[Küldetés] Második Próbálkozás

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default [Küldetés] Második Próbálkozás

Témanyitás by Diabel on Kedd. Márc. 12, 2013 10:06 pm

Résztvevők: Tachi és Kazu
Második Próbálkozás

Szöszölős munka volt, de szépen kitakarítottam az alagutat. Aprólékosan haladtam előre, mert nem akartam, hogy az életpontjaim lássák kárát, ha elkapkodom az egészet. Egyébként sem fűlött a fogam ahhoz, hogy hanyag munkát hagyjak magam mögött.
Az elején azt terveztem, hogy az egészet kitakarítom, de aztán be kellett látnom, hogy az talán nem igazán lenne célravezető. Nem is úsznám meg anélkül, hogy komolyabb sebzés érne, ráadásul tálcán nyújtanám át a helyszínt mindenkinek, aki akkor betéved a barlangba. Nem mondom, most ezzel a módszerrel, hogy határozott csapást nyitottam a Foszló Zombik között a célomhoz, csak a hülye nem lenne képes megtalálni a kaput. Láttam benne a problémát, és napokig törtem a megoldáson a fejemet, mire megvilágosodtam: a rendszer újratermelési idejénél alig egy-két percnél többet adtam magamnak. Kivártam a hajnali tizenegyet, és utána módszeres munkával indultam meg, hogy elnyessem magam a célomig. Robotmunka volt. Iszonyatosan élveztem. Kiszámított vágások, módszeres kaszabolás, mégis oda kellett figyelnem, hogy rajtam ne ejtsenek sebet. Szépen kúszott felfelé az exp sávom is, és néha felugró üzenet jelezték, amikor valami komolyabb tárgy lett a munkám eredménye. A vége felé kezdett kicsit szorítani az idő, így kitartás-feszegető tempót kellett diktálnom magamnak. Hamarosan így már a kapu előtt állhattam. A szemem ragyogott. Az igényesség meghozza gyümölcsét.
Kellett néhány perc, amíg kifújtam magam. Nem siettem, mert teljes biztonságban éreztem magam. Úgy számoltam az időmet, hogy azután termelődjenek újra a mobok, hogy én már a kapu túloldalán vagyok. Így teljes nyugalomban álltam neki, hogy kikutassam a nyitási lehetőséget, és ha megvan, akkor… nos, a terv az volt, hogy azonnal be is lépek rajta, de aztán léptek hangja hallatszódott a hátam mögül. Alig akartam hinni a fülemnek, és főleg a szememnek. – Hát ti?! – Fogalmam sem volt, hogy megismernek-e még. Kutatnom kellett a saját emlékezetemben is, hogy rájöjjek, milyen néven mutatkoztam be nekik. Áh, meg is van!
Emlékeztek rám? Én vagyok az! Joe!

_________________
Mesélői Adatlap
Mesélői Szín: #bbae94




Diabel
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 269
Join date : 2012. Oct. 23.

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
612/700  (612/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Második Próbálkozás

Témanyitás by Tachibana Makoto on Pént. Márc. 15, 2013 3:09 pm

Azon a helyen vártam Kazuma-kun felbukkanását, ahonnan múltkor is figyeltem a ki csapat távozását a barlangból. Kezemet a tarkómra téve dőltem neki egy fának, és türelmesen bámultam a bejáratot. Tudtam, hogy el fog jönni. Ha legutóbb érdekelte az együttműködés, akkor most is fogja, ráadásul a feltételeim hasonlóan kedvezőek voltak számára. Persze üzenetem nem tartalmazott sok mindent, pusztán címszavakban vázoltam, mit is szeretnék elérni. Számítottam rá, hogy nem lesz velem túl barátságos, elvégre ugyanúgy becsaptam, ahogy az a két mamlasz, akik le kívántak vadászni, de az anyagiasság nagy úr. Még engem is elcsábít a haszon, habár nem feltétlenül ugyanazt a hasznot keresem többnyire, mint mások :]
Vártam néhány percet, miután megérkezett, és csak aztán indítottam el a maszkos alak felé a lépteimet. Zsebre dugott kézzel, higgadtan közelítettem meg, kényelmes tempóban. Vonásaim teljesen kifejezéstelen voltak, és ezúttal mellőztem az arcátlan kommentálást is, csak unottan elhaladtam mellette.
- Induljunk - vetettem oda menet közben, le sem lassítva, hogy esetleg köszöntsem. Ó nem, kíváncsi vagyok, hogy reagál arra, ha így viselkedem, kvázi normálisan, minden sallang, ravaszság és nyájas vigyortól mentesen. Mereven bámultam előre és rendületlenül törtettem csendben, anélkül hogy figyeltem volna a fiúra. Kár, hogy otthon hagyta a rózsaszín ruháját, abban egészen elviselhető külseje volt.
Hamarosan magamra öltöttem a felszerelésemet, nemrégen meggyújtott digitális fáklyámat pedig egy arra kialakított tartóba csúsztattam. Megjelentek az első mobok a mocsaras talajon, azok a Foszló Zombik, akik legutóbb megkeseríthették volna az életemet, ha nem kerültem volna a harcot. Közönyös arccal vettem tudomásul, hogy mennyivel könnyebb megszabadulni tőlük így, négy szinttel magasabb pontozással. Nevetségesen egyszerű volt, olyannyira, hogy amikor az egyik egy huszárvágással belesebzett a páncélomba, megálltam és megragadtam a kezét, hogy megrázhassam.
- Gratulálok, derék munka volt! Csak így tovább, pajtás! Becsülöm a keményen dolgozó szörnyeket Smile - Majd mihelyst befejeztem a mondatot, beleszúrtam a kardom a nyakába és lenulláztam az életét. Hamarosan végigjutottunk a járaton, és az ismerős terembe érve egy még ismerősebb alak kutatott a rejtett bejárat után. Nahát...
- Yare-yare... Szóval ezért volt annyira ritkás a járat populációja. Joe... melyik is vagy? Az elmebeteg kattant vagy a fantáziátlan gyengeelméjű? Csak nem hazatért a barátod és téged itt hagyott? - szólaltam meg, mikor a kék hajú figura felénk fordult. Nem sok érzelmet tudtam leolvasni az arcáról a meglepettséget leszámítva, ám ez egy határozottan érdekes fordulat volt :]

Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1485
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 36
Exp:
5333/5300  (5333/5300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Második Próbálkozás

Témanyitás by Kazuma on Vas. Márc. 17, 2013 1:06 pm

Hitetlenkedve meredtem a lényegre, törő üzenetre. Nem is annyira a tartalma miatt, hanem sokkal inkább a feladó személye váltotta ki belőlem ezt a reakciót. Mégis hogy volt képe!? Akárhogy is ezt nem hagyhattam figyelmen kívül. Biztos vagyok benne, hogy gond nélkül elintéz, ha egyszer a kezében tudja majd azt, ami a barlangban vár minket. Na persze, csak ha hagyom. Mert ha próbálkozik, akkor tuti, hogy kicsinálom de, lehet hogy mindenképp. Majd meglátjuk. Nem is késlekedtem sokáig. Gyorsan ellenőriztem a felszereléseimet. Vagyis hát Neuro felszerelését. Még mindig idegesített a dolog de szükségem van rájuk. Régebben beszéltem vele a barlangról és azt terveztem, hogy majd vele jövök vissza, de aztán máshogy alakultak a dolgok. Szophiet pedig még véletlenül se szeretném belekeverni. Nem is tudja, hogy hova megyek, vagy hogy egyáltalán elmegyek valahova. Felvettem a maszkot és kiléptem a fogadó ajtaján.
Nyugodtan lépkedtem a barlang irányába. Egyszer jártam itt azóta, hogy kikecmeregtünk innen. Pont mikor azt terveztem, hogy elhozom Neut. Kíváncsi lettem volna, hogy viselkedik éles helyzetben. Lépteket hallottam a hátam mögül és megfordulva ott állt, vagyis sétált előttem Tachi. A gyilkos. Nyugodtnak tűnt és én se hagytam, hogy a saját nyugtalanságom bármilyen formában megnyilvánuljon. Szó nélkül lépkedtem mellette befelé. Hozzá hasonlóan én is elővettem egy fáklyát. Egyrészt, mert így jobban látok másrészt, meg nem kell rögtön rájönnie, hogy már van éjjeli látásom. Egyáltalán nem beszélt. Sőt semmi furcsa megmozdulást nem láttam tőle. Ez elég furcsa. Egy pillanatra se szabad szem elől tévesztenem. Hagytam, hogy ő vezessen. Ismerem az utat, így amíg nem próbál rossz irányba kanyarodni én követem.
Út közben levágtunk néhány zombit de nulla kihívás volt a feladat. Szinte lelassítani se tudtak. Tachi itt sütötte el az első fura megmozdulását. Más helyzetben egy másik emberrel még talán vicces is lett volna. Így inkább egy kisebb szemöldök felhúzásnál többre nem is értékeltem a mutatványt.
Végül a második furcsaság is megtörtént. Ismerős arcba botlottunk. Látszólag mindketten meglepődtek de, én már azt se tudom elhinni, amit kérdeznek. Eddig sem rózsás hangulatomon nem sokat segített, hogy ezek ketten esetleg összeálltak. Bár nem zártam ki a lehetőséget, hogy az egész a véletlen műve de nem tűnt valószínűnek. Mostmár kétfelé figyelhetek. A maguk módján köszöntötték egymást, amiből én inkább kimaradtam. Essünk túl ezen az ostoba játékon. Valahogy nem hiszem, hogy ennek egy baráti osztozkodás lesz a vége.

_________________
"Trusting someone... means relying on them and only the weak do that."
"The only ones who should kill, are those who are prepared to be killed."

Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 916
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Második Próbálkozás

Témanyitás by Diabel on Vas. Márc. 17, 2013 3:43 pm

Oh, hát, ha választani kell, akkor – kis szünetet tartottam, amíg végiggondoltam a lehetőségeimet –, azt hiszem inkább a fantáziátlan gyengeelméjű. Igen. – Oldalra döntöttem a fejem, zavartan pislogtam. – Én is örülök nektek, srácok – mondtam.
És hogy dühös voltam-e. Nem mondanám. Nem kifejezetten. Inkább mérges. Igen, az sokkal kifejezőbb. Saját magamra. Meg Fortunára. Hihetetlen, hogy ráhibáztak ezek arra, hogy mikor kell idejönniük. Ráadásul ők ketten voltak, míg én egyedül. Egy dologban lehettem biztos:
Csak nem sikerült átlépnetek a hármas szintet? Gratulálok? Vagy most mit kéne mondanom? Nem nagy kunszt. – Hátat fordítottam nekik. Nem mintha ettől nem futkározott volna a gerincem mentén a hideg, de reménykedtem abban, hogy nemtörődöm és domináns kiállásom legalább kicsit meglepi őket. Kellett a fenének egy orgyilkos és padawanja ide nekem! Magamban szitkozódtam. Ezt jól elcsesztem!
A kapuval szöszmötöltem egyébként, nem sikerült ráakadnom a nyitókára. Pedig akkor egy mozdulattal meg is találta az a csaj, pedig nem kereste. Most meg? Ügyetlenül tapicskoltam a falat. Féltem, hogy nagyon beégek, de aztán negyedik vagy ötödik próbálkozásra végre megvolt. Felugrott előttem a belépési üzenet, és elkezdte felfedni magát a kapu.
Hoztatok másokat is? – Lestem körbe a szűk helyiségben. Hunyorogva. Zavarta az éjjellátásom a fáklyájuk fénye. Nálam nem volt. Lebuktam. – Vagy önzőztök? Meg tudtátok tartani magatoknak a titkot? És hogy jött össze a társulásotok? – Blamáltam, igen. De gondoltam, jobb előbb dumáltatni őket kicsit, mint utólag keresni, hogy hol ronthattam el. És addig is rányomtam a belépés gombra, és mivel teljesítettem a szintkövetelményt, a kapu nyílni kezdett.
Az orgyilkost figyeltem a legjobban. Hiába kutakodtam az emlékezetemben, egyetlen nevet sem tudtam hozzá csatolni. Vagy ha mondott is korábban, még amikor együttműködtünk, biztos voltam benne azóta, hogy nem volt valóságos, és már rég el is felejtettem. – Mondj egy nevet, amin hívhatlak majd – szólítottam fel.

_________________
Mesélői Adatlap
Mesélői Szín: #bbae94




Diabel
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 269
Join date : 2012. Oct. 23.

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
612/700  (612/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Második Próbálkozás

Témanyitás by Tachibana Makoto on Szer. Márc. 27, 2013 3:34 pm

Kazuma roppantul csendes volt, habár egyáltalán nem tűnt olyan szószátyárnak legutóbb sem, mint a teasütis kislány vagy éppen az általam átvert trió bármelyik tagja. Igaz, a kettőnk közti kommunikáció vajmi sekélyes volt akkor, most viszont egyáltalán nem szándékoztam aljasnak mutatkozni a maszkos előtt annak ellenére sem, ami legutóbb történt. Nem volt hátsó szándékom, volt valami ebben a fiúban, ami ébresztett bennem egy minimális becsületességre való hajlamot. Ha a rejtett járat még létezik, és találunk ott valamit, azt tisztességesen kívántam elosztani kettőnk között. Ha még ott van.
"Joe" azonban beleköpött a levesembe nemkívánatos jelenlétével. Puszta véletlen lenne, hogy pont most jött vissza ide ő is? Vagy figyelt engem és arra vár, hogy bosszút állhasson? Nos, tegye, egyáltalán nem tartok tőle. Úgy véltem hogy mind Kazuma, mind ő magasabb szintű nálam, elvégre én nem tartoztam a lelkiismeretesen güriző játékosok közé. Szintem viszonylag alacsony volt, és a felszerelésem is csak nyomokban volt erős. "Joe" ellenben már akkor is magasabb szintű volt nálam, amikor először itt jártunk. Nem volt nagy rizikó kijelenteni, hogy hármunk közül én vagyok a leggyengébb. Hivatalosan.
- Yare-yare, milyen fölényesek lettünk :] 10. szint környékéről könnyű magas lovon ülni. És nagyot lehet esni... - húzódtak ravasz vigyorra vékony ajkaim. Két szinttel volt nálam magasabb és a feltételezett aktivitásunk közti különbséget figyelembe véve erre a szintre pakoltam mindkettejüket. Hogy ezzel elárultam magamról, hogy én nem vagyok az ő szintjén? Erre csak akkor jöhet rá, ha elég jó a logikája. Én szerettem volna, hogy ezt a következtetést vonja le. Felszerelésem és képességem magasabbra emel a valós szintemnél, az csak nekem jó, ha alábecsül. Ez volt a legnagyobb fegyverem a magas... Hm, nahát, máris konfliktuson jár az eszem :]
- Talán igen, talán nem. Talán nem is vagyunk társak és Kazuma-kun a megfelelő pillanatban hátba fog szúrni. Ki tudja, mit hoz az élet ebben a játékban? :] - feleltem a kíváncsiskodásra, miközben figyeltem, ahogy némi szerencsétlenkedés után megtalálta a kaput a férfi és ki is nyitotta azt. Felszerelésemet visszahelyeztem, és zsebre dugott kezekkel közelebb léptem a kék hajú férfihoz. Újabb kérdésére ráncolni kezdtem a homlokom.
- Tudod, ezt én is kérdezhetném tőled :] A Fekete Vas Kastélyban található emelvényen áthúzva szerepel a neved. "Joe" - érkeztem meg az alak mellé és jelentőségteljesen pillantottam rá. Feltételeztem, hogy tudja, ezt mit is jelent, ahogy én is tisztában voltam vele. Milyen szerencse, hogy az "alvilági" körökben sok információra rá lehet lelni, ha jó helyen keres az ember.

Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1485
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 36
Exp:
5333/5300  (5333/5300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Második Próbálkozás

Témanyitás by Kazuma on Szer. Márc. 27, 2013 11:09 pm

Gyanakodva figyeltem a kettejük közt zajló párbeszédet és továbbra se volt nagy kedvem bájcsevegni velük. Mindkettő megbízhatatlan mégis úgy tűnik, hogy nem játszanak össze… vagy csak nagyon jól játszanak. Még nem tudom eldönteni. Mindketten nyugodtnak látszottak de azért éreztem a levegőben a feszültséget. Végig készenlétben voltam hogy reagálhassak, ha bármelyikük valami gyanúsat tenne. Joe a falnál matatott a bejáratot keresve közben Tachi válaszára figyeltem.
Csak nem alacsonyabb szintű? Ez az infó még hasznos lehet de, miért hangoztatná ilyen nyíltan, ha tényleg így lenne? Könnyen meglehet, hogy hazudik… ez a hátránya, ha olyanokkal kell együttműködnöd, akiknek minden második szava hazugság. Sose tudhatod melyik szó is az a bizonyos ”második”. Joe tovább sorolta a kérdéseit és hagytam, hogy Tachi válaszoljon rájuk. Amikor meghallottam a nevem, és hogy milyen vonatkozásban került elő rezzenéstelen arccal meredtem előre. Fejben persze ott cikázott a gondolat.
Megölhetném. Ha okot ad rá megtehetném. Viszont még szükség lehet rá odabent és valahogy egy részem nem is, igazán akarja megölni. Halványan emlékeztem a ”szabályra” „senkit nem fogok megölni”. Naiv voltam. Azóta már öltem vagy legalábbis részem volt mások halálában és nem egyszer akartam ölni. Hirtelen bizonytalan lettem magamban. Ne ezen rágódj már! Figyelj!
Parancsoltam magamra és ismét a jelenben voltam. Joe már kinyitotta a kaput és Tachi ismét egy érdekes információt osztott meg velünk. Az első, ami eszembe jutott, hogy hiba lehet a játékban. Nem ez lenne az első eset, de mégsem tűnt valószínűnek. A másik lehetőség sokkal reálisabb volt. Szóval „Joe” valójában nem is Joe. Újabb nyugtalanító dolog. Mintha már nem lenne így is elég de, legalább nem dolgoznak össze. Legalábbis majdnem teljesen biztos voltam már benne. Közben lassan lépkedtem utánuk. Lássuk végre, miért szenvedtem ennyit.

_________________
"Trusting someone... means relying on them and only the weak do that."
"The only ones who should kill, are those who are prepared to be killed."

Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 916
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Második Próbálkozás

Témanyitás by Diabel on Pént. Márc. 29, 2013 9:14 pm

Morogtam kicsit az orrom alatt. Könnyed esti kikapcsolódásra vágytam. Biztos voltam benne, hogy egyedül majd alaposan megizzaszt a hely, de semmi gond. A Hazatérő Kristályomra gyorsgomb hivatkozott, hogy bármikor pillanatok alatt elérhessem. Kemény éjszakára számítottam, aminek a végén nagyon elégedett lehetek majd magammal. Erre megjelentek ezek…
Ugyan már, egy fantáziátlan gyengeelméjű hogyan érhetne el ilyen magas szintet? – vakkantottam hátra. Nem volt kedvem mindenféle elmepárbajokhoz. – Bár ha jól tudom az informátoromtól, ez a hely megkívánna annyit. Remélem, hogy ti legalább a közelében jártok – kacsintottam rájuk. Soha nem voltam igazán jó ezekben a konfrontációkban. Az ilyen éles nyelvű, eszű és szemű alakokat rühelltem. Nem mindig volt idegrendszerem játszani a kis bábjátékaikkal. Egy trükközés itt, egy árnyjáték ott, és máris átvágott. Király…
A gondolataim elkalandoztak, miközben már a nyitott ajtót támasztottam. Próbáltam felidézni, mit is mondott az előbb a srác. – Mi? Ugyan már, ez nagyon gyerekes. Volt ott még vagy fél tucat Joe, aminek meg nem volt áthúzva a neve. Ez elég biztos. Hiszen nézz rám: akármilyen hihetetlen, élek. Nem lehetek halott. – Hmm. Ez talán kicsit szájbarágósan sikerült. Mindegy.
Annak reményében, hogy így megmenekülhetek minden további riposzttól, beleléptem az átjáróba. Csillagösvény ropogott a lábam alatt, már nem láttam magam mögött az átjárót. Néhány lépés után utamnak vége is szakadt: egy levegőben lógó földútra érkeztem. Alig volt néhány embernyi széles. Szakadék ásítottam alattam, ami mellettem is haladt tovább, és hiába néztem fel, nem láttam a tetejét. További, az enyémhez hasonlóan a fizika törvényeit megszegő utak kacskaringóztak alattam is. Hamarosan a két rég látott ismerős bukkant fel rajtuk. Mindegyik másikon és másikon. Ez új volt, ilyet még nem tapasztaltam, de tetszett, hiszen legalább mindkettőjüket szemmel tudtam tartani. Gyorsan visszahúztam a fejem. Nem akartam, hogy meglássanak. Helyette rákapcsoltam. Aktiváltam a lopakodásom és az akrobatikám. Gyors és minél csendesebb ugrásokban vágtam neki az utam felfedezésének. Elég röhejesen festettem, de cserébe hatékony volt. És amíg nem volt Észlelésük, ami esetleg felhívhatná a figyelmüket így rám, addig nekem tökéletesen megfelelt...

_________________
Mesélői Adatlap
Mesélői Szín: #bbae94




Diabel
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 269
Join date : 2012. Oct. 23.

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
612/700  (612/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Második Próbálkozás

Témanyitás by Tachibana Makoto on Csüt. Ápr. 11, 2013 5:35 pm

Halvány vigyor ült ki az arcomra, ahogy a férfi válaszait hallgattam. Mulattató volt a reakciója, ahogy saját magával ellentmondásba keveredett. Az egyik pillanatban még áltatni kívánt minket a szintjével, a másikban pedig már fölénk helyezi magát ugyanezzel az aspektusával a játéknak. Nem volt túl nehéz rájönni, mennyire nem számított a társaságra és mennyire megzavarta a jelenlétünk. A logikus gondolkodás hiánya, ahogy felült a provokációnak és belekeveredett a saját mondanivalójába az ellenkezés érdekében, a kétségbeesett próbálkozása valós kilétének elfedésére, és végül a menekülés, mit az egyetlen kiút, amit látott. Akárcsak legutóbb, most is könnyű préda volt, illetve lehetett volna, és talán lesz is. Egyelőre bőven megfelelt a verbális harc, ez mulattatott a leginkább jelen helyzetben és űzte el az unalmamat, amit Kazuma-kun társasága jelentett jelen pillanatban. Igaz őt még nem provokáltam semmivel, de ezúttal nem is szándékoztam piszkálni, amíg nem muszáj. Nem voltam én olyan rossz ember, aki minden pillanatban azt keresi, hogyan is csalhatná tőrbe a másikat.
- Ebben az esetben meglehetősen elbizakodott lépés lenne tőled egyedül nekivágni az ismeretlennek :] - utaltam arra, miszerint éppen most kívánta elhitetni velünk, hogy nincs is meg a kellő szintje. Pedig minden logikusan erre vezetett, a legutóbb látott tapasztalat-étvágyával és saját fejlődésemmel egyeztetve. Oh, és persze ott volt az információ, aminek birtokában voltam jómagam is. Kék hajú lovagból nem sok szaladgál Aincradban, efféle feltűnési viszketegségben nemigen szenvednek mások rajta kívül.
Belépés előtt még vetettem egy semleges pillantást Kazuma-kunra, majd belevetettem magam a kazamata sűrűjébe. Abban a pillanatban találtam magam egyedül. A bejárat felszívódott, "Joe" azaz Diabel pedig sehol. Nahát... Igen különös útra keveredtem, és óvatos duhaj módjára a teljes felszerelésemet magamra öltöttem, mielőtt megtettem volna az első lépéseket az ösvényen, mely mintha ellentmondott volna a fizika összes törvényének. Legalábbis külsejében.

Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1485
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 36
Exp:
5333/5300  (5333/5300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Második Próbálkozás

Témanyitás by Kazuma on Csüt. Ápr. 11, 2013 7:47 pm

Az éles szópárbajok nem pont az én terepem. Azonban másokat hallgatva a háttérben meghúzódva sok kis információ morzsát csíphet el. Kicsit komikus a helyzet, de ha nekik így jó, akkor játszanak csak magukban. Ki kell használnom az első adandó alkalmat, hogy valahogy én szerezzem meg az itt rejlő felszerelést. A legjobb az lenne, ha elintéznék egymást. Szükségem van azokra a cuccokra. Ehhez viszont továbbra is nyitva kell tartanom a szemem. Az arcukat fürkésztem, amíg beszéltek. ”Joe” hazudozása nagyon nem tetszett. Bárki is legyen valójában ő sem jobb a másiknál. Tachi ügyesebben bánt a szavakkal és azok egyre inkább a másik lovag ellen fordultak. Végül ”Joe” megelégelte a dolgot és belépett az ajtón. Mondhatnám úgyis hogy 1:0 a gyilkosnak. Kezdem érteni, miért nem vadászták még le. Rám nézett de semmit nem tudtam kiolvasni a tekintetéből. Aztán ő is a másik után ment. Én se haboztam és követtem őket.
Hirtelen teljesen magamra maradtam. Az ajtó eltűnt és egy különös ösvényen találtam magam. Csapda! Szólaltak meg a vészkürtök és a fáklyát felemelve kémleltem körül a helyet. A kés harcra készen várt a kezemben de sehol nem láttam mozgást. Pár másodpercig csak füleltem és figyeltem de nem történt semmi. Vissza nem mehettem így végül óvatosan elindultam az ösvényen. Még nem tudtam eldönteni, hogy mi is történt pontosan. Talán sikerült bedőlnöm egy trükknek és vakon bolyonghatok, valahol míg ők megszerzik azt, amiért idejöttünk. Hiába járatom az agyam attól nem fogom megtudni, mi folyik itt. Ideje mozogni.
Egy földútra érkeztem, amely a fizika törvényeit meghazudtolva nyúlt el egy hatalmas szakadék fölött. Mindenfelé lógtak az enyémhez hasonló utak de, nem sokat láttam belőlük. Nem láttam be teljesen az egész környéket. Részben a saját fáklyám vakított el. A kis helyiségekben és folyosókon segített a fénye itt viszont a fénye teljesen elveszett a nagy térben. Ideje megszabadulni tőle. Túl jó célpontot nyújtok így bárkinek, aki esetleg lesben áll. Fogtam és egyszerűen lehajítottam. Így nem csak az éjjellátásom de a lopakodásom is jobban érvényesülhet. Egy darabig követtem a szememmel a zuhanó fényt aztán tovább indultam az ösvényen. Amennyire tudtam gyorsan, és csendesen vágtam neki az útnak. Egy idő után egy másik fényforrást vettem észre. Tachi! Szóval tényleg nem vagyok egyedül.

_________________
"Trusting someone... means relying on them and only the weak do that."
"The only ones who should kill, are those who are prepared to be killed."

Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 916
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Második Próbálkozás

Témanyitás by Diabel on Hétf. Ápr. 15, 2013 7:50 pm

Nagyon akartam kezdeni ezzel az egész úttal hirtelen valamit, de annyira kis egyszerű és behatárolt földút volt, hogy semmilyen extra funkciót nem tudtam kicsalni belőle, miközben haladtam rajta. Egyetlen elágazóval találkoztam. Gyorsan megint lekuporodtam, és kikukucskáltam, hogy lássam, a többiekkel mi a helyzet. Nem, nekik még ennyi lehetőségük sem volt. Tucatnyi, vagy még több földút is vezetett alattunk, de egyikről sem volt semmilyen elágazás. Biztos voltam benne, hogy akkor ez nálam valamilyen csapda, és a továbbiakban nem foglalkoztam vele.
A kezdeti izgalmam hamar alábbhagyott, és az út hamar monotonná vált. Mintha órákig is tartott volna az út, és semmi esélyt nem láttam arra, hogy valahová kilyukadjunk. Néha-néha óvatosan csekkoltam a többieket, de aztán ezt is abbahagytam. Semmi értelme nem volt. Az egyik tudom, hogy fáklyával jött át, nem vagyok hülye, ennyit még megjegyeztem. Ott már nem is láttam semmi mozgást, tűz nem égett. Elhúztam a szám, elmormoltam egy imát. RIP, gyenge idegzetű srác.
Hamarosan mozgásra lettem figyelmes. Elég nehezen vettem észre, mert pontosan előttem volt, bár a távolban, de pontosan ugyan azzal a technikával jött szembe velem, ahogy én mozogtam. Sőt, még ugyan abban a ritmusban is. És én nem figyeltem abba az irányba. Azt néztem, hogy esetleg van-e lehetőségem átugrani egy másik földútra, de nem, úgy saccoltam, kettes akrobatikával talán már érdemes volna megpróbálni. Egyessel azonban semmi értelme.
Figyelmem a velem szembenállóra terelődött. Pontosan ugyan úgy viselkedett, mint én. Ha megálltam, hogy figyeljem, ő is megállt. Első körben úgy láttam, hogy hatalmas kapu van előttem az úton, de aztán rá kellett jönnöm, hogy ez inkább valami keret-féleség, ahogy közelebb értem. Akkor már tudtam a választ is: nincs itt szó semmilyen másik srácról. Saját magamat láttam. Egy tükör már csak ilyen becsapós…
Tanácstalanul álldogáltam előtte. Ez lezárta az utat. Most hogyan tovább? Lelesve láttam, hogy minden egyes úton blokkolja egy-egy tükör a továbbjutást. A fene… Úgy döntöttem, hogy elpusztítom, de ahogy kardommal belecsaptam, a fegyver elmerült, az üveg pedig nem törött el. Tükörvilágbeli énem fegyvere a nyakam előtt suhintott el alig pár centivel.
Sok mindenre számítottam, de erre nem!

_________________
Mesélői Adatlap
Mesélői Szín: #bbae94




Diabel
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 269
Join date : 2012. Oct. 23.

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
612/700  (612/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Második Próbálkozás

Témanyitás by Tachibana Makoto on Szomb. Ápr. 20, 2013 5:00 pm

Tekintve a választásaimat, nemigen volt más, mint haladni a kijelölt úton. Megkockáztathattam volna egy ugrást valamelyik lejjebb lévő ösvényre, azonban a becsapódás okozta életpontveszteség kiszámíthatatlan mivolta, illetve az elvtett ugrás eshetősége visszatartott ettől. Hovatovább mindegyik földút hasonlónak tűnt, nem jutottam volna vele egyről a kettőre, ha váltok. Menet közben igyekeztem a környező csapásokat is figyelemmel tartani, de az elsődleges természetesen a sajátom volt, hiszen onnan vártam a veszélyt. Az azonban nem jött, hiába telt el minden lépésemmel egyre több idő. Talán az unalmat szánja a kazamata a legnagyobb ellenségnek? Nahát...
Nem változott a helyzet, de ahogy elnéztem, a többi ösvény sem tartogatott ennél több érdekességet látszólag. Jobb szórakozás híján éltem a gondolkodás erejével, és néhány meglehetősen bájos teremtés emlékeimben előforduló képével táplálkozva űztem el az egyhangúságot, majd Kazuma-kun köré terelődtek a gondolataim. Ő nem volt annyira szép lány, mint mondjuk Violeta-chan vagy éppen Enheriel, nem is beszélve Szophie-chanról, ámde rokonléleknek tűnt bizonyos tekintetben és nem volt tőle idegen az erőszak sem, mint azt az indikátora bizonyította :] Érdemes volna célokat felállítanom vele kapcsolatban, azt hiszem. Ártani nem árt, végső soron :]
Magányom végül elillant, mivel szemben velem közeledni láttam valakit. Védekezően kivontam a kardom, mire ő hasonlóképpen reagált, így a konfliktus elkerülése végett inkább visszacsúsztattam azt a helyére, és fegyvertelenül folytattam az utamat feléje. Lévén ő is így tett, így nem volt mitől tartanom. Csak azután kezdtem magam ostobának érezni, hogy közelebb értünk egymáshoz, és ráébredtem, hogy a saját tükörképem jött velem szemben. Tükör. Elzárta az utat, és ahogy néztem, ez minden ösvénnyel így volt. Minden bizonnyal nem véletlenül volt itt, így a triviális megoldások, mint az összetörése szóba sem jöhetett, meg sem próbálkoztam vele. Ám számos történetben egy tükör jelentette az átjárót egy másik világba, amit jelen esetben úgy értelmeztem, hogy az ide vezető út még talán nem a kazamata része, hanem azzal a túloldalon találkozok. Így hát azzal a céllal érintettem meg a képemet, hogy hátha bele tudok nyúlni a tükörbe, sőt, át is léphetek rajta.

Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1485
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 36
Exp:
5333/5300  (5333/5300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Második Próbálkozás

Témanyitás by Kazuma on Szomb. Ápr. 20, 2013 6:55 pm

Gyorsan haladtam az utamon néha pillantva csak rá az egyetlen fénypontra. Szinte száz százalékig biztos voltam benne hogy Tachi lesz a gazdája. Ezt leszámítva viszont nulla változatosság. Se egy vérengző mob, egy csapda vagy akár egy elágazás. Semmi. Csak a monoton gyaloglás. Mondjuk nem, mintha panaszkodni akarnék miatta. A gondolataim úgyis eléggé lefoglaltak.
Az ismeretlen lovag járt a fejemben. Egyre szövevényesebb a dolog és én kezdek belezavarodni. Nem látom át a terveit és ez nagyon zavaró. Persze valószínűleg az itt elrejtett felszerelés érdekli de, mi van például David haverjával. Korábban úgy tűnt elég jóban vannak. Miért nincs itt? Ha Joe álnevet használ, akkor talán ő is de mi okuk van rá? Legutoljára valami olyasmit állítottak hogy Tachi megölte egy barátjukat és ezért akarják őt elkapni. Most viszont egész jól tűrte a jelenlétét és legutóbb is hagyták megszökni. Ez a játszadozás már az agyamra megy. Lehet csak apróságokat, nagyítok fel de, lehet, hogy jelentősége van a dolognak, viszont én nem tudom hogy mi és ez zavaró.
Ismét vetettem egy pillantást a másik ösvényre a kis fény azonban rendületlenül haladt előre így én sem teketóriáztam. Ha sunnyogásról van szó egyiküket, sem kell félteni. A saját bőröm viszont jobban aggaszt nem árt készen állni.
Hirtelen kaptam a késeimhez mikor mozgást, láttam magam előtt. Kezeimet a kis pengék markolatán tartva haladtam lassan előre. Akárki is volt előttem hasonló tempóban közeledett. Közelebb érve azonban nyugodtabban lépkedtem. Egy nagy tükör állta el az utam. Elég baljóslatú volt így a nagy semmi közepén így egy-két méterre tőle megálltam. Nem hiszem, hogy csak poénból rakták ide, vagy ha mégis akkor csak facepalmolni tudok a tervező humorán. Megkerülni sehogy sem lehet, és éppen ezért ráz ki tőle a hideg. Viszont mivel más út nincs ezzel, próbálkozhatok csak. Lassan közelebb léptem és óvatosan az egyik késem hegyével megérintettem a tükör felületét.

_________________
"Trusting someone... means relying on them and only the weak do that."
"The only ones who should kill, are those who are prepared to be killed."

Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 916
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Második Próbálkozás

Témanyitás by Diabel on Pént. Ápr. 26, 2013 8:55 pm

Kicsit furcsa volt saját magammal ismerkednem, de valahogyan így festhetett az, ahogy próbálgattam a tükör határait és lehetőségeit. Hamarosan rá kellett jönnöm: átnyúlhatok rajta úgy, ahogy közben a túloldali Diabel ebbe a világba fog átnyúlni. Nehezen nyeltem le ezt a trükközést, úgy éreztem, közvetlenül az agyamat teszi tönkre, ahogy ezzel a vacakkal kell… nos… vacakolnom?
Sikerült odáig eljutnom, hogy átnyújtottam a kezem, és tűrtem, hogy cserébe saját magamat tapizzam, a tükörből kijövő másik kezekkel. Ekkor jött az ihlet: hát persze! Csak át kell lépni rajta! Határozottan átléptem, és reménykedtem, hogy a lábam ne a semmibe vesszen el. Gondolatmenetemnek szerencsére nem volt hibája, valóban csak át kellett haladni rajta. Nagyon jó!
Áttrappoltam rajta, majd hátra- hátralesve folytattam az utamat. Nehéz volt megszabadulni a gondolattól, hogy most egy tükörvilágban lennék. Főleg, ahogy láttam a vállam felett, ahogy a tükör-én azon az úton távolodik, amin korábban én voltam.
Teljesen ugyan azt az utat jártam be, mint korábban. Minden egyezett, csak éppenséggel minden az ellenkező oldalon és irányban volt. És így érkeztem meg… hát, alig akartam hinni a szememnek: a kapuhoz. Nem találtam más lehetőséget, átléptem rajta, és máris megint kinn találtam magam. Kinn, a barlangban, ahonnan indultunk. A rendszer azóta újratermelte a zombikat, mind ott volt körülöttem. Nem mondom, hogy bánta néhány életpontom, mert nem is volna igaz: játszi könnyedséggel farmoltam le őket. Ez viszont nem oldotta meg a helyzetet: most hogyan tovább? Ez egy soha végig nem vihető küldetés lenne? Hiba a rendszerben? Gyorsan akartam megoldást találni, mielőtt az a fura figura, a kockás mosolyával együtt betoppanna ide.
Hmm. Egy terv kezdett a fejemben körvonalazódni...

_________________
Mesélői Adatlap
Mesélői Szín: #bbae94




Diabel
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 269
Join date : 2012. Oct. 23.

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
612/700  (612/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Második Próbálkozás

Témanyitás by Tachibana Makoto on Szer. Máj. 08, 2013 10:48 am

Elgondolásomban nem volt hiba, a tükör felszíne szinte beszippantotta a kezem nyúlós, ragacsos masszaként tapadva rá. Túloldali énem ugyanígy tett, feltételeztem ugyanaz történik a kezemmel a túloldalon, mint az övével az enyémen. Vagyis semmi. Egyszerűen átnyúlt, ahogy én is, és mindketten farkasszemet néztünk a másik kezével. Ingerem támadt megérinteni és bizarr kézfogással üdvözölni, de a téridő paradoxonokra gondolva letettem erről az ötletemről. Nem tartottam ugyan valószínűleg, hogy a tudományos-fantasztikus történetek forgatókönyvíróinak képzelgése valós alapokon nyugodna, hiszen hogy is nyugodhatna azon, ám semmi szükségét és hasznát nem éreztem másik felem ilyen jellegű abajgatásának.
Lévén sem az ő kezével nem történt semmi, és én sem éreztem, hogy a sajátomat leharapná valami, vagy megszűnne létezni, befejeztem a tapogatózást és határozottan átléptem a virtuális világ hamis tükörképébe. Furcsa volt belegondolni, hogy egy hamis környezetnek még valótlanabb fokozata is van. Hátranéztem, tükörképem is átjutott és ugyanazt tette, mint én. Gyanítottam, viselkedésünk, gondolkodásunk teljesen megegyezik, és ha most valami hozzám nem illőt követnék el, ő is megtenné, hiszen ő is éppen erre gondol. Elvigyorodtam, ahogy ő is, és hátat fordítottunk egymásnak. Nem ért meglepetésként ezek után, hogy látszólag ugyanott voltam, ahol eddig, ugyanakkor valamiféle különbségnek kellett lennie a két oldal között. Elindultam az ösvényen "vissza" és ugyanúgy nem találkoztam semmivel és senkivel, ahogy eddig sem, akadálytalan, hosszú és unalmas út vezetett a kapuhoz, ahol beléptünk. Innentől lesz majd érdekes, hiszen amikor beléptünk, még együtt voltunk. Ha ezen az ajtón most átlépek, lehetséges, hogy találkozni fogok Kazuma-kunnal és Diabellel újra. Vajon ők lesznek azok, vagy a tükörképük? Izgalmas gondolat volt, így habozás nélkül tértem vissza a barlangba. Foszló Zombik fogadtak, és miközben le-levagdostam a fejüket két-két csapással, már kerestem is bajtársaimat vörösen villanó tekintetemmel.

Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1485
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 36
Exp:
5333/5300  (5333/5300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Második Próbálkozás

Témanyitás by Kazuma on Csüt. Máj. 09, 2013 3:44 pm

Lassan belenyomtam a késem a furcsa tükörbe. Simán átcsusszant, viszont a tükörképem kése egyenesen felém mutatott, a probléma pedig ott volt, hogy kinyúlt felém a tükörből. Visszahúztam a kezem. Inkább hasonlít valami átjárófélére, mint tükörre. Hátrébb léptem ismét megvizsgálni a lehetőségeimet de láthatóan nincs más út. Nem tetszik a megoldás ami megfogalmazódott bennem, de van jobb? Kíváncsi vagyok hány meglepetést, tartogat még ez a barlang, mert már nagyon nem ártana végezni vele. Minél többet vagyok itt annál zavaróbb a hely. Eltettem a kést és ezúttal csak a kezemmel nyúltam át. Különös érzés volt de végül elhatároztam magam. Egy határozott lépéssel átmentem rajta.
Semmi nem változott. Egy dolgot leszámítva. Most háttal álltam a tükörnek. Visszanéztem magamra, végül folytattam az utamat. Körbenéztem a többi ösvény felé de, nem láttam rajtuk mozgást. Túl sokat gondolkoztam. Bele kell húznom, mert ha gyorsabban átjutottak, akkor nem ártana utolérni őket. Futva indultam meg. Az út semmiben sem különbözött attól, amin érkeztem. Ugyanaz a monoton egyszerű ösvény volt a levegőben, amin érkeztem. Bizonyára ezzel akarják összezavarni az erre tévedőket, viszont nem hagyott nyugodni a gondolat, hogy most épp visszafelé megyek. Hamar eltűnt mögöttem a tükör és megláttam a helyet, ahonnan elindultam. Nem láttam több értelmét visszafordulni, mint tovább menni, így vissza is jutottam a barlangba. Van egy olyan sejtésem, hogy a többiek is hasonlóan jártak, de ha mégsem lenne igazam, akkor valamit nagyon elszúrtam. Minden tele volt zombikkal így gyorsan neki is láttam a kaszabolásuknak. Gyors precíz vágásokkal pusztítottam őket hogy rájöjjek, egész pontosan mi is történt.

_________________
"Trusting someone... means relying on them and only the weak do that."
"The only ones who should kill, are those who are prepared to be killed."

Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 916
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Második Próbálkozás

Témanyitás by Diabel on Csüt. Máj. 09, 2013 7:42 pm

Oh, hát nem voltam elég gyors, máskor kénytelen leszek hamarabb maxra pörgetni a kobakom: bizony felbukkant a kockás mosolyú, mire én újra átléphettem volna a kaput. Fene. – Szevasz! – mosolyogtam olyan barátságosan, amennyire csak telt tőlem két zombi módszeres legyilkolása közben. Kicsit lassabban mozgattam a kezem, meg közelebb engedtem őket magamhoz, hadd tűnjön úgy, mintha nem lennék annyival sokkal magasabb szintű náluk, mint ahogy én azt gondolom.
Határozottan odafigyeltem rá, hogy innentől kezdve a világ minden kincséért se mutassam neki a hátam. Nehéz volt tartani, ugyanis időközben még a hullaszínű haverja is befutott, az állam meg majdnem elkeveredett a sok zombi lába között meglepetésemben. – Ejha, haver, azt hittem, meg is haltál… huh, igaz?! – vigyorogtam. Legalábbis nagyon reméltem, hogy sikerül őszintén előadni ezt az egészet. Nagyon nem örültem, hogy még vele is számolnom kell. – Micsoda mázli! Hova tetted a fáklyád? Csak nem megtámadott valami? – ajánlottam fel egy baráti ölelést, mintha csak mélységes megdöbbenéssel tapasztalnám, hogy él. Oh, igen, és ennek még örülnék is neki! A zombikat hármas erővel természetesen már pillanatok alatt ki is irtottuk, így értelemszerűen nem őket akartam teletubby-féle „nagyölelés!”-ben részesíteni. Ettől függetlenül, ha a srác nagyon nem kapcsol, vagy akarózik belemenni a játékba, azt hiszem, nagyon kellemetlen szitu tud még kialakulni, amit nem enyhít a végén előadott buta nevetgélésem.
Hát, srácok, azt hiszem, ez egy hatalmas bukta, nem? Kayaba nagyon szépen beszívatott minket vele. Hallottatok már a neverending story-ról? Azt hiszem, hogy ez is valami ilyesmi, nem? Csak elcseszték, és tényleg soha nincs vége – nevetgéltem nagyon bután, és közben próbáltam minimális feltűnést sem keltve lépésről lépésre a kapu közelébe jutni, hogy aztán a végén… – Hopp, hehe! – felkiáltással megpróbáljak átlendülni rajta.

_________________
Mesélői Adatlap
Mesélői Szín: #bbae94




Diabel
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 269
Join date : 2012. Oct. 23.

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
612/700  (612/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Második Próbálkozás

Témanyitás by Kazuma on Kedd. Máj. 14, 2013 9:04 pm

Az eltünedező pixeldarabok között nem sokáig kellett keresgélnem a másik kettőt. Joe arcán meglepettség tükröződött, ahogy észrevett. Az arca erősen emlékeztetett arra, amit akkor vett fel mikor mi is megjelentünk a kapunál. Valahogy már akkor sem tűnt túl őszintének a reakciója. Nem játszotta túl jól a szerepét, és amikor közeledni kezdett a késeim fenyegetően megvillantak. Nem emeltem fel őket de az oldalam mellett lógatva is elég fenyegetőek voltak, ahogy a hegyük egyenesen a srác felé fordult. Persze a nem túl bíztató tekintetem is közrejátszhatott, abban hogy Joe visszavonulót fújt.
– Meghalni? - morogtam halkan, de tisztán hallhatóan. - Már miért lennék én halott? Csak nem hiba csúszott a számításaidba? - eresztettem meg egy sötét mosolyt. Az ideges nevetgélése cseppet sem javított a helyzetén, és ahogy lassan hátrálni kezdett én követtem. Nem támadtam. Addig nem, amíg nem tudtam mire készül de, egy pillanatra sem hagytam elterelni a figyelmem. A késeim, pedig végig egyenesen felé mutattak. Némán követtem de ez fenyegetőbb volt minden szavamnál. Össze-vissza hablatyolt Kayaba humoráról de nem igazán figyeltem rá hogy mit mondott.
Aztán megláttam az apró jelet, amire vártam. Rögtön mozdultam és reméltem hogy sikerül elérnem mielőtt eltűnik a szemünk elől. Bíztam a gyorsaságomban. Ha nem sikerült elérni akkor kíváncsian Tachi felé fordulok. Érdekel, hogy van e valami hozzáfűzni valója a történtekhez.
Ha pedig sikerült elérnem a késekkel próbáltam ösztökélni, hogy kicsit távolodjon el a kapu közeléből. Ha pedig nem hajlandó magától hátrálni, akkor könnyen a gyomrában találhatja a késem. Nem célom megölni de egy szúrás még nem öli, meg és ha kicsit rá kell ijeszteni a cél érdekében, akkor nem bánom. Ennyitől még nem leszek vörös.
– Mégis mire készülsz!? - Kérdeztem miközben fenyegetően tartottam elé a késeimet.

_________________
"Trusting someone... means relying on them and only the weak do that."
"The only ones who should kill, are those who are prepared to be killed."

Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 916
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Második Próbálkozás

Témanyitás by Tachibana Makoto on Csüt. Máj. 16, 2013 4:30 pm

Egyre levegősebbé vált a terem, a zombik gyorsabban fogytak, mint ahogy én végeztem velük. Más is volt itt. Nem volt nehéz levonni a következtetést, így nem is ért meglepetésként, amikor először a lovagot, majd az árnyharcost is megpillantottam a mobok között hadakozni. Nemsokára elfogytak az ellenfelek, így ismét csak mi hárman maradtunk az ismerős falak között. Leeresztettem a fegyverzetem, és szenvtelen arccal pillantottam rájuk. A viselkedésük alapján ugyanazok voltak, akik átlépték velem együtt a kaput, nem pedig valamiféle hasonmások, avagy alternatív énjeink. Nem erőltettem meg magam, vissza se köszöntem "Joe"-nak, csak figyeltem, tanulmányoztam a mimikáját, a művigyorát, mely tele volt feszültséggel. Hallgattam az ideges nevetgélését, az ostobaságokat, melyek kiszökkentek az ajkain, és végül levontam ugyanazt a tanulságot, mint Kazuma-kun. A módszereivel azonban nem értettem egyet.
- Yare-yare, Kazuma-kun... Drága barátunk már így is rendkívül feszült, a fenyegető magatartásod csupán ellenállást fog belőle kiváltani... :] - jegyeztem meg, miközben közelebb lépdeltem a duóhoz. Nem siettem, minden mozdulatomból áradt a higgadtság, bár volt benne egyfajta áldozatát becserkésző vadász színezet is.
- Nincs rá okod, Diabel, hogy ideges légy. Elvégre, ahogy implikáltad, magasabb szintű vagy nálunk, és semmi hasznunk nem származik abból sem, ha ártunk neked. Lazíts... és beszélgessünk erről a kazamatáról ahelyett, hogy fogócskázunk :] - tettem rá a kezem a férfi vállára, már persze ha hagyta és nem húzódott el. Az én félmosolyom sem volt az a biztató fajta, de még mindig barátságosabb közeledés volt, mint amit sárga indikátoros barátom produkált. Nem jutunk sehová, ha nem pihenünk meg egy kicsit és nem beszélgetünk szépen... nyugodtan...

Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1485
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 36
Exp:
5333/5300  (5333/5300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Második Próbálkozás

Témanyitás by Diabel on Pént. Máj. 17, 2013 10:05 pm

Meglepődtem, amikor a valós nevemre hivatkozott. Nem számítottam erre a csavarra a történetvezetésben. Persze nem mondom, hogy lehetetlen volt hozzájutnia az információhoz. Egyáltalán nem tartottam titokban, hogy ki is vagyok én, csak az itt folyó kalandok során éreztem azt a belső késztetést, hogy ne adjam ki magam. Ösztöneim általában helyesen működtek, így engedtem a követelésnek, és Joe-ként mutatkoztam be. Néhány nem túl nagy tudást igénylő kattintás után már csoportban is ez a név jelent meg. Nem nagy kunszt.
Ó! – formáztam a számmal is gyönyörűen azt a betűt, ami elhagyta a nyelvemet is. A fejemben kattant egy kapcsoló. Éreztem, hogy védekeznem kéne most, felháborodni, vagy legalább mutatni valahogy, mennyire meg vagyok illetődve… vagy valami ilyesmi. Helyette viszont bekapcsolt az agresszor mód.
Meglepődtem, hogy ezzel nem hozakodtál elő már hamarabb – villantottam meg azt a mosolyt, ami már jó ideje az arcom mögött feszült. Lehet, hogy nem voltam tökéletes imitátor, de egyre sikeresebben gondoltam úgy az arcomra, mint egy maszkra, ami igény szerint alakítható és formázható volt. Az igényem pedig általában igen egyszerű volt: kerüljek általa minél előnyösebb helyzetbe. Ezúttal viszont ahogy az igazi nevem is előkerült, úgy pattant le az arcomról is a maszk, és terült szét az izgatott vigyor. – Kapaszkodjatok! – rugaszkodtam el. Nem azért csináltam így, mert nem feszélyeztettek a sárga indikátoros fiú kései, hanem azért mert…
Itt már sokkal szívesebben beszélgetek. Potikat? – Néhány mini volt nálam, azokkal töltögettem a saját életem. Ha nem a kések okozták a tetemesebb életveszteségem, akkor biztos néhány kósza zombi-ütleg. A kapuba rugaszkodtam bele, és ha tudtam, vittem mindegyiküket. A túloldalon értünk már földet, a legfelső levegőben lebegő járdán.
Nem kívántam magyarázatot adni arra, hogy erre miért is volt szükség. Ha olyan okos a szögletes mosolyú srác, majd rájön magától is. – Nos? – csillapodott az arcomon a mosoly intenzitása.

_________________
Mesélői Adatlap
Mesélői Szín: #bbae94




Diabel
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 269
Join date : 2012. Oct. 23.

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
612/700  (612/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Második Próbálkozás

Témanyitás by Kazuma on Csüt. Máj. 23, 2013 4:59 pm

Szép lassan közelítettem az ideges Joe felé. Valahol kicsit tetszett a helyzet de biztos voltam benne hogy készül valamire, így nem hagytam lankadni az éberségem. Tachi viszont máshogy képzelte a dolgokat. Nem közelítettem tovább, hiszen érdekelt mire is készül a gyilkos lovag de, továbbra is úgy helyezkedtem, hogy a késeimmel sakkban tarthassam Joet. Tachi finomabb módszerrel akarta beszédre bírni a lovagot, akinek végre a nevére is fény derült. Hirtelen már az arca sem tűnt olyan mesterkéltnek. Talán végre kinyög valami értelmeset is, ha már ennyire ”bíztatjuk” rá. Akármennyire is nem kedvelem azért el kell ismernem, hogy Tachi a maga módján érti a dolgát. Különben már nem is lenne életben. Viszont mindketten tökéletesen megbízhatatlanok így nem is szándékoztam eltenni a késeimet, még ha látszólag jutunk is valamire.
Ezek után Diabel vigyora, és amit mondott egyből kiváltotta belőlem a védekező reakciót. Láttam, hogy mozdul és felemeltem a késeimet, hogy megállítsam de nem pont azt csinálta, mint amire számítottam. Felkészültem rá, hogy megpróbál elslisszolni valahogy vagy átvágni rajtunk de, arra nem számítottam, hogy egyenesen beleveti magát a késeimbe. Elvesztettem az egyensúlyomat és sikerült magával sodornia.
A hátamon feküdtem, és egyből tudtam, hol vagyok. A késeimet szorongatva úgy pattantam fel, mint egy összenyomott rugó és egyenesen Diabellel néztem farkasszemet. A kérdését egyszerűen figyelmen kívül hagytam és dühösen figyeltem minden mozdulatát.
– Elárulnád végre, hogy mire készülsz!? - sziszegtem ingerülten. Utálom az ilyen meglepetéseket, és dühömben legszívesebben kilöktem volna a kezéből a potit aztán, pedig őt is ledobtam volna a szakadékba. Na jó azt talán nem de azért kicsit megszurkáltam volna, hogy tudja kivel, szórakozzon legközelebb.

_________________
"Trusting someone... means relying on them and only the weak do that."
"The only ones who should kill, are those who are prepared to be killed."

Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 916
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Második Próbálkozás

Témanyitás by Tachibana Makoto on Pént. Máj. 31, 2013 5:32 pm

Az álarc lehullott. Mihelyst kiejtettem a nevét, és végleg eloszlattam Joe létezését, melyet eddig serényen tagadott, végre eltüntette azt a zavaró művigyort az arcáról. Eddig sem volt túl sok értelme annak, amit csinált, hiszen nyilvánvaló volt a viselkedésemből, hogy a felénk mutatott karakter nem egyezett a valós személyével, ám az embernek van egy ilyen különös szokása, hogy a végletekig igyekszik tagadni, amíg lát esélyt a hazugsága életben tartására. Bosszantó szokás, én már régóta nélkülözöm. Csupán szánalmasabbá teszi, ahogy görcsösen ragaszkodik a fals információhoz és bolondot csinál magából vele.
- Attól tartok nem ismersz eléggé jól ahhoz, hogy meglepetésként érjen velem kapcsolatban bármi is :] - reagáltam, tán feleslegesen, de nem lényeges. Tény és való, hiába töltöttünk el együtt néhány órát, csak egy ugyanolyan álarcot kapott, amit ő is mutatott nekem eddig. Az ízelítő pedig kevés volt a teljes valómból ahhoz, hogy valódi meglepettség érje. Persze tisztában voltam vele, hogy csupán a fejében élő képemnek nem feleltem meg, mely nagy valószínűséggel hamis volt.
Kezem a vállán volt, így nem eshetett nehezére megragadni és magával rántani engem. Nem tettem ellene semmit, nem aktiválódott a reflexem, mely az ellenkező reakciót kísérné, ha fejem az alapbeállítások szerint működne. Így egyszerűen csak átestem kettejükkel a kapun, és a földre zuhantam, akárcsak Diabel és Kazuma. Mint akivel semmi sem történt, úgy támaszkodtam meg és nyomtam fel magam, majd törökülésbe helyezkedtem a padlón. Unatkoztam, ennek jelenként pedig a fülemet kezdtem piszkálni. Semmilyen információ vagy inger nem ért, amely felkeltette volna az érdeklődésem, a potik felajánlása is teljesen hidegen hagyott. Egyetlen pontot sem veszítettem az életemből, ehhez túl magas volt a páncélzatom. Így hát higgadtságom teljességében üldögéltem a különös kazamata talaján, és közönyös arccal pillantottam fel Diabelre, hátha szolgál némi értékelhető mesével Kazuma-kun kérdésére válaszolva. Kételkedtem benne, hogy ne folytatná a terelést és a mellébeszélést.

Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1485
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 36
Exp:
5333/5300  (5333/5300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Második Próbálkozás

Témanyitás by Diabel on Szomb. Jún. 01, 2013 11:39 pm

Sokkal jobban fogadták, mint vártam. OK, ezt így kimondani talán kicsit merész húzás lenne. Egy embernek kényelmes volt a levegőben lógó út, amelyen álltunk és ültünk, de háromnak… nem csodálom, hogy a szögletes máris biztos támasztékot keresett magának, és lecsüccsent. Követtem volna én is a példáját, ha nem bízok a rugóimban és a gyorsaságomban. És a számban… Próbáltam is sebességbe tenni, hogy kinyögjek nekik valamit.
Őszintén? Fáraszt az állandó gyanakodásotok. Ne engem hibáztassatok mindenfajta elmaradt szocializálódásotokért… – Kétszer is nekifutottam, mire sikerült lebetűzni. És innentől kezdve nyilván elég sokat vesztett helyben kreált monológom a belső erejéből. – Az a helyzet, hogy látom, ahogy nem bíztok bennem. Éppen ezért én sem bízok bennetek – mondtam. – Benned főleg nem – böktem a szögletesre. – Bár te sem tűnsz kispályásnak. Rohamaid időnként nincsenek? – néztem kétségek között vergődve a másikra.
Biztosan nem túl jó ötlet hergelni őket, de kezdtem unni azt, hogy láthatóan minden szavam gyanú forrása nekik. – Osztály, meg tudja mondani nekem, hogy a járatok melyik szintjére kerültünk? – vetettem be a tanárbácsis stílust. Céges projektmenedzserként volt még egy-két ilyen skill a tarsolyomban. Szánalmasak, igen. Mégis reménykedek abban, hogy valamivel végre szót értek velük.
Éreztem, hogy túlpörgöm a feladatot, és már lassan ez is csak negatív reakciókat vált ki belőlük. Nem álltam jól, az a baj. Szükségem lett volna… hmm… mondjuk legalább a szimpátiájukra. Igen.
A legfelső úton voltunk mindannyian. Ott, ahol korábban csak én haladtam. A rendszer alig egy órával ezelőtt még mindegyikünket külön-külön utakra sorsolt, de most magyarázkodás helyett sikeresen átborítottam őket a kapun, így nem generált belőlünk monogámokat. Kérdő tekintettel lestem körbe: kapcsol vajon valaki?

_________________
Mesélői Adatlap
Mesélői Szín: #bbae94




Diabel
Mesélő
Mesélő

Hozzászólások száma : 269
Join date : 2012. Oct. 23.

Karakterlap
Szint: 12
Exp:
612/700  (612/700)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Második Próbálkozás

Témanyitás by Kazuma on Pént. Jún. 21, 2013 8:44 pm

A monológja nem segített túl sokat, abban hogy lenyugodjak. Sokkal inkább az ellenkezőjét érte el. Kíváncsi leszek, hogyha ennek egyszer vége lesz, vajon hányan megyünk ki innen? Dühödten közelebb léptem és a késemet fenyegetően az orra előtt lóbálva kezdtem bele a saját szövegembe.
– Akkor intézzük el itt! - kiáltottam magamból kikelve - Ha már úgysem bízunk egymásban, akkor rendezzük le most és legalább egyvalaki boldogan, távozik! Úgysem erősségem az osztozkodás! Keresgélhetem én azt a rohadt felszerelést nélkületek is! - Elhallgattam de ekkorra már mindkét késem a levegőben volt. Míg az egyik továbbra is Diabel arcát célozta meg addig a másik egyenesen Tachi felé mutatott. Fel voltam rá készülve, hogy megvédjem magam, ha kell de, miután sikerült kidühöngenem magam elkezdtem reálisan felmérni a helyzetet. Azt hiszem túl messzire mentem.
Vettem egy nagy levegőt és jó lassan fújtam ki. Ha eddig nem döntöttek úgy, hogy kiiktatnak a képből akkor nyugodtabb hangot erőltetve magamra próbáltam újra.
– Jó, rendben... - fújtam visszavonulót. Lassan leeresztettem a késeket de nem tettem el. Nem vagyok bolond. - Kezdjük újra. - morogtam. - Szóval… Egyszerre jöttünk be és így egy helyre kerültünk. - próbáltam újra a feladatra összpontosítani bár ebben erősen zavart, hogy közben állandóan a másik kettőt kellett figyelnem. Egyiküket is bőven elég lenne elviselni.
– Menjünk. - morogtam végül.
Némaságba burkolózva kicsit arrébb léptem az útjukból, jelezve, hogy részemről befejeztem, mehetünk. Csak magamban morogtam tovább miközben megpróbáltam kicsit a jövőbe látni. Nem ártana tisztában lenni, azzal hogy milyen meglepetéseket tartogatnak még.
Már rég megbántam hogy hallgattam arra az üzenetre. Valahogy, muszáj lenne bebiztosítanom magam. Minimum az egyiküknél, hogy baj esetén inkább egymás torkának ugorjanak, mint az enyémnek. Ebben az előbbi késes móka nem hiszem hogy túl sokat segített. Nem örülnék neki, ha véletlenül magam ellen fordítanám mindkettejüket.

Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 916
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Második Próbálkozás

Témanyitás by Tachibana Makoto on Kedd. Júl. 02, 2013 1:33 pm

// Besurranok még, hogy teljes legyen a kör :] //

Kétségtelenül unatkoztam. Azért jöttem ide, hogy Kazuma-kunról további információkat szerezzek, hiszen érdekes személynek tűnt, aki érvekkel és haszonnal megfelelően manipulálható, ám csalódnom kellett. Nem igazán indította be az agytekervényeimet a viselkedése, ingerszegény volt a társasága, a lénye. Úgy viselkedett, akár egy sarokba szorított vad, és ezt nagyjából Diabelnek köszönhettük. Ki gondolta volna, hogy a kék hajú lovagnak is vannak szélhámosságra hajazó tulajdonságai?
- Igen-igen, köszönjük, Kazuma - tapsoltam párat lustán, majd nagyot sóhajtva felkeltem és habozás nélkül odamentem a késeshez, hogy lejjebb toljam a kezét. A kés veszélyes, nem való labilis mentális állapotú emberek kezébe - Ha bíznál bennem azok után, ami múltkor történt, végtelenül ostoba lennél. Részemről nincs szó semmiféle bizalmi kérdésről, jelenleg nincs benne a szótáramban. Csupán a haszon érdekel, legyen a kézzelfogható vagy éppen közvetett, ahhoz pedig nincs bizalomra szükségem. A helyzetet a te nyugtalanságod szülte :] - szóltam idegenvezetőnkhöz, megengedve magamnak, hogy a közvetett hasznot emlegetve Kazuma-kunra pillantsak. A probléma ott kezdődött, hogy a céljaim egyre távolabb kerültek tőlem és egyre kevesebb motivációt éreztem arra, hogy hajszoljam őket. A csillagok együttállása nem nekem kedvezett, már maga a kazamata is egy közönséges folyosóvá degradálódott, nyilvánvaló vált számomra, hogy az a tükör semmit sem csinált. Nem volt különbség a két oldal között, ha a kazamata valóban abból állt volna, amire gondoltam, már lett volna észlelhető differencia a két oldal között. Fáradt sóhajt hallattam.
- Yare-yare... Nincs semmi, ami itt tartson. További jó szórakozást :] - jelentettem ki, majd sarkon fordultam és átléptem a kapun. Egy kevéssé furdalt a kíváncsiság, hogy találnak-e valamit, és ha igen, akkor mit, ám úgy véltem, nem éri meg a fáradságot velük tartani. Ha szerencsém van, megölik egymást a hiányomban.

Tachibana Makoto
Lovag
Lovag

Hozzászólások száma : 1485
Join date : 2012. Sep. 18.
Age : 23
Tartózkodási hely : Aincrad

Karakterlap
Szint: 36
Exp:
5333/5300  (5333/5300)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Második Próbálkozás

Témanyitás by Klein on Kedd. Júl. 02, 2013 3:42 pm

Diabel kérésére a küldetést lezárom!

Tachi és Kazuma jutalma 80 exp és 90 arany (szint- és teljesítménybónusz Diabel útmutatása alapján).

A Felszabadítóknak jár 45 arany a céhbankba (Kirokunak), illetve +13 exp Kirokunak, +12 exp Tachinak, +10 exp Rynernek és +5 exp Harunak.

Ércek és növények KA-tól érkeznek este.

Klein
Moderátor
Moderátor

Hozzászólások száma : 2875
Join date : 2012. Dec. 16.

Karakterlap
Szint: ?
Exp:
0/0  (0/0)
Céh: Fuurinkazan

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: [Küldetés] Második Próbálkozás

Témanyitás by Sponsored content Today at 12:06 am


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 2 oldal 1, 2  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Nem válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.