetséges leszek, de ha az idő folyamán fejlődsz egy kicsit, akkor számíthatsz rám ennél többre is.
Ezzel egy ideiglenes hideg-béke alakult ki. Aztán Nariko kikövetkeztetéséből kiderült, hogy a Szívkirálynőt alakító nő, aki végig rajtunk szórakozott, maga Meredith volt. Szóval nem is kellett nagyon magyarázkodnunk, a gyógyszerész már eleve sejtette a dolgot. És arra is fény derült, hogy végig a ronda üvegkastélyban tengődtünk egy szobán belül, csak Meredith varázsi hatalomnál fogva játszott velünk egy kicsit, hogy felmérjen minket. Átadtuk a csomagot, amit három üvegcse váltott fel, és fejenként egy. Szóval mindhárman egy-egy darabra vigyázunk. Meredith ajtót nyitott, és ott volt a kristálypalota. De mielőtt elindulhattunk volna, a Narikoval tartott viszálykodás miatt a kislány kezéhez kötötte az enyémet, hogy utolsó feladat gyanánt így próbáljunk meg kijutni a barlang bejáratáig, ahonnan már varázslatra szabadok leszünk mindketten. A fiú a teknősembert alakító fickóra akart rontani, de ennek rossz vége lett. Meredith őket is egymáshoz bilincselte. Nagy szerencsétlenségére... a fickó tényleg meleg! Ez aztán a nagyon cikis helyzet...
- Öhm... erre nem számítottam. Azaz az összebilincselésre, és a fiú "partnerére". - jegyeztem meg kissé csodálkozva. - Na menjünk... csak óvatosan, ne kapkodjunk... viszontlátásra, Meredith asszony!
Akár hallotta, akár nem, azért elbúcsúztam a nőtől, mert így illik. Épphogy kivánszorogtunk a kristálypalotából, már egyből farkasokkal találtuk szembe magunkat. Négyen simán legyőzhetnénk őket (vagy hárman, vagy ketten), de összebilincselve egymáshoz nem könnyű, egy kézzel meg nem tudom használni az íjamat. Képességemmel meg egyáltalán nem mennék sokra, hiszen csak beolvadok a környezetbe. Muszáj lesz Nariko segítsége, ő ugyan nem segített se az indáknál, se a kristálypalotai fogságban, de ebbe muszáj lesz segítenie, mert fél kézzel tudja használni a fajét fegyverét. Már támadt is egy ötletem.
- Nariko, ezúttal kérlek, hallgass rám. Én nem tudom használni egy kézzel a fegyverem, de te még tudnád két kézzel a tiedet úgy, hogy segítek neked tartani, de te irányítod, mert te értesz csak hozzá. Úgy már mindketten nekifuthatunk. Az én gyorsaságom a te támadásoddal
Az ötlet alapban jónak bizonyul. És ha Nariko erre kész, akkor a terv szerint ugyanabban a tempóban neki futunk a saját farkasainknak. Nariko lecsapja a fegyverével őket, én meg segítek neki tartani, és félrehúzni, hogy kikerüljük a farkasok támadását, ha ránk akarnak ugrani.

_________________
Statok:
Élet: 23 (-2)
Fegyverkezelés: 28 (+37)
Erő: 25 (+37)
Kitartás: 15 (+3)
Gyorsaság: 34 (+7)
Speciális képesség: 15 (+9)
Páncél: +60
Jártasságok:
Elsődleges jártasságok:
Akrobatika (3. szint)
Keresés (2. szint)
Lopakodás (1. szint)
Észlelés (1. szint)
Spec: Céhbazár március [A céhbónuszod arany része egy általad választott küldetésben a kétszeresére nő. (Mesélőnek jelezni kell!) - Bújj-bújj szellem, Ai küldetése]

Noxy
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1050
Join date : 2013. Jan. 21.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 25
Exp:
2457/2500  (2457/2500)
Céh: White Rose

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] - A földalatti boszorkány

Témanyitás by Joey Chrome on Hétf. Ápr. 08, 2013 7:31 pm

A kiscsaj esküszöm, olyan vigyort vágott, mint aki pszichopata lenne!O.O A nő meg végig mosolygott, ahogy mondogatta a magáét.
- … No de a kisasszonynak igaza van, én volnék Meredith. Igazság szerint a kristálypalota óta egy lépést sem mozdultatok, még ha úgy is tűnt eddig. Végig ebben a szobában voltatok, csak egy kis trükk segítségével felmértelek benneteket. Igen, tudom, melyik idős néniről van szó. Ha szépen ideadjátok azt, amit ő küldött nekem, akkor meg is vagyunk. – Itt mindhármunknak adott 1-1 üvegcsét, miután megkapta a csomagot. Ennyire beteg a nénike?O.O
- Most pedig egy utolsó kis feladat. – Jaj ne, nem volt elég bajom Meleg Márk miatt?? Meredith közben összekötötte valami Superman erősségű kötéllel a kezüket, hogy összefogjanak végre.
- És hogy a fiatalúr se unatkozzon... –
- O-ó! – bökte ki „BH”. Na erre mi történt?? A banya összekötözte a kezemet Meleg Márkéval!
- Neked meg itt van ő. Úgy láttam, nem nagyon jöttetek ki jól. Meleg Márk... Ha jó emlékszem, így hívtad. Nos.. - Csapta össze a tenyerét. - Sok szerencsét! - MI?! EZZEL A KIS HOMOKOSSAL KELL ÖSSZEKÖTVE LENNEM?! HOVA GONDOLT EZ?!
- A ku*** anyádat te aljas kis… - el sem kezdtem, de már azon kaptam magamat, hogy minden eltűnt, a kis palotát kivéve.
- Na, gyere te búza! – Rángattam, de úgy, hogy véletlenül se kerüljön a közelemben. Aztán a plaotában három szürke farkas volt.
- Pompás… - Morogtam, mert pont a kardforgató kezem lett a kis bu**hoz kötve. Ekkor az súgni kezdett nekem:
- Hívj, ahogy csak akarsz, drága szép vörösbegyem, engem nem zavar. Külön örülök neki,hogy velem lettél összekötve, cicafiú. – EZ TÉNYLEG MELEG!D: ÉS RÁM KACSINTOTT!D:
- GYÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁÁ!!!! – És pánikomba akkorát bemostam neki, hogy majdnem kidőlt, csak nem tette a nyomorék, bár én szerencsére tudtam bírni magam, így nem tudta elérni, hogy rá essek. Jaj nekem, valaki öljön meg, különben én ölöm meg magamat!!!X_X
- Joey, harcolnod kell akár egy kézzel is!
~ És közben EZ megfogja a seggem?! Azt már nem! ~ Azért a kardomat a másik kezembe tartottam, és ha kell, a buzeráns társamat használtam buzogánynak.XD

_________________


Adatlap|Bolt|NJK-k|Trófeák (Szafari)|Szoba

Színek:
Mesélés (olive), Joey (yellowgreen), George (purple), Rebecca (pink), Haru/Grifi (seablue), Ichiro/Ichi (peru), Eiji (slategray)

Gyűjtögetés aktiválva lesz: Február 23.

Joey Chrome
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 762
Join date : 2013. Feb. 11.

Karakterlap
Szint: 22
Exp:
1756/1900  (1756/1900)
Céh: Unity

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] - A földalatti boszorkány

Témanyitás by Akuma on Pént. Ápr. 12, 2013 11:28 am

//Küldiben még te is 1. szintű vagy x3 Elnézést, hogy nem tegnap írtam, csak mást is meg kellett csinálnom, hogy egy-két napon belül mindenhol egálban lehessek és végre beindulhasson a reagológépem teljes szabadidő mellett :3//

- Hmpf... - húzta fel egy pillanatra az orrát - a barát és ellenség csak szélsőséges ellenpéldák voltak. Egyezség pedig vagy van, vagy pedig nincsen. Ha egyik csak ímmel-ámmal "leheteket" és "nem biztosokat" tekint egyezségnek, akkor a másik bolond, ha nem ugyanezzel válaszol. De én vagy ígérek valamit, vagy semmit, nem vagyok elég gyenge jellem a talánra talánhoz, az nem motivál... megtartom az ígéretem, vagy nem ígérek semmit, egyszerű.

Megállapítása a Királynőt illetően helytállónak bizonyult, most már ő maga is megerősítette, hogy Meredithel sikerült összefutniuk, ráadásul végig egy helyen voltak. Narikot elfogta a késztetés, hogy lazítson végre kicsit, mert ez a furcsa viselkedés már kissé kezdte elfárasztani, nem volt még könnyű ilyesmit csinálni és sokkal jobban szerette, ha nem csak tettette a gerincességet, hanem inkább őszintén meghúzta magát.
A nénitől egyenként kaptak a gyógyszerből, vagyis, Nariko szerint a gyógyszer kellett, hogy legyen, mindössze azt nem értette, hogy miért kellett pont három darab? Még sokat kellett tanulnia a küldetések mibenlétéről, hogy ahány játékos - annyi őrizendő item. Eltette az ő üvegjét, aztán a haját kezdte el igazgatni időtöltés gyanánt. De még nem volt vége mindennek...
- Egy pillanat, nekünk kétkezes fegyvereink vannak! - mordult fel, ahogy minden eltűnt körülöttük - Már megint? Ha itt vagy még, ezt nem ártott volna átgondolni, mondjuk a lábakat összekötni!
De úgy tűnt, a feladványon nem lett változtatás, a lovagfiú pedig azzal a páncélos emberrel lett összekötve. A kastélynál voltak megint, s mikor jobb híján befáradtak a falak közé, néhány farkassal szembenézve Judy vette magához a szót. Volt egy ötlete, miszerint ketten fognának egy fegyvert, mégpedig Nariko fegyverét, aki viszont szintúgy nem tudta, hogy gyakorlatban lehet ilyesmit csinálni, vagy sem.
- Ez máris egy ötlet, ideje kipróbálni! - intézte el gyorsan a dolgot, semmi értelme nem volt vitatkozni, ha nem jönne be, majd csak lesz valami más is.
Gyakorlatban azonban, mindenki csak a saját fegyverét tudta használni, mert ugye azok értékei csak a saját statisztikákhoz adódtak, valamint teljesen más kaszthoz tartoztak, egymás számára használhatatlan fegyverekkel, emellett pedig egy fegyver csak egy játékosnak lehetett felszerelve egy időben. Egyszóval, ha... sőt inkább, amikor a játék rendszere megakadályozta a kiötölt módszert, Nariko egyszerűen eltüntette fegyverét és kezét ökölbe szorította.
- Három pont az erőmön fegyver nélkül! - vetette oda "társának" - Használjuk legősibb fegyverünket: az öklünket! Essünk neki, különben megint dühbe jövünk!
Ez talán már egyszerűbb volt, ha időigényesebb is, feltéve ha nem segített be végül a másik páros nekik. De, ugyan ezt ő nem tudta, az íjászok valóban tudtak az öklükkel harcolni, mindössze a sebzés volt minden esetben egy //már volt róla szó oldalon, még anno én kérdeztem meg :3//. Egy szóval, hogy nem gondoltak elsőre erre, az ököl volt a legegyszerűbb megoldás az egészre. Püfölhettek hát így egy kézzel is, másikkal pedig egymást rángathatták, ahogy Judy is képzelte az első verzión belül, mondhatni a két terv egyesült!

Akuma
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 45
Join date : 2012. Dec. 21.
Tartózkodási hely : Nyah!

Karakterlap
Szint: 13
Exp:
781/800  (781/800)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] - A földalatti boszorkány

Témanyitás by Szophie on Hétf. Ápr. 15, 2013 5:44 pm

/ Bocsi a késésért../

Nos igen, előttetek állt a probléma, hogy mindkettőtöknek kétkezes fegyvere van. Sajnos a boszorka gonosz módszerei miatt most Judynak, akinek semmi nincs az erején, mert egy íjásznak az nem szükséges, teljesen Narikora kell hagyatkoznia, mert nem ér valami sokat 1-es sebzéssel. Eddig úgyis azon nyafogott, hogy a kislány soha nem csinál semmit, és mindig mindent neki kell megoldania. Most nyugodtan maradhat a hátsóján, és hagyhatja, hogy a harcművész ököllel kiüsse a farkasokat. Az egyik szürke farkast meg is támadja, és 5-öt sebez rajta. (3+2) A farkas hátra lökődik, és a földre rogy, de nem nyúlt ki teljesen, még tud mozogni. Hamarosan megrázza magát, és újra fel áll. Közben a másik farkas Judyt veszi célba. Talán megérezte rajta, hogy ő most itt nem tud olyan nagy sebzést okozni. El is találja a lányt, így jelentős (a szinthez képes jelentős) életponttól megszabadítva azt, majd újra támadásba lendül. Narikora hárul a feladat, hogy megvédje az íjászt a legközelebbi csapástól. A harmadik farkas mindezalatt kiszemelte magának a két fiút. Rohamozva megindult, és Joeyt is szépen eltalálta, a fiú viszont nem okozott sérülést a farkasnak. Mindeközben Meleg Márk sértődötten fájlalta előbb megütött arcát.
- Hogy lehetsz ilyen velem.. - szipogta. - Vagy esetleg tsundere típus vagy? - kérdezte hirtelen felcsillanó szemekkel, mint aki éppen most világosult meg. Közben rá támadt az a farkas, aki eddig a földön feküdt. Meg is sebesítette, de nem ment le túl sok az életcsíkjából, még javában a zöldben volt. Ő erre nagy mérgesen egy egyszerű mozdulattal oldalba ütötte az állatot, és az végleg elpixeleződött.


Judy Noxia:
Élet: 10 - 4 = 6
Erő: 1
Nariko:
Élet: 15
Erő: 3+2
Joey Chrome:
Élet: 20 - 4 = 16
Erő: 2+2

_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.


Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2154
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] - A földalatti boszorkány

Témanyitás by Noxy on Kedd. Ápr. 16, 2013 5:34 pm

A terv részben nem volt rossz, csak én ugye sok mindent nem tehettem. Nariko ügyesen elhárította az egyik farkast, bár ő is sérült egy kicsit. A másik farkas nekem jött, és védekezni se tudtam elsőre, így nekem esett. Jelentős hp-t szedett le rólam, és az életsávom legalább felére esett, zöldből sárgára váltott. Na tessék, így jártam, mert íjászként fél kézzel semmit se tehetek, max odasózom egyet az ismét felém iramodó farkasnak, de ez is csak 1 hp-t vene le róla.
- Nariko, segíts! - szólok a kislánynak, mivel ő legalább képes többre jutni a csatában, mint én. De azért én is kiveszem a részem a támadásban, és odarúgok egyszer, aztán odaütök másodszor a farkasnak. Már ha ez sikerül. Ha nem sikerül a támadásom, akkor Narikon áll végleg minden, hogy segítsen, mielőtt szétpixelez a farkas. Ez egy nagyon szép esemény ahhoz, hogy Nariko tényleg bebizonyítsa, hogy tényleg ki tudja ő is venni a részét a csapatmunkában és a harcokban. Egy pillanatra láttam, hogy a srác fejbe kólintja Meleg Márkot, az pedig elkezd rimánkodni. Viszont az ők farkasukat egy pillanat alatt elintézte, ahogy illik.
- Te figyelj, Nariko. - álltam elő az ötletemmel. - Mivel te úgyis a kasztodnál fogva kicsivel erősebb vagy, fogd meg a kezemet, és pörgess meg! Feláldozom magam, mint ütőfegyver, és akkor így odacsaphatunk a dögöknek. Ha mást nem tehetek, ennyire fel tudsz még engem használni.
Ez meg a másik lehetséges módszer, mint búgócsiga csapás, és Nariko engem csapkodna oda a farkasoknak. Csak azért jó lenne vigyázni, nehogy meghaljak. Szerencsére van gyógyitalom, amivel öt hp-t visszatöltődhetek. Majd az áldozatom után megiszom, mert még van 6 hp-m, sokat azért nem fogok veszíteni, de annál többet a farkas Nariko ereje és az én 1-et levonó rúgásképességem együttes hatására.

_________________
Statok:
Élet: 23 (-2)
Fegyverkezelés: 28 (+37)
Erő: 25 (+37)
Kitartás: 15 (+3)
Gyorsaság: 34 (+7)
Speciális képesség: 15 (+9)
Páncél: +60
Jártasságok:
Elsődleges jártasságok:
Akrobatika (3. szint)
Keresés (2. szint)
Lopakodás (1. szint)
Észlelés (1. szint)
Spec: Céhbazár március [A céhbónuszod arany része egy általad választott küldetésben a kétszeresére nő. (Mesélőnek jelezni kell!) - Bújj-bújj szellem, Ai küldetése]

Noxy
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 1050
Join date : 2013. Jan. 21.
Age : 27

Karakterlap
Szint: 25
Exp:
2457/2500  (2457/2500)
Céh: White Rose

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Játékos küldetés] - A földalatti boszorkány

Témanyitás by Sponsored content Today at 1:27 am


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

2 / 3 oldal Previous  1, 2, 3  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.