Mirage "Délibáb" Város Romjai

1 / 3 oldal 1, 2, 3  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default Mirage "Délibáb" Város Romjai

Témanyitás by Kayaba Akihiko on Szomb. Jan. 26, 2013 10:16 pm

A kobold invázió óta ebből a korábban védett területtel rendelkező városból mára már csak romok maradtak. A védés teljesen lekerült a helyről és így az egész szint egyetlen városa is megszűnt létezni. Az okát sokan kutatják, de a legelterjedtebb szóbeszéd szerint a ködbe veszett erdő démonai döntöttek úgy, hogy elpusztítják a várost. A romok területén lakó NPC-k nyomorban élnek, így nem meglepő, hogy a szinten már szinte mindenki egy-egy kultuszba tartozik.

Az eddig ismert kultuszok a szinten:

A ködbe veszett erdő démonai - jelenleg a legelterjedtebb
A legenda szerint a kobold invázió hatására jelentek meg a démonok. A föld megrengett minden lépésüktől, a fák a betolakodókra dőltek és rémes látomások követték mindazt, aki megszegte a szint rendjét. A kultusz tagjai általában a ködbe veszett erdőben áldozatokat hoznak a démonoknak.

Lucas az ördög
A kultusz bár mára már kezd kihalóban lenni, lévén az összes erős képviselőjének nyoma tűnt, de a szóbeszédek szerint volt egy az égben lebegő Lucas nevezetű sötét próféta, aki az emberek minden vágyát teljesíteni tudta. Elvileg tényleg képes volt rá.


A hozzászólást Kayaba Akihiko összesen 3 alkalommal szerkesztette, legutóbb Kedd. Szept. 08, 2015 8:15 pm-kor.
avatar
Kayaba Akihiko
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 14413
Join date : 2012. Jul. 29.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mirage "Délibáb" Város Romjai

Témanyitás by Thunder on Vas. Márc. 17, 2013 3:05 am

Szokás szerint ez is átlagos napnak indult. Felkeltem és elvégeztem pár nyújtást majd lementem a földszintre reggelizni. Már csak azt kellett mondanom, hogy a szokásost és a pincér már hozta is nekem a frissen sült cipót és a pohár hideg tejet mellé. Jó ízűen ismét elfogyasztottam a reggelimet majd bejártam az újabb és újabb szinteket kezdve itt a Kezdetek városával. Lassan delet ütött az óra és ismét elfogott az éhségérzet, de mivel mára volt programom csak egy kis boltba ugrottam be ami az utamba esett. Egy kis pékség volt az igen csak ízletesnek tűnő áruval. Kivártam szépen a soromat és érdeklődni kezdtem az árakról mikor csak úgy kipattant a fejemből, hogy nem e készítenek szerencsesütiket. A leányzó gyorsan csendre int és úgy köszönt mint egy VIP vendéget szokás. Elkísér hátra a szobába.
~ Remélem nem valami rosszat mondtam. ~ mondtam magamban mikor egy érdekes árlapot nyújtott a kezembe. Ahogy nézegettem ezen csak szerencse sütik vannak, de egyik se hétköznapi. Mind valami információt rejteget a játékkal kapcsolatban. Tehát csak nézegettem tovább mikor csak megakadt a szemem a Harcosok Szerencsesütijén. Valamiféle tárgyakról ad információt. Így hát nem is törődtem az árával és mondtam a leányzónak, hogy egy ilyent szeretnék kérni már ha van belőle.
- Természetesen van. - felet és már hozta is nekem az előbb említett sütit majd elrendeztem az anyagi dolgokat is vele. Fizettem hát és a lehető legnagyobb becsben tartva a sütit szépen óvatosan szabadítottam meg a benne rejlő információtól. Megettem a sütikét így szabaddá vált a benne lévő kis cetli melyre a következő volt írva: "A szerencse egy furcsa dolog.".
~ Nah szépen nézek ki. Kidobtam az ablakon a sok aranyat ezért? - mondtam magamban mikor észrevettem, hogy a hátoldalára is van írva valami: "A 3. szint Mirage városában dobj egy érmét a kútba."
Mivel a mai napra úgyse terveztem különösebben semmit, így elindultam felderíteni merre is van az a kút a cetlire írt városkában. Szépen meg is érkeztem kora este és bizakodva dobtam bele egy érmécskét. Alig hogy a vízbe ért az érme valaki meglökött és belestem a kútba mire a közelben lévő emberek nevetését hallottam csak mielőtt loccsant volna a víz. A kút nem volt annyira mély, de valami megcsillant az alján így nagyon nem kellett megerőltetnem magam, hogy leússzak érte. Lesöpörtem róla az érméket és egy fegyvert találtam ott. Jó szorosan megragadtam majd elindultam vissza, de kezdett fogyni a levegőm. Szerencsémre megpillantottam egy kötelet melynek segítségével még éppen időben kijutottam a vízből kezemben a fegyverrel. El is kezdtem fürkészni vajon hol lehet az aki belökött, de sajnálatos módon nem találtam semerre és a közelben lévők még mindig rajtam nevettek.
- Nem hogy segítettetek volna ti barmok. - kiáltottam el magam mikor véglegesen kikecmeregtem a kútból. Csurom vizesen kellett visszamennem szállásomra, de még mielőtt elindultam volna a fegyvert melyet lenn találtam azon elindítottam egy tárgyvizsgálatot és egyenlőre az már biztos, hogy egy ritka kincsre bukkantam. Így értem be a fogadóba ahol mindenki érdekesen figyelte ahogy egy bőrig ázott illető megy fel az emeletre.


Ezt találtad: Ördög *Fegyver* - harcművész spec. (+4 erő +4 speciális képesség +2 kitartás)
"Állítólag maga az ördög is hasonló eszközzel strázsál a fortyogó üstök mellett..."

_________________
Próbálkozás, kudarc, próbálkozás, kudarc... az egyetlen igazi kudarc, ha többé nem próbálkozol.

Képességek:

Elemetal Blade <--- Katt ide Very Happy
Égszilánk <--- Katt ide Very Happy






Színeim:Dimgray(Szövegszín), Crema(Beszédszín), Cyan(Gondolatok), Red(Vámpír)
avatar
Thunder
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 489
Join date : 2012. Nov. 11.
Age : 23

Karakterlap
Szint: 17
Exp:
1119/1200  (1119/1200)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mirage "Délibáb" Város Romjai

Témanyitás by Kazuma on Vas. Aug. 04, 2013 11:48 pm

Egy rég nem látott ismerős (Neu)

Futok. Egy sötét árny követ. Csak a fény vesz körbe. Nem tudom, min futok, merre vagy hova. Csak annyit tudok, hogy futnom kell. Minden erőmet beleadtam de minél jobban gyorsítottam a mögöttem lévő árny is annál gyorsabb lett. Nem bírtam tovább. Botladoztam, ahogy próbáltam tartani a tempót. Egy fenyegető arc jelent meg előttem. Lefékeztem. Újabb arcok. Nem ismertem őket. Dühösnek tűntek. Rájuk kiáltottam. Nem engedtek. Az árny már majdnem elért. Nem éreztem a kések súlyát az oldalamon. A bal kezemre néztem. Nem volt. Az árny elért és csak a sötétséget láttam. Éreztem, ahogy zuhanok a semmiben. Csak egy halk de furcsán ismerős csipogás maradt meg a fülemben.
Hirtelen ugrottam fel az ágyamban. Gyorsan kapkodtam a levegőt. Körbenéztem. Szinte teljes volt a sötétség a szobában. Csak az ablakon beszűrődő holdfény segítette a látásomat. A látás jártasságommal megtámogatva egész jól láttam a szobában. A tenyerembe temettem az arcom, mire ismét hallani kezdtem ugyanazt a csipogást, amit álmomban. Kellett egy-két másodperc mire rájöttem hogy az üzenetjelzőt hallom. Megnyitottam a kis ablakot és olvasni kezdtem. „Hiányzol, kérlek, ments meg a reménytelenségből, és ne engedj el soha többé”. Háromszor olvastam el de, még úgysem igazán fogtam fel, hogy miről is van szó. Akkor nyílt csak ki a szemem igazán mikor ránéztem a feladó nevére.
Neuro. Hitetlenkedve meredtem a névre és negyedszer is elolvastam az üzenetet most, hogy már az agyam is kezdett elindulni. A végére érve bezártam az ablakot és ismét a kezeimbe temettem az arcom.
– Mi van veled te idióta? - motyogtam bele a tenyerembe. Egy részem irtózott a gondolattól hogy foglalkozzak az üzenettel, de nem ez volt az erősebb gondolat. Az üzenetből úgy vettem ki, hogy talán bajba került (amin mellesleg nem lepődnék meg, őt ismerve) és az is érdekelt hogy hova tűnt ennyi időre. Arról az apróságról már nem is beszélve, hogy tartozom neki a cuccai miatt. Eddig nagyon is jó szolgálatot tettek. Illene visszafizetnem ezt neki. Vettem egy mély levegőt aztán kimásztam az ágyból. Felvettem a felszerelésemet. Köztük az ő vértjét és a köpenyét. Furcsa. Az utóbbi időben már csak a sajátomként gondoltam mindkettőre. Nem is tudom megszámolni hányszor segítettek már ki ezek a felszerelések. Végül elindultam. Lesétáltam a lépcsőn és a szoba eredeti árának a felét letettem az asztalra (ha már csak egy fél éjszakát voltam itt…).

Délibáb Város. Jó, ha háromszor jártam itt összesen mióta be vagyunk ide zárva. Befordultam egy kis utcába és a felkelő nap első sugarai egyenesen a szemembe sütöttek. Bezártam a térképem és beléptem a szegényes fogadó ajtaján. Odamentem a pulthoz, ahol rövid diskurzus után meg is tudtam, hogy melyik szobában rejtőzik. A megfelelő ajtóhoz érve levettem a maszkomat majd kopogtam és benyitottam.
– Üdv. - mondtam komoly arccal a rég nem látott ismerősnek.
avatar
Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 917
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mirage "Délibáb" Város Romjai

Témanyitás by Aiko on Hétf. Aug. 05, 2013 3:19 pm

Kazu nyan :3

Az üzenet elküldése után, egy rövid szenvedés következett, amit akár még szívritmuszavarnak is elehetne könyvelni, hiszen úgy éreztem magam, mint egy tizenkét éves kislány, aki szerelmeslevelet kapott attól, akit szeret. Bár egy részem örült a levél elküldésének, de valahogy nem volt felhőtlen az örömöm. Nem sokkal később elnyomott az álom. Álmomban Kazuma benyitott az ajtón és én a nyakába ugrottam, neki ez valamiért nem tetszett ledobott magáról és erőszakoskodni kezdett, annyira valósághű volt az egész, hogy fel sem fogtam, hogy csak egy álom. Majd ezek után elkezdett kirángatni a városból, és ledobott maga elé a földre. /- Legyen hát, megmentelek../ Ekkor azt gondoltam, hogy eddig hülyéskedett és végre észhez tért, de nem… Felemelte kezét és átdöfte a mellkasomon. Régóta nem éreztem már fájdalmat, de ez fájt hihetetlen fájdalom volt, sőt ami még furább volt, hogy vért köptem. Kazuma kitépte a szívem, ott dobogott a kezében minden csupa vér volt, mintha egy szobában lettem volna, a vér elkezdett emelkedni, felemeltem a kezem, és néztem, ahogy a vér folyik ki a kezemből, fel se fogtam teljesen a helyzetet. Kazumára néztem ő vigyorgott, és ezt mondta… /- Hát nem nekem akartad adni a szíved?/ Kérdezte majd a szájához emelte, először megnyalta, majd beleharapott. Ekkor felriadtam… lihegve küszködtem ez ellen az álom ellen olyan szörnyű volt, hogy már majdnem sírtam de - de mikor a szívembe harapott az valahogy mégis izgató volt. „Még szép hogy tiéd a szívem te idióta.” Mondtam magamban, majd egy kopogást hallottam, ekkor már az üzenetküldést is álomnak tudtam be. „Mégis ki lehet az ilyenkor?” Elindultam az ajtó felé, útközben lenéztem, már majdnem kinyitottam az ajtót, mikor észrevettem hogy valami nem stimmel "NINCS RAJTAM RUHA!!!!"… Zavaromban felkaptam egy köntöst és úgy, siettem az ajtóhoz, hogy, kinyissam azt. Kazuma állt velem szembe /- Üdv./ Csak ennyit mondott, nem mertem megölelni, hirtelen félelem fogott el és öröm is furcsa mikor ez a két érzés egyszerre kavarog valakiben. De ez a dolog valahogy már túl tett rajtam, elhagyott az erőm és ájultan össze rogytam, még a köntös is szétnyílt rajtam. Még a teljes eszméletvesztés előtt annyit motyogtam.
- Üdv, hiányoztál.
avatar
Aiko
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 246
Join date : 2012. Dec. 19.
Age : 22
Tartózkodási hely : NASA

Karakterlap
Szint: 9
Exp:
430/450  (430/450)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mirage "Délibáb" Város Romjai

Témanyitás by Kazuma on Hétf. Aug. 05, 2013 4:43 pm

Egyáltalán nem az fogadott, amit vártam. Az egyetlen dolog, ami várt rám az a sokk. A nyitott ablakon kihajolva néztem az utcát. Gondoltam a friss levegő majd segít. Nem segített. Azt hiszem még fel, sem fogtam. Az arcom az indikátoromra hajazott a színével. Vettem egy mély levegőt. Aztán újra és újra. Ez az egész képtelenség. Hogy volt képes így eltitkolni? Mély levegő. Gondolj egy szép mezőre. Mondtam magamnak. Elképzeltem a kék eget, a napot, a végtelen zöld tengert, amit jelen esetben a fű jelentett. A távolban pár vaddisznó legelészik. Csiripelnek a madarak. Valami nem stimmel. Van itt más is! Akkor megláttam mi az. Ő volt az, meztelenül. Kirángattam magam a képzelt világból de, a képtől sehogy sem tudtam szabadulni. Miért!? Ütöttem a saját fejemet.
Lassan fordítottam a fejemet a földön fekvő alak irányába. Viszont ahogy a szemem sarkából megláttam rögtön visszafordultam az ablak felé. Talán fel kéne kaparnom a földről és az ágyra fektetni de, én hozzá nem érek, míg nem tudom, mi folyik itt. Most ez vagy egy oltári nagy bug vagy ő tud iszonyat jól titkolózni. Mondjuk jelek voltak eddig is, de akkor sem. Ez nem lehet igaz. Talán köze van ahhoz, hogy eltűnt egy időre? Történhetett vele valami, aminek ilyen hatása lehet? Lehet, ezért küldte azt a furcsa üzenetet? Valahogy sehogy sem áll össze a kép. Egyszerűen képtelen vagyok rá.
A szemem sarkából észrevettem hogy mocorog. Amint úgy láttam, hogy nagyjából beszédképes állapotba került szinte kiabálva neki szegeztem az egyetlen logikusnak tűnő kérdést, ami eszembe jutott ebben a helyzetben.
– Te lány vagy!?

_________________
"Trusting someone... means relying on them and only the weak do that."
"The only ones who should kill, are those who are prepared to be killed."
avatar
Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 917
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mirage "Délibáb" Város Romjai

Témanyitás by Aiko on Hétf. Aug. 05, 2013 5:06 pm

Kazu nyan :3
Az ájulás után, nem tudom mennyi idő telhetett el, de most ismét fent vagyok, ébredezek, mikor már teljesen észhez tértem Kazuma furának tűnt és egy fura kérdést is tett fel nekem.
/-Te lány vagy?/ kérdezte ami számomra eléggé értelmetlen és fura kérdés volt hiszen korábban csaknem teljesen meztelenül feküdtem előtte, még szép hogy fiú vagyok, mármint…
- Még szép hogy fiú vagyok!
Üvöltöttem rá.
- Mégis mért lennék lány!?
Kérdeztem, közben mutogattam magam neki széthúzott köpennyel.
- Szerinted ez egy nő teste? Lemaradtál a biológia órákról?
Fura volt ezt kérdezni, hiszen nekem sem volt biológia órám de akkor is egyértelműnek tartottam, hogy én fiú vagyok, továbbra sem tudtam felfogni ezt a kérdést és magyarázatot követeltem rá.
- Mondj már valamit! Válaszolj már!
Bár azt sem értettem hogy mért húztam fel magam így, de mégis beállít ide és azt kérdezi hogy lány vagyok-e? Csak, azért mert őt szeretem? „A szerelem nem lehet nem függő, hogy lehet ennyire idióta.” Kicsit kezdtem zavarban érezni magam hiszen életem szerelme előtt nyitott köpenyben állni tényleg zavarba ejtő. Köpenyem összehúztam, kicsit elfordítottam a fejem piros arccal, szememben megjelent egy könnycsepp és ekkor már kicsit halkabban mondtam…
- K-kérlek, mondj már valamit…
Bár ami ezután következett arra lehet hogy lelkiekben nem voltam felkészülve, de tudom kell mit értett a kérdése alatt, és amit még nem értettem, hogy mégis mért hagyott a földön, legalább az ágyra feltehetett volna, ez olyan nagy kérés lenne? Szerintem nem, hiszen nem vagyok valami nehéz, ráadásul nem volt messze az ágy, de e helyett csak bámult ki az ablakon mikor felkeltem.. Ezt nem értem…
avatar
Aiko
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 246
Join date : 2012. Dec. 19.
Age : 22
Tartózkodási hely : NASA

Karakterlap
Szint: 9
Exp:
430/450  (430/450)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mirage "Délibáb" Város Romjai

Témanyitás by Kazuma on Hétf. Aug. 05, 2013 9:16 pm

Beszélni kezdett hozzám de, ahogy széthúzta a köpenyét én eltakartam az arcom. Nem-nem, nem bizony. Ez csak bug. Ez nem igaz. Elég zagyva dolgokat mond. Még észre se vette? Ilyen hülye lenne? Hogy lehet ilyen hülyén viselkedni? Nem bírom felfogni. Most kéne szépen kisétálnom az ajtón és itt hagyni. Mikor befejezte és az ujjaim között kilesve, úgy láttam, hogy a rajta lévő köpeny eleget takar akkor megszólaltam.
– Nézz már végig magadon. - morogtam kelletlenül. – Egy kicsit azért nagyobb a… - hadonásztam a mellkasom előtt. - a melled, mint kéne… - nyögtem ki. - meg… odalent izé… - elhallgattam.
– Ez valami bug? - váltottam gyorsan. - Hát persze! Biztos, hogy az… - megint elhallgattam. Ez az egyetlen logikus magyarázat, nem? Ő nem lehet lány, és ő is azt mondja, hogy nem az. Egyértelmű a helyzet. Az egész csak valami rendszerhiba. Viszont mit tehetnék én ezzel? Fogalmam sincs hogy mitől lett ilyen. Leültem az ágy szélére de, nem néztem rá.
– Ezért hívtál ide, igaz? Én nem igazán értek az ilyen játékhibákhoz szóval azt hiszem hiába. Viszont esetleg megpróbálhatok segíteni, ha már te is segítettél nekem. - Elhallgattam. Mikor megkaptam az üzenetet nem gondoltam volna, hogy ez lesz belőle. Jobb lett volna olvasás nélkül kukázni. Bár azt hiszem talán mégis segítenem kéne neki. Tartozom neki annyival, hogy utánanézzek ennek a hibának. Nehéz beismerni, de ha nem támogatja a kutatásomat, akkor soha nem lesz az enyém a Parazita. Túl sokat köszönhetek neki és ez rettenetesen zavar. Utálok tartozni. Legalább így elintézhetem. Utána már nem fog a lelkiismeretem diktálni mikor legközelebb üzenetet kapok tőle. Szépen elfelejtem örökre, hogy ismertem ezt a bolondot.
avatar
Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 917
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mirage "Délibáb" Város Romjai

Témanyitás by Aiko on Hétf. Aug. 05, 2013 9:57 pm

Kazu nyan :3
Végül megszólalt azt sem értettem, hogy korábban mért is takarta az arcát, lehet hogy ennyire homofób?
- Ahh tényleg nem értem hogy mit akarsz mondani.
Végignéztem magamon, ahogy tanácsolta, de mindent normálisnak találta. De mikor a mellemre mutogatott valamilyen érthetetlen okból, zavarba jöttem, és még jobban összehúztam a kötényem.
- Mi odalent? Mi…? Nem értem miről beszélsz? Ettél valami rosszat? Kezdesz megijeszteni..
Majd folytatta mondandóját, amivel csak még jobban összezavart.
- Milyen bug? Nincs itt semmi hiba… Mért sértegetsz ilyenekkel…
De tovább folytatta, mintha ott se lennék, eléggé elmerülhetett a gondolataiba most már végleg felidegesített azzal, amit mondott. Idegességemben oda mentem hozzá, megragadtam a kezét és a lábam közé nyomtam a köntösön keresztül, kicsit még jó érzés is volt.
- Szerinted egy fiúnak ilyen sima a lába között, bár tudom, hogy van olyan is aminek … r-rúd van ott…. De én nem olyan vagyok, azért mert neked más van, még nem kell le lányoznod! Elég ebből, nem is értem mért hívtalak ide, csak felidegesítesz, bár abban sem vagyok biztos, hogy ezt nem direkt csinálnod…. De kérlek, most menj el… Nemsokára dolgoznom kell, és addig még meg kell csinálnom néhány dolgot.
Mondtam, majd elfordultam mintha ott se lenne, igazából semmi tennivalóm nem volt, de valahogy egyszerűbb volt ezt mondani. Ledobtam a köntösöm és elkezdtem öltözni, szeretem a hagyományos módon felvenni a ruhámat. Persze a ruháim között megpillantottam azt a ruhát is ami már a játék kezdete óta benne van a táskámban, és már egyszer, hordtam , nem is tudom hogy minek a hatására, de felvettem… azokat a női ruhákat. Egy pillanatra megállt bennem az ütő.. „Neem az nem lehet..” Mondtam magamban majd folytattam az öltözködést.
avatar
Aiko
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 246
Join date : 2012. Dec. 19.
Age : 22
Tartózkodási hely : NASA

Karakterlap
Szint: 9
Exp:
430/450  (430/450)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mirage "Délibáb" Város Romjai

Témanyitás by Kazuma on Kedd. Aug. 06, 2013 12:05 am

Megragadta a kezemet, de ahogy hozzáért a köntöshöz kitéptem a kezéből.
– M-mi a fenét csinálsz!? Te tényleg ennyire hülye vagy!? - kiabáltam az ágyról felpattanva és az ablak felé hátrálva. Éreztem, ahogy ég az arcom a dühtől vagy talán valami mástól.
– Ez rohadtul nem normális! - kiabáltam magamból kikelve, ahogy nekiütköztem a falnak.
– Mégis mi a franc vagy te!? - kapaszkodtam meg az ablakban. Ez egy őrült. Tényleg lány lenne? Egyszerűen képtelen vagyok elhinni. A hangja magasabb, mint általában egy fiúé de ez nem jelent semmit. Lehetetlen. A kezem erősen bizsergett. Nem sokáig őrzi már meg a jelenlegi formáját, de most ez érdekelt a legkevésbé. Az agyam szinte teljesen lekapcsolt. Ölj, vagy fuss. Ez csak egy álom, igaz? Ébredj Kazu! Gyerünk! Ébredj már!
Ledobta a köntöst. Elfordultam az ablak felé. Ne csináld már Kazu! Ébredj!
– Mit akarsz tőlem!? - Miért hívott ide? Miért csinálja ezt? Soha nem éreztem még magam ennyire zavartnak. Attól félek, hogy felrobbanok ettől az egész örültségtől, ami itt folyik.
– Ki vagy te? - kérdeztem elfúló hangon. Lehet hogy ő nem is Neu! Csak valaki, aki nagyon hasonlít hozzá, vagy nem tudom. Hogy lehetett volna egész végig lány? Hogy nem vettem észre? A falnak dőlve a földre rogytam.
– Ne mozdulj! - motyogtam sötéten és figyelmeztetően kinyújtottam felé a jobb kezemet hadd, lássa a feketévé színeződő tenyeremet. Nem süllyedhetek el a bizonytalanságban. Újra én irányítok. Elhallgattattam a felesleges gondolatokat és hideg tekintettel, és hideg fejjel néztem annak a valaminek a szemébe.
– Beszélj! Ki vagy? Hol van az igazi Neuro? Ha te vagy az igazi, akkor bizonyítsd és magyarázd el végre, hogy mi van veled! Figyelmeztetlek, hogyha rosszat mondasz, megöllek. - beszéltem mostmár határozottan. Ki kell derítenem, hogy mi folyik itt.
avatar
Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 917
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mirage "Délibáb" Város Romjai

Témanyitás by Aiko on Kedd. Aug. 06, 2013 12:57 am

Kazu nyan :3 shini taku nai T.T
Eleinte, ahogyan terveztem, sikerült figyelmen kívül hagynom őt, de közben azért hallgattam a számomra teljesen értelmetlen dühöngését, épp az ingemet gombolgattam, csak az volt még rajtam semmi más, mikor Kazuma felém nyújtotta kezét.
- K-kazu.. m-mégis mi történt a kezeddel?
Néztem riadt szemekkel, miközben ő egyre és egyre csak bámult merev tekintettel, egyre ijesztőbb volt, az álmomban is pontosan ilyen szemekkel nézett. Mellkasomhoz kaptam, védtem a szívemet majd hátrálva egy lépést nekidőltem a falnak és leültem.
- K-kérlek ne bánts..
Sírni kezdtem és közben válaszoltam neki
- Én vagyok az igazi Neuro nem értem, miről beszélsz.
- Lehet hogy ez is csak egy álom – motyogtam halkan

- Mégis hogyan bizonyíthatnám, hogy ki vagyok? Kérlek, ne ölj meg! Nem akarok meghalni! Minden rendben lesz, biztos csak valami szer hatása alatt állsz, ne csinálj semmit, amit nem gondoltál át kérlek.. főleg.. főleg ne ölj meg engem, kérlek ne tedd azt mint álmomban…
Végül kicsúszott a számon hogy vele álmodtam habár ez az álom nem épp egy kellemes dolog volt. De mégis mi lehet vele, min akadt így ki?
- Ugyan az vagyok, akivel egy iskolába jártál, és ugyan az akivel a mezőn találkozás és az akivel rengeteg időt töltöttél el, de te, te egészen más vagy, nagyon fura vagy, mégis mi történt veled, és mi történt a kezeddel?
Egy-egy szavam ugyan elcsuklott de ezek a kérdések tényleg fontosak. „Mégis mi lett azzal a Kazuval akit, én megismertem?  Mitől kattanhatott így be? Csak nem beindult tőlem.. Neeem ilyenre nem szabad gondolni, csak semmi rossz mozdulat, pedig most legszívesebben széttenném a lábam, a reakcióját várva… Hmmm.. várjunk csak… de hisz én ülök és a lábaim szét vannak nyitva.” Ijedten húztam össze a lábaim és próbáltam takarni az inggel, mert lehet hogy ez zavarja Kazumát.
avatar
Aiko
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 246
Join date : 2012. Dec. 19.
Age : 22
Tartózkodási hely : NASA

Karakterlap
Szint: 9
Exp:
430/450  (430/450)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mirage "Délibáb" Város Romjai

Témanyitás by Kazuma on Kedd. Aug. 06, 2013 2:02 pm

Hallgattam az ijedt magyarázkodást miközben a kezem csuklótól lefelé lassan egy fekete pengét kezdett el formázni. Nem tudom ki a franc ez de, kiderítem. Azt állítja, hogy ő Neuro de ez lehetetlen. Kísértetiesen hasonlít rá, de valószínűleg csak valami utánzat. Tovább zagyvált, amikor egyvalami megragadta a gondolataimat. Szer? Ez sok mindent megmagyarázna de mikor, hogy? Tegnap óta nem ettem, vagy ittam semmit. Nem harcoltam nem is találkoztam senkivel. Nem tűnt logikus magyarázatnak. Egyszerűen fogalmam sincs, hogy hogyan történhetett volna ez. Ha tényleg ő Neuro akkor valószínűbb, hogy ő az, aki valamilyen szer hatása alatt van. Még mindig az a kérdés hogy ki, vagy mi ő? Túl sokat tud rólam és Neuroról. Tényleg ő az? Biztosnak kell lennem benne. A bizonytalanság egyenlő az öngyilkossággal. Ezt nem engedhetem meg magamnak.
Felkeltem és elindultam felé. Elkaptam a nyakánál az ingét és a falhoz szorítottam, közben pedig a bal karomból kiálló fekete pengét a torkának nyomtam és hátrafeszítettem a fejét, amíg egyenesen a szemembe nem nézett. Tudom, hogy itt nem árthatok neki túl sokat de, ha nem tetszenek a válaszai, akkor kirángatom a városból, és odakint intézem el. Ez nem az igazi Neuro és én tudni akarom, hogy hol van az igazi.
– Na ide figyelj! - sziszegtem dühösen az arcába. - Egyvalamit elrontottál! Te lány vagy Neuro pedig fiú! Hol van ő!? Válaszolj, különben esküszöm, hogy nem éred meg a delet! - belefúrtam a tekintetemet az ijedt szemeibe, ahogy a választ követeltem. Nem lehet ennyire hülye. Akárki is ez csak szórakozni próbál velem de, abból nem eszik.
avatar
Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 917
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mirage "Délibáb" Város Romjai

Témanyitás by Aiko on Kedd. Aug. 06, 2013 2:45 pm

Kazu nyan ano hentai!
Kazu keze valami éles pengévé változott, mint egy rosszabb filmben, nem értettem mi van, odajött és az ingemnél felkapott, eléggé felhúzódott az ingem, alul mindenem kilátszott. „Most meg fog erőszakolni? Nem azt csak nem tenné meg…”
- Figyelek! És eddig is figyeltem és nem vagyok lány! Elég a hülyeségedből különben is… engedj el.. A-alul kilátszik mindenem.
Mondtam elpirulva miközben próbáltam legelé húzni az ingem.
- Ha akarsz tőlem valamit, azt ne ilyen durván tedd, csak mond meg.. H-hogy l-leakarsz feküdni velem… Elhiszem, hogy könnyebb lenne, ha lány lennék de nem vagyok az és ha ezt nem fogadod el akkor sosem kaphatsz meg te-te PERVERZ!
Úgy érzem végre megértettem, hogy mit akar valójában, de még mindig nem értem mi történt a kezével, ez biztos valami új képesség lehet, elkezdtem gondolkozni, hogy vajon még mije tud pengévé változni, teljesen elkalandoztam, a végén már ismét vörös fejjel bámultam rá, bármennyire is mereven nézett már valahogy nem féltem tőle. Megfogtam a kezét majd mondtam.
- K-kérlek engedj el, lassan mennem kell dolgozni, hagyj felöltözni, különben is ha valaki így talál itt minket, mégis mit gondol  majd rólunk? Sőt inkább ez neked fontos.. hogy mit gondolnak rólad az emberek, tudom hogy mások nem fogadják el, hogy én egy fiút sze..szere… a lényeg hogy tudom hogy ez nem természetes, de nem kötöm senkinek az orrára. Mond mivel bizonyíthatnám a szer.. mármint hogy Neuro vagyok?
Reméltem időközben kicsit lehiggadt és elenged végre, ha bármit akarna tenni velem nem nagyon tudnék mit csinálni, hiszen még én itt dolgoztam  városban, ő erősebb lett és fejlődött. Ekkor vettem csak észre a feje felett világító piros indikátort.
- Szóval nem újdonság neked a gyilkolás igaz? Tehát engem is csak megakarsz ölni? Már tényleg nem értem mi történt veled, az álmomban már egyszer végeztél velem, és lehet hogy ez valóra is válik, igazad van, talán ez lenne a legegyszerűbb számomra, és.. – kicsordultak a könnyeim és rámosolyogtam - ha valaki megöl, az te legyél..
avatar
Aiko
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 246
Join date : 2012. Dec. 19.
Age : 22
Tartózkodási hely : NASA

Karakterlap
Szint: 9
Exp:
430/450  (430/450)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mirage "Délibáb" Város Romjai

Témanyitás by Kazuma on Kedd. Aug. 06, 2013 4:59 pm

Ahogy hallgattam annak valaminek a beszédét a dühömnél lassacskán erősebb lett az undor. Ember ennyire hülye nem lehet. Ez nem is ember. Ez csak egy roncs, aki embernek képzeli magát. Lehet, hogy tényleg ő Neuro de már nem érdekel. Ez a lény még azt sem érdemli, meg hogy a Parazita hozzáérjen. Én megpróbáltam de itt és most végeztem vele. Már nem is figyeltem, arra hogy mit nyavalyog előttem. Egy hangyának több létjogosultsága van, mint a kezeim közt vergődő valaminek. Képtelen voltam úgy tekinteni rá, mint egy emberre. Ezek után kár bármit is pazarolnom rá az időmet meg végképp nem éri meg. Az utolsó mondata volt az, ami elvette az utolsó szikráját is, annak hogy tovább hallgassam. A mosolya jobban taszított, mint bármi, amit eddigi életem során láttam. Tachi karjai közé is előbb vetném magam, mint hogy bármi közöm legye hozzá.
Dühösen löktem félre magam elől és elfordultam tőle. Látni sem bírtam tovább.
– Ne merj többet a közelembe jönni, ha élni akarsz! - sziszegtem. Felálltam és feltéptem az ajtót majd be is, csaptam magam után. A veszettül bizsergő kezemet a köpenyem alá rejtettem menet közben és felvettem a maszkomat. Hamarosan a hátam mögött hagytam a fogadót is és a város teleportkapuja felé vettem az irányt. A kilencedik szint volt a cél. Túl sok időt pazaroltam el idelent. Meglopott egy szánalmas kis lény. Gyűlöltem érte de nem akartam tovább rá gondolni. Sokkal fontosabb hogy tovább fejlődjek és megerősödjek. Nem hagyhatom, hogy az ilyen férgek lassítsanak le, mert így a végén nem vár rám más csak halál.
avatar
Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 917
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mirage "Délibáb" Város Romjai

Témanyitás by Kurokoto on Vas. Aug. 25, 2013 2:23 pm


Saya

Tizenharmadik nap. A szomjúság új alapokra helyezte, az alkohol hiányom. Mióta megfogadtam, hogy megpróbálok leszokni a piáról, csak úgy porzik a májam. Sivatag, egy feneketlen végtelen sivatag, ami a mennyei esőt várja, de nem egyéb alkoholmentes löttyöktől, amit már napok óta bevesz, és szinte azonnal kilöki a szervezetem.
Az utóbbi három nap már kicsit könnyebb volt, némi alkoholmentes folyadék is képes órákon át gyomromban tengődni mielőtt kicsurgatom. Legalább már nem orromon, számon távozik állandó jelleggel. Mirage város utcáin bóklászom, a mai nap, íjam kéznél, ha bármilyen lény, ember, vagy állat esetleg keveréke rám támadna, míg gyengébb vagyok, és rettentően józan. A gondolatra mardosó piavágy fog el, és a nem létező fájdalom letaglóz. Összeesem egy olcsó bódé, valami árus mellett, és bevonszolom magam a sikátor bejáratába.
Hamarosan feltápászkodom, és kapaszkodva a bódé oltalmazó szegélyeibe, eljutok az ablakáig. Belülről egy kedves hang üdvözöl. Jó édes anyukádat gondolom elsőre, rohadtul nem szép napunk van.
- Neked is, árulsz valamit, ami.. mondjuk ajándék lehet halottaknak? - ezután hosszasan mesélt, milyen rossz elveszíteni azt a sok jó embert, akik ide beléptek ebbe a játékba és milyen igazságtalan az itteni élet. És..és..és.. - fogja már be. Van vagy nincs? - reménytelen, elvesztett kiskutyájától kezdve a pelenkájáig minden szóba került. De mielőtt még egy nyilat ereszthettem volna, a pofázmányába, átadott két apró tárgyat. Egy brosst és egy plüss hódot. Gyereknek és elvesztett szerelmednek egyaránt jó, vagy egy vadidegennek. Mi a fészkes fene, néztem rosszallón a pofázógépre. Gyereknek vagy elvesztett szerelemnek, honnan veheti ezt a baromságot. A képemre lenne írva? Hisz szomorú most csak a pia hiány miatt vagyok.
Fél óra múlva a a bódé túl oldalán kapaszkodom fel a falra, vége, kibírtam az újabb görcsöt, azt hiszem a pia szót kerülni fogom ezek után.
A földön csúsztam előre, hogy a beképzelt fájdalmat legyőzzem, a májam sírt, a torkom szomjazott, a gyomrom, mintha kilyukadt volna. Így elvonási tüneteimet követve, egy nevenincs parkba eljutottam. Ott is kiszemeltem egy üres padot és nem törődőmként, elterültem a felén. Elővettem a brossot és a játékot. A bross, szépen megmunkált, körkörös szimbólumot takart, közepén a minta pirosra volt festve, míg szélek felé fehéredett folyamatosan, így a piros és fehér keverékének árnyalataiban pompázott. Mintázatából számomra semmi ismerős nem volt, talán egy fraktál lehet. A plüss játék, egyszerű plüss játéknak tűnt, semmi különös nem volt rajta, talán a megjelenése, hogy egy hódot ábrázol. Így elveszve a két tárgy nézésében üldögéltem és csak úgy jöttek az emlékek.

_________________
Élet: 5(25)
Fegyverkezelés: 4+4
Erő/Irányítás: 2/4 0/+14
Kitartás: 1+2
Gyorsaság: 5+5
Speciális képesség: 20
Páncél: 20

Küldetések: Thingamajig - Az első, Tavak mélyén, Váltságdíj - Felderítők
KT:Judy és Kurokoto boxra fel!, 28 felessel később
avatar
Kurokoto
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 247
Join date : 2013. Jul. 10.

Karakterlap
Szint: 9
Exp:
10/450  (10/450)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mirage "Délibáb" Város Romjai

Témanyitás by Saya on Vas. Aug. 25, 2013 2:46 pm

//Kurokoto//

Harmadik szint, harmadik szint! Harmadikszint, harmadik szint!
~Befejeznéd?~
Harmadik szint, harmadik szint! Harmadik szint, harmadik szint!
~Saya, örülök, hogy örülsz, de fejezd már be végre!~
Harmadik szint, harmadik szint!
Hugi felüvölt és érzem, ahogy a düh hullámai úgy ostoroznak, mint a tenger, mégsem ingok meg egy pillanatra sem. Sasszézva ugrálok kőről-kőre, dúdolgatva, nevetgélve, fürödve a napfényben, nagylányként. Vagyis nagyjából nagylányként, mert csak az arcomon van egy kis smink meg ki van festve a körmöm és oldalt feltűztem a rucim, ahogy pár nagylánynál láttam, hogy virítják a combjukat :3 Mióta legyőztem saját kis párbajunkban a Hugit, és megkaphattam az íjamat, sokkal jobban érzem magam, sokkal kevesebb hatalma van fölöttem, érezheti magát akárhogy, nehéz dolga van, ha át akarja venni fölöttem az uralmat. Cserébe amikor tényleg kell és szeretné, akkor át szoktam adni magamtól is, így végülis némi béka van közöttünk, de néha jó így ugratni.
~Elhiszem, hogy neked jó, de nekem nem!~ -fűzi hozzá rosszkedvűen a gondolataimhoz, én meg tovább pattogok mosolyogva.
Olyan szép ez a város, és olyan cuki neve van! Délibáb! Szerintem az olyan szép név, főleg így, hogy két másik szó között van.
~Állj meg. Ne kérdezd, miért, csak állj meg.~
Engedelmeskedem, mert amikor ilyen hangon beszél, akkor érdemes. Kíváncsian körbenézek, és azt látom, hogy hirtelen eltűnt mindenki, vagy csak mi keveredtünk ilyen kihalt vidékre.
Félredöntött fejjel nézek abba az irányba, amerre a Hugi "mutogat" nagyon, vagyis csak érzem, ahogy mutogat. Egy fura bácsi ül ott egy padon és elmélyülten néz valamit a kezeiben. Szinte érzem, hogy valami miatt nagyon-nagyon szomorú, de én nem szeretem, mikor valaki szomorú T_T Szerinted odamehetek, Hugi?
~Szerintem igen. De előbb szedd már le magadról ezt a vackot. Idegesít.~
Igen, engem is. Mégse olyan jó dolog nagylánynak lenni, kényelmetlen. A menümben leszedem magamról ezt a smink-izét meg a körmeimről meg a ruhámat is visszahajtom, ahogy az régen volt. Máris sokkal kényelmesebb. Nem akarok felnőni, ha kötelező lesz majd ilyeneket hordani >.> Helyette egy kindertojást veszek elő.
Aztán odatipegek a fura bácsihoz, és kezeimet a hátam mögött összekulcsolva nézek rá mosolyogva.

-Csókolom!
Majd a kindertojást odanyújtom neki.
-Tessék! Egy néni azt mondta nekem egyszer, hogy a csokiban boldogsághormonok vannak! Ettől majd jó kedve lesz ^^
avatar
Saya
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 699
Join date : 2013. May. 17.
Age : 14
Tartózkodási hely : Limen o/

Karakterlap
Szint: 28
Exp:
3076/3100  (3076/3100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mirage "Délibáb" Város Romjai

Témanyitás by Kurokoto on Csüt. Aug. 29, 2013 1:02 pm

Néztem a két játékot, majd egy hang szólított meg. Felnéztem és egy fiatal lányka volt az. Egy gyerek, miért, hogyan kerülhetett ide?
- Szerbusz! - viszonoztam köszönését. És nyújt felém valamit. Csak add hogy.. nem, gondolni sem fogok rá. Mi lehet ez? Néztem a tárgyat és emlékek sorát juttatta eszembe.
- Köszi! Az a néni nagyon is jól tudta ezt - feleltem mosolyogva. Bár a halottakra a csoki sose lesz elegendő gyógyír, de ez már más tészta.
- Parancsolj, foglalj helyet. A nevem Kurokoto és történelem tanár vagyok. - mondtam neki mielőtt még elvesztem volna a búslakodásban. Ahogy néztem a tojást, végül is el is fogyaszthatnánk. Leszedtem a csomagolását ketté törtem a csokit és átadtam neki a nagyobbik felét. Egy ajándék volt benne.. zsírkréta. Mit lehetne ezzel kezdeni, néztem az apró tárgyat. követtem szememmel a kislány mozdulatát, és ha megette a csokit, átadtam neki az enyémet. A csoki biztosan nem segít rajtam, de ez a tárgy igen. Rajzolok neki valamit. Ahogyan annak a cicafülű fruskának a háza falát tönkre tették. Bárki volt, nagyon jól csinálta.
- Te kis lány, van kívánságod, hogy rajzoljak valamit? - azzal válaszát meg sem várva fogtam bele első rajzomba és hosszú kezemmel, karistoltam a betont. A szerszám mégis alig fogyott, pedig apró volt. Rövidesen végeztem is az alkotással, ami egy kehely szerűség lett. Legutolsó ásatáson lelte csapatunk, eredeti bronz kori kehely. Csontokkal körbe véve, ádáz küzdelem folyt érte, és rengetegen meghaltak. A kehely fenn maradt, míg ők mind meghaltak. Ilyen ez a kegyetlen sors, az a kehely még a családom és rajtuk kívül több tucatnyi életet is követelt, a jelenkori világtól. A pilóták bezzeg túlélték karcolásokkal.. Undorító és áthúzta a rajzot.
Néztem a krétát majd a lányra és kezébe nyomtam - rajzolj te is valamit, ami maradandó.

_________________
Élet: 5(25)
Fegyverkezelés: 4+4
Erő/Irányítás: 2/4 0/+14
Kitartás: 1+2
Gyorsaság: 5+5
Speciális képesség: 20
Páncél: 20

Küldetések: Thingamajig - Az első, Tavak mélyén, Váltságdíj - Felderítők
KT:Judy és Kurokoto boxra fel!, 28 felessel később
avatar
Kurokoto
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 247
Join date : 2013. Jul. 10.

Karakterlap
Szint: 9
Exp:
10/450  (10/450)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mirage "Délibáb" Város Romjai

Témanyitás by Saya on Csüt. Aug. 29, 2013 1:23 pm

//Kurokoto-bácsi :3//

~Hmm... talán félreismertem.~
Félreismerni valakit? Te? Hugi, az ösztöneid olyanok szoktak lenni, mint egy... egy... nem tudom, de nagyon jók. Mi történt veled?
~Semmi. Néha én is tévedhetek, ennyi.~
Annak viszont nagyon örülök, hogy elfogadta a csokit. Mint a Yuichi meg a Jay. Vagyis akkor ez azt jelenti, hogy mindenki szereti a csokit \o/ Majd holnap visszamegyünk a boltba venni még pár darabot és majd osztogatom. Kivéve azoknak, akik algériásak...
~Allergiásak.~
...allergiásak rá, mert nem akarok bepirosodni.
-Oké... -bólintok és elindulok a pad felé, de perdül egyet a világ és hirtelen a földet látom magam előtt. Elestem. Oh, ez ciki. Valami a lábam elé ugrott és elgáncsolt, de biztos nem a bácsi volt az, mert ő ül. Gyorsan felkelek a földről és lehuppanok a padra a Kurokoto bácsi mellé.
-Én Saya vagyok, de nem történelemtanár. -válaszolom, majd lábamat lóbálva kérdezek tovább. -Amúgy mit csinál egy történelemtanár? O.o
Halkan megköszönöm, mikor ad ő is egy kicsit a csokiból. Mindig mindenki megfelezi, ez olyan furi, de cuki szerintem. Vajon nem tudják, hogy van nekem is még a tarsolyomban kindertojás? Majd legközelebb meg fogom mondani annak, akinek adok, hát ha akkor megeszi az egészet és nem akarja megosztani. Aztán a Kurokoto (milyen mókás neve van, tetszik ^^) bácsi gondolkozva nézi a zsírkrétát egy darabig, aztán nekiáll rajzolni. Előrehajolok, hogy nézzem, mit alkot, mire megint perdül a világ és hirtelen alulról nézem meg a padot O.o
Most meg lelökött valami, esküszöm! Gyorsan visszamászok, hát ha a bácsi nem vette észre és figyelem tovább, hogy mit rajzol. Mikor végez, megtapsolom, hogy milyen ügyes, de ekkor áthúzza az egészet.
-Naaa. Pedig szép! Én is akarok ilyen ügyesen rajzolni! -fintorgok, aztán a kezembe nyomja a krétát, hogy rajzoljak én is. De előbb mondtam, hogy én nem tudok, meg amúgy is, mit rajzoljak? Hmm, Hugi? Ötlet?
~Legyen eeeegy... ezüstróka. Emlékszel rá?~
Persze, de az bonyi.
~Nem kell részletesnek lennie, csak csináld. Te kértél ötleted, megkaptad, csend legyen.~
Oké-oké. Leugrok a padról, kicsit odébb lépek, hogy ne rajzoljak bele a kehelybe, de valami megint a lábam elé ugrik és megbotlok. Most már látom, hogy egy kisördög az, ami most nevetve rohan el a sikátor felé x__x gonosz!
Na, ha már a földön vagyok, maradok is ott és elkezdek rajzolni. A végére egy ilyen remegős, szedett-vetett, nagyszemű, nyelvét nyújtó fehér róka lett, de cuki, nekem legalábbis, és én rajzoltam, meg még láttam is régebben. Visszaszaladok a bácsihoz és visszanyújtom neki a krétát.
-Te tudsz szebben rajzolni! A tiéd. -mosolygok, majd visszaülök a padra is lábat lóbálni ^.^
avatar
Saya
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 699
Join date : 2013. May. 17.
Age : 14
Tartózkodási hely : Limen o/

Karakterlap
Szint: 28
Exp:
3076/3100  (3076/3100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mirage "Délibáb" Város Romjai

Témanyitás by Kurokoto on Csüt. Aug. 29, 2013 8:49 pm

A lány talán most született? Úgy csetlik, botlik itt, mint annak a rendje. Vagy már ilyen fiatalon tudja a helyét(1)? Végül csak sikerült helyet foglalnia. Ezzel a mozdulatával végül is csak szívembe lopta magát, annak ellenére, hogy ne ma lányom. Jézus Akira más iskolás lenne. Keseredek el a gondolatra.
- Figyelj, te biztosan nem vagy történelem tanár, én vagyok az. - kérdésére a legjobb válasz az lenne, hogy megbuktatja a csitriket és kirúgatja a hülyéket, azonban ezen sokat kellene magyarázni, inkább a legegyszerűbb, amit egy felnőtt tehet - történelmet tanít. Válaszoltam neki, remélem ezzel leromboltam minden kíváncsiságát. Biztosan fiatalabb lehet, mint tíz éves, hisz minden tíz éves elkezd történelmet tanulni. Sebaj, összehozott a sors egy kislánnyal, aki körülbelül annyi idős lehet, mint drága Akirám lenne.
Rajzoltam neki és kifakadása hallatán egyértelműen tetszik neki. Fogadta a krétát és ő is neki látott. - Egész ügyesen rajzolsz - néztem rá a félkész mázolmányra. Sokadik alkalommal esik el. Biztosan valami baja lehet az egyensúlyával, vagy retardált szülei nem tanították meg rendesen járni. Utálom az ilyen szülőket, akik azzal vannak, majd felnő magától a gyerek. Akkor olyanok lesznek, mint én.. sírni lett volna kedvem, de azt most nem tehetem meg egy kislány előtt. Igazítottam a hátamra szíjazott tegezen és változtattam az íjam dőlésszögén is, mikor visszakaptam a rajzeszközt.
- Köszi! Egész szép lett ez valami.. kutyus? - Kérdezem a rajzot vizslatva. Vagy, nem is tudom, másra nem nagyon hasonlít, remélem tényleg kutyát rajzolt. Azzal ránéztem a kezemben lévő plüss játékra. tényleg ezek még mindig itt vannak.
- Tessék - nyújtottam át a hódot. - A szép rajzért! - mosolyogtam rá. - Azért meg ne aggódj, ha olyan idős leszel, mint most én, te is nagyon szépen fogsz tudni rajzolni. Mondtam felé fordulva a padon.
- És örvendek Saya, volna kedved velem tartani? Sétálok egyet a városban. Keresek egy helyet, de még nem találtam meg - réved el tekintetem, és közben a brosst szorongatom jobb tenyeremben, már biztosan vizes lehet némi izzadságtól, hisz mióta szorongatom.


// 1. Kurokoto álláspontja a női nemmel: elég rossz viszonyt ápol.

_________________
Élet: 5(25)
Fegyverkezelés: 4+4
Erő/Irányítás: 2/4 0/+14
Kitartás: 1+2
Gyorsaság: 5+5
Speciális képesség: 20
Páncél: 20

Küldetések: Thingamajig - Az első, Tavak mélyén, Váltságdíj - Felderítők
KT:Judy és Kurokoto boxra fel!, 28 felessel később
avatar
Kurokoto
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 247
Join date : 2013. Jul. 10.

Karakterlap
Szint: 9
Exp:
10/450  (10/450)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mirage "Délibáb" Város Romjai

Témanyitás by Saya on Csüt. Aug. 29, 2013 11:43 pm

//Kurokoto bácsi :3//

-Ez egy ezüstróka. A legeslegelső küldetésemen kellett ilyet keresni. -felelem büszkén, kihúzva magam, lábamat lóbálva. Kurokoto bácsi tényleg elég fura, van olyan fura izéje, az az aurorája vagy micsoda...
...
Hugi? Tudom, hogy itt vagy, és mindig kijavítasz, most is javíts ki! >.> Najó, ha nem, hát nem, majd rájövök idővel magamtól is, mi volt az a szó.
Na, szóval neki olyanja van, mintha valami baja lenne vagy ilyesmi, szóval fura és kész. Mondjuk sokat nem töprenghetek rajta, mert odanyújtja nekem a hódos plüsst, de én megrázom a fejem.
-Nyem. Nekem már van hócicám, a Yuichi bácsitól kaptam! -mondom büszkén, de nem szedem elő, csak a menümben mutatom meg, hogy "Hócica". -Nagy, és mindig vele alszom. Még egy plüssel már nem tudok aludni, és nem akarom, hogy rosszul érezze magát, amiért elhanyagolom. Majd biztos lesz egy másik lány, aki örülni fog neki, mert nincsen plüsse ^^ -aztán eltöprengek, ujjamat az ajkamra téve. -De ha szeretné, én is megkereshetem azt a lányt ^^
-Persze, jövök szívesen. -mosolyodom el, főleg, mikor a Hugi sem ellenkezik, sőt, meg se szólal, ami fura, mert eddig folyton beszélt. Leugrok a padról, indulásra készen, még meg is pördülök egyszer, mert épp olyan kedvem van. -És milyen helyet keresel? Mondjuk, először vagyok ebben a városban, de több szem többet lát.
Jaj, ki is mondta ezt nekem mindig? Hugi, segíts már, ne játszd a sükebókát! ><
A történelemtanáros részt viszont még mindig nem értem. Ha elindulunk, akkor meg is kérdezem tőle, persze csak óvatosan, halkan.
-Amúgy, egy történelemtanár mire jó? Mármint... hova kell? Nem elég könyvekből megtanulni mindent? Én is úgy tanultam a Papa laboratóriumában. Mindig hozta nekem a könyveket, én meg olvastam.
Túl sokat fecsegek már megint, Saya, fogjad be >< Mondjuk kicsit fura, mert még soha senkivel nem beszéltem ennyit, talán a Jay bácsival, de vele sem ilyen sokat. Hugi, ha majd megint beszélsz, megsúgod, mi van ebben a bácsiban? Mert valami van, az biztos, azt még én is érzem, pedig mindig mondod, hogy hülye vagyok >.>
avatar
Saya
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 699
Join date : 2013. May. 17.
Age : 14
Tartózkodási hely : Limen o/

Karakterlap
Szint: 28
Exp:
3076/3100  (3076/3100)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mirage "Délibáb" Város Romjai

Témanyitás by Tsubasa Norika on Szomb. Jan. 18, 2014 11:04 pm

/Tachi és Norika/

Délibáb, Délibáb, Délibáb... Miért is hívják Délibábnak ezt a fővárost? Mit tudom én, engem az egyáltalán nem izgat! De amúgy... halálra unom magam!
Semmi jó küldetés, a barátok most nem érnek rá egy kis kikapcsolódásra... Állatidomárnak kellett volna mennem, akkor nem lennék egyedül, és elfoglalnám magam egy pettel. Az ugye elfoglaltság, hogy kellemes női ruhában vágtatok a városon keresztül, de ezen kívül nincs semmi más, amit megtehetnék. Még az sem javított az unatkozásban, hogy elhaladva néhány csinos, jóképű srácnak küldtem egy-egy mosolyt, vagy csak egy kacsintást. Ugyan tetszett nekik ez a törődés, de sajnos túl elfoglaltak voltak ahhoz, hogy utánam jöjjenek. Kár, pedig valamelyik mellett biztos feltalálnám magam mindenben, amiben csak lehet egy jó pasi társaságában.
Végül ledobtam magam egy park padjában, és már csak figyeltem, ahogyan a játékosok és az njk-k jártak keltek. Istenem, micsoda egy unalmas nap, amikor nincs semmi program, nem érnek rá a barátok vagy szeretők, nincsen izgis küldetések, nincsen mit tenni... ez az egyetlen egy dolog, ami igazán lelohasztja a kedvem. És ha lelohad, akkor igencsak rossz hangulatom lesz, akkor pedig jobb, ha igyekszem megnyugodni, mert még a végén igencsak mérges leszek és levezetem a feszültséget másokon, akiken igazából sose tenném meg. >.>
Annyira unatkoztam, hogy attól sem riadtam vissza, hogy elkezdjek csak úgy unaloműzésből énekelni valami dalt. Hirtelen a Mermaid Melody Black Beauty Sisterek egyik száma jutott az eszembe, így azt komótosan elő is adtam magam szórakoztatására.

Voice in the Dark!
Yami no ~FORIA~
Shinju no kizuna ubae
Voice in the Dark!
Saa! Hajimaru utsukushiku karei na SHOU
Voice in the Dark!
Uta ni nosete
Kodama suru yami no chikara!

Heiwa nante maboroshi
Kagami ni utsuranu mayakashi
Nami no ito wo karamasetara hiki ushio ni naru
Kokoro ni aru maryoku wo ITAZURA na biyaku ni kaete
Yowai mono wo madowasete yuku deshou


Nem tudom, hogy lesz-e valami közönségem, de nem is érdekelt igazából, csak történjék valami, és akkor nem fogok unatkozni. Énekelgetés közben azért rájöttem, hogy nem is éneklek túl hangosan ahhoz, hogy másokat idevonzzak hallgatóimnak, mégis, ha valaki csak erre felé jön, és egyszer csak megszólít, akkor csak felkapom a fejem, és érdeklődően figyelek fel erre az alakra.

_________________
Spoiler:
Képességtáblázat:
Élet: 11 /55 hp/
Fegyverkezelés: 11
Erő: 11 (+3)
Kitartás: 6
Gyorsaság: 6 (+3)
Speciális képesség: 7
Páncél: 6

Jártasságok:

Elsődleges jártasságok:
Akrobatika (1. szint)
Keresés (1. szint)

Másodlagos jártasságok:
Érclátás (1. szint)
Fegyverkészítés (1. szint)

avatar
Tsubasa Norika
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 160
Join date : 2013. Apr. 04.

Karakterlap
Szint: 10
Exp:
10/500  (10/500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mirage "Délibáb" Város Romjai

Témanyitás by Tachibana Makoto on Vas. Jan. 19, 2014 1:21 am

Volt egyszer egy kastély, a kastélyban pedig egy emelet. Az emeleten egy városka fekszik, a városkában egy park is van. A parkban van egy pad, a padon pedig ül egy leány. A leány, aki énekelt. A dalt nem ismerem, és nem is ez az előadás fogja megkedveltetni velem. A lány határozottan csinos, nőiesen öltözködik, ruhája kiemeli alakjának erősségeit és talán takarja gyengéit. Szemrevaló volt. A pad olyan volt, mint az összes többi, négy láb, egy ülésre alkalmas felület, háttámla. Semmi különös. A park levegője üdítően tiszta, madárcsicsergés hallatszik a fákról, kikapcsolódásra kiválóan alkalmas, vonzza személyemet is. A városban még sose jártam, és nem is nyűgöz le, pedig neve rejtélyes, kedvemre való, azonban unalmas és egyhangú. Az emelet hasonló, egy a sok közül, különösebb, jól megjegyezhető ismertetőjegy nélkül, már ha a számot, amit viselt, nem számítjuk. A kastély ellenben lenyűgöző alkotás volt, és megmászása komoly kihívás volt a legbátrabb kalandorok számára is, benne pedig tobzódott az élet és az izgalom legkülönfélébb verzióit nyújtotta még számomra is.
De most térjünk vissza az éneklő leányra, ki ezen a bizonyos egyszerű padon ült a parkban, a 3. szint fővárosában, Aincrad monumentális kastélyában. Figyelmemet nem kerülhette el, ahogy jószerivel semmi sem szökik meg előle, pláne nem akkor, ha az ilyen szemet gyönyörködtető látvány. Sétám közben sötét köpenyem suhogott mögöttem, céltudatos lépteim azonban lassultak, ahogy közelebb értem, és dölyfös pillantást vetettem a leányra. A pad mellett végül megtorpantam, mintha végig ez a hely lett volna a célom, és voltaképpen így is volt.
- Táncolj inkább, a port jobban bírom Neutral - szólaltam meg lekezelő hangnemben, elcsépelt szófordulatommal pedig nyilván nem találtam fel a spanyolviaszt, ám a pillanatnyi elképzelésemnek megfelelt. Kivártam néhány pillanatot, majd leheveredtem a padra a szokványos udvariaskodási formulák, azaz szó nélkül, csak hogy fokozzam a pillanat intenzitását.
- A világ minden porát elviselném, ha kecsesen táncoló, szépséges alakodon pihentethetném megfáradt szememet. Hogy hívnak édes? Az én nevem Tachi :] - oldottam fel mogorva arckifejezésem, és a felettébb szokatlan nyitást követően pajkos félvigyort varázsoltam szájam szegletébe, hadd essen le az ő számára is, hogy csupán egy tréfa áldozata volt, és nem bántani kívántam a hölgyeményt :]
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1560
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 38
Exp:
5702/5900  (5702/5900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mirage "Délibáb" Város Romjai

Témanyitás by Tsubasa Norika on Vas. Jan. 19, 2014 7:30 pm

- Nani? - kérdeztem, mert éneklés közben nem értettem a megszólítóm szavának felét. Ránéztem, és végignéztem a srácon. Hmmmm, szép hosszú haj, csinos pofi, igéző huncut szemek, és ráadásul jól is öltözködik. Azt hiszem ezt a srácot meg kell kaparintanom barátomnak vagy szeretőnek. Bár szemei arról árulkodnak, hogy jellemileg talán egy cipőben járunk... végül is ki mások ne néznének ilyen kis perverz tekintetekkel? Aki ezt megválaszolja annak adok egy piros pontot és egy puszit az arcára. De ha azt is kitalálja mellé, hogy milyen a szemünk színe, annak még a szájára is adok egyet. Very Happy
- Gomme, nagyfiú - köszöntem a srácnak illedelmes, de valahogy színpadiasra sikeredett fejhajtással. - Midő megtisztelő, hogy egy hozzád hasonló szép vonású férfi egy hozzám hasonló kis aktort így megszólított! Azt mondod, táncoljak inkább? Kérem szépen, ha tudsz hangszeren játszani vagy énekelni, akkor táncolok rá. Amúgy csak unalmamban énekeltem, és tudod... utálok unatkozni. Semmi jó dolog nincs most, semmi izgalmas kaland vagy bármilyen cél, amivel most elfoglalnám magam. Habár most már nem is fogok unatkozni, hiszen itt vagy.
Felálltam, hogy még alaposabban, kis körülsétálással végigmérjem újonnan jött udvarlómat. Tökéletes tartás, szép izmok, és nem is panaszkodhat a beszéd stílusára sem. Voltak már sajnos olyan udvarlóim is, akiknél még a disznók is sokkal szebbek voltak. Nem vetek én meg senkit sem, ne essék félreértés, de az a típikus női ösztön és ízlés még bennem is ott él, így ezeket a rosszul sikerült Picasso-alkotásokat csak barátként tudnám elfogadni, szeretőknek vagy állandó pasinak egyáltalán nem. De ez a fiú tökéletes forma. Akkor is tetszene nekem, ha nő is lenne... hát igen, mint mondtam, nem vetek meg semmit sem, a szép lányok közt is vannak ám olyanok, akikre ha rá is nézek, meghalnék a gyönyörűségtől. *.* Sajnos egyelőre még nem láttam olyan lányt errefelé, aki elcsavarta volna a fejemet. Sad
- Mit is mondtál, hogy hívnak? Tachi? Én pedig Tsubasa Norika vagyok, de szólíthatsz Norinak vagy aminek akarsz. Szabad megkérdeznem, hogy mi járatban vagy errefelé?

_________________
Spoiler:
Képességtáblázat:
Élet: 11 /55 hp/
Fegyverkezelés: 11
Erő: 11 (+3)
Kitartás: 6
Gyorsaság: 6 (+3)
Speciális képesség: 7
Páncél: 6

Jártasságok:

Elsődleges jártasságok:
Akrobatika (1. szint)
Keresés (1. szint)

Másodlagos jártasságok:
Érclátás (1. szint)
Fegyverkészítés (1. szint)

avatar
Tsubasa Norika
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 160
Join date : 2013. Apr. 04.

Karakterlap
Szint: 10
Exp:
10/500  (10/500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mirage "Délibáb" Város Romjai

Témanyitás by Tachibana Makoto on Vas. Jan. 19, 2014 8:34 pm

Szeme se rebbent, nahát... Igazán kár, így egy élménnyel szegényebb lettem, noha néhány apróságot máris megtudtam ennek köszönhetően a hölgyeményről. Mint egy csak számomra látható folyam, úgy dőlt felém a jellemzők áradata, jómagam pedig örömmel vetettem bele magam, hogy megfürödjek benne. Kacérkodó pillantásával prédára váró ragadozóként nézett végig rajtam, és ahogy összeakadt pillantásunk, ismerős csillanást véltem felfedezni benne. A reakció kölcsönös volt, az első szikrák máris táncolni kezdtek közöttünk. Szavai további lepleket rántottak le, kifinomult beszédstílusa az enyémhez igazodott, és finom utalása arra, hogy szeretné, ha szórakoztatnám, sem kerülte el a figyelmemet. Ahogy az ismerősen csengő utolsó mondata sem. Halk hümmögést hallattam a nosztalgia, avagy inkább déjá vu tiszteletére. Vajon ma is fogok olyan jól szórakozni?
- Az unalom közös ellenségünk, kis hölgy. Úgy fest azonban, közösen le tudjuk győzni :] Legmélyebb sajnálatomra az énekhangom hagy maga után némi kívánnivalót, ám bizonyos vagyok benne, hogy nem feltétlenül szükséges zene a tánchoz, elvégre a méhek sem muzsikára mutatják be a sajátjuk. Némi ritmusérzékkel... - mintha töprengenék, úgy szakítottam meg gondolatmenetemet - Hm, csupán olyan tánctípust kell találnunk, mely nem zenére alapul :] - állapítottam meg, és fejemet kissé lehajtva csibészes vigyorra húztam vékony ajkaimat. Időközben a bájos teremtés talpra állt, így volt alkalmam alaposabban is végigmérni, felfedezni az eddig elrejtett jellegzetességeit. Karomat a háttámlára támasztva figyeltem kecses, vékony lábainak mozgását, ringó csípőjét, formás kis fenekét, miközben ő is körbejárt, és le sem vette rólam a szemét.
- Nagylelkű felajánlás, de nem kívánlak megsérteni egy olyan jelzővel, melyet esetleg bántásnak vélhetsz, így talán megmaradok a Nori-channál :] - kuncogtam, elképzelve egy esetleges foglalkozásra irányuló jelzőt megszólításként. Nem kívántam magam ellen fordítani, pedig határozottan szórakoztató lett volna... Ám élvezetesebb elfoglaltságra is mutatkozott esély holmi pillanatnyi felháborodásnál, mely aztán villámgyorsan tovaszáll.
- Találkám van egy bájos leánnyal itt, ennél a padnál - közöltem szenvtelenül, hasonló indíttatásból, mint amit a megnyitásomnál is elkövettem - Úgy tűnik eljött, mi több, még én késtem. Bocsáss meg faragatlanságomért, engedd meg, hogy kiengeszteljelek valamivel :] - oldottam fel máris a helyzetet, ám közben ülve maradtam, és szemtelenül méregettem Nori-chan minden porcikáját - Mi szél hoz egy efféle játékba egy magadfajta észbontóan gyönyörű leányt? - szegeztem neki kérdésemet, tekintetem pedig végre megállapodott a lány arca és keblei közötti rövid ösvényen.
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1560
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 38
Exp:
5702/5900  (5702/5900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mirage "Délibáb" Város Romjai

Témanyitás by Tsubasa Norika on Szer. Jan. 22, 2014 5:58 pm

- Találka egy leánnyal ennél a padnál? - kérdeztem olyan színpadiasan, amennyire csak lehetett, és megtetetett csodálkozással ránéztem az iménti ülőhelyemre, aztán magamra mutattam. - Tehát engem kerestél? Milyen bájos, nagyfiú! Hogy mi szél hozott ide? Engem nem hoz sehová a szél, hanem én hozom ide a szelet, a napot, a felhőt, a jót és a rosszat. Akármerre is megyek, a sors, a föld, a világ, a mindenség mindig ott van velem. Csak akkor nem lenne ott, ha mondjuk átmennék egy másik dimenzióba, és ezalatt nem úgy értem, hogy Aincradba, hanem a mi valóságunkkal, valamint SAO-val teljesen párhuzamos világba. Na de érted a logikát benne, nemde? Tulajdonképpen csak úgy errefelé jártam, miközben unatkoztam.
Ismét alaposan végigméregettem Tachit, de most már a szemeimmel. Lényegében elégedett vagyok, hogy a semmiből csak úgy felbukkant valaki, aki könnyedén a kedvemre lehet, hogy ne unatkozzam. Köszönöm ezt a bájos kis ajándékot, kedves Univerzum! Cuppantalak érte!
Nos, akkor most ki kell találni, hogy mit csinálhatnék ezzel a sráccal, ha már itt a lehetőség. Most, hogy itt állunk, és ismerkedünk, valamit tenni kéne. De ha meg akarom kapni ezt a srácot, előbb mindent szép sorjában kéne tennem. Először is szemezés. Ez pipa. Szóba állok vele. Ez is pipa. Nekiesünk az ismerkedésnek. Azt hiszem, ez is pipa. Elhívom valamire. Ez is meg lesz. Aztán jöhet a kiadós ismerkedés, beszélgetés, utána még egy kis program kettecskén, érintés (igazából elég valaki kezét is, de ha az illető kapatós, mint Tachi, akkor nem csak azt lehet megfogni :] ), aztán jöhet a csókolózás, egy kis erotikus romantikázás, és... és ezt viszont mát ti is tudjátok, kedves életem olvasói. Wink 
- Mi lenne, ha meghívnálak téged valamire? Ha éhes vagy, akkor bekapunk valamit a legközelebbi büfénél. Ha viszont innál valamit, akkor rendelkezésünkre áll itt egy jó pár fogadó - ajánlottam fel ravasz mosolykával az arcomon. - Pont az ilyesmit mellett jó mindig az ismerkedés messziről és közelről is. Aztán majd egyszer, ha már mesteri szinten fogok érteni az italkészítéshez, akkor majd megkóstoltatom veled a legínyencebb itókáimat.
Ha elfogadta a meghívást, akkor már megyünk is az egyik "bolt" felé. Hirtelen eszembe is jutott valami, amit ugyan szerintem meg sem kéne kérdeznem, mert biztos voltam benne, hogy ennek a szépfiúnak van már valakije. Csak mivel én tapintatos vagyok, azért megérdeklődöm tőle, hogy aztán szabadkozhassak, hogy csak kíváncsi voltam rá. Az ilyesmi általában mindig be szokott jönni.
- Óh, mondd csak Tachi! Lehet egy kicsit személyes kérdésem? Egy hozzád hasonló angyalok által faragott férfiúnak van-e kedveskéje? :]

_________________
Spoiler:
Képességtáblázat:
Élet: 11 /55 hp/
Fegyverkezelés: 11
Erő: 11 (+3)
Kitartás: 6
Gyorsaság: 6 (+3)
Speciális képesség: 7
Páncél: 6

Jártasságok:

Elsődleges jártasságok:
Akrobatika (1. szint)
Keresés (1. szint)

Másodlagos jártasságok:
Érclátás (1. szint)
Fegyverkészítés (1. szint)

avatar
Tsubasa Norika
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 160
Join date : 2013. Apr. 04.

Karakterlap
Szint: 10
Exp:
10/500  (10/500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mirage "Délibáb" Város Romjai

Témanyitás by Tachibana Makoto on Szer. Jan. 22, 2014 8:51 pm

Meglehetősen elgondolkodtató volt a hölgyemény viselkedése, nehezen tudtam eldönteni, hogy elnagyzolt, színpadias mozdulataihoz és hanglejtéséhez igazítsam-e hozzá a saját viselkedésemet és játsszak együtt vele, vagy hanyagoljam a szerep játszását és maradjak meg a természetes viselkedésnél? Ha már párhuzamot vontam. Hürrem esetében kihagyhatatlanul adta magát a játék, ez a fajta viselkedés azonban nem volt számomra olyan vonzó, hogy hasonuljak hozzá talán. Azért egy halvány vigyort megengedtem magamnak, mielőtt újra megszólaltam volna.
- Tartok tőle, kedves, hogy félreértettél :] Kérdésem arra irányult, hogy lány, ráadásul szépség létedre mi vett rá arra, hogy egy MMO világában elmerülj ennyi gépfüggő fiatal férfi társaságát keresve - konkretizáltam az érdeklődésem tárgyát. Ezt igazából majdnem minden szemrevaló hölgytől megkérdezem, elvégre hajt a kíváncsiság, főleg ezzel a játékkal kapcsolatban, ahol a lányok aránya különösen magas a többi MMO-hoz képest. Elég csak belegondolnom, hány különleges nővel társalogtam már ittlétem folyamán :]
- Nahát... te, engem? - nevettem el magam ravaszkásan - Meglehetősen kellemetlenül érezném magam, ha reád hárulna ez a teher, ráadásul elragadó lényed több, mint laktató étek lelkemnek - dobtam egy hízelgő csavarkulcsot a terveit képviselő fogaskerekek közé, hadd lássam hogyan reagál arra, ha ki kívánom venni a kezéből az irányítást. Elfogadja, vagy ragaszkodik a domináns szerephez? Mindenesetre karomat levettem a pad háttámlájáról, és magam mellett végigsimítottam az ülőhelyet, így jelezve felé, hogy nem bánnám, ha csatlakozna a társaságomhoz ülve is. Aztán ki tudja, még az is lehet, hogy a kacér cicus egyenesen az ölembe ül, hogy könnyebben hozzáférhessek :]
- A kérdésből ítélve neked nincs kandúrod, cicám :] Tán meg is válaszolom, ha valami kedvemre valót adsz cserébe. Mit súg a fantáziád, mi lehet az, ami válaszadásra sarkallhat? :] - vigyorodtam el, félreérthetetlenül időzítve azt, ahogy végigmértem ismét a bájos alakját, és egyben kis játékra is invitáltam a lányt.
avatar
Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1560
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 38
Exp:
5702/5900  (5702/5900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Mirage "Délibáb" Város Romjai

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 3 oldal 1, 2, 3  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.