Szophie - Vezér - Falat - Yaru lak

Új téma nyitása   Hozzászólás a témához

1 / 3 oldal 1, 2, 3  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Go down

default Szophie - Vezér - Falat - Yaru lak

Témanyitás by Szophie on Pént. Márc. 29, 2013 5:13 pm

Izgatottan néztem körbe a szobámon. Minden üres volt, már összepakoltam. Itt volt az ideje elhagyni a kis fogadót, amely a kezdetek kezdetétől az otthonomat jelentette. Furcsa érzés volt, már nagyon megszoktam a helyet. A fogadó folyamatos nyüzsgését, a mellettem lakókat, a kis utcán folyton rohanó járókelőket, akiket szívesen bámultam olykor, ha semmi dolgom nem akadt. Most pedig egy hatalmas, kerttel körülvett céh épületbe fogunk költözni. Vezér és én. Nem lesznek ismeretlen emberek körülöttem, nem fogom látni az oly ismerős utcácskákat.. Talán furcsa lesz, talán először nem fog tetszeni. Még meg kell majd szoknom. Mindenesetre nem is olyan rossz egy hely, ahol magam vagyok, és végre megismerkedhetem az összes céhtaggal. MI lesz viszont akkor, ha nem jövök ki a többiekkel? Jó lesz viszontlátni majd Hina-chant, és Ai-chant, és a sárkányos gyereket, meg Ritát, és ha minden igaz, akkor Dante is tag, vele is jól kijövök. Talán nem lesz gond. Viszont az én stílusom egyedi, Vezér egy gonosz, mindenre elszánt ördögfajzat, és simán magamra tudok haragítani mindenkit. hisz Ritával is összevesztem már, akkor persze még nem voltam tag, de akkor is összevesztünk. És ha majd a szerencsétlenkedésemnek hála leverek mindent, mint az szokásom, lesz okuk kiakadni rám, a süti mániámról nem is beszélve, meg a veszekedéseimről Vezérrel. Meg ott vannak a depizős időszakaim, máskor meg a túl élénk időszakaim. Néha, ha kedvem tartja, mindenfele ugrálva közlekedek, és be nem áll a szám, máskor meg olyan vagyok, mint valami múmia. Sajátos viselkedésemet nehéz tolerálni, és néha nagyon idegesítő tudok lenni, ezt jól tudom. Ezek miatt akár meg is utálhatnak.. És mégis kinek van kedve egy olyan helyen lakni, ahol mindenki utálja?
Nagy borúsan, és idegesen battyogtam el új házikóm fel. Még intettem egyet a fogadós néninek, aztán többet vissza sem fordultam. Nem kell nekem, hogy még el is sírjam magam.

Ámulva figyeltem az előttem elterülő hatalmas épületet. Itt fogok lakni? Itt fogok lakni! Igazán figyelemre méltó, és gyönyörű. Valahogy olyan hatalmat követelő. Emlékeztet a régi, gyerekkori házamra, de mégsem. Nekünk nem volt kupolánk, meg angyal szobrunk, meg azért valamivel kisebb is volt. Valahogy mégis emlékeztet rá. Viszont a kert.. Otthon voltak, de itt még nincsenek benne virágok.. Még! Felsétáltam a márvány lépcsőn, a nagy termen át, egészen a szobákig. Utam közben majdnem megakadtam egy szobánál, ami teljesen tele volt sütivel, de aztán mégis  tovább mentem. lesz még alkalmam elpusztítani a millió kis finomságot, meg hát egyébként sem voltam éhes. Hamar választottam egy üres lakrészt, ami elég nagy kettőnknek Vezérrel. (azért arra is kell figyelni, hogy a farkas még nőni is fog, és akkor is el kell majd férnünk.) Az ablakom pont egy üres kis kert részre nézett. Üres.. Még!A kert mellett egy kis tavacska is feküdt, amely egy szökőkutat táplált. Csodálatos kilátás.


Meg is kezdtem a szoba elpakolását. Berendeztem a már előre megvett bútorokkal, szépen, lakhatóan. Végre tükrözi a szobám az ízlésemet. Mesés, és hozzám méltó. Tökéletes!


Kezdetnek a legegyszerűbbet. Vezér fürdőjét. Itt nincs szükség mosakodásra, se nekem ,se neki, de én mégis szeretek naponta egyszer belefeküdni a jó meleg, megnyugtató vízbe, és Vezért is hetente egyszer megmosdatni. Valahogy rosszul érezném magam enélkül.

Vezér fürdő:

Ezek után jöhet a saját fürdőm. (gyönyörű, előbb a farkas, aztán én.. Arról nem is beszélve, hogy fürdenem már van hol, de aludni nem. No mindegy, majd elleszek a fürdőkádban.)
Ide építettem be a legeslegszebb lámpát, amit találtam. Gyönyörű fényt kölcsönöz a helységnek.

Nah akkor jöjjön az az étkező. Nem mintha annyi vendéget fogadnék, de azért nem árt egy asztal, meg székek. És ha már az lesz, akkor legyen stílusos is a hely.

Egy olvasó szoba. (Végre van egy ilyen is. Egész eddig összevissza hevertek a könyveim.)

Térjünk rá a hálószobákra. (Igen, külön szobát rendezek be Vezérnek, nem bírom már azt, hogy a lábamon aszik mindig. Alig férek el tőle az ágyban, és még nőni is fog.)
Én kis szerény szobácskám:

És Vezéré:
A szobához tartozik beépített öltözőszekrény, tükörrel. (Nem fogok gombokat nyomogatni, ha elő kell szednem a ruháimat. Az olyan macerás..Vezérnek meg kell egy tükör mindenképp, fene sem érti, miért.)


A nappali (Életem legnagyobb részét itt töltöm, az tuti száz.):
Itt fekszik a  legcsodálatosabb bútor, amit valaha is találtam:
Ennek a másik fele, egy fallal elkülönítve, de egy 3x3 méteres ajtóval egybe nyitva ezzel a résszel egy pihenős rész. Inkább ara van fenntartva, hogy a vendégeket itt fogadjam:

Megtörölgettem a homlokomat. Végre kész vagyok, és minden tökéletes. Pompás, gyönyörű, imádom! Már csak az van hátra, hogy szépen megcsináljam a kertecskémet.Smile


A hozzászólást Szophie összesen 1 alkalommal szerkesztette, legutóbb Szer. Dec. 03, 2014 6:28 pm-kor.

_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.


Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2154
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Szophie - Vezér - Falat - Yaru lak

Témanyitás by Kazuma on Szer. Ápr. 10, 2013 8:50 pm

Újabb bossnak lett vége de egyáltalán nem izgatott a dolog. Nincs rá kapacitásom, hogy ezen gondolkozzak. Túlságosan is messze jártak a gondolataim ahhoz. A bal kezemet zsebre tettem és úgy sétáltam Szophie mellett, hogy véletlenül se érhessen hozzá. Végig ügyeltem rá hogy a jobb oldalamon maradjon. Mégis hogy fogom neki elmondani… Ja és képzeld mikor eltűntem pár napra megtámadott egy ijesztő valami és azóta az érintésemmel is, tudok gyilkolni! Menő nem?
Miért van, az hogy hülyébbnél hülyébb ötletek jönnek, amikor valami fontos dologról van szó? Pedig valahogy el kell mondanom neki és lehetőleg úgy, hogy utána ne visítva meneküljön előlem… Teljesen elmerültem a gondolataimban és már csak az tűnt fel, hogy egy tekintélyes méretű palota jelent meg előttünk. Ez lenne a JL? Úgy látom nem állnak rosszul pénzügyileg, ha ilyen ”kis viskót” sikerült belőle összedobni. Talán még valami megjegyzést is fűztem volna a dologhoz, ha nem vagyok annyira ideges. Gépiesen követtem Szophiet és hamarosan megérkeztünk a szobájába. Egészen idáig nem szólaltam meg de mikor beléptünk összeszedtem magam.
– Szép szoba. - ejtettem meg egy még tőlem is szokatlanul gyengére sikeredett mosolyt. Már ha az ilyen formában még mosolynak számíthat.
– Öhm… itt nyugodtan beszélhetünk? - kérdeztem meg bizonytalanul nézelődve. Ha kedvező választ kaptam fújtam egy nagyot. Talán most inkább elhagyom a bájcsevegést, és inkább rögtön belekezdek mielőtt, meggondolom magam.
– Tudom napok óta eltűntem és nem is beszéltünk, de történt egy s más. - kerülgettem a forró kását egy kis magyarázkodással. - Hallottam egy különleges fegyverről és azt kellett felkutatnom. Bár lehet jobban jártam, volna, ha nem teszem… Napokig hallgatóztam, keresgéltem és pár zsebet is meg kellett tömnöm de végül ráakadtam az információra, amit kerestem. - kis hatásszünetet tartottam, míg Szophie arcát figyeltem. A fenyegetést kihagytam a felsorolásból, de nem is lényeges. - Ez volt körülbelül két napja. Elmentem a megadott helyre a megadott időben. Találtam is valamit de nem tudom hogy ezt kerestem-e. Igazából azt se tudom, hogy mondjam meg… - vallottam be és lesütöttem a szemeimet. Talán mégis rossz ötlet elmondanom. Remegni kezdett a kezem a zsebemben. Nyugi Kazu… Meg fogja érteni.

_________________
"Trusting someone... means relying on them and only the weak do that."
"The only ones who should kill, are those who are prepared to be killed."

Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 916
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Szophie - Vezér - Falat - Yaru lak

Témanyitás by Szophie on Csüt. Ápr. 11, 2013 4:02 pm

Tiszta büszke voltam a házamra. A saját kis lakomra, ahol minden úgy van berendezve, ahogyan azt én akarom. Amikor végre teljesen elégedett voltam a munkámmal, minden bútor és tárgy a helyére került, hatalmába kerített az érzés, hogy meg kéne mutatni a nagyvilágnak, milyen szép is lett. És ha mindenkinek nem is, azért egy-két személyt mindenképpen el kéne hívnom. Talán rendezhettem volna valamiféle házavató bulit is, de ezt nem tartottam mégsem annyira jó ötletnek, tekintve, hogy a házam a céhen belül van, és a többiek véleményem szerint annyira nem örültek volna a mesés bulinak. Így sajnos le kellett mondanom erről a tervemről. Viszont egy-egy személyt mégiscsak meghívhatok, az nincs megtiltva. És ki lenne más az első, akit vendégségbe invitálok magamhoz, mint Zu. Küldtem is neki üzenetet, hogy van-e kedve találkozni, de sokáig nem válaszolt rá. Már kezdtem egy kicsit aggódni érte, ezért üzenetek hegyeivel bombáztam, és végül sikerült is neki válaszolnia rá. "A bossnál találkozunk." A fene sem érti ezt az embert.. Eltűnik, és még csak meg sem magyarázza nekem, hogy hol volt. Mindenesetre teljesen hétköznapian köszöntöttem, és aggodalmaimat el is felejtettem a legközelebbi találkozásunkkor. Viszont amint végre megöltük azt a szörnyű fenevadat, újra előtérbe került az agyamban a vészjelző, hogy " Bííííp Valami itt nagyon nincs rendben. Biííííííííííp" Egyszóval furdalta az oldalamat a dolog, ezért megbeszéltem vele egy időpontot, amikor találkozzunk a kezdetek városban, és onnan majd én szépen elvezetem a házikómba. Két legyet üthetek így egy csapásra, mert nem csak a lakásomat mutathatom neki meg, hanem nyugodt körülmények között ki is szedhetem belőle, mi lelte. Vezér is csak zavart volna ebben a helyzetben, épp ezért otthon hagytam. Egész úton feszült volt a hangulat, nem szólt egy szót sem, és most nekem sem volt kedvem megtörni a csendet. Mondjuk amikor a JL palotájához értünk, vártam volna valami reakciót, legalább egy leesett állat, de azért egy "hűha" is belefért volna véleményem szerint.
Bementünk, végig a díszes folyosókon, de semmi reakció a részéről. Ezek után biztos, hogy az én kedvenc helyem, a süti szoba sem érdekli.. Nem is vezettem be oda, egyenesen a lak részem felé vettem az irányt. Óvatosan beléptem, és körülkémleltem. Vezér épp zuhanyzott, így még ő sem zavarhat a megjegyzéseivel. Szép szoba.-.- Hát ennyit ér az én csodálatos, művészi lakberendezésem? Mondjuk ahhoz képest, hogy még a palota sem érdekelte, ezt vehetem valami csodálatos dicséretnek.
- Nos igen, teljesen biztonságos, csak Vezér van itthon, de ő is fürdik épp. - mutattam a farkas fürdőjének irányába, ahonnan határozottan hallani lehetett a víz csobogást. Ajjajj.. Vajon miről lesz szó? Eléggé feszült, ez nem jelent jót..
- Különeges fegyver? - szakítottam meg egy pillanatra csodálkozásommal. Én semmi ilyesmikről nem hallottam mostanság..
- Nos akkor megtaláltad azt a fegyvert? - pislogtam értetlenül. - Mégis mit nem lehet ezen elmondani? - vontam fel a szemöldököm. - És aztán.. most akkor mi van? Ez miatt volt ez a nagy feszkó, meg minden? Nagyon nem értelek, már bocsáss meg. - fújtam ki a levegőt.

_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.


Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2154
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Szophie - Vezér - Falat - Yaru lak

Témanyitás by Kazuma on Csüt. Ápr. 11, 2013 6:19 pm

Pár másodpercig hallgattam, amíg felkészítettem magam.
– Megmutatom. - Előhúztam a bal kezem a zsebemből és kinyújtottam magam elé. - Ne érj hozzá! - figyelmeztettem gyorsan a biztonság kedvéért. - Látsz rajta valami furcsát? - inkább költői kérdés volt, hiszen még én sem tudtam megkülönböztetni a saját kezemtől így nem valószínű, hogy bármi különöset észrevehet rajta. Kis szünetet tartottam, míg a másik kezemmel az inventorymból előhalásztam egy természet gyűrűt.
– Ne gyere túl közel és bármit is látsz most, ne ijedj meg jó? Komolyan beszélek. - bizonytalanul kémleltem az arcát. Vettem egy nagy levegőt aztán fogtam a gyűrűt és beleejtettem a kinyújtott kezembe. Egy fél pillanatig semmi sem történt. A gyűrű szépen elfeküdt a tenyeremen. Aztán egyre erősödő bizsergést éreztem a kezemben és tenyeremben futó erek feketére, színeződtek aztán pillanatok alatt a csuklómig ért a fura sötétség. Csuklótól lefelé már nem is éreztem semmit, de a látvány is éppen elég sokkoló volt. Amik korábban erek voltak a kezemben kis gonosz csápokként másztak elő a formáját elveszítő fekete kéz bőre alól. Mohón lüktetve tekeredtek, tapadtak rá a kis gyűrűre. Amíg a kis karikát teljesen el nem nyelte a kavargó sötét anyag. Aztán a kezem lassan elkezdte visszanyerni az eredeti formáját. Újra erősen bizseregni kezdett, ahogy újra érezni kezdtem. Aztán gyengülni kezdett az érzés és ugyanolyan volt, mint előtte. Azzal a különbséggel, hogy a gyűrű már nem hevert a tenyeremben és egy kicsit erősebbnek éreztem magam. Furcsán jó érzés volt. Viszont ez nem javított a kedvemen. Elborzadva néztem végig a jelenetet. Nem most történt meg először de ezt az érzést és a látványát lehetetlen megszokni. Ijedten kaptam fel a fejem. Szophie! Szinte teljesen megfeledkeztem róla.

_________________
"Trusting someone... means relying on them and only the weak do that."
"The only ones who should kill, are those who are prepared to be killed."

Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 916
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Szophie - Vezér - Falat - Yaru lak

Témanyitás by Szophie on Szomb. Ápr. 20, 2013 2:25 pm

"Megmutatom" És erre elővette a kezét. Az üres tenyerét bámulhattam percekig.
- Öhmm.. esetleg láthatatlan? - tudakoltam meg, mert nekem egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy most mégis mit kellene látnom.
- Persze, hogy nem látok rajta semmit.. Semmit az ég világon! Ez a kezed. Ennyiii.. - értetlenkedtem. Komolyan nem szeretem az ilyen kérdéseket. Teljesen kiakaszt az, ha valamit nem értek, és nem magyarázzák meg rögtön. Márpedig ezt nem értettem, és még itt húzta is az időt. Az agyamra megy.
– Ne gyere túl közel és bármit is látsz most, ne ijedj meg jó? Komolyan beszélek. - mondta. Na ezen meglepődtem. Egyre hülyébben éreztem magam. Kedvem lett volna kiabálni, hogy "Most mi van???", de nem tettem. Aztán elővett egy gyűrűt, és a tenyerébe tette. Itt kezdődött a probléma. El sem tudom mondani, milyen gusztustalan valami történt a szemem előtt, viszont a végére a gyűrűnek hűlt helye sem volt. Egyszerre volt halálközeli élményem, és hányingerem. Sírógörcs kerülgetett, és sikíthatnékom is volt, de nem jött ki hang a torkomon. Hirtelen szédülni kezdtem, így megakartam kapaszkodni a szekrényben, de ez nem sikerült, kezem a levegőt markolta meg, és én összeestem. Elájultam.
Pár perccel később ingerülten tápászkodtam fel a földről. Hirtelen nem tudtam, hol vagyok, vagy mi történt. Aggódó tekintetbe ütköztem, farkasom hajolt felém, nagyokat pislogva.
- Jól vagy? - kérdezte. Rendesen felültem, és a fejemet fogtam., nem válaszoltam az állatnak. Közben körbe néztem, és megpillantottam Zuzut. Hirtelen egy nagy sikollyal ugrottam fel, mert eszembe jutott az előbbi. Próbltam kicsit megértő lenni, vagy ilyesmik, de jelen állapotban ez nem nagyon sikerült. Lassan, nagyokat lélegeztem.
- Kérlek most hagyj egy kicsit lenyugodni. Menj el. - parancsoltam rá. Majd talán legközelebb megkérdezem, hogy ez mi, vagy hogy történt, de akkor ott nem volt ehhez lelkierőm. Mindig az a gusztustalan valami járt a fejemben. Vajon valaha is kiheverem? Egyáltalán nem tudom garantálni, hogy a legközelebbi találkozásunkkor mindezt el tudjam viselni. És így pedig egyenlőre egyáltalán semmi kedvem nem volt vele találkozni. Ennyi? A finnyásságom miatt vége lenne? Vagy talán sikerül hozzászoknom a tudathoz, hogy a barátom egyik keze egy valami? Egy nagyon rémisztő valami. Nem, az nem fog menni, egy darabig biztosan nem. Jobb lenne egy kis szünet. És meg kell mondanom neki, hogy ne számítson rám mostanában. Az úgy korrekt, ha ténylegesen közöm vele ezt.
- Figyelj.. Ez nekem most nem fog menni. ha rád nézek, az az izé - mutattam a karjára. - jut az eszembe. Szerintem egy darabig még így is lesz, és így nem nagyon tudom elviselni a társaságod. Ez nagyban az én hibám. Tényleg sajnálom. Szerintem a kapcsolatunkat is szüneteltessük egy kicsit. Szóval.. szakítok. - böktem ki. A fejemet lehajtottam, hogy még véletlenül se keljen a szemébe néznem. A szemem sarkából viszont láttam az önelégült vigyort petem részéről. Nos igen, őt nem rázta meg ez a dolog. Engem meg a sírás kerülget. Remek.

_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.


Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2154
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Szophie - Vezér - Falat - Yaru lak

Témanyitás by Kazuma on Szomb. Ápr. 20, 2013 5:37 pm

Aggódva figyeltem Szophiet. Egyszerűen csak elterült. Sejtettem hogy nem fogadja majd túl, jól de azért valami enyhébb reakcióra számítottam. Talán előbb kellett volna magyarázkodni és aztán megmutatni vagy egyszerűen hagyni a fenébe az egész dolgot és megpróbálni nem törődni vele. Nem mintha könnyű lenne sokáig rejtegetni, hogy a kezem valami szörny vagy mi lett.
Hirtelen Vezér jelent meg a szobában. A szemei szikráztak, amikor meglátta Szophiet. Felpattantam mellőle és védekezően felemeltem a kezem.
– Nem én voltam. - nyögtem. Félrelökött az útból aztán Szophie fölé hajolt. Idegesen toporogtam mögötte, míg végre Szophie kinyitotta a szemét. Először észre sem vett. Közelebb léptem és nyitottam a számat hogy mondjak valamit, de sikoltva ugrott el előlem. Megtorpantam. Vett pár nagy levegőt aztán egyszerűen csak elküldött. Másodpercekig csak hápogni tudtam.
– Ne. Várj, én… - próbáltam összerakni valami értelmes mondatot de nehéz volt úgy, hogy azt se tudtam, mit akarok mondani. Szophie azonban folytatta és nagyon nem tetszett a ”beszélgetésünk” iránya. A vége, pedig egy vicc lett. Egy vödör jeges víz. Nem tudtam, hogy sírjak vagy nevessek-e rajta. Nem.
– Nem. Ez nem számít semmit. Semmi nem változott. - mondtam mosolyogva. - Én még mindig én vagyok! Ugyanaz a Kazuma vagyok, aki hetekkel ezelőtt is voltam. Ez az egész csak egy kis kellemetlen semmiség. Tudom irányítani. Nem kell félned tőlem. - tártam szét a karjaimat. Idegesítő hogy nem néz rám. Úgy viselkedik, mintha valami szörny lennék. Az agyam egy része igencsak ironikusnak találta a gondolatot de dühösen elkergettem. Az a bestia a szörny az idegesítő kis vigyorával ott mellette. Nőtt bennem a düh de nem adtam meg magam neki. Továbbra is tartottam a megnyugtató mosolyt. Csak kiborult kicsit. Én is rosszul viseltem mikor először történt. Csak egy kis idő kell neki és utána meg fogja érteni.

_________________
"Trusting someone... means relying on them and only the weak do that."
"The only ones who should kill, are those who are prepared to be killed."

Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 916
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Szophie - Vezér - Falat - Yaru lak

Témanyitás by Szophie on Vas. Ápr. 28, 2013 4:34 pm

Egyáltalán nem szándékozott elmenni. Az egész szituáció borzalmas volt, és a lényeget még fel sem fogtam. Épphogy csak belopta magát egy halvány megérzés a gondolataimba, amelyre még nem igazán figyeltem.
- Te te vagy... Ez világos. - mormogtam. - Kellemetlen semmisség? - kérdeztem meghökkenve. - Azért itt ennél szerintem többről van egy kicsit szó.. Még hogy tudod irányítani? Akkor mondd, nem eszi meg azt a gyűrűt, ha nem akarod? - nagyon reméltem, hogy azt válaszolja, hogy "persze hogy nem, ezt csak mutatóba csináltam." Ekkor világosult meg bennem az érzés, ami eddig is ott lapított a fejemben. Félve, remegő hangon rákérdeztem.
- És mondd csak.. Az emberekkel mit tesz? - aztán kisebb gondolkodás után félve hozzátettem. - És a petekkel?
Volt egy olyan érzésem, hogy ő sem tudja még pontosan a dolgokat, és semmi kedvem nem volt ahhoz, hogy én legyek a próbababa. És amúgy is, olyan undorító...
- Természetesen hibásnak érzem magam az egészben. Ne érts félre, de nekem ez a valami túl undorító, illetve veszélyes. És ha hozzám érsz esetleg, akkor az én páncélomat is csak úgy bekebelezi? - kérdeztem fennhangon. - Kérlek értsd meg, hogy időre van szükségem ahhoz, hogy mindezt rendesen feldolgozzam.. - Tettem hozzá. - És azt nem akarom, hogy addig meg rám várj. Nem tudom, mennyi időbe telik, hogy el tudjam fogadni.. - majd hozzátettem. - Ahogy magamat ismerem, talán soha nem fogok túllépni ezen. Persze lehet, hogy ez most hülyén hangzik, de félek tőled, és Vezért is féltem. - Vezér mellé léptem, és magam mögé löktem. - Tudom, hogy őt nem kedveled, és nem akarom, hogy csak úgy véletlenül baja legyen. - Szegénykén olyan törékeny. Még ha erősnek is mutatja magát. Én láttam már rossz helyzetben, végignéztem, ahogy szenved, és azt is, ahogy az orrom előtt pixeleződik szét. Szörnyű trauma. Nem engedhetem ezt meg még egyszer. És ha ezzel a "kézzel" öli meg, akkor az sem biztos, hogy az n drága farkasom újra össze tud állni. Ki mondta azt, hogy nem tűnik el ő is végleg?
Morogva előrelépett, és kifejezte nemtetszését, amiért én védelmezem őt.
- Nem! Nem szabad! - kiáltottam rá, amire megállt, így átölelhettem, és magammal húzhattam, egyenesen be a szobájába.
Hogy én milyen buta vagyok? Soha nem gondoltam még az én kis társam épségére. Mindig őt küldöm harcolni, ő szenvedi helyettem a csapásokat, pedig milyen kis törékeny a lelkem. Körbenéztem a szobájában. Nem egy olyan rész volt ott, ahol baja lehetett. Kiálló kampók, éles tárgyak.
- Ejnye! - csóváltam a fejemet meg. - Ez így nem jó.. - Gyorsan elpakolgattam a veszélyesnek tűnő tárgyakat. - Csak hogy még véletlenül se ess bele.. - aztán leültettem az ágyára, és mélyen a szemébe néztem. - Még véletlenül se gyere ki innen, és a fiú közelébe meg pláne ne menj! - adtam ki a parancsot. A biztonság kedvéért azért be is zártam őt, így talán nem lesz vele gond.
- Nah szóval.. Én elmondtam az álláspontomat! Most te jössz az ellenérvekkel. Vagy esetleg távozhatsz is. - közöltem emelt fővel.

_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.


Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2154
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Szophie - Vezér - Falat - Yaru lak

Témanyitás by Kazuma on Vas. Ápr. 28, 2013 11:02 pm

Egyre erősebben éreztem a bizsergést a kezemben. Zsebre tettem hogy elrejtsem előle. Fájtak a szavai. Legszívesebben üvöltöttem volna, hogy nem tudok semmit, hogy ez a valami lerágta a kezem, és fogalmam sincs mire képes még. Úgy rágták az agyamat a kétségek, mint ahogy a Parazita a karom. Most nem veszíthetem el a fejem. Erősnek kell maradnom. Meg kell mutatnom, hogy én vagyok az erősebb. Csendben hallgattam, ahogy ugyanazokat a kérdéseket szegezi nekem, amik engem is kínoznak. A bizsergés erősödött de már nem éreztem az ujjaimat. Összeszorítottam a fogaimat és megpróbáltam megállítani akármire is készül épp. Hagytam, hogy beszéljen. Nem válaszoltam féltem hogy elveszítem az irányítást és nem is, lehetek olyan elhamarkodott, mint az elején. Talán neki van igaza, és jobb lenne, ha egyszerűen elsétálnék. Viszont túl önző vagyok, ahhoz hogy csak úgy feladjam. Szükségem van rá.
A farkast jelenléte már szinte fel sem tűnt. Egyáltalán nem érdekelt már hogy mit csinál. Szophie befejezte és pakolászni kezdett. Jól jött ez a szusszanásnyi idő. A legközelebbi falhoz hátráltam és nekidőltem. Lassú mély levegőket vettem. A bizsergés gyengült a kezemben és halványan már az ujjaimat is érzékeltem. Próbáltam minden mást kizárni a fejemből. Csak arra koncentráltam, hogy megállítsam a szörnyeteget. Aztán Szophie ismét megszólalt. Távozni? Mégis hogy tehetném? Mélyen a szemébe néztem.
– Félsz tőlem. - nem voltam benne biztos, hogy kérdés vagy kijelentés volt. Idegesítően bizonytalanul csengett. Pár másodpercig hagytam a levegőben függni mielőtt ismét megszólaltam volna.
– Én is. - vallottam be és lehajtottam a fejem. Nem tudtam állni a pillantását. - Félek. - Előhúztam a zsebemből. Nem látszott rajta semmi különös. Mintha csak a saját kezemet néztem volna de, én csak a förtelmet láttam benne. Azt, ami valójában. Álcázhatja magát akárminek akkor is, ugyanaz marad. Mégis miféle célja lehet?
– Tudom irányítani - megmozgattam az ujjakat. - de sokszor nehéz kordában tartani. - nyugodtan, tárgyilagosan beszéltem. Nem engedtem magam mélyebben elgondolkodni a kelleténél. - Nem tudom, mit tesz egy emberrel vagy egy pettel. Az egyszerű mobokkal viszont könnyen elbántam. Attól félek veszélyes de, te tudod hogy sosem nem bántanálak. - a végére elcsuklott a hangom. Felemeltem a fejem de elhomályosodott a látásom és ismét elszakítottam tőle a tekintetemet. Nem láthatja a könnyeket. Erősebb vagyok annál. Vettem egy nagy levegőt és folytattam. - Két nappal a 6. boss előtt történt. Rengeget, kutattam egy fegyver után, amiről ódákat zengtek és végre megtaláltam. Minden egyben volt. Már a kezemben éreztem a fegyvert, de mikor megérkeztem a rejtekhelyre csak ez várt rám. - emeltem meg kicsit a kezem. - Megtámadott. Túl közel merészkedtem hozzá, és rám vetette magát. - megborzongtam az emléktől. Megremegett a hangom de folytattam. - A karom kellett neki. Nem emlékszem pontosan mi történt ezek után. Azt hiszem elájultam. Mikor magamhoz tértem azt hittem csak egy rossz álom volt az egész de aztán minden valósággá vált. Amihez hozzáértem azt megtámadta. Nem tehettem ellene semmit. Aztán eljött a bossharc. Legszívesebben messzire elkerültem volna de, nem tudtam volna elviselni, ha veszélybe sodorlak. Végül is nem tudom, mi jelentette a nagyobb veszélyt. Az én jelenlétem vagy a boss. Akkor elrejtettem előled. Nem volt alkalmas az idő. Nem csodálom, ha nem vetted észre. Nagy volt ott a kavarodás. Utána, pedig nem volt már bátorságom. Aztán kijutottam. Nem tudom hogy de valami hiba volt a sisakban és kijutottam. A valóságba. Ott akartak tartani. Küzdöttem és végül sikerült visszajutnom. Elhatároztam, hogy mindent elmondok neked és hát… itt vagyok. Mostmár ismered az egész történetet. - vettem egy nagy levegőt és a pillantását kerestem. - Mit mondasz? - furcsa módon a végére egészen megnyugodtam. Talán csak belefáradtam az egész hajszába vagy csak jó volt végre elmondani valakinek de a nyugalom csak látszólagos. A felszín alatt továbbra is éreztem a felgyűlt indulatokat, és nem tudtam ez az átmeneti állapot meddig tart. Talán, csak amíg újra meg nem szólal.

Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 916
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Szophie - Vezér - Falat - Yaru lak

Témanyitás by Szophie on Szer. Máj. 01, 2013 4:27 pm

Komoly voltam, rettenetesen komoly.. És határozott, talán még makacs is. Eldöntöttem, nem tágítok a döntésem mellől. Sokat beszélt, többet, mint egészen eddig összességében. Arca elkeseredettséget tükrözött. Szánalmas volt, de nem tudtam megszánni. Most mondjam el neki, hogy én is kijutottam? Igen, a jellememen változtattak az ott történtek, amit előbb-utóbb úgyis észrevett volna, de most mit számít ez? A hatása alá kerültem az ott történteknek, és még mindig ezen rágom magam. Sok mindent megértettem ott, és sok mindenen változtatni akarok. Megvilágosult bennem az egész eddigi viselkedésem. Az elmúlt pár órában sem voltam teljesen önmagam. A régi Szophiet láthatta, és őt is szerette. A régi én ragaszkodott hozzá, de a mostani nem. Nem vágytam arra, hogy egy szerencsétlent pesztrálgassak. Nem miatta jöttem vissza, ő nem is érdekelt annyira..
- Félsz.. - ismételtem meg a szavait, miközben az ablak felé fordultam, és merengve bámultam a kis kerti tavat. Nagyot sóhajtottam, de nem fordultam meg.
- Köszönöm, hogy elmondtad ezeket, de mondd, min változtat? Talán az első pár percben meginogtam, nem tudtam, mit tegyek.. Sok mindent mondhatnék, de csak annyit akarok, menj el. - szavaim félelmetesen érzéketlennek hatottak. - Talán az előbb még ki voltam borulva, de mondataid sok mindenre ráébresztettek.. - rá néztem egy pillanatra, aztán kiböktem. - Én is kijutottam...Találkoztam a testvéremmel, és ez sok mindent megváltoztatott bennem. Ez is talán az oka a mostani döntésemnek. Látod, milyen nyugodt vagyok? És az eddigi én? Aki kiborult, és elájult? Talán a színjátékom része volt tudat alatt.. Én gyermek vagyok, itt élem a gyermekkorom, de mindezek mellett fel akarok nőni a kinti feladataimhoz. Vannak helyzetek, amikor nem megengedett az a viselkedés, amit én csinálok.. Nem is vagy olyan fontos nekem, és soha nem is voltál. - szívbemarkolóan hatottak a mondatok, de számomra mégsem jelentettek semmit. - Talán csak egy kapaszkodót jelentettél számomra, egy biztos pontot.. Talán.. Egy apró láng, egy kis játék, nem volt több. Jó barát vagy, akivel igazán jól el tudok lenni, ha arról van szó.. Viszont a barátságot nem hasonlíthatom a szerelemhez. Megváltoztattál egy kicsit te is. És tudom, hogy mindezek után ez lehetetlen, de szeretném, ha továbbra is barátok lennénk. A lényeg az, hogy talán nem is azért küldelek most el, mert annyira félek.. Persze nagyban az is hozzátartozik. Viszont ez előbb-utóbb úgyis így történt volna. Jobb most, mint később. Nem tudok lelki támaszt nyújtani neked, még magamnak sem.. - Összecsaptam a tenyerem, majd felálltam a helyemről. - Nos, ennyit mondhatok, vagyis még annyit, hogy egyszerűen menj el! - Kinyitottam az ajtóm, és kitessékeltem. Nem törtem össze, és nem is fájt. Ez a döntésem, ez van. Megváltoztam, nem csak játszok itt, hanem élek is, és felnövök. Sok ostobaságot fogok még elkövetni, és gyerekes énem is megmarad. Viszont néha komolynak kell lennem, és megtenni azt, amit meg akarok tenni. Kifújtam a levegőt. Egy lépéssel közelebb kerültem a komolyság felé. És nem azért, mert kidobtam, hanem azért, mert sikerült felismernem azt, hogy mit akarok, és lépni is ez ügyben.

_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.


Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2154
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Szophie - Vezér - Falat - Yaru lak

Témanyitás by Kazuma on Csüt. Máj. 02, 2013 3:44 pm

A szavai olyanok voltak mintha egy kést forgattak volna a gyomromban. Az üresség, amit az arcán láttam nem ő volt. A korábbi vidám, játékos lány eltűnt. Elárult. A haragom újra elöntött és újra el kellett rejtenem a kezemet, ahogy újra megéreztem benne a változást. Bolond voltam. Ébredtem rá. Megbíztam benne, pedig sosem lett volna szabad. Az egész csak egy ostoba játék volt neki. Most pedig rám unt és eldob. Legszívesebben elkaptam volna a torkát és addig szorítottam volna, amíg meg nem fullad. Megérdemelné, hogy megüssem de, semmit nem érek el vele. Még mindig visszafogtam magam csak azt nem értem miért. Kinyitotta az ajtót és én egyszerűen kisétáltam rajta. Ha tovább maradok talán valami meggondolatlanságot teszek. Visszafordultam még azért az ajtóból hogy éljek az utolsó szó jogával.
– Ezzel vége a mocskos kis játékodnak és nagyon remélem, hogy nem találkozunk többé. - sziszegtem haragosan, és már nem rejtegettem a dühömet. Megfordultam és az ajtó becsukásával sem kellett már fáradnia ugyanis azzal a lendülettel be is csaptam. Hosszú léptekkel már-már futva indultam el a folyosón, amin érkeztem. A méregtől szinte vakon hagytam el a kastélyt, a kezemet sem rejtegettem. Már ha kéznek lehet még nevezni azt a szörnyeteget, ami a helyére költözött. Remélem, soha többé nem látom Szophiet és azt a kitömni való korcsot. Nincs szükségem rájuk. A kedves, naiv Kazunak vége. Mostantól kétszer is meggondolják majd, hogy ujjat merjenek húzni velem. Mostmár tudom, mit akarok és meg is, fogom szerezni bármi áron. Először is ideje végre megerősödni. Engem többet nem fognak lábtörlőnek nézni. Elértem a kezdetek erdejét és széttéptem az első mobot ami, szembe jött velem de ez nem volt elég. Közel sem…

Kazuma
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 916
Join date : 2012. Sep. 26.
Age : 22
Tartózkodási hely : otthon, vagy nem...

Karakterlap
Szint: 23
Exp:
304/2100  (304/2100)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Szophie - Vezér - Falat - Yaru lak

Témanyitás by Kayaba Akihiko on Csüt. Máj. 02, 2013 4:38 pm

Szophie: {T1} Bőrruha (+4 páncél)
Kazuma: {T1} Szakadt Köpeny (+1 kitartás)

Kayaba Akihiko
Admin
Admin

Hozzászólások száma : 14253
Join date : 2012. Jul. 29.

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Szophie - Vezér - Falat - Yaru lak

Témanyitás by Szophie on Vas. Nov. 10, 2013 2:27 pm

Yaru

Idegesen baktattam végig a kerten, egyik kezemben a játék mackóval, másik kezemben az igazival. Úgy tűnik, jól van idomítva, hisz ha előre is rohan, mindig megvár - bár meg kell hagyni, állathoz képest okos, ugyanakkor emberhez képest.. hát, nem is tudom. Egyre kevésbé tudok úgy gondolni rá, mint egy emberre, míg Vezérre pedig egyre inkább illik az emberi kifejezés. Nos, szereztem egy ember petet a pet emberem mellé.. Vagy valami ilyesmi.
Most viszont nem engedem neki, hogy előre rohanjon. Ez itt már a JL birtoka, és nem bocsátanám meg magamnak, ha hagynám, hogy valamelyik virágot véletlen összetapossa, melynek épségén Yurihime mindig ügyködik, vagy megzavarná valaki nyugalmát. Persze az is hozzá tartozik ehhez, hogy azt sem akarom, valaki észre vegyen most minket. Eldöntöttem, fontos dolgom lesz, hogy a drágának legyen majd lopakodás jártassága. Észlelés nem szükséges, mert az nekem van, súlyemelésre sem akarom használni, talán a látás hasznos lenne neki... Na, de ezt már vele is meg kell majd beszélnem. Már ha szóra tudom bírni egyáltalán. Azért saját véleményt csak tud alkotni, nem? Persze ha én azt mondanám, hogy ez lesz, és kész, az sem lenne szerintem baj számára, de azért diktátor sem akarok lenni. De a lopakodásra szüksége lesz. Azért, hogy ne fedjen fel engem, ha én lopakodom. Szóval együtt tűnjünk el mindenki elől. És főleg a céhem tagjai elől. Egyelőre legalábbis. Most, hogy a legtöbbjükkel nem ápolok fényes viszonyt, nem hiszem, hogy jó szemmel néznék az új lakót. Persze mondhatnám, hogy foglalkozzon mindenki a saját dolgával, meg ehhez hasonlók, de azért mégis bántana, ha nem fogadnák el a macit tagnak.. vagy legalábbis kabalának. Vagy valami ilyesmi. Ha már egyszer Nestor is ide költözött, meg Vezér is egyfajta tag, akkor maci is lehet az.
Szóval végig trappoltunk a kerten, természetesen végig vezettem az általam annyira kedvelt fehér rózsák között.
- Ez itt az én kedvenc helyem. Látod, milyen tiszták, és fenségesek ezek a virágok? - kérdeztem, miközben tekintetemet egy még alig kinyílt bimbó kötötte le. Kezemet az apró fejecskéhez érintettem, és végighúztam rajta ujjaim. Közben egy kicsit el is ábrándoztam a múltról, a gyerekkoromról.. És körüllengett az ismerős, csodálatos illat.
- Na gyere, még messze a szobánk. - ezzel újra mancson ragadtam, és magam mellett el kezdtem húzni. Végig a palota fényes kövein, végig a lépcsőkön, szőnyegeken. Egészen a díszes kis fa ajtómig, ami előtt megálltam, és nagyot sóhajtottam.
- Nos, ezen a helyen lakom. Mielőtt bemegyünk, el kell mondanom, hogy van nekem egy társam, aki most valószínűleg nincs jó hangulatában. - mivel itthon hagytam, egyedül, egy szó nélkül mentem el, és még csak nem is fejlődtem, blablabla.. De ezt már nem tettem hozzá.
- Azért remélem, nem esz meg rögtön téged, és azt is, hogy jóban lesztek. Azt hiszem, kéne neki egy játszótárs, és te talán pont megfelelsz erre. - kacsintottam egyet a kis medve fiúra - akinek még mindig nem adtam nevet, de már gondolkodom rajta. Aztán nagy sóhajtással kinyitottam az ajtót, hogy szembe nézzek a vicsorgó démonnal. Hatalmas kidülledt szemekkel, agyarakkal, acsargó morgással.. szóval a szokásossal. Ehelyett mit látok? Egy alvó, nyugodt, farkas füles embert a kanapén összekuporodva. Nos, ezt a békés hangulatot meg tudnám szokni.
- Üdv itthon! - tessékeltem be mackó fülű emberkét.

_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.


Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2154
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Szophie - Vezér - Falat - Yaru lak

Témanyitás by Yaru on Vas. Nov. 10, 2013 3:56 pm

/Szophie & Vezér /
A "gazdi" követi a macit helyzet csupán addig tartott amíg végigsétáltak néhány utcán, elhaladtak pár bolt, és kirakat előtt. Minden irányba sok száz ember, és jó néhány kíváncsi szem. A lány cipelte a játékot ahogyan azt a medve is gondolta, hogy történni fog. A szaladás sokkal könnyebb, ha nem kell felesleges tárgyakat cipelnie. De gyorsan következett a szerepcsere ideje, ugyanis megérkeztek egy feltűnően nagy épülethez, legalábbis a többi aprócska üzlet, és házikó mellett óriásinak tűnt, és a lány kérte a mancsát, amit különösebb kérdés, vagy meglepődés nélkül bele is tett a lány kezébe, és így folytatták tovább az utat. A kerítésen túl egy, jókora virágoskert várta őket. A gyep szépen gondozott, amerre csak a szem ellát virágágyások, bokrok és fák sorakoztak. Különösen érdekelte, a növényzet, sokkal puhábbnak tapasztalta a füvet mint a korábbi macskaköves utcákat. Kényelmesen, lassan, sétált a mancson fogva, és amikor a lány már túlságosan gyors volt számára, elkezdett nyafogni, hogy lassítson le, legalábbis próbálta tudtára adni, hogy túl gyors a tempó.
- Ammmmm - morgott hangosan, de hamarosan a kert egy olyan részére érkeztek, ahol hófehér rózsák nőttek. Kevésbé nyitott az előző szinte már parknak mondható részhez képest. Itt egy pillanatra megálltak, figyelmesen végighallgatta ismét mit mond neki, és egy pillanatra el is engedte a kezét. A fejét az egyik alacsonyabbik virág felé fordította, és lassan beletolta, megszimatolta, elkezdte pofozgatni a mancsával. A gyenge rózsa, csupán himbálózott, egy két szirmát hullajtotta csak el, mire a medve abbahagyta és értetlenül pillantott le a hófehér maradványokra, majd tekintete ismét a növény felé terelődött. Lassan kinyitotta a száját hatalmasra és ha sikerült neki bekapta a rózsa egy részét. A lány érintésére, felpillantott, tudta, hogy ismét szólni szeretne valamit, és igaza is lett. Ismét sietősen sétáltak tovább, elhagyva a kerthelyiséget, és egy széles folyosóra kerültek. A lépcső egy kis gondot jelentett neki, elég sokat időzött mire sikerült feljutnia rajta, korábban csak egy maréknyi alkalommal volt szerencséje hozzá, hogy ilyesmin sétáljon fel. A lépcső tetején, egy díszes ajtó várta őket, az ajtó előtt is megpihentek egy pillanatra, mint ahogyan azt a rózsáknál is tették. A társ szóra, rögtön felfigyelt, azt gondolta, hogy nem ő az egyetlen akit a lány felügyelete alatt tart. A további mondandójára már kevésbé figyelt oda, az ajtót kezdte tapizni a mancsával, végighúzta rajta, többszörösen is, különös hangokat hallatva.
- Aaaww, mmm - amikor a kilincset lenyomta és kinyílt az ajtó a medve minél gyorsabban próbált bejutni a szobába. Megtett néhány kőrt, majd egy szuszogó hangra lett figyelmes. A hang forrása, közvetlenül mögötte volt, egy kanapén. Két mancsát felrakta, hogy ne veszítse el az egyensúlyát és úgy figyelte az alvó férfiút. Egy pillanatra hátrafordult, mintha parancsra várna a lánytól, de ismételten az alvóra meredt, résnyire kinyitotta a száját és elődugta aprócska nyelvét, amiben egy ékszer ékeskedett. Egy pierceing.
- Haaaam - száját óriásira nyitotta és lágyan beleharapott a számára meglepő dologba ami a fiú fején ékeskedett, a fülbe.

_________________
Szín: CornflowerBlue
Beszédszín: Skyblue

Yaru
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 41
Join date : 2013. Oct. 25.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
30/50  (30/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Szophie - Vezér - Falat - Yaru lak

Témanyitás by Szophie on Szomb. Nov. 16, 2013 11:15 am

Felnevettem. Szörnyen aranyos volt, ahogy a virágot pofozgatta. Mint egy macska, aki egy új játékot kapott. Hogy milyen könnyen le lehet kötni a figyelmét ilyen apróságokkal.. Aztán hamm, bekapta a növényt. Hogy egyem a szívét - persze nem szó szerint - de kis édes. Úgy megnyomorgatnám, szorongatnám. Csak előbb talán le is kéne fürdetni.. Hisz mégis csak egy koszos sikátorból szedtem össze, valamiféle szemétkupacból. Anyám... Őt úgy kukáztam magamnak. Mondjuk úgy sem tettem még ilyet, s eddig nem is nagyon értettem, mi szükség erre, vagy miért tesz i néhány ember. Na, hát most már rájöttem. Aranyos kis lényecskéket, meg cukimuki dolgokat lehet ott találni. Ha nekem ezt előbb mondja valaki...
- Az nem ennivaló. - nevettem. - Köpd szépen ki! - hajoltam le hozzá, és az orrocskáját megcirógattam, hogy tegye azt, amit mondok. Aztán vagy kiköpte, vagy nem..
Végül újra mancson ragadtam a pihe-puha szőrmókot, és felcipeltem a kastélyba. A lépcsőn szép lassan haladtunk végig, figyeltem rá, hogy ha véletlenül hátrafelé meginog, akkor még időben el tudjam kapni, illetve végig a mancsát szorítva próbáltam kiegyensúlyozni a kisfiút. Néhány helyen fel is húztam magam mellett, már majdnem azon voltam, hogy inkább a kezembe veszem - mert hát súlyemelés jártassággal nem lenne a kicsi súlya nagy teher számomra - ám mielőtt tervemet megvalósíthattam volna, felértünk az emeletre. Ott elbattyogtunk egészen a szobámig, ahova hamarosan be is invitáltam a jószágot.
- Mostantól ez az otthonod. - halál ari volt, ahogy körbe futkosott a szobában. Aztán megállt az alvó Vezér mellett. Kíváncsian figyeltem a jelenetet. És hamm.. Bekapta a fehér kis fület. Nem tehetek róla, de felnevettem. Mindig mindent a szájába vesz vajon? Hogy ezen a farkas mennyire ki fog akadni..
- Áwrrrgggrr.. - ugrott fel a hirtelen érintéstől a pet, amivel fellökte a kis macikát. - Mi a? - nézett az új társára. - Most meghalsz! - szinte láttam a körülötte lengő gonosz aurát. Itt az idő, hogy közbe avatkozzak.
- Ő itt az új társad, úgyhogy legyél kedves vele, mert velünk fog élni. - álltam a farkas és a fiú közé. - Az utcán találtam szegényt. És annyira magányosnak tűnt, meg olyan arika.. - kezdtem, de félbeszakított.
- Te itt hagysz engem egyedül ezen a helyen, hogy valami mocskos kis szerencsétlen hajléktalant felkarolj? - nem kicsit volt kiakadva. - Semmi fejlődés, vagy értelmes dolog. És még ezt az izét is haza hozod, hogy engem minél jobban idegesíts. Hát gratulálok. Az ész mintaképe vagy! - kiakadt, nagyon kiakadt. Félek..
- Öhmm.. - húztam be a nyakam minél jobban. - Azt hiszem, le kéne fürdetni. És mivel ő fiú.. - elpirultam.
- Még gondozzak is egy ilyen valamit? Ugye ezt nem gondolod komolyan! - kiakadt, nagyon kiakadt. Talán már az egész palota hallja a kiabálást. Jajj nekem!
- Azt hiszem.. Ismerkedjetek össze! Páá.. - én ezzel gyorsan berohantam a szobámba, és magamra zártam az ajtót, ott hagyva a két kis társamat.
- Huhh.. Remélem, hamarosan megnyugszik. - dőltem le az ágyamra.

Eközben Vezér kimérten méregette a macit. Nem tudta, hogyan is álljon most hozzá ehhez az egészhez. Végül csak legyintett egyet, és leült a kanapéra.
- Csak egyszer dugd ki a fejed abból a szobából, megkapod majd a magadét.. - mormolta, célozva Szophiera.

_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.


Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2154
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Szophie - Vezér - Falat - Yaru lak

Témanyitás by Yaru on Szer. Nov. 20, 2013 6:29 pm

A szépséges fehér rózsát, játszi egyszerűséggel kapta be, ízlelgette, próbált ráharapni, számára olyan puha és gyengéd növény volt mintha egyfajta zselét kapott volna be.  Amikor a lány felnevezett, még a növény kóstolgatásával foglalatoskodott, majd amikor rászólt, és lágyan végigsimította rajta a kezét, „kiköpte” a növényt. Különösebb ízt nem érzett, de neki teljesen mindegy volt, most is hogy milyen íze van, amíg ehető…  A szoba ahova felvezette, egy aranyos fényes helyiség volt, szépen berendezve, a bútorok tiszták, és rendezettek.  Különösen tetszett neki, a kilátás az ablakból, de leginkább a figyelmét az alvó fiú kötötte le leginkább. Az arca, a bőre, és még a haja is ismerős volt számára. De a fülei teljesen elterelték a figyelmét.  Kényelmesen megtámasztotta két mancsával magát az ágyon, a fiú fölé hajolt. Izgatottan figyelte, ahogyan veszi a levegőt alvás közben, biztosan mélyen alszik, szuszog. A vastag sminkréteg alatt szinte teljesen elbújó száját hatalmasra nyitotta, nyelvét kidugta, jó néhány pierceing ékeskedett benne. A lányra nagy izgalmában nem figyelt oda, nem pillantott hátra, sőt szinte teljesen elfelejtkezett róla, közelebb és közelebb tolta a fejét, a másikéhoz. Majd végül egy oly könnyed harapással, mint a korábbi rózsafejet, bekapta az állati végtagot. A farkast érzékenyen érintette a meglepetés amit Yaru okozott neki, sőt mi több olyannyira megrémült, a harapástól, hogy felugrott és fellökte a gyanútlanul közeledő medvét. Könnyedén esett hátra, mancsait szétterítette a földön, ajkait összezárta. Felült, és a vitatkozó felek irányába fordult. Hevesen dobálták egymáshoz a szavakat, a lány és a fiú, csak forgatta a fejét, egy ideig türelmesen hallgatta, majd elindult, lassú léptekkel a két alak felé. Majd amikor elég közel ért, összehúzta magát és játékosan a lány lába felé vetődött. Felnézett a lányra, aki továbbra is próbálta védeni magát, az ideges társa ellen. Majd végül a lány, utolsó fontos szavaiban, a fürdőt emlegette, és berohant a szobájába. A zár kattant, ezzel jelezte a kint maradtak számára, hogy kulcsra zárta azt maga után. A lány távozása után, az ideges farkas füles fiúra pillantott, aprócska mosolya a smink tömeg alatt is tisztán látszódott.
- hmmmmm – nézett kifejezéstelen arccal, várta, hogy most mi fog történni. Időnként a szoba egyik sarkába pillantott, a becsukott ajtó felé, ahol minden bizonnyal egy fürdőszoba lapul. Kíváncsian figyelte az ajtót, majd a feltételezhetően vele szemben álló srác arckifejezését. Ha megmozdul készségesen követi, akár egy kutya, izgatottan vizsgálva a farkincáját. Ha éppen álló helyzetben van (már, mint Vezér :PNem a farok..xD) megböködi a mancsával.

_________________
Szín: CornflowerBlue
Beszédszín: Skyblue

Yaru
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 41
Join date : 2013. Oct. 25.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
30/50  (30/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Szophie - Vezér - Falat - Yaru lak

Témanyitás by Szophie on Pént. Dec. 06, 2013 8:28 pm

Barátkozzanak csak szépen össze a farkas és a maci, nekem az lesz a legjobb. Viszont  macifülessrác is ideköltözik, nem ártana átrendezni egy picikét a házat, hogy neki is legyen helye. Valahogy el kéne különíteni a pet lakrészt és a Szophie részt. Nem is lenne nehéz.. csak egy kevéske pakolás..
Vajon mit csinálnak vezérék? Ilyenkor sajnálom, hogy nincs hallgatózásom. De persze most tuti ki nem megyek, a végén még leharapnák a fejemet. És sajnos ezt szó szerint értem. Nem, előbb megvárom, míg lecsillapodnak a kedélyek egy kicsit. Jó lenne, ha maci-sama nyugtató hatással lenne a farkasra. Igen, annak nagyon örülnék.

Hogy a franc egye meg! Itt hagyott! Most mi a francot kezdjek én ezzel a mackófüles sáccal?
- Hé, te! Ugye egy játékos vagy? - kérdeztem hetykén, mikôzben bosszúsan leheveredtem a kanapéra. Talán meg is ölhetném. Fenét sem érdekli a gazdi szín mániája az indikátor esetében. Persze mások színe nem is érdekes, de nekem bezzeg figyelnem kell, hogy a milyénk rendes maradjon.  Cöhh.. Még egy kis szórakozást sem engedhetek meg magamnak. Egyébként mégis miért halgatok én egy ilyen alakra..? Sosem kéne. Ha szeretném, akár most azonnal eltaposhatnám ezt a srácot. Vajon..
- Hány éves vagy? - nem tudom miért, csak úgy kicsúszott a számon a kérdés. Egyáltalán tud beszélni? Eddig ugyanis csak a hmmrrrgg hangokat hallottam tőle. Hjaj, és miért is foglalkozok én ezzel? Egyáltalán úgy vele..
Tekintetemet a srácra fordítotam. Végignéztem az alakján. Aztán újra elfordítottam róla a tekintetem. Tényleg piszkos. Felálltam a kanapéról.
- Errre van a fürdő. - vezettem. - hozzám ne merj érni! - ripakodtam aztán rá, ahogy madnem hozzámnyúlt a piszkos mancsival. Szerencsétlen. Le merem fogadni, hogy gyenge is. Egy harapásba kerülne kivégeznem.
- Itt van. - nyitottam ki neki az ajtót. De akkor miért nem öltem már meg?

_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.


Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2154
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Szophie - Vezér - Falat - Yaru lak

Témanyitás by Yaru on Kedd. Dec. 10, 2013 2:35 pm

Kíváncsi pillantásokat vetett az ajtók irányába, érdeklődve forgatta a fejét, mintha tudni akarná, hová tűnt a lány, és miért hagyta őt itt. Miközben elkényelmesedve ült a szőnyeg közepén, mancsát huzigálva rajta jobbra, s balra, tekintetét ismét magára csábította a farkas. Figyelte ahogyan, idegesen eloldalgott, mérgelődött egy pár sort, majd mit sem törődve a kanapéra huppant ahol, korábban mélyen aludt, egészen a harapás pillanatáig. Azonban nem tartott túl sokáig, és ismét érdeklődést mutatott az eltunyult medve irányába, tekintetük összetalálkozott, és hamar kérdésekkel kezdte bombázni, amiket türelmesen végig is hallgatott, még ha érthető, értelmes választ nem is sikerült kicsikarnia belőle.
- Mrrrrr - adott ki egy furcsa, jellegzetes, de korán sem mindennapi hangot, amivel próbálta utánozni a farkas morgását. De valahogy sokkal másabbnak hangzott mint ahogy azt fejben eltervezte, összezárta a száját, és ismét fülelt, alaposan megfigyelte, hogyan kerekíti a száját miközben beszél, majd ismét megpróbált morogni. - grrr - megrázta a fejét, és ismét figyelte a reakciókat. A két fél tekintete egymásra szegeződött, a farkas felállt és közelebb sétált, mire ő izgatottan követte, közben a kis farkinca mozgását figyelte, próbálta pofozgatni a mancsaival, de hamar lebukott és meg is lett szidva érte. Fejét lehúzta, majd csak az ajtó halk nyitódására kapta fel ismét. Kíváncsian rohant be a korábban nem látott helyiségbe, ahol a padlószőnyeget csempe váltotta fel. A jéghideg márványlapokon először csak csúszkált, majd végül szagolgatta, vizsgálta. Fejét egészen közel tartotta hozzá, és úgy tolta előre magát, egészen addig amíg falba nem ütközött.
- aaaaawww - fájlalóan felnyögött, és kérdő pillantásokat vetett, társára, hogy most mi következik. Vár egy pillanatot, majd a kád irányába lépdelt, karjait egyenként feltámasztotta rá, és belelesett, majd próbált belemászni. Azonban az utóbbi bármennyire is szerette volna nem akart sikerülni neki, mivel a szőrös bakancsai csúsztak a talajon, ezért idő előtt vissza süllyedt. Amint ráunt a próbálkozásra, megelégedve a teljesítményével, rohant vissza a farkashoz, de megállni már nem tudott, amikor már meglehetősen közel volt hozzá, elrugaszkodott és próbált a karjaiba vetődni, édeskés hangokat hallatva.

_________________
Szín: CornflowerBlue
Beszédszín: Skyblue

Yaru
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 41
Join date : 2013. Oct. 25.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
30/50  (30/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Szophie - Vezér - Falat - Yaru lak

Témanyitás by Szophie on Vas. Dec. 15, 2013 5:13 pm

Felvontam szemöldököm. Mégis mit tervez?
- Gúnyolódni akarsz velem? - néztem rá szúrósan, de tekintete nem ezt sugározta. Sokkal inkább tükröződött kiváncsi figyelés rajta, mint sem maró gúny.
Újra csinálta. Érthetetlen okból. Talán utánozni akar? Vagy meg akarja tanulni tőlem? Tanulni akar tőlem? Esetleg a példaképe lennék? Büszkén kihúztam magam. Nos, megvan a magához való esze, hisz a lehető legtökéletesebb egyént választotta. Heheh. Lehet, a végén még meg is kedvelem. . Vagy legalábbis elviselem. Persze ahhoz kell még mit tanulnia. És fejlődni. Vajon menyi időbe telik, hogy ő is boss ölő szintű legyen? Az a hely lesz a legtökéletesebb a tanuláshoz, és a bizonyításhoz is. Igen, ha ő is ugyanúgy élvezni fogja a harcot, mint én, akkor majd elmondhatom, hogy sikerült kitanítanom. És akkor majd talán elviselem.
Csillogó szemekkel néztem a fiúra, miközben a jövő képzete elvakított. Ám a valóság a jelenben volt. Ahogy végigmértem, le is hervadt a mosoly az arcomról. Most csak egy szerencsétlen. De az én feladatom tenni ez ellen.
- Na, figyi, - léptem mellé. - Ezt így kell! - mutattam be. - Az ajkaidat hátra húzni, csücsöríteni, a fogadat kimutatni, és mélyről, szinte a gyomrodból morogni. - és újra megmutattam.
- Persze a morgás több mindent is kifejezhet. Leginkább a dühöt szokta jelenteni, és a legtöbször ennek is értelmezik. Szóval gondold meg, mikor használod. - utasítottam, tanítgattam. Majd elvezettem fürdeni. Ekkor el kezdett a padlón csúszkálni, meg ilyenek.. Van még rajta mit nevelni. -.- Már nyitottam volna a szám, hogy fejezze be, amikor végre mrgtalálta a kádat. Már mondtam volna, hogy vetkőzzön, és a többi, de akkor megint elkezdett bohóckodni. Nagyot sóhajtottam, és azt terveztem, megölöm, amikor fel is lökött.
- Vááá! Mrrrrr! - morogtam haragosan, ahogy a földön feküdtem, rsjtam meg ez a medve ember. De nem öltem meg. Mert védett területen voltunk. És mert ennél kitartóbb tanár vagyok.
- Na ide figyelj! - kaptam fel a földről, és a kádba raktam. - Most megfürdesz, és abba hagyod a bohóckodást a továbiakban! - ekkor eszembe jutott valami. Egyáltalán tud egyedül fürdeni? Vagy képes magától levetkőzni?
- Cöhh.. - mértem újra végig. Tuti nem. - Gyere, vegyük le ezeket. - húzni kezdtem a mackó ruhát. Úgy terveztem, fürdés után majd valami normálisat adok rá ezek helyett.

_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.


Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2154
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Szophie - Vezér - Falat - Yaru lak

Témanyitás by Yaru on Csüt. Dec. 19, 2013 2:54 pm

Első morgásánál már felkeltette a fiú figyelmét, a másodiknál viszont már tanácsokkal látta el, izgatottan figyelte ahogyan mellé lép, majd az arcizmai rövidke tornáztatása után felmordul. Szemei szinte csillogtak a hang hallatán majd azon nyomban ö is kipróbálta amit az imént tanítottak neki. Nagy levegőt vett, aztán pedig hatalmasra nyitva száját, próbálta a hangot kiadni.
- Gaaaarrrrr - majd hirtelen összezárta a száját, még maga is meglepődött milyen hangosra sikeredett, de koránt sem volt olyan jó mint ahogyan azt egy igazi tenné. Nem figyelt arra, hogy mit magyaráznak neki, sokkal inkább azzal volt elfoglalva, hogy újra és újra kierőltesse a torkán a hangot ezúttal sokkal élethűbben. - Grrraaarr - és ezeket a különös hangokat hallatva maga után lépkedett be a fürdő helyiségbe amit tüzetesebben fel is fedezett. A csúszkálás a fürdőszoba padlóján annyit eredményezett, hogy a mestert még sikerült is fellöknie, az arca idegesnek tűnt, valójában természetes, hogy az volt. Senki se kívánná azt, hogy fellökjék, hogy aztán beverje a fejét a hideg, kő kemény betonba. Fejét a mellkasán tartotta, miközben a másik hatalmasat felmordult, amire rögtön fel is emelte a fejét, nem értette mi baj lehet.
- Mrr - morgott vissza egy rövidet, csínytálan mosollyal az arcán. Azonban a várt dicséret helyett sokkal inkább leszidást kapott. Összehúzta magát, tudta, hogy rosszat csinált, a magas férfi könnyű szerrel felkapta a földről, és magabiztos léptekkel masírozott a fürdő kád felé, ahova bele is tette a medvét. Értetlenül bámul vissza, hogy miért vitte oda, fogalma sem volt róla most minek kellene következnie. Mancsát a csúszós felületen huzigálta végig, de látható rajta, hogy nem először van benne. Amikor már azt hitte, hogy büntetésből lett belerakva, valami más történt. "Gyere vegyük le ezeket" szavak hallatán a fejét lehajtotta, mintha nem tetszene neki az ötlet, viszont a hátán lévő cipzár is előkerült ezért könnyedén le lehetett róla fejteni a ruhákat. Csendben mozdulatlanul tűrte ahogyan vetkőztetik. Ha megfosztották a ruháitól, és megengedte Vezér a vizet, azt viszont már nem tűrte csendben, hirtelen felpattant, és nagy mennyiségű vizet harcolt szét szanaszét a szobában, a partnerére is természetesen. Majd ha lehetősége volt rá, próbált kimászni a hideg vízből, az ajtó felé menekülve.
- Mouu -

_________________
Szín: CornflowerBlue
Beszédszín: Skyblue

Yaru
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 41
Join date : 2013. Oct. 25.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
30/50  (30/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Szophie - Vezér - Falat - Yaru lak

Témanyitás by Szophie on Pént. Dec. 27, 2013 2:35 pm

Úgy látszik, a morgás felkeltette figyelmét. Nagyon helyes! Ezt a fajta kifejezőeszközt igen fontos használni néhány helyzetben, így elengedhetetlen tüzetesebb tanulmányozása. Pláne, hogy elsajátítása nem egyszerű, kivéve persze ha a farkasok nemes falkájába születtél. Ésetleg ha valamely satnya mellékágba tartozol, képes vagy könnyed morgásra, ámbár az nem bírhat ugyanolyan erővel, mint ahogy tisztelettel sem. Holmi kutyák a nyomunkba sem érhetnek. És mit nekik hűség, ha nálunk az erő és szépség. Egyébként peig hűséges vagyok. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint hogy még mindig gazdámmal tengetem életem, pedig nálánál sokkal alkalmasabb személlyel is lehetnék. Az igazat megvallva ennél a lánynál sok mindenki alkalmasabb. És mégis ittvagyok, és ittis fogok maradni. Mellette leszek, amíg csakez a játék tart. És utána? Nos.. oda nem mehetek sajnos vele. De ott lesz az együtt töltött idő, és tanításaim, melyek megvédik hátralevő életében. De addig még sokat kell tanulnia, felnőni gyermeki énjéből, kivetkőznie lezser szétszórtságát. És ezt a medvét is normális morgásra kell nevelnem.
- Nem-nem! - ingattam meg fejemet. - Vigyél bele érzést is! Ne csak morogj, dühhel és felsőbbrendűséggel csináld mindezt. - és újra megmutattam, hogy tegyen.
Közben a fürdőszoba felé terelgettem, ahol szórakozását lelte.. úgy mindenben. Mintha csak Szophiet látnám.. Itt lenne az ideje, hogy Mackó-pajtás is felnőjön. Majd én tanítom. Cool
Gazdám parancsának engedelmeskedve elkezdtem fürdetni. Először a mackó jelmezt áztattam be, majd megnyitottam a vizet a kádban is. Nem mintha itt akárki piszkos lenne, de.. gazdi fél valamiféle bolháktól. Életemben nem hallottam ilyesmiről, de legyen. A szappanért nyúltam, ám ekkor víz borította el arcomat,ezzel látásomat korlátozva. Mikor végre kipislogtam a vizet, egy árnyat láttam elsuhanni magam előtt. Menekül! Utána!
Sokkal gyorsabb voltam, mint ő, így hamar utolértem, és súlyemelés jártasságomat kihasználva a kezembe vettem, felemeltem, és úgy cipeltem vissza a kádba, morcosan.

_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.


Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2154
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Szophie - Vezér - Falat - Yaru lak

Témanyitás by Yaru on Hétf. Dec. 30, 2013 10:04 pm

- murr - mordult fel már sokadszorra, habár már kezdte unni a sorozatos morgásokat amiket a farkas nagy örömmel és büszkeséggel töltve magyarázott, oktatott neki. Kíváncsi, s egyben játékos tekintettel nézett fel a farkasra, aki váratlanul beledobta a jéghideg vízbe. A meztelen medvén végigfutott a hideg, háta kiegyenesedett, és hirtelen felszisszent egyet. Majd olyan hirtelen ahogyan belekerült a vízbe, próbált kimászni onnan. Nagy lendülettel pattant ki a vízből akár egy szöcske, magával pedig elég nagy mennyiségű vizet hozott, amiből jócskán jutott szegény farkasra. Sietve menekült a fürdőszoba ajtaja felé, remélve, hogy elég ideje lesz meglógni és egy rejtekhelyet is találni a dühös farkas elől. Azonban tévedett, az ajtó kinyitása előtt utolérte, majd oly könnyedén felkapta, mintha egy párna lenne. Hatalmas szemekkel nézett fel Vezérre, aki bizonyára morcosan, morgolódva vitte vissza. Egy pillanatra teljesen lefagyott, nem bírta megérteni, hogy egy olyan nehéz, sőt inkább súlyos dolgot, hogy képes ilyen könnyűszerrel cipelni valaki. Majd mire felfogta mi is történik, mancsait ijedten legnemesebb szerve felé dobta, kis szégyenlősen, arcán pedig kis pír szaladt végig. Csupán a pillanatnyi kedvességtől, vagy talán a gondoskodástól... maga sem tudja, azonban némi melegséget érzett odabent. Szégyenlősen elfordította fejét, hagyta, hogy a továbbiakban is vigye majd ismét belehelyezze a fagyos vízbe. Türelmesen várt, mielőtt belecsobbant volna egyet felnyögött, mancsát pedig szorosan Vezér nyaka köré fonta, jó erősen, majd ha sikerült neki berántotta magához a vízbe. Ha sikerült neki, óvatosan felé mászott, hogy véletlenül se tudjon kimászni onnan.
- brr - harapott rá az ajkára, és kerek szemekkel figyelte mit reagál ezúttal társa. Elégedetten húzta ki magát, a víz valamiért már nem tűnt számára hidegnek. Sőt kellemessé vált.

_________________
Szín: CornflowerBlue
Beszédszín: Skyblue

Yaru
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 41
Join date : 2013. Oct. 25.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
30/50  (30/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Szophie - Vezér - Falat - Yaru lak

Témanyitás by Szophie on Szer. Jan. 15, 2014 5:29 pm

Enyhe vörösbe váltottak a farkas fülei, ahogy a törékeny kis testet mancsai közé fogta. Apró kis vízcseppek csorogtak végig arcán, egyenesen az immár medveszőr nélküli fiú testére csöpögve, hogy onnan tovább gurulhassanak le, egészen a jéghideg padlóig.
Önkéntelenül is a fiú hirtelen mozdulata felé terelődött figyelme, és egy darabig értetlenül meredt a kezekre, majd lassan felfogta, hogy ezt mégsem kéne. Nem szabad ilyen meredten bámulni._. Pont odaa..Embarassed A farkas fiú arca pont olyan vörös lett, mint a medvéé. Bár a pet a szörnyű illetlensége miatt vette fel ezt az arcszínt, míg arról fogalma sem volt, hogy a medvének mi oka volt erre. Hisz férfiak voltak, egymás közt.
A kádhoz lépett, és a törékeny testet nagy odafigyeléssel helyezte újra bele, figyelve arra, hogy ne hagyjon menekülő utat a fiúnak. Ám az sem hagyott neki. Két szempillantás sem telt belé, és ő is csurom vizesen fetrengett a kádban. A két test a csöppnyi helyen összesimult, és a farkas került alulra, így minden lehetséges menekülőutat elzárva előle. Kalimpálva próbált szabadulni. Ám ekkor meglátta azokat a szemeket. A sötétbarna szempár ragyogásában saját arcának tükröződését vélte felfedezni, és ez a mindig komor arc, most melegséget sugárzott, jámbor törődést. És meglepettséget. Ahogy egyre jobban elmerült a csokoládé folyamot idéző barnaságba, azok egyre jobban magukba is szippantották, és egyre közelebb is kerültek. Majd egy harapást érzett. Egy apró, ártatlan harapást. De ez bőven elég volt, hogy megrémüljön, és visszatérjen fejébe a tudat. Hirtelen lökte el magától a nem is igazén medve medvét, és pattant ki idegesen a kádból, hogy egy törölközőt leakasztva szárítani kezdje vizes testét. Nem szólt egy szót sem, még csak nem is nézett Brumira. Véletlenül sem.

_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.


Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2154
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Szophie - Vezér - Falat - Yaru lak

Témanyitás by Yaru on Hétf. Feb. 10, 2014 6:59 pm

A farkast könnyűszerrel maga alá gyűrte, talán túlságosan is könnyen ment. Nagyobb erőfeszítések nélkül is sikerült egy pár másodpercig mozdulatlanná tennie a leblokkolt Vezért. Kérdőn pillantott rá miközben próbálta megtalálni mit vizsgálgat annyira a szemeivel. Először úgy gondolta talán van valami az arcán, majd a karjaira pillantott, kicsit kihúzta magát és a mellkasát, és utána a derekának tájékát és az azt következő részeket leste, hogy vajon melyik is izgathatja ennyire a fantáziáját, hogy hosszas bámulásba kezdett. A korábban hidegnek tűnő víz ezúttal sokkal melegebbnek hatott, vizes haját egy fejrázással igazította félre, hogy ne aggassa illetve akadályozza a látásban. Az türkiz tincsek elsőre nem akartak engedelmeskedni, de többszöri megismétlésre végül kikecmeregtek az arcából. A farkas ledöbbent arca láttán kicsit megrémült, vöröslő arcocskájának látványa pedig aggódást ébresztett benne, óvatosan megbökte orrával, majd lassan elkezdte nyalogatni, mintha egy darab hús lenne, vagy inkább valami édesség. A gyengéd nyalások fentebb és fentebb haladtak az arcon, majd a meleg fülek felé indultak. Egy pillanatra félrehúzta a fejét, és mintha vizsgálná a két kis szende testrészt, majd egy határozott mozdulattal beleharapott, természetesen gyengéden és inkább nyelvét dolgoztatta rajtuk. Magába feledkezve nyalta őket mit sem törődve a Vezér morgolódásával, már ha egyáltalán tette, egészen addig amíg érezni nem kezdte az erős férfi kezeket a mellkasán amik könnyedén hátrébb lökték a medvét. Miközben hátraesett hátát beütve a kád szélébe meglepetten, és kicsit csalódottan néz vissza a menekülő Vezérre, közben lábaival és mancsával kapálózva próbál kimászni a kádból, több kevesebb sikerrel.
- Se...hahh...ghhii - nyöszörgött remélve, hogy megsajnálja és segít rajta.

_________________
Szín: CornflowerBlue
Beszédszín: Skyblue

Yaru
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 41
Join date : 2013. Oct. 25.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
30/50  (30/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Szophie - Vezér - Falat - Yaru lak

Témanyitás by Szophie on Hétf. Márc. 03, 2014 9:46 pm

Hosszú percek teltek el, és nem hallottam mást, csak csendet. Nem tudtam eldönteni, hogy ez vajon jó, avagy rossz dolog. Azt tudtam, hogy még a házban vannak. Néha egy-egy loccsanás jelezte, hogy fürdenek. Ám nem tudtam eldönteni, hogy ez fojtogatásos fürdés-e, vagy barátkozós, vagy milyen. Szerencsémre sikolyokat nem hallottam. Szóval annyira nem aggódtam. Macika csak tud sikoltozni, arra mindenki képes. Azt hiszem...

Kissé megilletődve nézte a fölébe kerekedő embert. Ahogy ráhasalt, érezte testén a testét. Lejjebb csúszott a nedves kádban, hogy a hideg víz még jobban érje felhevült testét, csitítsa idegeit. Ám jobban nem mozdult, csak elmerült a szemekben, nyelte a belőlük áramló sugarakat. Érdekes dolog az emberi szem. A belőle érkező pillantások ugyanúgy lehetnek hűvösek, mint melegek. Az bizonyos, hogy könnyedén borzongatnak. Hol rossz értelemben, hol kellemes borzongással. Ez most a kellemes fajta volt.. Nem is érzett még ilyet. Talán a simogatáshoz tudná hasonlítani. Ámbár az korántsem ilyen mély, és nem fut tőle végig gerincén ez a különösen bizsergető érzés. És ahogy végig nyalt az arcán.. Különös érzés fogta el, és ez az érzés nem engedte, hogy ellökje magától. Egyszerűen hagyta, miközben agya vadul kattogott, ám még is üres volt minden gondolata. Csak ez a különös fiú töltötte ki azokat.. Azt hiszem, ez a farkasoknál azt jelenti.. Nem, az embereknél biztosan nincs ilyen jelentése. Mégis zavarba ejtő. És a fülek, a fülekhez ért. Annyira kényesek azok. Egy picit, alig hallható sóhajtásnyit felnyögött, szinte már-már kéjesen.
Ám hamar megtörte a varázst a józan ész, és ellökte magától társát. A végén még felfalja ez a medvember. Lelkét, vagy testét, az kérdés..
Kivette társát a kádból, immár minden arcvonását a szokottba rendezve. Mintha mi sem történt volna.
- Öltözz! - dobta a ruhákat a fiúnak, ezzel le is zárva a fürdést. Egyébként is.. Aincradban vagyunk. Itt nincs piszok.

_________________

Érettnek lenni nemcsak klisés, de alaposan felülértékelt is. Egy igazi, vérbeli diktátor egy plüssnyúllal a kezei közt, zagyvaságokat ismételgetve is irányíthatja a világot.


Szophie
Állatidomár
Állatidomár

Hozzászólások száma : 2154
Join date : 2012. Nov. 21.
Age : 20
Tartózkodási hely : "pokemonok mellett"

Karakterlap
Szint: 40
Exp:
6290/6500  (6290/6500)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Szophie - Vezér - Falat - Yaru lak

Témanyitás by Yaru on Kedd. Márc. 04, 2014 7:48 pm

A kád meleg vize után, hirtelenjében mintha egy jégkockákkal teli folyóban úszkálna, legalábbis ilyen érzés kerítette hatalmába amikor a farkas hirtelen kiugrott a vízből. Nagyokat sóhajtott miközben szemeivel hívogatóan, de egyben magányosan pillantott az említett illető irányába. Fura érzés kerítette hatalmába, ugyanis nem számított rá, hogy miközben nyelve és foga segítségével kényeztetni próbált valakit, az majd elmenekül, vöröslő arccal. Korábban nem történt ilyen, ezért nem is érti, hogy mi lehet az oka ennek. Elrontott valamit, nem jól csinálta, vagy csak megunt játék lett? Esetleg nem szeretné ezt tenni vele? Rejtély, legalábbis számára biztosan az marad. Amint közelebb jött a Vezér néven emlegetett farkas, láthatóan zavarban érezte magát, viszont kiemelt a hideg vízből. Hosszú meleg férfias kezei érintése megdobogtatták a medve aprócska szívét.
- Ha aah - halkan szuszogott miközben a földre "pottyant" fél fejjel vissza fordult, "megmentőjére" pillantott, majd karjait a kádba helyezte, picit játszott mancsaival a vízben, utána a ruha szó hallatán kiemelte és azok felé vonszolta magát a csúszós földön. Ahogyan a ruha felé kúszott, a földet figyelte szemeivel, hogy ne csússzon ki alóla a talaj, és orra ne bukjon. A ruha mellett elhaladt, csupán kettőt bökött rajta kezeivel, és mintha nem is érdekelné ott hagyta a maci szerkót. Majd lassan kezeivel elengedve a biztos talajt, két lábra állt, meggörnyedt hátát fokozatosan egyenesítette ki, majd a farkas felé vetette magát, karjait átfonva nyaka körül, ölelés szerűen, fejét gyengéden a vállára hajtotta.
- Sze...retlek. - súgta a fülébe, miközben széles vigyor húzódott végig a száját, amit minden bizonnyal a farkas nem láthatott. - Mrrr - morgott a fülébe, majd szorosan magához szorította, meztelen, vizes testét hozzádörgölve a másik férfiéhoz, mintha csak egy egyszerű törölköző lenne. Majd olyan gyorsan és váratlanul mint ahogyan rávetette magát, el is engedte, visszapattant négykézlábra, és az ajtó felé vette az irányt, időnként elcsúszva a vizes csempéken, viszont ügyesen kinyitotta az ajtót, amit korábban alaposan megfigyelt. Amint átjutott az ajtón pedig nyöszörögve a lány ajtaja felé vette az irányt, feltéve ha a farkas hagyja neki, hogy odáig juthasson ilyen állapotban.

_________________
Szín: CornflowerBlue
Beszédszín: Skyblue

Yaru
Árnyharcos
Árnyharcos

Hozzászólások száma : 41
Join date : 2013. Oct. 25.

Karakterlap
Szint: 1
Exp:
30/50  (30/50)
Céh: -

Felhasználó profiljának megtekintése

Vissza az elejére Go down

default Re: Szophie - Vezér - Falat - Yaru lak

Témanyitás by Sponsored content Today at 2:53 am


Sponsored content


Vissza az elejére Go down

1 / 3 oldal 1, 2, 3  Next

Előző téma megtekintése Következő téma megtekintése Vissza az elejére

- Similar topics

 
Permissions in this forum:
Válaszolhatsz egy témára ebben a fórumban.