[Küldetés] Legenda - Prológus: A Hasfelmetsző Éjszakája

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default [Küldetés] Legenda - Prológus: A Hasfelmetsző Éjszakája

Témanyitás by Sachi on Vas. Feb. 17, 2013 10:59 pm



Legenda - Prológus
A Hasfelmetsző Éjszakája

Résztvevők: Tatsuki Ranmaru, Hanami Rita, Allen Dante, Fujiwara Kazuma

Feladat: Harmadik Szint, Mirage Város. Azon az éjszakán sok volt a vendég az egyik helyi fogadó "szociális helyiségében", vagy egyszerűbben megfogalmazva a tavernában. Sok-sok éhes és még annál is több szomjas száj keresett felüdülést, köztük három céhtárs és egy negyedik személy, akik valószínűleg nem vágytak másra, mint hogy a többi itt levőhöz hasonlóan elköltsék az esti fogyasztandójukat

Mondhatni, nem igazán történt egyáltalán semmi különlegesnek mondható, vagyis hogy... kis idő elteltével egyedül annak a fiúnak kezdtek szemet szúrni bizonyos dolgok, aki 360° lefedettséggel látta maga körül a világot. Ugyanis a sétáló emberek forgatagában egy feltűnő, fekete hajú és vörös szemű lány bámult ő és csapata felé hátulról, mintha éppen egy tizenöt éves animációs filmből lépett volna elő, feltéve ha az otaku íjász ismeretes volt az ilyesmiben. Igen zavaró lehetett a nézése, mint valami üres baba amit csak kiállítottak, csak hogy amint elment előtte valaki, nyomban el is tűnt
Percekkel később bukkant fel újra néhány pillanat erejéig egy másik irányból, talán ekkor már más is kiszúrhatta a hármasból, de akkor még nem feltétlenül gondolt Ranmarun kívül más arra, hogy ez jelent is valamit. Maximum, amikor már harmadszor és negyedszer is megismétlődött az egyre zavaróbb jelenés, ami túl rövid volt minden alkalommal ahhoz, hogy utána lehessen járni az emberforgatagban
Aztán egy idősebb, de már egészen átlagos tekintető és fizimiskájú férfi is játszani kezdte ugyanezt a mókát, melyhez nem sokkal később egy magas nő és egy még nála is magasabb fiatalember is csatlakozott. Egy hullaképű lány és három mosolygós, elevenebb külsejű figura... tényleg akár abban a korból kinőtt animében, elvégre 2023 egészen másféle világ volt... na jó, nem minden szempontból, de a régi történetek inkább voltak már klasszikusak mint aktuálisak és ebben nem volt tagadni való... És ez az egész egyre csak unalmasabbá válhatott, ahogy ezek a furcsa játékosok ott keringtek körülöttük, hol itt és hol ott bukkanva fel a tömegben. Egyértelmű volt, hogy a hármassal játszadoztak valami oknál fogva. Aztán egyszer csak vége lett, nem bukkantak fel többé, percek teltek el és még Ranmaru sem szúrta ki újra őket a tömegben. Folytathatták a vacsorát végre, noha nem feltétlenül felejtették el az esetet amit mindhárman látni véltek. Aztán, éppen amikor már lassan végeztek a vacsorájukkal, megtörtént az ami most már a negyedik személy, az illanékony Kazuma figyelmét is felkelthette végre...
A semmiből egy kődarab repült az asztalra, amit a három Justice Leagues tag eddig körbeült majd egyszerre csak nagy villanás és füst kíséretében felrobbant. Miközben magukhoz tértek a székükből hátraborult trió, négy dobbanás koppant fa anyagon, s kábulatukból felnézve ott volt az a négy játékos, haszontalan dísznek szabott kosztümeikben az asztal tetején, valamennyi helyiségben levő figyelmét lekötve, hiszen most teljes volt a csend. Ketten jobbra fordulva álltak nekik, a másik kettő balra. Aztán, az alacsonyka tinilány felkiáltott, elevenebbül mint amilyen képet eddig vágott, összetörve hideg kompozitúráját...

- Megmentjük a világot a pusztulástól!
- Zászlónk alatt eltörpül majd minden ember! - tette hozzá az öreg
- Az igazság és szeretet szelleme élni fog, ne félj! - mutatta fel hüvelykujját a magas fiú
- A Pokemon ehhez képest nudli volt, öcsém! - fejezte be a kört a nő, mintha egyáltalán nem lett volna ciki a produkció

- Kasza! - fordult szembe velük a lány, kezeit összefonva
- Szivar! - kapott a szájába az öreg egy szivart, s szintén szembe állva lenyomta szemeire a kalapját
- Létra! - fordult egyszerűen szembe velük ő is, s kacsintott
- Öreglány! - tett társaihoz hasonlóan, mindössze sokkalta kimértebb és elegánsabb mozdulattal

- Fél évvel ezelőtt egy különleges céh tagjait elítélték egy általuk el nem követett bűntény miatt...
- Ám az ítélet meghirdetése előtt sikerült megszökniük a Kezdetek Városa alatti katakombákban...
- Az Aincrad Felszabadító Front azóta is körözi őket, de sikeres módon mindig találnak kibúvót...
- Ha bármilyen megoldatlan problémája van, ha senki más nem segíthet...
- És ha véletlenül sikerül megtalálnia őket...
- Talán Önt is kisegíti...







- A DELTA REPÜLŐSZÁZAD!








Írjátok le, mit csináltatok az este az asztalaitoknál, és legfőképpen hogyan éltétek meg gondolatvilágotokban a szürreális eseménysorozatot, s hogy reagáltok a cseppet sem eredeti beszédük végeztével. Körülöttetek mindenki néma csendben hallgat és figyel... ő, bámul mint Jenő a moziban... Kazumanak a szokásos 250 helyett elég 190 szó is, mivele kevesebb lereagolni valója van az elején

Sorrend: az első kör reagjainak sorrendje
Határidő: 5 nap/fő

_________________

Clumsy GM (Slateblue | 6A5ACD)
avatar
Sachi
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 177
Join date : 2012. Aug. 23.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/10  (10/10)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Legenda - Prológus: A Hasfelmetsző Éjszakája

Témanyitás by Allen Dante on Szer. Feb. 20, 2013 7:25 pm

Ismét a harmadik szinten lófrálok, de ha ez nem lenne elég, nem másért- mi másért-, mint hogy egy újabb megbízást hajtsak végre a fogadó számára, ahol általában, pontosítva, mindig meghúzom magam éjszakára. Na, de nem akarom ezzel untatni a díszes közönséget, inkább folytatom, ahonnan elkezdtem. Már térnék vissza az első szintre, mikor egy ismerős arcot pillantok meg a lenyugvó nap társaságában. Igen, hamarosan itt az éjszaka… ami sötét és rejtélyekkel teli, bár ez az én véleményem, hiszen akárhányszor éjszaka kint mászkáltam ahelyett, hogy aludtam volna, mindig valami furcsaságba botlottam, legyen az egy személy, mob, vagy valami tárgy. Gondolataimat és egyben tekintetemet is teljes mértékkel Hana-chanra fordítom, és arra a srácra, aki vele tartott. Nem tudom, hogy észrevettek e… és ekkor beugrik valami, mi van, ha ők ketten randiznak… nem lenne jó, ha megzavarnám őket. De ha már elmegyek mellettük, akkor szerintem illik köszönni nekik.
- Hello. –köszönök mindkettőjüknek. – Jó újra látni, Hana… ~Francba, nem ezt kellett volna, mondjam. –szakítom félbe magam, majd gondolataimmal folytatom tovább. ~ Ebből valahogyan jól kell kijönni. Várjunk csak, aki Hana-channal van, ő az egyik céh társunk, bár még sosem láttam őt. –majd gondolataim átcsapnak hangos üzemmódba. – Üdv ismét, a nevem Allen Dante, és én is a céhnek a tagja vagyok, örülök a találkozásnak. –mutatkozok be és nyújtanám is a jobbomat.
Ha nem zavarok, és magukkal hívnak akkor velük tartok. Ahova eredetileg készültek, egy fogadó, ahol nyüzsögnek a játékosok. A hangulat nagyszerű, szinte már a tetőfokára hág. A pincérek kezeiben csak úgy, cserélnek gazdát az italos poharak és az ételekkel megrakott tányérok. Mi is helyet foglalunk az egyik asztalnál és nem sokára egy pincér jön oda hozzánk, hogy felvegye a rendelésünket, amit hamar ki is hoznak. Miközben eszünk szóba elegyedek asztaltársaimmal. Bár a szemüveges srác, akit Ranmarunak hívnak eléggé hallgatag, így kezdem azt gondolni, hogy ők ketten nem is randevúznak, hanem csak egyszerűen, mint én velük, összefutattak. Az este további része mondhatni békésen telik. Az pincérek járkálnak fel, s alá, a vendégek cserélődnek, de vannak, akik hosszasan eliszogatnak. Ahogy beszélgetek Hana-val egy szomszédos asztalnál észre veszek egy kislányt, aki meredten bámul engem. Először hirtelen nem tudom, hogy tényleg engem, így el kezdek ide-oda dülöngélni, perszer olyannyira, hogy ne higgyék azt, hogy meghibbantam, vagy valami hasonlót. Hamar rá kell jöjjek, hogy én vagyok a „célpontja”, de mikor elmegy előtte egy ember, hirtelen, mintha nyoma veszett volna, eltűnt. Kicsit pislogok is, mert valahogy nem akarok hinni a szemeimnek. Közben gyorsan felidézem, hogy miképpen is nézett ki a lány, mert eléggé kíváncsivá tett. Kinézete szinte olyan volt, mint egy porcelán baba… bár kicsit túlzás lenne ezt mondani, de van némi köze az igazsághoz. Ezen sokat nem is tudok agyalni, mert ismét felbukkan, de amint egy újabb ember elmegy, előtte köddé válik. Na, jó, már kezdem azt hinni, hogy az ételem meg van mérgezve, vagy valami hasonló történik velem, mert ez tényleg nem normális. Ez a „jelenség”, mert más szót nem tudok rá találni, többször is megismétli önmagát. A következő alkalommal már egy társat is kap maga mellé, aki látszólag jóval idősebb a lánynál, de folytatódik az eltűnősdi. Ismét egy taggal bővül a társaság, de most egy nővel, és ha ez nem lenne elég, még egy újabb férfi is tagja lesz, az eddigi triónak. Már négyen vannak, akik bámulnak és eltűnnek. Végül teljesen eltűnnek, és nem bukkannak fel sehol sem, akár hogy is keresném őket a tömegben. Már szólnék is a többieknek, hogy nem e látták ugyanazt, amit én, de szándékomat egy hatalmas kő zúzta szét, ami egyenest az asztal közepére zuhant. A négyes megjelenik ismét, és egy furcsa mondókával kezdtek.
~ Kik ezek az alakok? És mit akarnak tőlünk? És tegyük hozzá, hogy ez a leggagyibb, Rakéta Csapat „bemutatkozó” feldolgozás, amit valaha hallottam. –jegyzem meg magamban, de teljesen lerökönyödve.

//Ennyit tudok kihozni magamból, de ha valami gond van a postommal, szóljatok és javítom is. És bocsánat, hogy a karaktereteket irányítottam + Ranmaru, nem tudom, hogy a jellemedet rendesen adtam e vissza, szóval, ha bármi kivetni való van, dobjatok egy pm-et és konzultálunk Very Happy //

_________________

Remények és álmok nélkül nincs élet, találd meg a sajátjaidat és élj!
by: A.B.

Színem: #0099ff
avatar
Allen Dante
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 312
Join date : 2012. Nov. 22.
Age : 22

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
616/700  (616/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Legenda - Prológus: A Hasfelmetsző Éjszakája

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru on Szomb. Márc. 02, 2013 12:06 am

(off) Teljesen korrekt volt, Dante. Very Happy (/off)

Felfigyeltem rá. Nyilván. Nem tudta nem elkerülni a figyelmemet, ahogy a baba rendszeresen bámult minket. Ez a jó szó rá? Nem vagyok biztos benne. Az egész helyzettel kapcsolatban nem voltam biztos: mit jelenthet? Ez valamilyen jelzésértékű esemény? Reagálnom kéne rá? Nekem szól egyáltalán? És ha igen, mit üzen?
Úgy döntöttem, hogy ignorálom. Yaganom biztosította számomra a mindent látás érzését, és így védelmet az ellen, hogy meglepő események történjenek. Hiszen egy nem pvp zónában voltunk, nem éreztem, hogy veszélyben kéne éreznem magam. Kellemetlen volt bámulása, főleg az, hogy semmilyen dekódolandó kommunikátumot nem találtam abban, amit csinált. Folyamatosan fel-feltünése azonban hamarosan biztosította számára, hogy legalább egy fókuszommal állandóan őt kerestem. A többieknek nem szóltam. Nem tartottam elég fontosnak. Főleg, hogy éppen másról beszélgettünk. Fontosabb témákról.
…Rendben van. Nem tudom, mikor fogok tudni újabb ércekhez jutni, de amint szerzek, értesítelek. Addig még úgyis beszélgetni fogunk, hiszen ez elkerülhetetlen. Meg kell tárgyalnunk még a továbbiakat a közös boltnyitásig. – Soha nem gondoltam volna, hogy a Rita nevű JK-val még valaha üzleti viszonyba fogok kerülni. Kapcsolatunk régebbre nyúlt vissza, amikor még nem volt az Ököl… pontosabban a Justice League tagja. Kétes érzelmekkel idéztem fel összeismerkedésünket, miközben egy minden bizonnyal hackelt vagy minimum roncsolódott programkódolású küldetést igyekeztünk túlélni. Csak mi ketten voltunk sikeresek. Azt hiszem, hogy ez sokat elmond róla.
Most már többen is ültünk az asztalnál, nem csak ketten.
Tatsuki Ranmaru. Excéhvezér, most szólózok – köszöntöttem egy biccentéssel a srácot, amikor mellénk állított. Igyekeztem közvetlennek mutatkozni, bár némileg nehezemre esett. Érzékeltem, hogy a szituáció megkívánná, hogy melegebb fogadtatásban részesítsem, esetleg hellyel kínáljuk, de ez ügyben Rita volt a rangidős, így rá hagytam, hogyan rendelkezik az intermezzót illetően.
Egyik fókuszom hívta fel a figyelmemet arra, hogy a srác is kiszúrta az alakokat, érdeklődése leplezetlensége bizonyította számomra, hogy nem rendelkezik az enyémhez hasonló képességgel. Ez esetben ígéretes észlelőt ismerhetek meg a személyében. Felkeltette érdeklődésemet a srác.

Ahogy asztalunkon lábak csattantak, fásultan sóhajtottam fel. Ez volt a legtöbb, ami telt tőlem. Valódi tekintetem zavartan elfordítottam tőlük, fókuszaim viszont szinte kivétel nélkül a négy alakot figyelték. Agyam pörgettem, de hiába, semmilyen eredményt nem tudtam felmutatni. Nem illik mások szavába vágni, így megvártam, amíg végeznek, és csak akkor szólítottam fel őket a távozásra:
Kérem, amennyiben nem volt célja érkezésüknek, máshol vigadjanak. Ez a fogadót én személy szerint tágas méretei miatt is preferálom. Hogy tovább folytathassuk nyugodt tárgyalásunkat, szükségünk lenne az asztalunkra.
Igyekeztem precíz lenni, hátha értékelik mondandóm összeszedettségét. És akkor legalább gyorsabban lelépnek.

_________________
A Fegyvermester
Állandó akciók: érccel rendelkezőknek és árubeszállítóknak! Foglalási lehetőség! Kezdők támogatása!

pontozás:
Élet: 14 +5 -> 95 HP
Fegyverkezelés: 47 +4 -> 51
Kitartás: 11 +2 -> 13
Gyorsaság: 26 +8 -> 34
Speciális képesség: 7 +5 -> 12
Páncél: 11

1x Természet Gyűrű (+1 élet)
1x Gyorstalpaló (+8 gyorsaság)
1x Vas Sisak (+7 páncél)
1x Bőrruha (+4 páncél)
1x Tünemény Gyűrű (+2 élet, +5 speciális képesség)
1x Hősi Köpeny (+2 élet +2 kitartás)
1x Artemis (L) (+4 fegyverkezelés)
Artemis nyilai meg vannak áldva, így minden egyes találatkor egyel többet sebeznek. Először a használó sebzésével megegyezőt, majd plusz egyet, majd az előző értékhez megint plusz egyet, mindaddig, amíg a pluszok száma el nem éri a fegyver szintjét.
avatar
Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
115/1700  (115/1700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Legenda - Prológus: A Hasfelmetsző Éjszakája

Témanyitás by Rita Hanami on Hétf. Márc. 04, 2013 12:59 pm

Kellemes időtöltés volt végig nézni, ahogy e lenyugvó nap lassan eltűnik a horizonton és az éj sötét leple lassan betakarja a tájat. A dombtetőn amin álltam feltárta előttem a harmadik szint egy nagyobb hányadát köztük a szint városát is ahol az épületek lassan pazar fényjátékba kezdtek, néhol egy-egy sötétbe rejtőző mellék utcákban aprócska kis fénypontok lejtették kecses táncukat, ahogy a fényhez tartozó jk vagy njk karakterek fáklyával kézben szelik át a sötét utcákat, hogy eljussanak a célpontjukig. Időnként behunytam a szemem és hagytam, hogy a szél simogassa azt, miközben néha belekap a hajamba és lágyan végigsimítja benne láthatatlan kezét. Annyira nyugodt most minden, annyira békés. Béke. Mióta csak itt vagyok az életem nagy részét átvette a folyamatos harc az életben maradásért. Mi akik fogságba estünk Aincrad kegyetlen világában szüntelenül és kétségbe esetten küzdünk az Akihiko által elénk állított sorsunk ellen azért, hogy újra érezhessük a valódi szellő lágy érintését, hogy újra a karjainkban ölelhessük a szeretteinket akik most kívülről könnyes szemmel figyelik néma küzdelmünket a világgal amibe most csapdába estünk és csak reménykednek abban, hogy nap majd újra láthatják szemünk bogarát, felébredve a gyilkos rémálomból. Elmúlt hónapok eseményei lassan kezdtek megváltoztatni, felemészteni engem éppen ezért jól esett ez röpke kis nyugalom még ha alig csak pár percig is tartott. Elképzeltem, ahogy most otthon a szokásos családi vacsorát megtartva nevetek a szeretteimmel, időnként összeszólalkozva az öcsémmel valami kis butaságon aminek aztán édesanyám vet véget miközben édesapám a napjáról számol be és nagyokat nevet a történteken. Gyakran elképzeltem ezt a pillanatot mióta itt vagyok, ám ez a látkép idővel átalakult, pontosabban kibővült egy mellettem ülő apró kislánnyal aki csak mosolyog a az ott történteken. Nehézkesen kinyitottam a szemem és újra az éjszakai város képe bontakozott ki a szemem előtt, ideje volt visszatérni a „valóságba”. Már jó ideje nem bóklászom céltalanul a a szintek és városok között, hogy az elvesztett életem sírjam vissza időről időre mint ahogy azt eleinte tettem. Az nem vezet sehová. Egy találkozó miatt jöttem ide, és talán nem is ragadtam volna le ezen a dombon, ha másik irányból közelítem meg a várost, vagy esetleg egy másik időpontban. Pedig a helyt és az időpontot is én választottam meg. Ahogyan végig haladtam a mezőkön és a város kapuján belépve gyorsan átsétáltam az utcák forgatagán, csak bíztam abban, hogy Ranmaru nem érti majd félre a találkozásunk konkrét célját. Persze ez csak az én hibám lett volna, ugyanis mikor egy üzenettel jeleztem neki, hogy szeretnék vele találkozni a helyi fogadóban ráadásul este az azért kissé félreértelmezhető. Mikor megérkeztem a tavernába Ranmaru már le is foglalta az egyik asztalt, túl sokáig méláztam magamban így el is késtem.
-Szia! – Hajolok meg lágyan köszöntés képpen ahogy azt illik majd gyorsan bocsánatot is kérek és gyorsan helyet foglalok. – Ne haragudj, amiért később értem ide, út közben egy picit elbambultam. Az ok amiért találkozni akartam veled az, hogy jelenleg van egy halvány kapcsolat közöttünk amit szeretnék még jobban elmélyíteni és komolyabbá tenni. – Itt egy pillanatra megálltam majd leesett mit is mondtam. Nem egészen így akartam fogalmazni de valamiért zavarban voltam, jobb lett volna egy másik időben és helyszínen megbeszélni ezt. Nem is értem mi a fenéért vagyok ennyire zavarban. – Úgy értem üzleti kapcsolat. – Tettem hozzá gyorsan, halványan elpirulva és zavaromban a fülem mögé simítottam a hajam. Franc! Pedig azt hittem már leszoktam erről. – Úgy értem van egy kisseb megállapodásunk, miszerint megosztjuk egymással a receptekből szerzett tudást és szeretném ha ezt az ércekkel is megtennénk és az ebből bejövő bevételt megosztanánk. Egyszerűbben fogalmazva egy közös boltot szeretnék nyitni veled. – Tértem rá a lényegre és az est további részében ennek mikéntjét és az ezzel kapcsolatos elképzeléseim osztottam meg Ranmaruval egészen addig még végül Allen be nem futott.
- Szia! Gyere foglalj helyet! – Köszöntöttem a fiút és közben az egyik üres ülőhelyre mutattam. Már mindent lebeszéltem Rannal amit szerettem volna így nem baj ha ő is csatlakozik hozzánk és talán a számomra feszült hangulat is feloldódik egy csöppet. Miközben beszélgettünk egy különös jelenségre lettem figyelmes. Méghozzá egy kislányra aki a mi asztalunkat figyelte ami önmagában még nem túl különös az viszont igen, hogy ha valaki elment előtte a lány eltűnt és idővel újra felbukkant. Ez a harmadik alkalommal már kezdett nyugtalanítani. Talán már szellemeket is látok vagy mi? Szeretem a horrorokat és lehet, hogy ennek a megvonása miatt képzelgek? Még ez megfordult a fejemben közben ezt még három ember is elkezdte játszani velem. Ennyire csak nem lehetek őrült? Felvontam a szemöldököm és a szememmel most már tudatosan kezdtem el keresni őket ám hirtelen egy követ hajítottak az asztalra ami pukkant egy nagyot némi füst kíséretében és az általam „beképzelt” négy fős brigád kezdett el szónokolni az asztal tetején. Ebből az egyetlen ami feltűnt az, hogy a hölgyet miért öreglánynak hívják? Annyira nem is öreg. A bemutatkozás után egy kis mese következett egy különleges céhröl. Majd Ran finoman elküldte őket melegebb éghajlatra.
- Diplomatikus! – Jegyeztem meg halkan Ranmaru beszédét lereagálva majd föltápászkodtam a földről. és a négyes felé pillantottam.
- Gondolom ti lennétek az a céh akik büntetlenül vett üldözőbe a felszabadító front bár arra kíváncsi lennék mi volt az a téves ítélet ami miatt üldöznek. De ami ellentmondásos a kis bemutatkozásban, hogy nem kerestünk titeket hanem ti bukkantatok fel. Másrészt nem tudok semmilyen megoldatlan problémáról amiben egy kétes megbízhatósággal rendelkező céh segíthetne. Tehát ki vele, mit akartok tőlünk? – Kérdeztem tőlük végül rideg bizalmatlansággal közben pedig összekulcsoltam a kezem és úgy vártam a választ.


_________________
avatar
Rita Hanami
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 811
Join date : 2012. Aug. 20.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
10/1300  (10/1300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Legenda - Prológus: A Hasfelmetsző Éjszakája

Témanyitás by Kazuma on Hétf. Márc. 04, 2013 9:22 pm

Sok időt töltöttem már ezen a szinten. Előbb utóbb ideje lesz, egyel feljebb is körülnézni. Egész pontosan reggelre terveztem az indulást. A nap nagy részét mobok hajkurászásával töltöttem és jó volt végre hátradőlni a széken. Sötétedés előtt kicsivel érkeztem és akkor még jó helynek tűnt de mostanra kezdett túl zsúfolt lenni az ízlésemnek és már azon gondolkoztam, hogy keresek egy másik fogadót. Különben is végeztem már a vacsorámmal de, legalább azt a sarkot kihagyták, ahol én ültem. Az enyémen kívül a kis asztal körül mindhárom szék üresen maradt. Valószínűleg abban a pillanatban álltam volna fel, ahogy valaki ide is leül. Innen tökéletesen beláttam az egész helyiséget és ez legalább tetszett benne. Megfordult itt mindenféle szerzet. Talán csak félszerzetet nem…
A viccet félretéve elszórakoztattam magam, azzal hogy megpróbáltam a minél több emberről a lehető legtöbb dolgot kitalálni. Asztaltól asztalig vándoroltam persze csak szemmel és alaposan megfigyeltem mindenkit. Épp két kölykön időzött a tekintetem, akik fojtott hangon vitatkoztak valamin, amikor is nyílt az ajtó és egy ismerős arcot láttam belépni. Ketten jöttek de csak egyiküket ismertem korábbról. Akkor még egyes szintű voltam és egy furcsa kardot kerestünk. Jó rég volt már. A lány nevére sem emlékszem. A másik meg egy szemüveges srác volt. Leültek egy közeli asztalhoz, és beszélni kezdtek valamiről. Nem hallottam mi a téma és már kezdtem elveszíteni az érdeklődésem mikor megint belépett valaki. A furcsa ebben nem csak, az hogy őt is ismerem de még le is ült az előző kettőhöz.
Még az is átfutott az agyamon hogy próbaképpen elsétálok mellettük. A kíváncsiság nagy úr. Mégis nyugton maradtam. Viszont volt valami furcsa a levegőben. Vagy csak ők viselkedtek furán, de egyre inkább olyan érzésem lett hogy itt történni fog valami. Látszólag a szemüveges kivételével idegesen forgolódtak, mintha azt hinnék valaki, kihallgathatja őket. Vajon miért viselkednek ilyen furcsán? Itt valami nincs rendben. Közelebb kéne osonni kicsit hallgatózni. Tényleg fel kéne raknom a vásárlási listámra azt a képességet is. Ekkor valami az asztalukra esett és felrobbanva füstöt kezdett eregetni magából. A hirtelen meglepetés az arcomra is kiült. A kezeim, pedig a mindig az oldalamon lógó késeim markolatára szaladtak. Viszont attól, ami ez után következett sokkal inkább egy tipikus ”wtf!?” kifejezés jelent meg az arcomon. Mégis melyik cirkuszból szöktek ezek? Ez már több mint elég ok volt rá, hogy a kíváncsiságom felülkerekedjen, és amíg mindenki az asztalon parádézó négyest figyelte én felvettem a maszkomat és kicsit közelebb léptem az emberek takarásában. Nem szeretnék semmiről sem lemaradni.

_________________
"Trusting someone... means relying on them and only the weak do that."
"The only ones who should kill, are those who are prepared to be killed."
avatar
Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 917
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 23
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Legenda - Prológus: A Hasfelmetsző Éjszakája

Témanyitás by Sachi on Szer. Márc. 06, 2013 3:59 pm

Az érkezésüket követő csendet Ranmaru törte meg, s a különös csapat még akkor is mozdulatlanul bámult mikor Rita vette át a szót. Aztán halk motoszkálás hallatszott: vendégek zaja akik lopva hagyták el a kocsmahelyiséget, talán már most elegük volt a hajcihőből. Végül az Öreglány néven bemutatkozó hölgy igazgatta meg frizuráját, majd Ranmarura kacsintott
- Tán szakértő szem képes csak megkülönböztetni vigadást a munkától? - kérdezte egyértelműen az íjásztól, persze költői volt kévén folytatta - Mulatni itallal és tánccal szoktak, tévedek?
Senki nem válaszolt, ahogy a társaság sem hisz mielőtt megtehették volna, Szivar köszörülte meg a torkát jelezve hogy most ő beszél
- Elég volt a kitérőkből! - jelentette ki, s egy szivar jelent meg kezében, úgy szólt Ritahoz - A kisasszony jó úton indult el, mindössze a megállapítása elhamarkodott!
Csettintett, majd az ominózus harapást követően egy gyufával meggyújtotta pöfékelő alkalmatosságát. A lány csusszant w-ülésbe az asztalon, szinte Rita arcába tolva sajátját
- Már van megbízónk - jelentette ki hangtónus és arcmimika nélkül - tehát nem a ti problémátok vár megoldásra, habár talán éppen a tiétek is lehetne. Okkal jöttünk hozzátok, feladatunk első része hogy találjunk meg két személyt kik egyazon céh tagjai - egy pillanat szünetet tartott, fejét pedig most Ranmaru felé fordította, jó tükörképe volt a fiúnak - de nem ezen kapcsolatuk az oka, hogy megkerestünk. A megbízónknak olyan emberek kellenek, kiknek személyes tapasztalatuk van egy bizonyos téren! Hehe... hehehehehe... ihihihi...
Kacagni kezdett, mondhatni ennyit arról hogy hideg előadásával közöljön információkat. Létra a tettek mezejére is lépett, fogta Kaszát a vállánál és felrántotta, majd határozottan megrázta a lánykát
- Fagyos tekintet, érzelemmentesség! - korholta - Csak egyszer nem szúrnád el...
Szivar lépett közbe, megszorítva Létra csuklóját aki így elengedte Kaszát, ki pedig már lógatta is orrát lesütött szemekkel
- Ennek nem itt a helye és ideje! - közölte határozottan, mosolya lehervadt és megint a csapathoz fordult - Kaszácska jól beszélt, két ember miatt vagyunk most itt akik egyszer találkoztak valakivel, s elmondhatják hogy még mindig élnek!
Megigazította kalapját, majd jelentőségteljesen lépett egyet hogy így részben oldalt állva úgy tűnjön, mintha a távolba nézne
- Mond valamit önöknek... a Hasfelmetsző név?
Pislogás és sugdolózás támadt, ha mást nem hát a kocsmában levő többi embert sikerült megbolygatnia kérdésével

_________________

Clumsy GM (Slateblue | 6A5ACD)
avatar
Sachi
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 177
Join date : 2012. Aug. 23.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/10  (10/10)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Legenda - Prológus: A Hasfelmetsző Éjszakája

Témanyitás by Rita Hanami on Csüt. Márc. 07, 2013 7:24 am

A kérdéseimre nem igazán kaptam választ ehelyett inkább ködös információkat szórtak szét a normálisnak egyáltalán nem nevezhető csapat aztán pár pillanat múlva a kasza névre keresztelt kislány hirtelen odahajolt elém mire én hátrább toltam a fejem csökkentve a már-már zavarbeejtőbe átnyúló közelséget.
-Nem értem. Ha van megbízótok minek kellet ez a gügye belépő? – Jegyeztem meg hűvösen a lány kijelentésére. – Ja de mégis értem. Magamutogatás. – Billentettem oldalra a tekintetem miközben a lány tovább folytatta. Eleinte teljesen fapofával mondta végig a kis mondókáját majd a végén elkezdett kuncogni. Ez a létra nevű fickónak cseppet sem tetszett és elkezdte rázogatni szerencsétlen lány és közben lekorholta. Már épp léptem volna közbe mikor az idő férfi megragadta a fiú kezét és véget vetett az incidensnek de a lány igen csak elszomorodott.
- Szerintem hitelesen játszottad a rideg csaj szerepét. – Mondtam és gyengéden megsimogattam a lány buksiját egy kedves mosoly kíséretében. Igen, eléggé megsajnáltam szegényt, főleg, hogy Tsubakira emlékeztetett. Bár az igazsághoz, hozzá tartozik az is, hogy az utóbbi időbe mindenkiben őt látom akinek sötét haja van és apró kis teste. Hiányzik a kis húgicám. Na de most nem ezzel kell foglalkoznom így hallgattam tovább immáron szivar által mesélt részleteket. Pörgött az agyam, hogy vajon kire célozhattak mikor azt mondta, hogy én és Ran is találkoztunk valakivel és a szavaiból ítélve meglepő módon túl is éltük a találkozást. Kérdően néztem Ranmarura hátha ad majd valami kis jelet, hogy ugyan kire célozhatott. Elég sok kétes alakkal találkoztam eddig és ez valószínű rá is igaz volt így nehéz lett volna leszűkíteni a kőrt. Viszont más szemszögből nézve eddig egyetlen közös küldetésem volt Rannnal ami elég furán is végződött. Talán arra a fehér nőre gondoltak. Nazo… vagy legalábbis ezt az álnevet használta. Figyelmem közbe vissza vándorolt az öregemberre aki egy hasfelmetsző nevű illetőről beszélt. Vagy legalábbis sejtettem, hogy egy személyről beszél.
- Hasfelmetsző? – Kérdeztem vissza. – Az ezernyolcszáznyolcvanas évek végén elhíresült legendás gyilkos aki különös kegyetlenséggel és komoly sebészi pontosságot igénylő módszerekkel gyilkolt prostituáltakat Anglia rideg éjszakáin. Nekem ő ugrik be de kötve hiszem, hogy róla van szó. De inkább hagyjuk a ködösítést és mondjátok meg mit akar tőlünk a megbízótok és kiről van szó! – Szólítottam fel őket jelezve, hogy jelenleg híján vagyok a türelemnek


/Sachival lebeszéltem, hogy soron kívül írok mert később már nem biztos, hogy tudok majd időben írni/

_________________
avatar
Rita Hanami
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 811
Join date : 2012. Aug. 20.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
10/1300  (10/1300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Legenda - Prológus: A Hasfelmetsző Éjszakája

Témanyitás by Allen Dante on Csüt. Márc. 07, 2013 6:29 pm

Ok… ezek most tényleg meg vannak húzatva az már biztos. Valahogy egyiküket sem tudom követni, mivel felváltva beszélnek… de valahogy nem nagyon akar összeállni egy egész képbe a mondandójuk. Majd a kislány, aki Kaszának hívatja magát –ez is milyen név… Kasza, na de mindegy- egyenest Hana-chan arcába nyomja a sajátját, majd egy kis bájcsevejbe kezd bele. A következő pillanatban már azt veszem észre, hogy a kislány tekintete kicsit borúsabbá változik, és ennek következtében Hana megsimogatja a fejét. Így a beszélgetésükbe belegondolva valahogy úgy tűnik számomra, hogy ismerik egymást, ami Ranmarura is vonatkozik. Azért meg kell hagyni, érdekes egy csapatba botlottunk bele, vagy inkább… zuhantak közénk, mert hát ez történt. Közben a Létra nevű srác megragadja a kislányt és leemeli Hanaról, és leszidta. Végül az öreg zárja a sort és egy kérdést tesz fel nekünk, mégpedig arról, hogy mond e nekünk valamit az a név, hogy Hasfelmetsző. Hana-chan rögtön a lényegre is tér, és felhozza a hírhedt sorozat gyilkost, akit a Scotland Yardnak nem sikerült elkapnia. Rengeteg történetet olvastam vele kapcsolatban, és ha szabad ilyen szavakkal élni, akkor azt mondanám, hogy ő a kedvenc gonosztevőm, hiszen egy eléggé szép sorozat gyilkosságot úszott meg.
Ahogy az események követik egymást, idejét látom, hogy felkeljek a földről, ami kezdett már hideg lenni, így egy széket megragadok és ráülök. Pontosabban a támlájára helyezem hátsó felem és lábaimat az ülőrészre, s közben hintázok vele. Aggodalomra nincs ok, hiszen az akrobatika jártasságomat használom arra, hogy nehogy elessek. Majd az újdonsült barátainkhoz szólok komoly tekintettel és hangnemben való megszólalással, amiben talán egy csöppnyi arrogancia is felfedezhető.
- Egyet értek Hanamival. Biztos nem az eredeti hasfelmetszőről van szó. De nekem is lenne egy teóriám, ami egy kisebb magyarázatott adna erre a kis… felfordulásra. –mondom, s mielőtt folytatnám, körülnézek, hogy mindenki figyel e rám, majd egy torokköszörüléssel folytatom mondandómat. – Kezdeném ezzel a „Hasfelmetsző” személlyel. Ha helyes a következtetésem, akkor egy játékosról van szó, aki más játékosokat gyilkol meg, ezért minimum egy narancs, de akár egy piros játékos a kereset személy. Kicsit kusza volt a mondandótok, így nem biztos, hogy helyes a feltevésem, de ti vélhetően egy fejvadász csapat vagytok. –miután ezt a mondatomat befejezem, a himbálózást is egyben, majd a térdemre könyökölök és ujjaimat összefonom, és állammal fölé hajolok, és úgy folytatom. – És a megbízótok azt szeretné, hogy ezt a személyt tegyétek el láb alól, vagy keressétek meg. Végül pedig itt jön a képbe a két asztaltársam. –Ranra és Hanara pillantok lopva. – Véleményetek szerint ők ismerhetik az általatok keresett személyt. Nos, sokat tévedtem? –teszem fel az utolsó kérdést, azzal egy időre csöndbe is maradok, várva, hogy mit mondanak erre.
Sok esély nincs rá, hogy beválik, pontosabban ötven százalék, de most nem a vagy igen, vagy nem estre építem ezt az arányt.

_________________

Remények és álmok nélkül nincs élet, találd meg a sajátjaidat és élj!
by: A.B.

Színem: #0099ff
avatar
Allen Dante
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 312
Join date : 2012. Nov. 22.
Age : 22

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
616/700  (616/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Legenda - Prológus: A Hasfelmetsző Éjszakája

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru on Csüt. Márc. 07, 2013 7:07 pm

A lopakodás jártasságomra gondoltam. Hogy valahogy aktiválhatnám, és különösebb feltűnés keltése nélkül lelécelhetnék. Nem volt kedvem deviáns viselkedésű hozzám hasonló, csak éppen fura aktivitásukkal kockaságukat hirdető fiatal lányok és láthatóan szenilis öregek popkulturális idézetei hallgatni. Nem láttam különösebb logikát előadásukban, performanszuk magam volt a… hagyjuk – lestem fel rájuk valódi tekintetemmel is. Nem kerestem szemkontaktusokat. Arra ott voltak a fókuszaim, hogy valakinek a szemébe nézzek. Köszönöm, de nekem nincs szükségem hasonlóra. Legalábbis nem idegenekkel. Rita felé pislantottam, felkínálva annak a lehetőségét, hogy összenézhessünk, és így esetleg közöljön valamit. Nem mintha velem éppen közölni akart volna bármit is: a csapathoz beszélt, akik láthatóan nem kívánták elhagyni asztalunk területét.
Fásultan lestem oldalra, vágyódó pillantást vetve néhány „érintetlen” asztal iránt némileg messzebb tőlünk. Ahol még egyéni döntésük szerint folytathatták az emberek a bájcsevejt, vagy távozhattak, ha kedvük úgy tartotta. És az én kedvem bizony nagyon is úgy tartotta.
Fáradtan sóhajtok. Úgy ítélem meg, hogy felesleges energia-befektetés lenne rávilágítani érvelésének hibádzó premisszáira, így ennyiben is hagyom a dolgot. A székemért nyúlok, hogy hátrább húzzam. Zavar a körülöttünk kialakult tömeg. Fulladozom tőlük. És így nincs elég jó rálátásom a dolgokra. Egy szóval: zavar.
Kezem azonban egy pillanatra megdermed, ahogy a két céhtagot említik. Megint felkínálom a szemkontaktust Ritának, hátha ő is felfigyelt rá. Nekem idő kell, amíg emlékeztetem magam, hogy bár én már nem vagyok a volt Ököl tagja, az a fiú, akit Rita invitált meg magunkhoz, újonc. Így máris megvan a két személy, akiket keresnek. A mozdulatom tovább folytatódik, felállok, eltolom az asztaltól a széket.
Várok néhány másodpercig. Sokan sokfajta ködös fejtegetést adnak, de annyira zavarosak az információk, és olyan, számomra teljeséggel értelmezhetetlen logika mentén épülnek fel, hogy meg sem próbálok választ találni rájuk. Hidegen hagynak. Ez nem rejtvény vagy feladvány. Ezek csak mulatoznak velünk. Épp, ahogy mondták.
Én meg sosem szerettem mulatni. Így hát…
Kereslek majd, hogy folytassuk – fordítottam egyik fókuszom Rita felé, mivel nyilvánvaló volt, hogy távozni készültem. Az üzletet viszont nem kötöttök meg. És hacsak idáig nem állított valaki elém akadályt, bizony elléptem az asztaltól, hogy a helység ajtaja felé vegyem az irányt.

_________________
A Fegyvermester
Állandó akciók: érccel rendelkezőknek és árubeszállítóknak! Foglalási lehetőség! Kezdők támogatása!

pontozás:
Élet: 14 +5 -> 95 HP
Fegyverkezelés: 47 +4 -> 51
Kitartás: 11 +2 -> 13
Gyorsaság: 26 +8 -> 34
Speciális képesség: 7 +5 -> 12
Páncél: 11

1x Természet Gyűrű (+1 élet)
1x Gyorstalpaló (+8 gyorsaság)
1x Vas Sisak (+7 páncél)
1x Bőrruha (+4 páncél)
1x Tünemény Gyűrű (+2 élet, +5 speciális képesség)
1x Hősi Köpeny (+2 élet +2 kitartás)
1x Artemis (L) (+4 fegyverkezelés)
Artemis nyilai meg vannak áldva, így minden egyes találatkor egyel többet sebeznek. Először a használó sebzésével megegyezőt, majd plusz egyet, majd az előző értékhez megint plusz egyet, mindaddig, amíg a pluszok száma el nem éri a fegyver szintjét.
avatar
Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
115/1700  (115/1700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Legenda - Prológus: A Hasfelmetsző Éjszakája

Témanyitás by Kazuma on Szomb. Márc. 09, 2013 6:03 pm

Közel de azért nem túlságosan megálltam a beszélgető felekhez de nem szólaltam meg. A négy cirkuszi majom nem véletlenül jelent meg itt és nem is valami helyi mutatványos műsornak nézett ki, amit itt előadtak. Leültem az egyik asztal szélére, és onnan hallgattam őket. Nem sok érdekeset tudtam meg abból, ami elhangzott. Bár a Hasfelmetsző név azért ismerősen csengett. Ki ne hallott volna már a híres sorozatgyilkosról? Végiggondoltam mennyit is tudok a témában, de végül a lány egész jól összefoglalta a dolgokat.
- Hasfelmetsző? Az ezernyolcszáznyolcvanas évek végén elhíresült legendás gyilkos aki különös kegyetlenséggel és komoly sebészi pontosságot igénylő módszerekkel gyilkolt prostituáltakat Anglia rideg éjszakáin. – Ehhez még hozzá lehetne fűzni pár adatot de, fölösleges szócséplés lenne. Már így is annak tűnt. Azt viszont nem igazán értettem, hogy ez miként is tartozik most ide, hiszen ez a történet már több mint száz éves. A többiek találgatni kezdtek én, pedig lassanként kezdtem elveszíteni az érdeklődésemet a dolog iránt. Úgy tűnik, már megtalálták azokat, akiket kerestek így rám a továbbiakban, nem hiszem, hogy szükség lesz. Inkább elkezdtem kicsit szélesebb körben felmérni a terepet és végignéztem azokon, akik a műsor után még itt maradtak. Többen is felkapták a fejüket, és sugdolózni kezdtek a név hallatán, de semmi különös változás nem állt be. Ez így már nagyon unalmas. Gyilkosokkal amúgy sincs semmi dolgom, szóval azt hiszem én, lelépek. Úgy tűnik nem csak én, gondolkoztam így, mert az eddig asztalnál ülő trióból is a szemüveges hasonlóképpen döntött. Én is a kijárat felé vettem az irányt. Jobb lesz találni egy nyugisabb helyet éjszakára.

_________________
"Trusting someone... means relying on them and only the weak do that."
"The only ones who should kill, are those who are prepared to be killed."
avatar
Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 917
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 23
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Legenda - Prológus: A Hasfelmetsző Éjszakája

Témanyitás by Sachi on Hétf. Márc. 11, 2013 11:00 pm

Kasza felkapta a fejét, nem is a simogatásra mint inkább a bóknak hangzó kijelentésre. Senki más nem foglalkozott többet a dologgal, úgy tűnt, egyedül a lány válaszolt egy néma, s kissé szégyenkező mosollyal. Talán nem győzték meg a szép szavak, de talán sikerült valamelyest feldobniuk a kedvét
- Majdnem... - vette ki szájából ismét a szivart Szivar, miután Dante előadta elképzelését, kifejezetten komoly arcot vágva - A hivatásunk: problémamegoldás. Olyan problémákat illetően, melyeket senki más nem vállalna fel, így...
- Színre lépünk mi, elvégezni a munkát... - egészítette ki Öreglány
- Vagy - vette máris át a szót Létra - találni olyasvalakit, aki képes rá!
Az öregúr mélyet szívott vaskos dohányrúdjából, folytatva aztán mondandóját is
- Általában így működünk, ez azonban egyike a bonyolultabb ügyeinknek. Keresnünk kell, azonban nem csupán egy személyt hanem mint mondtuk, két játékost, kik velünk ellentétben személyesen is találkoztak vele, tehát élőben is látták. Persze nem ők az egyedüli élő ilyen személyek, csupán ők a megfelelően erősek ahhoz hogy esetleg fel is vehessék emellett vele a harcot... talán!
Egy pillanatnyi csend ülte meg a helyiséget, aztán mocorogni kezdtek az emberek, volt kik megint csak sugdolóztak és voltak akik szemmel láthatóan gyanakodva elhagyták a helyiséget. Öreglány igazított haján, nem közvetlenül jelezve hogy ő fog beszélni, s így is lett
- S a keresett játékos valóban a Hasfelmetsző, habár... - tett egy jelentőségteljes szünetet, szemei szinte csalfán vizsgálták az őt figyelők tekinteteit - elismerendően, nem az a Hasfelmetsző, akiről a világ minden táján hallottak, s a modus operandi és célpontjai is sokkal... bonyolultabbak, ugyanakkor szemlátomást rendszertelenebbek. Bár a nevét nem teljesen az itteniektől kapta, hiszen az ő imidzse Doyle világából lépett elő...
- Vagyis a neve... - szólalt meg viszonylag hosszú hallgatás után Kasza - ahogy ő hívja magát: Moriāti. Ő azonban se nem orvos, se nem férfi!
- Ez a név talán többet mond, ha még nem is hallották a hírét... hiszen soha nem mulasztotta el a bemutatkozást, s így talán... megcsendül az a hoppá-t jelző kis harang, vagy tán nem?
Adott volt a kérdés, ami pedig távozási kísérleteket illette: nem volt akkora a tömeg, sem pedig annyira zavarodott, hogy ne széledjen odébb, ha valaki át kívánt haladni közöttük

_________________

Clumsy GM (Slateblue | 6A5ACD)
avatar
Sachi
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 177
Join date : 2012. Aug. 23.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/10  (10/10)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Legenda - Prológus: A Hasfelmetsző Éjszakája

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru on Pént. Márc. 15, 2013 1:43 pm

(off)Sorrendborítás megint, Rita és Allen átmeneti hiánya miatt. Hátha így... nem tudom, fogalmam sincs. o.O Sachival így láttuk jónak. Szóval izé. Szóljatok, ha gáz.(/off)

Moriāti – elhangzott a név, és megindította a fejemben a lavinát. Nem pörögtek a szemem előtt egy korábbi kalandom eseményei, de minden érzésnek a lenyomata, amit ott éreztem, most átszáguldott rajtam. A levegőm egy pillanatra benn rekedt, majd a rendszer segítségével automatikusan fújtam is ki néhány pillanattal később. Arcomon néhány izom rándult, a szám íze keserű lett – szinte újra láttam magam előtt, ahogy az egyik ott megismert JK pixelekre bomlik. A gyilkosa pedig… nos, Moriāti volt. Igen, már az utolsó részlet is kirajzolódott a fejemben, emlékeztem minden pillanatra, amit csak a fókuszaimmal láttam.
Annyira mélyre próbáltam eltemetni magamban az emlékeket, hogy idő kellett, amíg minden részlet kirajzolódott előttem. Hátrafordultam, hogy valódi tekintetem Rita szemébe szúrjam. Látni akartam, hogy ő is emlékszik-e már. Hogy ketten éltük túl, pedig négyen is voltunk még az elején. Nem küzdöttünk meg vele, még csak a védekezésünkre sem volt szükség. Egyszerűen nem minket szemelt ki, és ezért mi sértetlenül megúsztuk.
Remegő kézzel kaptam a székem után. Egy szék után. Bármilyen szék után, ami kezem ügyébe esett. Hogy megkapaszkodjak. Kicsit rendezzem a gondolataim. Nagyon felzaklatott, hogy hirtelen megint úgy éreztem: az egész csak tegnap történt. Nem lehet hozzászokni a halálhoz.
Elengedtem a szék karfáját. Néhány lépéssel átszeltem azt a kis távolságot, amit megtettem kifelé menet. Egy nem PvP zónában voltunk, védett övezetben, így fizikai fenyítés terén ugyan azon a szinten álltam, mint mindenki más. Hiába voltam íjász. Nulla erőponttal. Jelen helyzetben nem hinném, hogy súlyemelés jártasság nélkül bárki le tudta volna fejteni a kezemet magáról, amint megragadom a nyakát. Elméletem át akartam vinni a gyakorlatba is.
Lopakodásom automatikusan aktiválódott, ahogy határozott léptekkel elindultam visszafelé. Vacak volt, audioeffekt szempontjából sokkal jobban jártam volna a határozottságomat sugalló döngető léptekkel. Majd egyes szintű akrobatikám segítségével lendültem fel, hogy elkapjam ármelyikük nyakát. Nekem teljesen mindegy volt, hogy kin landolok. Csak le akartam taglózni őket. Akármelyiket. Hogy kinyögjenek egy nevet. Hogy tovább mondják.
Tovább! – nyomatékosítottam akaratomat, ha akcióm sikerrel járt.

_________________
A Fegyvermester
Állandó akciók: érccel rendelkezőknek és árubeszállítóknak! Foglalási lehetőség! Kezdők támogatása!

pontozás:
Élet: 14 +5 -> 95 HP
Fegyverkezelés: 47 +4 -> 51
Kitartás: 11 +2 -> 13
Gyorsaság: 26 +8 -> 34
Speciális képesség: 7 +5 -> 12
Páncél: 11

1x Természet Gyűrű (+1 élet)
1x Gyorstalpaló (+8 gyorsaság)
1x Vas Sisak (+7 páncél)
1x Bőrruha (+4 páncél)
1x Tünemény Gyűrű (+2 élet, +5 speciális képesség)
1x Hősi Köpeny (+2 élet +2 kitartás)
1x Artemis (L) (+4 fegyverkezelés)
Artemis nyilai meg vannak áldva, így minden egyes találatkor egyel többet sebeznek. Először a használó sebzésével megegyezőt, majd plusz egyet, majd az előző értékhez megint plusz egyet, mindaddig, amíg a pluszok száma el nem éri a fegyver szintjét.
avatar
Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
115/1700  (115/1700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Legenda - Prológus: A Hasfelmetsző Éjszakája

Témanyitás by Allen Dante on Pént. Márc. 15, 2013 9:28 pm

~ Moriāti… -na jó, most már teljesen elvesztettem a fonalat. ~ Ki ez a fazon, pontosabba csaj. –hisz mint utóbb kiderül, egy nőről van szó.
Nekem ez a név semmit sem mond, így már csak a két céh társam maradt, akiknek biztos, hogy jelent valamit, amit ki tudtam hámozni az érkezettek mondandójából. Amúgy érkezettek alatt, a négyes értem, csak így változatosabb mintha csak a „négyes” kifejezést használnám, vagy egyszerűbb, mint ha mindannyiuk nevét elkezdeném sorolgatni. Most kíváncsian várom, hogy társaim miképpen fognak reagálni erre a névre. Először Ranmarura terelődik a figyelmem, aki láthatóan eléggé furcsán néz ki. Először azt hiszem, hogy rosszul lett, mert eléggé megváltozik az arckifejezése. Ebből már biztosra tudom állítani, hogy nem valami jó emlékek fűzik az említett személyhez.
Próbálom elképzelni, hogy milyen is lehet az a nő, akit a négyes említett, pontosabban Szivar. S míg ezen agyalok, tekintetemet leveszem Ranmaruról és Ritara összpontosítok.
Talán jobb lett volna, ha inkább a fiún tartom a szemem, mert, ahogy érzem, vagy látom, talán a legjobb szó, észlelem, elkezdett lopakodni. Nos, legalább azt is megtudom, hogy társamnak egyes lopakodása van. Na, de visszatérve, figyelmem ismét a srácom landol, de sokat nem kell vontatnom a szemem, mert az egyikükre ráugrik és egyből a torkát szegi neki. Mondhatni minden egy pillanat műve, így kötve hiszem, hogy bármit is tudott volna tenni, akit elkapott, bár lehet, hogy nem is akart. Na, de mielőtt tovább mennénk, jobb lenne, ha nem halna meg itt senki, és most arra gondolok, akinek a nyakát szorongatják.
Felkelek a székemből, majd odalépek Ranmaruhoz, s odaszólok neki.
- Öm… bocsi, hogy közbeszólok, de nem lenne túl jó ötlet, ha pont azt hallgattatnád el, akinek beszélnie kéne. –mondom neki.

//Ha bármi probléma lenne a cselekedeteimmel, szóljatok és javítom is.

_________________

Remények és álmok nélkül nincs élet, találd meg a sajátjaidat és élj!
by: A.B.

Színem: #0099ff
avatar
Allen Dante
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 312
Join date : 2012. Nov. 22.
Age : 22

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
616/700  (616/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Legenda - Prológus: A Hasfelmetsző Éjszakája

Témanyitás by Rita Hanami on Hétf. Márc. 18, 2013 9:30 pm

Végig hallgattam a szenilis csapat egymást kiegészítő történet mesélését ami egyre inkább irritált majd végül nem bírtam tovább cérnával, muszáj volt szóvá tennem.
-Mi lenne ha nem vágnátok folyton egymásba és csak az egyikőtök beszélne? – Szólaltam meg halkan, épphogy csak kipréselve a fogaim közül a szavakat, de érezhetően ingerült hangnemben. Nagyon nem is figyeltem arra amit ez a négy lökött összehordott azonban mikor a Moriāti névre hirtelen magamhoz tértem. Kellemetlen emlékek fűztek ehhez a lányhoz pedig alig csak pár másodpercre találkoztam vele csak. Akkor a szemünk láttára végzett az egyik csapattársunkkal amit ő csupán valamiféle mókás időtöltésnek vett. Láttam ahogy Ran a szemembe néz, az arckifejezése elárulta, hogy nagyjából ugyan azon járt az eszünk. Az íjász ekkor hirtelen megpróbált neki esni a négyes egyik tagjának és a torkánál fogva próbált további információkat kiszedni belőlük. Allen megpróbálta szavakkal le csitítani a dühös fiút, én l próbáltam ennél egy hatékonyabb módszerrel véget vetni a kis kitörésnek így megragadtam a fiú karját és a súlyemelésem kihasználva próbáltam lefejteni az illető nyakáról.
- Allennek igaza van ezzel nem érsz el semmit!- Néztem rá szigorúan közben pedig a két fél közé álltam és a karjaimmal igyekeztem tartani a távolságot köztük, nehogy újból egymásnak essenek.
- Viszont most már tudni akarom, hogy mit is akartok tőlünk! Bár már sejtem mire akartok kilyukadni. Nyilván azért kerestetek fel minket mert azt akarjátok, hogy segítsünk megölni őt. – Leengedtem a karjaim majd a négyes felé fordultam.
– Ha ez a helyzet akkor felajánlom a segítsége
m.


_________________
avatar
Rita Hanami
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 811
Join date : 2012. Aug. 20.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
10/1300  (10/1300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Legenda - Prológus: A Hasfelmetsző Éjszakája

Témanyitás by Sachi on Csüt. Márc. 28, 2013 8:05 pm

/Akarod mondani majdnem, Kazumaval beszéltünk meg valamit, miszerint kimarad előző körből. Mivel én tanácsoltam neki és az okok is máshol bújnak, nem kell 500 szavas reagot írnia, csak 250eset!/

- De akkor oda lenne a stílusunk! - vágta rá Rita kérelmére Öreglány, s kacsintott egyet
Csend ült meg a társalgók között, s a bentiek figyelme is végre elillanni látszott. Unhatták már az értelmetlen vagy éppen veszélyesnek tűnő megbeszélést, ha lehetett egyáltalán megbeszélésnek nevezni. Azonban mindez mindössze néhány pillanatig tartott, ahogy Ranmaru látszólag észrevétlenül kúszott egy megfelelő pozícióba hogy legalkalmasabb célpontját egy rohamot követően kivallathassa. Létra volt a legkönnyebb célpont: elérhető távolságban volt, kettőtök között nem volt senki, s éppen szóra nyitotta száját. Ám az elrugaszkodás pillanatában szeme megcsillant, jelezve hogy nem csupán felkészült volt, de látott is. Egyetlen mozdulat, s kettőtök közé a mit sem sejtő Kaszát rántotta, így az íjász karmai között végülis kikötött egy áldozat, ráadásul megfelelő, bár a sipítozása inkább fülrepesztő volt és figyelemfelkeltő
Társai kuncogtak az eseményen, láthatóan eszük ágában sem volt kisegíteni a szorongatott helyzetű kislányt, de talán éppen azért mert tudták, itt ugyan semmi baj nem érheti. Kapálózott, nyivákolt és úgy látszott, egyéb módon nem reagált a támadásra és az azt követő kérdésekre is csak jajongott
Rita lépett közbe, megkísérelve szétválasztani a párost, ha már nem sikerült megelőzni az összeakadást. Mert hát, mostanra mintha Kaszácska is bekapcsolt volna: Ranmaru szeme felé kezdett nyúlkálni, miközben visított "Engedj! Engedj! Engedj! (...)"
- Ugyan már, nem kerget a tatár! - mosolygott nyugodtan Szivar, füstkarikát eresztve útnak szájából - A feltételezés pedig részben helyes! Szükségünk van harci tapasztalataitokra, illetve ha találkozásotok rövid is volt, talán sokat segíthet az emberünk kézre kerítésében... vagy kiiktatásában. Nem egy átlagos játékos, nem egy átlagos őrült, van benne valami, ami eddig legyőzhetetlenné tette. Meg kell tudnunk, mi az és ehhez harcra kell kényszerítenünk, ugyanis... csak akkor harcol, amikor ő akar és ott, ahol éppen akar. Ráadásul erősebb valamennyiünknél, jóval! Ezért kell egy nagyobb csapat hármunknál, mert ez szinte már olyan, mintha egy Boss ütését terveznénk! Talán az is kiderül, hogyan lett olyan erős amilyen, nem lehet a szerencse műve! Bonyolult, igen, bonyolult a játék rendszere és kifürkészhetetlen... no meg kaotikus, főleg az utóbbi időben... valami... megváltozott! Nem értetek velem egyet, gyerekek?

Miközben a civakodás és/majd Szivar eddig példátlan monológja futott, Kazuma távozott a taverna négy fala közül. Odakint a többi elsétált vendég elszivárgott a házak között. A Hold sápadtan derengett az éjszakai felhőfüggöny mögött, s az utca köveit itt-ott bokáig érő ködfoszlányok takargatták. Furcsa volt, furcsa, ahogy az a kardforgató lány is, aki a falat támasztotta a kijárat mellett, s Kazumára emelte tekintetét. Közép-tizenéves, fehér hajú lányka volt, szemei halovány kéken derengtek és páncélzata sem volt kimondottan kezdőé, igazság szerint még boltban sem láthatott Kazuma ilyesmit, legfeljebb hasonlót. Legfurcsább azonban a játékrendszerrel kapcsolatban volt: feje felett ugyan lebegett egy sárga indikátor, karakternevet azonban ha minden fogát kihúzták volna, sem lehetett volna megfigyelni
Hanyag kézmozdulattal igazított haján, s éppen akkor mintha valami hideg fuvallat csapta volna meg a fiút a lány felől. Alig néhány pillanata lépett ki az ajtón, de már most valami különös érzés kerülgette, mely semmiképpen nem volt kellemesnek nevezhető

- Odabent mindenki csak az eszét játssza, nem igaz? - szólította meg, majd mintha nem is számított volna válaszra, hozzátette - Mindegy...
Mást nem szólt, egészen addig míg Kazuma folytatta útját, ami mondjuk lehet hogy éppenséggel azon nyomban történt
- Megállj! - szólt utána, noha nem parancsolón, inkább figyelemfelkeltőn - Nem azért kommentáltam neked a dolgokat, mert bájologni akartam egy random jöttmenttel... hanem mert figyeltelek! Tulajdonképpen... á, hagyom a felesleges süketelést! Két dolgom van és mindkettőben elkélne némi segítség... hm, vagyis inkább bérmunka. Először, egy személyes probléma: útbaigazítás... Keresek valakit, egyáltalán nem jelentéktelen ügyben és ha van használható információd, fizetek érte. A tag Tachinak hívja magát, vörös szemek, van egy iszony nagy lófarka és valahogy mindig az az érzés kerülget tőle, hogy vigyorral a lópofáján elvágná a torkod ha hátat találnál fordítani neki. Helytálló érzés egyébként, de nem ez a lényeg... hanem hogy, láttad már vagy nem?
Unott képet vágott mire a végére ért, s még félre is bámult az éjszakába, végül vissza, mindeközben karjait összefonva tartotta
- Ha igen, akkor áttérhetünk a dolog üzleti és pénzügyi részére... - tette hozzá lezárásképp


Sorrend: Kazuma nem lévén odabent, mindegy hogy mikor ír. Többiek tartsák a kialakult sorrendet!

_________________

Clumsy GM (Slateblue | 6A5ACD)
avatar
Sachi
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 177
Join date : 2012. Aug. 23.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/10  (10/10)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Legenda - Prológus: A Hasfelmetsző Éjszakája

Témanyitás by Kazuma on Csüt. Márc. 28, 2013 10:31 pm

Jó volt kilépni az ajtón az éjszaka nyugalmába. Rajtam kívül csak páran voltak az utcán, akiket zavart az előadás és inkább máshol fejezték volna be a napjukat. Gyorsan el is tűntek a mellékutcákon. Egy lány támasztotta csak a falat a közelben de, egy gyors pillantásnál nem is méltattam többre. Bár volt valami nyugtalanító a levegőben de nem tulajdonítottam neki nagyobb figyelmet. Gyorsan felidéztem fejben a város utcáit, hogy kitaláljam merre tovább, de persze megzavartak.
– Csak pár idióta csinálja bent a műsort. - válaszoltam rá sem nézve. Hopp! Tudom is, hol láttam én még egy fogadót. Alig két lépést tehettem mikor a lány ismét megszólalt.
– Igen? - kérdeztem türelmetlenül felé fordulva. Nem vártam sokat, de ahogy beszélni kezdett lassacskán felkeltette az érdeklődésemet. Amikor pedig Tachi nevét kimondta felszaladt a szemöldököm. Nem igazán számítottam ilyen fordulatra. A türelmem is visszatért és a fáradtságom is eltűnt. Furcsa hogy egy név milyen hatással van az emberre. Csak nem neki is meggyűlt vele a baja? Valahogy ettől nem lennék meglepve. Én is bolond voltam hogy bíztam benne és csak az óvatosságom eredménye, hogy nem hagytam ott a fogam. Habár az óta nem igazán hallottam felőle de nem felejtettem el. A lány beszédéből ítélve ő sem kedveli túlzottan a srácot. Azt hiszem örömmel, segítenék eltenni láb alól, ha úgy alakul, na meg persze más okból is hasznos lenne, ha kikerülne a képből. Mostmár alaposabban is felmértem a lányt. Sárga indikátorából és nem túl hétköznapi felszereléséből ítélve legalább nem egy kezdővel van dolgom. Viszont nem ártana, ha kicsit többet is mesélne a céljairól. Mikor félrefordult fél szemmel követtem a tekintetét és úgy válaszoltam.
– Akár mondhatnám úgy is, hogy jó leckét adott az itteni szabályokból. - mondtam kimérten. Aztán visszafordult hogy üzletet ajánljon.
– Lehet szó üzletről, amint elárulod, hogy egészen pontosan mire lenne szükséged, és persze mihez. - Fürkészően figyeltem. Fő a bizalmatlanság. Elvégre egyszerre furcsa és kecsegtető a helyzet nem árt, ha óvatos maradok.

_________________
"Trusting someone... means relying on them and only the weak do that."
"The only ones who should kill, are those who are prepared to be killed."
avatar
Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 917
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 23
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Legenda - Prológus: A Hasfelmetsző Éjszakája

Témanyitás by Allen Dante on Hétf. Ápr. 01, 2013 5:58 pm

Ranmaru végül Kaszát sikerült nyakon, pontosabban torkon csípnie. Azért kicsit sajnálom, na, jó, nagyon sajnálom szegény lányt, hiszen nagyon törékeny testalkattal rendelkezik, és mellette nagyon apró is. Azonban a társai ahelyett, hogy segítettek volna a lánykán, inkább csak nevettek a helyzetén. Tény, hogy egy védett helyen vagyunk, így semmi bántódása nem eshet a kis hölgynek, de akkor is rossz nézni, ahogy ott kapálódzik, mint valami csapdába esett nyulacska. Ekkor el is képzelem a lányt nyúl fülekkel, és egy édes kis farkincával, de a végeredmény az lett, hogy el kell, forduljak, mert amit magam elé képzeltem vizuális képet, túlságosan is zavarba hoz, pedig eléggé nehéz ezt elérni, de neki valahogy sikerült. Hamarosan Ranmaru arca fele kap, s a cselekedetéből arra tudok következtetni, hogy ő inkább szemre megy. Meg is kérem Ranmarut, hogy engedje el a lányt, mert már kezdem kényelmetlenül érezni magam a sípozásától. Majd ha ez megtörténik, erős kényszert érzek arra, hogy a kis Kasza fejét megsitizzem, nagyon abban a percben nem érdekel, hogy engedi vagy nem, mindenképpen megcsinálom. Végül figyelmem Szivar fele irányul és neki a mondandójára.
Végre kezd érthetővé válni számomra, hogy mi is folyik itt, amit most próbálnék összegezni, míg a lányka fejét simogatom, ameddig hagyja. Na, mármost, van egy Moriāti nevezetű emberke, aki nem mellesleg egy nő. Hírhedt gyilkos, nagyon erős, és a jelenleg itt tartózkodó céhtársamnak volt már dolga vele. Azonban az nagyon meglep, hogy egy bosshoz hasonlítja, hiszen akkor nagyon ritka felszerelései kell, legyen, hogy bárki is ezzel a titulussal illesse.
~ Hm… egy gyilkos, aki már számtalan játékos életét vette már el és még mindig szabadlábon van. –kezdem magamban elemezgetni a nőt. ~ Akárhogy is nézem, a valóságban nem lehet elítélni, és még ha mégis megoldható lenne, nem tudjuk, hogy ki is ő valójában. Képtelenség lenne őt megtalálni, még akkor is, ha tízezer játékosa is van ennek a játéknak. Akkor… -ekkor a fejemben való tárgyalást mára többiek fele is közvetítem, bár nem szándékosan. – Csak meg kell ölni, nincs más megoldás. –s közben az eddigi guggoló helyzetemet állóra váltom.
Csak néhány pillanattal később döbbenek rá, hogy mit is mondtam, de szerintem nagyon meglepő dologgal nem is számoltam be nekik, mert véleményem szerint egy rugóra jár az agyunk, de ahogy Szivar is mondta eléggé nehéz lesz előkeríteni és harcra bírni.

_________________

Remények és álmok nélkül nincs élet, találd meg a sajátjaidat és élj!
by: A.B.

Színem: #0099ff
avatar
Allen Dante
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 312
Join date : 2012. Nov. 22.
Age : 22

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
616/700  (616/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Legenda - Prológus: A Hasfelmetsző Éjszakája

Témanyitás by Rita Hanami on Hétf. Ápr. 08, 2013 12:16 pm

Elfintorodtam annak láttán ahogy a többiek csak nevettek társuk szenvedését látva még akkor is ha védett helyen vagyunk.
-Elég legyen már!- Fejtettem le Ran ujjait a lány nyakáról és kissé odébb löktem a fiút – Ti pedig szégyelljétek magatokat! A társatok szenved ti meg csak nevettek rajta! – Villogtattam rájuk a szemeimet majd kaszára szegezem a tekintetem egy jóval lágyabb arckifejezéssel. Végül szivar beszéde vonta el róla a figyelmem. Elgondolkoztam a szavain. Moriati tényleg ennyire erős lenne? Persze akkor sem tűnt kispályásnak de, hogy egy bossharcal felérő küzdelem lenne? Túlzásnak tartom. Aztán hirtelen beugrott egy apró emlékfoszlány arról a napról amikor össze futottunk vele.
- A kard! – Szólalok meg csendben miközben a fejemben próbálom elő idézni az emlékeket. – A kardja lehet az ereje forrása. Te is emlékszel rá nem? – Néztem Ranra. – Ha jól emlékszem semmi rendkívüli nem volt abban a lányban kivéve a fegyverét. Nem tudom pontosan felidézni de valami féle Katana lehetett amit egy különleges „aura” fonta be. Szerény véleményem szerint az a fegyver lehet az erejének egyik forrása. Persze lehet, hogy azóta már beszerzett még néhány olyan cuccot ami kiemeli őt a tömegből. – Vetettem fel az elméletemet.
– Egyetértek. – Helyeseltem Allen kijelentésére. – Nem hagyhatjuk, hogy szabadon mászkáljon egy ilyen ember és itt most nem az erkölcsi dilemmákról beszélek, hogy ölni bűn. Az emberi élet itt talán még fontosabb is mint a való életben. A számunk véges ebben a világban és mindenkire szükségünk van, hogy legyőzzük a szint bossokat. Ha úgy jobban tetszik nincs utánpótlásunk a harcokhoz, azt kell beosztanunk amink van, ezért is veszélyes a Moriatihoz hasonlókat életben hagyni. Plusz ha végzünk vele azzal megmutatjuk, hogy a JL leszámol a hozzá hasonlókkal és nem bíráskodhatnak önkényesen mások életéről puszta élvezetből.

_________________
avatar
Rita Hanami
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 811
Join date : 2012. Aug. 20.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
10/1300  (10/1300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Legenda - Prológus: A Hasfelmetsző Éjszakája

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru on Kedd Ápr. 09, 2013 12:57 pm

A fókuszaim elkalandoztak, mindegyikre volt néhány, amelyik ember csak beszélt, így nem kellett ugrálnom a tekintetemmel közöttük. Egyszerű megoldás volt. Általában nem jelentett problémát, hogy egyszerre figyeljek oda mindegyikre, hiszen lépésről lépésre tettem szert rájuk. Mégsem tudtam most a figyelmem fenntartani. Gondolataim elkalandoztak, fejben már egészen máshol jártam, miközben regisztráltam a befutó jelzésekből, hogy el kéne engednem a lányt. – Rendben van – morogtam kellemetlenül, és feltápászkodtam a mellkasáról.
Elgondolkodva hallgattam a szavait, miközben tekintetem a földre szegeztem. Fókuszaim szabadon jártak közöttük, időnként a saját társaim arcát is monitorozva. Nem igazán tudtam döntésre jutni őket illetően.
Végül döntésre szántam el magam. Lehívtam a menürendszeremet, heves kattintgatásba kezdtem. Csoportot alapítottam, amikbe meghívtam a másik JL-es srácot és Ritát is. Üzenetet gépeltem gyorsan, és csatoltam a meghíváshoz:

Itt szabadon tudunk információt áramoltatni. Egyértelműen nincs rendben minden körülöttük. Szerintem elhallgatnak valamit. Kérlek, vigyázzatok magatokra. Ritával mi már ismerjük a Hasfelmetsző brutális erejét. Maradjunk együtt, és ha valamilyen véletlen folytán szét is válunk, itt tartsuk a kapcsolatot. Ezt mint a céhetek alapítója és volt vezére kérem tőletek.

Elégedetten bólintottam, majd küldtem el nekik. Rövid gondolkodási idő után az állandóan hangoskodó és teljes illogikus cselekvési mintázatot követő fura felkérő csapathoz fordultam:
Rendben van, elfogadjuk a kihívást. Igen, segítünk nektek, tapasztalatunk a tiétek is. Induljunk – bólintottam.
Nem voltam teljes harci díszben, így most lehívtam a menümet, és kis gondolkodás után legalább a Hősi Köpenyem magamra kanyarítottam, kezembe pedig a Futó Íjamat idéztem meg. Ezek után elégedetten zártam le a menümet, és részemről készen álltam az indulásra. Gyerünk!

_________________
A Fegyvermester
Állandó akciók: érccel rendelkezőknek és árubeszállítóknak! Foglalási lehetőség! Kezdők támogatása!

pontozás:
Élet: 14 +5 -> 95 HP
Fegyverkezelés: 47 +4 -> 51
Kitartás: 11 +2 -> 13
Gyorsaság: 26 +8 -> 34
Speciális képesség: 7 +5 -> 12
Páncél: 11

1x Természet Gyűrű (+1 élet)
1x Gyorstalpaló (+8 gyorsaság)
1x Vas Sisak (+7 páncél)
1x Bőrruha (+4 páncél)
1x Tünemény Gyűrű (+2 élet, +5 speciális képesség)
1x Hősi Köpeny (+2 élet +2 kitartás)
1x Artemis (L) (+4 fegyverkezelés)
Artemis nyilai meg vannak áldva, így minden egyes találatkor egyel többet sebeznek. Először a használó sebzésével megegyezőt, majd plusz egyet, majd az előző értékhez megint plusz egyet, mindaddig, amíg a pluszok száma el nem éri a fegyver szintjét.
avatar
Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
115/1700  (115/1700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Legenda - Prológus: A Hasfelmetsző Éjszakája

Témanyitás by Sachi on Csüt. Ápr. 11, 2013 8:06 pm

- Ha már leckét kaptál tőle, le a kalappal, hogy még egyben vagy! - emelte fel ő is jobb szemöldökét, de azért nem lett komolytalanabb ennyitől - Ezek szerint nem jeleskedik a szövetségkötésben, de lesz még baja ebből. Ami pedig a dolgot illeti, fogalmam sincsen hogy jelenleg mibe ütögeti az orrát és mit csinál, de te talán tudnál a dolgairól egyet és mást mondani. Egyértelműen jobban meg akarom ismerni azt akivel szemben állok, nem titkolom, elég rondán sikerült átráznia... őszintén szólva én is szívesen keresztbe tennék neki néhányszor hogy fájjon kicsit a feje, aztán pedig egyszerűen csak elintézném egyszer s mindenkorra. Nem egy őrangyal vagyok, de tudatni akarom vele hogy rossz csajjal húzott ujjat és nem fogom elszalasztani a lehetőséget hogy vadászból vadat csináljak, bőven maradt neki leróni való tartozásom. Nem vagy a cimborája, a szemed elárul és ez mindkettőnk számára jobb. Ha így már könnyebb szívvel nehezítenéd meg a saját pénztárcádat, halljam mit tudsz, aztán szóba is jöhet az aktuálisabb második üzlet...
Ekkor elhallgatott és kíváncsian lépett az ajtóhoz, arasznyira tárva ki és meglepő kíváncsisággal fülelni kezdte a benti dolgokat, melyeket most talán még Kazuma is hallhatott valamennyire

Eközben Igazságéknál állt a bál, legalábbis amit egymás között rendeztek a Repülőszázaddal karöltve. Kaszácska ugyan megszabadult Ranmaru karmaiból, rögtön utána máris Dante vette kezelésbe a maga sajátos módján, úgy tűnt nagyobbacska hatással. A kislány ugyanis mint akit kikapcsoltak, lógatta fejét és karjait miközben a fiú a fejét simogatta. Akár egy kiscica, csak éppen hogy nem dorombolt. Úgy tűnt, hogy az örökkévalóságig folytatódni fog az ártatlan jelenet, mikor azonban Rita megosztotta korábbi megfigyelését a célszemélyt illetően, egyedül ő kapta fel a fejét. Hangja kicsit szédelgősnek tűnt, s arca is piroskás volt valamennyire
- Egy normálisnak tűnő katana látható aurával? Az lehetetlen! - mondta kerek szemekkel - A kettő együtt... ez csakis a <<Húsevő>> lehet, <<a Kard, amit nem Kayaba Akihiko programozott>>! Az egyetlen item, amihez abszolút semmi köze sem volt és mégis túlélte az Alfa Tesztet... senki sem tudja, hogy pontosan mik a statisztikái de sokban függenek a viselőjétől! Egyszóval ha valakit legyőzhetetlenné tesz, akkor annak a valakinek eleve erősnek kell már lennie...
- Badarságot beszélsz! - korholta meg hirtelen komolysággal Szivar, ahogy a kislány szavába vágott - A Húsevőt a Béta Teszt során a huszonhetedik szinten lehetett volna megtalálni, de tudomásom szerint akkor úgy döntöttek, az útvesztőjét még feljebb viszik, mert túl nehéz volt a szinthez képest! A mi frontharcosaink pedig még a hatodik és talán az ötödik szinten sem juthattak át eddig! Vagy még a negyedikkel küszködnek? Ó, le vagyok maradva a híreket illetően... a lényeg, hogy lehetetlen!
- De hát tele lett a játék elveszett Alfa Verziós és teljesen idegen itemekkel is! - ragadta magához vissza a kis Kasza a szót - Akkor pedig egyáltalán nincsen kizárva!
- Mire gondolsz? - kérdezte bambán Létra
- Aww... és még én vagyok a legbutább...
- Mert mindig csak a játék és a játék és a játék érdekel és nem a kosztümöd - mosolyogta Öreglány
- Ez most is a játék... - nyöszörgött Kaszácska - itt játékban mennek a dolgok! Régen, amikor még nagyobb fejlesztőcsapat dolgozott a játék világán, terveztek egy rejtett módszert a gyorsabb és rizikósabb, harc-orientáltabb karakterfejlődéshez! - megköszörülte torkát, mint aki mesélni készül, s valóban - Elrejtve a játékosok szemei elől Aincrad egyik alsó szintjén bújt meg egy titkos kazamata! Sötét lépcsősor indult és veszett bele a homályba, ahol erősebb, de a szinteket és bossaikat kikerülve több tapasztalatpontot adó mobok armadái várták az ölni vagy halni vágyókat! Kapuk, hidak, tömlöcök és alagutak útvesztője, mely egyre magasabbra jutva végül egy elveszett szintre vezette volna a játékosokat... úgy hívták, az <<Ördög Lépcsőháza>>!
Befejezése kissé elrontotta az egyébként buzgón szavalt rövid monológját, s részéről úgy festett elég is volt belőle. Elernyedt és hagyta hogy Dante megint megtartsa, s ő lógathassa fejét-karját
- Simihiányom van, tessék folytatni - kérlelte a fiút, úgy tűnik sikere volt nála
- Az csak egy legenda, az Ördög lépcsőháza még az Alfa Tesztet sem érte meg! - jegyezte meg Szivar, eszerint ő is hallotta már és memóriafrissítést kapott, de mivel Kaszácska már nem akarózott vitatkozni, hozzátette - Egyenlőre induljunk, út közben átbeszélhetünk néhány dolgot, de még rövid látogatást kell tennünk a Megbízónál, s kiderül merre kezdjük a keresést, ugyanis a Hasfelmetsző ma éjjel ezt a szintet járja majd... kíváncsi vagyok, ki az informátor...
Azzal elindultak, követve Ranmaru inditványozását, egyedül Kaszácska csimpaszkodott bele Danteba, mondhatni követelve hogy cipelje még kicsit. Ha ledobta, csalódottan botorkált a csapat legvégén

Odakint a névtelen játékos összevonta szemöldökét, s elengedve az ajtót elindult egy sikátor felé
- Útban vagyunk, most jobb lenne félreállni! - vetette neki hátra, alig hallhatóan

_________________

Clumsy GM (Slateblue | 6A5ACD)
avatar
Sachi
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 177
Join date : 2012. Aug. 23.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/10  (10/10)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Legenda - Prológus: A Hasfelmetsző Éjszakája

Témanyitás by Allen Dante on Csüt. Ápr. 18, 2013 10:20 pm

Kaszának tetszik, ahogyan a buksiját simogatom, és valahogy nekem is tetszik ez a felállás, hiszen kiélhetem rajta a… vágyaimat, persze nem olyan értelemben… inkább ezt nem is folytatnám, de kisvártatva, megszólal. Az előbbi Hana-chan által említet katanára reagál. Úgy látszik, hogy a kora és a termetének ellenére eléggé tájékozott, sőt mondhatni, hogy két lábon járó lexikon, persze, ezt abból szűröm le, amit mond. A beszéde, és Szivar beszédében is felmerül a Húsevő fegyver neve. A név ismerős, hisz a BETA teszt egyik emeletének a legértékesebb fegyvere volt, de mint mondják túl erősnek bizonyult. Majd a szó az alfateszt elveszett tárgyaira terelődik, és egy kazamatára, ami meglehet, hogy a Kezdetek Városa alatt található, de mégis nagyobb szintű. Ezekről a dolgokról hallottam, bár csak szóbeszédeket, amik felkeltették az érdeklődésemet, és talán most már van esélyem, hogy a saját szemeimmel is láthassam azokat. Majd a mondandója után ismét fejét tartja, hogy simogassam tovább, amit szívesen teljesítek neki. Közben Szivar mondja, hogy induljunk, mert jó lenne, ha találkoznánk a Megbízóval. Ellenvetésem nincs ellene, és talán örülök is neki, mert egy környezetváltozás most jól jönne. Meg hát nem is tétlenkedhetünk, mert az információk szerint, ami felém, pontosítva felénk lett bocsájtva, megtudjuk, hogy a Hasfelmetsző ma éjjel ismét le fog csapni, amit jobb lenne megakadályozni. Mikor elindulunk, Kasza a nyakamba kapaszkodik, ezzel is jelezve, hogy azt szeretne, hogy cipeljem egy darabig, vagy ameddig meg nem unja, és le nem szállna rólam. Ez ellen sem ellenkezem, mint az előbbi buksi simiért. Így hátamat tartom neki, amire ő felmászik, így indulhatunk is a Megbízóhoz, hogy akár tőle is újabb információkat megtudjunk.

//Gomen, remélem többször nem fog előfordulni... :/

_________________

Remények és álmok nélkül nincs élet, találd meg a sajátjaidat és élj!
by: A.B.

Színem: #0099ff
avatar
Allen Dante
Harcművész
Harcművész

Hozzászólások száma : 312
Join date : 2012. Nov. 22.
Age : 22

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
616/700  (616/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Legenda - Prológus: A Hasfelmetsző Éjszakája

Témanyitás by Rita Hanami on Vas. Ápr. 21, 2013 2:41 pm

A kis kaszácska meglehetősen élvezte Allen simogatását és sajnos első ránézésre a fiú és élvezte a helyzetet ami már csöppet sem tetszett de egy szúrós pillantáson túl nem tettem megjegyzést, legalábbis egyenlőre. Idő közben, elfogadtam Ran meghívását. Az aggodalma nem volt alaptalan, de még mindig tartottam magam azon véleményemhez, hogy nem engedhetjük szabadon rohangálni azt a lányt és ehhez mindenkép szükségünk van erre a csapat elmebetegre. Amikor megemlítettem a katanát, kasza szemi elkerekedtek és egy kis előadást tartott a fegyverről és egy kazamatáról, na meg arról vitatkoztak, hogy lehetetlenségnek tartsák azt, hogy bármelyik is benne legyen a játékban. A magam részéről nem tudtam s rácáfolni se megerősíteni bármelyik létezését ezért sokáig nem is tudtam hozzászólni a kis vitához amit végül szivar zárt azzal, hogy inkább induljunk el az informátorhoz aki segít nekünk megkeresni Moriātit.
-Akár legenda akár nem a lehetősége fent van, hogy megszerezte magának valahogy azt a kardot így azt is számításba kell vennünk, esetleg a megbízótok tud is valamit erről. – Fűztem még hozzá indulás előtt. Nem tagadom felkeltette az érdeklődésemet a fegyvere már akkor szemet vetettem rá mikor először megpillantottam. Ha elég ügyes vagyok és némi szerencsém is van talán megkaparinthatnám tőle azt a katanát, bár az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy nem lenne túl etikus, de valahogy sokkal jobban el tudnám képzelni magamat, hogy azt a fegyvert forgatom mint sem a szabdalót. Indulás előtt még Allenre és kaszára fokuszáltam a figyelmem aki épp céhtársamat használta szállító eszköznek. Nincs ezzel nagy gond ha Allen nem veti el a sulykot de ettől azért nem tartottam, igaz nem ismertem túl jól de bíztam benne és persze Lewisben is hisz nem venné be ha bármilyen piszkos dolgai lennének. Legalábbis szerettem volna ezt gondolni. Fura, egyedül a kislány iránt éreztem szimpátiát és aggódtam is, hogy ne essen baja pedig szinte nem is ismerem. Talány a nagytestvéri ösztönök bekapcsolnak a közelségének hatására… létezik ilyen egyáltalán….

_________________
avatar
Rita Hanami
Kardforgató
Kardforgató

Hozzászólások száma : 811
Join date : 2012. Aug. 20.

Karakterlap
Szint: 18
Exp:
10/1300  (10/1300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Legenda - Prológus: A Hasfelmetsző Éjszakája

Témanyitás by Tatsuki Ranmaru on Szer. Ápr. 24, 2013 12:15 pm

ördög:
Dame Plainhill írta:Ördög!

A negyedik fal ma átszakad. Színész vagy, a Bleach óta alantas szerepeket kaptál és ezt a producer, meg a rendező sem győzi kihangsúlyozni. Állandóan megállítják az aktuálisan forgatott jelenetet, szerintük nem éled bele magad igazán a karakter, Tatsuki Ranmaru szerepébe! Talán még gúnyolódnak is, hogy bezzeg régen igazi macsó voltál, most pedig főszereplőként is csak másodrangú a teljesítményed! Egyetértesz? Megsértődsz? Teljesen mindegy, egy körig (vagy inkább a kör off részeként) ma színész vagy egy stúdióban, a jó főnökök pedig nem értékelik eléggé a munkásságod! Hogyan oldod meg a problémát?

Ha túl extrém, jelezz vissza!


Legszívesebbe jointra kaptam volna, na, az tuti, hogy lenyugtatna, érted, szusszanásnyi kis pihi a nagy meló közepette. Azon gondolkodtam, hogy fel sem tűnne nekik, ha lelépnék közülük. Befűzném kicsit azt a zamatosnak tűnő statiszta csajt, nem kell ahhoz holmi hülye yagan meg nyomorék fókuszok, hogy kiszúrjam a cuki kis pofiját a kocsma egyik sarkában, elcsábítanám a lakókocsimba, mindenféle Futó Íj nélkül is lenne bang-bang, célbalövészet, hehe. A kezem remegett az idegtől. Már vártam, hogy mikor állítják le miatta a forgatást. – Egy íjász keze nem remeg! – már hallanám is a hangosbemondóban a letolást, vegyek már erőt magamon… Könyörgöm, emberek! Gondolkodjunk már kicsit logikusan!
Tudtam ám én, hogy sokkal jobb vagyok, mint holmi karakterszínész! Erre a kezembe nyomtak egy Kuryou vagy Uryoo vagy tudom is én, milyen karakter #02-t, hogy alakítsam újra szinte ugyan azt a személyiséget. Tologathatom állandóan a hülye szemüvegemet, játszhatok egy retardált szociopatát, hát nem jó nekem? Nem, rohadtul nem jó!
Mr. Kocka kifejezőeszköze vetekedett egy réti csigáéval! Hogy dolgozzam egy ilyen felületes és összehányt jellemű karakterrel? Ne mutassak ki emocionalitást, mégis legyek állandóan motivált; magam se értsem, hogy mi zajlik le bennem, amikor komolyabb érzelmek vonulnak át rajtam, mégis próbáljam profi módon manipulálni a környezetemet, igazi élharcos nagyágyúként. Hát ez szánalmas, komolyan!
Már biztos voltam benne, hogy kiszúrták a kezem remegését, talán az egész stáb rajtam röhög. Egy hangos sóhajjal búcsúztattam már a fejemben az egész jelentet, hogy mi most vonulunk, és tök hősiesen megyünk, és iszonyatosan vagányul és energikusan legyakjuk azt a Moty… Mora… Moryartot? Moriartyt? Ugyan már, kit érdekel a neve?!
Úgy voltam főszereplő, hogy a karakter kábé nulla játékot nem engedett meg. Tatsuki Ranmarunál nagyobb balféket még soha nem láttam. Nem az én hibám, ha egy ilyen hibás, főszereplőnek egyáltalán nem való jellemet nem tudok eljátszani! Mr. Kocka maga az antihős! Nagyképű, beképzelt, aki aztán rendre összeroppan saját nagyságának súlya alatt, az új barátokból és élményekből próbál erőt meríteni a továbbküzdéshez, csak kár, hogy ő semmit sem képes érezni. Milyen nyomorék írta ezt a karaktert?
Sután pislogtam Ritáék felé – csak óvatosan, ahogy a karakter engedi. Sunyin pislantottam arra, azt szeretik a rendezők, ha csak éppen a szemem sarkából nézek feléjük - Úristen! -, reméltem, hogy legalább az ő játékuk elviszi a hátán ezt a részt. Uh, untam, nem tudtam, meddig futhat még ez a SAO-s sorozat. Jelen pillanatban ez tejelt a legjobban, de fogalmam sem volt, mennyire sikeres. Őszintén: nem is érdekelt. Kisebb sikerekből is ellehetek. Mindegy, a lényeg, hogy ne tűnjek el. Majd szépen lassan levetkőzöm magamról ezt a Quincy-féle skatulyázást. Addig meg maradjak csak a reflektorfényben. Ennyi bőven elég lesz, rendezők szitkozódásai ide vagy oda. Felül fogok én még emelkedni rajtuk…!


- Bármilyen teóriák mentén is gondolkozunk, találgatni felesleges, amíg nincsenek tényeink – toltam feljebb remegő kézzel is a szemüvegem. – Siessünk, és alapozzuk meg őket.

_________________
A Fegyvermester
Állandó akciók: érccel rendelkezőknek és árubeszállítóknak! Foglalási lehetőség! Kezdők támogatása!

pontozás:
Élet: 14 +5 -> 95 HP
Fegyverkezelés: 47 +4 -> 51
Kitartás: 11 +2 -> 13
Gyorsaság: 26 +8 -> 34
Speciális képesség: 7 +5 -> 12
Páncél: 11

1x Természet Gyűrű (+1 élet)
1x Gyorstalpaló (+8 gyorsaság)
1x Vas Sisak (+7 páncél)
1x Bőrruha (+4 páncél)
1x Tünemény Gyűrű (+2 élet, +5 speciális képesség)
1x Hősi Köpeny (+2 élet +2 kitartás)
1x Artemis (L) (+4 fegyverkezelés)
Artemis nyilai meg vannak áldva, így minden egyes találatkor egyel többet sebeznek. Először a használó sebzésével megegyezőt, majd plusz egyet, majd az előző értékhez megint plusz egyet, mindaddig, amíg a pluszok száma el nem éri a fegyver szintjét.
avatar
Tatsuki Ranmaru
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 606
Join date : 2012. Aug. 01.

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
115/1700  (115/1700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Legenda - Prológus: A Hasfelmetsző Éjszakája

Témanyitás by Kazuma on Szer. Ápr. 24, 2013 4:29 pm

Szeret beszélni, vagy csak engem próbál meggyőzni. Végül is mindegy. Határozott volt és úgy tűnt, hogy nem csak a levegőbe beszél. Nem árt óvatosnak maradni. Közelebb lépett az ajtóhoz és hallgatózni kezdett. Csendben maradtam. Részben, mert végiggondoltam a lehetőségeimet és részben azért is, mert kíváncsi voltam mi érdekli annyira odabent. Kis hallgatás után azonban csalódnom kellett. Továbbra is csak a négy majom csinálta a műsort. Egy kardról beszélgettek de valószínűleg a történet felére oda sem szabad figyelni. Mindig hallani hasonló pletykákat legendás fegyverekről de nagy része vagy nem létezik vagy valami ”legyőzhetetlen” mob őrzi egy labirintus közepén.
Kicsit sarkítottam de a lényege ez. Egyszóval nagy része felesleges szócséplés bár tény hogy időnként hasznos dolgokat is kihámozhat az ember ezekből a történetekből. Nem próbáltam megfejteni az ostoba fecsegés mögötti jelentést. Sokkal érdekesebb most az, amibe botlottam. Tachi vagy bohócok. Azt hiszem egyértelmű a választás. Tachi eltűntetésével legalább nyerek valamit. Időközben a kis csapat elindult kifelé és látszólag a lány nem akart útban lenni így szó nélkül követtem a sikátor felé. Nekem sem volt túl sok kedvem tovább hallgatni őket. Időközben aztán úgy gondoltam válaszolhatnék is a lánynak, ha már olyan szép beszédet hozott össze nekem.
– Azt hiszem, ha találkoztál már vele nem sok újat, tudok neked mondani. Jó színész és mindig van ”b” terve. Szóval nem lesz egyszerű dolgod. Azonban a megfelelő fizetségért szívesen segítek kézre keríteni és elintézni. - tény, hogyha újat akarunk vele húzni, akkor felkészültnek kell lennünk. Inkább becsüljem túl a képességeit, mint fordítva és akkor többet ez a folt sem zavarhatja majd a kilátást.

_________________
"Trusting someone... means relying on them and only the weak do that."
"The only ones who should kill, are those who are prepared to be killed."
avatar
Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 917
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 23
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Legenda - Prológus: A Hasfelmetsző Éjszakája

Témanyitás by Sachi on Szer. Május 01, 2013 10:39 am

A csapat elindult hát, Allen azonban kisvártatva ledobta magáról Kaszát és elviharzott valahova, még a csapatból is kilépett. A lány kelletlenül vakarta össze magát az utca kövéről és orrát lógatva lemaradt kicsit a többiek mögött, úgy baktatott tovább a nyomukban. Nem mentek kimondottan messzire, a város szélén egy nagyobb háznál lyukadtak ki kisvártatva, ahol Szivar előrement és egy bonyolultnak tűnő kopogás kombinációval kezelésbe vette az ajtót. Nem érkezett válasz, így újra bekopogott és mire negyedszerre is türelemmel végigismételte a jelet, az ajtó kitárult és egy lengén öltözött, alacsony (de Kaszánál még mindig magasabb) tizenéves lány nyitott nekik ajtót. Egy szót sem szólt, csak biccentett és félreállt beeresztve a vendégeket, majd becsukta mögöttük az ajtót és izgatottan elkapta Kasza vállát. Láthatóan örültek egymásnak és rögtön félre is húzódtak a nappali helyiség egyik sarkába, ott kezdtek kuncogva pusmogni egymás között
Odabent persze nem voltak egyedül, más, különböző korú (de még fiatal), ugyanolyan mértékben lenge ruhákat viselő lányok és nők tekintete fordult feléjük. Valamiféle céh lehettek, illendő meghajlással üdvözöltek mindenkit ám ők sem szóltak többet, néhány jóestétet és üdvöt leszámítva. Férfi szemmel valamennyien szemrevalók lehettek, talán csak a szemmértékben legfiatalabb lánykát leszámítva, aki az imént félrevonta Kaszácskát. A berendezés egy kicsit
Kérdezősködni viszont nem is kellett, egy szomszéd helyiségre nyíló kétszárnyú ajtóból egy talán cseppet sem meglepő figura toppant be. Harmincas évei ajtaján kopogtató, valamennyire túlsúlyos egyén volt így a lányok között éppen úgy festett, mint valami otaku-milliárdos, már ha létezett ilyen fogalom... zöld jelzése volt mindenkinek



- Á Szivar, ezek a másik csorda? Kicsit kevesen vannak, nem?
Ahogy a külseje, úgy a hangja sem volt éppen barátságos, inkább kissé álmatag és nemtörődöm, de valahogy illett a tulajdonos fizimiskájához. Szivar nem zavartatta magát, igazított kalapján és rögtön a tárgyra tért
- Valóban Rockefellow, valóban... - derült ki az alak ízléstelen nickje - de tápos egy csorda, egy ugyancsak szívós és kemény páros. Mellesleg ők azok a kettő, akikről korábban beszéltem. Ellenben nem ezért jöttünk, ugye tudod? Üzentél... az információt illetően!
Rockefellow a szemüvegét igazgatta, csupán most véve igazán szemügyre Ranmarut és Ritát, utóbbin pedig nem meglepő módon hosszasan is elidőzött tekintete, öhm, veséző tekintete
- Valóban Szivar, valóban... - fosztotta meg végre figyelmétől a lányt, mikor megszólalt - Megvan a csali, a tag gyengéje! NJK-k, rengeteg, seregnyi, úgy értem... van egy kunyhó a város közelében, három NJK fivér lakik benne és az értesüléseim szerint Moriarty is a közelben ólálkodik. A dolog egyszerű, meg kell támadni őket és ő is nagy bizonyossággal felbukkan hamarosan. De a bige ha rossz kedvében van rosszabb mint amikor vigyorog, szóval meg kellene gondolni hogy érdekli az újoncokat a munka vagy sem?
Megtörölte az orrát és Ranmaruékra nézett
- Egyébként Rockefellow vagyok... hm... - akadt meg megint Ritán a tekintete, s oda is próbált lépni hogy kézen csókolja - szolgálatára gyönyörűséges kisasszony, nem volna kedve csatlakozni a céhemhez? Itt csak szép leányok vannak és jól fizetek!

- Ez nem éppen pénzben mérhető információ - mondta a sikátor takarásában a kardforgató, miközben kikémlelt az utcára - ha a későbbiekben lenne, majd beszélhetünk pénzről. Ami a második munkát illeti, egyenlőre követnem kellene ezt a kis csapatot és meglesni hogy hova mennek, de egyedül nem a legbiztosabb. Alkalmasnak látszol segédkezni, de azt még magam sem tudom biztosan hogy miben sántikálnak, így nem tudok előre jósolni az egyéb feladatokat illetően, fizetni minden esetre fizetek. Érdekel?
Ha nem érdekelte, a vállát vonta és felhajtott egy potiont, majd kilopakodva a sikátorból lassan köddé vált. Ha igen, akkor felhozta menüjét és egy különös potiont küldött át neki, miközben felhajtotta sajátját
- Másfél óráig feljavítja a lopakodás és észlelés jártasság értékét - magyarázta meg funkcióját - túl nagy sasszeme van a szemüvegesnek, ezt tisztán érzem!
Ha tehát ő is megitta, a lány intett és óvatosan elindult a nyomukba

//Ebben a körben elég a 200 szó is, adatlapokat most viszont már kérem. Kazunak addig kell írnia, míg látják bemenni Ranmaruákat Rockefellow házába. Dante nélkül megy tovább//

_________________

Clumsy GM (Slateblue | 6A5ACD)
avatar
Sachi
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 177
Join date : 2012. Aug. 23.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
10/10  (10/10)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Legenda - Prológus: A Hasfelmetsző Éjszakája

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.