Játékos sarok

Új téma nyitása   Hozzászólás a témához

8 / 8 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8

Go down

default Re: Játékos sarok

Témanyitás by Szophie on Szomb. Május 06, 2017 8:59 am


- Köszönöm. - fogadtam el a törölközőt, és mindenek előtt arcomat szárítottam fel vele. Még mindig nem tértem magamhoz megdöbbenésemben, hogy mégis mi történt. Valahogy úgy tudtam elképzelni, hogy ez a wc tartály is a játékok része, mint valami gigantikus vízipisztoly, ennek ellenére nem tudtam hova tenni a dolgot. Ha nem tudnám, hogy a játékban nincs sem fekália, sem bacilus, most aggódnék is a törékeny immunrendszeremért jócskán, így viszont csak megborzongtam a gondolatra, hogy mégiscsak egy wc "köpött le". Börtön ide vagy oda, játék vagy sem, annyi maradt még abból a régi életemből angliában, hogy magasra tartsam az orrom, és féltsem a kezem ilyen helyzetekben.
- Csak a büszkeségemen esett csorba. - válaszoltam meg a lány kérdését, miközben tovább folytattam törölköző tevékenységemet végig a kezemen, s lábamon. Egy mozdulattal lehívtam a menümet, és eltettem - azaz levettem - ruháimat, és alatta is megtörölköztem. A tény, hogy más előtt vagyok fehérneműben nem nagyon zavart, hiszen lányok voltunk, lány mosdóban. Nem volt mit takargassak, habár régebben szégyellős voltam, miután párszor jártam japán fürdőkben idebent, rájöttem, hogy ebben a kultúrában a nők lazán fürdenek együtt - hisz mit takargatnának a másik elől? -, és azóta már nem zavart a dolog. Meg persze az előző életemben volt az a lány, Mirika, na hát a vele való találkozások is segítettek túllendülni mindenfajta szégyenlősségen jócskán. Mikor kellően száraznak éreztem magamat már, egész egyszerűen lenyitottam a menümet egy másik, egyszerű fehér színű, középen kék masnival díszített szoknyaruháért, és máris teljes volt az összhang. A hajamból még szálltak az undok vízpixelek ugyan elfelé, de már az sem tapadt vizesen az arcomhoz.
- Nagyon szépen köszönöm, hogy először rám gondoltál. - nyújtottam oda a törölközőt, kicsikét tartva attól, hogy miután én használtam már, nem-e lesz undorító számára, habár a játékban ugye, amúgy sincsen piszok, az én tejben fürdetett bőrömtől pedig egyébként sincs mit félnie, de persze, ő ezt nem tudhatta.
- Úgy gondolom, kedvességedért cserébe az a minimum, ha meghívlak egy sütire, vagy teára. - mosolyogtam rá kedvesen, szinte érezve, hogy ennek a vége beszélgetés lesz. Márpedig ha most beszélgetni fogunk, az egészen normálisan hat majd az életemre. Leo azt mondta, hogy újra nyitnom kell az emberek felé, és olyan dolgokat csinálni, mint régen, a börtön előtt, akkor majd minden vissza fog jönni szép lassan. Na persze, nem minden lesz ugyanolyan, tekintve az indikátoromra, és hogy már nem díszeleg fejem felett a JL címere, de hát annyi baj legyen. A teázás és sütizés pedig, emlékeim szerint, pont olyan dolog, amit egy börtön előtti Szophie szívesen csinált, bár megjegyzem, a börtön utáni Szophie is nagyon szereti ezt a tevékenységet, sőt, a börtönben lévő Szophie is kiváltképp kedvelte, már ha sikerült ilyesfajta luxuscikkhez jutnia. Ám az, hogy emberekkel tegyem mindezt, méghozzá egy idegennel, kissé kizökkentett. Jó kedvem lett a gondolattól, hogy most megismerhetek valakit, mintha csak erre a wc-s esetre vártam volna, hogy egy kicsit közelebb kerüljek ehhez a világhoz. Odalent máshogy működtek a barátságok, máshogy működött a kommunikáció és a célok. Meg kellett szoknom ezt a kintet a maga udvariaskodásával - ami nem ment nehezemre -, és kedvességével. Halvány emlékek elevenedtek fel fejemben egy letűnt múltról, amikor rengeteg ilyen délutánt teáztam át vidáman, és feltett szándékom volt, hogy most is ezt fogom tenni.

_________________

avatar
Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2304
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 21
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6540/6900  (6540/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Játékos sarok

Témanyitás by Chakna on Hétf. Május 08, 2017 9:58 pm

Elfogadja a törölközőt, én pedig mosolyogva adom át neki. Amíg ő törölközik, én amennyire tudom, kicsavarom a vizet a ruháimból és a hajamból. És az arcomról talán leolvasható az émelygés. Nem a szag miatt, nem is azért, mert bármi lenne a rám került vízben, ami undorító. Egyszerűen a tudat miatt, hogy egy WC-ből került rám.

Büszkeség, ha? Valószínűleg az egyik legsérülékenyebb része az ember természetének. De elnézve, tényleg nem esett más baja, ezt pedig jól kezeli, úgyhogy megnyugodtam.

Elsőre meglep, amikor elteszi a ruháit az inventoryba, és úgy törölközik tovább mellettem, mert régen volt már, hogy valaki mellettem öltözött át, de pár pillanat alatt már túl is tettem magam a dolgon, hiszen az eszemmel tudom, hogy ez teljesen természetes dolog, és semmi gond nincs vele.

Széles mosollyal veszem vissza a törölközőt a kezéből, amikor odanyújtja.
– Te kaptál több vizet a nyakadba, úgyhogy természetes volt, hogy neked nagyobb szükséged van a törölközőre. – reagálok a köszönetnyilvánításra. Nem érzem úgy, hogy hála járna azért, amit tettem…

Gyorsan letöröltem a maradék vizet magamról, és megnéztem, hogy van-e száraz ruha nálam. Akad szerencsére egy kényelmes póló, és egy szoknya, úgyhogy gyorsan le is cserélem a rajtam lévő vizes ruhát, közben teljesen megszárítkózva.
– Hát, teát most ittam, de egy sütit szívesen elfogadok, ha már így felajánlottad – mosolygok kedvesen a meghívását hallva. Még nem tudom, hogy örömmel ismerném-e meg közelebbről ezt a lányt, de nincs okom elutasítani. A lány vidám lett, és az pedig rám is ragad, úgyhogy minden adott hozzá, hogy vidám hangulatban teljen a délutánunk. Mégiscsak tudom: Nagyon is van kedvem megismerni.

– Egyébként Chakna vagyok – hajlok meg japán módra, udvariasan, de nem megalázkodva.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 601
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
835/1500  (835/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Játékos sarok

Témanyitás by Szophie on Pént. Május 26, 2017 10:06 am


Valahogy mindig megmosolyogtam a japánokra jellemző meghajlást, de sosem sértően, és mindig csak épp annyira, hogy ne lehessen észrevenni. Különös népség voltak ezek érdekes szokásokkal és protokollal. Üzleti találkozóim során épp eléggé volt alkalmam beleásni magam az ő sajátos illemtanukba, még abban a régesrégi életemben. Úgy emlékeztem, elég sok szigorú dolognak kellett megfelelni, és hosszú idő kellett, míg az ottani cégek képviselői is elfogadtak és képesek voltak nyitni az én nyugati elgondolásaim felé. Mind nekem, mind nekik különös volt a másik kultúra vállalati táptalaja, de épp ezért is működött olyan jól, hiszen merőben eltérő elképzeléseink inspirálhatták a másikat.
- Az én nevem Szophie, örvendek. - hajoltam meg én is előtte, bemutatva a tökéletes japán formahajlongást, amit annak idején annyit gyakoroltam, és amely úgy tűnt, még két élettel később is tökéletesen ment. Természetesen ez már nem tűnik akkora csodának, ha úgy nézzük, hogy az alatt a két élet alatt igazából alig 6 év telt el.
Megszokásból pedig nyújtottam a kezem is kézfogásra, mint valami üzleti találkozón. A mozdulatban egy pillanatra megtorpantam végül, majd egy zavart mosollyal eltettem a kezemet - ez most nem kell ide.
- A nevem Szophie. - mutatkoztam én is be, kissé rásandítva, nem-e hallotta már valahol ezt a nevet. Kicsit vártam minden kapaszkodót, ami segített visszavezetni a régi életembe, bár a többség ha hallott is arról a bossharcos idomárról, nehezen kötötte össze velem, még úgy is, hogy óriás fehér farkassal rohangásztam, amelyhez hasonló csak nekem volt. Mit is érdekelte az egyszerű harcost a front vagy a börtön, ő csak túlélni akart. Bár az is tény, hogy bizonyos inkognitó miatt farkasom mostanában inkább emberi alakban rohangált mellettem, és kerültem a kifejezetten forgalmas helyeket, és azokat, ahova régen sokat jártam. Na meg a kovácsműhelyem volt a másik, ami akkoriban híres volt, ám már régen belepte a por. Az emberek elfelejtettek, ahogy azt illik, vagy letettek róla, hogy valaha is visszatérek. Ez már csak természetes dolog.
- Érdekes, hogy összehozott a sors minket ide a wc-be, nem gondolod? Egy lány, aki vizes, és egy, akinek van törölközője. - méláztam el hangosan, csak hogy valamit mondjak, majd elkezdtem a pult felé sétálni, közben folytatva a beszédet.
- A legtöbb sütemény kicsit túlédesített az eredeti receptúrához képest, mert ez főleg gyerekszájnak van teremtve, és egészen különleges karamellát használnak cukor helyett. Meg is lehet tőlük venni, ha szeretnéd feldobni a receptjeidet, én mindig az ő karamelljükkel sütök. Az islerjük szerintem mondjuk nem jó, és a sós süteményük si száraz, de a gyümölcsös pitéikkel nem kel versenyre senki ezen a világon, azt érdemes megkóstolni. - még régen, mikor receptgyűjtő körutamat róttam, sokat sikerült kiderítenem az egyes vállalkozásokról, és nagy sütishez mérten ismertem a környék összes cukrászdáját és többnyire azok minden receptúráját. Sokat kellett ármánykodnom és dolgoznom érte, de végül csak kiadták a legtöbb ötletet. Természetesen a börtönben töltött éveim alatt megjelentek újabb receptek, amelyeket még azóta nem sikerült megszereznem.
- Én egy fincsi almáspitét kérek most csak. - kiáltottam oda a pultos hölgynek, aki - annak ellenére, hogy régen sokat dőzsöltem nála, szintén nem emlékezett rám -, majd vártam, hogy társam is kérjen valamit, természetesen az én cehhemre.

_________________

avatar
Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2304
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 21
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6540/6900  (6540/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Játékos sarok

Témanyitás by Chakna on Vas. Május 28, 2017 5:41 pm

Bár nem volt túlságosan észrevehető, én láttam a halvány mosolyt a meghajlásomat követően. Nem lep meg, hiszen az európaiak számára ez a fajta udvariasság furcsa lehet, és néha még vicces is. Nekem viszont a neveltetésemmel jött, úgyhogy jóformán ha akartam sem tudtam volna másképpen viselkedni. A gesztus viszonzását széles mosollyal fogadtam, és innen kezdve le sem lehetett volna törölni az apró mosolyt az arcomról. Amikor Szophie a kezét nyújtja, én is azonnal nyújtom az enyémet. Tudom, hogy Európában így szokás egymást üdvözölni, és egyáltalán nincs ellenemre, hogy ezen a módon is megtegyük az "első lépést".

A név semmilyen csengőt nem kongat meg a fejemben, azt pedig már eddig is láthatta, hogy az indikátora sem izgat túlzottan.

A sorsról mondott szavaira elnevetem magam. Mellékes, hogy a vízből azért jutott nekem, is, de ha így nézzük a dolgot, valóban a sors műve, hogy találkoztunk. Így, nevetve sétáltam utána, kényelmes tempóban.   Figyelmesen hallgatom amit mond, de nem vallom be, hogy még nincs rendesen főzés jártasságom, bár dolgozom a dolgon. Végül tanácsát megfogadva szólok oda a pultos hölgynek

- Egy erdeigyümölcsös pitét kérnék

Aztán vidáman követtem a furcsa lányt az asztalhoz, ahová le akart ülni. Ha ez megtörtént, mielőtt még neki láttam volna a süteménynek, mosolyogva, minden felhang nélkül kérdezek

- Úgy látom jól ismered a helyet. Gyakran jársz itt? - a szememből közben, ha van érzéke hozzá kiolvashatja, hogy abban a reményben kérdezek, hogy esetleg itt máskor is összefuthatok vele.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 601
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
835/1500  (835/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Játékos sarok

Témanyitás by Szophie on Pént. Júl. 14, 2017 8:43 pm

Furcsa véletlen. A sors vagy egyéb más elindított ezen az úton minket, aztán pedig jöttek a benyomások. Fontos, miképpen is alakítod ki magadról a képet a másikban legelőször, az emberek többsége utána mindig ahhoz viszonyulva fog hozzád állni. Később persze megkérdőjelezhetik mindezt, természetesen tehetsz dolgokat, amelyek által lejjebb csúszol azon a bizonyos fokmérőn, ámde akkor is hajlamosak bízni inkább abban a képben, amelyet először kialakítottak rólad. Ez az első nagy hazugság minden egyes kapcsolatban, amellyel így vagy úgy, de meghatározhatod a jövőt. A felszínes emberek többségének ennyi bőven elég is. Ám én ennél többre vágyom, bár ez természetesen a kapcsolatok első fázisában még egy naaaagy-nagy titok. Hogy is mondjam, igazából az összes fázisban titok. Igazából önmagam előtt sem tisztázott, mik ezek a lépcsőfokok, ámbár a kifejezés tökéletesen leírja: játszom. Mikor ezt, mikor azt. Kíváncsi vagyok, roppantmód szeretném megtapasztalni a világot minden nézőpontból, szeretek az emberek mögé nézni, szeretek mást látni, mint azt elsőre mutatják, és szeretek mást adni, mint amit várnak. Ez nem feltétlen átgondolt, inkább csak ösztönös. A természetemmel jár.
Na persze, az is, hogy elfelejtem általában közölni az emberekkel, hogy egy emberi pet van velem, nagy farkas fülekkel, és többnyire morcosan bámul a számára idegen emberekre, feltűnően távolságtartóan, és újabban, a kelleténél kicsit feltűnőbben szimatolja körbe őket, ahogy történt Chaknával is mindez, amint leültünk az asztalomhoz. Hoppá. ^^"
- Ő.. Amúgy ő egy farkas. - mutattam be petemet félénken. - Vezér a neve. Kérlek, nézd el neki, nem túl jól szocializált. - vicsor? Az egy vicsor volt az arcán, mielőtt visszasüllyedt volna a teljes érdektelenség állapotába?
Az az igazság, hogy a tevékenység az utolsó pontig tök Szophies volt. Mármint a régi Szophies, a börtön előtti. Kicsit még ismerkednem kellett azzal, hogy ki is vagyok, elfelejtettem, avagy inkább, összekuszálódott. A börtönben annyi minden más volt. Sok dolgot elfelejtettem, de a tulajdonságaim megmaradtak, csak újra fel kellett őket fedeznem. A mai tevékenységünk, tökéletesen átlagos volt tőlem, sőt, még annál unalmasabb is, mint lenni szokott. És ahogy Leo is mondta, ez nem maradhat így. Vissza kell rázódjak a normál életbe, ami ennél egy kicsikét összetettebb. Itt a szörnyek nem adnak elegendő kalandot, túlságosan kiszámíthatóak többnyire, nem túl félelmetesek, és sokkal kevésbé gyilkosak. Itt az embernek magának kell szórakozást találnia, generálnia, másik emberekkel együtt összehoznia.
Nem tudtam, mégis mit feleljek a kérdésére. Nem voltam lényegében inkognitóban, inkább csak kerültem a rég megszokott helyeimet, és a forgalmas utakat, kerültem ugyanakkor a teljesen forgalmatlan utakat is, ott sokkal egyszerűbben ki lehetett szúrni. Egész egyszerűen csak beolvadtam. Mégsem akartam csak úgy megosztani magamról az információt, hogy hol szoktam járni, és hol nem. Bár egy ilyen bájos lányka esetében nem okozhat gondot, ugyebár.
- Minden helyet jól ismerek, ahol süteményt árulnak, bár mostanában nem járok nagyon ismertebbekre. Ha kezdetek városa, akkor ez a törzshelyem épp, azt hiszem. Változó.. Tudod, van egy nagy süteményes könyvem, amiben régen Aincrad összes felfedezett süteményreceptje meg volt, meg még hozzágyűjtöttem pár érdekességet is.. De azóta eltelt egy kis idő, míg nem foglalkoztam vele, és most sokat be kell pótolnom. Elég nehéz.. Épp ezen a projekten dolgozom. Ezen is. - rámosolyogtam, majd egy falatot a számba tettem nagy boldogan.
- Veled mi a helyzet? Mi vonzott ide? Hogy állsz az édességekkel?

_________________

avatar
Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2304
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 21
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6540/6900  (6540/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Játékos sarok

Témanyitás by Chakna on Pént. Júl. 14, 2017 9:33 pm

Nincs okom, hogy ne legyek teljesen önmagam. Sőt ami azt illeti, kifejezetten vidám, és fesztelen lett a hangulatom Szophie társaságában.
Az asztalhoz leülve a már ott lévő alakra téved a tekintetem. Valami furcsa rajta (eltekintve a fülektől), de csak körülbelül azzal egyszerre jövök rá, hogy az indikátora az, hogy a lány mondja, hogy egy farkas, mégpedig a pete, Vezér akiről szó van. Még nézem egy darabig. Az nem annyira meglepő, hogy morcosan néz rám… Miután kiderült, hogy farkas a szaglászás sem…  Az viszont meglep, hogy rám vicsorog, tekintve, hogy semmi fenyegetőt, vagy kihívót nem tettem, ha azt nem vesszük annak, hogy leültem közéjük… Kérdőn pillantok Szophira, hátha tud valami magyarázatot…
Részemről innen lett teljesen átlagos a tevékenység. Miközben a sütit eszegettem, érdeklődtem, és figyeltem a reakcióit, arckifejezéseit, a tekintetét.
Nem vagyok teljesen biztos benne, de… mintha kicsit unatkozna… Nem a társaságomban, úgy általában… Alkalomadtán majd megpróbálom kideríteni, miért… A magam megszokott, nem tolakodó, őszinte módján, trükkök nélkül.
A kérdésem hatására egy pillanatra elbizonytalanodik. Nem tudja hirtelen mit válaszoljon…
A válasza pedig illik ahhoz, ahogy eddig viselkedett… Aranyos ^^ Csak nagyon röviden kommentálom a süteményekről

- Akkor nem bánod, ha tőled kérek majd tippet, ha jó sütit szeretnék enni? - mosolygok vidáman, és szélesen. Igen, egyáltalán nem zárkózom el előle, hogy kapcsolatban maradjak velük.
Az utolsó félmondata viszont megadja a lehetőséget, hogy elkezdjek tapogatózni.

- Ezen, és még min? - kérdezek rá, és nagyon figyelem a rezdüléseit. A hangom egyébként barátságos, őszinte érdeklődést sugall.
A kérdéseire pár pillanatnyi gondolkodás után mosolyogva válaszolok.

- Az vonzott ide, hogy tegnapig mégcsak nem is hallottam a helyről. Nagyon kiváncsi lettem, úgyhogy eljöttem megnézni magamnak. Az édességeket szeretem, de egyszerre csak keveset, és könnyűt. A tömény édes dolgoktól könnyen az émelygés jön rám

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 601
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
835/1500  (835/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Játékos sarok

Témanyitás by Szophie on Vas. Júl. 16, 2017 7:56 pm


- Hogy min is? - kérdeztem vissza, és mindeközben látványosan elgondolkodtam. Észrevettem ám, hogy mennyire rám koncentrált, miután ezt a kérdést feltette, így hát adtam egy kis táptalajt neki, nyugodtan figyeljen. Érdekelt, milyen következtetéseket von le, érdekelt, mire jut, ha őszinte vagyok, ám ezzel mégis ellentétes a viselkedésem, avagy fordítva. Érdekeltek a megfigyelései, a tanácsai, bármi, amit nyújtani tudott számomra.
- Barátok szerzésén. - tettem államra kezemet elgondolkodva. - Meg az életem építésén persze, mint bárki más. Bár inkább főként rombolom.. - látszatra pont olyan voltam, mintha hangosan gondolkodnék csupán. Mondtam és mondtam. És tökéletesen igazat mondtam, a saját gondolataimat, de inkább kezeltem mindezt amolyan tényként, mintsem hogy valós érzelmek járták volna át a szavaimat. Megtévesztő is lehettem volna akár ezzel, de nem kívántam az lenni. Igazából tőle függött, hogy értelmezte a dolgot. Nem gondolom, hogy negatívan tenné mindazt, eddig nem azt vettem le róla, hogy bárkire is képes volna negatív kritikát fűzni csak így.
- Tudod, régen volt egy fényes jövőm. Aztán lehanyatlott egy kicsit a morálom, de a jövő megmaradt.. Aztán persze annak a jövőnek annyi lett, így felépítettem egy másikat itt, a játékban.. De önkényesen azt is összetörtem. Jelenleg mindenem romokban, és a semmiből szedem össze az értékes darabokat. Elég mókás tudod, mindent összetörni, és megnézni, mi lesz. Úgy gondolom, a hozzáállástól függ, mi sülhet ki belőle. És szerintem csak jó, hiszen úgy állok hozzá. Ezt nevezik azthiszem.. tanulságnak. - nehezen találtam meg az utolsó szó japán megfelelőjét. Nem mintha gondban lettem volna a nyelvvel, csupán csak voltak még számomra is olyan kifejezések, amiket egészen egyszerűen elsőre nem találtam. Az olvasottság ezen természetesen rengeteget segített, és az is, hogy évekig éltem odakint, meg évek óta a játékban is ezt a nyelvet használom. Mondhattam magam lassan már teljesen japánnak is majdhogynem, egészen sikeresen elsajátítottam a kultúrájukat. Ezért is sejtettem szinte rögtön, hogy nincs oda a tömény édességekért. Ők nem szeretik annyira az ilyesmit. Én persze élek-halok bármiért, ami édes, habár én tömény forrócsokin nevelkedtem meg keserű teán.
- Egyébként Vezér mindenkivel morcos, hagyd rá. Mondom, nem jól szocializált. Hozzá van szokva a főellenség szerepéhez, amúgy is egy morcos kis dög, de valójában roppant mód aranyos, csak meg kell ismerni. Nehezen enged. - adtam meg a választ egy pár perccel ezelőtti, fel nem tett kérdésére most, hogy idejét láttam ilyesmikről csevegni. Ezzel jeleztem felé, észrevettem ám a pillantását.

_________________

avatar
Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2304
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 21
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6540/6900  (6540/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Játékos sarok

Témanyitás by Chakna on Hétf. Júl. 17, 2017 12:17 am

Nem… Az az elgondolkodás túl látványos… Az egész viselkedése…Így sajnos nem sok valódi információt tudok meg róla… Így hamar elkezdek inkább a szavaira figyelni, a hanghordozására, hangszínére… Úgy sejtem ez valamivel több kiindulópontot jelenthet. Csupa általános válasz, ami sokat nem árul el… Építés, rombolás… Ezek szerint többé kevésbé valamiféle építőkockás játékhoz hasonlónak tekintené az életet? A hangjában mindenesetre kevés az érzelem…ami az eddigi viselkedéséhez nem passzol… Ha jól sejtem, ő egy újabb játékos, akinek valami komolyabb tragédia, vagy nehézség van a múltjában… Én meg eszébe juttatam…
Ez be is igazolódik. Odakint sokra vihette volna,  de a jövőjét elvesztette.  Talán éppen a SAO miatt… De ha jól értem idebent sikerült kialakítania egy legalábbis elfogadható életet… De miért úgy mondja, hogy "összetörtem"?
Az utolsó mondatok kapcsán pedig az jár a fejemben, hogy mi történhetett vele… Merthogy ha valaki ilyen könnyeden tud beszélni arról, hogy romokban az élete… Az vagy hazudik, vagy pedig már nem érdekli… Akkor pedig elég komoly dolog történhetett… Szophie pedig inkább tűnik őszintének, mint nem…
Nem igazán tudom, mit mondhatnék… Csak egy együttérző, szomorkás mondatra futja… A darabjaira hullott életet… azt azt hiszem teljesen át tudom érezni…

- Őszintén remélem, hogy sikerül úgy összerakosgatnod a darabkákat, hogy jó süljön ki belőle - mondom mosolyogva… Nem vidáman, hanem megértően. Végül választ kapok a ki nem mondott kérdésre is… Többé-kevésbé… Bólintok, hogy értem, és barátságosan rámosolygok Vezérre. Lehet mondanom is kellene valamit, de… Nem tudom hogy próbáljak egy ember alakú pettel kommunikációt kezdeményezni… Azt hiszem reménykedem inkább abban, hogy a szituáció majd adja magát…

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 601
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
835/1500  (835/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Játékos sarok

Témanyitás by Szophie on Hétf. Júl. 17, 2017 1:12 pm


- Ugyan, mégis mi ez a komor hangulat? - mosolyogtam rá a semmiből. - Az egész az én választásom volt, épp ezt próbálom elmesélni neked. - egy újabb falatot tettem nagy látványosan a számba, megnyámmogtam, majd folytattam.
- Tudod, épp ez a lényeg. Bármi is történjék, mindig lesz valami. - fejemet úgy ingattam, mint a nagyapó, ki éppen életbölcsességét osztja meg a fiatalokkal. Bizonyos szinten már több dolgot tapasztaltam meg, mint egy nagyapó, így teljesen jogosan tettem ezt. Másként tekintve viszont, egy nagyapó sem ilyen meggondolatlan, mint én szoktam lenni.
- A többi már csak rajtad múlik, hogy az a valami elkeserít, vagy elmész mellette. Te döntöd el. Én mondjuk, szeretek benne fürdeni, ez van. Az emberek többsége szeret szomorú lenni néha, direkt belemélyed a dologba. Aztán ha úgy dönt, akkor meg nem lesz az sokáig. És dönthet úgy is, hogy mindenen változtat. - még egy falatot vettem magamhoz, és a villát még jóízűen le is nyaltam utána.
- Te magad irányítod az életed. Mindig te vagy a játékmester. - ha azt akarod, azon nyomban ki is léphetsz, ugyebár. Olyan egyszerű ilyen nagyszerűnek lenni. Olyan kellemes irányító félnek lenni.
- Dönthettem volna úgy is, hogy figyelmen kívül hagylak, úgy is, hogy elteleportálok és hazamegyek, úgy is, hogy hisztizek. Ám én úgy döntöttem, hogy beszélgetésbe elegyedek veled, és ezzel a saját sorsomat meggenerálom. Úgy döntöttem, hogy meghívlak sütizni, így tovább alakítottam a helyzetet, úgy, hogy most még mindig velem legyél. És te is dönthettél volna bárhogy, teljesen mindegy lenne. Éppen amilyen kedved van, attól függ az egész. Odabent azt mondtam, a találkozásunk a sors kezének műve. Nos.. Ezek a kezek most épp süteményt esznek. - úgy gondoltam, talán érdekesnek, esetleg egész egyszerűen ostobának, vagy eszementnek találhat, amennyi vackot ott összehordtam. De nem gondoltam, hogy bárhogy is tekint rám, az megakadályozna abban, hogy kellemesen együtt töltsünk egy kis időt. Úgy hittem, lesz még alkalmam bőven értelmesen is beszélni, meg nem is. Úgy gondoltam, ha egy kicsit összezavarom esetleg, az nem rossz. És közben osztok is meg vele információkat magamról, meg nem is. Közben életbölcsességekről beszélek, meg nem is. Tapasztalatokról és hibákról. És arról, hogy hibák nincsenek, csak döntések, melyek közben végig tisztában vagy a hibáiddal és nem is. Érdekes, nem?
- Hüühm.. Tudod, annyi mókás játék van itt. Szeretem ezt a helyet, sok dolgot ki lehet hozni belőle. - azzal magam elé emeltem és átöleltem vidáman egy macit.
- Mit gondolsz, van kedved valamit játszani? - tettem fel a kérdést végül. Na nem mintha eddig nem játszottunk volna már, ugye..

_________________

avatar
Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2304
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 21
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6540/6900  (6540/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Játékos sarok

Témanyitás by Chakna on Hétf. Aug. 07, 2017 11:07 am

Komornak én nem mondanám a hangulatot, de abban igaza van, hogy vidámnak sem. Komolynak annál inkább.  A következő percekben hozzá hasonlóan eszegetve a süteményemet figyelem a szavait. Meglehetősen érdekes felfogásról tanúskodik amiket mond. Főleg úgy, hogy érzésem szerint nagyjából a fele egyszerű humbuk részéről. Már csak azt lenne jó tudni, melyik fele.
Lássuk csak… "Az egész az én választásom volt" … Éppen ezt mondja az, aki igyekszik valami tőle független körülmény miatt történt tragédiát feldolgozni, éppen azzal, hogy ő akarta így.  Vagy, jelen esetben szeretné ezt a látszatot kelteni, és jelezni, hogy ura az eseményeknek. Ugyan már… Soha nincs olyan, hogy valaki mindent tökéletesen az irányítása alatt tartson. Mindig vannak váratlan tényezők, és meglepő helyzetek. De az élet éppen ettől izgalmas.
És hogy a te döntésed, hogy elmenj amellett, ami elkeserít? Ha ez így lenne ne lettem volna majdnem fél évig depressziós…
Ezután visszatérünk ahhoz, hogy teljesen irányítása alatt tartja az életét… Meg azt is, hogy idebent ragadt, ugye?...
A következő mondataival viszont egyet tudok érteni. Mindketten dönthettünk volna úgy, hogy elmegyünk a másik mellett, és nem ismerkedünk össze. És mindketten úgy döntöttünk, hogy eltöltünk egy kis időt a másikkal.
Viszont… ha azt próbálja elhitetni velem, hogy ő alakította úgy, hogy utána menjek abba a mosdóba… Na akkor el kell keserítenem, mert nem rajta múlt. És itt a legjobb példa rá, hogy miért nem tudjuk soha teljesen az irányításunk alatt tartani az eseményeket: Mert nem csak rajtunk múlik. Hanem a többi emberen is aki körülöttünk is van.
Ezekkel a gondolatokkal hallgattam végig, miközben igyekeztem kiszűrni, hogy melyik az a része a mondandójának ami komoly, és melyik a "játék" része. Szavakkal nem is reaígálok arra, amit mondott, és talán nem is várja hogy tegyem.
Amikor megkérdezi a játékot, az megtöri az addigi komoly hangulatomat, és elmosolyodom.
- Úgy érted kicsit gyerekesen viselkedni, és nem foglalkozni vele, hogy milyennek látszunk? - kérdezek vissza majdnem vigyorogva. - Hogy ne lenne kedvem. - válaszolom meg a saját kérdésemet vidáman. És nem minden hátsó gondolat nélkül. A játék során sokminden megmutatkozhat a másikból, ezt a lehetőséget pedig akkor sem hagynám ki, ha egyébként ellenemre lenne az efféle játék.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 601
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
835/1500  (835/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Játékos sarok

Témanyitás by Szophie on Vas. Aug. 27, 2017 12:21 pm

Láttam rajta, hogy az idióta szövegemen kattog éppen ezekben a pillanatokban is. Kicsit talán rosszul is éreztem magam, hogy így szórakozok vele, jobb esetben csupán csak egyszerűen eltársalogtam volna vele kedves vagy vicces témákról, és nem hoznám ilyen kellemetlen helyzetbe, most mégis úgy gondoltam, egy kicsit érdekesebbé teszem a beszélgetést. Nem játszottam vele, az erős kifejezés lett volna a jelenlegi helyzetre, nem kívántam egy ártatlan és roppant kedves lányt megtörni vagy manipulálni, csak egy kicsit összezavarni vagy elgondolkodtatni volt kedvem. Látszólag úgy tűnt, elértem célomat, biztosan tudtam, hogy a szavaimon töpreng, amiknek többsége számomra valóban értékkel és értelemmel bírt, de kívülről nézve kifejezetten különös lehetett.
Hirtelen döntöttem úgy, hogy inkább váltok. Ennyi elég volt az összezavarásból, habár talán éppen a hirtelen változás tűnhetett mégis további értelmetlenségnek. Úgy gondoltam, egy ilyen mókás helyen nem kéne így elrontani a napot, holmi zöldségekkel traktálni a lányt. A közelemben élők már biztosan megszokták a gyors és értelmetlen változásokat, talán volt, aki kiismert, talán nem, de egy idegent bizonyára összezavarhattam vele. Nem tudtam biztosan, mindezek után mennyi kedve van mókázni, de rögtön választ adott nekem, így aztán nem maradt több kétségem a dolog felől. Úgy tűnt, még az összezavarás után is kedvel, bizalmat szavazott meg nekem, és eszébe sem jutott gyanakodni. Hát persze, mivel ez nem a börtön, ahol a bizarr dolgokat egyből furcsának találja az ember és elkerülendőnek. Az igazán sötét alakokat még ott is kerülik, sőt, legtöbbször megölik, mielőtt veszélybe sodorná a békésen eléldegélő kolóniákat. Elég a szörnyekkel is megküzdeni, nem kellenek pszichopata gyilkosok még oda is. Persze mindig is volt, aki elég jól takarta ezeket a hajlamokat. A többségnek meg eszébe sem jutott még a társait is leölni, hisz úgy is tudta, hogy napokon belül egy szörny végezhet velük, arról nem is beszélve, hogy ők jelenthették a sikeres túlélés kulcsát.
- Pontosan úgy értem. - mosolyogtam rá a lányra. Nem mintha túl sokat foglalkoztatott volna a tény, hogy mit gondolnak rólam az emberek, amikor idiótaságok közben csinálnak, és nem mintha nem viselkedtem volna gyerekesen egyébként is rengeteg alkalommal, csak mert azt tartottam kifejezetten viccesnek, vagy talán egész egyszerűen azért, mert gyerekkorom traumái ily módon kerültek a viselkedésemben feldolgozásra. Való igaz volt, hogy egy jó ideje nem játszottam csak úgy, játékokkal, vidáman és önfeledten. Nem, most másfajta játékokat játszottam, magasabb rendűeket, meg egyelőre próbáltam visszaszokni egyáltalán az életbe, ami idekint volt. Ugyanakkor úgy gondoltam, egy nő nem azért lesz nő, mert nem játszik. Épp azért lesz, mert büszkén teszi mindazt, felvállalja, magabiztosan, és nem rendítik meg jókedvében sosem holmi gyerekes próbálkozások arra, hogy leszólják őt. Teljesen helyénvalónak gondoltam a mókát, hogy én irányítom a kedvemet, nem a környezetem befolyásolja. Magasról teszek arra, mit gondolnak rólam az irigy emberek.
- Vezér is jön. - jelentettem ki a farkasomra nézve ellentmondást nem tűrően, kinek arcán rögtön megjelent a jól ismert fintor. Ugyanakkor nem ellenkezett. Ölembe vettem egy jókora plüssmackót, és szorosan magamhoz öleltem, miközben boldogan mosolyogtam bele a puha füleibe.
- Ez olyan jó érzés, hogy a világért sem hiszem, hogy bárkinek le kéne szólnia érte engem. - mindeközben arra a rengeteg plüssállatra gondoltam, amit otthon őrizgettem, és amelyeket többnyire karácsonyra kaptam céhtársaimtól. Volt jó pár farkas is közte természetesen, hiszen illettek hozzám. Mindig velük aludtam. Leo sokszor viccelődött is vele, hogy a saját plüsseim fognak megfojtani álmomban.
Felpillantottam a plüssből Chaknára.
- Sajnálom, ha összezavartalak. Ha van kedved, később tisztázhatom a dolgokat. De most inkább mókázzunk, ha már itt vagyunk. Labdázhatunk is, vagy akármi. Rengeteg a játék itt.

_________________

avatar
Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2304
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 21
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6540/6900  (6540/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Játékos sarok

Témanyitás by Chakna on Szomb. Szept. 16, 2017 4:38 pm

Igen, kicsit elgondolkodom azon, amit mondott. Miközben igyekszem elkülöníteni azt a részét, ami igaz, és komoly gondolat részéről attól, amit csak a játék kedvéért mond… Nem könnyű… De ha őszinte vagyok, azt kell mondanom, hogy meglehetősen izgalmas, és jól szórakozom közben.
Nem mondhatnám hogy összezavarodtam. Főleg azért nem, mert tudom, hogy erről a lányról keveset tudok (még) ahhoz, hogy az ő fejével gondolkodva tudjam értelmezni a szavait.
A váltás ugyan hirtelen volt, de sem össze nem zavarodtam tőle, sem furcsának nem találtam. Ha valamit szeretnék elérni, vagy az irányt, amerre egy társalgás halad gyorsan megváltoztatni, én is szoktam hasonló hirtelenséggel új témát felhozni.
Szophie kíváncsivá tett, és ha egy kis bolondozás segít, hogy egy-két kérdésre választ találjak, hát még örülök is neki, hogy kicsit játszunk.
Én is elmosolyodom. Én úgy… 15 éve nem igazán játszottam csak úgy, cél nélkül. Ennek egyáltalán nem az az oka, hogy megalázónak, vagy nőietlennek érezném… Egyszerűen jobban élveztem egy könyvet olvasni, vagy egy barátommal beszélgetni. De talán nem árt, ha kicsit visszatérek hozzá.
Majdnem felkuncogok, látva Vezér arcát. Nem, ő annyira nem lelkesedik az idomár ötletéért. De úgy tűnik ellentmondásnak helye nincs a lánynál, ehhez pedig már hozzászokott.
Mosolyogva nézem ahogy a plüssmacit ölelgeti, és megállapítom, hogy inkább vagyok anyukának való, mint gyereknek. Ebben a helyzetben viszont ez nem lesz előny, úgyhogy én is végignézek a néhány plüssön és meglepve látom, hogy az egyik… Majdnem olyan mint az első plüssöm… A kezembe veszem, és nézegetem egy darabig, azon a néhány emlékképen merengve, amit előhoz. Amikor hozzámszól felnézek, és magamhoz ölelem a kezemben lévő plüsst. Már csak ez az érzés is nosztalgikus…
- Nem zavartál össze. De lenne kedvem később még beszélgetni. -felelek mosolyogva, aztán körülnézek a játékok között. De egyiksem kelti fel jobban a figyelmemet, mint a másik, úgyhogy végül Szophiera bízom a választást.- Részemről csinálhatunk bármit, amihez kedved van-mosolygok még továbbra is.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 601
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
835/1500  (835/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Játékos sarok

Témanyitás by Szophie on Szer. Szept. 27, 2017 6:40 pm


A kezdeti szituáció ellenére, úgy tűnt, ellaposodott a beszélgetésünk, és talán ennek éppen én voltam a kiváltó oka. Bántam volna, ha így elrontom a csevegést, a szép délutánt, éppen ezért változtatni kívántam a viselkedésemen, hogy el ne ijesszem a lányt, habár úgy tűnt, nem ilyen könnyen elrettenthető típus.
Az eddigi reakciói alapján roppant mód kedvesnek tűnt, annak a típusnak, akit nem könnyű zavarba hozni vagy kizökkenteni, így aztán nyíltan ajánlottam fel a játszás lehetőségét, végül is, abból nagy baj nem lehet, és úgy gondoltam, hogy nem utasítana el. A számításom bejött, úgy tűnt, benne van az ötletben, habár nagy lelkesedést nem váltottam ki belőle az ötlettel. Sebaj, lévén, nem lehet mindenki egyforma. Majd keresünk valami olyasmit, amit mindketten élvezünk, az a legjobb módja ugyanis az ismerkedésnek, és egy jó délután eltöltésének.
Első körben egy plüssért nyúltam. Hozzá voltam szokva ebben a világban is, hogy ezek a lények vegyenek körbe, és természetesen odakint is el voltam halmozva játékokkal, lévén, lényegében játékgyártó cégem volt. Rolling Eyes
Rajta viszont láttam némi megszeppentséget, mielőtt magához ölelte volna a játékot, és csillogott valami a szemében, ahogyan megtette. Elsőre nem tudtam volna megmondani, mit vettem észre, de éreztem, hogy volt valami.
- Tetszik? - kérdezem meg óvatosan tőle, habár egyértelműen mutatja minden a választ magától is. További magyarázat reményében figyeltem Chaknát, a plüssömet az ölembe ültetve, és kezeimet az állam alatt összekulcsolva.
- Nekem nagyon sok van ilyesmikből, Karácsonyra szinte mindig farkasos plüsst kapok. - fűzöm tovább a témát, miközben végig őt figyelem, gyengéd mosollyal az arcomon.
- Mesélj, miket szoktál csinálni, ha bármit csinálhatsz. - noszogatom egy kicsit végül, hogy dűlőre jussunk. - Úgy egyszerűbb lesz behatárolni, mi lehet az, amit mindketten élvezhetünk. - szavaimnak fejem bólintásával is nyomatékot adtam, mintegy reagálva a saját szavaimra, megerősítve magamat.
Vezér mindeközben, nagyon úgy tűnt, mint aki éppen elaludt. Tudtam, hogy ez amolyan farkasos éber-álom csupán, hiszen a fülei ettől független szüntelenül a hangok irányába fordultak, figyelve ezzel a környezetét, mégis pihent lecsukott szemmel a széken ülve, és halkan szuszogott.

_________________

avatar
Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2304
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 21
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 41
Exp:
6540/6900  (6540/6900)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Játékos sarok

Témanyitás by Chakna on Csüt. Szept. 28, 2017 11:31 pm

Érdekes, és kifejezetten kellemes élmény ezt a plüsst a kezemben tartani… Nem egészen képek villantak az agyamba.. Inkább illatok, érzések, színek… Na meg az a néhány fénykép, amit a nagymamám olyan büszkén mutogatott rólam a családi albumban, kezemben az alvótársammal, Pöttömmel. Komolyan elgondolkodtam, hogy vajon… el vihentném-e magammal a céhházba… Aztán egy éppen babázó 7-8 éves forma kislányra téved a tekintetem… És le teszek erről az ötletről. Sokkal jobb lenne látni, hogy ez a plüssfigura másnak is olyan örömet okoz, mint annó nekem. Lehet visszajövök ide, ha tehetem, hogy nézzem ahogy a gyerekek játszanak...
Ekkor szólal meg Szophi, és húz vissza az asztalhoz, a társalgásba.
- Igen - válaszolok mosolyogva- Azt hiszem pont olyan, mint amilyen az első plüssöm volt. - Ennyit azt hiszem minden aggódás vagy szívfájdalom nélkül megoszthatok vele…
Szélesebbre húzódik a mosolyom, amikor elmeséli, hogy rengeteg plüsse van.

- Nekem főleg babáim voltak, de egy idő után inkább könyveket gyűjtöttem. - nem tudom miért osztottam ezt meg vele… talán az "adok-kapok" és az egyenlőség jegyben? Ő mondott valamit, én pedig cserébe szintén… De lehet csak a hangulat hozta. Mindenközben öleltem a plüsst, néha rá is pillantva, de főleg Szophiet nézve letörölhetetlen mosollyal, vidáman. Kicsit furcsán érzem magam plüssel a kezemben, de azt hiszem meg tudnám szokni…
Mit szoktam csinálni?
- Olvasni, vagy felfedezni valamerre - válaszolok a kérdésére. Kíváncsi vagyok, milyen játék jut eszébe erről.
Közben persze én is nézegetem még milyen lehetőségek vannak, hátha valami felkelti a figyelmemet. És nem felejtem el megállapítani,
hogy Vezér... jó testőrnek tűnik. Úgy néz ki, elaludt,
de a füle mozgása jelezi, hogy ha valami veszély adódna, azonnal ugrana, hogy segítsen az idomárjának.

_________________



Előtörténetem; Adatlapom; Színem / #ffcc33Beszédszínem; User; Ozyféle karakterlap;


"Álmomban újra visszatér hozzám... Én újra, és újra próbálom elengedni... De az emléke velem marad ... mindig."
avatar
Chakna
Íjász
Íjász

Hozzászólások száma : 601
Join date : 2016. Nov. 18.
Age : 16
Tartózkodási hely : Föld ^^

Karakterlap
Szint: 20
Exp:
835/1500  (835/1500)
Céh: Jumpy Vigor

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Játékos sarok

Témanyitás by Sponsored content


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

8 / 8 oldal Previous  1, 2, 3, 4, 5, 6, 7, 8

Vissza az elejére


 
Permissions in this forum:
Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.